GYŐRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GYŐRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS"

Átírás

1 GYŐRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA Készítette Pannon Projekt Kft Lektorálta Dr. Palancsa Attila, PhD. Nyugat-Magyarországi Egyetem

2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 I. HELYZETELEMZÉS SZAKMAI TARTALOM Célok meghatározása ábra - A turizmus rendszere, kapcsolata a környezetével A terv elkészítését meghatározó tényezők A jelenlegi magyarországi turizmuspolitika fejlesztési mozgástér kínálata A tervezés folyamata, módszerei ábra - A kutatás és stratégia-készítés logikai menete AZ IDEGENFORGALOM TÁRSADALMI KÖRNYEZETE, A TURIZMUS HUMÁN FELTÉTELEI Általános demográfiai jellemzők (lakosságszám mutatók) és ennek turisztikai vonatkozásai Idegenforgalmi vállalkozások, idegenforgalmi vállalkozások szerepe A lakosság idegenforgalmi szakmai tudása, nyelvtudás Foglalkoztatás, munkanélküliség A lakosság vendégszeretete, turizmushoz való hozzáállás GYŐRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ÁLTALÁNOS IDEGENFORGALMI JELLEMZŐI ÉS KÖRNYEZETE A társulás bemutatása A társulás tevékenysége Turisztikai térbeli elhelyezkedés, elérhetőség A turizmus trendjei, nemzetközi és hazai fejlődési irányok Törvényi szabályozás, magasabb szintű tervek Győri Többcélú Kistérségi Társulás történelmi áttekintése A térség természeti, környezeti adottságai, általános gazdasági jellemzői Idegenforgalom, turisztikai kereslet jellemzői Jelenlegi helyzet Az idegenforgalom környezeti, közlekedési, infrastrukturális, humán és gazdasági feltételei A gazdaság meghatározó tényezői az idegenforgalommal kapcsolatban

3 Turisztikai adottságok és vonzerők Lakossági szolgáltatások az egyes településeken Az egyes települések turisztikai vonzerői táblázat - A Győri kistérség településeinek turisztikai termékei Szálláshelyek Vendéglátás Kultúrtörténeti értékek, múzeumok, gyűjtemények a turizmusban táblázat - A Győri kistérség eseménynaptára táblázat - Múzeumok, kiállítások a Győri kistérség településein Az épített és kulturális értékek bekapcsolásának lehetőségei a Győri kistérség turizmusában táblázat - A Győri kistérség településeinek épített örökségei A téma általános megközelítése A települések története és értékeinek megjelenítése A hagyományos gazdálkodás megjelenítése Ökoturizmus a természeti értékek bevonása a turizmusba A természet értékei, mint turisztikai vonzerők A Győri kistérség morfológiája és turisztikai értéke Az élővilág Az élővilág a turizmusban táblázat - Természeti értékek a Győri kistérség településein Az élővilág megjelenítése Turisztikai kínálat jellemzők, célcsoport meghatározás, szegmensek rangsorolása motiváció, jövedelem, tartózkodási idő alapján Turisztikai infrastruktúra Turisztikai marketing, kiadványok, idegenforgalmi promóció, célcsoportokra lebontott ajánlat táblázat - Az egyes települések marketingtevékenysége a kistérségben A kistérségen belüli településközi, turisztikai kapcsolatok táblázat - A települések kistérségen belüli jelenlegi és jövőbeni együttműködő partnerei A kistérség településeinek külső (térségen túlmutató) turisztikai kapcsolatai táblázat - A települések külső turisztikai kapcsolatai, testvértelepülései

4 3.15. A Győri Többcélú Kistérségi Társulás idegenforgalmi versenyképessége, a fejlődés eddigi irányai, turisztikai termékek, célcsoportok Versenytársak elemzése, együttműködési kapcsolatok TURISZTIKAI TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA, TÉRSÉGI FEJLESZTÉS KÉRDÉSEI Az idegenforgalmi fejlesztés eszköz- és intézményrendszere Győri Többcélú Kistérségi Társulás fogadókészsége és aktivitása a turisztikai beruházások tekintetében Az egyéni vállalkozók, vállalkozások fogadókészsége és aktivitása a turisztikai beruházások tekintetében Megoldandó feladatok köre pályázatok felkutatása, tervek készítése, megvalósítandó feladatok pontos meghatározása SWOT ANALÍZIS ábra - SWOT-analízis ábra - 3x3-as SWOT-analízis II. GYŐRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TURIZMUSFEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIÁJA STRATÉGIA Hosszú távú stratégiai célok Középtávú célok Rövid távú lehetőségek A turizmusfejlesztés alapkoncepciója, stratégiák A megcélzott vendégkör A turizmusfejlesztés időintervalluma Megvalósítás feltétele Megvalósítás szereplői A turizmus térségi szervezeti rendszerének kialakítása, működtetése / Az idegenforgalomhoz kapcsolódó szervezeti-intézményi rendszer kialakítása Megvalósítás menete Finanszírozás rendszere Befektetés-ösztönzési program kidolgozása, lebonyolítása Térségmarketing dinamizálása, promóciós munka fellendítése a turizmus alkalmazásával

5 7. EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA Elérhető eredmények rövid-, közép- és hosszútávon Célcsoportok, szegmensek rangsorolása az eredményekhez, motiváció, jövedelem, tartózkodási idő alapján LEHETSÉGES FEJLŐDÉSI ALTERNATÍVÁK Forgatókönyvek bemutatása Csomagajánlat, termékajánlat Marketing eszközök hozzárendelése az egyes forgatókönyvekhez, csomagokhoz, illetve termékekhez szegmensenkénti bontásban III. GYŐRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS IDEGENFORGALMI JÖVŐKÉPE JÖVŐKÉP VÁZOLÁSA, LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA A turizmus alapfeltételeinek kialakítása Idegenforgalmi vonzerők és termékek fejlesztése, vonzerő leltár, alternatív attrakciók bemutatása Fogadókészség javítása, a humán- és vállalkozói infrastruktúra fejlesztése Idegenforgalmi intézményrendszer kialakítása Térségmarketing dinamizálása, promóciós munka fellendítése a turizmus alkalmazásával Kulturális-, öko-, vízi-, lovas-, kerékpáros turizmus fejlesztése Befektetési-ösztönzési program ÁBRÁK JEGYZÉKE TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE MELLÉKLETEK JEGYZÉKE MELLÉKLETEK FELHASZNÁLT IRODALOM

6 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Győri Kistérség idegenforgalmi koncepciójának és marketing tervének elkészítését a Győri Többcélú Kistérségi Társulás kezdeményezte, elkészítésével a Pannon Projekt Korlátolt Felelősségű Társaságot bízta meg. A koncepció keretében a Kistérség idegenforgalmi helyzetelemzése, turizmusfejlesztési stratégiája, valamint a Társulás idegenforgalmi jövőképe került meghatározásra. A helyzetelemzés átfogó képet ad a Kistérséget alkotó 27 település aktuális idegenforgalmi helyzetéről és megfelelő alapot biztosít a stratégia kidolgozásához. A stratégia feltárja a Kistérség lehetséges fejlesztési alternatíváit, kidolgozza a fejlesztésben szerepet játszó főbb funkciókat és meghatározza a megvalósítás feltételrendszerét. Elkészítésének elsődleges célja a Győri Kistérség táji-, természeti adottságainak kiaknázása, a turizmusban rejlő lehetőségek feltárása, a társulást alkotó települések ezáltal a Kistérség turisztikai kínálatának bővítése, színvonalának emelése, valamint a mindenkori keresletnek megfelelő idegenforgalmi attrakciók kialakítása. A stratégiában a partnerség a kistérségi összefogás kiemelt szerepet játszik. Megvalósításának egyik lehetséges változata a kistérségi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet kialakítása. A megfelelő intézményrendszer létrehozása mellett azonban fontos feladat, mind a kistérségi, mind pedig a környező térségek turisztikai szereplőinek összefogása, a meglévő kapcsolatok erősítése és új kapcsolatok kialakítása. A stratégiában a megvalósításhoz szükséges forráslehetőségek is kidolgozásra kerültek, melyek iránymutatásul szolgálnak a fejlesztési alternatívák további alakulásához. A koncepció illeszkedik az országos-, regionális- és megyei fejlesztési koncepciókhoz, integrálható azok feltételrendszerébe. A javasolt stratégiai fejlesztési irányvonalak eredményesen mozdítják előre a térség turisztikai desztinációként való kiemelkedését a hazai kulturális- és aktív turizmus keretein belül. 6

7 I. HELYZETELEMZÉS 1. SZAKMAI TARTALOM 1.1. Célok meghatározása A 27 település alkotta Győri kistérség rendkívül heterogén szerkezetű. Mindez értendő a települések földrajzi, közlekedés-földrajzi elhelyezkedésére, természeti-környezeti adottságaira, infrastrukturális és technikai jellegű felszereltségére, szolgáltatásokkal történt ellátottságára, ugyanakkor méretére, lakosságszámára, a lakosság összetételére, az egyes települések gazdaságának szerkezetére vagy gazdasági teljesítőképességére stb. is. A kistérségi turizmus fejlesztésébe szintén eltérő módon kapcsolódnak/kapcsolódhatnak be ezen települések. Adottságaik, potenciális vonzerőt jelentő természeti értékeik, épített örökségük, gazdag hagyományaik, helyi sajátosságaik, rendezvényeik, program- és szálláskínálatuk, éttermeik révén egyesek gazdaságában jelentős szerepet tölt, illetve tölthet be a turizmus, míg mások esetében ezen ágazat jelentősége elhanyagolható. A Győri kistérség turizmusának fejlesztése pozitív hozadékkal járhat valamennyi település számára. A turizmus lehetőséget ad a helyi gazdaság diverzifikálására; a potenciális helyi attrakciók és turizmushoz köthető lehetőségek kihasználása segítségével jövedelemszerzési lehetőséget jelent nem csak a vállalkozók, de a foglalkoztatottság növelésén keresztül a lakosság szélesebb rétegei számára is. Mindez részben a helyi adókon keresztül többletbevételt jelent az önkormányzatok számára, illetve csökkenti a transzfer jellegű kifizetéseik (pl. segélyek) nagyságát. A gazdasági élénkítő hatás a megnövekedett helyi jövedelmek, illetve a térségbe látogató turisták számának növekedése hatására további keresletet jelent, mely nem kizárólag a turizmushoz köthető termékek és szolgáltatások (pl. rendezvényeken részvétel, éttermi étkezés) iránt jelenik meg. Az úgynevezett multiplikatív hatás érinti a közszolgáltatások, az élelmiszer- és egyéb kiskereskedelem, az ajándéktárgyak, a közlekedés, az építőipar stb. terén érdekelt vállalkozásokat is. A gazdasági előnyökön keresztül elérhető a térség (és az egyes települések) népességmegtartó erejének javulása, mely a társadalom kiegyensúlyozottabb szerkezetét, a 7

8 helyi munkaerőpiac egyensúlyát, a helyi értékek megismerésén keresztül erőteljesebb lokális identitást, hosszabb távon a gazdasági mellett társadalmilag is fenntartható fejlődést eredményez. A turizmus segítségével gazdaságilag is hasznosítható értékké alakíthatók a természeti környezet egyes elemei (pl. sajátos flóra és fauna, tájkép, természeti attrakciók, vagy éppenséggel a nyugodt környezet), valamint a társadalom által létrehozott adottságok (pl. népszokások, hagyományok, kézműves mesterségek, tájjellegű gasztronómia, épített örökség, illetve az ezekhez kapcsolódó rendezvények). Ezáltal összegyűjtésre és megmentésre kerülnek a számos esetben már a 24. órában járó a helyi értékek, melyek a gazdasági eredményeken túlmenően jelentős szerepet játszanak a helyi identitás erősítésében, a közösségek formálásban, az egyes települések és a kistérség egészének imázsában. A turizmus azonban egy komplex rendszer, mely számos szereplő együttműködését igényli. A keretfeltételek kialakításában aktív szerepet kell vállalnia az államnak, a helyi önkormányzatoknak, illetve a két szint között helyet foglaló, a helyi feladatok koordinálását végző kistérségnek. Ezen keretfeltételek főként olyan területeket érintenek, melyek nagyságrendje feladat vagy költségek tekintetében meghaladja az egyes helyi szereplők teljesítőképességét, illetőleg olyan feladatokat, melyekben az alacsony megtérülés következtében nem várható el a vállalkozói tőke részvétele. E feladatok közé tartoznak az infrastruktúra-rendszerek kialakítása, a közterek fejlesztése, a közszolgáltatások nyújtása, részben a turisztikai szuprastruktúra 1 kialakítása, továbbá a komplex turisztikai termékek kialakításához, értékesítéséhez és közösségi marketingjéhez kapcsolódó koordináló tevékenység. A közös fellépés kölcsönös előnyökkel jár a kistérség és valamennyi, a turizmusban közvetlenül vagy akár csak közvetetten érintett helyi szereplő, illetve a kistérség egésze számára mind gazdasági, mind környezeti, társadalmi vagy kulturális téren egyaránt. Ehhez azonban hosszú távú tudatos tervezésre, illetve annak következetes megvalósítására van szükség, mely kistérségi szinten a következő feladatokat jelenti: 1 Azon infrastrukturális elemek (és azok kialakításához kapcsolódó beruházások), melyeket kizárólag a turizmus, illetve a turisták szükségletei kielégítése érdekében hoztak létre. 8

9 intézményrendszer 2 kialakítása és működtetése közgazdasági és jogi szabályozás fejlett infrastruktúra kialakítása a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, szakképzett munkaerő biztosítása turisztikai létesítmények megteremtése, működtetése hatékony kistérségi és vállalati szintű marketing lakosság, vállalatok és intézmények kölcsönös együttműködése közbiztonság és megfelelő egészségügyi körülmények A turizmus összetett rendszer, melynek elemei, szereplői kölcsönösen egymásra utaltak. Szükséges a keretfeltételekhez való igazodás, ugyanakkor a helyi turizmus is hatással van a feltételrendszer alakulására. A kistérségi menedzsment legfőbb feladata a kedvező feltételrendszer ki-, illetve a fenntartható turizmus igényeinek megfelelő átalakítása, valamint a helyi szereplők kölcsönös együttműködésének megszervezése biztosítása. 1. ábra - A turizmus rendszere, kapcsolata a környezetével A turizmus rendszere Gazdaság Kereslet A turista motiváció szabadidő szabadon elkölthető jövedelem PIAC Környezet Utazás DM szervezet Marketing Társadalom Kínálat A termék vonzerő szállás, étkezés közlekedés programok, szolgáltatások biztonság, higiéné vendégszeretet, nyelvtudás együttműködés információ ár DESZTINÁCIÓ Kultúra Forrás: Lengyel M. 3 (2004) 4 alapján saját szerkesztés 2 A szolgáltatókhoz és a turistákhoz legközelebb álló szinten, a turisztikai vonzerők megfelelő gondozása, megismertetése, illetve kihasználása érdekében szükséges önkéntes alapon szerveződő helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása. E szervezet ösztönzi és felkarolja az alulról jövő kezdeményezéseket, koordinálja az elszigetelt szereplők együttműködését, közös fejlesztéseit, részben az informális kapcsolatok formálissá tételével lehetőséget biztosít a kétirányú kommunikációra. A térség egészére vonatkozóan pedig kialakítja a kistérség sajátos turisztikai profilját, gondoskodik annak helyi szintű promóciójáról, ezzel hozzájárul a térség idegenforgalomban érdekelt vállalkozásainak versenyképességéhez. 9

10 A turizmusfejlesztés célja, hogy a rendelkezésre álló természeti és kulturális erőforrásokat kihasználva a fenntartható fejlődés célkitűzéseit figyelembe véve a gazdasági élénkítés eszköze legyen, ezáltal: teremtsen jövedelemszerzési lehetőséget a térség lakosságának, javítsa a helyi életkörülményeket, védje a természeti és az épített környezet értékeit járuljon hozzá a regionális egyenlőtlenségek felszámolásához, segítse az elmaradott térségek felzárkózását Ehhez azonban szükséges az állam központi, regionális és helyi szervei, valamint a non profit szféra és a vállalkozások felelősségének, kompetenciájának és eszközrendszerének, illetve az együttműködésük játékszabályainak világos meghatározása! 1.2. A terv elkészítését meghatározó tényezők A Győri Többcélú Kistérségi Társulás 2007 novemberében pályázatot írt ki a kistérségi turizmusfejlesztési koncepció és marketingstratégia kidolgozására. A december 15-én tartott döntés során a Társulás a Pannon Projekt Kft-t bízta meg a feladat elvégzésével. A Győri kistérség fejlesztésével kapcsolatban az elmúlt években több fejlesztési stratégia és koncepció is készült, mind Győr Megyei Jogú Város részéről, mind a megyei Önkormányzat megrendelésében, mind pedig a Győri Többcélú Kistérségi Társulás területén található kistérségi társulások (Alsó-szigetközi, Rábcatorok, Bakonyér, stb.) részéről. Átfogó, a győri kistérségi települések fejlesztését egységesített formában kezelő dokumentum idáig még nem készült el. Időszerűvé vált a győri kistérség idegenforgalmi koncepciójának elkészítése, mely felszínre hozza a következő problémákat, illetve igényeket: 3 Lengyel Márton nemzetközileg elismert turisztikai szakember, közgazdász, a közgazdaságtudomány kandidátusa (1992) Kutatási területe a turizmus általános elmélete, a turisztikai desztinációs menedzsment. Nevéhez köthető a turizmus ma érvényes nemzetközileg elfogadott definíciója, Magyarországon pedig a turizmus rendszerszemléletű kezelése, és oktatásának bevezetése. Több mint 100 publikáció, konferencia-előadás, jegyzet és tankönyv szerzője. A magyar turizmus fejlődését szolgáló számos kutatás vezetője, illetve turizmusfejlesztési stratégia megalkotója. 4 Lengyel M. (2004): A turizmus általános elmélete. Heller Farkas Főiskola, Budapest 10

11 fontos a már meglévő koncepciók, programok és stratégiák egymással való összehangolása a korábban készült anyagok aktualizálását el kell végezni a legtöbb anyag még csak stratégiai szintű, a programozásuk, illetve a végrehajtásuk még csak részben kezdődött el célszerű lenne egységes szerkezet és terjedelem kialakítása vannak még fehér foltok, amelyek lefedése időszerű, annak ellenére, hogy ezekre a területekre még nem készült fejlesztési koncepció A fenti kérdésekre adandó válaszok egyrészt tényként figyelembe venni a már korábban meghozott társulati, önkormányzati testületi döntéseket, mivel ezek a tanulmányok széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetés után kerültek elfogadásra másrészt az elkészült anyagok időhorizontját ki kell terjeszteni a területfejlesztési koncepcióknál használt éves időtávra, ami sok esetben a korábbi anyagok kiegészítését jelenti harmadrészt az eddig nem kezelt témákban és ágazatokban a fehér foltokat meg kell szüntetni, és ezekre a területekre vonatkozóan is meg kell határozni a hosszú távú fejlesztési irányokat Az idegenforgalmi koncepció többek között az ezen követelményeknek való megfelelés jegyében készült A jelenlegi magyarországi turizmuspolitika fejlesztési mozgástér kínálata A nemzetgazdaságban betöltött szerepe ellenére a turizmus háttérbe szorul a kormányzati és politikai véleményformálók körében. Az ágazat alkupozíciója gyenge, a döntések során a turizmus szakmai érvei, a fejlesztési igények nem kellő súllyal jelennek meg. Az EU as pénzügyi ciklusához kapcsolódóan részben a fejlesztési célzatú források lehívása érdekében a tervezési folyamat során kialakításra került az ún. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, mely egyrészt megteremti a kapcsolatot az általános, a további ágazati és az egyes 11

12 területi stratégiák között, másrészt meghatározza a hazai turizmus fejlesztési lehetőségeit és a prioritások az említett időszakra. Az EU szabályozása értelmében támogatandó a természeti értékek népszerűsítése, mint a fenntartható idegenforgalom fejlesztésének lehetősége a természeti örökség védelme és hangsúlyozása a társadalmi-gazdasági fejlődés támogatása érdekében a kulturális örökség védelme, népszerűsítése és megőrzése a társadalmi-gazdasági fejlődést, a fenntartható idegenforgalmat és a régiók vonzerejének javítását szolgáló kulturális infrastruktúra fejlesztése a nagyobb hozzáadott értéket képviselő idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése a természeti és kulturális értékek terén, mely az idegenforgalom új, fenntartható fejlesztése során mintaként szolgálhat a vállalkozói szellem ösztönzése, különösen a KKV-k, az idegenforgalom, a kultúra és a határokon átnyúló kereskedelem fejlesztése terén Az EU irányelveinek, valamint a turizmus szakmai érveinek figyelembevételével a hazai turizmuspolitika az attrakciófejlesztést, a turisztikai fogadóképesség javítását, valamint a szervezetfejlesztést kiemelt célként fogalmazza meg. A regionális operatív programok a pályázati rendszeren keresztül a turisztikai termékek és attrakciók fejlesztésére, kereskedelmi szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztésére, valamint a térségi desztináció menedzsment szervezeti hátterének megteremtésére és fejlesztésére, marketing tevékenységre, valamint a turisztikai szektor szereplői közötti együttműködés erősítésére nyújtanak támogatást. Az elkövetkezendő időszakban a Regionális Operatív Programok, a Győri kistérség esetében a Nyugat-Dunántúli Régió Operatív Programja jelenti a turisztikai fejlesztések legjelentősebb forrását. A Nyugat-Dunántúl összesen 135,3 Mrd Ft fejlesztési forrással rendelkezik, melyből 32 Mrd Ft, azaz a teljes keretösszeg 23,6%-a fordítható turisztikai jellegű fejlesztésekre. A turisztikai termék-, illetve attrakciófejlesztésen belül a hazai turisztikai központi elemei egészségturizmus, kulturális- és örökségturizmus, öko- és aktív turizmus kiemelt területnek számítanak. 12

13 A turisztikai fogadóképesség javításának keretén belül elsősorban meglévő kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik minőségi és/vagy mennyiségi fejlesztése támogatható, ugyanakkor egyes régiókban lehetőség nyílik új három- és négycsillagos szállodák építésére is a kiemelt desztinációk területén. Ezen konstrukció keretében támogatható a konferencia és kongresszusi helyszínek infrastruktúrájának fejlesztése is. A turisztikai desztináció menedzsment témakörben támogatható többek között a szervezetfejlesztés, a turisztikai termékfejlesztési programok és projektek koordinálása, az elektronikus foglalási és turisztikai vonzerőket, szolgáltatásokat bemutató tájékoztatási célzatú informatikai hálózati rendszerek létrehozása, valamint a turisztikai vállalkozások teljes körű információellátása és a regionális turisztikai marketingtevékenységek támogatása is. A pályázati rendszer mellett a stratégiai fontosságú, nagyobb beruházást igénylő turisztikai fejlesztések kiemelt projektek formájában kerülnek megvalósításra. 13

14 1.4. A tervezés folyamata, módszerei 5 A tervezés során a helyzetelemzés (1), stratégia meghatározása (2), operatív tervezés (3) hármasának összhangjára törekedtünk. A következő ábrán bemutatásra kerülő logikai kapcsolat biztosította, hogy a célként kitűzött turisztikai fejlesztési koncepcióhoz szükséges releváns információkat gyűjtsük össze, a valós helyzet feltárását követően megvalósítható, valóban fejlődést szolgáló stratégiát dolgozhassunk ki, melyet az operatív tervezés során konkrét, a jövőben megvalósítandó hatékony feladatokra bontottunk le. 2. ábra - A kutatás és stratégia-készítés logikai menete Kereslet-elemzés - vendégforgalom (szezon, szegmens) - imázs Dokumentum -elemzés Stratégiai irányvonalak Operatív tervezés Megvalósítás - jövőkép - kapcsolódó koncepciók - jogi környezet - versenytársak - országos, régiós prioritások - forrástérkép Kínálat-elemzés - attrakció - elérhetőség - belső közlekedés - infrastruktúra - programkínálat - vendéglátás - szálláshelyek - humán erőforrás - lakossági attitűd - eü. viszonyok - közbiztonság - turisztikai szervezetek - együttműködés - marketing és információ - árszínvonal - fizikai tényezők - szervezés - kommunikáció - turisztikai feltételrendszer - komplex termékek Forrás: saját szerkesztés 5 A tervezés során az adatok kiértékelése és a stratégiai irányvonalak kialakítása során számos módszert alkalmaztunk. Ezek egy része (pl. probléma-fa, cél-fa) azonban eltér a tanulmány megbízó által megadott tematikájától, így azokat írásban nem jelenítettük meg, csak mint háttéranyagot használtuk. 14

15 A logikus kapcsolódás mellett a feladatnak megfelelően a turizmus szakmai követelményeinek megfelelően történt mind a kutatási módszerek kiválasztása, mind a koncepció kidolgozásához szükséges információk körének meghatározása. A kutatás során áttekintettük a kapcsolódó dokumentumokat, kiemelten a Győri Többcélú Kistérségi Társulás szervezetére és működésére, a kistérség településeire, illetve a kistérség egészére vonatkozó elfogadott fejlesztési dokumentumokat, összegyűjtöttük a kistérségben a közelmúltban elkészült, illetve tervezett projekteket. A kapcsolódó nagyobb területi egységek, a Győr-Moson-Sopron megye, a Nyugat-Dunántúli Régió, valamint a nemzeti általános és ágazati (turizmus) fejlesztési dokumentumokat. Ezen dokumentumok segítségével megvizsgáltuk az ajánlatos fejlesztési irányvonalakat, a támogatások terén meghatározott prioritásokat, illetve a potenciálisan bevonható pályázati források körét. A hasonló adottságú térségek, nagyvárosi vonzáskörzetek turizmusának teljesítményét, illetve tervezett fejlesztési irányvonalaikat tanulmányozva megismertük a Győri kistérség lehetséges versenytársait a turizmus terén. A kistérség turisztikai fejlesztésének alapját jelentő belső adottságokat Lengyel Márton modelljének logikáját követve tártuk fel. Ennek feltérképezése a korábbi fejlesztési dokumentumok, az egyes települések kínálata és a szekunder adatok elemzése, valamint a helyi polgármesterekkel folytatott rugalmas interjú és a turizmusban érintett helyi szereplőkkel folytatott fókusz-csoportos beszélgetések segítségével történt. A Győri Többcélú Kistérségi Társulás szervezetének, működésének és tevékenységének részletes elemzésén túl az információgyűjtés és - elemzés során megvizsgáltuk a kistérség: potenciális turisztikai attrakcióit /épített örökség, kultúra, rendezvények, természeti attrakció, szabadidő eltöltési, aktív- és sportturizmusban hasznosítható lehetőségek, bor- és gasztronómia, konferencia, egészségturizmus-wellness, stb./ a kistérség közlekedés-földrajzi helyzetét, megközelíthetőségét, illetve a belső közlekedési lehetőségeket; az infrastrukturális rendszerek úthálózat, kerékpárúthálózat kiépítettségét és a tömegközlekedést a kistérség infrastruktúra és a szolgáltatási ellátottság feltérképezésén belül kiemelten vizsgáltuk az ún. turisztikai szuprastruktúra elemeit /attrakciókhoz kapcsolódó, turisták igényeinek kielégítését célzó fejlesztések és szolgáltatások/ 15

16 az attrakciók mellett összegyűjtöttük a kistérség településeinek turisztikai jellegű, illetve a helyi közösséget célzó rendezvénykínálatát, valamint a kapcsolód programlehetőségeket összegyűjtöttük és elemeztük a kistérség vendéglátó és szálláshelyet nyújtó egységeit a lakosság összetételének vizsgálata során a vendégfogadó/vendégszerető közeg, valamint a turizmusban hasznosítható potenciális humán erőforrás megismerése volt a cél; a turistákkal kapcsolatos attitűd mellett a helyiek nyelvtudását is vizsgáltuk külön kitértünk a településkép, a higiénés viszonyok, valamint a közbiztonság helyzetének meghatározására az interjú-alanyok segítségével meghatároztuk a turizmusban érdekelt szervezeteket, illetve a turisztikai fejlesztésekben potenciálisan résztvevők körét, elemezve korábbi és lehetséges jövőbeni együttműködéseiket megvizsgáltuk a kistérség, az egyes önkormányzatok és turisztikai szervezetek korábbi marketing-tevékenységét, a kistérség feltételezett turisztikai imázsát A kistérség iránti turisztikai keresletet a helyi szereplőkkel folytatott fókuszcsoportos beszélgetések, valamint a korábbi vendégforgalomra, annak összetételének és nagyságának változására, illetve a turisztikai szervezetek számára és összetételére vonatkozó szekunder adatsorok segítségével határoztuk meg. Megvizsgáltuk a különböző vendéglátó egységek számának változását, az eltérő színvonalú szálláshelyek vendégforgalmának nagyságát, összetételét, és annak változását, a vendégéjszakákra és a tartózkodási időre vonatkozó adatokat. Valamennyi esetben meghatároztuk a kistérségen belüli egyenlőtlen eloszlást is. A kistérség vendégfogadó imázsáról a szezonalitás következtében csak közvetett módon nyerhettünk információkat. A helyzetelemzésből nyert információkat 2x2-es és 3x3-as SWOT-analízis 6 és turizmus SWOT-profil formájában foglaltuk össze. A követendő releváns stratégiai alternatívák kiválasztásához meghatároztuk a Győri kistérség turizmusát leginkább akadályozó tényezőket, melyek logikai kapcsolódásait probléma-fa formájában ábrázoltuk. A problémák 6 A tanulmányok és fejlesztési stratégiák túlnyomó többségénél alkalmazzák az ún. SWOT-analízist, annak azonban csak a 2x2-es mátrix változatát. Ez a módszer főként statikus elemzésekre szolgál, illetve a jelen helyzet feltárását rögzíti. Stratégiai szemléletű változata a 3x3-as mátrix, mely az előző módszer információin túlmenően, a jelen adottságaira épülő jövőorientált stratégiai alternatívákat is megfogalmaz. E változat azonban hasznosabb volta ellenére kevésbé ismert és alkalmazott. 16

17 feloldására vonatkozóan meghatároztuk a követendő célrendszert, mely a kistérség turizmus stratégiájának alapját jelenti. Ezek alapján kijelöltük a kiemelt és fejlesztendő területeket, a fejlesztések kívánatos irányait mind a fizikai és humán tényezők, mind a szervezetfejlesztés és helyi koordináció, mind a kistérségi turizmusmarketing vonatkozásában. A fizikai és humán tényezők alatt a kistérség turisztikai üzleti környezetét értettük; azon tényezőket vázoltuk, melyek részt vesznek a komplex termék megvalósításában, így az attrakciók, szálláshelyek, vendéglátó egységek, rendezvények, kísérő programok, infrastruktúra, elérhetőség és helyi közlekedés, valamint a potenciális helyi munkaerő, a vendégszerető helyi közeg, a turizmus helyi társadalmi és mentális környezetének elemeinek fejlesztésére vonatkozóan tettünk javaslatokat. A szervezetfejlesztés, szervezés kapcsán a Győri Többcélú Kistérségi Társulás, mint egyfajta desztináció menedzsment felépítésére, működésére, valamint a helyi turizmusban betöltendő szerepére, feladataira (helyi értékek, turizmusban hasznosítható tényezők felkutatása, helyi szereplők bevonása, koordináció, tervezés, ösztönzés, tanácsadás és finanszírozás, kétirányú információs-rendszer működtetése, a helyi turizmus keretfeltételeinek kialakítása, kistérségi közös marketing, kapcsolattartás és lobby a magasabb szintű egységeknél) dolgoztunk ki fejlesztési lehetőségeket. A kistérségi kommunikációs stratégiára vonatkozó javaslatainkat kiemelten, részletesebben is kifejtettük. Ez részben jelenti a kistérségen belüli, a turizmusban érdekelt személyekkel és szervezetekkel történő kapcsolattartást, az információs rendszer formáját és működtetését. Másrészt a kistérségi marketing alatt a turisták releváns szegmenseit, valamint az esetükben alkalmazandó célcsoport-specifikus kommunikációt (üzenet, kommunikációs csatornák és eszközök) határoztuk meg. A kialakított stratégia vonatkozó elemeit hosszú, közép és rövid távú célok formájában is megfogalmaztuk, illetve kidolgoztuk a (rész)célok eléréséhez szükséges konkrét, operatív teendőket. Valamennyi esetben meghatároztuk a konkrét tevékenységek mellett a potenciális megvalósítók, lehetséges partnerek körét, a bevonható forrásokat, az egyes fejlesztésekhez kapcsolódó célcsoportokat, valamint a várható eredményeket is. Az operatív tervezés során is elkülönítettük a turisztikai üzleti környezet formálásával, a komplex termék kialakításával, a 17

18 szervezet és működés fejlesztésével, valamint a kistérségi marketinggel kapcsolatos tevékenységeket, feladatokat. 18

19 2. AZ IDEGENFORGALOM TÁRSADALMI KÖRNYEZETE, A TURIZMUS HUMÁN FELTÉTELEI 2.1. Általános demográfiai jellemzők (lakosságszám mutatók) és ennek turisztikai vonatkozásai A Győri kistérséget alkotó 27 település a társadalmi környezet, népesedési viszonyok tekintetében is nagy változatosságot mutat. A kistérség területe 743 km 2, lakosságának száma fő volt 2006-ban. 7 A népsűrűség átlagosan ezen adatok alapján 237,24 fő/km 2. A 27 település átlagos területe 27,52 km 2, míg az átlagos lakosságszám fő. A népességi alapadatok tekintetében azonban jelentős eltérések tapasztalhatóak. A legnagyobb lakosságszámú Győrben ( fő) több mint 760-szor annyian élnek, mint az e tényező alapján legkisebbnek tekinthető Véneken (166 fő). A települések területében is jelentősek az eltérések, mely azonban nem követi a lakosságszám aránytalanságait. A 175 km 2 alapterületű Győr mellett Vének és Győrújfalu mindössze 7 km 2 -en terül el. A legsűrűbben lakott Győr (721,84 fő/km 2 ) ellentétét Mezőörs jelenti, melynek népsűrűsége mindössze 20,19 fő/km 2. A kistérség központja és egyben Győr-Moson-Sopron megye székhelye Győr, mely a lakosság 71,66%-ának lakhelye. Az egyetlen város régiós és országos viszonylatban is jelentős település, melyhez agglomerációként kapcsolódik a kistérséget alkotó további 26 község. Győr vonzásrendszere foglalkoztatottság, munkaerő-piac, valamint a közigazgatás és a közszolgáltatások tekintetében is túlmutat a kistérség határain. Ugyanakkor megfigyelhető a környező településekre történő kiköltözés a nyugalom, pihenés céljából, így Győr közvetlen közelében ún. alvótelepülések alakulnak/alakultak ki. Győr mellett (ugyan a nagyságrend tekintetében messze lemaradva) kistérségi szinten mérve további jelentős népességű települések alakultak ki a főútvonalak mentén: 10. sz. főútvonal esetében Gönyű (3187 fő), Abda (3121 fő), Öttevény (2856 fő); a 82. sz. főútvonalnál Győrújbarát (5480 fő), Nyúl (3985 fő). Kisebb lakosságszámmal a 85. sz. főútvonal mellett Ikrény (1837 fő), Rábapatona (2522 fő), valamint 81. sz. főútvonal mentén Töltéstava (2107 fő) és Pér (2438 fő). További szervező-erőt jelentettek a múltban a folyók, illetve a jövőre vonatkozva az autópálya hálózat. A közlekedési és részben ezért gazdasági tekintetben fejletlenebb, valamint a periférián található települések népességszáma alacsonyabb: Dunaszentpál (699 fő), Kisbajcs (809 fő), Mezőörs (969 fő), Nagybajcs (937 fő), Rétalap (572 fő), Vének (166 fő). Különösen jellemző 7 Hivatkozás: 1. számú melléklet 19

20 mindez az országhatár felé (külső periféria), a megyehatár felé (belső periféria), valamint egyéb irányokban Győrtől távolodva. Az egyes települések területe Győr (175 km 2 ) kiugró értékétől eltekintve nincs összefüggésben a lakóövezettel, illetve közvetlenül a lakosság számával, inkább a külterületek nagysága befolyásolja e téren a kialakult rangsort (mely állítást a népsűrűség vizsgálata szintén alátámasztja). A legjelentősebb területű települések Bőny (50 km 2 ), Mezőörs (48 km 2 ), Rábapatona (40 km 2 ), Győrújbarát (34 km 2 ). A legkisebbekre azonban jellemző az átlaghoz viszonyított alacsonyabb népességszám: Vének (7 km 2 ), Győrújfalu (7 km 2 ), Nagybajcs (8 km 2 ), Győrladamér (9 km 2 ), Kisbajcs (9 km 2 ), illetve Dunaszentpál (10 km 2 ). A földrajzi elhelyezkedés kevésbé, míg az egyes települések múltja, a korábbi uradalmi birtokszerkezet, illetve a gazdasági struktúra, különösen a mezőgazdaság jelentősége befolyásolja települések területét. Győr kiemelkedően magas népsűrűsége (721,84 fő/km 2 ) mellett meglehetősen sűrűn lakott települések találhatóak a központ közvetlen közelében a fő közlekedési tengelyekre települve. Többségében a jó közlekedés-földrajzi helyzet, valamint a nagyváros közvetlen vonzásában az átlagot meghaladó gazdasági fejlettség alakult ki, mely a település területének nagyságától függetlenül népességkoncentrációt okozott. Ezek átlagos területű, a Győr kivételével tekintett kistérségi átlagot meghaladó népességű települések: Abda (164,26 fő/km 2 ), Győrújbarát (161,18 fő/km 2 ) és Nyúl (159,4 fő/km 2 ). Győrújfaluban kialakult jelentős népsűrűség (179,29 fő/km 2 ) oka pedig inkább speciális helyzetéből fakad, miszerint Győr közvetlen közelében nyugodt közeget képes nyújtani, így fokozatosan ún. alvótelepülés kategóriát jelent. Legalacsonyabb népsűrűség főként a kis lélekszámú településeken mutatható ki: Vének (23,71 fő/km 2 ), Rétalap (44 fő/km 2 ), illetve Mezőörs (20,19 fő/km 2 ). Ráadásul, míg az előbbiek esetében az alacsony népességszám átlagos, vagy nagyon kicsi területű településen él, addig a szintén kis népességű Mezőörs az egyik legnagyobb külterülettel rendelkezik a kistérségben. Az átlagos népességűnek számító Bőny esetében szintén a jelentős településméret okozza az alacsony népsűrűséget (44,32 fő/km 2 ). 20

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 C Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Működőképesség fejlesztése Versenyképességének fejlesztése Képzés Szolgáltatás Szervezet Alprojekt neve Alprojekt vezető Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT. (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben