AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ JÁRULÉKTERHEINEK ALAKULÁSA VARGA ZOLTÁN * 1. Az egyéni vállalkozó fogalma a társadalombiztosításban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ JÁRULÉKTERHEINEK ALAKULÁSA VARGA ZOLTÁN * 1. Az egyéni vállalkozó fogalma a társadalombiztosításban"

Átírás

1 Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXX/2. (2012), pp AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ JÁRULÉKTERHEINEK ALAKULÁSA VARGA ZOLTÁN * Jelen tanulmány az egyéni vállalkozók járulékfizetésének alakulását vizsgálja a évben. Ennek a társadalombiztosítási járulékok terén történt változás az indoka, amely az egyéni vállalkozók járulékfizetéssel kapcsolatos szabályait sem hagyta érintetlenül. Kulcsszavak: egyéni vállalkozó, járulék, szociális hozzájárulási adó. This study deals with the changes of the contributions of the self employers. In the year of 2012 significant changes was in the field of the contributions. This change has impact to the regulations of the self employers contribution system. Keywords: self-employers, contribution, social contribution tax. 1. Az egyéni vállalkozó fogalma a társadalombiztosításban Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy, a magánállatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, a falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó), az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd), az egyéni szabadalmi ügyvivő, a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó. 1 Nem tekinthető ugyanakkor egyéni vállalkozónak a mezőgazdasági őstermelő, aki tevékenységét kizárólag őstermelői igazolvány birtokában végzi, a szellemi szabadfoglalkozást folytató személy, a fizetővendéglátó tevékenységet folytató, valamint a bérbeadást végző személy, ha a tevékenységet nem kívánja egyéni vállalkozóként folytatni. * Dr. VARGA ZOLTÁN egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem ÁJK, Pénzügyi Jogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről (a továbbiakban: Tbj.) 4. b) pont.

2 390 Varga Zoltán Az egyéni vállalkozás jellemzői Az egyéni vállalkozás jellemzője, hogy a vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel. Az egyéni vállalkozó egyidejűleg nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A korlátlan felelősséget ugyanis megkérdőjelezi, ha ugyanaz a természetes személy ugyanazzal a vagyonával tartozik korlátlan felelősséggel több vállalkozásban. Ez azt jelenti, hogy aki egyéni vállalkozást alapított, nem alapíthat másik egyéni vállalkozást, és nem lehet közkereseti társaság tagja, illetve betéti társaság beltagja. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó betéti társaságban kültagi viszonyt, korlátolt felelősségű társaságban, illetve részvénytársaságban tagsági viszonyt létesíthet, hiszen ezekben az esetekben csak korlátozott mértékű a felelősségvállalása. 2 Az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonyának fennállása Az egyéni vállalkozó biztosítása jogviszonya: az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlése, az ügyvéd, az egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése, az európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétel napjától annak törlése, a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart. Gyakori kérdés, hogy bevétel hiányában (főleg a kezdés idején) is fennáll-e járulékfizetési kötelezettség. A másik gyakori kérdés, ha a vállalkozó időlegesen nem gyakorolja a vállalkozói tevékenységét, kell-e járulékot fizetnie. A jelenleg hatályos jogszabályok biztosítják a vállalkozási tevékenység szünetelésének a lehetőségét, azonban, ha a vállalkozó nem él ezzel a lehetőséggel, a járulékokat meg kell fizetni. Ennek az a magyarázata, hogy a biztosítási jogviszony szorosan kapcsolódik a járulékfizetési kötelezettséghez, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál nincs jelentősége annak, hogy a vállalkozó tevékenységét gyakorolja-e vagy sem, illetve a tevékenységéből származik-e jövedelme. 3 Az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási szempontból történő csoportosítása A Tbj. 5. sorolja fel taxatíve, hogy ki minősül biztosítottnak, mely szerint a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó biztosított. A biztosítási jogviszony független attól, hogy az adózó az Szja tv. 4 vagy az EVA tv. 5 hatálya alá tartozik-e. 2 MATLNÉ Kisari Erika: Az egyéni vállalkozók biztosítási és járulékfizetési kötelezettségéről. Adó újság 2011/5, MATLNÉ: i. m A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 5 Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.)

3 Az egyéni vállalkozó járulékterheinek alakulása 391 Biztosított (főfoglalkozású) az az egyéni vállalkozó, aki: egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében, nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, egyéni vállalkozó, és egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, főszabályként egyéni vállalkozói jogviszonyában minősül főfoglalkozásúnak (ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem), továbbá akkor ha a foglalkoztatása más foglalkoztatónál egyidejűleg nem munkaviszonyban történik (pl.: megbízási, vállalkozási jogviszony, bedolgozó). Egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban állónak (ún. másodfoglalkozásúnak) azt az egyéni vállalkozót kell tekinteni, aki: a vállalkozás folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll és abban foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, vagy a vállalkozás folytatásával egyidejűleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. A Tbj. 31. (4) bekezdésének alkalmazásánál heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, 6 amelyben a munkáltató a válság megoldására indított program keretében, munkaidő-szervezési intézkedéssel csökkentett munkaidőben átlagosan legalább heti 20 órában, foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel munkahelymegőrző támogatásban részesül. Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni vállalkozó, aki: a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. 2. A társadalombiztosítási járulékkal kapcsolatos évi változások évhez képest változás, hogy a Tbj. alapján nem minősül járuléknak a magánnyugdíjpénztári tagdíj és megszűnt a társadalombiztosítási járulék. 7 6 A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló évi LXXVII. törvény 223. (3) bekezdés. 7 Tbj. 4.

4 392 Varga Zoltán A járulék fogalma december 31-ig január l-jétől Járulék: a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, a társadalombiztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék. Tbj. 4. l) pontja Járulék: az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék), a nyugdíjjárulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék. Társadalombiztosítási járulék átalakítása A társadalombiztosítási járulékot január elsejétől felváltotta a szociális hozzájárulási adó. 8 Ez a változás nem egyszerű elnevezésbeli különbséget jelent. A társadalombiztosítási járulék a jogszabályi definíció szerint: a foglalkoztatót az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggésben kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után fennálló fizetési kötelezettség volt. Ezzel szemben a szociális hozzájárulási adó a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt a törvény külön rendelkezése alapján, a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően terhelő, százalékos mértékű fizetési kötelezettség. A legfontosabb különbség a két fizetési kötelezettség között, hogy amíg a társadalombiztosítási járulék fizetése nyomán létrejövő biztosítási jogviszonyból a törvény által előre meghatározott módon és mértékben keletkezett ellátási jogosultság, addig a szociális hozzájárulási adó nyomán előre meghatározott mértékű ellátási kötelezettség nem keletkezik. A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamint az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása érdekében törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet. Kiemelendő, hogy a szociális hozzájárulási adó, mint ahogy a neve is jelzi, egy adóforma, emiatt a már említett évi CLVI. törvény IX. fejezetében találjuk a szabályozását, nem pedig a Tbj. törvényben. 9 A szociális hozzájárulási adó esetében így az adó nem a foglalkoztatót terheli, hanem a kifizetőt, és alanya lett az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő is. Az adó alapja 8 Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) IX. fejezet

5 Az egyéni vállalkozó járulékterheinek alakulása 393 külön kerül a törvényben meghatározásra, tételesen felsorolva az adófizetési kötelezettségek alá vont jogviszonyokat, illetve az adó alapjául szolgáló juttatásokat. A biztosított egyéni vállalkozók járulékfizetésével kapcsolatos változások A tbj. 29. (3) bekezdésébe a következő rendelkezés lép: december 31-ig január l-jétől Az egyéni vállalkozó a 19. (2) (3) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot az (1) (2) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulékalap figyelembevételével fizeti meg, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) azonban legfeljebb a járulékfizetési felső határig. A biztosított egyéni vállalkozó a 19. (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Az egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet. Megszűnt tehát a társadalombiztosítási járulék. A főállású egyéni vállalkozóknál az egészségügyi ellátások fedezetéhez való arányosabb hozzájárulás érdekében az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék tekintetében új minimum járulékalap került bevezetésre, amely a társadalombiztosítási minimálbér másfélszerese. Számszerűsítve a változást megállapítható, hogy a főállású egyéni vállalkozónak az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér (2012. évben forint), de legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum ( forint) másfélszerese (havi , illetve forint) után kell megfizetniük. 10 A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5 százalékról 8,5 százalékra nőtt, ezen belül a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra emelkedett. Nem változott, hogy a biztosított által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék változatlanul 4 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. A nyugdíjjárulék továbbra is 10 százalék től már a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot mindegyik biztosítási jogviszonyban szerzett jövedelem után meg kell fizetni, még akkor is, ha a biztosított rendelkezik legalább heti 36 órás foglalkoztatással (korábban ebben az esetben nem kellett fizetni), ezért mindegyik után jár pénzbeli ellátás, például táppénz, tgys, gyed HVG KÜLÖNSZÁM 13 törvény 2012/1. január, Társadalombiztosítás 2012, Tbj. 31. (3) bekezdés.

6 394 Varga Zoltán Megszűnt a minimális járulékalap havi átlagos számítással kapcsolatos szabály, így a járulékfizetési kötelezettséget már nem göngyölítve havi átlagban, hanem havonta kell megállapítani. Megszűnt a tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó kategória, amely január l-jétől december 31-ig biztosított a főszabályhoz képest kedvezőbb járulékfizetési szabályokat a járulékfizetési kötelezettség első napjától, az e napot magában foglaló naptári év végéig, tehát a kezdő egyéni vállalkozót is az általános szabályok szerint terheli járulékfizetési kötelezettség január l-jétől megszűnt a segítő családtag társadalombiztosítási kategória. 12 E jogcímen nem lehetett biztosított az egyéni vállalkozó közeli hozzátartozója, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében nem munkaviszony keretében munkát végez. Az egyéni vállalkozásról szóló törvény szerint közreműködőként segítő családtagot foglalkoztathat, azonban önmagában ez nem jelent biztosítási kötelezettséget. Amikor nincs szükség teljes munkaidős alkalmazottra, megfelelő alternatívát nyújt a augusztus hónapban megújított egyszerűsített foglalkoztatás, melynek keretében egyszerűsített adminisztráció és alacsony közteher mellett akár közeli hozzátartozó foglalkoztatására is sor kerülhet. 13 A járulékfizetés alsó határa, a minimálbér Minimálbéren 14 a biztosított egyéni vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege értendő, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel január l-jétől került ki a fogalommeghatározásból a tárgyhónapot megelőző szöveg, tehát amikor a járulékalap a minimálbér, mindig a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell alapul venni december 31-től megszűnt a tevékenységre jellemző kereset. Új fogalomként került bevezetésre a tevékenységre jellemző kereset helyett az egyéni vállalkozókra irányadó garantált bérminimum. 15 A középfokú végzettséget igénylő tevékenységek meghatározását a Tbj. nem tartalmazza, ezért a foglalkoztatást mint munkahelyi tevékenységi formát, a tulajdonformától és a foglalkoztatás jogcímétől függetlenül kell meghatározni. Ehhez megfelelő támpontot nyújt a FEOR-08 Módszertani útmutató, illetve a KSH honlapján megtalálható FEOR-08 kereshető adatbázis. Hasonló adattartalma miatt szintén jól alkalmazható az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján található Foglalkozások leírása kereshető adatbázis is. Az OKJ-ben szereplő szakképesítések esetében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat epálya kereshető adatbázisa is segítséget nyújthat, amelyben vizsgálható, hogy egy adott szakmai tanfolyam milyen végzettséget igényel, tehát melyek azok, amelyek általános iskolai végzettség után elkezdhetők, illetve amelyek érettségi után stb. kezdhetők Tbj. 4. g) pontja. 13 ADÓ KÓDEX Adó- és Pénzügyi Szaklap XXI. évfolyam, 2012/1 2, Tbj. 4. s) pont. 15 JURÁNYI Benedekné MATLNÉ Kisari Erika PINTÉRNÉ Molnár Ilona SZÉLL Zoltánné: A társadalombiztosítási jogszabályok egységes szerkezetben, magyarázatokkal SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011,

7 Az egyéni vállalkozó járulékterheinek alakulása 395 A járulékalap alsó határának eldöntésénél mindig abból kell kiindulni, hogy az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége milyen iskolai végzettséget és milyen szakképzettséget igényel. Például egy egyéni vállalkozó főtevékenysége autószerelés, de mellette takarítói tevékenységet is végez. Az autószerelés középfokú iskolai végzettséget igényel, míg a takarítás nem tartozik e körbe. Ha a vállalkozó személyesen folytatott tevékenysége az autószerelés, akkor a garantált bérminimumot kell alkalmazni. Amennyiben a vállalkozó az autószerelést alkalmazott útján látja el, és a személyesen végzett főtevékenysége a takarítás, amely nem igényel középfokú végzettséget, akkor a vállalkozó tekintetében a minimálbér az irányadó. 17 Az Európai közösségek Statisztikai Hivatala (EUROSTAT) legfrissebb felmérése szerint a Magyarországon hatályos minimálbér összege eltörpül a legtöbb uniós országban kapható havi minimumhoz képest. Amellett, hogy sokakat még a 93 ezer forintos minimum sem boldogít, a minimálbér 19 százalékos emelése jelentős terhet jelent a magyar vállalkozásoknak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdaság idei kilátásai a tavalyinál is gyengébbek. Máris figyelmeztető jel például, hogy januárban nagyot ugrott a regisztrált álláskeresők száma, miközben hónapok óta egyre kevesebb új állást nyitnak meg a foglalkoztatók. Ez a statisztika legfőképpen a munkavállalókat foglalkoztató vállalkozókra vonatkozóan készült, de ugyanúgy érinti az egyéni vállalkozókat is, legfőképpen azokat, akik alkalmazottat is foglalkoztatnak A szociális hozzájárulási adó bevezetése A Szocho tv január 1-jétől a kifizetőt a természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt a törvény külön rendelkezése alapján a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően szociális hozzájárulási adó fizetés terheli. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony esetében az adózó az adóval összefüggő adókötelezettségeit az említett törvények rendelkezéseit figyelembe véve teljesíti. Az adó alanya: a kifizető az egyéni vállalkozó, ide nem értve a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozót és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozót, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte; az a mezőgazdasági őstermelő, aki a Tbj. alapján mezőgazdasági őstermelőként járulékfizetésre kötelezett. Nem minősül adóalanynak a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben az szja. törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült, kivéve, ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot. 17 JURÁNYI Benedekné MATLNÉ Kisari Erika PINTÉRNÉ Molnár Ilona SZÉLL Zoltánné: i. m

8 396 Varga Zoltán Az adó alapja az adó alanyaira külön-külön került meghatározásra a törvényben, az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokra részletesen kitérek. Az adó mértéke számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével. A fizetendő adó megállapításánál a számított adót e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben a következő adókedvezmények csökkentik: a munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezmény; a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény; a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok és a munkaerő-piactól tartósan távollévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci versenyképességük kiegyenlítése, valamint a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalatszerzésének megkönnyítése céljából más törvényben meghatározott, annak rendelkezése szerint az adóból érvényesíthető adókedvezmény. 19 Az egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége A fizetendő adó alapja az Szja. tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó saját maga után fizetendő adó alapja figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább a Tbj.-ben meghatározott minimálbér 112,5 százaléka. 20 A főfoglalkozású eva adózó egyéni vállalkozót havonta terhelő adó alapja, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az adóévre, vagy az adóévnek a munkaviszony vagy tanulói (hallgatói) jogviszony megszűnését követő még hátralévő részére tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg, ennek hiányában havonta a Tbj.-ben meghatározott minimálbér 112,5 százaléka. Az EVA adózó egyéni vállalkozót aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, illetve ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat havonta terhelő adóalapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka. 21 Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha az egyéni vállalkozó e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján. 22 Az egyéni vállalkozó mentesül a minimálbér utáni adó (adóalap minimum) megfizetése alól, azokra a napokra, amelynek tartama alatt: táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermek- 19 segrol.pdf Szocho tv (1) bekezdés és 457. (3) bekezdés 21 Szocho tv (3) bekezdés. 22 Szocho tv (3) bekezdés.

9 Az egyéni vállalkozó járulékterheinek alakulása 397 nevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít, fogvatartott. 23 Az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, valamint közjegyzői tevékenységet folytató egyéni vállalkozó mentesül az adó megfizetése alól azokra a napokra, amelyen kamarai tagsága szünetel. Az egyéni vállalkozó mentesül az adó megfizetése alól azokra a napokra, amelyen az egyéni vállalkozó tevékenységét szünetelteti. 24 Mentesül a minimálbér utáni ide nem értve a kivét és átalányadó alapja után fizetendő adó megfizetése alól az egyéni vállalkozó azokra a napokra, amelyeken legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, valamint ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. 25 A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. Az az egyéni vállalkozó, aki egyben társas vállalkozás tagja, mentesül arra az időszakra a minimálbér 112,5 százaléka utáni ide nem értve a kivét és átalányadó alapja után fizetendő adó megfizetése alól, amelyre a társas vállalkozás részére tárgyév január 31-éig az adóév egészére tett nyilatkozata alapján a társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás legalább a minimálbér 112,5 százalékának egy napra jutó összegét az őt terhelő adóalapja megállapításánál számításba vette. 26 A fizetendő adóalapnak nincs felső határa. A fizetendő adó mértéke: az adóalap 27 százaléka. Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége Az Európai Unió szociális biztonsági rendszereinek koordinációját a koordinációs rendeletek (a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a végrehajtására vonatkozó eljárás megindításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) szabályozzák. A koordinációs rendeletek határozzák meg, hogy az egyéni vállalkozó esetében mely tagország jogszabályait kell alkalmazni. E szabályok szerint Magyarországon kell járulékkötelezettségét teljesítenie: a Magyarország területén önálló vállalkozóként tevékenykedő magánszemélynek, annak, aki szokásosan Magyarország területén dolgozik egyéni vállalkozóként és egy másik tagállam területén végez tevékenységet, feltéve, hogy a másik tagállamban a munkavégzés időtartama a 24 hónapot várhatóan nem haladja meg, annak, aki két vagy több tagállam területén végez önálló vállalkozóként tevékenységet, de Magyarországon lakóhellyel rendelkezik és tevékenysége jelentős részét Magyarországon folytatja Szocho 458. (1) (2) bekezdés. 24 Szocho tv (3) bekezdés és 458. (4) bekezdés. 25 Szocho tv (5) bekezdés évi Szoc.ado tv (8) bekezdés. 27

10 398 Varga Zoltán Biztosított egyéni vállalkozó járulékfizetése A biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék (2011. évben 7,5 százalék), amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 3 százalék (2011. évben 2 százalék), a munkaerő-piaci járulék mértéke 1,5 százalék. Hangsúlyozandó, hogy az a biztosított, aki természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet egészségügyi szolgáltatásokra (például kórházi, orvosi ellátásra, gyógyszertámogatásra), aki pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet, pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (például táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyedre jogosult), 28 aki megfizeti a munkaerő-piaci járulékot, az jogosult álláskeresési ellátásokra, 29 amennyiben a hivatkozott törvényi feltételek fennállnak. A Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékfizetése Az Szja. tv. hatálya alá tartozó biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék alapja: vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havonta legalább a minimálbér. Az egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felsőhatárig fizet. A biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja: vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A járulékfizetési felső határa január l-től a nyugdíjjárulék fizetési felső határ egy naptári napra jutó összege forint 30 kieső idő nélkül évi (366 naptári nap x Ft) forint. A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felső határt a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani. A járulékfizetési felső határt a kieső idő naptári napjainak számával csökkenteni kell. Példa: Az egyéni vállalkozó március 2-ától április 30-áig (60 napra), augusztus 1-jétıl 15-ig (15 napra) és december 10-től 19-ig (10 napra), összesen 85 napra táppénzben részesült. Az éves járulékfizetési felső határt csökkenteni kell 85 x = forinttal, tehát legfeljebb forint után kell nyugdíjjárulékot fizetni. A természetbeni egészségbiztosítási járuléknak és pénzbeli egészségbiztosítási járuléknak, továbbá a munkaerő-piaci járuléknak nincs felső határa évi LXXXIII. törvény 14. és évi IV. törvény Magyarország évi központi költségvetéséről szóló CLXXXVIII. törvény 55. (1) bekezdés.

11 Az egyéni vállalkozó járulékterheinek alakulása 399 A járulékfizetés alsó határa Tekintettel arra, hogy január 1-jével megszűnt a minimális járulékalap havi átlagos számítással kapcsolatos szabálya, ezért a járulékfizetési kötelezettséget már nem göngyölítve havi átlagban, hanem havonta kell megállapítani. A biztosított egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt: táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja), katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. A járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. Az egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határát havonta kell megállapítani. Ha a járulékalap a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem mellett kisebb a Tbj. szerinti havi járulékfizetési alsóhatár összegénél, a járulékokat a tárgyhónapban meg kell fizetni az után az összeg után is, amellyel a járulékalap összege eléri a Tbj. szerinti havi járulékfizetési alsóhatár összegét. A havi járulékfizetési alsó határ kiszámításánál a nyugdíjjárulék alapja a minimálbér, az egészségbiztosítási járulék alapja a minimálbér másfélszerese. Ha a vállalkozói tevékenység év közben kezdődik, a járulékalapokat a töredék hónapra külön-külön kell megállapítani. A nyugdíjjárulék alapja nem lehet kevesebb, mint a minimálbér 30-ad része és a biztosításban töltött napok szorzatának összege. Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja nem lehet kevesebb, mint a minimálbér másfélszeresének 30-ad része és a biztosításban töltött napok szorzatának összege. 31 Az EVA tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékfizetése Az EVA törvény hatálya alá tartozó biztosított egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot a Tbj. szerinti minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a minimálbér másfélszeresének alapulvételével fizeti meg. Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb öszszegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat a Tbj. szerinti minimálbérnél (legalább a minimálbér másfélszerese alapulvételével) magasabb járulékalap után fizeti meg Tbj. 29. (3) (4) bekezdés. 32 Tbj. 29/A.

12 400 Varga Zoltán A nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben az adóévet megelőző év december 20- áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül. A korkedvezményre jogosító munkakörben 33 vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó akár az Szja, akár az EVA törvény hatálya alá tartozik a nyugdíjjárulék alapjának alapulvételével korkedvezmény-biztosítási járulékot is köteles fizetni, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették. A korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak korkedvezmény-biztosítási járulékot nem kell fizetnie. Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén évi változás, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot az egyéni vállalkozónak minden jogviszonyában meg kell fizetnie, függetlenül attól, hogy heti 36 órás foglalkoztatási jogviszonyban is áll. 34 A munkaerő-piaci járulékot továbbra is csak egy jogviszony után kell megfizetni. Abban az esetben, ha az átalányadózónak nem minősülő egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, a 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 3 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után fizeti meg. Az az egyéni vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, a 4 százalék természetbeni és a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékokat, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után fizeti meg. Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, az egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége az általános szabályok szerint áll fenn, de a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem lesz. Az egyéni vállalkozó ugyanakkor a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozata alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában a tényleges járulékalap után kell a járulékokat megfizetni. 35 A heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony melletti EVA adózó egyéni vállalkozó esetében a pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék alapja az EVA törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka. Nem kell tehát az 1,5 százalék mértékű munkaerő-piaci járulékot megfizetni, illetve nincs legalább a Tbj. szerinti minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. 33 Tbj. 29. (8) bekezdés. 34 Tbj. 31. (1) bekezdés. 35 Tbj. 31. (6) bekezdés.

13 Az egyéni vállalkozó járulékterheinek alakulása 401 A közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató eva adózó egyéni vállalkozó járulékalapja szintén az eva tv-ben meghatározott adóalap 4 százaléka. A többes jogviszonyos eva adózó egyéni vállalkozó a munkaviszonya, illetőleg a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést. Erre vonatkozóan a 1258/NY lap (A) blokkjának 1 2. sorában tehet nyilatkozatot. 36 Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó évben Ft (napi 213 Ft) összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem. Az EVA adózó nyugdíjas egyéni vállalkozónál a nyugdíjjárulék alapja az EVA tv-ben meghatározott eva alap 10 százaléka. Több jogviszony egyidejű fennállása esetén az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. 37 Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás fizeti meg utána. Nem kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó: keresőképtelen, fogvatartott, gyermekgondozási segélyben részesül, vagy ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel. 38 Nagyon nagy jelentőségű változás, hogy január 1-jétől társadalombiztosítási szempontból megváltozott a saját jogú nyugdíjas fogalma. Saját jogú nyugdíjasnak 39 csak azt a természetes személyt lehet tekinteni, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával öregségi nyugdíjban, illetve rehabilitációs járadékban részesül, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. Saját jogú nyugdíjas továbbá az a személy, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, például Ausztriában állapítottak meg öregségi nyugdíjat. 36 Tbj Tbj. 38. (1) bekezdés. 38 Tbj Tbj. 4. f) pont.

14 402 Varga Zoltán A változás nem érinti, tehát továbbra is saját jogú nyugdíjasnak kell tekinteni az öregségi nyugdíjban részesülő személyt, vagyis aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte (1949. évben vagy azt megelőzően született), életkorától függetlenül azt a nőt, akinek 40 év jogosultsági idő alapján állapítottak meg öregségi nyugdíjat, az évben vagy azt megelőzően született szolgálati nyugdíjban részesülő személyt, a rehabilitációs járadékost, illetve a fent hivatkozott valamely ellátásban részesülő személyt. A saját jogú nyugdíjas kategóriából kikerültek azok a személyek, akik december 31- éig korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, bányásznyugdíjban, szolgálati nyugdíjban részesültek, de nyugdíjuk az öregségi nyugdíjkorhatár el nem érése miatt január 1- jével átminősül korhatár előtti ellátássá, szolgálati járandósággá. A változás érinti a rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőket is, akik egészségi állapotuk miatt rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra szerezhetnek jogosultságot. Természetesen, amennyiben a fent említett ellátásban részesülő személy eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, társadalombiztosítási szempontból újból saját jogú nyugdíjassá válik. Azok az egyéni vállalkozók, akik 2012-től már nem tekinthetők saját jogú nyugdíjasnak, nyugdíjas státuszuk megszűnése miatt attól függően, hogy más helyen jogviszonyban állnak-e vagy sem, főfoglalkozású vagy másodfoglalkozású egyéni vállalkozóvá váltak, akik biztosítottak lettek, és a járulékfizetési kötelezettségüknek is az adott jogviszonytól függően kell eleget tenni. Tehát az az egyéni vállalkozó, aki korhatár előtti ellátásban részesül, és nem áll más jogviszonyban, főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá vált és köteles megfizetni a járulékokat. 40 A nyugdíj törvény változása miatt nagyon sok egyéni vállalkozó választás előtt állt és meg kellett fontolnia azt, hogy egyáltalán folytassa-e az eddig végzett tevékenységét, mivel ha bevétele nincs, vagy az minimális, akkor is havonta meg kell fizetnie a főállású egyéni vállalkozót terhelő szociális hozzájárulási adót és a járulékokat. Ezért az érintett egyéni vállalkozók jelentős része úgy döntött, hogy évtől szünetelteti vagy meg is szünteti a tevékenységét. Egyéni vállalkozás szüneteltetése, megszüntetése Az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó új jogszabály a már korábban hivatkozott Ev. tv január 1-jei módosításai több változást is hoztak az egyéni vállalkozók életében. Megengedetté vált az egyéni vállalkozás szüneteltetése. Korábban, ha a főállású egyéni vállalkozó tényleges tevékenységet nem végzett, a járulékokat akkor is fizetnie kellett. Az új rendelkezések alapján, amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenységét ténylegesen nem végzi, a vállalkozását szüneteltetheti. A tevékenységet legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig lehet szüneteltetni. Fontos hangsúlyozni, hogy a tevékenység szüneteltetésére csak azon egyéni vállalkozók jogosultak, akik az Ev. tv. hatálya alá tartoznak, illetve a tevékenységükre vonatkozó külön

15 Az egyéni vállalkozó járulékterheinek alakulása 403 jogszabály teszi azt lehetővé számukra (egyéni ügyvéd, közjegyző, szabadalmi ügyvivő, bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértő). A szünetelést a körzetközponti jegyzőnél (illetékes okmányiroda) az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell bejelenteni. A körzetközponti jegyző a szünetelésről értesíti a KEKKH-et, amely a szünetelés tényét az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzi. A KEKKH a szünetelésről értesíti az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt. Amennyiben az egyéni vállalkozó rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal, akkor a szünetelés bejelentésével egyidejűleg azt le kell adnia az okmányirodában. A szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységeket nem végezhet, nem szerezhet új jogokat, illetve nem vállalhat új kötelezettséget. A szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés időtartama alatt is köteles teljesíteni. A szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységet bármikor a folytatásra vonatkozó bejelentéssel folytathatja. Az egyéni vállalkozó mentesül tevékenységének szüneteltetése időtartamában ezen tevékenységéhez kötődő adókötelezettségek teljesítése alól, ideértve a pénzforgalmi- számla fenntartási kötelezettséget is. Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenysége szünetelésének időtartamára vonatkozóan ha a törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetési támogatás igénylését, továbbá a szünetelés időtartama alatt túlfizetés visszatérítését sem kérheti. 41 A biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét és végét az Art. rendelkezésének megfelelően 8 napon belül kell az állami adóhatóság felé a T1041-es nyomtatványon bejelenteni. Amennyiben az egyéni vállalkozónak nincs más biztosítással járó jogviszonya, és az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére egyéb címen sem jogosult, akkor köteles 42 az állami adóhatósághoz bejelentkezni a T1011-es adatlapon az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. A magánszemélynek ezen bejelentését az Art. szerint 15 napon belül kell megtenni. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség évben havonta a 6390 forint. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság 43 a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj.-ben meghatározott jogosultsági feltételnek a megszűnését követően: 45 napig marad fenn, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg. Bevallási és befizetési kötelezettség teljesítése A kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő egyéni vállalkozó a járulék és a szociális hozzájárulási adó bevallási kötelezettséget az Art.-ban meghatározottak szerint a tárgyhónapot követő hónap 12-éig az 58-as számú bevallás benyújtásával köteles teljesíteni. A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az állami adóhatóság által rendszeresített NY jelű elektronikus űrlapon a bevallás benyújtására előírt határidőig nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettséget (például Tbj. 39. (2) bekezdés. 43 Eb. tv. 29. (9) bekezdés.

16 404 Varga Zoltán bevallási, befizetési kötelezettsége) nem keletkezett. E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén benyújtandó bevallásra. 44 A főfoglalkozású egyéni vállalkozó ideértve eva adózó főfoglalkozású egyéni vállalkozókat is nem nyújthat be NY jelű nyilatkozatot soron kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá a tevékenységet lezáró adóbevallásra. A bevallás benyújtásának gyakorisága és határideje Havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-éig: vallja be az adót és járulékokat, valamint az egyéb adatokat a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, ideértve az eva tv. hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozót is, fizeti meg és vallja be az adót és járulékokat, valamint az egyéb adatokat az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, nem eva adózó egyéni vállalkozó, fizeti meg és vallja be az adót és járulékokat az egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, ideértve az eva adózó egyéni vállalkozót is, aki a társas vállalkozás részére tárgy év január 31-éig megtett nyilatkozatával azt választotta, hogy járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti, valamint a kifizető részére a tárgyév január 31- éig, az adóév egészére tett nyilatkozata alapján a kifizető ezen időszakot az egyéni vállalkozónak minősülő természetes személlyel fennálló jogviszonya alapján az őt terhelő adó alapjának megállapításkor számításba veszi, ha van eva adóalapja. Negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig: fizeti meg és vallja be az adót és járulékokat az az eva adózó egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, ha van eva adóalapja, fizeti meg és vallja be az adót és a járulékokat az az eva adózó egyéni vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, ha van eva adóalapja. Soron kívül kell kitölteni a bevallást az egyéni vállalkozónak a bevallással még le nem fedett időszakról, ha: tevékenységét megszünteti, ha a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, a tevékenység folytatására való jogosultsága szünetel, ha az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti, illetve ha az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a közjegyző tevékenységének szüneteltetése során a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik. 45 Az EVA adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a járulék bevallási kötelezettségét a 43. számú bevallásban kell teljesítenie. 44 Art. 31. (6) bekezdés. 45 Art. 33.

17 Az egyéni vállalkozó járulékterheinek alakulása 405 A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a vállalkozási adózást választó egyéni vállalkozó a saját személyére vonatkozó járulékait évente egyszer az adóévet követő év február 25-ig az 53-as számú személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania. A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozónak az általa foglalkoztatott biztosítottak adó, járulék és egyéb adataira vonatkozó bevallását a 08-as számú elektronikus űrlapon kell teljesítenie. A járulékok megfizetése A biztosított egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-ig köteles az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci, valamint a nyugdíjjárulékot megfizetni. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg Záró gondolatok év szeptemberében 384 ezer magyar állampolgárnak a lakosság 4 százalékának volt egyéni vállalkozói igazolványa, illetve folytatott egyéni vállalkozói tevékenységet. A január l-jétől bekövetkezett jogszabályi változások a foglalkoztatók és munkaviszonyban álló magánszemélyeken kívül nagymértékben érintették az egyéni vállalkozókat is. A megnövekedett adó- és járulékfizetési kötelezettség, a nyugdíjtörvény változása miatt sok egyéni vállalkozónak számolnia és mérlegelnie kellett, hogy megéri-e folytatni a vállalkozói tevékenységet, és sokan úgy döntöttek, hogy megszüntetik vagy szüneteltetik a tevékenységüket. A változás nagyon széles réteget érint, a tavaly még kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak minősülők közül sokan nem lesznek majd képesek kitermelni és az államkasszába befizetni az 5100 forintról a többszörösére növekvő terhet. Befejezik a vállalkozást, s ez várhatóan sem a lelküknek, így az egészségüknek, sem pedig a pénztárcájuknak nem tesz majd jót. Tömegével fejezhetik be tevékenységüket idén az eddig nyugdíj mellett dolgozó vállalkozók, illetve adhatják át a stafétát az aktív generációnak. 46 Art. 2. számú melléklet.

18

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése OBB-KLUB A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése 2015.09.21. A járulékkötelezettség megállapításának lépései: Jogviszony megállapítása Biztosítási jogviszony megállapítása Járulékalapot

Részletesebben

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása (a 0543-02-es lap kitöltése) Ezt a bevallási lapot annak az egyéni vállalkozónak kell benyújtania, aki a 2005. évben az egyszerûsített vállalkozói

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Az egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése)

Az egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése) ÚTMUTATÓ A 2004. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 101 Az egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése) A járulékkötelezettségre vonatkozó tudnivalók A biztosítási és járulékfizetési

Részletesebben

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI I. JÁRULÉK 1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása A társas vállalkozás kifejezést

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2012.

Részletesebben

Az egyéni vállalkozók 2001. évi saját jogú járulékbevallása (0153-14-es lap kitöltése)

Az egyéni vállalkozók 2001. évi saját jogú járulékbevallása (0153-14-es lap kitöltése) ÚTMUTATÓ A 2001. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 101 Az egyéni vállalkozók 2001. évi saját jogú járulékbevallása (0153-14-es lap kitöltése) A járulékkötelezettségre vonatkozó tudnivalók A biztosítási és járulékfizetési

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 IX. Fejezete alapján a kifizetőt a természetes

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2013.

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2013.

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 IX. Fejezete alapján a kifizetőt a természetes

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2014.

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2015.

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15.

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15. Járulékok 2012 A fizetésről összefoglalás; Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény EKF 2011/2012 Csorba László A fizetendő ok megoszlása 2012. január 1-jétől* Foglalkoztató

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI Budapest, 2008 Szerzők: A B fejezet dr. Jurányi Benedekné C fejezet Tóth Liboriuszné Lektorálta: Walchné Kremlicska Katalin Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Személyi jövedelemadó - 2012

Személyi jövedelemadó - 2012 Személyi jövedelemadó - 2012 Bérleti díj adózása Általánossá vált a kifizető adóelőleg-levonási kötelezettsége [Szja tv. 46. (4) bekezdés]. A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania: az őstermelői

Részletesebben

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI I. JÁRULÉK 1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása A társas vállalkozás kifejezést

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben?

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? 2012. január 23. 19:52 Forrás: Önadózó Szerző: Dr. Szabó Tibor Kategória: Járulékok A gazdasági társaságok ügyvezető tagjai jogviszonyát érintően

Részletesebben

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI I. JÁRULÉK 1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása A társas vállalkozás kifejezést

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 1258. számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 1258. számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a 1258. számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Részletesebben

1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát

1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát 1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát Szocho 27 %, Járulék 0 b) eléri a minimálbér 30 százalékát 10 % nyugdíjjárulék, 4 % természetbeni, 3 % pénzbeli,

Részletesebben

Egyéni vállalkozó járulékfizetési és bevallási kötelezettsége 2011.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési és bevallási kötelezettsége 2011. Egyéni vállalkozó járulékfizetési és bevallási kötelezettsége 2011. Főfoglalkozású egyéni vállalkozó : Járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér, legalább középfokú végzettséget igénylő

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1 2015/2. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozás díj napi alapjának megállapítását érintő 2015.

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről. I.

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről. I. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja,

Részletesebben

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés H-1051 BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 2-4. POSTACÍM: 1369 BUDAPEST, POSTAFIÓK 481. TELEFON : (36-1) 327-2159, (36-1) 327-2141 FAX: (36-1) 318-073 8 E-MAIL: janos.veres@pm.gov.hu PÉNZÜGYMINISZTE R ORSZÁGGYŰLÉS

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 1358 számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 1358 számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a 1358 számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

2011. évi CLVI. törvény

2011. évi CLVI. törvény Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Kivonatos közlés) IX. fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL Az adó 453. (1) A szociális hozzájárulási

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 1558 számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 1558 számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a 1558 számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben

A legfontosabb éves bevallások

A legfontosabb éves bevallások A legfontosabb éves bevallások 1353. bevallás A 2013. adóévről szóló 1353 számú bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás,

Részletesebben

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről1 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja,

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza. 2005. évi CLXIII. törvény az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 1458 számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 1458 számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a 1458 számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től T ÁJÉKOZTATÓ Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től A tájékoztató nem minden részletre kiterjedő és nem helyettesíti a törvény szövegének ismeretét! I. A ténylegesen kieső jövedelmek

Részletesebben

A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY

A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY Bevezető: A Tbj. alapelvei szerint, a társadalmi szolidaritás elvének megfelelően a szociális biztonsághoz, a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése,

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 1058-as számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 1058-as számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a 1058-as számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. hatálya

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina 2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás

Részletesebben

A 2013. évi társadalombiztosítással összefüggő változások

A 2013. évi társadalombiztosítással összefüggő változások A 2013. évi társadalombiztosítással összefüggő változások Noha hírlevelünk megjelenésekor már az első havi bevalláson túl vagyunk, talán mégsem haszontalan, ha röviden összefoglaljuk a legfontosabb társadalombiztosítással

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 2013.04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját

Részletesebben

Tájékoztató a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségéről, alapfogalmakról

Tájékoztató a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségéről, alapfogalmakról Tájékoztató a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségéről, alapfogalmakról 1. A mezőgazdasági őstermelők adózása Fogalmak Mezőgazdasági őstermelőnek minősül az

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16.

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16. ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját tulajdonú,

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK 1./ A START tv. szerinti adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető! Milyen jogszabályhely

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki . 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 Szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények Jogszabályok 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja,

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselői járulék-és egészségügyi hozzájárulás, valamint szociális hozzájárulási adó fizetésének alapvető szabályai 2016. I.

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 0858-as számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 0858-as számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a 0858-as számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS Munkabérek, illetmények ) HAVI BÉR Minimálbér (483/2013. (XII.17.) Korm.r. 2. (1) bek. Garantált bérminimum 483/2013. (XII.17.) HETI BÉR NAPI BÉR ÓRA BÉR 101.500

Részletesebben