NÓGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Átírás

1 NÓGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Nógrád megyei eredményei A munkaerõ-gazdálkodási felmérésben részt vevõ munkáltatók adatai Nagyvállalat (14 ) Közepes vállalat (47 ) Cégek száma (314 db) Mikrovállalkozás (138 ) Kisvállalat (115 ) Nagyvállalat (7434 ) Foglalkoztatottak száma (16138 fõ) Mikrovállalkozás (608 ) Kisvállalat (2450 ) Közepes vállalat (5646 ) Készítette: Simonné Bócsó Hedvig Salgótarján, december

2 Nógrád megye főbb társadalmi, gazdasági és munkaerő-piaci jellemzői Nógrád megye az ország második legkisebb területű és egyben a legkisebb lélekszámú középfokú közigazgatási egysége. A 131 település többségben a lakosok száma nem éri el az ezer főt sem. A megye hat városa egy-egy kistérség központja. Nógrád megye becsült lakónépessége 2012 elején 199 ezer fő volt, 1,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A természetes szaporodás évek óta negatív értéket mutat, ezen túl a vándorlási veszteség is folyamatosan csökkenti a megye lakosságát január-szeptembert is a kedvezőtlen népmozgalmi mutatók jellemezték, ami 943 fős természetes fogyást eredményezett harmadik negyedében sem javult Nógrád megye kedvezőtlen munkaerő-piaci pozíciója III. negyedévben a éves népességen belül átlagosan 64,7 ezer főt foglalkoztattak, míg a munkanélküliek száma 13,3 ezer főt tett ki. A foglalkoztatási ráta 50,1% volt, amihez 17%-os munkanélküliségi ráta társult. A foglalkoztatás szintje országos viszonylatban a második legalacsonyabbnak számított, miközben a munkanélküliségi ráta a második legmagasabb értéket mutatta. Az előző év hasonló időszakához képest kissé növekedett a éves korosztály aktivitása, ugyanis mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek száma meghaladta a III. negyedévi adatokat, miközben az inaktívak táborába tartozók létszáma csökkent. A KSH által publikált adatok szerint a megye gazdaságát I-III. negyedévben negatív irányú elmozdulás jellemezte az előző év azonos időszakához képest. Minden területen kedvezőtlen időszakot zártak, s a visszaesés nagyobb mértékű volt, mint országos átlagban, illetve az országos folyamatokkal ellentétes irányú változás történt. A rendelkezésünkre álló adatok szerint 2012 harmadik negyedévre vonatkozóan Nógrád megye munkaerőpiacáról az alábbi főbb megállapításokat tehetjük: A harmadik negyedév folyamán egy nógrádi munkáltató sem jelzett csoportos létszámleépítést. Ugyanakkor a korábban bejelentett, illetve a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás miatti elbocsátások hatására folyamatosan érkeztek kirendeltségeinkre az állásukat elvesztő ügyfelek. A gazdasági szektorból érkező munkaerőigények száma nem érte el a július-szeptemberi felvételi szándékokat, miközben a munkáltatók továbbra is csak minimális egy-két fős létszámbővítést tudtak megvalósítani. Egy-egy térség munkaerőpiacát kedvező irányba befolyásoló új munkáltató megjelenéséről ugyanakkor továbbra sem kaptunk információt. A kedvezőtlen piaci viszonyok hatására a létszámbővítési tervek továbbra is szerények, de a vizsgált időszakban is akadtak olyan vállalkozások, amelyek legalább 10 fős felvételt terveztek. Az álláskeresők számának mozgását továbbra is döntően a másodlagos munkaerőpiac határozta meg. Mind az álláskeresővé váltak, mind az elhelyezkedők többségének munkáltatói az önkormányzatok és intézményeik voltak. Erre az időszakra esett ugyanakkor a pályakezdők intenzív beáramlása, ami soha nem tapasztalt szintre emelte a fiatalok számát. A szervezetünk segítségével elhelyezkedni szándékozó nógrádi állástalanok száma 2011 októberétől 2012 augusztusáig folyamatosan elmaradt az egy évvel korábbi létszámtól. Szeptemberben viszont megtorpant a kedvező tendencia, s a hónap végén 1,4%-os létszámbővülést mutattak az adatok. A munkaerő-kereslet csökkenésének hatására július-szeptemberben az egy évvel korábbinál kevesebben kerültek ki elhelyezkedés miatt a nyilvántartásunkból. 1

3 Az álláskeresők száma 385 fővel emelkedett a harmadik negyedévben A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Nógrád megyében (fő) 4000 Az álláskeresõk számának változása az elõzõ hónaphoz képest 2012-ben (fõ) Az álláskeresõk megoszlása Nógrád megyében szeptemberben Életkor szerint éves és felette (25.30%) 25 év alatti (16.56%) éves (22.59%) éves (35.54%) 0 Iskolai végzettség szerint Diplomás (3.21%) Érettségizett (24.78%) Alacsony isk. v. (45.62%) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. Szakmunkás (26.39%) június végén Nógrád megyében fő nyilvántartott álláskereső volt. Számuk szeptember végére főre emelkedett. A munkaerő-kereslet alacsony szintje, néhány közfoglalkoztatási lehetőség vége és a tanulmányaikat befejező fiatalok intenzív beáramlása következtében júliusszeptemberben alapvetően a júliusban megemelkedett szinten stagnált az álláskeresők létszáma III. negyedév végén 252 fővel, 1,4%-kal több álláskereső szeretett volna a munkaügyi kirendeltségek segítségével álláshoz jutni, mint 2011 szeptemberében. Éves szinten a megye négy kistérségében tapasztaltunk létszámnövekedést, míg a balassagyarmati és a bátonyterenyei körzetben kisebb-nagyobb létszámapadás volt kimutatható. Az álláskeresők havi átlagos létszáma III. negyedévben fő volt, egy százalékkal alacsonyabb, a pályakezdők esetében 18,3%-kal magasabb, mint 2011 hasonló időszakában. A harmadik negyedév végén a munkavállalási korú népesség 13,7%-a szerepelt a nógrádi munkaügyi kirendeltségeink nyilvántartásában, míg országos átlagban 7,9% volt ez a mutató. A Nógrád megye területén regisztrált álláskeresők között szeptember végén a nők 50,1%-ot, a középfokú végzettségűek 51,2%-ot, a semmilyen ellátásban nem részesülők 48,2%-ot, a korábbi munkaviszony alapján szakmunkát végzők 33,7%-ot, a évesek 24%-ot képviseltek, s az egyes csoportokon belül ezek voltak a legmagasabb arányok. A munkaerő-kereslet 2012 harmadik negyedében még a fele sem volt az egy évvel korábbinak július-szeptemberben főre vonatkozó állásigény jelent meg Nógrád megyében, ami az előző év azonos időszakinak még a felét sem érte el. Az elhelyezkedés lehetősége a megye minden körzetében kedvezőtlenül alakult. A III. negyedévben rögzített új álláshelyek közül közfeladatokhoz kapcsolódott - ami az összes álláshely 58,5%-át jelentette -, további 559 fő foglalkoztatásához pedig egyéb támogatást igényeltek a munkáltatók. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó kereslet mindössze kétötöde volt az egy évvel korábbinak, míg az egyéb támogatással társuló álláshelyeké 7,8%-kal csökkent. A nem támogatott álláshelyek száma összességében (316 fő) 318 fővel volt alacsonyabb, mint III. negyedévben, vagyis a felére csökkent. Ezen belül mind a külföldi munkavállalók iránti - egyébként minimális kereslet -, mind a normál álláshelyek száma jelentősen visszaesett. A munkaügyi kirendeltségek valamely támogatásának, szolgáltatásának igénybevételével 2012 harmadik negyedében fő jutott munkához, fővel, 40%-kal kevesebben, mint hasonló időszakában. Mind az önállóan állás találók, mind a nem támogatott, illetve támogatott álláshelyre kiközvetített ügyfelek száma csökkent. 2

4 A re vonatkozó munkaerő-gazdálkodási felmérésből származó információk 2012 októberében már harmincadik alkalommal került sor a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) lebonyolítására, melyhez országosan szervezet szolgáltatott adatot. Ebből 314 Nógrád megyében töltötte ki a kérdőívet. A felmérés kérdőíve rövid, mindössze néhány kérdést tartalmaz, amelyet rendszerint minden negyedév első napjaiban kapnak meg a kirendeltségek által kiválasztott munkáltatók. Az első 3 kérdés januárig állandó volt, áprilisban viszont a megelőző három hónap foglalkoztatási adataira vonatkozó információk helyhiány miatt kikerültek a kérdéssorból. Az átalakított kérdőíven a jelenlegi, a következő 3, illetve 12 hónap múlva várható létszámokról kérdezzük a munkáltatókat mind a közfoglalkoztatás nélküli állomány, mind a közfoglalkoztatottak tekintetében, miközben a következő negyedév részletes munkaerő-gazdálkodási terveiről (munkakörönkénti ki- és belépők) is információkat kérünk mindkét dolgozói körre. Az utolsó (jelenleg 5.) kérdés viszont negyedévről negyedévre változik, ugyanakkor évente periódikusan ismétlődik. A Foglalkoztatási Hivatal 2011 decemberében kiadott Intézkedési Tervében a felmérés mintájának struktúrájával kapcsolatos ajánlásokat fogalmazott meg, melyben többek között a kirendeltségek méretétől (dolgozók számától) függő kérdőív darabszámok teljesítését is előírta. A korábban kialakított gyakorlat ennek az elvárásnak nem felelt meg, ezért a minta jelentős növelése vált szükségessé kirendeltségeinken, melyet többé-kevésbé végre is hajtottak az év elején. Az első negyedéves felmérés adatainak, tapasztalatainak feldolgozása után megyénkben az a döntés született, hogy az önkormányzatok, illetve a közfoglalkoztatásban szerepet vállaló társaságok lehetőleg kerüljenek ki a mintából. Ezzel a változtatással egyrészt elkerülhetjük a közfoglalkoztatás megyei, illetve kistérségenkénti torzító hatását, másrészt visszatérhetünk a felmérés eredeti céljához. A közfoglalkoztatás nagyságára, térségenkénti alakulására elsősorban a rendelkezésre álló források és pályázati lehetőségek vannak hatással, melyekről pontos információk állnak rendelkezésünkre, ezért ezek kérdőíven történő megkérdezésével nem jutottunk többletinformációhoz. A kirendeltségek többsége az év harmadik felmérésére eleget tett mind a központilag megfogalmazott elvárásnak, mind a megyénkben kialakítani kívánt mintavételi eljárásnak. Az országos közfoglalkoztatásban jelentős szerepet vállaló, rendszeresen adatot szolgáltató szervezet ugyanakkor továbbra sem került ki a mintából. A munkáltatók zöme folyamatosan együttműködik szervezetünkkel Az év utolsó felmérésébe 386 céget vontak be kirendeltségeink, míg az előző negyedévben 398 munkáltató részére küldték meg a kérdőívet. A munkáltatók együttműködési készsége a megszokott szintet mutatta, vagyis a megkérdezettek 81,3%-a töltötte ki a felmérés kérdőívét. A kistérségek mindegyikében az adatszolgáltatók voltak többségben, s ennek köszönhetően 62 és 100% közötti volt a visszaérkezett kérdőívek aránya. Mintánkban az egy fős kisvállalkozástól az ezer fő feletti létszámot foglalkoztató részvénytársaságig szerepelnek a cégek. A termelő szféra társas és egyéni vállalkozásai a legfőbb adatszolgáltatók, hiszen a gazdasági életben zajló folyamatok rövid időn belül tükröződnek a létszámgazdálkodásukban. A költségvetési intézmények száma korábban minimálisra fogyott, fokozatosan kikerültek a felmérésből, mivel létszámuk alakítása a felettes szervek döntéseitől, illetve törvényi előírásoktól függ. 3

5 A cégek számának megoszlása (db) A foglalkoztatottak számának megoszlása június 30-án (fõ) Egyéb szolgáltatások (12 ) Egészségügyi, szoc. ellátás (8 ) Oktatás (6 ) Közigazgatás, védelem (3 ) Gazdasági szolg. (23 ) Vendéglátás (31 ) Mezõgazdaság (19 ) Ipar (107 ) Egyéb szolgáltatások (183 ) Mezõgazdaság (729 ) Egészségügyi, szoc. ellátás (1924 ) Oktatás (270 ) Közigazgatás, védelem (247 ) Gazdasági szolg. (384 ) Vendéglátás (441 ) Szállítás (698 ) Szállítás (11 ) Kereskedelem (2299 ) Ipar (8652 ) Kereskedelem (60 ) Építõipar (34 ) Építõipar (311 ) Mintánkkal megyei szinten a pénzügy ágazat kivételével a gazdaság minden területét sikerült reprezentálni. Legalább egy foglalkoztató azokon a területeken is válaszolt, ahol az előző években kevésbé volt sikeres az együttműködés. A megyében regisztrált szervezetek 1,2 százalékától kapott adatokkal a éves foglalkoztatottak 25%-át lefedtük, míg a január-szeptemberben alkalmazottak (30,2 ezer fő) esetében ez az arány 53,4%-os. A i NMF ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág* Az NMF-ben szereplőknél Alkalmazásban állók Reprezentációs I-III. negyedévben 1 foglalkoztatottak** arány szeptember 30-án Száma, fő Megoszlása, % Száma, fő Megoszlása, % % Mezőgazdaság 875 2, ,5 83,3 Ipar , ,6 98,3 Építőipar 943 3, ,9 33,0 Kereskedelem , ,2 69,3 Szállítás 940 3, ,3 74,3 Szálláshely-szolgáltatás 625 2, ,7 70,6 Gazdasági szolgáltatások , ,4 21,5 Közigazgatás , ,5 6,8 Oktatás , ,7 7,7 Humán-egészségügyi, szoc. ellátás , ,9 35,7 Egyéb szolgáltatások 373 1, ,1 49,1 Összesen , ,0 53,4 * A táblázatban a nemzetgazdasági ágak rövidített, illetve összevont változatai szerepelnek, lásd a Módszertani leírásban. ** Közfoglalkoztatottakkal együtt. Felméréseinkben néhány terület folyamatosan túlreprezentált, vagyis az adatszolgáltatóknál foglalkoztatottak aránya magasabb, mint a gazdaság egészében. A feldolgozóipar, a kereskedelem és a szállítás átlagost meghaladó reprezentáltsága mögött folyamatosan a legnagyobb vállalkozások adatgyűjtésben való részvétele áll, míg az erdőgazdálkodásban a közfoglalkoztatás okoz torzítást. A felmérésben részt vevő cégek több mint 83%-a a kiemelt gazdasági ágakban tevékenykedik A felmérés kérdőívét kitöltő 314 szervezet legnagyobb része (43,9%) mikrovállalkozás, hiszen ezt a munkáltatói kört tudták bővíteni elsősorban kirendeltségeink. A válaszadó cégek 36,6%-a a kisvállalkozói körbe tartozik, további 15%-a a középvállalkozások közül került ki, míg a 249 fő feletti létszámú nagyvállalatok csupán 4,5%-os arányt képviselnek. 1 A KSH által megfigyelt szervezeteknél, Forrás: Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/3 Foglalkoztatottakra vonatkozó megyei szintű ágazati megoszlást nem publikál a KSH. 4

6 A felmérésben részt vevő munkáltatók száma és megoszlása Nógrád megyében Vállalati létszámnagyság-kategória Mikro Kis Közepes Nagy Összesen Nemzetgazdasági ág (1-9 fő) (10-49 fő) ( fő) (249 fő felett) db % db % db % db % db % Mezőgazdaság 10 52,6 7 36,8 2 10,5 0, ,0 Ipar 18 16, , ,0 9 8, ,0 Építőipar 24 70, , ,0 Kereskedelem 37 61, ,3 1 1,7 2 3, ,0 Szállítás 6 54,5 3 27,3 1 9,1 1 9, ,0 Szálláshely-szolgáltatás 19 61, ,3 2 6, ,0 Információ, kommunikáció 1 100, ,0 Ingatlanügyletek 1 50, ,0 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 7 63,6 4 36, ,0 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 4 44,4 4 44,4 1 11, ,0 Közigazgatás 1 33,3 1 33,3 1 33, ,0 Oktatás 2 33,3 2 33,3 2 33, ,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2 25,0 1 12,5 3 37,5 2 25, ,0 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 2 50,0 2 50, ,0 Egyéb szolgáltatás 5 62,5 1 12,5 2 25, ,0 Összesen , , ,0 14 4, ,0 Országosan , , , , ,0 A foglalkoztatottak számát tekintve pedig fordított a sorrend, vagyis a legnagyobb cégek az érintett dolgozók 46%-ának adtak munkát III. negyedév végén, míg a közepes méretű vállalkozásoknál 35%-uk állt alkalmazásban. A fő közötti létszámmal tevékenykedők az érintett munkavállalók 15%-át, míg a legkisebb vállalkozások alig 4%-át foglalkoztatták. A megkeresett vállalkozások/intézmények kistérségenkénti megoszlása statisztikai állományi létszám szempontjából is jelentős különbséget mutat, amit az alábbi ábrák jól szemléltetnek. A mikro- és kisvállalkozások együttes aránya 80-81% körüli, de ez az arány a salgótarjáni mintában csupán a 62%-ot éri el, miközben a szécsényi körzetben közel 97%-ot tesz ki. 100% A cégek megoszlása létszám-nagyság kategória szerint körzeteként 100% A foglalkoztatottak megoszlása létszám-nagyság kategória szerint 80% 80% 60% 60% 40% 40% 20% 20% 0% S.tarjánB.gyarmatPásztó SzécsényB.terenye Rétság Megye 0% S.tarjánB.gyarmatPásztó SzécsényB.terenye Rétság Megye Mikro Kis Közép Nagy 1-9 fõ fõ fõ 249 fõ felett A 314 munkáltatónál szeptember végén fő állt alkalmazásban, közülük 302 fő közfoglalkoztatás keretében. Az átlagos állományi létszám körzetenként 11 és 125 fő között változott. Közfoglalkoztatásról három térség öt munkáltatója számolt be, akik egyenként 2 és 263 fő közötti létszámot alkalmaztak határozott ideig. A legtöbben az erdőgazdálkodásban végeztek munkát, míg a második legnagyobb létszámot az egészségügyi, szociális ellátási területeken foglalkoztatták, s csupán egy vállalkozás vett fel bérpótló juttatásban/foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő álláskeresőket még 2011-ben. További egy cég pedig jelezte, hogy kisebb számú létszámfelvételt terveznek a negyedik negyedévben a hátrányos helyzetű álláskeresők köréből. 5

7 Továbbra sem várható számottevő elmozdulás a foglalkoztatásban a felmérés szerint Az NMF-ben szereplő munkáltatók létszámára, valamint a 3 és 12 hónap múlva várható változására vonatkozó adatok Megnevezés Létszám 3 hónap múlva Létszám 12 hónap múlva Jelenlegi létszám (fő) Fő Fő Fő % Fő % Foglalkoztatottak , ,4 Közfoglalkoztatottak , ,3 Összes foglalkoztatott , ,3 A fenti táblából jól látható, hogy a közfoglalkoztatással érintettek létszáma minimális a mintánkban, s melynek változása sem rövid, sem hosszú távon nem befolyásolja érdemben a munkáltatók által felvázolt foglalkoztatási kilátásokat. A továbbiakban ezért a teljes létszámra vonatkozó adatok alapján jellemezzük a vizsgált időszakokban várható változásokat, várható tendenciákat, de ahol ettől eltérő adatok állnak rendelkezésre, illetve kerülnek bemutatásra, azokat jelezzük. A negyedik negyedévre vonatkozó adatok szerint összességében nem jeleztek érdemi változást a munkáltatók, ugyanis megyei szinten mindössze 149 fős növekedés várható a 314 cégnél, intézménynél, de az éves szintű várakozások szerint is hasonlóan alacsony, csupán 217 fős létszámbővítést prognosztizáltak a vállalati vezetők. A megye meghatározó munkáltatóitól származó válaszok szerint a foglalkoztatottsági mutatók alakulását illetően tehát továbbra sem számíthatunk érdemi elmozdulásra. A létszámváltozás irányát azonban pozitívan értékeljük a jelenlegi gazdasági helyzetben. Megyénkben az országos tendenciánál kedvezőbben változhat a foglalkoztatottak száma Az NMF-ben szereplő munkáltatók létszámára, valamint a 3 és 12 hónap múlva várható változására vonatkozó adatok (közfoglalkoztatással együtt) Létszám 3 hónap múlva Létszám 12 hónap múlva Létszámnagyságkategória létszám (fő) Fő Fő Jelenlegi Fő % Fő % Mikro (0-9 fő) , ,8 Kis (10-49 fő) , ,6 Közepes ( fő) , ,2 Nagy (249 fő felett) , ,2 Összesen , ,3 Országosan , ,1 Az előző tábla adataiból jól látható, hogy az utolsó negyedévben összességében csupán a kis vállalkozásoknál nem várható kedvező fordulat. A pozitív irányú elmozdulás azonban csak a munkáltatók töredékének köszönhető. Legnagyobb részük egy-két fős létszámbővítésre lát lehetőséget, s akadnak olyanok is, akik a fejlesztések, a növekvő megrendelések hatására 10 fő feletti pótlólagos munkaerő-felvételt tudnak megvalósítani. A várakozások szerint három hónapon belül a munkáltatók 21,3%-a összességében 304 fővel növeli létszámát, miközben 67,2%-uk szinten tartja, vagyis pótolja a kilépő dolgozókat, de bővítést még nem tervez. Létszámcsökkentést minden munkáltató prognosztizál összesen 155 főt érintően. Az egy év alatt bekövetkező létszámváltozás tekintetében kissé módosulnak az arányok. A létszámnövelők súlya valamelyest emelkedik, miközben a stagnálást jelzőké 60,8%-ra csökken, viszont a létszámleépítőké még mindig 10%-ot meghaladó lehet. 6

8 Az NMF-ben szereplõ munkáltatók a várható létszámváltozás szerint (%) december végéig 6000 A foglalkoztatottak számára vonatkozó adatok körzetenként (fõ) Csökken (11.46%) Növekszik (21.34%) Stagnál (67.20%) szeptember végéig Csökken (10.19%) Növekszik (28.98%) Aktuális létszám 3 hónap múlva 12 hónap múlva Stagnál (60.83%) 0 S.tarjánB.gyarmatPásztó SzécsényB.terenyeRétság A kistérségi adatok minden körzetben pozitív elmozdulást, illetve stagnálást mutatnak a foglalkoztatás terén, ami mind rövid, mind hosszabb távon megfigyelhető. A három hónapon belüli várakozások szerint öt kistérségünkben 5 és 119 fő közötti növekedés várható az alkalmazottak számában, míg a pásztói térségben 12 fős csökkenést prognosztizáltak. Éves kitekintésben már mindenhol optimisták a munkáltatók, némi létszámnövelést vagy szinten tartást terveztek. A kistérségenkénti adatokat az alábbiak szerint összegezhetjük: A salgótarjáni kistérségben nyolc munkáltató kivételével a válaszadók 0-3 fős létszámváltozást feltételeztek a következő 3 hónapra. Két munkáltató 78 fős, egyenként 52 és 26 fős létszámnövelést prognosztizált. Egyikük a bolthálózat gyarapodása miatt bővíti a dolgozók számát, míg a másik vállalkozás a termékeik iránti kereslet növekedése miatt tervezett felvételt. Öt-tíz fő közötti létszámleadásra két munkáltató kényszerül. A megyei szinten várható létszámnövekedés több mint 80%-a e térségben realizálódhat. A felmérésben részt vevők hosszabb távú előrejelzése is pozitív összességében, de a térség foglalkoztatásban betöltött szerepéhez képest ez alapvetően stagnálást jelent. Balassagyarmat térségében megtört az előző hónapokat jellemző átlagosnál kedvezőbb trend. A vállalatvezetők összességében most is növekvő létszámot jeleztek mind december végéig, mind szeptember végéig, de annak nagysága három hónap távlatában csupán 7 főt, míg éves viszonylatban 20 főt jelent. A felmérésben közreműködő vállalkozások/szervezetek több mint 71%-a nem valószínűsített létszámváltozást az év hátralévő részében. A kisebb-nagyobb létszámmozgások hátterében a létszámcserék állnak, illetve a határozott idejű munkaszerződéssel dolgozók ki-beáramlása. A negyedik negyedévben Pásztó környékén is a létszám megtartására, bővítésére helyezik a hangsúlyt a foglalkoztatók, de kisebb létszámleadás itt is megfigyelhető lesz. A létszámváltozás nagysága cégenként/intézményenként 1 és 16 fő között várható majd, s együttesen 12 fős negatívummal zárul. Az éves szintű várakozások kissé biztatóbbak (+19 fő), de a vállalkozások továbbra sem remélik piaci pozícióik jelentős javulását. A szécsényi munkáltatók helyzete továbbra is változatlan. A munkáltatók háromnegyede nem lát lehetőséget létszámbővítésre, viszont létszámleadást sem terveznek a következő hónapokban. Néhány cég esetén egy-öt fős bővítést, illetve 2-18 fős leépítést tükröznek a negyedik negyedévi adatok. Éves kitekintésben a felmérésben részt vevőknél mindössze 12 fős lehet a létszámnövekmény. 7

9 A bátonyterenyei vállalkozásoknál továbbra sem várható látványos fordulat. Az év utolsó negyedére ugyan közel 100 fős létszámmozgást jeleztek a cégvezetők, ennek ellenére változatlan marad a foglalkoztatottak száma. A jelzett létszámfelvétel ugyanis mindössze 6 fővel haladja meg a kilépők várható számát. A következő év szeptemberére prognosztizált dolgozói létszám alapján a következő évhez sem fűznek nagy reményeket, de többségük azt vélelmezi, hogy nem kell csökkentenie a munkaerő-állományát. A Rétság körzetében működő nagyobb vállalkozások optimizmusa töretlen, de a kisebb cégek többségére is a szinten tartás vagy a létszámnövelés lesz a jellemző az elkövetkező hónapokban. A munkáltatók hosszú távú tervei szerint szeptember végére jóval a megyei átlag feletti 3,1%-os létszámbővülés prognosztizálható s térségben. A jelzett létszámfelvételek túlnyomó többsége a megye teljes területén a negyedik negyedévben megvalósulhat. A következő év január-szeptemberére minden 5. munkáltató jelzett némi pótlólagos munkaerő-keresletet, viszont minden 9. kérdőív adata létszámleadásról tanúskodik. A kedvező változásokat elsősorban a kereskedelemtől és a feldolgozóipartól remélhetjük A mintában szereplő cégek válaszai szerint 2012 negyedik negyedében egyetlen gazdasági ágban sem lehet jelentős létszámbővülésre számítani. Megyénkben alapvetően stagnál majd a foglalkoztatottak száma, ugyanis a foglalkoztatottak összlétszámához képest elenyésző lesz a várható létszámmozgás. Az október-decemberre tervezett 149 fős növekményt az eltérő irányú változások eredőjeként kapjuk meg. A legszámottevőbb, de 100 fő alatti kedvező változást a kereskedelemben irányoztak elő, ami döntően a megye legnagyobb munkáltatójának köszönhető. A feldolgozóiparból 63 fős létszámbővítést jeleztek (pl. villamos berendezés gyártása 22 fő, elektronikai, optikai termékek gyártása 18 fő, textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 11 fő), míg az egészségügyben 27 fős változást irányoztak elő a munkáltatók. Kedvező ugyanakkor, hogy az előrejelzés szerint egy terület sem lesz jelentős létszámleadó. Az ágazatok zömében alapvetően stagnál majd a dolgozók állománya, 25 főnél kisebb számban csökken, vagy növekszik. A foglalkoztatottak számának várható alakulása ben (fõ) A foglalkoztatottak számának várható alakulása szeptember végéig (fõ) A B C E F G H I J L M N O P Q R S-U -25 A B C E F G H I J L M N O P Q R S-U A nemzetgazdasági ágazatok jelmagyarázata a Módszertani leírásban A következő évben is döntően a kereskedelem és a feldolgozóipar egyes ágaiban látnak lehetőséget a dolgozók számának némi növelésére, de a gazdasági szolgáltatások néhány területe is jelez még minimális pótlólagos létszámigényt. A szezonalitásból eredő keresletingadozásra az építőipar és vendéglátás pozitívan válaszol majd a következő 9 hónapban. A termelő és a szolgáltató szektor egyéb területein hasonló létszámot kívánnak foglalkoztatni a választ adók, mint a felmérés idején. 8

10 A létszámváltozások mögött intenzív létszámmozgás húzódik meg 2012 utolsó negyedévére 534 fő felvétele mellett 385 fő elbocsátását vagy kilépését valószínűsítette 125 munkáltató, amelyben szerepelnek a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó minimális létszámmozgások is. A válaszadók 60,2%-a viszont sem belépőre, sem kilépőre nem számít. A létszámmozgást jelző cégek többségénél egyirányú folyamatok figyelhetők meg, amelyek döntően kedvezőtlen változást eredményeznek, vagyis 38 cég csak felvesz (94 fő), 32 csak leépít (-132 fő). A válaszadók közül 55 felvesz és leépít, de közülük 21-nél változatlan marad a létszám, míg a többségüknél összesen 187 fős bővülés várható december végéig. A válaszadók létszámnövelési, illetve csökkentési adatait munkakörönként is megvizsgáltuk, hiszen a munkaerő-piaci igények elsősorban ezen keresztül mérhetők fel. A következő táblázatba a nagyobb, 10 főt elérő létszámnövekedést, illetve -csökkenést mutató munkaköröket foglaltuk össze a negyedik negyedévi be- és kilépési adatok alapján. Kedvező pozíciójú munkakörök bolti eladó, egyszerű ipari foglalkozású, ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó, fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője, egyéb termékösszeszerelő, pék, édesiparitermék-gyártó Kedvezőtlen pozíciójú munkakörök tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr, egyéb egyszerű építőipari foglalkozású A munkakörök egy részében rendszerint jelentős a munkaerőmozgás, ami leginkább a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak esetében jelenik meg. Az októberi felmérésünk szerint a villamosberendezés-összeszerelők, egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gépkezelők, textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozók, valamint egyéb takarítók és kisegítők esetében várható, hogy a felvétel vagy elbocsátás október-decemberben eléri a tíz főt, viszont a létszámváltozás három fő alatti lesz. A három főt elérő létszámnövekedést, illetve -csökkenést mutató munkaköröket a 9. sz. mellékletünkben közöljük (szakmapozíciók). Az adatok szerint a cégek továbbra is főként képesítést nem igénylő, betanított jellegű feladatok ellátására keresnek munkaerőt, míg a szakképzettek közül elsősorban a kereskedelmi, a fémipari, az élelmiszer-ipari és könnyűipari végzettségűeknek, valamint az egészségügyi foglalkozásúaknak kínálnak munkalehetőséget. 9

11 A munkaerőigény kielégítésének módja A felmérés utolsó kérdése az előző évekhez hasonlóan a munkaerőigény kielégítésének formáihoz kapcsolódott. Arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók jellemzően milyen rendszerességgel használják munkaerőigényük kielégítésére az említett forrásokat. Az adatok összesítéséből kiderült, hogy a munkáltatók a felsorolt megoldási módok egy részéhez semmilyen választ nem adtak, kitöltetlenül hagyták. Az alábbi táblázatunk az egyes módozatokhoz kapcsolódó válaszok gyakoriságát mutatja. A munkaerőigények kielégítésének módja a kérdésre választ adó cégeknél A munkaerőigények kielégítésének módja Válaszolók száma (db) Az előfordulás gyakorisága (%) Gyakran Alkalmanként Soha Munkaügyi kirendeltségek segítségével ,4 49,3 7,3 Informális csatornákon keresztül ,2 52,2 14,5 Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással 279 3,6 34,8 61,6 Hirdetés útján 284 7,0 25,7 67,3 Pályázatokkal 281 5,3 18,9 75,8 Interneten keresztül 281 3,2 15,7 81,1 Munkaközvetítőkön keresztül 283 2,5 7,4 90,1 A munkáltatók zöme folyamatosan igényli a munkaügyi kirendeltségek segítségét a megfelelő munkaerő megtalálásában Az adatokból látható, hogy a gazdálkodók munkaerőigény-kielégítési formái között a munkaügyi szervezet szerepe a legjelentősebb, melynek hátterében főként a támogatáshoz kapcsolódó foglalkoztatás iránti igény áll. A legtöbben erre a lehetőségre adtak választ, s döntő többségük igényli ingyenes szolgáltatásunkat, a munkaerő-közvetítést. A második leggyakoribb munkaerőigény kielégítési módnak a döntéshozó, cégvezető barátai, ismerősei által ajánlott, illetve az alkalmazásban álló kollégák ajánlásai alapján történő felvétel bizonyult, a válaszadók 85,4%-a alkalmanként vagy gyakran választja ezt a lehetőséget. A harmadik helyezést a belső meghirdetés, átcsoportosítás kapta, ezt a módszert tízből négy munkáltató alkalmazza kisebb-nagyobb gyakorisággal. Hirdetéssel a cégek csaknem harmada toboroz munkaerőt, míg minden 4-5. vezető pályázat útján választja ki a számára ideális dolgozót. Az Internet nyújtotta lehetőségek tárházát a választ adók több mint 81%-a soha nem próbálta ki, de a munkaerő-közvetítő, kölcsönző magán-cégek segítségét is elutasítja többségük. A 7. alkalommal megismételt kérdésre kapott válaszokból megállapítható, hogy szervezetünk továbbra is őrzi első helyét, s az elmúlt évhez képest kicsit még fokozta is korábbi előnyét. Az egyes kistérségek adatainak vizsgálatából kiderült, hogy míg Szécsény környékén minden munkáltató kéri alkalmanként vagy gyakran a kirendeltség segítségét a munkaerőigénye kielégítéséhez, addig Salgótarján, Balassagyarmat és Rétság térségében az átlagosnál alacsonyabb az általunk nyújtott szolgáltatást igénybe vevők köre. Az előző évhez képest megyénkben nem történt változás a munkaerőigény-kielégítési formák közötti sorrendben, bár némi súlyeltolódást megfigyelhettünk. Továbbra sem kedvelt a munkaerő-kölcsönzők bevonásával, az Interneten keresztül, a pályázatokkal, a hirdetés útján, illetve a belső meghirdetésekkel, átcsoportosítással történő létszámfeltöltés, miközben egyre többen fordulnak szervezetünkhöz, valamint az ismerősökhöz. 10

12 A 100 fő feletti létszámot foglalkoztató munkáltatók látogatásával kapcsolatos tapasztalatok A Nógrád megyei munkaügyi kirendeltségek is aktívan bekapcsolódtak azon országos felmérésbe, amely a 100 fő feletti létszámot foglalkoztató munkáltatók helyzetét, terveit hivatott felmérni. Az egységes kritériumok alapján történő értékeléshez központunkban kidolgoztunk egy rövid kérdőívet, amely a munkaadó tevékenységén túl a foglalkoztatottak létszámára, a felvételi, illetve elbocsátási szándékokra, a megvalósított, valamint a tervezett fejlesztésekre is választ keresett. A személyes interjúkat a kirendeltség-vezetők a vállalkozások esetében összekapcsolták a rövidtávú munkaerő-piaci prognózissal, amely során kiderült, hogy több 100 fő felettinek vélt cégnél a létszámmozgások következtében a dolgozók száma már nem érte el a korábbi szintet. Megnevezés A 2012 őszén felkeresett 100 fő feletti szervezetek kistérségenként (db) Pásztó Szécsény Salgótarján Balassagyarmat Bátonyterenye Rétság Megye összesen Vállalkozás Intézmény Összesen A vállalkozások esetében a rendelkezésünkre álló információk szerint 100%-os eredményt sikerült elérni, a korábban kevésbé együttműködő cégeket is sikerült megszólítani, s egy kivételével mindegyikük válaszolt a prognózishoz kapcsolódó kérdőívre is. A költségvetési intézmények nem szerepeltek a prognózis mintájában, ezért esetükben nem lett teljes körű a kapcsolatfelvétel. Elsősorban az egészségügyi és szociális ellátás területén tevékenykedőket látogatták meg kollégáink. A munkáltatók többsége a feldolgozóipar valamelyik ágába (élelmiszergyártás, textília, gumi-, műanyagtermék, nemfém ásványi termék, fémalapanyag, fémfeldolgozási termék, elektronikai alkatrész, villamos berendezés, közúti jármű gyártása) tartozó vállalkozás, de az erdőgazdálkodás, a vízellátás, a kereskedelem, a szállítás, az egészségügyi és szociális ellátás területein is akad néhány nagy munkáltató. Az ágazati besorolás nagyban meghatározza a foglalkoztatottak szakmai összetételét. Jelentős számban alkalmaznak kereskedelmi (eladó, pénztáros) fém- és villamosipari (lakatos, hegesztő, forgácsoló, villamosipari technikus), egészségügyi (ápoló, orvos, szociális gondozó), könnyűipari (varrónő, szabász) erdőgazdálkodási (fakitermelő) szakmában dolgozókat, járművezetőket (autóbuszvezető, kamionsofőr), de feldolgozóipari gépkezelők, összeszerelők, segédmunkások, illetve szellemi tevékenységet végzők is szép számban akadnak a dolgozók körében. A munkáltatók száma és megoszlása létszám-nagyság szerint fő és felette fő fő fő Összesen db % db % db % db % db % 1 2,4 3 7,3 9 22, , ,0 A foglalkoztatottak száma munkáltatónként 101 és fő között változott, többségük azonban közepes méretűnek, vagyis 250 fő alattinak számít. A 41 cégnél összesen fő állt alkalmazásban, ami a KSH által megfigyelt szervezeti körben alkalmazottak több mint harmadát tette ki. A következő évre vonatkozó létszámfelvételi terveik azonban nagyon szerények, mindössze 220 fős, 2%-os létszámnövelésről számoltak be összességében. A munkáltatók 46,3% ugyanis nem tervez létszámváltozást eredményező felvételt vagy elbocsátást, viszont 41,5%-uk úgy véli, hogy 2 és 60 fő közötti létszámnövelésre lesz lehetősége. Sajnos öt munkáltató a jelenleginél néhány fővel kisebb dolgozói létszámmal tervez a következő évre. 11

13 A nehéz gazdasági körülmények ellenére a megye meghatározó munkáltatóinak többsége sort kerített kisebb-nagyobb fejlesztésekre, beruházásokra 2012 folyamán, de a jövő évi terveik vizsgálata is arról tanúskodik, hogy több az optimista válasz, mint a pesszimista. A munkáltatók évi beruházási, fejlesztési tervei közül kiemeltük a legjellemzőbbeket: géppark bővítése, felújítása, korszerűsítése technológiaváltás, gyártott alkatrész típusbővítése, ellátórendszerek fejlesztése épületbővítés, új csarnok építése, logisztikai központ létrehozása. Néhány esetben ezek a beruházások kisebb létszámbővítést is eredményeznek. A vállalkozások körében végzett prognózis felmérés szerint a vezetők döntő többsége (82%) jónak vagy kielégítőnek tartotta üzleti helyzetét 2012 őszén, s a következő évi prognózisuk is hasonlóan kedvező képet mutat. Mindez összefüggésben van a rendelésállományuk nagyságával, amelyet a 33 cég közül mindössze 5-nél minősítettek alacsonynak, s szintén ennyien feltételezik, hogy termelésük, szolgáltatásuk volumene 2013 első felében nem éri el az egy évvel korábbi szintet. Kirendeltségeinknek a megkeresett munkáltatók többségével jó a kapcsolata, folyamatos az együttműködés, figyelembe véve a cégek eltérő igényeit. Céljuk, hogy munkaerő-piaci szolgáltatásokkal, foglalkoztatáspolitikai eszközökkel segíthessék működésüket. Az új információkat, támogatási lehetőségeket hírlevél formájában juttatják el az érintetteknek, akik cserébe rendszeresen hozzájárulnak a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréseinkhez és az őszi prognózishoz. A külföldi érdekeltségű cégek jelentős arányt képviselnek a felkeresett vállalkozások körében, s velük változó az együttműködés minősége: vannak cégek, amelyek igénylik a rendszeres tájékoztatást az érvényben lévő támogatási formákról, és igénybe is veszik azt, és vannak olyan cégek, amelyek egyáltalán nem igénylik még a tájékoztató szintű együttműködést sem. A közfoglalkoztatásban jelentős szerepet vállaló munkáltatók egy részével is felemás az együttműködés, ők csupán a közfoglalkoztatás kapcsán jelzik munkaerőigényüket. Számos felkeresett nagy cég folyamatosan nyújt be támogatott, illetve támogatás nélküli foglalkoztatásra irányuló munkaerőigényt, melyekre a közvetítők az előszűrést követően az elvárásoknak legmegfelelőbb álláskeresőket igyekeznek kiközvetíteni, meghagyva a munkáltatóknak a választási lehetőséget. Akad olyan kirendeltség is, amely a leadott önéletrajzokat, jelentkezési lapokat is továbbítja a potenciális foglalkoztatók részére. A rétsági munkaügyi kirendeltség példaértékű együttműködést alakított ki a térségében található munkáltatók többségével, köztük a legnagyobbakkal is, amelyet az alábbiakban összegeztek. A jó kapcsolat az egyéni személyes ismeretségeknek, a munkáltatói látogatásoknak, továbbá a munkaügyi kirendeltség rugalmas hozzáállásának, segítőkészségének, a munkáltató elvárásainak maximális figyelembe vételére való törekvésnek köszönhető. Nem igénylik a napi megkeresésünket, de ha hozzánk fordulnak, akkor azt teljes bizalommal teszik. Elértük azt, hogy a megüresedett pozícióikat a mi segítségünkkel igyekszenek betölteni. Foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatást nem, vagy csak igen ritkán igényelnek, legtöbbször támogatás nélkül is foglalkoztatják a kiválasztott munkaerőt. A magasan képzett (gépészmérnök), vagy speciális szaktudást igénylő foglalkozások esetén kérik ajánlataik országos kiterjesztését is. Most már, ha határozott időre vesznek fel munkavállalókat, azt is jelzik felénk. E cégek meghatározó résztvevői a negyedéves munkaerőgazdálkodási felméréseknek és a rövidtávú munkaerő-piaci prognózisnak. A Pályaválasztási Kiállítás részeként a kistérségben megszervezett üzemlátogatások lebonyolításában 3 száz fő feletti munkáltató vállalt aktív részvételt azáltal, hogy fogadta a 7-8. osztályos diákokat, és bemutatta nekik a különböző szakmákat a gyakorlatban. 12

14 Mellékletek A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-64 éves népességre) 1. sz. melléklet Nógrád megye Országosan Megnevezés III III III III. negyedév negyedév negyedév negyedév Foglalkoztatottak (ezer fő) 62,4 64,7 2, , ,4 79,3 Munkanélküliek (ezer fő) 12,4 13,3 0,9 461,8 456,9-4,9 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 74,8 78,0 3, , ,3 74,4 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 57,8 51,2-6, , ,8-144,5 Aktivitási arány (%)* 56,4 60,4 4,0 63,2 65,0 1,8 Foglalkoztatási ráta (%)* 47,1 50,1 3,0 56,4 58,2 1,8 Munkanélküliségi ráta (%)* 16,6 17,0 0,5 10,8 10,5-0,3 Alapadatok forrása: * A változás %-pontban értendő. A választ adó munkáltatók számának alakulása (db) 2. sz. melléklet Megnevezés IV IV IV IV IV IV III IV. negyedév Salgótarján Balassagyarmat Pásztó Szécsény Bátonyterenye Rétság Megye összesen A választ adó munkáltatóknál foglalkoztatottak számának alakulása (fő) 3. sz. melléklet Megnevezés szept. szept. szept. szept. szept. szept. jún. szept. Salgótarján Balassagyarmat Pásztó Szécsény Bátonyterenye Rétság Megye összesen A közfoglalkoztatás keretében alkalmazottak létszámára, valamint annak változására vonatkozó adatok 4. sz. melléklet Létszám 3 hónap múlva Létszám 12 hónap múlva Jelenlegi létszám (fő) Fő Fő Fő % Fő % Nógrád megye , ,3 Országosan , ,9 13

15 A közfoglalkoztatás keretében alkalmazottak száma szeptember végén (fő) 5. sz. melléklet A NMF-ben szereplő munkáltatók alkalmazotti létszámára, valamint annak változására vonatkozó adatok 6. sz. melléklet Létszám 3 hónap múlva Létszám 12 hónap múlva Jelenlegi létszám (fő) Fő Fő Fő % Fő % Nógrád megye , ,4 Országosan , ,6 7. sz. melléklet A NMF-ben szereplő munkáltatók létszámára, valamint a 3 és 12 hónap múlva várható változására vonatkozó adatok körzetenként* Megnevezés Salgótarján Balassagyarmat Pásztó Összesen Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3 3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Megye összesen Létszám 3 hónap múlva Létszám 12 hónap múlva Létszámnagyságkategória létszám (fő) Fő Fő Jelenlegi Fő % Fő % Salgótarján , ,6 Balassagyarmat , ,4 Pásztó , ,4 Szécsény , ,7 Bátonyterenye , ,9 Rétság , ,1 Megye összesen , ,3 *Közfoglalkoztatással együtt 8. sz. melléklet A NMF-ben szereplő munkáltatók létszámára, valamint a 3 és 12 hónap múlva várható változására vonatkozó adatok nemzetgazdasági ágazatonként* Jelenlegi Létszám 3 hónap múlva Létszám 12 hónap múlva Nemzetgazdasági ág létszám Fő Fő (fő) Fő % Fő % Mezőgazdaság , ,7 Ipar , ,1 Építőipar , ,5 Kereskedelem , ,7 Szállítás , ,6 Szálláshely-szolgáltatás , ,4 Egyéb gazdasági szolgáltatások , ,1 Közigazgatás , ,0 Oktatás , ,1 Humán-egészségügyi, szoc. ellátás , ,4 Egyéb szolgáltatások , ,5 Ágazatok összesen , ,3 *Közfoglalkoztatással együtt 14

16 A i szakmapozíciók legalább 3 fős változás esetén (fő) (közfoglalkoztatással együtt) 9. sz. melléklet Munkakör megnevezése Belépő Kilépő Egyenleg Kedvező pozíciójú munkakörök Bolti eladó Egyszerű ipari foglalkozású Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője Egyéb termék-összeszerelő Pék, édesiparitermék-gyártó Rakodómunkás Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási f Húsfeldolgozó Hegesztő, lángvágó Szabó, varró Targoncavezető Általános egészségügyi asszisztens 6 6 Üveget és üvegterméket gyártó gép kezelője Szakács 5 5 Lakatos Hulladékosztályozó Ápoló (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) 4 4 Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Pultos Egyéb ügyintéző Szakorvos 3 3 Erdészeti foglalkozású 3 3 Könyvelő (analitikus) 3 3 Kedvezőtlen pozíciójú munkakörök Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő Egyéb kézműipari foglalkozású Autóbuszvezető Szociális gondozó, szakgondozó -3-3 Szállítási, szállítmányozási nyilvántartó

17 A foglalkoztatottak számának várható változása ben Nógrád megye kistérségeiben a válaszadó cégeknél 10. sz. melléklet B a la s s a g y a rm a t S z é c s é n y S a lg ó ta rjá n B á to n y te re n y e R é ts á g P á s z tó -2-0% 0-2% 16

18 A foglalkoztatottak számának várható változása egy év múlva Nógrád megye kistérségeiben a válaszadó cégeknél 11. sz. melléklet B a la s s a g y a rm a t S z é c s é n y S a lg ó ta rjá n B á to n y te re n y e R é ts á g P á s z tó 0-2% 2,1-4% 17

19 Módszertani leírás 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés, amely 2005 közepétől országosan bevezetésre került. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel a különböző területi szinteken, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 3. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 18

20 l Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 4. TEÁOR 08, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere A köznyelvben, illetve tájékoztatóinkban rendszerint az egyes nemzetgazdasági ágak rövidített változatait alkalmazzuk, amelyek a következő területeket fedik le: TEÁOR 08 Rövidített változat Ágazat Ágazat megnevezése Ágazat megnevezése betűjele A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mezőgazdaság B Bányászat C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Ipar Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyvízmentesítés E F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek Gazdasági szolgáltatások M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Közigazgatás P Oktatás Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatások S-U Egyéb szolgáltatás 19