Biztosításfelügyeleti főosztály Biztosítási és pénztári jogérvényesítési főosztály

Átírás

1 Biztosításfelügyeleti főosztály Biztosítási és pénztári jogérvényesítési főosztály Tájékoztató a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás területén a kárrendezéssel és állománykezeléssel összefüggésben szerzett ellenőrzési tapasztalatokról augusztus

2 A Felügyelet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (a továbbiakban: KGFB) művelő biztosítóknál folytatott ellenőrzései keretében áttekintette a KGFB állomány kezelésének illetve - egyes esetekben - a KGFB alapján érvényesített kárigények kárrendezésének gyakorlatát. A Felügyelet a vizsgálatok során szerzett tapasztalatait az alábbiakban teszi közzé, melyek alapján a későbbiekben a KGFB alapján érvényesített kárigények kárrendezésének és ahhoz kapcsolódóan a KGFB állománykezelésének feltételeiről ajánlás kiadását tervezi. I. A KGFB-t terjesztő biztosítóknál 2004., és években végzett ellenőrzések és hozott intézkedések 2004., és években a 12 KGFB terméket terjesztő biztosító közül mind a 12 biztosítónál folytatott a Felügyelet KGFB-re kiterjedő vizsgálatot. A 12 biztosítóból 3 esetében a Felügyelet két egymást követő évben is tartott KGFB területet érintő ellenőrzést, tekintettel arra, hogy a megállapított és határozatba foglalt jogsértések megszüntetését újabb vizsgálat keretében ellenőrizte, illetve egy biztosító egyesületnél a KGFB állománykezelésére vonatkozóan a nagyarányú állománynövekedéshez kapcsolódó megfelelő személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt évek folyamán kisebb szüneteltetésekkel szinte folyamatosan vizsgálat folyt. Az ellenőrzések évben főként a KGFB termék jogszabálynak megfelelő terjesztésére és számviteli elszámolásának ellenőrzésére terjedtek ki, majd a felhalmozott tapasztalatok és a továbbfejlesztett vizsgálati módszertan alapján évtől a vizsgálati prioritások között került meghatározásra a KGFB állománykezelésének vizsgálata is. A KGFB területére kiterjedő vizsgálatok során szinte minden esetben állapított meg Felügyelet jogsértést ill. nem megfelelő gyakorlatot (vizsgálati tapasztalatokról lásd bővebben a III. pontot), melyek megszüntetésére határozatban kötelezte a biztosítókat. A határozatokban legtöbbször a jogszabályi előírások maradéktalan betartására és megfelelő nyilvántartási rendszer kialakítására vonatkozóan írt elő a Felügyelet kötelezéseket. A súlyos illetve ismétlődő jogsértések szankcionálásaként fenti vizsgálatok eredményeként 9,4 millió Ft bírságot szabtunk ki az intézményeknek. Fentieken túl a évre vonatkozó KGFB díjak közzétételét követően a Felügyelet 10 intézményt a díjak ismételt közzétételére kötelezett. Az ismételt közzétételt előíró határozatok minden esetben bírságot is tartalmaztak. A fenti intézkedést a évi díjtarifák közzétételét követően azok jogszabályi előírások szerinti teljesítésének köszönhetően a Felügyeletnek nem kellett megismételnie. II. A KGFB-t terjesztő biztosítóknak és ügyfeleiknek a Felügyelet által a vizsgálatokon túl nyújtott támogató tevékenységek A Felügyelet szolgáltató felügyeleti feladatköréből adódóan ellenőrzési tevékenységén túlmenően más módon is részt vesz a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási tevékenységet művelő biztosítók, illetve e biztosítók ügyfeleinek támogatásában. A Felügyelet szervezésében kötelező gépjármű felelősségbiztosítási munkacsoport működik, melyben valamennyi érintett biztosító, államigazgatási szerv így a Pénzügyminisztérium, 2

3 Belügyminisztérium, továbbá érdekképviseleti szervek (MABISZ, FBAMSZ, MABIASZ) képviselői is részt vesznek. A munkacsoport első, alakuló ülését április 5-én tartotta. Létrehozásának célja a folyamatos munkakapcsolat biztosítása az ágazatot művelő biztosítók, szakmai érdekképviseleti szervek, érintett minisztériumok és államigazgatási szervek, valamint a Felügyelet között a legjobb szakmai gyakorlat kialakításának elősegítése, az állásfoglalások előzetes megvitatása, a jogi szabályozásbeli hiányosságok megszüntetése érdekében. A munkacsoport eddigi tevékenysége során tizenhárom alkalommal tartott rendes ülést a Felügyeleten belül, azonban a tagok részvételével számos esetben egyéb kereteken belül is pl. MABISZ GKI, Pénzügyminisztérium sor került egyeztető ülésekre a munkacsoport által tárgyalt aktuális témakörökben. A tárgyalt témák közül az egyik legjelentősebb eredmény a felelősségbiztosítás fennállásának hatóság előtti igazolására vonatkozó jogszabályi rendelkezések ügyfélbarát módosításával, illetve azzal összefüggésben a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI.8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: KGFB Rendelet) egyéb korábban jogértelmezési nehézségeket eredményező szabályainak megváltoztatásával sikerült elérni. Az elkészült módosítások jelenleg államigazgatási egyeztetésre várnak. A munkacsoport már az alakuló üléstől kiemelt fontosságú témaként kezelte a központi kártörténeti nyilvántartás feltételrendszerének és szabályainak megalkotását, amely téma szinte valamennyi ülésen folyamatosan napirenden szerepelt. A munkabizottság tagjaiból létrehozott kisebb létszámú team a MABISZ KGFB tagozatán belül kidolgozta a nyilvántartás felállításának alapvető követelményeit. Mindezekkel összefüggésben szükség volt a meglévő központi kötvénynyilvántartás adatminőségének javítását célzó egyes lépések megtárgyalására is. A munkacsoportban megkezdődött egyeztetések eredményeképp tovább javult a biztosítók és a Központi Hivatal közötti kapcsolat, a Központi Hivataltól kapott információk szerint a munkacsoport működésének megkezdése óta több biztosító állt át az online adatkapcsolatra, illetőleg valamennyi biztosítót érintően elmondható, hogy az adatszolgáltatás naprakészsége jelentősen javult. Az év végi átszerződési időszakhoz kötődően megtárgyalásra került, hogy a kártörténeti igazolás késedelmes, 90 napon túli benyújtása milyen joghatást vált ki a szerződés B/M besorolását illetően. Az ügyfelekre kedvezőbb értelmezést a Felügyelet közleményben tette elérhetővé. A Ptké. módosítása december 24-től a biztosítási szerződésre vonatkozó írásbeli formakényszernek megfelelő közlési módnak tekinti a telefax üzenetváltást, amely a KGFB terén leginkább a szerződések felmondásával összefüggésben okozhat problémákat. A telefax üzenet alkalmazhatóságával kapcsolatosan a munkacsoportban egyeztetett álláspontot a Felügyelet közleményben jelentette meg honlapján. A díjtarifa meghirdetési kötelezettség határidejét megelőzően a munkacsoportban megbeszélés történt a közzétételi kötelezettség egyes részletkérdéseit illetően, továbbá a biztosítók lehetőséget kaptak arra, hogy a közzétételt megelőzően a tervezett hirdetésüket a Felügyelettel részletesen egyeztessék. A díjtarifa közzétételét megelőzően a korábbi évek tapasztalatai alapulvételével történt kétoldalú egyeztetéseken hat biztosító élt a lehetőséggel és egyeztette előzetesen a Felügyelettel a megjelentetni kívánt tarifáját. Ezt követően fokozott figyelemmel kísértük a 3

4 díjtarifák közzétételének folyamatát, valamint a teljes átkötési időszakban a biztosítók tevékenységét. Mindezek eredményeképp a évi átkötési időszakban felügyeleti intézkedésre okot adó biztosítói magatartásra nem került sor, a felmerült kisebb súlyú problémákat lehetőség szerint rugalmasan, a biztosítókkal együttműködve kezeltük. Az egyeztető megbeszéléseket követően a biztosítók a szóbeli jelzésekre közzétételi dokumentumaikat azonnal korrigálták. Sor került az álláspontok egyeztetésére olyan témákban is, mint pl. a túlbiztosítás, a MABISZ díjak beszedésével kapcsolatos egyes kérdések, az M rendszám bevezetésével kapcsolatos nehézségeket áthidaló megoldások stb. A munkacsoport jelenlegi legnagyobb horderejű témája az V. KGFB irányelv átültetéséből eredő jogszabályváltozások megtárgyalása, illetve az irányelv által nem érintett egyéb területek jogszabályi rendezése, amelyre a vonatkozó joganyag módosításra történő megnyitása teremthet alkalmat. Az év végi átszerződési időszakhoz kapcsolódóan sor került a Felügyelet által szervezett sajtótájékoztatóra, ahol az aktuális kérdésekről nyújtott tájékoztatás mellett a Felügyelet hatósági szerepkörét kívánta hangsúlyozni. Fókuszban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás címen az internetes honlapon az ügyfelek tájékoztatását elősegítő oldalt nyitottunk, amely részeként az átkötési időszakban e- mailen érkezett kérdésekre azonnali választ adtunk. A kérdések és az azokra adott válaszok közül azokat, amelyek általános érvényű jogértelmezési kérdéseket vetnek fel, összegyűjtve külön is elérhetővé tettük. A Felügyelet a honlapján - az ügyfelek tájékoztatásául, illetve a biztosítókhoz címzetten többek között az alábbi tárgyú közleményeket jelentette meg: - a telefax útján történő üzenetváltás, mint írásbeli közlési mód KGFB körében való alkalmazhatóságáról, - a biztosítót váltók B/M besorolásának igazolása módjáról, - a biztosító egyesület esetén a speciális jogállásból eredő, részvénytársasági szabályozástól eltérő szabályok (pl. pótbefizetés lehetséges alapszabályi előírása) alkalmazásának lehetőségéről, - a szerződéskötés folyamatában az sms alkalmazhatóságának korlátairól, továbbá az interneten elérhető díjkalkulátorokkal kapcsolatos figyelemfelhívást jelentettünk meg, - a casco és a kötelező felelősségbiztosítás elhatárolási ismérveiről, - fokozott felügyelet érvényesülését a KGFB piacon, a Felügyelet, mint szolgáltató, illetve mint hatóság szerepéről, - biztosítóváltás esetén a kártörténeti igazolás benyújtására előírt 90 napos határidő elmulasztásának jogkövetkezményeiről. - III. A KGFB állománykezelési és kárrendezési gyakorlatának bemutatása a vizsgálati tapasztalatok alapján A KGFB-t terjesztő biztosítóknál folytatott vizsgálatok tapasztalatai alapján minden esetben elmondható volt, hogy a biztosítók nyilvántartási rendszerének működtetése számos jogszabálysértő helyzetet keletkeztet. A KGFB szerződések vizsgálata minden esetben rávilágított a biztosítók állománykezelési hibáira, hiányosságaira, állománykezelésükben 4

5 elkövetett mulasztásokra, jogszabályi előírásoktól eltérő gyakorlatukra, melyek egyben rámutatnak a függetlenített és a munkafolyamatba épített ellenőrzési hiányosságokra is, és sok esetben alátámasztják a Felügyeletre benyújtott panaszokban foglaltakat. III.1. KGFB állomány nyilvántartás, állománykezelés III.1.1. Szerződéskötés, kockázat-elbírálás, kötvényesítés Jogi környezet A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 205. (1) bekezdése és 240. (1) bekezdése alapján a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettség-vállalásuk jogcímét. A Ptk (1) bekezdése szerint a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A Ptk (2)-(3) bekezdése szerint a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. A Ptk (1) bekezdése alapján az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ha a kötvény tartalma a fél ajánlatától eltér, és az eltérést a fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. A Bit. 96. (1) bekezdésének c) pontja előírja, hogy a biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell a díjfizetésre vonatkozó rendelkezéseket. A KGFB Rendelet 6. (1) bekezdése szerint a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának a biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó a biztosító díjszabásának megfelelő ajánlatát a KGFB Rendeletben meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni. A KGFB Rendelet 1. számú mellékletének 3. pontjának (4) bekezdése értelmében a biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A KGFB Rendelet 18. (2) bekezdése alapján a biztosító a meghirdetett díjait év közben nem változtathatja meg. 5

6 Vizsgálati tapasztalatok A biztosításközvetítőkkel kötött megállapodásokban szereplő ajánlattovábbításra vonatkozó határidőket a biztosításközvetítők nem tartották be, mely tekintve, hogy a Bit. 48. (2) bekezdése szerint az ügynök közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, különös jelentőséggel bír a biztosító megbízásából eljáró egyes ügynökök által kötött szerződések tekintetében, mivel az ajánlatok már eleve késve, a kockázat elbírálásra rendelkezésre álló 15 napos határidőn túl érkeztek a biztosítóhoz, amikor egy esetleges félretarifálás esetében a biztosítónak jogszabály szerint már nincs lehetősége a szerződésmódosításra, tehát a szerződésnek az ajánlat tartalmának megfelelően kell létrejönnie. Tapasztalataink alapján voltak olyan ügynök által kötött szerződések, melyek ajánlata annak aláírásától számított több hónap alatt érkezett be a biztosítóhoz, és a kiküldött kötvényen az ajánlattól eltérő díj szerepelt. A biztosító és az alkusz közötti együttműködési megállapodás a díjak átadására vonatkozóan olyan határidőket jelölt meg (pl.: I. negyedév május 15., II. negyedév augusztus 15., III. negyedév november 15., IV. negyedév február 15.), hogy a díjak biztosító felé ezen időpontokban történő továbbítása késedelmes díjfizetést jelent a biztosító állományára vonatkoztatva, mivel a biztosítási díjnak az alkusz által történő beszedése nem minősül a díj biztosító számlájára vagy pénztárába történő befizetésnek. A 30 napot meghaladó késedelem pedig a szerződések KGFB Rendelet 1. sz. mellékletének 3. (4) pontja alapján történő megszűnését okozzák. A biztosításközvetítő a év végén kötött és év végi kockázatviselési kezdetű szerződések közül több esetében nem az adott évre meghirdetett díjtarifák szerint állapította meg, illetve szedte be a díjat, ugyanis a biztosításközvetítők évre is a évi díjtarifák alapulvételével számolták ki, illetve szedték be a díjat. Ezen szerződések esetében csak a év májusi indexáláskor történt meg a szerződő értesítése a díjváltozásról, valamint a fennálló díjhátralékról. Mivel a szerződők évi díjfizetései az indexálás megtörténtéig a évi díjtételnek megfelelően történtek, a szerződések év folyamán díjhátralékossá váltak, mely hátralékösszeget a biztosító utólag kérte megfizetni. Fenti szerződések tekintetében a biztosításközvetítőnek évre a évi díjtarifák szerinti időarányos díjrészt, évre a évi díjtarifáknak megfelelő negyedéves díjat kellett volna beszedni a szerződőktől. Azonban az ajánlat megtételekor a díjak beszedése ettől oly módon tért el, hogy az ajánlatot tévő ügyfél csak azzal lehetett tisztában, hogy a év utolsó hónapjának pár napjára vonatkozó díj mellett már a évre vonatkozóan is fizet díjat, azzal azonban nem, hogy a évre fizetett díj is annak ellenére, hogy a évi díjtarifa már rendelkezésre áll a évi díjtarifa szerint került meghatározásra. Mivel a szerződéscsomagokban lévő ajánlat vagy az ügyféltől beszerzett írásbeli nyilatkozat a évre beszedett díjhoz használt díjtarifára és az ebből adódó következményekre vonatkozó figyelemfelhívást nem tartalmaztak, továbbá a biztosító ezen lényeges körülményre elfogadó nyilatkozatában 15 napon belül nem hívta fel a szerződő figyelmét, sérültek a Bit. 96. (1) bekezdésének c) pontjában, illetve Ptk (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak. Az üzletkötők helytelenül töltötték ki az ajánlatokat, rossz tarifadíjat alkalmaztak, nem jól vették figyelembe a kedvezményeket, ebből eredően rosszul számolták ki a fizetendő díjat. Ezen esetekben a biztosító korrigálva a biztosításközvetítő által elkövetett hibát, az ajánlattól eltérően a helyes (meghirdetett) díjadatokkal küldte ki a kötvényt a szerződőnek. A biztosító által alkalmazott gyakorlat szerint a díjeltérésről a szerződők a kiküldött módosított kötvény alapján értesülnek. Az ügyfél az ajánlattól eltérő tartalmú kötvényesítésről külön értesítést nem kapott. 6

7 Fenti szerződések tekintetében azonban előfordult, hogy a biztosító a kockázat elbírálásra rendelkezésre álló 15 napot meghaladóan küldte ki az ajánlat tartalmától eltérő kötvényt, továbbá a lényeges (díj-) eltérésre mivel a kötvényhez csatolt, feltételes megfogalmazású nevesítetlen levél e célból nem elfogadható nem hívta fel a szerződő figyelmét, sérültek a Ptk ában, illetve 538. (1) bekezdésében foglaltak. A szerződéses dokumentációkból hiányoztak a díjkedvezményeket alátámasztó dokumentumok, valamint a forgalmi engedély másolata, mely a gépkocsi adatainak valódiságát támasztaná alá. Ezen dokumentumok hiánya által a biztosító KGFB szerződéseinek biztosítási díja és díjelőírása nem kellőképpen alátámasztott. III.1.2. B/M osztályokba történő be-és átsorolás Jogi környezet A KGFB Rendelet 4. (2) és 8. (1) bekezdése alapján a biztosítók a következő biztosítási időszakra az egyedi szerződéseket a KGFB Rendelet szerinti táblázatban meghatározott módon sorolják B/M osztályokba. Ahhoz, hogy a szerződés B/M osztályba sorolása a tárgyévet követő év január 1-jén egy osztályt emelkedjen, a szerződésnek a megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályosnak és kármentesnek kell lennie. A KGFB Rendelet 1. sz. mellékletének 3. (5) pontjában foglaltak szerint a biztosító díjszabási rendszerétől függően az üzemben tartó kármentességi engedményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodóan pótdíj (malus) fizetésére köteles. Érdekmúlás és a szerződés biztosítási évfordulóra történő felmondása esetén az üzemben tartó szerződéses előéletéről a már megszűnt fedezetet nyújtó biztosító - kármentességről vagy a kárkifizetésekről - az 1. számú függelékben rögzített tartalmú kártörténeti (B/M) igazolást állít ki. A KGFB Rendelet 3. sz. melléklet 10. pontjában foglaltak szerint a biztosító - az üzemben tartó kérelmére - köteles a másik tagállamban működő biztosító(k) által kiadott kárelőzményi igazolás(ok) alapján az üzemben tartó által igazolt időszakot a jelen mellékletben foglaltakkal azonos módon figyelembe venni, és a szerződést a megfelelő bonus osztályba sorolni. Az igazolás abban az esetben vehető figyelembe, ha tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, illetve azt, hogy az üzemben tartó a tagállamban működő biztosítóval kötött szerződésének hatálya alatt hány első fizetéssel járó, illetve hány bekövetkezett, de még kifizetéssel nem járó kárt okozott. Több igazolás benyújtása esetén kizárólag az utolsó, hiánytalanul igazolt időszak vehető figyelembe. A KGFB Rendelet 3. sz. melléklete 7. pontjának (1) bekezdése szerint, ha az üzemben tartó a KGFB Rendeletben meghatározott adattartalmú kártörténeti igazolást nem csatol, akkor az új szerződést az A00 B/M osztályba kell sorolni. A KGFB Rendelet 3. sz. melléklete 7. pont (3) bekezdése szerint, ha az üzemben tartó a KGFB Rendelet által meghatározott kártörténeti igazolást nem mutat be a szerződés megkötését követő 90 napon belül, úgy a biztosító köteles visszamenőleges hatállyal a szerződést M04-es osztályba sorolni. Felügyeleti állásfoglalás 7

8 Tekintettel arra, hogy a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések a biztosító kártörténeti igazolás kiállítási kötelezettségére vonatkozóan határidőt nem állapítanak meg annak ellenére, hogy az igazolás 90 napon belüli benyújtásának elmulasztása a szerződés M04-es besorolásával jár együtt, továbbá a KGFB Rendelet a 90 napos határidő jogvesztő jellegére rendelkezést nem tartalmaz, azt pusztán hátrányos jogkövetkezményként határozza meg, a Felügyelet a témában állásfoglalást adott ki, melyben az alábbi gyakorlatot tartotta helyesnek: Amennyiben a szerződés megkötésekor az ügyfél az előzmény biztosító kártörténeti igazolását nem csatolja a biztosító 90 napig az ügyfél által fizetendő díjat az A00-s besorolás (díjszabás) szerint állapítja meg. A 90. napot követően a biztosító köteles a szerződést M04- be sorolni és a díjat ennek megfelelően visszamenőleges hatállyal megállapítani. Azonban, ha az ügyfél a szerződéskötést követő 90 napon belül vagy azon akár túl a kártörténeti igazolást csatolja, a biztosító a díjat az igazolás adattartalma szerinti besorolásnak megfelelően, visszamenőleges hatállyal állapítja meg. Vizsgálati tapasztalatok A biztosító állományában nyilvántartott január 1-i kockázatviselésű szerződések között szerepelnek olyanok, melyek kártörténeti igazolása december 31 előtti kelezésű, de december 31-ig tartó időszakról került kiadásra. Ezeket a kártörténeti igazolásokat a Biztosító nem fogadhatta volna be a nem megfelelő időszakra vonatkozó nyilatkozat miatt, s ennek megfelelően sérült a KGFB Rendelet 1. sz. mellékletének 3. (5) pontjában és 3. sz. melléklet 10. pontjában egyértelműen rögzített azon előírás, miszerint B/M besorolásnál csak a teljes szerződéses előéletet tükröző igazolások használhatók fel. A biztosító a KGFB szerződéseket üzleti érdekeire figyelemmel kártörténeti igazolás nélkül, az ügyfél nyilatkozata, befizetett (B/M besorolást tartalmazó) csekk, korábbi biztosító által kiállított kötvény, korábbi biztosító következő évi díjértesítője alapján sorolta be bonus fokozatba. Azzal, hogy a biztosító a kártörténeti igazolás helyett más dokumentumot is elfogadott a szerződés megkötésekor történő B/M osztályba sorolásnál, megsértette a KGFB Rendelet 3. sz. melléklete 7. pontjának (1) bekezdésében foglalt előírásokat. A kártörténeti igazolás hiányában megkötött KGFB szerződések annak ellenére nem kerültek visszasorolásra az M04 osztályba, hogy a kártörténeti igazolás bemutatása több mint 90 napja nem történt meg. Illetve a biztosító azon szerződések esetében, ahol a szerződő nem csatolt kártörténeti igazolást, későn a szerződés megkötését követő 90 napot jóval meghaladóan hajtotta végre azok M04 osztályba sorolását, mely gyakorlat sérti a Rendelet 3. sz. melléklete 7. pontjának (3) bekezdésében foglalt előírásokat. Továbbá a leírt gyakorlat a Felügyelet által kiadott állásfoglalásban foglaltaknak sem felel meg. A január 1. előtti kockázatviselési kezdetű szerződések IT programozási okokból fakadóan több esetben nem kerültek évfordulókor átsorolásra a megfelelő B/M fokozatba, mellyel sérült a KGFB Rendelet 3. sz. melléklet 4. (2) bekezdésének és 8. (1) bekezdésének előírásai. A KGFB szerződéseket a biztosító a kártörténeti igazolást be nem mutató ügyfelek esetében nem A00-s osztályba sorolta be, mellyel a biztosító gyakorlata nem felel meg KGFB Rendelet 3. sz. melléklete 7. pontjának (1) bekezdésében foglaltaknak. 8

9 III.1.3. Díjkezelés, intervenció, törlés, a Központi Hivatal felé teljesítendő tájékoztatási kötelezettség Jogi környezet A Ptk (1) bekezdése, 302. b) pontja és 303. (3) bekezdése alapján a szerződést a tartalmuknak megfelelően kell teljesíteni. A jogosult késedelembe esik, ha elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon. A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. A Bit (3) bekezdése szerint a biztosító köteles a Hivatalt - informatikai rendszerén keresztül - haladéktalanul értesíteni, amennyiben az előzetes fedezetigazolás vagy a korábban megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnt. A biztosító köteles a biztosítási szerződés megszűnéséről az üzemben tartót 15 napon belül értesíteni, amennyiben az díjnemfizetés miatt következett be. A KGFB Rendelet 1. sz. mellékletének 3. pontjának (4) bekezdése szerint a biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Vizsgálati tapasztalatok A hátralékos KGFB szerződéseket a biztosító nem törölte, illetve a biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltét jóval meghaladóan törölte állományából. A vizsgált szerződések esetében nem a szerződések megszűnését, hanem a szerződések technikai törlését követően történt meg (illetve ahol nem törölt a biztosító, ott nem történt meg) azok megszűnésének Központi Hivatal felé való lejelentése, azaz a technikai törlés kései megtörténtéből fakadóan a nem a valós helyzetet tükröző nyilvántartási rendszer a Központi Hivatal felé történő tájékoztatási kötelezettség megsértéséhez vezetett. Azzal, hogy a Központi Hivatal nem, vagy nem megfelelő időben szerez tudomást a szerződés törléséről, mivel a megszűnés tényét a biztosító nem rögzíti, vagy későn rögzíti, a szerződés megszűnésének jogkövetkezményei nem állhatnak be. Mindemellett az adatszolgáltatásokban szereplő állományi adatok alapján a biztosító élő állományban mutatta be a KGFB rendelet értelmében megszűnt, de technikailag még nem törölt szerződéseket, azaz a nem aktuális állományi adatokat tartalmazó nyilvántartási rendszere nem valós adatszolgáltatáshoz vezetett. Ezzel sérültek a biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról szóló 14/2004. (III.26.) PM rendelet előírásai is. A biztosító a díjfizetési felszólító leveleket több esetben későn, a díjfizetés esedékességét követő 30. napon túl a KGFB Rendelet 1. számú melléklet 3. pont (4) bekezdése szerint már megszűnt szerződésre - küldte ki. Így a felszólító levelekben foglaltak teljesítése nem eredményezheti a szerződések fennmaradását. A díjfizetési felszólítások, melyek a díjhalasztás lehetőségét tartalmazzák, már a 30 napos fizetési késedelem után történtek meg. Ily módon olyan szerződésekre ad fizetési halasztást a Biztosító, melyek a jogszabály erejénél már megszűntek. 9

10 III.1.4. Reaktiválás Jogi környezet A KGFB Rendelet 3. sz. melléklet 6. pont (6) bekezdése szerint ha a szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, akkor a bonus osztályba sorolás megszűnik, az új szerződés osztályba sorolása A00 lehet. A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés malus osztályba sorolása érvényben marad, ha az üzemben tartó új szerződést köt. A KGFB Rendelet 1. számú melléklet 11. pont (2) bekezdése szerint ha a szerződéskötésre nem a tulajdonos (üzemben tartó) változása miatt kerül sor, a) az üzemben tartó köteles bemutatni a tárgyévet megelőző biztosítási időszakra és - amennyiben a szerződéskötésre nem a tárgyévi biztosítási időszak kezdő napját megelőzően kerül sor - a tárgyévre vonatkozó díjfizetések bizonylatait. A korábban be nem fizetett díj megfizetésére a tulajdonos (üzemben tartó) köteles; b) az elmaradt díj mértéke a szerződést kötő biztosító által alkalmazott díjtarifa szerint, a kártörténeti igazolásnak megfelelően - igazolás hiányában az M4 osztályba sorolás alapján - az adott járműre megállapított díj időarányos része; c) a b) pontban meghatározott díjat a biztosító a Kártalanítási Számla részére tartozik befizetni, amelyből a korábbi felelősségbiztosítót az azon időszakra járó díj illeti meg, amelyre a kockázatviselése a Rendelet alapján a díjjal nem fedezett időszakra vonatkozóan fennállt. Vizsgálati tapasztalatok A szerződéseket a biztosító évben év végére az ügyfél felmondásával hátralékosan törölte. Majd mivel a szerződő nem fizette be a díjhátralékot, a szerződéseket évben a törlés okának megváltoztatása végett reaktiválta, és ugyanazon a napon díjnemfizetéssel törölte. Ezen szerződések esetében a felmondásokról a biztosító ki is állította a kártörténeti igazolást, a szerződések felmondás időpontjában érvényes B/M besorolásával, annak ellenére, hogy a szerződéseknek díjnemfizetéssel kellett volna megszűnniük, amikor is az addig megszerzett B/M fokozat A00-ra változik. A biztosító ezen tevékenységével a KGFB B/M rendszer egészét érintő változást keletkeztet, mivel az érintett ügyfelek más biztosítóknál olyan B/M besorolással kerülnek rögzítésre, amely a KGFB Rendelet 3. sz. melléklet 6. pont (6) bekezdése alapján már nem illetné meg őket. A szerződéseket miután azokat a biztosító díjnemfizetéssel letörölte kármentességi nyilatkozat és reaktiválási kérelem alapján a hátralékos díj befizetését követően újra életbe helyezte. A biztosító, mivel általános tapasztalata, hogy az ügyfelek jelentős része küzd anyagi gondokkal, azt a döntést hozta, hogy azon esetekben, amikor a szerződő a szerződés megszűnését követően, de maximum a díj esedékességétől számított 90. napig befizeti a hátralékos díjat, egyedi elbírálást alkalmaz, vagyis az állománykezelés egyedileg dönt arról, hogy a díjfizetés hatására a szerződést reaktiválja-e. A biztosító a folyamatos kockázatvállalás következtében a szerződések reaktiválásakor az elmaradt MABISZ díjat nem szedi be. A szerződés folytonosságának fenntartása maga után vonja továbbá azt, hogy az adott szerződés vonatkozásában a szerződő megtartja B/M besorolását. A biztosító - az áttekintett szerződések esetében - a hátralékos díj megfizetése után a szerződést változatlan feltételekkel reaktiválta, vagyis a szerződőkkel új szerződést A00 besorolással nem kötött, és MABISZ díjat sem szedett be. Ezzel megsértette a KGFB Rendelet 1. számú melléklet 11. pont (2) bekezdésében, valamint 3. számú melléklet 6. pont (6) bekezdésében előírtakat. 10

11 A szerződések díjnemfizetés miatti törlését követően a biztosító azokat újra életbe helyezte, azon okból, hogy a szerződő eladta, vagy a forgalomból kivonatta gépjárművét, mely igazoló dokumentumot a biztosító részére megküldött, és a hátralékos díját az eladás, illetve a forgalomból való kivonás bejelentésével egy időben rendezte. A biztosító, az általa alkalmazott gyakorlat szerint, a gépjármű eladása vagy forgalomból történő kivonása esetén a kockázatvállalás fenntartása mellett elfogadja a hátralékos díj befizetését annak érdekében, hogy a szerződő B/M besorolását megtarthassa. Fentiek vonatkozásában a biztosító a törölt szerződésre történő hátralék megfizetésekor, a szerződés megszűnésének időpontjában érvényes B/M besorolásról állítja ki a kártörténeti igazolást, annak ellenére, hogy a szerződéseknek díjnemfizetéssel kellett volna megszűnniük, amikor is az addig megszerzett B/M fokozat A00-ra változik. A biztosító ezen gyakorlatával a KGFB B/M rendszer egészét érintő változást keletkeztet, mivel az érintett ügyfelek más biztosítóknál olyan B/M besorolással kerülnek rögzítésre, amely a KGFB Rendelet 3. sz. melléklet 6. pont (6) bekezdése alapján már nem illetné meg őket. A szerződéseket a biztosító évben év végére felmondással törölte, majd a szerződést évben azért reaktiválta, mivel a törlést megelőzően már befizetett, függő számlán szereplő díjat könyvelt a szerződésre. A szerződés ennek ellenére is hátralékos maradt, melynek következtében a szerződés még aznap díjnemfizetéssel törlésre került. A szerződés díjnemfizetéssel való törlését követően a biztosító a szerződést reaktiválta mivel a törlést megelőzően már befizetett, függő számlán szereplő díjat könyvelt a szerződésre. A szerződést még aznap le is törölte. A szerződés díjnemfizetéssel való törlését követően a biztosító a szerződést reaktiválta, mivel az első díj nem könyvelődött a szerződésre, amiért az törlésre került. A szerződő által befizetett első díj a reaktiválás időpontjáig és szerződésre könyveléséig a függő számlán szerepelt. Előzőekben foglaltak a függő számla kezelésének hiányosságait mutatják. Fentiek a függő számla kezelésének hiányosságait mutatják. Mivel a reaktivált szerződések életében a reaktiválások következtében történt módosításokat a biztosító feladta a Központi Hivatalnak, a Központi Hivatal nyilvántartásba sem a jogszabályi előírások szerint kerültek az adatok továbbításra. III.1.5. Szerződések nyilvántartása Jogi környezet A Bit (1) bekezdése szerint a biztosító az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait a számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint ellenőrzésre mindenkor alkalmas módon, magyar nyelven köteles vezetni. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése előírja, hogy az üzleti nyilvántartás és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha a számviteli törvényben és más számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően lehetővé teszi a biztosító körültekintő vezetését, a biztosító vezetésének a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzését, és segíti a biztosítót abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek. A Ptk (1) bekezdése szerint ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. 11

12 Vizsgálati tapasztalatok A január 1-i kockázatviselésű szerződések között számos volt, melyeket a biztosításközvetítők még január folyamán, vagy akár már hamarabb is átadtak a Biztosító részére, azonban az adatrögzítés csak márciusban vagy később történt meg. Az ajánlatok feldolgozásában tapasztalt ilyen mértékű késedelem a nyilvántartás megbízhatóságát kérdőjelezi meg, mivel ez esetben a nyilvántartás a Bit (2) bekezdésében foglaltakkal ellentétben nem alkalmas egy esetleges, a rögzítést megelőző káresemény bekövetkeztekor a szolgáltatási igény jogosságának elbírálásához. A december 31-én hátralékos szerződések között több tétel annak ellenére szerepel, hogy azok az azt megelőző években már törlésre kerültek év végén pl.: 1998., 2002., és években törölt szerződések szerepelnek a rendszerben hátralékos szerződésként. A törölt szerződéseken szerepelő hátralék oka, hogy a díjhiány még nincs rendezve, illetve a biztosító állománykezelési folyamatában a gépi törlés rendszere nem működik minden esetben tökéletesen. Előfordul, hogy a rendszer nem töröl napra pontosan, melynek következtében egy nappal korábbi vagy későbbi dátumot számol, és így a törlés után törtdíj-hátralék marad a szerződésen. Előzőekben foglaltaknak hatása van a évi éves beszámoló mérlegének Követelések a biztosítási kötvénytulajdonosoktól sorának valóságtartalmára. Fentiek alapján a biztosító megsértette a Bit át, különös tekintettel a biztosítóra háruló jogszabályi kötelezettségek maradéktalan betartására. A biztosító számos esetben azonos rendszámú gépjárműre vonatkozóan két élő szerződést is nyilvántartott, mivel a korábbi szerződő még nem jelzett érdekmúlást, és a rögzítéskor nem került azonosításra a jármű. Az azonos rendszámmal nyilvántartott szerződések között azonban több szerződés esetében a szerződők születési dátuma is azonos volt. Az azonos rendszámú KGFB szerződések szerepelnek a biztosító adatszolgáltatásában is, mellyel a Bit a mellett a biztosító megsértette a 14/2004. PM rendelet előírásait is. A biztosító nyilvántartási rendszerében a szerződések díjrendezettségének dátuma ellenére a törlés hatálya egy későbbi időponttal szerepel, melyek csak adminisztrátori módosítással küszöbölhetők ki, ezek azonban vizsgálati tapasztalataink alapján több esetben elmaradtak. A nyilvántartó rendszer azon túl, hogy a rendszerben szereplő adatok nem valósak, ezen hiányossága jelentős tévedési kockázatot hordoz, pl. késői károk bejelentése esetén a kockázatviselés záró dátuma nem megfelelő. Megjegyzendő továbbá, hogy a törlés hatályának hibás beállítása miatt több szerződés hátralékosan került törlésre, melynek következtében törölt szerződéseken törlési tartalék szerepel. Megállapítható tehát, hogy a biztosító által üzemeltetett informatikai-információs rendszer a működési kockázatok csökkentésére, illetve a jogszabályban foglalt kötelezettségek maradéktalan megvalósítására nem alkalmas, ezért nem felel meg a Bit ában megfogalmazott előírásoknak. A biztosító rendszerében nem csak a díjhátralékos, de nem törölt szerződéseken kerülnek előírásra a díjak, hanem esetenként akár a már törölt szerződések esetében is megtörténik ez, mely szerint a Biztosító nyilvántartási rendszere a Bit (2) bekezdésében foglaltakkal ellentétben maradéktalanul nem alkalmas arra, hogy a Biztosító eleget tegyen a jogszabály szerint ráháruló kötelezettségeinek. A biztosítónál a meghirdetett alacsony díjak eredményeként drasztikus állománynövekedés következett be, azonban állománykezelő rendszere még fejlesztés alatt állt, mely eredményeként a szerződésállomány nem volt teljeskörűen megtalálható a nyilvántartási rendszerben. A biztosító nem volt képes a díjfizetések beazonosítására, a 12

13 díjhátralékos és a függő tételek rendezése számottevő elmaradást mutatott, ezen tételek meghaladták a normális üzletmenet szintjére jellemző mértéket. Számos szerződés hátralékosként volt nyilvántartva, miközben a szerződésekhez függő tételek is tartoztak. A biztosító a törlést így nem végezte el, hiszen egy beazonosítatlan tétel alkalmas lehet a hátralék kiegyenlítésére. A függő tételek késedelmes beazonosítása nem tette lehetővé a díjhátralékos szerződések kellő bizonyossággal történő beazonosítását. A díjhátralékosok részére kiküldött felszólító levelek esetében tulajdonképpen a biztosító az ügyfelektől várja el, hogy a függő tételek beazonosításában jelentős közreműködést nyújtsanak, azaz a Bit ában foglaltak szerint a jogszabályszerű működést nem biztosító nyilvántartási rendszer hiányosságainak pótlásában segítséget adjanak, amely eljárás nem elfogadható. Előzőek rámutattak, hogy a biztosító az általa művelt biztosítási tevékenység folytatásához, a meglévő és jövőbeni állomány kezeléséhez szükséges folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási rendszerrel nem rendelkezik. A biztosító a szerződés törlésekor a törlés hatályának meghatározásakor nem vette figyelembe az ex lege megszűnés mellett a töredék díjat, mely gyakorlat ellentmond a Ptk (1) bekezdésében foglalt azon előírásnak, amely szerint, ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés - változatlan biztosítási összeggel - a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. A biztosító nyilvántartási rendszerét úgy paraméterezték, hogy az olyan műveletek elvégzését is lehetővé teszi, melyek biztosításszakmailag helytelenek és egyben jogszabálysértőek. Az előző pontokban foglalt megállapításokban jelzett hibák, hiányosságok is a biztosítók nyilvántartási rendszerének hiányosságait vetik fel. A nyilvántartási rendszer hiányosságai felügyeleti szempontból kiemelt kockázatot hordoznak, mivel egyrészt a tapasztalt számos jogszabálysértő helyzet a biztosító működésében rejlő kockázatokat jelez, melyek több esetben az ügyfelek közvetlen érdeksérelmét is okozhatják, másrészt a biztosító nyilvántartási rendszere szolgál az analitikus nyilvántartások és egyben a felügyeleti adatszolgáltatások alapjául is, melyből aztán a Felügyelet a kockázatértékelést elvégzi. III.2. KGFB kárrendezés Jogi környezet AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/14/EK IRÁNYELVE (2005. május 11.) a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv módosításáról (V. GFB Irányelv) 4.e cikke szerint a tagállamok megállapítják a 2000/26/EK irányelv 4. cikke (6) bekezdésében meghatározott eljárást bármely olyan balesettel kapcsolatos kárrendezésre, amelyet a 72/166 EGK irányelv 3. cikke (1) bekezdésében említett biztosítással biztosított jármű okozott. Az olyan balesetekre vonatkozóan, amelyek kárrendezését a 72/166/EGK irányelv 2. cikke (2) bekezdésében meghatározott módon a biztosítók nemzeti irodáinak rendszere végezheti, a tagállamok a 2000/26/EK irányelv 4. cikke (6) bekezdésében meghatározottal megegyező eljárást állapítanak meg. Ezen eljárás alkalmazásában a biztosítóintézetre való bármely hivatkozást a 72/166/EGK irányelv 1. cikke 3. pontjában meghatározott nemzeti irodára történő hivatkozásként kell érteni. A fentiek értelmében a KGFB Rendelet 9. (3) bekezdése akként fog módosulni, hogy az abban 13

14 szabályozott eljárás és határidő kiterjesztésre kerül a Magyar Köztársaság területén okozott károkra is. Vizsgálati tapasztalatok A gépjármű kárrendezésre vonatkozó szabályozás hiányos az egyes kárrendezéssel kapcsolatban felmerülő egyes részfeladatokhoz kötött határidők tekintetében, melynek betudható a vizsgálati megállapítás is, mely szerint a kárrendezési folyamat elhúzódását (és ezzel a felügyeleti panaszok generálódását) a díjigazolás több hónapos késedelemmel történő kiállítása eredményezte. A kárszakértő kárkifizetési javaslata ugyanis már régen a biztosító rendelkezésére állt, azonban a kárkifizetés jogosságának megítéléséhez szükséges díjigazolást a biztosító csak jelentős késedelemmel tudta rendszeréből előállítani, melynek hátterében az állt, hogy a függő számlára könyvelődő szerződéshez nem rendelhető beazonosítatlan tételeket a biztosító nem tudta időben feldolgozni, másrészt az ajánlatok túlnyomó többsége még nem volt elérhető az állománykezelő rendszerben, így a banki tételek a szerződésekkel nem is kerülhettek párosításra. Fentieknek és a kárrendezési szakterület nem kielégítő személyi és tárgyi feltételeinek következtében a függő károk darabszáma jelentősen megnövekedett, mely mellett a kifizetett károk darabszáma nagyon alacsonynak bizonyult. A biztosító állományának nagymértékű növekedésével megemelkedett a káresetek száma is. A biztosítóhoz havonta átlagosan bejelentett károk darabszáma jelentősen meghaladta a lezárt károk számát, így a függő káresetek száma folyamatosan növekedett. A károk átlagos lezárási ideje nap között mozgott. A biztosító ezen mennyiségű káresemény feldolgozásához nem is rendelkezett megfelelő számú ügyintézővel. 14