PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 Dél-kelet Magyarországon működő MENTÁLHIGIÉNÉS EGYESÜLET Fenntartó székhelye, levelezési címe: 5630 Békés, Borosgyán u. 1/1. T/Fax: 06/66/ Honlap: Ikt.sz.: 543-2/2008 PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT KIADVA: SZEPTEMBER 19. MÓDOSÍTVA: JANUÁR 1. MÓDOSÍTVA: ÁPRILIS 1. MÓDOSÍTVA: JÚLIUS 1. MÓDOSÍTVA: FEBRUÁR 1. Kapja: Mentálhigiénés Egyesület törzspéldánya Békés Mérték Közösségi Ház-pszichiátriai beteg közösségi ellátás példánya Békés Mérték Közösségi Ház-szenvedélybeteg közösségi ellátás példánya Békési Mentálhigiénés Szolgálat-szenvedélybeteg közösségi ellátás példánya Békési Mentálhigiénés Szolgálat-szenvedélybeteg nappali ellátás példánya Békési Mentálhigiénés Szolgálat- pszichiátriai beteg nappali ellátás példánya

2 TARTALOMJEGYZÉK A társadalmi szervezet adatai 3. Házipénztár pénzkezelésének szabályai 3. Általános szabályai 3. Pénztári kifizetések 4. Pénztári befizetések 4. Készpénzfizetéssel kapcsolatos feladatok 4. Készpénz szállítása 4. A házipénztár nyitva tartása 4. Jegyzőkönyv hamis pénz átvétele esetén 4. Pénztári nyilvántartások vezetése 5. Elszámolásra kiadott előlegek szabályai 5. A házipénztár ellenőrzése 5. A pénzforgalom bankszámlán történő lebonyolításának rendje 5. Bankszámla feletti rendelkezés 5. A pénzkezelés felelősségi szabályai 6. Szigorúbb pénzkezelési szabályok és szankciók 6. Pénzkezelési szabályzat tartalma, ha nincs önálló pénztáros évi C. Számviteli törvény - A mérleg tagolása, tételeinek tartalma évi C. Számviteli törvény - A mérlegtételek alátámasztása leltárral évi C. Számviteli törvény - A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem 9. Záró rendelkezések 10.

3 A TÁRSADALMI SZERVEZET ADATAI A társadalmi szervezet neve: Mentálhigiénés Egyesület A társadalmi szervezet székhelye: 5630 Békés, Borosgyán u. 1/1. A társadalmi szervezet telephelye: 5630 Békés, Borosgyán u. 1/1. A társadalmi szervezet adószáma: A társadalmi szervezet képviseletére jogosult személy: Szűcs Judit A pénzkezelési szabályzat elkészítéséért, aktualizálásáért, a pénzkezelés pénzkezelési szabályzatnak megfelelő bonyolításáért, a pénzkezelés ellenőrzéséért a vállalkozás vezetője a felelős. Jogszabályváltozás esetén a változásokat 90 napon belül kell a pénzkezelési szabályzaton átvezetni. A pénzeszközöket a vállalkozás köteles pénzforgalmi bankszámlán tartani. A pénztárban csak a készpénzben lebonyolódó forgalomhoz szükséges pénzmennyiség lehet, az azt meghaladó pénzmennyiséget bankszámlán kell tartani. A vállalkozásnál egy pénztár működik, mely házipénztárként a vállalkozás működéséhez szükséges készpénzforgalmát bonyolítja le. A házipénztár a vállalkozás telephelyén működik. A vállalkozásnál a pénztári feladatokat a vállalkozás irodavezetője látja el. HÁZIPÉNZTÁR PÉNZKEZELÉSÉNEK SZABÁLYAI Általános szabályai A házipénztárban a vállalkozás működéséhez szükséges készpénzforgalom lebonyolítása történik. A házipénztári készpénzkezeléshez nem áll rendelkezésre önálló pénztárhelyiség, a házipénztár a vállalkozás vezetőjének a szobájában van elhelyezve. A készpénz tárolására és biztonságos őrzésére fémkazetta szolgál. A házipénztárban idegen pénzeket és értékeket nem lehet tartani. Pénztári kifizetések Kifizetés előtt a pénztáros megállapítja, hogy a pénzt felvenni kívánó személy és kedvezményezett azonos-e. Eltérés esetén a pénzt átvevő személynek át kell adnia a nevére szóló, szabályosan kiállított meghatalmazását. A meghatalmazást a meghatalmazónak és a meghatalmazottnak alá kell írnia, amely aláírások valódiságát két tanúnak aláírásával is igazolnia kell. A pénztáros kiállítja a kiadási pénztárbizonylatot, amelyet az összeg átvevőjének és pénztárosnak is alá kell írnia. Minden készpénzfizetési számlához kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani. Pénztári kifizetések legjellemzőbb jogcímei: készpénz befizetése bankszámlára, elszámolásra kiadott összegek kifizetése, készpénzfizetési számlák összegének kifizetése, tulajdonosi kölcsön visszafizetése.

4 Pénztári befizetések A házipénztári befizetésről a pénztáros kiállítja a bevételi pénztárbizonylatot, amelyet az összeg befizetőjének és a pénztárosnak is alá kell írnia. A bevételi pénztárbizonylatot 3 példányban kell kiállítani, amelyekből az első példány a könyvelési bizonylat. A második példány a Nyugta, amely a befizetés teljesítését igazoló elismervény. A Nyugta példányt a befizetőnek át kell adni. A harmadik példány a tőpéldány. Abban az esetben, amikor a készpénz befizetését más bizonylat egyértelműen igazolja nem kell kiállítani a bevételi pénztárbizonylatot. Ilyen bizonylat lehet például a vállalkozás által kiállított egyszerűsített (készpénzfizetési) számla. Pénztári befizetések jogcímei: készpénz felvétel bankból, elszámolásra kiadott összegek visszafizetése, készpénzfizetési számlák összegének bevételezése, tulajdonosi kölcsön befizetése. A házipénztárban a havonta maximum ,-azaz háromszázezer forint lehet. A házipénztári keretet meghaladó összeget bankszámlára be kell fizetni. A házipénztár záró készpénz-állomány maximumának megállapításánál nem kell figyelembe venni a munkabérek és más összegek kifizetésének teljesítéséhez az előző napon felvett és a következő munkanapon kifizetésre kerülő összegeket. KÉSZPÉNZFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A vállalkozás vagyonának védelme szempontjából a pénztárban tartott készpénz kezelése és megőrzése. A pénztáros a pénztárt teljes anyagi felelősséggel kezeli. A készpénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése. Egyéb értékek, részvények, egyéb értékpapírok, bélyegek, szigorú számadású nyomtatványok, csekkek stb. kezelése, megőrzése. KÉSZPÉNZ SZÁLLÍTÁSA Készpénz szállításának személyi és tárgyi feltételei: Ft-ig 1 fő Ft-ig 2 fő Ft feletti összegnél 2 fő gépkocsival A HÁZIPÉNZTÁR NYITVA TARTÁSA A pénztár szükség szerint tart nyitva. A bank és a pénztár közötti forgalom napján a pénztárnak nyitva kell lennie. Készpénz házipénztárból bankba történő befizetését és a bankból történő készpénz felvételt a házipénztárban azonnal, a készpénzmozgás napján könyvelni kell. JEGYZŐKÖNYV HAMIS PÉNZ ÁTVÉTELE ESETÉN Hamis pénz átvétele esetén a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a befizető nevét, lakcímét, személyi igazolványának a számát, továbbá, hogy a befizető kitől kapta a hamis pénzt. A jegyzőkönyvet a befizetőnek is alá kell írnia és a jegyzőkönyvet a hamis pénzzel együtt át kell adni az MNB-nek.

5 PÉNZTÁRI NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE A pénztárosnak minden befizetést és kifizetést időrendi sorrendben, analitikusan könyvelnie kell a pénztári nyilvántartásban. A pénztár analitikus könyvelése, nyilvántartása pénztárjelentés vezetésével történik. Készpénz kezelésével kapcsolatos bizonylatokat, a pénztár kiadási bizonylatokat, a bevételi bizonylatokat, a készpénzfelvételi utalványokat és a pénztárjelentéseket szigorú számadású nyilvántartásba kell venni. Ha van a vállalkozásnak valutája külön kell rendelkeznie valuta bevételi és valuta kiadási pénztárbizonylatokkal. Ha a vállalkozásnál a készpénz kezelésével kapcsolatos bizonylatokat szoftver segítségével állítják elő, abban az esetben rendelkeznie kell a szoftverkészítő azon nyilatkozatával, amelyben igazolja, hogy a szoftver mindenben megfelel a jogszabályi előírásoknak. ELSZÁMOLÁSRA KIADOTT ELŐLEGEK SZABÁLYAI Egy személy ugyanarra a célra csak úgy vehet fel ismeretlen pénzt, ha az előzőleg felvett összeggel elszámolt. A befizetendő és kifizetendő összegek kompenzálása nem megengedett. Elszámolásra előleg maximum 30 napra adható. Amennyiben az elszámolás időpontja a 30 napot meghaladja, akkor a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik. A határidőben történő elszámolás elmaradásakor az elszámolásra kötelezettet írásban kell értesíteni és felszólítani az elszámolásra. Ha az elszámolásra kötelezett a felszólításra sem számol el, akkor kártérítési eljárást kell indítani ellene. Ha az elszámolásra kötelezettnél az el nem számolt összeg meghaladja az forintot és a kötelezett a második felszólításra sem számol el, akkor rendőrségi feljelentést kell tenni. Az elszámolásra kiadott előlegekről teljes nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell az elszámolásra kiadott összeget, a kifizetés keltét, a pénzt felvevő nevét, az igénylést aláíró vezető nevét, az elszámolás határidejét, a felhasznált összeget, az elszámolás keltét, a visszafizetett összeget a bevételezés tételszámát. A kiküldetéssel kapcsolatos előleg és költség elszámolása a kiküldetési rendelvény alapján készül. A kiküldetés teljesítését a kiküldetést elrendelő aláírásával igazolja. A HÁZIPÉNZTÁR ELLENŐRZÉSE A házipénztár pénzkezelését rendszeresen, legalább havonta ellenőrizni kell. Meg kell állapítani, hogy a pénztár analitikus nyilvántartása egyezik-e a főkönyvi könyveléssel. A pénztár ellenőrzését dokumentálni kell. Szükség esetén fel lehet kérni külső számviteli szakértőt, hogy végezze el a pénztár szabályos kezelésének az ellenőrzését. A vállalkozás legfelsőbb fórumának (taggyűlésnek) legalább évente egyszer megbízást kell adnia a pénzkezelés szabályosságának a megvizsgálására. A PÉNZFORGALOM BANKSZÁMLÁN TÖRTÉNŐ LEBONYOLÍTÁSÁNAK RENDJE A pénzforgalom bankszámlán történő lebonyolítása során a bankszámla feletti rendelkezés a pénzintézettel kötött megállapodástól függ. A bankszámla felett csak a rendelkezési joggal felhatalmazott személyek rendelkezhetnek. BANKSZÁMLA FELETTI RENDELKEZÉS Bankszámla száma: Rendelkező személy azonosító adatai: Szűcs Judit AH ; mindenkori társelnök neve és SZIG száma Rendelkezési jog formája: Alapszabály és Bankszámlaszerződés aláírási címpéldánya

6 Rendelkezési jog kezdete: Rendelkezési jog vége: A rendelkezési jog folyamatos az ezzel ellentétes Közgyűlés határozatáig. A bankszámláról készpénzt felvenni csak készpénzfelvételi utalvánnyal lehet. A vállalkozás nevére szóló bankkártyával kifizetéseket teljesíteni és készpénzt felvenni a vállalkozás vezetőjének engedélyével lehet. Elszámolásra kiadott előleget bankszámláról történő felvétellel is lehet közvetlenül biztosítani. Egy személy ugyanarra a célra csak úgy vehet fel ismételten pénzt, ha az előzőleg felvett összeggel elszámolt. A PÉNZKEZELÉS FELELŐSSÉGI SZABÁLYAI A vállalkozás vagyonának védelméért, a pénzkezelésért a vállalkozás vezetője a felelős. A pénztárban tartott készpénzért és a pénztári forgalomért a pénztárosként is működő vezetőt teljes anyagi felelősség terheli. SZIGORÚBB PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYOK ÉS SZANKCIÓK A házipénztár adóról szóló törvényt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette, ezért az január 1-jén nem lépett hatályba. Emiatt a évi CXXXI törvény az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szigorította a pénzkezelés szabályait a számviteli törvény keretein belül. Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával pedig speciális mulasztási bírság kerül bevezetésre. Az adózó a számviteli törvényben meghatározott készpénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 500 ezer, illetve 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát. A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell többek között- azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. Számviteli politika keretében el kell készíteni: - a leltárkészítési és leltározási szabályzatát - az eszközök és a források értékelési szabályzatát - az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot - a pénzkezelési szabályzatot A évi CXXXI. Törvény az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szigorította a pénzkezelés szabályait a számviteli törvény keretein belül. A pénzkezelési szabályzatban rendelkeznie kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a

7 készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról. Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával pedig speciális mulasztási bírság kerül bevezetésre. Az adózó a számviteli törvényben meghatározott készpénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót határidő tűzésével- teljesítésre szólítja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A szigorított mulasztási bírság február 15-én lép hatályba. Az újonnan alakuló gazdálkodó a számviteli politikát, a szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni.. Jogszabályváltozás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős. A pénzkezelési szabályzatot az előírásoknak megfelelően formailag sokféleképpen össze lehet állítani, de tartalmát tekintve mindenképpen meg kell felelnie az előírásoknak. PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT TARTALMA, HA NINCS ÖNÁLLÓ PÉNZTÁROS A kis és közepes méretű vállalkozásoknál gyakori, hogy nincs önálló pénztáros, a pénz kezeléséért a tulajdonosi körből megválasztott vezető a felelős. Ilyen esetben gyakran előfordul, hogy nem minden esetben írja elő a pénzkezelési szabályzat a pénztár kiadási és bevételi bizonylatok használatát. Azokban az esetekben, amikor a készpénz mozgását más bizonylat igazolja, nem szükséges a pénztár kiadási és bevételi bizonylatokat kitölteni. Például a vállalkozás által kiállított, vagy a vállalkozás számára kiállított egyszerűsített számla egyértelmű, azonnali pénzmozgást igazol, ezért a pénztárbizonylat kiállítása nem szükséges, ha a pénzkezelési szabályzat tartalmazza azt a feltételt, hogy csak abban az esetben kell pénztár bevételi, vagy kiadási pénztárbizonylatot kiállítani, amennyiben más készpénzmozgást igazoló bizonylat nincs. Természetesen a számla mellé kell a fizetést igazoló pénztárbizonylat. Nem fordulhat elő olyan helyzet, hogy egyáltalán nincs pénztár kiadási és bevételi bizonylat egy vállalkozásnál. Néhány jellemző eset, amikor feltétlenül kell lennie pénztárbizonylatnak: pénz befizetés bankba, pénz felvétel bankból, tulajdonosi kölcsön befizetése pénztárba, illetve visszafizetése, elszámolásra kiadott összeg. Figyelemmel kell lenni arra, hogy minden esetben megfeleljünk a pénz kezelésére vonatkozó szabályoknak, a számviteli törvénynek és az az alapján készült saját pénzkezelési szabályzatunknak. A számviteli törvény szerint a készpénzmozgásokat azon a napon és ott kell rögzíteni, könyvelni amelyik napon és ahol a készpénz mozgása megtörtént. A gyakorlatban sokszor előfordul hiba, hogy a kiadási és bevételi pénztárbizonylatokat nem ott és akkor állítják ki, ahol és amikor a készpénz mozgása megtörtént, hanem a könyvelő utólag saját szoftverével készíti el. Ráadásul ezek a bizonylatok sok esetben alá sincsenek írva, így azok nem is alkalmasak bizonylatnak. A pénztár (analitikus) könyvelésének minden esetben a pénztár kiadások és bevételezések helyén kell megtörténnie, nem pedig a könyvelést végző vállalkozásnál utólag február 6-ától 30 napot meghaladó időtartamra adott előleg, elszámolásra kiadott kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik.

8 A 2006 évi CXXXI. Törvény kihirdetését követő, 45. napot követő naptól, február 6-tól a 30 napot meghaladó időtartamra adott előleg, elszámolásra kiadott összeg után kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik. A évi CXXXI. Módosító törvény ezen rendelkezését a hatálybalépése napjától adott előlegre, elszámolásra kiadott összegre kell alkalmazni. Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére vetítve kell kiszámítani. A december végéig hatályos személyi jövedelemadó törvény szerint a jövedelem megállapításánál nem kellett figyelembe venni a kamatkedvezmény számításánál a kizárólag a kifizető tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében adott előleget ÉVI C. SZÁMVITELI TÖRVÉNY A MÉRLEG TAGOLÁSA, TÉTELEINEK TARTALMA 22. (1) A mérleg tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza, "A", illetve "B" változatban. A vállalkozó az "A", illetve "B" változat közül választhat. Amennyiben azonban a vállalkozó az egymást követő üzleti évben nem azonos változat szerint készíti a mérleget, biztosítania kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik változatról a másikra való áttérést a kiegészítő mellékletben indokolni kell. (2) Az 1. számú mellékletben megadott mérleg tételeinek további tagolása megengedett. Új tételek is felvehetők, ha azok jogszabály szerinti tartalmát az előírt séma szerinti tételek egyikének e törvény szerinti elnevezése, tartalma sem fedi le. Ez esetben az új tétel tartalmát, az elkülönítés indokait a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. (3) Az 1. számú mellékletben megadott mérleg arab számmal jelzett tételei egy-egy római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoporton belül összevonhatók, ha a) azok összegükben a megbízható és valós összkép szempontjából nem jelentősek, b) azok összevonása elősegíti a világosság elvének érvényesülését, c) az összevont tételek részletezését és az összevonás indokát a kiegészítő melléklet tartalmazza. (4) A (3) bekezdés szerinti összevonás nem érintheti a kapcsolt vállalkozásokkal összefüggő tételeket. (5) Nem kell a mérlegben feltüntetni azon arab számmal jelzett tételeket, amelyeknél sem az előző üzleti évre, sem a tárgyévre vonatkozóan adat nem szerepel évi C. Számviteli törvény A mérlegtételek alátámasztása leltárral 69. (1) A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza - a (3) bekezdés figyelembevételével - a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

9 (2) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírokat és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. (3) Az árukészleteit az üzleti évben csak értékben nyilvántartó vállalkozó - a (2) bekezdéstől eltérően - az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti tételes leltározással értékbeni nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A leltározással megállapított érték és a könyv szerinti érték különbözetével a mérleggel lezárt üzleti év eredményét kell módosítani évi C. Számviteli törvény A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem 165. (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. (2) A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak. (3) A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is: a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell; b) az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. (4) A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell.

10 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A pénzkezelési szabályzat a vállalkozás pénzkezelésének alapdokumentációja. A pénzkezelési szabályzat előírásai a hatályos számviteli törvényben foglaltakkal összhangban áll. Az itt nem szabályozott kérdésekben a számviteli törvény vonatkozó előírásai szerint kell eljárni. A pénzkezelési szabályzat felülvizsgálata és aktualizálása a jogszabályi változások függvényében, de legalább évente történik. A Mentálhigiénés Egyesület minden munkavállalója köteles a Pénzkezelési Szabályzatot megismerni, a szabályokat elsajátítani és betartani. A Pénzkezelési Szabályzat minden szervezeti egységre vonatkozóan a kiadás időpontjában lép hatályba. A Mentálhigiénés Egyesület Pénzkezelési Szabályzatát a évi C. Számviteli törvény 22..-a; a 69. (1)-e; a 165. (1) bekezdése alapján szeptember 19. hatállyal kiadom. Módosítva kiadva: július 1. P.h. Szűcs Judit elnök A Pénzkezelési Szabályzatban foglaltakat megismertem és magamra nézve kötelezőnek tartom. Dátum: Dátum: Dátum: Dátum: Dátum: Munkatárs aláírása: Munkatárs aláírása: Munkatárs aláírása: Munkatárs aláírása: Munkatárs aláírása:

11 Pénzkezelési Szabályzat 1.sz. melléklet KIJELÖLÉS BIZONYLATKEZELÉSRE Bevételi és kiadási pénztárbizonylat aláírási jogosultsága Időszak: augusztus 1-től január 31. Kiállító, pénztáros: Tóthné Molnár Ildikó Ellenőr: Zsótér Zita Utalványozó: Szűcs Judit KIJELÖLÉS BIZONYLATKEZELÉSRE Bevételi és kiadási pénztárbizonylat aláírási jogosultsága Időszak: február 1-től visszavonásig Kiállító, pénztáros: Szűcs Judit Ellenőr: Zsótér Zita Utalványozó: Tüzes Katalin Erdei Melinda Békés, február 1. KIJELÖLÉS BIZONYLATKEZELÉSRE Bevételi és kiadási pénztárbizonylat aláírási jogosultsága Időszak: augusztus 13-tól visszavonásig Kiállító, pénztáros: Tüzes Katalin/Szűcs Judit Ellenőr: Zsótér Zita Utalványozó: Erdei Melinda/Tüzes Katalin Békés, augusztus 13. KIJELÖLÉS BIZONYLATKEZELÉSRE Bevételi és kiadási pénztárbizonylat aláírási jogosultsága Időszak: 2013.február 1-től visszavonásig Kiállító, pénztáros: Tüzes Katalin/Szűcs Judit Ellenőr: Zsótér Zita Utalványozó: Tüzes Katalin/Papné Nyeste Julianna/ Békés, 2013.február 1.