IX. évfolyam 2. különszám HATÁRRENDÉSZETI TANULMÁNYOK

Átírás

1 IX. évfolyam 2. különszám HATÁRRENDÉSZETI TANULMÁNYOK 2012/2. KÜLÖNSZÁM B U D A P E S T

2 A MAGYAR RENDÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSASÁG HATÁRRENDÉSZETI TAGOZAT TUDOMÁNYOS, SZAKMAI KIADVÁNYA Szerkesztő bizottság: Dr. Gaál Gyula, Görbe Attiláné Dr. Zán Krisztina, Dr. Gubicza József, Prof. Dr. Fórizs Sándor, Dr. habil. Varga János, Dr. Vas Gizella, Dr. Horpácsi Ferenc, Szakmai lektor: Prof. Dr. Fórizs Sándor ny. rendőr dandártábornok Szerkesztette: Hollós Tamás rendőr főhadnagy Felelős kiadó: Dr. Varga János ny. határőr ezredes Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozat Elnöke HU ISSN (Online) 2

3 RENDÉSZETI KOOEPRÁCIÓ, KOORDINÁCIÓ ÉS MONITORING című konferencia Győr,

4 Tartalomjegyzék Dr. habil. Varga János ny. hőr. ezredes, A rendészeti kooperáció, koordináció és monitoring jelentősége... 5 Varga Balázs A Győri Zsinagóga... 7 Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy... 9 Dr. Balázs László r. ezredes, A rendőrség által végrehajtott szárazföldi toloncolások tapasztalatai Dr. Iván Júlia Hozzászólás Dr. Balázs László r. ezredes Hozzászólás Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy Dr. Haraszti M. Katalin Alapvető jogok érvényesülése az idegenrendészeti és menekültügyi eljárások során Dr. Hautzinger Zoltán r. alezredes Hozzászólás Bodonyi László A légi úton történő toloncolások,- és az önkéntes hazatérési program végrehajtásának tapasztalatai Lehel Balázs Támogatott Önkéntes Hazatérés és Reintegráció Dr. Hriczó Krisztina Dublini eljárás tapasztalatai Dr. Kovács Szabolcs Hozzászólás az előző témához Ferenczi Zsolt Tájékoztatás egy menekültügyi reintegrációs projekt beindításáról Kérdésekre reagálások, hozzászólások Kovács Gyula A konferencia értékelése és zárása

5 Dr. habil. Varga János ny. hőr. ezredes, A rendészeti kooperáció, koordináció és monitoring jelentősége MRTT Határrendészeti Tagozat elnöke Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszék vezetője A Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozatának és Határrendészeti Tagozatának a Rendészeti kooperáció, koordináció és monitoring című konferenciájának témaválasztása 2011 novemberében történt, amikor is a schengeni térséghez velünk együtt csatlakozó országok képviselőivel együtt a csatlakozás óta eltelt időszak tapasztalatait Budapesten, nemzetközi konferencián tárgyaltuk meg. Akkor fontosnak láttuk, hogy a folyamatosan előtérben lévő külső határellenőrzés mellett tudományos alapossággal beszéljünk a mélységi területen, különösen a belső határok térségében megvalósuló rendészeti tevékenységről is. Győr és térsége erre kiválóan alkalmas, hisz mind a csatlakozás előtt, mind napjainkban az illegális migráció fő irányában helyezkedik el. Ugyanakkor a jogsértő cselekmények elkövetésének körülményei jelentősen megváltoztak. A déli és keleti határainkat illegálisan átlépők mellett mind nagyobb az aránya azoknak a külföldieknek, akik a legális beutazást követőn illegálisan utaznak tovább a schengeni térség más országaiba. Jelen van a határon átnyúló szervezett bűnözés, erősödik az embercsempészet és az emberkereskedelem. A hatékony rendészeti fellépés fontos, s az idegenrendészeti eljárás gyengesége különösen hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország a bűnelkövetők célországává váljon. Ma figyelmünk előterében az illegális migráció elleni küzdelem, az idegenrendészeti és a menekültügyi eljárás van. Ezeken a viszonylag szűk területeken is hozzájárulhatunk a schengeni problémakör több kérdésének árnyaltabb megválaszolásához. Közülük kettő kiemelésre is érdemes: hogyan lehet a belső határokon folyó határellenőrzés megszüntetéséből keletkezett biztonsági deficitet kompenzálni? hogyan lehet megvalósítani az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogsértő cselekmények elleni hatékony fellépést? E konfliktusokkal terhelt területen is több szervezet tevékenységéről van szó. A közöttük való együttműködés hatékonyságának, tevékenységük pontos összehangolásának, az eljárások törvényességi felügyeletének nagy szerepe van. 1 Ennek megfelelően az előadásokat a szakterületet reprezentáló szervezetek - a Rendőrség, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyészségkompetens képviselői tartják. Várakozással tekinthetünk Győrság polgármesterének előadására, hisz nemcsak egy hazai sikeres kezdeményezésről kapunk áttekintést, hanem egy nemzetközi méretekben is figyelemreméltó legjobb gyakorlatot (best practice) ismerhetünk meg első kézből. A délelőtti és a délutáni blokkok végén teret engedünk a témához kapcsolódó nyílt eszmecseréknek, kérdéseknek, véleményeknek. 1 Ezt kiválóan példázza A BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL FŐIGAZGATÓJA ÉS AZ ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSA a külföldiekkel kapcsolatos egyes eljárási feladatok közös végrehajtásáról. ORFK Szám: /2011. ált. 5

6 A résztvevők bekapcsolódása a munkába azért is fontos, mert az elmúlt hónapokban a magyar rendészeti szerveket többször érte kritika az idegenrendészeti eljárásokkal kapcsolatban. A nemzetközi és hazai média hírei a nem kormányzati szervezetek monitoring tevékenysége során keletkezett adatokon, megállapításokon alapszanak. Mivel munkánk alapelve a jogszerűség, a kritikai megjegyzéseket nem szervezeteinket ért támadásokként kell megélnünk. Az ellentmondások nyilván az eltérő nézőpontból, gondolkodásból, a problémamegoldásban betöltött eltérő szerepekből is adódnak. A véleménycsere hozzájárul az álláspontok tisztázásához, megértéséhez. Az illegális migráció elleni küzdelem során az alapvető jogok érvényesítése nem csupán hazai probléma. Elég csak arra emlékeznünk, hogy a 2010-ben a görög-török határon kialakult kritikus helyzetben mind a görög hatóságok, mind az unió határőrizeti ügynökségének gyorsreagálású egységei több nyomatékos bírálatot kaptak éppen az unió alapjogi ügynöksége által végrehajtott helyszíni ellenőrzések után. A Frontex egyik hatékony válasza az volt, hogy a Képzési Egysége tevékenységében erősítette az alapjogi felkészítést. Egyrészt segítette a schengeni tagállamokat, hogy saját képzéseikben ez a terület megerősödjön, másrészt konkrét lépéseket tett a saját képzés terén is. Új, alapjogi képzési szemináriumokat, tanfolyamokat indított, illetve minden általa szervezett képzési formába beépítette vagy éppen megerősítette az alapjogi témák oktatását. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán folyó képzésben, a jövendő tisztek felkészítésében is hangsúlyt kap, hogy a hatékony jogalkalmazásban az alapvető emberi jogok érvényesítése megtörténjen. Szerencsésnek vélem a konferencia helyének megválasztását tagozataink tudományos élete szempontjából is. Arra törekszünk, hogy Budapest mellett vidéken is rendezzünk jelentős konferenciákat, járuljunk hozzá a regionális és helyi tudományos élet fejlesztéséhez. Pécsett és Zalaegerszegen már évek óta aktív tevékenységet folytatnak kollégáink. Nyíregyháza és Kecskemét után ma Győr is bekapcsolódik tagozataink konferenciahelyszíneinek sorába, s amint tapasztaljuk, a feltételek magas színvonalon adottak. Sem megoldatlan problémában, sem kiművelt emberfőben, sem kiváló szervezőkészséggel rendelkező kollégában nincs hiány. A rendészettudomány több jeles képviselője ma is jelen van. A korfa is mellettünk áll, mert a gyakorló szakemberek mellett jelen vannak olyan nyugállományba vonult kollégák is, akik továbbra is mérvadóak a szakmai, tudományos körökben, s tapasztalataik fiatal korosztálynak való átadásának ma a legjobb helyet választották. Az építészeti szempontból is figyelemre méltó zsinagóga a Széchényi István Egyetem Konferencia Központja - a tudományos eszmecserének ideális helyszíne, amelynek történetét és értékeit Varga Balázs tárlatvezető, helytörténész mutatja be. A konferenciánk fővédnöke, a tanácskozás előkészítését végig figyelemmel kísérő Dr. Janza Frigyes ny. rendőr vezérőrnagy a megnyitóban a témával kapcsolatos gondolatainak kifejtésével is hozzájárul az érdemi munkához. A konferencia házigazdáinak szerepét Németh Lajos rendőr ezredes, a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatója és Kovács Gyula, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Nyugat-dunántúli Regionális igazgatóság igazgatója tölti be. A Hanns-Seidel Alapítvány támogatása szintén jelentős mértékben járul hozzá a konferencia sikeres megrendezéséhez. A tanácskozás utókezelésének részeként az előadások anyagát a Határrendészeti Tagozat internetes tudományos folyóiratában, a Határrendészeti Tanulmányokban megjelenteti. Ezt 6

7 abban a reményben tesszük, hogy lehetőséget adjunk a téma további műveléséhez, erősítsük a rendészeti tevékenység nyíltságát. Szintén megjelentetjük az előadások témáira adott reflexiókat, a konzultációk anyagát, s a vita során feltett kérdéseket és válaszokat is, ezért a konferenciáról hangfelvétel készül. Varga Balázs A Győri Zsinagóga helytörténész A XIV. század végétől éltek zsidók Győrben ban Montecuccoli 2 tiltotta ki őket a várból, így a mai Újváros területén telepedtek le. A XVII. század végén már imaházuk volt ban a helyi polgárság kiűzte őket a város falain kívülre ben a Győr szigeti püspöki birtokon telepedtek le. II. József türelmi rendelete értelmében szabadon lakhattak és hitközséget alapíthattak. A győri zsidók pénzváltással, kereskedelemmel és iparral foglalkoztak. Többen kiváló aranyművészek voltak. A XIX. század eleji királyi rendelet értelmében céhet alapíthattak, de a Kancellária tiltása miatt erre 1848-ig nem kerülhetett sor. Az újvárosi zsidó közösség már 1795-ben megépítette első templomát. Mégis, a győri zsidóság újkori története a Győr szigeti közösség évi letelepedésével kezdődik ban pályázatot írtak ki egy zsinagóga építésére. A pályázatot Benkó Károly építész ( ) nyerte meg, a kivitelezésre vonatkozó pályázatot pedig Wilhelm Fränkl bécsi építőmester. Az építkezés november 9-én kezdődött el, a zsinagóga fölavatására pedig szeptember 15-én került sor. A győri zsinagóga a 19. század végére már nem tudta befogadni a nagyünnepi híveket, ezért a bővítésén gondolkoztak. Különösen aggasztotta a győri zsidókat, hogy a keskeny karzatlépcsők tűz esetén nem biztosították a templom gyors kiürítését. A panaszokat ben orvosolták. A megvalósítás alapjául Hegyi Sándor budapesti építész két munkája szolgált. Ezek felhasználásával készítette el a kiviteli tervet Bachrach Arnold győri építész. A keleti bővítmény két, a korábbi saroktornyoknál jóval tágasabb, s valamivel magasabb új saroktoronyból, és a közéjük helyezett kistemplomból, vagy más, a használatra jobban utaló néven a téli imateremből állt. A zsinagóga központi terét az északkeleti és a délkeleti sarokban kibővítették. A középső, falazott szerkezetében változatlan szakaszon új karzatot építettek, s arra helyezték el az orgonát. A zsinagóga és az iskolaépület a zsidók évi elhurcolása miatt időlegesen gazdátlanná vált. A vészkorszak lezárultával újjászerveződő hitközség a zsinagóga épületét már nem használta, hiszen a háborús idők alatt eltűntek az imaszekrényből a Tóra tekercsei. A kisszámú túlélő a volt iskolaépület első emeletén létesített imatermet. A romló állapotú zsinagógát és az iskola épületét Győr városa 1968-ban vásárolta meg azzal a feltétellel, hogy helyreállítja azt. A zsinagóga helyreállítására a hetvenes évek végétől több terv született, amelyek azt koncertteremként kívánták hasznosítani, az épület mégis több mint húsz éven át bútor- és 2 Raimondo Montecuccoli, gróf (Modena, február 21. Linz, október 16.) olasz származású császári hadvezér. Neve Magyarországon az 1664-es szentgotthárdi csatával összefüggésben a legismertebb. 7

8 gabonaraktárként funkcionált. A Mediawave a 90-es évektől vette birtokba, koncerteknek és fotókiállításoknak adott otthont. Ezzel egy időben 1991-ben megalakult a Győri Zsinagógáért Alapítvány ban a város tulajdonába került az épület, ben pedig városi és magánpénzen felújításra került a tetőszerkezet és a homlokzat. A győri önkormányzat félmilliárd forint támogatást nyert 2002-ben, így helyreállíthatták az eredeti kovácsoltvas kerítést. Ezután következett a belső tér felújítása. Az átadásra augusztus 28-án került sor. Az épületet jelenleg a Varga Tibor Zeneművészeti Intézet, a Széchenyi István Egyetem és a Városi Művészeti Múzeum egyaránt használja. Hangversenyeknek, konferenciáknak, előadásoknak, állandó és időszaki kiállításoknak, művészeti programoknak a színtere jelenleg az épület. A műemlék épületegyüttes ismertetése: A mai épületegyüttes udvar felöli összképe fő vonalaiban megegyezik az 1870-es állapottal. A zsinagóga főépületéhez két iskolaszárny kapcsolódik, két oldalon U alakban körülvéve a központi teret. A főépület alaprajza nyújtott téglalapforma, melyhez - a nyolcszögletű központi térhez - nyolcszög alapú saroktornyok kapcsolódnak, melyeket gömbsisakok fednek, ezzel keleties hatást keltve. A zsinagóga érdekessége a kor számos találmánya, az új anyagok, technológiák alkalmazása. Ilyen a szabványosítás a téglagyártásban valamint a vas alkalmazása, amelyet a karzatokat és a kettős héjú álkupolát tartó nyolc öntöttvas oszlop képvisel. Az épület historizáló stílusban épült, a középkori román és gótikus építészet elemei is megfigyelhetők, ha a szemlélő az ikerablakokra és a rózsaablakokra tekint, valamint a mór építészet elemei is felfedezhetők a főbejárat épületszobrászati elemeiben, a napsugaras kiképzésben, mely fölött a 95. Zsoltár 6. versének módosított szövege olvasható héber nyelven. A héber betűkhöz számértéket szoktak rendelni. A ponttal jelölt betűk az 1870-es számot adják, mely az épület elkészültének dátumát jelzi. A szöveg fordítása így hangzik: Jöjjetek, hajoljunk le, boruljunk le, essünk térdre az Úr előtt, a mi Alkotónk előtt. A központi térben, a bejárattal szembeni falnál található a mizrah (kelet) emelvény (a mizrah tábla jelöli ki a lakás keleti falát, felé fordulva kell elmondani az imákat) 3+1, 3+1 oszloppal, lapos, fél kupolában végződve, melyet pikkelyes, zsindelyszerű, festett fa kiképzés borít. A Dávid-csillagban Tetragrammaton található, Isten kiejthetetlen neve: Adonáj, azaz Uram. Az oszlopok tartják a felső fogazott baldachinos elemet, mely ugyancsak mór stíluselem. Belül a fogazás festésként jelenik meg. Ezen található a hagyma alakú lapos kupola, előtte Mózes kőtáblái a Tíz Igével. A frigyszekrény felirata: Józsua 1. könyvének 3. fejezetének 11. verse: Íme a Szövetség Ládája Az Örökkévalóé, aki az egész világ Ura. Alatta vörös, hímzett függöny tudósít a zsidók hajdani lélekszámáról és az életben maradottak számáról. Ez a két álló menórával 3, valamint az emelvény bútoraival, a hitközség ajándéka. Az említett kárpit takarja a tóratartó fülkét, mely a zsidók szent iratait, a tórát rejtette hajdan (Mózes 5 könyve valamint a hozzá kapcsolódó magyarázatok, a talmud tartására szolgált). E fal mögött található a téli templom, melynek építését az tette szükségessé, hogy a téli 3 A zsidóság egyik legrégebbi jelképe, a menóra egy hétágú gyertyatartó, amely a Mózes által látott égő csipkebokrot szimbolizálja. Eredetileg a menóra olajlámpás volt, csak sokkal később, a gyertya feltalálása után vált gyertyatartóvá. A menóra nem tévesztendő össze a hanukiahnak (néha chanukiahnak) nevezett nyolc plusz egy ágú gyertyatartóval, mely a makkabeusoknak a szír túlerőn i. e. 165-ban aratott csodálatos győzelmét ünneplő nyolcnapos ünnep jelképe. 8

9 hónapokban a templom kifűtése hatalmas összegeket emésztett fel, így a kevesebb közönségnek a kisebb templomrészt kellett befűteni. A neológ zsinagóga újítása, hogy itt találhatók női karzatok, valamint orgona is volt benne. A karzatok mellvédjein körbefutó nyolcszög alapú motívumok láthatók. A liturgikus színtér is megváltozott, a bejárattal szembeni falhoz került a szokásos helyéről, középről. A belső térbe került, a bejárat mellé, az egykor kint álló fekete márvány tábla, mely a zsinagóga és a hitközség jótevőinek állít emléket. A belső bejárattól jobbra látható az a barna márványoszlop, amely az első világháborúban elesett zsidó katonáknak állít emléket. Eredetileg az udvarban állt, onnan került a felújítási munkálatok során a belső térbe. Az első emeleti karzatot ornamentális (díszítő) motívumokkal, dekoratív bordűrökkel (peremdíszítő sáv) díszítették. Az egykori festés 6 ágú csillagokat (Dávid-csillag, Salamon pecsétje) ábrázolt, a helyreállításkor azonban 19. századi sablonokat, azaz 8 ágú csillagokat használtak. A 8 ágú csillag a tökéletesség, a világegyetem rendjének jelképe, két elforgatott négyzet. A négyzet a megbízhatóság, az őszinteség, a mozdulatlanság, a földi, anyagi tökéletesség és az egyensúly jelképe. A földi 7 napos hét utáni 8. nap az utolsó ítélet és az örök élet kezdete. Megtalálható a főbejáraton, az előcsarnok oldalfalán 8 szirmú virágstukkóként, a kapu körüli stukkón, a kupola gipsz és színezett frízein, a kupola üvegszemében, a karzatok mellvédjein és a Frigyszekrényen is. A 8 ágú csillag fontossága látszik az alaprajzon is. Az előcsarnokban a mennyezeten látható rész az álkupola kicsinyített mása. A belső tér közepén található nyolcszög motívum a padlón, és nyolcszög alapú maga a központi belső tér is. A kupolán 520 db arany 7 ágú csillagot találunk, 6-os, 7-es sorokban, 8 oldalon. A 7 ágú csillag magában foglalja a 3-at, mely maga az Isten, és a 4-et, mely a világot jelképezi a négy égtájjal. A 7. nap továbbá, melyen Isten a teremtés után megpihent. Hét ágú csillag található a mennyezeti festéseken, előcsarnokon, kupolán is, és falfestésen egykor a frigyszekrények mögött. A 6 ágú csillag a már említett fontos motívum, a zsidóság jelképe. Hat nap alatt teremtette Isten az Eget és a Földet. Két háromszögből áll, melyek utalnak a Dávid-csillagra és Salamon-pecsétjére is. Hat ágú csillagok a templom falfestésein szerepeltek 1872-től. A kör az örökkévalóság jele, melyben nincs kezdet, nincs vég. Középpontja a nyugalmi állapot, innen árad a teremtés. A belső terekben kék, aranysárga, vörös, zöld és fehér színek találhatóak. Kék: víz, ég, végtelen, az üresség, a béke, intellektus, elmélkedés Arany/sárga: A Nap színe, fenség, anyagban alakot öltő Isten szimbóluma Vörös: emberi testben keringő vér és eltérő energia, aktivitás, a férfiasság színe Zöld: a természet, újjászületés, egészség Fehér: tisztaság, szűziesség, tökéletesség Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy MRTT főtitkára Jó napot kívánok, köszönöm szépen a szót. Egy gondolatot arról, hogy igen nagy megtiszteltetés számomra, hogy fővédnöke lehettem ennek a konferenciának és úgy gondolom, hogy ez annak is szól, hogy az elmúlt 2-3 évben a migrációs, bevándorlási, 9

10 állampolgársági és egyéb terület hihetetlen módon fejlődött. Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani a vendéglátóknak, hogy megfelelő körülményeket biztosítottak számunkra. Némileg zavarban vagyok, mert amire ezredes úr utalt, a volt Rendőrtiszti Főiskolának, most már mondjuk úgy, hogy az NKE Rendészettudományi Karának A terme szintén egyházi rendeltetésű és rendszeresen ott tartjuk a konferenciáinkat, tehát nem vagyunk idegen pályán akkor, amikor a zsinagógába jövünk. Ráadásul engem is meglepett, mert én határozottan elindultam az Egyetem felé, mikor kaptam az értesítést, jobb, ha megállok, fölszednek engem és idehoznak, mert amúgy nem fogok idetalálni. Óriási meglepetés számomra és köszönjük szépen ezt a lehetőséget. A Talmud egy helyütt azt mondja, a legnagyobb kár az elmaradt haszon, én kívánom ennek a tanácskozásnak azt, hogy ennek a haszna ne maradjon el, ne vesszék kárba mindaz, amit itt hallunk. Mit is hallunk, hogyan fejlődött a tematikája ennek a konferenciának? Nem pontosan így indult, ahogy most az előadói kör összeállt, de mégis képes a mai konferencia biztosítani azt a sokszínűséget, amit önmagában a migráció és a migráció rendészeti kezelése jelent. A konferencia címe azt sugallná, hogy itt valami fegyveresről, militánsról meg rendvédelmiről van szó, hiszen a konferencia címe azt írja, hogy rendészeti kooperáció, koordináció és monitoring. Itt a rendészeti szóra szeretném felhívni a figyelmet és külön szeretném kiemelni azt, hogy ma már a rendészetet a közigazgatás részének tekintjük és nem feltétlen a rendvédelmi tevékenységet értjük a rendészet alatt, sőt egyre inkább kiteljesedik a nem hivatásos állományt foglalkoztató szervek rendészeti tevékenysége. Nem ez a konferencia az, ahol meg kell ezt vitatni, de nagyon fontos, hogy ezt szóba hozzam, mert a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen különösen 1 évvel ezelőtt, a felállás korai időszakában némileg gondot okozott az, hogy a közbiztonságot és a rendészetet hogyan értelmezzük, mi a terrénuma ennek az egésznek és hogyan tudjuk elhatárolni egymástól a Rendészettudományi Kar és a Közigazgatás-tudományi Kar tevékenységét. Ma már ebben teljes az egyetértés, legalábbis papíron kialakultak a formák és ennek a humán feltöltése folyamatban van. Én úgy gondolom, hogy a mi mai témánk rendkívül jól pozícionálta magát ezen a területen. Még van egy nagy hiányossága az egyetemnek, nem tudtuk megteremteni az intézményes kapcsolatrendszert a nem rendészeti és nem rendvédelmi, de a témában érintett szervekkel, így az ügyészséggel, azokkal a civil társadalmi szervezetekkel, akik elkötelezetten foglalkoznak ezzel a témával, de ez ráér majd a következő években, előbb-utóbb intézményesülni fog. Még egy friss információt szeretnék megosztani Önökkel, amely picikét kapcsolódik a mai témánkhoz, ez pedig az, hogy a múlt héten jóváhagyta a Fenntartói Testület a Nemzetközi Intézet megalapítására vonatkozó elképzelést és előterjesztést. Ez a Nemzetközi Intézet az egyetem alárendeltségében működik majd és most megkapták az egyes szervek a felkérést arra, hogy a nemzetközi vonatkozású rendészeti képzésre vonatkozó javaslataikat, ami BA vagy MA, de inkább MA szakra vagy még inkább továbbképzési szakra vonatkozik, azt tegyék meg. Azért hoztam ezt szóba, mert ha valakinek van erre vonatkozóan elképzelése és javaslata, akkor kérem, hogy rövid úton engem is találjon meg ezzel, mert nem közömbös, hogy a graduális képzésünkben ezt a szakterületet milyen kurzusok képviselik. Nagyon fontos, hogy jól találjuk el a célt, hiszen most még mindent meg tudunk valósítani, el tudunk fogadtatni, egy következő kör már csak 3-4 év múlva nyílik meg új szakirányok vagy szakok létrehozására. Tehát kérem, hogy gondolkodjunk együtt, most még van időnk, mert 2013-ban indulhatnak a törvény szerint az új szakirányok és szakok. Elnézést, hogy ilyen hosszan beszéltem erről éppen egy konferencia megnyitóján, de ha valami, akkor ez nagyon hozzátartozik ehhez a kérdéshez, hiszen most teremtődik meg az, hogy ennek a szakterületnek a felsőoktatási lecsapódása hogy néz majd ki - és ez a mi felelősségünk. A tagozatoknak és azoknak a szakembereknek a felelőssége, akik azzal, hogy eljöttek, ékes bizonyítékát adták annak, hogy érintettek és érdeklődőek a témát érintően. Tekintettel arra, hogy nem tudtuk kihagyni magának a zsinagógának a bemutatását, ez viszont pici kis csúszást jelentett, én itt be is fejezem azzal, hogy tolmácsolnom kell természetesen prof. Dr. Korinek László elnök úrnak a jókívánságait, én is nagyon jó munkát kívánok. Sok sikert kívánok. Köszönöm az előadóknak, hogy vállalták az előadás megtartását. 10

11 Dr. Balázs László r. ezredes, A rendőrség által végrehajtott szárazföldi toloncolások tapasztalatai ORFK Idegenrendészeti Osztály vezetője Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én kaptam azt a megtisztelő lehetőséget, hogy beszélhetek néhány szóban, nagyon vázlatosan a rendőrség idegenrendészeti tevékenységéről és ezen belül a kitoloncolások végrehajtásának a tapasztalatairól. Külön köszönöm a szervezőknek, hogy lehetővé tették ennek az előadásnak a megtartását, hiszen fontos témáról van szó. Külön élmény számomra, hogy ilyen gyönyörű épületben lehet megtartani ezt az előadást, erre igazán ritkán van lehetőség. Az előadás címétől eltérően érdemes kicsit bővebben beszélni erről a témáról, nem pusztán leszűkítve a kitoloncolás intézkedésekre, hiszen önmagában valamennyi idegenrendészeti intézkedés összefügg valamennyi más területtel, azokat együttműködő partnerek eljárásával összhangban kell alkalmazni. Önmagában a kitoloncolás pusztán egy folyamatnak a végét jelenti, de nagyon sok olyan feltételnek teljesülnie kell ahhoz, ami lehetővé teszi, hogy eredményesen el tudjuk távolítani a külföldieket hazánk, illetve a schengeni területről. Éppen ezért nyilvánvalóan nagyon fontos az, hogy beszéljünk arról, hogy milyen illegális migrációs tendenciák uralkodnak jelenleg a térségünkben, illetve Európában, valamint arról, hogy milyen tényezők befolyásolják a kitoloncolás végrehajtásának eredményességét. Megpróbáltam ennek a logikai menetnek megfelelően összeállítani az előadásomat. Nagyon örülök annak, hogy nagy számban vannak jelen a migráció területén dolgozó és nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező kollégák. Éppen ezért előadásomban nem az idegenrendészeti eljárás bemutatására szeretnék fókuszálni, hanem logikus sorrendben a saját nézőpontomból összeállítva szeretném bemutatni azt, hogy hol tartunk most az illegális migráció elleni fellépés folyamatában és néhány gondolatban szeretném összefoglalni azt, hogy milyen tevékenységet kell végrehajtanunk annak érdekében, hogy még eredményesebben tudjunk dolgozni. Tehát néhány szóban a migrációs tendenciákról: Mint ahogy mindannyiunk számára ismert, az illegális migráció kezelése tekintetében abszolút mértékben meghatározó, hogy milyen állampolgárok és honnan érkeznek Magyarország államhatárára, milyen elkövetési módszerrel próbálnak bejutni hazánk területére és továbbutazni a migrációs célországok felé. Ezeknek az információknak a figyelembe vételével tudjuk kezelni a migrációs hatásokat. Az elmúlt tíz évre visszatekintve megállapítható, hogy az illegális migráció folyamatosan hullámzó tendenciát mutat az Európát elérő fő irányok és az állampolgársági összetétel és a migráció intenzitása tekintetében. 4-5 évvel ezelőtt elsősorban a Kanári-szigetek, valamint Ceuta, Melilla, illetve a spanyol térség volt a frekventált útirány, majd 2-3 éve ez az útvonal áttevődött a mediterrán térség keleti területeire. Az arab tavasz időlegesen megváltoztatta a migrációs fő irányokat és a szárazföldi útvonalak helyett ismét a mediterrán térség középső része, az európai államok Afrikához közel eső szigetei váltak úti céllá. Az észak-afrikai államokban zajló polgárháborúk hatásainak csökkenését követően az embercsempészek visszatértek az eredeti bejáratott szárazföldi útvonalra, amely Törökországon keresztül a görög térségbe vezette az illegális migránsokat. A kivetített statisztika azt mutatja, hogy hogyan alakult a tengeri, illetve a szárazföldi útvonalakon áramló migráció aránya. Az elmúlt év statisztikai adatait mélyebben elemezve nem ennyire egyértelmű a kép, hiszen a tavalyi év első félévében - éppen a mediterrán térség középső részét érintő migráció miatt - elsősorban a tengeri határok voltak a döntőek, majd pedig a 3-4. negyedévben 60-40%-ban ezek az arányok a szárazföldi határok javára billentek. Így mutatja ezt az 50-50%-os kiegyenlítődést a statisztika. Kérdés, hogy milyen mértékű illegális migrációs felderítés folyt az elmúlt években Európa-szerte? Azt gondolom, hogy ez a tiltott határátlépések európai uniós elkövetését bemutató dia hatalmas számokat tartalmaz. A 2008-as fő, illetve a tavalyi évben a fő elfogása 11

12 önmagáért beszél. Ráadásul az illegális migrációs áramlatok nem egyenlő mértékben érintik a tagállamokat. Jelenleg nincs igazán kialakult rendszer, amely az eltérő tagállami migrációs terheket megfelelően kompenzálná. Ennek a kompenzációnak figyelembe kellene venni, hogy Olaszországot az arab tavasz hatásának megfelelően a tiltott határátlépések 40%-a érintette, Görögországot a 42%-a, 6,2%-a Spanyolországot és Magyarország a 4. helyen áll 3,0 %-kal, tehát uniós viszonylatban is jelentős a Magyarországot érő migráció. Egy érdekes adat, hogy milyen okok vezethetnek ahhoz, hogy Görögországot ilyen mértékben sújtja ez a teher: Talán csak egy logikai fonal Törökország vízummentességének a vázolása. Ha azt vesszük figyelembe, hogy Algériában az elmúlt évben közel vízumot adtak ki török külképviseletek, amely lehetővé teszi azt, hogy azok a személyek, akik felvették ezt a vízumot, legálisan beutazzanak Törökország területére. Mindezek alapján el lehet képzelni, hogy ha ennek a személynek csak egy töredéke választja a török-görög illegális határ átlépését, akkor már csak ez a lehetőség egy hatalmas migrációs folyamatot indukál. Ezen a dián a zölddel jelzett területen lehet látni, hogy melyek azok az országok, amelyeknek az állampolgárai vízummentesen utazhatnak be Törökország területére. Ez a migráció elsősorban légi úton történik, amely elsősorban a módosabb személyek számára áll fenn. A migrációs tömegek döntő többsége szárazföldi úton közelíti meg Törökországot. Néhány gondolat arról, hogy miért is ennyire terhelt Magyarország az illegális migráció tekintetében: Azt gondolom, hogy ha ránézünk erre a diára látható a fő ok, a fő útvonalak, a gyors mozgást lehetővé tevő autópályák egyenesen vezetnek Görögországból Magyarország irányába. Természetesen nagyon sok változás történt egy év alatt is ebben a folyamatban. Az egyik legjelentősebb változás az, hogy miután Magyarország a rendőrségi erők átcsoportosításával, valamint Frontex és osztrák segítséggel jelentősen megerősítette a szerb-magyar határszakasznak az őrizetét. Ennek következtében jelentős, a szerb-román határra irányuló terelő hatást figyeltünk meg napjainkban. Jelenleg érezzük ezt a terelő hatást, amely abban nyilvánul meg, hogy jelentősen emelkedett a magyar-román határon illegálisan bejutni próbálóknak a száma. A migrációs szakértő kollégákkal naponta tanakodunk arról, hogyan változtak ezek az útvonalak az elmúlt hónapokban, mert április során jelentős mértékben csökkent a nagy csoportos elfogások száma. Folyamatban van egy migrációs útvonalváltozás, aminek a pontos menetét még nem igazán ismerjük, ez a görög-albán-adriai tengeri útvonal használata, amely visszatér Szerbiába. Ez annak köszönhető, hogy a macedónok kicsit jobban odafigyelnek a migráció kezelésére. Az elmúlt hetekben jelentős közúti közlekedési ellenőrzési szigorítás vezettek be, amelynek következtében hatalmas bírságokat szabtak ki. Elvették a jogszabálysértők útlevelét és komolyan szankciókat vezettek be a közlekedési szabálysértőkkel szemben. Ennek érdekében a korábbinál több rendőrt vezényeltek a főbb útvonalak ellenőrzésére és emiatt nyilvánvaló, hogy az embercsempészek sem tudtak szabadon dolgozni. Sokat beszélünk a látenciáról, de nem igazán tudjuk meghatározni a tényleges mértéket. Csak egy utalás erre: Az elmúlt két évnek a statisztikáján látszik, hogy afgán személy került elfogásra Görögország határain, mi viszont alig több mint 1000 afgánt fogtunk el a Magyarország határain. Mögé lehet gondolni ezeknek a számoknak, hogy mekkora embertömegek lehetnek úton, hogyan, milyen módon kísérlik meg elérni a céljukat Nyugat-Európa irányába. Görögországból tengeri úton Olaszországba alig több mint 2000 fő jutott el. Nem lehet látni, hogy hová tűnik el ez a rengeteg ember. Nyilvánvaló, hogy Görögországban nem maradnak, mert a görög hatóságok nem tudják kezelni a migrációs helyzetet. Összevetve azt, hogy milyen arányok vannak európai uniós szinten a kitoloncolások és a ténylegesen végrehajtott kiutaztatások tekintetében: Közel emberrel szemben rendeltek el a hatóságok kitoloncolás intézkedést az Európai Unió területén, ebből közel embert lehetett ténylegesen kiutaztatni. Természetesen ez nem mind kényszer kitoloncolással történt, hanem azért használom a kiutaztatás megfogalmazás, mert benne van minden olyan kategória, ami hozzásegítette az államokat ahhoz, hogy ezek a személyek elhagyják az Unió területét. Még néhány adat, az uniós szinten alkalmazott idegenrendészeti intézkedések közötti arányok szemléltetése érdekében: A személyeknek kényszerrel történő eltávolítása még mindig 12

13 nagyobb arányú, mint az önkéntes hazatérések az alkalmazása. Ezen a dián látható, hogy a Frontex által támogatott közös kitoloncolási műveletek keretében 1300 fő került eltávolításra az Unió területéről. Ha valamennyi eltávolítást figyelembe vesszük, akkor ez a szám csekély. Tudjuk jól, hogy az illegálisan tartózkodó személyek Frontex műveletek keretében történő eltávolítása rendkívül költséges, de ettől függetlenül a tagállamoknak előnyös, mert az illegális migránsok biztonságosan kitoloncolhatók a bérelt repülőgépekkel és a kiadások fedezése a nagy európai uniós költségvetésből történik, amelyhez valamennyi tagállam hozzájárul. A tagállamok csak egy töredékét finanszírozzák a kitoloncolás költségeinek. Néhány szó a magyar adatokról. Figyelembe véve azt, hogy közel kiutasítás elrendelésére került sor 2011-ben, amellyel hatékonyan tudjuk kezelni a migrációs folyamatokat. Bár ehhez az adathoz hozzátartozik, hogy több esetben történik a hivatalnak átadott személyeknek az ismételt kiutasítása és ezért ezekben az esetekben adatok duplikálódva jelennek meg a statisztikában. A tavalyi évben az előző évhez viszonyítva a kiutasításoknak száma 70%-kal emelkedett. Kitoloncolások: Ez reális, pontos adat, hiszen azokat a személyeket tartalmazza, akiket ténylegesen el tudtunk távolítani az ország területéről. Azt gondolom, hogy ez a szám önmagáért beszél. Arányosan növekszik az eredményesség az elrendelt kiutasítások számával. Nagyon fontos az önkéntes hazatérési programnak a végrehajtása, de a korábbi diákon bemutatott összeurópai szintű végrehajtáshoz viszonyítva rendkívül alacsony a Magyarországról önkéntesen hazatérők száma. Nyilvánvaló, hogy Nyugat-Európában nagyon sok olyan személy veszi igénybe ezt a hazatérési módot, akik hosszabb ideig már illegálisan tartózkodtak az Unió területén és miután nem érték el a céljukat vagy valamiféle a hazájukban befektethető jövedelemhez jutottak, döntöttek úgy, hogy önkéntesen hazatérnek. Magyarországon tipikusan őrizetből kérik az önkéntes hazatérésnek a lehetőségét, amikor belátják azt, hogy igazából nincs továbbjutási lehetőség a migrációs célországokba és inkább saját szándékuk szerint hazatérnek. Szintén csak a tendenciákat érzékeltetve szeretném elmondani, hogy az ukrán határszakasz teljesen csendes, mivel a cigaretta csempészek uralják ezt a területet és nem igazán engedik az embercsempészetet elhatalmasodni ezen a határszakaszon. Amíg ez az üzletág működik, addig nem várható nagyobb migrációs változás ebben a térségben. A tiltott határátlépések számának emelkedése töretlenül folytatódik, az első 4 hónapban 35%-kal több személyt fogtunk el a szerb-magyar határon, mint a tavalyi év azonos időszakában. Utaltam rá, hogy Románia jelentősége nő ebben a tekintetben. Azt gondolom, hogy a románok a migráció kezelésében ott tartanak, mint mi 2010 előtt. Elsősorban a temesvári befogadó állomáson helyezik el a menedékkérő illegális migránsokat, amely az embercsempészeknek kiváló lehetőséget ad arra, hogy a migránsok továbbutazását megszervezzék Nyugat-Európába. Magyarország 2010 áprilisától megtörte ezt a folyamatot, azt gondolom, hogy ez egy jó kormányzati döntés volt és szakmai szempontból most is csak azt tudjuk alátámasztani, hogy az őrizetbe vétel az egyetlen olyan forma, ami hathatós gátat szab a rajtunk áthaladó migránsok útjának megszakításában. Erről a témáról már több alkalommal beszéltünk különböző szakmai fórumokon. Ehhez kapcsolódóan nagyon fontos kiemelni, sokszor kapunk kritikákat, hogy az őrizetbe vétel miatt csökkent le az előterjesztett menedékkérelmek száma. Azt gondolom, hogy ez nem valós, mert a migránsoknak a célja változott, mégpedig az a cél, az az új rendszer, új migrációs módszer, amely létrejött a szerb-magyar határszakaszon. Ez alapján az embercsempészek garanciát vállalnak a migránsok célországba történő eljuttatására és éppen ezért nem kérnek menekültstátust az országunk területén, hanem minél hamarabb vissza akarnak jutni Szerbiába, hogy ismét megkíséreljék a tiltott határátlépést. Tehát ez egy körforgás, ez a kulcsa valószínűleg mind Görögország, mind Magyarország tekintetében a probléma megoldásának. Meg kell tudni szakítani ezt a körforgást és valamilyen módon visszajuttatni ezeket a személyeket a kibocsátó államokba. Az Európai Unió tagállamai több kísérletet tettek az illegális migránsok integrációjának végrehajtására, de azt látom, hogy ez az európai uniós törekvés megbukott. Ha megnézzük a nagy nyugat-európai városokat, a 13

14 diaszpórákban élők száma folyamatosan nő, a Magyarországon keresztül oda jutó migránsok eltűnnek a diaszpórákban, és a hatóságok nem képesek megtalálni őket. Minden illegális migráns újabb családtagokat vonz Európába, tehát minden illegálisan érkező folyamatosan újabb és újabb migrációs folyamatokat gerjeszt. Az európai értékek elfogadásának hiánya időről időre konfliktusokat gerjeszt. A nagy városok peremkerületein élő migránsok körében folyamatosan fennálló, a kulturális és vallási különbségekből adódó feszültségek miatt nagy körültekintést igényel a zavargások kirobbanásának elkerülése. Az illegális migráció elleni fellépés fontos, de rendkívül nehéz tevékenység. A rendőrség elsődleges feladata ezen a területen, hogy lehetőleg a személyek elfogását, eltávolítását követően a legális migrációs csatornákba próbálja terelni a migránsokat. A körülményekről egy pár szót: Nagyon fontos - mint már utaltam rá - az illegális migránsok állampolgársági összetétele, amely a kitoloncolás szempontjából abszolút meghatározó. Ezen a dián a szerb állampolgárok statisztikája nem egyértelmű, hiszen ezek az adatok azokat a személyeket is tartalmazzák, akiket úgy fogtunk el a schengeni külső határon, hogy elsősorban Ausztria irányából tiltott határátlépést követtek el és ezért vontuk felelősségre őket. Ez a macedónokra és a szerbekre igaz, az összes többi kategória reálisan mutatja a schengeni külső határon elfogott személyek számát és ebből az látszik, hogy a koszovói, afgán, algériai személyek, illetve a pakisztániak azok, akik a legnagyobb mértékben jelennek meg most az államhatárunkon. Ez a kitoloncolás szempontjából nagyon fontos. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal közösen arra törekszünk, hogy minél jobb együttműködést alakítsunk ki a migrációt kibocsájtó államok külképviseleteivel, amelynek az elsődleges célja, hogy az idegenrendészeti eljárás alá vont harmadik országbeli állampolgárok számára be tudjuk szerezni a kitoloncoláshoz szükséges hazatérési okmányokat. A legtöbb közel-keleti és afrikai állam számára a hatósági nyilvántartások hiánya miatt problémát okoz a saját állampolgáraik azonosítása. Több állam csak azoknak a személyeknek állít ki hazatérési okmányt, akik hajlandóak önkéntesen visszatérni a származási országukba. Az illegális migráció kezelésének kulcskérdése, hogy az elfogott személyek a lehető legrövidebb idő alatt kitoloncolásra kerüljenek a kiindulási államba. Ennek érdekében a migránsok személyazonosságának megállapítását és az utazási okmányok beszerzésének folyamatát a jelenleginél hatékonyabbá kell tenni összeurópai szinten. Nem lehet megengedni, hogy a migrációt kibocsátó államok külképviseletei packázzanak európai uniós tagállamokkal. Az idegenrendészeti fogva tartás indokoltsága: Az idegenrendészeti eljárás eredményes végrehajtása érdekében biztosítani kell, hogy a kitoloncoláshoz a személy jelen legyen. A rendőrség széles körű és jó együttműködést alakított ki a migráció kezelésében érintett nemzetközi, illetve a nem kormányzati szervezetekkel. Mi - mindazok ellenére, ami az elmúlt néhány hónapban történt, történik - azt valljuk, hogy az együttműködéseink, megállapodásaink továbbra is jól szolgálják a közös feladatoknak a végrehajtását, nem akarjuk ezeket felrúgni, azért sem, mert több mint 10 éves munkánk van abban, hogy idáig eljutottunk és rendezett keretek között tudunk együttműködni. Sokszor nem megfelelő stílusban kapjuk meg a kritikákat és a közvélemény objektív tájékoztatását csorbítja, hogy a rendőrségi szakmai reagálások megjelentetésére késve, csak a nem kormányzati és nemzetközi szervezetek véleményének nyilvánosságra hozatalát követően kerül sor. Mindezek ellenére, azt tudom mondani, hogy a kirakat mögött a háttérben nagyon komoly értelmes, érdemi, szakmai munka folyik. Ez az, amit nagyon nehéz láttatni, mert az tényleg a szakmaiságról szól, a megfelelő intézkedések megtételéről és természetesen a megoldásokról. Sok mindenki számára nem látszik az, hogy ténylegesen hol tartunk, ezért ad rossz üzenetet egy olyan kiadványnak a megjelentetése, amiről mi szakmai berkekben megállapodtunk, ami semmi újat nem tartalmaz ahhoz képest, amit mi tavaly október óta már a civil szervezetekkel végigtárgyaltunk. Ami ez idáig nem kapott megfelelő nyilvánosságot, az hogy a rendészeti főigazgató úr november 17-én fogadta azokat a szervezeteket, akik érintettek a magyarországi migráció kezelésében vagy valamilyen tevékenységet folytatnak ezen a területen, és ezt 14

15 követően elkezdtük kidolgozni a problémák megoldását elősegítő javaslatokat. Ez megtörtént. Egy emlékeztetőben rögzítettük a problémamegoldás fő irányait. Az országos rendőrfőkapitány úr március 20-án kiadott egy ORFK intézkedési tervet, ami alapján megkezdtük az idegenrendészeti fogva tartás körében rögzített problémák megszüntetését. Két héttel ezelőtt beszámoltam a problémák felvetésében és a megoldási javaslatok kidolgozásában részt vevő munkacsoportnak arról, hogy hol tartunk. Tehát ez az, ami nem jelenik meg a nyilvánosság előtt. Az a szomorú, hogy a sajtót igazából csak a hangzatos fő címek érdeklik a példányszám növelése érdekében. Az a szenzáció, amikor azt tudják írni, mondani, hogy a rendőrség brutális a fogva tartottakkal szemben, az eljárás során ütjük a menekülteket. Amikor válaszként egy korrekt sajtótájékoztatóban reagáltunk ezekre a dolgokra, annak már abszolút nem volt sajtóvisszhangja. Sajnos az őrzött szállásokon, a fogva tartás tekintetében vannak olyan örökségeink, amelyek hatásait nagyon nehezen tudunk megszüntetni, így az infrastruktúra fejlesztése, illetve az állomány képzése is csak egy hosszabb folyamat eredményeként hozhatja meg azt az eredményt, amivel majd a fogvatartottakkal kapcsolatban nagyobb szakértelemmel tudunk eljárni és az elhelyezési körülményeket is képesek leszünk javítani. Jelenleg csak azt tudom mondani, hogy jó úton vagyunk a fogva tartással kapcsolatban összesített problémáknak a kezelése tekintetében. Azt hiszem, hogy az időm lejárt, köszönöm a figyelmet. Dr. Iván Júlia Hozzászólás Magyar Helsinki Bizottság képviselője Jó napot kívánok, dr. Iván Júlia vagyok a Magyar Helsinki Bizottságtól és azért ragadtam gyorsan magamhoz a szót, hogy Balázs ezredes úr által felvetett egy-két dologra, illetve Körmendi ügyész úrnak a felvetéseire is reagáljak. Nagyon rövid leszek, mivel a civilek külön megszólíttattak, ezért érzem fontosnak, hogy most reagáljak, még mielőtt az alapvető jogok biztosának hivatalától is meghallgatjuk az előadást. Nem tisztem védeni az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát, hiszen nem ott dolgozom, de tény, hogy szoros szakmai együttműködésben vagyunk, és úgy gondolom, hogy aki még nem olvasta volna a jelenlévők közül ezt a jelentést, fontos tisztáznunk, hogy ez nem a Középeurópai Regionális Bizottság jelentése, hanem ez a genfi központ által kiadott jegyzet és készített jelentés, nyilván együttműködésben a helyi kollégáikkal. Miért fontos ez? Tavaly november óta az ismétlődő panaszok és egyre több diszfunkcionális jelenség gyakoriságának észlelése miatt az ORFK, valamint különböző nemzetközi és civil szervezetek mellett felállt egy nemzeti hatáskörű, magyar munkacsoport a problémák megvitatására. Az ENSZ jelentése pedig globális felelősségű, a szerzői jogokat a szervezet genfi központja gyakorolja. Tehát azt gondolom, hogy ha az idegenrendészeti őrizet során feltárt visszásságokat vagy kihívásokat megtalálják (megtárgyalják), az egyáltalán nem biztos, hogy ellentmondana annak vagy a kettő egymásnak ellen hatna, hogy ez a világszervezet kiad egy nagyon komoly és nagyon alapos elemzést, amibe nyilván azok a tapasztalatok is bekerültek, amiket közösen megvitattunk Magyarországon a munkacsoport keretében. Szerintem ezt fontos pontosítani. A másik pedig az (ami viszont tény), hogy érthető a hatóságok érzékenysége, az EU tagállamai közül elsőként Magyarországról született egy ilyen rendkívül kritikus jelentés. Mi a Helsinki Bizottságnál számos megállapítással egyetértünk, van, amivel nem, pl. nincsenek bűnelkövetőkkel közösen fogva tartva az idegenrendészeti őrizetesek, tehát mi is látjuk azt, hol történtek tévedések és hol vannak hibák, azonban azt gondolom, hogy tagadhatatlan tény az, hogy számos uniós tagállamból érkeznek olyan megkeresések (civil kollégáktól, ügyvédektől), akik bírósági eljárásokban támadják meg a Magyarországra történő 15

16 visszautaztatást, toloncolást. Tény, hogy ez egy olyan jelenség (a magyar idegenrendészetnek és a magyar menekültügynek a mostani problémái), ami számos országot érdekel és a közös ügyfeleinket is érinti, ezért is volt indokolt ennek egy hivatalos formát adni, hogy ne csak egy-egy esetben kerüljön sor a feltárt visszásságok megtárgyalására, akár Magyarországon, akár nemzetközi fórumokon. Amire szeretnék reagálni Körmendi ügyész úrnak a kiváló előadásával kapcsolatban, az az, hogy amit mi tapasztalunk az országos gyakorlatban (minden helyszínen heti rendszerességgel látogatják kollégáink az őrzött szállásokat), az az, hogy egyáltalán hivatalos személy elleni erőszaknak, bántalmazásnak hivatalos eljárásban kell-e minősíteni azokat a cselekményeket, amik megtörténnek az őrzött szállásokon. Mi mást tapasztaltunk Bács-Kiskun megyében, mást Győr-Moson-Sopron megyében és mást Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ez feltétlen egy olyan kérdés, mely szerintem a jövő szempontjából izgalmas, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ahol fogva tartás van, ott előfordulhat bántalmazás, ezt lehet tagadni vagy lehet szélsőségesnek minősíteni, de azt gondolom, hogy tény. Még egy érdekes információ hangzott el. Örömmel hallottam, hogy lefolytatta a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyészség a vizsgálatot az afgán állampolgárok kitoloncolásával, illetve annak a sikerarányával kapcsolatban. Az őrizet elhúzódásának az okai között szerepel például a külképviselet inaktivitása, tehetetlensége vagy együttműködési hajlandóságának hiánya, ezt én abszolút értem és akceptálom, ugyanakkor azt, hogy ezt a Visszatérési Irányelv rögzíti, az félrevezető, álláspontom szerint abból a szempontból, mert a menedékkérők nem esnek a visszatérési irányelv személyi hatálya alá. Ez egy nagyon-nagyon fontos kérdés és álláspontunk szerint Magyarországon rendre helytelenül alkalmazott gyakorlatot tükröz, ugyanis nem a visszatérési irányelv az elsődleges jogszabály, illetve az uniós jogforrás arra nézve, aki menedékkérelemmel él. Hallottuk, hogy egyre kevesebben vannak ezek, talán az a kevés, aki ezt megteszi, illetve meg meri vagy éppen meg tudja tenni, annak a vonatkozásában célszerű az uniós, illetve az implementált magyar jogszabályokat úgy alkalmazni, ahogy azt annak idején megalkották. A visszatérési irányelv ugyanis azokra vonatkozik (nyilván nem árulok el senkinek sem újdonságot), akinek már kifele áll a szénája és már hazafelé tart. Azon menedékkérő esetében, aki először jelentkezik Magyarországon, álláspontom szerint ez fogalmilag kizárt, akkor is, ha a kiutasítás akár órák alatt megtörténik. Ezzel kapcsolatban is megvan az álláspontunk, de erről majd máskor, egy más fórumon. Köszönöm a figyelmet. Dr. Balázs László r. ezredes Hozzászólás Csak egy megjegyzést szeretnék ehhez a reagáláshoz fűzni. A munkacsoportban több éve számtalanszor kértük a civil szervezeteket, hogy amikor tudomásukra jut bántalmazásra utaló körülmény, azt a lehető legnagyobb pontossággal, konkrét adatokkal azonnal közöljék velünk. Nem tudunk olyan esetekkel mit kezdeni, amikor úgy kapunk információt, hogy hónapokkal a megtörtént esetet követően a hazájába megérkező külföldi állampolgár azt állítja, hogy bántalmazták. Természetesen ezt az információt megköszönjük és a rendőrség minden esetben kivizsgálja ezeket az ügyeket és megteszi a szükséges jogi lépéseket az ügyészség irányába, de nyilvánvaló, hogy ezektől a jelzésektől konkrét érdemi eredményt nem lehet elvárni. Éppen ezért tettük lehetővé azt, hogy éjjel-nappal bármikor készek vagyunk fogadni ezeket a jelzéseket és abban a pillanatban, amikor egy ilyen információ befut hozzánk, akkor azonnal intézkedünk az őrzött szállások irányába, hogy a lehető legteljesebb mértékben tudjuk összegyűjteni a bizonyítékokat és meg tudjuk hallgatni az érintetteket. E kérésünknek megfelelően több jelzést kaptunk az ENSZ Regionális Képviselettől, a Menedék- Migránsokat Segítő Egyesülettől és a Nemzetközi Migrációs Szervezettől. A Nemzetközi Migrációs Szervezet külföldiek számára létrehozott információs vonala működik, és hozzájuk rendszeresen juttatnak el bejelentéseket a külföldiek. A Menedék- Migránsokat Segítő 16

17 Egyesülettel európai uniós forrásból közösen működtetett projekt keretében az őrzött szállásokon dolgozó szociális munkások által a külföldiektől kapott információk is sokat segítenek számunkra a fogva tartással kapcsolatos problémák feltárásában. Tehát én azt gondolom, hogy a hatóságok közvetlen megkeresése mellett - széleskörű lehetőség van arra, hogy a külföldiek élhessenek a fogva tartással kapcsolatos bejelentési és a panasztételi lehetőség jogával. Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy MRTT főtitkára Egyetlen szubjektív észrevételt szeretnék tenni és ez kapcsolódik valamennyi előadáshoz. A XXI. század sok mindenről szól majd, de alapvetően a migráció évszázada lesz és vélhetően a felhőn keresztüli információ évszázada és a genetika vagy biogenetika évszázada. Ezt mondják azok a Nobel-díjas tudósok, akiket egy tanulmánykötetben megkérdeztek arról, hogy mit gondolnak a XXI. századról. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen problématömegnek, amiről mi itt beszélgettünk (egy szóval migrációként foglalhatjuk össze) lehetnek jogi, kritikai, emberi jogi megközelítései és még sok minden más is (erkölcsi, etikai stb.). Olyan mozgásban lévő rendszerről van szó, ahol elkerülhetetlen az, hogy az érintkező felületek ne recsegjenek, ropogjanak, ne krepitáljanak, hogy orvosi szóval fejezzem ki. Ez a krepitáció a dolgok természetes állapota. Épp ezért minden résztvevő és minden hatóság a lehető legteljesebb együttműködési készségét kell, hogy jelezze és kinyilvánítsa. Ideértem természetesen azokat a civil szervezeteket is, amelyek transznacionális szervezetként, ENSZ-szervezetként vagy egyéb, nemzetközi megállapodás alapján működő szervezetként dolgoznak. Ideértem a magyar egyesületeket is, akik valamilyen megfontolásból ezzel a kérdéssel foglalkoznak. Következésképpen a problémák végső megoldására itt nincs lehetőség. Sok mindent végig kell gondolni. Nyilván alapértékekről és emberi jogi értéksorrendekről, problematikákról van szó. Ez meghaladja a mi törvényvégrehajtó lehetőségeinket. Készen állunk, hogy kövessük a politikának az ezzel kapcsolatos problémáit, meg is értjük, hogy Európának és a világnak valamilyen formában a jelenlegi szabályozástól eltérő módon kell kezelni a migrációt, ez teljesen világos minden résztvevő számára. Egy ilyen helyzetben tehát a legnagyobb érték, amit követhetünk, valamennyi szervezet együttműködése. Ezért örülök ennek a mai konferenciának, és ha kimaradt az, hogy az ilyen kapcsolódó bizonyos értékek választása mentén migrációval, bevándorlással, menekültüggyel foglalkozó egyesületet is meg tudunk szólítani (azokon kívül, amit ezredes úr említett a novemberi konferenciával kapcsolatban), akkor szeretném emlékeztetni a jelenlévőket, hogy két évvel ezelőtt tettünk egy kísérletet arra, hogy migrációs fórumot hívjunk össze. Nem konferencia, csak eljönnek a jelenlévők és kulturált beszélgetés formájában érintik ezeket a kérdéseket. Készen állunk arra, hogy egy ilyet a lehető leggyorsabban megszervezzünk, ha erre az igény felvetődik. Dr. Haraszti M. Katalin Alapvető jogok érvényesülése az idegenrendészeti és menekültügyi eljárások során. Főosztályvezető-helyettes Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Az idegenrendészeti őrizetben lévő külföldiek alapvető jogainak érvényesülése Szeretettel köszöntök mindenkit. Köszönöm, hogy itt lehetek, és azt is, hogy az ügyészség képviselője után van lehetőségem felszólalni. Ez egyrészt azért öröm a számomra, mert a szomszédos Komárom-Esztergom megye egyik helyi ügyészségének fogalmazójaként 17

18 kezdtem jogászi pályafutásomat; másrészt mi ketten, a közigazgatás külső ellenőrzését végző alkotmányos intézmények munkatársaiként veszünk részt a konferencián. Előadásomban alapvetően azt szeretném bemutatni, hogy az alapvető jogok biztosa a fogva tartási intézmények helyszíni vizsgálata során milyen jogkörökkel rendelkezik. A téma időszerűségének egyik oka, hogy a múlt év végén lezajlott alkotmányos reform az ombudsmani intézményt is érintette. A másik, hogy tapasztalataink szerint, egyes fogva tartási helyszínek vezetői bizonytalanok abban, hogy az alapvető jogok biztosának képviseletében eljáró munkatársai milyen vizsgálati jogkörökkel rendelkeznek. Az alapvető jogok biztosának feladata Az Alaptörvény szerint, az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. 4 Az alapvető jogoknak a hazai alkotmányos rendszerben betöltött jelentőségét bizonyítja, hogy ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelezettsége. 5 Az ombudsmani intézmény, magyar nevén az alapvető jogok biztosának (a továbbiakban: a biztos) alkotmányos rendeltetése, hogy az alapvető jogok gyakorlati érvényesítését vizsgálja. A biztos döntésétől függ, hogy a tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja, vagy azokat más állami szervvel kivizsgáltatja, 6 és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. 7 A biztost és helyetteseit az Országgyűlés, a képviselők kétharmadának szavazatával 6 évre választja. 8 A biztosra és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény határozza meg. 9 A biztos a tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek, amelyet a tárgyévet követő év március 31-ig köteles a testülethez benyújtani. 10 Kirívóan súlyos, illetve a természetes személyek nagyobb csoportját érintő visszásság esetén, indítványozhatja, hogy az Országgyűlés az adott kérdés megtárgyalását már az éves beszámolót megelőzően tűzze napirendre. 11 Az alapvető jogok biztosának eljárása A biztos eljárása beadványra, vagy hivatalból indul. 12 A biztoshoz fordulás joga mindenkit, így nem csak a magyar állampolgárokat, hanem a külföldieket is megilleti. Az, hogy valahonnan nem érkezik akár hosszabb időn keresztül sem érkezik panasz a biztoshoz, nem jelenti feltétlenül azt, hogy az adott helyen az alapvető jogok maradéktalanul érvényesülhet. Előfordulhat, hogy ennek oka, hogy az adott kisebb-nagyobb társadalmi csoport tagjai, különböző okokból, annyira kiszolgáltatott helyzetben vannak, hogy még panaszkodni sem képesek. Ezért a biztos a tevékenysége során, különösen a hivatalból indított eljárások lefolytatásával, megkülönböztetett figyelmet fordít a gyermekek, vagy a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok védelmére. 13 Miután az idegenrendészeti őrizetben lévő külföldiek jellemzően magyarul nem beszélnek, és a helyi viszonyokat sem ismerik a biztos őket is veszélyeztetett társadalmi csoportba 4 Lásd az Alaptörvény 30. cikk (1) bekezdését. 5 Lásd az Alaptörvény 1. cikk (1) bekezdését. 6 Lásd a évi CXI. törvény 21. (1) bekezdésének b) pontját. 7 Lásd az Alaptörvény 30. cikk (2) bekezdését. 8 Lásd az Alaptörvény 30. cikk (3) bekezdését. 9 Lásd az Alaptörvény 30. cikk (5) bekezdését 10 Lásd az Alaptörvény 30. cikk (4) bekezdését, és a évi CXI. törvény 40. (1) bekezdését. 11 Lásd a évi CXI. törvény 38. (1) bekezdését. 12 Lásd a évi CXI. törvény 18. (1) és (4) bekezdését. 13 Lásd a évi CXI. törvény 1. (2) és (3) bekezdését. 18

19 tartozóknak tekinti. Hasonló a helyzet a kísérő nélküli kiskorúakkal, 14 vagy a külföldi állampolgárságú anyáktól származó, Magyarországon született, azonban a szülést követően a kórházban hagyott gyermekekkel is. 15 A biztos hivatalból vizsgálja a hierarchikus struktúrában dolgozó, hivatásos állomány munkakörülményeit és az alapvető jogainak érvényesülését. A biztos, illetve a nevében eljáró munkatársak tapasztalatai szerint, amennyiben az ő alapvető jogaikat nem sikerül karban tartani, akkor nagy a veszélye annak, hogy a megoldatlan frusztrációjukat azokra a személyekre továbbítják, akik nekik kiszolgáltatottak, vagy akikről gondoskodni kötelesek. 16 Az alapvető jogok védelmének eszközrendszere alapvetően két nagy csoportra osztható. Ezek egyikét azok a törvényi tényállások és egyéb jogszabályi rendelkezések jelentik, amelyek valamilyen módon kibontják az alapjog tartalmát, másrészt azokra a jogszabályokra, amelyek a megsértésüket szankcionálják. A biztos vizsgálata azonban nem absztrakt normakontroll, az ugyanis nem egyszerűen valamely jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja, hiszen utóbbi az Alkotmánybíróság feladatkörébe tartozik. 17 Az alapjogok gyakorlati érvényesülése az absztrakt normakontrollon kívül eső probléma. Az ombudsmani gyakorlatban nem ritkán szembesülünk azzal, hogy valamely alapvető jog nem a jogszabályi háttér hibájából nem érvényesül megfelelően, hanem azért, mert a jogalkalmazó szervek azokat hibásan értelmezik, illetve alkalmazzák. A biztos igen széles vizsgálati jogkörrel rendelkezik, azonban eltérő vizsgálati jogosultságok illetik meg a hatóságok, illetve közszolgáltatást végző, továbbá nem az említett körbe tartózó szerveket illetően. 19 A hatóságok, illetve közszolgáltatást végző szervek esetében bármely, az általuk lefolytatott eljárással, illetve az eljárás elmulasztásával kapcsolatban a biztos adatokat és felvilágosítást kérhet, a keletkezett iratokba betekinthet, azok megküldését, illetőleg róluk másolat készítését kérheti. A biztos a vizsgált hatóság vezetőjét, a felügyeleti szervének vezetőjét, vagy az annak lefolytatására a jogszabály által egyébként feljogosított szerv vezetőjét vizsgálat lefolytatására kérheti fel, közmeghallgatáson részt vehet, valamint helyszíni ellenőrzést folytathat. 20 A helyszíni ellenőrzés során az alapvető jogok biztosa vagy a felhatalmazása alapján a vizsgálatot végző munkatársa jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vizsgált hatóság helyiségeibe beléphet, a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható összes iratba betekinthet, azokról másolatot, kivonatot készíthet, és a vizsgált hatóság bármely munkatársát meghallgathatja. Az alapvető jogok biztosának, a vizsgálatot végző munkatársának a helyszíni ellenőrzés során a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági feladatokat ellátó szervei, valamint bűnügyi főigazgatósága és annak alsó- és középfokú szervei működésére szolgáló területekre történő belépésének, tartózkodásnak és kilépésének rendjét a honvédelemért felelős miniszter, Lásd az AJB 7120/2009. valamint az AJB 733/2012. számú jelentéseket. Az ombudsmani jelentések a honlapon elérhetők. 15 Lásd az AJB 2629/2010. és az AJB 4196/2010. számú ügyekben készült jelentést. 16 Lásd például az AJB 7727/2010. és az AJB 1960/2011. számú jelentéseket. 17 Lásd az Alaptörvény 24. cikkét. 18 Lásd a évi CXI. törvény A hatóságnak, illetve közszolgáltatást végző szervek meghatározása kapcsán lásd az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. törvény 18. (1) és (2) bekezdéseit. 20 Lásd az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. törvény 21. (1) bekezdését. 19

20 a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletére kijelölt miniszter határozza meg. 21 Ritkán fordul elő, hogy egy-egy fogva tartási helyszín ellenőrzése során a biztos személyesen jár el. Ilyen esetekben, őt többnyire a munkatársai képviselik. A biztos eljáró munkatársát arról lehet felismerni, hogy miután bemutatkozott, átadja a biztos által aláírt és a jövetele célját igazoló megbízó levelét és felmutatja a hivatali igazolványát. A biztos eljáró munkatársai azon túl, hogy a fogva tartási helyszínek összes helyiségbe beléphetnek, valamennyi a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható iratba betekinthetnek, azokról másolatot vagy kivonatot készíthetnek. Nem túl meggyőző érvelés, amikor a vizsgált fogva tartási helyszín vezetője az intézmény előző évi munkáját összefoglaló jelentés bemutatására vonatkozó felszólításra azt válaszolja, hogy az egyetlen példányban készült iratot nem ő, hanem a felettes szerv irattárazza, így az nem elérhető. A biztos eljáró munkatársai jogosultak arra, hogy a vizsgált fogva tartási helyszínnek nem csak a vezetőjét, hanem bármely munkatársát meghallgassák. Ez a jogkör az őrszemélyzeten túl, mindenkire kiterjed, aki bármilyen minőségben a helyszíni vizsgálattal érintett fogva tartási intézmény alkalmazásában áll, vagy ott munkát végez. Ez a jogkör azért nagyon fontos, mert a biztos fogva tartási helyszíneken vizsgálódó munkatársai számos kérdést tesznek fel mind a fogvatartottaknak, mind az őrszemélyzet tagjainak, amelynek oka, annak megismerése, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások gyakorlati alkalmazása hogyan és milyen eredménnyel történik. A vizsgált hatóság munkatársa a meghallgatás során a válaszadást megtagadhatja, ha az a személy, akit a biztos vizsgálatának az alapját képező beadvány érint, a hozzátartozója, vagy a válaszadás során magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben. 22 A hatóságnak, illetve közszolgáltatónak nem minősülő szerveket korlátozott együttműködési kötelezettség terheli. Ezektől, illetve munkatársaiktól mindössze írásbeli magyarázat, nyilatkozat, felvilágosítás vagy vélemény kérhető. 23 Azt, hogy a biztos, illetve munkatársai a helyiségeikbe belépjenek nem kötelesen biztosítani, továbbá a birtokukban lévő iratokat sem kötelesek számára bemutatni. Előfordulhat, hogy a biztos vizsgálat lefolytatására kéri fel a vizsgált szerv vezetőjét, a felügyeleti szervének vezetőjét, vagy az annak lefolytatására jogszabály által feljogosított szerv vezetőjét. 24 Ilyen esetben, a biztos meghatározza, hogy milyen ügyet, vagy ügyeket, milyen szempontok szerint kér megvizsgálni és az erről szóló anyagokat megküldeni. Lehetőségünk van közmeghallgatáson részt venni, az idegenrendészeti ügyekben viszonylag ritkán élünk ezzel a jogkörrel. Egyes, idegenrendészeti fogva tartási helyszínek látogatása során tapasztalt együttműködési problémák oka az volt, hogy az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendelet (1) bekezdésének e) pontja értelmében, az őrizetes biztonsági felügyelet mellett, ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot, egyebek mellett, a magyar jogszabályok által az emberi jogok védelmére feljogosított szervezet tagjával. Miután az 21 Lásd az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. törvény 22. (1) és (2) bekezdéseit. 22 Lásd az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. törvény 22. (4) bekezdésének a) és b) pontját. 23 Lásd az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. törvény 26. (1) és (2) bekezdéseit. 24 Lásd az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. törvény 21. (1) b) pontját és a 25. -át. 25 Lásd az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól szóló 27/2007. (V. 31.) IRM rendeletet. 20