Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén"

Átírás

1 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén

2 GÉNIUSZ KÖNYVTÁR A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Projekt keretében megjelentetett kötetek alkotják. A sorozat célja, hogy széles körű, átfogó segítséget és eligazítást adjon a tehetséggondozás ügyében tevékenykedő szakembereknek és segítőknek. A SOROZAT KÖTETEI Inántsy-Pap Judit Orosz Róbert Pék Győző Nagy Tamás: Tehetség és személyiségfejlesztés Orosz Róbert: A sporttehetség felismerésének és fejlesztésének pszichológiai alapjai Turmezeyné Heller Erika: A zenei tehetség felismerése és fejlesztése Kovács Gábor Balogh László: A matematikai tehetség fejlesztése Bohdaneczkyné Schág Judit Balogh László: Tehetséggondozás a közoktatásban a kémiatudományban Revákné Markóczi Ibolya Futóné Monori Edit Balogh László: Tehetségfejlesztés a biológiatudományban Kirsch Éva Dudics Pál Balogh László: A tehetséggondozás lehetőségei fizikából Czimer Györgyi Balogh László: Az irodalmi alkotótevékenység fejlesztése Mező Ferenc Kiss Papp Csilla Subicz István: Képzőművész tehetségek gondozása Csernoch Mária Balogh László: Algoritmusok és táblázatkezelés Tehetséggondozás a közoktatásban az informatika területén Szivák Judit: A reflektív gondolkodás fejlesztése Vancsuráné Sárközi Angéla: Drámapedagógia a tehetséggondozásban M. Nádasi Mária: Adaptív nevelés és oktatás M. Nádasi Mária: A projektoktatás elmélete és gyakorlata Balogh László Mező Ferenc: Tehetségpontok létrehozása, akkreditációja Gyarmathy Éva: Hátrányban az előny A szociokulturálisan hátrányos tehetségesek Bodnár Gabriella Takács Ildikó Balogh Ákos: Tehetségmenedzsment a felsőoktatásban Gordon Győri János (szerk.): A tehetséggondozás nemzetközi horizontja, I.

3 Csernoch Mária Balogh László ALGORITMUSOK ÉS TÁBLÁZATKEZELÉS TEHETSÉGGONDOZÁS A KÖZOKTATÁSBAN AZ INFORMATIKA TERÜLETÉN Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010

4 Készült a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program Országos Tehetségsegítő Hálózat Kialakítása (TÁMOP A/08/ ) című projekt keretében. A projekt az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Lektorálta Dr. Bujdosó Gyöngyi egyetemi adjunktus Csernoch Mária, 2010 ISSN Felelős kiadó: Bajor Péter, a Magyar Géniusz Program projektmenedzsere Felelős szerkesztő: Polyánszky Piroska Borítóterv: Kállai-Nagy Krisztina Nyomdai előkészítés: Jet Set Tipográfiai Műhely A nyomdai munkálatokat a D-Plus végezte Felelős vezető: Németh László Printed in Hungary

5 Tartalom I. ÁLTALÁNOS ALAPFOGALMAK (Balogh László) A te het ség fo gal ma Az első lépések a tehetség értelmezéséhez Jo seph Renzulli há rom kö rös te het ség kon cep ció ja Abraham Tannenbaum csil lag mo dell je Franz Mönks többtényezős tehetségmodellje Czeizel End re fak to ros mo dell je Jane Piirto piramismodellje Robert Sternberg információfeldolgozási modellje Françoys Gagné mo dell je a szunnya dó és a meg va ló sult tehetségről Az iskolai tehetséggondozás főbb módszerei Gaz da gí tás, dú sí tás Gyorsítás Ha té kony diffe ren ciá lás a te het ség gon do zás ban Irodalom II. AL GO RIT MU SOK ÉS TÁB LÁ ZAT KE ZE LÉS TE HET SÉG GON DO ZÁS A KÖZ OK TA TÁS BAN AZ IN FOR MA TI KA TE RÜ LE TÉN (Csernoch Mária) Bevezetés Várlexikon A Várlexikon weblap konvertálása B Összeg C Arányok D Kezdőbetű szerinti feltételes formázás E Adatok feltöltése F Legkevesebb vár G Legtöbb alaprajz H Átlagosnál több alaprajz Ülés rend A A mozi sorainak számozása B A mozi székeinek számozása C A mozi székeinek színezése D Cella pirosra színezése feltételes formázással... 78

6 6 Csernoch Mária Balogh László 3.E Cellák karaktereinek színezése feltételes formázással F Jó és kiváló székek száma soronként Karácsonyi síverseny A Pascal-háromszög színezése B Pascal-háromszög feltöltése binomiális együtthatókkal C Háromszög celláinak feltöltése szövegfájlból D Két háromszög közötti eltérések feltételes formázása E Sta tisz ti ka ké szí té se Szűrések A XVII. századi kastélyok B Kastélyok ismertetése C Olimpia D Karácsonyi ajándékok E Karácsonyi ajándékok számított mezővel F Nagy területű, sűrűn lakott országok G Eu ró pai, ázsiai or szá gok szá ma, te rü le tük át la ga Esküvő A Meg hí vot tak lis tá já nak im por tá lá sa B Családtagok száma C Meghívott vendégek száma Menetdíj A Me net dí jak táb lá zat kon ver tá lá sa B Menetdíj meghatározása Kalcium A Kal cium kon cent rá ció-vál to zás ada tok im por tá lá sa B Kalciumkoncentráció-változás jellemzőinek ábrázolása Afrika A Adatok konvertálása szövegfájlból B Segédtábla feltöltése C Magyar weblap konvertálása D Angol weblap konvertálása E Ügyintéző-ország kölcsönös hozzárendelés F Hívások hossza G Dolgozó beosztása H Hívás díja I Hívások száma J Hívások időtartama K Or szá gok ada tai nak fel töl té se L Feltételes formázás a beszélgetés idejének függvényében Összegzés Irodalom

7 Balogh László ÁLTALÁNOS ALAPFOGALMAK

8

9 1. A TE HET SÉG FO GAL MA A múlt szá zad het ve nes évei től kezd ve vi lág szer te az ér dek lő dés kö zép pont já ba ke rült a te het ség té ma kör. Azt megelő zően is pró bál ták fel tár ni a te het ség fo gal - mát, ke res ték a fej lő dés gyö ke reit, de a gya kor la ti fej lesz tő mun ká hoz iga zán az el múlt négy év ti zed ben fo gal maz ták meg át fo gó el mé le tei ket a ku ta tók. Most ezen ered mé nyek ből egy szűk át te kin tés ben fog lal juk össze a te het ség ér tel me - zé sé hez, fej lesz té sé hez szük sé ges alap ve tő pszi cho ló giai és pe da gó giai is me re - te ket. Az aláb biak ban szá mos fon tos ku ta tót és el mé le tet ta lá lunk, akik és amik a tehetség fogalmának, jelentésének és tartalmának tisztázásához hozzájárultak. Ez az át te kin tés bő vebb is le het ne (vö. Ba logh 2006; Gyarmathy 2006; Tóth L. 2003), de a hang súly itt azo kon a fő gon do la to kon van, ame lyek a te het ség sokszínű fogalmának megértéséhez elengedhetetlenek. Nincs mindenki által egységesen elfogadott tehetségfogalom, de több olyan elmélet, modell született, amelyek mindegyike gyakran közel is áll egymáshoz, s egyben különbségeikkel ráirá nyít ják fi gyel mün ket a komp lex te het ség fo ga lom ár nyalt ér tel me zé sé re. Ezek kö zül te kin tünk át az aláb biak ban egy cso kor ra va lót Az első lépések a tehetség értelmezéséhez A 19. századtól kezdve az intelligencia- és tehetségkutatás néhány előfutára arra tö re ke dett, hogy az em be ri agy funk cióit el kü lö nít se, hogy így a több vagy ke ve - sebb tehetséggel rendelkező egyének közötti különbségeket jobban megértsék. Ezen ku ta tók kö zül né há nyan igen fi gye lem re mél tóak, hi szen őket te kint jük a későbbi intelligencia-, majd az ebből kinövő tehetségkutatás előfutárainak. Charles Darwin unokaöccse, Francis Galton ( ) meg volt ró la győződve, hogy a világon minden mérhető, és az agy körmérete standardjaként a ko po nya mé re teit al kal maz ta. Egyik fran cia kortársa, Paul Broca sebész és antropológus ( ) azokról az elméleteiről volt híres, miszerint összefüggés van az agy súlya és körmérete, valamint az intelligencia között. Galton és Broca el mé le teit Alfred Binet színrekerülésével kezdték megkérdője lez ni, majd el vet ni. Binet a Sor bonne pszi cho ló giai la bo ra tó riu má nak volt az igazgatója, ahol egyik asszisztense Piaget volt. Binet elvetette azt az elméletet, miszerint az agy mérete és az intelligencia között összefüggés lenne, és egy pszi-

10 10 Ba logh Lász ló chológiailag megalapozott megközelítést keresett az intelligencia jelenségének értelmezésére. Jelentős mennyiségben gyűjtött olyan adatokat, amelyek az előző elméletekkel nem voltak összhangban. Tanítványa, Theodore Simon segítette Binet-t ku ta tá sai ban ben a fran cia Köz ok ta tá si Mi nisz té rium fel kér te Binet-t és Si mont, hogy vizs gál ja nak meg olyan gye re ke ket, akik gyen gén tel je sí - tet tek az is ko lá ban, és akik ta nu lá si ne héz sé gek kel küz döt tek. Binet és Si mon sok 3 11 éves gye re ket vizs gált egy olyan ská la se gít sé gé vel, amit 30 teszt alap ján ál lí tot tak össze. Ez a ská la azt ha tá roz ta meg, hogy a 30 teszt kö zül me lyi ket tudják megol da ni a 3 11 éves át la gos ké pes sé gű gye re kek az egyes kor cso por tok ra lebontva. Ugyanekkor egy német pszichológusnak, William Sternnek ( ) a ham bur gi egye te men jobb öt le te tá madt. Egy olyan ma te ma ti kai for mu lát ja va - solt, ami ben a gye rek men tá lis ko rát a bio ló giai ko rá val osz tot ta, majd az eredményt száz zal szo roz ta. Ez a for mu la ve ze tett a köz is mert in tel li gen cia-kvó - ciens hez (IQ). Az in tel li gen ciaku ta tá sok in ten zí ven foly tak a 20. szá zad ban, s több ki vá ló ku ta tó: Ch. Spearman (1904), L. L. Thurstone (1938), R. B. Cattell (1943), L. M. Terman és M. H. Oden (1954), J. P. Guilford (1967) vizs gá la ti ered mé nyei je len - tősen elősegítették, hogy kialakuljanak a tehetség értelmezésének nemcsak az intelligenciát magába foglaló úgynevezett többtényezős modelljei. Ezek már közelebb visznek bennünket a tehetség korrekt értelmezéséhez. Tekintsük át ezek kö zül a leg fon to sab ba kat! 1.2. Jo seph Renzulli há rom kö rös te het ség kon cep ció ja A modern tehetségkutatás egyik legjelentősebb állomását az amerikai Joseph Renzulli je len tet te a Con nec ti cu ti Egye te men 1977-ben. Há rom kö rös te het ség - kon cep ció já val rak ta le a ma is vi lág szer te al kal ma zott el mé le tei nek alap ját. What makes giftedness? (Mi ből áll a te het ség?) c. cik ke (Renzulli 1978) hoszszan tar tó ha tás sal volt a szak te rü let re. Renzulli (1978 és 1985) azt ál lít ja, hogy az őt megelőző tehetségkutatásnak köszönhetően egyértelművé vált, hogy a tehet sé get nem le het egyet len kri té rium alap ján meg ha tá roz ni. Renzulli el mé le te há rom, a krea tív/pro duk tív em be re ket jel lem ző tu laj don - ság ra épül. Ez a há rom tu laj don ság vagy kom po nens a kö vet ke ző: Át la gon felüli ké pes sé gek. Feladat irán ti el kö te le zett ség. Krea ti vi tás. Az átlagon felüli képességek az általános és a specifikus képességeket egyaránt ma guk ba fog lal ják. Úgy kell őket ér tel mez ni, mint az elér he tő leg ma ga sabb tel-

11 Ál ta lá nos alap fo gal mak 11 je sít mény szin tet egy adott té má ban. A feladat irán ti el kö te le zett ség a mo ti vá ció - hoz hasonlítható, de annál szűkebb értelmezésben. Pontosan azt jelenti, hogy az il le tő lel ke se dik a felada tért, az vonz za őt. A krea ti vi tás egy olyan át fo góbb fo ga - lom, amit máshol zseniként, eminensként is neveznek. Átlagon felüli képességek Feladat irán ti elkötelezettség Kreativitás Általános teljesítményterületek Ma te ma ti ka Kép ző mű vé szet Ter mé szet tan Fi lo - zófia Társadalomtudományok Jog Vallás Nyelvek Zene Élettudományok Mozgásművészet Specifikus teljesítményterületek Karikatúra Csillagászat Közvélemény-kutatás Ékszertervezés Térképkészítés Koreográfia Életrajz Film ké szí tés Sta tisz ti ka Hely tör té net Elekt ro ni ka Komponálás Kertépítészet Kémia Demográfia Mikro-fényképezés Várostervezés Légszennyezés korlátozása Költészet Divattervezés Szövés Drámaírás Reklám Jelmeztervezés Meteorológia Bábozás Marketing Játéktervezés Újságírás Elektronikus zene Gyermekgondozás Fogyasztóvé - delem Főzés Ornitológia Bútortervezés Navigáció Genealógia Szobrászat Vadvilág kezelése Mezőgazdasági kutatás Állati tanulás Filmkritika 1. áb ra. Renzulli há rom kö rös mo dell je Renzulli sze rint ezek kö zül egyik elem ön ál ló je len lé te sem je len ti ön ma gá - ban, hogy valaki tehetséges. A három elem interakciója vezet a tehetséges viselke dés hez (amint azt az 1. áb rán a há rom kör in terak ció já ba eső sa tí ro zott te rü let is je lö li). Min den tu laj don ság szük sé ges, és egyen lő sze re pet ját szik. Eb ből következik, hogy az intelligencia nem az egyetlen feltétele a tehetségnek. Renzulli a kö vet ke ző kép pen fog lal ta össze ál lás pont ját (Renzulli Reis 1985, p. 28): A te het ség olyan vi sel ke dés for mák ból áll, amik az em be ri vo ná sok há - rom alap cso port já nak in terak ció ját tük rö zik. Ez a há rom alap cso port az át la gon felüli ál ta lá nos és/vagy spe ci fi kus ké pes sé gek, magasfokú feladat irán ti el kö te le - zett ség és krea ti vi tás. A te het sé ges vi sel ke dést fel mu ta tó em be re ket azok, akik ezekkel a jegyekkel rendelkeznek, vagy ki tudják őket fejleszteni, és azokat az em be ri tel je sít mény bár mi lyen po ten ciá li san ér té kes te rü le tén hasz no sít ják. Azok az egyé nek, akik ren del kez nek ilyen in terak ció val vagy ké pe sek an nak ki-

12 12 Ba logh Lász ló alakítására a három terület között, az oktatási lehetőségeknek és szolgáltatásoknak szé les ská lá ját igény lik, és ez utób biak gyak ran hiá nyoz nak a nor mál is ko lai programból Abraham Tannenbaum csillagmodellje Tehetségelméletében Tannenbaum (1983) azt ál lít ja, hogy mind a bel ső (sze mé - lyes), mind a kül ső (kör nye ze ti) té nye zők re szük ség van. E té nye ző ket egy csillag diag ram ban áb rá zol ja (2. áb ra), ahol a tehetséget grafikusan a csillag öt ágának met sze te je lö li. Véletlen Általános képesség Spe ciá lis al kal mas ság Környezeti támogatás Nem értelmi tényezők 2. áb ra. Tannenbaum csillagmodellje Véleménye szerint a tehetség fejlődése során az alábbi öt elem hat egymásra: Ál ta lá nos ké pes sé gek: ez a G-fak tor meg fe le lő je, azé az ál ta lá nos in tel li gen - ciáé, amit az IQ-tesz tek kel mér nek. Speciális alkalmasság: olyan speciális tehetség, amivel a személy rendelkezik és amiért kör nye ze te nagyra becsüli, mert az ki vé te les, spe ciá lis. Nem ér tel mi té nye zők: ezek azok a sze mé lyes ké pes sé gek, amik nem kap csol - hatók az intelligenciához, amik egy személy karakteréhez, egyéni jellemvonásaihoz kötődnek: önkép, motiváció, feladatorientáció stb.

13 Ál ta lá nos alap fo gal mak 13 Kör nye ze ti tá mo ga tás: pl. a gye rek csa lád ja, is ko lá ja, ba rá tai. Gyak ran van szük ség rá juk a te het ség fej lő dé sé nek jó irány ba va ló te re lé sé hez. Ez a szü lők és a ta nár ré szé ről is na gyon fon tos feladat. Véletlenek: ezekről a faktorokról legtöbbször elfeledkezünk, pedig ugyanolyan je len tő sek. Ezek a tényezők definíciójuknál fogva az ember életének legkevésbé kiszámítható eseményeit jelölik, mégis nagy jelentőségük van a tehetség megvalósításában és a po ten ciá lok ki fe je zé sé ben Franz Mönks több té nye zős te het ség mo dell je Az idők során egyre nagyobb empirikus támogatást nyertek azok az elméleti feltételezések, amelyek a tehetséghez szük sé ges fak to rok in terak ció ját vizs gál ták. Ez vezetett Mönks többtényezős tehetségmodelljéhez. A kivételes képességek, a mo ti vá ció és a krea ti vi tás össze te vő kön kí vül ez a mo dell a csa lá dot, az is ko lát és a tár sa kat is be von ja, mint tár sa dal mi pil lé re ket (3. áb ra). ISKOLA TÁRSAK Motiváció Kreativitás TE HET SÉG Kivételes képességek CSALÁD 3. áb ra. Mönks Renzulli komplex tehetségmodellje Mönks a kü lön le ges ké pes sé gek ka te gó riá já ba so rol ja az in tel lek tuá lis ké pes - sé gen túl a mo to ri kus, a tár sa dal mi és a mű vé szi ké pes sé ge ket is. Ez annyit jelent, hogy nem csak a nagyon intelligens emberek esetében beszélünk tehetség-

14 14 Ba logh Lász ló ről, hanem pél dául Pablo Picassót (mű vé szi) vagy a lab da rú gó Johan Cruyft (motorikus) is tehetségnek nevezhetjük. Ezek a kivételes képességek azonban nem elegendőek a tehetség manifesztálásához. A tehetséges személynek igen motiváltnak kell lennie. Más szóval nagy aka rat erő re és ki tar tás ra van szük sé ge ah hoz, hogy egy bi zo nyos felada tot vagy inst ruk ciót öröm mel tud jon ki vi te lez ni (Mönks Knoers 1997). A krea ti vi tás szintén fontos eleme a személyiségnek. Kreativitásnak azt a képességet nevezzük, amelynek segítségével eredeti, inventív módon tudjuk a problémákat megol da ni. A füg get len ség és a pro duk tív gon dol ko dás ma gas szint je a ru tin sze rű vagy rep ro duk tív gon dol ko dás sal he lyez he tő szem be. A tár sa dal mi pil lé rek kö zül a csa lád játssza a leg fon to sabb sze re pet a te het ség nevelésében, mert biztosítani tudja, hogy a gyermek egészségesen és (lelkileg) kiegyensúlyozottan nőhessen fel. Másrészt arra is van példa, hogy a család nem ismeri fel vagy nem ismeri el a gyermek potenciális tehetségét, és ez negatívan befolyásolhatja a gyermeket. Az iskola szintén fontos pillér. Beleértjük mind a vezetést, mind a tantestületet. A tanárok között van, aki odafigyel a tehetségekre, és van, aki ig no rál ja őket az osz tá lyá ban. A szer ző vé le mé nye sze rint azon ban amennyi ben az is ko la ve ze tés tisz tá ban van a te het ség gon do zás sal kap cso la tos problémákkal, az az egész iskola légkörére kihat, és pozitív hozzáállást eredményez. Így a tanárok könnyebben állnak elő a tehetséges gyermekek igényeinek kielé gí té sét cél zó sa ját kez de mé nye zé sek kel. A har ma dik pil lért a tár sak je len tik. Tár sak nak azo kat a gye re ke ket ne ve zi Mönks, akik ha son ló fej lett sé gi fo kon állnak. A nem azonos szinten álló osztálytársak komolyan gátolhatják a tehetséges gyermek intellektuális, de leginkább pszichológiai fejlődését. A tehetséges tanulót gyak ran tart ják be kép zelt nek vagy stré ber nek, ami az tán alul tel je sí tés hez és személyiségbeli torzulásokhoz is vezethet (Mönks Van Boxtel 1985). Mönks a tehetség fogalmát a következő leírással adja meg: A tehetség három sze mé lyi ség jegy in terak ció já ból jön lét re. En nek a há rom jegy nek (mo ti vá ció, krea ti vi tás, ki vé te les ké pes sé gek) az egész sé ges fej lő dé sé hez megér tő, tá mo ga tó tár sa dal mi kör nye zet re van szük ség (csa lád, is ko la, tár sak). Más szó val: a hat fak tor po zi tív in terak ció ja a te het ség meg je le né sé nek elő fel té te le (Mönks Knoers 1997, p. 192.) Czeizel End re fak to ros mo dell je A hazai kutatók közül kiemelésre érdemes Czeizel End re (1997) fak to ros modellje (4. ábra). Eb ben a szer ző in teg rál min den olyan té nye zőt, amely a fejlesz tő mun ká ban meg ha tá ro zó sze re pet ját szik. A szer ző a Renzulli-féle há rom kö rös mo dell ből in dul ki, ami kor a te het ség összetevőit meghatározza, azonban az átlagon felüli képességek körében külön-

15 Ál ta lá nos alap fo gal mak 15 választja az általános intellektuális és a speciális mentális képességeket, természe te sen ő is fon tos nak tart ja a krea ti vi tást és a mo ti vá ciós té nye ző ket. A kör nye ze ti té nye zők a Mönksnél ta lál ha tó há rom ról ugyan csak négy re módosulnak: Czeizel a társadalom közvetlen szerepét is hangsúlyozza (elvárások, lehetőségek, értékrend stb.) a tehetségesek kibontakozásában a család, az isko la és a kor társ cso por tok mel lett. Ér tel me zé sé ben ki len ce dik fak tor ként je le nik meg a sors, amely az élet-egészség faktora: a tehetség kibontakozásához szükség van bizonyos élettartamra és megfelelő egészségi állapotra is. Család Specifikus mentális adottságok Iskola Általános értelmesség adottság Kreativitási adottság Motivációs adottságok Kortárscsoportok + Sorsfaktor Társadalom 4. áb ra. Czeizel faktoros modellje 1.6. Jane Piirto piramismodellje Piirto (1999) tehetséggondozási piramismodelljében a te het ség össze te vői jól rendszerezettek, és a fejlődést befolyásoló tényezők is megjelennek, amint azt az 5. áb rán szemügyre vehetjük.

16 16 Ba logh Lász ló Iskola Otthon Közösség és kultúra 5. Környezeti aspektus Véletlen Intuíció Késztetés Kreativitás Szenvedély Kíváncsiság Önfegyelem Nyitottság (naivitás) Írás Zene Üzlet Sport Színház Művészetek Tudományok Képzőművészet Egy területen megnyilvánuló Imaginatív Szenzuális Emocionális Hatékonyság (intenzitás) Intellektuális Pszichomotoros Tánc Ötletesség Spi ri tuá lis Kézműves Vállalkozás Ma te ma ti ka Tudományos Interperszonális specifikus tehetség Minimális intellektuális kompetencia Aka rat Képzelőerő Észlelőképesség Perfekcionizmus Kétértelműségek tolerálása Belátás Kitartás Androgínia Rugalmasság Koc ká zat vál la lás Nem 4. Tehetség aspektus 3. Kognitív aspektus 2. Emocionális aspektus Személyiségjegyek GÉ NEK GÉ NEK 1. Genetikus aspektus 5. áb ra. Piirto tehetséggondozási piramisa A genetikai alapok egyértelműek. Az emocionális aspektus azokat a személyi ség je gye ket összeg zi, ame lyek ál ta lá ban jel lem zik a kiemel ke dő tel je sít ményt nyújtókat. A szerző a legjelesebb tehetségkutatók vizsgálataira építve összegzi ezeket a tulajdonságokat, hozzátéve, hogy a lista nem teljes, s természetesen vannak vi ta tott pont jai is. Ugyanak kor tény ként ál la pít ja meg, hogy a fel nőt tek ha té - kony sá gu kat sze mé lyi sé gük nek kö szön he tik, és a si ke res fel nőt tek ezen jel lem - zők zömével rendelkeznek. A kognitív aspektusban a minimális intellektuális kompetencia jelenik meg. A tehetség aspektusa a modellben azokat a speciális te rü le te ket je lö li meg, ame lye ken konk ré tan ki bon ta koz hat a gye rek te het sé ge a képzőművészettől a sporton és kézművességen át az interperszonális szféráig. Végül a környezeti aspektust a napocskák fémjelzik. Döntőnek a szerző a három felső na pot (ott hon, is ko la, kö zös ség és kul tú ra) je lö li meg, a má sik ket tő a

17 Ál ta lá nos alap fo gal mak 17 gyermek nemére és a véletlen adta lehetőségekre utal. Ezek mindegyike befolyásolja, hogy a tehetség kibontakozik-e vagy elsorvad Robert Sternberg információfeldolgozási modellje A számítógépek, a mesterséges intelligencia és az emberi intelligencia modellezésének mai korában természetesnek tűnik, hogy az emberi intelligencia infor má ciófel dol go zá si mo dell je kiala kul ha tott. Sternberg mun ká ját az em be ri in tel li gen cia fő, a pszi cho ló giai és pe da gó giai vi lá got ura ló in for má ciófel dol go - zási modelljeként tartják számon. Noha a modell konceptuális keretei ezekben a szak mák ban meg győ zőek, gya kor la ti fel hasz ná lá sai kor lá to zot tak, mert nem dolgoztak ki megbízható mérési módszert a fogalom alkalmazására. Amíg ki nem dol goz nak egy ilyen mé rést, nincs rá mód, hogy a mo dell ha té kony sá gát a meglévő megközelítésekkel összevetve felmérhessük. A Sternberg-modell (1999) hár mas ala pú in tel li gen ciaszer ke ze tet ja va sol, amely há rom alap ve tő in for má ciófel dol go zá si ké pes ség ből áll: me ta kom po - nen sek ből, tel je sít ménykom po nen sek ből és is me ret szer zé si kom po nen sek - ből. A metakomponensek nagyban hasonlítanak a metakogníció folyamataira. Tervezésből, ellenőrzésből és értékelési funkciókból állnak. Ezek az alfunkciók a következőkből tevődnek össze: (1) a létező problémák felismerése, (2) a problémák természetének tisztázása, (3) a problémamegoldás megtervezése, (4) a megoldási stratégia kiválasztása, (5) a megoldási folyamat mentális reprezentálása, (6) a tevékenység mentális erőforrásainak összehívása, (7) a megoldási folyamat ellenőrzése, és (8) a problémamegoldó sorozat végén a sikeresség elbírálása. A tel je sít ménykom po nen sek azok a mentális folyamatok, amelyek a metakomponensi te vé keny sé ge ket vi szik vé ghez. Ezek a kész sé gek vagy ké pes sé gek ismeretterületenként változnak. Alacsonyabb szintű mentális operációkként tartjuk őket számon, és természetükből kifolyólag automatikusabbak, mint a nagy ban kog ni tív me ta kom po nen sek. Az ismeretszerzési komponensekbe a sze lek tív kó do lás, a sze lek tív kom bi ná - ció és a sze lek tív össze ha son lí tás tar to zik. A sze lek tív kó do lás az a ké pes ség, amivel a lényeges információt azonosítjuk, azt a hosszú távú memóriában tároljuk, és a lé nyeg te len in for má ciót ki se lej tez zük. A szelektív kombináció az informá ció nak sé mák ká, gestalttá, fo ga lom má, öt let té stb. va ló átala kí tá sá nak a fo lya - mata. (A hosszú távú memória könnyebben elérhető és használható, ha az információt megfelelően rendezzük egymáshoz kapcsolódó tömbökbe.) A szelektív összehasonlítás az a ké pes ség, ami vel a je len és a múlt be li in for má ciók közötti összefüggéseket feltárjuk, és egy adott információnak az épp aktuális problémákhoz viszonyított jelentőségét felismerjük.

18 18 Ba logh Lász ló Sternberg körültekintő módon hívta fel arra a figyelmet, hogy az intelligens vi sel ke dés kon tex tus füg gő. Azaz job ban vi sel ked he tünk olyan kör nye ze tek ben, ami ket meg szok tunk, ami ket igé nyeink sze rint átala kít ha tunk, vagy ami ket mint szá munk ra leg meg fe le lőb be ket ma gunk vá laszt ha tunk. Így egy adott is ko - lá ban, osz tály ban, tan me net ben, adott ta nár vagy osz tály tár sak je len lé té ben felállított feltételek és állapotok nem biztos, hogy a tehetséges tanuló számára is az ideá lis kör nye ze tet je len tik. Van olyan ta nár, aki nem ta nít ter mé szet tu do má - nyokat, a természettudományosan tehetséges tanulók nagy bánatára. Egy másik osztályban vagy iskolában lehet, hogy az osztálytársak lesznek negatív hatással a felismert tehetséges gyerekekre. Tudnak-e ilyen környezetben a tehetséges tanulók intelligensen viselkedni? Sternberg elmélete szerint nem. Sternberg azt tanítot ta meg ne künk, hogy az in tel li gen ciák nak sok alaspektusa van, és hogy azoktól a kontextusoktól függnek, amiben a gyerekek magukat naponta találják Françoys Gagné modellje a szunnyadó és a megvalósult tehetségről Françoys Gagné, kanadai pszichológus a szunnyadó tehetséget az adottságokkal asszo ciál ja. Ezen a ve le szü le tett em be ri ké pes sé ge ket ér ti. Heller Mönks Pas - sow (1993, p. 27) sze rint A szunnya dó te het ség olyan kom pe ten cia, amely az em be ri adott sá gok va la mi lyen te rü le tén vagy te rü le tein je len tő sen fe lül múl ja az átlagot. Gagné következőképpen definiálja a megvalósult tehetséget (1990, p. 22): kü lön bö ző adott sá gok és in ter per szo ná lis, va la mint kör nye ze ti ka ta li zá to - rok in terak ció já nak fej lő dé si ter mé ke. Gagné diffe ren ciált mo dell je (6. áb ra) ábrázolja, hogy a talentum különböző adottságok alkalmazása az adott területen szerzett ismeretekre és képességekre. Ez a fo lya mat kör nye ze ti ka ta li zá to rok (csa lád, is ko la, kö zös ség), va la mint in ter - per szo ná lis ka ta li zá to rok (töb bek kö zött mo ti vá ció, ön bi za lom) se gít sé gé vel jön lét re. Ter mé sze te sen az adott sá gok nak talentummá va ló átala ku lá sá ban nagy szerepe van a rendszeres tanulásnak, a gyakorlásnak és a képzésnek is. Gagné mo dell jét kö vet ke ző képp le het egy konk rét pél dán ér tel mez ni: Mo zart nak jó krea tív és ze nei ké pes sé ge volt (aptitude). Ha nem lett vol na elég mo ti vá ció ja és ön bi zal ma (intraperszonális ka ta li zá tor), hogy ötéve sen zon go ráz zon, he ge dül - jön és ze nét sze rez zen, ak kor nem lett vol na ak ko ra ze nei talentum be lő le. Ezen túl a csa lád ja (kör nye ze ti ka ta li zá tor) biz to sí tot ta, hogy ezt az adott sá gát ta nu - lás sal és gyakorlással jól ki tud ja fej lesz te ni. A té nye zők ezen in terak ció ja volt a biz to sí ték rá, hogy Mo zart az zá a ze nei zse ni vé vált, akit mind nyá jan is me - rünk.

19 Ál ta lá nos alap fo gal mak 19 SZUNNYA DÓ TE HET SÉG KÉ PES SÉG- TE RÜ LE TEK IN TEL LEK TUÁ LIS Induktív/deduktív érvelésmemória, meg fi gye lés, ítélőképesség stb. KREA TÍV Eredetiség, ötletesség, humor stb. SZOCIO-AFFEKTÍV Vezetői képesség, tapintat, empátia, öntudat stb. PERCEPTUÁLIS/ MO TOROS Erő, koordináció, állóképesség, rugalmasság stb. EGYÉB Extraszenzoros észlelés, gyógyítási képesség stb. KA TA LI ZÁ TO ROK INTRAPERSZONÁLIS KA TA LI ZÁ TO ROK FI ZI KAI Antropometria, fiziognómia, egészség stb. PSZI CHO LÓ GIAI MO TI VÁ CIÓ: szükségletek, értékek, érdeklődési körök stb. AKA RAT: koncentráció, kitartás stb. SZE MÉ LYI SÉG: temperamentum, jellemvonás, rendellenesség Tanulás, gyakorlás KÖR NYE ZE TI KA TA LI ZÁ TO ROK KÖRNYEZET Fizikai, szociális, makro/mikro stb. SZEMÉLYEK Szülők, tanárok, társak, mentorok stb. FELADA TOK Tevékenységek, kurzusok, programok stb. ESEMÉNYEK Kihívások, jutalmak, véletlenek stb. TE HET SÉG IS KO LÁS KOR BAN JEL LEM ZŐ TE RÜ LE TE IS KO LAI Nyelvek, tudomány stb. STRA TÉ GIAI JÁTÉKOK Sakk, rejt vé nyek, video stb. TECH NO LÓ GIA Technika, számítógép stb. MŰ VÉ SZE TEK Képzőművészet, színház, zene stb. TÁR SA DAL MI TE VÉ- KENY SÉG Tanítóskodás, iskolai politika stb. ÜZ LET Eladás, vállalkozás stb. SPORT 6. áb ra. F. Gagné tehetségfejlődési modellje

20 2. AZ IS KO LAI TE HET SÉG GON DO ZÁS FŐBB MÓD SZE REI Amióta iskola létezik, a tehetséges tanulókra mindig is figyeltek a pedagógusok; évszázadokra visszamenő sikeres tehetséggondozó munkáról vannak adataink. Ugyanak kor az utób bi év ti ze dek ben a ku ta tók és a gya kor la ti szak em be rek sok olyan esz közt, mód szert dol goz tak ki, ame lyek a ko ráb biak nál ha té ko nyab bá tehetik az iskolai tehetséggondozást. Ezek közül három alkalmazása elengedhetetlen a sikeres tehetséggondozó munkához: a gazdagítás, a gyorsítás és az egyéni diffe ren ciá lás. Ezek az alap jai a ha té kony te het ség gon do zás nak. A kö vet ke zők - ben áttekintjük ezek fontosabb kérdésköreit, amelyek a gyakorlati tehetségfejlesztő munkához támpontul szolgálhatnak Gazdagítás, dúsítás Tartalmi szempontból a tehetséggondozásnak a legfőbb alapelve a gazdagítás (dú sí tás). Cél ja alap ve tően az is me re tek és a mű ve le tek re épü lő ké pes sé gek kö te - lező tananyagon túllépő fejlesztése, e nélkül nincs érdemi tehetségfejlesztés. Passow (1958) a gaz da gí tás nak négy fajtáját különítette el egymástól, ezek ugyan csak tám pon tul szol gál nak a si ke res, diffe ren ciált gya kor la ti meg va ló sí - tás hoz (idé zi: Páskuné 2000, p. 200): Mélységben történő gazdagítás. Ennek során több lehetőséget kínálunk a te het sé ges gyerekeknek tu dá suk és ké pes sé geik al kal ma zá sá ra, mint ál ta lá - ban a ta nu lók nak. A tartalmi gazdagítás azt je len ti, hogy a ta na nya got a ta nu lók ra ér zé ke - nyen szerkesztjük meg, figyelembe véve érdeklődésüket, szükségleteiket, s eze ket köz ben fej leszt jük. A feldolgozási képességek gazdagítása el ső sor ban a krea tív és kri ti kus gon dol ko dás fej lesz té sét je len ti fel fe de ző, il let ve in ter disz cip li ná ris te vé - kenység közben. A tempóban történő gazdagítás a tehetséges gyerekek átlagosnál gyorsabb mun ká já ra épül: ugyanannyi idő alatt töb bet ké pe sek fel dol goz ni társaik nál, így kiegé szí tő ele me ket is be von ha tunk a ta nu lá si fo lya mat ba.

21 Ál ta lá nos alap fo gal mak Gazdagítási modellek Számos szisztematikus gazdagító programmodellt ismerünk, mint például a Renzulli és Reis (1986) által kifejlesztett Gazdagító Triád/Forgóajtó Modellt, Treffinger (1986) Egyénre Szabott Programtervezési Modelljét (Individualized Prog ram Planning Model IPPM), a Feldhusen és Kolloff (1979, 1986), va la mint Moon és Feldhusen (1991) által támogatott Purdue Háromlépcsős Modellt, a Renzulli (1994) és Feldhusen (1995) által bemutatott tehetségfejlesztési modelleket, valamint a Betts (1986) által bemutatott Autonóm Tanuló Modellt (Autonomous Learner Mo del). E mo del lek mindegyi ke viszonylag átfogó tervet ad a tehetséges gyermekek azonosítására és a számukra készített programszolgáltatásokra, amelyek alapvetően gazdagító természetűek. Ezek közül mi most hármat mutatunk be vázlatosan, ezek a legelterjedtebbek a pedagógiai gyakorlatban. A Renzulli-modell talán a legátfogóbb az azonosítás, adminisztráció, tanárkép zés és prog ram meg va ló sí tá si struk tú ra ki ter jedt ke ze lé sé vel (Renzulli 1994; Renzulli Reis 1986). Három típusú programélmény különíthető el. 1. Az el ső tí pu sú gaz da gí tás ál ta lá nos fel fe de ző él mé nye ket fog lal ma gá ba, amely az ismeretnek a hagyományos tantervben nem szereplő, új és izgalmas témáival, ötleteivel és területeivel ismerteti meg a diákokat (Renzulli Reis, 1986, p. 237). 2. A má so dik tí pu sú gaz da gí tás, a cso por tos-kép zés gya kor la tok, olyan tevé keny sé gek ből áll nak, ame lye ket a kog ni tív és affek tív fo lya ma tok fejlesztésére terveztek. A tevékenységeket nem csupán a tehetségesek számára, hanem minden gyermek számára lehet kínálni. 3. A harmadik típusú gazdagítás valós problémák egyéni és kis csoportos vizs gá la tát kö ve te li meg. Spe ciá lis azo no sí tá si el já rá so kat al kal maz nak a gyermekek kiválasztásához a harmadik típusú gazdagításra különösen a gyermek nyílt viselkedésének megfigyelésén keresztül, amely tükrözi egy konkrét témához vagy projekthez kapcsolódó aktuális érdeklődé sét, mo ti vá ció ját vagy vi sel ke dé sét. A Treffinger-féle (1986) Egyénre Szabott Programtervezési Modell (Individualized Program Planning Model) hangsúlyozza az azonosítási folyamat során összegyűjtött információ intenzív használatát a tehetségesek erősségeire és érdeklődésére épülő, egyénre szabott tanulmányi programok tervezésében. A modell ar ra is tö rek vést tesz, hogy fej lessze az ön ál ló ság és az önirá nyí tás kész sé geit a tehetségesekben. Arra fordítja a figyelmet, hogyan kell kezelni és ellátni a tehet sé ge se ket egy ál ta lá nos osz tály ban.

22 22 Ba logh Lász ló A Betts (1986) által kifejlesztett Autonóm Tanuló Modell (Autonomous Learner Model) arra tesz kísérletet, hogy eleget tegyen a tehetségesek tanulmányi, szociális és emocionális szükségleteinek, miközben az önállóság vagy autonó mia cél ját tű zi ki ma ga elé, hogy a ta nu lók fe le lős sé vál ja nak sa ját ta nul má - nyaikért. A modell biztosítja, hogy a tanuló 1. figyelmet fordítson önmagára mint tehetséges egyénre, valamint a programlehetőségekre; 2. gaz da gí tó gya kor la tok ban ve gyen részt, pél dául vizs gá la tok ban, kul tu - rális tevékenységekben és terepgyakorlatokon; 3. szemináriumokat látogasson a futurizmusról, problémákról és vitás kérdésekről; 4. a tanulási készségeket, pályaválasztási ismereteket és interperszonális képességeit egyénileg fejlessze; 5. mélyreható vizsgálatokat folytasson csoportos projektek és mentorálás keretében. Ez a modell különösen erősen összpontosít a tehetséges diákok egyéni fejlődésére. A Feldhusen és Kolloff (1979, 1986) ál tal ki fej lesz tett Purdue Há rom lép csős Mo dell (Purdue Three-Stage Model) alap ve tően egy gaz da gí tó mo dell, és leggyak rab ban gyor sí tó prog ram ként ezt a fo gal mat rész le te sen ké sőbb ele mez - zük va ló sul meg. A há rom lép csős mo dellt szá mos is ko lá ban al kal maz zák mint Ta nul má nyi és Krea tív Gaz da gí tó Prog ra mot (Prog ram for Academic and Creative Enrichment PACE). A mo dellt kis lét szá mú osz tá lyok ban ve tik be, ahol 8 15 te het sé ges gyer mek ta nul. Az el ső ál lo más so rán a gyer me kek egy olyan tantervet követnek, amely a gondolkodási készségekre és az alapvető tantárgyi ismeretekre összpontosít, legalább két órájuk van egy héten, és lehetőség szerint egy héten egyszer egy teljes napot együtt töltenek. A gondolkodási készségeket és a tar tal mat ma gas szin ten és gyors ütem ben ta nul ják, amely meg fe lel a te het - ségeseknek. A második állomás során szélesebb és konkrétabb stratégiákat tanulnak. Ezek közé tartoznak a könyvtári ismeretek, a kreatív problémamegoldás, a jövőbeli tanulmányok és a kutatási készségek ezek mindegyike a harmadik ál lo más gya kor la tait ké szí ti elő, ame lyek pro jekt orien tált al kal ma zá sok a diákok személyes érdeklődési területein. A harmadik állomás során a diákok ku ta tá si pro jek te ken dol goz nak, fej lő dé si felada to kat kap nak, és ezek a tö rek vé - sek prezentációkat, produktumokat vagy előadásokat eredményeznek. A harma dik lép cső fok a va lós élet krea tív pro duk ti vi tá sát szi mu lál ja.

23 Ál ta lá nos alap fo gal mak A gazdagítás kerete: a tehetséggondozás komplex célrendszere Sokan foglalkoztak a tehetséggondozó programok tervezésének kérdéseivel (vö. Heller Mönks Sternberg Subotnik 2000; Tóth L. 2008), azon ban a gya kor la tot leginkább segítő elmélet Feger munkásságából származik (vö. Balogh Polonkai Tóth 1997). Az általa megfogalmazott célok a gyermek fejlődésének szempont já ra épít ve tel jes kö rű vé te szik az is ko lai te het ség gon do zó prog ra mo kat. A szerző nézeteit a következőkben foglalhatjuk össze. Tehetséggondozó programok nagy számának elemzése vezetett ahhoz a következtetéshez, hogy a tehetséggondozó intézkedések négy variánsa között a következő különbséget határozzuk meg: 1. a tehetséges gyermek erős oldalának támogatása, 2. a tehetséges gyermek gyenge oldalainak fejlesztése, 3. megelő zés, lég kör ja ví tás, fog lal koz ta tá si te rá pia, 4. olyan területek támogatása, amelyek közvetve befolyásolják a tehetség kibontakozását. Rész le te seb ben: 1. A tehetséges gyermek erős oldalának támogatása. Ezen be lül azo kat a szempon to kat ve szik fi gye lem be, ame lyek ti pi ku san a kü lön le ges adott sá go kat feje zik ki: a gyors fel fo gó ké pes sé get, a jó em lé ke zőte het sé get, a ta nu lás va la - mely területén az intenzív és gyors elmélyülést, illetve speciális képességeket (pl.: művészetek, sport, matematika stb.). 2. A tehetséges gyermek (tehetséggel összefüggő) gyenge oldalának kiegyenlítése. Ezalatt hiá nyos sá go kat kell ér te nünk, ame lyek a te het ség fej lő dé sét meg ne - he zí tik, vagy ép pen ség gel megaka dá lyoz zák. A gyen ge ol da lak ál ta lá nos intellektuális tehetség esetében valamiféle kiegyensúlyozatlan tehetségprofilban nyil vá nul nak meg; pél dául egy in tel li gen cia teszt csak nem min den résztesztjében kiemelkedő teljesítményt nyújt a tanuló, és az egész teszt gyenge ered mé nye egy részteszt következménye. Vagy az iskolában összességében kiemel ke dő tel je sít mény mel lett egyet len tan tárgy ban sú lyos hiá nyok mu tat - koznak. Problémák adódhatnak azonban a tanulási és a munkamódszerek vagy a motiváció területén is (Mező Mező 2007). A gyenge oldalak származhat nak to váb bá a ked ve zőt len kör nye ze ti fel té te lek ből; az ilyen gyen ge ol da -

24 24 Ba logh Lász ló lak kiegyen lí té sé re al kal ma zott se gí tő in téz ke dé se ket pél dául az ún. kom pen - zációs nevelés keretében hajtják végre. További csoportot képeznek a tehetséges alulteljesítők. Mindenesetre az alul tel je sí tés csu pán egy szimp tó ma; meg kell ál la pí ta ni, mely té nye zők okoz zák az alul tel je sí tést (Me ző Miléné 2004). Az okfeltárás azt mu tat ja, hogy e variáns programja számára résztvevőket felderíteni és megnyerni áldo za to sabb mun kát je lent, mint a te het sé ge sek erős ol da lai nak fej lesz té se. A gyen ge ol da la kat pót ló lag diag nosz ti zál ni kell, hi szen a gyen ge ol da lak nak olyan sok fajtája fordulhat elő, amelyek mindegyike különböző bánásmódot igényel. Ennek alapján az a program, amely a tehetséggel kapcsolatos gyenge oldalakat akarja megszüntetni, többnyire terápiai orientáltságú és inkább pszi cho ló giai bá zi sú; sőt, gyak rab ban egye di se gít ség nyúj tás ban nyil vá nul meg. Fon tos sze re pet ját sza nak e prob lé mák megol dá sá ban a te het ség kér dé - sé vel fog lal ko zó ta nács adó ál lo má sok. 3. Megelőzés, légkörjavítás, foglalkoztatási terápia. A megelőzés a tehetséges ta nu ló ra irá nyul, és azt kell megaka dá lyoz nia, hogy a ked vét el ve szít se, és hogy az alul kö ve te lés alap ján aszo ciá lis ma ga tar tás mód fej lőd jön ki ben ne. A lég kör ja ví tás összes sé gé ben az osz tály ban ural ko dó szi tuá ció ra vo nat ko - zik, és azt akar ja elér ni, hogy az át la got meg ha la dó ta nu ló a ma ga gyors és többnyire helyes válaszaival nehogy elbátortalanítsa a többieket, vagy a tanárt bosszant sa azál tal, hogy a di dak ti kai kon cep ció ját túl gyor san át lát ta vala ki. 4. Olyan területek támogatása, amelyek közvetlenül nem hatnak a gyermek tehetségének fejlesztésére. Itt ismét egy olyan csoport található, amelyet valamely ismertetőjegy alapján (mint magas intellektuális képesség, zenei adottság, sportbeli képesség) hoztak létre, ezt követően azonban a gondozás olyan te rü le te ken tör té nik, ame lyek ben a cso port ala kí tó is mer te tő je gyek je len ték - telenek. Például a kiemelkedő intellektuális képességekkel rendelkező gyerme ke ket fes té szet ben, tánc ban vagy sí fu tás ban tá mo gat ják. Ilyes faj ta te het - séggondozást találunk gyakran a szülői egyesületek tevékenységében A gazdagítás gyakorlati fogásai az oktatásban Amint azt az előzőekben kifejtettük, a gazdagítás a tehetséges tanulók számára elsősorban a megszerzett ismeretek átgondoltabb, magasabb szintű feldolgozásá ra, a gya kor la ti al kal ma zá sá ra va ló elő ké szí tést je len ti, a ko ráb ban be mu ta tott modellek egyértelműen megfogalmazzák eze ket. A ma gyar is ko lák nak pe dig ép pen ezek ben van pó tol ni va ló juk, ezért a kö vet ke zők ben olyan kér dés kö rö ket

25 Ál ta lá nos alap fo gal mak 25 te kin tünk át, ame lyek se gí tik a gya kor ló pe da gó gu sok nak a gaz da gí tás tan órai megvalósítását A tanulók irányítása a problémamegoldó technikák alkalmazása során Ha nem vol ná nak megol dás ra vá ró prob lé mák, az élet sok kal könnyebb vol na a modern társadalomban, de egyben végtelenül unalmas, és kihívások nélküli is len ne. Ta nít vá nyaink ren ge teg prob lé má val fog ják szem be ta lál ni ma gu kat: részben a min den na pi meg él he tés sze mé lyes gond jai val, rész ben tár sa dal miak kal, ame lyek így vagy úgy foly ton ha tás sal van nak ránk, és ter mé sze te sen olyan prob lé mák kal is, ame lyek töb bé-ke vés bé együtt jár nak min den fog lal ko zás sal. A pe da gó gu sok felada ta az, hogy se gít sék a ta nu ló kat tu dá suk, jár tas sá guk és a helyes élethez, a társadalomban végzett hatékony munkához elengedhetetlen at ti tű dök fej lesz té sé ben. Az egyik leg fon to sabb do log, amit a diá kok nak el kell sa já tí ta niuk, hogy mi ként old ja nak meg ön ál lóan egy-egy prob lé mát azért, hogy később képesek legyenek a legkülönbözőbb helyzetekre szabott problémamegoldó technikákat alkalmazni a személyes és a munkahelyi életükben. A problémák megoldása nem egyszerű vagy természetes folyamat, nincs a gén jeink be ír va, és nem is csu pán a jó zan ész hasz ná la tá nak kér dé se. A ha té - kony problémamegoldó technikák megtanulhatók, következésképpen taníthatók is. Ha min den kér dés re egy sze rűen a he lyes vá la szo kat ad juk meg a diák - jainknak, vagy egy minden problémára alkalmazható, könnyű győzelmet ígérő megol dás sal lát juk el őket, nem ad juk meg ne kik az al kal mat ar ra, hogy ta nul ja - nak és gyakorolják a problémamegoldó fogásokat. Ha új problémával vagy döntéshelyzettel szembesülnek, nem fogják tudni, hogyan közelítsenek hozzá, vagy hogy hogyan jussanak ésszerű következtetésre. Az élet szá mos hely ze te prob lé má kat vet fel, ami ket meg kell ol da ni. A prob - lé ma bár mi lyen szi tuá ció ban je lent ke zik, fe szült sé get vagy bi zony ta lan sá got kelt, és ez va la mi lyen krea tív vagy lo gi kus megol dást igé nyel. Ah hoz, hogy a felada tok kal meg tud junk bir kóz ni, egy ra cio ná lis és terv sze rű meg kö ze lí tés szükséges olyan, amely megoldásokat ad ezekre a problémákra. Az egyik ál ta lá no san hasz nált tech ni kát, ame lyet ilyen prob lé mák ese tén alkalmaznak, problémamegoldásnak hívják. Ez az el já rás az in for má ciók összegyűjtését, hasznosítását és ellenőrzését kívánja meg a célból, hogy meghatározhassuk a megfelelő megoldást egy létező problémára. A problémamegoldó megközelítés egy szisztematikus folyamat, amely a következő alaplépéseket foglal ja ma gá ban: 1. A probléma pontos és világos megfogalmazása. 2. A tárgyhoz kapcsolódó tényezők felismerése.

26 26 Ba logh Lász ló 3. A szükséges információ összegyűjtése. 4. A lehetséges megoldások megvizsgálása. 5. Pró ba megol dá sok ki vá lasz tá sa. 6. A ja va solt megol dá sok ki pró bá lá sa, el lenőr zé se. 7. Eredmények értékelése. A problémamegoldás használata mint iránymutató eljárás számtalan előnynyel szolgál a pedagógus számára. Fejlesztheti a tanulási motivációt úgy, hogy a ta nu ló kat a prob lé ma ön ál ló megol dá sá ra kész te ti, vagy olyan prob lé mák fel ve - tésével, amelyek őket érdeklik. Serkentheti a tanulókat arra, hogy saját tudásukat és ké pes sé gei ket hasz nál ják. A leg több feladat a ta nu lók ké pes sé gei nek és tu dá - sá nak szé les kö rét ve szi igény be. Eh hez a ta nu lók nak ta pasz ta la tok kal kell rendel kez niük ar ról, ho gyan al kal maz zák tu dá su kat az új prob lé mák kal kap cso lat - ban. A problémamegoldó technikák csoportos használata bátoríthatja a tanulók ak tív rész vé te lét, és fej leszt he ti a ha té kony ta nár diák mun ka kap cso la tot. Hasznos lehet a tanulók tudásszintjéhez igazodó beszélgetések kezdeményezéséhez. Az ak tív rész vé telt biz to sí tó kö zös cso por tos meg be szé lé sek, ame lyek so rán a tanu lók a ta nárt a cso port tag ja ként szó lít ják meg, se gít he tik a ta nu ló kat a prob lé - ma meg fo gal ma zá sá ban Szóbeli kérdezési technikák Jól kér dez ni annyi, mint jól ta ní ta ni. Szók ra tész egyetér tett vol na ez zel az ál lí - tással. Szókratész a kérdezésen kívül más eljárást nem használt. A tanításban ma, bármennyire megismertük, a szóbeli kérdezés egy a néhány lényeges tanítási eljárás közül. A szóbeli kérdezés egy eredményes út ahhoz, hogy ösztönözzük a ta nu ló mo ti vá ció ját és rész vé te lét. A kér de zés tám pon tot ad a ta nu lók ér de - keltségéhez. Ráadásul, erre összpontosíthatjuk a tanuló figyelmét és fejleszthetjük érdeklődését és kíváncsiságát. A szóbeli kérdezési technikák eredményes használata lehetőséget nyújt a ta nu lók nak az ön ki fe je zés gya kor lá sá ra, ugyanak kor megen ge di vál to za tok hozzáadását a tanítási órához. A logikai sorrendben feltett kérdések ösztönzik a lo gi kus és kri ti kus gon dol ko dást, és gon dol ko dá si ké pes ség hez ve zet nek. A kér - dések alkalmazása a tudás különböző szintjeinek megfelelően a tanulókat a gondol ko dás más-más szint jei re ve ze ti. Egy fon tos ered mé nye a kér dé sek al kal ma zá sá nak az, hogy fel fe dez het jük az egyes tanulók speciális képességeit és érdeklődési körét. A tanulók gyakran tesz-

27 Ál ta lá nos alap fo gal mak 27 nek szert speciális tudásra és képességekre a hobbijukon, munkatapasztalatukon vagy csa lá di te vé keny sé gü kön ke resz tül. Tud nunk kell hasz nál ni eze ket a spe ciá - lis ké pes sé ge ket és ér dek lő dé se ket mint to váb bi esz kö zö ket a ta nu lás elő se gí té - sé re. A szó be li kér de zé si tech ni ká kat az alábbi cé lok ra kell tud nunk hasz nál ni: Bevezetni, összegezni vagy újratekinteni egy leckét. Az előzők eredményét tisztázni. Fel fe dez ni a hiá nyos sá go kat. A köz pont ba ál lí ta ni az ol va sot ta kat. Fejleszteni a tanulók éleslátását. Elősegíteni a tanulók megértését. Fejleszteni a tanulók értékeit és szemléletét. Meg ta ní ta ni a diá kok nak, hogy hasz nál ják sa ját el kép ze lé sei ket ahe lyett, hogy memorizálnák a dolgokat. A szóbeli kérdések köre lényeges kiértékelési információt tud nyújtani. Tesztelhető a tanuló felkészültsége a tananyagból (kérdéseken keresztül meg tudjuk állapítani, hogy elolvasta-e és megértette-e az anyagot). A kérdések során a lecke bevezetése, ismertetése előzetes tesztként szolgálhat a tanulók tudásának felméréséhez. A kérdések használata közben a leckék egyben azon na li vissza jel zést szol gál - tathatnak arról, hogy a tanulók hogyan fejlődnek. Bejegyezve a kérdéseket a lecke összefoglalójába, majd az újranézés adhat egy részleges értékelést a tanulók ál tal teljesített ta nul má nyi cé lok ról Gazdagítási lehetőségek a brainstorming, buzz-csoport és kérdésdoboz segítségével Eze ket a tech ni ká kat a cso por tos ta nu lás, feladat megol dás meg könnyí té sé re tervez ték. E mód sze rek azál tal, hogy ak ti vi zál ják, il let ve in vol vál ják a diá ko kat, előse gí tik a krea tív gon dol ko zás ké pes sé gé nek fej lesz té sét. Brainstorming A brainstorming tech ni ká ja a krea ti vi tást, il let ve a diá kok be vo ná sát se gí ti elő a tanulási helyzetben. Gyakran használják tervezési technikaként. A diákok először is a brainstorming se gít sé gé vel al ter na tív ja vas la to kat tesz nek, amit az tán a tanulási helyzetek megtervezésénél lehet felhasználni. Akkor a leghatékonyabb, ha a cso port nem túl nagy (12 15 fő a legelő nyö sebb), így min den ki nek le he tő - sége nyí lik, hogy azo nos mér ték ben ve gyen részt a rö vid idő so rán (kb perc).

28 28 Ba logh Lász ló A brainstormingot egy ve ze tő nek kell irá nyí ta nia. Ezek le he tünk mi, a ta nár, vagy a cso port ál tal ki vá lasz tott diák. To váb bá szük ség van egy jegy ző re, aki a ja va solt al ter na tí vá kat jegy zi le. Ezt a sze mélyt mi vagy a cso port ta gok vá laszt - ják ki. Igyekezzünk minél specifikusabb témát választani a brainstorming-ülés számá ra. Ez se gí te ni fog ja a diá ko kat a té ma szét fo lyá sá nak megaka dá lyo zá sá ban. Ugyanak kor meg kell győ ződ ni ar ról, hogy a té ma elég ért he tő a diá kok szá má ra ahhoz, hogy meg tudjanak birkózni vele. Bármilyen témát választunk, a brainstorming-ülés előtt ala po san el kell ma gya ráz ni a diá kok nak. A kez de ti brainstorming-ülés cél ja nem egy komp lex prob lé ma megol dá sa, ha nem olyan friss ötletek összegyűjtése, amelyekből a későbbi tervezés táplálkozhat. A brainstorming alatt az ér té ke lés és a kri ti ka nem megen ge dett. Az öt le tek elbírálására később kerül sor. Minden, témához tartozó ötletet szívesen fogadunk. Az al ter na tív vá la szok sok szí nű sé ge a ha té ko nyabb ter ve zést se gí ti elő. A résztvevőket megkérjük arra, hogy minél spontánabb módon reagáljanak, a válaszaik minőségét ne nagyon mérlegeljék. A diá kok nak el kell ma gya ráz ni a brainstorming cél ját, és hogy az ak tuá lis ülés hogyan működik. Természetesen a könnyebb megértés kedvéért lehet egy próbát is tenni. Figyelmeztethetjük őket az esetleges kelepcékre is. Mások javasla tá nak le szó lá sa és a be kia bált kri ti kák aláás hat ják a brainstorming fo lya ma tát, és elvehetik mások önbizalmát. A ve ze tő fe le lős sé ge az ak tuá lis brainstorming-ülés fi gye lem mel kí sé ré se. A ve ze tő nek amennyi re csak le het, a hát tér ben kell ma rad nia, de ha kell, öt le tek - kel kell serkentenie a gondolkodást és a válaszokat. Vigyázni kell, hogy minél kevesebb negatív vagy értékelő közbeszólás hangozzon el. A diákok megfelelő ráhangolása a brainstorming folyamatára elősegíti, hogy az ülés ne csússzon ki a ke zünk ből. Elő se gí ti, hogy (1) a diá kok ko mo lyan ve gyék a té mát, (2) a diá kok ne té veszszék össze a spontaneitást ostobaságokkal (képtelenségekkel), (3) és hogy ne csak pár diák do mi nál jon az ülés alatt. Ha csak pár em ber ont ja ma gá ból az öt le - te ket, né ha egy-két biz ta tó pil lan tás is ak ti vi zál hat ja a csen de sebb diá ko kat. A jegy ző nek az a felada ta, hogy a brainstorming-ülés alatt el hang zó ja vas la - to kat le je gyez ze. Ál ta lá ban a táb lá ra szok ták fel je gyez ni az öt le te ket, hogy minden ki szá má ra lát ha tó le gyen, il let ve a ké sőb bi ér té ke lés so rán le gyen mi re támaszkodni. Miu tán vé ge a brainstorming-ülésnek, meg kér jük a jegy zőt, hogy szá mol jon be az el hang zott ja vas la tok ról. Ez tör tén het írás ban és szó ban is. A brainstorming tech ni ká nak van nak kor lá tai, de ezek kö rül te kin tő ter ve - zéssel és vezetéssel könnyen leküzdhetők. A folyamat eredményessége attól függ, hogy a diá kok ho gyan vol tak orien tál va az adott fo lya mat ra és té má ra.

29 Ál ta lá nos alap fo gal mak 29 A brainstorming technikának a résztvevőkre gyakorolt stimuláló hatása sokszor fontosabb, mint azok az ötletek, amelyeket e módszer segítségével kapunk. Buzz-csoport Az egyik leg gyak rab ban hasz nált, ta nu lást se gí tő tech ni ka a buzz-csoport. Ezt a mód szert ere de ti leg a Phi lips cég fej lesz tet te ki, ezért azóta gyak ran Phi lips 66 módszerként emlegetik, ugyanis alkalmazásakor 6 percre és egy 6 tagú csoport ra van szük ség. Ahhoz, hogy a diákokat minél jobban bevonjuk a megbeszélésbe, illetve minél töb ben ta nul ja nak az el hang zott ja vas la tok ból, az osz tályt 6 fős cso por tok ra le het osz ta ni. Elő ször is el kell ma gya ráz ni a cso port nak a kér dést, ame lyet majd meg kell vá la szol niuk. Fon tos, hogy meg győ ződ jünk ar ról, min den ki megér tet te a megvitatandó kérdést. Ha nem mindenki értette meg, akkor ebből a továbbiakban még sok probléma származhat. Ha pél dául a diá kok bi zony ta la nok ab ban, hogy a vi ta tár gya az, hogy mi lyen legyen az iskolai egyenruha, vagy hogy van-e joga az iskolának egyenruha viselé sét előír ni, ak kor a leg több idő ar ra megy el, hogy el dönt sék, egyál ta lán me lyik kér dést kell meg vi tat ni, ahe lyett, hogy ma gá val a té má val fog lal koz ná nak. A választott témának jól behatárolhatónak kell lennie ahhoz, hogy minden aspektusát meg lehessen vizsgálni. Ugyanakkor egyszerűnek kell lennie, hogy a rendelkezésre álló rövid idő elegendő legyen a diákoknak a téma megvitatására. Meg kell kér ni min den cso por tot, hogy vá lasszon egy ve ze tőt és egy jegy zőt. A diákok értékes tapasztalatot nyerhetnek egy kompetens vezető és jegyző kiválasztásával, ami ugyanakkor felelősség is. Lehetnek azonban olyan esetek is, ami kor ne künk kell köz be lép ni. Pél dául van nak olyan gye re kek az osz tály ban, aki ket so ha sem vá lasz ta nak ve ze tő nek. Mi vi szont megad hat juk ezek nek a diá - koknak a lehetőséget arra, hogy fejlesszék vezetői potenciáljukat, vagy gyakorolják a cso port hoz va ló be széd ké pes sé gét. A diá kok nak elő ze te sen fel kell hív ni a fi gyel mét a ve ze tő és a jegy ző fe le lős - ség tel jes mun ká já ra. Meg kell ér te niük, hogy a ve ze tő felada ta, hogy a cso port a té má nál ma rad jon, illetve min den cso port tag részt ve gyen a vitában. Ugyanak - kor ki kell emel ni a jegy ző mun ká já nak fon tos sá gát is, ami a meg vi ta tott kulcspon tok és a meg ho zott dön tés pon tos le jegy zé sé ből, illetve ezen in for má ciók egész cso port nak va ló felol va sá sá val jár. A vi tá nak az elő ze te sen meg be szélt rö vid idő alatt kell le zaj la nia. A vezetőnek biztatnia kell a kevésbé agresszív diákokat, hogy vegyenek részt a vi tá ban, ne hogy né hány, jó ver bá lis ké pes sé gek kel ren del ke ző diák át ve gye az irá nyí tást a vi tá ban, és így megaka dá lyoz za a cso port in terak ciót. A vi ta alatt jó, ha kör be já runk a cso por to kon és fi gyel jük a fo lya ma tot. Ha szük sé ges, egy-két szó val biz tat hat juk a ve ze tőt, hogy fi gyel jen oda min den

30 30 Ba logh Lász ló cso port tag rész vé te lé re, vagy hogy irá nyít sa vissza az ere de ti té má hoz a csopor tot. Miután lezárjuk az ülést, megkérjük a csoportok jegyzőit, hogy összegezzék cso port juk vi tá ját az egész osz tály szá má ra. A buzz-csoport jó mód szer ar ra, hogy az egyé ni rész vé telt és a krea tív gon dol ko dást ser kent sük min den egyes cso port tag ban, illetve a diá kok kö zöt ti in terak ciót fej lesszük. Kérdésdoboz A kérdésdoboz érdeklődést stimuláló technika, amelynek több alkalmazási lehető sé ge van, mint azt ál ta lá ban gon dol nánk. Vi szony lag könnyen al kal maz ha tó eszköz, amelyet egy kreatív tanár különböző szituációkhoz igazítva variálhat. A diá ko kat ar ra biz tat juk, hogy ír ják le egy bi zo nyos té má val kap cso la tos kérdéseiket, és helyezzék el egy dobozban egy meghatározott időben. Ez a technika különösen akkor hasznos, amikor egy későbbi vitához akarunk kérdéseket gyűj te ni és ke vés időnk van, il let ve a diá kok nak idő re van szük sé gük kér dé seik átgondolásához. Ugyanakkor a kérdésdoboz technika lehetőséget ad a diákoknak arra, ha név te le nül kíván nak köz re mű köd ni. Így nem kell za var ba jön niük a ja vas la taik miatt, vagy hogy a cso port előtt kell be szél niük. Egy meg ha tá ro zott idő ben a válaszokat összegyűjtik és rendezik a további felhasználáshoz. Amikor a kérdésdoboz technikát használjuk, fontos, hogy a diákok megértsék, miért tesz nek fel kér dé se ket (mi lyen cé lok eléré sé ben se gí ti őket ez a tech ni - ka) és mit kell tenniük. Ha nincsenek megfelelően tájékoztatva, lehet, hogy egyáltalán nem válaszolnak, vagy esetleg a tárgyhoz nem kapcsolódó kérdéseket tesznek fel. Például lehet, hogy állításokat írnak fel, amikor kérdéseket kellett volna feltenniük a megfelelő embernek. A kérdésdobozt a következő formákban használhatjuk: A diá kok fel tett kér dé seit a ké sőb biek ben egy szak em ber fog ja meg vá la - szol ni. A kér dé se ket cso por to sít va átad juk a vá lasz adó nak, aki így ha té ko - nyab ban ter vez he ti meg vá la szait. A névtelenül leírt álláspontokat később kezdő lépésként egy vitában felhasználhatjuk. A diá kok vá la szai kat két do boz ban is el he lyez he tik: egyik be a mel let te, a má sik ba az el le ne szó ló meg jegy zé se ket te he tik. Ez meg könnyí ti az öszszeg zést, il let ve gon dol ko dás ra és dön tés re ösz tön zi a diá ko kat a vá lasz - adás előtt.

31 Ál ta lá nos alap fo gal mak Tantervkészítés tehetségeseknek A tehetségesek számára megfelelő tanterv összeállításának lehetőségét vizsgálva számos kérdést érdemes feltenni. Ezeket a kérdéseket alaposan meg kell fontolni, mie lőtt to vább lé pünk a tan terv kiala kí tá sá ban (Polonkai 1999; VanTassel- Baska 1993): 1. Mi legyen a tehetségesek számára összeállított tanterv tartalma? Anyagában is más nak kell-e len nie a töb bi ta nu ló tan ter vé nél, vagy csu pán másképp kell felépíteni? A tehetségesek tantervének összeállítását a nemzeti szab vány nak kell-e be fo lyá sol nia, vagy et től el té rő úton kell ha lad nia? 2. Ho gyan ke zel jük a kri ti kus és a krea tív gon dol ko dást, a prob lé ma megol - dást és a döntéshozatalt mint önmagukban álló tartalmakat, vagy mint a már meglévő tartalmi területek fedőrétegét? 3. Meg tudjuk-e határozni kellő pontossággal és egyértelműen, hogy mit értünk a tehetségesek számára összeállított tanterv megkülönböztetésén? 4. A tanulók mely csoportjának tervezzük a tantervet csupán a magas szinten tel je sí tők szá má ra, vagy a diá kok egy szé le sebb ská lá já nak, akik annyi - ra eltérőek lehetnek profiljukban, hogy az élmények egy megtervezett csoportja esetleg nem megfelelő a szükségleteiknek? 5. Hogyan állíthatjuk sorba a tanterv élményeit úgy, hogy azok maximális tanulást biztosítsanak a tanulók számára? 6. Hogyan tudjuk a lehető leghatékonyabb változtatásokat végrehajtani a tehet sé ge sek tan ter vé ben új tan terv ki fej lesz té sé vel és al kal ma zá sá val, képzéssel, vagy a tanterv alkalmazásának megfigyelésével? A tehetséges tanulók számára megfelelő tanterv készítéséhez holisztikusan kell fog lal koz ni az el mé le ti alap el vek meg fe le lő gya kor lat ba tör té nő átül te té sé - nek kérdésével, vagyis, hogy a tehetségesek oktatása teljes, ne töredezett legyen. Ezt akkor érhetjük el, ha az alábbi legfontosabb elemekre összpontosítunk: 1. A tehetséges gyermekek a többi gyermektől eltérő ütemben tanulnak, és ennek az ütemnek az összehangolása kulcsfontosságú a fejlődésük szempont já ból (Keating 1991). To váb bá, az ütem vagy a ha la dá si se bes ség el té - rései olyan nagyok lehetnek, hogy megkülönböztetést tesznek szükségessé a kép zés tí pu sá ban és fo ká ban is.

32 32 Ba logh Lász ló 2. A tehetséges gyermekek a tanulás kulcsterületein mélységre vágynak. A pe da gó gu sok ezt a szük ség le tet az is me ret gya ra pí tás sal elé gí tet ték ki, amely általában a tanterv egy felületes kelléke. A mélység kérdését nem lehet ebből a megközelítésből megoldani. Azonban meg lehet oldani úgy, ha a tanulás kulcsfontosságú területeit megvizsgáljuk lényegük, magjuk és hozzátartozó fogalmaik tekintetében, és a tehetséges gyermekekkel együtt szókratészi eszközökkel feltárjuk, hogy melyek ezek a kulcsfogalmak, és hogyan kapcsolódnak a tanulás területeihez. A tehetséges gyermekeknek szük sé gük van ar ra a ki hí vás ra és ösz tön zés re, hogy együtt tölt sék min den is ko lai nap legalább egy ré szét, olyan el vá rá si szin tek kel, ame lyek elég maga sak ah hoz, hogy po ten ciá lis ké pes sé gei ket pró bá ra té ve meg pró bál ja - nak ele get ten ni azok nak. A ma gas el vá rá si szint nem azt je len ti, hogy több munkát várnak el alacsonyabb nehézségi szinten, hanem inkább vég nélküli munkát a működés összetett szintjein. Ebben az értelemben a tehetségesek számára az értelmes feladat az, amely egyre több feltárásra váró kér dést vet fel, és fo lya ma tos vizs gá lat hoz ve zet egyé ni vagy kis cso por - tos fog lal ko zás ban. Eze ket az el vá rá so kat csak olyan kör nye zet ben le het felál lí ta ni és mű köd tet ni, ahol a gyer me kek ha son ló ké pes ség- és megér té - si szinten vannak. Így tehát a tehetséges gyermekek csoportosítása kulcsfon tos sá gú vá vá lik. A tehetséges gyermekeknek iskolai éveik alatt vé gig szük sé gük van prog ra - mokra és szolgáltatásokra. Tehetségük gyakran már hároméves korban megnyilvánul, és folyamatos ápolást igényel ettől az időtől kezdve. VanTassel-Baska (1993) megalkotta a tantervalapelvek listáját, amelyek közül néhány általános, néhány a tehetségesek számára megfelelőnek ítélt konkrét tan ter vi meg fon to lá so kat tük röz. A tehetségprogramok kidolgozásához használatos tantervi alapelvek listája Általános alapelvek 1. Foly to nos ság a ta nu lá si te vé keny sé gek egy jól kö rül ha tá rolt cso port ja, amely megerő sí ti a konk re ti zált tan ter vi célt. 2. Sok fé le ség egy konk re ti zált tan ter vi ke re ten be lül meg ha tá ro zott cé lok eléré sé re szol gá ló al ter na tív esz kö zök kí ná la ta. 3. In teg rá ció min den ké pes ség in teg rált al kal ma zá sa, be leért ve a kogníciót, az érzelmeket és az intuíciót.

33 Ál ta lá nos alap fo gal mak Lé nye gi ta nu lás a ta nu ló és a tan tárgy szem pont já ból lé nye ges anyag, készsé gek, ered mé nyek és tu da tos ság be fog la lá sa. 5. A jó ta ní tá si/ta nu lá si me to do ló giák kal va ló egye zés kü lön bö ző ta ní tá si gya kor la tok be fog la lá sa, ame lyek fi gye lem be ve szik a mo ti vá ciót, a gya kor la - tot, a kép zés átirá nyí tá sát és a vissza jel zést. 6. A társakkal és fontos egyénekkel való kölcsönhatás lehetőség az olyan embe rek kel va ló ta lál ko zás ra, vagy a ró luk va ló ta nu lás ra, akik ugyanaz zal vagy más tehetséggel rendelkeznek. 7. Értékrendszer állandó lehetőség biztosítása a személyes és a szociális értékek kiala kí tá sá ra és vizs gá la tá ra, va la mint a sze mé lyes ér ték rend szer kiala kí - tá sá ra. 8. Kommunikációs készségek verbális és nem verbális rendszerek és készségek ki fej lesz té se az el kép ze lé sek meg vi ta tá sá ra, megosz tá sá ra és ki cse ré lé sé - re. 9. Többszörös erőforrás változatos anyagi és emberi erőforrások biztosítása a tanulási folyamat részeként. A tehetségesek tantervének speciális alapelvei 1. Testreszabottság a tehetséges diákok képességeinek, érdeklődésének, szükségleteinek és tanulási stílusának felmérésére épülő tanterv. 2. Nyitottság az előre felállított elvárások megszüntetése, amelyek korlátozzák a tanulást a tantervi kereteken belül. 3. Függetlenség lehetőség bizonyos típusú önálló irányítású tanulásra. 4. Komplexitás lehetőség ismeretrendszerek, mögöttük meghúzódó alapelvek és fogalmak, valamint a diákok tanulmányaihoz szorosan kapcsolódó kulcsfontosságú elméletek megismerésére. 5. Tárgyak között átívelő tanulás lehetőség a tanulás más tudásterületekre, új helyzetekre stb. történő átirányítására. 6. Döntéshozatal segítség a diákok számára megfelelő/releváns döntések meghozatalához, a tanulandó dolgokra és a tanulás módjára vonatkozóan.

34 34 Ba logh Lász ló 7. Al ko tás/új raal ko tás se gít ség a krea tív fo lya ma tok al kal ma zá sá ban a már megszületett alkotások fejlesztésére és módosítására, valamint a fennálló elképzelések megkérdőjelezésére és megfelelőbb megoldások találására. 8. Időzítés a tanulási tevékenységre szánt idő rövidebb/hosszabb szakaszokra való felosztása, amely megfelel a tehetséges tanuló tulajdonságainak. 9. A tartalom akcelerált/haladó ütemezése lehetőség a tehetséges diákok gyor sa sá gá nak és rá ter mett sé gé nek kibontakozására az új anyag el sa já tí tá - sá ban. 10. Gazdaságosság a tananyag összesűrített és modern megszervezése, hogy megfelelő legyen a tehetséges diákok kapacitásának. 11. Kihívás magas szintű tanulási élmény biztosítása, amely megköveteli a tehetséges diákoktól, hogy kiterjesszék megértésüket Gyorsítás Már a gazdagítás Passow által kidolgozott és fentebb bemutatott rendszerében fel tűnt a tem pó ban tör té nő gaz da gí tás, amely ar ra épül, hogy a te het sé ges tanu lók gyor sab ban, töb bet ké pe sek fel dol goz ni, tel je sí te ni. Ezt a szem pon tot kiter jesz tet ték a te het ség gon do zás egész rend sze ré re, s így jött lét re a gyorsítás fo gal ma. En nek lé nye ge, hogy a te het sé ges ta nu lók ál ta lá ban gyor sab ban fej lőd - nek, mint tár saik, s ezért biz to sí ta ni kell ré szük re azo kat a ke re te ket, ame lyek lehe tő vé te szik az egyé ni tem pó ban (gyor sab ban) va ló ha la dást. Sok fé le for má ja ala kult ki a gyor sí tás nak, itt a leg fon to sab ba kat so rol juk fel Feger (1997) összegzé se alap ján. Korábbi iskolakezdés. Nagy különbségek lehetnek a fejlődésben már a gyerek kor ban, s ez alap ján nemegy szer elő for dul, hogy az ál ta lá no san szo ká - sos élet kor (6 7 éves kor) előtt el kez di a gye rek is ko lai ta nul má nyait. Termé sze te sen kö rül te kin tő is ko la érett sé gi vizs gá la tok je len tik a ga ran ciát a tévedés elkerüléséhez. Osztályátléptetés. A gyorsabb fejlődés és az ehhez kapcsolódó nagyobb telje sít mény az is ko lai évek alatt is jel le mez he tik a te het sé ges ta nu ló kat. Ha ez min den tan tárgy ban jel lem zi a diá kot, és idő előtt ké pes a kö ve tel mé nye ket tel je sí te ni, ak kor él ni kell ez zel a le he tő ség gel is. D-típusú osztályok. Ezek lényege, hogy összeválogatott tehetséges gyerekek kel rö vi debb idő alatt (pél dául négy év he lyett há rom év alatt) tel je sí tik

35 Ál ta lá nos alap fo gal mak 35 az ál ta lá nos is ko la fel ső ta go za tá nak tan tár gyi kö ve tel mé nyeit (vö. Nagy 2000). Ta nul má nyi idő le rö vi dí té se. A tehetséges diák folyamatos magas szintű tel je sít mé nye le he tő vé te szi azt is, hogy az egész is ko lai időt (8 év, 12 év) rövi debb idő alatt tel je sít se. Egyetemi tanulmányok idő előtti elkezdése. Ez két formában is lehetséges. Az egyik, hogy a ta nu ló ta nul má nyi ide je le rö vi dí té sé vel a szo ká sos élet kor előtt teljesíti a középiskolai követelményeket, s így hamarabb felvételt nyerhet a felsőoktatásba. A másik lehetőség, hogy egy-egy speciális szakterületen (pl. matematika, zene) a középiskolai tanulmányok mellett már folytatja az egyetemi tanulmányait is. A tehetséggondozás hatékonyságának növeléséhez nagyobb gondot kell fordí ta ni ezek re a for mák ra is, hi szen el len ke ző eset ben aka dá lyoz zuk a te het ség kibontakozását. A gyorsítás egyszerűen az az elhatározás, hogy ne a kor legyen az a kri té rium, amely meg ha tá roz za, hogy egy egyén mi kor fér het hoz zá a konk rét tantervi vagy tanulmányi tapasztalatokhoz. Ezt az alapelvet helyeslik és megkérdő je lez he tet le nül al kal maz zák is a mű vé sze tek és a sport te rü le tén. Na gyon ke - vés zon go ra óra vagy sí ok ta tás szól pél dául csu pán nyolcéve sek nek. A kor sze rin - ti ok ta tá si cso por to sí tás ról eze ken a te rü le te ken nem is hal lot tak. Ehe lyett az ok ta tók meg pró bál nak rá jön ni, hogy a gyer mek mit tud, és mit nem, majd ezek után kezdenek el dolgozni velük olyan szinten, amely egy picivel meghaladja tudásszintjüket; azon a szinten, amelyen az oktatási és fejlődéspszichológia területén vég zett ku ta tá sok sze rint az em be rek a leg job ban ké pe sek ta nul ni (Benbow 1991). Ezeken a területeken nem hallhatunk aggodalmas hangokat a képesség sze rin ti cso por to sí tás miatt. Ak kor miért ag gó dunk annyit a kom pe ten cia alapján tör té nő cso por to sí tás miatt, ami kor a szó ban for gó te rü let az ol va sás vagy a matematika? Minden hasonló korú gyermeket egy olvasáscsoportba tenni hasonló ahhoz, mint amikor ugyanolyan méretű cipőt veszünk minden hasonló ko rú diák nak. Az em be rek nem ennyi re egy for mák. Min den kor ban nagy mér - tékben különbözünk egymástól méretben, fizikai és szellemi fejlődésben, érettségben stb. Ha azt akarjuk, hogy az oktatás hatékony legyen, a pedagógusoknak rea gál niuk kell ezek re a kü lönb sé gek re (Benbow Lubinski 1994; Lubinski Benbow 1995).

36 36 Ba logh Lász ló 2.3. Hatékony differenciálás a tehetséggondozásban A diffe ren ciá lás ma gá tól ér te tő dően alap ve tő as pek tu sa a ha té kony te het ség gon - dozásnak (Polonkai 2002). A jó képességű gyerekek is igényelnek módosítást a standard tantervhez képest, a kiemelkedő képességűeknek pedig a normától lénye ge sen el té rő felada tok ra is szük sé gük van. Az óra terv ké szí té se kor a ta nár nak érdemes az órán nyújtott különböző teljesítményre is felkészülnie a különböző adott sá gok és ké pes sé gek függ vé nyé ben. A felada tok kiala kí tá sá val ösz tö nöz nie kell a gyerekeket minél jobb teljesítményre. Ennek a módszernek azért van különös je len tő sé ge, mert van nak olyan osz tá lyok, ahol ar ra fek te tik a hang súlyt, hogy minden gyerek egy minimumszintet teljesítsen, ezért a legtehetségesebbek is ugyanilyen alacsony szinten teljesítenek. A differenciálás sok figyelmet kap az ok ta tás vi lá gá ban, és lé nye gé ben az egyé ni kü lönb sé gek felis me ré sé re va ló törek vést és olyan szer ve ze ti stra té giák ke re sé sét, al kal ma zá sát je len ti, ame lyek szem előtt tart ják az egyé ni kü lönb sé ge ket a fej lesz té si fo lya mat ban, ugyanak kor az integráció fejlesztési elvére is tekintettel vannak (Turmezeyné 2008). A napjaink ban el ter jedt új fo ga lom, az adap tív ok ta tás is er re épül. Ahogy ezt M. Nádasi Má ria (2001), a szak te rü let ki vá ló ha zai ku ta tó ja meg fo gal maz ta: A diffe - ren ciá lás és az egyé ni sa já tos sá gok ra te kin tet tel szer ve zett egy sé ges ok ta tás együt tes al kal ma zá sa kö zös ter mi no ló giá val adap tív ok ta tás nak ne vez he tő. (i. m., p. 40) A differenciálás alapjai a tanulói személyiségben Minden tanuló másfajta személyiség, így valójában minden személyiségjellemzőt fi gye lem be kel le ne ven nünk a diffe ren ciált ké pes ség fej lesz tés hez. Ez azonban a gya kor lat ban ki vi te lez he tet len, így cél sze rű a sze mé lyi ség ele mek szű kebb körét megjelölni. Természetesen azokat, amelyek kellő kapaszkodókat jelenthetnek a differenciáláshoz a tanítási-tanulási folyamatban (vö. M. Nádasi 2001). A) Az új is me re tek fel dol go zá sá hoz vagy az is me re tek al kal ma zá sá hoz szük sé - ges tudás, műveleti képességek színvonala. Bi zony itt szé les a ská la. Egyik ol da lon van nak azok a ta nu lók, akik meg fe le lő is me re tek kel és mű ve le ti kész ség gel rendel kez nek. A má sik vég pon tot azok je len tik, akik nek ko moly hiá nyos sá gaik vannak, olyannyira, hogy az önálló feldolgozás útján elindulni sem képesek. A ket tő kö zött to váb bi cso por tok ta lál ha tók a hiá nyos sá gok mér té ké től függően. A gyakorlatban ez a szempont érvényesül a legtöbbször, további lényeges elemek már kevésbé felismerhetők. B) A tanulásra való készenlét sajátosságai. Óriá si kü lönb ség van a ta nu lók között abból a szempontból, hogy mennyire készek részt venni a tanítási-tanulási fo lya mat ban. A ta nu lók egy ré sze mo ti vált a ta nu lás ra, de so kan van nak, akik-

37 Ál ta lá nos alap fo gal mak 37 ben alig van haj lan dó ság e mun ká ra. Ez utób bi nak sok fé le oka le het. Bár ezek kel most nem foglalkozunk részletesen, mégsem szabad e tényezőt figyelmen kívül hagyni. Biz tos, hogy nem le het si ke res a ké pes ség fej lesz tés, ha nincs meg a ta nu ló - ban a tanuláshoz való megfelelő viszony. Nincs más megol dás, mint a ne he zen ak ti vi zál ha tók nál fo koz ni az egye di ér zé keny sé get, mo ti vált sá got (Ba logh 2004, 2006). C) Az önálló munkavégzéshez szükséges feltételek megléte a tanulóban. Nagyon fontos szempont ez a differenciáláshoz, hiszen hiába akarjuk önállóan dolgoztatni a gye re ket bár ez a diffe ren ciá lás egyik leg főbb mun ka for má ja, ha hiá nyoz - nak ehhez a feltételek. Természetesen itt is széles a skála az önálló munkára képesek csoportjától a rend sze res se gít ség re szo ru ló kig. Me lyek a főbb paraméterek ezen szempont megítéléséhez? Feladat ér té si ké pes sé gek szint je. Feladat megol dó mű ve le ti ké pes sé gek fej lett sé ge. Jár tas ság a mun ka esz kö zök hasz ná la tá ban. Problémahelyzetben hogyan viselkedik a tanuló? Törekszik-e a gyerek a javasolt munkamenet megtartására? Egyéni munkatempó. Eze ket a jel lem ző ket az elő ze tes is ko lai ta pasz ta lat dön tően be fo lyá sol ja, et től függ el ső sor ban a fej let tségük. Ez a tény ar ra is fel hív ja fi gyel mün ket, hogy nemcsak be mér ni, ha nem fo lya ma to san fej lesz te ni is kell eze ket a sze mé lyi ség jel lem ző - ket a tanítási-tanulási folyamatban. D) Fejlettség az együttműködés terén, a társas helyzet jellemzői. A differenciálás lehetőségeit különösen annak csoportos formáit az is befolyásolja, hogy milyen fejlettek a tanuló szociális képességei, és hogy hol helyezkedik el az osz tály szo cio met riai struk tú rá já ban. Ez zel összhangban célszerű megválogatni a differenciálás formáit, eszközeit A differenciálás általános eszközei A tanítási-tanulási folyamatban alkalmazható eszközöknek, módszereknek gazdag a tárháza, s ezeknek ma is jól hasznosítható összefoglalását adja Petriné és Mé szöly né (1982) a Diffe ren ciált osz tály mun ka, op ti má lis el sa já tí tás a gya kor - lat ban cí mű könyv ben. Az 1. táblázatban be mu ta tott diffe ren ciá lá si for mák a tanulók minden rétegénél jól használhatók a hatékony fejlesztéshez; természetesen vannak a tehetségesek számára kitüntetett formák, ezekkel a későbbiekben rész le te sen is fog lal ko zunk.

38 38 Ba logh Lász ló 1. táblázat. A differenciálás általános eszközei DIF FE REN CIÁ LÁ SI MÓ DOK, ESZ KÖ ZÖK Ré teg mun ka heterogén Diffe ren ciált cso port mun ka homogén csoport In di vi dua li zált mun ka a ta ní tá si órán Differenciált házi feladat Differenciált motiváció Segítségadás más tanulóknak Feladat: információhordozó készítése Korrepetálás a tanórán kívül Ve ze tő a cso port mun ká ban Diffe ren ciált ér té ke lés (M = min.; O = opt.) Könyvtár, könyv Információhordozók eszközök Gyűj tő mun ka Feladatlap Diák, ké pek Magnetofon Írásvetítő Fejhallgató 1. Ha ki vá ló a tan tárgy ból: X X X X X X X O X X 2. Ha gyen ge a tan tárgy ból és ne ga tív mun ka ké pes sé gű: X X X X X X X M X X X X 3. Ha valamely alapképesség színvonala alacsony (pl. olvasás, írás, beszéd stb.): X X X X X X X X 4. Ha krea tív ta nu ló: X X X 5. Ha jó ké pes sé gű, hiá nyos mun ka ké pes ség-szín vo na lú: X X X X X O X X 6. Ha gyengébb képességű, szorgalmas: X X X X X M X X X X 7. Ha tanulási problémával küzdő: X X X X X X X X X 8. Ha más tan tárgy ból ki vá ló (pl. rajz, föld rajz stb.): X X X X 9. Ha szociális körülménye problémás: X X X 10. Ha speciális területen van hiányossága (pl. figyelem, emlékezet stb.): X X X X X Megjegyzés: a Petriné és Mészölyné (1982) kutatásaiból átvett táblázatot formailag módosította Mező (2004).

39 Ál ta lá nos alap fo gal mak A tehetségesek differenciált fejlesztésének problémái A te het sé ge sek diffe ren ciá lá sá nak vi ta té má ját a szak má ban és azon kí vül dolgozó ok ta tók na gyon kü lön bö ző kép pen fog ják fel. A fo ga lom egyik gya ko ri félreér té se, hogy a te het sé ges ta nu ló a töb bi diák tól tel je sen el té rő prog ram ban részesül. Ezen félreértés szerint azt hiszik, hogy az átlagos tanuló tantárgyi kurzusokat tanul, míg a tehetséges gyerek valamilyen magasabb rendű képességeket. Ebből egyből következik az is, hogy a tehetségeseknek nincs szükségük tar ta lom ra, és az át la gos ta nu lók nak nincs szük sé gük ma ga sabb szin tű ké pes sé - gek re. Ter mé sze te sen ez hi bás fel te vés an nak te kin te té ben, hogy mi ből is áll a diffe ren ciá lás. Ál lan dók a té má val kap cso la tos né zet el té ré sek. Bi zo nyos ku ta tók szá má ra a diffe ren ciált gya kor lat lé nye ge ab ban áll, hogy a ta nu lók egyé ni projekt mun ká kon dol goz za nak (Renzulli 1986). Má sok sze rint a diffe ren ciá lást az általános tanóra keretében egyéni megkö ze lí té sek kel elé gít het jük ki leg job ban (Treffinger 1993). Megint má sok ér tel me zé sé ben a diffe ren ciá lás olyan integratív és átfogó tapasztalatsorozatot igényel, amit az azonos szellemi szinten levő társakból álló támogató környezetben élnek át a gyerekek (VanTassel-Baska 1995). Sok területen van tehát eltérés a nézetekben a tehetségesek differenciálásában, azon ban a leg főbb kér dés ezek kö zül: in teg rált osz tály ban (he te ro gén csoportban) vagy válogatott osztályban (homogén csoport) folyhat-e hatékonyan a tehetséggondozás az iskolában? Erre a kérdésre többféle megközelítésből többfé le vá laszt ad nak a ku ta tók és gya kor ló szak em be rek. Cél sze rű eze ket át te kin te - ni, hogy kor rekt fel hasz ná lá si for má kat ala kít has sunk ki a pe da gó giai gya kor lat - ban. Az in teg rá ció az ok ta tás be li egyen lő ség me ta fo rá já vá vált. Az in teg rált osz tá - lyok ál ta lá ban olyan osz tály felosz tás ra utal nak, ahol sok fé le ké pes sé gű ta nu ló együtt ta nul. Ab ból in dul ki, hogy min den diák szá má ra az a legelő nyö sebb, ha azo nos osz tály ban ta nul nak, hogy ilyen felál lás ban min den ta nu ló ma ga sabb szin ten tel je sít, és hogy a ta nár az egyénenként lényegesen eltérő képességű tanulók számára ér tel met tud ad ni a ta nu lás nak. Mi a baj ez zel a gya kor lat ban? A tehetséggondozás és a speciális oktatás kutatásaira alapozva joggal lehetünk szkep ti ku sok az zal kap cso lat ban, hogy mennyi re mű kö dik jól az in teg rá ció olyan tanulóknál, akik jelentősen eltérnek az osztály normáitól. Néhány tehetségnevelési tanulmány zavaró jelenségeket hozott napvilágra. Az olyan iskolák általános osztálybeli oktatása, ahol formális tehetségprogramok működnek, általában hasonlít a formális tehetségprogram nélkül működő iskolák oktatására. A változtatások jelentéktelenek voltak a tehetséges tanulók tanmenetében (Archambault és mtsai 1993). A kutatás kimutatta, hogy az általános osztályokban ke vés diffe ren ciá lás ban ré sze sül tek a te het sé ges diá kok. Olyannyi ra, hogy az

40 40 Ba logh Lász ló egyik tanulmány szerint a megfigyelt tanulók az általuk végzett iskolai tevékenység 84%-ában nem ré sze sül tek tan me ne ti diffe ren ciá lás ban (Westberg és mtsai 1993). A ki vá ló ság és az egyen lő ség vi tá ja az egyik leg prob lé má sabb fe szült ség, amely át jár ja vi lág szer te az is ko lá kat. A gya kor lat ban lét fon tos sá gú, hogy az isko lák az egyen lő ség és a ki vá ló ság el vé re egyaránt össz pon to sít sa nak. A hát rá - nyos hely ze tű, ki sebb sé gi, bel vá ro si is ko lák ba já ró gyer me kek kör nye ze te nagyon meg ne he zí ti szá muk ra a ta nu lást. Az ilyen kör nye zet ben is ko lá ba jár ni kény te len gyer me kek ese té ben nem az a kér dés, hogy miért nem ta nul nak, ha - nem az, hogy ho gyan ké pesek ta nul ni az út juk ban ál ló aka dá lyok el le né re. Ezen túl, a fej lő dé si fo gya té kos ság gal ren del ke ző gyer me kek, vagy azok, akik ke vés bé készek a tanulásra, további segítségre szorulnak. Ez a legkevesebb, amit adhatunk nekik. Következésképpen, nagy figyelem irányul arra a kérdésre, hogy hogyan lehet a hátrányos helyzetű családokból származó vagy fogyatékossággal rendelkező gyermekeket tanítani. Ugyanak kor a tár sa da lom fej lő dé se azon mú lik, biz to sít juk-e, hogy az ok ta - tási források egyenlően legyenek elosztva, és a kiválóságot segítsék elő. Fontos komolyan venni a kérdéskör átgondolásához Silverman (1994, p. 3) kijelentését: a legokosabb diákok visszatartása nem fogja varázslatos módon segíteni a lassab ba kat. Ma gyak ran az ok ta tá si ered mé nyek egy for ma sá gá ra tö rek szünk ahelyett, hogy egyforma lehetőségeket biztosítanánk a különböző rejtett képességek kibontakozásához. Az egyéni eltérésekre való reagálás, valamint az eltérő eredmények megengedése nem hoz létre elitizmust, amely gyakori vád a tehetséges diákok számára in dí tott prog ra mok kal szem ben. Va ló já ban en nek épp az el len ke ző je igaz (Allan 1991). Ezen túl, ha a te het sé ges diá kok meg fe le lő prog ram ban ré sze sül nek, ak - kor megerő sö dik ben nük a kor tár saik kal va ló kap cso lat tar tás ké pes sé ge. A ha té - kony tanítás továbbá magában hordozza az optimális párosítást (Robinson Robinson 1982), vagyis olyan problémák kitűzését a diák számára, amelyek szintje észrevehetően meghaladja azt a szintet, amellyel a diák már megbirkózott. A túl könnyű feladatok unalomhoz vezetnek, a túlságosan nehéz feladatok frusztrációhoz. Egyik sem segíti elő az optimális tanulást, vagy motivál a tanulásra. Minden gyermeknek egyformán meg kell adnunk a lehetőséget, hogy tanul jon, és ki tel je sít se po ten ciál ját. Az egy mé re tű ok ta tá si rend szer nem ha té - kony, és így nem tesz ele get az egyen lő ség el vé nek. Az egyen lő sé get úgy kell tekinteni, mint egyfajta hozzáférési lehetőséget a megfelelő oktatáshoz. Sirotnik (1983, p. 26) sza vai val: Az is ko lá zás mi nő sé ge nem csu pán a feladat tal el töl tött időt je len ti, ha nem a hasz no san el töl tött időt is. És, ahogy Gardner (1991, p. 92) ki je len tet te: A jó tár sa da lom nem az, ame lyik fi gyel men kí vül hagy ja az egyé ni eltéréseket, hanem az, amelyik bölcsen és emberségesen kezeli azokat. A diffe-

41 Ál ta lá nos alap fo gal mak 41 ren ciált te het ség fej lesz tés az egyik mód ja a ta nu lá si ké pes ség ben je lent ke ző egyéni eltérésekre való reagálásnak (Mező 2004). A ho mo gén cso por to sí tás már több mint 100 éve je len van. Kez det ben a csopor to kat in for má li san al kot ták, és olyan diá kok jár tak egy cso port ba, akik a tantervnek körülbelül ugyanolyan szintjén álltak, és ugyanolyan ütemben voltak képesek tanulni. Milyen érvek szólnak a képesség szerinti csoportosítás mellett? A ké pes ség és tel je sít mény sze rin ti cso por to sí tás a kor sze rin ti cso por to sí tás sal szemben hatékony, mert 1. megfelelőbb párosítást nyújt a tehetséges diák fejlődési készenléte és igényei, va la mint a kép zés kö zött; 2. az eltérő képességekkel rendelkező diákok eltérően reagálnak a különböző ok ta tá si stra té giák ra és ta ní tá si mód sze rek re; 3. a diá kok job ban ta nul nak, ami kor olyan diá kok kal van nak együtt, akiknek a kompetenciája az ő szintjükkel megegyező vagy annál egy picivel magasabb; 4. a csoportosítás kihívást jelent a diákok számára, hogy kitűnjenek vagy előretörjenek (Benbow 1997). Fontos kiemelni azt is, hogy az intellektuálisan fejlett diákoknak nagyobb előnyük származik az olyan képzésből, amely nagymértékű felelősséget ruház rájuk az órákon szerzett információ rendszerezésében és értelmezésében. A kevésbé jó képességű gyermekek ezzel szemben konkrétabb és kevésbé elvont prezentációkat igényelnek, ahol kevesebb információmennyiséget kell befogadniuk (Snow 1986). A képesség szerinti csoportosítás jobb szociális környezetet is biztosít a gyerme kek, legalábbis a te het sé ges gyer me kek szá má ra; a nap egy ré szét olyan gyerme kek tár sa sá gá ban töl tik, akik ta nul má nyi szem pont ból hoz zá juk ha son lóak, és akik job ban megér tik igé nyei ket, hu mo ru kat és szó kin csü ket (Lubinski Benbow 1995). A ké pes ség sze rin ti cso por to sí tás prog ram já ban va ló rész vé tel csökken ti a szán dé kos alul tel je sí tést a te het sé ge sek kö ré ben; egy ilyen cso port ban keve sebb szük sé gét ér zik an nak, hogy el tit kol ják ké pes sé gei ket an nak ér de ké ben, hogy tár saik el fo gad ják őket. Nincs sen ki a cso port ban, aki ki gú nyol ná őket Összegzés: változatosság a szervezeti keretekben Hagyományosan a tanóra a terepe a tehetség felismerésének és fejlesztésének, azon ban a gya kor lat bi zo nyí tot ta, hogy csak eb ben a szer ve ze ti ke ret ben nem le - het megoldani a hatékony iskolai tehetséggondozást. Leginkább azért nem, mert

42 42 Ba logh Lász ló a tanóra kevésbé teszi lehetővé a teljes egyéni differenciálást, mint a tanórán és is ko lán kí vü li szervezeti formák. A lényeg itt is az, hogy rendszerben tud hatékonyan működni a tehetséggondozás, s ennek a legfőbb elemei a következők (Balogh Koncz 2008; Endrődiné 2003; Fodorné 2008; Fűkőné 2008; Herskovits 2000; Koncz 2003; Kor mos 2003, Kor mos Sar ka 2008; Sar ka 2003; Titkó 2008; Tóth T. 2008): a tanórai differenciálás különféle formái (minél több kis csoportos, nívócsoportos és egyénre szabott munka!), speciális osztály, fakultáció, dél utá ni fog lal ko zá sok (szak kör, blokk, ön kép ző kör stb.), hétvégi programok, nyári kurzusok, mentorprogram stb. Ezek mindegyike hatékony lehet: a célkitűzésekkel, a programmal, a tanulók jel lem zői vel össz hang ban kell kö zü lük vá lasz ta ni. Természetesen fontos, hogy a tanórai és tanórán (iskolán) kívüli formákat összekapcsoljuk a hatékonyság érdekében, ebben a tekintetben is csak egy sé ges rendszerben lehet sikeres a tehetséggondozás. Nyilvánvalóan más kiemelt funkciói, jel lem zői van nak a tan órá nak és a tan órán kí vü li for mák nak. Az órai te het - ség fej lesz tés so rán az ér de mi diffe ren ciált mun ka elen ged he tet len a si ker hez, emel lett kö zép pont ba kell ál lí ta ni az egyé ni ta nu lá si stra té giák fej lesz té sét, s folya ma to san biz to sí ta ni kell a ta nu lók szá má ra a va ló di ki hí vá so kat. A tan órán kí vü li te vé keny sé ge ket el ső sor ban az egyé ni ér dek lő dés re kell épí te ni, a mi nő sé - gi gaz da gí tás el veit kell meg va ló sí ta ni, va la mint vál to za tos szer ve ze ti for má kat kell kiala kí ta ni, le he tő leg túl lép ve az is ko la fa lain is (vö. Ba logh 2000). A tan órai foglalkozásokon, egyéb keretekben is akkor hatékony a tehetségfejlesztés, ha a differenciálás elve következetesen érvényesül.

43 IRO DA LOM Allan, S. (1991): Ability-grouping research reviews: What do they say about grouping and the gifted? Educational Leadership, 48 (6), Archambault, F. X. Westberg, K. L. Brown, S. W. Hallmark, B. W. Zhang, W. Emmons, C. L. (1993): Classroom practices used with gifted third and fourth grade students. Journal for the Education of the Gifted, 16 (2), Ba logh L. (szerk.) (2000): Tehetség és iskola. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. Ba logh L. (2004): Iskolai tehetséggondozás. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. Ba logh L. (2006): Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban. Mesterek meste rei. Urbis Könyv kiadó, Bu da pest. Ba logh L. Koncz I. (szerk.) (2008): Ki ter jesz tett te het ség gon do zás. Professzorok az Eu ró pai Ma gyaror szá gért, Bu da pest. Ba logh L. Polonkai M. Tóth L. (szerk.) (1997): Tehetség és fejlesztő programok. A Ma gyar Te het ség gon do zó Tár sa ság és a KLTE Pe da gó giai-pszi cho ló giai Tan szék kö zös kiad vá nya, Deb re cen. Benbow, C. P. (1991): Meeting the needs of gifted students through acceleration. A neglected resource. In Wang, M. C. Reynolds, M. C. Walberg, H. J. (eds): Handbook of Special Education, Vol. 4. Per ga mon, Elmsford, NY, Benbow, C. P. (1997): Grouping intellectually advanced students for instruction. In VanTassel-Baska, J. (ed.): Gifted and Talented Learners. Love, Denver, Benbow, C. P. Lubinski, D. (1994): Individual differences among the gifted: How can we best meet their educational needs? In Colangelo, N. Assouline, S. G. Ambroson, D. L. (eds): Talent Development, Vol 2. Ohio Psychology Press, Dayton, OH, Betts, G. T. (1986): The Autonomous Learner Mo del for the Gifted and Talented. Creative Learning Press, Mansfield Cen ter, CT. Cattell, R. B. (1943): The Measurement of adult intelligence. Psychological Bulletin, 40, Czeizel E. (1997): Sors és te het ség. Minerva Kiadó, Budapest. Endrődi Zoltánné (2003): Tehetséggondozás a Koroknay Dániel Általános Iskolá ban. In Ba logh L. Kop pány L. (szerk.): 15 év a tehetségekért: elmélet és gyakorlat. Mád,

44 44 Ba logh Lász ló Feger, B. (1997): Te het ség gon do zó prog ra mok. In Balogh L. Polonkai M. Tóth L. (szerk.): Tehetség és fejlesztő programok. A Magyar Tehetséggondozó Társaság és a KLTE Pedagógiai-Pszichológiai Tan szék kö zös kiad vá nya, Deb re - cen, Feldhusen, J. F. (1995): Talent-development: the new direction in gifted education. Roeper Review, 18 (2), 10. Feldhusen, J. F. Kolloff, P. B. (1979): An approach to career education for gifted. Roeper Review, 2 (2), Feldhusen, J. F. Kolloff, P. B. (1986): The Purdue Three-Stage Model for gifted education at the elementary level. In Renzulli, J. S. (ed.): Systems and Models for Developing Programs for the Gifted and Talented. Creative Learning Press, Mansfield Cen ter, CT, Fodor Istvánné (2008): Valóságtérkép az iskolai tehetséggondozásról. In Balogh L. Koncz I. (szerk.): Ki ter jesz tett te het ség gon do zás. Pro fesszo rok az Eu ró pai Magyarországért, Budapest, Fűkőné Szat má ri Me lin da (2008): Te het ség gon do zás a tak ta har ká nyi Apá czai Cse re Já nos Ál ta lá nos Is ko lá ban. In Ba logh L. Koncz I. (szerk.): Ki ter jesz - tett te het ség gon do zás. Pro fesszo rok az Eu ró pai Ma gyaror szá gért, Bu da pest, Gagné, F. (1990): Giftedness and talent: reexamining a reexamination of the definitions. Gifted Child Quaterly, 3, Gardner, H. (1991): The Unschooled Mind. Fontana Press, Lon don. Guilford, J. P. (1967): The Nature of Human Intelligence. McGraw-Hill, New York. Gyarmathy Éva (2006): A te het ség (fo gal ma, össze te vői, tí pu sai, azo no sí tá sa). ELTE Eöt vös Kiadó, Bu da pest. Heller, K. A. Mönks, F. J. Passow, H. (1993): International Handbook of Research and Development of Giftedness and Talent. Pergamon, Oxford, p. 27. Heller, K. A. Mönks, F. J. Sternberg, R. J. Subotnik, R. (eds) (2000): International Handbook of Giftedness and Talent. Pergamon, Amsterdam New York. Herskovits Má ria (2000): A te het ség fej lesz tés kü lön bö ző út jai nem zet kö zi körkép. In Ba logh L. Herskovits M. Tóth L. (szerk.): A tehetségfejlesztés pszichológiája. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, Keating, D. (1991): Intellectual Talent: Research and Development. Johns Hopkins University Press, Bal ti mo re, MD. Koncz I. (2003): A kiterjesztett tehetséggondozás rendszere és tartalmi elemei. In Ba logh L. Kop pány L. (szerk.): 15 év a tehetségekért: elmélet és gyakorlat. Mád, Kormos D. (2003): A tehetséggondozás térségi hálózati programja BAZ megyében. In Ba logh L. Kop pány L. (szerk.): 15 év a tehetségekért: elmélet és gyakorlat. Mád,

45 Ál ta lá nos alap fo gal mak 45 Kor mos D. Sar ka F. (2008): Át fo gó me gyei há ló za ti prog ram a te het ség gon do - zás ra: Bor sod-a baúj-zemp lén me gye. In Ba logh L. Koncz I. (szerk.): Kiterjesz tett te het ség gon do zás. Pro fesszo rok az Eu ró pai Ma gyaror szá gért, Bu da - pest, Lubinski, D. Benbow, C. P. (1995): Optimal development of talent: respond educationally to individual differences in personality. Educational Forum, 59, Me ző F. (2004): A tehetség tanácsadás kézikönyve. Koc ka Kör TKE, Deb re cen. Mező Ferenc Mező Katalin (2007): Tanulási stratégiák fejlesztése az IPOO-modell alap ján. Kocka Kör, Debrecen. Me ző F. Miléné Kisházi Edit (2004): Iskolai alulteljesítés tanulásmódszertani aspektusból. Bor sod-a baúj-zemp lén me gyei Pe da gó giai és Szak mai Szol gál ta - tó Intézet, Miskolc. Moon, S. M. Feldhusen, J. F. (1991): Identification procedures: bridging theory and practice. Gifted Child Today, 14 (1), Mönks, F. J. Knoers, A. M. P. (1997): Ontwikkelingpsychologie. (7. kiadás) Assen, Van Gorcum. Mönks, F. J. Van Boxtel, H. W. (1985): Gifted adolescents: a developmental perspective. In Freeman, J. (ed.): The Psychology of Gifted Children. Wiley, Chichester, M. Nádasi Má ria (2001): Adaptivitás az oktatásban. Co me nius Bt., Pécs. Nagy K. (2000): Tehetségfejlesztő prog ram a tö rök szent mik ló si Beth len Gá bor Re for má tus Ál ta lá nos és Sza kis ko la, Kol lé gium ban. In Ba logh L. (szerk.): Tehetség és iskola. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, Passow, A. H. (1958): Enrichment of education for the gifted. In Hen ry, N. B. (ed.): Education for the Gifted. Fifty-seventh Yearbook of the National Society for the Study of Education. University of Chi ca go Press, Chi ca go. Páskuné Kiss Ju dit (2000): A másodoktatás szerepe a képességek fejlesztésében különös tekintettel a tehetséggondozásra. PhD-értekezés, Debreceni Egyetem Pe da gó giai-pszi cho ló giai Tan szé ke, Deb re cen. Petriné Feyér Judit Mészölyné Fehér Katalin (1982): Diffe ren ciált osz tály mun - ka, optimális elsajátítás a gyakorlatban. Tan könyv kiadó, Bu da pest. Piirto, J. (1999): Talented Children and Adults. Upper Saddle River, Columbus, Ohio. Polonkai Má ria (1999): Te het ség fej lesz tő is ko lai prog ra mok ké szí té sé nek szem pont jai. In Ba logh L. (szerk.): Tehetség és iskola. KLTE, Deb re cen, Polonkai Má ria (2002): Diffe ren ciá lás a ta nu lás szer ve zés ben. In Ba logh L. Koncz I. Tóth L. (szerk.): Pedagógiai pszichológia a tanárképzésben. FITT Image Debreceni Egyetem, Budapest,

46 46 Ba logh Lász ló Renzulli, J. S. (1978): What makes giftedness? Reexamining a definition. Phi Delta Kappa, 60, Renzulli, J. S. (1994): Schools for Talent Development. Creative Learning Press, Mensfield Cen ter, CT. Renzulli, J. S. (ed.) (1986): Systems and Models for Developing Programs for the Gifted and Talented. Creative Learning Press, Mensfield Cen ter, CT. Renzulli, J. S. Reis, S. M. (1985): The Schoolwide Enrichment Model: a Comprehensive Plan for Educational Excellence. Creative Learning Press, Mensfield Cen ter, CT. Renzulli, J. S. Reis, S. M. (1986): The Enrichment Triad / Revolving Door Model: a schoolwide plan for the development of creative productivity. In Renzulli, J. S. (ed.): Systems and Models for Developing Programs for the Gifted and Talented. Creative Learning Press, Mensfield Cen ter, CT, Ro bin son, N. M. Ro bin son, H. B. (1982): The Optimal Match: Devising the Best Compromise the Highly Gifted Student. Jossey-Bass, San Fran cis co. Sar ka F. (2003): Új ki hí vá sok a te het ség gon do zás ban. In Ba logh L. Kop pány L. (szerk.): 15 év a tehetségekért: elmélet és gyakorlat. Mád, Silverman, L. K. (1994): Gifted Education: an Endangered Spe cies. Empowering Partnerships Fulfilling Potential. In dia na Association for the Gifted. Sirotnik, K. A. (1983): What you see is what you get: consistency, persistency and mediocrity in classrooms. Harvard Educational Review, 53, Snow, R. E. (1986): Individual differences and the de sign of educational programs. American Psychologyst, 41, Spearman, C. (1904): General intelligence, objectively determined and measured. American Journal of Psychology, 15, Sternberg, R. J. (1999): The theory of successful intelligence. Review of General Psychology, 3, Tannenbaum, A. J. (1983): Gifted Children: Psychological and Educational Perspectives. Macmillan, New York. Terman, L. M. Oden, M. H. (1954): The gifted child grows up: twenty-five years follow-up of a superior group. In Genetic Studies of Genius. Stanford University Press, Stanford, CA. Thurstone, L. L. (1938): Primary Mental Abilities. University of Chi ca go Press, Chi ca go. Titkó I. (2008): Tehetséggondozás a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gim ná ziu má ban. In Ba logh L. Koncz I. (szerk.): Ki ter jesz tett te het ség gon - dozás. Pro fesszo rok az Eu ró pai Ma gyaror szá gért, Bu da pest, Tóth L. (2003): A tehetségfejlesztés kisenciklopédiája. Pe del lus Tan könyv kiadó, Debrecen.

47 Ál ta lá nos alap fo gal mak 47 Tóth L. (2008): A tan órán kí vü li (is ko lai és is ko lán kí vü li) fej lesz tés: gaz da gí tás, gyor sí tás, in di vi dua li zá ció. In Ba logh L. Koncz I. (szerk.): Ki ter jesz tett te het ség gon do zás. Pro fesszo rok az Eu ró pai Ma gyaror szá gért, Bu da pest, Tóth T. (2008): Te het ség gon do zás az Ár pád Ve zér Gim ná zium és Kol lé gium ban. In Ba logh L. Koncz I. (szerk.): Ki ter jesz tett te het ség gon do zás. Professzorok az Eu ró pai Ma gyaror szá gért, Bu da pest, Treffinger, D. J. (1986): Fostering effective, independent learning through individualized Programming. In Renzulli, J. S. (ed.): Systems and Models for Developing Programs for the Gifted and Talented. Creative Learning Press, Mansfield Cen ter, CT, Treffinger, D. J. (1993): Stimulating creativity: issues and future directions. In Isaksen, S. G. Murdock, M. C. Firestein, R. L. (eds): Nurturing and Developing Creativity: The Emergence of Discipline. Ablex, Norwood, NJ, Turmezeyné Heller Eri ka (2008): In teg rá ció és diffe ren ciá lás egy szer re a te het - ség gon do zás ban koo pe ra tív ta nu lás. In Ba logh L. Koncz I. (szerk.): Kiterjesz tett te het ség gon do zás. Pro fesszo rok az Eu ró pai Ma gyaror szá gért, Bu da - pest, VanTassel-Baska, J. (1993): Comprehensive Curriculum for Gifted Learners. Allyn and Ba con, Bos ton. VanTassel-Baska, J. (1995): Planning and Implementing Curriculum for the Gifted. Love, Denver, CO. Westberg, K. L. Archambault, F. X. Dobyns, S. M. Salvin, T. J. (1993): An observational study of instructional and curricular practices used with gifted and talented students in regular classrooms. National Research Cen ter on Gifted and Talented, Storrs, CT.

48

49 Csernoch Mária ALGORITMUSOK ÉS TÁBLÁZATKEZELÉS TEHETSÉGGONDOZÁS A KÖZOKTATÁSBAN AZ INFORMATIKA TERÜLETÉN

50

51 1. BE VE ZE TÉS Nap jaink ra erő tel jes szem lé let vál tás tör tént a szá mí tás tech ni ka ok ta tá sá ban. Mi sem mu tat ja ezt job ban, mint az, hogy egy ál ta lá nos kép zé sű is ko lá ban már nem is számítástechnikát, hanem informatikát tanítunk. Elérkezett az a korszak, ami kor a szá mí tó gép már nem csak egy szűk ré teg ki vált sá ga, ha nem min den ki számára elérhetővé vált. A korábbi felhasználási módokkal szemben mára valóban esz köz zé, az in for má ció szer zés alap esz kö zé vé kez de nek vál ni a szá mí tó gé - pek. Számos magyarázata lehet ennek a változásnak. Ezek közül mindenképpen említést érdemel a számítógépek méretének és ezzel együtt árának csökkenése, melynek egyenes következménye a tömeges elterjedésük. Tovább bővítette a felhasz ná lók kö rét a szá mí tó gép hez csat la koz tat ha tó pe ri fé riás egy sé gek sok fé le sé - ge, ezek viszonylag egyszerű használata, az internet elterjedése, a futtatható programok, tárolható adatok sokfélesége, mennyisége, minősége. A számítógép tehát az információszerzés eszközévé vált, leváltotta azt az egyetlen korábbi célt, hogy programokat írjunk rajtuk. Ezzel egy időben azonban bekövetkezett egy olyan szemléletváltás is, amely azt su gall ja, hogy a fel hasz ná lók nak nincs szük sé gük ar ra, hogy tisz tá ban le gye - nek a hát tér ben zaj ló fo lya ma tok kal. Mindez saj nos ma ga után von ja azt is, hogy egyre kevesebb időt fordítunk a programozás oktatására. Nagyon erős a számítás tech ni ka-ta ná ro kat be fo lyá so ló kül ső kény szer. Ez azt su gall ja, hogy az is ko lai informatikaoktatás elsődleges célja, hogy jól képzett felhasználókat neveljen. Ez az ál lás pont egy rész ről tá mo ga tan dó, azon ban to vább ra sem sza bad el fe - lejtenünk, hogy a számítógépek csak a programokkal és a programok által feldol go zott ada tok kal ké pe sek bár mi fé le em ber gép kom mu ni ká ció ra. Eb ből követ ke zik, hogy a prog ra mo zást to vább ra is ta ní ta nunk kell. A kér dés azon ban az, hogy mi lyen for má ban te gyük ezt. Lé te zik-e olyan mód szer, amely bár ki szá má - ra elér he tő vé, le he tő vé te szi, hogy egy sze rű al go rit mu so kat le for dít son va la mi - lyen, a szá mí tó gép szá má ra ért he tő nyelv re? A cél te hát nem csak az, hogy a tanulók hétköznapi algoritmusokat tudjanak megfogalmazni, hanem ennél több. Ké pes sé kell vál niuk abszt rakt al go rit mu sok meg fo gal ma zá sá ra, va la mint ezek szintaktikailag helyes kódolására is. A megváltozott feltételekhez igazodva a klasszikusnak számító programozási környezetek helyett érdemes más alternatív megoldásokat keresni. Egyik lehet-

52 52 Csernoch Mária Balogh László séges megoldás, hogy a nem szakemberek körében népszerű alkalmazásokat használjuk fel algoritmusok megfogalmazására és a probléma kódolására. Kézenfekvő megoldás lenne, hogy jól megválasztott feladatokon keresztül a népsze rű Office cso ma gok ban fel lel he tő táb lá zat ke ze lő és szö veg szer kesz tő prog ra - mokat használjuk algoritmusok írására. Az érettségi és az alkalmazói versenyek eredményeinek többéves statisztikai elemzése azonban azt mutatja, hogy a középiskolás tanulók többségének nehézsé get okoz azon táb lá zat ke ze lő felada tok megol dá sa, ame lyek már a prog ra mo - zás irá nyá ba mu tat nak. Ko moly gon dot je lent a meg fe le lő függ vény ki vá lasz tá sa, paraméterezése. Még nagyobb gond összetett függvények létrehozása, tehát az al go rit mus meg fo gal ma zá sa és kó do lá sa. Ha son ló mó don, a ta nu lók több sé gé - nek nehézséget okoz algoritmusokat megfogalmazni egy szövegszerkesztési feladat kapcsán, és azokat lépésről lépésre végrehajtani. Ehhez a kiadványhoz olyan feladatokat válogattam össze, amelyek táblázatke ze lé si prob lé mák nak ál cá zott prog ra mo zá si felada tok. Több sé gük ko ráb bi ver se nyek felada tai ([10] [18], [24] [32]). Cé lom az volt, hogy a felada tok hoz, részfelada tok hoz olyan rész le tes megol dá so kat ad jak, ame lyek se gít he tik az al go rit - mizálási készség fejlesztését, lehetőséget teremtve arra, hogy a programozásoktatás során már bevált módszereket alkalmazva oldjuk meg a feladatokat [38], [4]. A megoldások további sajátossága, hogy olyan részletekre is kitérnek, amelyek a hivatalos megoldókulcsban nem kerültek említésre, valamint az, hogy esetenként több lehetséges megoldást is bemutatnak. Nem törekedtem azonban a lehetetlenre, az összes lehetséges megoldás ismertetésére, valamint az optimális megoldás keresésére sem. Arra törekedtem, hogy olyan megoldásötleteket ad jak, ame lyek újabb felada tok megol dá sá hoz nyújt hat nak se gít sé get mind a tanárnak, mind a tanulónak.

53 2. VÁR LE XI KON A ki vá lasz tott feladat a Ne mes Ti ha mér OKATV for du ló já nak 6. felada - ta [27], [28]. A feladat egy weblap (1. áb ra) Excel táb lá zat tá kon ver tá lá sa (2. áb ra és [28]) és feltételes formázása (6. és 7. áb ra), amely nek rész le teit a 2.A 2.H részfeladatok tartalmazzák. A weblap az 1913-as történelmi Magyarország vármegyéit mu tat ja be (a weblap ere de ti he lyé ről át he lyez ve [36]). 2.A VÁRLEXIKON weblap konvertálása A VÁRLEXIKON weblap első oszlopa vármegyéket, az azokban található várak számát és az alaprajzzal rendelkező várak számát tartalmazza (1. áb ra). A weblap ezen első oszlopát kell átalakítani három Excel oszloppá (2. áb ra). 1. áb ra. AVÁRLEXIKON weblap eredeti formájában. A táblázat bal oldali oszlopa (barackvirág színű háttérrel) tartalmazza azt a három adatot, amelyet át kell konvertálni egy Excel táblázat három oszlopába. A weblap többi részére nem lesz szükség a feladat megoldásához

54 54 Csernoch Má ria 2. áb ra. AVÁRLEXIKON weblap első oszlopának adataiból konvertált háromoszlopos Excel táblázat A konverziós feladat elvégzésére több lehetséges megoldás is létezik. A számos le het sé ges megol dás kö zül az aláb biak ban olya no kat is mer te tek, ame lye ket a feladat több szö ri megis mét lé se után a ta nu lók és a ta nár je löl tek a feladat megol dá sá hoz jó kiin du lá si pont nak ítél tek. 3. áb ra. AVÁRLEXIKON weblap for rá sa. A for rás tisz tán mu tat ja, hogy a weblap szer kesz tői nem tartották be az alapvető szöveg- és weblapszerkesztési szabályokat [3]. Ennek következtében a weblap számtalan következetlenséget tartalmaz. A nyíl Bosznia vármegye <A> </A> jelölőjén (anchor tag) belüli nem törhető szóközre mutat

55 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 55 A B 4. áb ra. A VÁRLEXIKON weblap Wordben (A) és Excelben (B) meg nyit va. Wordben le he tő sé günk van arra, hogy megjelenítsük a szöveg nem nyomtatódó karaktereit is. Mindkét megjelenítésben tisztán látszik, hogy Bosznia vármegye az egyetlen, amely a hivatkozásában tartalmaz egy fö lös le ges nem tör he tő szó közt a sor vé gén 1. megol dás: Excel függ vé nyek A weblap im por tá lá sa előtt min den kép pen ja val lott a lap for rá sát meg te kin te ni (3. áb ra). Ennek ismeretében érdemes a további döntéseinket meghozni. Egy kézenfekvő megoldás, hogy közvetlenül Excelbe importáljuk a weblapot, de ha az szövegszerkesztés-technikailag hi bás (3., 4. áb ra és [3]), ak kor csak igen körültekintően lehet ezt megtenni. Ha meg nyit juk Excelben a tel jes weblapot, és ki tö röl jük a fö lös le ges so ro kat és oszlopokat, akkor egyetlen oszlop marad A oszlop, mely tartalmazza a vármegyék nevét, a bennük található várak és az alap raj zok kal ren del ke ző vá rak számát. Ennek megfelelően törlésre kerültek az Abaúj-Torna fölötti és Zólyom vár me gye alat ti so rok, va la mint a B oszlop (4. áb ra). A táblázat végén az Összesen és a Ha tá ron kí vül so ro kat kéz zel ér de mes pó tol ni, il let ve iga zí ta ni, az Öszszesen értékeit képlettel újra számoltatni a 13. áb ra mintájának megfelelően. Az így kapott egyoszlopos táblázatban továbbra is benne maradnak a számunkra fölösleges képek, hiperhivatkozások és színezések. Ahhoz, hogy ezektől megszabadulhassunk, érdemes ezt a fájlt szövegfájlként elmenteni, majd újra megnyitni Excelben. További előnye a fájl szövegfájlként történő mentésének, hogy megnyitásakor lehetőségünk van határoló karakter megválasztására is. A weblap forrásának ismeretében (3. áb ra) elválasztó karakterként érdemes a szóközt használni. A szövegfájl megnyitása után kapott háromoszlopos táblázat

56 56 Csernoch Má ria biztató. Az el ső osz lop egy sé ge sen szö ve get tar tal maz, míg a má so dik és a harma dik szá mo kat. A kon ver zió azon ban nem tö ké le tes, így to váb bi átala kí tá sok szük sé ge sek. Az ere de ti leg zá ró jel be fog lalt szá mok az Excel kon ver ziós lé pé sei után ne ga - tív ér ték ként ke rül nek a C osz lop ba. A zá ró je les szá mok ne ga tív szám má ala kí tá - sa azzal magyarázható, hogy negatív számok egyéni számformátumának megadása zárójellel is történhet. Bosznia vármegyéhez tartozó számot viszont nem sikerült átkonvertálni, itt megmaradt a zárójel. Ennek az a magyarázata, hogy az eredeti szövegben az elhatároló jelek közöt ti jel so ro zat nem tisz tán a zá ró je lek közé foglalt számot tartalmazza, hanem a hivatkozáson belül egy szóközt is, így a kon ver zió ered mé nye eb ben a cel lá ban egy szö veg (3. és 4. áb ra). A fölösleges szóköz törlése után a harmadik oszlop is egységes lesz. Az adatok egységesítése után már megfogalmazható egy algoritmus, amely a három oszlop létrehozásának lépéseit írja le. Harmadik oszlop abszolút értékének előállítása (1) és (3). Vezető szóközök törlése a vármegyék neve elől (3). A vármegye nevét követő szóközök törlése (5). Nagybetűs nevek cseréje szókezdőre (pl. BÁCS-BODROG Bács-Bodrog, [8]). Segédoszlopok törlése. Negatív számok abszolút értékének előállítása Az átalakítás végezhető előjelváltással (1) vagy a számok abszolút értékének képzésével is, amely értéket az ABS() függ vény adja vissza (2). (1) D1: =-C1 vagy (2) D1: =ABS(C1). Vezető szóközök törlése Ha va la ki ké tel ke dik ab ban, hogy még min dig sok a fe les le ges szó köz, ak kor kattint son pél dául az Arad cel la vé gé be dup lán, vagy má sol ja át a ne vek osz lo pát Wordbe! Így maga is megtapasztalhatja a szóközök jelenlétét. A neveket bevezető nem törhető szóközt a JOBB() függvénnyel távolíthatjuk el úgy, hogy kivágjuk az eredeti karaktersorozatból a szóköztől jobbra eső darabot, és az így ka pott ka rak ter so ro za tot je le nít jük meg az E1 cel lá ban (3). En nek a darabnak a hossza egy karakterrel kevesebb, mint az eredeti karaktersorozat hoszsza, amit a HOSSZ() függ vény ad vissza (3). (3) E1: =JOBB(A1;HOSSZ(A1)-1)

57 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 57 Vármegyék nevét követő szóközök törlése Ahhoz, hogy a záró szóközöket ki tudjuk törölni, ismerni kell a pozíciójukat. Elegendő az első ilyen szóköz helyének az ismerete, amelyet a SZÖVEG.KERES() függ vénnyel ta lál ha tunk meg. A függ vény hí vá sa kor azon ban vi gyáz ni kell, mert a ke re sett szö veg nem nor mál, ha nem nem tör he tő szó köz. Ezt ér de mes úgy megadni, hogy valamelyik vezető nem törhető szóközt kitesszük a Vágólapra, és bemásoljuk a függvény első paramétereként. (4) F1: =SZÖVEG.KERES(" ";E1) Lát ni fog juk, hogy van nak vá rak, ahol a SZÖVEG.KERES() függ vény #ÉRTÉK! hibá val tér vissza. Ez az zal ma gya ráz ha tó, hogy ta lál ni a lis tá ban olyan vá ra kat, amelyek végén nem volt fölösleges nem törhető szóköz. A vármegyék végleges nevének előállításakor tehát figyelni kell, hogy tartalmazott-e a cella (az A vagy E oszlop cellája) fölösleges szóközöket a név után vagy sem. A vizs gá lat el vég zé sé hez két függ vény re lesz szük sé günk. Elő ször meg néz - zük, hogy a SZÖVEG.KERES() függ vény egy egész szá mot vagy egy hi ba jel zést ad-e vissza. Ezt legegy sze rűb ben a HIBÁS() függvény visszaadott értékéből IGAZ / HAMIS dönt het jük el (6). Ezt kö ve tően egy vizs gá lat ra lesz szük sé günk, amely a HIBÁS() függvény értékétől függően visszaadja az első nem törhető szóköz pozíció ját vagy a hi ba üze ne tet. A vizs gá la tot a HA() függ vénnyel vé gez zük el (5). A vizs gá lat ered mé nyé től füg gően vagy a szó kö zök től a BAL() függvénnyel meg sza ba dí tott ka rak ter so ro za tot ír juk az F osz lop ba (7), vagy az E osz lop cel lái - nak teljes tartalmát (5). (5) F1: =HA(HIBÁS(SZÖVEG.KERES(" ";E1)); E1; BAL(E1;SZÖVEG.KERES(" ";E1)-1)) Az összetett függvény legkülső függvénye a HA() függvény, melynek feltétele nem más, mint egy el dön ten dő kér dés: A SZÖVEG.KERES() függ vény #ÉRTÉK! hi bát ad-e vissza vagy sem (6)? (6) HIBÁS(SZÖVEG.KERES(" ";E1)) Ha a (6) fel té tel tel je sül, az azt je len ti, hogy a SZÖVEG.KERES() függ vény hi bá val tér vissza, vagyis nincs nem törhető szó köz a név ben. Eb ben az eset ben a HA() függ vény IGAZ ágán az F1 cel lá ban az E1 teljes tartalmát kell megjeleníteni. Ha a SZÖVEG.KERES() függ vény egy egész szám mal tér vissza, az az el ső nem törhető szóköz pozíciója. Ebben az esetben a BAL() függ vénnyel és ez zel a po zí ció val megcsonkítjuk a neveket (7). (7) BAL(E1;SZÖVEG.KERES(" ";E1)-1)

58 58 Csernoch Má ria Ezek után már csak érdekességképpen megnézhetjük, hogy milyen hosszú az eredeti név (A oszlop), továbbá az, amely elől már eltávolítottuk a szóközt (E oszlop), il let ve az, amely nek a vé gé ről is tö röl tük azo kat (F osz lop). Eze ket a kiíra tá - sokat elvégezhetjük a HOSSZ() függ vénnyel. Nagybetűs szavak cseréje szókezdőre Sem a feladat szö ve ge [28], sem a ja ví tó kulcs [29] nem tér ki er re a rész let re. A ver - seny zők vi szont nem tud ják elő re, hogy mi re is jár ne kik a pont, és ha a min tá - ban (2. áb ra és [28]) szókezdő formátumú a vármegyék neve, akkor nekik is olyan ná kell ala kí ta niuk. A TNÉV() függ vény az, amely egy ka rak ter so ro za tot úgy ala kít át, hogy a nem be tű után ál ló be tű ket nagy be tűs re vál toz tat ja, az összes töb bit kis be tűs sé ala kít - ja, mint az a tulajdonnevek írásának szokásos módja. A vármegyék nevében pontosan erre van szükségünk, mivel minden vármegye neve nagybetűvel kezdő dik, füg get le nül at tól, hogy a ka rak ter so ro zat ele jén vagy a kö tő jel után áll-e [2. áb ra és (8)]. (8) G1: =TNÉV(F1) Segédoszlopok törlése Ha nem kívánjuk azokat az oszlopokat megőrizni, amelyek a képleteket tartalmazzák, akkor érdemes a megtartandó oszlopokat Irányított beillesztéssel új oszlo pok ba má sol ni, és a ko ráb bia kat ki tö röl ni. Ha az Irányított beillesztés pár be - széd ab la kon az Érték kap cso lót vá laszt juk ki, ak kor a ki je lölt cel lák nak az ér té ke mint konstans kerül beillesztésre. Ellenkező esetben a képletek kerülnek a cellák ba. További lehetőségek a szóközök törlésére A szóközök törlésére az Excelben is számtalan más megoldás alkalmazható. Használható a Cse re pa rancs, ahol mind a nor mál, mind a nem törhető szó kö zök lecserélhetők a semmire, illetve a HELYETTE() függ vény, amely ben a Ré gi_szö veg paraméternek a megfelelő szóközt adjuk meg, míg az Új_szöveg paraméternek az üres sztrin get. (9) HELYETTE(A1;" ";" ") A neveket megelőző és követő szóközök törlése Wordben is elvégezhető. Az így keletkezett oszlop visszamásolható Excelbe. Ezeket a megoldásokat mutatja be a kö vet ke ző két al go rit mus.

59 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén megoldás: Word konverziós lépései első variáció A VÁRLEXIKON weblap első oszlopának konvertálására egy másik lehetséges megoldás, hogy az adatokat nem azonnal Excelbe próbáljuk importálni, hanem beszú runk egy köz tes lé pést, és a szük sé ges kon ver ziós lé pé se ket Wordben vé gez - zük el. Két okot szeretnék említeni, ami miatt bemutatom ezt a működőképes, bár ke vés bé ha té kony megol dást. Az egyik, hogy az al go rit mus meg fo gal ma zá sa, majd kivitelezése szervezett, logikus gondolkodást igényel. A másik pedig, hogy a tanulók gyakran folyamodnak ehhez a megoldáshoz. Másoljuk át a vármegyék nevét és a hozzájuk tartozó számokat Wordbe, vagy nyis suk meg a weblapot Wordben! Mind két megol dás ese tén meg ma rad nak mind a nor mál, mind a nem törhető szó kö zök ere de ti for má juk ban, ere de ti helyükön (4. áb ra). A weblap háromoszlopos, rendezett formátumba öntése a Cse re pa rancs megfelelő sorrendű, többszöri ismétlésével végezhető el. Kiindulásként a szóközök egységesítésére ennél a megoldásnál a nem törhető szóközöket hagyjuk meg, szemben a normál szóközökkel. A következő lépések a háromoszlopos táblá zat kiala kí tá sá nak egy le het sé ges mód ját mu tat ják. Bár nem ez a leg ha té ko - nyabb megol dás (vesd össze a 3. megol dással), de ér de kes sé ge, hogy több sé gé - ben Speciális ka rak te rek cse ré je tör té nik, és az al go rit mus meg fo gal ma zá sá nál ügyel ni kell a cse rék meg fe le lő sor rend jé re. Szóköz cseréje nem törhető szóközre Keresett szöveg: szóköz Csere erre: ^s Többszörös nem törhető szóközök cseréje egyszeresre Keresett szöveg: ^s^s Csere erre: ^s Megjegyzés: Ad dig vé gez zük az összes cse rét, amíg azok szá ma 0 nem lesz. Sortörés cseréje bekezdésjelre Keresett szöveg: ^l Csere erre: ^p Nem törhető szóköz bekezdésjel kombináció cseréje bekezdésjelre Keresett szöveg: ^s^p Csere erre: ^p Megjegyzés 1: Bosz nia vár me gye után ma nuá li san kell ki tö röl ni a szó közt, mert a hi vat ko zá - son be lül he lyez ke dik el, ami re a Word nem vég zi el a cse rét.

60 60 Csernoch Má ria Megjegyzés 2: A következő logikus lépés az lenne, hogy lecseréljük a bekezdésjel nem törhető szó köz kom bi ná ció kat be kez dés je lek re. Ezt azon ban a Word nem tud ja egy sé ge sen el vé gez ni, mert van nak olyan ve ze tő szó kö zök, ame lyek hi vat ko - záson belül találhatók, és vannak olyanok is, amelyek hivatkozáson kívül (lásd 3. és 4. áb ra, Abaúj-Torna, Alsó-Fehér, Bács-Bodrog, Bé kés, Be reg, Beszterce- Naszód, Borsod, Bosznia, Brassó vármegyék esetében a vezető szóköz a hivatko zá son kí vül he lyez ke dik el, míg Arad, Árva, Ba ra nya, Bars, Belovár-Körös és Bihar vármegyéknél a hivatkozáson belül). Megjegyzés 3: Az iga zán lo gi kus megol dás az lett vol na, ha a nem törhető szó köz be kez - désjel nem törhető szóköz kombinációkat egy lépésben lecseréljük bekezdés je lek re. Ez saj nos a má so dik meg jegy zés ben leír tak miatt nem mű kö dik. Nem törhető szóköz cseréje tabulátorra Keresett szöveg: ^s Csere erre: ^t Nyi tó zá ró je lek tör lé se (nyi tó zá ró jel cse ré je sem mi re) Keresett szöveg: ( Csere erre: Záró zárójelek törlése (záró zárójel cseréje semmire) Keresett szöveg: ) Csere erre: Vé ge ze tül ment sük el a fájlt szö veg fájl ként, majd nyis suk meg Excelben, el ha - tá ro ló ka rak ter ként hasz nál juk a ta bu lá tort! 3. megoldás: Word konverziós lépései második varáció Ebben a megoldásban a szóközök egységesítésére használjuk az Irányított beillesztést, ami sajnos a mostohagyerek sorsára jutott. Annak ellenére, hogy egy nagyon ké nyel mes és ele gáns megol dás, na gyon so kan a nor mál Beillesztést részesí tik előny ben. Irányított beillesztést használva lehetőségünk van arra, hogy Formázatlan Unicode szövegként il lesszük be a Vá gó lap ra tett szö ve get. A mód - szernek köszönhetően megszűnnek a hiperhivatkozások, ezen túl egységesen normál szóközök szerepelnek a szövegben, ugyan továbbra is váltakozó számban és he lyen (5. áb ra).

61 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén áb ra. A vármegyék másolása, majd beillesztése Irányított beillesztéssel. Irányított beillesztést használva lehetőségünk van a szöveg Formázatlan Unicode szöveg ként való beillesztésére A szöveg átnézése után az alábbi konverziós lépések tűnnek ésszerűnek. Dup la szó kö zök cse ré je egy sze res re Keresett szöveg: szóközszóköz Csere erre: szóköz Megjegyzés: Ezt a lé pést ad dig kell is mé tel get ni, amíg az Összes cse re pa rancs ra 0 nem lesz a cse rék szá ma. Szóköz bekezdésjel kombináció cseréje bekezdésjelre Keresett szöveg: szóköz^p Csere erre: ^p Be kez dés jel szó köz kom bi ná ció cse ré je be kez dés jel re Keresett szöveg: ^pszóköz Csere erre: ^p Megjegyzés: Mi vel az el ső be kez dés előtt nincs be kez dés jel, ez a cse re az el ső be kez dés re nem működik, így az első bekezdést bevezető szóközt manuálisan kell kitörölni. Szóköz cseréje tabulátorra Keresett szöveg: szóköz Csere erre: ^t

62 62 Csernoch Má ria Nyi tó zá ró je lek tör lé se (nyi tó zá ró jel cse ré je sem mi re) Keresett szöveg: ( Csere erre: Záró zárójelek törlése (záró zárójel cseréje semmire) Keresett szöveg: ) Csere erre: Ezzel a megoldással már nem szükséges a táblázatot szövegfájlba menteni, átmásolható Excelbe. Nagybetűs formátumról szókezdő formátumra váltás Bármelyik megoldást választjuk a szövegszerkesztő elhagyására a fájl mentését vagy a szöveg másolását, előtte érdemes a nagybetűs vármegyeneveket szókezdőre cserélni. A feladat tehát az, hogy a dokumentum egy oszlopának szövegét vál toz tas suk szó kez dő for má tu mú ra. Kihasználhatjuk a feladatnak azt a specia litását, hogy a második és harmadik oszlop számokat tartalmaz, így ezekre nem lesz hatással a szókezdő formátum. En nek tu da tá ban ki je löl het jük az egész szö ve get, és le cse rél het jük szó kez dő re. Amennyi ben nem aka runk él ni ez zel az egy sze rű sí tés sel, és kí ván csiak vagyunk arra, hogy mi történne, ha valóban csak egy oszlopon kellene lecserélni a nagy be tűs szö ve get szó kez dő re, pró bál juk ki a kö vet ke ző lé pé se ket! Be ve ze tés - ként meg kell ol da ni, hogy a ne ve ket tar tal ma zó tel jes osz lo pot ki tud juk egyszerre jelölni. Erre két lehetőség adott. A kijelölést egyrészt megoldhatjuk úgy, hogy a szö ve get táb lá zat tá ala kít juk, vagy úgy, hogy az Alt se géd bil len tyűt használ juk a ki je lö lés hez (Alt-os ki je lö lés). Amennyi ben a szö ve get táb lá zat tá ala kít juk, ki tud juk je löl ni a ne vek osz lo - pát, és a Kisbetű-nagybetű pa rancs Szókezdő lehetőségével elvégezzük a cserét. Az Alt-os kijelölést használva érdemes pozicionált tabulátorokat úgy elhelyezni a teljes szövegen, hogy az oszlophatárok egyértelműek legyenek. Ez a gyakor lat ban azt je len ti, hogy a ne vek osz lo pát szé le sebb re vesszük. Ek kor Alt-tal ki tud juk je löl ni a ne vek osz lo pát, és ugyanúgy, mint az előbb, be tud juk ál lí ta ni a Szókezdő formátumot.

63 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 63 2.B Összeg Készítsd el a táblázat fejlécét a mintának megfelelően (2. áb ra és [28]). Hozd lét re az Össze sen és Ha tá ron kí vül so ro kat [28], majd szá mold ki a vár me gyék és az alap raj zok össze gét (13. ábra)! Annak ellenére, hogy az összeget már a weblap is tartalmazta, érdemes kiszámolni a SZUM() függ vénnyel mind a vá rak, mind az alap raj zok szá má nak összegét. A feladat annyi val több egy egy sze rű összeadás nál, hogy a ta gok nem fo lya - matosan helyezkednek el egy vektorban, hanem a vármegyék és a Határon kí vül be jegy zés kö zött sze re pel az Össze sen be jegy zés né hány üres sor kí sé re té - ben. En nek meg fe le lően az össze gek két ta gúak lesz nek (10), (11). Az el ső tag a nevén nevezett vármegyék számát tartalmazó vektor (B2:B74), míg a má so dik tag a határon kívüli várak számát tartalmazó cella (13. áb ra, B78). (10) B76: =SZUM(B2:B74;B78) és (11) C76: =SZUM(C2:C74;C78) 2.C Ará nyok A D oszlop celláiba számold ki, hogy vármegyénként (ideértve most a Határon kívüli területet is!) mennyi az alaprajzzal rendelkező várak aránya; az eredményt százalékban fejezd ki, két tizedesjegy pontossággal (6. áb ra és [28])! Az alap raj zok szá mát eloszt va a vá rak szá má val meg kap juk az arányt (12). Az így ka pott ér té ket kell for máz ni 2 ti ze des je gyű szá za lé kos for má tum ra. A kép let másolásával kiszámíthatjuk az arányt az összes vármegyére (D3:D74) és a ha tá - ron kívüli vármegyékre is (13. áb ra, D78). (12) D2: =C2/B2 2.D Kezdőbetű szerinti feltételes formázás Hogy a vár me gyék kö zöt ti ke re sést meg könnyítsd, for mázd úgy a so rig terje dő te rü le tet, hogy a táb lá zat ezen ré sze vál ta koz va vi lá gos sár ga, ill. vi lá gos kék sávokból álljon: az azonos betűvel kezdődő vármegyék azonos színűek legyenek, de a következő, más kezdőbetűhöz tartozó vármegye sora már a másik színnel jelen jen meg (6. és 13. áb ra; [28])! En nek (de csak en nek!) a feladat nak a megol dá sá - hoz felhasználhatsz vármegyénként egy-egy segédcellát (az E osz lop ban).

64 64 Csernoch Má ria 6. áb ra. Vármegyék sorának színezése a kezdőbetűnek megfelelően. Az azonos betűvel kezdődő vármegyék azonos háttérszínűek, de a következő, más kezdőbetűvel kezdődő vármegye sora már a másik háttérszínnel jelenik meg A cellák megfelelő színezéséhez az E osz lop ban el he lye zett se géd ér té kek alapján Feltételes formázást fo gunk hasz nál ni. Ennek a feladatnak a megoldásához is kétféle lehetőséget ismertetek. Az első valamivel hosszabb, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanulók többsége ezzel a megoldással próbálkozik. A második megoldás tömörebb, elegánsabb, min den kép pen em lí tés re mél tó. Azon ke ve sek szok ták ezt a megol dást vá lasz ta - ni, akik már prog ra mo zás ból ta lál koz tak ve le. 1. megoldás: tetszőleges segédkarakterek A feltételes formázást megelőzően az E osz lop ba vál ta koz va el kell he lyez nünk két kü lön bö ző se géd ér té ket a vár me gyék kez dő be tű je függ vé nyé ben. Ez a se géd - ér ték le het egyet len ka rak ter, de bár mi lyen tet sző le ges hosszú sá gú ka rak ter so ro - zat is. Az egy sze rű ség ked véért a feladat megol dá sa so rán az S és K se géd ka - raktereket használom, a megadott két színnek megfelelően (7. áb ra, E oszlop).

65 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén áb ra. A vármegyék színezéséhez használt segédkarakterek S/K (E oszlop). A segédkarakterek választásától nem függ a feladat megoldása. Az egyetlen szempont, amelyet figyelem - be kell venni, hogy a kezdőbetűk váltásánál a segédkarakter is megváltozzék Az E2 cellába kiinduló értékként helyezzük el az S segédkaraktert, majd hozzuk lét re a kép le tet az E3 cellától indulva! Ez a képlet másolható lesz E74-ig. A kép let ben meg kell vizs gál ni, hogy az A oszlop szavai milyen betűvel kezdődnek. Ehhez a BAL() függvényt érdemes használni, amellyel le tudjuk vágni a ka rak ter so ro zat el ső ka rak te rét. Saj nos sem a feladat kiírá sa, sem a min ta [28] nem ad segítséget ahhoz, hogy a kétjegyű mássalhangzókat hogyan kezeljük. Végül ar ra a dön tés re ju tot tam, hogy a G és GY más sal hang zó val kez dő dő sza vak mindegyike G -vel kezdődik, így azonos segédkarakterrel lesznek azonosítva. Ha son lóan, az S és SZ más sal hang zó val kezdődő szavaknál is mindkét mássalhangzót S -sel kezdődőnek tekintem. Miután a BAL() függvénnyel levágjuk a nevek első karakterét, az összehasonlítást a HA() függvénnyel fogjuk végezni. Az algoritmust a 8. áb ra blokk diag ram ja mu tat ja. El ső ként el kell dön te ni, hogy az A2 és az A3 cel lá ban ta lál ha tó sza vak kezdő be tű je megegye zik-e vagy sem. Ha a két kez dő be tű egy for ma, ak kor E3 felveheti E2 értékét. Ha A2-ben és A3-ban a két kez dő be tű el té rő, ak kor meg kell néz ni, hogy mi lyen se géd ka rak ter sze re pel E2-ben, és E3-ba a má si kat kell ír ni. 8. áb ra. Blokkdiagram annak eldöntésére, hogy két egymást követő vármegye neve ugyanazzal a kezdőbetűvel kezdődik-e vagy sem. Segédkarakterként az S és K karaktereket használtuk, a színeknek megfelelően

66 66 Csernoch Má ria Karaktersorozat első karakterének meghatározása A kezdőbetűk összehasonlítását a HA() függvénnyel tudjuk elvégezni. A függvény első paramétere egy eldöntendő kérdés (13). Arra kérdezünk rá, hogy két vármegye nevének kezdőbetűje megegyezik-e. A BAL() függ vény má so dik pa ra - métere a levágandó karakterek száma (8. áb ra), a paraméter elhagyható, ha ez a szám 1 (13), (14), (15), (39). (13) BAL(A2)=BAL(A3) Megegye ző kez dő ka rak te rek A HA() függ vény IGAZ ágán, te hát ha a két név kez dő ka rak te re megegye zik, az E3 cella felveszi E2 értékét (14). Eltérő kezdőkarakterek A HA() függ vény HAMIS ágán, te hát ha a két kez dő ka rak ter el té rő, egy újabb HA() függ vény re van szük sé günk. A bel ső HA() függ vény ben azt kér dez zük meg, hogy az E2 cel lá ban S ka rak ter sze re pel-e [8. áb ra és (14)]. Ha E2-ben S ka rak tert talál tunk, ak kor E3-ba K ka rak tert írunk [bel ső HA() függ vény 2. pa ra mé te re], egyéb ként pe dig S -et [bel ső HA() függ vény 3. pa ra mé te re]. (14) E3: =HA(BAL(A2)=BAL(A3);E2;HA(E2=" S";"K";"S")) 2. megoldás: logikai értékekkel Szemben az előző megoldással, nem tetszőleges segédkaraktereket használunk az E oszlop feltöltéséhez, hanem az IGAZ, HAMIS ér té kek va la me lyi két. A gon do lat - menet hasonló az előző megoldáshoz. Kihasználva a logikai értékeknek azt a spe ciá lis tu laj don sá gát, hogy csak ket tő van be lő lük, csak két ál la pot meg kü lön - böztetésére van szükség. Elhagyható tehát a belső HA() függ vény (9. áb ra). Amennyi ben a (13) fel té tel nem tel je sül, ak kor a NEM() függ vénnyel tud juk a cella tartalmát az ellenkezőjére változtatni (15). Kiindulásként az E2 cel lát tölt sük fel az IGAZ kezdőértékkel. 9. áb ra. Blokkdiagram annak eldöntésére, hogy két egymást követő vármegye neve ugyanazzal a kezdőbetűvel kezdődik-e vagy sem. Segédértékként a logikai értékeket használjuk

67 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 67 (15) E3: =HA(BAL(A2)=BAL(A3);E2;NEM(E2)) Bármelyik megoldást is választjuk a segédcellák kitöltésére, az E oszlop ismeretében már gyerekjáték a feltételes formázás. A Feltételes formázás feltételeinek megadá sa kor csak azt kell fi gyel ni, hogy az E osz lop cel lái ban az S vagy a K a se géd - karakter (10. áb ra), illetve az IGAZ vagy HAMIS logikai érték (11. áb ra) szerepel-e. A 12. áb ra képletei átmeneti megoldást adnak a tetszőleges karaktersorozat és az IGAZ / HAMIS értékek előnyeit maximálisan kihasználó megoldások között. 10. áb ra. Feltételes formázás képletei tetszőleges segédkarakterek használata esetén az A2 cellában 11. áb ra. Feltételes formázás képletei IGAZ / HA MIS segédértékek használata esetén az A2 cel lában, kihasználva az IGAZ / HAMIS értékek speciális tulajdonságait 12. áb ra. Feltételes formázás képletei IGAZ / HAMIS segédértékek használata esetén az A2 cel lában. Eb ben a megol dás ban nem hasz nál juk ki az IGAZ / HAMIS értékek speciális tulajdonságait. A megoldás nagyban hasonlít a tetszőleges karaktersorozatok használata esetén adott megoldáshoz

68 68 Csernoch Má ria A tartomány további celláira a For má tum má so lá sa paranccsal másolhatjuk át a feltételes formátumot. 2.E Adatok feltöltése Egé szítsd ki a táb lá za tot a kö vet ke ző szö ve gek kel: A80: Me lyik vár me gyé ben, A81: van a leg ke ve sebb vár? A82: van a leg több alap rajz? A84: Hány he lyen A85: jobb az arány az át la gos nál? A B-C-D osz lop cel láit egye sít ve, vá la szolj függ vé nyek se gít sé gé vel a kér dé sek re (se- gédcellák használata nélkül)! A válaszadásnál a Határon kívüli várakat is figyelem be kell ven ni (13. áb ra)! 13. áb ra. A vármegyék adatait tartalmazó táblázat záró so rai, majd ezek alatt a feladat kiírá sának megfelelő statisztikai adatok Ahogyan azt a 2.B részfeladat ismertetésénél már láttuk, a 2.E részfeladatot is az ne he zí ti meg, hogy a Ha tá ron kí vü li vá rak kü lön van nak a töb bi től, és köztük van az Össze sen sor né hány kí sé rő üres sor ral. A 2.E va ló já ban há rom továb bi feladat, ame lyek rész le tes szö ve gét a 2.F 2.H rész felada tok tar tal maz zák.

69 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 69 2.F Legkevesebb vár Írasd ki a B81-es cellába annak a vármegyének a nevét, amelyben a legkevesebb vár ta lál ha tó (13. ábra)! A B81-es cel lá ba an nak a vár me gyé nek a ne vét kell kiírat ni, ame lyik ben a leg ke - vesebb vár található. A cellák egyesítését a vármegye nevének meghatározása után végezzük el. Az al go rit mus a kö vet ke ző. Először meghatározzuk, hogy a várak száma között melyik a legkisebb érték. Ezt kö ve tően megad juk, hogy a táb lá zat há nya dik so rá ban ta lál ha tó ez a legkisebb érték. Vé gül meg ke res sük, hogy a táb lá zat így meg ta lált so rá ban, de a szom szé - dos osz lop ban mi lyen név sze re pel. Ennek megfelelően az összetett függvény tartalmazza a MIN(), a HOL.VAN() és az INDEX() függ vé nye ket be lül ről ki fe lé ha lad va. Legkisebb érték megkeresése Az algoritmusnak megfelelően elsőként a MIN() függ vényt hív juk meg a B2:B74 tartománnyal mint első paraméterrel és a B78-as cel lá val mint má so dik pa ra mé - terrel (16). (16) MIN(B2:B74;B78) Legkisebb érték sorának meghatározása A HOL.VAN() függvénnyel meg tudjuk határozni, hogy a legkisebb érték a táblázat me lyik so rá ban ta lál ha tó. A HOL.VAN() függvény első paramétere a MIN() függvénytől visszakapott érték, második paramétere a B2:B78 tartomány. Itt nyugodtan be le le het ven ni a tar to mány ba az üres és az Össze sen so ro kat is, mert azokban biz to san nem fog ja meg ta lál ni a mi ni mu mot. A har ma dik pa ra mé tert nullára kell állítani, mert nincsenek a B oszlop számai rendezve, sem csökkenő, sem növekvő sorrendben [(17), lásd részletesen 7.B megoldását]. A HOL.VAN() függ vény vissza té ré si ér té ke te hát egy po zi tív egész szám, an nak a sor nak a táb lá - zaton belüli relatív sorszáma, amelyben a legkevesebb várat találtuk a MIN() függ vénnyel. (17) HOL.VAN(MIN(B2:B74;B78);B2:B78;0)

70 70 Csernoch Má ria A legkisebb érték sorában található vármegye kiíratása Végezetül az INDEX() függvény fogja adni a vármegye nevét. Paraméterei a következően alakulnak. Első paramétere a vármegyéket tartalmazó tartomány. Ha a HOL.VAN() függvénynél belevettük a tartományba az üres és az Összesen sorokat is, ak kor itt is azt ér de mes ten ni. Az INDEX() függ vény má so dik pa ra mé te re a HOL.VAN() függvény által visszaadott sorszám. További paraméterekre nincs szük ség. Bár az osz lop szám nak megad hat nánk az 1-et, de ez egy egy osz lo pos tartománynál fölösleges (18). (18) B81: =INDEX(A2:A78;HOL.VAN(MIN(B2:B74;B78);B2:B78;0)) 2.G Legtöbb alaprajz Írasd ki a B82-es cel lá ba an nak a vár me gyé nek a ne vét, amely ben a leg több alaprajz zal ren del ke ző vár ta lál ha tó (13. ábra)! A legtöbb alaprajzzal rendelkező vármegye nevének kiíratása hasonlóan történik a legkevesebb várral rendelkező vármegye kiíratásához (19). (19) B82: =INDEX(A2:A78;HOL.VAN(MAX(C2:C74;C78);C2:C78;0)) 2.H Átlagosnál több alaprajz Írasd ki a B85-ös cellába az átlagosnál több alaprajzzal rendelkező vármegyék számát (13. ábra)! Az átlagosnál több alaprajzzal rendelkező vármegyék száma már összetettebb feladat. Mi vel se géd cel lát itt sem le het hasz nál ni, egyet len olyan kép le tet kell létrehozni, amely az átlagot figyelembe veszi, ugyanakkor el tudja végezni a számlálást is. A feladat megoldható tömbképlettel, valamint a DARABTELI() függ vény egy speciális paraméterezésével is. Bármelyik megoldást választjuk, az összeszámlálást két lépésben fogjuk elvégezni. Először megszámláljuk az országhatáron belüli és a feltételnek eleget tevő várakat. Ha a határon kívüli várakra is teljesül a feltétel, akkor a feltételnek eleget tevő, az országhatáron belüli várak számához hozzáadunk egyet.

71 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 71 Határon belüli várak száma Amennyiben a tömbképletes megoldást választjuk, az összeszámláláshoz egyeseket fogunk összeadogatni, amit egy SZUM() függvénnyel a legegyszerűbb elvégez ni. A kér dés, hogy hány da rab egyes összeadá sát kell el vé gez ni. Annyit, ahány ele get tesz an nak a fel té tel nek, hogy na gyobb az alap raj zuk ará nya, mint az át lag (D76 cella). A SZUM() függ vé nyen be lül te hát egy, a HA() függ vénnyel megadott feltételt kell létrehozni. Ennek az az érdekessége, hogy a szokásos egycellás vizsgálatot egy egész tömbnek a vizsgálatával fogjuk helyettesíteni. A HA() függ vény feltétele ennek megfelelően eldöntendő kérdések sorozata (20). (20) D2:D74>D76 Ahány szor a (20) fel té tel tel je sül, annyi egyest kell összead ni. Így a HA() függvény IGAZ ágába 1-et kell tenni, amelyek összeszámlálását a külső SZUM() függvény fogja elvégezni. A HA() függ vény HAMIS ágát nem szükséges kitölteni (21). A kép let ak kor lesz tel jes, ha gon dos ko dunk ar ról, hogy az Excel tömb kép - letként ke zel je. Er re fel tét le nül szük ség van, mert a HA() függvény feltételében tömbelemeket hasonlítunk az átlaghoz. A tömbképlet lezárása annyiban tér el egy nor mál kép let le zá rá sá tól, hogy a szo ká sos Enter he lyett a Ctrl + Shift + Enter billentyűkombinációval zárjuk le a képletet. Ezt jelzi a képlet körül megjelenő {} zá ró jel pár. (21) B85: {=SZUM(HA(D2:D74>D76;1))} A DARABTELI() függvény használata esetén a függvény első paramétere a határon be lü li alap raj zo kat ma gá ban fog la ló D2: D74 tartomány. A függvény második pa ra mé te re egy, az & ope rá tor ral össze fű zött ka rak ter so ro zat. A ka rak ter so ro zat el ső ope ran du sa a > re lá ciós jel, má so dik pe dig az összes vár alap raj zá nak ará - nyát tartalmazó D76 cella (22). (22) B85: =DARABTELI(D2:D74;">"&D76) Határon kívüli várak száma A határon kívüli váraknál is lehet a (21) és (22) képletek valamelyikét használni, egyedül a feltételben lesz eltérés (23). (23) SZUM(HA(D78>D76;1)) (24) DARABTELI(D78;">"&D76) A két SZUM(), il let ve DARABTELI() függ vény ál tal visszaadott ér té ket össze kell ad ni, hogy meg kap juk a ke re sett ér té ket (25) és (26). (25) B85: {=SZUM(HA(D2:D74>D76;1))+SZUM(HA(D78>D76;1))} (26) B85: =DARABTELI(D2:D74;">"&D76)+DARABTELI(D78;">"&D76)

72 72 Csernoch Má ria A (25) kép let má so dik SZUM() függvénye nem feltétlenül indokolt, a rövidebb megoldás is elegendő, a (27) képletben szereplő összeg második tagja. (27) B85: {=SZUM(HA(D2:D74>D76;1))+HA(D78>D76;1)} Az el lenőr zés ben se gít het egy ap ró trükk. A feladat szö ve ge alap ján az át lag fö löt ti vá rak szá mát ke res sük, a D76 és D78-as cellákat összehasonlítva (2.C részfeladat) azon ban lát ha tó, hogy az ered mény nem vál to zik a ha tá ron kí vü li ese tek ke ze lé sé vel. Ezért egy pró ba ere jéig ér de mes meg for dí ta ni a re lá ciós je le ket, és meg néz ni, hogy a kép let má so dik ré sze nél kül ugyanazt az ér té ket kap juk-e, mint az zal együtt. Cellák egyesítése A feladat azt is kér te, hogy az ér té kek az egye sí tett B D cel lák ban je len je nek meg. A DARABTELI() függvény használata esetén a képlet létrehozható az egyesített cellák ban. A tömb kép let ese tén a cel lák egye sí té sét min den kép pen a kép le tek előál - lí tá sa után kell vég re haj ta ni, mert a tömb kép let nem mű kö dik egye sí tett cel lák - ban. Ez indokolja, hogy mindhárom képletet az egyesítés előtt a B oszlop meg fe le lő cel lái ban hoz zuk lét re (OpenOffice-ban az egye sí tett cel lák ban is lét re tudjuk hozni a tömbképletet).

73 3. ÜLÉS REND A ki vá lasz tott feladat a Ne mes Ti ha mér OKATV for du ló já nak 6. felada - ta ([25] és [26]). A VÁRLEXIKON feladat hoz ha son lóan (2. fe je zet) egy Excel táb lá zat adott cel láit kell a fel té te lek nek meg fe le lően szí nez ni. A feladat lap ban ki je lölt össze tett felada tot ([25] és 14. áb ra) eb ben az eset ben is rész felada tok ra bont juk, és ezek hez a rész felada tok hoz adunk al go rit must. Ebben a feladatban egy mozi székeit rangsoroljuk az elhelyezkedésüknek megfelelően. A sárgával színezett székek az elfogadhatónak, jónak minősítettek, míg a ké kek a ki vá ló szé kek. A 3.C rész feladat tal a szí ne zést vé gez zük el. A 3.D és a 3.E rész feladat ki szí ne zi azt a szé ket, amely nek po zí ció ját megad juk, míg a 3.F soronként megszámolja a jó és kiváló székek számát. 3.A A mozi sorainak számozása Tölt sük fel az A osz lop cel láit a mo zi so rai nak szá má val (14. áb ra)! Az A osz lop cel lái nak fel töl té sé re két le he tő ség adott. Az egyik le he tő ség, hogy a számokhoz hozzáfűzzük a. sor karakter so ro za tot. Az össze fű zés hez hasz nál - hat juk az & ope rá tort (28) vagy az ÖSSZEFŰZ() függ vényt (29). En nek a megol dás - nak vi szont hát rá nya, hogy az össze fű zés sel ka rak ter so ro zat tá ala kít juk a számot, aminek egyenes következménye, hogy matematikai műveleteket nem tu dunk vé gez ni a sor szá mok kal. (28) =1&". sor" vagy (29) =ÖSSZEFŰZ(1;". sor") Érdemes tehát a számokat meghagyni, és egy egyéni számformátumot létrehozni ezekre a cellákra, amelynek formátumkódját (30) tartalmazza. (30) 0. sor Megjegyzés: Az egyé ni szám for má tum lét re ho zá sa után a for má tum tet sző le ge sen má sol - ha tó az Excel For má tum má so lá sa pa ran csá val.

74 74 Csernoch Má ria 3.B A mozi székeinek számozása Tölt sük fel a C3:R22 tartományt a mozi székeinek számával (14. áb ra)! A mo zi szé kei nek szá mo zá sá nál szét kell vá lasz ta nunk a bal és a jobb ol da li széke ket. A bal ol da li szé kek sor szá ma nö vek szik a szé ket tar tal ma zó osz lop sor szá - má val. A jobb ol da li szé kek re azon ban az az igaz, hogy ahogy nő az osz lop sorszá ma, úgy csök ken a szék sor szá ma. A szé ke ket fel tölt het jük két so ro zat tal is, de el vé gez het jük a sor szá mok fel töl - tését függvényekkel is. Székek sorszámának feltöltése számtani sorozatokkal A so ro za tok előál lí tá sá nál két szám ta ni so ro zat ra lesz szük sé günk ([9] 24. o.). A bal ol da lon, bal ról jobb ra ha lad va, a szám ta ni so ro zat el ső ele me 1 (a 1 = 1), diffe ren ciá ja 1 (d = 1). A jobb oldalon, szintén balról jobbra haladva, a számtani sorozat első eleme 8 (a 1 = 8), diffe ren ciá ja 1 (d = 1). Szám ta ni so ro zat előál lí - tá sá nak lé pé seit lásd a 8.A rész feladat megol dá sá nak utol só be kez dé sé ben. Székek sorszámának feltöltése függvényekkel Ha függvényekkel kívánjuk feltölteni a székek sorszámát, akkor keressük meg az összefüggést a székek sorszáma és az oszlop sorszáma között (1. táb lá zat). 1. táblázat. Össze füg gés a szé kek szá ma és az osz lo pok szá ma kö zött. szék oszlop sorszáma bal ol da lon oszlop 2 osz lop sorszá ma jobb ol da lon 19 oszlop A mozi két oldalán elhelyezkedő székek szétválasztására két összefüggés létezik. Azt, hogy ép pen me lyik össze füg gést hasz nál juk, egy HA() függvény feltételé ben fo gal maz hat juk meg. A vá lasz tó vo nal a 10. és a 11. osz lop kö zött van, te hát feltételként, a HA() függ vény el dön ten dő kér dé sé ben azt néz zük meg, hogy a 11. osz lop tól ki sebb vagy sem az ép pen ak tuá lis osz lop (31).

75 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 75 (31) C3: =HA(OSZLOP()<11;OSZLOP()-2;19-OSZLOP()) A HA() függ vény IGAZ és HAMIS ágán megjelenő összefüggéseket (31) fogjuk a későbbiekben a kiválasztott szék feltételes formázásához szükséges kifejezésben megad ni an nak el dön té sé re, hogy a szék a mo zi bal vagy jobb ol da lán he lyez ke - dik-e el (3.D és 3.E rész felada tok). 3.C A mozi székeinek színezése Szí nez zük a szé ke ket a min tá nak meg fe le lően, a jó mi nő sí té sű szé ke ket sár ga, a kiváló minősítésű székeket kék színűre (14. áb ra)! A feladat kiírása nem engedi meg a segédcella használatát, így a feltételes formázás képleteit egyenesen a Formázási feltételek pár be széd ab lak me zői be kell beír - ni. A felada tot vé giggon dol va azon ban lát ha tó, hogy a kép le tek több szö rö sen össze tet tek, ame lyek el lenőr zé sé re a pár be széd ab la kon rend kí vül szű kö sek a lehe tő sé geink. Mindezt fi gye lem be vé ve ér de mes át me ne ti leg fel ven ni a mun ka la - pon se géd cel lá kat, a kép le te ket ezek ben a se géd cel lák ban el ké szí te ni, majd az így ka pott, már he lye sen mű kö dő kép le te ket át má sol ni a pár be széd ab lak meg fe le lő mezőibe. A Vármegyék feladathoz hasonlóan (2. fejezet) ennél a feladatnál is kétféle színt használunk a két állapot megkülönböztetésére. Az egyszerűbb megoldás ebben az esetben is, ha a két állapot megkülönböztetésére az IGAZ / HAMIS értékeket használjuk. A mozi sorai a jó (sárga) és kiváló (kék) helyek elhelyezkedését figyelembe véve négy különböző csoportba sorolhatók. Az 1 3. so rok csak sár ga szé ke ket tar tal maz nak. A so rok sár ga és kék szí nűek. A so rok csak kék szé ke ket tar tal maz nak. A so rok csak sár ga szé ke ket tar tal maz nak.

76 76 Csernoch Má ria 14. áb ra. A mozi székeinek színezése sárga, valamint kék színnel annak megfelelően, hogy jó vagy kiváló minősítést kapott az adott szék 2. táblázat. Össze füg gés a so rok szá ma és a sár ga szé kek szá ma kö zött a sárga-kék tartományban. sor sárga szék 4. sor ban 8-as szék től ki sebb szé kek 5. sor ban 7-es szék től ki sebb szé kek 6. sor ban 6-os szék től ki sebb szé kek 7. sor ban 5-ös szék től ki sebb szé kek 8. sor ban 4-es szék től ki sebb szé kek 9. sor ban 3-as szék től ki sebb szé kek 10. sor ban 2-es szék től ki sebb szé kek A mozi sárga-kék sorainak sárga celláira a 2. táb lá zat összefüggései igazak. Amíg a so rok szá ma emel ke dik, ad dig an nak a szék nek a szá ma, amely től bal ra vagy jobb ra sár ga cel lák kö vet kez nek, csök ken. Te hát min den kék szé ket is tartal ma zó sor ra igaz, hogy a sor és a leg szél ső kék szék szá má nak össze ge ál lan dó, nevezetesen 12. A sárga székekre tehát a (32) egyenlőtlenség igaz. A sorok számát az A osz lop cel lái (3.A), a szé kek szá mát a C R osz lo pok tar tal maz zák (3.B). (32) C3<12-A3 Az 1 3. so rok ra szin tén igaz lesz az egyen lőt len ség, mi vel ezek ben a so rok - ban a szél ső ér té kek 9 és 11 kö zött mo zog nak, ami azt je len ti, hogy min den szék sorszáma kisebb, mint a szélsőérték. Ennek megfelelően az sorokra ugyanaz a képlet alkalmazható. A feltétel teljesülése esetén a cellák színe sárga lesz. Ugyanilye nek lesz nek az utol só négy sor cel lái is. A sár gá ra adott két fel té tel egy VAGY() függvénnyel kapcsolható össze. Minden más esetben kékre színezzük a cellákat. A segédcellákat elhelyezhetjük a mozi elrendezését mutató táblázat alá (pl. C24), és a képlet másolásával feltölthetjük a teljes tartományt (33), (34).

77 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 77 (33) C24: =HA(VAGY($A3>16;C3<12-$A3);IGAZ; HAMIS) A (34) képlet a (33) képlet egyszerűsített megvalósítása, ahol kihasználjuk, hogy a HA() függ vény nél kül is elő tud juk ál lí ta ni az IGAZ/HAMIS ér té ke ket a táb lá - zat cel lái ban. A (34) kép let ben megadott megol dás má sik elő nye a (33) kép let tel szemben, hogy a feltételes formázás mezői szintén fogadják ezt a rövidebb megoldást. (34) C24: =VAGY($A3>16;C3<12-$A3) 15. áb ra. A mozi színezésének megfelelő segédcellák IGAZ/ HAMIS értékkel feltöltve. A feltételes formázás képleteinek kipróbálása a táblázat celláiban leegyszerűsíti a hibakeresést. Az így előállított, már hibátlan képlet átmásolható a feltételes formázás megfelelő mezőibe. Ennél a feladat nál az IGAZ ág az egyik fel té tel nek fe lel meg, a HAMIS ág a má sik nak A se géd cel lák IGAZ/HAMIS ér té kei ugyanazt a min tát mu tat ják, mint a sárgakék színezés (15. és 16. áb ra). A képlet feltételei bemásolhatók a C3:R22 tartomány feltételes formázásának feltételeibe. 16. áb ra. A mozi jó és kiváló helyeinek színezése sárgára és kékre a megadott feltételek alapján

78 78 Csernoch Má ria 3.D Cella pirosra színezése feltételes formázással Tölt sük fel ada tok kal az X3 X5 cellákat úgy, hogy a következő értékeket tartalmazzák: X3: egy sor szá ma, X5: egy szék szá ma, X4: bal vagy jobb ol dal (bár mi lyen b -vel vagy B -vel, il let ve j -vel vagy J -vel kezdődő karaktersorozat elfogadható). Szí nez zük ki a mo zi ülő he lyeit az x3 x5 cel lák ér té keit fi gye lem be vé ve! A fel té te - lek teljesülése esetén a cella háttérszíne legyen piros! Ismét egy összetett függvényt kell elkészítenünk, amelynek az algoritmusát a következő lépések egymás utáni végrehajtása adja. Feltétel a sor számának ellenőrzésére: az A oszlop celláinak tartalmát öszszehasonlítjuk az X3 cel la tar tal má val. Feltétel az oszlop számának ellenőrzésére: a C3:R22 tartomány celláinak tartalmát összehasonlítjuk az X5 cel la tar tal má val. Fel té tel a bal és jobb ol dal meg kü lön böz te té sé re az X4 cella tartalmától függően. Adott feltételnek eleget tevő sor kiválasztása A sor szá má nak egyez te té sé re ele gen dő össze ha son lí ta ni az ak tuá lis cel la so rá - ban ta lál ha tó A oszlopbeli cella és az X3cel la (17. áb ra, x3 = 12) tartalmát. Átmene ti leg tá rol juk a HA() függ vény ál tal visszaadott IGAZ / HAMIS értékeket a C45 cellától kezdődően (35). A feltétel teljesülése esetén az X3 cel lá ban megadott sor min den egyes cel lá já ra IGAZ ér té ket ka punk ered mény ként (17. áb ra). (35) C45: =$A3=$X$3 17. áb ra. Az egy sorban elhelyezkedő székek kiválasztása

79 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 79 Adott sor adott székének kiválasztása A megfelelő oszlop kiválasztásához ismernünk és tesztelnünk kell az X5 cel la tartalmát. Az oszlop és sor kiválasztásához szükséges két feltétel együttes teljesülésének ellenőrzését az ÉS() függvény alkalmazásával végezhetjük el. An nak el dön té sé re, hogy mi lyen sor szá mú szék ről van szó, egy részt kiol vas - hat juk a szék szá mát (36), más részt el lenőriz het jük az osz lop szá mát, amely ben az adott szék ta lál ha tó (37). Az osz lop ki vá lasz tá sá hoz azon ban tud nunk kell, hogy bal vagy jobb ol da li szék ről van-e szó. Amennyi ben élünk az zal az egy sze rű sí tés sel, hogy a szé kek re ráír tuk a szá mo kat (3.B), ak kor a feladat nem más, mint a szék sor szá má nak öszszehasonlítása az X5 cella tartalmával. Ha nem élünk ezzel a lehetőséggel, akkor az oszlopok ellenőrzésével dönthetjük el, hogy melyik székről van szó. A két oldalon elhelyezkedő, ugyanolyan sorszámú székek kiválasztása a VAGY() függvénnyel végezhető el [3.B részfeladat, 1. táb lá zat és (31), (37) kép let]. (36) =ÉS($A3=$X$3;C3=$X$5) (37) =ÉS($A3=$X$3;VAGY(OSZLOP()-2=$X$5;19-OSZLOP()=$X$5)) A (36) és (37) kép le tek al kal ma zá sá val már csak két szék tesz ele get a fel té te - leknek (18. áb ra, X3 = 12, X5 = 8). 18. áb ra. A székek kiválasztása a sor és oszlop számának megadásával. Ennél a megoldásnál min den sor ban két szék fe lel meg a fel té te lek nek, még nin cse nek szét vá lo gat va a bal és jobb oldali székek Adott sor bal vagy jobb oldali székének kiválasztása A (37) kép le tet to vább bő vít jük az zal, hogy meg kü lön böz tet jük a bal és a jobb ol da li szé ke ket. An nak el dön té sé re, hogy me lyik ol dal ról vá laszt juk a szé ket, az X4 cel la ér té két kell fi gye lem be ven nünk. A (37) kép let ben megadott VAGY lo gi - kai mű ve le tet fog juk kiegé szí te ni úgy, hogy X4 tar tal má nak el lenőr zé sét is hozzá vesszük a már meg lé vő osz lop el lenőr zés hez. Az osz lo pok el he lyez ke dé sé re

80 80 Csernoch Má ria vo nat ko zó fel té tel nek bal vagy jobb ol dal, osz lop sor szá ma és el he lyez ke dé se kö zöt ti kap cso lat (37) és az X4-ben megadott fel té tel nek egy szer re kell tel je - sül ni, te hát ÉS() függ vénnyel kap csol juk össze a fel té te le ket. Az ÉS mű ve let csak ab ban az eset ben ad IGAZ ér té ket, ha mind két fel té tel egy szer re tel je sül [(38) és 19. áb ra]. 19. áb ra. A sor, az oszlop és az oldal megadásával kiválogatott cella. X3 = 12, X4=j, X5=8 (38) =ÉS($A3=$X$3; VAGY(ÉS($X$4="b"; OSZLOP()-2=$X$5); ÉS($X$5=19-OSZLOP();$X$4="j"))) A (38) kép let to váb bi kiegé szí té se, hogy a b és j ka rak te re ken kí vül bár mi - lyen b -vel, j -vel, B -vel, J -vel kezdődő karaktersorozattal megadható legyen az az ol dal, ame lyen a ki vá lasz tott szék ta lál ha tó. A BAL() függvénnyel levágjuk a karaktersorozat első karakterét [lásd (13)], majd a KISBETŰ() függ vénnyel kis be - tűs re ál lít juk a le vá gott ka rak tert (39). (39) =ÉS($A3=$X$3; VAGY(ÉS(KISBETŰ(BAL($X$4))="b";OSZLOP()-2=$X$5); ÉS($X$5=19-OSZLOP();KISBETŰ(BAL($X$4))="j"))) A feladat szö ve ge nem tér ki ar ra az eset re, hogy mit te gyünk, ha az X3 X5 cel lák ban megadott ér té kek a mo zi ban nem lé te ző szék re utal nak. Ilyen ese tek - ben a mo zi egyet len szé két sem szí nez zük be.

81 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 81 3.E Cellák karaktereinek színezése feltételes formázással Színezd a piros hátterű cella karaktereit az eredeti háttérszínnel! Annak eldöntésére, hogy a pirosra színezett cellában a karakter színe sárga vagy kék lesz, a cella eredeti háttérszínét kell ismernünk. Az eredeti háttérszínt a (33), (34) kép le tek va la me lyi ke, va la mint a 16. áb ra kép le tei ad ják meg. Va ló já ban négy ese tet kell meg kü lön böz tet nünk: piros háttér, sárga karakter, piros háttér, kék karakter, sárga háttér, fekete karakter, kék háttér, fekete karakter. Ennek a feladatnak a megoldásánál érdemes megemlíteni az Excel 2003 és Excel 2007 kö zöt ti kü lönb sé get. Mind két Excel ver zió val megold ha tó a feladat. Az eltérések miatt érdemes megnézni mindkét megoldást. Piros háttér, sárga karakter A cel la ak kor kap sár ga szí nű ka rak te re ket, ha ele get tesz a (34) fel té tel nek, és pi - ros hátteret, ha megfelel a (39) feltételnek. A (34) és (39) feltételek összekapcsolá sát az ÉS lo gi kai mű ve let tel vé gez zük el, mi vel mind két fel té tel nek tel je sül ni kell ahhoz, hogy az eredeti sárga hátterű, fekete karakterszínű cellát megváltoztassuk piros hátterű, sárga karakterszínűre (40). (40) =ÉS(VAGY($A3>16;C3<12-$A3); ÉS($A3=$X$3;VAGY(ÉS(KISBETŰ(BAL($X$4))="b";OSZLOP()-2=$X$5); ÉS($X$5=19-OSZLOP();KISBETŰ(BAL($X$4))="j")))) Piros háttér, kék karakter Pi ros hát te rű és kék ka rak ter szí nű cel lát ak kor ka punk, ha a (34) ta ga dá sát illesztjük be az ÉS() függvénybe, összekapcsolva ezzel a hely meghatározására vonatkozó feltételeket az eredeti színre vonatkozó feltételekkel (41). (41) =ÉS(NEM(VAGY($A3>16;C3<12-$A3)); ÉS($A3=$X$3;VAGY(ÉS(KISBETŰ(BAL($X$4))="b";OSZLOP()-2=$X$5); ÉS($X$5=19-OSZLOP();KISBETŰ(BAL($X$4))="j")))) Sárga háttér, fekete karakter A har ma dik fel té tel nem más, mint (34). Te hát ha a cel la az elő ző fel té te lek egyikének sem felel meg, akkor sárgára színezzük (20. áb ra).

82 82 Csernoch Má ria 20. áb ra. A kiválasztott szék színezése az eredeti színeket figyelembe véve Excel 2003-ban. Ha a széket jelölő cella eredetileg sárga / kék hátterű volt, akkor kiválasztása esetén piros hátterű sár ga / kék ka rak te rek kel je le nik meg a szék sor szá ma (1. fel té tel / 2. fel té tel). A ki nem vá lasztott cel lák meg tart ják az ere de ti szí nü ket (sár ga / kék). Négy kü lön bö ző ál la pot meg kü lön böztetésére csak úgy van lehetőség, hogy a cellák háttérszínét kékre állítjuk, és a másik három lehetőségre írunk feltételeket Kék háttér, fekete karakter Az elő ző megol dás nak az az egyet len szép ség hi bá ja, hogy Excel 2003-ban negyedik feltételt nem adhatunk meg (20. áb ra). En nek ki kü szö bö lé sé re azt a trükköt alkalmazhatjuk, hogy a székek eredeti háttérszínét kékre állítjuk. Így ha a három fel té tel egyi ke sem tel je sül, ak kor ma rad az ere de ti kék hát tér szín. 21. áb ra. Excel 2007-ben megengedett háromnál több feltétel megadása is. Kihasználva ezt a lehetőséget, nincs arra szükség, hogy a cellák háttérszínét kékre állítsuk. Megtarthatjuk az eredeti kitöltés nélküli hátteret, majd ezt követően mind a négy lehetőségre írunk egy-egy feltételt

83 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén áb ra. Feltételes formázás feltételének megadása Excel 2007-ben Excel 2007-ben lehetőség van háromnál több feltétel megadására (21. áb ra). A ne gye dik fel té tel a (34) kép let ta ga dá sa a NEM() függ vénnyel (21. és 22. áb ra). Függetlenül attól, hogy az Excel 2007 megengedi a feltétel teljesülése esetén is a további feltételek kiértékelését, érdemes a legerősebb feltételt helyezni a feltételek lis tá já nak ele jé re. Így biz to san nem for dul hat elő, hogy már egy gyen gébb feltétel teljesülése esetén elhagyjuk a feltételrendszert, illetve egymást kizáró feltételek esetén felgyorsíthatjuk a kiértékelést. 3.F Jó és kiváló székek száma soronként Határozd meg a T és U osz lo pok ban az adott sor ban ta lál ha tó jó és ki vá ló (sár ga és kék) székek számát ([25] és 14. áb ra)! A 3.C rész feladat ban a (34) kép let tel és a 16. áb ra fel té te les for má zá sá val (34) és (34) tagadása meg tudtuk oldani a mozi kétféle színnel történő kitöltését. Ugyaneze ket a kép le te ket hasz nál juk a jó és ki vá ló sár ga és kék szé kek so ron - kénti összeszámlálásához. A feladat megoldásához a legkényelmesebb a tömbképlet használata. A tömbképlet használatánál azonban figyelni kell arra, hogy a tömbképletbe beágyazott VAGY() és ÉS() függvények egyetlen IGAZ vagy HAMIS értékkel térnek vissza, függetlenül attól, hogy hány vektorelemre teljesült vagy nem teljesült a feltétel. A VAGY() függvény esetében [(42) és 23. áb ra], ha már egyet len tömb elem re IGAZ az állítás, ak kor az egész tömb IGAZ ér ték kel tér vissza, míg az ÉS() függvény esetében [(43) és 24. áb ra] ha egyet len HAMIS érték keletkezik a tömb elemeinek kiértékelésekor, ak kor a függ vény egyet len HAMIS értékkel tér vissza. Ennek megfelelően a tömbképletben alkalmazott VAGY() függ vény 1 vagy 0 ér ték kel tér vissza an nak megfelelően, hogy volt sárga szék a sorban vagy sem. A tömbképletben alkalmazott ÉS() függ vény 1, il let ve 0 ér té ke pe dig azt ad ja meg, hogy kék volt-e min den szék vagy sem.

84 84 Csernoch Má ria (42) {=SZUM(HA(VAGY($A3>16;C3:R3<12-$A3);1))} (43) {=SZUM(HA(ÉS($A3<=16;C3:R3>=12-$A3);1))} A B C D E F G H I J 23. áb ra. A VAGY() függvény kiértékelése tömbképletben. A függvény IGAZ értékkel jön vissza, ha ta lál a tömb ben legalább egy ér té ket, ami ele get tesz a fel té tel nek. A H a har ma dik sor sár - ga helyeinek meghatározására elképzelt képlet Képletkiértékelővel történő kiértékelésének egy mást kö ve tő lé pé sei. I J a mo zi tizedik so rá nak kép le te, ahol mindössze két szék fe lel meg a fel té te lek nek, de a visszaadott ér ték IGAZ. Mind két sor ese té ben a tömb kép let 1-et ad vissza eredményként A B 24. áb ra. Az ÉS() függvény kiértékelése tömbképletben. A 10. sor ÉS() függvénnyel elképzelt kép le te. Ez a függ vény HAMIS ér té ket ad vissza. A megol dás csak ab ban az eset ben ad IGAZ értéket a sorokban elhelyezkedő székeket vizsgálva, ha valamennyi szék kék színű. A tömbképlet 0-t ad vissza ered mény ként, mert a 10. sor nem ki zá ró lag kék szé ke ket tar tal maz A feladat he lyes megol dá sát az ÉS() függvényt kiváltó egymásba ágyazott HA() függ vé nyek ad ják (46). (34) ta ga dá sa az egyik de Mor gan-kép let ([1] 26. o., [5] 86. o., [23] 7. o., [7] 17. o.) alap ján át vált ha tó ÉS() függ vény re (44), (45), az ÉS() függvény pedig helyettesíthető két egymásba ágyazott HA() függ vénnyel. (34) tagadásával a kék kiváló helyek számát tudjuk megadni az U oszlop megfelelő so rai ban. A VAGY() függ vény tömb kép let ben al kal ma zá sá ra a (80) kép le tet (5.G) érdemes összehasonlítani a (46) képlettel. A kiváló helyek összeszámlálása után

85 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 85 a jó he lyek szá mát a (47) ad ja, ahol 16 az egy sor ban el he lyez ke dő szé kek ma xi - mális száma. (44) vagy (A B) = A B (45) NEM(VAGY($A3>16;C3:R3<12-$A3)) = ÉS($A3<=16;C3:R3>=12-$A3) (46) U3: {=SZUM(HA($A3<17;HA(C3:R3>=12-$A3;1)))} (47) T3: =16-U3

86 4. KA RÁ CSO NYI SÍ VER SENY A feladat a évi OKTV 1. for du ló já nak 5., Excel felada tán alap szik [14]. Az aláb biak ban is mer te tett megol dás azon ban ki tér olyan rész le tek re is, ame lyek ről a megol dó kulcs nem tesz em lí tést ([15], 4.A, 4.C). A rész felada tok megol dá sa olyan al go rit mu sok meg fo gal ma zá sát és ki vi te le zé sét vár ja, ame lyek ta nul sá go - sak lehetnek. A feladat ere de ti szö ve ge a megadott URL-en ke resz tül bár ki szá má ra hoz zá - férhető [14], de az itt kö zölt rész felada tok és az ere de ti szö veg kö zöt ti kom pa ti bi - li tás miatt, úgy gon do lom, ér de mes mind két ver ziót egy he lyen kö zöl ni. Az erede ti szö veg áb ráit azon ban nem vet tem át, mi vel azok nagy rész ben, bár nem teljesen, megegyeznek az itt közöltekkel. Ennek következtében az ábrahivatkozá sok e könyv szá mo zá sát fog ják kö vet ni. A feladat eredeti szövege Az is ko la sí sza kosz tá lya a ka rá cso nyi szü net ben fél na pos vil lám ver senyt ter vez. A bizonytalan hóhelyzetre tekintettel ennek időpontját nem tudják előre rögzíteni, ezért abban maradnak, hogy amikor a testnevelő tanár megfelelőnek ítéli a körülményeket, SMS-ben fogják egymást értesíteni. Legutóbb azzal az elterjedt módszerrel próbálkoztak, hogy a testnevelő tanár az előre eltervezett riadóláncnak megfelelően két diákot értesített, ők újabb kettőt-kettőt és így tovább, így az algoritmus hatékonyságának köszönhetően az összes résztvevő viszonylag kevés lépésben megtudja az időpontot. Sajnos azonban az el kép ze lés cső döt mon dott, mert az egyik diák te le fon ja el rom lott, ezért nemcsak hogy őt nem tudták elérni, hanem a rajta keresztül értesítendő többieket sem. Mindeb ből okul va ezen nel úgy dön töt tek, hogy az is ko la köz vet len kö ze lé ben la kó diá kok ki vé te lé vel, aki ket vég szük ség ben akár gya log szer rel is elérhetnek, mindenkinek ketten is fogják továbbítani a hírt. Így ugyan összessé gé ben több SMS-t kell kül de niük, de jó val na gyobb biz ton ság gal tud ják meg a hírt a síe lők. A mód szert az aláb bi, KINEK.JPG képen [13] is szemléltetjük (KINEK.JPG = 25. áb ra). A testnevelő tanárt a lila M1 cel la jel ké pe zi. A vég szük ség ben akár sze mé lye - sen is értesíthető diákokat a széleken lévő L2, N2, K3, O3 stb. pi ros cel lák mu tat - ják, míg a töb bi diák ra a vi lá gos kék szín nel utal tunk. A síe lők szá ma pon to san

87 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 87 annyi, hogy az A1:Y13 tar to mányt a fen ti sé ma alap ján ép pen ki töl tik. Ter mé sze - te sen min den ki elő re tud ja (ér te lem sze rűen az utol só sor ban lé vők ki vé te lé vel), hogy a sa ját cel lá ja alatt át ló san, a sar ká val érint ke ző két cel la ál tal rep re zen tált tár sá nak kell to váb bí ta nia a hírt. A gondos tervezés ellenére is előfordulhat, hogy a hírfolyam valahol elakad. Ennek kiderítésére egy egyszerű ellenőrzési lehetőséget építettek a rendszerbe. Az értesítés folyamán mindenki kap egy számot, a testnevelő tanár esetében ez 1, továbbá minden diák az őt értesítő személyek számának összegét kapja (ha csak egy ér te sí tő sze mély van, ak kor ez a szám ér te lem sze rűen megegye zik az ő szá má val). Az aláb bi, SMS.JPG áb rá ról is leol vas ha tó (itt nem kö zöl jük, se gít ség - ként lásd a 26. áb ra mintáját), hogy teljes hírtovábbítás esetén a testnevelő tanár és a biz to san elér he tő ( pi ros ) diák ese té ben ez a szám 1, míg a töb bie ké a két, átlósan fölötte lévő cella tartalmának összegeként adódik. Ké szítsd el a min ta alap ján a KARACSONY.XLS munkafüzetet, és benne az SMS munkalapot! Megoldásod annál értékesebb, minél kevesebb különböző függvényt hasz nálsz, és mi nél több cel lát töl tesz ki függ vé nyek kel! A leg több pon tot ak kor sze rez he ted, ha a tel jes A1:Y13 tartományra egyetlen függvény másolásával ka pod meg a he lyes ered ményt (4.B rész feladat)! For mázd úgy az A15:Y27 tartomány celláit, hogy ha egy tényleges hírtovábbításnál kapott számokat a 15. sortól kezdve beírjuk a megfelelő (tehát az eredeti táblázathoz képest éppen 14 cellával lejjebb lévő, 4.C részfeladat) helyre, akkor min den olyan eset ben pi ros szám je gyek kel lás suk a cel lát, ha a ben ne lé vő szám a hi bás to váb bí tás(ok) miatt kü lön bö zik az ere de ti tar to mány ban lé - vő, megfelelő értéktől (más szóval azokat, amelyek előtt hiányzott egy vagy több továbbítás), minden olyan esetben sárga háttéren félkövér, piros számjegyekkel lássuk a cellát, ha az általa reprezentált személy megkapta ugyan az üzenetet, de nem az összes szük sé ges hely ről, mint legkirívóbb esetet, piros színnel jelenítsük meg a cellát és benne a számjegyet is, ha az általa reprezentált személy egyáltalán nem kapta meg az üzenetet, a helyes továbbításokhoz tartozó számok pedig normál formátumban jelenjenek meg! A LISTA.TXT szövegfájl vesszővel elválasztva, sorfolytonosan tartalmazza az értesítés adatait, elsőként a testnevelő tanár számát, majd balról jobbra haladva a 2. sor ban lé vő diá kok szá mait stb. Tölt sük ki ezek kel a sé má nak meg fe le lő mó - don a so ro kat (4.C rész feladat)! A ki töl tés alap ján függ vé nyek se gít sé gé vel vá la szol junk a KÉRDÉSEK mun ka la - pon a következőkre (szükség esetén használhatsz segédtáblázatokat)!

88 88 Csernoch Má ria Há nyan ter vez ték, hogy részt vesz nek a ver se nyen? (D4) Há nyan kap ták meg min den előírt hely ről az ér te sí tést? (D5) Há nyan kap ták meg, de nem min den előírt hely ről az ér te sí tést? (D6) Hányan nem kapták meg egyáltalán az értesítést? (D7) A feladat eredeti szövegét összehasonlítva az itt ismertetett megoldásokkal az olvasó tapasztalhatja, hogy a 4.A és 4.C részfeladatok azok, amelyek nem szerepel nek az ere de ti feladat sor ban. 4.A Pascal-háromszög színezése Szí nez zük ki a táb lá zat cel láit a min tá nak meg fe le lően (25. áb ra)! A há rom szög kiin du lá si pont ja a leg fel ső cel la le gyen sö tétli la, a szél ső cel lák pi ros, míg a bel ső cel lák sakk táb la sze rűen el ren dez ve kék szí nűek! Az ere de ti feladat ban a cel lák szí ne zé se nem sze re pelt, de nagy ban meg könynyít he ti a 4.B megol dá sát, ha a szí ne zés sel elő ké szít jük azt. A feladat nem más, mint egy Pascal-háromszög színezése a csúcsa lila, a háromszög két szélső sora pi ros, a bel ső cel lák pe dig kék szí nűek ([1] 8. o., [34] 96. o., [35] 86. o., [23] Binomiális tétel. A binomiális együtthatók. 15. o., [7] 332. o., [9] 20. o.). 25. áb ra. Riadólánc színezése annak megfelelően, hogy hány helyről kapja meg a versenyző az értesítést. M1 cel lá ból in dul az ér te sí tés (li la), a szél ső ele mek egyet len hely ről (pi ros), a három szög bel ső ele mei egy nél több hely ről kap hat nak ér te sí tést (kék). A feladat nem más, mint egy Pascal-háromszög megfelelő színezése A cellák színezése, az előző feladatokhoz hasonlóan, feltételes formázással végezhető el. A három különböző szín alkalmazásához három feltétel megadására lesz szükségünk. A három feltétel ebben az esetben is letesztelhető a táblázat cel lái nak IGAZ/HAMIS ér té kek kel tör té nő fel töl té sé vel, most azon ban ezt az Ol va - só ra bíz zuk.

89 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 89 A há rom kü lön bö ző szín megadá sá ra há rom al go rit must kell ír nunk. Amennyi ben egyik fel té tel nek sem tesz ele get a cel la, úgy az megőr zi ez ere de ti a mintának megfelelően fehér színét. A színezést az alábbi sorrendben fogjuk elvégezni: lila cella színezése, piros cellák színezése, kék cellák színezése. Lila cella színezése Az egyet len li la cel la a há rom szög csú csa. Mi vel ez a cel la rög zí tett, ezért a fel té - tel két, a sorra és az oszlopra megadható feltételek együttes teljesülését követeli meg. Az M1 cel lát szí nez zük li lá ra, ezért en nek a cel lá nak az osz lo pá ra és so rá ra kell fel té telt ír ni. Ah hoz, hogy mind ket tő tel je sül jön, egy ÉS kap cso lat ra lesz szük sé günk (48). (48) =ÉS(SOR()=1;OSZLOP()=13) Piros cellák színezése A piros cellák a háromszög két szélén elhelyezkedő cellák. A két szélre megadott feltételeket egy VAGY kap cso lat fog ja össze köt ni. A li la cel lá tól kiin dul va a bal szél ső pi ros cel lák ra igaz, hogy ahogy nő a so rok szá ma, úgy csök ken az osz lo - pok szá ma, te hát ezek re a cel lák ra igaz, hogy az osz lo pok és so rok szá má nak össze ge ál lan dó (49). (49) SOR()+OSZLOP()=14 A li la cel lá tól kiin dul va a jobb szél ső pi ros cel lák ra igaz, hogy ahogy nő a so - rok szá ma, úgy nő az osz lo pok szá ma is, te hát ezek kü lönb sé ge ál lan dó (50). (50) OSZLOP()-SOR()=12 A (49) és (50) fel té te lek kö zül legalább az egyik nek kell tel je sül ni ah hoz, hogy a cellát pirosra színezhessük. Mivel elegendő az egyik feltétel teljesülése, a két feltételt a VAGY() függvénnyel kapcsolhatjuk össze (51). (51) =VAGY((SOR()+OSZLOP())=14;OSZLOP()-SOR()=12) A két fel té tel egyet lenegy eset ben tel je sül egy szer re, ez pe dig az M1 cel la, a három szög csú csa, de ezt a cel lát már be szí nez tük li lá ra. Mindezt fi gye lem be vé ve az M1 cella színezését is megoldhattuk volna a (49) és (50) feltételek ÉS() függ - vénnyel történő összekapcsolásával (52). (52) =ÉS(OSZLOP()+SOR()=14;OSZLOP()-SOR()=12)

90 90 Csernoch Má ria Kék cellák színezése A kék cel lák ra két fel té tel nek kell tel je sül nie. Az egyik, hogy a pi ros cel lák kö zött helyezkedjenek el, a másik pedig, hogy minden második cellát kell beszíneznünk. Az el sőt két fel té tel lel ad juk meg. Így összes sé gé ben há rom olyan fel té te - lünk van, melyeknek egyszerre kell teljesülni, és amelyeket egy ÉS() függ vénnyel tudunk összekapcsolni. A legkülső háromszög további kisebb háromszögeket tartalmaz, amelyekre továbbra is igaz lesz, hogy a szimmetriatengelytől balra elhelyezkedő cellákra az oszlopok és sorok összege, míg a szimmetriatengelytől jobbra az oszlopok és sorok különbsége állandó. A csúcsokra mindkét feltétel igaz lesz. Ennek megfelelően a (49) és (50) ki bő ví té sé vel meg tud juk ad ni a fel té telt a pi ros cel lák kö zött elhelyezkedő cellákra. Az ÉS() függvény harmadik paraméterével szétválogatjuk a pá ros és pá rat lan cel lá kat, és csak a pá ro so kat szí nez zük kék re. Pá ros nak tekint jük azo kat a cel lá kat, ame lyek re igaz, hogy a so rok és osz lo pok össze ge pá ros szám. An nak el dön té sé re, hogy egy szám pá ros vagy pá rat lan, a ket tő vel va ló osz tás ma ra dé kát vizs gál juk, amit a MARADÉK() függ vény ad vissza (53). (53) MA RA DÉK(OSZLOP()+SOR();2) A három feltétel együttes teljesülése esetén tudjuk különválasztani a piros cel lák kö zé eső pá ros cel lá kat min den más cel lá tól (54). Ha az ÉS() függ vény va la - melyik feltétele nem teljesül, a színezés nem fog megtörténni. (54) =ÉS(OSZLOP()+SOR()>14;OSZLOP()-SOR()<12; MARADÉK(OSZLOP()+SOR();2)=0) 4.B Pascal-háromszög feltöltése binomiális együtthatókkal Tölt sük fel a Pas cal-há rom szög cel láit a bi no miá lis együtt ha tók kal (26. áb ra és [23])! A feladat ere de ti szö ve ge egy egé szen más szö veg kör nye zet be he lyez te a felada - tot [14], ami rend kí vül sze ren csés mód ja a feladat ki tű zé sé nek. A feladat megoldása tehát nem követeli meg, hogy a tanuló tisztában legyen a binomiális együtt ha tó fo gal má val, ha nem a feladat leírá sát kö vet ve meg tud ja azt ol da ni. A felada tot azon ban ne he zí ti, hogy a megadott min ta csak a szél ső egye se ket tartal maz za, az összes töb bi szám rejt ve ma rad a ver seny zők elől [14].

91 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén áb ra. Binomiális együtthatókkal feltöltött Pascal-háromszög A Pascal-háromszög binomiális együtthatókkal történő feltöltése nagyban hasonlít a színezéshez. A lila cellát nem érdemes külön kezelni a pirosaktól, mert a li la cel la nem más, mint egy spe ciá lis pi ros cel la (52). Az összes pi ros cel lát egyes sel tölt jük fel (51). A kék cel lák fel té te le a már is mert (54), ér té kük pe dig a fölöttük elhelyezkedő két szomszédos cella értékének az összege. Minden más cel lát üres sztring gel töl tünk fel. Az el ső nem egyes sel fel töl ten dő kék cel la az M3 lesz. Értékét úgy számíthat juk ki, hogy összead juk az egy sor ral fö löt te lé vő, tő le egy osz lop pal jobb ra és az egy osz lop pal bal ra lé vő cel lák ér té két. Ugyanez is mét lő dik meg a töb bi kék cella esetében is. A ki vá lasz tott cel lá hoz ké pest va la hány sor ral, il let ve osz lop pal ar rébb el he - lyezkedő cella tartalmát az OFSZET() függvénnyel a legegyszerűbb lekérdezni. Ha (51) tel je sül, ak kor ír junk a cel lá ba 1-et! Ha (51) nem tel je sül, ak kor egy újabb HA() függ vénnyel vizs gál juk meg, hogy (54) tel je sül-e! Ha (54) tel je sül, ak kor ad - juk össze a fö löt te le vő két cel la tar tal mát (55)! Ha egyik fel té tel sem tel je sül, ak - kor tölt sük fel a cel lát az üres sztring gel (56)! (55) OFSZET(M3;-1;-1)+OFSZET(M3;-1;1) (56) =HA(VAGY(OSZLOP()+SOR()=14;OSZLOP()-SOR()=12);1; HA(ÉS(OSZLOP()+SOR()>14;OSZLOP()-SOR()<12;MARADÉK(OSZLOP()+SOR();2)=0); OFSZET(M3;-1;-1)+OFSZET(M3;-1;1);"")) 4.C Háromszög celláinak feltöltése szövegfájlból Tölt sünk fel egy a Pas cal-há rom szög pa ra mé te rei vel megegye ző újabb há rom szö - get az A15:Y27 tar to má nyon (29. áb ra) egy szö veg fájl ban el he lye zett ér té kek kel (LISTA.TXT [13], 30. áb ra)! A szö veg fájl ép pen annyi vessző vel el vá lasz tott egész szá mot tar tal maz, amennyi bi no miá lis együtt ha tót ír tunk az A1:Y13 tar to mány cel lái ba.

92 92 Csernoch Má ria 1. megol dás A Pascal-háromszög mintájára felépített háromszöget első lépésként töltsük fel sor szá mok kal! A sor szám le gyen az az ér ték, ame lyet úgy ka punk meg, hogy fent ről le fe lé és bal ról jobb ra ha lad va sor ba vesszük a Pas cal-há rom szög cel láit! Ha így sor ba tud juk ál lí ta ni a cel lá kat, ak kor már be tud juk ol vas ni a sor foly to - nosan, egymás után elhelyezett számokat (30. áb ra). Egyik lehetséges megoldás, hogy a DARAB() függvénnyel megszámoljuk, hogy az adott sor ral be zá ró lag hány da rab szám ta lál ha tó (57). A megol dás hoz ki le het használni, hogy az A1:Y13 tartományt már feltöltöttük. Ez a feltételezés nagyban egyszerűsíti a képletet, mivel így nem kell megismételni a cellafeltöltés korábbi feltételeit (56). Ennek az összeszámlálásnak az eredménye, hogy a háromszög minden megfelelő cellája az adott sor legnagyobb elemét tartalmazza (27. áb ra). Az al go rit mus kö vet ke ző lé pé se, hogy az osz lo pok és so rok szá má nak függ vé - nyében a 27. áb ra háromszögén mutatott értékeket csökkentsük. Annak eldöntéséhez, hogy mennyivel kell csökkenteni a cellák értékét, a 3. táb lá zat nyújt segít sé get. (57) A15: =HA(A1="";"";DARAB($A$1:$Y1)) 27. áb ra. Az A15:Y27 tartomány háromszögének feltöltése a sor maximális elemével

93 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén táblázat. Összefüggés a háromszög sorai, oszlopai és a sor utolsó értékéből kivonandó szám között. A kivonandó értéket az utolsó oszlop tartalmazza cella sor oszlop sor osz lop sor osz lop 2 sor osz lop 1 2 M15 = S15O N16 = S16O L16 = S16O O17 = S17O M17 = S17O K17 = S17O A háromszöget, amelyet az egymást követő természetes számokkal töltöttünk fel, a 28. áb ra mu tat ja. A 3. táb lá zat utol só osz lo pá nak kép le tét hasz nál va módosítani tudjuk a 27. áb ra cel lái nak ér té két úgy, hogy egy egész szám mal csök kent jük a sor ma xi má lis ér té két, 0, 1, 2, egész szá mok kal jobb ról bal ra haladva (58). (58) A15: =HA(A1="";"";DARAB($A$1:$Y1)-((SOR()-OSZLOP())/2 1)) 28. áb ra. Egymást követő természetes számokkal feltöltött háromszög 2. megol dás A DARAB() függ vény he lyet te sít he tő sa ját ma gunk ál tal előál lí tott kép let tel is. A 28. áb ra és a 4. táb lá zat egyértelműen mutatja, hogy az egymást követő sorokban min dig eggyel nő az ele mek szá ma, és a sor utol só ele me nem más, mint az adott sor ra, mint n-re számított első n természetes szám összege {(59), [23] 20. o., [9] 27. o.}. n értékének meghatározásához figyelembe kell vennünk, hogy a háromszög a tábla 15. sorától kezdődően helyezkedik el.

94 94 Csernoch Má ria 4. táblázat. Összefüggés a háromszög sorai, a soron belüli elemszám és a soron belüli legnagyobb elem kö zött excel-sor háromszög-sor elemszám összeg 15. sor 1. sor 1 db sor 2. sor 2 db sor 3. sor 3 db sor 4. sor 4 db sor 5. sor 5 db sor 6. sor 6 db 21 (59) A 27. áb ra ismételt előállítása felhasználva az első n természetes szám öszszegére vonatkozó képletet, valamint figyelembe véve, hogy a háromszög a tizen ötö dik sor ban kez dő dik a (60) kép let ben megadott össze füg gés alap ján történhet. (60) A15: =HA(A1="";"";((SOR()-14)*(SOR()-13))/2) A háromszög celláinak feltöltése az előbbieket figyelembe véve a következő. Meghatározzuk az aktuális sor előtti sorra a maximális értéket (61). Ezt (60) módosításával tehetjük meg, mivel (60) mindig az aktuális sor maximumát adja, ne künk pe dig az ezt megelő ző sor ma xi mu má ra van szük sé günk. (61) (SOR()-15)*(SOR()-14))/2 Az aktuális sort megelőző sorok maximumának előállítása után azt kell megad nunk, mennyi vel kell nö vel nünk ezt az ér té ket, hogy a cel lák az egy mást kö ve - tő természetes számokat tartalmazzák. A 3. táb lá zat konverziós lépéseihez hasonló lépések végrehajtására van szükségünk ebben az esetben is (5. táb lá zat).

95 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén táblázat. Összefüggés a háromszög sorai, oszlopai és az előző sor utolsó értékéhez hozzáadandó szám között. A hozzáadandó értéket az utolsó oszlop tartalmazza. Az értékek előállításánál figyelembe kell venni, hogy a háromszög a táblázat melyik sorában kezdődik cella sor oszlop sor + osz lop sor + osz lop 26 sor + osz lop 26 2 M15 = S15O L16 = S16O N16 = S16O K17 = S17O M17 = S17O O17 = S17O A vég le ges megol dást a (61) kép let és az 5. táb lá zat utol só osz lo pá nak kép le te ad ja. A két ér ték összeadá sá val kap juk a há rom szög fel töl té sé hez szük sé ges természetes számokat (62). (62) A15: =HA(A1="";"";(SOR()-15)*(SOR()-14)/2+(SOR()+OSZLOP()-26)/2) Bármelyik megoldást használjuk, egy részfeladatot hajtottunk végre annak meghatározására, hogy egy előre megadott vektor hányadik elemét töltsük be a háromszög megfelelő cellájába (29. áb ra). Ha már tud juk az ele mek in de xét, egyet len lé pés ma radt hát ra: az ada tok tény le ges át má so lá sa há rom szög alak ba (63), (64). A vek tor ele meit a táb la 30. so rá ba má sol tuk be az A30-as cellától kezdődően (30. áb ra). (63) A15: =HA(A1="";""; OFSZET($A$30;0;DARAB($A$1:$Y1)-((SOR()-OSZLOP())/2 1)-1)) (64) A15: =HA(A1="";""; INDIREKT(CÍM(30;(SOR()-15)*(SOR()-14)/2+(SOR()+OSZLOP()-26)/2))) A (63) kép let a már ko ráb ban hasz nált OFSZET() függ vény (55) se gít sé gé vel ol vas sa ki az A30-as cel lá tól kez dő dően a vek tor ele meit, míg (64) a CÍM() és az INDIREKT() függ vé nyek együt tes al kal ma zá sá val hajt ja vég re ugyanazt a felada tot. El té rés (63) és (64) kö zött ab ban van, ho gyan ol vas suk ki a vek tor tar tal mát. Míg (63) a DARAB() függ vényt, ad dig (64) az (59) kép le tet hasz nál ja a so ron be lü li legnagyobb elem meghatározására.

96 96 Csernoch Má ria 29. áb ra. A LISTA.TXT fájlból feltöltött háromszög 30. áb ra. A LISTA.TXT fájl vesszővel elválasztott számai Jegyzettömbben (felül) és Excelben (alul) megnyitva 4.D Két háromszög közötti eltérések feltételes formázása Szí nez zük ki az A15:Y27 háromszög celláit az alábbi feltételeknek megfelelően: piros számok: ha az A1:Y13 és az A15:Y27 háromszög megfelelő cellái eltérő értékeket tartalmaznak, piros és félkövér számok sárga háttérrel: ha a megfelelő számok eltérőek, de azért, mert az őt közvetlenül értesítők valamelyike nem küldte tovább az üzenetet (a cella értéke nem egyenlő a fölötte elhelyezkedő két cella értékének összegével), piros szám piros háttérrel: ha nem ér ke zett meg az üze net, nor mál for má tum: a helyes továbbításokhoz tartozó számok. A 26. ábra és a 29. ábra mintáján bemutatott háromszögek tartalmát fogjuk öszszehasonlítani, míg a színezést a 29. áb ra feltételes formázásával tudjuk elvégezni. A 4.D rész feladat ban megadott há rom fel té tel sa já tos sá ga, hogy egy re szi go - rúbb megkötéseket tartalmaz. Ez annyit jelent, hogy a sárga hátterű cellák eleget tesz nek az el ső fel té tel nek is, a pi ros hát te rű cel lák pe dig az el ső és a má so dik fel-

97 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 97 tételnek is. A három feltétel megadásánál tehát figyelni kell a feltételek sorrendjére. A feltételes formázás feltételeinek végrehajtásánál nem szabad megfeledkeznünk az alapértelmezés szerinti végrehajtási sorrendről. Ez Excelben annyit je lent, hogy egy fel té tel tel je sü lé se ese tén ki lé pünk a fel té te les for má zás ból. Ez az zal egyen ér té kű, hogy bár me lyik fel té tel tel je sü lé se ese tén az azt kö ve tő fel té - telek nem kerülnek kiértékelésre (Excel 2007-ben a feltételek teljesülése utáni lépés megváltoztatható a Leál lí tás, ha igaz kap cso ló val). Az alap ér tel me zést fi gye - lembe véve a feltételeket olyan sorrendben érdemes megadni, hogy a legerősebb kerüljön a lista legelejére, ezt kövesse a gyengébb, míg a lista legvégére a leggyengébb meg kö tés ke rül jön (a jobb át te kint he tő ség miatt az Excel 2003 fel té te les for má zá sá nak pár be széd ab la kát mu tat ja a 31. áb ra). 31. áb ra. 4.D részfeladatban megadott feltételek a legerősebbtől a leggyengébb felé haladva Piros betűszínnel formázzuk az A15:Y27 tartomány azon celláit, amelyekben a vektorból betöltött értékek nem egyeznek az A1:Y13 tartomány a Pascal-háromszög megfelelő értékeivel (lásd 26. és 29. áb ra). Ez a há rom fel té tel kö zül a leggyengébb, így kerül a feltételek sorában a harmadik helyre. Mivel a vektor elemei egy tényleges továbbítás adatait tartalmazzák, azt is tudjuk, hogy az alsó háromszög értékei biztosan vagy egyenlők, vagy kisebbek, mint a felső táblázat megfelelő értékei. A feltétel tehát teljesül minden olyan cellára, ahol nem vagy kevesebben értesítették a síelőt, mint az várható volt (65). (65) =M1<>M15 vagy =M1>M15 Sár ga hát tér színt kap nak azok a cel lák, ame lyek nél töb bet tu dunk, mint az elő ző fel té tel. Azok a cel lák kap nak ilyen szí nű hát te ret, ame lyek ben a két őt ér te - sí tő kö zül az egyik nek nem si ke rült to váb bí ta ni az üze ne tet. Itt is tel je sül az a feltétel, hogy az alsó cella tartalma nem egyenlő a felső háromszög megfelelő cellá-

98 98 Csernoch Má ria já val. Ezen túl még an nak is tel je sül nie kell, hogy a cel la tar tal ma nem egyen lő a két fölötte levő cella tartalmának összegével (66). (66) =ÉS(M1<>"";M1<>1;M15<>L14+N14) A harmadik feltétel a legerősebb. Az alsó háromszög cellái továbbra sem egyez nek a fel ső há rom szög cel lái val, de tud juk azt is, hogy nem kap ta meg legalább egy kül dő től az üze ne tet. Ezen túl an nak is tel je sül nie kell, hogy a két kül dő kö zül egyik től sem kap ta meg az üze ne tet. Ezen há rom fel té tel együt tes tel je sü lé se egy bo nyo lult fel té telt ígér. Nem sza bad el fe lej te nünk, hogy leegy sze - rű sö dik a fel té tel, ha fi gye lem be vesszük, hogy ha nem kap ta meg az üze ne tet egyik kül dő től sem, ak kor a cel la tar tal ma 0 lesz (67). (67) =ÉS(M1<>"";M1<>1;M15=0) 4.E Statisztika készítése Tölt sük ki a D4 D7 cel lá kat a kö vet ke ző ér té kek kel a KÉRDÉSEK munkalapon: D4: Há nyan ter vez ték, hogy részt vesz nek a ver se nyen? D5: Há nyan kap ták meg min den előírt hely ről az ér te sí tést? D6: Há nyan kap ták meg, de nem min den előírt hely ről az ér te sí tést? D7: Há nyan nem kap ták meg egyál ta lán az ér te sí tést? Az ere de ti feladat kiírá sa megen ge di, hogy szük ség ese tén hasz nál junk se géd cel - lá kat. A versenyzők számának meghatározását legegyszerűbben egy DARAB() függ vénynyel vé gez het jük el (68), fi gye lem be vé ve, hogy a ta nár nem in dul a ver se nyen. (68) D4: =DARAB(SMS!A2:Y13) A D5 D7 cellák feltöltéséhez használt segédtábla celláit úgy érdemes feltölteni, hogy há rom kü lön bö ző ér té ket (pél dául 1, 2, 3) ve szünk fel a há rom ál la pot megkülönböztetésére [(69) és 32. áb ra]. A segédtáblázat feltöltése után nem marad más, mint meghatározni az egyforma értékek darabszámát (70), (71), (72). (69) M55: =HA(M15="";"";(HA(M15=M1;1;HA(M15=L14+N14;1; HA(M15=0;3;2)))))

99 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén áb ra. Három különböző értékkel feltöltött segédtáblázat (70) D5: =DARABTELI(SMS!A55:Y67;1) (71) D6: =DARABTELI(SMS!A55:Y67;2) (72) D7: =DARABTELI(SMS!A55:Y67;3)

100 5. SZŰ RÉ SEK A kö vet ke ző né hány rész feladat nem egy na gyobb feladat ki sebb, ám mégis önál ló egy sé gek re bon tá sá val jött lét re, ha nem ép pen for dít va. Össze gyűj töt tem né hány olyan táb lá zat ke ze lé si és szö veg szer kesz té si felada tot, ame lyek megol dá - sához szűrőfeltételek megadására van szükségünk. 5.A XVII. századi kastélyok Készítsd el a XVII. századi magyar kastélyokat tartalmazó táblázatot (KASTÉLY17.DOC) a KASTÉLYTÁBLÁZAT.DOC állomány alapján! A nyersanyagban sokkal több kastély szerepel, a megol dás ba csak a XVII. szá zad ban (is) épül tek ke rül het nek [10] [11]! A Kas té lyok feladat a as tan év OKTV 1. for du ló já nak egyik (3. feladat) szö veg szer kesz té si felada ta ([10] [12]). 6. táblázat. Építési századok előfordulása a KASTÉLYTÁBLÁZAT.DOC állományban. A XVII. században (is) épült kastélyok kiválogatásához szükséges évszázadok előfordulásai kiemelve XVI. XVI XVII. XIII XIV. XVIII. XVII. XVI. XVIII. XIV XVI. XVIII. XVIII. XVII. XVIII. XIV. XVII. XVIII. XIX.... XVIII. XVII. XIX. XVIV. XVIII. XIX. XIX. XVIII. XIX. XV. XVI. XVII. XVIII. XX. XIX. XX. XVI XVII. XVIII. XVII. XVIII XIX. XVII XVIII. XX. A Vár le xi kon feladat nál (2. fe je zet) már lát hat tuk, hogy van nak olyan ese tek, ami kor egy rész feladat megol dá sát nem fel tét le nül az zal a szoft ver rel kell el vé - gezni, amelyben a feladat nagy része kivitelezésre kerül. Ennél a részfeladatnál is ha son ló a hely zet, mi vel a Word esz kö zei vel nem iga zán old ha tó meg a XVII. századi kastélyok kiválogatása. Ezzel szemben, ha Excelben tudunk megfelelő szű rő fel té telt ad ni, ak kor pon to san és vi szony lag egy sze rűen meg tud juk ol da ni a válogatást.

101 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 101 A szűrőfeltétel kialakításához vizsgáljuk meg a XVII előfordulásait! A XVII szerepelhet karaktersorozat elején, amit követhet pont vagy kötőjel, ka rak ter so ro zat kö ze pén, amit megelőz het bár mi lyen ka rak ter, kö tő jel vagy pont, nem kö vet het azon ban I, karaktersorozat végén, amit követhet pont. Ennek megfelelően az Építési század mezőre adott feltétel két VAGY művelettel összekapcsolt feltétel teljesülését követeli meg. A szűrőfeltételben a feltételrács ki töl té se so rán a fel té te lek kö zöt ti VAGY kap cso la tot az zal ál lít hat juk be, hogy egymás alá írjuk a feltételeket (33. áb ra). Annak kezelésére, hogy a XVII előtt bár mi lyen hosszú sá gú ka rak ter so ro zat áll hat, a * he lyet te sí tő ka rak tert hasz nál juk. Ha son lóan já runk el a XVII -et kö ve tő kö tő jel vagy pont után is. 33. ábra. Irányított szűrő feltétele a XVII. századi kastélyok kiválogatására Az irányított szűrés elvégzése után egy 30 rekordból álló adattáblához jutunk, amely visszamásolható Wordbe, és elvégezhetőek a kitűzött feladat szövegszerkesztési lépései. 5.B Kastélyok ismertetése Készíts körlevelet az egyes kastélyok rövid ismertetésére! Az alapdokumentumot úgy kell elkészíteni, hogy a 0 Ft-os jegyárú kastélyok a körlevél generálásakor (Egyesítés új dokumentumba parancsnál) ne kerüljenek be a dokumentumba [11]. A körlevél elkészítése szintén a as tanév OKTV első fordulójának egyik szövegszerkesztési feladata ([10] [12], 4. feladat). An nak el le né re, hogy a feladat egy tisztán szövegszerkesztési problémának tűnik, ahhoz, hogy ki tudjuk válogatni az ingyenesen látogatható kastélyokat, ismételten feltételt kell megadnunk. A körlevélhez szükséges adatforrás létrehozása és a megfelelő mezők törzsdokumentumba történő beillesztése után végezhetjük el a rekordok adott feltétel alap ján tör té nő vá lo ga tá sát. A feladat nak két megol dá sa is le het sé ges.

102 102 Csernoch Má ria 1. megol dás: szű rés Az egyik le het sé ges megol dás, hogy az Excelből is mert szű rést hasz nál juk (34. és 35. áb ra). Meg fe le lő szű rő fel té tel megadá sá val ki tud juk vá lo gat ni a re kor dok kö zül azo kat, ame lye ket meg aka runk tar ta ni, ame lyek hez le ve let sze ret nénk gene rál ni. 34. ábra. Körlevél adatforrása Autoszűrő gombokkal Az adatforrás megtekintésekor Körlevél eszköztár Körlevél címzettjei gomb a szövegszerkesztő felajánlja az Autoszűrő lehetőségét (34. áb ra). Amennyi ben további feltételek megadására van szükségünk, akkor az Autoszűrő / Speciális lapján van lehetőségünk a feltételrendszer kialakítására (35. áb ra). 35. áb ra. Szűrőfeltétel megadása a 0 Ft-os jegyárú kastélyok kihagyásához. Feltételként azt adjuk meg, hogy mely rekordokat tartsuk meg az adatforrásban, melyekhez szeretnénk levelet nyomtatni

103 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 103 Szű rő fel té tel nek azt ad tuk meg, hogy a jegy ára na gyobb le gyen, mint 0 (ár > 0). Ez a fel té tel min den olyan kas télyt meg fog tar ta ni, ame lyek be a be lé pés nem ingyenes. 2. megoldás: rekord kihagyása A másik lehetséges megoldás a nem ingyenes kastélyok kiválogatására, hogy egy olyan Word me zőt szú runk be a törzs do ku men tum ba, amely azt a fel té telt tartalmazza, hogy Rekord kihagyása, ha Körlevél eszköztár, Word mező beszúrása gomb a kastélyba ingyenes a belépés (36. áb ra). 36. ábra. Rekord kihagyása, ha Word mező beszúrása párbeszédablak. Feltételként azt adjuk meg, hogy melyek azok a rekordok, amelyekhez nem kívánunk leveleket generálni 5.C Olim pia Gyűjtsd ki az összes olyan olim pia so rát, ame lyen az or szá gon kén ti ver seny ző szám át la ga nem ér te el a 30-at, de 35-nél több or szág in dult, és a ver seny zők szá ma 1000 és 2000 között volt (beleértve a határokat is)! Az előbbi feltétel teljesülésétől függet le nül je le níts meg min den olyan 1957 utá ni olim piát is, ahol nem in dult ugyan 35-nél több or szág, de a sport ágak szá ma elér te vagy meg ha lad ta a részt ve vő országok számát [31]! A feladat a Ne mes Ti ha mér OKATV 2006, má so dik for du ló 4., Excel felada tá - nak H. rész felada ta ([30] [32], 37. áb ra). A feladathoz felhasználható adatokat a TELIOLI.TXT fájl tartalmazza [30].

104 104 Csernoch Má ria 37. áb ra. A téli olimpiák helyszín- és létszámadatait tartalmazó táblázat. Az E és G oszlopokban azt számoljuk ki, hogy az adott városban, illetve országban hányadik alkalommal rendeztek téli olimpiát Az összetett feltétel az előbbi feltétel teljesülésétől függetlenül kifejezéssel két részre bontható. Mivel a két részfeltétel teljesülése egymástól független, ezért közöttük VAGY kap cso lat van. Az 5.A rész feladat ban is mer te tett megol dás alap ján a két rész fel té telt egy más alat ti sor ban kell el he lyez ni. Az 1. részfeltétel három további feltétel együttes teljesülése esetén lesz igaz, így közéjük ÉS kap cso la tot kell ten nünk. A ver seny zők szá má ra vo nat ko zó fel té - tel azon ban to váb bi két rész ből áll, ame lyek kö zött újabb ÉS kap cso lat van. Mindezt figyelembe véve összesen négy feltételt kapcsolunk össze ÉS műveletekkel. A négy ÉS művelettel összekapcsolt feltételhez négy mezőnév megadására van szükségünk. Mivel a részt vevő versenyzők számára vonatkozóan két feltételt is adunk, ezért ezt a me ző ne vet meg kell is mé tel ni (38. áb ra, C24 és D24). Ah hoz, hogy a megadott fel té te lek kö zött ÉS kapcsolatot értelmezhessünk, mind a négy feltételnek egy sorba kell kerülnie (38. áb ra, 25. sor). 38. áb ra. Az 5.C feltételrendszere az Irányított szűrés elvégzéséhez. A feltételrendszer érdekessége, hogy számolt értékekre is végzünk szűrést (F oszlop)

105 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 105 A má so dik rész fel té tel há rom to váb bi fel té tel együt tes tel je sü lé sét fel té te le zi, te hát kö zöt tük is ÉS kap cso lat van. Ez azt je len ti, hogy egy sor ba kell ke rül nie a há rom fel té tel nek. Az utol só fel té tel, a sport ágak szá ma elér te vagy meg ha ladta a részt ve vő or szá gok szá mát. Megadá sa ezért va la me lyest el tér az ed di giek - től. Az el té rés ab ban áll, hogy az ed di gi fel té te lek mindegyi két lé te ző me ző re ad tuk meg. Olyan me ző azon ban, ame lyik össze ha son lít ja a sport ágak és a részt ve vő or szá gok szá mát, nincs. Ilyen eset ben a fel té telt függ vénnyel ad juk meg (73), ahol J2 és H2 a két szó ban for gó tar to mány el ső két ér té kes cel lá ja. A fel té tel rá cson egy, az ere de ti táb lá ban nem lé te ző, te hát ki ta lált, k me ző név - re adunk fel té telt (38. áb ra, F24). (A me ző név ilyen ese tek ben el is hagy ha tó, de a könnyebb ol vas ha tó ság, a jobb át te kint he tő ség miatt ér de mes egy ki ta lált mező ne vet hasz nál ni.) A fel té tel rá cson nem a függ vény je le nik meg (38. áb ra, F26), ha nem a függ vény ér té ke, amely a be me nő pa ra mé te rek függ vé nyé ben IGAZ vagy HA MIS ér ték le het. [(73) kép let ben a függ vény két ak tuá lis pa ra mé te re, cel lá ja, a J2 és a H2.] (73) F26: =J2>=H2 5.D Karácsonyi ajándékok Gyűjtsd ki az A35 cel lá tól kez dő dően azok nak a já té kok nak min den ada tát, amelyek re az aláb bi ál lí tá sok va la me lyi ke tel je sül: az Ön kor mány zat egyet len ilyet sem gyűj tött, de a Vál lal ko zók igen, az Is ko la 120-nál töb bet, de 150-nél ke ve seb bet gyűj tött eb ből, a Sze re tet szol gá - lat vi szont nem két számjegyű da ra bot [14]! A karácsonyi síverseny folytatásaként (4. fejezet) a karácsonyi ajándékgyűjtés ada tai ra (39. áb ra) írunk meg fe le lő szű rő fel té te le ket. A feladat ere de ti szö ve - ge ol vas ha tó a kiírás ban [14], míg a hozzá tartozó adatfájl megnyitható a megadott URL-en [13]. 39. áb ra. Karácsonyi ajándékok táblázat első sorai. Az oszlopok az egyes szervezetek által gyűjtött adományok darabszámát tartalmazzák

106 106 Csernoch Má ria Az 5.D szövegének megfelelően az A35-ös cel lá tól kez dő dően ki gyűjt jük azokat a re kor do kat, ame lyek re az aláb bi ál lí tá sok va la me lyi ke tel je sül, te hát amelyek egymás teljesülésétől függetlenül is teljesülnek. Ennek következtében a két feltétel között VAGY kap cso lat van. Az Excel táb lá ban a fel té te lek megadá sá nál an - nak biztosítására, hogy a két feltétel egymástól függetlenül teljesüljön, egymás alá ír juk eze ket (40. áb ra, 2. sor és 3 4. sor). 40. áb ra. Az 5.D feltételrendszere az irányított szűrés elvégzéséhez. A Szeretetszolgálatra adott VAGY kapcsolat miatt az Iskolára adott feltételt meg kell ismételni A má so dik fel té tel (40. áb ra, 3 4. sor) jó val össze tet tebb, mint az el ső (40. áb - ra, 2. sor). Az Is ko la me ző re adott fel té tel a 120 és 150 kö zé eső ér té ke ket ke re si. A két feltétel között ÉS kap cso lat van. A Sze re tet szol gá lat ra megadott nem két je - gyű fel té tel azt je len ti, hogy ke res sük az egy je gyűe ket és a há rom- vagy több je - gyű ér té ke ket. Csak ab ban az eset ben tu dunk ele get ten ni en nek a két fel té tel nek, ha VAGY kapcsolat van közöttük, tehát a rácson egymás alá kerülnek. A Szeretetszol gá lat ra adott VAGY kap cso lat nak kö vet kez mé nye, hogy az Is ko lá ra adott két feltételt meg kell ismételnünk (40. áb ra, 3. és 4. sor). Ha az Is ko lá ra vo nat ko zó fel té tel csak a Sze re tet szol gá lat egy je gyű fel té te lé nek so rá ban sze re pel ne, ak kor a há rom- vagy több je gyű fel té tel nél min den is ko la jó len ne, nem csak a 120 és 150 kö zé esők. Az ál lí tás for dít va is igaz. Amennyi ben csak a sok je gyű fel té tel so rá ba tesszük az Iskola feltételét, akkor az egyjegyűeknél minden iskola jó lenne. A mezőnevekre rövidítéseket használva a feltételrendszer a halmazelmélet nyelvén megfogalmazva a (74) képlet ([7] 16. o.) (Önkormányzat: O, Vál lal ko - zók: V, Is ko la: I, Sze re tet szol gá lat: S). (74) (O = 0 V>0) ((I>120 I<150) (S<10 S>99))

107 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén E Karácsonyi ajándékok számított mezővel Gyűjtsd ki az A50 cellától kezdődően azokat a játékokat, amelyekből az Iskola és az Önkormányzat együttesen is kevesebbet gyűjtött, mint amennyi a Külföldi adomány volt ezekből! Jelenítsd meg az iskolai, az önkormányzati és a külföldi értékeket is [14]! Ha son lóan a 38. áb ra F oszlopához, ennek a szűrőfeltételnek a megadásához is számított értékre van szükségünk. A feltételnek megfelelően az Iskola és az Önkormányzat által gyűjtött adományok összegének kisebbnek kell lenni, mint a Külföldi adományok darabszáma, ha a C, D és F osz lo pok ban az Is ko la, az Önkormányzat és a Külföld darabszámai szerepelnek [(75) és 39. ábra]. A feltétel megadásához ennél a feladatnál is érdemes egy kitalált mezőnevet, k, megadni (41. áb ra). A B 41. áb ra. Számolt értékre adott feltétel (75) kiértékelése a tartomány első cellájában (A). Az adattábla, a feltételrács és az eredmény helyének megadása az Irányított szűrés párbeszédablak Listatartomány, Szűrőtartomány, Hova másolja mezőibe. A tartományok megadása legegyszerűbben kijelöléssel történhet meg (B) (75) J6: =C2+D2<F2 A feladat be fe je zé se ként a já té kok ne ve mel lett meg kell je le ní te ni az Is ko la, az Ön kor mány zat és a Sze re tet szol gá lat osz lo pai nak ada tait. Legegy sze rűb ben úgy old ha tó meg a feladat, hogy még a szű rés meg kez dé se előtt az A50 cellától jobbra feltöltjük a kívánt mezőneveket, és ezt a tartományt megadjuk bemeneti adat ként a szű rés Ho va má sol ja me ző jé be (41. áb ra).

108 108 Csernoch Má ria 5.F Nagy területű, sűrűn lakott országok Gyűjtsd ki az A290 cel lá tól kez dő dően azok nak az eu ró pai és ázsiai or szá gok nak minden adatát, amelyek területe nagyobb, mint az országok átlagos területe és amelyek lakossága is több, mint az országok átlagos lakossága! A feladat megoldásához a 2004-es emelt szintű próbaérettségi FOLD.TXT adatait használjuk ([33] és 42. áb ra). 42. áb ra. A fold.txt Excel táblába importált adatai Az első feltételt a földrészekre adjuk meg. A feltétel megadásánál figyelni kell a természetes nyelvi megfogalmazás és a logika nyelvén történő megfogalmazás kö zöt ti el té rés re. A feladat szö ve ge azt mond ja, hogy ke res sünk eu ró pai és ázsiai országokat is. Ebben a szövegkörnyezetben az és az is kötőszót helyettesíti. A ma gyar nyelv ben ez az és kap cso lat azt je len ti, hogy mind két föld rész re kord - jai ra szük sé günk van. Lo gi ká ban azon ban az ÉS kap cso lat azt je len ti, hogy mindkét fel té tel nek egy szer re kell tel je sül nie. Ha Europe és Asia kö zé ÉS kap cso la tot te szünk, ak kor egyet len re kord sem fog ele get ten ni a fel té tel nek, mert az adattáb lá ban egyet len olyan or szág sincs, ame lyik mind két föld rész hez tar toz na. Ha Europe és Asia va la mennyi elő for du lá sát ke res sük, ak kor VAGY kap cso la tot kell megad nunk. Ahogy azt ko ráb ban lát tuk, a fel té tel rá cson a VAGY kap cso la tot úgy je löl jük, hogy egy más alá ír juk a két fel té telt. A feladat má so dik és har ma dik fel té te le is szá mí tott fel té tel lesz (43. áb ra, K1 és K2). A második feltételben azokat az országokat keressük, amelyek területe nagyobb, mint az országok átlagos területe (43. áb ra, K1). A har ma dik fel té tel - ben ugyanígy já runk el a la kos ság ra vo nat ko zóan (43. áb ra, K2). A két fel té tel együttes teljesülése esetén megkapjuk a nagy területű, ugyanakkor viszonylag sűrűn lakott országokat. Az első feltétel VAGY kap cso la ta miatt mind a má so dik, mind a harmadik feltétel kétszer is megjelenik a feltétel rácson. Egyszer az Európára adott feltétel (43. áb ra, 286. sor), má sod szor az Ázsiá ra adott fel té tel so rá - ban (43. áb ra, 287. sor).

109 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén áb ra. Két számított értékre adott feltételrendszer (76), (77) (76) B286 és B287: =D2>ÁTLAG($D$2:$D$236) (77) C286 és C287: =E2>ÁTLAG($E$2:$E$236) Az összes or szá got fi gye lem be vé ve a te rü le tek át la ga km 2, a la kos ság át la ga ezer fő. Az adat táb la 2. so rá ban Afghanistan sze re pel [(76), D2 és (77), E2], amelyre mindkét feltétel IGAZ, így a szű rés ered mé nyé ben is meg fog jelenni. Egyetlen európai ország tesz eleget mindkét további feltételnek, míg emellett nyolc ázsiai or szá got ta lá lunk (44. áb ra). 44. áb ra. A Föld országai közül kiválogattuk azokat, amelyek területe és lakossága is nagyobb az átlagosnál Érdekes lehet megnézni, hogyan alakul a szűrés eredménye, ha elhagyjuk a lakosságra vonatkozó megkötést, tehát ha a feltételrácsba nem vesszük bele a C285:C287 tartományt (43. áb ra). A szű rés ered mé nye azok a re kor dok, amelyben az országok területe nagyobb az átlagosnál, függetlenül az ott lakók számától. Össze ha son lít va a 44. és 45. áb ra ered mé nyeit, lát ha tó, hogy a 45. áb ra rekordjai között szerepelnek azok az országok is, amelyek viszonylag ritkán la kot tak (egyet len eu ró pai or szág ként Greenland, az ázsiai or szá gok kö zül Kazakhstan, Mongolia, Saudi Arabia), il let ve nin cse nek ada taink a la kos ság ra vonatkozóan (Indonesia).

110 110 Csernoch Má ria 45. áb ra. A Föld országai közül kiválogattuk azokat, amelyek területe nagyobb az átlagosnál 5.G Európai, ázsiai országok száma, területük átlaga Ha tá roz zuk meg az eu ró pai és ázsiai or szá gok szá mát és te rü le tük át la gát! A feladat megoldásához továbbra is a 2004-es emelt szintű próbaérettségi FOLD.TXT szöveges állományát használjuk. A feladat érdekessége, hogy mindkét esetben több megoldás is adható. Ezen megoldások között találni fogunk majd olyanokat, amelyekhez a szűrésnél ismertetett megoldásokat lehet használni. Az európai és ázsiai országok számának meghatározása elvégezhető klasszikus Excel megol dás sal, ahol két DARABTELI() függvény eredményének az összeadása fog ja ad ni a várt ér té ket. Az egyik DARABTELI() függ vénnyel az eu ró pai, míg a má - sik DARABTELI() függ vénnyel pe dig az ázsiai or szá gok szá mát ha tá roz zuk meg (78). (78) =DARABTELI(B2:B236;"Europe")+DARABTELI(B2:B236;"Asia") A két DARABTELI() függvény helyettesíthető egyetlen tömbképlettel is. A tömbkép le tes megol dá sok egyi ke, ami kor a vég ered ményt két szám össze ge ként ál lít - juk elő (79). Az összeg egyik tag ja az eu ró pai, a má sik az ázsiai or szá gok szá ma. Azon ban egyik eset ben sem hasz nál juk ki az Excel DARABTELI() függ vé nye ál tal nyújtott egyszerűsített megoldást, hanem mi magunk írjuk meg a tömbre vonatkozó összegképleteket [(79), lásd (25)]. (79) {=SZUM(HA(B2:B236="Europe";1))+SZUM(HA(B2: B236="Asia";1))} A második tömbképletes megoldás, amikor egy egytagú összegzést végzünk a megfelelő feltételek HA() függ vény ben tör té nő megadá sá val. Gon dot je lent

111 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 111 azon ban, hogy a két föld rész kö zött VAGY kap cso lat van, a VAGY() függ vény ugyanis tömb kép let ben nem mű kö dik he lye sen (3.F rész feladat). Ezt a VAGY() függ vényt kell he lyet te sí te nünk HA() függvények megfelelő egymásba ágyazásával. A VAGY() függ vényt úgy tud juk HA() függvényekkel helyettesíteni, hogy az első feltétel IGAZ ágán számoltatjuk meg a darabszámot, majd ennek a HA() függvénynek a HAMIS ágá ra tesszük a má so dik HA() függ vényt, és an nak is az IGAZ ágán számoljuk össze a feltételnek eleget tevő országokat. Az így megadott algoritmus már egyál ta lán nem hasz nál ja ki az Excel nyúj tot ta ké nyel mi le he tő sé ge ket, bármilyen más programozási nyelven kivitelezhető (80). (80) {=SZUM(HA(B2:B236="Europe";1;HA(B2:B236="Asia";1)))} A negyedik megoldás ismét Excel-specifikus, egy adatbázis függvény használa ta, ami igen kö zel áll a szű ré sek hez. A szű ré sek hez va ló kö zel sé ge ab ból adódik, hogy a szűrőfeltételekhez hasonlóan itt is fel kell építeni egy feltételrendszert. A megol dás ele gáns, gyors. Hát rá nya azon ban, hogy csak ab ban az eset ben alkalmazható, ha segédcellák használata engedélyezett. A darabszám meghatározásához az AB.DARAB2() (81) vagy az AB.DARAB() függvények valamelyike használható attól függően, hogy az A C oszlopok valamelyiké re vagy a D osz lop ra ír juk fel a kép le tet. A függ vényt azon ban elő kell ké szí te ni azzal, hogy létrehozzuk a feltételrendszert. A feltételrendszerben földrészre írunk egy VAGY kapcsolatot, ami a korábban elmondottaknak (5.C 5.F) megfelelően azt je len ti, hogy a fel té tel rá cson két fel té tel egy más alá ke rül a me ző név alatt (46. áb ra). 46. áb ra. Feltételrendszer megadása adatbázis függvények használatához (81) =AB.DARAB2(A1:E236;A1; Kritériumok) Az AB.DARAB2() függvény harmadik, Kritériumok paramétere a G1:G3tar to - mányon megfogalmazott feltételrendszert jelenti [46. áb ra és (81)]. Az európai és ázsiai országok területének átlagát az előzőekhez hasonló módon határozhatjuk meg. Használni tudjuk a tömbképleteket és az AB.ÁTLAG() függvényt. A tömbképlet megadásánál az előző megoldás (80) feltételeit az egymásba ágyazott HA() függ vé nyek kel (82), míg az AB.ÁTLAG() függvénynél (83) az előző feltételrendszert (46. áb ra) használhatjuk. (82) {=ÁTLAG(HA(B2:B236="Europe"; D2:D236; HA(B2:B236="Asia";D2:D236)))} (83) =AB.ÁTLAG(A1:E236;D1;G1:G3)

112 6. ES KÜ VŐ A feladat a évi OKTV 1. for du ló já nak 7., Excel felada tá nak egy rész felada - ta [10] [12]. 6.A Meg hí vot tak lis tá já nak im por tá lá sa A MEGHÍVOTTAK.TXT szöveges állomány a következő adatokat tartalmazza: Az első oszlopban a meghívottak monogramja; az egy családhoz tartozók közvetlenül egymás után szerepelnek. A má so dik osz lop azt mu tat ja, hogy kap-e az il le tő meg hí vót. Az egyazon családhoz tartozóknak közös meghívót küldenek, amit a családból a listában elsőként szereplő személynek címeznek. Ezt az ő sorában szereplő igen jelöli, míg a (közvetlenül utána következő) többi családtagnak nem küldenek külön meghí vót, ezért ezek ben a so rok ban ez a ro vat üre sen ma rad. A har ma dik osz lop ar ra utal, hogy ki a meg hí vó sze mély: Tí mea, Ro land, vagy pedig közös vendégről van-e szó (T/R/K). A ne gye dik osz lop a meg hí vott vissza jel zé sét tar tal maz za: tud-e jön ni vagy sem (I/N). A MEGHÍVOTTAK.TXT fájl ada tai ból hozd lét re az ESKOVO munkafüzet MEGHÍVOTTAK mun ka lap ját [10]! A feladat el ső ré sze a szö veg fájl meg nyi tá sa a táb lá zat ke ze lő prog ram ban. A szö veg fájl ban a lo gi kai lag össze tar to zó (egy sor ban el he lyez ke dő) ada tok szóközökkel vannak elválasztva. A 2. fejezetben megadott konverziós lépések azonban csak igen kö rül mé nye sen hasz nál ha tók en nél a feladat nál, mi vel a szó kö zök szá ma vál to zó, an nak függ vé nyé ben, hogy van-e igen a sor ban vagy nincs. En - nek ellenére egy jól szervezett szövegfájlt kell megnyitni (47. áb ra). Ez azt je len ti eb ben az eset ben, hogy min den igen -t tar tal ma zó sor ban ugyanannyi szó köz van, és min den igen nél kü li sor ban is, bár ez a szám el tér az elő ző től. Ezt a szabály sze rű sé get ki hasz nál va a fájl meg nyi tá sa kor él he tünk a prog ram ál tal fel - kí nált, bár rit kán hasz nált, rit kán hasz nál ha tó op ció val, hogy az im por tá lás ra szánt oszlopok fix szélességűek.

113 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 113 A B 47. áb ra. A meghívottak.txt fájl megnyitása Jegyzettömbben (A) és Wordben (B). A nem nyomtatódó karakterek megjelenítése segít annak eldöntésében, hogy milyen módon importáljuk a fájlt Excelbe A MEGHÍVOTTAK.TXT fájl öt fix szélességű oszlopot tartalmaz: 1. oszlop: betű és pont (2 ka rak ter), 2. osz lop: be tű és pont (2 ka rak ter), 3. osz lop: igen (4 ka rak ter vagy az igent he lyet te sí tő 4 szó köz), 4. osz lop: be tű (1 ka rak ter), 5. osz lop: be tű (1 karakter). Az importálás során a táblázatkezelő felismeri a fix szélességű oszlo po kat, amit egy he lyen mó do sí ta ni kell, mert a feladat kiírá sa sze rint csak négyre van szükségünk. A vezeték- és keresztnevek között felkínált elválasztást ki kell tö röl ni (48. áb ra). 48. áb ra. Fix szélességű oszlopok létrehozása szövegfájl táblázatkezelőbe történő importálásakor. A program a vezeték- és keresztnevek között található szóközöknél is új oszlopot akar létrehozni, de ezt a felhasználó ki tudja törölni, ha a megfelelő nyílra duplán kattint. Az ábra már a végleges, négy oszlopot létrehozó állapotot mutatja

114 114 Csernoch Má ria 6.B Családtagok száma Írj a MEGHÍVOTTAK mun ka lap D3 cel lá já ba olyan függ vényt, amely a D4:D302 cel lá ba má so lást kö ve tően min den olyan cel lá ban, ami igen mel lett van, az il le tő csa lád lét szá mát ad ja, a töb bi cel lá ban pe dig üres szö ve get szol gál tat (49. áb ra)! 49. áb ra. A meghívottak munkalap A F oszlopainak tartalma. Négy oszlopot az eredeti, MEGHIVOTTAK.TXT fájl ból töl tünk fel (B3:C302, E3:F302). Az A és D oszlopokat (A3:A302, D3:D302) és a 2. sort (A2: F2) a mintának és a feladat szövegének megfelelően gépeljük, vagy függvénnyel számoljuk ki. Az F1 cella tartalmának feltöltéséről a 6.C részfeladat rendelkezik Jelenítsük meg a MEGHÍVOTTAK mun ka lap D osz lo pá ban, hogy az egyes csa lá - dok hány fő ből áll nak! A csa lá do kat az igen -ek vá laszt ják el egy más tól. Al go rit - mizálás nyelvére lefordítva a feladat az, hogy határozzuk meg, hány sor található az igen -ek kö zött. Ezt a szá mot an nak a sor nak a D osz lo pá ban kell meg je le ní te - ni, amely nek C osz lo pá ban igen van. A D osz lop töb bi cel lá ját az üres sztring gel kell fel töl te ni. Az igen -ek kö zöt ti cel lák össze szám lá lá sa azt je len ti, hogy meg kell mondani, hány sorral lejjebb található a következő igen. Ennek elvégzésére Excelben a HOL.VAN() függvény a legkényelmesebb megoldás. A HOL.VAN() függvény pon to san azt csi nál ja, ami re a feladat ban szük ség van. Visszaad ja an nak a sornak a táblán belüli sorszámát, amelyik legelőször eleget tesz a feltételnek. A HOL.VAN() függvény első paramétere igen, a második az a tartomány, amelyik az ak tuá lis cel la alat ti cel lá val kez dő dik és a C303-as cel lá val ér vé get. Harmadik paramétere pedig 0, mert nincs rendezés a C osz lop ele mei kö zött. Csak igen -eket tar tal maz, ame lyek kö zött nem tu dunk ren de zést megad ni (lásd részletesen a 7.B megoldását). A táb lá zat utol só név vel fel töl tött so ra a 302-es sor, de a HOL.VAN() függ vény tartományát a 303-as sorral bezárólag kell megadni (84). Ennek magyarázata,

115 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 115 hogy az utol só csa lád tag jai nak szá mát úgy tud juk meg ha tá roz ni, hogy az utol só sor után, a C303-as cel lá ban el he lye zünk egy igen -t (sentinel megadá sa). Ez a megoldás hasonló a 2.D részfeladatban ismertetett megoldáshoz azzal az eltéréssel, hogy ott a legelső cellát töltöttük fel manuálisan (kezdőérték megadása), hogy az összehasonlításokat el tudjuk kezdeni. A tartomány kezdetét jelölő cella sor ról sor ra vál to zik, így azt nem rög zít jük. A tar to mány vé ge azon ban fix, ezért az utol só cel la so rát rög zí te ni kell (84). (84) =HOL.VAN("igen";C4:C$303;0) A HOL.VAN() függ vény te hát min den cel lá ba beír ja, hogy hány sor ral lej jebb ta lál ha tó a kö vet ke ző igen. A feladat tel jes megol dá sá hoz vi szont a HOL.VAN() függ vényt be le kell fog lal nunk egy HA() függ vény be. Ez gon dos ko dik ar ról, hogy csak az igen -ekkel egy sor ban je len jen meg szám, a csa lád tag jai nak szá ma, a D osz lop töb bi cel lá ja ma rad jon üre sen (85). (85) D3: =HA(C3="igen";HOL.VAN("igen";C4:C$303;0);"") 6.C Meg hí vott ven dé gek szá ma Íras suk ki az F1 cellába, hogy Összesen vendég jelezte érkezését, így Tímeának ven dé ge lesz, Rolandnak, a kö zös ven dé gek szá ma pe dig (49. és 50. áb ra)! A feladatot segédcellák nélkül a már korábban ismertetett tömbképlettel oldhatjuk meg (3.F). Mindhárom érték meghatározásához két feltétel együttes teljesülé sé re lesz szük ség. Az egyik min dig az, hogy az F oszlop I -t tartalmazzon, míg a másik a meghívó nevét (T/R/K). A kiszámított értékek szöveges megjelenítése az ÖSSZEFŰZ() függvénnyel vagy az azt helyettesítő & operátorral oldható meg. Az össze tett függ vény te kin té lyes hosszú sá gú lesz, ezért a 3.C rész feladat nál részletesen ismertetett módszert ideiglenes segédcellák használatát itt is érdemes alkalmazni. Így egyszerűbb lesz a hibajavítás. Ha a három lehetséges vendég lá tó kö zül (Tí mea vagy Ro land, vagy Kö zös) egy re megírunk egy össze tett függ vényt (86), ak kor a raj ta vég zett ap ró mó do sí tá sok után ( T cse ré je R -re és K -ra) már má sol ha tó lesz a kép let (87). (86) {=SZUM(HA(F3:F302="I";HA(E3:E302="T";1)))}

116 116 Csernoch Má ria 50. áb ra. Számított értékek és szövegek összefűzése értelmes magyar mondattá (87) F1: {="Össze sen"& DARABTELI(F2:F302;"I")& "ven dég je lez te ér ke zé sét, így Tí meá nak "& SZUM(HA(F3: F302="I";HA(E3:E302="T";1)))& "vendége lesz, Rolandnak "& SZUM(HA(F3:F302="I";HA(E3:E302="R";1)))& ", a kö zös ven dé gek szá ma pe dig "& SZUM(HA(F3:F302="I";HA(E3:E302="K";1)))& "."}

117 7. ME NET DÍJ 7.A Me net dí jak táb lá zat kon ver tá lá sa Hozd lét re a JEGYARAK munkafüzetet, benne a SZEMÉLY mun ka la pot! A mun ka lap forrása a MÁV-START Zrt. Teljesárú menetdíjak egy útra táblázata. A táblázat elérhető a [21] hivatkozásban megadott URL-en vagy a következő útvonalon: MÁV- START / Uta zás /Árak és ked vez mé nyek (2010. má jus 17.). A weblap a MÁV-START Zrt. személyszállítási viteldíjait tartalmazza 1. és 2. kocsiosztályon. A táblázat ismeretében bármilyen megadott távolsághoz meg tudjuk határozni, hogy mennyibe kerül a vonatjegy a kiválasztott kocsiosztályon (7.B rész feladat). A feladat el ső ré sze egy weblap táb lá zat tá kon ver tá lá sa. A kon ver tá lás el vé - gezhető több lehetséges módon is, itt csak az Excelben történő konvertálás részleteit ismertetjük. A forrás megnyitható Excelben, majd a fölösleges sorok és osz lo pok tör lé se után meg ma rad a tá vol ság, a jegy árak 1. és a 2. ko csi osz tá lyon és még néhány fölösleges kép és hiperhivatkozás. Érdemes a táblázatot szövegfájl ként men te ni, hogy csak a tisz ta ada tok ma rad ja nak a la pon, majd az így keletkezett állományt újra megnyitni Excelben, és a megadott néven elmenteni (JEGYARAK.XLS). Az így ke let ke zett táb lá zat ada tai azon ban még nem al kal ma sak to váb bi feldolgozásra. Az eredeti weblap ismeretében azt vártuk, hogy minden cella számot tar tal maz. Ez zel szem ben a táb lá zat tá kon ver tált do ku men tum ban ta lá lunk cellákat, amelyek számot, míg mások szöveget tartalmaznak (51. áb ra). A szöveg az eredeti számok konvertálása során keletkezett. Ennek következtében a teljes A osz lop, to váb bá a B D oszlopokban a két- és háromjegyű számok még szövegként jelennek meg, a négyjegyűek pedig már számként (51. áb ra).

118 118 Csernoch Má ria 51. áb ra. A Teljesárú menetdíjak egy útra táblázat konvertálása után keletkezett Excel táblázat. A táblázat cellái a várakozással ellentétben nem egységesen egész számokat tartalmaznak, hanem számot és szöveget vegyesen A konvertálás során fellépő rendellenességek magyarázatát ismét az eredeti weblapon kell ke res nünk. A bön gé sző ben meg nyi tott weblap még nem árul el túl so kat (52. áb ra, A panel), de ha ezt megnyitjuk szövegszerkesztőben, látni fog juk, hogy is mét egy hi bá san szer kesz tett la pot pró bá lunk táb lá zat tá ala kí ta ni (52. áb ra, B panel). A weblap készítői a cellamargók beállítása helyett az egy-, ket tő- és há rom je gyű szá mok ese tén, be leért ve az üres cel lá kat is, nem törhető szóközökkel próbálták az első karaktert elmozdítani a cellarácstól. Ez szövegszerkesztés-technikailag tel je sen hi bás [3]. A négyjegyű számok esetén ezres elválasztó karakterként normál szóközt hasz nál tak. A szö ve ges cel lák ban nor mál és nem törhető szóközök véletlenszerűen váltogatják egymást a margó beállítása és a rit kí tás he lyett. Ez itt is hely te len (52. áb ra, [3]). A B 52. áb ra. A Teljesárú menetdíjak egy útra weblap táblázatának megjelenítése webböngészőben (A) és Wordben (B). Wordben a nem nyomtatódó karakterek megjelenítésével sokkal jobb betekintést kapunk a konvertálandó lap szerkezetébe, mint a böngészőben történő megnyitáskor

119 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 119 Nem kell te hát cso dál koz nunk, hogy egy ilyen igény te le nül meg szer kesz tett weblapot nem képes egy program megfelelően értelmezni, konvertálni. Az Excel a következő lépéseket hajtotta végre: a nem törhető szóközökkel kezdődő számokat szövegként ismerte fel, a számokon belüli normál szóközöket, ha volt ilyen, ez res el vá lasz tó ka rak ter ként ke zel te, és a szá mo kat szá mok ká ala kí tot ta, míg az üres cel lák nem törhető szó kö zeit tö röl te (51. áb ra). A táblázat tehát tartalmaz sorokat, amelyek teljesen üresek. Ezeket érdemes még a további feldolgozás előtt ki tö röl ni. A né hány üres sor ki tör lé sét el le het vé gez ni kéz zel is. Az alábbiak ban, a tel jes ség igé nye nél kül, köz lünk egy olyan megol dást, amely automatikusan elvégzi az összes üres sor kitörlését. Egy VisualBasic makrót készít he tünk a feladat el vég zé sé hez. Excelben és Wordben is le he tő sé günk van ar ra, hogy mak ró kat ké szít sünk, bil len tyű kom bi ná ciót ren del jünk egyes ru tinfelada tok el vég zé sé re. Az egyik, ta lán leg gyak rab ban hasz nált pa rancs, amely hez nem ren del tek egyik prog ram - ban sem bil len tyű kom bi ná ciót, az Irányított beillesztés. A művelet felgyorsításá ra mi ma gunk is ké szít he tünk mak rót az Esz kö zök / Új mak ró rög zí té se parancsával. (Ennek a feladatnak a megoldását itt nem közöljük, az érdeklődő Ol va sók ra bíz zuk ki pró bá lá sát.) Az aláb bi prog ram rész let meg mu tat ja, hogy vi szony lag egy sze rű prog ra mo - zástechnikai eszközökkel hogyan lehet az Excelen belül futtatható programot létrehozni (55. áb ra). Fel té te lez ve, hogy nem min den ki pro fi VisualBasic programozó, érdemes ezt a feladatot is makrórögzítéssel kezdeni, amelyben elvégezzük egyet len sor ki tör lé sét (53. és 54. áb ra). Lehet billentyűkombinációt rendelni a makróhoz, de nem feltétlenül szükséges, mivel az Esz kö zök / Makró / Makró parancsra megjelenő Makró pár be széd ab la kon bár mi kor ki vá laszt ha - tó, a makró indítható és futtatható (Indítás gomb). A Makrórögzítés pár be széd - ab lak (53. áb ra, A panel) elhagyása után megjelenik a Rögzítés vége eszköztár (53. áb ra, B pa nel). Et től a pil la nat tól kezd ve min den ese mény, ami az Excel munkafüzetben történik, rögzítésre kerül mindaddig, amíg meg nem nyomjuk a Rögzítés vége gombot (53. áb ra B pa nel). Vé gez zük el egyet len sor ki tör lé sét, majd ál lít suk le a mak ró rög zí té sét!

120 120 Csernoch Má ria 53. ábra. Makrórögzítés párbeszédablak MS Excelben A program forrása a Makró pár be széd ab la kon ta lál ha tó Szer kesz tés gombon keresztül érhető el. Az egyetlen sor törlését elvégző eljárást az 54. áb ra mu tat ja. Az így rög zí tett mak ró kód já ból már lát ha tó, ho gyan tu dunk egy sort ki je löl ni és törölni anélkül, hogy ismernünk kellene a VisualBasic szintaktikáját. A sor törlé sén kí vül azt is mu tat ja a prog ram ab lak, hogy mi lyen for mai előírá sok van nak a makró kezdésére és befejezésére [Sub name() és End Sub]. 54. áb ra. Automatikusan rögzített makró, amellyel egyetlen sor kijelölését és törlését végezzük el Az összes üres sor tör lé sét el tud juk vé gez ni az elő ző mak ró (54. áb ra) módosí tá sá val (55. áb ra). A feladat megol dá sá ra egy cik lust ho zunk lét re, amely sor ba veszi a táblázat sorait (a tömbképletek használatánál implicit módon már találkoz tunk cik lu sok kal). Ezen be lül azt fog juk vizs gál ni egy IF utasítással, hogy az első oszlop cellája üres-e [a HA() függ vénnyel is ta lál koz tunk már]. Amennyi ben azt ta lál juk, hogy ez tel je sül, ak kor a tel jes sort ki tö röl jük (55. áb ra). A feladat - nak meg fe le lően csak az IF utasítás IGAZ ágán (THEN) tör té nik va la mi, a HAMIS ágat (ELSE) ezért el is hagy hat juk.

121 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén áb ra. Üres sorok törlésére alkalmas makró, amely a sor első cellájának tartalma alapján dön ti el [Cells(i,1) = ""], hogy vé gez zünk-e tör lést vagy sem Még egy szer hang sú lyoz nám, hogy az üres so rok tör lé sét kéz zel is el vé gez - hetjük, nem szükséges a makró megírása és használata. Az üres sorok eltávolítása után töröljük a fölösleges nem törhető szóközöket. Az A oszlop a szakaszhatárokat tartalmazza (51. áb ra), és a tar to mány min den cellája, kivéve az utolsót, egyetlen szóközzel kezdődik és egyetlen számot tartalmaz (az utolsó cella tartalma: 500 felett). A későbbiekben látni fogjuk (7.B), hogy az utol só cel la tar tal má ra nem lesz szük sé günk, ezért en nek le ke ze lé se fölösleges. A vezető nem törhető szóköz törlését a 2.A részfeladatban ismertetett mó don vé gez het jük el. Ez a megol dás annyi ban tér el az ott is mer te tet től, hogy itt szük ség lesz egy tí pus kon ver zió ra is, amely a JOBB() függ vény ál tal visszaadott ka rak ter so ro za tot szám má ala kít ja. Ezt az ÉRTÉK() függvénnyel végezhetjük el (88). (88) E1: =ÉRTÉK(JOBB(A1;HOSSZ(A1)-1)) A táb lá zat B és C oszlopa a 2. és 1. kocsiosztályokon fizetendő összeget, a D osz lo pa a ket tő kö zöt ti kü lönb sé get tar tal maz za. Ezt ér de mes ki tö röl ni, és a későbbiekben képlettel kiszámolni (51. és 52. áb ra). A B és C oszlopok helyes értékeinek az előállítására ugyanazt a képletet tudjuk használni az F és G osz lo pok ban. Az F1 cel lá ban kó dol juk a kö vet ke ző al go rit - must: Meg ke res sük a nem törhető szó köz he lyét a SZÖVEG.KERES() függ vénnyel. El lenőriz zük, hogy van-e nem törhető szó köz a szö veg ben a HIBÁS() és a HA() függ vé nyek kel. Ezt követően a JOBB() függ vénnyel le vág juk a szám ér té kes ré szét, és szám - má konvertáljuk (88). Ez a képlet (89) átmásolható a G1cel lá ba.

122 122 Csernoch Má ria (89) F1: =HA(HIBÁS(SZÖVEG.KERES(" ";B1)); B1; ÉRTÉK(JOBB(B1;HOSSZ(B1)-SZÖVEG.KERES(" ";B1)))) A szóközök törlése és a karaktersorozatok konvertálása után már minden cella számokat tartalmaz. Ezeket a cellákat Irányított beillesztéssel másoljuk át a SZEMÉLY mun ka lap ra an nak má so dik so rá tól kez dő dően (lásd 2.A rész feladat, Segédoszlopok törlése). A másolásnál érdemes odafigyelni, hogy a távolság oszlop tar tal mát egy sor ral len tebb kell tol ni (A3:A31 tar to mány ba), hogy a 0 kez dő - ér té ket be tud junk gé pel ni a 0 5 km kö zöt ti tá vol ság ra uta zók nak (56. áb ra). Ez - zel az adott sor ban a vo nat ko zó in ter val lum al só ha tá rát je le nít jük meg a fel ső he lyett, ami a fel dol go zás ban hasz nált függ vé nyek miatt szük sé ges. 56. áb ra. A Teljesárú menetdíjak egy útra weblap táblázatának Excelbe importált háromoszlopos verziója. A megfelelő konverziós lépések elvégzése után minden értékes adat számformátumban jelenik meg, így alkalmas további feldolgozásra 7.B Me net díj meg ha tá ro zá sa Hozz lét re egy se géd táb lát az F1:H2 tar to mány ban! F2 cel lá ba gé pelj be egy tá vol sá - got, majd egy má sol ha tó kép let tel add meg a G2 és a H2 cel lák ban, hogy a kü lön bö - ző ko csi osz tá lyo kon mennyi be ke rül a jegy az adott tá vol sá gon (57. áb ra)!

123 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén áb ra. A Teljesárú menetdíjak egy útra táblázat adataiból meghatározott viteldíj 450 km távolságra A feladat megold ha tó az FKERES() függ vénnyel vagy az INDEX() függ vény be ágyazott HOL.VAN() függ vénnyel. Az FKERES() függvény megkeresi a G2 cel lá ba gé pelt tá vol sá got az A2:C31 tartomány el ső osz lo pá ban (A2:A31). Alap ér tel me zés sze rint, ha az A oszlop értékei nö vek vő sor rend be van nak ren dez ve, ak kor olyan ér té kek re is lesz ta lá la tunk, amelyek nincsenek az A2:A31 tar to mány ban fel so rol va. A ke re sés úgy tör té nik, hogy a kereső függvény a keresési oszlop elejéről indul. A keresési oszlop mindig a ki je lölt tar to mány el ső osz lo pa. Je len eset ben ez az A2:A31 vektor, amelynek első cel lá ja az A2 cella. Innen indul a keresés. Ha a vektorelemek valamelyike megegye zik a ke re sé si ér ték kel, ak kor en nek az elem nek a sor szá ma a visszaadott ér - ték. Ha nincs pon tos egye zés, ak kor a ke re sés a kö vet ke ző mó don tör té nik. Ha a vektorelem kisebb, mint a keresési érték, akkor megy a vektor következő elemére mindad dig, amíg nem ta lál egy, a ke re sett elem nél na gyobb ele met, vagy el nem éri a vek tor utol só ele mét. Ha meg ta lál ja az el ső, a ke re sé si ér ték nél nagyobb ele met, ak kor eggyel vissza lép a vektorban, és megjegyzi ennek az elemnek a sor szá mát. Ha eléri a vek tor leg na gyobb ele mét ez ab ban az eset ben fordul hat elő, ha a vek tor min den ele me ki sebb, mint a ke re sé si ér ték, ak kor az utol só elem lesz a meg ta lált elem, és en nek a sor szá mát je gy zi meg. A sor szám isme re té ben a függ vény a táb la megadott sor szá mú osz lo pá ban FKERES() függvény harmadik paramétere megkeresi az ugyanilyen sorszámú elemet. Ez lesz a függvény visszaadott értéke [2. kocsiosztály esetén B2:B31, 1. kocsiosztály esetén C2:C31, (90)]. (90) G2: =FKERES($F2;$A2:$C31;2) A jegy árak meg ha tá ro zá sá nál csak olyan tá vol sá gok megadá sa ese tén mű kö - dik jól a függvény, amelyek nem szakaszhatárok. A szakaszhatárokon a függvény drá gább jegy árat szá mol, mint ami az ere de ti táb lá zat ból kö vet ke zik. (Ha son - lítsd össze az 52. és az 56. áb ra min táit!) Ezt a hi bát ki kell ja ví ta nunk. Úgy tudjuk az algoritmust módosítani, hogy az FKERES() függvény hívása előtt teszteljük, a megadott tá vol ság sza kasz ha tár-e vagy sem. Ezt a vizs gá la tot az FKERES() függvény olyan paraméterezésével tudjuk elvégezni, amely csak abban az esetben ad

124 124 Csernoch Má ria vissza eredményt, amikor a keresett értéket tartalmazza a keresési vektor pontos egye zés. Ez zel a le he tő ség gel úgy tu dunk él ni, hogy az FKERES() függ vény Tar to mány ban ke res ne gye dik pa ra mé te rét HAMIS ér ték re ál lít juk (91). [Alap ér tel me zés IGAZ, el hagy ha tó, lásd (90). Az IGAZ helyettesíthető 1-gyel, a HAMIS 0-val, lásd C programozási nyelv.] Az így paraméterezett FKERES() függvény hi bá val tér vissza (#HIÁNYZIK), ha a megadott tá vol ság nem sza kasz ha tár, te - hát nem ta lál ta meg a táb lá zat ke re sé si osz lo pá ban. En nek kö vet kez té ben a HI - BÁS() függ vény IGAZ értéket ad vissza erre a keresésre (92). (91) FKERES($F2;$A2:$C31;2;HAMIS) Amennyi ben (91) hi bá val tér vissza, az azt je len ti, hogy nem sza kasz ha tárt ad tunk meg tá vol ság ként. Így szá mol hat juk a jegy árát a (90) kép let tel. Ha (91) nem hibával tér vissza, tehát szakaszhatárt adtunk meg, akkor egy lehetséges megol dás, hogy a ke re sé si ér té ket 1-gyel csök kent jük. Így a függ vény egy sor ral hamarabb fogja megtalálni a jegy árát. A keresési értéket csökkenthetjük 1-gyel, mert csak egész szá mo kat tar tal maz a tá vol ság osz lop (92). (92) G2: =HA(HIBÁS(FKERES($F2;$A2:$C31;2;HAMIS)); FKERES($F2;$A2:$C31;2); FKERES($F2-1;$A2:$C31;2)) A nul lát mint tá vol sá got ki vé ve ez a függ vény jól mű kö dik. Még egy to váb bi fel té telt meg kell ad nunk, amely a nul lát is le ke ze li (93). Az így ka pott függ vény minden távolságra működik, és megfelelő rögzítések után másolható az 1. osztályú jegyek árának kiszámításához is. (93) G2: =HA(F2<=0;0; HA(HIBÁS(FKERES($F2;$A2:$C31;2;HAMIS)); FKERES($F2;$A2:$C31;2); FKERES($F2-1;$A2:$C31;2))) A jegyárak meghatározására a másik lehetséges megoldás az INDEX() függvénybe beágyazott HOL.VAN() függvény használata. A HOL.VAN() függvénynek adjuk meg első paraméterként a keresési értéket (57. áb ra, F2). A függ vény má so dik pa ra mé te re az a vek tor, ahol ezt a ke re sé si érté ket meg kell ta lál ni (A2:A31). Ha son lóan az FKERES() függ vény hez, a HOL.VAN() függvénynél is meg lehet adni, hogy a keresési vektor elemei rendezve vannak-e vagy sem. Ha nincs ren de zés, ak kor a függ vény har ma dik pa ra mé te re 0. Ha növekvő sorrendbe vannak az elemek rendezve, akkor a függvény harmadik 'Egyezés típusa' pa ra mé tere 1, ha csök ke nő sor rend ben van nak ezek az elemek, akkor a harmadik paraméter 1 [ez utóbbi lehetőség nincs meg az FKERES() függvénynél]. A HOL.VAN() függ vény ál tal visszaadott ér ték an nak a sor nak a vek-

125 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 125 toron belüli sorszáma, amelyben az adott értéket a függvény megtalálta. Növekvő sorrendbe rendezett keresési vektor esetén a függvény keresési algoritmusa megegye zik az FKERES() ke re sé si al go rit mu sá val (94). (94) =HOL.VAN($F2;$A2:$A31;1) Az INDEX() függvény első paramétere a legegyszerűbb esetben az a vektor (B2:B31), amely a 2. osztályú jegyárakat tartalmazza, második paramétere az a sor szám, amit a HOL.VAN() függ vény visszaadott. Az INDEX() függ vény na gyon egyszerűen működik, mivel a megadott vektor megadott sorszámú elemét adja vissza értékként. (95) =INDEX(B2:B31;HOL.VAN($F2;$A2:$A31;1)) A sza kasz ha tá rok nál a (95) kép let sem mű kö dik he lye sen. En nél a megol dás - nál is tesz tel ni kell, hogy a megadott tá vol ság sza kasz ha tár vagy sem. A tesz te lést a HOL.VAN() függvény harmadik paraméterének 0-ra állításával végezhetjük el (96). Eb ben az eset ben a HOL.VAN() függvény pontos egyezést keres [hasonlóan az FKERES() függvényhez]. Ha a távolságként megadott érték szakaszhatár, akkor a függ vény szám mal az elem vek to ron be lü li sor szá má val, az ezt ma gá ban fogla ló HIBÁS() függ vény HAMIS ér ték kel jön vissza. Az egy sor ral fen tebb ke re sett szám meghatározása azonban egyszerűbb, mint ahogy azt az FKERES() függ vény ese té ben lát tuk, mi vel szem ben az FKERES() függ vénnyel az INDEX() és HOL.VAN() függvényeknél nem feltétlenül kell ugyanolyan indexű elemekkel dolgoznunk [(97) kép let utol só so ra]. (96) HOL.VAN($F2;$A2:$A31;0) (97) G2: =HA(HIBÁS(HOL.VAN($F2;$A2:$A31;0)); INDEX(B2:B31;HOL.VAN($F2;$A2:$A31;1)); INDEX(B2:B31;HOL.VAN($F2;$A2:$A31;1)-1)) Az egymásba ágyazott INDEX() HOL.VAN() függ vé nyek sem ke ze lik a 0 km-t mint távolságot, erről az esetről ennél a megoldásnál is nekünk kell gondoskodni (98). (98) G2: =HA($F2<=0;0; HA(HIBÁS(HOL.VAN($F2;$A2:$A31;0)); INDEX(B2:B31;HOL.VAN($F2;$A2:$A31;1)); INDEX(B2:B31;HOL.VAN($F2;$A2:$A31;1)-1))) Az INDEX() függvénybe ágyazott HOL.VAN() függ vény má sik nagy elő nye az FKERES() függ vénnyel szem ben, hogy nem kö tött az osz lo pok sor rend je. Bár me - lyik le het ke re sé si és ta lá la ti osz lop, füg get le nül ezek táb lán be lü li sor rend jé től [az FKERES() függvénynél a keresési oszlop csak az első oszlop lehet]. A megoldá-

126 126 Csernoch Má ria sokat összehasonlítva látható, hogy az FKERES() függ vény nem más, mint az INDEX() HOL.VAN() függvények egyszerűsített, ám kisebb képességekkel rendelke ző meg fe le lő je. Az FKERES() függ vény egyet len elő nye a má sik ket tő vel szemben, hogy csak egy függ vény, és mint ilyen, nincs szük ség a függ vé nyek egy más - ba ágyazására.

127 8. KAL CIUM Ábrázoljuk diagramon a kalciumkoncentráció-változás jellemző paramétereit a mért ér té kek alap ján (58. áb ra)! 8.A Kalciumkoncentráció-változás adatok importálása A KALCIUM.TXT [19] fájl 1486 izmon végzett mérés eredményét tartalmazza. Az első osz lop ban a kal cium kon cent rá ció vál to zá sát tá rol tuk min den egyes mé rés nél (amplitúdó = max Ca min Ca ), míg a má so dik osz lop ban a két fél ér ték kö zött el telt időt (a félérték az egyes mérések amplitúdójának a fele hozzáadva a min Ca -hoz, vagy le von va a max Ca -ból) (59. áb ra). A TARTOMANYOK.TXT [20] fájl első oszlopa tartalmazza az amplitúdó lehetséges értékeinek, míg a második oszlopa a félértékek időtartamának intervallumokra bontását. Hozd lét re a KALCIUM.XLS fájlt, azon be lül a KALCIUM mun ka la pot! A mun ka lap A B osz lo pai ba im por táld be a mért ada to kat (59. áb ra), az E osz lop ba a fél ér ték-in ter - val lu mo kat (60. áb ra, E4:E28 tar to mány) és a 3. sor ba az amp li tú dó-in ter val lu mo - kat (60. áb ra, G3:Z3 tartomány)! áb ra. Kalciumkoncentráció-változás jellemző paramétereinek ábrázolása háromdimenziós diagramon. Az x tengelyen [0; 6] a félérték szélességet, az y ten ge lyen [0; 4] az amp li túdót, a z tengelyen az adott paraméterekkel rendelkező események számát ábrázoltuk

128 128 Csernoch Má ria A feladat gyakoriságok meghatározása. Meg kell számolni, hogy hány olyan mért amplitúdó érték létezik, amelyik az amplitúdókhoz megadott egyes interval lu mok ba esik (60. áb ra, F3:Z3 tartomány), illetve hány olyan félérték létezik, ame lyik a fél ér té kek hez megadott egyes in ter val lu mok ba esik (60. áb ra, E4:E28 tartomány). A megoldáshoz a GYAKORISÁG() függ vény hasz ná la ta kí nál ko zik, de en nél a feladat nál ez nem al kal maz ha tó, mi vel a két gya ko ri ság szá mí tás nak egy idő ben kell meg tör tén nie. Ez azt je len ti, hogy meg kell ha tá roz ni azon szám pá - rok számát, melyekre a fenti két feltétel egyszerre teljesül. Egy olyan mátrixot (kétdimenziós tömböt) kell tehát létrehozni, amelynek sorait és oszlopait az amp li tú dó és a fél ér ték-tar to má nyok al kot ják (60. áb ra). A mát rix ele mei pe dig azon számpároknak a száma, amelyek mindkét feltételnek eleget tesznek. 59. áb ra. A kalciumkoncentráció-változás mért adatai A TARTOMANYOK.TXT megnyitásával a két mért értékhez tartozó intervallumok egymás melletti oszlopokba kerülnek. Ahhoz, hogy a mátrixot fel tudjuk tölteni, érdemes az egyik oszlopot sorrá transzponálni. A transzponálást el lehet végezni Irányított beillesztéssel, mi vel a cel lák kons tan so kat tar tal maz nak. [Je löl jük ki a transz po nál ni kí vánt tar to mányt, te gyük Vá gó lap ra a ki je lölt ér té ke ket, je löl jük ki azt a cel lát, ahol a víz szin tes tar to mány kez dőd ni fog (G3), majd Irányított beillesztéssel vé gez zük el az ada tok beil lesz té sét. Az Irányított beillesztés pár be széd - ab la kon be kell kap csol ni a Transzponálás kapcsolót.]

129 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén áb ra. Az amplitúdóhoz és a félértékhez tartozó intervallumok ismeretében az adott feltételnek eleget tevő amplitúdó félérték számpárok (59. áb ra, A2:B1487) darabszáma (H5:Z28) Amennyiben kihasználjuk azt az egyszerűsítést, hogy tartományokon belül azonos lépésközű intervallumokkal, tehát számtani sorozatokkal dolgozunk, nem feltétlenül szükséges előre létrehozni azt a fájlt, amely ezeket az intervallumo kat tar tal maz za. A 3.B rész feladat nál már ta lál koz tunk ez zel a prob lé má val. Excelen belül a leggyorsabb megoldás a számtani sorozat létrehozására, ha két egymást követő cellában megadjuk a sorozat két szomszédos elemét (a n és a n+1 ), majd a két cella közös kitöltőnégyzetét a kívánt tartományra húzzuk. A program a szám ta ni so ro zat két szom szé dos ér té ké ből ki szá mít ja a so ro zat diffe ren ciá ját (d), és ezzel az értékkel növelve vagy csökkentve előállítja a sorozat következő elemét. Ha a sorozat vízszintes elhelyezkedésű, akkor jobbra húzva az a n+2, bal ra húzva az a n 1 elemet állítjuk elő. Függőleges sorozat esetén lefelé húzva keletkezik az a n+2, felfelé húzva az a n 1 elem. Pozitív differencia esetén jobbra, illetve lefelé húzva növekvő, balra, illetve felfelé húzva csökkenő sorozatot kapunk. Negatív differencia esetén éppen fordítva. Jobbra, illetve lefelé húzva csökkenő, bal ra, il let ve fel fe lé húz va nö vek vő so ro za tot ka punk.

130 130 Csernoch Má ria 8.B Kalciumkoncentráció-változás jellemzőinek ábrázolása Ábrázoljuk diagramon az amplitúdó és a félértékek közötti összefüggést oly módon meghatározva, hogy hány olyan számpárt tartalmaz az A és B osz lop, ame lyik eleget tesz mindkét feltételnek (58. áb ra)! A 60. áb ra táblázatának megfelelően az amplitúdó intervallumait az F3:Z3tar to - mányon, míg a félérték intervallumait az E4:E28 tartományon helyezzük el, a mátrix feltöltését pedig a G5:Z28 tartományon végezzük el. A mát rix fel töl té se a kö vet ke ző al go rit mus alap ján tör té nik. A vizs gá lat az zal kez dő dik, hogy meg néz zük, az amp li tú dó ér té kek kö zül hány esik be le a [0; 0,2), il let ve a fél ér tékér té kek kö zül a [0; 0,25) in ter val lum ba. Ez az ér ték ke rül a G5 cellába. Egy olyan képletet kell létrehozni, amely vízszintesen és függőlegesen is másolható lesz annak érdekében, hogy az összes többi intervallumpáron el tudjuk dön te ni, hány szám pár esik be le ezek be. A G5 cella feltöltéséhez két ÉS feltétel nek kell egy szer re tel je sül nie. Az egyik kel azt biz to sít juk, hogy az egyik in ter - vallumon belül legyenek az amplitúdó ér té kek, a má sik kal pe dig ugyanezt a félértékekre. A tömbképletek azonban nem teszik lehetővé a beágyazott ÉS() függvények használatát (lásd 3.F), ezért ezeket egymásba ágyazott HA() függ vé - nyekkel fogjuk helyettesíteni (99). Mind a négy feltételnek eleget tevő számpárok szá mát meg kap juk, ha egy SZUM() függ vénnyel össze szám lál juk az egye sek szá mát, amit az utol só HA() függ vény IGAZ ágán helyezünk el. (99) G5: {=SZUM( HA($A$2:$A$1487>=F$3; HA($A$2:$A$1487<G$3; HA($B$2:$B$1487>=$E4; HA($B$2:$B$1487<$E5;1)))))} A G5 cellában létrehozott képlet másolásához különös figyelmet kell fordítani a cel lák rög zí té sé re. Rög zí te ni kell az A és B oszlopokat, hogy a vízszintes másolásnál ne mozduljanak el. Rögzíteni kell még az amplitúdó intervallumait tartalmazó cellák sorát (60. áb ra, 3. sor), hogy a füg gő le ges má so lás nál ne mozdul ja nak el, va la mint a fél ér ték in ter val lu mait tar tal ma zó cel lák osz lo pát (60. áb - ra E oszlop), hogy a vízszintes másolásnál ne mozduljanak el. A mátrix feltöltését követően még a háromdimenziós ábra létrehozását kell elvégezni. Ezt az Olvasóra bízzuk (58. áb ra).

131 9. AF RI KA Az In for ma ti ka OKTV 2010, Má so dik for du ló, Excel felada tát old juk meg [16] [18]. Az eredeti szövegnek [17] a be ve ze tő je az aláb biak ban ol vas ha tó, a részfeladatok ezt követően kerülnek ismertetésre (9.A 9.L). Az itt közölt sorrend nem mindenhol követi az eredetit, és helyenként maguk a feladatok is eltérnek a kiadot tól. En nek ma gya rá za ta, ahogy azt már ko ráb ban is lát tuk, hogy a ver seny so rán egyes rész felada tok nem ke rül tek ér té ke lés re [18], ugyanak kor tu dunk hoz zá al go rit must ad ni (lásd 2.A, 4.A, 4.C). A feladat eredeti szövege Az AFRIMPEX, egy frissen létrehozott külkereskedelmi vállalkozás, most alakít ja ki kap cso la tait 12 af ri kai or szág cé gei vel. A cég két felsővezetője és hat középvezetője mellett 54 ügyintézőt alkalmaz a külkereskedelmi kapcsolatok ápolására; az ügyintézők mindegyike szakosodott a 12 ország valamelyikére. A kez de ti idő szak ban a kin ti kol lé gák kal ren ge teg egyez te té si feladat van, ezért a kom mu ni ká ciót legin kább a te le fo nos kap cso lat ra épí tik. Egy-egy be szél - ge tés idő tar ta ma nem ér he ti el az 1 órát; ha ez mégis meg tör tén ne, a köz pont automatikusan bont. A telefonköltség minden beszélgetés esetén a kapcsolási díj és a minden megkezdett perc után számított percdíj összegeként adódik (mindkettő függ a cé lor szág tól; eze ket az ADATOK.TXT [16] ál lo mány ban ta lá lod meg). Az af ri kai part ne rek a kez de ti idő szak ban éj jel-nap pal fo gad ják a hí vást, de a hosszú távú cél az, hogy a magyar kollégák törekedjenek az ottani munkaidőben, helyi idő sze rint 9 17 óra kö zött hív ni a kül föl di part ne re ket. A he lyi idő ki szá mí tá sá - hoz szin tén az ADATOK.TXT fájl ban [16] ta lálsz se gít sé get, Ma rok kó 1 óra pél dául azt je len ti, hogy ami kor Bu da pes ten ép pen dél van, ak kor Ma rok kó ban még csak dél előtt 11 óra. Minden munkatársnak külön mellékállomás áll rendelkezésére, ezek kiosztását (a cég telefonkönyvét ) is az ADATOK.TXT tartalmazza [16], és ugyanitt ta lá - lod a cég első, június 8-ával kezdődő hetének híváslistáját is, a következő ada tok kal: a hívó mellékállomásának száma, a hí vott or szág, a hí vás kez de te ma gyar idő sze rint, a hí vás vé ge ma gyar idő sze rint.

132 132 Csernoch Má ria 9.A Adatok konvertálása szövegfájlból Hozd lét re az AFRIMPEX munkafüzetet, benne a HÍVÁSOK és a TELEFONKÖNYV mun ka la - pot! Az ADATOK.TXT szö veg fájl ada tai val töltsd fel a hí vá sok mun ka lap A D (61. áb - ra), va la mint a TELEFONKÖNYV A C osz lo pait a min tá nak meg fe le lően (62. áb ra)! 61. áb ra. Az AFRIMPEX munkafüzet HÍ VÁSOK munkalapjának A D oszlopa 62. áb ra. Az AFRIMPEX munkafüzet TELEFONKÖNYV munkalapjának A C oszlopa Az ADATOK.TXT [16] szö veg fájl egy uni ver zá lis, a táb lá za tok fel töl té sé hez szüksé ges csak nem va la mennyi ada tot tar tal ma zó szö veg. A ko ráb bi felada tok kal ellentétben a fájl ésszerű megnyitása a különböző szerkezetű adathalmazok egy fájlon belüli elhelyezése miatt nem járható út. Azt viszont meg tudjuk tenni, hogy a szövegfájlt törlésekkel és segédfájlok mentésével több, egységes szerkeze-

133 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 133 tű szöveges állománnyá alakítjuk. Ezek a kisebb állományok már megnyithatók Excelben, és elvégezhetők a szükséges konverziós lépések. A HÍVÁSOK mun ka lap A D osz lo pai nak fel töl té sé hez egy olyan szö veg fájlt érdemes előzetesen készíteni az ADATOK.TXT [16] fájl ból, ami a hí vás lis ta előt ti és az azt követő szövegrészeket nem tartalmazza. Az így mentett szövegfájlt megnyitva minden adat bekerül a megfelelő oszlopba. Egyetlen teendő maradt, hogy a dátum- és időformátumokat a mintának megfelelően (61. áb ra) két-két ka rak te - res re ál lít suk. A dá tum-i dő egyé ni szám for má tum ban an nak biz to sí tá sá ra, hogy va la mennyi ön ál ló egy ség füg get le nül az ér té kes je gyek szá má tól két ka rak te - res ként je len jen meg, a for má zó ka rak te rek meg dup lá zá sá ra van szük ség. Az évszám megjelenítéséhez a mintának megfelelően négy karaktert használunk. Így az é formázó karakter négyszer jelenik meg a formázó soron belül (63. áb ra). Az egyéni számformátumok ilyen és hasonló módon történő létrehozása, kezelése remekül előkészítheti a programozási nyelvekből ismert formázott kiíratást. 63. áb ra. Egyéni dátum-idő formátum létrehozása annak biztosítására, hogy minden önálló egység (kivéve az évet, ami négykarakteres) kétkarakteresként jelenjen meg az értékes karakterek számától függetlenül A TE LE FON KÖNYV mun ka lap ada tait szin tén az ADATOK.TXT [16] fájl tar tal maz - za. Az im por tá lást az ne he zí ti meg, hogy a te le fon könyv ada tai nem egy sé ge sek, mi vel há rom kü lön bö ző szin tű dol go zót kü lön böz te tünk meg (ügy in té ző, közép ve ze tő, felsővezető, lásd a feladat ere de ti szö ve gét és a 62. áb ra min tá ját). A min tá nak meg fe le lően a felsővezető (62. áb ra, 26. sor) és az ügy in té ző (62.

134 134 Csernoch Má ria ábra, és sor) szin ten csak a beosz tást kell a táb lá zat ban meg je le - ní te ni, míg kö zép ve ze tői szin ten a dol go zó szak te rü le tét is (62. áb ra, 27. és 32. sor). Felsővezető csak ket tő van, eze kért nem ér de mes kü lön szö veg fájlt lét re - hoz ni. Egy sze rűbb ma nuá li san át má sol ni az ada to kat. A kö zép ve ze tők ese tén mind a se géd-szö veg fájl lét re ho zá sa, majd an nak im por tá lá sa, mind a ma nuális má so lás megold ha tó kö ze lí tő leg ugyanannyi idő alatt. Az ügy in té zők nagy szá ma miatt azon ban min den kép pen ja val lott a se géd-szö veg fájl lét re ho zá sa (ADA TOK_UGYINTEZOK.TXT), ami az ügy in té zők ne vén és te le fon szá mán kí vül nem tartalmaz adatokat. Sokat egyszerűsít a feladaton, hogy minden dolgozónak egy ve ze ték- és egy ke reszt ne ve van, és a ne vet a te le fon szám kö ve ti. Az adat fájl im por tá lá sá nál el vá lasz tó ka rak ter ként megad hat juk a szó közt, így egy há rom - oszlopos táblázatot kapunk a három adatnak megfelelően. A vezeték- és keresztnevek egyetlen cellába írásához alkalmazzuk az összefűzést (100). Az így kapott ada to kat egy Irányított beillesztés / Értéket kap cso ló já nak vá lasz tá sá val át tud juk má sol ni a TE LE FON KÖNYV mun ka lap ra, majd a név és a te le fon szám kö zé beil lesz - tünk egy osz lo pot a beosz tás nak, ame lyet az ügy in té ző szó val töl tünk fel. (100) =A1&" "&B1 Az ügyintézők listájához hozzámásoljuk a középvezetők listáját. Ennek az elkészítéséhez az elegánsabb és biztonságosabb megoldást, a segéd-szövegfájl létrehozását és importálását ismertetjük. A nevek összefűzése ugyanúgy történik, mint az ügyintézőknél, míg a beosztásnál a dolgozó szakterületéhez hozzá kell fűzni a bevezető karaktersorozatot (101). A másolást ebben az esetben is Irányított beillesztéssel kell vé gez ni. (101) ="Középvezető - "&G1 A TELEFONKÖNYV mun ka lap fel töl té se a felsővezetők át má so lá sá val lesz tel jes. Az ada tok im por tá lá sa után a fej léc el ké szí té se és a név sze rin ti sor ba ren de zés maradt hátra. 9.B Segédtábla feltöltése Az ADATOK.TXT [16] szö veg fájl ada tai val töltsd fel a hí vá sok mun ka lap se géd táb lá ját (P T oszlopok) a mintának megfelelően (64. áb ra)! A segédtábla adatainak importálásához két segéd-szövegfájl létrehozása javallott (ADATOK_IDOELTOLODAS.TXT és ADATOK_DIJAK.TXT). Mindkét fájl importálásánál érdemes szóközt használni elválasztó karakterként, majd a fölösleges oszlopokat a táblázatkezelőben törölni. A szövegfájlok létrehozásánál célszerű továbbá a Burkina Faso névben szereplő szóközt átmenetileg kitörölni, hogy egységesen lehessen az országokat importálni. A szóköz később, az Excel táblában pótolható.

135 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén áb ra. Az AFRIMPEX munkafüzet segédtáblája, amely tartalmazza az ország magyar és angol nevét (P és T oszlopok), az időeltolódást (Q oszlop), a kapcsolási díjat és a percdíjat (R és S oszlopok) Az ADATOK_IDOELTOLODAS.TXT fájl Excelben tör té nő meg nyi tá sa előtt a nyi tó és zá ró zá ró je le ket ér de mes már a szö veg ke ze lő prog ram ban tö röl ni, vagyis le cse - rélni semmire (lásd 2.A). Ezzel a megoldással fölöslegessé válik az importálás során keletkezett óra oszlop, amit a későbbiekben egyéni számformátum megadá sá val fo gunk meg je le ní te ni (64. áb ra, Időeltolódás, Q osz lop). Az or szág magyar nevét, angol nevét és az időeltolódást kell átmásolni a HÍVÁSOK mun ka lap ra. Ha son lóan já runk el az ADATOK_DIJAK.TXT fájl im por tá lá sa kor is. A szük sé ges két osz lo pot a kap cso lá si díj jal és a perc díj jal át má sol juk a HÍVÁSOK mun ka lap ra. (Ne fe led kez zünk meg visszaír ni a szó közt Burkina Faso ne vé be!) Ezt kö ve tően a számformátumok beállítását kell még elvégezni a Q S oszlopokon (64. áb ra). 9.C Ma gyar weblap kon ver tá lá sa A HÍ VÁ SOK mun ka lap kiegé szí té sé hez szük sé günk lesz a MAGYARWIKI.HTM oldalról né hány adat ra (65. ábra). Hozd lét re a min ta sze rint az AFRIMPEX mun ka fü zet ben a MA GYAR_WIKI mun ka la - pot! Csak az Or szág (ma gyar név), a Te rü let (km 2 ) és a GDP/PPP (USD/fő) 2005 me zők re van szük ség (66. áb ra). Ele gen dő az el ső blokk el ké szí té se (53 ál lam), mert ez a szá munk ra szük sé ges orszá gok ada tait mind tar tal maz za.

136 136 Csernoch Má ria A 2. és a 7. fe je ze tek hez ha son lóan egy weblap egyes rész le teit sze ret nénk feldol goz ni Excelben. Az ott kö zölt megol dá sok is me re té ben (2.A és 7.A) itt is több lehetőség közül választhatunk. Ennek a lapnak (65. áb ra) a sajátossága, hogy egy szövegszerkesztés-technikailag jól megszerkesztett dokumentum [3], ám szá mos olyan adatot tartalmaz, amelyre a feladat megoldásához nincs szükségünk (zászlók, főváros, legnagyobb város, linkek, népességre vonatkozó adatok). 65. áb ra. Az eredeti MAGYARWIKI.HTM oldal átalakítandó táblázata. A végleges táblázat az eredeti táblázat első oszlopában szereplő neveket, a második oszlopában szereplő területet, valamint az ötödik oszlopában szereplő GDP-adatokat fogja tartalmazni 66. áb ra. A MAGYARWIKI.HTM oldal táblázatából kialakított MAGYAR_WIKI munkalap 1. megoldás: megnyitás Excelben A konverziós lépések sorozatát a fölösleges sorok és oszlopok törlésével érdemes kezdeni. Algéria sorától felfelé és a Zöld-foki Köztársaság sorától lefelé minden sort kitörlünk. Az osz lo pok kö zül az or szág ne vét, te rü le tét és GDP-jét kell megtartanunk. Ezt követően érdemes szövegfájlként mentenünk, hogy minden számunkra fölösleges információ egyetlen lépésben eltűnjön a lapról. A szövegfájl

137 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 137 létrehozásakor arra kell figyelni, hogy a fájl típusának megválasztásánál Unicodeos szöveget válasszunk, hogy meg tudjuk tartani azokat az ékezetes karaktereket is, amelyek nincsenek benne a Közép-európai (Windows) karakterkészletben. Az új ra meg nyi tott táb lá zat na gyon biz ta tó. Két al ka lom mal lesz szük sé günk mó do sí tá sok ra. Az ere de ti weblap Fő vá ros / leg na gyobb vá ros osz lo pá ban azok nál az or szá gok nál, ahol a fő vá ros nem a leg na gyobb vá ros, a cel la két vá ros - nevet tartalmaz. Ennek következtében a táblázatba üres sorok kerülnek. Ezeket törölni kell. A törlést elvégezhetjük manuálisan, de használhatjuk a 7.A részfeladat ban be mu ta tott mak rót is. A má sik prob lé ma, hogy a GDP-a da tok mel lett záró jel ben ese ten ként meg je le nik egy év szám. A zá ró je les ki fe je zés meg je le né se a GDP-számadatok mellett azt eredményezte, hogy a GDP-értékek elvesztették ere de ti je len té sü ket, és ka rak ter so ro zat ré sze ként sze re pel nek a cel lá ban. Mindenképpen indokolt tehát a zárójeles évszámok eltávolítása, amely nagyban ha son lít a 2.A rész feladat 1. megol dá sá hoz. Egyet len el té rés van a két megol dás kö zött: a 2.A rész feladat ban ka rak ter so ro zat fö lös le ges ka rak te rei től kel lett megszabadulni. Ebben az esetben a végeredmény egy szám lesz. A felhasznált függvények tehát megegyeznek a 2.A részfeladatban használt függvényekkel: SZÖ- VEG.KERES(), BAL(), HIBÁS(), HA(). A szö veg ke ze lő függ vé nyek azon ban ér ték ként szö ve get ad nak vissza, amit vissza kell ala kí ta nunk szám má. Prog ra mo zás ban gyakori megoldás a típuskonverzió használata. Itt is meg kell találni azt a módot, függvényt, amely elvégzi a karaktersorozat számmá alakítását [ÉRTÉK() függ vény, lásd 7.A, (88)]. A rész le tek is mer te té se nél kül a (102) kép let ad ja a kon ver ziós feladat megol dá sát. (102) =ÉRTÉK(HA(HIBÁS(SZÖVEG.KERES("(";D2)); D2;BAL(D2;SZÖVEG.KERES("(";D2)-1))) Az így ka pott ér té kek be má sol ha tóak az AFRIMPEX munkafüzet MAGYAR_WIKI mun ka lap já ra. 2. megoldás: megnyitás Wordben Ha Wordben nyit juk meg a weblapot, ak kor az el ső teen dő az, hogy a tel jes, szá munk ra ér de kes táb lá za tot át má sol juk egy üres do ku men tum ba. Az új do ku - mentum már csak az országok jellemző adatait felsorakoztató táblázatot tartalmaz za, de még min dig fö lös le ges ada tok kal ter hel ve. Ah hoz, hogy csak a számunk ra ér té kes ada tok ma rad ja nak vissza, ki tö röl jük a táb lá zat el ső két so rát és a fö lös le ges osz lo pait. A szö veg fájl lét re ho zá sa előtt a táb lá za tot ér de mes átala kí - tani szöveggé, amelyben elválasztó karakterként használhatunk tabulátort. Az így keletkezett dokumentumot szövegfájlként mentjük. A mentésnél itt is vi-

138 138 Csernoch Má ria gyáz ni kell, hogy Unicode formátumban mentsünk az ékezetes karakterek megtar tá sa miatt (67. ábra). A két megoldást összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy időben nincsen eltérés. A Word elő nye az Excellel szem ben az volt, hogy nem kel lett kü lön gon dos - kod nunk az üres so rok ról azok nál az or szá gok nál, ahol a fő vá ros nem a leg na - gyobb város. Hátránya viszont, hogy a szövegfájl létrehozása előtt meg kell ol da ni a táb lá zat szö veg gé ala kí tá sát egy szó köz től el té rő ka rak ter mint el vá lasz - tó ka rak ter meg vá lasz tá sá val. 9.D Angol weblap konvertálása Az egyes országok lakosságát a frissebb, 2009-es adatokat tartalmazó angol nyelvű ANGOLWIKI.HTM ol dal ról ke res sük ki. Hozd lét re az ANGOL_WIKI mun ka la pot! Összesen 61 ál lam lesz, és ezek nél is csak az Or szág (an gol név) és a Né pes ség (fő) 2009 me zők re van szük ség (68. áb ra). Annak ellenére, hogy az ANGOLWIKI egy jól meg szer kesz tett weblap [3], nehezen konvertálható (67. áb ra). Egyik nagy hát rá nya, hogy a lap nyel ve an gol, az ada to - kat vi szont ma gyar Excelben kell meg je le ní te ni, il let ve szá mos olyan ada tot és formázást tartalmaz, amelyre nem lesz szükségünk az Excel táblában. Mindezt fi gye lem be vé ve a kon ver zió el vég zé sé re ez eset ben is legalább két le he tő sé günk van. Excelben és Wordben is átala kít hat juk úgy a weblapot, hogy csak a szük sé - ges két osz lo pot tart juk meg a szá munk ra re le váns ada tok kal. 67. áb ra. Az eredeti ANGOLWIKI.HTM oldal táblázatának egy részlete. Az országok neve mellett az egyetlen megtartandó adat a népesség (Population). A táblázatot összehasonlítva a MAGYARWIKI.HTM táblázatával láthatjuk, hogy az angol lap több számunkra felesleges adatot tar tal maz, mint a ma gyar

139 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén áb ra. Az AFRIMPEX munkafüzet ANGOL_WIKI munkalapja, amely az ország angol nevét (A oszlop) és a népességét (B oszlop) tartalmazza A fölösleges sorok és oszlopok törlése után elmenthetjük a szövegfájlt, amely nek meg nyi tá sa után lát hat juk, hogy ma radt még bő ven adat, ami től meg kell sza ba dul ni. Szem ben a ma gyar weblappal az an gol nem név sor ba ren dez ve tar tal maz za az or szá gok ne vét, ha nem ég tá jak sze rin ti be so ro lás ban (67. áb ra). Csak ezen cso por to kon be lül van nak az or szá gok név sor ba ren dez ve. Ez nem lenne jelentős eltérés, de az égtájak szerinti összesítő sorokat nem tarthatjuk meg. Eze ket is ki kell tö röl ni. Össze sen 61 or szág ma rad hat a lis tá ban. A fö lös le ges so rok tör lé sét kö ve ti a cel lá kon be lü li fö lös le ges ada tok tör lé se. Ahhoz, hogy algoritmust tudjunk adni a törléshez, először a törlendő szövegekben va la mi sza bály sze rű sé get kell ke res nünk. Az or szá gok ne vét tar tal ma zó cellák ban a ne vet kö vet he ti egy szö veg ke rek zá ró jel ben, majd ezt is kö vet he ti egy szöveg szögletes zárójelben. A népesség oszlopban még bonyolultabb a helyzet. Egy részt az ere de ti ez res el vá lasz tó vessző ka rak te rek nor mál vessző ként je len - nek meg, ezzel szöveggé konvertálva a számot. Másrészt minden számot követ egy újabb szám, ami vagy szög le tes, vagy ke rek zá ró jel ben sze re pel. Eze ket a zárójeleket is ki kell törölni, mert hasonlóan a vesszőhöz, ezek is karaktersorozattá ala kít ják a szá mo kat. A vesszők tör lé se a legegy sze rűb ben és leg gyor sab ban a Cse re pa ranccsal végez he tő el, ahol min den vesszőt a sem mi re cse ré lünk. Amennyi ben Excel függvényekkel szeretnénk a cserét elvégezni, akkor a HELYETTE() függvényt érdemes hasz nál ni (2.A). A függ vény az összes vesszőt le cse ré li az üres sztring re, és viszszaad egy ka rak ter so ro za tot (103), amit szük ség ese tén az ÉRTÉK() függ vénnyel szám má tu dunk kon ver tál ni [lásd 7.A (88) és 9.C (102)]. (103) =HELYETTE(B2;",";"")

140 140 Csernoch Má ria A zárójelek egységesítése nagyban megkönnyítheti a feladatot. A kétféle zárójel kezelése rendkívül érdekes algoritmus, ezért mindkét megoldást bemutatjuk. 1. megoldás: egységes zárójelekkel Mivel a BAL() függvényt fogjuk használni a nevek letisztázására, ezért az első záró jel he lyét kell meg ta lál ni a SZÖVEG.KERES() függ vénnyel. Eb ből adó dik, hogy nem szükséges az összes zárójel egységesítése. Elegendő a nyitó zárójeleket egyfor má ra cse rél ni. A zá ró je lek el he lyez ke dé sé re is fi gyel nünk kell. Míg a szög le tes zárójelben lévő szövegek (a zárójellel együtt) szóköz nélkül követik az előttük álló ka rak ter so ro za tot, ad dig a ke rek zá ró jel és az azt megelő ző ka rak ter so ro zat között szóköz szerepel. A zárójelek egységesítésére tehát két cserét kell elvégeznünk. Nyi tó ke rek zá ró jel cse ré je nyi tó szög le tes zá ró jel re Keresett szöveg: ( Csere erre: [ Szóköz nyitó szögletes zárójel kombináció cseréje nyitó szögletes zárójelre Keresett szöveg: szóköz[ Csere erre: [ Meg jegy zés: Ezek a cserék is elvégezhetők a HELYETTE() függ vénnyel. A városok nevének letisztázása a már ismert SZÖVEG.KERES(), BAL(), HIBÁS() és HA() függvények egymásba ágyazásával és természetesen megfelelő paraméterezésével érhető el. A SZÖVEG.KERES() függvénnyel megkeressük a szögletes zárójel he lyét. Ha nincs a ka rak ter so ro zat ban szög le tes zá ró jel [ezt a HIBÁS() és a HA() függ vénnyel el lenőriz zük], ak kor az ere de ti szö ve get ad juk vissza. Ha van ilyen zárójel, a függvény visszaadja a zárójel helyét. Ekkor a BAL() függ vénnyel eggyel kevesebb karaktert vágunk le, mint amely pozíción a szögletes zárójel található (104). (104) =HA(HIBÁS(SZÖVEG.KERES("[";A1));A1;BAL(A1;SZÖVEG.KERES("["; A1)-1)) A né pes ség szám ként tör té nő kiíra tá sá ra az el já rás ha son ló az elő ző höz, mint ami kor a ne ve ket írat tuk ki. En nél az adat nál azon ban nem sza bad el fe lej - te ni, hogy a vég ered mény egy szám, te hát a ka rak ter so ro za tot szám má kell alakí ta ni (105). Az ér té kek előál lí tá sát kö ve tően lét re kell hoz ni a táb lá zat fej lé cét (68. áb ra). (105) =ÉRTÉK(HA(HIBÁS(SZÖVEG.KERES("["; B1)); B1;BAL(B1;SZÖVEG.KERES("[";B1)-1)))

141 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén megoldás: eredeti zárójelekkel Ab ban az eset ben, ha kü lönb sé get te szünk a két zá ró jel tí pus kö zött, ak kor va la - mennyi fel té telt úgy kell megír ni, hogy vizs gál ja a szög le tes és a ke rek zá ró je let is. Lényegi eltérés nincs az előző megoldáshoz képest. Amivel többet tudnak a következő (106), (107) függvények az, hogy bármilyen két keresendő szöveget le tudnak kezelni. Olyan esetekben is, amikor a Cse re parancs nem alkalmazható. (106) =HA(ÉS(HIBÁS(SZÖVEG.KERES("[";A1));HIBÁS(SZÖVEG.KERES("(";A1)));A1; HA(HIBÁS(SZÖVEG.KERES("("; A1));BAL(A1;SZÖVEG.KERES("["; A1)-1); BAL(A1; SZÖVEG.KERES( ( ; A1)-1))) (107) =ÉRTÉK(HA(ÉS(HIBÁS(SZÖVEG.KERES("[";B1));HIBÁS(SZÖVEG.KERES("(";B1)));B1; HA(HIBÁS(SZÖVEG.KERES("[";B1)); BAL(B1;SZÖVEG.KERES("(";B1)-1); BAL(B1; SZÖVEG.KERES("[";B1)-1)))) Most ér kez tünk a kon ver ziós felada tok vé gé hez. A kö vet ke zők ben (9.E 9.L) eze ket az ada to kat fel hasz nál va fo gunk szá mí tá so kat vé gez ni. 9.E Ügyintéző-ország kölcsönös hozzárendelés A TELEFONKÖNYV mun ka lap D2 cel lá já ba írj olyan kép le tet, ame lyet D63-ig másolva minden ügyintéző esetén megadja az ügyintézőhöz tartozó ország nevét, a vezetők ese tén pe dig a cel lát üre sen hagy ja (69. áb ra)! 69. áb ra. Az AFRIMPEX munkafüzet TELEFONKÖNYV munkalapjának importált (A C) és szá mí tott oszlopai (D G) A HÍVÁSOK mun ka lap A oszlopa tartalmazza a melléket, amelyről a hívást kezde mé nyez ték, B osz lo pa pe dig a hí vott or szá got (70. áb ra). A TELEFONKÖNYV munka lap C osz lo pá ban (62. áb ra) található mellékek (HÍVÁSOK mun ka lap A2:B1119 tartomány, 61. ábra), mint bemenő paraméterek alapján meg tudjuk határozni

142 142 Csernoch Má ria az ügyintézőhöz rendelt ország nevét. A feladat megoldható FKERES() függ vénynyel (108), vagy az egy más ba ágya zott INDEX() és HOL.VAN() függvényekkel (109). Az FKERES() függ vény hasz ná la ta a rö vi debb megol dás, de fi gyel ni kell a függvény pa ra mé te re zé sé re. Mi vel a ke re sé si és ta lá la ti táb la el ső osz lo pá nak ele mei nincsenek növekvő sorrendbe rendezve, ezért a függvény helyes működéséhez csak pontos egyezést engedhetünk meg. A pontos egyezést úgy tudjuk biztosítani, hogy az FKERES() függ vény ne gye dik 'Tar to mány ban ke res' pa ra mé te rét HAMIS ér ték re ál lít juk [(108), lásd 7.B]. Ezt az FKERES() függ vényt kell el he lyez ni a HA() függ vé nyen be lül, ami azt vizs gál ja, hogy a dol go zó beosz tá sa sze rint ügy in - téző vagy sem, mivel csak ügyintézők esetén kell az ország nevét megjeleníteni. Min den más eset ben, te hát kö zép- és felsővezetők ese tén, üre sen kell hagy ni a cel lát. (108) D2: =HA(B2="ügyintéző";FKERES(C2;hívások!A$2:B$1119;2;HAMIS);"") Ha az INDEX(), HOL.VAN() összetett függvényt használjuk, akkor a HOL.VAN() függ vény nél is be kell ál lí ta nunk, hogy nincs ren de zés a ke re sé si osz lop ban. Ezt a függvény harmadik paraméterében Egyezés típusa egy 0 értékkel tehetjük meg (109). Ez a megol dás va la mi vel hosszabb, mint az elő ző (108), de sza ba dab - ban le het hasz nál ni, mint az FKERES() függvényt, mivel nincs megkötés a keresési és a találati oszlopok viszonylagos helyzetére (lásd 7.B). A (108) képlethez hason lóan az INDEX() függ vényt is egy HA() függ vé nyen be lül kell el he lyez ni. (109) D2: =HA(B2="ügyintéző"; INDEX(hívások!B$2:B$1119;HOL.VAN(C2;hívások!A$2:A$1119;0));"") 9.F Hívások hossza A HÍVÁSOK mun ka lap E osz lo pát töltsd ki (egyet len) olyan kép let tel, amely min den hívásra megadja annak időtartamát óra: perc: másodperc formátumban, a percet és a má sod per cet két-két jegy re (pl. 0:03:05, az óra ér té ke a fel té te lek ér tel mé - ben szük ség kép pen 0) (70. áb ra)!

143 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén áb ra. Az AFRIMPEX munkafüzet HÍ VÁSOK munkalap importált (A D) és szá molt osz lo pai (E G) Az időtartam meghatározása egy egyszerű kivonás. A hívás vége dátum-idő ér ték ből ki von juk a hí vás kez de te dá tum-i dő ér té ket (110). (110) E2: =D2-C2 9.G Dolgozó beosztása A HÍVÁSOK mun ka lap F osz lo pát töltsd ki (egyet len) olyan kép let tel, amely min den hí vás ra megad ja a mun ka társ ne vét és beosz tá sát, kö zép ve ze tők ese tén a szak te rü - letet is, pl. Mester Zsuzsa középvezető Előkészítés vagy Pap Zsófia ügyintéző formában! Megoldásod értékesebb, ha nem használsz segédcellákat (70. áb ra). A feladat megol dá sá hoz szük sé günk lesz a TELEFONKÖNYV mun ka lap két ada tá ra, a dolgozó nevére és beosztására. Mivel a dolgozó neve és melléke között 1:1 kapcso lat van, ezért a mel lék is me re té ben és a (109) kép let ben megadott megol dás kétszeri alkalmazásával meg tudjuk adni mindkét kért adatot (111). Ahhoz, hogy a két ér ték egy cel lá ban je len jen meg, a ka pott ka rak ter so ro za to kat össze kell fűz ni (lásd 6.C). (111) F2: =INDEX(telefonkönyv!A$2:A$63;HOL.VAN(A2;telefonkönyv!C$2:$C63;0)) &" "& INDEX(telefonkönyv!B$2: B$63;HOL.VAN(A2;telefonkönyv!C$2:C$63;0)) Az össze tett függ vény el ső tag ja a ne vet ad ja vissza az INDEX() függ vény be ágyazott HOL.VAN() függ vénnyel, ezt kö ve ti a kiegé szí tő szó köz hoz zá fű zé se, végezetül az újabb INDEX() függvénybe ágyazott HOL.VAN() függ vény, amely visszaad ja a dol go zó beosz tá sát. A két INDEX() függ vény csak annyi ban tér el egy más - tól, hogy a visszatérési értéket más oszlopból veszik.

144 144 Csernoch Má ria 9.H Hívás díja A HÍ VÁ SOK mun ka lap G osz lo pá ba írj (egyet len) olyan kép le tet, amely a kap cso lá si díj, a perc díj és a meg kez dett per cek szá ma alap ján min den hí vás ra megad ja a hí - vás költ sé gét! Megol dá sod ér té ke sebb, ha nem hasz nálsz se géd cel lá kat (70. ábra). 71. áb ra. Az AFRIMPEX munkafüzet HÍ VÁSOK munkalapjának kibővített segédtáblája, amely az eredeti adatokon túl tartalmazza az Ügyintézők száma oszlopot (U, képlettel számolható, lásd 9.K rész feladat), a MAGYAR_WIKI (9.C) és ANGOL_WIKI (9.D) munkalapokról függvénnyel kiolvasott területre (V osz lop), GDP-re (X oszlop), valamint népességre (W oszlop) vonatkozó adatokat is A hí vás költ sé gét a kap cso lá si díj és a perc díj (64. és 71. áb ra) alap ján tud juk kiszámolni úgy, hogy minden megkezdett percet megszorzunk a percdíjjal, és ehhez hozzáadjuk a kapcsolási díjat. Annak eldöntésére, hogy csonka percről van-e szó vagy sem, az idő tar tam má sod per cét kell vizs gál nunk. Ha a má sod - perc értéke nulla, akkor egész perccel számolunk. Ha a másodperc értéke nagyobb, mint nul la, ak kor ez meg kez dett perc nek szá mít, és a per cet meg kell növelni eggyel a szorzás előtt. A műveleti sorrendet a képletben a megfelelő zá ró je le zés sel je löl het jük ki (112). Már csak egyet len ap ró ság ma radt: a ki vá lasz - tott országhoz megadni a hozzá tartozó percdíjat és kapcsolási díjat. Mindkét ada tot a HÍVÁSOK mun ka lap tar tal maz za, az R és az S osz lo pok ban (71. áb ra). A díjak meghatározásához használható a rövidebb FKERES() függ vény, mi vel a ke re sé si osz lop (or szág ne ve) a ta lá la ti osz lo pok tól bal ra he lyez ke dik el (kap cso - lá si díj a se géd táb la 3. osz lo pa, perc díj a se géd táb la 4. osz lo pa, 71. áb ra). A perc és másodperc meghatározására a PERC() és MPERC() függvényeket használjuk.

145 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 145 (112) G2: =FKERES(B2;P$2:S$13;3)+ FKERES(B2;P$2:S$13;4)*HA(MPERC(E2)=0;PERC(E2);PERC(E2)+1) 9.I Hívások száma A TELEFONKÖNYV mun ka lap E osz lo pát töltsd ki (egyet len) olyan kép let tel, amely minden dolgozóhoz megadja az általa bonyolított összes hívás számát! A feladat megold ha tó egy DARABTELI() függ vénnyel (113), vagy az ál ta lá no sabb megoldással, egy SZUM() függvénybe ágyazott HA() függ vénnyel (114). Ezen utób bi kép let el fo ga dá sa kor azon ban fi gyel ni kell ar ra, hogy ez egy tömb kép let, így nem a szo ká sos Enterrel zár juk, ha nem a Ctrl+Shift+Enter bil len tyű kom bi - nációval (lásd 2.H). (113) E2: =DARABTELI(hívások!A$2:A$1119;C2) (114) E2: {=SZUM(HA(C2=hívások!A$2:A$1119;1))} 9.J Hívások időtartama A TELEFONKÖNYV mun ka lap F osz lo pát töltsd ki (egyet len) olyan kép let tel, amely min den dol go zó hoz megad ja az ál ta la bo nyo lí tott összes hí vás együt tes idő tar ta - mát, illetve a G oszlopban az összes hívás együttes költségét (69. ábra)! En nek a feladat nak is két megol dá sát kö zöl jük. Az egyik le het sé ges megol dás a SZUMHA() függ vény al kal ma zá sa (115), (116) és meg fe le lő pa ra mé te re zé se. A má - sik megoldás ismételten a SZUM() függvénybe ágyazott HA() függ vény (117), (118). En nek a megol dás nak az elő nye, hogy nem szük sé ges hoz zá új függ vény ismerete, rendkívül egyszerű a függvények paraméterezése, illetve több hasonló tí pu sú feladat megol dá sá nál al kal maz ha tó. (115) F2: =SZUMHA(hívások!A$2:A$1119;C2;hívások!E$2:E$1119) (116) G2: =SZUMHA(hívások!A$2:A$1119;C2;hívások!G$2:G$1119) (117) F2: {=SZUM(HA(C2=hívások!A$2:A$1119;hívások!E$2:E$1119))} (118) G2: {=SZUM(HA(C2=hívások!A$2:A$1119;hívások!G$2:G$1119))}

146 146 Csernoch Má ria 9.K Or szá gok ada tai nak fel töl té se A HÍVÁSOK mun ka lap V, W és X osz lo pait töltsd ki osz lo pon ként egy-egy má sol ha tó kép let se gít sé gé vel, hogy V2:X13-ban rend re a Te rü let (km 2 ), a Né pes ség (fő) 2009 és a GDP/PPP (USD/fő) 2005 ér té ke ket je le ní tik meg az elő zőek ben lét re - hozott MAGYAR_WIKI és ANGOL_WIKI mun ka lap ról (71. áb ra)! Az ügyintézők száma, hasonlóan a (113) és (114) képletekhez, megadható DARABTELI() függ vénnyel (119) és egy más ba ágya zott SZUM() és HA() függ vé nyek - ből összeállított tömbképlettel (120). (119) U2: =DARABTELI(telefonkönyv!D2:D63; P2) (120) U2: {=SZUM(HA(P2=telefonkönyv!D$2:D$63;1))} A te rü let (121), a né pes ség (122) és a GDP (123) meg ha tá ro zá sá hoz a már be mu ta tott FKERES() függ vény a leg gyor sabb megol dás, de ahogy ko ráb ban is láttuk az egymásba ágyazott INDEX(), HOL.VAN() függvény is használható (7.B, 9.E). A keresési érték az ország neve (magyar vagy angol a keresett értéktől függően), a ke re sé si és ta lá la ti táb la el ső osz lo pa az or szá gok lis tá ja, a to váb bi osz lo - pai a ta lá la ti ér té kek osz lo pai. A függ vény ki ke re si, hogy az or szág a táb la hányadik so rá ban van, majd ugyanen nek a sor nak a ta lá la ti osz lo pá ból kiol vas sa és visszaadja a megfelelő értéket. (121) V2: =FKERES(P2;ma gyar_wiki!a$2:c$54;2;hamis) (122) W2: =FKERES(T2;an gol_wiki!a$2:b$62;2;hamis) (123) X2: =FKERES(P2;ma gyar_wiki!a$2:c$54;3;hamis) 9.L Feltételes formázás a beszélgetés idejének függvényében A HÍVÁSOK munkalap értékeiből vagy a híváslistából azonnal látható, hogy a cég munkatársai az első héten sokkal inkább törődtek a saját kényelmükkel, mint az afrikai partnerek kérésével: leginkább az itthoni munkaidőhöz igazították a hívások idő pont ját. Mi vel ez hosszú tá von nem mű kö dik, irá nyítsd rá er re a dol go zók figyelmét azzal, hogy az A G osz lo pok ban ta lál ha tó ada to kat so ron ként ki szí ne zed, a következő módon (72. áb ra): ha egy be szél ge tés az af ri kai he lyi idő sze rint még 9 óra előtt kez dő dött, de pontban 9-kor vagy az után ért vé get, ak kor an nak min den ada ta dőlt, zöld ka rak te - rek kel je len jen meg, ha egy be szél ge tés az af ri kai he lyi idő sze rint még pont ban 17 óra kor vagy az előtt kez dő dött, de 17 óra után ért vé get, ak kor an nak min den ada ta dőlt, kék ka rak te rek kel je len jen meg,

147 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén 147 ha egy be szél ge tés az af ri kai he lyi idő sze rint tel jes egé szé ben a 9:00:00 17:00:00 (zárt) idő tar to má nyon kí vül esik, ak kor an nak min den ada ta fél kö vér, pi ros karak te rek kel je len jen meg, végezetül: ha egy beszélgetés az afrikai helyi idő szerint teljes egészében a 9:00:00 17:00:00 (zárt) idő tar to má nyon be lül van, ak kor an nak ma rad jon meg az ere de ti (au to ma ti kus) szí ne zé se! Össze tett fel té te les for má zá sok kal már a ko ráb bi felada tok ban is ta lál koz tunk (2.D, 3.C, 4.A és 4.D). A feladatok megoldásánál ismertetett módszerek ennél a feladat nál is al kal maz ha tók. A kép le tek ki pró bá lá sá ra most is ér de mes se géd cel - lákat használni, mivel így lényegesen könnyebb a hibakeresés. Ezeket a segédcellákat a későbbiekben ki lehet törölni (73. áb ra, K O oszlopok). A legrosszabb beszélgetések azok, amelyek teljes tartama az afrikai munkaidőn kí vül esik. Eze ket a cel lá kat kell pi ros ka rak ter szín nel szí nez ni. Ezt kö vet - he ti a zöld és a kék fel té tel bár me lyi ke, ezek is ki zár ják egy mást. En nek ma gya rá - za ta, hogy egyik a mun ka idő kez de té re ad fel té telt, a má sik a mun ka idő vé gé re. Egy be szél ge tés nem le het hosszabb egy órá nál, így nem for dul hat elő, hogy az egyik teljesülése esetén kimarad a másik. A színezésre adott feltételek ennél a feladatnál olyanok, hogy a feltételeknek eleget tevő sorok halmazainak metszete üres halmaz. Ez annyit jelent, hogy a feltételek tetszőleges sorrendben adhatók meg a Feltételes formázás ablakon. 72. áb ra. Telefonhívások helyi idő szerinti kezdetére és végére adott feltételek alapján elvégzett színezések A színezést elő kell készíteni. Ahhoz, hogy a beszélgetés afrikai helyi idő szerin ti kez de té re és vé gé re fel té te le ket tud junk ad ni, eze ket ki kell szá mol ni a C és

148 148 Csernoch Má ria D oszlopok dátum-idő celláiból. A dátum-idő értékekből elő tudjuk állítani a számunkra érdekes időértékeket. Az ÓRA(), PERC() és MPERC() függ vé nyek se gít sé - gé vel meg tud juk ad ni, hogy ma gyar idő sze rint mi kor kez dő dött (124) (126), illetve végződött a beszélgetés. (124) ÓRA(C2) (125) PERC(C2) (126) MPERC(C2) Az órát azonban módosítanunk kell afrikai helyi időre. Ennek elvégzéséhez meg kell mon da nunk, hogy mennyi az idő el to ló dás Ma gyaror szág és a hí vott ország között. Ezeket az adatokat a P2:Q13 segédtábla tartalmazza (64. és 71. ábra). Az afrikai helyi idő szerinti óraértéket a magyar idő óraértékének az időeltolódással módosított értéke adja. Az időeltolódást legegyszerűbben az FKERES() függvénnyel tudjuk meghatározni (127). (127) FKERES($B2;$P$2:$Q$13;2) A há rom vissza ka pott egész szám ból (0 óra 23, 0 perc 59, 0 má sod - perc 59) az IDŐ() függ vény se gít sé gé vel új ra idő ér té ket tu dunk ké szí te ni. Az IDŐ() függ vény egy adott idő pont hoz tar to zó 0 (nul la) és 0, kö zöt ti tartományba eső tizedestörtet ad eredményül, amely határok a 0:00:00 és 23:59:59 időpontoknak felelnek meg. Az IDŐ() függ vény ál tal visszaadott ér ték nagy ság - rendjéből látszik, hogy az időeltolódást nem lehet az IDŐ() függvény használata után fi gye lem be ven ni. Az órát még szi go rúan az IDŐ() függvény használata előtt kell véglegesíteni. A beszélgetés helyi idő szerinti kezdetét és végét tároltuk a segéd táb lá zat K és L osz lo pá ban [73. áb ra, K és L osz lo pok, (128) és (129) kép le - tek]. (128) IDŐ(ÓRA($C2)+FKERES($B2;$P$2:$Q$13;2);PERC($C2);MPERC($C2)) (129) IDŐ(ÓRA($D2)+FKERES($B2;$P$2:$Q$13;2);PERC($D2);MPERC($D2))

149 Al go rit mu sok és táb lá zat ke ze lés Te het ség gon do zás a köz ok ta tás ban az in for ma ti ka te rü le tén áb ra. A feltételes formázás előkészítéséhez használható segédcellák (HÍ VÁSOK munkalap, K O oszlopok) Miután meghatároztuk a beszélgetések kezdetét és végét, a színezés marad hátra. A három szín három feltételét külön oszlopokban tároljuk (73. áb ra, M O oszlopok). Mivel a három feltétel kizárja egymást, a feltételekre kapott IGAZ érték je lö li, hogy mi lyen szí nű lesz az adott sor. Pi ros ra ak kor szí nez zük a cel lát, ha a be szél ge tés tel jes egé szé ben mun ka időn kí vül tör tént. Ez azt je len ti, hogy a beszél ge tés 17 óra után kez dő dött, és vé get ért reg gel 9 előtt (130), (134). A mun ka - időn kívüli beszélgetések két feltétele között VAGY kap cso lat van, ami ak kor igaz, ha legalább az egyik igaz. A telefonbeszélgetések hosszára tett megkötés miatt nincs szükség további feltételek megadására. (130) M2: =VAGY(IDŐ(ÓRA($C2)+ FKERES($B2;$P$2:$Q$13;2);PERC($C2);MPERC($C2))>IDŐ(17;0;0); IDŐ(ÓRA($D2)+ FKERES($B2;$P$2:$Q$13;2);PERC($D2);MPERC($D2))<IDŐ(9;0;0)) Akkor színezzük kékre a cellákat, ha munkaidőben elkezdődött a beszélgetés, de nem si ke rült be fe jez ni a mun ka idő le jár ta előtt. A két fel té telt ÉS kap csol ja össze, mert mindkettőnek egyszerre kell teljesülnie (131). (131) N2: =ÉS(IDŐ(ÓRA($C2)+ FKERES($B2;$P$2:$Q$13;2);PERC($C2);MPERC($C2))<=IDŐ(17;0;0); IDŐ(ÓRA($D2)+ FKERES($B2;$P$2:$Q$13;2);PERC($D2);MPERC($D2))>IDŐ(17;0;0)) Zöld színűek azok a cellák, amely hívásokat elkezdtük a munkaidő kezdete előtt, és mun ka idő ben fe jez tük be (132), (133).

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól Feltétel Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás Érvényes: 2007. januártól Perfekt Vagyon- és üzemszünet biztosítás feltételei TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3 1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955 fuzet 2011:SZOROLAP10.QXD 2011.10.13. 8:10 Page 1 MÓ RICZ ZSIG MOND Ál ta lá nos Is ko la, Gim ná zi um, Szak kép zõ Is ko la, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Pe da gó gi ai Szak szol

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. február 3., péntek 12. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 22/2006. (II. 3.) Korm. r. A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásá

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

2 0 1 2. F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24

2 0 1 2. F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24 2 0 1 2. F E B R U Á R egyenlítô M E L L É K L E T BÁ RÁN DY GER GELY PhD OR SZÁG GYÛ LÉ SI KÉP VI SE LÔ AZ IGAZ SÁG ÜGYI AL KOT MÁ NYO ZÁS KRONOLÓGIÁJA A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től Ajánlat Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1 5445-555 Fax: +36 1 2386-060 Gyertyaláng III. Temetési biztosítás Ajánlatszám: Ajánlat

Részletesebben

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE Mirnics Károly A DESTRUKTURÁLÓ TÉNYEZÕK SZÁMBAVÉTELE ÉS A DESTRUKCIÓ FOLYAMATÁNAK SZOCIOLÓGIAI MEGVILÁGÍTÁSA Egy nemzetrész

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 22., péntek TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 Oldal 2. kö tet

Részletesebben

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom VI. ÉVFOLYAM 1. szám 2008. ja nu ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete 2007/181. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13569 A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete a vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés részletes szabályairól A vas úti

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 737-888. OLDAL 2006. március 3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1104 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben

A nonprofit számvitel alapjai

A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Képzési Füzetek Dr. Baráth Katalin A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Szolgáltató Központ Zalaegerszeg, 2010 NONPROFIT KÉPZÉSI FÜZETEK Dr. Baráth Katalin Nonprofit számvitel alapjai Landorhegy

Részletesebben

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 26., kedd 104. Ára: 1150, Ft TARTALOMJEGYZÉK 67/2005. (VII. 26.) FVM r. A 2004. évi nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag rár- és vi dék fej

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. M Á R C I U S 3 1. TARTALOM TÖRVÉNYEK 2006: XIII. tv. a Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ

Részletesebben

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása TISZTELT TAGTÁRSAK! 1994. ja nu ár 26-án 151 sze mély meg ala kí tot - ta a Moz gás kor lá to zot tak Mély kú ti Egye sü le tét. A he lyi szer ve zet lét re ho zá sá nak több cél ja is volt. Leg fon to

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ IV. év fo lyam 14. szám 1344 Ft 2007. december 31. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete 15946 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/66. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal.

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 95/2006. (IV. 18.) Korm. ren de let 11/2006. (IV. 10.) HM ren

Részletesebben

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből 68 Emlékek között Karinthy Gáborról Kö ze leb bi kap cso lat ba ti zen há rom éves ko rom ba ke - rül tünk egy más sal. Álom vi lág ban élt, ami ta lán nem lett vol na

Részletesebben

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök 118. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 170/2005. (IX. 1.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. október 4. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/40. szám Ára: 315 Ft T A R T A L O M Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Apc

Részletesebben

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004)

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004) 356 Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2005. I. 5.) 1. szám Pos tai irá nyí tó szám: 1163 Te le fon: 401-1459 Telefax: E-ma il: B. MEL LÉK LET: A RÉ SZEK RE VO NAT KO ZÓ

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M 2006/4. szám H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 137 A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. január 25. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/4. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ:

Részletesebben

21. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft. Oldal

21. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek 21. szám Ára: 1935, Ft TARTALOMJEGYZÉK 33/2009. (II. 20.) Korm. ren de let A he lyi ön kor mány za tok vis ma i or tá mo ga tá

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 10., kedd 92. szám Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CI. tv. A döntéselõkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetõségének biz to sí tá sá

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi

Részletesebben

A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2

A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2 146 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Mu rá nyi Lász ló 1 A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2 Cselekvési változatok Az ál ta lá nos fo gyasz tá si

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 2011. szeptember T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 458/D/2008. AB határozat A bün te tõ el já rás ról szó ló 1998. évi XIX. tör vény 74. (1) be kez dés c) pont - ja szö ve gé ben a

Részletesebben

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató 1. A biz to sí tó tár sa ság ra vo nat ko zó ada tok UNION Vienna Insurance Group Biz to sí tó Zrt. 1082 Bu da pest, Ba ross u. 1. H-1461 Bu da

Részletesebben

26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft. Oldal

26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd 26. szám Ára: 1325, Ft TARTALOMJEGYZÉK 29/2008. (II. 19.) Korm. r. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto)

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) A borítóillusztráció Gruber Ferenc fotójának felhasználásával készült (Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) A borító Kiss László munkája. Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) Kiadja

Részletesebben

KÖNYVEK A HA TAL MI PA RA DIG MA ÉR TEL ME ZÉ SI LE HE TÕ SÉ GEI A SZER VE ZET EL MÉ LET BEN. PAPHÁZI Ti bor

KÖNYVEK A HA TAL MI PA RA DIG MA ÉR TEL ME ZÉ SI LE HE TÕ SÉ GEI A SZER VE ZET EL MÉ LET BEN. PAPHÁZI Ti bor Szociológiai Szemle 2006/1, 116 128. KÖNYVEK A HA TAL MI PA RA DIG MA ÉR TEL ME ZÉ SI LE HE TÕ SÉ GEI A SZER VE ZET EL MÉ LET BEN PAPHÁZI Ti bor Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet H-1134 Budapest,

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ. 79. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ. 79. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ 79. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 148/2008. (V.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök. 32. szám. Ára: 1970, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök. 32. szám. Ára: 1970, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök 32. szám Ára: 1970, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök 32. szám Ára: 1970, Ft

Részletesebben

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek 115. szám 1. kö tet* 1 2. kö tet ára: 5124, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 224/2007. (VIII. 31.) Korm. r. A köz al kal ma zot

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú li us 25., péntek. 109. szám. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú li us 25., péntek. 109. szám. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú li us 25., péntek 109. szám Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú li us 25., péntek 109. szám Ára: 895, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete 3048 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/48. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerûsítéséhez

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 21., kedd 31. szám I. kö tet Ára: 4807, Ft TARTALOMJEGYZÉK 57/2006. (III. 21.) Korm. r. A gyám ha tó sá gok ról, valamint a gyer mek vé del

Részletesebben

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek 160. szám Ára: 3801, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXXIII. tv. A bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör vé ny mó do sí tá sá

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 2011. nove mber T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 83/2011. (XI. 10.) AB ha tá ro zat Mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot mány el le nes ség vizs gá la tá ról a kö te - le zõ

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 8. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/10. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete 26734 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/193. szám A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások CXXXIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2006. áp ri lis 26. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 71/2006. (IV. 3.) Korm. ren de let 80/2006. (IV. 6.) Korm.

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Feltétel Quattro Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Ügyféltájékoztató QUATTRO fo lya ma tos dí jas, be fek te té si egy sé gek hez kö tött élet biz to sí tás

Részletesebben

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét Az Alkotmánybíróság Határozatai utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tóra és

Részletesebben

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X SZLAUKÓ LÁSZLÓ C O M I X A cím OL da LOn SZLAUKÓ LÁSZLÓ COMIX (RÉSZLET) 1996 SZLAUKÓ LÁSZLÓ 2006 KÉPÍRÁS MÛVÉSZETI ALAPÍTVÁNY 2006 SZLAUKÓ LÁSZLÓ COMIX KÉPÍRÁS MÛVÉSZETI ALAPÍTVÁNY, KAPOSVÁR SZIGETVÁRI

Részletesebben

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. FEBRUÁR 15. A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1260 FORINT TARTALOM Oldal I. RÉSZ SZEMÉLYI HÍREK 5/2008. (I. 31.) ME h. egyes két ol da lú gaz da sá

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LIX. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 577-768. OLDAL 2009. március 31. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1775 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

Pan non hal ma, 2011.

Pan non hal ma, 2011. Meditációk a Szûzanya életérõl Szentóra-iMádSág Szûz Mária tiszteletére ös sze ál lí tot ta: Bán he gyi Mik sa OSB Pan non hal ma, 2011. 1. Szûz Má ria, is ten any ja Ének: Má ri át di csér ni... (SzVU

Részletesebben

A matematikai tehetség fej lesz té se

A matematikai tehetség fej lesz té se A matematikai tehetség fej lesz té se GÉNIUSZ KÖNYVEK A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Program keretében megjelentetett kötetek alkotják.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 31., péntek 35. szám I. kö tet Ára: 943, Ft TARTALOMJEGYZÉK 24/2006. (III. 31.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap

Részletesebben

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK Oldal péntek 96. szám Ára: 3825 Ft 2009. évi LXXX. tör vény A Bün te tõ Tör vény könyv rõl szóló 1978. évi IV. tör vény

Részletesebben

47. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

47. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK 70/2007. (IV. 14.) Korm. r. Egyes mun ka vé del mi tár gyú kor mány ren de le tek mó do sí tá sá ról... 2948

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2007. MÁJUS 10. A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA Szer kesz tõ ség: 1051 Bp., Arany Já nos u. 25. Te l.: 301-2924 Megjelenik szükség szerint Ára: 924 Ft I. Jogszabályok

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. júni us 21. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/25. szám Ára: 345 Ft ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny bolt új hely re, a

Részletesebben