A lakosság által legfontosabbnak tartott természeti adományok
|
|
- Fanni Patakiné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A lakosság által legfontosabbnak tartott természeti adományok Kérdıíves felmérés Lakitelek, Tiszaalpár, Tiszaug és Csongrád-Bokros környezetében Kelemen Eszter 1 Szent István Egyetem, Gödöllı február 1. Bevezetés A Lakiteleki-Tiszaalpári Holt-Tisza és a környezı ártéri területek (rétek, kaszálók, erdık és szántók) természeti értékeit hosszú évek óta vizsgálják természettudósok, s kutatásaik ez idı alatt természetvédelmi intézkedésekbe, tájrekonstrukciós programokba, gazdálkodási szabályokba épültek be. Ritkábban került azonban sor a helyi emberek természeti környezethez főzıdı véleményének, tudásának feltárására, a természethez főzıdı kapcsolatuk megismerésére. A Szent István Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai éppen emiatt döntöttek úgy, hogy kutatást indítanak Lakitelek és Tiszaalpár tágabb környezetében, hogy megértsék, milyen értékes adományokat nyújt a természet az itt élı emberek számára, miért és miként fontos a Tisza-menti vadregényes táj számukra. Kutatásunk célja kettıs: egyrészt szeretnénk megérteni, hogy melyek a legfıbb természeti adományok (ökoszisztéma szolgáltatások) az itt élık számára, és miért fontosok azok (miként járulnak hozzá a mindennapi életük jobbá tételéhez); másrészt szeretnénk ezeket az információkat a Nemzeti Park Igazgatósága felé továbbítani s párbeszédet indítani a természetvédık és a helyiek között, amely kezdılépése lehet a fenntartható tájhasználat közös kialakításának. A kutatás két fı szakaszra tagolható. Az elsı szakaszban, ıszén, személyes beszélgetések (interjúk) segítségével azt vizsgáltuk, hogy miként élnek a környékbeliek, mindennapi életük során mely természeti adományokra (termelı, szabályozó, kulturális és támogató ökoszisztéma szolgáltatásokra) támaszkodnak. A közel ötven beszélgetésbıl kigyőjtöttük azokat az adományokat, amelyeket a megkérdezettek megemlítettek, s egy rövid összefoglaló anyagban közreadtuk az említett természeti értékekhez kapcsolódó ismereteket, véleményeket (A természet adományai Tiszaalpár-Lakitelek környezetében címmel). A kutatás második szakaszában, 2008/2009 telén, a beszélgetésekbıl kigyőjtött ökoszisztéma szolgáltatások rangsorolását, a legfontosabb adományok kiválasztását hajtottuk, hajtjuk végre. Ennek során végeztünk egy kérdıíves felmérést, amelynek során összesen 132 járókelıt kérdeztünk meg Lakitelek, Tiszaalpár, Csongrád-Bokros és Tiszaug településeken, hogy a környezı természeti környezetnek mely adományait tekintik a legértékesebbnek. Jelen tanulmányunk e kérdıíves kutatás eredményeit foglalja össze. Az értékelı munka azonban ezzel még nem zárult le, februárban ugyanis kiscsoportos beszélgetéseket szervezünk, ahol a megjelenteket szintén arra fogjuk kérni, hogy a különbözı érvek, indokok mérlegelése után közösen döntsenek a legfontosabb, a megırzése leginkább számot tartó természeti adományokról. A kutatás lezárásaként, várhatóan 2009 áprilisában, egy néhány órás fórumot, mini-konferenciát szeretnénk szervezni a helyi érintettek, a kutatásban résztvevık és más érdeklıdık számára, ahol beszámolnánk a kutatás eredményeirıl, és egyben lehetıség nyílna az eredmények megvitatására, s meghívott elıadók segítségével az eredmények hasznosításáról való közös gondolkodásra. 1 A kérdıíves kutatásról készült jelentést Kelemen Eszter állította össze, a benne foglalt eredmények azonban a Szegedi Tudományegyetem oktatóival, Málovics Györggyel és Margóczi Katalinnal, valamint diákjaival közös kutatómunkára épülnek. A jelentés készítıjének elérhetısége: Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllı, Páter K. u. 1., tel: 28/ es mellék, kelemen.eszter@kti.szie.hu 1
2 2. A kérdıíves kutatás módszertani háttere A kérdıíves kutatás során egy sajátos, képi megjelenítésre épülı technikát alkalmaztunk. Kérdések hosszú sora helyett 12 fényképet bemutató tablót mutattunk a válaszadóknak, s arra kértük ıket, hogy válasszák ki a képek közül azokat, amelyek szerintük a helyi közösség számára a legfontosabbak, amelyek megırzése elengedhetetlen. A bemutatott fényképek olyan természeti adományokat ábrázoltak, amelyeket az elızı évben készített interjúk során említettek a helyiek, s amelyek az ökológus kutatók szerint is igen jelentısek a térségben. A választható fényképek válogatása során két szempontot tartottunk szem elıtt: a fényképek helyi tájrészleteket ábrázoljanak, illetve egyértelmően tükrözzék azokat az ökoszisztéma szolgáltatásokat, amiket az interjúkban említettek. 2 A kérdıív a legfontosabbnak tartott öt szolgáltatás kiválasztásán túl arra is rákérdezett, hogy mivel indokolja a válaszadó az adott fénykép kiválasztását. Végezetül néhány csoportképzésre alkalmas kérdést kérdeztünk a válaszadóktól (pl. hol lakik, mivel foglalkozik). A kérdıívben szereplı kérdéseket és a kiválasztott fényképeket elızetesen egyeztettük több, a térségben korábban kutatást végzı munkatársunkkal, illetve a Kiskunsági Nemzeti Park illetékes kollégáival, s emellett próbalekérdezéseket is tartottunk, hogy tovább tudjuk finomítani a kérdıívet. 3. A megkérdezett sokaság fıbb jellemzıi A kérdıíves felvételre én került sor a Szegedi Tudományegyetem 17 diákjának és két oktatójának, valamint a Szent István Egyetem kutatójának részvételével. A terepmunka elıtt a résztvevı diákok módszertani felkészítést kaptak, és értesítettük az érintett települések önkormányzatait. A másfél napos terepmunka során összesen 132 járókelıvel töltöttük ki a kérdıívet Lakitelek, Tiszaalpár, Csongrád-Bokros és Tiszaug forgalmasabb pontjain (bolt, önkormányzat, étterem stb.). A megkérdezettek 54%-a nı, 46%-a férfi volt. Legnagyobb hányaduk Tiszaalpáron él (61 fı, 46%), 27-en Lakiteleken, 16-an Csongrádon, 11-en Tiszaugon laknak, míg a maradék 17 fı (13%) más településeken lakik, s csak átutazóban járt a kérdezés idıpontjában a vizsgált településeken. A válaszadók közül a vizsgált településen élık döntı többsége (81,7%-a) több mint 15 éve él itt, s közöttük is meghatározó azok aránya, akik születésüktıl fogva élnek a környéken (56 fı, az összes megkérdezett 53,8%-a). Az átutazóban lévı válaszadók csaknem fele (46,2%-a) munkavégzés céljából járt a kérdezés idıpontjában a vizsgált településeken, lényegesen kisebb hányadot tesz ki azok aránya, akik rokonlátogatás, vásárlás vagy kirándulás céljából látogatta meg a kiválasztott négy települést. A válaszadók átlagos becsült életkora 43 év. A becsült életkorok alapján a 20 éves, vagy annál fiatalabb korosztályt 12-en képviselték, a nyugdíjas korúakat 28-an, míg a középsı korosztályba tartozók viszonylag egyenletesen oszlottak el. Foglalkozás tekintetében meglehetısen változatos képet mutat a megkérdezettek köre: jelentıs részük nyugdíjas (31 fı, 24%), vállalkozó vagy értelmiségi (19 fı, 14%), illetve diák (15 fı, 11%). Nagy hányadot tesznek ki továbbá a szak-, segéd- és betanított munkások (összesen 36 fı, 27%). Legkisebb hányadban mezıgazdasági dolgozók (5 fı), munkanélküliek (4 fı), illetve alkalmi munkavállalók (3 fı) kerültek a lekérdezett mintába. Fontos ugyanakkor látnunk, hogy foglalkozástól függetlenül a megkérdezettek 42%-a foglalkozik valamilyen formában (akár megélhetésszerően, akár jövedelem kiegészítésként vagy részleges önellátásként) mezıgazdasággal, s kerül nap mint nap közvetlen kapcsolatba a természeti környezettel. 2 A bemutatott fényképek és az általuk megjeleníteni kívánt természeti adományok listája a mellékletben található. 2
3 4. Fıbb eredmények Kutatásunk szempontjából a kérdıíves lekérdezés legérdekesebb eredményei ahhoz kapcsolódnak, hogy mely természeti adományokat sorolták a legfontosabbak közé a megkérdezettek. Az 1. ábráról leolvasható, hogy az összes helyre adott szavazatot összeszámolva a legtöbb jelölést a vízhez kapcsolódó szolgáltatások az árvíz elleni védekezés és a vízháztartás szabályozása kapták. 3 Ezt követıen négy olyan természeti adomány következik, amely az élelmiszer- vagy energiatermeléshez kapcsolódik (termeléssel összefüggı ökoszisztéma szolgáltatás): a halállomány (horgászat, halászat), a szántóföldi növénytermesztés, az állattartás és az ültetett erdık. A tizenként választható fénykép közül az összes helyre leadott szavazatot figyelembe véve a megkérdezettek a természeti sokféleséget sorolták a hatodik, a szelíd turizmust a hetedik helyre, jelentısen több szavazattal díjazva ezeket a szolgáltatásokat, mint az utánuk következıket. 1. ábra A legtöbb "szavazatot" kapott természeti adományok Vízzel összefüggı adományok Halállomány Szántóföldi növénytermesztés Állattartás Ültetett erdık Természeti sokféleség Szelíd turizmus Kapott szavazatok száma 1. helyen 2. helyen 3. helyen 4. helyen 5. helyen Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a rangsorban melyik helyre sorolták a különbözı természeti adományokat, megállapíthatjuk, hogy legtöbben az állattartást jelölték meg az elsı, legfontosabb természeti adománynak. Második helyre holtversenyben a vízzel összefüggı szolgáltatásokat, illetve a halállományt rangsorolták a legtöbben. Harmadik helyen a legtöbb szavazatot az ültetett erdık kapták. Negyedik helyre magasan a szelíd turizmust sorolták a legtöbben, míg ötödik helyen ismét a vízzel összefüggı adományok kapták a legtöbb szavazatot. Ebbıl a rangsorból jól látszik, hogy a holt-tisza és a környezı ártéri területek elsısorban kétféle természeti adomány miatt kiemelkedı fontosságúak az itt élık számára: az éltetı víz használata (és az ellene való védekezés), valamint a gazdasági mővelés (élelmiszertermelés, erdıgazdálkodás) miatt. A természeti sokféleség, 3 A választható fényképek között két különbözı fotó szimbolizálta az árvíz elleni védekezést és a vízháztartás szabályozását, ugyanakkor a kapott válaszokból egyértelmővé vált, hogy a válaszadók nem különítik el ezt a két szolgáltatást élesen, gyakran egymás helyett, vagy felcserélve használják ıket, ezért célszerőnek tőnt egy kategóriába sorolva kezelni az elemzés során e két természeti adományt. 3
4 bár egyik helyen sem kapott kiemelkedıen sok szavazatot, a rangsor elsı helyén megelızi az ültetett erdıket és a szántóföldi növénytermesztést, harmadik, negyedik és ötödik helyen az állattartást, s az utóbbi két helyen a szántóföldi termesztést is. Mindez arra enged következtetni, hogy a megkérdezettek jelentıs része számol a természeti sokféleséggel, és érdemesnek tartja megırzésre, sıt, bizonyos esetekben akár a megélhetést biztosító gazdasági mővelés lehetısége elé rangsorolja. Fontos azonban azt is megjegyeznünk, hogy míg az elsı három hely elosztásában sokkal nagyobb összhang volt a válaszadók között (kisebb volt a válaszok szórása), a negyedik és ötödik helyre rangsorolt szolgáltatásokra adott szavazatok között egyre kisebb lett a különbség (növekedett a válaszok szórása). Azt is megvizsgáltuk, hogy a különbözı természeti adományok rangsorolása érzékeny-e a válaszadók nemére, korára, lakóhelyére, gazdálkodáshoz való kapcsolatára, illetve a Nemzeti Park Igazgatósága által a térségben végzett tájrehabilitációs munkák ismeretére. Bár ahhoz nincsen elegendı kérdıívünk, hogy rangsorolási stratégiákat, azaz statisztikailag szignifikáns kapcsolatokat mutassunk ki a válaszadók különbözı csoportjai és az elsı kérdésekre adott válaszok között, tendenciaszerő kapcsolatokat felfedezhetünk. Ha nemek szerint hasonlítjuk össze a választásokat, elsıként az tőnik fel, hogy a nık esetében nagyobb a válaszadási hajlandóság, a férfiak között ugyanis többen csak az elsı két vagy három helyre választottak ki fényképet. Mind a nık, mind a férfiak nagy jelentıséget tulajdonítanak a termeléssel összefüggı szolgáltatásoknak, ellenben az is látható, hogy a férfiak elıbbre rangsorolják a vízháztartáshoz, árvízi védekezéshez kapcsolódó ökoszisztéma szolgáltatásokat, valamint a természeti sokféleséget, míg a nık gyakrabban szavaznak a környezeti nevelésre, a kézmőves alapanyagok pedig kizárólag náluk jelennek meg. Kor szerint csoportosítva a válaszadókat alig találunk különbséget a válaszok között. A termeléssel összefüggı természeti adományok (állattartás, szántóföldi növénytermesztés, erdı) kiválasztása mindegyik korcsoportban jellemzı. Ugyanakkor az idısebb korosztályból (51 év felett) sokkal többen szavaztak a vízháztartáshoz és az árvízi védekezéshez kapcsolódó szolgáltatásokra s kevesebben a szelíd turizmusra, mint a fiatalabbak közül, ami talán a gátmagasítás elıtti tájhasználatig visszanyúló tapasztalatoknak köszönhetı. Az is megfigyelhetı továbbá, hogy a középsı, éves korosztály tagjai nagyobb arányban választják be az ötös rangsorba a környezeti nevelést és a szelíd turizmust, valószínőleg azért, mert ezek a válaszadók a gyermekeiken keresztül érintettek e téren. A lakóhely tekintetében két érdekes megfigyelést tehetünk. A legtöbb adomány rangsorolása nem tér el jelentısen településenként, ugyanakkor meglepı, hogy Csongrád-Bokroson a többi vizsgált településhez képest sokkal kevesebben említették a vízhez kapcsolódó szolgáltatásokat, holott az Alpári-öblözet elárasztásával többek közt Csongrádot tudják megmenteni az árvíztıl. A másik érdekesség a vizsgált településeken élık és az átutazóban lévık választásait összehasonlítva fedezhetı fel. Elızetes hipotézisünk ezzel kapcsolatban az volt, hogy a helybeliek inkább a termeléssel összefüggı szolgáltatásokat választják majd be a rangsorba, míg az átutazók a rekreációhoz kapcsolódó kulturális szolgáltatásokat. Az adatok ezzel szemben nem mutatnak tendenciózus eltérést a két csoport között: az átutazóban lévık például éppúgy szavaztak az állattartásra és az ültetett erdıkre, mint a helyiek, a szelíd turizmus pedig még kevéssel nagyobb súlyt is képviselt a helyiek körében, mint az átutazóknál. Különbség inkább abban figyelhetı meg, hogy a szántóföldi növénytermesztés nem kerül be az átutazók által felállított ötös rangsorba, s válaszaik sokkal kevésbé egységesek, mint a helyben élıké. Ez jól tükrözi, hogy a különbözı céllal idelátogatók teljesen más természeti értékeket fedeznek fel és tartanak megırzendınek. 4 4 Ebbıl a szempontból nem volt a legszerencsésebb a kérdıívkészítés idıpontja, hiszen novemberben turisták helyett inkább munka, vagy látogatás céljából érkezı idegenekkel találkoztunk. Valószínősíthetı azonban, hogy 4
5 A gazdálkodáshoz való viszony kapcsán azt a hipotézist állítottuk fel, hogy akik foglalkoznak gazdálkodással, azok elıbbre rangsorolják a termeléssel összefüggı szolgáltatásokat (állattartás, szántóföldi növénytermesztés, ültetvény erdı), mint azok, akik semmilyen formában nem gazdálkodnak. Az adatok ugyanakkor nem mutatnak jelentıs eltérést sem a termeléssel összefüggı adományok, sem a természeti rendszer mőködését biztosító szolgáltatások tekintetében. Például a gazdálkodással foglalkozók 45%, a nem gazdálkodók 50%-a sorolta az elsı öt hely valamelyikére a természeti sokféleséget, sıt, a gazdálkodók esetében ugyanannyian választották elsı helyre a természeti sokféleséget, mint a szántóföldi növénytermesztést. Végezetül azt is megvizsgáltuk, hogy eredményez-e jelentıs különbséget a rangsorolásban a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága által végzett tájrehabilitációs projekt ismerete. Az adatokból megállapítható, hogy azok, akik ismerik a tájrehabilitációs projektet, kicsivel elıbbre rangsorolják a környezeti nevelést és a szelíd turizmust, míg a másik csoportba tartozók a vízhez kapcsolódó természeti adományokat preferálják. Meglepı ugyanakkor, hogy a tájrehabilitációs projekt ismerete nem befolyásolja, hogy hányan rangsorolják az elsı öt hely valamelyikére a szántóföldi növénytermesztést vagy az állattenyésztést, sıt, a projekt ismerıi körében szinte dominánsabb az állattartás és a szántóföldi növénytermesztés, mint a projektet nem ismerık esetében. Ez arra enged következtetni, hogy a tájrehabilitációs tevékenységet ismerık számára nem ismert pontosan, vagy nem elfogadott a projekt célja, természetvédelmi indokoltsága, illetve a tájrehabilitáció által biztosított hosszú távú elınyök köre. Az elemzés további fontos részét képezi a természeti adományok kiválasztása mögött húzódó indokok, motivációk vizsgálata, hiszen ez vezethet el bennünket annak megválaszolásához, hogy mi adja egy-egy adomány értékét. Sajnos a válaszadók jelentıs része nem indokolta a választásait, ezért a kapott válaszok elemzése nem terjeszthetı ki az egész mintára, a statisztikában bevett módszerek szerint általános eredményeket nem fogalmazhatunk meg. Néhány fontos tanulságot azonban leszőrhetünk az indoklások elemzésébıl. Egyik természeti adományról a másikra haladva jól látható, hogy a tisztán termeléssel összefüggı természeti adományok (állattartás, szántóföldi növénytermesztés, ültetett erdık) kiválasztását leginkább a mindennapi megélhetésben játszott szerepük indokolja: a válaszadók egy részének a foglalkozása is ezekhez kötıdik, vagy ismer olyanokat, akik ezekbıl élnek. Gyakran merül fel indokként az is, hogy a legalapvetıbb szükségleteinket (táplálék, energia) elégítik ki. Csak kevés olyan esetet találunk, ahol az indoklásban az szerepel, hogy szép, vagy a hagyományok része egyik vagy másik termeléssel összefüggı szolgáltatás. A halállomány és vadállomány kettısséget mutat az indoklások terén: a létszükségletek kielégítésén túl szerepet játszanak az emberek kikapcsolódásában, rekreációs értékük is van, amiben bizonyos fokig hasonlítanak a kulturális szolgáltatásokra. Ez utóbbiak esetében (tudományos kutatómunka, környezeti nevelés, szelíd turizmus) ismét eltérı motivációkat fedezhetünk fel. Míg a szelíd turizmus kiválasztását részben a rekreációval, részben a megélhetésben betöltött szerepével indokolták a válaszadók, a környezeti nevelés és a kutatómunka azért tőnt számukra fontosnak, mert ennek révén szemléletformálásra, tanulásra nyílik lehetıség. Bıvítve ennek a gondolatmenetnek a perspektíváját, azt is mondhatjuk, hogy a kulturális természeti adományok egy része hozzásegít bennünket ahhoz, hogy jobban tudjuk megvédeni a környezetünket, s több választási lehetıséget hagyjuk az utánunk jövı generációknak. A legváltozatosabb, legösszetettebb indoklásokat a szabályozó és támogató ökoszisztéma szolgáltatások kiválasztása során kaptuk, ami jól jelzi, hogy ezek a legösszetettebb természeti adományok is egyben, amelyek számos, de többnyire indirekt, módon szolgálják nyári napokon, nagyobb turistaforgalom mellett, markánsabb különbségeket azonosíthattunk volna a kérdıívvel a helyi és nem helyi válaszadók választásait illetıen. 5
6 jólétünket. Az árvíz elleni védekezésnek és a vízháztartás szabályozásának a kiválasztását például azzal indokolták a válaszadók, hogy mindezen keresztül a természet hozzájárul a friss ivóvízhez, a tápanyagképzıdéshez, a magasabban fekvı területek vízellátottságához, az öntözéshez, az árvizek pusztító hatásainak mérsékléséhez, a halgazdagsághoz. Mindez a természeti rendszerek egészséges mőködésének ismeretére utal, s bizonyítja a helyi tudás ma is meglévı gazdagságát. Ugyanakkor a vízhez kapcsolódó képek esztétikai értéket is jelentettek a megkérdezettek számára, és megtestesítik a vizsgált települések hagyományait. Látva a vízhez kapcsolt értékek sokféleségét, nem csoda, ha a válaszadók nehezen tudták a tablón bemutatott két vizes képet egymástól elkülönülten kezelni, hiszen ezek a szolgáltatások alapvetıen kapcsolódnak egymáshoz, s összefonódnak más, termeléshez kapcsolódó vagy kulturális természeti adományokkal. Szintén nagyon érdekes látni, hogy a természeti sokféleség kiválasztását leginkább esztétikai értékekre, vagy a gazdag növény- és állatvilág önmagában vett létezési értékére vezetik vissza a válaszadók. Ez jól bizonyítja, hogy egy-egy természetközeli állapotban fennmaradt terület, az ott megtalálható fajgazdagság a gazdasági hasznosítás szándéka nélkül is értéket jelent az emberek számára. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a természeti sokféleségnek a természeti rendszerek egészséges mőködésében betöltött szerepe egyelıre kevéssé ismert a válaszadók körében. Ha megpróbáljuk kategorizálni az indoklásként felhozott érveket, hat jól elkülönülı csoportot figyelhetünk meg. Az elsı csoportba azok az érvek tartoznak, amelyek a kiválasztott természeti adományokat az anyagi-fizikai jóléttel, a legfontosabb emberi szükségletek kielégítésével kötik össze (pl. élelem, tüzifa, ivóvíz, megélhetés általános értelemben stb.). A második csoportba azok az érvek kerülnek, amelyek az ökoszisztéma szolgáltatásoknak az egészséges élet feltételeit megteremtı képességét hangsúlyozzák (pl. tiszta levegı, tiszta víz). Az indoklások harmadik csoportját azok alkotják, amelyek esztétikai értéket, rekreációt, szellemi értelemben vett jólétet kapcsolnak a természeti adományokhoz (pl. szépség, kikapcsolódás). Az ötödik csoportba azokat az érveket sorolhatjuk, amelyek szerint a természeti adományok kiteljesítenek bennünket társas kapcsolatainkban, összekötik a különbözı embereket, társadalmi csoportokat (pl. a települések hírneve a természeti környezetnek köszönhetıen, tradíciók, társas elfoglaltságok, mint a vadászat stb.). Az ötödik csoportba azok az indokok tartoznak, amelyek szerint a kiválasztott természeti adományok önmagukban vett értékkel, vagy örökhagyási értékkel rendelkeznek ezek szerint az érvek szerint azért kell megıriznünk bizonyos ökoszisztéma szolgáltatásokat, mert azok az utánunk jövı generációk számára jelentenek majd értékeket. Végezetül a hatodik csoportba kerültek azok az indokok, amelyek szerint a természeti adományok fokozzák biztonságérzetünket, biztonságossá teszik a körülöttünk lévı világot (pl. árvizek elleni védekezés). A kérdıív utolsó részében három olyan kérdést tettünk fel, ami a természetvédelmi intézkedésekhez kapcsolódó informáltságra, illetve érdeklıdésre kérdeztek rá. Tanulságos lehet összevetni, hogy miközben a KNPI által folytatott tájrehabilitációról a megkérdezettek csaknem kétharmada (63,6%) hallott már, a Natura 2000 programról, amelynek része az Alpári-öblözet is, és a tájhasználók számára bizonyos gazdálkodási szabályok betartását írja elı, a válaszadók alig több, mint egynegyede (28%) értesült. Holott a válaszadók többsége érdeklıdik a természetvédelemhez kapcsolódó témák iránt. Ezt egyrészt alátámasztja, hogy az utolsóként feltett kérdésünkre (Szeretne-e többet hallani a környezı ártéri területek természeti értékeirıl, a nemzeti park igazgatósága által tervezett természetvédelmi beavatkozásokról?) a válaszadók háromnegyede pozitív választ adott, bár kétségtelen, hogy a kérdezıknek való egyfajta megfelelési kényszer torzíthatja az eredményt. Ugyanakkor a kérdezık visszajelzései alapján gyakori volt, hogy a válaszadó maga is érdeklıdött a kutatás 6
7 folytatásáról, vagy arról, hogy az eredményekrıl hol lehet majd hallani. Ez mindenképpen bizonyítja, hogy a természetvédelemhez kapcsolódó témák nem idegenek a helyiek számára, s van érdeklıdés a tájékoztatás iránt. 2. ábra Szeretne-e többet hallani a természetvédelemhez kapcsolódó témákról? Nem; 23,7% Igen; 76,3% 5. Összefoglaló én Tiszaalpár, Lakitelek, Csongrád-Bokros és Tiszaug településeken összesen 132 kérdıívet töltöttünk ki, amelyben a válaszadók elızetesen kiválasztott természetdi adományokat rangsoroltak. - Az öt legfontosabb természeti adomány között kiemelt szerepet kapott az állattartás, a halállomány, a vízháztartás szabályozása és az árvíz elleni védekezés, az ültetett erdık, valamint a szelíd turizmus. Ezek mellett sokan beválasztották a legfontosabb öt ökoszisztéma szolgáltatás közé a szántóföldi növénytermesztést és a természeti sokféleséget is. - A termeléssel összefüggı természeti adományok (állattartás, szántóföldi növénytermesztés, erdısítés) dominanciája arra vezethetı vissza, hogy ezek adják a legfontosabb megélhetési lehetıséget a helyi emberek számára. A vízhez kapcsolódó szolgáltatások halállomány, vízháztartás szabályozása és árvíz elleni védekezés gyakori említése pedig azt jelzi, hogy a helyi közösségek mőködése még mindig alapvetı módon támaszkodik a Tiszára, úgy az élelemszerzés és rekreáció, mint a természeti rendszer egészséges mőködése kapcsán. - A legfontosabb öt természeti adomány kiválasztásában csak minimális eltérések figyelhetık meg, ha nem, életkor, lakóhely, a gazdálkodáshoz való viszony, vagy a KNPI tájrehabilitációs programjának ismerete alapján csoportokat képezünk a megkérdezettekbıl. Legfontosabb talán a felfedezhetı gyenge kapcsolatok közül az, hogy a tájrehabilitációs tevékenységet ismerık ugyanúgy a legfıbb szolgáltatások közé sorolják a szántóföldi növénytermesztést, mint akik nem hallottak még róla, ami a projekt kommunikációs nehézségeire, a körülötte kialakult konfliktusokra hívja fel a figyelmet. - A legfontosabbnak tartott ökoszisztéma szolgáltatások kiválasztása mögött igen változatos indokok húzódnak meg, amelyeket hat fı csoportba lehet sorolni: hozzájárulás az anyagi-fizikai szükségletek kielégítéséhez; hozzájárulás az egészséges élethez; hozzájárulás az esztétikai-spirituális jóléthez; a társas kapcsolatok kiteljesítéséhez; a jövı generációk választási lehetıségeihez, illetve a biztonságos élethez. 7
8 - Fontos tanulsága a kérdıíves felmérésnek, hogy a természeti adományok kiválasztása, rangsorolása során kevesen gondolták végig annak feltételeit és következményeit, hogy az általuk kiválasztott szolgáltatás hosszú távon megmarad. Így több esetben megfigyelhetı, hogy a kiválasztott természeti adományok egymással ellentétben vannak (pl. a vízháztartás szabályozása és az árvízi védekezés a szántóföldi növénytermesztéssel), vagy más adományokat negatívan befolyásolnak (pl. a homoki részek erdısítése a talajvízszintet). - Ugyanakkor a megkérdezettek nyitottsága a természetvédelemhez kapcsolódó témák iránt, illetve a KNPI aktív tájrehabilitációs tevékenysége a területen felveti a lehetıségét a nyílt párbeszédnek, amely során a természeti környezet egészséges mőködésérıl meglévı tudományos tudás, és az évtizedekre-századokra visszamenı helyi tudás kiegészítheti egymást. 6. Melléklet: A kérdıívezés során bemutatott fényképek, és az általuk illusztrált természeti adományok listája Természeti adományok Csoport Illusztráló fotók Állattartás Termeléssel összefüggı természeti Legelı állatok a réten adomány Halállomány Termeléssel összefüggı és kulturális természeti adomány Horgászok a Holtág mentén Vadállomány Termeléssel összefüggı és kulturális Vadászok természeti adomány Szántóföldi növények Termeléssel összefüggı természeti Kukoricaföld adomány Telepített erdık Termeléssel összefüggı természeti Telepített erdı adomány Kézmőves alapanyagok Termeléssel összefüggı természeti adomány Füzes (kosárfonáshoz használt) Vízháztartás szabályozása Szabályozó szolgáltatás Zsombéksásos Szükségtározó Szabályozó és támogató szolgáltatás Elárasztott terület Természeti sokféleség Szabályozó és támogató szolgáltatás Alpári rét, ritka madárfajokkal Tudományos kutatómunka Kulturális természeti adomány Kutatók munka közben Környezeti nevelés Kulturális természeti adomány Erdei iskola Szelíd turizmus Kulturális természeti adomány Kirándulócsoport 8
Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei
Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.
RészletesebbenA Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése
A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenElemzés. A gyalogosátkelıhelyek elé felfestett Nézz körül járdagrafikák észlelése és hatása. Készítette: Gold Communications Kft. 2009.
Elemzés A gyalogosátkelıhelyek elé felfestett Nézz körül járdagrafikák észlelése és hatása Készítette: Gold Communications Kft. 2009. február Felmérés a GRSP Magyarország Egyesület által felfestett járdagrafikák
RészletesebbenAz NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata
Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány
RészletesebbenAz óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/
Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-
RészletesebbenKérdıívek, tesztek I. Kérdıívek
Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek Kérdıíves vizsgálat céljára alkalmas témák A kérdıíves vizsgálatok alkalmasak leíró, magyarázó és felderítı célokra. Leginkább olyan kutatásban használják, amelyekben az
RészletesebbenA természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai
A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai Kelemen Eszter 4.5.2016 1 ESSRG Kft. Miért van szükség egy újabb kutatásra a Kiskunságon? A szárazodás és
RészletesebbenA Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)
A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT
A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT 1. Bevezetés A LLP-LdV-TOI-28-HU-7 projekt keretében képzési szükségletelemzı felmérést végeztünk.
RészletesebbenFejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október
Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:
Részletesebben3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet
3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítıjére és tartalmára vonatkozó szabályokról A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 36. (4) bekezdésében
RészletesebbenSAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT
2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi
RészletesebbenLOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
RészletesebbenSzilágyi Anikó * Szıke Andrea ** NYELVTANULÁS MAGÁNTANÁRRAL
Szilágyi Anikó * Szıke Andrea ** NYELVTANULÁS MAGÁNTANÁRRAL 1. BEVEZETİ A BSc képzés bevezetésével az idegennyelv-oktatás struktúrája is átalakult. Örvendetes, hogy a Turizmus szakirány hallgatóinak ismét
RészletesebbenGulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május
Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv
RészletesebbenOKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP / századi közoktatás fejlesztés, koordináció
TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 számú támogatási szerzıdés 6.5.2-es "Tanulói hálózatok, hálózati modellek mint az iskolafejlesztés eszközei" címő elemi projekt Tapasztalatok és lehetıségek a kulcskompetenciáknak
RészletesebbenBEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı
BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI Bevezetı A címben szereplı téma aktualitását illetve fontosságát húzza alá az a tény,
RészletesebbenVálasztásoktól távolmaradók indokai:
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
RészletesebbenPiac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..
Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási
RészletesebbenSZMSZ. JEGYZİKÖNYV Szigetköz Felsı-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács ülésérıl
Szám: 2-6 /2007 Melléklet: Jelenléti ív SZMSZ JEGYZİKÖNYV Szigetköz Felsı-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács ülésérıl Az ülés helye és idıpontja: Gyır (Megyeháza, Díszterem), 2007. január 12. Jelen
RészletesebbenFİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv október 20.
FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) 2010. október 20. A kutatási terv fogalmának, a különbözı kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtetı kutatási módszerek közötti különbségtétel
RészletesebbenÖrökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben
Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet
RészletesebbenBALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA
BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;
RészletesebbenFiatalokkal dolgozol? Szeretnél lehetıséget teremteni a szervezetetekben / intézményetekben lévı fiataloknak arra,
Projektmenedzsment a nemzetközi ifjúsági projektekben 90 órás képzés fiatalokkal foglalkozó szakemberek számára nemzetközi projektmenedzsment témakörben A képzés szervezıje: NCSSZI Mobilitás Országos Ifjúsági
RészletesebbenSzépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György
Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az
RészletesebbenÖnkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek
Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:
RészletesebbenTvr-hét. A Tvr-hét és a Színes Kéthetes fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos októberében végzett kutatása alapján
Tvr-hét A Tvr-hét és a Színes Kéthetes fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos 2007. októberében végzett kutatása alapján A kutatás háttere A Szonda Ipsos piackutató cég 2007. októberében fókuszcsoportos
Részletesebben432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám
432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória
SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:
RészletesebbenJogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára
1 Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára Dr. Kurucz Mihály elıadásában 2009. november 23. A XIX. század végi osztrák telekkönyvi
RészletesebbenLADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEKET ELLÁTÓ SZOCIÁLIS SZAKELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK MUNKATÁRSAIRÓL
LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEKET ELLÁTÓ SZOCIÁLIS SZAKELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK MUNKATÁRSAIRÓL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek szociális szakosított ellátását
RészletesebbenA biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály
A biodiverzitás védelméért konferencia Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály Nemzetközi és uniós környezet EU 2020 STRATÉGIA (2010.03.03) Az intelligens,
RészletesebbenBefektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak
Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,
RészletesebbenOn-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18.
On-line kutatás intézményvezetık körében Erıszak az iskolában Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. A kutatás s céljac A kutatás mintája A problémák súlyossága az intézményvezetık szerint A
RészletesebbenKitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó
Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó Mőködtetési és fenntarthatósági tervhez I. Fejlesztés összefoglaló... 2 II.
RészletesebbenAz Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani?
Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Esszé az Innováció és kommunikáció tantárgyhoz Készítette: Polgár Péter Balázs, 2007. január 16. A 21. század elejére még
RészletesebbenA Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány
RészletesebbenCsemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének. 9/2007. (XI. 05.) rendelete. Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról
Csemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének 9/2007. (XI. 05.) rendelete Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról A Magyar Köztársaság Országgyőlése a többpártrendszerő jogállam,
RészletesebbenNYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia
NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának
RészletesebbenKoreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata
Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola
RészletesebbenSzékely Klára: Üzleti etika Power Point segítségével
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR MIGI GAZDASÁGTUDOMÁNYI TANSZÉK Székely Klára: Üzleti etika Power Point segítségével TÁMOP 4.1.2.-08/1/C-2009-0009 1. Miért a Power Point? Támogatói véleménye
RészletesebbenIntegrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik
TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens
RészletesebbenA SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ
A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók
RészletesebbenDAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma
Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát
Részletesebben30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.
30. hullám II. Gyorsjelentés Adományozási szokások 2017. január 2. 1 A KUTATÁS HÁTTERE ÉS MÓDSZERTANA A Magyar Városkutató Intézet havi rendszerességgel vizsgálja a települések, különös tekintettel a városok
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység
RészletesebbenKitöltési útmutató. I. Fejlesztés összefoglaló...2. Helyzetelemzés...3. III. Fejlesztés bemutatása...4. Fejlesztés várható hatásai...
Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a vidéki örökség megırzéséhez igénybe vehetı támogatások Mőködtetési és fenntarthatósági tervéhez I. Fejlesztés összefoglaló...2 II.
RészletesebbenA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes
RészletesebbenAz éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink
Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,
RészletesebbenA rolling sample módszer alkalmazásának lehetőségei két adatfelvétel tükrében
A rolling sample módszer alkalmazásának lehetőségei két adatfelvétel tükrében Módszertani tanulmány 2010. június 1 Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Elméleti alapok... 7 3. Hazai lehetıségek, a kutatások reprezentativitása,
RészletesebbenElkötelezettség a Kiválóságért. Közoktatási Kiválóság Mintaprojekt
Elkötelezettség a Kiválóságért Közoktatási Kiválóság Mintaprojekt Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi
RészletesebbenTájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl
Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt
RészletesebbenA Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben
1 A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben = Akadémiai törvény Asz. = Alapszabály Ü. = Ügyrend
RészletesebbenParlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák
RészletesebbenT. Pest Megyei Bíróság! keresetlevél
T. Pest Megyei Bíróság! keresetlevél a Tavirózsa Környezet- és Természetvédı Egyesület (Székhely: 2112 Veresegyház, Köves u. 14., Lev. cím: 2112 Veresegyház, Huba u. 43.) felperesnek az Országos Környezetvédelmi,
RészletesebbenBEVEZETİ I. ELVI ALAPOK
BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık
RészletesebbenKÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE
Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...
RészletesebbenA program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok.
A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. Előadó: Vágvölgyi Gusztáv IRE elnöke 1 Az Inspi-Ráció Egyesületről http://www.inspi-racio.hu/projektjeink/interreg I. A programban végzett
RészletesebbenII.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti
ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.
RészletesebbenBiodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez
Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz
RészletesebbenA felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban
A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius
RészletesebbenBérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar
RészletesebbenJelentés a NKE évi nyílt napi rendezvényein kitöltött kérdőívek alapján
Jelentés a NKE 2017. évi nyílt napi rendezvényein kitöltött kérdőívek alapján 2017. év január hónapban, - a hagyományokhoz híven- a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ismét megtartotta a Nyílt Napok rendezvénysorozatát.
Részletesebben1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc
A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés
RészletesebbenJELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -
- 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU
RészletesebbenD/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M
D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi
RészletesebbenPályaorientációs tevékenység bıvítése fejlesztése. a Nemes Nagy Ágnes Kollégiumban
Pályaorientációs tevékenység bıvítése fejlesztése a Nemes Nagy Ágnes Kollégiumban Kollégiumunkról Kollégistáink Székesfehérvár 23 iskolájába járnak, életkoruk 12-22 év közötti, létszámuk közel 400 fı.
RészletesebbenJelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl
Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT
RészletesebbenA Menedék képzéseinek. Hegedős Réka
A Menedék képzéseinek hatásértékelı kutatása Hegedős Réka Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület 2009-2011 Európai integrációs Alap
RészletesebbenDROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y)
DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) KÉSZÜLT A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETİ FÓRUM (VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT) MEGBÍZÁSÁBÓL VESZPRÉM,
RészletesebbenVállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára
Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve
RészletesebbenFókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége
Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért Bemutatkozás A Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért (TFF) egyesület 2001- ben alakult. Célunk a szervezetfejlesztıi
RészletesebbenMire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15%
A NINCSDE KAMPÁNY ÉRTÉKELÉSE LAKOSSÁGI KUTATÁS KÉSZÜLT A MÉDIAUNIÓ SZÁMÁRA 8%-al többen emlékeznek az elmúlt idıszakból egészséges életmóddal kapcsolatos hirdetésre, mint az idén januárban. Ez a növekedés
RészletesebbenFenntartható növekedés? A megújult lisszaboni stratégia kritikai elemzése a fenntarthatóság szempontjából
Farkas B. (szerk.) 2007: A lisszaboni folyamat és Magyarország. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2007. JATEPress, Szeged, 217-232. o. Fenntartható növekedés? A megújult lisszaboni stratégia kritikai
RészletesebbenA Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.
Ikt.sz.: D.100/14/2012. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu A Közbeszerzési
RészletesebbenA környezetértékelés alkalmazási lehetıségei a hulladékgazdálkodás területén
A környezetértékelés alkalmazási lehetıségei a hulladékgazdálkodás területén Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna Fókuszpontok A hulladékgazdálkodás milyen formáit részesítik elınyben a lakosok? Mekkora többletterhet
RészletesebbenÖsszefoglaló. A világgazdaság
Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz
RészletesebbenA Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése
A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése Elızmények: Az Autonómia Alapítvány Telepfelszámolás
RészletesebbenMKIK GVI. 2007. március
MKIK GVI 27 elsı negyedévében exportélénkülés jellemezte a magyar gazdaságot, miközben a belföldi kereslet stagnált. Az építıipar szerzıdésállománya hosszú idıszakot figyelembe véve nagyon alacsony szintre
RészletesebbenGyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében
Gyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében Az állampolgári jogok országgyőlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (Obtv.) az országgyőlési biztost a hatóságok,
RészletesebbenKÉPZİMŐVÉSZETI SZAKOK PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉSE
KÉPZİMŐVÉSZETI SZAKOK PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉSE AKKREDITÁCIÓS JELENTÉS i A határozatokban foglalt szakok akkreditációjának hatálya: 2016. október 3. A Látogató Bizottság elnöke: Zwickl András mővészettörténész,
RészletesebbenVERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA
RészletesebbenI. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ
Az Eötvös Károly Intézet véleménye az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról Az alábbi szakvélemény a vizsgált rendelkezéseket
RészletesebbenUNIÓS JOGI AKTUSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 27.2.2015 B8-0210/2015 UNIÓS JOGI AKTUSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT benyújtva az eljárási szabályzat 46. cikkének (2) bekezdése alapján a közös hozzáadottértékadó-rendszerrıl
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:
RészletesebbenBodrogkeresztúr Község Önkormányzat 11/2010. (XI. 30.) Önkormányzati rendelete BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYAIRÓL
Bodrogkeresztúr Község Önkormányzat 11/2010. (XI. 30.) Önkormányzati rendelete BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYAIRÓL (továbbiakban SZMSZ) Bodrogkeresztúr Község Önkormányzat
RészletesebbenTÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján
Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)
RészletesebbenMegint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk
Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba állította Hérakleitosz. Magyarországon mintha ez a bölcsesség is megdılne, úgy tőnik, folyamatosan
RészletesebbenNYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.
NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.) alapján A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság
RészletesebbenÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN
ÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN 2010-2016 Dr. Kóródi Márta - Kalmárné Rimóczi Csilla Neumann János Egyetem Gazdálkodási Kar Turizmus-Vendéglátás Tanszék Szolnok
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
RészletesebbenKÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS
KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS a Pannon Fejlesztési Alapítvány 2006 évi tevékenységérıl TARTALOM: 1. Bevezetés 2. Fenntartható gazdálkodás 3. Közhasznú tevékenység Az alapítvány éves pénzügyi beszámolójának, mérlegének
RészletesebbenA 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban
FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban 1. Elızetes megjegyzések A száz oldalas Vári Péter
RészletesebbenKISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1
KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket
RészletesebbenKoppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja
Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2
RészletesebbenA Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében
A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A
Részletesebben