Kitöltési útmutató a 1058-as számú bevalláshoz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kitöltési útmutató a 1058-as számú bevalláshoz"

Átírás

1 Kitöltési útmutató a 1058-as számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküli ellátásokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.), az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: EVA), a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló évi CI. törvény, az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXXIII. törvény. 1

2 Általános tudnivalók A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő a járulék és tagdíj kötelezettségeiről a 1058-as számú bevallást csak elektronikus úton teljesítheti. A NAV honlapján (www.nav.gov.hu) a nyomtatvány, illetve a kitöltési útmutató újabb verziói jelenhetnek meg, ezért kérjük, hogy a legfrissebb verziószámú kitöltési útmutató alapján a nyomtatvány legfrissebb verzióját szíveskedjen kitölteni. A bevallást csak az okmányirodai regisztrációval rendelkező és erről az állami adóhatósághoz a T180-as lapon bejelentést tevő kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, biztosított mezőgazdasági őstermelő, vagy az elektronikus bevallásra feljogosított állandó meghatalmazottjuk nyújthatja be. Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozóként biztosított, akkor a 1058-as bevallást egyéni vállalkozóként kell kitöltenie. A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági őstermelőnek az általa foglalkoztatott biztosítottak adó, járulék és egyéb adataira vonatkozó bevallását a 1008-as számú nyomtatványon kell teljesítenie. (Ha a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó alanya a sz. bevalláson szerepeltetett kötelezettségek bármelyikének, de adókötelezettsége nem keletkezett a tárgyidőszakban, akkor a nullás bevallás helyett bevallási kötelezettségének az NY jelű Nyilatkozat kitöltésével és elküldésével is eleget tehet.) A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az állami adóhatóság által rendszeresített NY jelű elektronikus űrlapon nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége (például bevallási, befizetési kötelezettsége) 1 nem keletkezett. E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén benyújtandó bevallásra. 2 A főfoglalkozású egyéni vállalkozó ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó főfoglalkozású egyéni vállalkozóit is nem nyújthat be NY jelű nyilatkozatot. Minimálbér a Tbj. alkalmazásában: a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege. 3 1 Art. 14. (1) bekezdés 2 Art. 31. (6) bekezdés 3 Tbj. 4. s) pont 2

3 (A minimálbér összege a Tbj. alkalmazásában január hónapra vonatkozóan még , február hónaptól kezdődően már forint.) Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek lebonyolítására szolgáló számlaszámok és adónemeik jegyzéke a NAV honlapján, a Számlaszámok menüpont alatt található. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános tudnivalók Egyéni vállalkozó a Tbj. alkalmazásában: - az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy, - a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély, - az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász, - az egyéni szabadalmi ügyvivő, - a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, - a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó. Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig, ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart. 4 Szünetel a biztosítás az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt. 5 Csak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, valamint az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő szüneteltetheti tevékenységét. Az egyéni vállalkozó, az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő mentesül tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző pedig mentesül a közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamához kötődő adókötelezettségek teljesítése alól. 6 Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell érteni. 7 4 Tbj. 10. (1) bekezdés a) pont 5 Tbj. 8. d) pont 6 Art. 14. (8) bekezdés 7 Art. 14. (9) bekezdés 3

4 A bevallás benyújtásának gyakorisága és határideje Havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-éig: fizeti meg és vallja be a saját személyére vonatkozó járulékokat (tagdíjat) és egyéb adatokat a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: evaadózó) főfoglalkozású egyéni vállalkozót is (főfoglalkozású az az egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, vagy egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított és választása alapján egyéni vállalkozói jogviszonyában minősül főfoglalkozásúnak, vagy nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerű oktatása keretében), fizeti meg és vallja be a saját személyére vonatkozó járulékokat (tagdíjat) és egyéb adatokat az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó (az az egyéni vállalkozó, aki az egyéni vállalkozás folytatásával egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik vagy közép-, illetőleg felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat vagy társas vállalkozóként is biztosított és a társas vállalkozás részére tett nyilatkozatban azt választotta, hogy járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti), ha van vállalkozói kivétje, átalányadózó egyéni vállalkozó esetén van átalányban megállapított jövedelme, fizeti meg és vallja be a járulékokat (tagdíjat) az egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő evaadózó egyéni vállalkozó, aki a társas vállalkozás részére tett nyilatkozatban azt választotta, hogy járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti. Negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig: fizeti meg és vallja be a járulékokat (tagdíjat) az az evaadózó egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, ha van eva adóalapja, fizeti meg és vallja be a járulékokat (tagdíjat) az az evaadózó egyéni vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, ha van eva 4

5 adóalapja. 8 Soron kívül kell benyújtania a bevallást (és ennek okát a főlap (B) blokkjában a Bevallás típusa kódkockánál kell jelölnie) az egyéni vállalkozónak a bevallással még le nem fedett időszakról, ha: az egyéni vállalkozó e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, e tevékenység folytatására való jogosultsága szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti. 9 A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak (az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte) a saját személyére vonatkozó évi járulék és százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás kötelezettségét a 1053-as számú bevallásban kell teljesítenie. Az evaadózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a járulék bevallási kötelezettségét a 1043-as számú bevallásban kell teljesítenie. A mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó általános tudnivalók Mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki saját gazdaságában az Szja. tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfélnyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt, - valamint a termőföldről szóló évi LV. törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és annak a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is az Szja. tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében. 10 Kezdő mezőgazdasági őstermelő az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek. A bevallás benyújtásának gyakorisága és határideje Negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig: 8 EVA 22. (8) bekezdés 9 Art. 33. (3) bekezdés e) pont 10 Szja. tv pont 5

6 fizeti meg és az Art ának (2) bekezdése szerinti adattartalommal vallja be a mezőgazdasági őstermelő a saját személyére vonatkozó járulékokat (tagdíjat). 11 A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett az Art. 31. (2) bekezdés szerinti bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt, kivéve, - ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy - ha az adóévre vonatkozóan nyilatkozatban vállalta, hogy a Tbj. 30/A. -ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat. 12 Például ha a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek - aki nem minősül tevékenységét kezdőnek - a évben nem volt ebből a tevékenységből bevétele, akkor a évben nem kell bevallást benyújtania és járulékot sem kell fizetnie, kivéve, ha magasabb összeg után vállalta a járulékok megfizetését. Jogkövetkezmények A magánszemély adózó (ideértve az egyéni vállalkozót is) 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási késedelembe esik, vagyis ha bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az állami adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően teljesítette és késedelmét nem mentette ki. 13 A pótlólag benyújtott bevallás késedelme esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 14 A magánszemély adózó (ideértve az egyéni vállalkozót is) 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási kötelezettségét nem teljesíti. 15 A bevallási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az állami adóhatóság az adózót határidő tűzésével teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. 16 Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) 20 ezer forintig terjedő mulasztási bírásággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért 11 Tbj. 50. (4) bekezdés 12 Art. 31. (9) bekezdés 13 Art (1) bekezdés b) pont 14 Art (6) bekezdés 15 Art (1) bekezdés c) pont 16 Art (7) bekezdés 6

7 szankcionálható. 17 A bevallás pótlása, a hibásnak minősített bevallás javítása, az adózói javítás (helyesbítés), önellenőrzés A bevallás pótlása A év valamely hónapjával/negyedévével kapcsolatosan a határidőig benyújtani elmulasztott bevallásokat az elévülési időn belül ezen a bevalláson kell pótolni. Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást kellett volna tenni. 18 A pótlólagos bevallást az eredeti (alap) bevallásnál leírtak szerint kell elkészíteni. Az állami adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont járulék vonatkozásában a be nem nyújtott adóbevallás nem pótolható. Annak a biztosított egyéni vállalkozónak, illetve biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, aki magán-nyugdíjpénztár tagja, a hónapra és az azt megelőző időszakra, illetve a III. negyedévre és az azt megelőző időszakra vonatkozóan 8, illetve 1,5 százalékos mértékkel kell a nyugdíjjárulékot, illetve a tagdíjat pótolnia. A magán-nyugdíjpénztár tag biztosított egyéni vállalkozónak a havi és az ezt követő időszakra vonatkozó, magán-nyugdíjpénztár tag biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a IV. negyedévre vonatkozó pótlást a 9,5 százalék nyugdíjjárulék, és a nulla százalékos mértékű tagdíj figyelembevételével kell elvégeznie. Az állami adóhatóság által hibásnak minősített bevallás javítása Az Art. 34. (1) és (6) bekezdése alapján az állami adóhatóság megvizsgálja az adóbevallás helyességét, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás a járulékfizetési kötelezettség vagy az járulék-visszafizetés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti. Az adózónak a hibalistában felsorolt hibák kijavítását követően a bevallást ismételten be kell küldenie. Ebben az esetben a főlap AZONOSÍTÁS (A) blokkjában található kódkockába be kell írnia az eredeti, az állami adóhatóság által hibásnak minősített bevallás 10 jegyű vonalkódját, amely a javításra történő felhívást tartalmazó elektronikus levélben található meg. 17 Art (10) bekezdés 18 Art (1) bekezdés 7

8 Adózói javítás (helyesbítés) Amennyiben az adózó az Art. 34. (7) bekezdése alapján akarja a bevallását kijavítani, akkor nem töltheti ki a hibásnak minősített bevallás vonalkódja kódkockákat. A NAV által elfogadott bevallás benyújtását követően ugyanarra az időszakra a bevallás ismételt benyújtása adózói javításként (helyesbítésként) történhet. Adózói javításról (helyesbítésről) van szó, ha az adózó a bevallás benyújtását követően utóbb észlelte, hogy a bevallás kitöltésekor bármely kötelezettségváltozást nem eredményező adat tekintetében tévedett vagy a vonatkozó bevallás időszaka megváltozott. Az adózói javítást (helyesbítést) a bevallás főlapján a (B) blokkban a bevallás jellege kódkockában H -val kell jelölni. Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere, azaz az adózónak a saját személyére vonatkozó összes helyes adatot teljeskörűen közölnie kell. Hibás az az adózói javítás (helyesbítés), amely nem tartalmazza az adózóra, az adott időszakra vonatkozó valamennyi adatot. Az egyik adózói javítás (helyesbítés) típus, amikor azonosításhoz szükséges adatot kíván javítani az adózó (ilyen például a név, a születési hely). Az értékadatok bármelyikének (értékadatnak tekintendő minden olyan adat, amely a es, illetve es lapon szerepel) adózó általi javítása (helyesbítése) során a helyes azonosító adatok közlésével az adott tábla összes értékadatát ismételten közölni kell (tehát nemcsak az adott sorhoz kapcsolódó javított adatot). Abban az esetben, ha az adózói javítás (helyesbítés) érinti a es lapot, úgy erre is az előbbiek vonatkoznak. Amennyiben az adózói javítás (helyesbítés) kötelezettség-változást eredményez, önellenőrzésről beszélünk és az önellenőrzésnél leírtak szerint kell eljárni. Az adózói javítás (helyesbítés) megnevezés a korábbi évek helyesbítés szóhasználatának felel meg. A bevallás javítását (helyesbítését) a javítani kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével, az adott időszakban érvényes bevalláson kell benyújtani. (Tehát például a év vonatkozásában a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozónak és a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a 0958-as nyomtatványt kell használnia.) Önellenőrzés Az önellenőrzés bevallása megszakítja az elévülést, ha az adókülönbözet az adózó 8

9 javára mutatkozik. 19 Bármely hónapra/negyedévre benyújtott 1058-as számú eredeti" (alap) bevallás adatainak önellenőrzésére a 1058-as bevallást kell használni. Önellenőrzésnek minősül, ha az adózó az adott bevallási időszakra vonatkozóan a bevallásban feltüntetett járulék, járulékalap összegét utóbb, az ellenőrzés megkezdését megelőzően helyesbíti. 20 Az a módosítás minősül önellenőrzésnek, amely során a járulék és/vagy a járulékalap összege változik. Abban az esetben, ha a bevallott és később korrigált járulék-kötelezettség különbözete nulla, az nem minősül önellenőrzésnek, csupán" adózói javításnak. Amennyiben a helyesbítő bevallás egyúttal önellenőrzésnek is minősül, úgy ezt a főlap (B) blokkjában a bevallás jellegénél O -val, az ismételt önellenőrzést I -vel kell jelölni. Az önellenőrzés esedékességét is a főlap (B) blokkjában, az erre szolgáló kódkockákban kell feltüntetni. A főlap (B) blokkjában található, a tévesen benyújtott bevallás önellenőrzésének oka kódkockába 1-est kell írnia az egyéni vállalkozónak, ha az alapbevallását úgy nyújtotta be, mintha még nem lett volna nyugdíjas, és az alap bevallásában 21, 26, 36, 38-as kódot szerepeltetett. Abban az esetben, ha a kódkockába 1-est írt, az adózói javítást és az önellenőrzést is el kell végezni. Az adózó bevallását önellenőrzéssel csak az adóbevallás benyújtására előírt határidőt követően módosíthatja. Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok helyesbíthetők. Az önellenőrzést az Art aiban foglaltak szerint kell végrehajtani. Az állami adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont járulék a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az önellenőrzési pótlékkal kapcsolatos előírásokat az Art ai tartalmazzák. Az önellenőrzést az önellenőrizni kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével kell elvégezni. Az adóellenőrzés jogerős határozatával előírt tételeket nem szabad a bevallásban szerepeltetni. Azok az adózók, akik visszaigénylési jogukkal élni kívánnak, a visszaigényléssel kapcsolatos rendelkezést külön (a 17. számú átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez) nyomtatványon tehetik meg. Az önellenőrzéssel kapcsolatos további információk a jelű lap 19 Art (2) bekezdés 20 Art. 49. (1) bekezdés 9

10 kitöltésére vonatkozó útmutatónál találhatóak. A kitöltést segítő Pótlékszámító segédprogram a NAV honlapján, a pótlékszámítás címszó alatt található. Annak a biztosított egyéni vállalkozónak, illetve biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, aki magán-nyugdíjpénztár tagja, a hónapra, illetve a III. negyedévre és az azt megelőző időszakra vonatkozóan 8, illetve 1,5 százalékos mértékkel kell a nyugdíjjárulékot, illetve a tagdíjat önellenőriznie. és az önellenőrzés során kimutatott tagdíj befizetése továbbra is az érintett magánnyugdíjpénztár számára megnyitott tagdíj beszedési számla javára történik. A magán-nyugdíjpénztárt megillető önellenőrzési pótlékot, illetve késedelmi pótlékot szintén a magán-nyugdíjpénztár számára megnyitott önellenőrzési pótlék, illetve késedelmi pótlék beszedési számlára kell megfizetni. A magán-nyugdíjpénztár tag biztosított egyéni vállalkozónak a havi és az ezt követő időszakra vonatkozó, a magánnyugdíjpénztár tag biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a IV. negyedévre vonatkozó önellenőrzést a 9,5 százalék nyugdíjjárulék, és a nulla százalékos mértékű tagdíj figyelembevételével kell elvégeznie. Az egyéni vállalkozó járulék és tagdíj kötelezettsége Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető évi XXX. törvény május 1-jei hatályba lépésétől (a továbbiakban: a csatlakozás napja) a közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet és a végrehajtására kiadott 574/72/EGK tanácsi rendelet a szociális biztonságra vonatkozó nemzeti jogszabályok, így a Tbj. koordinációját is szabályozzák. A közösségi rendelet határozza meg, hogy az unión belül mozgó munkavállalók, egyéni vállalkozó esetében mely tagország jogszabályait kell alkalmazni. E szabályok szerint Magyarországon kell járulékkötelezettségét teljesítenie: a Magyarország területén önálló vállalkozóként tevékenykedő magánszemélynek, még abban az esetben is, ha másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel, annak, aki szokásosan Magyarország területén dolgozik egyéni vállalkozóként és egy másik tagállam területén végez tevékenységet, feltéve, hogy a másik tagállamban a munkavégzés időtartama a 12 hónapot várhatóan nem haladja meg. (Ha a munkavégzés időtartama előre nem látható körülmények miatt túllépi az eredetileg meghatározott időtartamot és meghaladja a tizenkét hónapot, - annak a tagállamnak a hozzájárulásával, melynek területére az érintett személy a munka elvégzése céljából belépett - az egyéni vállalkozó továbbra is a vállalkozás helye szerinti tagállam jogszabályainak - Magyarország esetében a Tbj. - hatálya alá tartozhat), 10

11 annak, aki két vagy több tagállam területén végez önálló vállalkozóként tevékenységet, de Magyarországon lakóhellyel rendelkezik és tevékenységének egy részét Magyarországon folytatja. A biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 27 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék mértéke 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 3 százalék. A 3 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék. 21 Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki pályakezdőnek minősül (Magyarországon első alkalommal létesít biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét), a biztosítottá válása napjától számított 15 napon belül köteles az általa választott magán-nyugdíjpénztárba belépni és tagdíjat fizetni. A biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 9,5 százalék, magán-nyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék. A magánnyugdíjpénztári tagdíj mértéke 8 százalék. A magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló évi CI. törvény november 3-ától hatályos rendelkezése szerint a november 1-je és december 31-e közötti időszakban esedékes, a magánnyugdíjpénztári tag biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 %, a tagdíj mértéke 0 %. Erre tekintettel a október, november és december havi, (illetve a másodfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozónak a IV. negyedévre vonatkozó) járulékalap után teljesítendő fizetési kötelezettségét már eszerint kell teljesítenie az egyéni vállalkozónak, vagyis a 9,5 %-os mértékű nyugdíjjárulékot a magán-nyugdíjpénztár tag egyéni vállalkozónak is az NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számlára kell befizetni. Amennyiben az egyéni vállalkozó vállalt tagdíj-kiegészítést, azt továbbra is az érintett magán-nyugdíjpénztár számára megnyitott tagdíj beszedési számlára kell megfizetni. A biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék mértéke 7,5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék mértéke 1,5 százalék. 21 A január 1-jétől hatályos járulékmértékeket a január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a január 10-éig könyvelt vállalkozói kivétre a december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. 11

12 A főfoglalkozású egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot, a tagdíjat és egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő-piaci járulékot a társadalombiztosítási járulék alapja után köteles megfizetni azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határ egy naptári napra meghatározott összegének naptári évre számított összege után kell megfizetni január 1-jétől a nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) fizetési felső határ egy naptári napra jutó összege forint 22, - kieső idő nélkül - évi (365 naptári nap x Ft) forint. 23 A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felső határt a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani. A járulékfizetési felső határt a kieső idő naptári napjainak számával csökkenteni kell. Például az egyéni vállalkozó március 2-ától április 30-áig (60 napra), augusztus 1-jétől 15-ig (15 napra) és december 10-től 19-ig (10 napra) összesen 85 napra táppénzben részesült. Az éves járulékfizetési felső határt csökkenteni kell 85 x = forinttal, tehát legfeljebb forint után kell nyugdíjjárulékot fizetni. (A természetbeni egészségbiztosítási járuléknak és pénzbeli egészségbiztosítási járuléknak, továbbá a munkaerő-piaci járuléknak nincs felső határa.) A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő főfoglalkozású egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt: táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja), katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. Nem köteles a keresőképtelenség időtartama alatt járulékot fizetni az az 22 A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXX. törvény 70. (1) bekezdés 23 A január 1-jétől hatályos járulékmértékeket a január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a január 10-éig könyvelt vállalkozói kivétre a december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. 12

13 átalányadózónak nem minősülő egyéni vállalkozó, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy az az egyéni vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat. A járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. Az az egyéni vállalkozó, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozata alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a tevékenységre jellemző kereset, illetőleg - az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásban tett bejelentés esetén - legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetőleg a további tagsági jogviszonyában a Tbj. 31. (4) bekezdésében említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni. A biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetében a társadalombiztosítási járulék alapja az Szja. tv ának (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset. A tevékenységre jellemző kereset a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás. 24 Szokásos piaci érték: az az ellenérték ideértve a tevékenység piaci viszonyoknak megfelelő díjazását is, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci értéket többféle az Szja. tv. 3. -ának 9. pontjában meghatározott módszerrel is meg lehet határozni. A tevékenységre jellemző kereset meghatározásánál az egyéni vállalkozó az Szja. tv. 3. -ának 9. pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazhatja. 25 Az egyéni vállalkozónak a tevékenységére jellemző keresete meghatározásánál figyelembe vett körülményekről, szempontokról feljegyzést kell készítenie. A feljegyzéseket az adózással összefüggő iratokként az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni. 26 Ha a vállalkozói kivét, illetve az átalányban megállapított jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, az egyéni vállalkozó az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási 24 Tbj. 4. q) pont 25 R. 2/A. 26 Szja. tv. 16. (8) bekezdés 13

14 járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. (A tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki a járulékfizetési kötelezettségét az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló évi CXX. törvényben meghatározottak szerint teljesíti.) 27 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény szerint korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezménybiztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól az egyes adótörvények módosításáról szóló évi CXXVI. törvény ának (1) bekezdése alapján mentesítették. A biztosított főfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozó esetében a járulékok (tagdíj) alapja havonta a tevékenységre jellemző kereset. Az evaadózó egyéni vállalkozó az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. 28 A biztosított főfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a Tbj. 29/A. (1) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb járulékalap után fizeti meg a járulékokat. Ebben az esetben a 10JNY nyilatkozaton vagy a 1058-as számú bevallás NY lapjának (A) blokkjában vállalt magasabb összeg lesz a járulékok alapja. Ha az evaadózó egyéni vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor a munkaviszonya, illetőleg a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést. Erre vonatkozóan a 1058/NY lap (A) blokkjának 2-3. sorában tehet nyilatkozatot. A biztosított főfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozó a adóévre vonatkozó magasabb járulékalap választására irányuló nyilatkozatát a 1058/NY lap (A) blokkjának 4. sorában teheti meg. A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó (tevékenységét kezdőnek minősül az egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig) a járulékfizetési kötelezettségének kezdő évében a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci, 27 Tbj. 29. (6) bekezdés 28 Tbj. 29/A. (1) bekezdés 14

15 valamint nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a tárgyhót megelőző hó első napján érvényes minimálbér összege után fizeti meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a Tbj. 31. (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozóra. Ha a tárgyhónapban a kezdő egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme meghaladja a minimálbért, akkor a bevallásában (1058/NY lap (A) blokkjában) nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetőleg az átalányban megállapított jövedelem alapulvételével fizeti meg. 29 Nem minősül tevékenységet kezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenysége megszűnésének napját követően ismételten egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy vállalkozásának megszűnése és új vállalkozásának megkezdése között egy teljes naptári év nem telt el. A társadalombiztosítási járulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó esetén a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az EVA-ban meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha - az átalányadózónak nem minősülő egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy - az egyéni vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. 30 Az egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkező egyéni vállalkozó ez utóbbi jogviszonyában nem kötelezett a 2 %-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére. Nem fizet 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulékot az az egyéni vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik. 31 A Tbj. 25/A. -a b) pontjának alkalmazásában február 1-jétől nem minősül munkaviszonnyal rendelkezőnek a munkavállaló, ha fizetés nélküli szabadságon van, 32 ezért nem mentesül a 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulék 29 Tbj. 29. (7) bekezdés 30 Tbj. 31. (3)-(4) bekezdés 31 Tbj. 25/A. b) pont 32 R. 5/G. 15

16 megfizetése alól az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik és munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van. Az egyéni vállalkozónak a adóévre vonatkozó 14 és 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulását a 1053-as bevallásban kell bevallania. A biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettsége A mezőgazdasági őstermelő akkor biztosított, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve - az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, - az egyéb jogcímen - ide nem értve a Tbj. 5. (1) bekezdésének g) pontja és a (2) bekezdése szerinti - biztosítottat, - a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. 33 A nem biztosított mezőgazdasági őstermelő nem nyújthatja be a 1058-as bevallást. A mezőgazdasági őstermelő életkortól függetlenül kérheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől szolgálati idejének kiszámítását annak megállapítása érdekében, hogy a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő ideje és a már megszerzett szolgálati ideje együttesen eléri-e a 20 évet. A nyomtatvány a weboldalról letölthető. A szolgálati idő elismerési kérelem személyesen, illetve postai úton nyújtható be, továbbá az Ügyfélkapus hozzáféréssel rendelkező személyek elektronikus ügyintézés keretében is előterjeszthetik. A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig, gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg a Tbj. 5. (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig áll fenn. Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből. Az a biztosított mezőgazdasági őstermelő, aki pályakezdőnek minősül (Magyarországon első alkalommal létesít biztosítási kötelezettséggel járó jogvi- 33 Tbj. 5. (1) bekezdés i) pont 16

17 szonyt és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét), a biztosítottá válása napjától számított 15 napon belül köteles az általa választott magánnyugdíjpénztárba belépni és tagdíjat fizetni. A magán-nyugdíjpénztár tag mezőgazdasági őstermelőnek írásban be kell jelentenie a magánnyugdíjpénztárnak, ha tagdíj-kiegészítést vállal (a tagdíját legfeljebb a tagdíjalap 10%-áig egészítheti ki) vagy azt meg kívánja szüntetni január 1-jétől a nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) fizetési felső határ egy naptári napra jutó összege forint, - kieső idő nélkül - évi (365 naptári nap x Ft) forint. A mezőgazdasági őstermelő nem köteles nyugdíjbiztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt őstermelői tevékenységét személyesen folytatja), katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott. Ha a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a adóévre vonatkozóan van százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége, azt a 1053-as bevallásban kell bevallania. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségét - ide nem értve a tevékenységet kezdő mezőgazdasági őstermelőket - az határozza meg, hogy az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta-e az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt. Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabályban vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. A nemzeti vagy uniós támogatás összegét csak a bevételi értékhatár számításánál - vagyis annak eldöntésekor, hogy az őstermelő a minimálbér vagy a bevételének 20%-a után fizet-e járulékot - kell figyelmen kívül hagyni. Az adóévet megelőző év bevételére nézve a 1058/NY lap (B) blokkjában kell nyilatkoznia a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek. A nyugdíj-biztosítási járulék mértéke 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék. A 2 százalékos egészségbiztosítási járulékból a 17

18 természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 0,5 százalék. A biztosított mezőgazdasági őstermelők járulékkötelezettség szempontjából 4 csoportba sorolhatók: 1. Az a mezőgazdasági őstermelő, aki tevékenységet kezdőnek minősül, a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 24 %-os mértékű nyugdíjbiztosítási, a 1,5 %-os természetbeni és a 0,5 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 4 %-os természetbeni és a 2 %-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A I.-II.-III. negyedévre vonatkozóan a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében a nyugdíjjárulék mértéke 9,5 %, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 % és a tagdíj mértéke 8 % IV. negyedévre vonatkozóan a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében a nyugdíjjárulék mértéke 9,5 %, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 9,5 % és a tagdíj mértéke 0 %. 2. Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az előző évi bevétele meghaladta a 8 millió forintban meghatározott bevételi értékhatárt, a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 24 %-os mértékű nyugdíjbiztosítási, a 1,5 %- os természetbeni és a 0,5 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 4 %-os természetbeni és a 2 %-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot I.-II.-III. negyedévre vonatkozóan a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében a nyugdíjjárulék mértéke 9,5 %, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 % és a tagdíj mértéke 8 % IV. negyedévre vonatkozóan a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében a nyugdíjjárulék mértéke 9,5 %, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 9,5 % és a tagdíj mértéke 0 %. 3. A Tbj. 30/A. (1) bekezdésétől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladta meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, vagyis a évben a 8 millió forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20%-a után 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a mezőgazdasági őstermelő magánnyugdíjpénztár tagja, akkor I.-II.-III. negyedévre vonatkozóan 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százalék nyugdíjjárulékot, IV. negyedévre vonatkozóan 0 % tagdíjat és 9,5 % nyugdíjjárulékot fizet. A havi járulékalap megállapításánál a tárgyévet megelőző évi bevétele 20%-ának egytizenketted részét kell figyelembe venni. 18

19 Ha az őstermelő bevételének 20%-a a járulékalap, az Szja. tv. szerint bevételnek minősülő támogatás (például az Szja. tv. 2. számú mellékletének I/5. pontja szerinti egységes területalapú támogatás) összege után is fennáll a járulékfizetési kötelezettség. Azon támogatások után azonban, amelyek adóalapba nem tartozó bevételnek minősülnek, nem kell járulékot fizetni. Például, ha az egyéb feltételek teljesülése esetén január 1-jétől járulékfizetésére kötelezett (támogatásban nem részesült) mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó bevétele 2009-ben forint volt, akkor a bevétel 20%-a, forint lesz a járulékok alapja. Ennek egytizenketted része, forint a havi, forint pedig a negyedéves járulékalap. Annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, akinek az e tevékenységből származó bevétele nem haladta meg 2009-ben a 8 millió forintot és a magasabb összeg utáni járulékfizetést sem választotta, 1058-as bevallás es lapjának soraiban kell bevallania járulék (és tagdíj) kötelezettségét. 4. A biztosított mezőgazdasági őstermelő - az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele összegétől függetlenül - a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozó nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat, tagdíjkiegészítést) a Tbj. 30/A. (1)-(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb járulékalap után fizeti meg. 34 Ebben az esetben a mezőgazdasági őstermelő a tárgyév első negyedévére vonatkozó bevallásában, a 1058/NY lap (B) blokkjában nyilatkozik a magasabb járulékalap választásáról, ekkor a vállalt magasabb összeg lesz a járulékok alapja. Abban az esetben, ha az adóévet megelőző évben a mezőgazdasági őstermelő bevétele nem haladta meg a forintot és az adóév I. negyedévéről elkészített bevallásában azt nyilatkozta, hogy a tárgyévet megelőző évi bevétele 20%-ánál magasabb összeg után fizeti a járulékokat, akkor a vállalt járulékalap után a nyugdíjbiztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, továbbá a nyugdíjjárulék (tagdíj), a pénzbeli és a természetbeni egészségbiztosítási járulék bevallása és megfizetése kötelező. Annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, aki adóévre vonatkozó nyilatkozattal vállalta, hogy a járulékokat a Tbj. 30/A. (1)-(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb járulékalap után fizeti meg, a es lap soraiban kell bevallania járulék (és tagdíj) kötelezettségét. 34 Tbj. 30/A. (3) bekezdés A bevallás lapjai 19

20 1058 Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettségeiről 1058/NY Nyilatkozatok Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó járulék és tagdíj kötelezettségeiről Bevallás a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettségeiről A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő jogviszonyára vonatkozó adatok Önellenőrzés Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály A 1058-as főlap kitöltése AZONOSÍTÁS (A) blokk Az azonosító adatokat a bevallási időszak utolsó napjára vonatkozóan kell kitölteni. Az adózó adóazonosító jele Kitöltése kötelező! Az adózó adószáma Az egyéni vállalkozó tölti ki! Az Áfa-törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet végzőnek adószámmal kell rendelkeznie, részére az adószám kitöltése kötelező! (Nem válik áfa adóalannyá az olyan mezőgazdasági termelő sem, aki közös őstermelésben, családi gazdaságban tevékenykedik ugyan, de tevékenysége nem terjed ki terméknek vagy szolgáltatásnak a saját nevében, ellenérték fejében történő értékesítésére. A családi gazdaság tagjai, a közös őstermelésben résztvevők közül csak az a személy válik áfa adóalannyá, aki saját nevében értékesítést végez.) Ennek megfelelően a nem áfa adóalany biztosított mezőgazdasági őstermelő részére (aki nem rendelkezik adószámmal) az adóazonosító jel kitöltése kötelező. 20

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 1258. számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 1258. számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a 1258. számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 1358 számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 1358 számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a 1358 számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 0858-as számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 0858-as számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a 0858-as számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Részletesebben

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása (a 0543-02-es lap kitöltése) Ezt a bevallási lapot annak az egyéni vállalkozónak kell benyújtania, aki a 2005. évben az egyszerûsített vállalkozói

Részletesebben

A munkáltató az adatszolgáltatást a tárgyévet követő év január 31-éig (2015. február 2-áig) köteles teljesíteni. 3

A munkáltató az adatszolgáltatást a tárgyévet követő év január 31-éig (2015. február 2-áig) köteles teljesíteni. 3 Kitöltési útmutató a 14K37 jelű, a munkáltató adatszolgáltatása az általa munkavállalónak lakáscélú felhasználásra hitelintézet vagy a kincstár közvetítésével nyújtott kölcsön 2014. évben elengedett összegéről

Részletesebben

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók Kitöltési útmutató a 14K50 jelű, a hitelintézet és a kincstár adatszolgáltatása a vissza nem térítendő munkáltatói támogatások 2014. évi kifizetéséről elnevezésű nyomtatványhoz Jogszabályi háttér: - A

Részletesebben

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók 1 Kitöltési útmutató a 14K89 jelű, a nyugdíjat illetve rehabilitációs járadékot 1, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, balettművészeti életjáradékot, átmeneti bányászjáradékot 2 (továbbiakban

Részletesebben

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók 1 A nyugdíjat, illetve rehabilitációs járadékot 1, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, balettművészeti életjáradékot, átmeneti bányászjáradékot 2 (továbbiakban együtt: járadékot) folyósító

Részletesebben

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók Kitöltési útmutató a K100 jelű, az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv adatszolgáltatása a tartósan álláskereső, a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 1458 számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 1458 számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a 1458 számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 1558 számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 1558 számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a 1558 számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Részletesebben

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya Kitöltési útmutató a 13K51 jelű, a súlyosan fogyatékos magánszemély részére 2013. évben kiállított, adókedvezményre jogosító igazolás tartalmáról teljesítendő adatszolgáltatásra szolgáló nyomtatványhoz

Részletesebben

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz Törvényi háttér Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) A társadalombiztosítás

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 13K90 jelű, a befektetési szolgáltató adatszolgáltatása értékpapír átruházásáról elnevezésű nyomtatványhoz

Kitöltési útmutató a 13K90 jelű, a befektetési szolgáltató adatszolgáltatása értékpapír átruházásáról elnevezésű nyomtatványhoz Kitöltési útmutató a 13K90 jelű, a befektetési szolgáltató adatszolgáltatása értékpapír átruházásáról elnevezésű nyomtatványhoz Jogszabályi háttér: - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

Részletesebben

Jogszabályi háttér: Az adatszolgáltatás benyújtásának módja, határideje: Az adatszolgáltatás csak elektronikus úton teljesíthető!

Jogszabályi háttér: Az adatszolgáltatás benyújtásának módja, határideje: Az adatszolgáltatás csak elektronikus úton teljesíthető! Kitöltési útmutató a 14K106 jelű, a biztosító adatszolgáltatása az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére életbiztosítási szerződés alapján történő teljesítés 2014. évi összegéről

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése OBB-KLUB A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése 2015.09.21. A járulékkötelezettség megállapításának lépései: Jogviszony megállapítása Biztosítási jogviszony megállapítása Járulékalapot

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: Nyilvántartási száma:

Részletesebben

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya Kitöltési útmutató a 13K97 jelű, a tartós befektetésből származó 2013. évi jövedelemről a kifizető által teljesítendő adatszolgáltatásra szolgáló nyomtatványhoz Jogszabályi háttér - Az adózás rendjéről

Részletesebben

Az egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése)

Az egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése) ÚTMUTATÓ A 2004. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 101 Az egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése) A járulékkötelezettségre vonatkozó tudnivalók A biztosítási és járulékfizetési

Részletesebben

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya Kitöltési útmutató a 14K51 jelű, adatszolgáltatás a súlyosan fogyatékos magánszemély részére a 2014. évben kiállított, adókedvezményre jogosító igazolás tartalmáról elnevezésű nyomtatványhoz Jogszabályi

Részletesebben

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya Kitöltési útmutató a 13K85 jelű, a lakáscélú hitelszerződés alapján folyósított hitel 2013. évi törlesztésével összefüggésben a hitelintézet által teljesítendő adatszolgáltatásra szolgáló nyomtatványhoz

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 06581K számú adatszolgáltatáshoz

Kitöltési útmutató a 06581K számú adatszolgáltatáshoz Kitöltési útmutató a 06581K számú adatszolgáltatáshoz Tisztelt Adózó! Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Az egyéni vállalkozók 2001. évi saját jogú járulékbevallása (0153-14-es lap kitöltése)

Az egyéni vállalkozók 2001. évi saját jogú járulékbevallása (0153-14-es lap kitöltése) ÚTMUTATÓ A 2001. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 101 Az egyéni vállalkozók 2001. évi saját jogú járulékbevallása (0153-14-es lap kitöltése) A járulékkötelezettségre vonatkozó tudnivalók A biztosítási és járulékfizetési

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Adatszolgáltatás a tartós befektetésből származó 2012. évi jövedelemről 12K97-es számú nyomtatvány

Adatszolgáltatás a tartós befektetésből származó 2012. évi jövedelemről 12K97-es számú nyomtatvány Adatszolgáltatás a tartós befektetésből származó 2012. évi jövedelemről 12K97-es számú nyomtatvány Az adatszolgáltatás benyújtásának módja, időpontja: Az adatszolgáltatás csak elektronikus úton 1 teljesíthető!

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 13K84 jelű, a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetőjének adatszolgáltatása elnevezésű nyomtatványhoz

Kitöltési útmutató a 13K84 jelű, a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetőjének adatszolgáltatása elnevezésű nyomtatványhoz Kitöltési útmutató a 13K84 jelű, a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetőjének adatszolgáltatása elnevezésű nyomtatványhoz Jogszabályi háttér: - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

Részletesebben

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók A nyugdíj-előtakarékossági számla vezetőjének adatszolgáltatása a nála ilyen címen vezetett számlára a magánszemély által 2012. évben befizetett (átutalt), illetőleg a magánszemély részére nem-nyugdíj

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza. 2005. évi CLXIII. törvény az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek

Részletesebben

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya Kitöltési útmutató a 14K85 jelű, a hitelintézet adatszolgáltatása a lakáscélú hitelszerződés alapján folyósított hitel 2014. évi törlesztésével kapcsolatban elnevezésű nyomtatványhoz Jogszabályi háttér

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 14K59 jelű, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár 2014. évi adatszolgáltatása elnevezésű nyomtatványhoz

Kitöltési útmutató a 14K59 jelű, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár 2014. évi adatszolgáltatása elnevezésű nyomtatványhoz Kitöltési útmutató a 14K59 jelű, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár 2014. évi adatszolgáltatása elnevezésű nyomtatványhoz Jogszabályi háttér: - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

Részletesebben

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI I. JÁRULÉK 1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása A társas vállalkozás kifejezést

Részletesebben

A legfontosabb éves bevallások

A legfontosabb éves bevallások A legfontosabb éves bevallások 1353. bevallás A 2013. adóévről szóló 1353 számú bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás,

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1 2015/2. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozás díj napi alapjának megállapítását érintő 2015.

Részletesebben

Tájékoztató a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségéről, alapfogalmakról

Tájékoztató a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségéről, alapfogalmakról Tájékoztató a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségéről, alapfogalmakról 1. A mezőgazdasági őstermelők adózása Fogalmak Mezőgazdasági őstermelőnek minősül az

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók Kitöltési útmutató a 14K86 jelű, a kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató adatszolgáltatása a magánszemély (ideértve az Szja tv. szerint a társasházat is) 2014. évben megvalósult ellenőrzött tőkepiaci

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010.

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-től kezdődő adóéveket érintően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2013.

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2013.

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

FOGLALKOZTATÓI IGAZOLÁS

FOGLALKOZTATÓI IGAZOLÁS ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR Érkezett: FOGLALKOZTATÓI IGAZOLÁS Igényelt ellátás: táppénz X terhességi-gyermekágyi segély gyermekgondozási díj baleseti táppénz Igénylő jogviszonya: munkaviszonyban

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2014.

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról 208A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz Hibásnak minősített

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2015.

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina 2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2012.

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

Tartalom KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Tartalom KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 15T1043H Bejelentő és változás-bejelentő elektronikus adatlap a természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony adatairól, ügyfélkapun történő

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 0506. számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 0506. számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a. számú bevalláshoz Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 33. (5) bekezdésében foglaltak alapján az elõtársaságoknak azokról az adókról és járulékokról,

Részletesebben

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelzéső Nyilatkozathoz

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelzéső Nyilatkozathoz Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelzéső Nyilatkozathoz Törvényi háttér Az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) A társadalombiztosítás

Részletesebben

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI I. JÁRULÉK 1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása A társas vállalkozás kifejezést

Részletesebben

Kitöltési útmutató a PTGSZLAH adatlaphoz

Kitöltési útmutató a PTGSZLAH adatlaphoz Kitöltési útmutató a PTGSZLAH adatlaphoz Jogszabályi háttér: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a

Részletesebben

Kehidakustány Közös Önkormányzati Hivatal

Kehidakustány Közös Önkormányzati Hivatal B E V A L L Á S az idegenforgalmi adóról F Ő L A P /Benyújtandó a szálláshely fekvése szerinti települési önkormányzat adóhatóságához/ I. Bevallott időszak:. év. hónap II. Az adó beszedésére kötelezett

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

Egyéni vállalkozó járulékfizetési és bevallási kötelezettsége 2011.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési és bevallási kötelezettsége 2011. Egyéni vállalkozó járulékfizetési és bevallási kötelezettsége 2011. Főfoglalkozású egyéni vállalkozó : Járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér, legalább középfokú végzettséget igénylő

Részletesebben

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI I. JÁRULÉK 1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása A társas vállalkozás kifejezést

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát

1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát 1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát Szocho 27 %, Járulék 0 b) eléri a minimálbér 30 százalékát 10 % nyugdíjjárulék, 4 % természetbeni, 3 % pénzbeli,

Részletesebben

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15.

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15. Járulékok 2012 A fizetésről összefoglalás; Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény EKF 2011/2012 Csorba László A fizetendő ok megoszlása 2012. január 1-jétől* Foglalkoztató

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény

Családi járulékkedvezmény Családi járulékkedvezmény 24/A. (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesít ő- biztosított házastársa, élettársa

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004. Szakmai konzultáció. 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25.

Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004. Szakmai konzultáció. 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25. Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004 Szakmai konzultáció 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25. 1 1. Jogszabályok A társadalombiztosítás ellátásaira és

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉS 1. Ha az önellenőrzés Önnek visszajáró összeget eredményez, úgy feltétlenül töltse ki a 1153 főlap (D) tábláját.

ÖNELLENŐRZÉS 1. Ha az önellenőrzés Önnek visszajáró összeget eredményez, úgy feltétlenül töltse ki a 1153 főlap (D) tábláját. ÖNELLENŐRZÉS 1 Ezek a lapok a 1153-as, a csökkentett adattartalmú 1153-as, a 1153E számú bevallás, a 1153ANY adónyilatkozat és a 11M29 (munkáltatói adómegállapítás) önellenőrzésének eredményeként mutatkozó

Részletesebben

Útmutató. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő150. napig nyújtja be.

Útmutató. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő150. napig nyújtja be. Útmutató 2011. évi helyi iparűzési adóbevallás benyújtására Szolnok város illetékességi területén állandó jelleggel végzett vállalkozási tevékenységet (továbbiakban: iparűzési tevékenység) végzők kötelezettek.

Részletesebben

Kitöltési útmutató a TAONY nyilatkozathoz. Általános tudnivalók

Kitöltési útmutató a TAONY nyilatkozathoz. Általános tudnivalók Jogszabályi háttér Kitöltési útmutató a TAONY nyilatkozathoz - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben