Termesztés-technológiai kézikönyv

Átírás

1 NAPR AFORGÓ Termesztés-technológiai kézikönyv

2

3 Tartalom Napraforgó Termesztés-technológiai kézikönyv 4 Kiváló perspektívák a napraforgó előtt 9 A napraforgó termesztés technológiája 15 Napraforgó nemesítési és felhasználási irányok 23 A napraforgó szakszerű tápanyagellátása 27 A napraforgó növényvédelme 27 Lehetőségek és veszélyek a napraforgó gyomirtásában 33 A napraforgó gyomirtása 42 A napraforgó betegségei és az ellenük való védekezés 46 A napraforgó legfontosabb kártevői 50 Védekezés a napraforgó kártevői ellen 56 Állományszárítás 58 A lombtrágyázás jelentősége a napraforgóban 65 A hidas traktorral végzett állománykezelés 66 Agrár-környezetgazdálkodási célprogramok 70 Műveleti technológiai menetrend

4 Kiváló perspektívák a napraforgó előtt Kiváló perspektívák a napraforgó előtt Magyarországon a gabonanövények után a legnagyobb volumennel bíró szántóföldi növénycsoportot az olajosnövények alkotják, ezek közül is legjelentősebb a napraforgó termesztése. A 2006-os 1 millió tonnát meghaladó termésmennyiséggel az EU25-ök második legnagyobb (Franciaország után) napraforgó-termelő tagországává váltunk. Az utóbbi három évben a hazai vetésterület 500 ezer hektár fölött volt, a termésátlagunk (2,2-2,1) is az EU átlaga (1,8) fölött van, sőt a két új tagország eredményeivel összehasonlítva (1,3mt /ha) közel 70%-al jobb terméseredményeket produkáltunk. A hazai napraforgómag jelenlegi és a jövőben várható értékesítési lehetőségeit az európai és a hazai kereslet-kínálati viszonyok áttekintésével érdemes vizsgálni. Európai viszonyok Az EU25-ök a tavalyi évben 3,7 millió tonna napraforgót takarítottak be, emellett 0,95 millió tonna magot importált főként Oroszországból, Ukrajnából és az azóta már csatlakozott Romániából, illetve Bulgáriából. Így napraforgómagból míg az EU 25-ök önellátottsága 2005/2006-ban 79%-os volt, addig az EU 27-eknél ez a szám már jóval 90% felett lehet. Mindez azonban csak azzal együtt igaz, hogy nyers napraforgóolajból is legalább 0,9 millió tonna importigénye van az EU-nak, melyet főként Argentínából, Oroszországból és Ukrajnából fedez. Az EU15 tagországok jelenlegi közel egy millió tonnás importigénye várhatóan fennmarad, illetve átalakul növekvő nyers olaj iránti keresletté. 4

5 Kiváló perspektívák a napraforgó előtt 1000 mt táblázat Nyugat-Európai országok napraforgó-olaj importja / /2006 Forrás: FAS adatokból / / /2009 Hosszabbtávon számolni lehet a román és bolgár termésátlagok növekedésével is, ám még ennek ellenére sem válhat önellátóvá az EU, ha figyelembe vesszük a nyers napraforgóolaj importigényt. A napraforgó kereskedelmi piacánál figyelembe kell venni, hogy Oroszország és Ukrajna termelési színvonala is növekedni fog, ám termése (összesen millió tonna) a napraforgó kivitelt sújtó exportvám (17%), illetve a növekvő belföldi fogyasztás miatt feltehetően országon belül kerül feldolgozásra. Belföldi viszonyok A magyar viszonyokat tekintve eddig a hazai napraforgó-termésünk fele - 2/5-öd része exportra került (főként a Nyugat-európai országokba), a maradék mennyiség pedig hazai feldolgozásra került. Hazánk fekvése az exportot tekintve kedvező: a dunai szállítás lehetősége előnyt jelent és nagy hagyományaink is vannak e területen, illetve az olaj és az olajtermékek vámmentességet élveznek. Az export ár illetve a hazai felvásárlási ár javarészt egy szinten mozgott, követve az európai mag illetve nyersolaj keresleti-kínálati viszonyokat. Gyakorlatilag a termelők földrajzi helyzete (feldolgozótól illetve a Dunától való távolság) döntötte el az értékesítés irányát (hazai feldolgozók vagy export piac). Az idei termésmennyiségben 10-15%-os terméskieséssel számolhatunk, ami 2 tonna alatti átlagtermést jelent. A repceár a tavalyi év második felében emelkedett a napraforgóár fölé, amely azonban ez év májusától újra megfordult. A repcéért szeptember közepén akár ezer forintot is megadtak még a napraforgóért akár ezret is kaphattak a termelők tonnánként. 2. táblázat Repce és napraforgóárak Magyarországon (2006 február augusztus) 1000 HUF Forrás: Tőzsdei adatok alapján 5

6 Kiváló perspektívák a napraforgó előtt Az árak kapcsán még fontos megjegyezni azt is, hogy azok alakulásánál természetesen a különböző olajnövények hatással vannak egymásra. A szója és a repce áralakulása a napraforgóra is rányomja a bélyegét. A legnagyobb előállítók (USA, Argentína, Brazília) és fogyasztók (elsősorban Kína) meghatározóan hatnak az olajiparra. A várható európai terméscsökkenés Magyarországra is érvényes. Hazánkban az idei vetésterület a vetőmagforgalmazók szerint a hivatalos statisztikákkal ellentétben némiképp csökkent a tavalyi évhez képest. (Ezért következő táblázatban a hivatalos 517 ezer ha helyett 470 ezer hektárral számolunk) ha táblázat Napraforgó vetésterület alakulása Magyarországon Forrás: KSH és becsült adatokkal A feldolgozói oldalt tekintve nálunk is sokan ismerik fel, hogy hozzáadott értékkel (nem nyersanyagként történő értékesítéssel) nagyobb nyereséget lehet elérni. A piaci lehetőség növekszik különös tekintettel a növényi olajokra, mivel potenciális exportőrként jelenhetünk meg a világpiacon. Export célpiacainknak főként az EU15 tagországait tekinthetjük, főként Hollandiát, Olaszországot és Németországot. Ezért hallani egyre több beruházásról, új sajtoló kapacitások épüléséről. A nyers illetve a finomított napraforgóolaj export nagyobb profitlehetőséget hordoz magában, mint a magexport. A kérdés, hogy a jelenlegi legnagyobb feldolgozó mellé, hány szereplő törhet 6

7 Kiváló perspektívák a napraforgó előtt be a piacra. Hosszabb távon valószínűleg érvényesülni fog egyfajta koncentráció a szereplők között, és a fejlett technológiát alkalmazó, méretgazdaságosan termelő nagyobb préselő üzemek lehetnek versenyképesek a magyar piacon, feldolgozva a teljes hazai termést. Másik keresletgeneráló tényező a napraforgó felhasználás biodízel gyártására. Jelenleg az Európában előállított biodízel mindössze 6-7%-a származik napraforgóból, ám az arány a technológiai háttér finomodásával illetve egyre nagyobb termésátlagot produkáló nagy olajsavtartalmú fajták bevezetésével tovább növekedhet. Biodízel gyártás céljára a nagy olajsavtartalmú olajok legalkalmasabbak oxidatív stabilitásuk és tárolhatóságuk következményeként. A biodízel gyártására alkalmas napraforgó egy dologban különbözik hagyományos társától: termésének olajsavtartalma meghaladja a 80 százalékot. Az ilyen tulajdonságokkal bíró napraforgó nemesítésével már 1992 óta foglalkoznak Szegeden. Konklúzió A feldolgozó-kapacitások keletre történő telepítésével, hosszabb távon az EU 15 tagországok magimport helyett kénytelenek lesznek kizárólag nyers, illetve finomított olajat vásárolni. Hosszabb távon a mag mindenhol országhatáron belül kerül majd feldolgozásra. Az eddigi magimportáló országok a jövőben nagyobb mennyiségű nyersolaj behozatalra lesznek kényszerülve, amely együtt járhat az EU15-ben található sajtolókapacitások csökkenő kihasználtságával, és inkább a finomító és észterező feldolgozásra való koncentrációval. Hazánk előnyös helyzetben van részben azért, mert termésátlagaink már most is versenyképesek az EU15-ével, illetve a repceolaj növekvő ipari felhasználása magasabb élelmiszeripari olajigényt vált ki, amit az EU belső forrásból - földrajzi helyzetünk miatt - részben a magyarországi napraforgóolajjal tud majd kielégíteni. Számunkra azonban a fő tanulság, hogy az EU fentebb jelzett tartós és hosszú távú import-igénye (olaj) hazánk napraforgó termelését hosszú távon stabilizálhatja. Ez főként Argentínánál, Oroszországnál és Ukrajnánál kedvezőbb földrajzi fekvésünkből következik az EU15-ök piacai felé. A következő egy-két évben, amennyiben a hazai feldolgozó-kapacitások növekedni tudnak, az exportunk lényegesen lecsökkenhet. A tervezett sajtolók megvalósulása nagyobb versenyt indukálhat a magért. A szereplők megpróbálják majd földrajzi, logisztikai előnyeiket kihasználni. A termelők helyzete a napraforgót illetően a jövőben kedvezőbb lehet, és bátran számolhatnak biztos értékesítési lehetőségekkel és nagyobb 1 hektár napraforgóra jutó jövedelemmel. Kovács Tamás Glencore 7

8 GLENCORE Grain Hungary Kft. GABONÁK, OLAJOS MAGVAK ÉS TAKARMÁNY ALAPANYAGOK NAGYKERESKEDELME Cégünk, a Glencore Grain Hungary Kft., melyben 100%-os tulajdoni hányaddal egy svájci cég, a Glencore International AG a tulajdonos, 1996 óta van jelen a hazai, illetve a nemzetközi mezőgazdasági piacon. A Glencore Grain Hungary Kft. főbb tevékenységei között mezőgazdasági termékek és takarmány alapanyagok nagykereskedelme szerepel. Cégünk két éve már nem csak az export, de a belföldi értékesítés terén is kiemelkedő sikereket könyvelhet el. Főbb tevékenységi körünkbe tartozik mezőgazdasági termékek értékesítése és takarmány alapanyagok kereskedelme. A termények volumenében kiemelkedik a kukorica és a szója, de számottevő a búza, repce- és napraforgó magok, illetve darák kereskedelme is. Szervezeti felépítés: kereskedők, bonyolítás, pénzügy. Létszám: 24 fő Értékesített termékek 2006 Értékesített mennyiség (tonna) árpa napraforgó repce búza szója kukorica Elérhetőség: 1135 Budapest, Hun u. 2. Metropol-South, II. emelet Tel.: (06-1) , Fax: (06-1) , Ügyvezető igazgató: Juhász Csaba Tel: (06-1) Pénzügyi igazgató: Csizmadia Gábor Tel: (06-1) Balog Ferenc szója/napraforgó/repce Tel.: (06-1) Mobil: (06-20) Kovács Tamás darák Tel.: (06-1) Mobil: (06-20) Kereskedő kollégák: Markovics Zsolt kukorica Tel.: (06-1) , Mobil: (06-20) Szalontai Szabolcs árpa/búza Tel.: (06-1) Mobil: (06-20)

9 A napraforgó termesztés technológiája A napraforgó termesztés technológiája Az elmúlt tíz évben a hazai és külföldi napraforgó növénynemesítés eredményeként olyan új hibridek előállítására és termesztésbe vonására került sor, melyeknek a gyakorlatban realizálható terméseredménye eléri a 6-7 tonnát hektáronként. E terméseredménytől országos szinten még messze elmaradunk; ha azonban az új fajták biológiai igényét - a jó gazdát jellemző - pontos termesztés technológiával elégítjük ki, a fenti termésszint biztonsággal elérhető lesz. Éghajlati igény A napraforgó termesztéséhez az ország egész területe megfelel, kivéve a Dunántúl és az Északi-Középhegység északi kitettségű lejtőit. Itt a vetés idején a melegigényes növény csírázásához szükséges hőmennyiség hiányzik és később, a betakarítás idején a gyakori hűvösebb éjszakák miatt elhúzódó az érési folyamat. Általános érvényű az a megállapítás, mely szerint a kukorica termesztésénél közismerten használt érési fajtacsoport beosztásban 400-as FAO számú fajták/hibridek biztonságos beéréséhez alkalmas területeken a napraforgó is biztonságosan termeszthető. A napraforgót a közepes vízigényű növények közé sorolják. A vegetáció ideje alatt elfogyasztott vízmennyiség (500 mm) tekintélyes részét kiterjedt, nagy szívóerejű gyökérzetével az őszi-téli csapadék talajban tárolt részéből képes fedezni, s ezért szárazságtűrőként is jellemzik. Ha a napraforgó termésingadozásait összevetjük a hazánkban legfontosabb gabonanövények évjáratonkénti ingadozásaival megállapíthatjuk, hogy a kukoricánál és a búzánál is lényegesen nagyobb a stabilitása, azaz a száraz évjáratokhoz jobban alkalmazkodik. A napraforgó fejlődéséhez optimális körülmények: a bőven csapadékos április, a sokéves átlagnak megfelelően csapadékos május, június, szintén átlagos július és augusztus, de legalább kétszer mm csapadék hullik, az augusztus és szeptember (érés ideje) meleg és száraz. A kaszatok kifejlődésekor uralkodó száraz, meleg kánikulai időjárás terméscsökkentő hatású, léha termések képződnek. Érési időszakban a meleg, csapadékos idő kedvez a tányérrothadással járó betegségek fellépésének. Talajigénye A napraforgó a hazánkban előforduló valamennyi talajtípuson termeszthető, jó adaptációs képessége miatt rossz vízgazdálkodású, gyenge talajadottságú területek mint pl. a szikes talajok! - is hasznosíthatók vele. Az utóbbi területekről azonban csak kisebb, esetenként gyengébb minőségű termésre lehet számítani; a kiváló minőségű csernozjom (mezőségi) talajokon érvényesülhetnek igazán a nagy termőképességű hibridek előnyei. A talaj ph-jával szemben közömbös, savanyú kémhatású talajokon azonban betegségei fokozott mértékben jelentkeznek. Elővetemény és utónövény A napraforgó a betegségekre fokozottan érzékeny, önmaga után ezért csak öt év, 9

10 A napraforgó termesztés technológiája szádor előfordulása esetén pedig 6-7 év elteltével vethető. Jó előveteményei az őszi kalászosok és a tavaszi árpa. Közepesen jó az egy vegetációra ható gyomirtó szerrel kezelt kukorica, amennyiben a talajban nem mutatható ki káros szermaradék. Azonos kórokozók miatt nem lehet előveteménye a napraforgónak a cukorrépa, a burgonya, a dohány, a kender, a len és a paradicsom. A pillangósok sem jó elővetemények, mert különösen csapadékos, meleg időjárás esetén a gyűjtött nitrogénből nagy a nitrogén felvétel. Ez buja fejlődést okoz és a gombafertőzésre való hajlamot fokozza. A napraforgó jó előveteménye az őszi vagy tavaszi kalászosoknak. Mélyre hatoló gyökerei miatt az őszi mélyszántás könnyebben elvégezhető, ezért utónövényként a kukorica is ajánlható. Talajelőkészítés Alapozó talajelőkészítés ősszel: Az augusztusban lekerülő elővetemény utáni 6-10 cm mély tarlóhántást ekével vagy diszktillerrel ajánlatos végezni és gyűrűshengerezéssel lezárni a talajt. A kigyomosodást követően a gyommagvak beérését megelőzően tárcsázással irtsuk a gyomokat. E műveletekkel részint a tarlómaradványok bedolgozására kerül sor, másrészt a gyommagvak kikelését gyorsítva a következő műveletekkel együtt jelentős gyomirtó hatást érünk el. Az őszi szántás idejéig a kigyomosodott tarlót szükség szerinti ismétlésben a gyommagvak beérését mindig megelőzve - tárcsázással vagy kultivátorozással ápoljuk. Középkötött talajokon a korán lekerülő előveteményt a megfelelő alapműtrágyákkal ellátva cm-es nyári szántással is elmunkálhatjuk, a talajt gyűrűs- vagy rögtörő hengerezéssel azonnal zárjuk le. Az ősszel lekerülő elővetemény után - az alapműtrágyák kiszórását követően - tárcsával aprítjuk a tarlómaradványokat, majd elvégezzük a cm-es őszi szántást. Kötött, mélyrétegű talajokon indokolttá válhat a cm-es mélylazítás, melyet az őszi szántást megelőzően kell elvégezni középmély- vagy mélylazítók segítségével. A mélylazítás csak a talaj bizonyos 10

11 A napraforgó termesztés technológiája nedvesség állapotában (amikor a talaj nedvességtartalma a minimális vízkapacitás 50 %-át nem éri el) hatékony. A mélylazított területen az őszi szántás mélysége cm-re csökkenthető. Magágy készítés tavasszal: Az ősszel szántott területet simítózással zárjuk le. Ezt követően - amennyiben április elejére a terület kigyomosodik - kombinátorral vagy kompaktorral készítsük el a magágyat. Előtte juttassuk ki a szükséges műtrágyát és azt a gyomirtó szert, amelynek a bedolgozására szükség van. (A bedolgozandó herbicid - hatóanyag vesztés miatt percnél tovább ne legyen a talaj felszínén!) A vetőágy mélysége 8-10 cm legyen. Általában elmondható, hogy a napraforgó nem a talajművelés mélységére vagy a művelés alapváltozataira reagál, hanem a talaj kultúrállapotára, tehát gyommentes, egyenletes mélységű magágyat igényel. Ezért energia- és költségtakarékossági szempontból bátran ajánlható a forgatás (szántás) nélküli talajelőkészítés, amikor az eke helyett nehéztárcsával vagy nehézkultivátorral műveljük meg a talajt ősszel. A középmélylazító legalább 3-4 évente ajánlott az eketalp-betegség megszüntetésére vagy kialakulásának megelőzősére. Határozottan ajánljuk viszont a napraforgó után a szántást, hogy a napraforgó veszélyes betegségeinek melegágyait : a fertőző szárés gyökérmaradványokat aláforgatva elősegítsük azok mielőbbi megsemmisülését!!! Tápanyag-visszapótlás A napraforgó közepesen tápanyag-igényes növény. Kerülni kell az egyoldalú N-műtrá gyázást, mert a szövetek fellazulását, bujaságot, ezáltal szárdőlést okoz, és növeli a gombás megbetegedések veszélyét. Olajosnövény révén viszont fontos a P adagolása az olajképződéshez, a K pedig a szárszilárdság, ellenállóképesség növeléséhez. A mikroelemek közül elsősorban a bórnak van kiemelkedő szerepe a magképződésben. Az alapműtrágyázákat (foszfor, kálium) valamint a nitrogénnek mintegy 30 %-át az őszi szántást megelőzően adjuk ki. A műtrágyák hatóanyag mennyiségét illetően tájékoztató ajánlásként elfogadható a hektáronkénti 80 kg N, 80 kg P és 120 kg K felhasználása. A kiszórt tápanyagok mennyisége természetesen függ az adott terület tápanyag ellátottságától, egyéb talajtulajdonságoktól, az elővetemény és a vetésre kerülő fajta igényeitől. Vetés A napraforgó termesztés sikerét alapvetően befolyásolja a felhasznált vetőmag minősége és a vetés ideje. Vetésre kizárólag csávázott és valamennyi minőségi követelménynek megfelelő vetőmagot használjunk, amely a hazai vetőmag üzemektől beszerezhető. Manapság egyre inkább terjed a napraforgóban is a rovarölőszerrel is kezelt vetőmag használat, mellyel a korai rovarkártételek mértékét csökkenthetjük. A vetés idejében eltérés van a kis és nagy olajtartalmú fajták között. A nagy olajtartalmú hibridek 8-12 C talajhőmérsékletet igényelnek, míg az étkezési fajták már 7-8 C-nál vethetőek. Átlagos kitavaszodás esetén április közepére második felére melegszenek fel a talajok 8-12 C körüli hőmérsékletre. A vetésidő helyes megválasztása jelentős mértékben befolyásolja a növények fejlődését, a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenállását, melyek a terméseredményt is számottevően befolyásolják. Többéves kísérleti tapasztalat szerint a túlságosan 11

12 A napraforgó termesztés technológiája korai vetésidő (március vége-április eleje) megnöveli a betegségek korai fellépésének veszélyét és károsítását. A túl korai vetés esetében a hideg talajba vetett kaszatok hosszabb ideig elfekszenek, a csírázás elhúzódóvá válik, sok csíranövény elpusztul, s így egyenetlen lesz az állomány. A napraforgó például a korai vetésre a kukoricával ellentétesen reagál. Míg egy jó cold-teszt értékű későbbi érésű kukorica érését előbbre hozhatjuk vele, addig a napraforgónál fejlődésének lelassulását idézi elő. Ez terméscsökkenéssel és elhúzódó terméséréssel jár. Ezért a napraforgó vetését határozottan az április közepi-végi időszakra javasoljuk. Ugyancsak jelentős terméseredményt meghatározó tényező az állomány sűrűsége. Az optimális tőszámot a talaj termőképessége, a csapadék mennyisége és a vetett fajta genetikai tulajdonságai határozzák meg. Több éves hazai kísérletek eredményei alapján megállapható, hogy a jelenlegi hibridek optimális állománysűrűsége , de legfeljebb termőtő hektáronként. Az ennél sűrűbb állományokban nagy mértékben megváltozik a mikroklíma (fény-, hő- és páraviszonyok). Ez a tőszámkísérletek tanulsága szerint ugrásszerűen megnöveli a napraforgó legfontosabb és legveszélyesebb gomba-betegségeinek (Sclerotinia, Phomopsis, Botrytis, Macrophomina) fertőzési gyakoriságát, súlyosságát és ezáltal kártételét. A vetés mélységét talajtípusok szerint határozzuk meg. A gyakorlat szerint általános érvényű, hogy az optimális csírázási feltételeket kötött talajon 4 cm, középkötött talajokon 5 cm, homokon pedig 6-8 cm mélyen lehet biztosítani. Nagyon fontos az azonos mélységű, megfelelően ülepedett magágy létrehozása. A keléskori lemaradást és fejlődési egyenlőtlenségeket ugyanis a napraforgó magával cipeli egészen a tenyészidő végéig, ami a beérés egyenlőtlenségét vonja maga után. A napraforgó sortávolsága az alkalmazott vetőgép típusától függően 70-76,2 cm. A magas olajsavtartalmú hibridek vetésénél ügyeljünk az izolációs távolság betartására, azaz a tábla távolsága a hagyományos olajos napraforgóétól minimum 200 méter legyen. 12

13 A napraforgó termesztés technológiája A vetés után hengerezéssel zárjuk le a talajt. A vetéssel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat (Pepó P. szerint) táblázatban foglaltuk össze. Napjainkban vetésre leginkább olyan hibrid vetőmagot használnak, amelyek rezisztensek a peronoszpóra különböző rasszaira (PR jelű fajták), vagy fogékonyságuk kisebb a különböző kórokozókkal szemben. Nagy előrehaladásnak tudható be a különböző gyomirtószerekkel szembeni rezisztenciát mutató napraforgó hibridek kinemesítése (IMI, SU), ami az eddigieknél rugalmasabb gyomirtási technológiák alkalmazását teszi lehetővé. Eltérő kezdeti fejlődésüknek megfelelően a hibridek gyomelnyomó képessége is különböző. Érési idejük szerint igen korai, korai és közép érésű csoportokba sorolhatóak. Növényápolás A vetés előtti és utáni (kelés előtt) vegyszeres gyomirtással, a növényvédelemmel és a deszikkálással kapcsolatos információk külön fejezetben találhatók. Korszerű vetőgépek és a vetőmag ismert minőségi paramétereinek felhasználásával a kívánt tőszám a vetés során könnyen beállítható. Előfordulhat azonban, hogy kelést követően szükség lehet az állomány ritkítására. Ezt kézzel vagy gépi úton, az állomány négyleveles korában kell elkezdeni és 6 leveles koráig befejezni. Hosszantartó, száraz tavaszi időjárás esetén különösen gyakori jelenség az alkalmazott gyomirtószerek hiányos hatásából eredő elgyomosodás. Ilyen esetben a sorközművelő Megnevezés Olajos hibridek Étkezési napraforgó Vetés idő, Talajhőmérséklet IV C IV C Sortávolság, cm 70-76, Vetésmélység, cm Laza talaj Középkötött talaj Kötött talaj Termőnövény db/ha Laza talaj Középkötött talaj Kötött talaj ezer 48-55ezer 44-47ezer ezer 38-42ezer 36-40ezer Kivetendő csíra + 20% + 12% Ezermagtömeg g g Csírázóképesség Legalább 95% Tisztaság Legalább 98 % Nedvességtartalom Legfeljebb 10 % 13

14 A napraforgó termesztés technológiája kultivátorral nem csak a gyomokat irtjuk, hanem a talaj lazításával elősegítjük a napraforgó gyökérzetének fejlődését és a talaj vízmegtartó képességét is fokozzuk. Kultivátorozás helyett az arra alkalmas imidazolin vagy szulfonil-urea toleráns hibrideket állományban is gyomirthatjuk a megfelelő herbicidek alkalmazásával. Betakarítás A napraforgó a hosszantartó virágzási idejének megfelelően érése is elhúzódó. Biológiailag érett állapotúnak tekinthető, amikor a tányér %, a kaszattermés pedig % vizet tartalmaz. Ebben az állapotban a növény azonban még betakarításra éretlen; technikailag akkor tekinthető érettnek, amikor a tányér %, a kaszattermés pedig % nedvesség tartalmú. A tenyészidőtől és az időjárástól függően nálunk a termesztett napraforgó hibridek augusztus második felétől szeptember végéig érnek. A biológiai érettség elérése után a betakarítás idejét állományszárítással (deszikkálással) lehet előbbre hozni. A deszikkálás utáni betakarítás során növekszik a kombájn teljesítménye, a betakarított termés szárazabb és tisztább, csökken a szárítás energia igénye és a betakarítási veszteség, miközben az évelő gyomokat is írtjuk. A betakarítást gabonakombájnra szerelt napraforgó adapterrel végzik. A kombájn vágási magassága cm, a betakarítási veszteség max. 4-6 % lehet. A kicsépelt kaszattermések közé tányér és szártörmelék is kerül, melyeket előtisztítással kell eltávolítani, mert nagy nedvszívó hatásukkal a termény penészesedését okozhatják, a szárításnál pedig a tűzveszélyességet fokozzák. A szárítást max. 70 C hőmérsékleten (a vetőmagot 40 C-on) 8% nedvesség tartalomig végzik. Túlszárítás esetén a kaszat törékennyé válik, nagyobb nedvesség tartalomnál pedig kedvezőtlen mikrobiológiai folyamatok indulnak el. A szárítás után, tárolás előtt ismét tisztítani kell a terményt. dr. Domokos János PhD BME Kiss Istvánné dr. Monsanto 14

15 Napraforgó nemesítési és felhasználási irányok Napraforgó nemesítési és felhasználási irányok Minden jel arra mutat, hogy az olajos növények termesztése nemcsak előnyös, de stratégiai fontosságú is lesz a jövőben. Míg a repce a biodízel forrása lesz az EU országaiban - így olajfeldolgozó kapacitásaikat a repce fogja lekötni -, addig előtérbe kerül a napraforgó étolaj import, amit közelségünk és meghatározó termelési volumenünk miatt elsősorban mi, magyarok tudnánk kielégíteni. Talán ezzel is magyarázható, hogy a napraforgóval foglalkozó nemesítő és fejlesztő vállalatok komoly erőfeszítéseket fejtenek ki a jelenlegi és jövőbeni igényeknek legjobban megfelelő napraforgó fajták és hibridek előállításáért. Természetesen a fajtákkal szembeni elvárások is egyre nagyobbak és egyre inkább specializálódnak. A fajtával szembeni elvárásokat legcélszerűbb a Termelők szemszögéből kialakítani. Ez pedig nem lehet más, mint a gazdaságos és biztonságos termelést garantáló fajta előállítása. Így manapság is elsőrendű elvárás a kiemelkedő genetikai potenciál, mely a Termelőknél a nagy termésekben realizálódik. De nem elegendő a kimagasló termőképesség, mert a kiváló alkalmazkodó képességnek, s az ezáltal elérhető stabilitásnak is legalább ekkora a jelentősége. A megkívánt stabilitásnak az évjárattal, a termőhelyi körülményekkel, a betegségekkel és a gyomokkal szembeni toleranciában kell megjelennie. Ez pedig többek között azt jelenti, hogy a hazai viszonyok között oly gyakori aszályos időjárásban megnyilvánuló szárazságtűrés, vagy az extenzív viszonyok között is jó teljesítőképesség is elengedhetetlen követelmény. A stabilitás továbbmenően azt is 15

16 Napraforgó nemesítési és felhasználási irányok jelenti, hogy a fajta jól ellenáll, de legalábbis tolerálja a kórokozók támadásait, és a fertőzések hatására se a termés mennyiségében, se minőségében nem következik be lényeges csökkenés. Jelentős változás napraforgóban például, hogy csak olyan hibrid kerülhet állami elismerésre, melyek bizonyítottan ellenállók a Plasmopara helianthii Magyarországon előforduló rasszaival szemben. Az utóbbi években pedig felgyorsult a - száraz évjáratok következményeként újra fellépő - napraforgó szádor elleni rezisztencia beépítése is a hibridek genomjába, csakúgy, mint a korai gyomkonkurencia kivédésére nagyobb lehetőséget biztosító IMI vagy SU változatok kialakítása. A termésbiztonság további faktora a nem túl magas, de legalábbis erős, megdőlésnek, letörésnek ellenálló szár. Az utóbbi néhány szélsőséges év hazai termesztési eredményeit vizsgálva kitűnik, hogy a nagy területen termesztett gabonanövényeinkhez, így a búzához és a kukoricához viszonyítva a napraforgó teljesítménye sokkal kiegyenlítettebb, köszönhetően az utóbbi évek nemesítői erőfeszítéseinek és a növényfaj kiváló alkalmazkodóképességének. Olajosnövény révén a napraforgónál az egyik alapvető értékmérő az olajtartalom. Napjainkban azonban nem elég a szabványban lefektetett olajtartalmat elérni, de a megtermelt olaj minősége is egyre nagyobb szerepet kap. Egyrészt az egészséges táplálkozás, másrészt az ipari feldolgozás kívánalmai diktálják a speciális olajminőség létrehozását. Az USA-ban 2004 őszén megtartott napraforgó világkonferencián már nyilvánvalóvá vált, hogy a napraforgó olajminőségének javítására komoly felhasználói igény van. Nyomatékossá tették, hogy az úgynevezett HO (= high oleic ) típusú napraforgó olaj minőségi összetétele kedvezőbb a legtöbb növényi olajénál, és ennek ismeretében az amerikai humán napraforgó fogyasztást már a közeljövőben is nagy, 40% körüli részarányban, 20 éven belül pedig 80%-ban az ilyen típusú hibridekre kívánják alapozni. ( XVI. Nemzetközi Napraforgó Konferencia, Fargó - Szalay R.2004 beszámolója). De nemcsak Amerikában, hanem Nyugat-Európában és hazánkban is megélénkült a kereslet 16

17 Napraforgó nemesítési és felhasználási irányok az utóbbi időben a magas olajsavtartalmú napraforgó hibridek iránt. Ezt a tendenciát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az ilyen HO hibridekkel elvetett terület az elmúlt 3 évben többszörösére emelkedett. (A kezdeti 5000ha-os nagyságrendről mintegy ha-ra!) A nemesítés az elmúlt néhány évben új lendületet kapott, amit az is bizonyít, hogy a nemesítő házak egyre több fajtával jelentkeznek. A fajtaelismerés üteme is felgyorsult, hisz évente 5-7, esetenként ennél is több új napraforgó fajtával bővül a hazai fajtaválaszték. Így nem csoda, hogy gyakorta a bőség zavarával kell a termelőnek megküzdenie, hiszen mára már több, mint 130 minősített napraforgó fajtából kell választania. A megfelelő fajta /hibrid kiválasztása pedig rendkívül felelősségteljes feladat, hisz a termelés eredményességét legalább 30%-ban befolyásolja. (Győrffy Béla akadémikus szerint). Ha csak az állami hivatalos kisparcellás kísérletek megbízható eredményeit nézzük, az árbevétel különbség 2007-ben csak a termőképességbeli különbségek alapján Ft körül mozog hektáronként. (1t/ha). Nagyon fontos feladat tehát, hogy a termelő fajtaismerete lépést tartson a nemesítéssel. A rendszeres, önkéntes kipróbálás, kísérletezés is biztonsággal megtérül az első kézből kapott ismeretekkel és tapasztalatokkal. Magyarország növénytermelésének kiemelkedő jelentőségét mutatja Európában, hogy méreteinkhez (területeinkhez) képest nagyon sok a nemesítő ház Magyarországon, akik versengenek a piacért, a termelők választásáért. Így kemény és előrevivő a verseny a mintegy hektárnyi napraforgó piacunkon, ahol a világ legjobbjai között folyik a megmérettetés. Érthető, hogy sokszor már nem is a fajták teljesítménye az elsődleges a termelők döntésénél, hanem a kapcsolt szolgáltatások, mint pl. a vetőmag különleges csávázása, kiszállítása, a felkínált szakmai tanácsadás, vagy egyéb (pl. fizetési) előnyök. Mindezeket értékelve úgy értékelhetjük, hogy a magyar termelők előnyös helyzetben vannak, és élvezhetik a kínálati piac adta lehetőségeket. Kiss Istvánné dr. Monsanto 17

18 A MONSANTO napraforgó kínálata a as szezonra A MONSANTO napraforgó kínálata a as szezonra Hagyományos, nagy teljesítményű hibridek PIKASOL: A nagy termőképesség és a betegség ellenálló-képesség ötvözete. A PIKASOL új értéket teremtett a hazai napraforgó-termesztésben. A legversenyképesebb hibridek egyike. Nemcsak elsőrangú termőhelyekre ajánljuk. Jellemzõi: Rendkívül homogén, szép, szabályos felépítésű hibrid, kedvező, félig bókoló fejállással Kiemelkedő termés-potenciál Átlagosnál jobb betegség-ellenállóság, kimagasló tolerancia a legveszélyesebb betegségekkel szemben. Erős gyökérzet és szár Kiváló alkalmazkodó képesség Vetésideje: 8-10 C-os talajhõmérsékletnél optimális - április 2. fele, Javasolt tõszám: termőtő /ha Felhasználási elõnyei: Élvonalbeli terméshozam. Kimagasló olajtermés. Pikasol állomány 18 RUMBASOL: Élvonalbeli kaszattermés és kiemelkedő olajtartalom Azoknak a termelõknek ajánljuk, akiknél az elérhetõ maximális termés mellett az olajtartalom is elsõdleges szempont.

19 A MONSANTO napraforgó kínálata a as szezonra Kórtani tulajdonságai: Kimagasló tolerancia a legveszélyesebb betegségekkel szemben. Termesztési tulajdonságai: Középmagas termetű hibrid, nagy bókoló tányérokkal. Vetésideje: 8-10 C-os talajhõmérsékletnél optimális, javasolt tõszám: tõ/ha. Felhasználási elõnyei: Élvonalbeli termés elsősorban intenzív termesztési feltételek mellett Kimagasló olajtartalom és olajtermés BELEM M Korai érés jó termés és olajtartalom mellett Jellemzői: Késői vethetőség Alacsony növés, szabályos felépítés, generatív alkat Jó szárerősség, nem elágazó! Ideális tányérállás Igen korai érés, szép nagyméretű kaszatok Jó nektártermelő hibrid Átlag feletti olajtartalom Plasmopara rezisztens Vetésideje: április 2. felétől május közepéig, termőtővel Felhasználási előnyei: Korai, állományszárítás nélküli betakaríthatóság - korán lekerülő előveteménynek tökéletesen megfelel! Gyomirtási rugalmasság herbicid-rezisztens napraforgó hibrid FLEXISOL CL A FLEXISOL CL hibridet minden napraforgó termelõnek javasoljuk, mert használata esetén nagymértékben megnövekedik a termelési biztonság a gyomirtási lehetõségek kibõvülésének és rugalmasságának köszönhetõen. A Clearfield széles körben használható napraforgó-gyomirtási megoldás még a nehezen irtható gyomok esetén is. A siker érdekében a kiváló technológiához kiváló napraforgó hibridként szolgál. A FLEXISOL CL óriási elõrelépést jelent a Clearfield technológiában felhasználható hibridek teljesítményében, mert amellett, hogy rezisztens a Pulsar 40 SL gyomirtó szerre, kaszattermése versenyképes a legkiválóbb és legnagyobb területen termelt hagyományos napraforgó hibridekével. A FLEXISOL CL hibridet elsõsorban az acetoklór preemergens + Pulsar 40 SL-lel elvégzett posztemergens kezelésekhez fejlesztettük ki, mert a teljes Clearfield gyomirtási technológia használatával érhetõ el a legnagyobb gyomirtási biztonság. Más preemergens kombinációk használata esetén is elõnyös a hibrid termesztése, mert ilyen esetekben lehetõség van egy nagyon hatékony Pulsar 40 SL-lel elvégzett posztemergens beavatkozásra, ha a preemergens készítmények nem mûködtek megfelelõ hatékonysággal. Ezt a rugalmasságot biztosítja a FLEXISOL CL hibrid, nagymértékben megnövelve a napraforgó termesztés biztonságát. Jellemzõi: Rezisztens a Pulsar 40 SL gyomirtószerre, még dupla dózis esetén sincs fitotoxikus tünet. Az átlagosnál magasabb, erõteljesebb növényállomány; nagy, szabályos tányér; szép, tetszetõs kaszat. Vetésideje: április közepe, javasolt termõtõ szám: maximum kaszat/ha. Termõképessége: A piacon a legnagyobb területen termelt, legmagasabb termõképességű hibridek szintjén terem. Kórtani tulajdonságai: Sclerotinia-val és Macrophomina-val szemben ellenállóbb az átlagosnál, azonban tekintettel a magas genetikai értékére javasoljuk, hogy a technológiában legalább egy gombaölõszeres kezelésre kerüljön sor. 19

20 A MONSANTO napraforgó kínálata a as szezonra Felhasználási elõnyei: Eszköz a rugalmas gyomirtási beavatkozáshoz és a maximális termelési potenciál eléréséhez. Rugalmas postemergens beavatkozási lehetőséget nyújt. Magas olajsavas hibridek - válaszul a napjainkban jelentkező növekvő igényekre. ULTRASOL A nagy kaszattermés és magas olajtartalom kiváló harmóniája Előnyei Nagy terméspotenciál Átlagosnál jobb olajtartalom Átlagosnál jobb olajsav-tartalom Nagy olajstabilitás Jó szárszilárdság NUTRASOL A legnagyobb terméspotenciállal rendelkező DEKALB HO hibrid Erősségei: Nagy terméspotenciál Jó tolerancia a Sclerotiniával szemben Olajtartalma jobb az átlagnál Nagyon jó olajstabilitás Nagyon jó szár, nincs dőlés Javaslatok: Vetés: április 2.fele, termőtő/ha AURASOL Kedvező körülmények között stabilan 3,5-4 t/ha között terem! Sclerotinia toleranciája jobb az átlagosnál, Korai, generatív alkat, nem elágazó! Tetszetős, viszonylag alacsony, szabályos felépítés, jó szárszilárdságú Kedvező tányérállású, Jó ellenállóképességű Kiváló alkalmazkodóképességű Olajsavtartalma megbízhatóan határérték feletti! Vetés: április 2. fele, maximum termőtő/ha 20