Kárpátalja megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljeskörű turisztikai vonzerő leltára

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kárpátalja megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljeskörű turisztikai vonzerő leltára"

Átírás

1 HU0013/NA/49 Egységes határrégiós turisztikai kínálatfejlesztés A Nyíregyházi Főiskola Egységes határrégiós turisztikai kínálatfejlesztés (HU0013/NA/49) című pályázata keretében készült Kárpátalja megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljeskörű turisztikai vonzerő leltára EGT & Norvég Finanszírozási Mechanizmus Magyar kormányzati társfinanszírozás

2 Kárpátalja Megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye teljes körű turisztikai vonzerő leltára,,egységes határrégiós turisztikai kínálatfejlesztés HU0013/NA/

3 Egységes határrégiós turisztikai kínálatfejlesztés HU0013/NA/49 Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék teljes körű turisztikai vonzerő leltára 1 Bevezetés A munka háttere A vonzerőleltár elkészítésének céljai és módszertana Kárpátalja megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye társadalmi-gazdasági helyzetképe A megyék áttekintő helyzetképe Kárpátalja Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Demográfiai jellemzők Kárpátalja Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Infrastruktúra Kárpátalja Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Gazdasági fejlettség, gazdasági szerkezet Kárpátalja Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Foglalkoztatottság, munkanélküliség Kárpátalja Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A megyék kistérségeinek illetve járásainak rövid bemutatása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeinek bemutatása Kárpátalja járásainak bemutatása Turisztikai környezet és kereslet A turizmus nemzetközi környezete Európa turizmusa Magyarország turizmusa Ukrajna turizmusa Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turizmusa Kínálati oldal Keresleti oldal Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonzerői tématerületenként Gyógyturizmus Falusi turizmus Gasztronómiai turizmus Ökoturizmus Vízi turizmus Kerékpáros turizmus Lovas turizmus Népművészet, szellemi, kulturális és építészeti örökségek Vallási turizmus Rendezvények fesztiválok Üzleti és konferencia (MICE) turizmus Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonzerői kistérségenként A Baktalórántházai kistérség

4 4.4.2 Csengeri kistérség turisztikai adottságai A Fehérgyarmati kistérség turisztikai adottságai Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség turisztikai adottságai A Kisvárdai kistérség turisztikai adottságai A Mátészalkai kistérség turisztikai adottságai A Nagykállói kistérség turisztikai adottságai A Nyírbátori kistérség turisztikai adottságai Nyíregyházai kistérség turisztikai adottságai A Tiszavasvári kistérség turisztikai adottságai A Vásárosnaményi kistérség turisztikai adottságai A Záhonyi kistérség turisztikai adottságai Kárpátalja megye turizmusa Kínálati oldal Keresleti oldal Beutazó turizmus Belföldi turizmus Kiutazó turizmus Kárpátalja megye vonzerői tématerületeként Gyógyturizmus Falusi turizmus Gasztronómiai turizmus Borturizmus Ökoturizmus Víziturizmus Kerékpáros turizmus Lovas turizmus Népművészet, szellemi, kulturális és építészeti örökségek Vallási turizmus Rendezvények fesztiválok Üzleti és konferencia (MICE) turizmus Kárpátalja megye vonzerői járásonként Beregszászi járás Huszti járás Ilosvai járás Munkácsi járás Nagybereznai járás Nagyszőlősi járás Ökörmezői járás Perecsényi járás Rahói járás Szolyvai járás Técsői járás Ungvári járás Voloci járás A két megye turisztikai célcsoportjainak elemzése A célcsoportok szegmentálása Földrajzi jellemzők: Demográfiai jellemzők: Motivációs jellemzők: Turisztikai szolgáltatás igénybevételének szervezettsége A célcsoportok elvárásai a turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatban Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közös turisztikai SWOT-elemzése és következtések Erősségek-Gyengeségek Lehetőségek-Veszélyek

5 7.3 Következtések Ábra- és táblázatjegyzék Ábrák Táblázatok

6 1 Bevezetés 1.1 A munka háttere A Nyíregyházi Főiskola márciusában pályázati úton támogatást nyert az,,egységes határrégiós turisztikai kínálatfejlesztés című projekt-ötletének megvalósítására. A projekt az EGT & Norvég Finanszírozási Mechanizmus megbízásából meghirdetett,,határon átnyúló együttműködés fejlesztése a magyar-ukrán határtérségben című, HU0013/NA/ PA-9 kódjelű pályázati program keretéből nyert támogatást. A Nyíregyházi Főiskola projektjének általános célja a magyar-ukrán határtérség turizmusának fellendítése, amihez a következő konkrét célokkal kíván hozzájárulni: 1. mindkét megye turisztikai értékeit magában foglaló, egységes turisztikai kínálat kialakítása 2. az ágazat képzési igényeinek meghatározása a célterületet illetően. Jelen tanulmány vonzerőleltár az 1. konkrét cél eléréséhez járul hozzá, hiszen aaz egységes turisztikai kínálat kialakításához, az eledható turisztikai termékeket jelentő, programcsomagok kidolgozásához, elengedehetetlen a turisztikai attrakciók pontos és naprakész felmérése, ismerete. 1.2 A vonzerőleltár elkészítésének céljai és módszertana A vonezerőleltár elkészítésének elsődleges célja az, hogy a szintén jelen projekt tevékenységei között szereplő komplex turisztikai programcsomagok kidolgozását megalapozza. Ez a logikai sorrend a projekt tevékenységeinek tervezésekor alakult ki, azonban nyilvánvaló, hogy a közvetlen értékesítésre szánt programcsomagok kidolgozásához, elengedhetetlen az attrakciók állapotának, elérhetőségének és egyéb velük kapcsolatos információknak a naprakész ismerete. Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék teljes körű, turisztikai vonzerőleltára átfogó képet kíván nyújtani a projekt célterülete, a két megye, idegenforgalmát befolyásoló külső és belső tényezőkről, így a megyék tásadalmi-gazdasági helyzetképe mellett, részletesen bemutatja napjaink turizmusának aktuális tendenciáit a világ, Európa, illetve Magyarország és Ukrajna vonatkozásában is. A két megye turisztikai helyzetképe mellett fontos a vonzerők mikrokörnyezetének minél alaposabb ismerete is, ahhoz, hogy a kínálatot megalapozottan lehessen számbavenni és fejleszteni, így a tanulmány kiemelten foglalkozik a kistérségek, illetve járások társadalmigazdasági helyzetének bemutatásával. A projekt célterületének, Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék idegenforgalmi kínálatának bemutatása a megyei vonzerőleltárakban történik, amelyeken belül kistérségek és járások szerinti csoportosításban követi egymást a legfontosabb attrakciók látnivalók és rendezvények és turisztikai szolgáltatások szállás- és vendéglátóhelyek számbavétele. A vonzerőleltár összeállítása alapvetően két forrásból történt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kistérségek közvetlen megkeresése a kistérségi társulások, illetve nagyobb városok turisztikával foglalkozó szakembereivel való kapcsolatfelvételt jelentette, akik az előzetesen összeállított vonzerőleltárakat kiegészítethették, véleményezhették, így összeségében naprakésszé és véglegessé vált a vonzerők leírása. Az előzetes vonzerőleltár összeállítása a témában elérhető szakirodalom, a települések, kistéréségek és egyedi attrakciók internetes elérhetőségei, illetve személyes bejárások és személyes helyismeret alapján történt meg. 5

7 2 Kárpátalja megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye társadalmi-gazdasági helyzetképe 2.1 A megyék áttekintő helyzetképe Kárpátalja 1. ábra Kárpátalja térképe Kárpátalja megye Ukrajna dél-nyugati részén terül el, magába foglalva a Kárpátok- hegység délnyugati vonulatait, valamint az Alföld egy részét. Észak-nyugaton Lengyelországgal (33,4 km hosszan), nyugaton Szlovákiával (98,5 km hosszan), dél-nyugaton Magyarországgal (130 km hosszan), délen Romániával (205,4 km hosszan), délkeleten pedig Ukrajna két másik megyéjével a Lvivi és az Ivani-Frankivszki megyékkel határos. Lakosságszámát és területi nagyságát tekintve a megye Ukrajna megyéi között kicsinek számít (2%). Területe: 12,8 ezer km2, lakosságszáma 1,2 millió fő. Kárpátalja 18 adminisztratív területi egységre tagolható, melyből 5 megyei jogú város (Ungvár, Munkács, Beregszász, Huszt, Csap) 13 pedig járás. A megyében 10 város, 20 városi jellegű település és 579 község található. Megyeszékhely Ungvár. A megye éghajlata nedves - szubkontinentális. A megye gazdag természeti és turisztikai potenciállal rendelkezik. Területén 360 ásvány és termálvíz-forrás található. A megye legértékesebb természeti erőforrásainak az erdők számítanak. A megye területének több mint 50%-át borítják lombhullató és fenyveserdők, kiterjedése mintegy ha féle ásványi anyag található nagyobb mennyiségben a megye területén, melyek közül 30 félét bányásznak. Ezek között Ukrajnában ritkaságszámba menő ásványok is találhatóak (perlit, ceolit, liparit, barit stb.). A vidék természetföldrajzi szempontból két részre osztható: hegyi (Kárpátok) és alföldi (Kárpátaljai alföld). A Kárpátok hegyvonulatai alkotják a megye területének közel 80 %-át, 6

8 átszelve a megyét északnyugat-délkeleti irányban, mintegy 240 km hosszan és 110 km szélességben. Legmagasabb pontja a Hoverla, melynek tengerszint feletti magassága méter. Az Északkeleti-Kárpátok gerincén széles hágók vezetnek át. Az Ung folyó völgyéből az Uzsoki-hágó (889 m), a Latorca völgyéből a Vereckei-hágó (841 m), a Fekete-Tisza völgyéből a Tatár-hágó (961 m) biztosítja a kényelmes átjárót. A vidéken található összes folyó a Tisza vízgyűjtőjének területéhez tartozik. A Kárpátalján található folyók, patakok és források együttes száma: Ebből nek a hossza nem éri el a 10 km-t sem, 152 folyónak a hossza pedig meghaladja azt. Kárpátalja megye területén 32 tó található, melyek közül a legkülönlegesebb a magashegyi (989 m) Szinevéritó. A tó vízfelülete 5 hektár, legnagyobb mélysége 22 méter. Kárpátalja megye területén a természet megóvása érdekében az UNESCO bioszféra-rezervátumainak nemzetközi hálózatába tartozó védett területeket hoztak létre. E területek magukba foglalják Kárpátalja valamennyi magassági övezetét. Képviselve vannak az előhegyek cserjéi, a hegyi bükkösök, a vegyes és tűlevelű erdők, szubalpi rétek, fenyő és égererdők és az alpesi övezet füves, mohás és sziklás vidéke Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2. ábra Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország északkeleti sarkában fekszik, belső határai Hajdú-Bihar megyével és Borsod-Abaúj-Zemplén megyével közösek. Külső határa, mely országhatár is egyben három országgal határos, Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával. Területe km², ezzel az ország hatodik legnagyobb megyéje. A megye településhálózatát 24 város és 205 község alkotja, megyeszékhelye Nyíregyháza. A városok zöme a megye nyugati, ill. középső részén helyezkedik el; aprófalvas térség főként a keleti részre, Fehérgyarmat, Vásárosnamény és Csenger térségére jellemző. 7

9 Földrajzi szempontból a megye területének nagy része az Alföldön belül két középtájra terjed ki, a Nyírségre és a Felső-Tisza vidékre. Éghajlata mérsékelt, kontinentális, de az Alföld délebbi tájainak éghajlatához képest kissé hűvösebb, csapadékosabb. Vízrajzi viszonyait tekintve elmondható, hogy területét természetes vízfolyásokban gazdag (Szatmár - Beregi síkság) és szegény (Nyírség, Rétköz, Nyíri-mezőség) területekre lehet tagolni. Legnagyobb folyója a Tisza, mely Tiszabecsnél lép be az országba és Tiszadob déli részén távozik a megyéből. A megye gazdag olyan területekben, melyek megőrizték eredeti természetes arculatukat, és ahol ritka növény- és állatfajok fordulnak elő. 12 országos jelentőségű természeti terület és 25 helyi jelentőségű természetvédelmi terület található itt, melyek hektáron terülnek el. Természetföldrajzi adottságokat tekintve a határmenti területek eltérő képet mutatnak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tájképi arculatát a Tisza felsőszakaszának felszínformáló munkája, valamint az emberi tevékenységek által a folyószabályozás és az Alföld felszínformáló folyamatai (szél) alakították. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településszerkezetében is megmutatkozik egyféle természeti feltételekhez és a területre jellemző gazdasági tevékenységhez kapcsolódó sajátosság. A megyében az aprófalvas, bokortanya településszerkezet a jellemző. Ukrajna Magyarországgal határos megyéjének természetföldrajza változatosabb képet mutat. Kárpátalja hazánkkal határos területét az Alföld északkeleti pereme, illetve a Kárpátok hegyvonulata alkotja. Kárpátalja természeti kincsekben gazdag területrésze kiváló turisztikai potenciállal rendelkezik. Természeti erőforrásai jelentősnek mondható. A megye településszerkezetének a kialakulása a természetföldrajzi adottságoknak megfelelően alakult. 2.2 Demográfiai jellemzők Kárpátalja Kárpátalja megye lakossága, a január 1-jei statisztikai adatok szerint 1 millió 243,4 ezer fő volt, mellyel az ország 24 megyéje közül mindössze a 17. legnépesebb. A népsűrűség Ukrajnában átlagosan 80 fő/km², Kárpátalja megyében pedig 97 fő/km², ugyanakkor jelentős különbségek vannak a megyén belül e tekintetben, hiszen a hegyvidéken van olyan járás, ahol csak 35 fő/km² a népsűrűség. A megyeszékhely, Ungvár lakossága 117,3 ezer fő. A falusi lakosság száma 781,5 ezer fő (63%), a városi lakosság száma pedig 461,9 ezer fő (37%). A nemek megoszlása a megyében: 646,2 ezer nő és 594,3 ezer férfi, jelentős a nőtöbblet tehát a megyében. A megyében a gyermekkorúak aránya 23,1%, a munkaképes lakosság aránya 59,1 %, az időskorúaké pedig 17,8 %. (Ukrajna vonatkozásában ezek az adtok a következőképpen festenek: gyermekkorúak aránya: 18,1 %, a munkaképes lakosság aránya 58,%, az időskorúaké pedig 23,9 %.) A természetes népesedési folyamatokat tekintve Voliny és Rivne megyék után Kárpátalján volt a legalacsonyabb a népességcsökkenés mértéke. Kárpátalja megye a XIX. század második felében valamint a XX. század 30-as éveiben a széleskörű külső és belső etnikai kapcsolatok területe volt: a magyarok, ukránok, románok, szlovákok, ruszinok, romák stb. éltek a megyében. Ezek a nemzetiségek a mai napig megtalálhatóak a megyében, mégpedig a következő részarányban: ukránok 80,5% - Kárpátalja megye egész területén, magyarok 12,1% - főként a beregszászi, nagyszőlősi, 8

10 ungvári és huszti járások területén, románok 2,6 % - técsői és rahói járás, romák 1,1% - Ungvár, Beregszász, Szolyva, Királyháza, Munkács, Tiszaújlak, szlovákok 0,5% - ungvári, szolyvai és perecsenyi járások, németek 0,3% - Pavsino, Palano, Szinyák, Uszty-Csorna, Técső és Nyimecka-Mokra települések, oroszok 2,5% Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Lakónépességének száma 2007-ben fő, mellyel az ország harmadik legnépesebb megyéje Pest megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye után. Népsűrűsége (96,2 fő/km²) alacsonyabb az országosnál (108 fő/km²), de magasabb, mint a régiós átlag (85,4 fő/km²). Az Észak - Alföldi Régió az ország legfiatalabb korösszetételű térségének számít, itt a legalacsonyabb az öregedési index (0,88), ezen belül is Szabolcs megye van a legjobb helyzetben mindössze 0,74-es index-el. Az országban itt a legnagyobb a gyermekkorúak aránya, a legfeljebb 14 éves korúak a lakosság 18,1%-át teszik ki, míg a 65 év felettiek 13,5%-kal a legalacsonyabb aránnyal képviseltetnek a megyében, mely a megyék sorában Pest megye mellett - is az első helyen áll. A megyén belüli folyamatokat vizsgálva megállapítható, hogy a természetes népesedési folyamatokat tekintve a korábbi évek tendenciái folytatódtak 2007-ben is. Pest megye után itt volt a legalacsonyabb a népességcsökkenés mértéke. A migrációs folyamatok tekintetében azonban már rosszabb helyzet mutatkozik óta folyamatosan és jelentős mértékben növekszik az elvándorlás a megyéből: az ezer főre jutó belföldi vándorlási különbözetet vizsgálva a megye elvándorlási mutatója (-7,5) országos szinten a szomszédos Borsod-Abaúj-Zemplén megye után a második helyre emeli Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét. Ennek okai főként a munkalehetőségek hiányával és az alacsonyabb életszínvonallal magyarázhatók. Az elvándorló lakosság legnagyobb százalékát főként a friss diplomások, illetve szakképzett fiatalok teszik ki, mely tovább súlyosbítja a megye helyzetét. A két megye demográfiai jellemzői igen hasonlóak: mindkét megyében a lakossági korösszetétel aránya hasonló mutatókkal jellemezhető. A fiatalkorúak magas aránya mellett az országos átlagokhoz képest alacsony a 65 év felettiek aránya. A munkaképes korosztály tekintetében a mutatók már kedvezőtlenebbnek mondhatók. A két megye a magas elvándorlás miatt egyre több magasan képzett fiatalt veszít, ami hosszabb távon is negatívan befolyásolja a térség gazdasági fejlettségét. A mindkét megyét sújtó magas elvándorlással párhuzamosan, a megyéken belül is jelentős a lakosság belső migrációja. Míg Kárpátalján a hegyvidéki térségek irányából az egész alföldi sáv irányába történő vándorlás a jellemző, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csak a megyeszékhely és közvetlen környéke a megyén belüli vándorlás célterülete. 2.3 Infrastruktúra Kárpátalja A megyében történt infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően elmondható, hogy január 1-jei adatok szerint a lakóépületek 58, 6 %-ban van vezetékes ivóvízellátás (szemben a 1995-ös évben jelezett 51%-al), 57,7 %-ban szennyvízelvezetés (1995-ben 49%), 45,1%- ban központi fűtés(1995-ben 42%), 77,1 %-ban vezetékes gáz (1995-ben 71%). Kárpátalja 9

11 megyében a 2008-as évben is mintegy 12%-al nőtt az építkezések száma, melynek megrendelői közel 90%-ban magánszemélyek voltak. Főként a hegyvidéki járások jellemzője, hogy sajnos még az alapvető infrastrukturális létesítmények is sok helyütt hiányoznak, igen ritka a vezetékes ivóvízellátás, a környezetkímélő, modern kommunális csatornarendszernek pedig nyoma sincs. A tavalyi évben az EU határon átnyúló együttműködést támogató forrásaiból felújításra került a Kaszony-Barabás határátkelőhöz vezető út 2 km-es szakasza. Hasonlóképpen 3 km-en új burkolatot kapott a Harangláb-Lónya határátkelőhöz vezető út, s hamarosan befejeződnek a Tiszaújlak-Tiszabecs nemzetközi határátkelőhöz tartozó híd rekonstrukciós munkálatai is. A 2006-ban felújított Csap-Kijev gyorsforgalmi út minden várakozást felülmúlva növelte meg a megyén áthaladó teherforgalmat. S nem csupán a Csap-Záhony határátkelőn mint ahogy az várható volt hanem a ukrán-szlovák (Ungvár-Felsőnémeti), valamint az ukrán-román (Nevetlenfalu-Halmi) határátkelőkön is. Kárpátalja fejlett közúti közlekedési hálózattal rendelkezik. Közút hálózatának hossza 3,5 ezer km-t tesz ki, melynek 97 %-a szilárd burkolatú. A főbb autópályák és autóutak megyéket, régiókat és országokat kötnek össze egymással. Ungvárról több mint 60 buszjárat indul több megyeszékhelyre, valamint a környező országok nagyobb városaiba. A megye vasúthálózata km hosszúságú, ebből 785 km főútvonal, melynek fele villamosított. A turisztikai infrastruktúra folyamatosan fejlődik ban hivatalosan 318 szanatórium, üdülő és szálloda működött egész évben a megye területén (a gyerektáborok ideiglenes jelleggel, főként a nyári időszakban üzemelnek). A szanatóriumok tekintetében a munkácsi és a szolyvai járásban működő szanatóriumok (összesen 10 db) adják az össz - férőhely több, mint 50 %-át. A szálláshelyek infrastruktúrája mindenben megfelel az európai igényeknek ban további 19 új turisztikai szálláshely nyílt Kárpátalján, melyek jelentős százaléka külföldi beruházás eredményeként jött létre. A szállodákban luxuslakosztályok várják a vendégeket, az üzleti célból érkezőket pedig teljes felszereltségű légkondícionált konferenciatermek. A szanatóriumok festői környezetben kínálnak hidro-, elektro- és klímaterápiás kezeléseket, balneológiai valamint egyéb ásványvizes gyógyítást, víz alatti masszázst. A megyében több mint 690 szálláshely, mintegy 15,6 ezer férőhellyel várja az idelátogató turistákat Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az 1990-es években jelentős infrastrukturális fejlesztések valósultak meg a megyében, elsősorban a gáz- és telefonellátottság vonatkozásában és 2007 között jelentősen megemelkedett a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma (55,4%-ról 93,7%-ra), továbbá folyamatosan emelkedett a szennyvízcsatorna-hálózatba bevont lakások száma is, itt azonban még jelentős elmaradások vannak, hiszen a lakásoknak alig több, mint fele (51,1%) rendelkezik közcsatornával. A megye közúti infrastrukturális ellátottsága megfelelőnek mondható, a legnagyobb gondot a burkolatok állapota jelenti, főként az alsórendű utakon. A megyét szeptemberétől az M3-as autópálya is érinti, mely az V. számú nemzetközi korridor részét képezi. Az autópálya Nyíregyháza-Vásárosnamény, valamint Vásárosnamény-országhatár közötti szakaszai előkészítési, tervezési fázis alatt állnak. Az elsőrendű utakon, a 4. számú főúton és a 41. sz. főúton jelentős áru- és személyforgalom bonyolódik, mely kiegészül a nemzetközi teherszállítás forgalmával is. 10

12 A két megye infrastrukturális fejlettsége jelentős különbséget mutat, ami egyrészt az eltérő természeti adottságokból, másrészt ez a meghatározóbb az elmúlt évtizedek eltérő társadalmi-gazdasági fejlődési tendenciáiból adódik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mindkét szempontból előnyösebb adottságokkal jellemezhető az infrastrukturális hálózatok kiépítése terén, amihez az elmúlt évtizedben jelentős mértékben az Európai Uniós források is hozzájárultak, habár az országon belül vasúthálózatát leszámítva az infrastrukturálisan kevésbé fejlett megyék közé tartozik. Kárpátalja infrastrukturális kiépítettsége Szabolcs- Szatmár-Bereg megyével és Ukrajna más megyéivel összevetve is kedvezőtlen. Ez azzal is magyarázható, hogy a térség természeti adottságai miatt a vonalas infrastruktúrák kiépítése nehezebben valósítható meg. A turisztikai szolgáltatások viszont megkövetelik a magas szintű infrastrukturális ellátottságot, amely a megye fontosabb turisztikai központjaiban megoldott. Kárpátalja út- és vasúthálózatának kiépítettsége elfogadhatónak mondható, de továbbra is jelentősek a területi különbségek. 2.4 Gazdasági fejlettség, gazdasági szerkezet Kárpátalja Az ipari ágazatok közül Kárpátalján fejlett a gépgyártás, az élelmiszeripar, a feldolgozóipar, melyek több mint felét uralják az összes ipari termelésnek. Jelentős szerepe van még a fakitermelésnek és feldolgozásnak, a könnyűiparnak, a vegy- és építőiparnak. Fejlett ipari létesítmények jobbára a munkácsi és ungvári járások területén, valamint Ungvár és Munkács környékén találhatóak. Nagyobb ipari üzemek ágazatok szerint: gépgyártás: Beregszászi Rádiógyár, Polimer-Technika (műanyagtermékek, autóelektronika), Tocsprilad Munkács (fémfeldolgozás), Eurocar (személygépkocsik gyártása), Yadzaki Ukraine (elektonikai kábelek), Konvektor gyár (gáz- és elektromos konvektorok gyártása), Jabil (mobiltelefonok elektronikai felszerelésének gyártása); faipar és erdőgazdaság: ENO-Mebli (bútorgyártás), Sten vállalat (fűrészáruk), Fisher Munkács (sítalpak, hokiütők készítése); könnyűipar: Groklin-Karpati (üléshuzatok varrása), Ungvári Ruhagyár (női- és férfiruha készítés), Sandres-Vinohradiv (ágynemű huzatok, párnák és paplanok készítése), LEGO Ruhagyár (női ruhák), Mrija Munkácsi Ruhagyár. A bruttó hazai termék (GDP) országos statisztikai adatait figyelembe véve láthatjuk, hogy a megye GDP-je az ország GDP-nek mindössze közel 1,5 %-át adja (2007) és ezzel a megyék rangsorában a 19. helyet foglalja el. Ez némi visszaesést mutat, hiszen 2004-ben még a 18. helyen állt megyénk, bár a részesedése akkor is 1,5 % körüli értéken volt. Az egy főre jutó GDP összege több mint 50 %-al nőtt 2004 és 2007 között (4200 hrivnyáról 8500 hrivnyára) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A régió és a megye gazdasági fejlettsége a bruttó hazai termék (GDP) adatainak elemzésével jellemezhető. Az Észak - Alföldi Régió GDP-je 2007-ben az ország GDP-jének 9,5%-át adta, míg a megye mindössze 3%-át. Mindkét érték csökkenő tendenciát mutat, ami 11

13 azt jelzi, hogy sem a régió, sem a megye nem állt felzárkózási pályára, az ország többi régiójához viszonyított gazdasági elmaradottságuk tovább mélyül. Az egy főre jutó GDP-t tekintve a megye az előző évekhez hasonlóan 2007-ben is a 19. helyet foglalta el, mindössze Nógrád megyét előzve meg a sorban, az érték az országos átlagnak csupán 53,6%-a volt. A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak főbb csoportjai szerinti megoszlása 2004-es adatokat tekintve, folyó áron - tükrözi a megye sajátos gazdasági szerkezetét. A mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás és halászat súlya 8,4% (az országos átlag 3,9%, a regionális 7,5% volt), az iparé 21% (országosan 25,8%, regionálisan 25,1%), az építőiparé 6,9% (országos: 5%, a regionális 6%). A szolgáltatások súlya 63,7% a megyében, míg az országban 65,2% és az Észak - Alföldi régióban 61,5%. Az arányok azóta sem változtak jelentősen: a megyében az országos átlaghoz képest jóval nagyobb a mezőgazdaság súlya. Habár a óta eltelt időszakban elsősorban a megyeszékhelyen több ipari termelőüzem is megtelepedett, az ipar súlya országos összehasonlításban még mindig nagyon alacsony. A szolgáltatási szektor GDP-hez való hozzájárulása viszont már majdnem elérte az országos szintet. Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági fejlettségét hasonló mutatókkal jellemezhetjük a két ország bruttó hazai termék adatainak elemzése alapján. Mindkét megye eltérő ipari tevékenységekkel kapcsolódik be az ország gazdasági vérkeringésébe, mégis a termelést és a GDP-hez való hozzájárulását tekintve napjainkig sem lépett a felzárkózás útjára. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, valamint Kárpátalja természeti adottságainak megfelelően a könnyűipar és a mezőgazdasági tevékenységet kiszolgáló vállalatok az alföldi területeken telepedtek meg. Hazánk északkeleti területén a természetföldrajzi adottságok nyújtotta lehetőségek (mind turisztikai, mind mezőgazdasági) kihasználatlannak mondható. A régió legtávolabbi területének gazdasági vérkeringésbe történő bekapcsolódását számos ipari beruházás, logisztikai telephelyek létesítése, az M3-as autópálya továbbépítése hivatottak segíteni. Kárpátalja vonatkozásában a gazdasági felélénkülését, gazdaságban betöltött szerepével, valamint a magasan kvalifikált szakemberek helyben történő alkalmazásával segíthetik. 2.5 Foglalkoztatottság, munkanélküliség Kárpátalja Kárpátalján a gazdaságilag aktív (15-70 éves) népesség aránya 2008-ban 64% volt összesen 590 ezer fő (a jelzett korosztályon belül), ami kevéssel, de meghaladja az országos átlagot (63,3%). A munkanélküli lakosság aránya (15-70 éves korcsoporton belül) fő volt, ebből regisztrált a munkanélküli központnál fő. A munkanélküliségi ráta a gazdaságilag aktív lakosság körében 2008-ban 6,4 %, a regisztráltak vonatkozásában 3,3 % volt, ami megegyezik az országos átlaggal. 12

14 2. A munkanélküliség alakulása Ukrajnában és Kárpátalján között 15 munaknélküliség (%) , ,9 9,6 9,1 7 8,2 8,6 7 7,2 Ukrajna Kárpátalja első félévében an keresték fel a kárpátaljai munkaügyi központokat. Ez a múlt év azonos időszakához képest 25,1 százalékkal kevesebb. Az ügyfelek 52,5 százaléka harmincöt éven aluli nő volt, ami a fiatal női korosztály kiemelten kedvezőtlen elhelyezkedési esélyeit jelzi. A megyei foglalkoztatási központ legfrissebb adatai szerint an szerepelnek adatbázisukban. S bár kevesebb lett az állást kereső, a nyilvántartott munkanélküliek száma 4,7 százalékkal növekedett. Kárpátalján a munkanélküli ráta 2,4% volt 2009 első félévében. Ez a mutató a Volóci járásban a legnagyobb (7,5%), Ungváron a legalacsonyabb (1,1%). A munkaügyi központok támogatásával az év eddig eltelt szakában an (az állást keresők 24,7 százaléka) találtak új munkahelyet. Ez 36,2 százalékkal marad el a múlt év azonos időszakának adatától Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A népesség gazdasági aktivitása mind az országos (54,9 %), mind a régiós átlagtól (50,8%) elmarad: 2007-ben a megyei éves korosztály 49,7%-a volt aktív, azaz 214,2 ezer fő gazdaságilag aktív lakos mellett 217,2 ezren inaktívnak számítottak. A munkanélküliségi ráta 14,7%-os volt a 2007-ös évben, mely 31,5 ezer fő regisztrált munkanélkülit jelent. A megyei munkanélküliségi ráta magasabb volt, mint a régiós (10,8%), illetve az országos (7,4%) átlag, ami tükrözi a megye gazdaságának és munkaerő-piacának lemaradását országos viszonylatban. A megye foglalkoztatási aránya 42,4% volt, mely alacsonyabb a régiós (45,3%) és az országos (50,9%) átlagtól is. Borsod-Abaúj-Zemplén megye után a második helyen itt a legalacsonyabb a foglalkoztatottság, ami Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legfőbb gyengesége. 13

15 A foglalkoztatottak ágazatok szerinti megoszlását mutatja be a 3. ábra. Az ábrán jól látható, hogy a szolgáltatások (64%) után a legnagyobb arányban, 31%-ban az iparban (ipar és építőipar együtt) dolgoznak a megye foglalkoztatottjai. Ez az arány az országos átlagtól kis mértékben tér el, hiszen országosan 32,6% az iparban, míg 62,7 % a szolgáltatásokban dolgozók aránya. A munkaerőpiaci átrétegződés tendenciáit tekintve a legnagyobb változások a szűken vett ipar és a kereskedelem szektoraiban történtek. Az iparban (építőipar nélkül) dolgozók aránya 33%-ról (2002) 25 %-ra esett vissza, míg a kereskedelemben dinamikus volt a bővülés, így már az összes foglalkoztatott 14%-a dolgozik ezen ágazatban, arányuk csaknem megduplázódott 2000 óta. 3. ábra Szabolcs-Szatmár-Bereg megye foglalkoztatottainak gazdasági ágazatok szerinti megoszlása, % 40% 25% 6% mezőgazdaság ipar építőipar kereskedelem vendéglátás szállítás, posta egyéb szolgáltatás* 8% 3% 14% *egyéb szolgáltatás: pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, közigazgatás, oktatás, egészségügy, egyéb közösségi, személyi szolgáltatások Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai évkönyve 2007, KSH, Ukrajna és Magyarország két szomszédos, határmenti megyéjének foglalkoztatási és munkanélküliségi rátája jelentős különbséget mutat. Kárpátalján a gazdaságilag aktív lakosok száma jóval magasabbnak mondható, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Pozitív folyamat, hogy megyénkben ez a szám lassú növekedésnek indult, ami az új ipari üzemek és egyéb termelő vagy szolgáltató létesítmények előnyös közlekedésföldrajzi csomópontokban való megtelepedésével magyarázható és az M3-as autópálya továbbépítésével remélhetőleg tovább folytatódik, újabb elmaradott területeket kapcsolva be a gazdaság vérkeringésébe. Mindezt alátámasztja, hogy a regisztrált munkanélküliek aránya megyénkben magasabb volt az országos átlaghoz képest, míg Kárpátalja járásaiban alig haladta meg az országos átlagot. Mindkét megyében tapasztalható, hogy a munkanélküliek munkahelyhez történő jutása lassú növekedést mutatott a vizsgált időszakban. 14

16 2.6 A megyék kistérségeinek illetve járásainak rövid bemutatása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeinek bemutatása Baktalórántházai kistérség Területe: 452 km² Lakosságszám: fő Népsűrűség: 77,6 fő/km² Városok száma: 2 Falvak száma: 17 A kistérséghez tartozó települések: Apagy, Baktalórántháza 1, Besenyőd, Berkesz, Laskod, Levelek, Magy, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkarász, Nyírkércs, Nyírmada, Nyírtass, Nyírtét, Ófehértó, Petneháza, Pusztadobos, Ramocsaháza, Rohod. A Baktalórántházai kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középső részén, a megyeszékhelytől keletre helyezkedik el. Kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően közúton jól megközelíthető, elsősorban a 41-es főúton, hamarosan a továbbépülő M3-as autópályán is, és vasúti összeköttetéssel is rendelkezik, a 116. számú, Nyíregyháza-Vásárosnamény vonal révén. A kistérség az ipar mellett kiemelkedik a mező-és erdőgazdaság, és halászat szerepe, hiszen az ipar is elsősorban ezen ágazatok alapanyagait dolgozza fel. A mezőgazdaságon belül a földművelés szerepe kiemelkedő: a gyümölcstermesztés (meggy, alma), konyhakerti növények termesztése, szántóföldi növénytermesztés (rozs, dohány, napraforgó). A jelentős erdőterületeknek köszönhetően az erdő- és vadgazdálkodás mellett a méhészet szerepe is egyre inkább felértékelődik, az erdők turisztikai célú hasznosítása még kismértékű, annak ellenére, hogy természeti szépségekben gazdag a táj Csengeri kistérség Területe: 247 km² Lakosságszám: fő Népsűrűség: 37,5 fő/km² Városok száma: 1 Falvak száma: 10 A kistérséghez tartozó települések: Csenger, Csengerújfalu, Csengersima, Komlódtótfalu, Pátyod, Porcsalma, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamostatárfalva, Tyukod, Ura. A Csengeri kistérség a megye keleti perifériáján elhelyezkedő, legkisebb területű és népességű kistérsége. A kistérség egyik fő problémája a kedvezőtlen közlekedés-földrajzi helyzet: közúton a 49. számú főúton, vasúton pedig a Mátészalka-Csenger 114. számú mellékvonalon közelíthető meg. Románia felé a Csengersima-Petea közúti határátkelő biztosít kapcsolatot. A kistérség periférikus helyzetéből következően gazdasága fejletlen. A legtöbben a Csengeri kistérségben is a szolgáltatási szektorban dolgoznak, amely 1 A városi rangú települések félkövér betűtípussal lesznek szedve a települések felsorolásáná minden kistérség esetében. 15

17 elsősorban a közigazgatásban, közintézményekben és a kereskedelemben. Az iparban a feldolgozóipari (mezőgazdasági és könnyűipari) vállalkozások dominálnak, ám termékeik elsősorban a helyi, megyei piacon versenyképesek. A kedvezőtlen talajadottságok ellenére a kistérségben meghatározó a növénytermesztés, amelynek feldolgozott, konzervipari termékeit jelentős részben külpiacokon értékesítik Fehérgyarmati kistérség Területe: 703 km² Lakosságszám: fő Népsűrűség: 54,4 fő/km² Városok száma: 1 Falvak száma: 48 A kistérséghez tartozó települések: Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Darnó, Fehérgyarmat, Fülesd, Gacsály, Garbolc, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Olcsvaapáti, Panyola, Penyige, Rozsály, Sonkád, Szamossályi, Szamosújlak, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán. A Fehérgyarmati kistérség az ország legkeletibb fekvésű kistérsége, a magyar-ukrán-román hármashatárnál helyezkedik el. A kistérség közúton és vasúton egyaránt nehezen megközelíthető, habár a 491-es út a tiszabecsi határátkelő révén Ukrajnával is összeköttetést biztosít. A megye legnagyobb területű és legtöbb települést (49) magában foglaló kistérsége lakosságszám alapján azonban csak a hetedik, ami a kis- és aprófalvas településhálózat következménye. Az iparnak a térségben alapvetően nincs hagyománya. A jelentősebb ipari vállalkozások Fehérgyarmaton működnek, jellemzően a könnyűipar területén elektronika, fa- és fémipar, valamint az építőipar. A térség adottságai az élelmiszeriparnak és a mezőgazdasági termékfeldolgozásnak egyaránt kedveznek. A jelenlegi feldolgozóipari termelés azonban a termelési potenciálhoz képest igen mérsékelt Ibrány-Nagyhalászi kistérség Területe: 521 km² Lakosságszám: 86,9 fő Népsűrűség: fő/km² Városok száma: 4 Falvak száma: 13 A kistérséghez tartozó települések: Balsa, Beszterec, Buj, Demecser, Gávavencsellő, Gégény, Ibrány, Kék, Kemecse, Nagyhalász, Nyírbogdány, Paszab, Székely, Tiszabercel, Tiszarád, Tiszatelek, Vasmegyer. Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség kedvező, Nyíregyházához közeli, fekvése ellenére közlekedési szempontból már némileg kedvezőtlenebb helyzetű, hiszen a 4-es főút éppen csak érinti a térséget, míg a 38-as főút közvetlenül a kistérség mellett halad el, jelentősebb 16

18 bekötőút nélkül a kistérség irányában. A 100-as vasúti fővonal szintén csak a kistérség délkeleti részén halad, habár Kemecsét, Demecsert és Gégényt is érinti. A Nyíregyházát Balsával és Dombráddal összekötő Nyírvidéki Kisvasút ugyan a kistérség északi és nyugati területeit jól lefedi, azonban a vonal jelenlegi kiépítettsége és állapota nem alkalmas a napi személyszállítás megfelelő szintű lebonyolítására, turisztikai célú hasznosítása pedig szintén nem megoldott. A kistérés gazdaságában alárendelt az ipari szerepe, a szolgáltatási szektort is elsősorban a közszféra és az utóbbi években fejlődésnek indult turizmus képviseli, mely főként a természeti környezet látnivalóira és a Tisza kínálta lehetőségekre épül Kisvárdai kistérség Területe: 444 km². Lakosságszám: fő. Népsűrűség: 120,2 fő/km². Városok száma: 2 Falvak száma: 19 A kistérséghez tartozó települések: Ajak, Anarcs, Dombrád, Döge, Fényeslitke, Gyulaháza, Jéke, Kékcse, Kisvárda, Lövőpetri, Mezőladány, Nyírlövő, Pap, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Szabolcsveresmart, Tiszakanyár, Tornyospálca, Újdombrád és Újkenéz. A Kisvárdai kistérségnek a földrajzi fekvése és megközelíthetősége egyaránt kedvező, hiszen a megyeszékhelytől északkeletre helyezkedik el, és a 4-es számú főút és a 100-as számú vasúti fővonal révén kiválóak a közlekedési kapcsolatai országos és nemzetközi viszonylatokban is. A kistérség gazdasági szempontból a megye fejlettebb térségei közé tartozik, az ipar nagyobb szerepe miatt, amely elsősorban Kisvárdán összpontosul. Azonban a kistérésen belül is megfigyelhető egy fejlettebb sáv, amely a főút és a vasútvonal közelében elhelyezkedő településeket foglalja magába, míg a közlekedési tengelytől távolabbi települések kevésbé fejlettek, gazdaságukban nagyobb a mezőgazdaság szerepe. A kistérségben az idegenforgalomi szektor lassú fejlődése is megfigyelhető, amely a természeti értékekre és Kisvárda összetettebb kínálatára épül Mátészalkai kistérség Területe: 625 km². Lakosságszám: fő. Népsűrűség: 104,7 fő/km². Városok száma: 3 Falvak száma: 23 A kistérséghez tartozó települések: Fábiánháza, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Hodász, Jármi, Kántorjánosi, Kocsord, Mátészalka, Mérk, Nagydobos, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Ópályi, Ököritófülpös, Őr, Papos, Rápolt, Szamoskér, Szamosszeg, Tiborszállás, Vaja, Vállaj. A Mátészalkai kistérség a megye keleti felének központi kistérsége, így fekvése kedvezőnek tekinthető, megközelíthetősége pedig megfelelő, hiszen a 49-es főút mellett a 471-es és a 491-es számú közutak is érintik területét. Mátészalka megyei vasúti alközpontként is 17

19 funkcionál, hiszen több vasútvonal is a városból indul, illetve a városon át halad, azonban villamosított vonal nem érinti a kistérséget. Mindezek ellenére a kistérség gazdasága fejletlen, hiszen domináns a mezőgazdaság szerepe, a nem mezőgazdaságra épülő, fejlett technológiákat alkalmazó feldolgozóipar csak Mátészalkára jellemző, ahol az Optomechatronikai Klaszter továbbfejlesztésével és új, tőkeerős vállalkozások betelepülésével jelentős teret nyerhet az innovációs tevékenység, és a világszerte versenyképes optikai termékek előállítása Nagykállói kistérség Területe: 518 km². Lakosságszám: fő. Népsűrűség: 87,1 fő/km². Városok száma: 3 Falvak száma: 6 A kistérséghez tartozó települések: Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Nagykálló, Szakoly, Újfehértó. A Nagykállói kistérség a megyeszékhely közvetlen közelében, Nyíregyházától délre fekszik. Közlekedésföldrajzi helyzete kiváló, hiszen az M3-as autópálya mellett a 4-es számú főút, a 100-as számú vasúti fővonal is áthalad rajta. Kedvező fekvése ellenére gazdasága fejletlen, ami a megyeszékhely közelségével is magyarázható, hiszen a Nyíregyházához közeli települések gazdasági fejlesztése háttérbe szorult, elsődlegesen munkaerő kibocsátó szerepük volt az elmúlt évtizedekben. A szolgáltatások és az ipar térségbeli aránya elmarad a megyei átlagértéktől, csak az ezen funkciókat koncentráló, kistérségi központ, Nagykállóban haladja meg el azt. A kistérség két legnagyobb és legkedvezőbb fekvésű települése, Nagykálló és Újfehértó, érezhető fejlődésnek indult az elmúlt években, ami a külföldi befektetőknek és a helyi erőforrásokra támaszkodó vállalkozásoknak egyaránt köszönhető Nyírbátori kistérség Területe: 696 km² Lakosságszám: fő Népsűrűség: 63,6 fő/ km² Városok száma: 3 Falvak száma: 17 A kistérséghez tartozó települések: Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Máriapócs, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem. A Nyírbátori kistérség a megye legdélibb fekvésű, Romániával is határos kistérsége. Periférikus fekvése ellenére megközelíthetősége megfelelőnek tekinthető, hiszen mind Nyíregyháza, mind Debrecen (471-es út) irányából jól megközelíthető, Románia felé pedig Vállajnál található közúti határátkelő. Vasúton szintén megyeszékhely irányából 18

20 megközelíthető, a 110-es és a 113-as mellékvonalak révén, IC-járattal is elérhető. A kistérségben jelentős ipari tevékenység csak Nyírbátorban folyik, ahol az utóbbi évek befektetései következtében megjelentek a modernebb technológiát alkalmazó, túlnyomórészt exportra termelő cégek. A többi település alapvetően mezőgazdasági jellegű. Nyírbátor fejlett szolgáltatásaival és kulturális kínálatával tűnik ki a térség teleülései közül Nyíregyházai kistérség Területe: 539 km² Lakosságszám: fő Népsűrűség: 264,9 fő/ km² Városok száma: 2 Falvak száma: 7 A kistérséghez tartozó települések: Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő. A Nyíregyházi kistérség a megyeszékhely agglomerációját foglalja magába. A kedvező fekvés és a szuburbanizáció kiteljesedésével a Nyíregyháza melletti falvak egyre inkább városiasodnak, és a megyeszékhelyet kiegészítő, úgynevezett alvó- vagy lakótelepülésekké válnak. Míg Nyíregyháza évtizedek óta a megye ipari és szolgáltatási központja, a környező falvak érintetlen, környezeti ártalmaktól, zsúfoltságtól mentes környezete egyre több kitelepülőt vonz a megyeszékhelyről, így korábbi egyeduralkodó mezőgazdasági funkciójuk is fokozatosan háttérbe szorul Tiszavasvári kistérség Területe: 479 km² Lakosságszám: fő. Népsűrűség: 77,5 fő/ km². Városok száma: 3 Falvak száma: 7 A kistérséghez tartozó települések: Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Tímár, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök és Tiszanagyfalu, Tiszavasvári. A megye legkeletibb fekvésű kistérsége, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyék közé ékelődik be. Elérhetősége viszonylag kedvező, hiszen közvetlen közelében halad el az M3-as autópálya, fő közúti közlekedési tengelye pedig a 36-os főút pedig, északi területeit pedig a 38-as főút tárja fel. Fő vasútvonala a Nyíregyházát Miskolccal összekötő 100c fővonal, amelyből 2 mellékvonal is kiágazik. Míg Tiszavasvári főként a szocializmus évtizedei alatt kiépült iparváros, a térség többi települése egyértelműen mezőgazdasági jellegű. A kedvező adottságok ellenére a turizmusnak egyelőre nincs jelentős szerepe a kistérség gazdasági életében. 19

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók 1 Ajak 3.500,- 2,0 2 Anarcs 1,4 3 Apagy 8.000.- 1,5 100,- 4 Aranyosapáti 3.000.- 1,5 500,- 5 Baktalórántháza 250.- Ft/m2 500,- 1,2

Részletesebben

A MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI EGYESÜLETÉNEK

A MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI EGYESÜLETÉNEK Mozgáskorlátozottak Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete 4400 Nyíregyháza, Tiszavasvári u. 41. Telefonszám: (42)410-522 Fax: (42) 410-277 E-mail címek: szszbegy@meoszinfo.hu postmaster@szszbmegy.t-online.hu

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Cím Telefonszám Levelezési cím Fax: Földművelésügyi Igazgatóság 4400, Keleti u. 1. 42/508-300 4401 Pf. 304. 42/508-311 Földművelésügyi és

Részletesebben

1. helyen végzett szállító pályázatának benyújtási ideje. 2. helyen végzett 2. helyen végzett szállító. 1. helyen végzett szállító pontszáma

1. helyen végzett szállító pályázatának benyújtási ideje. 2. helyen végzett 2. helyen végzett szállító. 1. helyen végzett szállító pontszáma Ellátott intézmény OM azonosító Ellátott intézmény neve Ellátott intézmény címe Tankerület pontszáma pályázatának benyújtási ideje 2. helyen végzett 2. helyen végzett pontszáma 2. helyen végzett pályázatának

Részletesebben

Működési engedéllyel rendelkező gyermekjólét és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények (2012.02.29.)

Működési engedéllyel rendelkező gyermekjólét és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények (2012.02.29.) Működési engedéllyel rendelkező gyermekjólét és gyermekvédelmi k, intézmények (201029.) Sorszám Intézmény/ neve, székhelye Intézmény telephelye/területi irodája Fenntartó neve, székhelye Fenntartó típusa

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság 2015. augusztus hó

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság 2015. augusztus hó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság 2015. augusztus hó nap 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26 27. 28. 2015. Augusztus havi traffipax

Részletesebben

Település neve Lakosság szám/ gyermekszám

Település neve Lakosság szám/ gyermekszám Sor szám elepülés neve Lakosság szám/ gyermekszám GYERMEKJÓLÉI SZOLGÁLAÁS Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében 2010. GYERMEKJÓLÉI Gyermekjóléti szolgálat GYERMEKJ Főállásban Nem főállásban ársult SZOLGÁLA ÓLÉI

Részletesebben

VÁRAKOZÁSI IDŐK JEGYZÉKE

VÁRAKOZÁSI IDŐK JEGYZÉKE SZABOLCS VOLÁN Zártkörűen Működő Közlekedi Rzvénytársaság Nyíregyháza, Korányi F. u. 12. A 2013/2014. évi Hivatalos VOLÁN Autóbusz Menetrend csatlakozásaival kapcsolatban megállapított VÁRAKOZÁSI IDŐK

Részletesebben

VÁRAKOZÁSI IDŐK JEGYZÉKE

VÁRAKOZÁSI IDŐK JEGYZÉKE SZABOLCS VOLÁN Zártkörűen Működő Közlekedi Rzvénytársaság Nyíregyháza, Korányi F. u. 12. A 2014/2015. évi Hivatalos VOLÁN Autóbusz Menetrend csatlakozásaival kapcsolatban megállapított VÁRAKOZÁSI IDŐK

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság 2015. január hó

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság 2015. január hó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság 2015. január hó nap 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 2015. február havi traffipax menetrend ( Autópálya alosztály ) mérés

Részletesebben

FEHÉRGYARMAT AUTÓBUSZÁLLOMÁSRÓL INDULÓ HELYKÖZI AUTÓBUSZJÁRATOK KIVONATOS JEGYZÉKE

FEHÉRGYARMAT AUTÓBUSZÁLLOMÁSRÓL INDULÓ HELYKÖZI AUTÓBUSZJÁRATOK KIVONATOS JEGYZÉKE FEHÉRGYARMAT AUTÓBUSZÁLLOMÁSRÓL INDULÓ KIVONATOS JEGYZÉKE Érvényes: 2013. december 15-től www.szabolcsvolan.hu 5 Baktalórántháza, Fő tér M 5:40 S 6:15 be11:00 M12:10 be13:10 Beregsurány, aut. vt. M 5:45

Részletesebben

Projekthelyszín település(ek) A projekt elő készítettsége

Projekthelyszín település(ek) A projekt elő készítettsége GF3: Kis- és középvállalkozások közvetett közösségi GF3_megye_8: Megyei turisztikai marketingstratégia kidolgozása Megye minden járása Megye minden települése projektötlet Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei

Részletesebben

Működési engedéllyel rendelkező szociális szolgáltatók, intézmények

Működési engedéllyel rendelkező szociális szolgáltatók, intézmények Működési engedéllyel rendelkező szociális szolgáltatók, intézmények (2012.02.29.) Fenntartó neve, Intézmény neve Intézmény székhelye, Szolgáltatások és Egyéb, székhelye telephelyek férőhelyszám ellátottak

Részletesebben

03. 09.00-13.00 Északi-Keleti-Déli cs.pont - Kálmánháza ( jobb - bal ) 04. 09.00-13.00 Északi-Keleti-Déli cs.pont - Kálmánháza ( jobb - bal )

03. 09.00-13.00 Északi-Keleti-Déli cs.pont - Kálmánháza ( jobb - bal ) 04. 09.00-13.00 Északi-Keleti-Déli cs.pont - Kálmánháza ( jobb - bal ) 2013. NOVEMBER havi traffipax Autópálya alosztály nap mérés tervezett ideje mérés tervezett helye 01. 09.00-13.00 Északi-Keleti-Déli cs.pont - Kálmánháza ( jobb - bal ) 02. 09.00-13.00 Északi-Keleti-Déli

Részletesebben

A NYÍRSÉGVÍZ Zrt. alapvető feladata a víztermelés, - kezelés és ellátás, és a szennyvízelvezetés- és kezelés.

A NYÍRSÉGVÍZ Zrt. alapvető feladata a víztermelés, - kezelés és ellátás, és a szennyvízelvezetés- és kezelés. Nyújtott közszolgáltatások: A NYÍRSÉGVÍZ Zrt. alapvető feladata a víztermelés, - kezelés és ellátás, és a szennyvízelvezetés- és kezelés. A szolgáltatás igénybevételének rendje: Szolgáltatás létrehozása,

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Képviselő-testületének 2013. október 24. napján a Demecseri Polgármesteri Hivatal A épülete (4516. Demecser, Kétezer-egy tér 1.) Polgármester Irodájában megtartott

Részletesebben

2.) Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Társulási Megállapodása módosításának elfogadása tárgyában

2.) Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Társulási Megállapodása módosításának elfogadása tárgyában Balkány Város Képviselő-testületének 2013. június 27-én megtartott rendkívüli ülésének: a.) Tárgysorozata b.) Jegyzőkönyve c.) Határozatai (97-100) T á rg ysoroza t 1.) Előterjesztés a Központi Egészségügyi

Részletesebben

Debreczeni csendőrkerület.

Debreczeni csendőrkerület. Sk J ). IH" CZ('nl f'sendórl"'rül," Debreczeni csendőrkerület. M. kir. debreczeni csendőrkerületi parancsnokság Debreczen. a) segédtisztség Tel. 444. b) katonai ügyész Tel. 225. c) törzsgazdasági hivatal

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 5/2006.(I. 25.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 5/2006.(I. 25.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 5/2006.(I. 25.) számú h a t á r o z a t a a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Társulási Megállapodásának és Alapító Okiratának

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS 2. MÓDOSÍTÁSA

VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS 2. MÓDOSÍTÁSA 1KF VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS 2. MÓDOSÍTÁSA V. SZERELÉSI KÖRZET [A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÁSOK ORSZÁGOS DIGITÁLIS VÉTELÉNEK BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN VEVŐDEKÓDEREK TELEPÍTÉSE A DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS FOLYAMATHOZ

Részletesebben

Tiszavasvári Polgármesteri Hivatal Képviselő-testületi ülésterme (4440 Tiszavasvári, Városháza tér 4.)

Tiszavasvári Polgármesteri Hivatal Képviselő-testületi ülésterme (4440 Tiszavasvári, Városháza tér 4.) JEGYZŐKÖNYV Készült: Helye: 2013. szeptember 30-án Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendkívüli, nyílt üléséről. Tiszavasvári Polgármesteri Hivatal Képviselő-testületi ülésterme (4440

Részletesebben

Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Levéltára

Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Levéltára Tartalomjegyzék IV. Megyei törvényhatóságok (1335) 1451-1950... 1 V. Mezővárosok, rendezett tanácsú városok, megyei városok, községek 1547-1950 (1983)... 10 VI. A központi államigazgatás területi szervei

Részletesebben

Észak-Aföldi régió területi hulladékgazdálkodási terv 20031

Észak-Aföldi régió területi hulladékgazdálkodási terv 20031 Észak-Aföldi régió területi hulladékgazdálkodási terv 20031 Észak-Aföldi régió területi hulladékgazdálkodási terv 2003 A közölt adatok, kiértékelések szabadon felhasználhatók a tervezi etika szabályinak

Részletesebben

Családi napközi Intézmény neve Működés helye Vezető Telefon Férőhelyek száma

Családi napközi Intézmény neve Működés helye Vezető Telefon Férőhelyek száma SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁDI NAPKÖZIK, HÁZI GYERMEKFELÜGYELET CÍMLISTÁJA 20.. Családi napközi Intézmény neve Működés helye Vezető Telefon Férőhelyek száma Hétszínvirág Családi Napközi 448 Nyíregyháza-Sóstóhegy

Részletesebben

J E G Y Z Õ K Ö N Y V

J E G Y Z Õ K Ö N Y V ÚJFEHÉRTÓ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu Száma: 41-84/2010. J E G Y Z Õ K Ö N Y

Részletesebben

MŰANYAG ÉS FÉM CSOMAGOLÁSI HULLADÉK, ITALOSKARTONDOBOZ:

MŰANYAG ÉS FÉM CSOMAGOLÁSI HULLADÉK, ITALOSKARTONDOBOZ: 2015 Apagy Biohulladék szállítás BIOHULLADÉK: gyümölcs- és zöldségmaradvány, hervadt virág, falevél, levágott fű, kerti gyom, összeaprított ág, faforgács, fűrészpor, fahamu 2015 Balkány 2015 Balsa 2015

Részletesebben

Pályázati feltételek és bírálati szempontok. a Hortobágyi Nemzeti Parki Termék védjegy használatához. A védjegy. A védjegy célja

Pályázati feltételek és bírálati szempontok. a Hortobágyi Nemzeti Parki Termék védjegy használatához. A védjegy. A védjegy célja Pályázati feltételek és bírálati szempontok a Hortobágyi Nemzeti Parki Termék védjegy használatához A védjegy A Hortobágyi Nemzeti Parki védjegyet az 1. számú melléklet tartalmazza. A védjegy célja 1.

Részletesebben

2014. október havi traffipax menetrend ( Autópálya alosztály ) mérés tervezett ideje. mérés tervezett helye 01. 07.00-17.00 19.00-05.

2014. október havi traffipax menetrend ( Autópálya alosztály ) mérés tervezett ideje. mérés tervezett helye 01. 07.00-17.00 19.00-05. 2014. október havi traffipax menetrend ( Autópálya alosztály ) nap mérés tervezett ideje mérés tervezett helye 01. 07.00-17.00 Déli-Keleti-Északi- Ófehértó - 49-es cs.pont (ba 02. 07.00-17.00 Déli-Keleti-Északi-

Részletesebben

Pályázati feltételek és bírálati szempontok A Hortobágyi Nemzeti Parki Termék védjegy használatához

Pályázati feltételek és bírálati szempontok A Hortobágyi Nemzeti Parki Termék védjegy használatához Pályázati feltételek és bírálati szempontok A Hortobágyi Nemzeti Parki Termék védjegy használatához A védjegy A Hortobágyi Nemzeti Parki védjegyet az 1. számú melléklet tartalmazza. A védjegy célja (1)

Részletesebben

Ellátási t: NYMJV Molnárné Tóth Katalin 42/310-910 Önkormányzat (állami) Ellátási t.: NYMJV Szokolyiné Koczka Judit

Ellátási t: NYMJV Molnárné Tóth Katalin 42/310-910 Önkormányzat (állami) Ellátási t.: NYMJV Szokolyiné Koczka Judit 1. számú táblázat Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bölcsődéinek címjegyzéke 11. Sorszám Megnevezés Vezető neve Telefon Fenntartó forma, ellátási terület Megyei Jogú Város Nyíregyháza 1. 12.sz. Babaház Bölcsőde

Részletesebben

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei regionális Szilárdhulladék-gazdálkodási Rendszer I. szakasz.elnevezéső, 2004/HU/16/C/PE/004. azonosítási számú KA projekt továbbiakban KA projekt -, valamint a Szabolcs-Szatmár-

Részletesebben

41.-es főút 6 km. Nyíregyháza, Törzs út Nyíregyháza, Rákóczi út. Nyíregyháza, Korányi út. Nyíregyháza, Korányi út

41.-es főút 6 km. Nyíregyháza, Törzs út Nyíregyháza, Rákóczi út. Nyíregyháza, Korányi út. Nyíregyháza, Korányi út 2014. augusztus havi traffipax menetrend ( Autópálya alosztály ) nap mérés tervezett ideje mérés tervezett helye 01. 07.00-12.00 02. 07.00-12.00 03. 07.00-12.00 04. 07.00-12.00 05. 07.00-12.00 06. 07.00-12.00

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PROGRAM INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP 1.1.

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PROGRAM INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP 1.1. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PROGRAM INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP 1.1.1 A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZILÁRDHULLADÉK-GAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Egyszerűsített tűzvédelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre

Egyszerűsített tűzvédelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre (A 10 hektár erősen vagy 20 hektár közepesen et kezelők listája) 503 Guthi Erdészet 4254 Nyíradony Gúthpuszta 6551 Nyírlugos 73,50 Gazdálkodó : 73,50 507 Hajduhadházi Erdészet 4242 Hajdúhadház Sámsoni

Részletesebben

A 4605 gka. 1/1 ABAÚJSZÁNTÓ születési 1791-1835 86. A 4606 gka. 1/6-1852 53. A 4608 gka. 5/1-1895 103 GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ 1. gka.

A 4605 gka. 1/1 ABAÚJSZÁNTÓ születési 1791-1835 86. A 4606 gka. 1/6-1852 53. A 4608 gka. 5/1-1895 103 GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ 1. gka. GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ 1 A 4605 gka. 1/1 ABAÚJSZÁNTÓ 1791-1835 86 gka. 1/2 1835-1887 161 gka. 1/3 1887-1895 45 gka. 1/4 1791-1859 94 gka. 1/5 1860-1895 35 gka. 1/6 1791-53 utolsó bejegyzés: A 4606 gka.

Részletesebben

A ROMA LAKOSSÁG HOZZÁFÉRÉSE AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOKHOZ

A ROMA LAKOSSÁG HOZZÁFÉRÉSE AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOKHOZ KADÉT ERNŐ VARRÓ GABRIELLA A ROMA LAKOSSÁG HOZZÁFÉRÉSE AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOKHOZ szabolcs-szatmár-bereg és borsod-abaúj-zemplén megyében Budapest, 2010. március A ROMA LAKOSSÁG HOZZÁFÉRÉSE AZ UNIÓS

Részletesebben

2014. november havi traffipax menetrend ( Autópálya alosztály ) mérés tervezett ideje. mérés tervezett helye 01. 07.00-17.00 19.00-05.

2014. november havi traffipax menetrend ( Autópálya alosztály ) mérés tervezett ideje. mérés tervezett helye 01. 07.00-17.00 19.00-05. 2014. november havi traffipax menetrend ( Autópálya alosztály ) nap mérés tervezett ideje mérés tervezett helye 01. 07.00-17.00 Déli-Keleti-Északi- Ófehértó - 49-es cs.pont (ba 02. 07.00-17.00 Déli-Keleti-Északi-

Részletesebben

A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére jogosult szolgáltatók közhiteles nyilvántartása

A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére jogosult szolgáltatók közhiteles nyilvántartása A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére jogosult szolgáltatók közhiteles nyilvántartása Közszolgáltató neve "Deák-Intertrans" Kft. "Kelet-Környezet" Kft "Kgybé" Bt. Ale Gergely egyéni

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A nyíregyházi kistérség

A nyíregyházi kistérség A nyíregyházi kistérség Magyarország megyéi Az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma a nyíregyházi kistérség településein Tiszatelek Pátroha Tiszabercel Szabolcs Beszterec Ibrány Gégény Timár Balsa

Részletesebben

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader. Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.hu HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 TERVEZET 2016.

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal 2015. évi hatósági ellenőrzési terve. 2014/2015-ös tanév febr. 16-20. 2014/2015-ös tanév febr. 16-20.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal 2015. évi hatósági ellenőrzési terve. 2014/2015-ös tanév febr. 16-20. 2014/2015-ös tanév febr. 16-20. Ellenőrző hatóság megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály 1 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal 2015. i hatósági ellenőrzési terve Ellenőrzés tárgya Hétvezér

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

21/2013. Készült: 2 példányban. példány

21/2013. Készült: 2 példányban. példány 21/2013. Készült: 2 példányban. példány Mérk Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. december 9-én 15 00 órai kezdettel megtartott ülésének a.) jegyzőkönyve b.) 156-162/2013.(XII.09.) határozata

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE NYÍREGYHÁZA Pulmonológiai Osztály Magyar Állam Az intézmény címe (irányítószámmal): 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 62. Az intézmény levelezési címe (irányítószámmal): 4400 Nyíregyháza,

Részletesebben

2008 évi jegyárak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

2008 évi jegyárak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2008 évi jegyárak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Szerzõ Villantó Magazin 2008. március 02. Utolsó frissítés 2008. március 02. Horgász Magazin - horgász hírek A vízkezelõ horgász egyesületek jegy árai

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

... 4"tá'~~'~t~... ...6. ~... f~~.~. ~...}. ~... Faragóné Széles Andrea R E G Y H Á Z A N Y. Ügyiratszám: PKAB/3/2014 ELŐTERJESZTÉS ,..

... 4tá'~~'~t~... ...6. ~... f~~.~. ~...}. ~... Faragóné Széles Andrea R E G Y H Á Z A N Y. Ügyiratszám: PKAB/3/2014 ELŐTERJESZTÉS ,.. 4400, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. SZOCIÁLIS ÉS KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY 4401, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-585; FAX: +36 42 524-586 Ügyiratszám: PKAB/3/2014 Ügyintéző: Doka Diána/ Karóczkai Adrienn

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader. Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.hu HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 2016. május 1

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: BME Út és Vasútépítési Tanszék Megbízó: Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatósága BÉKÉS MEGYE

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

É R T E S Í T É S. Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy 2013. március 2-től, kezdve a

É R T E S Í T É S. Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy 2013. március 2-től, kezdve a Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy 2013. március 2-től, kezdve a SZV-3/2012-2013 4200 Nyíregyháza Kemecse/ Mága-sor Tiszabercel Nyíregyházáról iskolai előadási napokon 13.30 órakor Libabokorba

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben