v í z j o g i l é t e s í t é s i e n g e d é l y t

Átírás

1 A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: - KTJ: - Iktatószám: /2012. Hiv.szám: - Tárgy: Écs Önkormányzat Écs és Előadók: ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Vízügyi Iroda Felszíni Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! dr. Horváth Cecília/ Hornyán Sándor/ Tarjányi István/ Takácsné Németh Éva/ Herczeg Zoltán/ Reményi Tamás Melléklet: - térsége szennyvíz-tisztító telepének korszerűsítése és bővítése - vízjogi létesítési engedély - Vízikönyvi szám: Écs-5. Nyúl-13 Pannonhalma-18 Ravazd-11 Tarjánpuszta-1 Győrasszonyfa-2 Győrság-5 Pér-13 Mindszentpuszta-1 Pázmándfalu-8 Nyalka-3 Táp-4 H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Écs Község Önkormányzata (Székhely: 9083 Écs, Fő út 94.) részére a KEVITERV PLUSZ Kft tervszámú tervdokumentációja alapján, az écsi 032/3 hrsz-ú ingatlanon tervezett, az alábbiakban részletezett, az écsi szennyvíztisztító-telep korszerűsítése és bővítése során épülő vízilétesítményekre az alábbi adja: v í z j o g i l é t e s í t é s i e n g e d é l y t Szennyvíztisztító telep: A tervezett fejlesztés után az écsi szennyvíztisztító telep kapacitása: - hidraulikai szennyvíztisztító kapacitás: m 3 /d; óracsúcs: 250 m 3 /h - mértékadó biológiai terhelési kapacitás: Leé Épülő és átalakításra kerülő műtárgyak, berendezések: Homokfogó: ÁVM típus 25 m 3 térfogat zsírfogóval FLYGT DP3068 MT472 típusú homokszivattyúval (Q = 3 m 3 /h, H = 5 m, P = 1,5 kw)

2 2 Beépítve: db Homokvíztelenítő: Zsírtartály: Előszelektor medence: Anaerob medence: Anoxikus I. medence: Anoxikus II. medence: Levegőztető I. medence: Osztómű: Levegőztető II. medence: (tervezett) ÁVM-GVh-6zs típus névleges teljesítménye: 4,0 m3/d V = 0,4 m 3 Beépítve: 1 db (tervezett) egyedi-műanyag V = 1,0 m 3 V = 43 m 3 FLYGT SR4620 típusú búvárkeverővel Átmérő: Ø219 Fordulat: 1370/min. Beépítve: 1 db V = 270 m 3 FLYGT SR4640 típusú búvárkeverővel Átmérő: 370 mm Fordulat: 705/min. Beépítve: db V = 270 m 3 FLYGT SR4640 típusú búvárkeverővel Átmérő: 370 mm Fordulat: 705/min. Beépítve: 1 db (tervezett műtárgy és gépészet) V = 2 x 500 m 3 2 db FLYGT SR4410 típusú búvárkeverővel Átmérő: 1400 mm Fordulat: 38/min. Beépítve: db Üzemi: + 1 db Levegőztető elem (tervezett) Típus: FLYGT Sanitaire WE M9 Beépítve: db (tervezett műtárgy és gépészet) V = 2 x 1230 m 3 FLYGT Sanitaire levegőztető elemmel (2 x 390 db) 2 db FLYGT PP4630 típusú szennyvíz-recirkulációs szivattyúval (Q = 2 x 165 m 3 /h, H = 0,5 m, P = 1,5 kw) Beépítve: db + 1 db (tervezett) Anoxikus I. medencében elhelyezve acélszerkezetű V = 2 x 290 m 3 FLYGT Sanitaire levegőztető elemek ( db) 2 db FLYGT NP3085 MT463 típusú szennyvíz-recirkulációs

3 3 szivattyúval (Q = 50 m 3 /h, H = 2,5 m, P = 1,3 kw) Beépítve: 2 db + 1 db Utóülepítő medencék: Fúvógépek: Alu-só adagoló: Vegyszertartály: Víztelenített iszap tároló: Meglévő közbenső és meglévő utóülepítőben Alapterület: 8 x 25 m és 6 x 25 m Meglévő, átalakított kotrószerkezettel. Tervezett (meglévő műtárgyhoz): Aerzener GM7L 1 db 458 m 3 /h 700 mbar Aerzener GM30L 3 db 1657 m 3 /h 600 mbar Tervezett Típus: ProMinent GALA 0413PPEQ: 0-12,3 dm 3 /h Beépítve: 1 db Tervezett Típus: ProMinent V = 1 m 3 (kármentővel) 450 m 2 (meglévő) m 2 (bővítés) Befogadó: A tisztított szennyvizek befogadója a Nagy-Pándzsa-ér szelvénye, amely nem változik a szennyvíztisztító telep korszerűsítése, bővítése során. II. A kivitelezés során az engedélyesnek be kell tartani az alábbi hatósági előírásokat: 1./ Az eljáró hatóság előírásai: 1. A szennyvíztisztító telepi átalakítás és korszerűsítés munkálatait úgy kell végrehajtani, hogy az a szennyvíztisztító telep működésében zavart ne okozzon. 2. A kivitelezést környezetszennyezést kizáró módon kell végezni, az esetleges havária eseményeket a Felügyelőség részére az azonnali kárenyhítés megkezdése mellett haladéktalanul be kell jelenteni. 3. A tisztítótelepről a Nagy-Pándzsa-ér szelvényébe bevezetett tisztított szennyvíz minőségének a következő határértékeknek kell megfelelni: Kapacitás /Leé/: , azaz és között Technológiai határérték: Dikromátos oxigénfogyasztás KOI k 125 mg/l Biokémiai oxigénigény BOI 5 25 mg/l Összes lebegőanyag (öla) 35 mg/l Összes foszfor (öp) 2 mg/l Összes nitrogén (ön) 15 mg/l (május 1-jétől november 15-ig) Összes nitrogén (ön) 25 mg/l (november 16-tól április 30-ig) Területi kibocsátási határérték, közvetlen bevezetés: ph 6-9,5 Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok) * 10 mg/l Aktív klór ** 2 mg/l * Állati és növényi zsiradék esetén a határérték háromszoros. ** A határérték ötszörös a közegészségügyi hatóság elrendelése alapján. Egyedi határérték, közvetlen bevezetés: Ammónia-ammónium-nitrogén 10 mg/l

4 4 4. Az építési munkák befejezése után a szennyvíztisztító telepen 6 hónapos próbaüzemet kell tartani. A próbaüzem indítását hatóságunknak előzetesen be kell jelenteni. 5. A próbaüzem befejeztével, attól számított 1 hónapon belül a telep üzemi kárelhárítási tervét aktualizálni kell, és az átdolgozott tervet jóváhagyásra hatóságunkhoz be kell nyújtani. 6. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság április 24-én kelt /2012. számú befogadói nyilatkozatában foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. 7. A hulladékok gyűjtése a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró, további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve történhet, további hasznosításukról vagy ártalmatlanításukról erre, a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező kezelőnek történő közvetlen átadással kell gondoskodni. 8. A létesítmény üzemelése közben be kell tartani a technológiai utasításokat, megelőzve a panaszra okot adó bűzkibocsátást. Ellenkező esetben a telephelyet diffúz bűzforrásként kell bejelenteni. 9. A munkavégzés során ügyelni kell arra, hogy a munkagépekből kenő és/vagy üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen. 10. A munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. 11. Az építési munkák során fellépő környezeti zajkibocsátás ügyében - az építési munkák időtartama alatt - a zajvédelmi hatósági jogkört az illetékes kistérség székhelye szerinti jegyző gyakorolja a 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 4. (1) a) pontja alapján. 12. A már kialakított létesítmény használatának megkezdését követő 30 napon belül a tényleges zajkibocsátást és a zajvédelmi hatásterületet mérési jegyzőkönyvben dokumentálni kell. Amennyiben a létesítmény zajvédelmi hatásterülete érint zajtól védendő területet illetve épületet, úgy a 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 10. szerint kell eljárni. 2./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája VIII-P- 001/1940-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalása előírásait: - A földmunkák csak folyamatos régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) mellett végezhetőek! - Az előkerülő régészeti emlékeket fel kell tárni. - A régészeti tevékenység végzésére a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult. (9021 Győr, Széchenyi tér 5.) 3./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete VIII-R-049/ /2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához közegészségügyi szempontból feltétel nélkül hozzájárult. III. A létesítmény átadás-átvételét követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt, vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a vízügyi hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. A vízjogi üzemeltetési engedély kérelemhez csatolandó tervdokumentációnak tartalmaznia kell a megépített és átalakított műtárgyak, valamint a beépített berendezések pontos műszaki paramétereit, típusát, teljesítményeinek adatait, valamint a Próbaüzemi zárójelentést, a Végleges kezelési és karbantartási utasítást, valamint a szennyvíztisztító telep Üzemeltetési szabályzatát. A dokumentációhoz csatolni kell a megvalósulási dokumentációt, vagy a létesítési engedélyes terv szerinti megvalósulást igazoló felelős kivitelezői nyilatkozatot. Amennyiben a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. IV. A vízjogi létesítési engedély e határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 évig hatályos. A létesítési engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására, illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy

5 5 jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése, illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Écs-5, Nyúl-13, Pannonhalma-18, Ravazd-11, Tarjánpuszta-1, Győrasszonyfa-2, Győrság-5, Pér-13, Mindszentpuszta-1, Pázmándfalu-8, Nyalka-3, Táp-4 számokon a vízikönyvbe bejegyzi. A tervdokumentáció az Écs-5 vízikönyvi számhoz tartozó, számú okirattári csomagban kerül elhelyezésre. VI. E határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft, azaz Tizennyolcezer forint, melyet az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. I N D O K O L Á S Écs község önkormányzata nevében a KEVITERV PLUSZ KOMPLEX VÁLLALKOZÁSI Kft. nyújtott be vízjogi létesítési engedély iránti kérelmet az écsi szennyvíztisztító-telep korszerűsítése és fejlesztése során tervezett műtárgyakra. Kérelme benyújtásával egyidejűleg megfizette az eljárásért fizetendő Ft. igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 29. (3) bekezdés b.) pontja alapján értesítette az eljárás megindításáról az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot, továbbá a Pannon-Víz Zrt-t. Részükről az eljárás folyamán az alább részletezetteken kívül - külön észrevétel nem érkezett. A hatóság megkereste az érintett szakhatóságokat, melyek az alábbiak szerint nyilatkoztak: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete VIII-R-049/ /2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból külön előírások tétele nélkül hozzájárult. Indokolásában megállapította, hogy a dokumentáció megfelelt a hatályos ágazati jogszabályokban előírtaknak. Állásfoglalását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 11., 19. (1) bekezdés és 3. számú mellékletében biztosított jogkörben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44., a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. Korm. rendelet 32./E. (3) b.) pontja alapján adta ki. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája VIII-P- 001/1940-2/2012. számú állásfoglalása előírásait a hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint rögzítette. Lelőhely azonosító: Az örökségvédelmi szakhatóság indokolásában megállapította az alábbiakat: A csatolt engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően megállapítottam, hogy a tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 19. (2) bekezdése szerint a régészeti örökség elemei a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. (1)-(2) bekezdése értelmében a fejlesztésekkel és beruházásokkal veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás). A régészeti érintettség mértékétől függően a hatóság régészeti megfigyelést (szakfelügyeletet) írhat elő. A tervezett földmunkákkal érintett régészeti objektumok védelmét jelenlegi adataink szerint elsődlegesen a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) megfelelően biztosítja. A Kötv pontja szerint Régészeti megfigyelés a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régészek által a

6 6 helyszínen történő folyamatos megfigyeléssel kísérése és annak dokumentálása, ami azonban nem terjed(-het) ki régészeti jelenségek nagytömegű feltárására. Amennyiben régészeti emlékek kerülnek elő, úgy a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) ellátása nem szolgálja kielégítően a lelőhely védelmét, így a további régészeti tevékenységet a megelőző feltárásra vonatkozó szabályok szerint kell folytatni. A megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést kell kötni (Kötv. 22. (3) bek.) és az csak jogerős feltárási engedély birtokában végezhető (Kötv. 20. (1) bekezdés). A régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) és az előkerülő régészeti emlékek megelőző régészeti feltárásának költségeit a beruházó köteles viselni, mivel a Kötv. 19. (3) bekezdése szerint a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. A Kötv. 23. (2) bekezdése kimondja, hogy a megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben a Hivatal álláspontja az irányadó. Mindezek alapján, mivel a munkát nyilvántartott régészeti lelőhelyen végzik és régészeti emlékek előkerülése várható, szakhatósági állásfoglalásomat a fenti feltételekkel adtam meg. Felhívom a figyelmet, hogy a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv) 24. -ában foglaltak értelmében amennyiben az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI. 18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után! Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (1) bekezdésén, hatásköröm a 324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdésén, illetékességem az 1. számú mellékletén alapul. A műszaki tervdokumentáció és a hatóság Vízikönyvi Okirattárában fellelhető iratok alapján megállapíthatóak az alábbiak: Écs és térsége szennyvízkezelése az écsi tisztítótelepen történik. A térségi szennyvízcsatornázásra és tisztításra a hatóság 5526/2002. számú határozatával adott vízjogi üzemeltetési engedélyt, mely módosításra került a /2003. és a H /2008. számú határozattal került módosításra. Az engedély január 31-ig hatályos. Az écsi tisztítótelepről elfolyó tisztított szennyvíz befogadója a Nagy-Pándzsa szelvénye, melynek kezelője az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Az Igazgatóság /2012. számú nyilatkozatában a tisztítótelep fejlesztéséhez hozzájárulását adta, mivel a telep névleges 2500 m 3 /d kapacitása, és a bevezetés módja a fejlesztés után sem változik. A tervezett munkálatokat kérték a munkakezdés előtt a Rábai Szakaszmérnökségre bejelenteni. (9025 Győr, Szarvas utca 4. Tel: 96/ ). A szennyvíztisztító telep bővítésének és rekonstrukciójának előzetes vizsgálati eljárása 2010-ben lezárult (H /2010. számú határozattal), és megállapításra került, hogy a tevékenység jelentős környezeti hatást nem okoz, a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. A benyújtott tervdokumentációt áttanulmányozva megállapítható, hogy a korszerűsített (bővített) szennyvíztisztító telep az érvényes műszaki előírásoknak megfelel. A jogszabályban előírt élővízbe kibocsátott tisztított szennyvíz minőségi paramétereket a tervezett és kiépülő szennyvíztisztítási technológia várhatóan biztosítani fogja, a tényleges tisztítási hatásfok az előírt próbaüzem alatt kerül megállapításra. A kérelmező a hatóság felhívására benyújtotta a beépíteni kívánt műtárgyakra vonatkozó ÉME engedélyt teljes terjedelmében, továbbá az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság fentebb hivatkozott befogadói nyilatkozatát. A tervező becsatolta a Pannon-Víz Zrt, mint a tisztítótelepet jelenleg is üzemeltető szervezet március 30-án kelt PV/787-1/2012/7000. számú közmű üzemeltetői nyilatkozatát. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság továbbá a hatóság kérésére 869/2012. számú iratában állásfoglalást adott ki arról, hogy a Nagy-Pándzsa vízfolyás a fm szelvényében tehát a bevezetésnél nem minősíthető időszakos vízfolyásnak, a jelenleg rendelkezésre álló, VITUKI által készített besorolástól eltérően. A vízfolyás itt állandóan rendelkezik vízhozammal, a jelzett szelvény feletti területről mindig kap utánpótlást, melynek minimális mértéke néhány l/s-ra tehető. Fentieket mérlegelve a Nagy-Pándzsa ezen szelvényében állandó vízfolyásnak tekinthető. A tervező becsatolta továbbá a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 13. számú melléklete alapján

7 7 összeállított, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához szükséges kitöltött adatlapot, amelyet áttanulmányozva felszíni vízvédelmi, felszín alatti vízvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegőés zajvédelmi és természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett beruházással jelentős környezeti hatások nem feltételezhetők az alábbiak szerint: Hulladékgazdálkodás: A dokumentáció az Écs, 032/3 hrsz-ú telephelyen meglévő szennyvíztisztító telep szennyvíztisztításának bővítésére, a technológia korszerűsítésére, ill. a próbaüzemre vonatkozik. Az építés során keletkező hulladékokról építési hulladék tervlap került csatolásra. Levegő- és zajvédelem: Levegőtisztaság-védelem Az építési tevékenység a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. A szállító járművek kipufogógáza az érintett területeken többlet légszennyezést okoz, de káros (határértéket meghaladó) immisszió a jelentős hígulás következtében nem lép fel. A technológiai utasítások betartásával a bűzkibocsátás is minimalizálható. A telephelyen bejelentés-köteles pont- és diffúz forrás nem üzemel. Zajvédelem: Az Écs Község külterületén található szennyvíztelep korszerűsítéséhez zajvédelmi szempontból hozzájárulnak. Természet- és tájvédelem: A beruházással érintett terület nem védett és nem része sem a Natura 2000, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. Fentiek alapján a vízjogi létesítési engedély kiadása táj- és természetvédelmi szempontból nem kifogásolható. Felszín alatti vízvédelem: A vizsgálattal érintett terület a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján 2a érzékeny területnek minősül. A tervezéssel érintett ingatlan - a H /2008. számú nyúli vízbázis hidrogeológiai védőidomait és védőterületeit kijelölő határozat szerint nem esik vízbázis védőterületre. A földtani közegre és a felszín alatti vizekre tárgyi tevékenység nem gyakorol jelentős hatást. Felszíni vízvédelem: A tervezett beruházás felszíni vízvédelmi érdekeket nem sért, a tervezett fejlesztés után a szennyvíztisztító telep várhatóan alkalmas lesz a szennyvíz szennyezőanyag tartalmának megfelelő minőségűre történő tisztítására, majd a tisztított szennyvíz a Nagy-Pándzsa-ér szelvényébe történő határérték alatti bevezetéséhez. A beruházással érintett Écs 032/3 hrsz-ú ingatlan (kivett telephely) a kérelmező önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezi. A fentiek alapján megállapítható, hogy tervezett vízilétesítmények megvalósítása, az előírások betartása mellett vízgazdálkodási érdeket nem sért, a kérelem megfelel a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet előírásainak, ezért a határozat rendelkező részében foglalt tartalommal a hatóság a vízjogi létesítési engedély kiadásáról döntött a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 28. (1) bekezdése valamint 29. -a alapján. A kibocsátási határértékek közül a KOI k, BOI 5, összes lebegő anyag tekintetében a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (továbbiakban Hr.) 1. számú melléklete I. részében a Leé közötti technológiai követelményei figyelembevételével, a ph, szerves oldószer extrakt (olajok,

8 8 zsírok), aktív klór tekintetében a Hr. 2. számú melléklete 4. Általános védettségi kategória befogadóira vonatkozó területi kategória figyelembevételével kerültek meghatározásra. Számításba kellett venni továbbá, hogy Écs település a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet Melléklete A része szerint nitrátérzékeny területen található, ezért az összes nitrogén és az összes foszfor tekintetében is a Hr. 1. számú melléklete I. részében a Leé közötti technológiai követelményei figyelembevételével kellett megállapítani. Az ammónia-ammónium-nitrogén kibocsátásra a Hr. 3. (1) bekezdés és 6. alapján a hatóság egyedi határértéket állapított meg, mivel a szennyvíztelep tisztított szennyvíz bebocsátási pontja Nyúl üzemelő vízbázis védőterületének határán helyezkedik el, és az ivóvíz minőségének védelme indokolttá teszi a területi határértéknél szigorúbb egyedi határérték megállapítását. A 240/2000. (XII.25.) Kormányrendelet szerint a település területe nem érinti érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területét. A kibocsátási határértékek megállapításánál figyelembe lett véve az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság április 13-án kelt 869/2012. számú állásfoglalásában foglaltak is, miszerint a Nagy- Pándzsa vízfolyás a fm szelvényben állandó vízfolyásnak tekinthető. A kárelhárítási terv aktualizálására vonatkozó előírás a 90/2007. (IV.26.) Kormányrendelet alapján történt. A hatóság határozatát a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (Vgtv.) aiban, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996.(VI.13) KHVM rendeletben és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996.(V.22) Korm. rendeletben foglaltak alapján hozta meg. A hulladékkal kapcsolatos előírást a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet alapján írta elő a hatóság. A próbaüzemre vonatkozó előírásokat a hatóság a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 3. (9) bek. c.) pontja és (11) bekezdése alapján fogalmazta meg. A vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bekezdései rendelkeznek. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 98. (1) bekezdés alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 99. (1) bekezdése biztosítja. A hatóság határozatát a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 5/B. -ának megfelelően nyilvánosan is közzéteszi. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2 (4) bekezdése alapján határozta meg. A hatóság hatásköre a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdésén, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete IV/1./A. pontján alapul. Győr, június 14. Dr. Buday Zsolt s.k. igazgató