A felnőttképzés finanszírozása

Átírás

1 Polónyi István A felnőttképzés finanszírozása 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 9th Hungarian National and International Lifelong Learning Conference Szegedi Tudományegyetem április

2 FELNŐTTKÉPZÉS CÉLJAI

3 A felnőttképzés jelentősége és céljai Theodore Schultz szerint az emberi tőkét növelő öt fő tényező a formális, szervezett, elemi, közép-és felsőfokúoktatás valamint az egészségügyi létesítmények és szolgáltatások továbbá a változó munkalehetőségekhez való alkalmazkodás érdekében megvalósuló vándorlása és a munka közbeni képzés mellet a felnőttképzési programok. (Schultz, 1983.) Schultz szerint az emberi tőke mind közvetlen mind közvetett (külső) hatásaival hozzájárul a gazdasági fejlődéshez. A társadalom, gazdaság, tudomány, technológia fejlődésének következtében a termelő ember ismeretei elavulnak, s így egyre nagyobb súllyal jelentkezik a folyamatos továbbképzés szükségessége. Az egész életen át tartó oktatás azonban ennél többet jelent. "Az egész életen át tartó oktatás ahhoz nyújt eszközöket mindnyájunk számára, hogy megtaláljuk a munka és a tanulás egyensúlyát, hogy aktív polgárok lehessünk Oktatás -rejtett kincs. (1997)

4 A felnőttképzés jelentősége és céljai Az OECD megközelítése szerint az élethosszig tartó tanulás három alapvető célja a személyiségfejlődés, a szociális összetartásés a gazdasági növekedés(1996: Lifelong learning for All ) Az EU megfogalmazása szerint az élethosszig tartó tanulás egy lényeges politika az állampolgári minőség, a társadalmi kohézió és a foglalkoztatás fejlesztéséért. (Lisszaboni stratégia 2000) A Tanács állásfoglalása a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról (2011/C 372/01) című dokumentum megállapítása szerint: a gazdasági válság mind rövid, mind hosszú távú következményeinek a kezelése céljából szükség van arra, hogy a felnőttek rendszeresen növeljék személyes és szakmai készségeiket, kompetenciáikat. A munkaerőpiac jelenlegi instabilitására és a társadalmi kirekesztettség csökkentésének szükségességére tekintettel ez különösen érvényes az alacsony képzettségű munkaerőre. Azonban minden felnőttnek köztük a magasan képzetteknek is jelentős előnye származhat az egész életen át tartó tanulásból.

5 RÉSZVÉTELI JELLEMZŐK

6 A felnőttképzési részvétel jellemzői itthon és a fejlett világban

7 Az iskolarendszerű felnőttképzés résztvevői Magyarországon

8 Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés résztvevői Magyarországon

9

10 Mitől függ a részvétel? A részvételi arányok korrelációt (+0,5835) mutatnak az egy főre jutógdp-vel, tehát az iskolarendszeren kívüli képzés részvételében való lemaradásunk összefügghet gazdasági helyzetünkkel. Ennek ellenére meglehetősen ijesztő, hogy a felnőtt népesség több mint 90%-a semmilyen képzésen nem vesz részt. További tényezők, amelyek befolyásolják a részvételi arányokat az állami szerepvállalás, beleértve a vállalatok képzési politikáját ösztönző/kényszerítő adópolitikát, az ösztönző finanszírozási módszerek, és persze az egyének motivációi.

11 A FINANSZÍROZÁS FORMÁI MÓDSZEREI

12 A felnőttképzés finanszírozási módszerei

13 Milyen finanszírozás legyen? A korábban már idézett A Tanács állásfoglalása a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról (2011/C 372/01) című dokumentum Európai cselekvési program a felnőttkori tanulásra című melléklete a finanszírozásról is ír. Eszerint a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy mindenekelőtt.hozzanak létre olyan életképes és átlátható rendszert a felnőttkori tanulás finanszírozására, amelynek alapja: a felelősség megosztása, a felnőttkori tanulás iránti magas fokúállami kötelezettségvállalás, a fizetni nem tudók támogatása, a pénzforrásokkiegyensúlyozott, az egész életen át tartótanulás folyamatát végigkísérőelosztása, valamennyi érdekelt fél méltányos pénzügyi hozzájárulása, továbbá a hatékonyabb és eredményesebb finanszírozás innovatív eszközeinek feltárása.

14 MENNYIT KÖLTÜNK FELNŐTTKÉPZÉSRE?

15 A felnőttképzés finanszírozásának terjedelme az egyes teherviselők szerepe a.) Az állam Az állam közvetett, tehát az intézményeknek nyújtott támogatás formájában támogatja az iskolarendszerű felnőttképzést Az iskolarendszerű felnőttképzés állami támogatása évi milliárd Ft (2009-ben 22,1 milliárd, 2010-ben 22,5 milliárd, 2011-ben 23,6 milliárd forintra becsülhető). Az állam az iskolarendszeren kívüli képzést is támogatja. az állam(háztartás)i forrásból származó felnőttképzési támogatás ben közel 17 milliárd forint volt (ÁSZ jelentés) Ennek két legmeghatározóbb összetevője a vállalkozásoktól (munkáltatóként) a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére kifizetett képzéstámogatás (51%), valamint a Munkaerőpiac Alapból kifizetett képzéstámogatás (37%) Államilag kondicionált hiteleknek (Diákhitel 1. és 2.) alig van jelentősége a felnőttképzésben 2012-től a hitelhez jutás életkori határát leszállítják a 35. életévre (a korábbi 40-ről)

16 A felnőttképzés finanszírozásának terjedelme az egyes teherviselők szerepe b.) A vállalatok és szervezetek A vállalatok és foglalkoztató szervezetek a 2009-es iskolarendszeren kívüli képzések támogatásából 17%-ot viselnek, ami meglehetősen szerény ráfordítási arány. Ugyanakkor csalóka ez az alacsony arány, - ugyanis mint fentebb említettük az állami ráfordítás felét a szakképzési hozzájárulás teszi ki. Ráadásul az állami kiadások további 7%-a a költségvetési szervek által munkáltatóként fizetett képzéstámogatás, amit lényegében ide is lehetne sorolni. c.) A résztvevők A képzésben résztvevők 2009-ben az iskolarendszeren kívüli képzés ráfordításainak több mint negyedét finanszírozták, (10,6 md Ft) Hozzá kell tenni, hogy az iskolarendszerű képzésben, a felsőoktatási részképzésben részt vevő államilag nem finanszírozott hallgatók ugyanebben az évben mintegy 20 milliárd forint költségtérítést fizettek. d.) Egyéb források Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés forrásai között (2009-ben) jelentős, közel 11%-ot tettek ki az Uniós és egyéb nemzetközi források és hazai társfinanszírozásuk.

17

18 Az alacsony vállalati teherviselés (ellentmondásai ellenére is) nemzetközi összehasonlításban is szembetűnő. A munkaadók ilyen irányú kiadásai egyértelműen a legalacsonyabbak, az OECD országok között.

19 Összességében a felnőttképzés két legnagyobb teherviselője (2009-ban) az állam és a tanuló egyén. Ugyanakkor a vállalatok meglehetősen szerény terheket viselnek alkalmazottaik képzésében. Az összes számba vett felnőttképzési kiadás 2009-ben a GDP mindössze 0,3%-át tette ki.

20 KONKLÚZIÓK

21 Konklúziók A 20. század második felétől a felnőttképzés átalakult. A korábbi hiánypótló szerep helyébe egyre inkább a folytató, az át-és továbbképzőszerep lép. Egyben a felnőttképzésfogalma is átalakul, s helyébe az életen át tartótanulásfogalma lép. Mindezek átalakítják a felnőttképzési aréna szereplőinek motivációit is. A felnőttképzés részvételi arányai viszonylag szoros összefüggést mutatnak a gazdasági fejlettséggel: A hazai viszonylag alacsony részvételi arányok ezzel is összefüggnek, a hazai felnőttképzés viszonylag alacsony szintje az ország gazdasági fejlettségével nagyjából összhangban van. Másoldalról éppen a recesszió idején kellenének nagyobb ráfordítások a felnőttképzésben,(elsősorban az állam részéről)

22 Konklúziók -folyt Az egyének felnőttképzési részvétellel kapcsolatos motivációit jól magyarázza az emberi tőke elmélet. A felnőttképzés különböző formáiban való részvétel egyéni belsőmegtérülési rátái igen magasak. a felnőttképzés motivációs rendszerében meghatározó szerepet játszik a státuszkonfliktus elmélet, amely szerint a felnőttoktatás fő feladata, hogy muníciót adjon az álláskereséshez, a karrierépítéshez. Így felnőttképzésben meghatározóan a magasabb iskolázottságúak vesznek részt, azzal a céllal, hogy második, kiegészítő stb. végzettséget, diplomát szerezzenek, bizonyítva alkalmasságukat ezért fontos az olyan felnőttképzési politika, amely az alacsony iskolázottságúak részvételét ösztönzi

23 Konklúziófolyt A munkaadók motivációjáról a standard közgazdasági elmélet úgy véli, hogy a racionális munkaadók költségvállalási hajlandósága korlátozott, csak a speciális (azaz a csak náluk hasznosítható ismereteket adó) képzések esetében hajlandók de akkor is csak részben vállalni a képzés költségeit A menedzsment irodalom megközelítése más, eszerint a képzés, továbbképzés, fejlesztés meghatározó része az emberi erőforrás menedzsmentnek. A képzés a vállalatok főleg a nagyvállalatok humán politikájában a piaci alkalmazkodás egyik alapvetőeleme, de egyben az alkalmazottak motivációjának eszköze is. hozzá kell tenni, hogy a munkaadók képzéssel kapcsolatos kiadásai nem kizárólag saját döntésükön múlnak. Ugyanis sok országban a munkaadókat törvény kötelezi meghatározott alkalmazotti képzés viselésére (pl. Franciaország), vagy képzéssel kapcsolatos adók fizetésére, illetve annak visszaigényelhetőségére (pl. Magyarország).

24 Konklúziófolyt A felnőttképzési aréna meghatározószereplője az állam. Az állam oktatási szerepvállalására a standard közgazdasági magyarázat legfontosabb érveként azt szokták felhozni, hogy az oktatás részint közvetlen, részint közvetett társadalmi hasznokkal jár. Más oldalról a gazdaságpolitikai megközelítések a munkaerőnek a gazdaság szerkezeti változásaihoz történő gyorsabb alkalmazkodását emelik ki. Az államnak mindenképpen feladata a jogszabályi feltételeket megteremteni, amelyek biztosítják a hozzáférés lehetőségétminden felnőtt számára, és ösztönzőfinanszírozási erőteret létrehozni. Ez nem jelent feltétlenül kiemelkedőállami pénzügyi támogatást, de mindenképpen jelent ösztönzést, garanciákat és szabályozottságot a felnőttképzések területén a tanulni akaró felnőttek számára. Bizonyos társadalmi rétegek, célcsoportok esetében finanszírozási és erőteljesebb koordinációs szerepet is el kell látnia a felnőttképzés területén. A munkanélküliek, a szociális hátrányos helyzetű csoportok esetében az állam esélyteremtő szerepe nélkülözhetetlenné teszi a képzések támogatását és bizonyos irányítását.

25 Összegzésül A hazai felnőttképzés: a fejlett országokhoz hasonlítva viszonylag alacsony fejlettségi szintet mutat. a vállalatok részéről alacsony teherviselési hajlandóság jellemzi, nélkülözhetetlen lenne olyan finanszírozási formák és ösztönző adórendszer kimunkálása, amely a vállalatok tehervállalókészségét növelné. mozgatórugója jelenleg meghatározóan az egyéni érdekeltség, ami azzal a következménnyel jár, hogy a felnőttképzésnek alapvetően azok az alrendszerei fejlődnek, ahol a potenciális résztvevők egyrészt magas várható egyéni megtérülési rátában reménykedhetnek, másrészt pedig jelenlegi keresetük elegendő forrást biztosít a megélhetésük mellett a képzési költségek fedezetére. tehát alapvetően a magas iskolázottságúés keresetűrétegeka meghatározórésztvevői. A felnőttképzés kiterjedéséhez szükséges, hogy mind a munkáltatók, mind az állam felismerjék érdekeltségüket s olyan támogatási és képzés-, befektetés-ösztönzési rendszereket (pl egyéni tanulási számlák, tandíjhitelrendszerek, utalványrendszerek stb.) építsenek ki, amelyek elősegítik a többi réteg bekapcsolódását a felnőttképzésébe. Ehhez világos állami felnőttképzési oktatáspolitika szükséges, amely egyértelműen azonosítja az egyes célcsoportokat, s azok képzésbe vonási céljait, s ezen célcsoportokhoz megfelelő ösztönzési és támogatási rendszereket rendel.

26 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET