Fenyődi Andrea Pénzesné Börzsei Anita. Kézikönyv. Az én világom 1. tanításához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fenyődi Andrea Pénzesné Börzsei Anita. Kézikönyv. Az én világom 1. tanításához"

Átírás

1 Fenyődi Andrea Pénzesné Börzsei Anita Kézikönyv Az én világom 1. tanításához A kiadványt az Oktatási Hivatal TKV/ /2013 határozati számon tól ig tankönyvvé nyilvánította.

2 Fenyődi Andrea Pénzesné Börzsei Anita Szerkesztette Benkőné Nyírő Judit Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet AP ISBN Fenyődi Andrea, Pénzesné Börzsei Anita kiadás, 2013 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/ , fax: 95/ Internet: Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Borítóterv Sellyei Tamás Ottó Nyomdai előkészítés YEP Bt., Oláh Zoltán Terjedelem: 11,35 A/5 ív Tömeg: 232 g

3 BEVEZETŐ 3 Bevezető Az iskolába lépő gyermek személyisége születése óta formálódik az őt körülvevő környezet, a család és legfőképpen az édesanyja által közvetített normák alapján. Az 1 4. évfolyamban az erkölcsi nevelés feladata, hogy elősegítse a gyermek erkölcsi érzékének továbbfejlődését a már kialakult értékekre építve. A cél az, hogy a tanulók képessé váljanak a társadalomban általánosan elfogadott erkölcsi értékek befogadására, bensővé tételére, az erkölcsi szabályok alkalmazására. Mindez nem könnyű feladat, hiszen még felnőttként is kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor fejtörést okoz, melyik erkölcsi elv szellemében döntsünk. Az erkölcstan tanításán tehát sajátos tanítási-tanulási folyamatot értünk. A tantárgy elsősorban nem ismeretközlő, hanem érték- és fejlesztésközpontú. Célunk az önálló és felelős gondolkodás, ezáltal a tudatos cselekvés kialakulásának elősegítése. Tankönyvcsaládunk olyan tartalmakat hordoz, amelyek segítik a gyermekeket önmaguk, társaik, környezetük és ezekhez való viszonyuk mind jobb megismerésében. Ezek az ismeretek szükségesek ahhoz, hogy felelősen gondolkodó emberekké váljanak. A kerettantervnek megfelelően a témakörök nem lineárisan, hanem spirálisan épülnek egymásra, az egyes évfolyamokon egyre mélyebb értelmezést nyerve térnek vissza. Az erkölcstan tantárgy tanítója sokkal inkább moderátorként, mint hagyományos tanárként, ismeretközlőként vesz részt ebben a folyamatban. Feladata, hogy változatos módszertani eszköztárat alkalmazva próbálja meg a gyermekeket a témákra nyitottá tenni, ráirányítsa a figyelmüket az elhangzottakra, bátorítsa őket a kérdezésre, vitatkozásra, állásfoglalásra. Ha ez sikerül, akkor a gyermekek képesek lesznek megfogalmazni a témában felmerülő erkölcsi kérdéseket, elveket, képessé válnak az erkölcsi dilemmák felismerésére, megvitatására és konklúziók levonására. Az erkölcstan tantárgy és ehhez íródott tankönyvünk tehát a gyermek kérdező, kereső, próbálkozó, gondolkodó énjére épít már az egészen kis gyermekek esetében is. Az első évfolyamos tankönyv is ezt a célt szolgálja, hasznos segítőként támaszt, mankót nyújtva a pedagógusnak. A témák feldolgozása inkább a hétköznapi életből merített és oda visszacsatolható tapasztalatokra és személyes élményekre épít, semmint elméleti jellegű ismeretekre. A fejezetekben szerepelnek játékok, szituációk, képek, erkölcsi kérdéseket felvető irodalmi szövegek, mesék, versek. Mindegyik elindíthatja a beszélgetést a témáról. Úgy gondoljuk, minden tanító maga dönti el, mennyire él a tankönyv kínálta eszközökkel vagy használ fel másokat. Nem az a cél, hogy pontról pontra végezzünk a tankönyv minden felvetésével, hanem az, hogy a gyermekek kinyíljanak, és a már fentebb felsorolt módszerek segítségével megismerjék, tudatosítsák, elfogadják és bensővé tegyék a téma adta erkölcsi értékeket. Ehhez a közös, úttörő jellegű munkához kívánunk sok sikert! A szerzők

4 4 BEVEZETŐ 1. Az erkölcstan tanításának koncepciója A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény alapján 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben bevezetésre kerül az általános iskolai órakeretben az erkölcstan tantárgy. A tanulók kötelezően választhatnak az iskola pedagógusa által tanított erkölcstan tantárgy, illetve az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan között. Az etika tantárgy felső tagozaton már 2001 óta választható modul. Alsó tagozaton azonban most először van lehetőség arra, hogy a gyerekekkel külön órakeretben, életkori sajátosságaiknak megfelelően erkölcsi dilemmákról beszélgessünk, önmaguk, társaik és közösségeik megismerését segítsük. Ezek a célok rendkívül fontosak a nevelés szempontjából, és a gyermekek számára is elsődleges kérdések. Egyes tantárgyak keretein belül, valamint az iskolai életben előforduló helyzetek kapcsán lehetőség nyílik arra, hogy a felmerülő erkölcsi kérdésekről beszéljünk, ám a mindennapi iskolai gyakorlatban kevés idő jut erre. A tantárgy bevezetése erre biztosít időt, amelyet jól kell kihasználnunk. Az erkölcstan tanítása előtt értelmeznünk kell magát a fogalmat is. A tantárgy meghatározása a Nemzeti alaptantervben szerepel: Az erkölcsi nevelés a minden emberben jelen lévő erkölcsi érzék kiművelését jelenti; ami nem kifejezetten egyik vagy másik tantárgy feladata. Az iskolai környezet, a pedagógusi példa, az osztályközösség élete a maga egészében nyeri el erkölcsi jelentőségét. A helyes magatartás és a jó döntés elveiről kialakított álláspontok párbeszéde végigkíséri a civilizáció történetét. Az erkölcstan és az etika feladata, hogy megismertessen ezzel a hagyománnyal. Nem kész válaszokat kínál, hanem a kérdések felismerésére és értelmezésére törekszik. A morális helytállás értelmének sokoldalú megvilágításával segít különbséget tenni jó és rossz döntés között. Az erkölcstan bevezetését az az igény hívta elő, hogy a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékét fejlesszük az iskolában, segítve ezzel őket önálló, autonóm, felelős személyekké válni. Ennek a feladatnak az összetett voltával és nehézségével tisztában kell lennünk! A NAT megfogalmazásából is kiderül, hogy habár az erkölcstan az erkölcsi nevelést szolgálja, nem gondolhatjuk azt, hogy ez az iskolában kezdődik, és ott zajlik a legintenzívebben. A gyerekek minden helyzetben mintát kapnak és értelmezik is a helyes viselkedés, cselekedet fogalmát. Sokszor egymásnak ellentmondó értelmezésekkel találkoznak, amikor is a kimondott elv és a felnőttek viselkedése nincs összhangban. Nem könnyű dolog tehát kialakítaniuk saját, kellően erős erkölcsi elveiket, amelyek illeszkednek közösségeik, családjuk, iskolájuk, csoportjaik, kultúrájuk erkölcsi rendjéhez. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy felnőttek és gyerekek egyaránt kerülnek olyan helyzetbe, amikor azt tapasztalják, hogy két vagy több, önmagában helyes erkölcsi elv kerül összeütközésbe, és így kell döntést hozniuk. Nem becsülhetjük le a gyerekek gondolkodási képességeit és természetes módon fejlődő erkölcsi érzéküket sem. Azt is tudjuk, hogy a gyermek személyiségének alakulásában óriási szerepe van az érzelmi azonosulásnak. A gyerekek az iskolába már úgy érkeznek, hogy zajlik bennük az a folyamat, ami erkölcsi szabályaikat alakítja. Ahogy azonban szülőként, pedagógusként is tudjuk, sokszor arra van a legkevesebb időnk, hogy ezekről a folyamatokról beszélgessünk velük, elsősorban arra figyelve, amit ők akarnak mondani, kérdezni, megfogalmazni. Éppen ezért helytelen az az elképzelés, hogy az erkölcstan célja valamiféle hagyományos értelemben vett tananyag megtanítása, esetleg számonkérése lehet. Azt sem várhatjuk, hogy a család, az egyéb közösségek és a média hatását az iskola vagy akár ez a heti egy tanóra teljes egészében felülírja. Ám az iskola nevelő feladatát is fel kell vállalnunk. Mégis mit tehetünk? Meglátásunk szerint, elsősorban pedagógusként kell hiteles mintát nyújtanunk a gyermeknek. Másrészt gondolkodó lénynek tekintve a gyerekeket, a bennük eddig kialakult és folyamatosan alakuló erkölcsi felfogást elkezdhetjük tudatosítani, felszínre hozni. Az erkölcsi döntés valójában választás egy adott helyzetben több lehetséges cselekvés vagy következtetés közül. Ilyen helyzetek bemutatásával nemcsak segítjük a gyerekeket gyakorlatot szerezni ebben, hanem ennek során megérthetik, hogy ezek nem mindig egyszerű helyzetek és döntések, előfordulhatnak ellentmondások is, tehát sokszor alapos megfontolásra van szükség. Ezzel elfogadóbbak is leszünk velük: jelezzük, hogy mi, felnőttek is tudjuk, nem mindig könnyű és egyértelmű a feladat, ami rájuk vár nap mint nap! Ugyanilyen fontos az önismeret fejlesztése ahhoz, hogy felismerjük, milyen, esetleg nem tudatos elvek vezérlik a cselekedeteinket, és így döntéseink megfontoltabbá válhassanak. Azzal is foglalkozunk, hogy cselekedeteink mozgatórugói között vannak érzelmek is. Nagyon fontos a közösség szerepe. A gyermek gondolatai, meglátásai találkoznak társaiéval és a felnőttével, ezek összevetése, megvitatása sugalmazza azt is, hogy erkölcsi elvek mindnyájunkban vannak, és feltehetően a legfontosabbakban egyet is értünk, hiszen ezek az emberi együttélés alapjai. A legszélesebb körben értelmezhető alapelv: Viselkedj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy ők viselkedjenek veled szemben! Közösségben a gyerek megtapasztalhatja, hogy mindenki különböző személyiség, ugyanakkor megismerheti azon mikrokultúrák közötti különbségeket, amelyekhez ő és társai tartoznak. Az erkölcstan bevezetése újszerű szemléletet is hozhat a tanítás értelmezésében, céljaink és módszereink megválasztásában. Sok szempontból eltérhet a megszokott tanítási keretektől, nagy rugalmasságot, érzékenységet és kreativitást igényel a pedagógustól. Másképp értelmezendők a tananyag, ellenőrzés, számonkérés, követelmény fogalmak az erkölcstan tanítása során. A figyelem megfordul: elsősorban a pedagógus figyel a gyerekre, osztályra, a gyerekek pedig egymásra. Azt tartjuk hasznosnak, ha a tanóra menetét az osztályban történő események, a gyerekek reakciói irányítják, nem az előre leírt tervek. Mivel az ilyen típusú óravezetésről kevés tapasztalat gyűlt össze, azonkívül nehéz megjósolni, hogyan viszonyulnak a gyerekek majd a tantárgyhoz, hiszen számukra is teljesen új lesz, természetesen az erkölcstan módszertana az azt tanító pedagógusok gyakorlati tapasztalatai, visszajelzései alapján alakulhat.

5 BEVEZETŐ 5 2. Tematika, kerettantervi meghatározottság Tankönyvünk a kerettantervben meghatározott tematikus hálóhoz igazodik. 8 évfolyamon a hat nagy témakör ismétlődik négyszer, kétéves ciklusban. A témakörök: 1. Önmagam, 2. Társkapcsolataim, 3. Közvetlen közösségeim, 4. Tágabb közösségeim, 5. Én és a környező világ, 6. Én és a mindenség. Ezeken belül az egy-egy témához tartozó résztémák mindig módosulnak a tanulók bővülő ismereteinek, élettapasztalatainak, életkori sajátosságainak, gondolkodásuk fejlődésének megfelelően. Így például a Társkapcsolataim témában az 1 2. évfolyamon a családtagoknak van elsődleges szerepe, 5 6. évfolyamon a kortárs csoportoknak, barátoknak, míg 7 8. évfolyamon már jelentős szerepet kap a párkapcsolat. Egy első osztályos tanuló számára a társadalom még nem értelmezhető fogalom, de a Tágabb közösségeim témakörben felső tagozaton a gyerekek gyarapodó történelmi, társadalomismereti tudása miatt már helyet kaphat a társadalmi igazságosság általános kérdése. Ugyanakkor ez a téma kisebbeknél is elindítható a mindennapi életben megfigyelhető jelenségek megbeszélésével, pl. anyagi különbségek, segítségnyújtás, a család nehéz helyzetei. A jelenségek magyarázatát természetesen a gyerekek életkorának és fogalmi ismereteinek megfelelően adhatjuk meg, illetve kereshetnek a gyerekek maguk is magyarázatot. Előfordulnak olyan kérdések is, amelyek ugyanúgy hangzanak el minden ciklusban, például: Milyen vagyok?. Erre a kérdésre is változik a válasz az életkor előrehaladásával. A ciklikus felépítést ezek a különbségek tehát ismeret- és tapasztalatbeli különbségek, kognitív képességek eltérései, életkori sajátosságok indokolják. A nagy témakörök sorrendjét pedig az határozza meg, hogy a gyermek megismerése hogyan indul el önmagától szűkebb környezetén át a külvilágig. A hat nagy témakörből az első három került az első osztályos tankönyvünkbe: a) Ilyen vagyok, b) Én és a társaim, c) Én és a közösségeim címmel. Ezeken belül a fejezetek témáit a kerettantervben felsorolt résztémákhoz igazítottuk. A tankönyv fejezeteiben szereplő résztémák Ilyen vagyok nevem, külsőm, múltam, érzéseim, félelmeim, egészségem, kedvenceim, döntéseim. Én és a társaim kapcsolatom ismerőseimmel, ismeretlenekkel, illem, viselkedés, segítség, szeretet, bizalom, bizalmatlanság, konfliktusok, megbántás, hazugság, jóvátétel, kommunikáció, figyelem, megértés. és más közösségek szokásaival. Fontos tudni, hogy ezek a témák a 6 8 éves gyerekek előzetes tudásának, tapasztalatának és általános gondolkodási képességeinek megfelelően kerülnek feldolgozásra, tehát elsősorban a saját világukról és konkrét élethelyzetekről van szó. Azonban a kerettanterv kiemeli: sem a nagy témakörök, sem pedig a résztémák tantervi egymásutánja nem jelent előírt sorrendet. Az, hogy melyik kérdéskör mikor kerüljön sorra, leginkább helyben, a tanulócsoport ismeretében határozható meg. Így mi is azt javasoljuk, hogy a tankönyv felépítését a szükséges rugalmassággal kezeljék a tanítók. Mit jelenthet az, hogy helyben határozható meg legjobban a tananyag sorrendje? Egyrészt minden pedagógusnak joga, hogy az itt és most helyzet alapján döntsön arról, mire van szüksége a csoportnak, tudása és szakmai véleménye alapján ő határozza meg, milyen tananyagot tanít természetesen összhangban a Nemzeti alaptantervvel, a kerettantervvel és a helyi tantervvel. Az erkölcstan esetében azonban különleges jelentése van ennek. Bár a tantárgy ismereteket is közvetít, hiszen döntéseink tudatos meghozatalához sok ismeretre van szükség, az elsős tankönyvben ilyen ismeretek nincsenek leírva. A tankönyv egyes fejezeteiben megjelölt témákhoz elsősorban célokat rendelünk, és az elsődleges cél a téma megbeszélése a felsorolt ám nem kizárólagos vagy kötelező kérdések segítségével, illetve olyan helyzetek elemzése, amelyekben erkölcsi kérdések kerülhetnek elő. Ezek a beszélgetések azonban nehezen tervezhetőek és irányíthatóak, ezért a tankönyvet inkább egy eszköztárnak kell tekinteni, amelynek segítségével kezdeményezhetjük, vezethetjük a beszélgetést. De ez a beszélgetés változtathatja irányát és témáit úgy, hogy egy bizonyos témából kiindulva eljuthatunk más, éppen olyan fontos, akár nem várt, a gyerekeket jobban érdeklő területre. Amennyiben úgy látja a pedagógus, hogy továbbra is erkölcsi kérdések vagy a tantárgy más témái kerülnek elő, javasoljuk, hogy ne szakítsa meg ezt a folyamatot. Ugyanígy, ha az órai beszélgetés során áttérnek egy másik, a tankönyvben szereplő résztémára, a következő órán át lehet térni az azt tárgyaló fejezetre. A témakörökön belül felmerülő erkölcsi fogalmak, dilemmák megbeszélésén túl egyéb célok is megvalósulnak a tanítás során. Az értékek mellett még néhány fontos dolog megjelenik a tematikában, többek között a prevenció. Első osztályban az idegenekkel szembeni bizalom/bizalmatlanság témában hozzuk szóba az elővigyázatosságot, az egészség témában a balesetmegelőzést, egészséges életmódot, és már érintjük a digitális korszak jelenségeit, veszélyeit. Én és a közösségeim családi kapcsolatok, szokások, ünnepek, napirend, szabályok otthon és az iskolában, hasonlóságok és különbségek a gyerekek életében, másság, más élethelyzetek. A kerettantervnek megfelelően az első nagy téma az önismerettel foglalkozik, külső, belső tulajdonságokkal, fontos kapcsolódási pontokkal, érzelmekkel, azok elfogadásával. A második a társas kapcsolatok sokszínűségével, örömeivel, nehézségeivel. A harmadik az elsődleges közösségekkel, az azokban működő szokásokkal

6 6 BEVEZETŐ 3. Módszertani ajánlás Beszélgetés. A kerettanterv is elsősorban a szabad beszélgetést javasolja az elsődleges módszernek, mivel fontos, hogy a gyermek saját gondolatait, véleményét kimondja, ezáltal tudatosítsa, valamint mások gondolatait is meghallgassa, megértse. A szabad, tanító által moderált tehát nem irányított, hanem kezdeményezett és mederben tartott beszélgetés nemcsak az önismeretet és kommunikációt fejleszti, hanem a vitakultúrát, empátiát, toleranciát is gyakoroltatja. Ezért úgy gondoljuk, hogy itt maguk a módszerek is szolgálják a tantárgy fejlesztési céljait. Ez a módszertani hagyomány az etika és gyermekfilozófia oktatásához nyúlik vissza, a kerettanterv is kérdések és nem kijelentések formájában íródott. A tankönyv kérdései elsősorban a pedagógusnak jelentenek javaslatokat a beszélgetés vezetéséhez, de természetesen rugalmasan kezelendők. A pedagógus szabadon választhat, kérdezhet másként is, hiszen az adott gyerekcsoport ismeretében ő tudja eldönteni, milyen módon lehet legjobban megközelíteni a témát. A beszélgetés témáinak felvetéséhez tankönyvünk több formát kínál. A témára közvetlenül vonatkozó kérdéssorokon kívül beszélgetést indíthat egy esemény, amely lehet valós, saját élményen alapuló vagy irodalmi műben leírt eset, egy szituáció megfigyelése, átélése. A versek inkább érzéseket közvetítenek. A képeken megjelenő helyzetek szintén eseményekről tudósítanak, de sokkal szabadabb asszociációkra adnak lehetőséget. A témakörökhöz tartozó szövegek teljes terjedelmükben csak a kézikönyvben találhatók meg, ezek egészét javasoljuk felolvasásra. Nemcsak azért, mert első osztályban még nem várható a gyerekektől olyan olvasási készség, hogy hosszabb szövegeket feldolgozzanak, hanem mert a felolvasás oldottabb légkört teremt, és könnyebben tudnak a gyerekek a történetre koncentrálni, jobban megértik azt. A szövegre vonatkozó ellenőrző kérdések is elsősorban a bemutatott esetre fókuszálnak, okokra, indítékokra, következményekre, ebben a feldolgozás módja eltér a hagyományostól. A beszélgetés központi szerepe miatt át kell gondolnunk néhány szervezési, óravezetési kérdést. A beszélgetés ideális formája az egymás felé fordulás, a körben ülés, de a legtöbb iskolai tanterem úgy van elrendezve, hogy a gyerekek a tanítót lássák, ne egymást. Ez azt sugalmazza, hogy elsősorban a tanítóhoz beszéljenek, rá figyeljenek, egymást csak másodsorban hallgassák. Szerencsés lenne, ha a beszélgetéshez például kis létszámú osztálynál, elég nagy teremben a székekből kört alakítanánk. Tisztában vagyunk vele, hogy ez időt vesz el, átmeneti rendetlenséggel jár, de ahogy a gyerekek megszokják egy rajz-, testnevelés- vagy technikaóra előkészületeit, úgy ezt is megtanulják. Ha ez nem lehetséges, mindenképpen javasoljuk, hogy a székeket fordítsák egymás felé, és a pedagógus is üljön valahová közéjük, jelezve, hogy résztvevője a beszélgetésnek. A tankönyvben vannak alkotó, rajzoló, színező típusú feladatok, ezeket hagyhatjuk az óra végére levezetőnek vagy otthoni feladatnak, ha szükségét érezzük. Másik kérdés az, hogyan tudunk szót illetve elég figyelmet adni egy gyereknek. Nagy létszámú osztálynál kisebb a lehetőség arra, hogy mindenkit meghallgassunk. Kipróbálásra javasoljuk a csoportmunkát. Ez a munkaforma ritka az iskolákban, mivel nem kis szervezést igényel. De például a nyelv- vagy projektórai tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek ezt is gyorsan megszokják még kisebb korban is. Bíznunk kell az önállóságukban, hiszen később ezt egyre jobban elvárjuk tőlük. Az átmeneti időszakot követően természetessé válhat számukra ez a munkaforma is. Csoportmunkánál figyelnünk kell a csoport összetételére. Ez lehet véletlenszerű, ami egy jól alakuló közösségben valószínűleg nem lesz probléma. Máshol érdemes először a barátokat egy csoportba osztani, de később fokozatosan változtassunk ezen, ne erősítsük azt, hogy egy adott csoportnak mindig ugyanazok a tagjai! Nem minden feladat alkalmas csoportmunkára, de ez is a tanító meglátásán múlik. Bonyolultabb kérdéseket jobb tanítói figyelemmel kísérni. A csoportok alakítása során hasznos valamilyen keretet, egyszerű szabályokat bevezetni. Például legyen a csoporton belül valaki, aki arra figyel, hogy kulturáltan beszélgessenek, ne vágjanak egymás szavába, másvalaki a beszélgetés végén összefoglalhatja a csoportban elhangzott érdekesebb gondolatokat a többi csoport tagjai számára. A csoportmunka mellett nagyon jól alkalmazható módszer a pármunka. Nagyszerűen fejleszti az egymásra figyelést, az empátiát, toleranciát. Tankönyvünkben sok olyan feladat szerepel, amelynél használható, mint például szituációs játékokban, kreatív alkotótevékenységeknél, pl. játékkészítés, tenyérnyomat-készítés, de a ráhangolódást segítő játékoknál is, mint például a bizalomjáték. Ahogy már korábban említettük, az, hogy a közösség tagjai beszélgetnek egymással, odafigyelnek egymásra, erőteljes hatással van a tanulásukra, ám számolnunk kell néhány nehézséggel is. Elsősorban a helyzet esetleges ismeretlenségével. Ha ez az egyetlen alkalom, mikor szabad beszélgetésre van idő vagy lehetőség az iskolában, időbe telik, míg kialakul ennek a rendje, megszokottsága. Első alkalmakkor a pedagógusnak és a gyerekeknek ki kell találniuk ennek a szabályait, hiszen valószínűleg tapasztalataik szerint tanulni padban ülve, táblát figyelve szokás. Érdemes tudatosítani a gyerekekben, hogy ez az óra kicsit más majd még látjuk több dologban is, mint a többi, inkább a készségtárgyak óráihoz hasonlítható. Gondot okozhat, ha a közösség nem összetartó. Mivel azonban első osztályról van szó, év elejétől amúgy is feladatunk a közösség erősítése, annak elősegítése, hogy a gyerekek megismerkedjenek egymással. Ez az óra erre komoly lehetőséget ad, és nem kell indokolni, mennyivel hatékonyabb egy jó közösséggel együtt dolgozni. A közösségnek része a pedagógus is, az ő elfogadottsága is növekedhet ezeken az órákon. A legnagyobb gondot az okozhatja, ha a gyerek nem vonható be a beszélgetésbe. Ez fakadhat abból, hogy nem szeret szerepelni, de abból is, hogy bizonyos kérdésekre nem akar a csoport előtt válaszolni. Nagyon kényes területre léphetünk egy egyszerű Milyen a kapcsolatod a szüleiddel? vagy Ki bántott meg

7 BEVEZETŐ 7 legutóbb? kérdéssel. Ezt a tanítónak rendkívül érzékenyen kell kezelni. Nehéz eldönteni, szabad-e ilyesfajta kérdéseket feltenni egyáltalán. Ha egyik gyermek sem beszél szívesen, a tanító dönthet úgy, hogy ő kezdi a beszélgetést egy személyes történettel. Leginkább úgy teremthetünk lehetőséget arra, hogy a gyermek beszélhessen, elmondhassa véleményét, gondolatait, hogy nem egyes szám második személyben tesszük fel neki a kérdést, hanem egy szituációt néz meg vagy történetet hallgat meg, amelyben másokkal történnek meg események, és arról, mintegy kívülről nézve beszélhet. Ezt a módszert alkalmazza a gyermekfilozófia, etika is. Tankönyvünkben mindkét módszer jelen van. Majdnem mindegyik fejezetben van irodalmi mű vagy annak részlete, ahhoz kapcsolódó kérdéssor és a gyereket megszólító kérdéssor is. Gyakoriak a képek, amelyekről, akár az irodalmi idézetekről, szabadon lehet beszélgetni. Itt is arra biztatjuk a pedagógusokat, hogy belátásuk szerint és az órán történtek alapján válasszanak a lehetőségekből. Szituációs játék. Amíg új tevékenységnek számít, akár a tanító is vállalhat szerepet benne, hogy bátorítsa a tagokat. Amennyiben a csoport szereti, alkalmazhatunk többször szituációs játékot. Egy helyzet eljátszása után néhány szabad vagy fókuszáló kérdéssel elemezzük a látottakat. Pl. Mit gondoltok erről a helyzetről? Egyetértesz azzal, amit tettek? Te is így játszottad volna el? vagy Miért mondták vajon azt, hogy? A kérdések természetesen a lezajlott helyzethez igazodnak, ha egy különösen érdekes szituáció alakul ki, akkor jobban ki lehet elemezni. A játék kétféleképpen készíthető elő: megadjuk a helyzetet, a szereplők pedig szabadon alakítják a játékot ekkor a tanítónak időtartamot kell megadni, vagy menet közben megállítani a játékot, hogy az időt kontrollálja, vagy a szereplők előre megkapják az instrukciókat arról, nagyjából hogyan viselkedjenek, mit mondjanak. Ha a tanító is részt vesz a játékban, szándékosan kiélezetté teheti a helyzetet, így utána a követő megbeszélés érdekesebb lehet. Ha rutinossá válnak a gyerekek mind a játékban, mind az elemzésben, akár el is hagyhatjuk a tanári kérdéseket. A konkrét szituációk mellett a történetek a dramatizálásra is jó lehetőséget teremtenek. A gyerekek a szereplők bőrébe bújva átélhetik a szerep adta érzelmeket. Kialakul bennük a jó és rossz érzésekkel kapcsolatos sajátos szerepbeli viszonyulás. Dramatizálás után könnyebben véleményt tudnak alkotni arról, hogy a szereplők különböző helyzetekben való döntései milyen erkölcsi megítélés alá esnek. Itt a helye annak, hogy megemlítsük, természetesen bármilyen valóságban lezajlott esemény, konfliktus, probléma is behozható az erkölcstanórára megbeszélésre, eljátszásra, ám óvatosan kezelve azt, attól függően, érintett-e valaki az osztályban benne. 4. Követelmények, értékelés, számonkérés Láthatjuk, hogy a megtanítandó tananyag a szokásostól eltérően értelmezhető. Az erkölcstanórán alsóbb osztályokban elenyésző a megtanítható deklaratív tudás, az esetlegesen felmerülő fogalmak értelmezésén túl nincs is. Ilyen memorizálható tudást nem tudunk számon kérni sem. Az etika, az emberismeret, filozófia tanítása során megjelennek az alapvető erkölcsi, etikai fogalmak, amelyekről beszélünk, ezáltal értelmezzük is őket. Ilyen például az együttműködés, boldogság, együttérzés, hűség, tisztelet, megbocsátás. A tankönyv témáiban ezek a fogalmak előkerülnek, legtöbbjüket mégsem neveztük meg a tankönyvben, mivel nagy részük elvont, általános fogalom. A pedagógusra szeretnénk bízni, hogy aszerint, mennyire ismerik az adott csoportban a gyerekek a fogalmat, döntse el, érdemes-e beszélni a róla, definiálni azt. Felső tagozaton ezek már mind meg fognak jelenni. Taníthatnánk és számonkérhetnénk erkölcsi alapelveket, de a cél nem elsősorban ezek megismertetése, hanem az, hogy a gyerek azonosuljon velük. Az órákon megfogalmazott erkölcsi elvek felismerés, belátás révén alakulnak ki, erősödnek meg a gyerekben. Ez hosszabb folyamat, és sokban függ attól, mit hozott magával a gyermek. Ezért követelményeket sem könnyű felállítani. Ezekre a kerettanterv is csak javaslatot tesz: az értékelés módja is eltér a hagyományos tantárgyi értékeléstől. Az osztályozás nélküli értékelés fontos területe lehet a kívánatos magatartási értékek rendszeres megerősítése szóban vagy bármilyen egyéb formában, egyrészt a pedagógus, másrészt a társak és a közösség részéről. Osztályzattal is értékelhető az egyéni vagy közös feladatokban való részvétel, illetve egy-egy konkrét tevékenység megvalósításának igényessége. Tehát leginkább az órán való részvétel lehet az értékelés alapja, természetesen elsősorban ahhoz viszonyítva, honnan indul a gyermek, hiszen egy visszahúzódóbb vagy kevésbé kreatív tanuló hátrányba kerül egy olyan órán, ahol elsősorban a beszéd a lényeg. A beszélgetésekbe kapcsolódás mellett a szituációs játékokban, dramatizálásban, szerepjátékokban való aktív részvételt is értékelhetjük a gyermekeknél. Fontos, hogy nem értékelhetjük, minősíthetjük az egyéni véleményt még akkor sem, ha ellentétes az általunk kívánatosnak tartott erkölcsi értékeléssel, hiszen nem az a célunk, hogy ezeket hangoztassa a gyerek, hanem hogy elgondolkodjon rajta. Javaslatok az értékelésre Ha az értékelést tágabb értelemben nézzük, el lehet szakadni a szokásos iskolai értékeléstől, akár én-üzenetek alkalmazásával: Ma nagyon örültem annak, hogy, Ma csalódott voltam azért, mert. Ezeket az üzeneteket a gyerekek is küldhetik egymásnak, vagy saját magukról is szólhatnak. Akár kis ajándék kíséretében, papírból kivágott figurák átadásával lehet jelezni, mi történt velük. A tankönyv szinte minden fejezete tartalmaz kreatív, önállóan elvégezhető feladatokat, ezek igényes megoldása is értékelhető. A szituációs játékokban, a dramatizálásban és szerepjátékokban való aktív részvétel is értékelésre adhat lehetőséget.

8 8 BEVEZETŐ Ismétléskor, ami lehet egyszerű felidézése az órai beszélgetéseknek, kérhetjük, hogy ha a gyerekek hasonló eseteket időközben megfigyeltek, átéltek, akkor meséljenek róla. Nem javasoljuk, hogy naplószerűen értékeljék az elmúlt időszakot aszerint, helyesen cselekedtek-e helyzetekben, vagy hogy fejlődött-e az erkölcsi érzékük. Ha órán felvetnek korábban megfigyelt eseményeket, és azt elemzik, értékelik, az is jutalmazható. Nem valószínű, hogy az erkölcstan tantárgy megkapja azt a kiváltságot, hogy ne kelljen osztályozni a későbbiekben, úgyhogy erre is javaslatokat érdemes majd tenni a gyakorlati tapasztalatok alapján. Felsőbb osztályokban, mivel ott nő az ismeretek szerepe, lehet majd az önálló munkát, projekteket stb. értékelni. 5. Fejlesztési célok és elvárt eredmények A tantárgy tekintetében ezeket is újra kell fogalmazni. Céljaink természetesen vannak, de ezek elvárható mértékű megvalósulása és ennek mérése nem lehetséges egyelőre. Ha a későbbi tapasztalatokból kirajzolódik valamilyen rendszer, azt a tanítók alkalmazhatják majd. Egy rosszul működő értékelési és követelményrendszer azonban komoly károkat okozhat, éppen a célok elérésében. A fejlesztési célok általánosságban a következők. Ismerkedés a következő értékekkel, ezek tudatosítása: önismeret, önazonosság, önelfogadás, családhoz tartozás, biztonságra törekvés, óvatosság, megfontoltság, önmagam védelme; felelősség tárgyaimért, környezetemért, egészségemért, jó és rossz helyzetek, következmények, döntések, a nehéz helyzetek megoldására törekvés; mások megismerésére törekvés, empátia, udvariasság, mások igényeinek figyelembevétele; szeretet, megbánás, megbocsátás; szokások, hagyományok fontossága, szabályok elfogadása. Az alábbi területeken történő fejlesztés: Az énkép, az önkifejezés és az önbizalom erősítése. Erkölcsi dilemmák, helyzetek elemzésének képessége. Tájékozódás a személyes kapcsolatok és vonzódások világában. A kommunikáció alapvető elemeinek tudatosítása. A személyes érzések és gondolatok kifejezésének gyakorlása. A családi, rokonsági kapcsolatok, hagyományok fontosságának átérzése. A szabályok felismerése, alkalmazása, értése, megítélése. Annak felismerése, hogy más környezetben egészen más módon élhetnek emberek. 6. A témakörök bemutatása A tankönyv felépítése Három nagy témakörön belül összesen 26 fejezet van, mindegyik egy résztémát dolgoz fel. Fejezetenként 1 vagy 2 órát javaslunk, 32 órára terveztünk. Ezeken túl javaslunk három ismétlő- vagy projektórát, amelyekhez anyag nem szerepel a tankönyvben. A fejezetekben található feladatok állandó felépítést követnek. Egy fejezeten belül nem mindig szerepel mindegyik elem, és változó lehet a sorrend is. 1. rész: ráhangolás a témára játék, kép, vers 2. rész: feldolgozás kérdések a témáról, beszélgetés a képről 3. rész: szöveg bemutatása irodalmi részlet, párbeszéd 4. rész: szövegfeldolgozás kérdések, a szövegben bemutatott helyzet megbeszélése 5. rész: témafeldolgozás a szövegben bemutatott helyzet általánosítása kérdések, képek, szituációs játék 6. rész: levezető egyéni alkotás, rajz, manuális tevékenység A tankönyvben a feladatok színezése jelzi a tanítónak, melyik fő szakaszhoz tartozik a feladat. Rózsaszín a ráhangoló szakasz, sárga a témafeldolgozó, zöld a szövegfeldolgozó és lila az alkotó, levezető jellegű feladat. A piktogramok a gyerekeknek jelzik a tevékenységi formákat. A tanító joga eldönteni, milyen módon, sorrendben használja fel a feladatokat, vagy akár választ más szövegeket, tesz fel más kérdéseket. A fejezet mindegyik feladata kapcsolódik a résztémához, tehát sorrendjük sem kötött. Ha például a gyerekek már a ráhangoló szakasz során olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek hosszabb megbeszélést igényelnek, vagy egy kép kapcsán előjönnek saját élményeik, a tanító legyen bátor, és ne féljen ezzel tölteni az egész tanórát! Ha viszont nem nyílnak meg könnyen a gyerekek, a kötöttebb feladatokat érdemes előnyben részesíteni, azok elvégzése is fejlesztő hatású. Ilyenkor javasoljuk a kötött feladat bővítését, például a meserészlet eljátszását, átdolgozását. A tankönyv módszertani eszköztárként szerepeljen, vagy mint egy lehetséges minta az óra levezetésére. A kreatív, önálló feladatok lehetnek otthoni vagy levezető, esetleg pihentető feladatok, vagy áttehetők a projektórára. Ha szükségesnek látja a tanító, vagy ha adott fel otthoni feladatot, az óra elején röviden visszakérdezhet az előző óra témájára, akár úgy, hogy a feladat megoldásait nézik meg, akár néhány ismétlő kérdéssel, pl. a történetről. De ebből semmiképpen ne legyen valamiféle számonkérés! Idézzék fel, mik voltak a fő gondolatok a beszélgetések során. Ez a szakasz legyen rövid, mert időt vehet el a következő témától. Természetesen továbbra is érvényes, hogy ha így indul meg egy újabb beszélgetés, például mert előző alkalommal nem volt idő befejezni, akkor használják ki a lehetőséget.

9 BEVEZETŐ 9 Projektóra A nagy témák végén a három fennmaradó órából egyet-egyet ismétlő- vagy projektóraként tervezhetünk. Ezeken feldolgozhatunk olyan tankönyvi feladatokat, amelyek az órák során kimaradtak, akár azért, mert nem jutott rá idő, akár azért, mert a tanító szándékosan a projektórára hagyta a feladatot már az óra tervezése során. Mivel a kimaradt feladatok több résztémához kapcsolódnak, ez az óra az egész témakör ismétlésének is megfelelhet. Ha elsősorban kreatív feladatok maradtak ki, akkor az egész óra lehet alkotó, egyéni vagy csoportmunkával járó, levezető szakasz, természetesen az alkotásokat érdemes bemutatni, megbeszélni. Össze lehet állítani a kimaradt versekből, szituációs játékokból, máshonnan hozott képekből egy, a tankönyvi fejezethez hasonló felépítésű óratervet is, amely vegyesen dolgozza fel a résztémákat. A projektórát meghatározhatja az is, melyik téma keltette fel az osztály érdeklődését legjobban, esetleg melyik beszélgetés maradt félbe, vagy ellenkezőleg: a tanító dönthet úgy is, hogy azt a témát vagy feladattípust ismétli, amelyiket a legnehezebben tudtak feldolgozni. Tervezhető az osztálynak, csoportoknak közös projekt is, például egy helyzet közös továbbgondolása, egy történet befejezése, átdolgozása, majd lerajzolása, eljátszása vagy egyéni munka minden gyereknek, például projekt önmaga bemutatásáról rajzzal, jelekkel, fotókkal vagy rajzos történet az életéről. Ha úgy érzi a tanító, hogy érdemes kiemelni, átismételni az órák során felmerült értékeket, kialakult véleményeket, következtetéseket, akkor ezekre is visszatérhet, felidézve ezeket a kijelentéseket, például a történetekhez kapcsolva. Ehhez érdemes órák után lejegyeznie a gyerekektől elhangzott legfontosabb gondolatokat. De ebből se legyen valamiféle számonkérés! Végül pedig megpróbálkozhat azzal is, hogy néhány, általa kiemelt erkölcsi fogalmat, értéket nevesít, megbeszéli a csoport, mit értenek ezeken a szavakon, ezek köré szerveződik az óra. (Ilyenre példa a 21. fejezet Szópiac játéka.) A kiemelt fogalmat értelmezni kell, példákat keresni rá, ki lehet találni, eljátszani ide illő eseteket. A következőkben részletesen bemutatjuk a 26 fejezetet, a résztéma elsődleges céljait és a feladatokra vonatkozó javaslatainkat, megjegyzéseinket. Az értékek listája tartalmazza azokat, amelyek megerősítésén dolgozunk, ám nem kell, hogy ezek mindegyike elhangozzék az órán. A felmerülő fogalmak közé viszont olyanokat írtunk, amelyek vagy szerepelnek a tankönyvben, vagy felmerülhetnek a beszélgetések során. Ezeket, ha szükséges, értelmezni kell.

10 10 I. FEJEZET ILYEN VAGYOK Ki vagyok én? Tartalom Könyvünk első nagy témaköre a legkisebb egységből, a gyermek személyiségéből indul ki. Az identitás kérdése, a másoktól való megkülönböztetés már az óvodában megjelenik, most arra vagyunk kíváncsiak, milyen tevékenységek, tárgyak, játékok segítik a gyermeket abban, hogy önmagát mind jobban megismerje, és saját egyediségét ki tudja fejezni. Az önazonosság kérdését az első fejezetben a nevünkkel kapcsolatos felvetések alkotják. Megbeszéljük, ki milyen nevet kapott születésekor, hogyan és hányféle módon szólítják őket mások. Mi a keresztnév, családnév, becenév? Melyik megszólítás számukra a legkedvesebb? Cél A gyermek legyen tisztában saját nevével, a családnév, keresztnév, becenév fogalmával. Tudja, hogy milyen dolgok, tárgyak, tevékenységek segítik őt abban, hogy önmagát önálló, aktív személyiségként élje meg. Felmerülő értékek, fogalmak Önismeret, énkép, önazonosság, önbizalom, család, társak, összetartozás érzése. Név, családnév, keresztnév, becenév, megszólítás, jel. Útmutató a feladatokhoz 1 Ráhangoló játék. Két játék közül is választhat a pedagógus. Az első segíti az éppen iskolába kerülő gyermekeket egymás megismerésében. A játék kezdetén bemutatkoznak, gyakorolják egymás megszólítását. Hozzáfűzhetik a bemutatkozáshoz saját kedvenc tevékenységüket is, ami szintén önmaguk és társuk jobb megismerését segíti. A második játékban állatnevet választhatnak a gyermekek. Körben ülve, láncszerűen érdemes játszani. Itt arra kérdezzünk rá, hogy a kiválasztott állat milyen vélt vagy ismert tulajdonsága inspirálta a gyermeket a vele való azonosulásra. 2 3 Történet. Fésűs Éva Csupafül című meséjének részletéből megtudjuk, hogyan kapta a nevét a főhős, megismerjük a nyuszicsaládot, a testvéreket és nyuszinagyanyót. A történetből kiindulva lehetőséget kapnak a gyermekek, hogy elmeséljék saját névadásuk történetét. Biztassuk őket arra, hogy szüleiket kérdezzék meg erről, ha még nem tudják. Gyakorolják itt a bemutatkozást, elmondhatják érzelmi viszonyulásaikat nevükhöz, becenevükhöz. Röviden beszélhetünk a családról, családtagokról. Később egy külön fejezetben részletesen és bővebben is feldolgozzuk a család témakört Rajzos feladatok. Segítik a gyerekeket abban, hogy jobban megnyíljanak, képesek legyenek magukról, kedvenc tárgyaikról, játékaikról, tevékenységeikről beszélni. Választásuknál indokolhatják, mi a legfontosabb számukra. Ezek a feladatok segítik őket önmaguk jobb megismerésében.

11 I. FEJEZET ILYEN VAGYOK 11 Játékleírás 1 Két játék Ki az, aki nincsen velünk? A játék alkalmas egymás megismerésére, nevek memorizálására. Egy gyermeket kiküldünk a teremből, egy másik gyermeket elbújtatunk a tanári asztal mögé. A kint lévő gyermeket a következő mondókával hívjuk vissza: Egy erdőben jártunk, keltünk, egy gyermeket elvesztettünk, mondd meg nekünk (név), mondd meg nekünk, ki az, aki nincsen velünk! Feladata az elbújt gyermek nevének kitalálása. Ha nehezen megy, az elbújt kisgyerek az asztal mögül mondhat néhány szót magáról, pl. külső tulajdonságok, kedvenc tevékenységek, bemutatkozás név nélkül stb. Ha állat lehetnék, lennék, mert A gyerekek körben ülnek, mindenki választ magának egy állatnevet, és a fenti mondattal mutatkozik be. Az indoklásnál az állat valamilyen, számára kedves tulajdonságával érvelhet. Irodalmi szövegek Fésűs Éva: Csupafül 22 meséje részlet A Jószagú réten lakom, nyáron pitypangra néz az ablakom. Egér szomszédék és a katicák úgy ismernek, mint rendes nyuszikát, ki szépen fülel, s jókor megijed, ha fű között a szél zizeg. Szeretek bukfencezni a vetésben, vagy hintázni a Ritkabúza téren, és az is mindjárt kiderül, hogy miért lett a nevem CSUPAFÜL. Ha Szürkeanyu mesél valamit, egyszer se fintorgatom az orromat, amíg hallgatom. A testvérkéim se fintorgatják. A testvérkéim nagyon szép neveket kaptak az idei salátanaptárból, úgymint: Nyuszóka, Muszóka, Szuszóka, Puhaláb, Tapsika, Pufóka, de itt megakadtak Szürkeanyuék, mert nem volt tovább a naptár. A szomszéd néni egyszer kölcsönkérte, és megette a végét. Nekem ezért nem jutott név, és egészen addig csak egy mezei kisnyuszi voltam, amíg be nem toppant hozzánk Nyuszinagyanyó, hogy megnézzen minket. A testvérkéimet sorba csókolgatta. Szakasztott az apja! Ez is, meg ez is! Ó, ó! Mintha csak az én hajdani kis Szürkémet látnám! Én is lesütöttem a szememet, és illedelmesen feléje tartottam a pofikámat, de a cuppanás nem jött, hanem Nyuszinagyanyó ijedten felkiáltott: Végtelen búzaföld! Hiszen ez a gyerek csupa fül! A testvéreim kuncogni kezdtek: mik-mak! De Szürkeanyu hirtelen az ölébe kapott és úgy megölelt, hogy hallottam a szíve dobogását. Csupafül! Csupafül! Megvan a neved, édes kis nyuszifiam! Azóta így ismernek az egész Zabkörúton, a Ritkabúza játszótéren, sőt még a mezei általános iskolában is. És ezen a néven mutatkoztam be Tüskebökinek, a süngyereknek, amikor először találkoztunk.

12 12 I. FEJEZET ILYEN VAGYOK Megérkezés a családba Tartalom Ebben a fejezetben arról beszélgetünk a gyerekekkel, hogyan várták őket a szüleik, mi mindent tudnak születésük körülményeiről. Elmesélhetik családi körülményeiket, mesélhetnek édesanyjukhoz, édesapjukhoz, testvéreikhez fűződő érzelmeikről, kapcsolataik minőségéről. E témák egy része ismét előkerül a 3. nagy témakörben. Cél A gyermek ismerkedjen meg családba érkezésének, születésének körülményeivel. A beszélgetésekben az anya-gyermek kapcsolat fontossága mellett erősítsük az apával, testvérekkel való kapcsolat fontosságát is. A beszélgetések erősítsék az egymás közötti szeretetkapcsolat fontosságát. Felmerülő értékek, fogalmak Önelfogadás, családhoz tartozás, önismeret, önazonosság. Születés, várakozás, szeretet, születésnap, csecsemő, anya, apa, testvérek. Útmutató a feladatokhoz 1 Ráhangoló képsor és vers. A kezdő vers és a mellette látható hívóképek segítségével beszélgethetünk arról, kit hogyan vártak a szülei, milyen a kapcsolatuk édesanyjukkal, édesapjukkal, testvéreikkel. Kihez milyen szoros szálak kapcsolják őket? Mitől és hogyan erősödhetnek családi kötelékeik? A játék asszociációs voltából adódóan az anyai szeretettől indulva sok minden felszínre kerülhet, ami a gyerekekben korai gyermekkorukhoz, családi kapcsolataikhoz, születésükhöz kapcsolódik. A játékot körben ülve érdemes játszani, hogy mindenki a másikra tudjon figyelni. 2 Történet. Számadó Ernő Aranylencse című meséjének részletéből a gyermekek megismerhetik egy Istenhívő asszony gyermek után sóvárgó vágyakozását. A történet segítségével ők is elmesélhetik azt, hogyan várták őket szüleik, mit meséltek nekik erről, hogyan telt a születésük előtti kilenc hónap, míg gyermekük megérkezett. Érinthetjük az örökbefogadás témáját. Beszélgethetünk arról, hogy ilyenkor a gyermeket az édesanya nem a szíve alatt hordja 9 hónapig, hanem a gyermek a leendő édesanya szívében születik meg, és így vár rá a megérkezéséig. Ha csoportunkat érinti, beszélgethetünk a nevelőszülőknél vagy állami gondozásban élő gyermekek helyzetéről. A nevelőszülőkkel élő gyermekek családi mintát kapnak, úgy élhetnek körülményeiket tekintve, mint a saját családjukban nevelkedő gyerekek. Az édesszülőket itt nevelőszülők helyettesítik, próbálva minden lelki segítséget, érzelmi hátteret megadni a gyerekeknek.

13 I. FEJEZET ILYEN VAGYOK 13 Az állami gondozásban lévő gyerekeknél az érzelmi támaszt a gondozók, nevelők jelentik. Ők sajnos nem mindig tapasztalhatják meg a család gondoskodó, biztonságot nyújtó légkörét. 3 Témafeldolgozás. Javasoljuk a történet rövid dramatizálását is. Hogyan könyöröghetett Istenhez nap mint nap a szegény aszszony? Hogyan érkezett meg a kislány, akit annyira várt, és milyen gyengéd szeretettel vette őt körül? A történet eljátszása segítheti a gyerekeket abban, hogy minél mélyebben átéljék azt az örömet, amit egy gyermek megszületése jelenthet a családban. Kitalálhatják a gyerekek, hogyan folytatódhat a történetbeli szereplők élete. Végiggondolhatják, hogyan neveli a kislányt az édesanyja. Többféle módon is befejezhetik a történetet. Beszélgethetünk arról, hogy a kistestvér mellett milyen szerep jut a nagyobbnak, hogyan tudnak segíteni az anyukájuknak a pici gondozásában. A testvérkapcsolatokról is lehet szót ejteni, ki hogyan viselkedik a testvérével, mit szeretnek együtt csinálni, van-e olyan, amikor nem értenek egyet, hogyan oldják meg a konfliktusaikat stb. 4 5 Kreatív feladat. A kézműves tevékenység során dióbölcsőt készítünk. A bölcső a ringatás, a nyugtatás, a gyengéd szeretet jelképe. Ebben altatja kisbabáját az édesanya. Az elkészült dióbölcső a tenyérbe simulva ugyanezeket az érzéseket hívhatja elő a gyermekekből. 6 A fejezet végén van otthoni feladat, ami a csecsemőkorból a kisgyermekkorba vezeti át őket. Alkalmat ad a szülőkkel való meghitt beszélgetésre. Ennek megbeszélésével kezdődhet a következő óra. Játékleírás 1 Asszociációs játék. Kapcsolódik az első feladat képeihez. Körben ülve érdemes játszani, hogy a gyerekek lássák egymást. Nekem az első képről a.(anya, szeretet, család ) jut eszembe ezzel a mondattal kezdi az első megszólaló, a második gyermek már az elhangzott szóra asszociálva mondja a következő szót. Láncszerűen folytatjuk a játékot. Irodalmi szövegek Számadó Ernő: Aranylencse részlet Egyszer volt, hol nem volt, nem is olyan régen, túl a szilaj Tiszán, egy kis falu végén, élt egy szegénységes, földhözragadt asszony. Ki, hogy a szeméből sok bú ne fakadjon, a nagyságos Istent napról napra kérte, hogy Ő nagy kegyelme tegyen csudát véle. Áldja meg gyermekkel, csillagszemű lyánnyal, édessel, kedvessel, fehér violával. Aki kér, az kap is megmondatott régen. S egyszer egy tündöklő, mesebeli éjen, mikor tengercsillag ragyogott az égen, kötényét a jámbor úgy tartotta éppen, hogy a legszebb csillag beléhullott szépen. És ki hiszi, ki nem abban a szempercben az arany csillagból apró gyermek serken. Apró gyermek serken, csillagszemű lyányka. Örül a jó asszony, viszi, bepólyálja. Térdére fekteti. aludj, baba, tente áldassék az Isten, hogy ezt megengedte.

14 14 I. FEJEZET ILYEN VAGYOK Mit tudok magamról? Tartalom Ebben a témában körüljárjuk a születéstől az iskoláskorig eltelt időszak eseményeit. Mit tud jelenleg magáról a gyermek? Milyen volt, amikor megszületett? Kik gondoskodtak róla, mi mindenre volt szüksége, hogyan tudta magát kifejezni, amikor még nem tudott beszélni? Miben változott, mi mindent tanult meg, mire óvodába, iskolába került? Milyen érzelmi viszonyulások jellemzik ezt az időszakot? Cél A gyermek minél jobban ismerje meg életének ezt a szakaszát, saját kompetenciáit. Gondolja végig, mi mindent tanult meg, mire óvodába, iskolába került. Kik segítették a fejlődését, és hogyan tették mindezt? Felmerülő értékek, fogalmak Önismeret, énkép, család, szeretet, bizalom, összetartozás. Gondoskodás, segítség, tulajdonságok, életszakaszok, tanulás, változás, élet, cél, feladat, játék. Útmutató a feladatokhoz 1 Ráhangoló játék. Az ismerkedési időszakban kiváló ez a játék, amiben igaz és kitalált jellemzőket mondanak magukról a gyerekek. Jó alkalom arra, hogy minél jobban megismerjék egymást és saját magukat. 2 3 Történet. Christl Vogl meséje a Magocskáról az öntudatra ébredésről szól. Mi végre vagyunk a világon, mi a feladatunk, ki segít bennünket, hogy céljainkat elérjük az életben? A történet kiváló lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek elgondolkozzanak és beszélhessenek erről. 4 5 Témafeldolgozó képsor. A képek segítségével a gyerekek visszaemlékezhetnek életük főbb szakaszaira a születéstől az iskoláskorig. Több lehetőség is van a képek végiggondolására, megbeszélésére. Végigjárhatjuk közösen, vagy lehetőséget adhatunk a gyerekeknek arra, hogy válasszanak a képek közül, és arról beszéljenek, ami születésüktől az iskolába érkezésig leginkább megérintette őket. 6 Rajz. A füzetben életük legemlékezetesebb vagy számukra legfontosabb élményét örökíthetik meg a gyerekek. A munka során nagyon sok élmény kerülhet felszínre, amiről szeretnének mesélni. Mindenképpen szánjunk időt személyes történeteik meghallgatására. Kezdhetjük ezzel a következő órát.

15 I. FEJEZET ILYEN VAGYOK 15 Játékleírás 1 Füllentős. Mindenkit megkérünk arra, hogy rövid csendet tartva 3 mondatot gondoljon ki magáról, ezekből egy ne legyen igaz. A kezdő játékos a csoport elé állva mutatkozzon be ezzel a három mondattal. Az lehet a következő játékos, aki kitalálja, melyik mondat volt a füllentés. Irodalmi szövegek Christl Vogl: A magocska részlet Milyen sokáig aludtam! De jó is volt az anyaföldben, a finom, meleg, puha kuckómban. Vajon mennyi ideig szunyókáltam? morfondírozott a kis magocska, amint kikukucskált a rögök közül. Nem tudod, kedves bogárka? Honnan tudnám? zümmögött a kövér bogár, és hat lábán továbbzötyögött. A pillangó biztosan tudja gondolta a magocska, és a gyönyörű pillangó után kiáltott. Meg tudnád mondani, hogy mennyi ideig aludtam az anyaföldben? A pillangó kacagva válaszolt: Talán egy napig, talán egy évig, de meglehet, hogy tíz évig, ki tudja? De miért érdekel? Csak az számít, hogy tudod, ki vagy. Hogy érted, hogy tudom, ki vagyok? kérdezte tágra nyílt szemmel a magocska. Biztosan tudod, hogy kicsoda vagy, nem igaz? Mindenki tudja, hogy kicsoda. Vagy talán nem? Én például pillangó vagyok, a nappali pávaszem. Azt látom, hogy te meg kis mag vagy. De hogy miféle mag, azt neked kell tudnod okította komoly képpel a pillangó. Ez borzasztó! Én nem tudom, milyen mag vagyok! Bizonyára túl sokáig aludtam, azért felejtettem el felelte a magocska. Az bizony nagy baj. Kérdezd meg a napot, ő biztosan tudja, hogy ki vagy! Ő már annyi virágmagot kicsalogatott a földből, hogy biztosan felismer téged is tanácsolta a pillangó, és továbblibbent. Amikor a napsugár megérintette a magocskát, ő tudakolni kezdte tőle, hogy felismeri-e. Ám a napsugár tétován azt javasolta, hogy kérdezze meg a Természetanyát. Természetanya ismer minden magot, akármilyen kicsi legyen is az. És hol találom Természetanyát? érdeklődött a magocska. Mindenütt! így a napsugár. Akkor a magocska kiáltozni kezdett: Természetanya! Természetanya! Gyere elő, légy szíves! Kérdezni szeretnék tőled valamit. Hirtelen a levelekből és fákból, a virágokból és földből, a levegőből és a vízből előbukkant egy gyönyörű tündér. Lágy kézzel, szelíd mosollyal emelte magához a kis magocskát: Mi baj, kedves magocska? Miért szólítottál? A magocska csak suttogva mert megszólalni: Túl sokáig aludtam, emiatt nem tudom, ki vagyok. Természetanya nevetve válaszolta: Még ha száz évig is alszol a földben, akkor is tudod, ki vagy. Csak higgy magadban! Most pedig siess, dugd a lábadat a földbe, hogy gyökeret ereszthess, és majd meglátod, milyen szép árvácska lesz belőled! A magocska boldogan hálálkodott a tündérnek, és amikor az eltűnt, önbizalommal telve befészkelte magát egy nagy páfrány mellé, hiszen már tudta, hogy csodaszép árvácska lesz belőle. Ezentúl ő nógatta a többi magocskát, melyek már hosszú ideje aludtak, hogy bizony ideje felébredni.

16 16 I. FEJEZET ILYEN VAGYOK Önismeret Tartalom A témakör feldolgozása azt segíti, hogy a gyermekek minél jobban megismerjék saját magukat, tisztában legyenek saját létük fontosságával, egyedi és megismételhetetlen voltukkal. Megbeszéljük, milyennek látják magukat, kire hasonlítanak a családban, mit szeretnek magukon, van-e valami, amit nehezebb elfogadniuk. Cél A gyermekek mindjobban képesek legyenek önmaguk megismerésére, elfogadására. A helyes önértékelés, énképük, önismeretük fejlődése a fő cél. Felmerülő értékek, fogalmak Énkép, önismeret, önértékelés, elfogadás, megértés, türelem, család. Jó rossz, szép csúnya, hasonlóság különbség, megismerés, elfogadás, elégedetlen, irigyel, önmagam. Útmutató a feladatokhoz 1 2 Ráhangoló vers. A vers egy önmagát külsőleg bemutató gyermek monológja. Kérjük meg a gyerekeket, hogy tükör segítségével mondják el, milyennek látják saját magukat. 3 4 Témafeldolgozás. Előzetes feladatként kérhetjük a gyerekektől, hogy hozzanak egy családi fotót. Bemutathatják családtagjaikat a fotók segítségével. Megfigyelhetik, kihez hasonlítanak a családból, elmondhatják érzéseiket és megfigyeléseiket azzal kapcsolatosan, miben látják a hasonlatosságot. 5 6 Történet. René Guillot meséje egy kaméleonról szól, aki irigyli társait a külsejük miatt. A mesét először kérdések segítségével dolgozzuk fel. Irányítsuk a figyelmet arra, milyen problémával küzdött a kaméleon. Milyen érzéseket okozott elégedetlensége, milyen érzéseket élhetett át külseje megváltozásakor? A beszélgetésben ráirányíthatjuk a figyelmet arra, miért lehet fontos, hogy elégedettek legyünk önmagunkkal, elfogadjuk magunkat, mi vagy ki segíthet nekünk, ha ez egyedül nem megy. 7 Rajzos feladat. A gyerekek önmagukat lerajzolva megfigyelik külső tulajdonságaikat. Fontos, hogy a feldolgozás során megfogalmazhassák, milyennek látják önmagukat, mi az, amit könnyű elfogadniuk, mi az, amivel nehezebben birkóznak meg. A külső tulajdonságokon át a belsők felé irányíthatjuk a gyerekek figyelmét. A számukra negatív jelenségek helyett a pozitívumokra figyeljenek inkább, és azt erősítsék magukban, ami jó. + Ha az önarcképeket nem a füzetbe rajzoljuk, tablót készíthetünk belőlük.

17 I. FEJEZET ILYEN VAGYOK 17 8 Kreatív feladat. A közös alkotás a cél az utolsó feladatnál. Ez csak egy javaslat, amelynél a tenyérlenyomat mint lelkünk, személyiségünk lenyomata jelenhet meg asszociációként. Irodalmi szövegek René Guillot: Szivárványos mese részlet Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyíkocska, akit Kaméleonnak hívtak. Ez a Kaméleon igencsak elégedetlenkedett, pedig megvolt mindene, ami kellett: tekergőző farka, lába, foga és kicsi, ravasz szeme. Ám a kis gyík mégis elégedetlen volt a sorsával, nagyon elégedetlen. Minden állatnak van szép ruhája, csak nekem nincs kesergett, bánkódott magában. Vágyakozva figyelte a levegőben röpdöső madarakat, akik ezer színben pompáztak: a papagájok pirosban és zöldben, a kolibrik aranysárgában, a rigók kékben-feketében, a szarkák fehér foltokkal tarkított szürkében A levegőég minden madara szépséges tollruhát viselt. Kaméleonnak nem volt se csőre, se tollazata. Egy faágra kapaszkodva, sóvárogva nézte az erdő állatait, amint a magas fűben vonultak: az oroszlán rőtvörös szőrméjét, a párduc pettyes kabátját, a majmok gyönyörű, hosszú szőrű bundáját. A szegény kis gyíkocskának bezzeg se ilyen, se olyan bundája nem volt. Se szőre! Se tolla! Teljesen csupasz volt. Úgy érezte, nincs nála szerencsétlenebb állat a föld kerekén. Búcsút mondott az erdőnek, és útra kelt. Egyszer csak egy kis faluhoz ért. Megkereste a takács házát, a takácsét, aki tarka fonalakból szőtte a szebbnél szebb kelméket. Jó napot, takácsmester! köszönt illedelmesen Kaméleon. Jó napot, gyíkocska! Mi járatban vagy itt nálam? Egy rend ruhát szeretnék csináltatni, olyan gyönyörűt, mint a többi állaté: olyan tollsapkát, mint a madaraké, olyan szőrmekabátot, mint az oroszláné. Szeretném, ha olyan szép öltözéket készítenél nekem, amilyen szépet csak tudsz, mert csupasz vagyok, látod, teljesen csupasz. No nézzék csak a kis szemtelent! pattogott a takács. Azt képzeli, nincs jobb dolgom, mint ilyen jöttment gyíkoknak ruhát szabni. Szedd a lábad, de gyorsan! Kaméleon visszatért az erdőbe, és boldogtalanabb volt, mint valaha. Egyre csak balsorsán kesergett. Azt képzelte, minden állat manccsal mutogat rá, mély megvetéssel: Nini a kis gyíkocska! Csupasz! Látjátok teljesen csupasz! Egy nap, amikor az eső elállt, szivárvány tündökölt a bozótos felett. Micsoda színek szikráztak! Lila, ibolya, kék, zöld, sárga, narancs és vörös A kis gyík a szivárvány lábához érkezett. Váratlanul egy hang szólalt meg egészen közelről: Kaméleon Kaméleon Ki szólít engem? kérdezte a kis állat. Aziza. Én, Aziza Hallottál már rólam? Ó, igen, Aziza, hallottam már rólad! Te vagy az erdő szelleme. De sehol sem látlak! Nem is láthatsz, és nem is fogsz soha látni a gyíkszemeddel, én láthatatlan vagyok, de tudom, hogy nagyon boldogtalan vagy. Ó, igen, boldogtalan, rettenetesen boldogtalan, ó, ha tudnád De hiszen tudom, azért vagy boldogtalan, mert csupaszon járszkelsz, mert nincs szép toll- vagy szőrruhád, mint az erdő többi állatának. Hát igen, Aziza, ez az igazság. Talán csak nem egy ruhával akarsz megajándékozni? De bizony, épp hogy azt akarom. Figyelj rám! Látod ezt a szivárványt? Igen? És vannak hegyes kis körmök a lábadon, igaz? Nos, rajta, kapaszkodj fel a szivárványra, egészen magasra, és akkor neked is lesz szép ünneplőruhád, akárcsak a többi állatnak. Nem kellett kétszer mondani Kaméleonnak, máris nekiiramodott. Követte a ragyogó fényív hajlását, s már siklott is, először a sárga csíkba, aztán hopp, átugrott a kékbe, ott siklott, majd áthengeredett a zöldbe, egy újabb ugrás, és már az ibolyában görgött, majd visszahuppant a kékbe, úgy mártózott meg benne lehunyt szemmel, mintha a tengerbe merült volna és hopp, máris a vörös csíkban találta magát, ebben a hihetetlenül égővörösben. Úgy tűnt neki, hogy ebben a színáradatban maga is kékké, majd zölddé, s végül vörössé vált. Amikor elérkezett a szivárvány legtetejére, egyszer csak csúszni kezdett, tehetetlenül csúszni lefelé. Megállíthatatlanul egyre lejjebb és lejjebb csúszott a színcsíkokban, mígnem hirtelen földet ért, azazhogy pipacsot Nicsak, nicsak mondta a rigó, aki éppen ott röpdösött, nicsak, nicsak, mi történt a Kaméleonnal! Egészen vörös lett! És igaza volt. De nem sokáig. Mert a gyíkocska, miután kialudta magát egy zöld levélen, és este felébredt, hallotta, amint egy kis majom megjegyzi: No lám, no lám, mi történt a Kaméleonnal, egészen zöld lett! Azóta, hogy végigkapaszkodott a csodálatos színekből szőtt szivárványsávon, Kaméleon tetszése szerint váltogathatja ruháit. Ha aranysárga virágcsokron pihen, sárgára változik; ha a mocsári nefelejcsen, égszínkékre. És piros, mint a pipacs, ha az erdő tűzvirágai között sétál. Kaméleon immár boldog, a legboldogabb a bozótos összes állata közül.

18 18 I. FEJEZET ILYEN VAGYOK Érzelmeim Tartalom Érzelmeink meghatározó szerepet játszanak életünkben. Egyfajta testi-lelki válaszreakciók a bennünket ért eseményekre. Kultúrától függetlenül bárhol a világon az emberi arc elárulja, ha valaki örül, szomorú, undorodik valamitől, fél vagy meglepődik. Ebben a fejezetben arról beszélgetünk a gyerekekkel, hogyan fejeződnek ki különböző érzelmeink, megbeszéljük, kinek mi okoz örömöt, mitől lehetünk szomorúak, mi okozhat szorongást vagy félelmet. Megpróbálunk választ keresni arra is, milyen válaszreakciókat adhatunk a bennünket ért eseményekre. Mivel nagyon tág témakörről van szó, bármilyen irányba indulhatunk, a tankönyv itt is csak mankó. Cél A gyermekek ismerjék fel az érzelmek okozta válaszreakciókat. Gondolják végig, mi okozhat örömöt, szomorúságot, szorongást vagy félelmet. Lehetőségük legyen az órán elmondani az általuk megélt érzelmekkel kapcsolatos élményeiket. Felmerülő értékek, fogalmak Önbizalom, bizalom, hit, biztonságra törekvés, örömszerzés, önzetlenség, segítségnyújtás. Érzelmek, mimika, öröm, bánat, szomorúság, boldogság, ijedtség, bátorság, szorongás, szégyen, félelem, akarat, társak. Útmutató a feladatokhoz 1 Ráhangoló játék. A cél az, hogy az először bemutatott érzelem tükröződjék az utolsó gyermek arcán is változtatás nélkül. A játék után megbeszéljük, milyen módokon fejezhetjük ki érzelmeinket, az érzelmek vajon milyen eseményre adott válaszreakciók. 2 3 Témafeldolgozó képsor. A fotók érzelmi állapotokat mutatnak meg a gyerekeknek, ezek közül kell kiválasztaniuk, melyik fejez ki örömöt, melyik szomorúságot. Hallgassuk meg a gyerekeket, hogy melyik kép milyen élményt hív elő bennük, mit szeretnének megosztani velünk. Meséljenek arról, mi okoz számukra örömöt, mitől lesznek szomorúak Vers és történet. Szabadon eldönthető, hogy melyiket ismertetjük meg az órán. A szövegek rövid megbeszélése után fókuszáljunk a történet vagy vers által felszínre hozott érzelmekre és a gyerekekben asszociációként felszínre kerülő történetekre. Beszélhessenek arról, ők hogyan viselkednek/viselkedtek, mit éreztek hasonló helyzetekben. Javaslat: Ha a kérdések és a beszélgetés során azt tapasztaljuk, hogy nehezebben nyílnak meg, főleg a félelmeikkel, szorongásaikkal kapcsolatban, eszközként segítségül hívhatjuk a festést. Kérjük meg őket, fessék ki magukból a rossz érzéseket, félelmeket, szorongásokat. A képek segítségével könnyebb lesz a beszélgetés. Szituációs játékokkal is könnyebbé tehetjük a téma feldolgozását.

19 I. FEJEZET ILYEN VAGYOK 19 Javaslat: A csoportból egy gyermek fülébe egy szót súgunk (ijedtség, félelem, öröm stb., ha ügyesek, akár mondattal is próbálkozhatunk), aki ezt mimikával, metakommunikációval bemutatja a többieknek. Aki kitalálta, helyet cserélhet, és ő lesz a következő, aki bemutathat. Párban eljátszhatnak szavak nélkül egy rövid jelenetet, amiben valaminek örülnek, megijednek stb. 8 9 Kreatív feladatok. Megerősítésnek szánjuk. A negatív érzelmi hatásokkal szemben a pozitív érzelmek megerősítése a fontos. Két kézműves tevékenységet ajánlunk, mindkettő célja az örömszerzés. Alkotás közben beszélgethetünk arról, milyen érzés, ha valakinek örömet okozunk. Játékleírás 1 Mutasd az arcod! Hogyan tudjuk kifejezni érzelmeinket? A székeket körben rakjuk ki úgy, hogy a gyerekek egymásnak háttal üljenek le. A kezdő játékos valamilyen érzelmet tükröző arckifejezést mutat a mellette ülőnek, amit aztán sorban mindenki továbbad a mellette ülőnek. A cél az, hogy az első arckifejezést sikerüljön továbbadni úgy, hogy az ne változzon meg. A játék egy másik variációja: Egy kisgyermek kiáll a többiek elé, és valamilyen érzelmet próbál arcmimikával a megmutatni, a többiek pedig tükörként tükrözzék vissza. Aki megmondja, milyen érzelmet tükrözött vissza az arcuk, mutathatja a következő arcot a csoportnak. Irodalmi szövegek Anatole France: A bátorság részlet Lujzi és Frici a falu főutcáján át az iskolába igyekszik. A nap nevet, s a két gyerek dalol. Dalolnak, mint a fülemüle, mert éppoly vidám a szívük. Egy régi nótát dalolnak, nagyanyáik dúdolgatták régen, amikor még ők is kislányok voltak, s gyermekeik gyermekei szintén dalolják majd egyszer, mert ezek a könnyű dalok kicsik és halhatatlanok, szájról szájra szálldogálnak századokon s ezredeken át. Az emberi száj elhalványul, aztán végleg elhallgat, egyiké éppúgy, mint a másiké, de a dal, az száll tovább. Vannak dalok abból az időből, amikor a férfiak mindannyian pásztorok voltak, a nők meg mind pásztorlányok. Azért is szólnak ezek a dalok csupa bárányról meg farkasról. Lujzi és Frici énekel; a szájuk kerek, mint egy virág, a daluk vékonyan és tisztán lendül a reggeli levegőbe. De mi történt? Frici torkában mintha megakadna a hang. Micsoda rejtélyes hatalom fojthatta bele a dalt a kisfiú torkába? Semmi más, mint a félelem. Mindennap, ha akarja, ha nem, találkozik az utca végén a hentesék kutyájával, s mindennap, ha meglátja, érzi, mint szorul el a szíve, s mint roggyannak meg az inai. Pedig a hentesék kutyája nem bántja, nem is fenyegeti. Ott ül békésen a küszöbön gazdájának boltja előtt. De hát fekete, s olyan mereven néz a szemével, és az a sok éles foga mind kifehérlik a szájából! Egyszóval ijesztő. Félelmetes állat ez nagyon, a hentesék kutyája. Épp azért Frici, ha messziről észreveszi az állatot, fog egy jókora követ, ahogy azt a nagyoktól látta, amikor a harapós kutyák ellen fegyverkeznek s szorosan a fal mellett megy el, persze nem a hentesék oldalán. Most is úgy tett, ahogy máskor. Lujzi ki is csúfolta érte. Nem szidta holmi csúnya szóval, amire ugye legtöbbször még csúnyább szitok a válasz. Nem, nem mondott semmit: sőt szépen énekelt tovább. Csakhogy elváltozott hangon és olyan gúnyosan dalolt, hogy Fricinek attól még a füle is vörös lett. Akkor a fiú fejében valami nagy mozgás kezdődött. Megértette, hogy a szégyent még inkább kell kerülni, mint a veszélyt. Egyszóval félni kezdett a félelemtől. Épp azért, mikor kijöttek az iskolából, s megint találkozni kellett a hentesék kutyájával, nagy büszkén lépegetett el a bámuló kutya előtt. Azt mondják, fél szemmel Lujzit nézte, látja-e, hogy mit csinál. Ami igaz, az igaz, ha nem volnának hölgyek meg kisasszonyok a világon, a férfiak, attól félek, nem lennének olyan bátrak!

20 20 I. FEJEZET ILYEN VAGYOK Nehéz helyzetek Tartalom A témakör legnehezebb és legtöbbféleképpen megközelíthető fejezete. A gyerekek beszámolhatnak olyan helyzetekről, amelyek számukra problémát okoztak, nehezen lehetett megoldani, vagy nehéz döntések elé állította őket. Megvizsgálhatjuk ezen helyzetekben hozott döntéseiket következményeik tükrében. Cél A gyerekekben tudatosítani, hogy mindenki életében vannak nehéz helyzetek. Meghallgatva egymást érzékelhetik, milyen nehéz döntést hozni egy-egy szituációban. Megbeszélhetjük ezeknek a döntéseknek következményeit. Felülvizsgálhatják korábbi döntéseiket valamilyen nehéz helyzetükkel kapcsolatosan. Felmerülő értékek, fogalmak Család, barátok, barátság, figyelem, egymásra figyelés, alkalmazkodás, tolerancia, felelősség segítség, segítségnyújtás, szófogadás, engedelmesség. Döntés, döntési helyzet, viselkedés, probléma, konfliktus, következmény, lelkiismeret, lelkiismeret-furdalás, megbánás, jóvátétel, bocsánatkérés, megbocsátás, támasz, kérés, akarat, megoldás, megkönnyebbülés. Útmutató a feladatokhoz 1 Ráhangoló játék. Célszerű 3-5 fős csoportokra osztani a gyerekeket. A fonal előrevezetése nem bonyolult, de nagy figyelmet és koncentrációt, valamint egymásra figyelést és alkalmazkodást igényel a feltekerése. + játék. Egy hasonló játékkal szintén jól ráhangolódhatunk az órára, amikor egymás kezét láncszerűen megfogva kígyót alkotnak a gyerekek, majd egymás karja alatt átbújva összetekerednek, és egy társuknak kell szétbogozni azt. 2 3 Történet. Móricz Zsigmond verses meséje egy igen nehéz helyzetet vet fel. A szófogadás, a kíváncsiság, a helytelen döntés és annak következménye, az ismeretlenekkel való viselkedés mindmind felszínre kerülhet a beszélgetés alkalmával. 4 Dramatizálás. A mese dramatizálása a még jobb megértést célozza. A gyerekek a szereplők bőrébe bújva átélhetik azokat az érzelmeket, amelyeket a szerep felvet. A mese befejezésének megváltoztatásával a gyerekeket gondolkodásra ösztönözzük, hogyan lehet ugyanabban a helyzetben másképpen viselkedni, és annak milyen következményei lehetnek. 5 A nehéz témát ellensúlyozza az útkeresős feladat, amit a 6-7 éves korosztályba tartozó gyerekek szívesen oldanak meg. A füzetbe bekerül egy hasonló feladat, amelyben a gyerekek maguk is tervezhetnek ilyet. 6 Témafeldolgozás. A beszélgetések során bízzunk benne, hogy a gyermekek képesek lesznek megnyílni, saját helyzeteikről,

21 I. FEJEZET ILYEN VAGYOK 21 döntéseikről és azok következményeiről beszélni. Ne erőltessük soha a megnyilvánulást, hiszen nagyon nehéz lehet mások előtt a számukra nehéz dolgokról beszélni! Türelemmel és jó rávezető kérdésekkel próbáljuk őket a témára nyitottá tenni. 7 Játék. Az óra végi játék- és mondókatanulásnál célszerű, hogy minden gyereknél legyen egy kör alakúra összekötött fonal vagy madzag. Lassan mutassuk a lépéseket és mondjuk a mondókát. A kapocs kioldása nagy örömet fog okozni a gyerekeknek. A játék asszociál arra, hogy a csomó sikeres feloldása a problémák jó döntésekkel való megoldását jelenti. Játékleírás 1 Fonallabirintus. A gyerekeket 3-5 fős csoportokba osztjuk. csoport létszámának megfelelően székeket rakunk körbe. Minden gyermek kap egy kis gombolyag madzagot vagy fonalat, aminek a végét a széke háttámlájához köti. Majd elindulhatnak szabadon, egymással szembe, egymást vagy a székeket megkerülve. Ezzel egy pókhálószerű alakzatot kapnak. A fonal végét elcserélik egymás között, és indulhat a visszabogozás, feltekerés. 7 Láncom kapcsa. Mondókával egybekötött madzagos játék. A madzag mozgatásának ábrázolását a tankönyv tartalmazza. (Michael Taylor története és játéka) Mondókarészlet < Mozdulat > 1. Áll egy kényes aranytorony < A madzagot helyezzük a mutatóujjra. > A földgolyó túlján, Ott senyved a király lánya Gyűrűvel az ujján. 2. Suhogós szép ruhákat hord, < Jobb kézzel vegyük le és forgassuk meg, Majd helyezzük vissza a legkülső gyűrűt. > Lábán ezüstcsengő, Minden lépte egy-egy akkord, < Forgassuk meg ugyanazt a gyűrűt úgy, hogy egy teljes fordulatot vagy két félfordulatot tegyen. > A járása pengő. De most nem megy sehová sem, Könnyhullása sűrű, Le-lehúzza, megforgatja Ujjáról a gyűrűt. 3. Leakasztja a nyakláncát, Próbálgatja aranykapcsát. < Vigyük át jobb kézzel a madzagot a lógó hurkokon. Vegyük el a bal kezünket. > 4. Elég erős, megmarad Míg a szíve meghasad < Kezünket mozgassuk néhányszor egymástól elfelé és vissza, hogy lássuk, tart-e a kapocs. > 5. Félelmében, szégyenében, Mert a sárkány ráakad. < Ügyeljünk, hogy az alsó szív alakú hurok szabadon lógjon. > 6. Ne sírj kedves, szép királylány, Jön érted egy hős lovag, < Húzzuk szét a madzagot, hogy a könnycsepp eltűnjön. > 7. bár a láncod elszakadt. < Kezeinket távolítva látható, hogy a nyaklánc kapcsa eltörött. > Irodalmi szövegek Móricz Zsigmond: Kecskéék és a farkas Domboldalon kicsi ház, ott lakik a kecske, felesége otthon várja, vele van a két gidája. Hanem közel a berek, hol a farkas tekereg! Jaj de kár szól Kecske néni, énnekem is el kell menni, vigyázzatok, jó fiaim, ha nem leszek itthon, erre jár a gonosz Farkas, be ne jöjjön titkon. A két gida megígéri, s így folytatja Kecske néni: Az ajtót jól bezárjátok, senkinek ki ne nyissátok. Nézd csak, fehér az én lábam, majd én ezt bedugom, hogyha megint hazajövök, nektek a kulcslyukon. Megérti a két kisgida, s így folytatja Kecske mama: Ha valaki dörömbözne, kiáltsatok, hogy: Nem jössz be! De ha édesanyánk vagy, dugd bé a fehér lábad! Ha bedugom, kinyitjátok, nem jut be farkas hozzátok! A gidák ígérik roppant, Kecske anyó vígan toppant. De most jön a farkas, s fülel a kulcslyukon hosszú füllel! Megismertek, ha szólok is, édes nektek a hangom is! Ezt mondom én majd odakinn: tele van a tőgyem tejjel, tele van a szarvam vajjal, eresszetek be, fiaim! Megöleli két gidáját, megcsókolja szemét, száját, Farkas koma elsompolyog, és a bokorban mosolyog! Kecske néni eltávozik, és egy cseppet sem aggódik!

22 22 I. FEJEZET ILYEN VAGYOK Jön mindjárt a Farkas koma, vastag hangon ezt mormogja: Anyátok vagyok idekinn, tele van a tőgyem tejjel, tele van a szarvam vajjal, eresszetek be, fiaim! A két gida csodálkozik, ezt a hangot nem ismerik! Ha a mi jó anyánk vagy, dugd bé a fehér lábad! Juj, fekete farkas vagy! Nem a mi jó anyánk vagy! Hű! A farkas ámul-bámul, az ajtóról rögtön tágul. Most már ugyan mihez fogjon, hogy a gidákon kifogjon? Elsiet a szemétdombra, ráakad egy fehér rongyra. Abba csavarja a lábát, hogy rászedje a két gidácskát! Újra zörget a kis házba, és rákezd a mondókára: Itt van anyátok idekinn, tele van a tőgyem tejjel, tele van a szarvam vajjal, eresszetek be, fiaim! Ha a mi jó anyánk vagy, dugd bé a fehér lábad! Farkas koma be is dugja, a két gida megbámulja, mit tegyenek, hiszen fehér, az ő eszük nem messze ér! Kinyitják neki az ajtót, benn a farkas gonosz fattya, Mind a kettőt hamm, bekapja! És azt mondja: Ej de jó vót! Magára zárja a házat, úgy vackol magának ágyat. És kényelmesen elhasal, a kémény alatt nagy hassal! Jön a kecskeanyó végre, zörget az ajtón így kérve: Anyuskátok van idekinn, tele van a tőgyem tejjel, tele van a szarvam vajjal, eresszetek be, fiaim! Hát morog-dörmög az ordas, csalogat a gonosz farkas: Ha a mi jó anyánk vagy, dugd bé a fehér lábad! Kecske néni megijed, hát odabent mi lehet! Meglátja a kulcslyukon, farkas fekszik a suton. Friss eszével egyet gondol: No, farkas, te csak dorombolj! Jó helyen vagy kémény alatt! Evvel a tetőre szaladt, s két gidától dagadt hasra, le is ugrott a farkasra. Az ordasnak megesett, hogy a kecske ráesett. Abb a percbe kipukkant, két kisgida kipottyant. A kis bohók kigurultak, azt se tudták, hogy hol voltak. Azt hitték, hogy most ébredtek, ásítoztak és szepegtek: Anyukám még ne kőts fel, úgy aludtam, mint a tej. De bezzeg anyjok örül, S jár két fia körül! Hogy volt, mi volt, nincs-e baj? Egy karcolás sincs, sebaj! Apjuk is jön, Kecske bátya, a kipukkant farkast látja. Elmondják, hogy-mint ese. Kacajnak nincs vége se, így végződik a mese.

23 I. FEJEZET ILYEN VAGYOK 23 Kedvenc helyeim Tartalom A témakörön belül a tág környezetből eljutunk a legkisebbekig, ahol a gyerekek élnek és jól érezhetik magukat. Beszélgetéseink arról szóljanak, hol érzik jól magukat és hol nem. Milyen érzések, élmények kapcsolódnak az egyes helyekhez? A tágabb környezetből eljutunk az otthonhoz, ahhoz a helyhez, amihez a gyerek személyesen kötődik. Cél A gyermekek ismerjék meg közvetlen környezetüket, lakóhelyüket. Gondolják át, hol érzik jól magukat és hol nem. Miért ezek az érzések kapcsolódnak bizonyos helyekhez? Idézzék fel az ezzel kapcsolatos élményeiket. Kapcsolódó értékek, fogalmak Önismeret, kötődés, biztonság, érzelmi viszonyulások, hazaszeretet, honvágy. Falu, város, lakóhely, élmény, környezet, szülőföld, család, otthon, szoba: játszóhely, tanulóhely. 2 3 Történet és vers. Nagy Bandó András írása és Erdős Virág városról szóló verse kétféle környezetet idéz fel. Mindkettő lehet kedves, élménydús hely a gyermekek számára. A beszélgetés során a különböző helyekhez kötődő élményeiket és ehhez fűződő érzelmeiket próbáljuk felszínre hozni. 4 5 Témafeldolgozó képsor. A képeken a lakóhelyekhez köthető tágabb és személyesebb tereket láthatunk. A kérdésgombolyító segítségével beszélgessünk arról, ki melyik helyhez hogyan viszonyul. Beszélgessünk saját környezetükről, arról, miért kedves számukra. Van-e olyan hely, amit nem szeretnek, és miért. Mi az, amin változtatnának, ha tehetnék, hogy minél jobban érezzék magukat benne? 5 Rajzos feladat. A gyermekek számára biztonságot nyújtó hely jó esetben az otthon. A rajzos feladatban az otthoni személyes tér bemutatására kerülhet sor. Lerajzolhatják a kedvenc játszóhelyet, ahol legszívesebben töltik az idejüket, ahol játszani szoktak. 6 Kreatív feladat. Csoportmunka javasolt. A makettkészítés során bármilyen maradék textil, anyag, fonal, papírdoboz, gomb, műanyag doboz, gyurma, hurkapálcika, sóliszt stb. felhasználható. Útmutató a feladatokhoz 1 Ráhangoló játék. A játékhoz rendezzük el a termet úgy, hogy legyen elég hely hozzá. A játék elnevezése már utal arra, hogy a biztonságot keressük, és aki a nagyi házának részévé válik, már biztonságban, jó helyen van. Játékleírás 1 Nagyi háza teremfogócska. Az egyik gyerek legyen a farkas. Három gyerek kézfogással kis kört alakít: ők a Nagyi háza. A farkas kergeti a gyerekeket, meg akarja fogni őket. Ha valakit megérint, az bemegy a Nagyi háza közepére, ahol egy nagy lábos van.

24 24 I. FEJEZET ILYEN VAGYOK Ha valaki ki akar szabadulni, kopogtathat a Nagyi házának ajtaján: megfogja a kört alkotó gyerekek csuklóját. Ekkor a kör részévé válik, amely annál nagyobb lesz, minél több gyerek kér menedéket. Az utolsónak aradt gyerek nyer. Irodalmi szövegek Nagy Bandó András: Kiskirályháza A falusi élet nekem nagyon tetszik, de lehet, hogy pont azért, mert az én nagyapám és az én nagyanyám falusi ember. Amikor jön a nyár, a vakáció ideje, és anyukám meg apukám Kiskirályháza felé autózik velem, örömömben kis híján kiugrom a bőrömből. Aztán, ahogy közeledünk nagyapámék házához, már bizsereg a talpam. Alig várom, hogy kiszállhassak az autóból, hogy aztán a nagyanyám meg nagyapám nyakába ugorhassak. Ebben a sorrendben. A nagyanyám ugyanis mindig előrefurakszik, mert alig várja, hogy láthasson, a nagyapám meg a tornác árnyékos szegletében mosolyogva várja, hogy rá is sor kerüljön. Attól kezdve viszont alig akar elengedni, és úgy ölel magához, mint aki attól fél, hogy mindjárt elszakítanak tőle. Azután persze mégis visszaad a nagyanyámnak, mert ő szeretné, ha újra átkarolnám és megpuszilgatnám. A nagyanyámat semmiképpen nem akarom kihagyni a mesémből, mert ő a világ legeslegjobb nagymamája. Láttam, amikor fél kézzel sütötte a palacsintát, és azt is, amikor jókedvében föl is dobta, én meg szájtátva figyeltem, mert ilyet még filmen se láttam, pedig láttam már a Csillagok háborúját, a Vukot meg a Hófehérkét is. Aki ismeri a nagyanyámat, tudja, hogy nyaranta lekvárt főz kajszibarackból, és ha érik a szilva, akkor szilvalekvárt is, mert amikor nincs lekvár, akkor tudja meg az ember, mennyire hiányzik valami a palacsintából. A nagyanyám csirkepaprikást is főz, meg nokedlit is szaggat hozzá, és amikor megkérem, akkor uborkasalátát is készít, tejföllel nyakon öntve. Más ételeket is főz, és finomakat süt is, és akármelyik ételt teszi az asztalra, én mindig úgy érzem, nála jobban senki sem főz, senki sem süt, még az anyu se, pedig ő tényleg a nagyanyámtól tanulta a sütés-főzés tudományát. Hú, azok a kolbászos paprikás krumplik meg azok a pörcös túrós csuszák! És a nagyanyám lebbencslevese meg a rizses csirkéje! Amikor Kiskirályházán vagyok, alig várom, hogy az ínycsiklandó illatok töltsék meg a konyhát, és végre asztalhoz ülhessünk. Pedig ott aztán rendnek kell lenni, mert a nagyanyám mindig azt mondja, hogy az evés az egy szent dolog. Örülnünk kell annak, hogy finomságok kerülnek az asztalunkra, és amíg eszünk, addig csak arra figyelünk, semmi másra. Az asztalnál nem illik forgolódni meg valami játékfélével babrálni, mert abból előbb-utóbb baj lesz. Az pedig nem jó, mert így is van elég folt a ruhámon. Nagyanyámmal és nagyapámmal társasozunk is, és játszunk Fekete Pétert, és legalább hatféle pakli Fekete Péterem van. Vagy öt. De három biztosan. Nem tudom, hogy lehet, de legtöbbször a nagyapám lesz a Fekete Péter. Meg egy kicsit a nagyanyám. És nagyon kicsit én. Este a nagyanyám fürdet, és mindig ellenőrzi, hogy nagyon megmosom-e a fogaimat. Pedig én magamtól is nagyon megdörzsölöm. Amikor végre ágyba kerülök, mesél is a nagyanyám, pedig néha már majdnem lecsukódik a szeme. De azt mondja, akkor is mesél, mert én vagyok a szeme fénye. Erdős Virág: Négyeshatos részlet Akármilyen büdös-sáros, mégiscsak jó hely a város! Nem kell ide-oda futni, bárhová el lehet jutni kész kaland az életed, ha nálad van a bérleted! Akinek bejön a retró, tessék, annak ott a metró! Aki inkább tili-toli, arra vár a teli troli. Sőt, aki nem győzi szusszal, utazhat felőlem busszal ámde aki vakmerő és vidámságra hajlamos, annak jobban megfelel a négyes-hatos villamos! Egy baj van csak! Az az ábra: sokkal jobb ülve, mint állva! Téblábolunk ide-oda, hú, de leülnék, de hova? Folyton ezen fő a fejünk Ezt a mázlit: ott a helyünk! Le is ülünk szépen, csendbe, anya háttal, én meg szembe szaladnak a fasorok, én meg persze sasolok s ha tudnátok, miket látok tátva maradna a szátok! Látok ezer tarka képet, ótépét meg príma péket látok bioboltot százat, meg egy nagyon öreg házat mekit is meg börgerkinget, pultost, ahogy kitekintget fenn egy óriás, nagy plakátot, lenn egy alvó nagykabátot STOP-táblához kötött tacskót, lábra kapott nejlonzacskót látok szépet is meg rondát, lehagyjuk simán a hondát Hogyha kérdi bárki, nos: nincs jobb, mint a villamos!

25 I. FEJEZET ILYEN VAGYOK 25 Kedvenc játékaim Tartalom A játék a gyermek legalapvetőbb kifejezésmódja. A gyermekek világát, közösségi létét a játék törvényei szabályozzák. A játék olyan tevékenység, amit a tevékenység fölött érzett öröm motivál. A gyermekek alkotóereje iskoláskorban a legnagyobb. Ebben a fejezetben a gyerekekkel arról beszélgetünk, milyen játék vagy tárgy áll hozzájuk érzelmileg a legközelebb, mivel szeretnek a legjobban játszani, kivel osztják meg kedves tárgyaikat. Cél Cél az, hogy a kedvenc játékuk ami lehet tárgy vagy tevékenység által felszínre hozzuk a játékkal kapcsolatos érzelmeiket, élményeiket. Emellett éljék át a közös játék és a közösségben játékkal eltöltött idő örömét. Kapcsolódó értékek, fogalmak Öröm, szeretet, érzelmi kötődés, érzelmi viszonyulás, felelősség, alkotás, kreativitás. Játék, gyermekkor, emlék, élmény, közös tevékenység, munkamegosztás, csoport, szerep, szerepjáték. Útmutató a feladatokhoz 1 Ráhangoló képek. A képek segítségével ma már talán kevésbé ismert gyermekjátékokkal ismerkedhetnek meg a gyerekek. Beszélgessünk a képekről: vajon kik és mit játszottak velük? A képek megbeszélése mellett még nagyobb élmény a gyermekek számára, ha esetleg általunk használt, vagy régebbi játékokat is be tudunk vinni az órára. Lehetőség nyílik arra is, hogy összehasonlítsák, milyen különbségeket tapasztalnak a régi idők játékai és az általuk használt játékok között. 2 3 Témafeldolgozás. Az óra eleji motiváció és a vers meghallgatása után kérjük meg a gyerekeket, mutassák be saját kedvenc játékukat. Előzetes feladat: hozzák el, vagy rajzolják le a füzetbe! Beszélgessünk arról, miért ez a kedvenc játékuk, milyen élmények és érzelmek kötődnek hozzá. Kitől kapták, milyen alkalomból? Engedik-e, hogy mások is használhassák? Hogyan bánnak a játékaikkal? Hogyan vigyáznak rájuk? Kinek a feladata játékaik rendben tartása, óvása? 4 Játszóház. A gyermek személyisége a játék során fejlődik, bontakozik ki a legjobban. A játszóházban olyan játékok elkészítését javasoljuk, amiket a legegyszerűbb anyagokból könnyen és gyorsan el lehet készíteni. Beszélgetéssel ráirányíthatjuk a gyermekek figyelmét arra, hogy egyszerű dolgokból is nagyszerű játékokat lehet készíteni, és jó érzés ezekkel játszani. A könyv csak ötleteket sorol, de bármi más is készíthető közösen, még jobb, ha a gyermekek kreativitására, fantáziájára bízzuk az alkotást. A játékkészítést csoportmunkában és külön órán célszerű megvalósítani. Valószínűleg a közösen készített játékok az osztály kedvenceivé válnak, és esős délelőtti szünetekben vagy napköziben is hasznát veszik majd a gyerekek.

RE11244 TANMENETJAVASLAT ERKÖLCSTAN. 2.osztály. Heti 1 óra

RE11244 TANMENETJAVASLAT ERKÖLCSTAN. 2.osztály. Heti 1 óra RE11244 TANMENETJAVASLAT ERKÖLCSTAN 2.osztály Heti 1 óra Összeállította: Báder Ilona Témakör: AZ ÉN VILÁGOM Nevelési fejlesztési cél: Az énkép, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése. A saját környezet

Részletesebben

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS Alapelvek, célok Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodásés viselkedésmódjuknak

Részletesebben

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK Kippkopp és Tipptopp Egyedül nem jó SZKB101_06 SZKB_101_06 Kippkopp és Tipptopp Én és a MÁSIK modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYM 64 Szociális, életviteli

Részletesebben

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_101_06_B Mikor tanulsz hogyan tanulsz?

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_101_06_B Mikor tanulsz hogyan tanulsz? SZKA_101_06_B Mikor tanulsz hogyan tanulsz? Én és a világ A modul szerzõje: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM 76 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

SZKB_104_12 É N É S A M Á S I K NÉHA NEHÉZ DÖNTENI. A modul szerzője: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK B 4.

SZKB_104_12 É N É S A M Á S I K NÉHA NEHÉZ DÖNTENI. A modul szerzője: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK B 4. SZK_104_12 É N É S M Á S I K NÉH NEHÉZ DÖNTENI modul szerzője: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 4. ÉVFOLYM 146 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK TNÁRI MODULVÁZLT

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

nyelv: 2) Kérdezz meg 3 embert a környezetedben arról, milyen nyelven tud beszélni, írni, olvasni. Írd le a válaszaikat!

nyelv: 2) Kérdezz meg 3 embert a környezetedben arról, milyen nyelven tud beszélni, írni, olvasni. Írd le a válaszaikat! nyelv: A nyelv arra való, hogy el tudjuk mondani másoknak, amit gondolunk, és mások gondolatait meg tudjuk érteni. Nagyon régen alakult ki, és folyamatosan változik. A nyelv részei: a hangok, a szavak,

Részletesebben

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret 2014. december Célnyelvi mérés 10. évfolyamon Tartalmi keret Jogi szabályozás A 2014/2015. tanév rendjét szabályozó 35./2014. (IV.30.) EMMI rendelet

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Tanterv az erkölcstan 1-4.

Tanterv az erkölcstan 1-4. Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

Gyerek, kamasz, felnőtt

Gyerek, kamasz, felnőtt szka105_06 É N É S A V I L Á G Gyerek, kamasz, felnőtt Mit üzennek a testünkből jövő kellemes és kellemetlen jelzések? Készítette: IFA Műhely Dr. Mihály Ottó, Dr. Falus Katalin, Jakab György, F. Kristóf

Részletesebben

Jövőképformálás 4. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_104_21 30 év múlva szerintem

Jövőképformálás 4. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_104_21 30 év múlva szerintem SZK_104_21 30 év múlva szerintem Jövőképformálás Én és a világ modul szerzõje: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 4. ÉVFOLYM tanári 30 év múlva szerintem 4. évfolyam 355 MODUlVÁZLT

Részletesebben

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM szka102_21 É N É S A V I L Á G Ismered Budapestet? Magyarország fővárosa Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM TANÁRI ÉN és a világ 2. évfolyam 221 MODULLEÍRÁS

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Karácsonyi témahét. 1.b. Szabóné Bakó Márta. Pintérné Legéndi Gabriella. 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő

Karácsonyi témahét. 1.b. Szabóné Bakó Márta. Pintérné Legéndi Gabriella. 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő Karácsonyi témahét 1.b Szabóné Bakó Márta Pintérné Legéndi Gabriella 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő Karácsony ünnepén az a kívánságom. Legyen boldog mindenki ezen a világon.

Részletesebben

SZKA_101_29 Barátaink az állatok. A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

SZKA_101_29 Barátaink az állatok. A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. SZKA_101_29 Barátaink az állatok Én és a világ A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM 298 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

szka102_10 É N É S A V I L Á G Készítette: Kovácsné Vojnovics Éva Solymos Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2.

szka102_10 É N É S A V I L Á G Készítette: Kovácsné Vojnovics Éva Solymos Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. szka102_10 É N É S A V I L Á G Iskolaorvosnál és iskolafogászaton Készítette: Kovácsné Vojnovics Éva Solymos Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM 104 Szociális, életviteli

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Helyi tanterv Német nyelv

Helyi tanterv Német nyelv Helyi tanterv Német nyelv 1. A német nyelv tantárgy általános céljai és feladatai Az idegen nyelv műveltségi terület, ezen belül pedig a német nyelv tantárgy céljai és tartalma összhangban állnak a Nemzeti

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA Projekt az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Klasszikus balett tanszak (9-12. életév) Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

Érted? Érted! 10. ÉVFOLYAM FELKÉSZÍTÉS A FELNŐ TT SZEREPEKRE. A modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika

Érted? Érted! 10. ÉVFOLYAM FELKÉSZÍTÉS A FELNŐ TT SZEREPEKRE. A modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika SZKB 210_03 FELKÉSZÍTÉS FELNŐ TT SZEREPEKRE Érted? Érted! modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 10. ÉVFOLYM TNÁRI ÉRTED? ÉRTED! 27 MODULVÁZLT tevékenység

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése!

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése! Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 4. Tematikai egység: A mindenség és én Születés és elmúlás Az óra témája: A vallásokról Az óra célja és feladata: Találkozás a vallásokkal, sokszínűségük, jellemzőik,

Részletesebben

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

Az én helyem, az én kuckóm III.

Az én helyem, az én kuckóm III. SZKC 103_12 a z é n d i m e n z i ó i z én helyem, az én kuckóm III. modul szerzője: Dallos Tamásné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYM 128 z én helyem, az én kuckóm III. Tanári

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület. Az Eötvös Loránd Általános Iskola Helyi tantervének 3. számú melléklete

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület. Az Eötvös Loránd Általános Iskola Helyi tantervének 3. számú melléklete A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület Az Eötvös Loránd Általános Iskola Helyi tantervének 3. számú melléklete Idegen nyelvi kerettantervi tantárgyak, óraszámok, magasabb évfolyamba lépés

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. 1. Együttműködés az állatvilágban című szöveg egyéni elolvasása, majd közös megbeszélése. Képek megtekintése. (Melléklet 2.

Óravázlat. Az óra menete. 1. Együttműködés az állatvilágban című szöveg egyéni elolvasása, majd közös megbeszélése. Képek megtekintése. (Melléklet 2. Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 5. Tematikai egység: Kortársi csoportok Az óra témája: Az együttműködés Az óra célja és feladata: A közösséghez tartozás fontosságának megéreztetése. A csoporttagok

Részletesebben

SZKC_105_08. a z é n d i m e n z i ó i. A modul szerzõi: Makai Katalin, Schüttler Vera SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

SZKC_105_08. a z é n d i m e n z i ó i. A modul szerzõi: Makai Katalin, Schüttler Vera SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5. TÖRTÉNETEK II. SZK_105_08 a z é n d i m e n z i ó i nyúl vagy oroszlán? az én tudásom és mások tudása modul szerzõi: Makai Katalin, Schüttler Vera SZOIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENIÁK 5. ÉVFOLYM

Részletesebben

Az osztályban kialakított tó (kuckó) benépesítése élőlényekkel

Az osztályban kialakított tó (kuckó) benépesítése élőlényekkel tanári A MI TAVUNK I. 35 SZKb_102_04 A mi tavunk I. É N É S A M Á S I K Az osztályban kialakított tó (kuckó) benépesítése élőlényekkel Készítette: Nagy Erika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

Részletesebben

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad. A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen

Részletesebben

-3- -a zavartalan munka biztosítása. - felolvasással, egyéni javítással. 2. Házi feladat ellenőrzése: Tk. 100/12. FOM

-3- -a zavartalan munka biztosítása. - felolvasással, egyéni javítással. 2. Házi feladat ellenőrzése: Tk. 100/12. FOM ÓRATERVEZET Tantárgy: Magyar nyelv Osztály: 5.d Az óra címe: Hangalak és jelentés a szavakban A tematikus egység: A szavak alakja és szerkezete. Az óra célja: A tudatos és igényes szóbeli és írásbeli nyelvhasználat

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS. 33. modul

DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS. 33. modul Matematika A 3. évfolyam DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS 33. modul Készítette: KONRÁD ÁGNES matematika A 3. ÉVFOLYAM 33. modul DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási

Részletesebben

Programozással ismerkedőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1

Programozással ismerkedőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1 A foglalkozás célja, hogy a tanulók játékosan ismerkedjenek meg az információ átadásának lehetőségeivel, a LOGO programnyelv alapjaival. Irányjátékokkal, robotjátékokkal fejlesszük a tanulók algoritmikus

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 8. Óravázlat Cím: Letöltés, a letöltött anyagok felhasználása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-2. évfolyam

ERKÖLCSTAN 1-2. évfolyam ERKÖLCSTAN 1-2. évfolyam egység/fejlesztési cél Kerettantervi óraszám az 1-2. évfolyamon Javasolt óraszám az 1. évfolyamon Javasolt óraszám a 2. évfolyamon 1. az én világom 11 11 ---- 2. Társaim- ők és

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Divat, nem divat Az élet mely területein találkozunk a divattal

Divat, nem divat Az élet mely területein találkozunk a divattal Divat, nem divat Az élet mely területein találkozunk a divattal Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 4. évfolyam Programcsomag: Én és a világ A modul szerzője: Szabolcs

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend

Részletesebben

6. óra TANULÁSI STÍLUS

6. óra TANULÁSI STÍLUS 6. óra TANULÁSI STÍLUS CÉL: az egyén jellemzőinek megfelelő tanulási stílus kialakítása. Eszközök: A TANULÁSI STÍLUS KÉRDŐÍV kinyomtatva (a tanulói létszámnak megfelelő példányszámban). A Kiértékelés kinyomtatva

Részletesebben

AZ OFI KÍNÁLATA NÉMET NYELVBŐL

AZ OFI KÍNÁLATA NÉMET NYELVBŐL Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ OFI KÍNÁLATA NÉMET NYELVBŐL 1-12. ÉVFOLYAM TANKÖNYVSOROZATOK ÉRETTSÉGI FELADATGYŰJTÉMENYEK EGYÉB GYAKORLÓKÖNYVEK Sorozataink évfolyamonként Deutsch

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT Pedagógiai program módosítása Helyi tanterv 63. oldal 1. 2. 64.oldal 3. Az alábbiakkal egészül ki ( kiegészítés aláhúzással különül el ) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A KORMÁNY 2 0 2 /2 0 0 7. (VII. 31.) RENDELETE ALAPJÁN 2007-2008-2009 Tartalom I. BEVEZETÉS 2.

Részletesebben

Állati Móka Egyhetes projekt

Állati Móka Egyhetes projekt Állati Móka Egyhetes projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Projekt felelős: Pásztor Judit Ideje: 2014. október 14 október 18. Bevont tanulók köre: 4. osztály, alkalomszerűen az alsós napközis

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

szka105_22 É N É S A V I L Á G Készítette: tóth Tamás Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5.

szka105_22 É N É S A V I L Á G Készítette: tóth Tamás Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5. szka105_22 É N É S A V I L Á G Külföldi vendéggel Magyarországon Készítette: tóth Tamás Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5. ÉVFOLYAM tanári Külföldi vendéggel Magyarországon

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. Egyperces novella elolvasása, kép megtekintése! (Melléklet 1.)

Óravázlat. Az óra menete. Egyperces novella elolvasása, kép megtekintése! (Melléklet 1.) Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 5-6. Tematikai egység: Test és lélek Az óra témája: Egész-ség Az óra célja és feladata: A beteg és a fogyatékkal élő emberek iránti empátia fejlesztése. Az elfogadó,

Részletesebben

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban Pasaréti Otília, Infor Éra 2009 TARTALOM A kutatás célja Interaktív mese A Meseszerkesztő bemutatása A kutatás menete A program fejlődése

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

Hittan tanmenet 1. osztály

Hittan tanmenet 1. osztály Hittan tanmenet 1. osztály A Beszélgetés Istennel című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A gyakorlati órák, az azokat előkészítő és feldolgozó órák a tanmenetben

Részletesebben

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE 2013/2014 Bevezetés Munkánk során hangsúlyozottan jelenik meg az egyéni haladási ütemet segítő differenciált egyéni fejlesztés. Óvodába lépéskor az első, legfontosabb

Részletesebben

Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához

Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához ANGELI ÉVA Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához Nemet kk 6.indd 1 2014.07.15. 7:35:40 Szerző ANGELI ÉVA Szerkesztette HORVÁTH KORNÉLIA Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012.(XII.21.)

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1 A LOGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét használva különböző ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott alakzatok (kör, téglalap, szakasz, pont) meghatározó

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 DEBRECENI EGYETEM BALÁSHÁZY JÁNOS GYAKORLÓ SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, GIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 Debrecen-Pallag 2015 H-4014 Debrecen, Mezőgazdász u. 1, Telefonszám (52) 450-306, Fax:

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

Konfliktus I. Kimondott és ki nem mondott gondolatok konfliktushelyzetben

Konfliktus I. Kimondott és ki nem mondott gondolatok konfliktushelyzetben SZKB_105_06 Titkok a Titkok Kamrájából 3. Én és a MÁSIK Konfliktus I. Kimondott és ki nem mondott gondolatok konfliktushelyzetben modul szerzõi: ndóczi Balogh Éva Palánkainé Sebők Zsuzsanna SZOCIÁLIS,

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Sakk logika Jó gyakorlat

Sakk logika Jó gyakorlat Sakk logika Jó gyakorlat a telki Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában A sakk-logika oktatása a Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában 2001 Megnyílik

Részletesebben

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR Tanulók: 17+1 osztály. 353+11 fő Pedagógusok: 32 álláshely Épület: 1977-ben épült, felújítva: 2003-ban és 2007-ben PROGRAMJAINK: 1. FURULYAOKTATÁS BAKÓ TIBORNÉ 2. ALSÓ TAGOZATOS KÉZMŰVES

Részletesebben

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin 1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben