A decentralizált területfejlesztési támogatások pályázati rendszereinek évi tapasztalatai

Átírás

1 ELMÉLET MÓDSZETAN NAGY ANDRÁS A decentralizált területfejlesztési támogatások pályázati rendszereinek évi tapasztalatai 2004-ben a korábbi évekből már ismert, megyei szinten decentralizált támogatások mellett (Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás TEKI, Céljellegű decentralizált támogatások CÉDE) regionális szinten a Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC) jelentette a tisztán hazai költségvetési forrásból finanszírozott területfejlesztési célú támogatásokat. A támogatások felhasználásáról a korábbi éveknek megfelelően a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. beszámolót készített az Országos Területfejlesztési Tanács számára. Jelen tanulmány ennek a főbb megállapításait foglalja össze. A támogatási döntések adatait a regionális és megyei területfejlesztési tanácsok bocsátották rendelkezésre, emellett egy kérdőív kitöltésével, a tapasztalatok szöveges értékelésével is segítették a munkát. A felhalmozási és vis maior célokra igénybe vehető CÉDE-támogatásokra az ország valamennyi önkormányzata pályázhatott. A TEKI a kedvezményezett térségek/települések önkormányzatai számára biztosított forrást elsősorban infrastrukturális fejlesztésekhez, a TRFC-ből pedig (néhány kivételtől eltekintve) ugyancsak a kedvezményezett térségek/települések fejlesztéseit lehetett támogatni, de az önkormányzatok mellett már a vállalkozások, nonprofit szervezetek számára is elérhető volt (1. táblázat). 1. táblázat Területfejlesztési forrásokból támogatható térségek és szervezetek, 2004 Forrás Támogatható térségek Támogatható szervezetek TRFC a TEKI területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek és települések (kivétel: vállalkozási övezetek, ipari parkok, továbbá regionális programban elfogadott munkahelyteremtő, -megőrző valamint kedvezményezett térségeket is érintő infrastrukturális beruházások) területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek és települések CÉDE az ország egész területe önkormányzatok a) Regionális keret. belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, egyéni vállalkozók, belföldi lakóhellyel rendelkező természetes személyek önkormányzatok A támogatások felhasználása alapvetően 2004-ben is a korábbi években kialakult rendet követte. A pályázati rendszer működtetését egyben a döntési jogkört is a kormányrendeletek megyei és regionális szintre decentralizálták. A korábbi évekhez hasonlóan a TEKI és CÉDE teljes egészében decentralizált lett, a TRFC esetében pedig 67% volt a regionális decentralizált keret aránya (a keret többi részéről a területfejlesztésért felelős miniszter döntött).

2 4 NAGY ANDRÁS A regionális, illetve a megyei keretek felosztásánál a TRFC és a TEKI esetében a fejlettségi mutatók a meghatározók, előbbinél a regionális, utóbbinál a kistérségi szinten számolt indikátoroknak van nagyobb szerepük. A CÉDE megyék közti felosztásánál a lakosság és az önkormányzatok száma (tehát a társadalmi-gazdasági fejlettségtől független mutató) határozza meg legnagyobb mértékben a rendelkezésre álló keretek megyénkénti nagyságát. 2. táblázat A decentralizált keretek felosztását meghatározó tényezők súlya, 2004 (%) Megnevezés TRFC TEKI CÉDE Lakosságszám Egy főre jutó GDP A kedvezményezett kistérségek lakosságszáma Az önkormányzatok száma 20 Az önkormányzatok számára átengedett, egy lakosra jutó szja országos átlagtól való eltérése 40 Összesen ben a megyei és regionális területfejlesztési tanácsok összesen 30,0 milliárd Ft területfejlesztési támogatást ítéltek meg a decentralizált keretek terhére, ebből 33%-ot a TRFC, 44%-ot a TEKI, 23%-ot a CÉDE biztosított (1. ábra). A megítélt támogatások kivétel nélkül vissza nem térítendők voltak, a TRFC esetében kamattámogatás nyújtására is lehetőség volt, de erre a korábbi évekhez hasonlóan nem akadt példa. 1. ábra Decentralizált területfejlesztési támogatások, 2004 Megítélt TRFC-, TEKI-, CÉDE-támogatás Jelmagyarázat millió Ft

3 DECENTRALIZÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK 5 A megítélt decentralizált támogatások volumenének növekedése ellenére a területfejlesztési források nagysága továbbra is alacsony hányadot képvisel az összes fejlesztéspolitikai teljesítmény, és főképp a teljes beruházások nagysága mellett. Ebből a tényből, valamint az eltelt idő rövidségéből a támogatásokkal megvalósuló fejlesztések jelentős része még le sem zárult adódik, hogy a decentralizált támogatások eredményei és hatásai a megyék, régiók társadalmi, gazdasági fejlettségi állapotában még nem azonosíthatók. Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC) A célelőirányzat rendeltetése, hogy mérsékelje a társadalmi és gazdasági térbeli esélyegyenlőtlenségeket, segítse elő az átfogó szerkezetátalakítási és a térségi integráción alapuló gazdaságfejlesztési programok kialakítását és végrehajtását, valamint a nemzetközi pénzügyi források, a vállalkozói és befektetői tőke területfejlesztési programokba való bevonását. A terület- és régiófejlesztési célelőirányzat évre vonatkozó felhasználási szabályairól, a pályázatai rendszer működtetéséről a 90/2004. (IV. 25.) Korm. rendelet rendelkezett, meghatározva a régiók által megítélhető támogatási kereteket. A regionális területfejlesztési tanácsokhoz beérkezett 775 pályázatból 348 részesült támogatásban 10 milliárd 184 millió Ft erejéig. Ennek révén 19,8 milliárd Ft értékű fejlesztés valósulhat meg. A tanácsok (az előző évhez hasonlóan) elsősorban az infrastruktúra fejlesztését támogatták, 46 százalék jutott a termelő-, 27 a humán infrastruktúra fejlesztésére, előbbi keretében az út-, szennyvíz-, és gázberuházások élveztek kiemelt prioritást (2. ábra). A Területfejlesztési Célelőirányzatból korábban a megyék által megítélt összegen belül meghatározó volt a munkahelyteremtés és -megőrzés támogatása. A 2004-es TRFC-n belül ez a megítélt támogatásoknak 11, illetve 3%-át tette ki, 841 munkahely létesítését, 766 megtartását segítve elő. A támogatási igényeket azonban így is csak töredékében elégítették ki a regionális tanácsok. 2. ábra A regionális TRFC-keretből megítélt támogatások célonként közmunkaprogramokvállalkozóvá válás segítése innováció térbeli terjedése 1,9% 1,5% 2,9% munkahelymegőrzés 3,2% kulturális örökségvédelem 5,9% humán ifrastruktúra 45,6% munkahelyteremtés 11,3% termelő infrastruktúra 27,7%

4 6 NAGY ANDRÁS Dél- és Nyugat-Dunántúlon az átlagnál nagyobb volt a termelő infrastrukturális, Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon a humán infrastrukturális támogatások aránya. A munkahelyteremtés Észak-Magyarországon, a kulturális örökségvédelem Dél- Alföldön volt arányaiban a leginkább támogatott. A három vizsgált előirányzat közül erre jellemző legkevésbé az elaprózottság, a nyertesek több mint fele részesült 20 millió forintot meghaladó támogatásban, sőt a támogatás összege 51 esetben elérte, illetve meghaladta az 50 millió forintot. A korábbi évekhez képest 2004-ben a támogatási rendeletek az adható támogatás alsó határát is rögzítették. Ez elősegítette, hogy csökkenjen a források elaprózottsága, ugyanakkor például a munkahelyteremtés esetére meghatározott 20 millió Ft-os minimális támogatási összeg a mikro- és kisvállalkozások számára megnehezítette a támogatás elnyerését. Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások (TEKI) Az előirányzat a települési önkormányzatok számára biztosít forrást, amelynek célja a területi egyenlőtlenségek csökkentése. A évre vonatkozó felhasználás részletes szabályait a módosított 32/1998. (II.25.) Korm. rendelet határozta meg. A megyék közötti felosztást a 63/2004.(IV.15.) Korm. rendelet szabályozta. 3. ábra Megyei TEKI-keretből igényelt támogatás, 2004 Jelmagyarázat millió Ft A megyei területfejlesztési tanácsok 2004-ben 13 milliárd 353 millió forint támogatást ítéltek oda a rendelkezésre álló keretből. A támogatott pályázatok száma 1888 volt. Az igények elsősorban a termelő infrastruktúra kiépítése esetében haladták meg a lehető-

5 DECENTRALIZÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK 7 ségeket (2,5-szeresen), míg területileg azokban a megyékben volt a legnagyobb (a lehetőségeket háromszorosan meghaladó) az igény, ahol a legnagyobb összegű támogatást ítélhették oda (3. ábra). A korábbi évek tapasztalatainak megfelelően egyes célok irányában alig érkezett be támogatási igény, így például mérsékelt volt az érdeklődés a természetvédelem és az ipariterület-előkészítés iránt. A legnagyobb összegű támogatást az előző évhez hasonlóan a belterületi termelő infrastrukturális beruházások, valamint az önkormányzati tulajdonú és alapfeladatokhoz kapcsolódó intézmények beruházásai kapták (az összes támogatás több mint felét). Az összes megítélt támogatás 23 százalékát Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében ítélték meg. A legnagyobb összegű támogatások, a korábbi évekhez hasonlóan, elsősorban infrastruktúra-fejlesztéshez (szennyvízcsatorna, útfelújítás), illetve iskolai épületek felújításához, fejlesztéséhez kapcsolódnak. A kistérségek közül a Nagykátai kistérségbe jutott a legnagyobb (a és évi hasonló összeg után ismét 300 millió forintot meghaladó) támogatás (3. táblázat). A Nagykátai, Ceglédi kistérségek kiemelt támogatása mögött a következő áll. Pest megye, illetve Közép-Magyarország régió a népesség nagyságának köszönhetően jelentős támogatási kerettel rendelkezett, ugyanakkor a TRFC, TEKI esetében csak a kedvezményezett térségek/települések voltak támogathatók. Ebbe a körbe a megye kistérségei közül csak az említett kettő, és még a Szobi kistérség tartozott. Ezért az ebből a két forrásból támogatott beruházások a megye kis területére koncentrálódtak. Kistérségenként szinte mindenhol legalább 25 millió Ft támogatást kaptak a pályázó önkormányzatok, ez az összeg a legnagyobb támogatású kistérségekben a 200 millió Ft-ot is meghaladta. A támogatás egy lakosra jutó összege a legelmaradottabb kistérségekben a legmagasabb. Sorszám A legtöbb támogatást kapott kistérségek TRFC a) TEKI CÉDE Összesen 3. táblázat (millió Ft) 1. Ceglédi 519,7 Nagykátai 386,1 Budapest 512,9 Ceglédi 799,3 2. Nagykátai 336,8 Szerencsi 379,9 Miskolci 310,5 Nagykátai 740,8 3. Orosházai 301,7 Pápai 295,5 Kecskeméti 208,5 Szerencsi 621,3 4. Salgótarjáni 259,3 Kisvárdai 282,5 Nyíregyházai 204,6 Orosházai 575,0 5. Kecskeméti 242,9 Ceglédi 279,6 Kaposvári 116,2 Miskolci 563,1 6. Makói 207,1 Orosházai 273,3 Szekszárdi 109,9 Budapest 512,9 7. Szolnoki 201,0 Hajdúhadházi 270,2 Zalaegerszegi 106,3 Kisvárdai 502,6 8. Hajdúhadházi 193,0 Mátészalkai 268,6 Gyöngyösi 100,1 Salgótarjáni 482,5 9. Kisvárdai 191,3 Tiszavasvári 262,7 Fonyódi 91,8 Hajdúhadházi 478,4 10. Tiszafüredi 190,0 Bajai 240,1 Egri 87,6 Kecskeméti 478,1 a) Regionális keret. Céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) Ez a támogatás a helyi önkormányzatok számára biztosít forrást (kötelező és önként vállalt) feladataik ellátásához, valamint az ezzel összefüggő fejlesztéseikhez. A beruhá-

6 8 NAGY ANDRÁS zásokon túlmenően támogatás volt adható felújításokhoz, valamint vis maior esetekben is. A céljellegű decentralizált támogatás évre vonatkozó felhasználásának részletes szabályait a módosított 9/1998. (I.23.) Korm. rendelet határozta meg, a pályázati rendszer működtetésére vonatkozóan pedig a 7001/1998. (BK 9.) BM irányelv tartalmazott részletes útmutatást. A források megyék közti felosztását BM TNM 1 PM együttes közlemény tartalmazta ben a megyei területfejlesztési tanácsok 1622 pályázatra 6 milliárd 510 millió Ft támogatást ítéltek meg. A beruházások összköltsége meghaladta a 20,1 milliárd forintot (a támogatási igény ennek több mint két és félszerese volt). A legtöbb támogatást a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az oktatási célokra ítélték (18,6%). 13 százalékos volt az önkormányzati intézmények (elsősorban polgármesteri hivatalok) beruházására megítélt összegek aránya, valamint ugyancsak 10 százalékot meghaladó arányban ítéltek meg támogatást szennyvízberuházásokra. Az alacsony összegű (az előre nem látható természeti vagy más károkból adódó többletkiadásokhoz megítélt) vis maior támogatásokat nem számolva, a nyertes pályázatok 28 százaléka 1 millió forintnál kevesebb támogatást kapott, de az 5 millió forintos támogatási összeget is csak minden hatodik pályázat érte el. Egy főre jutó decentralizált területfejlesztési támogatás, 2004 (Ft) 4. ábra Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld TEKI TRFC CÉDE A támogatások harmadát Közép-Magyarország és Észak-Alföld megyéiben ítélték meg, a kistérségek közül Budapest, illetve a Miskolci kistérség részesült a legnagyobb támogatásban. A legnagyobb összegű támogatásokat a fővárosi szennyvízcsatornázással kapcsolatos beruházások kapták. Amint a 4. ábrán látható, a TEKI-hez és a TRFC-hez képest ennél az előirányzatnál volt a támogatások eloszlása a leginkább kiegyenlített a 1 TNM = tárca nélküli miniszter.

7 DECENTRALIZÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK 9 régiók között. A CÉDE a területi kiegyenlítés helyett alapvetően az önkormányzatok fejlesztési igényeinek kielégítését, a településfejlesztési célokat szolgálja. Amíg a fejlett régiókban (Közép-Magyarország, Közép- és Nyugat-Dunántúl) közel azonos TRFC- és CÉDE-támogatásokról döntöttek a megyék és régiók, addig a három kelet-magyarországi régióban a TRFC-keretek megközelítőleg kétszeresen, a TEKI-források megközelítőleg háromszorosan múlták felül a CÉDE-támogatásokat. A pályáztatás tapasztalatai A korábbi években tapasztaltakhoz hasonlóan 2004-ban is többszörösét tették ki az igényelt támogatások a megítélt összegeknek (ez különösen azokra térségekre jellemző, ahol egyébként a legnagyobb források álltak rendelkezésre). A TEKI esetében 2,1- szeres, a CÉDE és TRFC esetében 2,6-szeres volt az igény és a lehetőség aránya. A támogatott beruházások többségének megvalósítása több évet vesz igénybe. A döntések többsége az év második felében született meg, a legutolsók decemberben, így a tárgyévben megítélt támogatásoknak csak töredékére történt szerződéskötés még az adott évben. A fontosabb pályázati események ideje 4. táblázat Megnevezés TRFC TEKI CÉDE A felhasználás szabályait, a decentralizált keretösszegeket tartalmazó rendelet megjelenése április április január 19. Legelső döntés szeptember június április 26. Legutolsó döntés december december december 16. A támogatási célokat tekintve változatlanul jelentősek az átfedések a területfejlesztés támogatási előirányzatai közt. A műszaki és a humán infrastruktúra-fejlesztést a TRFC, a TEKI, a CÉDE forrásai egyaránt finanszírozták. A TRFC-ből lehetett pályázni ipari parkok, inkubátorházak fejlesztéséhez, ugyanakkor a TEKI támogatható céljai közt szerepelt az ipari területek előkészítése (igaz, utóbbira évek óta alig érkezik igény). A települések területrendezési terveinek elkészítését változatlanul támogatták TEKI- és CÉDEforrások egyaránt. A régiók hatáskörébe utalt TRFC-ből lehetett pályázni közmunkaprogramokhoz kapcsolódó fejlesztések, eszközbeszerzés finanszírozására, utóbbit ugyanakkor a CÉDE-keretből is támogatták a megyei fejlesztési tanácsok. A TEKI támogatta a turizmusfejlesztést, ugyanakkor a vonzerőt jelentő kulturális örökség védelme a TRFC-n belül jelenik meg célként. A fenti párhuzamosságok összevető kiszűrésen alapuló megszüntetése helyett tisztázni szükséges, hogy mik a területfejlesztési célú támogatási rendszerek céljai, s a célok közül melyek azok, amelyek támogatásáról megyei, és melyek, amelyekről regionális szinten indokolt dönteni. Változatlanul akadtak olyan hosszabb ideje fenntartott célterületek, melyekre már évek óta alig érkezik be támogatási igény (a TEKI-igények 82%-a három célra érkezett be), a megyék, régiók közül igényként merült fel, hogy maguk határozhassák meg a

8 10 NAGY ANDRÁS támogatási célokat, igazodva a helyi törekvésekhez. Így például mindhárom előirányzat esetében felmerült, hogy jelenjen meg új célként a terveztetés, projekt-előkészítés támogatása. A jelenleg működő decentralizált támogatási rendszer keretében az évenként központilag kijelölt célok alapján történik a megyei, a regionális projektkiválasztás. Mindez kis mozgásteret hagy a fejlesztési tanácsoknak, s így csak mérsékelten jelenhetnek meg az egyes régiók specifikumai, a régiókban megfogalmazott célok. A támogatások hatékonyságát növelné, az érdemi decentralizációt erősítené, ha a megyék, régiók nagyobb önállóságot kapnának a célok meghatározásában, kiválasztásában. Ennek eredményeképpen a decentralizált támogatások valóban a regionális programok megvalósítását szolgálhatnák, az egymástól függetlenül jelentkező önkormányzati igények kielégítése helyett. A régiók, megyék részéről leggyakrabban felmerült javaslat az volt, hogy kapjanak nagyobb önállóságot a célok meghatározásában (igényelték a tervkészítés támogatását), továbbá, hogy bővüljön a támogatások volumene. A nyertes pályázatok megoszlása a támogatási összeg szerint, ábra TRFC TEKI CÉDE 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 1 millió alatt 1-5 millió 5-10 millió millió millió millió 100 millió felett A TEKI- és különösen a CÉDE-előirányzatok esetében több éve jelentkező komoly probléma a támogatások elaprózottsága. A regionális szinten odaítélt TRFC-ből kapták a pályázók átlagosan a legnagyobb (esetenként 100 millió forintot is meghaladó) támogatást, ami a rendeletben rögzített minimális támogatási összeg meghatározásának köszönhető. A TEKI-ből és CÉDE-ből jellemzően 5 millió forint alatti támogatásokat nyújtottak, ezek az előirányzatok inkább település-, mintsem területfejlesztési célokat szolgálnak (5. ábra). Célját tekintve a CÉDE az önkormányzatok feladataihoz szükséges beruházásokat támogat, nem csak kedvezményezett térségek fejlesztéseihez adható,

9 DECENTRALIZÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK 11 összegében is a legelaprózottabb, lényegében csak a decentralizáltság ténye miatt tekinthető területfejlesztési támogatásnak. A döntések meghozatalánál az infrastruktúra fejlesztése (TRFC humán, TEKI elsősorban út), a munkahelyteremtés (TRFC), illetve az önkormányzati intézmények (CÉDE) fejlesztése szerepelt a régiók és megyék által felállított prioritási sorrend élén. Az odaítélés szempontjai közül elsődleges szempontnak mindhárom előirányzat esetében az számított, hogy a fejlesztés megyei/regionális programban szereplő célok megvalósulását szolgálja-e. Hasonlóan a nagyon meghatározó célok közt szerepelt, hogy a támogatás a megyén/régión belül a leghátrányosabb térségekbe koncentrálódjon. Utóbbi a CÉDE esetében kevésbé játszott szerepet (erre a támogatásra nem csak a kedvezményezett térségek önkormányzatai pályázhattak). A harmadik leginkább meghatározó szempont volt, hogy kistérségi összefogással megvalósuló pályázatok kapjanak támogatást. 6. ábra A támogatások megítélésénél szerepet játszó szempontok (A területfejlesztési tanácsok által adott osztályzatok alapján) Megyei/regionális programban szereplő célok megvalósításának elősegítése A támogatás a leghátrányosabb helyzetű térségekbe koncentrálódjon Több önkormányzat összefogásával kistérségi beruházások valósuljanak meg A lehető legtöbb pályázat részesüljön támogatásban Minden (támogatható) térség közel egyformán részesüljön támogatásban Kis számú, de nagyobb volumenű beruházások kapjanak támogatást A korábbi években kisebb támogatásban részesülő térségekbe jusson több támogatás TRFC TEKI CÉDE 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0 1-egyáltalán nem, 5-nagyon meghatározó Közepesen volt meghatározó szempont, hogy a lehető legtöbb pályázó, illetve térség részesüljön támogatásban, ez alól a TRFC jelent kivételt, a régiók esetében ugyanis valamivel kisebb mértékben játszott szerepet, hogy lehetőség szerint valamennyi (támogatható) kistérségbe jusson támogatás. A legkevésbé figyelembe vett szempont volt, hogy a korábbi években kevésbé támogatott térségek kapjanak több támogatást, valamint az is, hogy kevesebb, de nagyobb volumenű beruházás részesüljön támogatásban. Utóbbi volt a kérdőívben megadott szempontok közül az egyetlen, amely egyik előirányzat esetében sem kapott nagyon megha-

10 12 NAGY ANDRÁS tározó minősítést a megyéktől és a régióktól, ami magyarázatul szolgálhat a támogatások elaprózottságára (és amit a támogatási adatok is alátámasztanak). Összefoglalóan: a három előirányzat 30 milliárd Ft támogatással járul hozzá elsősorban az önkormányzatok infrastrukturális fejlesztéseihez. Az igényelt támogatások azonban 2004-ben is többszörösét tették ki a megítélhető forrásoknak (különösen a fejletlen térségekben, ahol a legnagyobb források álltak rendelkezésre). A támogatott beruházások többségének megvalósítása több évre húzódik át, és mivel a döntések többsége az év második felében született, a tárgyévben megítélt támogatásoknak csak töredékére kötöttek szerződést a döntés évében. A támogatási célokat tekintve változatlanul jelentős átfedés tapasztalható az előirányzatok közt, a régiók, megyék részéről felmerült igény, hogy a helyi szükségletekhez igazodva határozhassák meg a támogatási célokat. Új célként felmerült a terveztetés, projekt-előkészítés támogatása. A TEKI- és különösen CÉDE-előirányzatok esetében több éve jelentkező komoly probléma a támogatások elaprózottsága. Különösen az utóbbira igaz, hogy inkább település-, mint területfejlesztési célokat szolgál. Kulcsszavak: TEKI, CÉDE, TRFC, területfejlesztés, támogatás, decentralizálás, pályázat. Resume Regional development councils of counties and regions allocated HUF 30 billion of spatial development support from decentralised funds in % of this amount was covered by the targeted allocation for spatial and regional development (Hungarian abbreviation: TRFC), 44% by the development supports to reduce spatial inequalities (TEKI), and 23% by the direct decentralisation and vis maior support (CÉDE). In spite of an increase in volume of the decentralised supports awarded, the supports applied for, in 2004 too, were several times the amounts awarded. An unchanged problem of the support systems was that significant overlaps persisted among the centrally determined targets of allocations for regional development. TRFC and TEKI supports were mainly concentrated in the underdeveloped regions (Northern Hungary, Northern Great Plain). The mostly split up CÉDE supports are used to moderate the deficit of self-governments and for settlement development purposes rather than to reduce spatial inequalities. The proposal made the most often by regions and counties was that they should be ensured more independence in defining targets and that the volume of supports should be extended.