FELNŐTT TANULÁS FINANSZÍROZÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FELNŐTT TANULÁS FINANSZÍROZÁSA"

Átírás

1 B. szekció: A FELNŐTT TANULÁS FINANSZÍROZÁSA Szekció elnök: Prof. Dr. Polónyi István, Menedzsment és Marketing Tanszék, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar, Debreceni Egyetem Szekció titkár: Dr. Erdei Gábor, Neveléstudományok Intézete, Debreceni Egyetem Vitaindítót készítette: Prof. Dr. Polónyi István, Menedzsment és Marketing Tanszék, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar, Debreceni Egyetem A felnőttképzés finanszírozása Mit is tekintünk felnőttképzésnek? A felnőttképzési törvény szerint - némileg leegyszerűsítve - felnőttképzési tevékenység a természetes személyek iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenysége, ami lehet szakmai képzés, nyelvi képzés és egyéb képzés. A felnőttképzés jelentősége és céljai Az OECD megközelítése szerint az élethosszig tartó tanulás három alapvető célja a személyiségfejlődés, a szociális összetartás és a gazdasági növekedés (1996: Lifelong learning for All) Az EU megfogalmazása szerint az élethosszig tartó tanulás egy lényeges politika az állampolgári minőség, a társadalmi kohézió és a foglalkoztatás fejlesztéséért. (Lisszaboni stratégia 2000) A Tanács állásfoglalása a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról (2011/C 372/01) című dokumentum megállapítja, hogy a gazdasági válság mind rövid, mind hosszú távú következményeinek a kezelése céljából szükség van arra, hogy a felnőttek rendszeresen növeljék személyes és szakmai készségeiket, kompetenciáikat. A munkaerőpiac jelenlegi instabilitására és a társadalmi kirekesztettség csökkentésének szükségességére tekintettel ez különösen érvényes az alacsony képzettségű munkaerőre. Azonban minden felnőttnek köztük a magasan képzetteknek is jelentős előnye származhat az egész életen át tartó tanulásból. A felnőttképzési részvétel jellemzői itthon és a fejlett világban Az iskolarendszerű felnőttképzésben tanulók száma szintenként jelentősen eltér. Az általános iskolában tanuló felnőttek száma több mint egy évtizede 2 ezer fő körül van, a szakközépiskolában az ezredforduló 55 ezer fős tanulólétszáma 2011-re 33 ezer főre csökkent, a gimnáziumban pedig 40 ezer fő körül mozgott ugyanezen időszakban. A

2 szakiskolában tanuló felnőttek száma az ezredforduló után növekvő tendenciát mutat a 2000-es ezer főről 2011-re 10 ezer főre nőtt. A felsőoktatási részképzésben résztvevők száma viszont jelentősen csökken 2004 óta - aminek az oka (mint egy másik tanulmányunkban bemutattuk) részint a felsőoktatás tömegesedése előtti halasztott továbbtanulási igények kiapadásában, részint pedig a felsőoktatási rendszer kétszintű képzésre történő átállása miatt a továbbtanulási stratégiák átalakulásában jelölhető meg. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben ma már lényegesen többen vesznek részt. Amennyiben a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság által közreadott OSAP adatokat megbízhatónak tekintjük, akkor 2008-ban és 2009 megközelítette a félmilliót a felnőttképzésben résztvevő száma, 2011-ben pedig 720 ezer, 2012-ben 625 ezer fő volt. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben végzettek száma a 2010-es évek elején évente 300 ezer fő körül van, akik közül 100 ezer államilag elismert OKJ szakképzést szerzett. Mára nagyjából hasonló a szakmai továbbképzéseken végzettek, s ezeknek mintegy fele a munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ szakképesítést adó képzéseken végzettek száma. Ez utóbbihoz hasonló nagyságrendű a hatósági jellegű képesítésre felkészítő képzéseken, s ez utóbbinak fele az általános felnőttképzéseken végzettek száma. Számottevő még a nyelvi képzéseken és az informatikai képzéseken végzett létszám. Nemzetközi összehasonlításban a hazai iskolarendszeren kívüli felnőttképzési részvétel meglehetősen siralmas volt. A éves népességhez viszonyítva mindössze 7% volt az iskolarendszeren kívüli képzésbe résztvevők aránya, ami az OECD átlag ötöde. Hozzá kell tenni, hogy a részvételi arányok korrelációt (+0,5835) mutatnak az egy főre jutó GDP-vel, - tehát az iskolarendszeren kívüli képzés részvételében való lemaradásunk összefügghet gazdasági helyzetünkkel. Ennek ellenére meglehetősen ijesztő, hogy a felnőtt népesség több mint 90%-a semmilyen képzésen nem vesz részt. Ugyanakkor a legutóbbi években valamennyire javulni látszik helyzetünk. Ugyanis a korábban bemutatott adatok alapján kiszámítható a felnőttképzésben résztvevők aránya 2010 körül, s úgy tűnik az évtized végére jelentősebb növekedésnek lehetünk tanúi. Ugyanakkor ezzel az aránnyal a 2007-es adatok szerint egyedül csak Görögországot előznénk meg (már ha a görögöknél közben nem növekszik a részvétel). A felnőttképzés finanszírozási módszerei A korábban már idézett A Tanács állásfoglalása a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról (2011/C 372/01) című dokumentum Európai cselekvési program a felnőttkori tanulásra című melléklete a finanszírozásról is ír. Eszerint a 2

3 tagállamok felkérést kapnak arra, hogy mindenekelőtt.hozzanak létre olyan életképes és átlátható rendszert a felnőttkori tanulás finanszírozására, amely a felelősség megosztásán, a felnőttkori tanulás iránti magas fokú állami kötelezettségvállaláson, a fizetni nem tudók támogatásán, a pénzforrások kiegyensúlyozott, az egész életen át tartó tanulás folyamatát végigkísérő elosztásán, valamennyi érdekelt fél méltányos pénzügyi hozzájárulásán, továbbá a hatékonyabb és eredményesebb finanszírozás innovatív eszközeinek feltárásán alapul. A felnőttképzés finanszírozásának számtalan formája van. A finanszírozás formájának egyik alapkérdése a költségmegosztás, a források megoszlása a tanuló egyén, más magán források és a közösségi források között. A másik alapkérdés a finanszírozás módszere, amely lehet direkt vagy indirekt. Az alábbi ábra mutatja be a finanszírozás fenti szempontok szerinti szokásos, vagy esetenként előforduló lehetőségeit. Költségmegoszlás, - ki fizessen? Magán forrás: - a tanuló - a munkaadó - más szereplők - szakszervezetek, - civil szervezetek, - magánszemélyek (pl. ösztöndíjak, adományok stb.) Közösségi forrás - a központi állam - központi költségvetés (általában az adóbevételekből) - speciális képzési és/vagy foglalkozási adóbevételből ill. ezekből képzett alapból - a helyi állam, önkormányzat - EU-s programok Finanszírozási formák Direkt (a képzést biztosítónak ill. nyújtónak adott) finanszírozás a képző szervezet támogatása - intézmény v. bázis finanszírozással - normatív, vagy formulafinanszírozással - projektfinanszírozás - a munkaadó támogatása - a munkaadó adókedvezményezése - (szak)képzési célú adó és kedvezményezése - nyereség adóalapban történő kedvezményezés Indirekt - a tanuló támogatása - előzetes - ösztöndíj - voucher - tanuló előtakarékosságának támogatása - tanulói képzési számlák támogatása - utólagos (pl. tandíjfizetés-visszatérítés) - természetbeni vagy kiegészítő (utazási kedvezmény, tanulmányi szabadság stb.) - a tanuló adókedvezményezése - tanulói hitelek támogatása, és/vagy garantálása A felnőttképzés finanszírozásának források és formák szerinti csoportosítása A felnőttképzés finanszírozásának terjedelme A hazai gyakorlatban meghatározóan három szereplője van a felnőttképzés finanszírozásának. a.) Az állam 3

4 Az állam közvetett, tehát az intézményeknek nyújtott támogatás formájában támogatja az iskolarendszerű felnőttképzés esetében az alapfokú, a középfokú és a szakiskolai felnőttképzések résztvevőit, illetve hasonló formában a felsőoktatásban folyó felnőttképzések esetében a hallgatók egy részét. Ezekben az esetekben ig a finanszírozás normatív illetve formulafinanszírozás volt, - s a felsőoktatás esetében ma is az. A közoktatási felnőttképzés esetében 2013-tól a finanszírozás lényegében osztott intézményfinanszírozás. Az iskolarendszerű felnőttképzés állami támogatása 2009-ben 22,1 milliárd forint, 2010-ben 22,5 milliárd forintra, 2011-ben 23,6 milliárd forintra becsülhető 1. Az állam az iskolarendszeren kívüli képzést is támogatja. Az Állami Számvevőszék 2010-es jelentése szerint az állam(háztartás)i forrásból származó felnőttképzési támogatás 2009-ben közel 17 milliárd forint volt, Ennek két legmeghatározóbb összetevője a vállalkozásoktól (munkáltatóként) a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére kifizetett képzéstámogatás (51%), valamint a Munkaerőpiac Alapból kifizetett képzéstámogatás (37%) 2 Jól lehet az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatásában az államháztartási szerepvállalás 44% volt 2009-ben, de ez a szerepvállalás eléggé egysíkú és szűkös lett, megszűnt például a korábbi személyi jövedelemadó kedvezmény, s az államháztartási hozzájárulás lényegében felét a vállalatok fizetik egy különadó formájában. De a hitelek rendszere is csak igen korlátozottan alakult ki. Ráadásul az is tovább szűkült a 2000-es évek első évtizedének végén, mivel az új diákhitel jogszabály a hitelhez jutás életkori határát leszállítja a 35. életévre a korábbi 40-ről, ami jelentősen rontja a felsőoktatási felnőttképzésben résztvevők finanszírozási lehetőségeit. b.) A vállalatok és szervezetek A vállalatok és foglalkoztató szervezetek a 2009-es iskolarendszeren kívüli képzések támogatásából 17%-ot viselnek, ami meglehetősen szerény ráfordítási arány. Ugyanakkor csalóka ez az alacsony arány, - ugyanis mint fentebb említettük az állami ráfordítás felét a szakképzési hozzájárulás teszi ki. Ráadásul az állami kiadások további 7%-a a költségvetési szervek által munkáltatóként fizetett képzéstámogatás, amit lényegében ide is lehetne sorolni. (Ilyen megközelítésben a vállalatok, non-profit szervezetek és költségvetési szervek fizetik az iskolarendszeren kívüli képzés ráfordításainak 43%-át, az állam pedig mindössze 7%-át.) ben 16,8 milliárd forint a közoktatási felnőttképzés, és 5,3 milliárd a felsőoktatási felnőttképzés, 2010-ben 17 milliárd a közoktatásban folyó, és 5,5 milliárd a felsőoktatásban folyó felnőttképzés állami támogatása, ben pedig 18 és 5,6 milliárd. 2 A maradék államháztartási forrás a költségvetési szervek által munkáltatóként fizetett képzéstámogatás (7%) és a normatív költségvetési támogatás(5%) 4

5 Az alacsony vállalati teherviselés nemzetközi összehasonlításban is szembetűnő. A munkaadók ilyen irányú kiadásai egyértelműen a legalacsonyabbak, az OECD országok között. c.) A résztvevők A képzésben résztvevők több mint negyedét finanszírozták 2009-ben az iskolarendszeren kívüli képzés ráfordításainak, ami 10,6 milliárd forintot tett ki. Hozzá kell tenni, hogy az iskolarendszerű képzésben, a felsőoktatási részképzésben részt vevő államilag nem finanszírozott hallgatók ugyanebben az évben mintegy 20 milliárd forint költségtérítést fizettek ki. d.) Egyéb források Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés forrásai között (2009-ben) jelentős, közel 11%-ot tettek ki az Uniós és egyéb nemzetközi források és hazai társfinanszírozásuk. Ez rendkívül fontos segítség a hazai felnőttképzésben, hiszen nagyságrendje megközelíti a vállalkozások teherviselését. A felnőttképzés (iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli együtt) forrásszerkezete 2009 Forrástulajdonos Iskolarendszerrendszeren Iskola- Összesen Milliárd Ft kívül (%) Állam(háztartás) 17,0 22,1 39,1 48,6% Vállalkozások, non profit 6,6 szervek 6,6 8,2% EU és egyéb nemzetközi 4,1 4,1 5,1% Képzettek önfinanszírozása 10,6 20,0 30,6 38,1% 38,3 42,1 80,4 100% Összességében a felnőttképzés két legnagyobb teherviselője (2009-ban) az állam és a tanuló egyén. Ugyanakkor a vállalatok meglehetősen szerény terheket viselnek alkalmazottaik képzésében. Az összes számba vett felnőttképzési kiadás 2009-ben a GDP mindössze 0,31%-át tette ki. Megállapítások A 20. század második felétől a felnőttképzés átalakult. A korábbi hiánypótló szerep helyébe egyre inkább a folytató, az át- és továbbképző szerep lép. Egyben a felnőttképzés fogalma is átalakul, s helyébe az életen át tartó tanulás fogalma lép. Mindez átalakítja a felnőttképzési aréna szereplőinek motivációit is. 5

6 Viszont a felnőttképzés részvételi arányai viszonylag szoros összefüggést mutatnak a gazdasági fejlettséggel: a gazdasági fejlődés előrehaladásával növekszik a felnőttképzés részvételi hányada. A hazai viszonylag alacsony részvételi arányok ezzel is összefüggnek, a hazai felnőttképzés viszonylag alacsony szintje az ország gazdasági fejlettségével nagyjából összhangban van. Ez egyben persze azt is jelenti, hogy a gazdasági fejlődés előrehaladásával várhatóan a felnőttképzés ügye egyre inkább a társadalom, a kormányzat figyelmének központjába fog kerülni, illetve kell, hogy kerüljön. Másoldalról azt is jelenti, hogy éppen a recesszió idején kellenének nagyobb ráfordítások a felnőttképzésben, s az állam éppen ilyenkor kellene jobban odafigyeljen, támogasson. Az egyének felnőttképzési részvétellel kapcsolatos motivációit jól magyarázza az emberi tőke elmélet. A felnőttképzés különböző formáiban való részvétel egyéni belső megtérülési rátái igen magasak 3. Más oldalról a szociológiai kutatások rámutattak, hogy a felnőttképzés motivációs rendszerében meghatározó szerepet játszik a státuszkonfliktus elmélet, amely szerint az oktatás fő feladata, hogy muníciót adjon az álláskereséshez, a karrierépítéshez. A felnőttképzésben meghatározóan a magasabb iskolázottságúak vesznek részt, azzal a céllal, hogy második, kiegészítő stb. végzettséget, diplomát szerezzenek, bizonyítva alkalmasságukat 4. Úgy foglalhatjuk tehát össze, hogy a kibővülő felnőttoktatás motivációs rendszerében a befektetési szemlélet mellett a státuszverseny és a fogyasztás is egyre inkább előtérbe kerül. A másik oldalon a munkaadók motivációjáról a standard közgazdasági elmélet úgy véli, hogy a racionális munkaadók költségvállalási hajlandósága meglehetősen korlátozott, olyannyira, hogy általános jellegű képzés esetében nem hajlandók a képzés költségeit viselni, csak a speciális (azaz a csak náluk hasznosítható ismereteket adó) képzések esetében hajlandók de akkor is csak részben - arra. Több szempontból más a helyzet a menedzsment irodalom megközelítésében, amely szerint a képzés, továbbképzés, fejlesztés meghatározó része az emberi erőforrás menedzsmentnek. A képzés olyan személyzetfejlesztés, amely biztosítja az egyensúlyt a munkaköri követelmények és a munkakört betöltő jellemzői között, nemcsak a jelen időben, hanem a szervezet fejlődésének figyelembevételével is. A képzés a vállalatok főleg a nagyvállalatok humán politikájában a piaci alkalmazkodás egyik alapvető eleme, de egyben az alkalmazottak motivációjának eszköze is. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a munkaadók 3 Polónyi (2004) 4 Fuller, B. - R. Rubinson (1999a, 1999b): 6

7 szakképzéssel kapcsolatos kiadásai nem kizárólag saját döntésükön múlnak. Ugyanis sok országban a munkaadókat törvény kötelezi meghatározott alkalmazotti képzés viselésére (pl. Franciaország), vagy képzéssel kapcsolatos adók fizetésére, illetve annak visszaigényelhetőségére (pl. Magyarország). A hazai vizsgálatok a vállalatok képzési kiadásainak a fejlett országok színvonalától való elmaradását mutatják, leginkább a latin országok (Spanyolország, Olaszország) vállalatainak ráfordításainak mértékéhez hasonló 5. A felnőttképzési aréna meghatározó szereplője az állam. Az állam oktatási szerepvállalására a standard közgazdasági magyarázat legfontosabb érveként azt szokták felhozni, hogy az oktatás részint közvetlen, részint közvetett társadalmi hasznokkal jár. A közvetlen társadalmi haszon az iskolázottabbak magasabb jövedelméből adódik. A közvetett hatás az oktatás externális hozamiból adódik. A legfontosabb externális hozamok, amelyek az oktatáshoz kapcsolnak: a.) az oktatás hatására a munkaerőnek megnő a technikai változásokhoz való alkalmazkodóképessége, megnő az innováció, s ez előmozdítja a gazdasági fejlődést b.) az oktatás következtében a demokratikus intézmények hatékonyan működtethetők, c.) az iskolázottabbak alacsonyabb a munkanélkülisége és egészségesebb az életmódja, így alacsonyabb szociális, munkanélküliséget kompenzáló és egészségügyi kiadásokat igényelnek. Más oldalról a gazdaságpolitikai megközelítések a munkaerőnek a gazdaság szerkezeti változásaihoz történő gyorsabb alkalmazkodását emelik ki. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a felnőttképzés tekintetében az állam szerepe meglehetősen eltérő a fejlett világ országaiban. A felnőttoktatás területén az állam feladatait nem egyszerű megfogalmazni, hiszen Magyarország gazdasági fejlettségi szintjén koránt sincs ugyanakkora terjedelmű állami kötelezettségvállalásra mód, mind a fejlett EU országokban. Az államnak mindenképpen feladata azokat a jogszabályi feltételeket megteremteni, amelyek biztosítják a hozzáférés lehetőségét minden felnőtt számára, és ösztönző finanszírozási erőteret létrehozni. Ez nem jelent feltétlenül kiemelkedő állami pénzügyi támogatást, de mindenképpen jelent ösztönzést, garanciákat és szabályozottságot a felnőttképzések területén a tanulni akaró felnőttek számára. Bizonyos társadalmi rétegek, célcsoportok esetében az államnak finanszírozási és erőteljesebb koordinációs szerepet is el kell látnia a felnőttképzés területén. A munkanélküliek, a szociális hátrányos helyzetű csoportok esetében az állam esélyteremtő szerepe nélkülözhetetlenné teszi a képzések támogatását és bizonyos irányítását. 5 Barizsné Hadházi Edit Polónyi István (2004) 7

8 Ha összegezzük a hazai felnőttképzés összes résztvevőjének ráfordításait, a GDP arányában vizsgálva azokat, azt állapíthatjuk meg, hogy a 21. század első évtizedének végén a felnőttképzés összes ráfordítása alig valamivel több, mint 0,3%-ot tesz ki a GDP-hez viszonyítva. A felnőttképzés kiadásainak nagyjából felét az iskolarendszerű felnőttképzési részvétel adja. Végül is a felnőttképzési kiadások igen szerény volumenét állapíthatjuk meg. Azt is fontos észrevenni, hogy a munkaadók tehervállalása viszonylag szerény, amiben nyilvánvalóan szerepet játszik a gazdasági recesszió. Összességében a hazai felnőttképzés a fejlett országokhoz hasonlítva viszonylag alacsony fejlettségi szintet mutat. A hazai felnőttképzés jelenlegi helyzetét a vállalatok részéről viszonylag alacsony teherviselési hajlandóság jellemzi, nélkülözhetetlen lenne olyan finanszírozási formák és ösztönző adórendszer kimunkálása, amely a vállalatok tehervállaló készségét növelné. A rendszer mozgatórugója jelenleg meghatározóan az egyéni érdekeltség. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a felnőttképzésnek alapvetően azok az alrendszerei fejlődnek, ahol a potenciális résztvevők egyrészt magas várható egyéni megtérülési rátában reménykedhetnek, másrészt pedig jelenlegi keresetük elegendő forrást biztosít a megélhetésük mellett a képzési költségek fedezetére. Úgy tűnik tehát, hogy alapvetően a magas iskolázottságú és keresetű rétegek a jelenlegi hazai felnőttképzés meghatározó résztvevői. A felnőttképzés kiterjedéséhez szükséges, hogy mind a munkáltatók, mind pedig s valószínűleg elsősorban az állam felismerjék érdekeltségüket abban, s olyan támogatási és képzés-, befektetés-ösztönzési rendszereket (pl egyéni tanulási számlák, tandíjhitelrendszerek, utalványrendszerek stb.) építsenek ki, amelyek elősegítik a többi réteg bekapcsolódását a felnőttképzésébe. Ehhez persze világos állami felnőttképzési oktatáspolitika szükséges, amely egyértelműen azonosítja az egyes célcsoportokat, s azok képzésbe vonási céljait, s ezen célcsoportokhoz megfelelő ösztönzési és támogatási rendszereket rendel. Hivatkozások 1. A Tanács állásfoglalása a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról (2011/C 372/01) 8

9 2. Barizsné Hadházi Edit Polónyi István (szerk.) : Felnőttképzés, vállalati képzés Competitio Könyvek 1. Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Debrecen 2004 (130 oldal) (Lásd még: 3. Benedek András, Szép Zsófia (2006): Közvetett finanszírozási technikák a felnőttképzésben Nemzetközi kitekintés és a hazai adaptáció lehetőségei, ajánlások a jogi-pénzügyi szabályozásra Kutatási zárótanulmány Nemzeti Felnőttképzési Intézet 4. Fuller, B. - R. Rubinson (1999a): Az iskolázottság hatása a nemzetgazdaság növekedésére In.: Oktatási rendszerek elmélete. Szöveggyűjtemény (Szerk.: Halász G. - Lannert J.) Okker Kiadó Kft, 5. Fuller, B. - R. Rubinson (1999b): Kiterjeszti-e az állam az iskoláztatást? A tapasztalatok áttekintése In.: Oktatási rendszerek elmélete. Szöveggyűjtemény (Szerk.: Halász G. - Lannert J.) Okker Kiadó Kft, 6. Jelentés a felnőttképzés feltételrendszerének, eredményességének, a gazdaság munkaerőigénye kielégítésében betöltött szerepének ellenőrzéséről Állami Számvevőszék (1035) december 7. Kozma, T. (2000): Negyedik fokozat? Info-Társadalomtudomány 49. szám 8. Oktatás rejtett kincs A Jacques Delors vezette Nemzetközi Bizottság jelentése az UNESCO-nak az oktatás XXI. századra vonatkozó kérdéseiről. Osiris Kiadó Magyar Unesco Bizottság, Budapest, Polónyi István: Az élethosszig tartó tanulás finanszírozási lehetőségei Javaslatok a felnőttképzési törvény feladatainak finanszírozási módszereire In.: Kihívások és válaszok OKI online kiadvány Budapest 2001 (http:// www. oki. hu/ cikk. asp? Kod= kihivasok -polonyi. Html illetve 10. Polónyi István (2012): A felsőoktatási felnőttképzés néhány rekrutációs jellemzője előadás: XII. Országos Neveléstudományi Konferencia nov (BME) Felsőoktatás pedagógia szekció (Konferenciakötetben tanulmány megjelenés alatt) 11. Polónyi István: A felnőttképzés megtérülési mutatói Kutatás közben No Felsőoktatási kutatóintézet, Budapest 2004 (32 p) 12. Pulay Gyula (2011) A hazai felnőttképzési rendszer hatékonysága európai kitekintésben Munkaügyi Szemle 2010/2 13. Schultz, Th., W.(1983): Beruházások az emberi tőkébe Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest 14. Schultz, Th., W.(1993): The Economic Importance of Human Capital in Modernization. Education Economics, Vol. 1, No. 1,

A felnőttképzés finanszírozása

A felnőttképzés finanszírozása Polónyi István A felnőttképzés finanszírozása 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 9th Hungarian National and International Lifelong Learning Conference Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSI KÉRDÉSEI NAPJA- INKBAN

A FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSI KÉRDÉSEI NAPJA- INKBAN A FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSI KÉRDÉSEI NAPJA- INKBAN Készítette: Végh Attila Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Jogi szakokleveles közoktatási szakember 2013. december 14. 1. Bevezető Egy

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV ZRt. 1 Adottságaink Munkavállalók összetétele a végzett

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás

LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás I. A célok meghatározása, felsorolása A Munkaerőpiaci Alap (MPA) működésével összefüggő rendelkezéseket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD.

DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD. DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD. FŐISKOLAI TANÁR KUTATÁSI TERÜLETEK A HAZAI FELNŐTTKÉPZÉS FUNKCIÓI, FEJLŐDÉSE, HATÉKONYSÁGA A SZAKKÉPZÉS MODULÁRIS ÉS KOMPETENCIA ALAPÚ FEJLESZTÉSE A KULCSKOMPETENCIÁK SZEREPE A SZEMÉLYISÉG

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

Összeállította: Lengyel László c. egyetemi docens

Összeállította: Lengyel László c. egyetemi docens Összeállította: Lengyel László c. egyetemi docens 1 Oktatás, képzés = befektetés az emberi tőkébe A humán tőke minden ember sajátja, munkaerejéhez tartozik. A képességek az egyén munkáját teszik hatékonyabbá.

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt Build Up Skills Hungary projekt II. konferencia Budapest, 2013. március 8. Alapinformációk

Részletesebben

55 SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS

55 SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS Államháztartási szakfeladatrendi besorolás (Alapító Okirat melléklete) 55 SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS 559 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 5590 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 55901 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás

Részletesebben

Felnôttképzés, vállalati képzés

Felnôttképzés, vállalati képzés COMPETITIO KÖNYVEK Felnôttképzés, vállalati képzés Szerkesztette: Barizsné Hadházi Edit Polónyi István Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar 2004 1 COMPETITIO Könyvek Sorozatszerkesztô: Polónyi István

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése. Tanulmányok bemutatása

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése. Tanulmányok bemutatása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Tanulmányok bemutatása Előadó: Vörös Szabolcs szakmai koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális hatása a regionális fejlődésre Régiók a foglalkoztatás növeléséért EARLALL konferencia, Pest megye, 2010.

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A céltámogatások jelentősége a felnőttképzési programokban

A céltámogatások jelentősége a felnőttképzési programokban Dr. Zachár László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet A céltámogatások jelentősége a felnőttképzési programokban A tudás versenyképesség ROP programok zárókonferenciája Budapest 2008. április

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Módszertani kihívások a pedagógusképzésben

Módszertani kihívások a pedagógusképzésben A felsőoktatás-módszertan professzionalizációja Nemzetközi konferencia Budapest, 2013. június 7. Módszertani kihívások a pedagógusképzésben Dr. Einhorn Ágnes Miskolci Egyetem Tanárképző Intézet einhorn.agnes@gmail.com

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

A szakképzés állapota 2008-ban a vasútgépészeti szakmák tükrében. Mi látható a megrendelő HR-es szemüvegén keresztül?

A szakképzés állapota 2008-ban a vasútgépészeti szakmák tükrében. Mi látható a megrendelő HR-es szemüvegén keresztül? A szakképzés állapota 2008-ban a vasútgépészeti szakmák tükrében Mi látható a megrendelő HR-es szemüvegén keresztül? A közelmúlt (15év) fejleményei Tanuló létszám drasztikus csökkenése Diplomás képzés

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A különleges ellátást igénylõ tanulók ellátásának és oktatásának néhány finanszírozási jellemzõje

A különleges ellátást igénylõ tanulók ellátásának és oktatásának néhány finanszírozási jellemzõje polónyi istván: a különleges ellátást... 339 A különleges ellátást igénylõ tanulók ellátásának és oktatásának néhány finanszírozási jellemzõje elen írás célja a fogyatékos vagy ma már általánosan elterjedt

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 1 SZAKFELADATAINK 10 Területi Igazgatóságot tömörítő, országos állami felnőttképzési és kutatás-módszertani intézmény. Elsődleges célja a hátrányos helyzetű

Részletesebben

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011. III.né. 15-24 évesek

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK AZ OKTATÁS VÁLASZA!

TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK AZ OKTATÁS VÁLASZA! TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK AZ OKTATÁS VÁLASZA! Az oktatási szint emelkedése és az új technológiák alkalmazása A világ államai fokozatosan növelik az oktatási kiadásaikat, hogy minél képzettebb humán erőforrás

Részletesebben

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564. 2011.

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564. 2011. ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564 2011. évi KÉPZÉSI TERVE Jóváhagyta: Az alapítvány Szakmai Tanácsadó Testülete 2010.11.26-án

Részletesebben

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Működőképesség fejlesztése Versenyképességének fejlesztése Képzés Szolgáltatás Szervezet Alprojekt neve Alprojekt vezető Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSI SZERZŐDÉS

FELNŐTTKÉPZÉSI SZERZŐDÉS FELNŐTTKÉPZÉSI SZERZŐDÉS Amely létrejött egyrészről az Nyugat-magyarországi Egyetem.Kar Cím:. Pf. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 08-0124-05, OM azonosítója: FI 21120 Képviseli: Prof. Dr. Faragó Sándor

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI Budapest, 2007 Szerző: Illés Ivánné Belső lektor: Dr. Szebellédi István BGF-PSZFK Intézeti Tanszékvezető Főiskolai Docens ISBN 978 963 638 221 6 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama 7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama A neoklasszikus közgazdasági elmélet szerint a termelés végső értékéhez jobban hozzájáruló egyének számára elvárt a magasabb kereset. Sőt, mi

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény II. rész A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény közlönyállapotának és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2011. december 31-én hatályos állapotának összehasonlítása Azok a rendelkezések,

Részletesebben

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10.

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. Kugler Krisztián osztályvezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Mozgásban az ifjúság Európa 2020 stratégia része a Mozgásban

Részletesebben

Piacsek László Zoltán

Piacsek László Zoltán összeállította: V á l t o z á s o k a s z a k k é p z é s i hozzájárulás terhére történő elszámolás feltételrendszerében Piacsek Vonatkozó jogszabályok 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet a saját munkavállalók

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

ZACHÁR LÁSZLÓ SZAKKÉPZÉS ÉS GAZDASÁGI VÁLSÁG A SZAKKÉPZÉS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE

ZACHÁR LÁSZLÓ SZAKKÉPZÉS ÉS GAZDASÁGI VÁLSÁG A SZAKKÉPZÉS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE 150 ZACHÁR LÁSZLÓ SZAKKÉPZÉS ÉS GAZDASÁGI VÁLSÁG A gazdasági válság jelensége és következményei melyek teljes egészében még nem átláthatóak indokolttá tehetik annak a kérdésnek a vizsgálatát, hogy a recesszió

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Munkaerőpiaci ismeretek

Munkaerőpiaci ismeretek Munkaerőpiaci ismeretek 12. Tétel 12. Idegenforgalmi/vendéglátó szakmenedzser munkakörében fontosnak tartja a folyamatos önképzést, a szakmai fejlődést. A munkahelye is támogatja továbbtanulását, illetőleg

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben