Csillik Péter első negyedévi hitelintézeti teljesítmény

Átírás

1 Csillik Péter első negyedévi hitelintézeti teljesítmény ON THE PERFORMANCE OF THE HUNGARIAN BANKING SECTOR IN 11Q1 Executive Summary Total assets of financial institutions decreased for the second successive year in 11Q1 (10Q1/09Q1: -8.3%; 11Q1/10Q1: -1.3%), the preceding 7 years ( ) showed a 19% average yearly increase. By applying a simple method (CHF for foreign currency assets, and CPI for HUF assets) to estimate the real value, total assets decreased by 20% in the past two years, while in the preceding 7 years it increased by at an annual average rate of 12.6%. (The rate of financial institutions credits denominated in foreign currency increased from 38% in 2003 to 73% in 2009, and it was 65% in March 2011.) Corporate loans decreased considerably both in nominal and estimated real terms. Their current amount is equal to the 4-8 years earlier value, depending on the observed term. When is observed on a base of estimated real value, the amount in 11Q1 is equal to the 07Q1value, but the share of credits in the portfolio decreased considerably as it was replaced by securities. In nominal terms, the banks total assets declined by 2.2% in 11Q1 compared to the 2010 December values. Securities increased by 11.8%, while loans declined by 7.9% (retail loans by 7.5% and corporate loans by 6.3% within three months). As for corporate loans, loans granted to large and small enterprises decreased by 9 to 10%, while credits to micro and medium size enterprises remained stable. According to our estimations, this descending trend could be only reversed by comprehensive motivation. The loans- to- deposits ratio during one quarter decreased by 10%, but is still notably high (145%) in March The rate of foreign currency loans decreased by 3% to 68%, compared to the end of last year. The estimated needed provisions declined from HUF 1,219 billion in 2010 to HUF 1,191 billion in However, the share of non-performing-loans rose from 8.1% to 8.6% in in 3 months. The profitability of the banks improved significantly in 11Q1 compared to the previous year (real ROE was -3.2% in 2010, but +5.2% in 11Q1), this is due mainly to the 1.1% improvement in impairments to total assets. An 8% increase of ROA is explained by all the other factors namely the net interest margin and operation costs to total assets improving by %, non-interest earnings to total assets decreasing by 0.4% because of declining profit on financial and investment services. Eight% of the total assets, 6% of loans and 10% of securities of the financial institutions are possessed by 10 branches. During the last Quarter their assets in nominal terms rose by 7%, loans declined by 2%, securities increased by 43%. Their ROE before tax in 2010 was 9.2%, but 23% on a yearly base in 11Q1. The improvement is due to the high leverage rate and the high interest margin as a consequence of remarkably low cost sources. 1

2 The share of cooperatives out of financial institutions is 5%, which decreased by 1% last year. During the last Quarter their assets and securities rose by 3%, while loans declined by 4%. The real ROE increased from 0.84% at the end of the year 2010, to 3.01% in 11Q1. The value of impairments were higher this year and lower last year compared to banks, net interest margin is 0.6% higher and operation costs are almost double than that of the banks and bank branches presumably because of the economy of scale. The net profit of financial institutions (with improving portfolio) was positive in real terms this year despite of the decreasing trend of lending. Remarkable state help is needed (less extra tax on banks) for restarting lending activity in place of the growing share of securities. Vezetői Összefoglalás 2011 első negyedévében a hitelintézetek összes eszköze az előző év azonos időszakához hasonlítva, már második éve csökken (2010/2009 I. n.év: -8,3%, 2011/2010. I. n.év: -1,3%), a megelőző hét évben ( ) évi 19 %-os volt a növekedés. Egyszerűsített módszerrel (devizaeszközöknél CHF, forinteszközöknél CPI) reálértéket becsülve az eszközállomány két év alatt összesen 20%-kal csökkent, míg az előző hét évben évi átlag 12,6%-kal nőtt. (A hitelintézeti hitelek devizahányada között 38%-ról 73%-ra nőtt, márciusban 65%-os. Akár folyóáron akár becsült reálértéken tekintjük a vállalkozói hiteleket, a csökkenés igen számottevő, a jelenlegi vállalkozói hitelállomány a 4-8 évvel ezelőttinek felel meg, attól függően, hogy nominális vagy reálértéken vizsgáljuk. Ha a teljes eszközállományt becsült reálértéken nézzük, akkor az I. negyedévében éppen akkora, mint I. negyedévében volt, de a hitelek súlya a portfólióban jelentősen csökkent, mivel kiszorították az értékpapírok A bankok folyóáron vett eszközei I. negyedévében decemberhez képest 2,2%-kal csökkentek, ezen belül az értékpapírok 11,8%-kal emelkedtek, míg a hitelállomány 7,9%-kal csökkent (háztartási hitelek 7,5%-kal, vállalati hitelek 6,3%-kal csökkentek, egyetlen negyedév alatt). A vállalkozási hiteleken belül a nagy-és kisvállalati hitelek 9-10%-kal csökkentek, a mikró és középvállalati hitelek alig mozdultak. Számításaink szerint csak erős ösztönzéssel lehetne megfordítani a zsugorodó hitelezési trendet. A hitel/betét arány negyedév alatt 10%-pontot mérséklődött, de március végén is nagyon magas (145%-os) volt. A bankhitelek devizahányada a múlt év végéhez képest 3%- ponttal 68%-ra csökkent. A banki portfolió összes káros-anyag tartalma 2010 végéhez képest csökkent, ha a minősített portfolióelemeket osztályközéppel számítjuk, akkor a 2010 év végi CT 1219 mrd HUF CT képzési igény 1191 mrd HUF-ra csökkent. Ezzel szemben az NPL arány negyedév alatt 8,1%-ról 8,6%-ra emelkedett. A banki eredmények 2011 első negyedében (annualizáltan) jelentősen javultak a tavalyi évhez képest (reál ROE 2010-ben 3,2%-os volt, 2011.I.n.évben +5,2%), ez alapvetően az eszközarányos értékvesztés 1,1%-pontos javulásának köszönhető, a többi tényező: 0,1-0,1 %-ponttal javuló kamateredmény és működési költség, 0,4%-ponttal romló nem 2

3 kamatererdmény a csökkenő eredményű pénzügyi és befektetési szolgáltatások miatt együtt magyarázzák ROA 8%-pontos javulását. 10 fióktelep a hitelintézeti eszközök 8%-át, a hitelek 6, az értékpapírok 10%-át birtokolja. Negyedév alatt 7%-kal nőttek eszközeik folyóáron, a hitelek 2%-kal csökkentek, az értékpapírok 43%-kal nőttek. Adózás előtti ROE-juk 2010-ben 9,2%-os volt, I..n.év-ben annualizáltan 23%, köszönhetően a kiemelkedően olcsó források miatti magas kamatmarge-nak és a jó tőkeáttételi rátának. A szövetkezetek az elmúlt évben 1%-ot veszítettek hitelintézeti részarányukból, ami most 5%-os.Az elmúlt negyedévben eszközeik 3%-kal, hiteleik 4%-kal csökkentek, értékpapír állományuk 3%-kal nőtt. Reál-ROE-juk a 2010 végi 0,84%-ról 3,01%-ra nőtt. A bankok hoz képest tavaly kevesebb, idén több értékvesztést számoltak el, működési költségük feltehetően a kicsiny üzemméret miatt csaknem a duplája a bankoknak és fióktelepeknek, kamatmargejuk 0,6%-ponttal nagyobb, mint a bankoknak. Zsugorodó hitelezés és javuló portfolió mellett a hitelintézetek reálértéken is nyereségesek lettek, az értékpapírok súlyának növekedése helyett a hitelezés újraindítása markáns kormányzati segítséget (banki különadó mérséklést) igényel. 3

4 2011. első negyedévi hitelintézeti teljesítmény A jelen rövid írásban előbb együttesen jellemezzük a teljes hitelintézeti szektor aktivitását mind folyó, mind becsült változatlan áron, majd rendre elemezzük a bankok, a fióktelepek és a szövetkezeti hitelintézetek első negyedéves teljesítményét. 1) Hitelintézetek együttes jellemzése folyóáron és becsült reálértéken A hitelintézetek (részvénytársasági formában, fiókként, szövetkezetenként) egyesített eszközállománya folyóáron márciusa márciusa között gyors ütemben (évente átlag 18,5%-kal) nőtt, az elmúlt két évben összesen 10%-kal csökkent (ezen belül a 2011/2010 márciusi csökkenés 1,7%-os volt 1. táblázat Hitelintézeti eszközök folyóáron Milliárd HUF-ban 2003 márc márc márc márc márc márc márc márc márc. Pénztár és elsz.-i számlák Forgatási célú értékp Befektetési céllal vás ép Értékpapírok összesen J.banki és bankközi betétek ebből: jegybanki betétek bankközi betétek Hitelek (nettó állomány) ebből: vállalkozói hitelek háztartások hitelei Vagyoni érdekeltségek Aktív kamatelhatárolások Egyéb aktív e,e Saját eszközök Eszközök összesen Devizahányad, %-ban márc.03 márc.04 márc.05 márc.06 márc.07 márc.08 márc.09 márc.10 márc.11 Pénztár és elsz.-i számlák 11% 7% 15% 20% 10% 15% 30% 32% 23% Forgatási célú értékp. 2% 3% 4% 6% 1% 1% 1% 4% 4% Befektetési céllal vás ép 15% 6% 5% 7% 9% 18% 17% 21% 24% Értékpapírok összesen 10% 5% 4% 7% 5% 9% 9% 12% 13% J.banki és bankközi betétek 19% 36% 27% 28% 67% 42% 36% 40% 38% ebből: jegybanki betétek 3% 0% 0% 56% 0% 2% 0% 11% bankközi betétek 47% 57% 64% 68% 53% 53% 46% 44% Hitelek (nettó állomány) 38% 37% 42% 51% 53% 64% 73% 68% 65% ebből: vállalkozói hitelek 37% 38% 43% 47% 44% 56% 64% 57% 55% háztartások hitelei 5% 5% 15% 34% 45% 60% 71% 67% 66% Vagyoni érdekeltségek 12% 21% 31% 56% 58% 66% 62% 61% Aktív kamatelhatárolások 18% 11% 14% 22% 20% 24% 20% 16% 19% Egyéb aktív e,e 9% 12% 6% 6% 5% 8% 8% 15% 14% Saját eszközök 0% 1% 1% 1% 1% 3% 8% 2% 2% Eszközök összesen 28% 28% 31% 38% 41% 49% 54% 49% 46% 4

5 1. ábra Hitelintézeti eszközök folyóáron, az adott március 31-én, adatok mrd HUF-ban Értékpapírok összesen Hitelek (nettó állomány) ebből: vállalkozói hitelek háztartások hitelei Eszközök összesen Hasonló a helyzet a hitelállomány változásánál, ahol 2009 előtt évi 20%-kal növekedtek a hitelek, míg 2010/2009-ben 16%-kal, 2011/2010-ben 5,7%-kal mérséklődött a hitelállomány. Az értékpapírok állománybővülése az elmúlt két évben is folytatódott, bár az elmúlt évben a növekedés lassult, míg az időszak egészében az éves növekedési ütem átlagosan 19,7%-os volt, 2010/2009-ben 28%-os, 2011/2010-ben 2%-os. (A hitel és értékpapír az eszközállomány döntő részét adja, együttes részarányuk 78% volt 2003-ban és 84% 2011-ben.) 2. táblázat A hitelintézetek eszközei reálértékének becslése CHF és CPI segítségével márc.03 márc.04 márc.05 márc.06 márc.07 márc.08 márc.09 márc.10 márc.11 Pénztár és elsz.-i számlák Forgatási célú értékp Befektetési céllal vás ép Értékpapírok összesen J.banki és bankközi betétek ebből: jegybanki betétek bankközi betétek Hitelek (nettó állomány) ebből: vállalkozói hitelek háztartások hitelei Vagyoni érdekeltségek Aktív kamatelhatárolások Egyéb aktív e,e Saját eszközök Eszközök összesen

6 Forrás: MNB, Pszaf adatokkal szakértői becslés Megvizsgáljuk egyszerűsített módszerrel az eszközök reálváltozását. (Minden devizaeszközt CHF-nek tekintünk, a forint értékváltozását pedig CPI-vel korrigáljuk.) 2. ábra Hitelintézeti eszközök reálértékének becslése CHF-fel és CPI-vel Értékpapírok összesen J.banki és bankközi betétek Hitelek (nettó állomány) ebből: vállalkozói hitelek háztartások hitelei Eszközök összesen Forrás: MNB, Pszaf adatokkal szakértői becslés A 2-es táblázat és az 1-es ábra azt mutatja, hogy (minden devizaeszközt CHF-nek tételezve) a CHF árfolyam és a fogyasztói infláció kiszűrése után az összes eszköz reálértéken 2011-ben a 2007-es szinten alakult. A hitelek esetén még a 2006 márciusi szintet sem érték el 2011 márciusában. Különösen nagy a visszalépés a vállalkozói hitelek esetén, ott a es szinten állnak a reálhitelek 2011 márciusában. Jóval kisebb a visszaesés a háztartási hiteleknél, ahol a as szintet érik el a reálhitelek jelenleg. Az értékpapírok szinte minden évben növekedtek, csak 2001-ben volt egy kb. 4%-nál kisebb visszaesés. A jegybanki és bankközi betétek trend nélküli ingadozást mutattak. Összegezve, akár folyóáron akár becsült reálértéken tekintjük a vállalkozói hiteleket, a csökkenés igen számottevő, a jelenlegi vállalkozói hitelállomány a 4-8 évvel ezelőttinek felel meg, attól függően, hogy nominális vagy reálértéken vizsgáljuk. Ha a teljes eszközállományt nézzük, akkor az éppen akkora, mint 2007-ben volt, de a hitelek súlyát a portfólióban jelentősen kiszorították az értékpapírok. 6

7 2) Bankok teljesítménye folyóáron A részletező elemzés alapvetően a folyóáras adatokat használja, ahol ettől eltér az elemzés, ott azt jelezzük. Eszközök alakulása 3. táblázat Bankok folyóáras eszközállománya Bankok eszközei Előzetes Mrd HUF-ban forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen Pénztár és elszámolási számlák Forgatási célú értékpapírok Befektetési céllal vásárolt értékp Értékpapírok összesen Jegybanki és bankközi betétek ebből: jegybanki betétek bankközi betétek Hitelek (nettó állomány)** ebből: vállalkozói hitelek*** háztartások hitelei Vagyoni érdekeltségek Aktív kamatelhatárolások Egyéb aktív elsz Saját eszközök Eszközök összesen végéhez képest az összes eszköz mrd Ft-ról mrd Ft-ra (2,2%-kal) csökkent. Ez komoly belső átrendeződés mellett zajlott, az értékpapírok gyorsan (11,8%-kal) növekedtek (6815 mrd Ft-ra 6055 mrd Ft-ról), miközben a hitelállomány meglepően nagy mértékben (7,9%-kal) csökkent (18067 mrd Ft-ról mrd Ft-ra). Az értékpapírokon belül a befektetési céllal vásárolt értékpapírok 0,8%-os mérséklődése mellett a forgatási célú papírok 27,4%-os növekedése áll. A hitelek esetén egységesebb a kép, a háztartási hitelek 7,5%-kal, a vállalkozási hitelek 6,3%-kal csökkentek negyed év alatt. A devizális összetételben a forint eszközök súlya megnőtt, a 2010 végi 54,8%-os devizaaránya az összes eszköznek 49,6%-ra, 5,2%-ponttal csökkent. Az értékpapírok esetén 3,0%-ponttal, a hitelek esetén 2,8%-ponttal csökkent a devizaeszközök részaránya. A bankközi betétek esetén volt a legkomolyabb a változás, 13,2%-kal mérséklődött a devizaeszközök részaránya márciusában 2010 decemberéhez képest. Vállalkozási hitelek A 2011-es első negyedévében a legkomolyabb negatív irányú elmozdulás, hogy a vállalti szféra hitelei negyedév alatt 365 mrd Ft-tal, 6%-kal csökkentek. A mérséklődés arányaiban közel egyformán érintette a nagy- és kisvállalatokat (10% és 9%), miközben a mikró és középvállalkozások esetén a csökkenés csekély volt (1-1%). A vállalkozói hitelállomány szerkezete úgy jellemezhető, hogy a nagyvállalkozások részaránya 2/5, míg a mikró - kisközépvállalkozások súlya egyaránt 1/5-1/5-1/5. Ez a szerkezet érdemben akkor alakulhat át a 7

8 fejlettebb országokra jellemző ¼ nagyvállalat ¾ KKV, ha a most nem aktívak közül vagy félmillió főt felszív a KKV szektor. 4. táblázat Vállalkozási hitelek Mrd HUFban szerk márc változás, változás, szerk dec. márc. mrd HUF %-ban 2010.dec vállalkozói hitelek % 100% 100% Nagyv % 43% 42% KKV % 57% 58% Mikróv % 18% 19% Kisv % 19% 19% Középv % 20% 21% A valódi gondot a vállalati szektor hitelcsökkenésében nem a nagyvállalati hitelek mérséklődése jelenti, (a nagyvállalat igen gyakran multinacionális nagyvállalat leányvállalata, hiteleinek jelentős részét az anyavállalat anyabankja bonyolítja), hanem a kisvállalkozási hitelek mérséklődése, ami mögött erős feszültségek (sorban állás, megrendeléshiány, hitelképesség elvesztése) állnak. Érdekesen alakult a hitelek darabszáma is, a mikró vállalkozások tavaly év végén db hitellel rendelkeztek, ez db-ra nőtt, miközben az állomány Ft-összegben nézve csökkent, ez arra mutat, hogy itt a bankok és a vállalkozások nagy gonddal keresik az új megoldásokat. A kis és középvállalkozások esetén a hitelek darabszáma csökkent, a kisvállalkozásoknál db-ról db-ra, míg a középvállalkozások esetén db-ról db-ra. A bankok a jelenlegi rossz vállalkozási portfólió mellett igen megfontoltan nyújtanak új hitelt, mivel amíg a vállalkozásoknál általában nehéz a helyzet, addig problémamentes vállalkozásoknak sem érdemes új hitelt adni, mivel az üzleti kapcsolatokon keresztül (nem fizetés, sorban állás, késedelmes szállítás, stb ) előbb utóbb a jónak minősülő vállalat is problémássá válhat. A banki érdekeltség megteremtése abban, hogy a veszélyes környezetben is hitelt nyújtsanak a KKV szektornak és ne értékpapírokat vásároljanak, komoly és elkötelezett kormányzati intézkedéseket igényelne. Azok az elgondolások, amit eddig a bankadó terhére kívántak alkalmazni, bár irányukban helyesek voltak, mértéküket tekintve elégtelenek. Ha a friss hitelek esetén csak fele akkora lenne a céltartalék-képzési kötelezettség, mint a fennálló állománynál, akkor ez igen komoly terheket róna a bankra. Ahhoz, hogy a banki hitelezés beinduljon egységnyi KKV hitelnövekmény többszörösét lenne indokolt engedni a különadó alapjának leírásából. (Ha pl. 360 mrd HUF-fal nőne a KKV hitelállomány, akkor ennek következtében az adóalap 1,2 %- kal csökkenne, vagyis a banki különadó kb 1,5 mrd HUF-fal lenne kisebb, miközben a CT képzési többlet 12 mrd HUF lenne, ha a jelenlegi állománynál sokkal jobb átlagalatti+kétes+rossz kihelyezést valósítanának meg a bankok. Jelenlegi portfolió 4-4-4%, helyett 2-2-2% lenne az új portfolió CT többlete. A bankok tehát mindaddig veszítenek a KKV hitelállományának növekedésén, amíg azt az állam érdemben nem kompenzálja. Célszerű lenne 10-es szorzót alkalmazni, azaz minden 1 mrd Ft KKV hitelnövekmény után 10 mrd Ft-tal csökkenthető a különadó alapja, ekkor lenne legalább zérus összegű a bankok számára a KKV hitelek növelése.) 8

9 Háztartások hitelei A háztartási hitelek jellemzően 7%-kal csökkentek márciusa és decembere között, a lakáscélú hitelek 6,8%-kal, a fogyasztási célú hitelek 8,1%-kal mérséklődtek. A hitelek devizahányada 2-3%-ponttal csökkent. 5. táblázat Háztartási hitelek A lakáscélú hitelek a háztartási hitelek valamelyest több, mint felét (53%) képezik, a kép azonban ennél borúsabb, mivel a jelzáloggal fedezett hitelek nagyjából a fogyasztási hitelek felét is kiteszik, így a potenciálisan bukó hitelek fedezeteként nemcsak a lakáshitelek fedezetét kell számításba venni, hanem annál jelentősen többet. Források alakulása A források nem rendeződtek át olyan dinamikával, mint az eszközök. A kb. 600 mrd HUF forráscsökkenésből a betétmérséklődés mindössze 81 mrd HUF volt, ezen belül a vállalkozói betétek 176 mrd HUF-tal csökkentek, a bankközi betétek nem változtak, a felvett hitelek 365 mrd HUF-fal mérséklődtek. 6. táblázat Források alakulása devizahányad összesen, deviza- összesen, deviza- összesen, deviza- összesen, mrd HUF hányad mrd HUF hányad mrd HUF hányad mrd HUF Háztartások 70% % % % 7074 Lakosság 71% % % % 6997 Folyószámlahitel 2% 378 2% 391 2% 391 2% 389 Fogyasztási hitel 85% % % % 2713 Lakáscélú 67% % % % 3782 Egyéb hitel 66% % % % 112 Egyéni vállalk. 33% 78 31% 77 30% 77 30% December Január Február Március 31. Megnevezés devizahányad összesen, hányad összesen, hányad összesen, hányad összesen, deviza- deviza- deviza- % mrd HUF % mrd HUF % mrd HUF % mrd HUF Betétek 26% % % % ebből: vállalkozói betétek* 34% % % % 3342 háztatások betétei 19% % % % Bankközi betétek 70% % % % Felvett hitelek 81% % % % Hitelezői jogot megtest. É.p. 45% % % % Passzív kamatelhatárolások 21% % % % Egyéb passzív elszámolások 7% % % % Hátrasorolt kötelezettségek** 8. Céltartalék 7% 178 6% 177 5% 174 5% Saját tőke 0% % % % 2506 Források összesen 41% % % %

10 A hitel/betét arány A hitel/betét arány még mindig nagyon távol van az elfogadhatónak tekintett 100% alatti sávtól, de az elmúlt három hónapban összesen 11%-pontot javult a mutató, 156%-ról 145%-ra esett a hányados értéke. (Ha a javulás üteme nem változik, akkor egy év múlva 100%-ra csökkenne a hitel/betét arány.) A javulás döntően a hitelállomány csökkenése következtében állt elő, ebben a vállalkozási hitelek csökkenése nem szerencsés elem. 7. táblázat A hitel/betét arány alakulása, mrd HUF és % dec jan febr márc. hitel betét hitel/betét 156% 153% 152% 145% A banki portfolió alakulása A kép nem egyértelmű, javult vagy romlott a portfolió az elmúlt év vége óta? A rossz állomány 22 mrd HUF-fal nőtt, a kétes 44 mrd HUF-fal csökkent. Az átlag alatti tételek 47 mrd HUF-fal csökkentek, a külön figyelendő 275 mrd HUF-fal mérséklődött. A legnagyobb változás viszont az, hogy a problémamentes állomány 1145 mrd HUF-fal csökkent. 8. táblázat A banki portfolió mrd HUF-ban Minősítési kötelezettség alá tartozó összesen (1) = (2) + (7) Problémamentes (2) Külön figyelendő (3) Átlag alatti (4) Kétes (5) Rossz (6) Nem problémamentes (7) = (3)+(4)+(5)+(6) Minősítendő mérlegtételek összesen értékpapírok összesen pénzügyi szektorba történő kihelyezések** vállalkozói hitelek (járulékos vállalkozásokkal) háztatások hitelei egyéb belföldi szektornak nyújtott hitelek** külföldi kihelyezések egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök* Minősítendő mérlegtételek összesen értékpapírok összesen pénzügyi szektorba történő kihelyezések** vállalkozói hitelek (járulékos vállalkozásokkal) háztatások hitelei egyéb belföldi szektornak nyújtott hitelek** külföldi kihelyezések egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök*

11 Ahhoz, hogy a portfolió rosszasságát megítélni tudjuk célszerű a céltartalék képzési szorzókkal beszorozni az állományokat, és ezt az összeget vizsgálni. 9. táblázat A banki portfolió után képzendő céltartalék becslése mrd HUF-ban CT képzési igény dec márc jún szept dec márc adatok alapján szakértői becslés A fenti számítás szerint bár nem sokat, de - javult a portfolió, a javulás 2010 decemberéhez képest mindössze 28 mrd HUF, kb 2%, miközben a minősítendő állomány kb 4%-kal csökkent. Ha azt mondjuk, hogy jobban zsugorodott a portfolió, mint a CT képzési igény, akkor ez azt jelenti, hogy abszolút értékben javult a portfolió, míg relatíve romlott. A non performing loan (NPL) és a teljesen állomány hányadosát mutatja a fenti táblázat utolsó két oszlopa 2011 márciusában és 2010 végén. Ezek alapján 0,5%-ponttal romlott a hitelportfolió. 10. táblázat A 90 napja lejárt hitelek, és arányuk Nem lejárt 90 napon belül lejárt napon Összesen túl lejárt március december NPL %= NPL %= 90 napon túl/összes 90 napon túl/összes Hitelek összesen ,6% 8,1% ebből: Devizában nyújtott hitelek 7,7% 6,9% Pénzügyi vállalatok** Belföldi nem pénzügyi vállalatok ,6% 1,4% 10,9% 10,7% ebből: Devizában nyújtott hitelek 9,3% 8,9% Lakosság ,4% 9,3% ebből: Devizában nyújtott hitelek 10,4% 8,9% Egyéni vállalkozók ,1% 15,6% Belföldi önkormányzatok*** ,6% 0,3% Egyéb belföldi ügyfelek*** ,3% 4,3% Külföldi ügyfelek ,6% 4,7% adatok alapján szakértői becslés 11

12 Az amúgy is magas vállalti NPL ráta csak keveset romlott 10,7%-ról 10,9%-ra, míg a lakossági 9,3%-os tavalyi érték egyetlen negyedév során 10,4%-ra emelkedett. A devizahitelek NPL rátája sehol sem rosszabb, mint a forinthiteleké (bár többet romlott). Banki eredményalakulás 11 táblázat A banki eredményalakulás és összetevői 2010 előzetes, I. n. év annualizált év Előzetes 2011.I.n.é., annualizált Adatok mrd HUF-ban Kamateredmény Kamatbevételek Kamatráfordítások Nem kamateredmény Jutalékeredmény Osztalék Pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredménye * Egyéb nem kamateredmény * Működési költségek Értékvesztés és kockázati céltartalék változása ** Szokásos üzleti tevékenység eredménye Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség*** Adózott eredmény átlagos eszközállomány átlagos saját tőke infláció 4,90% 4,50% év Előzetes 2011.I.n.é., annualizált eszközarányos annualizált eredmény összetevők Kamateredmény 3,0% 3,1% Kamatbevételek 7,1% 7,1% Kamatráfordítások 4,1% 3,9% Nem kamateredmény 0,6% 0,2% Jutalékeredmény 0,9% 0,8% Osztalék 0,2% 0,3% Pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredménye * 0,7% 0,1% Egyéb nem kamateredmény * -1,2% -0,9% Működési költségek 2,1% 2,0% Értékvesztés és kockázati céltartalék változása ** -1,2% -0,1% Szokásos üzleti tevékenység eredménye 0,3% 1,3% Rendkívüli eredmény -0,1% -0,2% Adózás előtti eredmény 0,2% 1,0% Adófizetési kötelezettség*** 0,1% 0,1% Adózott eredmény (ROA) 0,1% 0,9% sajáttőke arányos adózott eredmény (ROE) 1,6% 9,9% reál-roe -3,2% 5,2% és szakértői becslés 12

13 Az annualizált I. negyedéves eredményeket hasonlítjuk a 2010-es előzetes eredményekhez. Az eredmény alakulását befolyásoló főbb összetevők: A évi 3,1%-os annualizált eszközarányos kamateredmény 0,1%- ponttal haladja meg a 2010 évit megegyezik, a kamatbevételek 7,1% vs. 7,1%, azonosak, a kamatkiadás idén 0,2%-ponttal kisebb, 3,9%. A kamatkiadások csökkenése összhangban állhat a hazai CDS javulásával, a kisebb kockázat mellett olcsóbb lehetett a forráshoz jutás. Ugyanakkor, ha az infláció csökkenésével vetjük egybe a kamatráfordításokat, akkor a reá-kamatkiadás enyhe emelkedéséről is beszélhetünk. A nem kamateredmények jelentősen csökkentek, az előző évi 0,6%-ról 0,2%-ra. Ezen belül amennyivel kisebb a jutalék (0,1%-ponttal) annyival több az osztalék. (0,1%-ponttal). A komoly eltérés a pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredménye volt, ami tavaly 0,7%-os volt, idén csak 0,1%-os, a 0,6%-pontos különbség további vizsgálata indokolt. Az egyéb nem kamateredményben benne van a banki különadó is az kb. -0,5%-ot tesz ki, mindkét évben, de emellett még egyéb tényezők is szerepet játszottak, hogy a tavalyi nem kamateredmény 1,25-os lett, az idei 0,9%-os. A fajlagos működési költség évek óta csökken, évi átlagban 0,2%-os a mérséklődés, I. negyedében annualizálva a csökkenés kisebb, 2%-os lett, szemben a évi 2,1%-kal. Az értékvesztés, kockázati céltartalék változása mutatja a legnagyobb eltérést, míg tavaly egész évben a 1,2%-ot kellett eszközarányosan képezni, addig 2011-ben mindössze 0,1%-ot. Az eltérés hatalmas, 1,1%-pontos. A céltartalék-képzési igény nem mond ellent ennek a javulásnak, ha jól sorolták be a tételeket a különfigyelendő, átlag alatti, kétes, rossz kategóriákba, akkor átlagos kulccsal azt kapjuk, hogy csökken a CT igény. Ellentmond ennek azonban az, hogy a NPL ráta nem keveset nőtt 2010-hez képest, és átlagosan 0,5%-ponttal emelkedett az NPL érték. Valójában az értékvesztési sor 1,1%-pontos különbözete határozza meg, hogy a 0,9%-os évi ROA 0,8%-ponttal jobb, mint az előző évi 0,1%-os érték. (A többi tétel, a 0,1% ponttal jobb kamateredmény, a 0,1% ponttal jobb működési költség, a 0,4%-ponttal rosszabb nem kamateredmény és az értékvesztés 1,1%-pontos javulása van a ROA javulása mögött.) A ROE a tőkeáttétellel szorzott ROA idén 9,9%-os, tavaly 1,6%-os volt. a reál-roe (inflációszűrt tőkearányos eredmény) tavaly 3,2%-os volt, idén +5,2%-kal szerény, de pozitív eredménynek mondható, ami elmarad a békeidők banki hozam- elvárásának, mind itthoni, mind a külföldi évtizedes adatokat vizsgáljuk, de legalább nem negatív érték. Összegezve, zsugorodó hitelállomány és javuló portfolió mellett a banki eredmény jelentősen nőtt tavalyhoz képest. 13

14 3) Fióktelepek teljesítménye folyóáron második felétől 10 db fióktelep működik. A fióktelepek súlyát a hitelintézetek között az eszközök tekintetében a 10-es táblázat mutatja 12. táblázat A fióktelepek súlya a hitelintézeti eszközökből fióktelepek Ft dev össz Ft dev össz Ft dev össz Ft dev össz Ft dev össz Pénztár és elsz.számlák 1% 1% 1% 3% 3% 3% 7% 10% 8% 5% 19% 10% 10% 7% 9% Forgatási célú értékpapírok 2% 0% 2% 4% 0% 4% 19% 0% 19% 14% 0% 14% 18% 0% 17% Befektetési céllal v. értékp. 0% 0% 0% 0% 0% 0% 4% 1% 3% 7% 1% 6% 3% 0% 2% Értékpapírok összesen 1% 0% 1% 3% 0% 2% 12% 1% 11% 11% 1% 10% 12% 0% 10% Jegybanki és bankközi b. 2% 6% 5% 10% 3% 7% 26% 23% 25% 12% 15% 13% 14% 21% 17% ebből: jegybanki betétek 0% 0% 0% 24% 24% 41% 0% 40% 9% 9% 17% 0% 15% bankközi betétek 3% 6% 5% 2% 3% 3% 10% 23% 17% 13% 15% 14% 13% 22% 17% Hitelek (nettó állomány)** 1% 1% 1% 1% 2% 2% 5% 4% 4% 6% 5% 5% 7% 6% 6% ebből: vállalkozói hitelek*** 1% 1% 1% 2% 3% 2% 5% 5% 5% 5% 4% 5% 6% 7% 6% háztartások hitelei 0% 0% 0% 0% 0% 0% 4% 5% 5% 4% 6% 6% 6% 7% 7% Vagyoni érdekeltségek 1% 0% 1% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% Aktív kamatelhatárolások 0% 1% 1% 3% 6% 4% 6% 5% 6% 22% 3% 19% 26% 5% 22% Egyéb aktív elsz. 0% 0% 0% 0% 1% 0% 32% 37% 32% 24% 44% 27% 13% 31% 16% Saját eszközök 0% 0% 0% 0% 0% 0% 1% 0% 1% 1% 0% 1% 1% 0% 1% Eszközök összesen 1% 2% 1% 2% 2% 2% 11% 5% 8% 9% 5% 7% 10% 6% 8% 3. ábra Fióktelepek száma között A fióktelepek súlya a hitelintézeti eszközök között stabilizálódni látszik, részaránya az összes eszközből 2009-ben 8%, 2010-ben 7%, 2011-ben 8%.Az összes eszközön belüli súlya 2-3%- ponttal magasabb, mint a devizaeszközökben lévő súlya. A fiókok 2011-ben a hiteleknek 6-7%-át, az értékpapírok 10%-át, a jegybanki és bankközi betétek 17% bírják. 14

15 Megnevezés 13. táblázat A fióktelepek eszközeinek változása / forint deviza össz forint deviza össz forint deviza össz Pénztár és elszámolási számlák % 139% 95% Forgatási célú értékpapírok % 157% Befektetési céllal vásárolt értékpapírok % 76% Értékpapírok összesen % 143% Jegybanki és bankközi betétek % 149% 89% ebből: jegybanki betétek % 40% bankközi betétek % 149% 116% Hitelek (nettó állomány)* % 92% 98% ebből: vállalkozói hitelek ** % 94% 100% háztartások hitelei % 91% 95% Vagyoni érdekeltségek % 100% Aktív kamatelhatárolások % 108% 85% Egyéb aktív elsz % 68% 111% Saját eszközök % 71% 98% Eszközök összesen % 99% 107% Az összes eszköz 171 mrd HUF-fal, 7%-kal nőtt, ez a forgatási célú értékpapírok 270 milliárd Ft-os bővülésének következménye. 14. táblázat A fióktelepek (eszközarányos) annualizált eredménye Fiókeredmény mrd HUF-ban 2010 előzetes 2011.I. n.év 2010 előzetes 2011.I. n.év Kamateredmény ,6% 3,5% Kamatbevételek ,3% 5,9% Kamatráfordítások ,7% 2,4% Nem kamateredmény 5 6 0,2% 0,3% Jutalékeredmény ,5% 0,6% Osztalék 0 0 0,0% 0,0% Pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredménye* 8 4 0,4% 0,2% Egyéb nem kamateredmény* ,7% -0,5% 3. Működési költségek ,3% 2,0% 4. Értékv, céltartalék v ,8% -0,1% 5. Szokásos üzleti tevékenység eredménye ,7% 1,6% 6. Rendkívüli eredmény ,1% 0,0% 7. Adózás előtti eredmény ,6% 1,6% átlagos saját tőke átlagos eszköz adózás előtti ROE 9,17% 23,06% 15

16 Eredmény összetevők: A fiókok megfelelő adózás előtti eredménnyel zárták a 2010-es évet és azt meghaladó eredményt értek el első negyedévében. Eszközarányos kamateredményük a bankokénál 0,4%-ponttal magasabb, miközben mind a fajlagos kamatbevételük, mind a kamatkiadásuk elmarad a bankokétól, ám ez utóbbi jobban. A nem kamateredmény 0,1%-kal magasabb, mint a banki érték. A működési költséget egy év alatt is jelentősen csökkentették, 2011-ben a banki aránnyal azonosan 2%-os. Az értékvesztés 0,1%-os értéke ismét csak a bankok 2011-es eredményével azonos. Végül az adózás előtti 1,6%-os fiókeredmény 0,4%-ponttal magasabb, mint a bankok adózás előtti eredménye. Röviden: A közel tucatnyi fióktelep a hitelintézeti eszközök 8%-át birtokolják, ennél kisebb a hitelezésben a részarányuk, ahol az átlagosnál magasabb a forinthitelek részaránya. Kedvező áron beszerzett hitelforrásaik következtében évi annualizált adózás előtti ROE-juk mintegy duplája a bankokénak. 16

17 4) Szövetkezeti hitelintézetek teljesítménye folyóáron A szövetkezeti hitelintézetek súlyát a hitelintézetek között az eszközök tekintetében. 15. táblázat A szövetkezeti hitelintézetek súlya a hitelintézeti eszközökből szövetkezet Ft dev össz Ft dev össz Ft dev össz Ft dev össz Ft dev össz Pénztár és elsz.számlák 10% 1% 9% 13% 2% 11% 9% 2% 7% 9% 2% 6% 9% 3% 8% Forgatási célú értékpapírok 16% 0% 16% 18% 0% 18% 12% 0% 11% 8% 0% 7% 9% 1% 8% Befektetési céllal v. értékp. 5% 0% 5% 7% 0% 5% 5% 0% 4% 4% 0% 3% 5% 0% 4% Értékpapírok összesen 12% 0% 11% 14% 0% 12% 9% 0% 8% 6% 0% 5% 7% 0% 6% Jegybanki és bankközi b. 31% 0% 10% 16% 0% 9% 19% 0% 12% 32% 1% 20% 23% 1% 15% ebből: jegybanki betétek 1% 0% 0% 0% 0% 1% 0% 1% 2% 2% 1% 0% 1% bankközi betétek 33% 0% 11% 24% 0% 11% 37% 0% 17% 41% 1% 22% 31% 1% 18% Hitelek (nettó állomány)** 8% 0% 4% 9% 1% 3% 9% 1% 3% 10% 1% 4% 10% 1% 4% ebből: vállalkozói hitelek*** 6% 0% 3% 7% 1% 3% 8% 1% 3% 9% 1% 4% 10% 1% 5% háztartások hitelei 14% 1% 8% 14% 1% 6% 14% 1% 5% 14% 1% 5% 12% 1% 5% Vagyoni érdekeltségek 4% 0% 2% 4% 0% 2% 4% 0% 1% 4% 0% 1% 4% 0% 2% Aktív kamatelhatárolások 9% 0% 7% 9% 0% 7% 7% 0% 5% 6% 0% 5% 6% 1% 5% Egyéb aktív elsz. 2% 0% 2% 2% 0% 2% 1% 0% 1% 3% 0% 2% 3% 0% 2% Saját eszközök 9% 0% 9% 8% 0% 7% 9% 0% 8% 10% 0% 10% 10% 0% 10% Eszközök összesen 10% 0% 6% 10% 1% 6% 9% 1% 4% 9% 1% 5% 9% 1% 5% Az összes eszköz tekintetében a szövetkezetek ban 6%-os, ben 5%-os részaránnyal bírnak. Eszközeik között igen csekély a devizaeszköz, ez a hitelintézeti szektor devizaeszközeinek mindössze 1%-a. A hitelrészesedésük 4-5%-os, (ezen belül devizahitel részesedésük 1% körüli.) 16. táblázat A szövetkezeti hitelintézetek eszközei és növekedésük / szövetkezetek eszközei mrd HUF-ban HUF deviza össz HUF deviza össz HUF deviza össz 1. Pénztár és elszámolási számlák % 121% 98% Forgatási célú értékpapírok % 126% 102% 2. Befektetési céllal vásárolt értékpapírok* % 99% 108% Értékpapírok összesen % 116% 103% Jegybanki és bankközi betétek % 98% 88% 3. ebből: jegybanki betétek % 77% bankközi betétek % 98% 88% Hitelek (nettó állomány)** % 87% 96% 4. ebből: vállalkozói hitelek*** % 90% 98% háztartások hitelei % 85% 95% 5. Vagyoni érdekeltségek % 4% 94% 6. Aktív kamatelhatárolások % 64% 98% 7. Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök % 11% 111% 8. Saját eszközök % 97% Eszközök összesen % 89% 97% 17

18 Az összes értékpapíron belüli súlyuk 6%-os, ez az évek során csökkent le, ahogy a bankoknál nőtt, ítt nem nőtt hasonló dinamikában az értékpapírok tartása. A bankközi betéteknek 18%-át tulajdonolják, ez a forint bankközi betétek esetén 31%-os. (Egy évvel korábban 41%-os volt a forint bankközi betétek piacán a szövetkezetek részaránya.) A szövetkezetek összes eszköze az elmúlt negyedévben nem nőtt, nominálisan 3%-kal csökkent. A hitelállomány csökkenése ennél valamelyest nagyobb, 4%-os volt. 12%-kal esett vissza a bankközi betétek állománya. Növekedést az értékpapírtárca mutatott, 3%-os volt a bővülés. 17. táblázat A szövetkezetek (eszközarányos) annualizált eredménye Eredményösszetevők mrd HUF-ban 2010.év 2011.I.n.é év 2011.I.n.é. Kamateredmény ,1% 3,7% 1. Kamatbevételek ,1% 7,5% Kamatráfordítások ,0% 3,8% Nem kamateredmény ,0% 0,9% Jutalékeredmény ,3% 1,1% Osztalék 1 0 0,0% 0,0% Pénzügyi és befektetési szolgáltatások 2. eredménye 4 3 0,2% 0,2% ebből: devizaárfolyam-változásból származó eredmény 3 2 0,2% 0,1% Egyéb nem kamateredmény ,5% -0,4% 3. Működési költségek ,8% 3,5% 4. Értékvesztés és kockázati céltartalék változása* ,8% -0,5% 5. Szokásos üzleti tevékenység eredménye ,5% 0,6% 6. Rendkívüli eredmény 0 0 0,0% 0,0% 7. Adózás előtti eredmény ,5% 0,6% 8. Adófizetési kötelezettség** 2 1 0,1% 0,1% 9. Adózott eredmény 7 9 0,4% 0,6% átlagos saját tőke átlagos eszköz adózás utáni ROE 5,78% 7,65% infláció 4,90% 4,50% reál-roe 0,84% 3,01% A szövetkezetek a 2010-es évet jobb eredménnyel zárták, mint a bankok, de a 2011-es annualizált első negyedévük elmarad attól. Főbb összetevők: Kamatmarge, bár egy év alatt csökkent, a banki marge-ot 0,6%-ponttal meghaladja, különösen magas bár csökkenő a fajlagos kamatbevétel. Nem kamateredmény 0,9%-os a tavalyihoz képest valamelyest csökkent, de 0,7%-ponttal magasabb, mint a bankoknál, ez a magasabb jutalék és jobb egyéb nem kamateredményből következik. A működési költség jelentősen csökkent egy év alatt, de most is 1,5%-ponttal magasabb, mint a bankoknál, ennek oka lehet a kicsiny üzemméret is. Értékvesztésben kevesebbet számoltak el tavaly, de idén többet mint a bankoknál, de a két év összege azonos mindkét szereplőnél. Összegezve, a magasabb kamatmarge és nem kamateredmény az igen magas működési költség és az idei értékvesztés mellett a nominális ROE 7,65%-os, ez 2,2%-ponttal kevesebb, mint a bankoké, míg 2010-ben a szövetkezeti előny (4,6%-pont) nagyobb volt június 2. 18