FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

Átírás

1 FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Cím: 1054 Budapest, Alkotmány u Honlap: Főosztályvezető: Dr. Szép Zsófia F M M 1

2 ..

3 TÁJÉKOZTATÓ A FELNŐTTKÉPZÉS FEJLESZTÉSÉRŐL Jelen tájékoztatóban a felnőttképzés fejlesztése érdekében alapvetően az utóbbi két évben megtett lényegi intézkedésekről adunk összefoglaló beszámolót. JOGI SZABÁLYOZÁS A felnőttképzés nem új intézmény, de jogi szabályozása és a fejlesztéséhez kapcsolt állami finanszírozási források (a munkanélküliek képzési rendszerén kívül) újak, még igen kevés az ezzel kapcsolatos tapasztalat. A felnőttképzési törvény módosítása A felnőttképzési törvény (Fktv.) január 1-jétől hatályos módosításában számos újszerű elem szolgálja a felnőttképzés fejlesztését, hatókörének bővítését. Ezek közül a legfontosabbak: 1. Tanuló munkahely. A munkáltatók által a saját dolgozóknak nyújtott felnőttképzések jelentőségének növekedésére tekintettel a belső képzés tekintetében a törvény egyszerűsített nyilvántartást ír elő. 2. A felsőoktatásban folyó felnőttképzés erősítése. A törvény a felsőoktatási intézmények körében az akkreditációt automatikusan elismeri, amely segíti a felnőttképzés intézményi körének bővítését. 3. Nem formális tanulás fejlesztése. A felnőttképzési törvénybe új elemként került be, hogy a regionális képző központok bázisán létrejöhessen az ország egyetlen nyitott hálózata, mely képes követni, támogatni és nyilvántartani a nem formális tanulás szereplőit. 4. A felnőttképzés irányításának egységesítése. A törvény értelmében a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartását a megyei (fővárosi) munkaügyi központok vezetik. A munkaügyi központok mint hatóságok látják el az intézmények jogszabályszerű működésének ellenőrzését és szankcionálását is. A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vétele kötelező eljárás, a felnőttképzési és szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának feltétele. A regisztrált intézmények száma december 31-én 2135 volt. Szakmai becslés szerint azóta az általános nyelvi képzést és a hatósági képzést végző intézményekkel bővítve összesen mintegy 3 ezer intézmény foglalkozik felnőttképzéssel. A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartását az új 5/2004. (II. 24.) FMM rendelettel módosított 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet szabályozza. A nyilvántartás továbbra is regionális alapú és nyilvános. A belső képzést folytató intézmények nyilvántartása egyszerűsített. Felnőttképzési akkreditáció Az akkreditáció új szabályozása (22/2004. (II. 16.) Kormányrendelet) a felnőttképzés teljes vertikumára kiterjedően bevezette az önértékelésen alapuló minőségbiztosítást, egy átfogó intézmény- és részleges programakkreditációs rendszer megteremtésével. Az intézményi akkreditáció célja kettős: egyrészt garanciát ad a felnőttképzést igénybe vevők számára a magasabb minőségi mutatókkal ren- F M M 3

4 delkező helyekről, a képzési tevékenység szabályozott kereteiről, másrészt láthatóvá válik, hogy az intézmények az állami támogatást mire és milyen hatékonysággal használják fel. Az akkreditáció kérése önkéntes, a felnőttképzési és szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele. Az akkreditált intézményekben képzésben részt vevők közül azok, amelyek az Fktv.-ben meghatározott feltételeknek megfelelnek, január 1-je után normatív állami támogatásban részesülhetnek, valamint az intézmény képzésében részt vevőknek lehetőségük nyílik személyi jövedelemadó-kedvezmény igénybevételére. Az akkreditációs eljárás lefolytatása a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) feladata, ugyanígy a tevékenység végzéséhez szükséges szabályzat, eljárásrend és követelményrendszer kidolgozása, valamint az akkreditációs tanúsítványok kiadása. A kérelmek formai ellenőrzését a FAT Titkárság feladatait (is) ellátó Nemzeti Felnőttképzési Intézet folyamatosan végzi. A június 30-ig akkreditált felnőttképzési intézmények száma 948. ÉRDEKEGYEZTETÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN Az Országos Felnőttképzési Tanács (OFkT) a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter felnőttképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületként működik. A Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) a felnőttképzési tevékenységet végző intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjával összefüggő feladatokra, az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények tevékenységének ellenőrzésére feljogosított független szakmai testület. A FELNŐTTKÉPZÉS TÁMOGATÁSÁNAK RENDSZERE A felnőttképzés kialakult finanszírozási rendszere sokszereplős. A felnőttképzés támogatási rendszerének alapvető célja a tudásalapú társadalom kialakítása, a foglalkoztathatóság, illetve a foglalkoztatottak versenyképességének növelése. A támogatások elősegítik a felnőttképzésbe való bekapcsolódást. Az állami források által és az egyéni ráfordítások ösztönzésével hozzájárulnak az élethosszig tartó tanulás megvalósításához. A támogatási rendszer fő elemei az állami normatív támogatás, a képzési célú adókedvezmény, a foglalkoztatottak képzésének a szakképzési hozzájárulás terhére történő támogatása, a Munkaerő-piaci Alap (MPA) foglalkoztatási alaprész felnőttképzési célú kerete. A munkanélküliek, illetve a munkanélküliséggel veszélyeztetettek képzésének támogatását az MPA foglalkoztatási alaprésze biztosítja. 1 Az állami normatív támogatás Az Fktv. értelmében a felnőttképzés állami támogatási rendszerének egyik új elemeként a évtől felnőttképzési normatív állami támogatás került bevezetésre, amely az állam által elismert szakképesítéssel nem rendelkezők számára egy szakképesítés megszerzéséhez, valamint a fogyatékosok általános, nyelvi és szakmai képzéséhez biztosít központi költségvetési támogatást, a 15/2003. (II. 19.) Korm. rendeletben meghatározott eljárás szerint. A felnőttképzési normatív támogatás az akkreditált felnőttképzési intézmények által benyújtott igénylés alapján történik. A költségvetési évre vonatkozóan a központi költségvetés a felnőttképzési normatív állami támogatás éves előirányzatát 475 millió forintban, a normatív támogatás évi fajlagos mértékét pedig az első, állam által elismert, az OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetében 300 forint/óra/fő, fogyatékos felnőtt képzése esetében 600 forint/óra/fő értékben határozta meg. A Kormány a évben felnőttképzési normatív támogatásban részesíthető felnőttek összlétszámát 3200 főben (2024/2003. (II. 19.) Kormányhatározat), majd a kérelmek ismeretében 5340 főben határozta meg (2172/2003. (VII. 29.) Kormányhatározat) a támogatott képzésben részt vevő felnőttek 1 A részletes szabályokat az Flt. (14. ), és a 6/1996. (VII. 16. ) MüM rendelet állapítja meg. F M M 4

5 összlétszámát. A évre vonatkozóan a keret 2900 millió forint, a fajlagos támogatási mérték 350 forint/óra/fő, illetve 700 forint/óra/fő. A keretlétszám 31 ezer fő. A képzési célú adókedvezmény A személyi jövedelemadó-kedvezmény 2 a felnőttképzés támogatási rendszerének alapvetően a munkaerőpiac aktív állományának tovább-, illetve átképzését támogató ösztönző eleme, amely a jövedelemmel és szakképzettséggel rendelkező felnőttek önerőből való továbbképzésének közvetett állami támogatását biztosítja. Az adókedvezmény január 1-jei hatállyal lépett életbe, és a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályai szerint a felnőttképzésben részt vevő magánszemélyt, illetve annak befizetőként feltüntetett házastársát, szülőjét (ideértve az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt is), nagyszülőjét, testvérét illeti meg az akkreditált felnőttképzési intézmény által kiállított igazolás alapján. Az adócsökkentő támogatás mértéke az adóévben fizetett képzési díj (beleértve a vizsgadíjat is) 30 százaléka, de adóévenként legfeljebb a számítástechnikai eszközök megszerzésére fordított összeg utáni adókedvezménnyel együtt 60 ezer forint. A foglalkoztatottak képzésének a szakképzési hozzájárulás terhére történő támogatása A képzési szükséglet gazdasági szféra által való közvetlen meghatározása érvényesül a gazdasági szervezeteket terhelő szakképzési hozzájárulási kötelezettség saját munkavállalók képzésére fordítható részének (a kötelezettség egyharmad része, a bérköltség 0,5%-a) felhasználásában. A kötelezettségcsökkentő támogatás keretében a munkáltatók az általuk foglalkoztatottak képzését támogathatják a magasabb szintű munkavégzés érdekében. A év adatait tekintve mely szerint az elszámolt költség 3,387 milliárd forint további pozitív tendencia állapítható meg. A támogatással érintett munkavállalók száma az elmúlt három év során megduplázódott, a évi főről 2001-re főre, majd 2002-re főre növekedett a képzésben részt vevők létszáma. A támogatás jogi szabályozását a saját munkavállalók részére szervezett szakképzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezettek költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szóló 32/2001. (IX. 14.) OM rendelet foglalja magában. A saját munkavállalók képzésére elszámolt szakképzési hozzájárulás a évi 1,031 milliárd forintról 2001-ben 2,372 milliárd forintra emelkedett, mely 130%-os növekedésnek felel meg. A Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész felnőttképzési célú kerete A MPA foglalkoztatási alaprészén belül elkülönítetten kezelt felnőttképzési célú keret a évtől a felnőttképzés szakképzési hozzájárulásból az államháztartási rendszeren keresztül való támogatását teszi lehetővé. A felnőttképzési célú keret forrására vonatkozóan a szakképzési hozzájárulási törvény és az Flt. tartalmaz szabályozást. A vonatkozó törvények szerint a keret pénzforrását a fejlesztési és képzési alaprész biztosítja azáltal, hogy a jogszabályi előírások az alaprész kiadási előirányzatából a felnőttképzési keret javára az oktatási miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter évente hozott együttes döntésében meghatározott pénzeszközök átcsoportosításáról rendelkeznek. A két miniszter közötti megállapodás eredményeképpen a évben az alaprész eredeti előirányzata alapján 4,905 milliárd forint került a felnőttképzési keretbe. A felnőttképzési keret felhasználásának jogcímeit, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kerettel kapcsolatos jogkörét, a döntési mechanizmus alapvető szabályait az Flt. szabályozza. A törvény felhatalmazása szerint a keret felhasználásával kapcsolatos eljárási szabályokról a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletet bocsátott ki. A 8/2003. (VII. 4.) FMM rendelet szabályozása kiterjed a támogatás alanyi körére, a keretből adható 2 Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló évi XLII. törvény 11. -a. F M M 5

6 támogatási formákra és mértékekre, a keret felhasználásával kapcsolatos döntési mechanizmusra, a támogatási eljárásokra, valamint az ellenőrzésre és szankcionálásra. A rendelet hatálybalépését követően felmerült szélesebb körű, szakmapolitikailag indokolt támogatási igények kielégítése, a felnőttképzési keret tárgyévi hatékony felhasználásának biztosítása, a közalapítványok és a társadalmi szervezetek részére nyújtandó támogatások rugalmasabb rendszerben történő finanszírozhatósága, továbbá speciális képzési programok támogathatósága érdekében már két esetben vált szükségessé a rendelet módosítása. A keret előirányzata ez évben 5,3 milliárd forint, amelyből az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló programok mellett 4 milliárd forint fordítható felnőttképzési célú programok finanszírozására. A felnőttképzés fejlesztését célzó programok A MPA foglalkoztatási alaprészén belül elkülönítetten kezelt felnőttképzési célú keret terhére finanszírozott programok fő irányai: a gazdasági szerkezetváltáshoz, munkaerőmozgáshoz, ágazati irányítási döntésekhez, technológiaváltáshoz kapcsolódó képzések elősegítése, a nagyberuházásokhoz kapcsolódó munkaerő-szükséglet megteremtésének segítése, támogatása, a felnőttképzés népszerűsítése, a felnőttképzéssel foglalkozó háttérintézmény, a Nemzeti Felnőttképzési Intézet fejlesztő programjainak (kutatások, fejlesztési bázisközpontok és hálózat létrehozása) támogatása, a távmunkával összefüggő képzések támogatása, közalapítványok és társadalmi szervezetek programjainak támogatása, a felnőttképzést folytató, akkreditált intézmények technikai fejlesztési támogatása. A felnőttképzés fejlesztését célzó további programok A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program intézkedései A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja (HEFOP) keretében az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek, továbbá a felnőttképzés rendszerének fejlesztéséhez kapcsolódó programok indulnak. Ez utóbbi fejlesztési program részei az alábbiak: módszertani adatbank létrehozása, a regionális munkaerő-fejlesztő és képző központok szervezetének, tevékenységének átalakítása és bővítése, moduláris programok, képzési anyagok kidolgozása és munkakör-elemzési eljárások bevezetése, a felnőttoktatásban dolgozó szakemberek és képzők felkészítése; távoktatási módszertan fejlesztése, kísérleti képzés, a felnőttképzés hozzáférésének javítása a rendelkezésre álló közművelődési intézményrendszer bevonásával. A mikro-, kis- és középvállalkozók munkavállalóinak képzési támogatása Az FMM a MPA fejlesztési és képzési alaprész évi iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú pénzeszközeinek terhére biztosított kiegészítő támogatást a kis- és középvállalkozások által foglalkoztatott munkavállalók képzéséhez a program lebonyolításával megbízott Országos Foglalkoztatási Közalapítvány révén. A meghirdetett két pályázat tapasztalatai alapján, továbbá a HEFOP figyelembevételével az FMM és az OFA jelenleg dolgozik a program kiteljesítésén. F M M 6