ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Vízügyi Iroda Felszíni Vízvédelmi Osztály

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Vízügyi Iroda Felszíni Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: 597-4/2012. Hiv. szám: - Győrszentiván Egressy és Déryné utcák Előadók dr. Horváth Cecília/ közötti telekalakítás víziközmű ellátása Hornyán Sándor/ (vízellátás, szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés) - Czibula György vízjogi létesítési engedély Vízikönyvi szám: Győr-4 Győr-131 Győr-159 H ATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Dr. Sík Sándor (cím: 9011 Győr, Űrhajós u. 29. adószáma: ) részére a győri (győrszentiváni) Egressy utca és Déryné utcák közötti telekalakítás víziközmű ellátása érdekében, a Váci Mihály és Pince utcák közötti hrsz-ú új lakóút, a Váci Mihály és a Pince utca területén vízvezeték, szennyvízcsatorna, és csapadékvízelvezető árkok kialakítását engedélyezi, és arra vízjogi létesítési engedélyt ad az alábbiak szerint: II. Főbb műszaki adatok: 2. Érintett ingatlanok: Győr belterület: 42636, 42527, hrsz. 3. Vízigény: Napi átlagos vízigény: Q d. = 12,7 m 3 /d Csúcsfogyasztás: Q h (csúcs) = 0,72 l/s 4. Vízellátás: Az új ingatlanok ivó- és tűzivíz ellátására D110 KPE csőanyaggal létesül gerincvezeték, kétoldali betáplálással. A tervezett gerincvezeték a Pince utcai és a Váci M. utcai NA100 KM anyagú gerincvezetékeket köti össze. A tervezett utcanyitás középső szakaszán NA100 földfeletti tűzcsap létesül. A tervezett házibekötések D32 KPE csőanyaggal épülnek Épül összesen: D110 mm KPE vízvezeték: NA100-as földfeletti tűzcsap. 5. Szennyvízmennyiség: Napi szennyvíz mennyiség: Órai csúcs: 419,0 m Q d = 11,4 m 3 /d (évszakos maximum) Q h = 0,65 l/s 6. Szennyvízelvezetés: A szennyvíz elvezetésére NA200 KG utcai gerincvezeték épül, melyre NA150 KG csatorna házibekötések kötnek. A gerincvezetéken max. 70 m-enként tisztító szem létesül, a felső végponton, iránytörésnél és a befogadóba történő csatlakozásnál köralakú beton tisztító akna létesül.

2 A tervezett gerinccsatorna befogadója a Váci M. utcai meglévő NA200 KG gerincvezeték, melyre ráépülő tisztítóaknával csatlakozik a tervezett gerinccsatorna. Épül összesen: NA200 mm KG PVC csatorna: 343,0 m 7. Csapadékvíz mennyiség: Az árkok mértékadó vízhozama 4 éves gyakoriságú, 10 perces esőintenzitással, 24 m 2 vízgyűjtővel számolva 6,48 l/s. 8. Csapadékvíz elvezetés: A tervezett utca déli végén mindkét oldalon - vízelvezető árok létesül, melynek befogadója a Pince utcai árok. A meglévő árok az útcsatlakozása alatt betöltésre kerül, a terv szerinti kialakítással az áteresz meghosszabbításra kerül, illetve aknára köt a nyugati oldali csatlakozó árokból kiinduló áteresz. A keleti oldalon az árokból kiinduló áteresz az árok szelvénybe köt. A meglévő Pince utcai árok az új áteresz végpontnál kiburkolásra kerül teljes magasságban, 2 m hosszon. A vízelvezető árokszakaszok e.gy beton elemes fenékburkolatot kapnak MELIOR I40/20 könnyített árokburkoló elemmel. Az árokszelvény burkolás feletti részét 1:1,5 rézsűvel kell kialakítani, és füvesíteni kell. A tervezett átereszek árok felöli oldalán monolit vagy e.gy beton pofafal épül, max. 10 cm vastagsággal, 30 cm befogással a talajba (alul és kétoldalon). Épül összesen: A-1-0 (K-i oldali árok) 48,6 m trapézszelvényű árok MELIOR I40/20 burkolással, fenékszélesség 40 cm, árokmélység 40 cm, oldalrézsű 1:1,5) 11,2 m Ø20 cm áteresz: 1 db A-2-0 (Ny-i oldali árok) 52,8 m trapézszelvényű árok MELIOR I40/20 burkolással, fenékszélesség 40 cm, árokmélység 40 cm, oldalrézsű 1:1,5) 16,8 m Ø20 cm áteresz: 2 db III. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a közcélú vízvezeték, szennyvízcsatorna és csapadékvízelvezető rendszer létesítésének és üzemeltetésének biztosítására, dr. Sík Sándor Lakcím: 9011 Győr, Űrhajós u. 29. Adószám: mint a szolgalmi jogosult javára a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és Dr. Sík Sándor között létrejött település rendezési előszerződés alapján vízvezetési, szennyvíz- és csapadékvíz vezetési szolgalmat alapít az alábbi ingatlanok terhére, az alább meghatározott változási vázrajzok szerinti területre: TELEPÜLÉS HRSZ MŰV. ÁG SZOLGALOMMAL ÉRINTETT VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ TERÜLET (M 2 ) Győr közút ivóvíz szennyvíz csapadékvíz Prizma 2004 Földmérő és Térképalkotó Kft. 5-5/2012. munkaszámú, a Győri Körzeti Földhivatal által jan.25-én záradékolt változási vázrajz Győr közterület 28 - ivóvíz Prizma 2004 Földmérő és 2

3 Győr közterület 31 ivóvíz 12 - szennyvíz 41 - csapadékvíz Térképalkotó Kft. 5-5/2012. munkaszámú, a Győri Körzeti Földhivatal által jan.25-én záradékolt változási vázrajz Prizma 2004 Földmérő és Térképalkotó Kft. 5-5/2012. munkaszámú, a Győri Körzeti Földhivatal által jan.25-én záradékolt változási vázrajz A szolgalom alapján: - A szolgalom jogosultja jogosult a vízvezeték, szennyvízcsatorna és csapadékvíz elvezető árok üzemeltetésére, a szükséges karbantartási és fenntartási munkák elvégzésére, és a munkálatokhoz szükséges mértékben az ingatlannak a változási vázrajzon feltüntett részének használatára. - A szolgalmi jogi jogosult fenti jogosultságait köteles a mindenkori tulajdonosok és egyéb jogcímen használók jogszerű érdekeit figyelembevéve, olyan módon gyakorolni, hogy azok az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát ne zárják ki. - A szolgami jog jogosultja köteles az ellenőrzés és hibaelhárítás során a terhelt ingatlanon lévő növényzetet, építményeket kímélni, és a tevékenység következtében okozott kárt az ingatlan tulajdonosainak megtéríteni. Az ingatlan tulajdonását (használóját) a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A szolgalmi jogi jogviszonyból eredő kártalanítás felől a felek megegyezésének hiányában - a bíróság határoz. A szolgalom az alapul szolgáló vízjogi engedély tartalmával összefüggésben módosulhat, illetve az engedély visszavonásával szűnhet meg. IV. A hatóság e határozat jogerőre emelkedését követően a határozat jogerős példányával és a záradékolt változási vázrajzzal és területkimutatással az illetékes Győri Körzeti Földhivatalt megkeresi a szolgalom bejegyzése végett. V. Az engedélyes jogosultságai mellett köteles az alábbi előírások betartására: 1.) Az eljáró hatóság előírásai: 1. A kivitelezés kizárólag a jóváhagyott tervdokumentációban foglaltak, valamint a szakhatóságok, és egyéb érintettek előírásai szerint történhet. 2. A létesítés során az építést úgy kell megszervezni, hogy a meglévő és üzemelő műveknél ellátási zavar ne fordulhasson elő. A létesítendő vízellátó, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezető rendszereknek együtt kell funkcionálnia a már meglévő és üzemelő vízellátó, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezető rendszerekkel. A közműkeresztezések kivitelezése a közművek kezelőinek előírásai alapján valósítható meg. 3. A szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvíz nem vezethető. 4. Az épülő közcsatornába bevezetett szennyvizek szennyezőanyag kibocsátási határértékei meg kell feleljenek a vonatkozó jogszabályi küszöbértékeknek. 5. A csapadékvíz csatornahálózatba szennyvíz nem vezethető. 6. A meglévő Pince utcai árkon és csapadékvíz elvezető rendszereken keresztül a Szentiváni főcsatorna 5+981,60 m szelvényébe kibocsátott csapadékvizek minőségének meg kell felelni a vonatkozó jogszabályi küszöbértékeknek. 3

4 7. A kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére. 2.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 410/3745/01/2011. számú szakhatósági állásfoglalása előírásait: 1. A földmunkák az Építési helyszínrajz 2. II. irány, Építési helyszínrajz 3. II-es irány, valamint az építési helyszínrajz 2. I. irány szakaszain csak régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) mellett végezhetők! 2. Az előkerülő régészeti emlékeket fel kell tárni. 3. A régészeti tevékenység végzésére a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult (9021 Győr, Széchenyi tér 5.) 4. A további szakaszokon a földmunkák megkezdése előtt 8 nappal írásban értesíteni kell az Örökségvédelmi Hivatalt és a területileg illetékes múzeumot. (Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, Győr, Széchenyi tér 5.) 5. Lehetőséget kell biztosítani a földmunkákkal érintett terület átvizsgálására és az esetlegesen előkerülő régészeti objektumok feltárására! 3.) Győr Megyei Jogú Város Tűzoltósága 0-6/2011. számú végzésében előírtakat: - A tervezési területre két darab föld feletti tűzcsapot kell létesíteni. 4.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Győri, Pannonhalmai Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete /2011. számú állásfoglalása előírásait: - Víziközmű hálózat létesítésekor a keresztezési pontokat úgy kell kivitelezni, hogy a víz- és szennyvízvezeték között védőcső hiányában legalább 0,5 m vízszintes távolság legyen, vagy a vízvezetéket a csatornavezeték fölött kell vezetni. - Az ivóvízvezeték kiépítését követően ivóvízvizsgálatot kell végeztetni, majd annak eredményét az üzemeltetési engedélyezési eljárás során a közegészségügyi szakhatósághoz be kell nyújtani. 5.) Köteles az alábbi közmű- és egyéb kezelői nyilatkozatokban foglaltak betartására: - Pannon-Víz Zrt. Műszaki Csoport Győri Üzemmérnökség május 12-én kelt Ü/2011/122. számú, - Vidanet ZRt. 1376/2011. számú, - Győr MJV Útkezelő Szervezete 21-13/2011. számú, - Égáz-Dégáz Zrt. F /2011. számú - Magyar Telekom Nyrt /2011. számő - E.ON Zrt. 251/1150/2011. számú közműkezelői nyilatkozataiban - Győr-Szol Zrt. K számú közműkezelői és K számú befogadói nyilatkozatában foglaltak betartására. VI. A létesítmény átadás-átvételét követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt, vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a vízügyi hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. Amennyiben a vízi létesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. VII. A vízjogi létesítési engedély e határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig hatályos. A létesítési engedély az engedélyesnek az időbeli hatály lejárta előtt benyújtott kérelmére vagy hivatalból módosítható, illetve visszavonható. 4

5 A létesítési engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására, illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése, illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. VIII. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Győr-4, Győr-131 és Győr-159 számokon (Győrszentiván vízellátása, szennyvízelvezetése és csapadékvízelvezetése) a vízikönyvbe bejegyzi. IX. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja - a vízilétesítmények engedélyezésével kapcsolatban létesítményenként Ft, - a vízvezetési szolgalommal kapcsolatban, a vízvezetési szolgalmi joggal terhelt ingatlan mindenkori tulajdonosa (használója) által: ingatlanonként 5000 Ft. melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. INDOKOLÁS Dr. Sík Sándor, az Egressy u. Déryné utca Polgári Jogi Társaság (továbbiakban PJT) (9011 Győrszentiván, Űrhajós u. 29.) elnöke megbízásából a Hidro-Plan Kft. kérte a Győr (Győrszentiván) Egressy utca és Déryné utca közötti telekalakítás víziközműveinek vízjogi létesítési engedélye kiadását. Kérelméhez csatolta a HP munkaszámú, Németh Gábor tervező (VZ-T / ) által készített engedélyezési tervdokumentációt, közműnyilatkozatokat, tulajdoni lapokat, tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulást, meghatalmazást és a településrendezési előszerződés másolatát. A kérelmező a hatóság felhívására az eljárás igazgatási szolgáltatási díját, Ft-ot megfizetett. Az eljárásról a hatóság értesítette az érintett közmű- és egyéb kezelőket, ingatlantulajdonosokat és használókat. Részükről az eljárás során e határozat kiadásáig külön észrevétel, nyilatkozat nem érkezett. A hatóság megkereste az ügyben illetékes szakhatóságokat, melyek az alábbiak szerint nyilatkoztak: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 410/3745/01/2011. számú állásfoglalásában előírásai betartása mellett az engedély kiadásához hozzájárult. Állásfoglalása indokolásában megállapította, hogy a tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érint. A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 19. (2) bekezdése szerint a régészeti örökség elemei a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatóak el. A Kötv. 22. (1)-(2) bekezdése értelmében a fejlesztésekkel és beruházásokkal veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (továbbiakban: megelőző feltárás). A régészeti érintettség mértékétől függően a hatóság régészeti megfigyelést (szakfelügyeletet) írhat elő. A tervezett földmunkákkal érintett régészeti objektumok védelmét jelenlegi adataink szerint elsődlegesen a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) megfelelően biztosítja. A Kötv pontja szerint Régészeti megfigyelés : a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és annak dokumentálása, ami azon nem terjed(- het) ki régészeti jelenségek nagytömegű feltárására. 5

6 Amennyiben régészeti emlékek kerülnek elő, úgy a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) ellátása nem szolgálja kielégítően a lelőhely védelmét, így a további régészeti tevékenységet a megelőző feltárásra vonatkozó szabályok szerint kell folytatni. A megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést kell kötni. (Kötv. 22. (3) bekezdés), és az csak jogerős feltárási engedély birtokában végezhető. (Kötv. 20. (1) bekezdés.) A régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) és az előkerülő régészeti emlékek megelőző régészeti feltárásának költségeit a beruházó köteles viselni, mivel a Kötv. 19. (3) bekezdése szerint a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. A Kötv. 23. (2) bekezdése kimondja, hogy a megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben a Hivatal álláspontja az irányadó. Mindezek alapján, mivel a munkát nyilvántartott régészeti lelőhelyen végzik, és régészeti emlékek előkerülése várható, szakhatósági állásfoglalásomat a fenti feltételekkel adtam meg. Felhívom a figyelmet, hogy a Kötv ában foglaltak szerint amennyiben a földmunkák során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191. /2001. (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. Az Örökségvédelmi Iroda döntése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (1) bekezdésén alapul, hatáskörét a 324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése, illetékességét az 1. számú melléklet határozza meg. Lelőhely azonosító: 21490, A közegészségügyi szakhatóság, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Intézete /2011. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában az engedély kiadásához előírásai betartása mellett közegészségügyi szempontból hozzájárult. Indokolásában megállapította a megküldött dokumentáció alapján, hogy az abban foglaltak megfelelnek a hatályos ágazati jogszabályokban előírtaknak. A szakhatóság hatáskörét a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet, illetékességét a 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet előírásai állapítják meg. A hatóság által belföldi jogsegély keretében megkeresett Győr Megyei Jogú Város Tűzoltósága 0-6/2011. számú végzésében az alábbiakat állapította meg: Értesítem, hogy a tárgyi ügyben megküldött tervdokumentációt tűzvédelmi szempontból felülvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a tervezett vízellátás kialakítás csak abban az esetben elégíti ki a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzat 5 rész I/5. fejezet pontjában előírtakat ha a tervezési területre két darab föld feletti tűzcsapot létesítenek. Indokolásában megállapította, hogy a kikötésben leírtat a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet 5. rész I/5 fejezet pontja írja elő: Az épületek oltóvizét biztosító tűzcsapok a védendő épületektől a megközelítési útvonalon mérten 100 m-nél távolabb nem lehetnek. A Tűzoltóság hatáskörét a tűzvédelmi hatásógi feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 261/2009. (XI.26.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése, illetékességét a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről szóló 11/2007. (IV.24.) ÖTM rendelet 1. (1) bekezdése határozza meg. A benyújtott tervdokumentáció és iratok a hatóság felhívására többször kiegészítésre kerültek mind műszaki, mind jogi szempontból. A kiegészített iratanyag és tervdokumentáció áttekintése után megállapíthatóak az alábbiak: Az érintett belterületi ingatlanok nem védett természeti területek, és nem Natura 2000 területek, nem részei a nemzeti ökológiai hálózatnak. A beruházás egyedi tájértéket nem veszélyeztet. A közműépítés lakóingatlanokat lát el. Az építésnek nincs közvetlen zavaró hatása más védett természeti területekre és védett természeti értékekre. 6

7 A tervezett utca északi oldalán mindkét oldalon - az árkok szabvány útárok szelvénnyel készülnek (fenékszélesség 40 cm, árokmélység 40 cm, oldalrézsű 1:1,5), füvesítve. A szikkasztó árkok teljes hossza 490 m. Nem vízjogi engedély köteles tevékenység az út mellett létesített, kizárólag az útról összegyülekezett csapadékvizek elszikkasztását biztosító árkok létesítése. A tervező felelősséggel kijelentette, hogy a tervdokumentációban tervezett vízelvezető árkok, átereszek alkalmasak a területen keletkező mértékadó csapadékvizek biztonságos és károkozástól mentes gyűjtésére, illetve elvezetésére, továbbá a befogadó alkalmas a területen keletkező mértékadó csapadékvizek biztonságos és károkozástól mentes befogadására. Győrszentiván településrész csapadékvízelvezetésére Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata részére a /1998. számú határozattal módosítva a H /2007., 37021/2004, /2003, és az /2002. számú határozatokkal - vízjogi létesítési engedély került kiadásra, mely jelenleg is hatályos. A terv szerint a Pince utcai árok vízgyűjtőjébe a jelenleg érintett terület is beletartozik, a terv igazodik a korábban készült vízelvezetési koncepcióhoz. Az elfolyó vizek befogadója közvetve a Szentiváni főcsatorna, melynek kezelője a Győr-Szol Zrt. A Pince utcai árok kezelője Győr MJV Útkezelő Szervezete. A tervező becsatolta a PANNON-VÍZ Zrt. Műszaki Csoport Győri Üzemmérnökség május 12- én kelt Ü/2011/.122. iktatószámú közmű üzemeltetői nyilatkozatát, továbbá a GYŐR-SZOL Zrt május 10-én kelt K iktatószámú hozzájárulását, valamint a december 14-én kelt K iktatószámú befogadói nyilatkozatát. A benyújtott engedélyezési tervdokumentáció megfelel a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben előírt tartalomnak. Tekintettel arra, hogy a kivitelezéssel érintett ingatlanok nem a kérelmező tulajdonát képezik, a hatóságnak rendelkezni kellett a közcélú vízilétesítmények elhelyezését biztosító szolgalmi jog alapításáról az alábbiak szerint. Az engedélyes Dr. Sík Sándor aki egyben az Egressy utca Déryné utca PJT elnöke - és Győr MJV Önkormányzata településrendezési előszerződést kötöttek egymással (127/2011. számú szerz.), mely a 30/2012. számú szerződéssel módosításra került. A szerződés szerint az önkormányzat vállalja, hogy a meglevő, hrsz-ú (Váci Mihály utca) hrsz-ú (Pince utca), valamint a hrsz-ú (névnélküli, kivett közút) közterületen megvalósuló vízi- és egyéb műszaki létesítményeket a TRSZ ben rögzítésre kerülő feltételek együttes teljesülése esetén- tulajdonába átveszi, s vagyonkezelői és egyéb szervezeti révén biztosítja azok üzemeltetését, kezelését és folyamatos jókarbantartását. Benyújtásra került továbbá a szolgalom alapításához szükséges, a Prizma Földmérő és Térképalkotó Kft. által 5-5/2012. számon elkészített változási vázrajz, melyet a Győri Körzeti Földhivatal január 25-én záradékkal ellátott. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 6. (1) bekezdése szerint, amennyiben a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, a Vgtv. szerint közcélúnak minősülő vízilétesítmény vízvezetési szolgalmi jog alapításával létesíthető, a szolgalom alapításáról a felügyelőség a létesítmény engedélyezése vagy az engedély módosítása során határoz. A Vgtv. 1. számú melléklet 26. a.) pontja szerint közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodást szolgálja. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás,... A fentiek alapján megállapítható, hogy a tervezett vízellátó, szennyvíz- és csapadékvízelvezető rendszer és a hozzá tartozó műtárgyak közcélú vízilétesítménynek minősülnek. A hatóság a fentiek szerint a közcélú vízilétesítmények üzemeltetését biztosítandó, szennyvízvezetési szolgalmi jogot alapított az e határozat III. fejezetében rögzített ingatlanok tekintetében. A szolgalom gyakorlásának feltételeit a Vhr. 6. (5) bekezdése alapján rögzítette a hatóság: 7

8 (5) A szolgalom alapítására irányuló eljárásban meg kell határozni és a határozatban - az ingatlannyilvántartási adatokra is figyelemmel - rögzíteni kell, különösen: a) a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmát, ideértve az ingatlannak a korlátozással érintett részét a helyszínrajzra történő utalással; b) a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokat és kötelezettségeket. A Vgtv. 20. (1) bekezdés szerint az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vízügy igazgatási szervnek határozata alapján a vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki. A Vgtv. 21. (1) bekezdése alapján az ingatlan tulajdonosát (használóját) a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A Vhr. 17. (1) bekezdése alapján a kártalanítás felől megegyezés hiányában bíróság határoz. A hatóság a vízvezetési szolgalmi jog alapítására vonatkozó III. fejezetét a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény I. sz. melléklete 26.a./ pontja, 20. (1) bekezdése, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3 (3) bekezdése, 6. (1) bekezdése, 6 (4) bekezdése, (5) bekezdése, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet 2 (3) bekezdése alapján határozta meg, és ezek alapján döntött a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmáról, a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokról és kötelezettségekről. Megállapítható, hogy a benyújtott dokumentáció alapján a vízilétesítmények kialakítása vízgazdálkodási, vízvédelmi szempontból a tett előírások, valamint a szakhatóságok és egyéb érintettek nyilatkozataiban foglaltak betartása mellett műszaki szempontból megvalósítható és a tervdokumentáció megfelelt a vonatkozó jogszabályok előírásainak, ezért a határozat rendelkező részében foglalt tartalommal a hatóság a vízjogi létesítési engedély kiadásáról döntött, a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. (Vgtv.) 28.. (1) és 29. (1) bekezdései és 30. (1) bekezdése, továbbá a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) 5. (1) bekezdése és 11. alapján A közcsatornába kibocsátott szennyvizek minőségi előírásait a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 4. számú melléklete szabályozza. A Pince utcai árkon és a meglévő csapadékvíz elvezető rendszereken keresztül a Szentiváni főcsatorna 5+981,60 m szelvényébe kibocsátott csapadékvizek kibocsátási határértékek megállapítása a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet és a 28/2004. KvVM rendelet (továbbiakban: Hr.) 2. számú melléklet 3. időszakos vízfolyás befogadó alapján történt. Az érintett közműszolgáltatók nyilatkozataiban foglaltak betartására a hatóság e határozat rendelkező részében kötelezte az engedélyest. A vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bekezdései rendelkeznek. A hatóság a jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 98. (1) bekezdése alapján biztosította, a 99. (1) bekezdésében foglaltak szerint. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. (4) és (6) bekezdései alapján állapította meg. A hatóság hatásköre a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdésén, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete IV/1./A. pontján alapul. Győr, március 9. Németh Zoltán s.k. igazgató 8