A FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSI KÉRDÉSEI NAPJA- INKBAN
|
|
- Tibor Nemes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSI KÉRDÉSEI NAPJA- INKBAN Készítette: Végh Attila Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Jogi szakokleveles közoktatási szakember december 14.
2 1. Bevezető Egy társadalom gazdasági, technológiai fejlettségének alapköve az azt felépítő emberi tőke minősége. Theodore William Schultz Nobel-díjas amerikai közgazdász az emberi tényező, a humán tőke elméletéről szóló munkájában megfogalmazott gondolatai szerint az emberi tőke minőségét 5 tényező határozza meg: 1. a formális, szervezett, elemi, közép- és felsőfokú oktatás, 2. az egészségügyi létesítmények és szolgáltatások, 3. a változó munkalehetőségekhez való alkalmazkodás érdekében megvalósuló vándorlása, 4. a munka közbeni képzés mellett, 5. a felnőttképzési programok. Ezen emberi tőke minőségét meghatározó tényezők közvetett és közvetlen hatásai befolyásolják egy társadalom gazdasági fejlettségének szintjét. A társadalom, a gazdaság és a technológia fejlődésének következtében a termelő ember ismeretei folyamatosan elavulnak, az emberi tőke minősége alacsony színvonalúvá válik, s így egyre nagyobb hangsúllyal jelentkezik a folyamatos tovább- és átképzés szükségessége. A kilencvenes évek közepétől az OECD 1 csaknem minden oktatásügyi programja valamilyen módon kapcsolódik az élethosszig tartó tanulás fejlesztésének a céljához, amelyet az OECD Oktatási Bizottságának 1996-os miniszteri szintű ülésén határoztak meg. Ez a célkitűzés a szervezet egyik legnagyobb hatású, a kilencvenes évtized közepén befejezett programjának, az un. Job Study-nak (Munka Vizsgálat) nyomán fogalmazódott meg. A Job Study a munka világának hosszú távú változásait kutatta, és döntően két kérdésre kereste a választ: 1. a kialakulóban lévő új globális gazdaság milyen igényeket támaszt a munkaerővel szemben, 2. hogyan csökkenthető a modern társadalmakat fenyegető egyik legnagyobb veszély, a munkanélküliség. A 90-es évek végére szinte egyhangú vélemény lett az EU tagállamai között, hogy szükség van az oktatás fogalmának kitágítására és újraértelmezésére: ez történt meg az élethosszig tartó tanulás fogalmának bevezetésével és középpontba helyezésével, melynek alapvető célja: 1. a személyiségfejlődés, 2. a szociális összetartás és 3. a gazdasági növekedés. Ez az értelmezés túlmutat a Schultz által megfogalmazott munka közbeni képzés és felnőttképzési programok tartalmán, az egész életen át tartó tanulás ennél többet jelent. Az egész életen át tartó oktatás ahhoz nyújt eszközöket mindnyájunk számára, hogy megtaláljuk a munka és a tanulás egyensúlyát, hogy aktív polgárok lehessünk. Az Európai Unió Tanácsának a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról szóló állásfoglalás (2011/C 372/01 című dokumentum) mellékletének 2. számú pontjában a tagállamok felkérést kapnak arra vonatkozóan, hogy hozzanak létre olyan életképes és átlátható rendszert a felnőttkori tanulás finanszírozására, amely a felelősség megosztásán, a felnőttkori tanulás iránti magas fokú állami kötelezettségvállaláson, a fizetni nem tudók támogatásán, a pénzforrások kiegyensúlyozott, az egész életen át tartó tanulás folyamatát végigkísérő elosztásán, valamennyi érdekelt fél méltányos pénzügyi hoz- 1 Organisation for Economic Co-operation and Development - Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 2. oldal
3 zájárulásán, továbbá a hatékonyabb és eredményesebb finanszírozás innovatív eszközeinek feltárásán alapul. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az EU 2020 stratégiáról az alábbi öszszefoglaló nyilatkozatot tette: "Az Európa 2020 a következő évtizedre szóló európai uniós növekedési stratégia. Célunk, hogy változó világunkban az EU gazdasága intelligens, fenntartható és inkluzív legyen. E három, egymást kölcsönösen erősítő prioritás azt hivatott elősegíteni, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió. Az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván megvalósítani. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken. A stratégia megvalósítását konkrét uniós és tagállami intézkedések segítik." A következő két fejezetben azt vizsgáljuk, hogy ezen EU stratégiák, ajánlások hogyan valósulnak meg Magyarországon, az állam milyen feltételeket biztosít a hazai felnőttképzés területén. 2. Felnőttképzés aktuális helyzete Az EU 2020 stratégiában szereplő egész életen át tartó tanulás elvének hazai gyakorlati megvalósítása az alábbi jogszabályokra épül: évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (Sztv.), évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (Szht.), évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről (Ftv.), évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nktv.), /2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (Nktv vhr.). Az Nkt., az Sztv és az Ftv. vitatható megfogalmazás szerint meghatározza a felnőttoktatás és a felnőttképzés fogalmát, rendszerét, melyek szerint felnőttoktatásnak tekinthetjük az iskolarendszeren belüli felnőttképzést, illetve felnőttképzésnek tekinthetjük az iskolarendszeren kívüli felnőttképzést. A felnőttoktatást a továbbiakban csak a szakképzés tekintetében vizsgáljuk, annak is az állami szerepvállalás tükrében. Az Sztv a szerint az első szakképesítésre történő felkészítés ingyenes, az állam által finanszírozott. Ennek következtében a második szakképesítés megszerzése nem ingyenes, az Nktv vhr. szerint tandíjköteles, a képző intézmény nem kap rá állami fejkvótát, ezért a képzés keretében biztosított gyakorlati képzés sem támogatott. Ebből következően - amennyiben a gyakorlati képzés gazdálkodó szervezetnél történik, a gazdálkodó szervezet nem számolhatja el és nem igényelheti vissza a kapcsolódó költségeket, mivel az állami támogatásnak minősül, - a tanuló részére a gazdálkodó szervezetnek nem kell pénzbeli juttatást fizetni, ezért nincsenek járulékok, így nincs TB-jogviszony és szolgálati időbe történő beszámítás sem. Az Nktv. előírása alapján a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. Ezt a szabályt az Sztv. enyhíti, miszerint az Nktv. előbb idézett előírásaitól eltérően kizárólag folyamatos képzésben, évfolyamismétlés és szüneteltetés nélkül a tanuló befejezheti a megkezdett tanulmányait nappali rendszerű oktatásban is, nem kötelező felnőttoktatás keretei között folytatni, befejezni. 3. oldal
4 Az állam biztosítja nappali rendszerű oktatás keretei között a második szakképesítés megszerzésének jogi és tanügyigazgatási lehetőségét, de annak finanszírozását teljes mértékben a tanulóra és a tanuló gyakorlati képzését biztosító gazdálkodó szervezetre hárítja, ezáltal ösztönözve a felnőttképzés szereplőit az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben való részvételre, finanszírozásra. Egy es időszakot figyelembe vevő nemzetközi összehasonlításban a hazai iskolarendszeren kívüli felnőttképzési részvétel meglehetősen siralmas képet mutatott: a éves népességhez viszonyítva mindössze 7% volt az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevők aránya, ez a szám ötöde, mint az EU-27 átlaga. Az alábbi táblázat a képzéstípus szerinti részt vevők számát mutatja. Látható, hogy négy képzéstípus, a nyelvi képzések, az általános felnőttképzések, az informatika képzések valamint a szakmai továbbképzők létszáma csökkent. Képzésben résztvevők száma a képzés jellege szerint (fő) 05. hóig állam által elismert OKJ szakképesítést adó munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges szakmai továbbképző hatósági jellegű képesítésre felkészítő képzés nyelvi képzés általános felnőttképzés informatikai képzések egyéb képzések Összesen (fő) Ez a csökkenés összefüggésben lehet azzal, hogy az Szht-ba január 1-től ismét beemelték a saját munkavállalók képzési lehetőségét a szakképzési hozzájárulás terhére. Igaz nem 33 százalékos mértékig, hanem legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5%-áig. Ezzel a lehetőséggel nem minden munkaadó élhet, ugyanis a törvény szigorú feltételhez köti a bruttó kötelezettség terhére folytatott képzés elszámolását: nevezetesen ahhoz, hogy a munkaadónak legyenek tanulószerződéses tanulói. Így a saját munkavállalók képzési költségei azon kötelezettek esetében számolhatóak el, akik havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését végzik. A kormány elsődleges célja nyilván nem az államháztartási bevételcsökkentést eredményező saját dolgozók képzésének ösztönzése volt, hanem a nagy cégeket kívánta bátorítani a gyakorlati képzésbe való bekapcsolódásra, ezen belül is a tanulószerződés keretében tanulók számának emelésére. Hogy hány vállalatot érinthet a jövőben a szakképzési hozzájárulás felhasználásának lehetősége a saját dolgozók képzésére? Valószínűsíthetően oldal
5 körüli céget, beleértve elsősorban azokat a vállalkozásokat, amelyekkel a kormány stratégiai megállapodást kötött vagy kötni fog a következő években. A törvényalkotó nyilván azt reméli, hogy a saját dolgozók képzésének elszámolhatósága jelentős mértékben készteti ezeket a vállalkozásokat a gyakorlati képzés fenntartására, s bővül azon cégek köre, amelyek kedvet kapnak a bekapcsolódásra. 3. Felnőttképzés finanszírozásának formája A felnőttképzés finanszírozása két alapkérdésen nyugszik: 1. a költségmegosztáson, mely lehet a) magán forrás tanuló, a munkaadó, egyéb szereplők (szakszervezetek, civil szervezetek, magánszemélyek (pl. ösztöndíjak, adományok stb.)), b) közösségi forrás állami, önkormányzati, EU-s pályázatok, programok, 2. finanszírozási formákon, mely lehet a) direkt (a képzést biztosítónak adott finanszírozás) a képző szervezet támogatása, a munkaadó támogatása, a munkaadó adókedvezményezése, b) indirekt (a képzést igénybevevőnek adott finanszírozás) a tanuló támogatása, a tanuló adókedvezményezése, tanulói hitelek támogatása, és/vagy garantálása. Az alábbi grafikon az elmúlt 4 évet tekintve mutatja be a felnőttképzésének finanszírozási rendszerét költségmegoszlás szerint. Megállapítható, hogy a időszakot tekintve átalakult a felnőttképzés finanszírozásának rendszere az Sztv. és az Szht. hatályba lépésével: az állam (szakképzési hozzájárulás, munkaerő-piaci alap, közvetlen állami támogatás) szerepvállalása csökkenő tendenciát mutat, miközben a munkáltatók saját bevételeik terhére történő finanszírozás nőtt, de nem azonos mértékben az állami szerepvállalás csökkenéséhez viszonyítva. Az EU forrás és az egyén által biztosított finanszírozás mértéke 2012-ben azonos a munkáltatók saját bevételeik terhére történő finanszírozás mértékével. 5. oldal
6 Összességében az előző megállapításokat is figyelembe véve a felnőttképzés két legnagyobb teherviselője továbbra is az állam és a tanuló egyén. Ugyanakkor gazdasági szerepük ellenére a vállalatok meglehetősen szerény terheket viselnek alkalmazottaik képzésében. Az összes számba vett felnőttképzési kiadás 2011-ben a GDP mindössze 0,3 %- át tette ki. 4. Megállapítások A 20. század második felétől a felnőttképzés átalakult, azaz a felnőttképzés fogalma új értelmezést nyert, s helyébe az életen át tartó tanulás fogalma lép. Mindez átalakította a felnőttképzés szereplőinek (egyének, munkaadók, állam) motivációs tényezőit. Az egyének felnőttképzési részvétellel kapcsolatos motivációit jól magyarázza a Bevezető részben tárgyalt emberi tőke elmélet. A különböző szociológiai kutatások rámutattak, hogy a felnőttképzés motivációs rendszerében az egyén részéről meghatározó szerepet játszik az a megállapítás, miszerint az oktatás fő feladata, hogy muníciót adjon az álláskereséshez, a karrierépítéshez. A felnőttképzésben meghatározóan a magasabb iskolázottságúak vesznek részt, azzal a céllal, hogy további végzettséget, diplomát szerezzenek, bizonyítva alkalmasságukat, biztosítva több lábra épülő megélhetésüket és ezzel együtt karrierjüket. A másik oldalt tekintve, a munkaadók motivációjáról azt mondhatjuk, hogy a költségvállalási hajlandóság meglehetősen korlátozott, olyannyira, hogy általános jellegű képzés esetében nem hajlandók a képzés költségeit viselni, csak a speciális, azaz a gazdasági tevékenységgel összefüggő, azzal hasznosítható ismereteket adó képzéseket. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a munkaadók szakképzéssel kapcsolatos kiadásai nem kizárólag saját döntésükön múlnak. Ugyanis sok országban a munkaadókat törvény kötelezi meghatározott alkalmazotti képzés viselésére (pl. Franciaország), vagy képzéssel kapcsolatos adók fizetésére, illetve annak visszaigényelhetőségére (pl. Magyarország), majd annak szétosztásáról az állam gondoskodik (pl. decentralizált pályázatok). A felnőttképzési meghatározó szereplője az állam. Az állam oktatási szerepvállalására azt szokták mondani, hogy az oktatás részint közvetlen, részint közvetett társadalmi hasznokkal jár: közvetlen társadalmi haszon az iskolázottabbak magasabb jövedelméből adódik, közvetett társadalmi haszon az oktatás hatására a munkaerőnek megnő a technikai változásokhoz való alkalmazkodóképessége, megnő az innováció, s ez előmozdítja a gazdasági fejlődést, mert az oktatás következtében a demokratikus intézmények hatékonyan működtethetők, az iskolázottabbak alacsonyabb a munkanélkülisége és egészségesebb az életmódja, így alacsonyabb szociális, munkanélküliséget kompenzáló és egészségügyi kiadásokat igényelnek. A felnőttoktatás területén a magyar állam feladatait nem egyszerű megfogalmazni, a felnőttképzés részvételi arányai viszonylag szoros összefüggést mutatnak a gazdasági fejlettséggel: a gazdasági fejlődés előrehaladásával növekszik a felnőttképzés részvételi hányada. A magyar alacsony részvételi arányok ezzel is összefüggnek, a hazai felnőttképzés viszonylag alacsony szintje az ország gazdasági fejlettségével nagyjából összhangban van, 6. oldal
7 mindenképpen feladata azokat a jogszabályi feltételeket megteremteni, amelyek biztosítják a hozzáférés lehetőségét minden felnőtt számára, és ösztönző finanszírozási rendszert hoz létre. Ez nem jelent feltétlenül kiemelkedő állami pénzügyi támogatást, de mindenképpen jelent ösztönzést, garanciákat és szabályozottságot a felnőttképzések területén a tanulni akaró felnőttek számára illetve a szakképzett munkaerőt alkalmazni akaró munkaadók részére. bizonyos társadalmi rétegek, célcsoportok esetében az államnak finanszírozási és erőteljesebb koordinációs szerepet is el kell látnia a felnőttképzés területén. A munkanélküliek, a szociális hátrányos helyzetű csoportok esetében az állam esélyteremtő szerepe nélkülözhetetlenné teszi a képzések támogatását és bizonyos irányítását. A hazai felnőttképzés jelenlegi helyzetét a vállalatok részéről viszonylag alacsony teherviselési hajlandóság jellemzi, nélkülözhetetlen lenne olyan finanszírozási formák és ösztönző adórendszer kimunkálása, amely a vállalatok tehervállaló készségét növelné, ezáltal az állam finanszírozási szerepvállalását csökkentené. A felnőttképzés kiterjedéséhez szükséges, hogy mind a munkáltatók, mind pedig az állam felismerjék érdekeltségüket abban, s olyan támogatási és képzési, befektetési és ösztönzési rendszereket építsenek ki, amelyek elősegítik a többi réteg bekapcsolódását a felnőttképzésébe. Olyan rendszert szükséges kiépíteni, amelynek során szükséges kettéválasztani a munkaadók képzési igényeinek illetve az állam által a szociális hátrányos helyzetű csoportok részére biztosított képzési igények finanszírozási hátterét. Ez utóbbiba bekapcsolható a magyar szakképző intézmények infrastruktúrája és humánerőforrása, biztosítva ezzel a folyamatos technikai, technológiai fejlődést. S akkor Magyarország vállalásai az EU 2020 stratégiához kapcsolódóan megvalósíthatók az alábbiak szerint: 2020-ra Európai Unió célkitűzése Magyar valóság 2012-ben Nemzeti vállalás 2020-ra foglalkoztatás 75% 60,7% 75% felsőoktatás 40% 28,1% 30,3% iskolaelhagyás 10% 11,2% 10% szegénység 25%-os csökkentés 28,3% 23,5% 7. oldal
A felnőttképzés finanszírozása
Polónyi István A felnőttképzés finanszírozása 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 9th Hungarian National and International Lifelong Learning Conference Szegedi Tudományegyetem
RészletesebbenFELNŐTT TANULÁS FINANSZÍROZÁSA
B. szekció: A FELNŐTT TANULÁS FINANSZÍROZÁSA Szekció elnök: Prof. Dr. Polónyi István, Menedzsment és Marketing Tanszék, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar, Debreceni Egyetem Szekció titkár: Dr. Erdei
RészletesebbenVáltozások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára
Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény
RészletesebbenINFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár
INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA 2019 Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár IPAR 4.0 az informatikai képzés átalakulása Az Ipar 4.0 megjelenésével minden foglalkozás átalakul Forrás: McKinsey (2018)
RészletesebbenMunkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések
A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenGyakorlati képzés tanulószerződéssel. 2015. augusztus 26.
Gyakorlati képzés tanulószerződéssel 2015. augusztus 26. A gyakorlati képzés kerete tanulószerződés (és együttműködési megállapodás) Cél: munkafolyamatba ágyazott szakmatanulás valós körülmények között,
RészletesebbenEmberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi
RészletesebbenA 25 ÉVES SZAKKÉPZÉSI TÖRVÉNY ÉS GYAKORLAT TAPASZTALATAI
A 25 ÉVES SZAKKÉPZÉSI TÖRVÉNY ÉS GYAKORLAT TAPASZTALATAI Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A gazdasági kamara: A SZAKKÉPZÉSRŐL SZÓLÓ 1993. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY javaslatot
RészletesebbenSzakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A duális képzés Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási szerződés Helyszín dátum A duális
RészletesebbenHAZAI FOLYAMATOK ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSÁBAN
9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Szeged, 2013. április 18-19. HAZAI FOLYAMATOK ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSÁBAN Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Hosszabb
RészletesebbenQALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból
QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek
RészletesebbenSzakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére
Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály
RészletesebbenBERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM
FELNŐTTOKTATÁS 2016. AUGUSZTUS 5. BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM FELNŐTTOKTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ Iskolarendszerű felnőttoktatás (nem felsőfokú szakképzés!) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja
RészletesebbenA szakképzés átalakítása
A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika Foglalkoztatáspolitika Az Európa 2020 stratégia legfontosabb célkitűzései közé
RészletesebbenA szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály
A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.
Részletesebben2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8
A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen
RészletesebbenAdatlap a felnőttképzésről 2012.
Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.
RészletesebbenA FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK
FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most
RészletesebbenTárgy: Az Észak-magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központ Alapító Okiratának módosítása
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésétől, Miskolc 89/2004. (IX. 16.) Kgy. számú határozat Tárgy: Az Észak-magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központ Alapító Okiratának
RészletesebbenVonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók
Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók György Annamária Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság 2013.05.27. Vonatkozó jogszabály 20/2007.
RészletesebbenÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA
ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek
RészletesebbenAdatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.
Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést
RészletesebbenA gyakorlati szakképzés finanszírozási lehetőségei 2014-ben
A gyakorlati szakképzés finanszírozási Tudástranszfer munkaerő-piaci alkalmazkodás segítése a szakképzés fejlesztésével Bács-Kiskun megyében Keretek I. Gyakorlati képzőhelyet kereső (tanuló, hallgató)
RészletesebbenAdatlap a felnőttképzésről 2011.
Az adatszolgáltatás a /2010. ( ) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik. Az
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenJOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József
JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József Jogszabályok a képzésben 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 1993. évi LXXX. tv. a felsőoktatásról 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről 2001.
RészletesebbenA szakképzés és felnőttképzés intézményei és azok feladatai. Dr. Nyéki Lajos 2018
A szakképzés és felnőttképzés intézményei és azok feladatai Dr. Nyéki Lajos 2018 Innovációs és Technológiai Minisztérium A hazai szak- és felnőttképzés szakmai irányítását a Tudás- és Innováció-menedzsmentért
RészletesebbenA SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS FELHASZNÁLÁSA, BEVALLÁSA 2012.
A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS FELHASZNÁLÁSA, BEVALLÁSA 2012. TÖRVÉNYEK, RENDELETEK a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (továbbiakban: új Szht.);
Részletesebben2018. Szeptember 19. JAVASLATOK A TUDÁS ALAPÚ, INNOVATÍV GAZDASÁG SZAKKÉPZÉSÉNEK STRATÉGIÁJÁHOZ
2018. Szeptember 19. JAVASLATOK A TUDÁS ALAPÚ, INNOVATÍV GAZDASÁG SZAKKÉPZÉSÉNEK STRATÉGIÁJÁHOZ A meglévő rendszer toldozása nem alkalmas az új kihívások kezelésére Komplex megoldási javaslatunk alapja
RészletesebbenII. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény
II. rész A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény közlönyállapotának és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2011. december 31-én hatályos állapotának összehasonlítása Azok a rendelkezések,
Részletesebben6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.
6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán
RészletesebbenÚjdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében
Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.
RészletesebbenSzékesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS
Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Tudnivalók: DIÁKOKNAK A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések Ha a tanuló a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén 17., gimnázium
RészletesebbenA SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS TELJESÍTÉSE 2016.
A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS TELJESÍTÉSE 2016. KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK, RENDELETEK A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.); A gyakorlati képzés
RészletesebbenTÁMOP B.2-13/
A szakképzési centrumok szerepe a megújuló szakképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. 1 A SZAKKÉPZÉSI CENTRUMOK LÉTREHOZÁSA - ELŐZMÉNYEK Nemzetközi példák, pl.: Hollandia,
Részletesebben1/2007. (II. 6.) SZMM
1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. október 29-i ülésére Tárgy: Állásfoglalás a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
RészletesebbenA Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete
A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,
RészletesebbenA szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig
A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenA fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javítása. Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár
A fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javítása Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár Ezer fő 4 400 4 200 4 000 3 800 3 600 3 400 A foglalkoztatottak létszámának
RészletesebbenPiacsek László Zoltán
összeállította: V á l t o z á s o k a s z a k k é p z é s i hozzájárulás terhére történő elszámolás feltételrendszerében Piacsek Vonatkozó jogszabályok 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet a saját munkavállalók
RészletesebbenA Nemzetgazdasági Minisztérium pályázatai: GINOP-6.
A Nemzetgazdasági Minisztérium pályázatai: GINOP-6. Budapest, 2016. november 11. Katona Miklós főosztályvezető Európai Uniós háttér Európai Bizottság Új Készségfejlesztési Menetrend New Skills Agenda A
RészletesebbenFelzárkózás a szakképzésen keresztül
Felzárkózás a szakképzésen keresztül Esélyteremtés konferencia 2017. április 5. Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár 2 A lemorzsolódottak létszámarányai képzéstípusok
RészletesebbenAz Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye
Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai
RészletesebbenJogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben. WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes
Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes 2011. évi CLXXXVII. törvény változásai Tanulószerződés már a 9. évfolyamon
RészletesebbenINFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA
INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok
RészletesebbenTájékoztató a felnőttoktatás keretében szervezett képzésről
-1- Tájékoztató a felnőttoktatás keretében szervezett képzésről Kiknek kínáljuk a képzéseinket? Két szakképesítés állami szakképzési rendszerben történő megszerzésének ingyenessé tétele elősegíti a felsőfokú
Részletesebbenxxx TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:
Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: xxx Térségi Integrált Szakképzõ Központ TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett
RészletesebbenÜzleti Reggeli Gödöllőn 2012.12.14.
2012.11.09. 2011. évi lezárt OSAP statisztikai adatok alapján A felnőttképzést folytató intézmények száma 1690 A felnőttképzések (tanfolyamok) száma 61662 A felnőttképzésbe beiratkozottak száma 720463
Részletesebbenkezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi
4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenFOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Cím: 1054 Budapest, Alkotmány u. 3. E-mail: szepzsofia@fmm.gov.hu Honlap: www.fmm.gov.hu Főosztályvezető: Dr. Szép Zsófia F M M 1 .. TÁJÉKOZTATÓ A FELNŐTTKÉPZÉS
RészletesebbenLXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás
LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás I. A célok meghatározása, felsorolása A Munkaerőpiaci Alap (MPA) működésével összefüggő rendelkezéseket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 15.5.2012 B7-0000/2012 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-0000/2012. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
Részletesebben% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
RészletesebbenE L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel
RészletesebbenA Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze
A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban
Részletesebbenb.) az iskolai oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele
I. TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS A TANDÍJ 1. A térítésmentesen biztosított köznevelési feladatok a.) a kötelező alapfokú- és középfokú oktatás az érettségi megszerzéséig - a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret
RészletesebbenSzakképzési változások - új OKJ - informatikai ágazati kerettanterv munkaanyag- szakmai program. Csontó Béla belacs@mechwart.hu
Szakképzési változások - új OKJ - informatikai ágazati kerettanterv munkaanyag- szakmai program Csontó Béla belacs@mechwart.hu Szakképzési változások - új OKJ - informatikai ágazati kerettanterv tervezete
RészletesebbenTÉRÍTÉSI- ÉS TANDÍJ FIZETÉSI SZABÁLYZAT
TÉRÍTÉSI- ÉS TANDÍJ FIZETÉSI SZABÁLYZAT Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola 2018 TARTALOMJEGYZÉK 1. A szabályzat jogszabályi háttere... 2 1.1. A térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok
RészletesebbenJavaslatok A tudás alapú, innovatív Gazdaság szakképzésének stratégiájához Május 30. Budapest
Javaslatok A tudás alapú, innovatív Gazdaság szakképzésének stratégiájához 2019. Május 30. Budapest Komplex megoldási javaslatunk alapja a pozitív motiváció, a tanulók, a családok, a munkaadók, és az oktatási
RészletesebbenA MISKOLCI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI REGIONÁLIS KÖZPONTJÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
A MISKOLCI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI REGIONÁLIS KÖZPONTJÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Miskolc, 2014. 1.1.18. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI REGIONÁLIS KÖZPONTJÁNAK SZERVEZETI
RészletesebbenA gyakorlati képzés szervezése feladtok finanszírozás 2017.
A gyakorlati képzés szervezése feladtok finanszírozás 2017. Kapcsolódó törvények, rendeletek A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.);
RészletesebbenSzakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztési támogatás felhasználása
Bárczi Gusztáv Óvoda Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 1082 Budapest, VIII. Üllői út 76. Szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztési támogatás felhasználása A szakképzésről
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenPartnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról
Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai
RészletesebbenOsztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol)
KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu, honlap: www.krudy.gyor.hu
RészletesebbenMagyar joganyagok - - alapító okirata 2. oldal Az képzési, területi felzárkózási koordinációs feladatokat ellátó, a társadalmi felzárkózás politika es
Magyar joganyagok - - alapító okirata 1. oldal alapító okirata 1 Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a (a továbbiakban: ) alapító okiratát
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA
2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt
RészletesebbenTudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es
Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi
RészletesebbenTÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01
TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 1 SZAKFELADATAINK 10 Területi Igazgatóságot tömörítő, országos állami felnőttképzési és kutatás-módszertani intézmény. Elsődleges célja a hátrányos helyzetű
RészletesebbenHELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS
Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT. alapító okiratát a következők szerint adom ki.
HONVÉDELMI MINISZTER Nyt. szám: 154 20/2013. ALAPÍTÓ OKIRAT A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 39. (1)
RészletesebbenSzentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata
Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata KGF/1352/2/2011. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2), valamint 89. (1) bekezdésében, a közoktatásról
RészletesebbenAktualitások a szabályozás és az uniós programok területén - további tervek
Aktualitások a szabályozás és az uniós programok területén - további tervek Dr. Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanévnyitó
RészletesebbenA SZAKMAI FELNŐTTKÉPZÉS EREDMÉNYEI ÉS FELADATAI A CONFINTEA VI. TÜKRÉBEN
Zachár László A SZAKMAI FELNŐTTKÉPZÉS EREDMÉNYEI ÉS FELADATAI A CONFINTEA VI. TÜKRÉBEN Köszönöm a lehetőséget, hogy a Kihívások, kérdések és feladatok a magyar felnőttképzésben elnevezésű konferencián
RészletesebbenA közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet
A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,
RészletesebbenA HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÓJA
A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÓJA 2018. ÉVI PROGRAMOK ÉS TÁMOGATÁSRA FORDÍTHATÓ PÉNZÜGYI KERETÜK GINOP 5.2.1-14 Ifjúsági Garancia Program 3 740 243 285.- Ft (2 853 fő bevonása a cél) GINOP
RészletesebbenHÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI
2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP-5.2.4-16 Gyakornoki program pályakezdők támogatására pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged,
RészletesebbenMegváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei
Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.
Részletesebben55 SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS
Államháztartási szakfeladatrendi besorolás (Alapító Okirat melléklete) 55 SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS 559 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 5590 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 55901 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás
RészletesebbenTISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:
Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági
RészletesebbenFoglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.
Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett
RészletesebbenMAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági
Részletesebbenelearning helyzetkép az informatikai szakképzésben
elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben Váradi Antal szakmai főtanácsadó 4. elearning Fórum 2004. június 16. Informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi legfontosabb feladatai Az IHM - 2004.
RészletesebbenT/10729. számú törvényjavaslat. az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10729. számú törvényjavaslat az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere 2016. évi... törvény
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. ÁPRILIS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenM A G YA R K Ö Z LÖ N Y 2013.évi 225.szám
A Kormány 562/2013. (XII. 31.) Korm. rendelete a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről,
RészletesebbenOPERATÍV PROGRAMOK
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai
RészletesebbenMinta. A pályázat azonosító száma:
Az NFA képzési alaprész decentralizált beruházási keretéből finanszírozandó, fejlesztésre irányuló beruházások támogatásához kiírásra kerülő pályázathoz Pályázó azonosítója: OM: FI: Adószám: PÁLYÁZATI
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó
Részletesebben