Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés. Márku Anita TÉZISEK. Témavezető: Dr. Lengyel Zsolt professor emeritus
|
|
- Renáta Fehérné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés Márku Anita PO ZÁKÁRPÁTSZKI KÉTNYELVŰSÉG, KÉTNYELVŰSÉGI HATÁSOK ÉS KÉTNYELVŰ KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁK (NYELVVÁLASZTÁS, KÓDVÁLTÁS) SZOCIO- ÉS PSZICHOLINGVISZTIKAI ASPEKTUSAI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR KÖZÖSSÉGBEN TÉZISEK Témavezető: Dr. Lengyel Zsolt professor emeritus Veszprém 2011
2 Tartalom 1. Az értekezés tárgya és célja A téma aktualitása Hipotézisek Kutatási módszerek A dolgozat felépítése Tudományos eredmények, tézisek...6 A tézisekben hivatkozott irodalom...11 A témában megjelent főbb saját publikációk
3 1. Az értekezés tárgya és célja A kárpátaljai magyar közösség kétnyelvű beszélőközösség, amelynek körében a mindennapi kommunikáció során két/három (a kisebbségi státusú magyar, az ukrán mint a többségi nemzet nyelve és államnyelv, és a volt Szovjetunió nem hivatalos államnyelve, az orosz) nyelv használatos. Így egy kárpátaljai magyar gyakran kerül olyan helyzetbe, amikor két vagy több nyelv közül kell/lehet választania, s olykor nyelvet kell váltania. Jelen munka tárgya a kétnyelvűség, a kétnyelvűségi hatások és a kétnyelvű kommunikációs stratégiák (nyelvválasztás, kódváltás) szocio- és pszicholingvisztikai aspektusainak vizsgálata a kárpátaljai magyar közösségben. A munka megírásával az volt a célunk, hogy a nyelvészet két huszadik században jelentkező irányzatának, a pszicho- és szociolingvisztikának a szemléletét nagyrészt együttesen alkalmazva elemezzük a kárpátaljai magyar közösség kétnyelvűségének olyan jellemző vonásait, mint a kódváltás, a kódválasztás, a lexikai kölcsönzés. 2. A téma aktualitása Elméleti szempontból a disszertáció egyik érdekessége az interdiszciplináris szemlélet, azaz hogy a szociolingvisztikai és pszicholingvisztikai nézőpontokat összefogva tárgyaljuk a kétnyelvűségi jelenségeket. Ezt egyrészt többek között a magyar pszicholingvisztika egyik kiemelkedő alakjának, Pléh Csabának (2010) a két tudományág közös gyökereit bemutató tanulmányából ihletet merítve azért tesszük, mert a modern tudományágak felségterületei között nem könnyű egyértelmű határvonalat húzni; másrészt mert a kétnyelvűség mindkét nyelvtudományi ág egyik kiemelt és kedvelt kutatási területe, és reményeink szerint a két kötőjeles nyelvészeti tudományág elméleti hátterének egyidejű alkalmazása közelebb vihet a kétnyelvűség, illetve a kétnyelvű közösségek/személyek nyelvi viselkedésének alaposabb megismeréséhez. Szándékaink szerint ugyanis a dolgozat talán rávilágít arra, hogy a kétnyelvűség és a kétnyelvű nyelvhasználat kutatása elsősorban akkor hozhat új eredményeket, ha a közösségi nyelvhasználatot előtérbe helyező társasnyelvészet figyelembe veszi a pszicholingvisztikának az egyéni kétnyelvűség kutatása kapcsán elért vizsgálati eredményeit; illetve ha a pszicholingvisztika nem csupán az egyén nyelvi viselkedéséből kiindulva szemléli a bilingvisek nyelvi produkcióit, hanem hasznosítja azokat a kutatási adatokat, melyeket a szociolingvisztika a kétnyelvű csoportok, közösségek nyelvhasználata, kommunikációs normái témakörében felhalmozott. A munka újdonsága az is, hogy a nyelvi kontaktusok közösségi jelenségeit két síkon vizsgáltuk: a kommunikatív kompetenciában (nyelvválasztás, kódváltás pragmatikai okai) és a nyelvi rendszerben (kódváltás grammatikai kényszerei, kölcsönzés). Ilyen kétfókuszú megközelítésben és ilyen nagy korpuszon eddig nem vizsgálták még ezeket a kontaktusjelenségeket magyarpárú kétnyelvűség esetén. Az, hogy a dolgozat a kétnyelvű kárpátaljai magyar közösség kódváltási, kódválasztási szokásait, a csoporton belüli kétnyelvű nyelvi kódot a 3
4 pszicholingvisztika és a szociolingvisztika nézőpontján át szemléli, egy lényeges elméleti és gyakorlati kérdésre mutat rá. Mégpedig arra, hogy a kódváltást, a kódválasztást, a bilingvis közösségben élő egyének kétnyelvű normák irányította nyelvhasználatát módszertani szempontból tekintve nagyon nehéz olyan megközelítésben vizsgálni, amely két külön nyelv egymástól elszigetelhető elemeiként kezeli a kódváltásos szekvenciákat, illetőleg azt a kommunikatív stratégiát, mely bizonyos körülmények fennállása esetén kódváltást és/vagy kódválasztást eredményez. A kódváltás (de a nyelvválasztás és bizonyos tekintetben a kölcsönzés is) ugyanis szerves része a kétnyelvű beszélők kommunikatív kompetenciájának, vagy másként fogalmazva: vernakuláris alapnyelvváltozatának. Ugyanakkor, ha konkrétan rákérdezünk nyelvválasztási és kódváltási stratégiáikra, akkor felismerik, sőt többféle okot és motívumot említenek, ami miatt használják, s azt is tudatosan, s többségük büszkén vállalja és vallja, hogy a kárpátaljai magyar nyelvváltozatuk sajátos kontaktuselemeket tartalmaz, más, mint a magyarországi magyar. 3. Hipotézisek A kutatás tervezése során az alábbi fő témák köré csoportosítottuk kérdéseinket. Feltételeztük, hogy: a NYELVVÁLASZTÁST befolyásolja: a nyelvtudás; a beszélők nyelvi attitűdje, államnyelvhez való viszonyulása; a nyelvi színterek (a nyelvek funkcionális munkamegosztása); a kommunikációs szituáció (egynyelvűek jelenléte, a beszédpartnerek státusza, a beszélgetés tartalma, a nyelvválasztás funkciója a csoportközi viszonyok kijelölésében). KÓDVÁLTÁS: pszicholingviszikai, nyelvészeti aspektusból a nyelvi rendszerek (ukrán/orosz és magyar) hatnak egymásra, interferencia jelentkezik; a váltások főleg a tartalmas szavakat, azaza a kontextustól független, önálló, tartalmas jelentésű szavakat (vö. Keszler 2000: 69) érintik; a mondaton belül olyan helyeken történik, ahol nem sérti egyik nyelv szintaktikai (szórendi) szabályait sem, morféma- és ekvivalencia-kényszer, ami az elkülönült rendszer hipotézist bizonyítja. Kommunikációs, pragmatikai aspektusból a kódváltás funkciója a kárpátaljai magyar kétnyelvű közösségben, hogy a beszélő alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez, sikeresebbé, hatékonyabbá és hitelesebbé tegye mondandóját. A vizsgált közösségben megfigyelhető a kontextusos, metaforikus és szituatív kódváltás mint kommunikációs stratégia. (LEXIKAI) KÖLCSÖNZÉS: gyakori, tudatos jelenség; a kétnyelvűségi jelenésgekhez, így a kölcsönzéshez való viszony is inkább pozitív, úgy tekintenek erre a jelenségre, mint a kétnyelvűség természetes velejárójára. 4
5 4. Kutatási módszerek Többféle kutatási módszert alkalmaztunk. A kódváltást a beszédprodukció, a spontán beszéd megfigyelésével, a kárpátaljai magyar hanganyagtár interjúi, illetve az ezekből összeállt kódváltás-korpusz több mint 300 kódváltásos megnyilatkozást tartalmazó adatbázisa alapján, a kölcsönzést és szituatív nyelvválasztást pedig kérdőíves módszer (nyelvhasználati kérdőív rétegzett 387 fős mintán Rétegzett 2009) segítségével vizsgáltuk. Utaltunk továbbá más, a helyi magyar közösség nyelvhasználatát elemző vizsgálatokra is (Fiatalok 2006, RSS, Rétegződés 2003). Az eredményeket saját tapasztalatokkal, résztvevői megfigyelésből származó adatokkal is kiegészítettük. A munka megírását 6 éves kutatómunka előzte meg. 5. A dolgozat felépítése Az értekezés első fejezete (I. BEVEZETÉS) bemutatja a kutatás célkitűzéseit és a téma aktualitását. Az első fejezet ismerteti a főbb kutatási kérdéseket, a problémahátteret, megindokolja az interdiszciplináris megközelítést. Az első fejezet ismerteti a kárpátaljai magyarság demográfiai mutatóit, vázolja nyelvi helyzetét, területi elhelyezkedését Ukrajnában. Ebben a fejezetben sor kerül a kurrens hazai és nemzetközi szakirodalom ismertetésére, a dolgozatban használt főbb fogalmak meghatározására: anyanyelv, kétnyelvűség, verbális repertoár, kódválasztás, nyelvi és kommunikatív kompetencia, interferencia, lexikai kölcsönzés, kódváltás, nyelvek közötti váltás, nyelvcsere. A fejezet összegzi a nyelvválasztás, kölcsönzés és kódváltás témakörében végzett nemzetközi, hazai (magyar vonatkozású) és az ukrán/orosz szakirodalomban megjelent kutatások eredményeit. Az 1.3 alfejezet a disszertáció problémahátterének kibontásához felállított hipotéziseket mutatja be. A munka során vizsgált 3 fő téma/kétnyelvűségi jelenség (nyelvválasztás, kódváltás, lexikai kölcsönzés) köré csoportosuló feltételezéseket 20 pontban fogalja össze. A második fejezet (II. ANYAG, MÓDSZER) részletezi a munka során használt kutatási módszereket és eszközöket, a mintavétel problematikáját, a kialakult rétegzett minta (N=387) jellemzőit, az adatközlők szociológiai jellemzőit, a nyelvhasználati kérdőív tematikáját. A fejezet ismerteti a kárpátaljai kódváltáskorpusz felépítését (312 megnyilatkozás, beszélt-nyelvi, írott és írott-beszélt nyelvi korpuszok), valamint azoknak a kutatásoknak a hátterét, amelyeket felhasználtunk a dolgozat megírása során. A dolgozat fő része a harmadik fejezet (III. EREDMÉNYEK) három további alpontban tárgyalja a kutatás eredményeit. A 3.1. alfejezet A KÁRPÁTALJAI MAGYAROK NYELVVÁLASZTÁSI STRATÉGIÁI, A NYELVVÁLASZTÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK a kárpátaljai magyar felnőttek rétegzett mintáján végzett kérdőíves felmérés eredményeit foglalja össze. A fejezet során sorra vesszük azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják, szabályozzák a nyelvválasztást: a beszélgetés résztvevői; a szituáció, helyszín/környezet, egynyelvű(ek) jelenléte, a formális 5
6 kapcsolat mértéke, a bizalmasság foka; a beszélgetés tartalma, a téma; a beszélgetés mint szociális interakció funkciója. A 3.2. alfejezet A KÓDVÁLTÁS A KÁRPÁTALJAI MAGYAR KÖZÖSSÉGBEN részletezi a kárpátaljai kódváltás-korpusz több mint 300 megnyilatkozása alapján a kódváltás jelenségét a pszicholingvisztika és a szociolingvisztika aspektusából. A kódváltás nyelvészeti, pszicholingvisztikai megközelítésekor az egymásra ható nyelvi rendszerek törvényszerűségeit vizsgáltuk. A különböző nyelvi szinteken (a lexéma, a mondat és a diskurzus szintjén) mutatjuk be a kódváltás grammatikai kényszereit. A fejezet második felében kitérünk a diskurzusjelölőkre, megakadásjelenségekre is, és bemutatjuk, hogy eredményeink az elkülönült nyelvi rendszer-hipotézist erősítik. A CS jelenségének társasnyelvészeti vizsgálata a kódváltás jelenségének kommunikatív funkcióit és kiváltó okait tárja fel a kárpátaljai magyar beszélőközösségben. Borbély Anna (2001) 14 kategóriát megkülönböztető kódváltás-tipológiája alapján vizsgáltuk meg, csoportosítottuk a kárpátaljai kódváltás-korpusz megnyilatkozásait. A fejezet ismerteti, példákkal szemlélteti a szituatív, kontextuális és metaforikus kódváltások típusait, bemutatja, miért váltogatják leggyakrabban a nyelveket beszélgetéseik során a kárpátaljai magyarok, hogyan használják tudatos kommunikációs stratégiaként a kódváltást, hogy az interakciót hatékonyabbá, hitelesebbé tegyék, kifejezzék szolidaritásukat vagy épp nyelvi ellenállásukat a beszédpartnerrel szemben. Itt kerül sor a kódváltáshoz kapcsolódó attitűdök tárgyalására a nyelvhasználati kérdőív eredményei, interjúk és a részvevői megfigyelés tapasztalatai alapján. A 3.3. alfejezet a SZÓKÖLCSÖNZÉS A KÁRPÁTALJAI MAGYAR KÖZÖSSÉGBEN, a lexikai kölcsönzés típusait ismerteti, valamint a kérdőíves vizsgálat adataiból, az adatközlők saját bevallása alapján összegzi a kölcsönzés leggyakoribb motívumait, bemutatja a kölcsönzéshez való viszonyt, a kölcsönszavak leggyakoribb szófajait. A 3.4. alfejezet (KÉTNYELVŰSÉGGEL, KÓDVÁLTÁSSAL KAPCSOLATOS NYELVI MÍTOSZOK) négy nyelvi mítosz eloszlatására, cáfolására teszünk kísérletet, melyek a kétnyelvűséggel, kódváltással kapcsolatosak. Az értekezés negyedik fejezete (IV. ÖSSZEFOGLALÁS) a vizsgálat eredményei alapján először általános konklúziót fogalmaz meg a vizsgálat elején felállított feltevések tekintetében, majd konkrétan az egyes hipotézisekre visszatérve igazolja vagy cáfolja azokat a vizsgálatok eredményei alapján. A dolgozat végül a kutatás új, tudományos eredményeit és a kétnyelvűség-kutatás számára releváns további kutatások lehetőségeit fogalmazza meg. 6. Tudományos eredmények, tézisek A kutatás tervezésekor megfogalmazott hipotéziseinket, miszerint a nyelvválasztást befolyásolja a nyelvtudás, a beszélők nyelvi attitűdje, államnyelvhez való viszonyulása, a kommunikációs szituáció, a beszélgetés résztvevői és a nyelvi színtér, igazolni próbáltuk az adatok alapján. 6
7 1. Az anyanyelven kívül más nyelvek ismerete is jellemző a kárpátaljai magyarokra (1. hipotézis). 2. Sem az államnyelvet, sem az oroszt nem beszélik jól (hetes skálán 3,3, azaz közepes szinten), és egy részük negatív attitűdöket táplál az ukránnal szemben. 3. Ennek ellenére mindkét többségi nyelv magas presztízzsel rendelkezik, és a beszélők azzal is tisztában vannak, hogy a Kárpátalján való boldogulásukhoz elengedhetetlen az ukrántudás és legalább egy világnyelv magas szintű ismere, saját nyelvváltozatukhoz is pozitívan viszonyulnak, identitásuk erős, ugyanakkor olyan kommunikációs szituációban, amikor az ukrán nemzet képviselői is jelen vannak, nyelvválasztásuk szolidaritásból igazodik a többségi beszélőkhöz még akkor is, ha ukránnyelvtudásuk alacsony szintű. 4. Ahogy haladunk az informális színterek felé, úgy nő a magyar, és csökken az ukrán nyelv használati aránya. Vegyes a nyelvhasználat azokon a színtereken, amelyek kívül esnek a szorosan vett magánéleten és azokon a nyilvános színtereken, ahol nem szabályozzák hivatalos rendelkezések, hogy mely nyelv használható az adott helyzetben, vagyis a közéleti színtereken mindkét (esetenként az orosz is, tehát mindhárom) nyelv használatos. 5. A nyelvek között munkamegosztás figyelhető meg: a hivatalos nyelvi színtereken az ukrán dominanciája jellemző. A magánszférában (ide tartozik a családi érintkezés, a magánlevelezés, valamint az úgynevezett belső nyelvhasználati színterek közül a számolás, gondolkodás és az állatokhoz való beszéd) szinte kizárólag a magyar használatos A beszédtéma és a státusz is befolyásolja az adatközlők nyelvválasztását: ukrán/orosz nemzetiségű hivatalos személlyel munkáról, szakmáról inkább ukránul társalognak, idegenekkel inkább az ukránt, míg közeli ismerősökkel főleg érzelmekről, vallásról, hobbiról beszélgetve inkább a magyart használják szívesebben. A kárpátaljai magyar közösség nyelvhasználatában jelen lévő, s jelen dolgozatban vizsgált kétnyelvűségi jelenségeket elsősorban a beszédszituációban betöltött funkció felől közelítettük meg, de a kódváltás-korpusz (összesen 312 kódváltásos megnyilatkozás beszélt, írott és írott-beszélt példaanyaga) grammatikaipszicholingvisztikai szempontú elemzése során bemutattuk azt is, hogy nem véletlenszerűen keverjük egy megnyilatkozáson belül a nyelveket, hanem társadalmi szabályokat és a nyelvi rendszer normáit, grammatikai kényszereit követjük. Megvizsgáltuk a nyelvi rendszerek egymásra hatását, hol történhetnek váltások. A kódváltás grammatikai kényszereit a különböző nyelvi szinteken vizsgáltuk meg. Végül megnéztük azt is, hogy az eredményeink az egységes- vagy az elkülönült nyelvi rendszer hipotézist erősítik-e. A tanulmányozott szakirodalom alapján sem ilyen nagy korpuszon, sem ilyen többszempontú megközelítésben nem vizsgálták még a kódváltást magyarpárú kétnyelvűség esetén, sem kétnyelvű közösség esetén. 10. Feltételeztük, hogy a kárpátaljai magyar közösségben inkább a bázistartó/beszúró kódváltás a jellemző, de találhatunk példát bázisváltásra/alternációs kódváltás is. A korpuszban mindkét típusra egyaránt 7
8 találhattunk példát, de jóval több esetben ékelődött közbe, ágyazódott be a kódváltásos szekvencia, s így megjósolható volt a mátrix nyelv visszatérése, mint ennek ellenkezője. 11. Mondaton belül a lexikai szintű (egyszavas) kódváltások leggyakoribb oka nem a nyelvi hiány volt, mint ahogyan a feltételeztük a 11. hipotézisben más kutatások tapasztalatai alapján, hanem egy korábbi nyelvi emlék felidézése, a mondandó hitelesítése azzal, hogy azon a nyelven hívja le a mentális lexikonból a lexikai egységet, amin az elhangzott, s erre másodnyelvi kompetenciái lehetőséget is adnak. 12. A kódváltások főleg a konkrét fogalmi jelentéssel bíró, vagyis az autoszemantikus jelentésű szavakat érintik, gyakran egyszavas váltások, de nem ritkák a szószerkezetek vagy az egész mondatos váltások sem. Az egyszavas váltások szófajilag főként főnevek. 13. Poplack (1980) alapján feltételezzük, hogy a morféma kényszer beigazolódik idiomatikus szószerkezetekben, állandó szókapcsolatokban, kifejezéseknél: a kárpátaljai korpuszokban számos példát találtunk ilyen típusú kódváltásra (szólás, közmondás, pohárköszöntő, köszönési/udvariassági formula, káromkodás). 14. Beigazolódott az is, hogy a mondaton belüli kódváltás (lexikai elemek szintjén és tagmondatoknál) olyan helyeken történik (például tagmondatok között), ahol nem sérti egyik nyelv szintaktikai (szórendi) szabályait sem ( ekvivalencia kényszer ), ami az elkülönült rendszer hipotézist bizonyítja. 15. Mondat szintű váltáskor magyar nyelvi interferencia jelentkezik az ukrán/orosz mondat szórendjében, ami a beszélők gyengébb másodnyelvi kompetenciáit jelzi, illetve szintén az elkülönült mentális lexikont sejtteti. Tovább erősíti ezt, hogy látványosan több példa van beszúró kongruenciára, mint inkongruenciára, a beszélő gyakran megismételte a mátrix nyelven is a mondottakat. Összességében a kódváltás nyelvészeti szempontú elemzésekor arra következtethetünk, hogy jól elkülönült nyelvi rendszerekről van szó, és ezek a rendszerek nem kiegyenlítettek, hanem abszolút magyar nyelvi dominancia figyelhető meg. 16. A kódváltásnak mindig vannak pragmatikai okai, valamilyen céllal történik. A kárpátaljai magyar közösségben gyűjtött megnyilatkozások alapján megfigyelhető a kontextusos, metaforikus és szituatív kódváltás mint kommunikációs stratégia. 17. A kódváltás legfőbb funkciója a kárpátaljai magyar kétnyelvű közösségben, hogy a beszélő alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez, egynyelvűekhez egy beszélgetésben, vagy hivatalos szituációban, hogy sikeresebbé, hatékonyabbá és hitelesebbé tegye mondandóját. Ennek érdekében gyakran vált kódot, mikor idéz egy korábban elhangzott beszélgetést, vagy nyelvi hiány miatt kitöltéshez, magyarázathoz, ismétléshez folyamodik L1/L2 nyelven. A metaforikus kódváltást a kárpátaljai magyar közösségben is előszeretettel használják a csoportközi viszonyok jelölésére: a szolidaritás vagy a státusz jelzésére vagy épp a nyelvi ellenállás, a kommunikációból való kizárás eszközeként. 8
9 18. Összegezve a munka során felhasznált és a korpuszban található kódváltástípusokat, megállapíthatjuk, hogy a kárpátaljai korpuszban található példák lefedik azokat a kódváltástípusokat, amelyeket a szakirodalomból ismerünk (Borbély, 2001), hiszen a kárpátaljai élőnyelvi korpuszban a kódváltások eddigi (14) típusaira szép számmal találhatunk példát, sőt számos példa akad ezeken kívül is, amelyeket sajátos kontaktuselemként tárgyal a dolgozat. A jelen és korábbi kutatások alapján a kárpátaljai magyar beszélők körében a kódváltás leggyakoribb típusa, funkciója az idézés, de a nagy nyelvi anyag alapján az is kiderült, hogy gyakran használják a nyelvek közötti váltást nyelvi játékként, stílushatásként is, hogy kifigurázzák, viccessé tegyék mondanivalójukat. Ez is azt támasztja alá, hogy a kódváltás legtöbbször tudatos kommunikációs stratégia, melynek okai és céljai vannak, használatuk során társadalmi normákhoz igazodnak a beszélők. 19. Az adatközlők többsége (74%-a) saját bevallása szerint is használ kölcsönszavakat. A korpuszban összesen 140 kölcsönszó szerepelt, majdnem mind közvetlen kölcsönzés (2 hangalakkölcsönzés, 1 hibrid kölcsönszó). A legtöbb kölcsönelem szófaja szerint főnév. A leggyakoribb bulocska, paszport, májka, szprávka, práva, bánka, pácski kölcsönelemek megtalálhatóak a Termini ht-adatbázisban, valamint A kárpátaljai magyar nyelvjárások atlaszában (Lizanec 1992, 1996, 2003) is. A kölcsönzés leggyakoribb indítékaként a kétnyelvű környezet hatását és a megszokást említették. 20. A szókölcsönzéshez a válaszadók 29%-a kifejezetten pozitívan viszonyul, további 40% semlegesen, elfogadják, úgy tekintenek erre a jelenségre, mint a kétnyelvűség természetes velejárójára. 31%-uk negatívan vélekedik a kérdésről, szerintük a vendégnyelvi elemek veszélyeztetik a nyelv tiszatságát, bár azt sokan hozzáteszik, maguk is használnak kölcsönzéseket. A beszélők számára ugyanis épp olyan természetes a különböző nyelvekből származó elemek használata (bizonyos kommunikatív célok és stratégiák elérése érdekében), mint az egynyelvűek számára az, hogy egyszer nyelvjárásban, másszor köznyelven szólalnak meg, s egy következő szituációban valamely regiszter elemeit használják, s mindez állandóan variálható a stílus (azaz a beszéd formalitásfokának, tehát a beszélő saját beszédére irányított figyelmének) a változtatásával. A kétnyelvű kárpátaljai magyar közösség kódváltási, kódválasztási stratégiáinak elemzése, leírása talán ahhoz is hozzájárulhat, hogy a szociolingvisztika és a dialektológia érdeklődési köréből átemelve a pszicholingvisztika esetleg az olyan kutatási témák iránt is nyisson, mint például a nyelven belüli kódváltás és kódválasztás vizsgálata, azaz az a jelenség, amikor kettősnyelvű beszélő egyetlen nyelven belül vált(ogat) az általa ismert nyelvváltozatok között, vagy amikor egyazon nyelven belül kölcsönöz egyik nyelvváltozatból a másikba. A kárpátaljai magyar közösség kommunikációs stratégiáit vizsgálva ugyanis úgy véljük, hogy a kárpátaljai magyar kontaktusváltozat -nak nevezett nyelvváltozat használati normái és az egynyelvű, de mindennapi beszédszituációikban több nyelvváltozatot (például a standardot és valamely nyelvjárást; a standardot és a szlenget stb.) 9
10 használó közösségek kommunikatív szabályszerűségei között nagyfokú hasonlóságok vannak/lehetnek. Vagyis eredményeink arra engednek következtetni, hogy ha a nyelvi rendszerek szerint vizsgáljuk az egymásra ható két/három nyelv szerveződését: a mentális lexikon az elkülönült rendszer-hipotézist erősíti, s ezek a rendszerek nem kiegyenlítettek, hanem a magyar dominanciája figyelhető meg (a közösség nagy része magyardomináns kétnyelvű). A kommunikatív kompetencia felől megközelítve: a kétnyelvűségi jelenségek szerves részét képezik a kárpátaljai magyar beszélők (alap)nyelvváltozatának, egy kontaktusváltozatot hozva létre, amit a közösség tagjai po zákárpátszki -ként, kárpátaljai nyelvjárásként azonosítanak. 10
11 A tézisekben hivatkozott irodalom Borbély Anna Nyelvcsere. Szociolingvisztikai kutatások a magyarországi románok közösségében. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete Élőnyelvi Osztálya. Keszler Borbála szerk Magyar Grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Lizanec Petro A kárpátaljai magyar nyelvjárások atlasza I. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó. Lizanec Petro A kárpátaljai magyar nyelvjárások atlasza II. kötet.ungvár: Patent Nyomdaipari Vállalat. Lizanec Péter A kárpátaljai magyar nyelvjárások atlasza III. kötet. Ungvár Debrecen: Ethnica Kiadó Pléh Csaba A pszicho- és szociolingvisztika kapcsolata: történeti áttekintés. In: Csernicskó István, Fedinec Csilla, Tarnóczy Mariann és Vanconé Kremmer Ildikó szerk. Utazás a magyar nyelv körül: írások Kontra Miklós tiszteletére. Budapest: Tinta Könyvkiadó, old. Poplack, Shana Sometimes I'll start a sentence in Spanish y termino en español : toward a typology of code-switching. Linguistics 18: 7/8: A témában megjelent főbb saját publikációk Márku Anita A kárpátaljai magyar fiatalok ukrán nyelvhez fűződő viszonyáról. Közoktatás, IX.évf./2. szám, 6 7. old. Márku Anita A magyar nyelv Beregszász szolgáltató egységeiben, boltjaiban, éttermeiben és a piacon, valamint az orvosi rendelőben. In: Csernicskó István szerk., A mi szavunk járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba. Beregszász: Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola old. Márku Anita Kölcsönszók használata a kárpátaljai magyar fiatalok körében. In: Beregszászi Anikó és Csernicskó István szerk., Tanulmányok a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról. Ungvár: PoliPrint old. Márku Anita 2008a. Érvényes történetek. Nyelvválasztási és kódváltási kommunikációs stratégiák a kárpátaljai magyarok körében. Monográfia. Ungvár Beregszász: PoliPrint Kft. KMF. Rákóczi-füzetek XLVIII. 172 p. Márku Anita 2008b. A kárpátaljai magyarok nyelvválasztási stratégiái kétnyelvű nyelvi módban. In: Kötél Emőke szerk., PhD konferencia. A Tudomány Napja tiszteletére rendezett konferencia tanulmányaiból november 10. Budapest: Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium, old. 11
12 Márku Anita 2008c. Szókölcsönzés a kárpátaljai magyar főiskolások és egyetemisták körében. Alkalmazott Nyelvtudomány, 2008/1-2, old. Márku Anita 2009a. A kódváltáshoz kapcsolódó attitűdök és nyelvi mítoszok a kárpátaljai magyarság körében In: Borbély Anna, Vančoné Kremmer Ildikó és Hattyár Helga szerk., Nyelvideológiák, nyelvi attitűdök és sztereotípiák. Budapest Dunaszerdahely Nyitra: MTA Nyelvtudományi Intézet, Gramma Nyelvi Iroda, Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kar, Tinta Kiadó, old. Márku Anita 2009b. Nyelvválasztási stratégiák a kétnyelvű kárpátaljai fiatalok körében. Acta Beregsasiensis. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve 2009/2: old. Márku Anita 2009c. Po zákárpátszki. Interferenciajelenségek a kárpátaljai magyar közösségben. In: Balázs Géza és Grétsy László szerk., Anyanyelv az életemben. OKM -Anyanyelvápolók Szövetsége, Tinta Könyvkiadó, Budapest, old. Márku Anita 2009d. A kárpátaljai magyarok kétnyelvű nyelvhasználata pszicholingvisztikai megközelítésben. In: Karmacsi Zoltán és Márku Anita szerk., Nyelv, identitás és anyanyelvi nevelés a XXI. században. Ungvár: PoliPrint, old. Márku Anita 2010a. Mindig legyen érvényes történeted! A kárpátaljai magyarok kódváltási stratégiái pragmatikai nézőpontból. In: Kozmács István, Vančoné Kremmer Ildikó szerk., Közös jövőnk a nyelv II. Nyelvtudomány és pedagógia, Tudomány az oktatásért oktatás a tudományért, Veda pre vzdelanie vzdelanie pre vedu, Science for Education Education for Science. Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre Fakulta stredoeurópskych štúdií, Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra Közép-európai Tanulmányok Kara, Nitra old. Márku Anita 2010b. Kárpátaljai magyarok kódváltási stratégiái. In: Navracsics Judit szerk., Nyelv, beszéd írás. Pszicholingvisztikai tanulmányok I. Budapest: Tinta Könyvkiadó, old. 12
Po Zákárpátszki. Kétnyelvűség, kétnyelvűségi hatások és kétnyelvű kommunikációs stratégiák a kárpátaljai magyar közösségben.
MÁRKU ANITA, Po Zákárpátszki. Kétnyelvűség, kétnyelvűségi hatások és kétnyelvű kommunikációs stratégiák a kárpátaljai magyar közösségben. Ungvár, Líra Poligráfcentrum, 2013. (243 lap) A változó politikai,
RészletesebbenTukacsné dr. Károlyi Margit publikációs jegyzéke Cikkek, tanulmányok
Tukacsné dr. Károlyi Margit publikációs jegyzéke Cikkek, tanulmányok 1. Nyelvjárási elemek a szabolcsi 10 14 évesek nyelvhasználatában. In: Az anyanyelvi nevelés korszerűsítésének áramában (1984). OPI
RészletesebbenÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)
ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó
RészletesebbenDOKTORI DISSZERTÁCIÓ
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ LINTNER ANITA Fejezetek a kétnyelvűségről a két háború közti Csehszlovákiában (különös tekintettel Somorja nyelvi helyzetére)
RészletesebbenA Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei:
A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei: Név / cím Részletes leírás az adatbázisoknál, lexikonoknál 1 Alakzatlexikon 196 klasszikus stiliszti fogalom magyarázata, értelmezése irodalmi példákkal szemléltetve
RészletesebbenA magyar nyelv használata Kárpátalján
A nyelv használata Kárpátalján Márku Anita Szituatív kódválasztás a kárpátaljai ok körében Situational choice of codes among the Transcarpathian Hungarians The topic of the languages used in Ukraine is
RészletesebbenRABEC ISTVÁN. A nyelvvesztés vizsgálata pozsonyi magyar egyetemisták körében *
RABEC ISTVÁN A nyelvvesztés vizsgálata pozsonyi magyar egyetemisták körében * Dolgozatomban a 2003-ban végzett kutatásomról (a vizsgálatról részletesebben lásd Rabec 2003) szeretnék beszámolni, amelyet
RészletesebbenTukacsné dr. Károlyi Margit publikációs jegyzéke Cikkek, tanulmányok
Tukacsné dr. Károlyi Margit publikációs jegyzéke Cikkek, tanulmányok 1. Az í-zés esetei a hajdúhadházi népnyelvben. Diákköri Tudományos Közlemények. Nyíregyháza, 1980. 13-22. 2. Adalékok az í-zéshez Hajdúhadházról.
RészletesebbenPállné dr. Lakatos Ilona publikációs jegyzéke
Pállné dr. Lakatos Ilona publikációs jegyzéke Könyvek, önálló kiadványok 1. Adatok Jászberény regionális köznyelvéhez. Nyelvtudományi Dolgozatok 25. (Szerk.: Nagy Ferenc) Budapest., 1977. 141 l. 2. A 10
RészletesebbenKárpátaljai középiskolások problémamegoldó és szövegértési képességeinek vizsgálata az anyanyelvi oktatás szemszögéből
Kárpátaljai középiskolások problémamegoldó és szövegértési képességeinek vizsgálata az anyanyelvi oktatás szemszögéből Fábián Beáta II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola fabianbeata1986@gmail.hu
RészletesebbenLakatos Katalin Kárpátaljai iskolások a magyar nyelv változatairól
Lakatos Katalin Kárpátaljai iskolások a magyar nyelv változatairól 1. Előadásomban annak a felmérésnek a részeredményeiről számolok be, amelyet kárpátaljai középiskolás-korú fiatalok nyelvi, nyelvjárási
RészletesebbenKisebbségi kétnyelvűség. Az élőnyelvi vizsgálatok és az iskola
Kisebbségi kétnyelvűség Az élőnyelvi vizsgálatok és az iskola Kiindulópont A kisebbségi helyzetben beszélt magyar nyelv más, mint a magyarországi. Ez ellen a helyzet ellen kell-e, illetve lehet-e tenni
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba
Bevezetés a nyelvtudományba Előadás 2009/2010. I.félév Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1. előadás: Bevezetés Előadó: Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba Előadás 2009/2010. I.félév Pázmány Péter
RészletesebbenTukacsné dr. Károlyi Margit publikációs jegyzéke Cikkek, tanulmányok
Tukacsné dr. Károlyi Margit publikációs jegyzéke Cikkek, tanulmányok 1. Az í-zés esetei a hajdúhadházi népnyelvben. Diákköri Tudományos Közlemények. Nyíregyháza, 1980. 13-22. 2. Adalékok az í-zéshez Hajdúhadházról.
RészletesebbenA KÉTNYELVŰSÉG ÉS A NYELVI VÁLTOZÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI SZÓRVÁNYKÖRNYEZETBEN. SZOCIOLINGVISZTIKAI KUTATÁSOK ALSÓKARÁCSONFALVÁN ÉS BUZÁSBOCSÁRDON (REZÜMÉ)
Bálint Emese (Babes Bolyai Egyetem, Kolozsvár) A KÉTNYELVŰSÉG ÉS A NYELVI VÁLTOZÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI SZÓRVÁNYKÖRNYEZETBEN. SZOCIOLINGVISZTIKAI KUTATÁSOK ALSÓKARÁCSONFALVÁN ÉS BUZÁSBOCSÁRDON (REZÜMÉ) Disszertációmban
RészletesebbenMi a szociolingvisztika?
Szociolingvisztika Mi a szociolingvisztika? A szociolingvisztika legtágabb értelmezésében a nyelvhasználat és a társadalom összefüggéseit vizsgáló empirikus kiindulású kutatási területek összefoglaló neve.
Részletesebbena munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó
Szakmai és kommunikációs kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program ELTE BTK Bevezetés Kompetencia = alkalmasság, hozzáértés Latin competo
RészletesebbenSZOTÁK SZILVIA: MEGALAKULÓBAN AZ ELSŐ KÁRPÁT-MEDENCEI KUTATÓHÁLÓZAT: A TERMINI EGYESÜLET Szabadka, április 13.
SZOTÁK SZILVIA: MEGALAKULÓBAN AZ ELSŐ KÁRPÁT-MEDENCEI KUTATÓHÁLÓZAT: A TERMINI EGYESÜLET Szabadka, 2013. április 13. SZAKMAI ELŐZMÉNYEK A magyarországi szociolingvisztika elméleti és diszciplináris megalapozása
RészletesebbenNyelvészet. I. Témakör: Leíró nyelvtan
Nyelvészet I. Témakör: Leíró nyelvtan 1. A magyar magánhangzó-harmónia és a hangtani hasonulások jellegzetességei KASSAI ILONA (1998): A beszédlánc fonetikai jelenségei. In: Kassai Ilona: Fonetika. Budapest:
Részletesebben1 Nyelv, beszéd, írás
Nyelv, beszéd, írás 1 2 3 Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 107. Nyelv, beszéd, írás Pszicholingvisztikai tanulmányok I. Szerkesztette Navracsics Judit Tinta könyvkiadó Budapest, 2010 4 Segédkönyvek
RészletesebbenA gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből.
BTPS225BA-K3 - Általános pszichológia gyakorlat A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. 1. Varga,
RészletesebbenMárku Anita PO ZÁKÁRPÁTSZKI
1 Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés Márku Anita PO ZÁKÁRPÁTSZKI KÉTNYELVŰSÉG, KÉTNYELVŰSÉGI HATÁSOK ÉS KÉTNYELVŰ KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁK (NYELVVÁLASZTÁS, KÓDVÁLTÁS)
RészletesebbenA nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága
A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság
RészletesebbenPO O ZÁKÁRPÁTSZKI KÉTNYELVŰSÉG, KÉTNYELVŰSÉGI HATÁSOK ÉS. Monográfia KÉTNYELVŰ KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁK A KÁRPÁTALJAI MAGYAR KÖZÖSSÉGBEN
P PO O ZÁKÁRPÁTSZKI KÉTNYELVŰSÉG, KÉTNYELVŰSÉGI HATÁSOK ÉS KÉTNYELVŰ KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁK A KÁRPÁTALJAI MAGYAR KÖZÖSSÉGBEN Monográfia ЗАКАРПАТСЬКИЙ УГОРСЬКИЙ ІСТИТУТ ІМ. Ф. РАКОЦІ ІІ II. RÁKÓCZI FERENC
RészletesebbenSzemle Beregszászi Anikó és Csernicskó István: itt mennyit ér a szó? Írások a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról.
Szemle Beregszászi Anikó és Csernicskó István: itt mennyit ér a szó? Írások a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról. PoliPrint, Ungvár, 2004. 206 lap 1. Új kötettel ajándékozta meg 2004 utolsó napjaiban
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Dr. Schéder Veronika PhD
PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Dr. Schéder Veronika PhD Konferencia-előadások: 2004. november 9. A Magyar Tudomány Napja, Nyelvtudományi Szekció 2004. november 19-20. Fiatal nyelvművelők I. konferenciája (Miskolctapolca)
Részletesebben17. Élőnyelvi Konferencia. Programfüzet
17. Élőnyelvi Konferencia Szeged 2012. augusztus 30. szeptember 1. Programfüzet Szervezők: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelvészeti Tanszéke és Angoltanár képző és Alkalmazott
RészletesebbenMA zárószigorlati tételek magyar nyelvből
MA zárószigorlati tételek magyar nyelvből 1. A beszédprodukció és -percepció, hangképzés, a magyar beszédhangok rendszere, a hangok egymásra hatása KASSAI ILONA: Fonetika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,
RészletesebbenPállné dr. Lakatos Ilona citációs jegyzéke
Könyvek, önálló kiadványok Pállné dr. Lakatos Ilona citációs jegyzéke Adatok Jászberény regionális köznyelvéhez. Nyelvtudományi Dolgozatok 25. (Szerk.: Nagy Ferenc) Budapest., 1977. 141 l. Kiss Jenő, Megjegyzések
RészletesebbenSzocio- lingvisztikai alapismeretek
Szocio- lingvisztikai alapismeretek 10. A szociolingvisztika kialakulásának okai Hagyományos nyelvészet: A nyelv társadalmi normák strukturált halmaza (invariáns, homogén) Noam Chomsky: A nyelvelmélet
RészletesebbenKárpátaljai magyar iskolások nyelvi tudata és attitűdje
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori disszertáció (Tézisek) Lakatos Katalin Kárpátaljai magyar iskolások nyelvi tudata és attitűdje Magyar Nyelvtudományi Doktori Program Témavezető:
RészletesebbenA deixis megjelenési formái a prozódiában
A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok
RészletesebbenEsszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.
Esszéírás 1X1 Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes 2016. január 6. Mi az esszé? Az esszé a francia essay (=próba, próbálkozás) szóból ered. Eredetileg rövid terjedelmű
RészletesebbenKarmacsi Zoltán Márku Anita szerk., Nyelv, identitás és anyanyelvi nevelés a XXI. században Nemzetközi tudományos konferencia előadásainak gyűjteménye
Szemle 107 A kötet e két kimondottan magyar etimológiai tárgyú anyagán kívül magyar szempontból is figyelemre méltó még MICHAEL KNÜPPEL cikke a magyar tambura távoli keleti előzményeiről (219 26), továbbá
RészletesebbenBeszámoló a 20. élőnyelvi konferenciáról
DOI: 10.21030/anyp.2018.4.10 N. Császi Ildikó Beszámoló a 20. élőnyelvi konferenciáról 2018. augusztus 30. és szeptember 1. között rendezte meg a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Bölcsészettudományi
RészletesebbenSyllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom
I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Syllabus Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv V. (Mondattan) A tantárgy típusa DF DD
RészletesebbenNYELVI KOMPETENCIA - KOMMUNIKATÍV KOMPETENCIA
SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 58. NYELVI KOMPETENCIA - KOMMUNIKATÍV KOMPETENCIA Szerkesztette: GECSŐ TAMÁS KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA, SZÉKESFEHÉRVÁR TINTA KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST 2006 TARTALOM
RészletesebbenTények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról
2009 EGYÜTT Tények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról 1. A 21. században alapkövetelménynek tekinthető egynél több nyelv ismerete. Az Európai Unió ajánlásaiban például az szerepel, hogy a felnőtt
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
RészletesebbenNyelvválasztási stratégiák a kétnyelvű kárpátaljai fiatalok körében
Acta Beregsasiensis 2009/2. 145 Márku Anita* Nyelvválasztási stratégiák a kétnyelvű kárpátaljai fiatalok körében Rezüme A kárpátaljai magyar fiatalok nyelvválasztását számos társadalmi konvenció és előírás
RészletesebbenKönyvszemle KÖNYVszEMlE Nyelvideológiák, attitûdök és sztereotípiák
73 KÖNYVSZEMLE Borbély Anna Vančoné Kremmer Ildikó Hattyár Helga (szerk.) Nyelvideológiák, attitûdök és sztereotípiák 15. Élônyelvi Konferencia. Párkány (Szlovákia), 2008. szeptember 4 6. Budapest: MTA
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
RészletesebbenNyelvi szocializáció etnikailag vegyes házasságokban
TANULMÁNYOK Alkalmazott Nyelvtudomány XII. évfolyam 1-2. szám 2012. KARMACSI ZOLTÁN II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Hodinka Antal Intézet, Beregszász, Ukrajna kozi1526@gmail.com Nyelvi
RészletesebbenErdélyi magyar egyetemisták nyelvi és nyelvhasználati attitűdjei
Erdélyi magyar egyetemisták nyelvi és nyelvhasználati attitűdjei Fazakas Noémi Bevezető A nyelvi és nyelvjárási attitűdök vizsgálatának nagy hagyománya van az élőnyelvi kutatásokban (l. pl. Kiss 1996,
RészletesebbenA MAGYAR ÉS A SZERB NYELV HELYZETE, АLKALMAZÁSA A VAJDASÁGI MAGYARSÁG KÖRÉBEN Részlet a vajdasági magyarság körében végzett nyelvi attitűdvizsgálatból
MŰHELY Kovács Rácz E.: A MAGYAR ÉS A SZERB NYELV... 811.511.141(497.11):811.163.4 ORIGINAL SCIENTIFIC PAPER Kovács Rácz Eleonóra Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék kalic@tippnet.rs
RészletesebbenAz elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális
RészletesebbenA Mazsola KORPUSZLEKÉRDEZŐ
A Mazsola KORPUSZLEKÉRDEZŐ Sass Bálint sass.balint@nytud.mta.hu MTA Nyelvtudományi Intézet PPKE ITK Eötvös Collegium Budapest, 2012. április 27. 1 / 34 1 HÁTTÉR 2 HASZNÁLAT 3 MIRE JÓ? 4 PÉLDÁK 2 / 34 1
RészletesebbenTANTÁRGYI TEMATIKA ÉS FÉLÉVI KÖVETELMÉNYRENDSZER. Szemináriumi témák
TANTÁRGYI TEMATIKA ÉS FÉLÉVI KÖVETELMÉNYRENDSZER Beszédművelés Tantárgy kódja BTA1102 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm. + 0+2 gyak.) gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód)
RészletesebbenPTE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Nyelvtudományi Tanszék
PTE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Nyelvtudományi Tanszék Hasonlóságok és különbözőségek a nyelvben és a nyelvi nevelésben 2019. június 17 18. Program Pécs Program Június 17. hétfő 9:30
RészletesebbenP. Lakatos Ilona T. Károlyi Margit Iglai Edit, Változó nyelvhasználat a hármas határ mentén
Szemle 107 bevallott célja, hogy segítséget nyújtson az olvasónak, hogy az felismerje napjaink diskurzusaiban a korábbi időkhöz képest alig változó álcázó és ámító törekvések régebbi és újabb nyelvi eszközeit
RészletesebbenA BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva
A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva Mottó: Teljes birtokában lenni a nyelvnek,melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel
RészletesebbenIDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Az idegen nyelv érettségi vizsga célja Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó
RészletesebbenPállné dr. Lakatos Ilona publikációs jegyzéke
Pállné dr. Lakatos Ilona publikációs jegyzéke Könyvek, önálló kiadványok 1. Adatok Jászberény regionális köznyelvéhez. Nyelvtudományi Dolgozatok 25. (Szerk.: Nagy Ferenc) Budapest. 1977. 141 l. 2. A 10
RészletesebbenKarmacsi Zoltán. Kétnyelvűség és nyelvelsajátítás
Karmacsi Zoltán Kétnyelvűség és nyelvelsajátítás 1 2 Закарпатський угорський інститут ім. Ф. Ракоці ІІ II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Rákóczi-füzetek XXV. Karmacsi Zoltán Kétnyelvűség és
Részletesebben1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 56. SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2006 4 KÖNYVEM
RészletesebbenNyelvek, emberek, helyzetek. A magyar, ukrán és orosz nyelv használata a kárpátaljai magyar közösségben.
CSERNICSKÓ ISTVÁN szerk., Nyelvek, emberek, helyzetek. A magyar, ukrán és orosz nyelv használata a kárpátaljai magyar közösségben. Ungvár, PoliPrint, 2010. (135 lap) CSERNICSKÓ ISTVÁN, Megtanulunk-e ukránul?
RészletesebbenÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató
ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenTUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,
RészletesebbenCIGÁNY KISEBBSÉGI NÉPISMERET
Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 22. CIGÁNY KISEBBSÉGI NÉPISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenTartalom-visszamondások szerveződése felolvasás után
Tartalom-visszamondások szerveződése felolvasás után Kanyó Réka Nyelvtudományi Doktori Iskola Témavezető: Prof. Dr. Gósy Mária VII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2013. február 1. Bevezetés
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A NYELVLEÉPÜLÉS VIZSGÁLATA SZLOVÁKIAI FIATALOK KÖRÉBEN
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Tézisek RABEC ISTVÁN A NYELVLEÉPÜLÉS VIZSGÁLATA SZLOVÁKIAI FIATALOK KÖRÉBEN Nyelvtudományi Doktori Iskola Vezető: Dr. Bárdosi
Részletesebbenkrfeher@gmail.com http://mnytud.arts.unideb.hu/feherkrisztina.php
Szakmai önéletrajz SZEMÉLYES ADATOK Név DR. FEHÉR KRISZTINA Cím DE MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK, 4010 DEBRECEN, PF. 54. Telefon 06-52-512-900/23098 E-mail Honlap Születési idő és hely krfeher@gmail.com
RészletesebbenKÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés
Részletesebben15. ÉLİNYELVI KONFERENCIA Nyelvideológiák, attitődök és sztereotípiák Párkány, 2008. szeptember 4 6., Mővelıdési Központ, Párkány PROGRAM
15. ÉLİNYELVI KONFERENCIA Nyelvideológiák, attitődök és sztereotípiák Párkány, 2008. szeptember 4 6., Mővelıdési Központ, Párkány PROGRAM SZEPTEMBER 4. CSÜTÖRTÖK 11:00 14:00 REGISZTRÁCIÓ: Mővelıdési Központ,
RészletesebbenNYELVI MÍTOSZOK, IDEOLÓGIÁK, NYELVPOLITIKA ÉS NYELVI EMBERI JOGOK KÖZÉP-EURÓPÁBAN ELMÉLETBEN ÉS GYAKORLATBAN
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fıiskola Hodinka Antal Intézet 16. ÉLİNYELVI KONFERENCIA NYELVI MÍTOSZOK, IDEOLÓGIÁK, NYELVPOLITIKA ÉS NYELVI EMBERI JOGOK KÖZÉP-EURÓPÁBAN ELMÉLETBEN ÉS GYAKORLATBAN
RészletesebbenOsztatlan tanári mesterképzés TNM 0002 II. Szigorlat / Komplex vizsga II. Magyar nyelvtudomány
Osztatlan tanári mesterképzés TNM 0002 II. Szigorlat / Komplex vizsga II. Magyar nyelvtudomány A Komplex vizsga II. (magyar nyelvtudomány) előfeltételei: TNM 2120 Leíró grammatika 3. Szintagmatan, mondattan;
RészletesebbenHagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék
Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd
Részletesebben3. Az értékelés módszere: A gyakorlati jegy a részjegyek alapján születik. Beszámításra kerül a félévi szorgalom, aktivitás.
KÖVETELMÉNYEK Tantárgy neve Az anyanyelvi és irodalmi nevelés módszertana I. BOV1206 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Előfeltétel (tantárgyi kód) BOV 1100; BOV 1101
RészletesebbenLexikon és nyelvtechnológia Földesi András /
Lexikon és nyelvtechnológia 2011.11.13. Földesi András / A nyelvi anyag feldolgozásának célja és módszerei Célunk,hogy minden egyes eleme számára leírjuk paradigmatikus alakjainak automatikus szintézisét.
RészletesebbenBevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába
Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenA zsidóság nyelvei. Biró Tamás március 24.
A zsidóság nyelvei http://birot.web.elte.hu/courses/2015-orzse/ Biró Tamás biro.tamas@btk.elte.hu, http://birot.web.elte.hu 2015. március 24. Coursera MOOC 2015. március 30 május 11. Marc van Oostendorp
RészletesebbenNyelvi tájkép, nyelvi sokszínűség műhelykonferencia Időpont: szeptember Helyszín: Sapientia EMTE, Csíkszereda
Nyelvi tájkép, nyelvi sokszínűség műhelykonferencia Időpont: 2017. szeptember 22-23. Helyszín: Sapientia EMTE, Csíkszereda PROGRAMJAVASLAT PÉNTEK, szeptember 22. 8.00-8.30 Regisztráció 8.30-9.00 Megnyitó,
RészletesebbenÓvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata
X. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2016. február 5.. Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata Vakula Tímea ELTE BTK NyDI, III. évf. Bevezetés a beszélt nyelv feldolgozásának
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Nyelvelsajátítás nyelvészeti speciális A tantárgy típusa
RészletesebbenSTRATÉGIÁK AZ ETNIKAILAG HETEROGÉN CSALÁDOKBAN NEVELKEDŐ GYERMEKEK NYELVI SZOCIALIZÁCIÓJÁBAN KÁRPÁTALJÁN
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ KARMACSI ZOLTÁN STRATÉGIÁK AZ ETNIKAILAG HETEROGÉN CSALÁDOKBAN NEVELKEDŐ GYERMEKEK NYELVI SZOCIALIZÁCIÓJÁBAN KÁRPÁTALJÁN Nyelvtudományi
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához A középszintű szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenSZOTÁK SZILVIA: MEGALAKULÓBAN AZ ELSŐ KÁRPÁT-MEDENCEI KUTATÓHÁLÓZAT: A TERMINI EGYESÜLET Szabadka, 2013. április 13. SZAKMAI ELŐZMÉNYEK Szociolingvisztikai műhelyek Magyarországon: diszciplináris megalapozás
RészletesebbenKutatási terv. Heltai Borbála Éva. A többnyelvűség új formái egy magyarországi településen
Tudományos kutatói pályázat az MTA Nyelvtudományi Intézet Pszicho-, Neuro- és Szociolingvisztikai Osztályának Szociolingvisztikai Kutatócsoportjába (Többnyelvűségi Kutatóközpont) Kutatási terv Heltai Borbála
Részletesebben12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai
12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai Beszéljen a tétel címében felsorolt témákról! Vesse össze az alábbi példában szereplő kifejezést a mai nyelv állapotával!
RészletesebbenSzirmai Monika: Bevezetés a. anyanyelv és az idegen nyelv tanulásában és tanításában
KÖNYVSZEMLE Alkalmazott Nyelvtudomány VIII. évfolyam 1-2. szám 2008. Szirmai Monika: Bevezetés a korpusznyelvészetbe. A korpusznyelvészet alkalmazása az anyanyelv és az idegen nyelv tanulásában és tanításában
RészletesebbenMagyarországra áttelepült erdélyi pedagógusok társadalmi és szakmai integrációja. Gál Gyöngyi. Témavezető-jelölt: Dr. Sallai Éva
a pedagógusok életében a pedagógusok életében Magyarországra áttelepült erdélyi pedagógusok társadalmi és szakmai integrációja Témavezető-jelölt: Dr. Sallai Éva Neveléstudományi Program Pedagógusképzés
RészletesebbenTakács Izabella. 1. ábra. A szülők iskolai végzettsége
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VI. évfolyam, 1. szám, (2011) pp. 215 182. A VAJDASÁGI MAGYAR ANYANYELVŰ DIÁKOK KÖRNYEZETNYELVHEZ ÉS IDEGEN NYELVHEZ VALÓ VISZONYULÁSA TAKÁCS IZABELLA Újvidéki
RészletesebbenA kontaktusjelenségekkel számolni kell, önbecsapás lenne, ha erről nem vennénk tudomást.
ÉK A ht adatbázis őrvidéki elemei és gyakoriságuk Mi is az a ht adatbázis? Elöljáróban szükségesnek tartom elmondani, hogy határtalanítás alatt, azokat a nyelvészeti (jelenleg leginkább lexikológiai és
RészletesebbenKétnyelvű kisiskolás gyermekek beszédfeldolgozási folyamatai
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Kétnyelvű kisiskolás gyermekek beszédfeldolgozási folyamatai BARTHA KRISZTINA 2015 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ BARTHA KRISZTINA Kétnyelvű
RészletesebbenAz emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás
RészletesebbenBeszámoló a csíkszeredai Nyelvi tájkép, nyelvi sokszínűség című műhelykonferenciáról
Tódor Erika-Mária Dégi Zsuzsanna Tankó Enikő DOI: 10.21030/anyp.2017.4.8 Beszámoló a csíkszeredai Nyelvi tájkép, nyelvi sokszínűség című műhelykonferenciáról Nyelvek, terek, helyek, létmódok, vidékek,
RészletesebbenBírálat. Navracsics Judit. A kétnyelvű mentális lexicon és működése (kísérletes nyelvészeti megközelítés) című doktori értekezéséről
Bírálat Navracsics Judit A kétnyelvű mentális lexicon és működése (kísérletes nyelvészeti megközelítés) című doktori értekezéséről Navracsics Judit értekezése a szerző eddigi több évtizedes, egyéni kétnyelvűséget
RészletesebbenKétnyelvű környezetben élő diákok (szerb és magyar anyanyelvűek) mentális lexikona
Mgr. Takács Izabella Kétnyelvű környezetben élő diákok (szerb és magyar anyanyelvűek) mentális lexikona A pilóta-kutatás kérdésfelvetése arra vonatkozik, hogy ugyanazokat a szavakat hívja-e elő mentális
RészletesebbenSzakdolgozati szeminárium
Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel
RészletesebbenMondd meg, mit hallasz, és megmondom, ki vagy
Mondd meg, mit hallasz, és megmondom, ki vagy Mády Katalin MTA Nyelvtudományi Intézet 2013. április 25. Mády (mady.katalin@nytud.hu) Mmmh ém kv 2013. április 25. 1 / 16 Nyelvi innova cio Lehet Nyugatina
Részletesebbencuprájz pádé, herdú, juláj forsz, burdosgazda fémes, hazbend, hepi, ájdunkér, ájdonó, szvíthárt stóros, félblak, néberhúd, belájtol, fájermány
Feladattár 1. Mi volt az Ann Arbor-i per jelentősége? 2. Mit gondol, lehetséges-e a saussure-i értelemben tanulmányozni a nyelvet (langue) mint elvont jelrendszert? Milyen buktatókat lát egy ilyen kutatás
RészletesebbenA következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja.
A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szociolingvisztika Tantárgy kódja. MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.
Szociolingvisztika MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Tukacsné dr. Károlyi Margit
RészletesebbenHungarian Students in Vojvodina: Linguistic Studies
BOOK REVIEW Varjasi Szabolcs ELTE, BTK, Nyelvtudományi Doktori Iskola, Budapest varjasi.szabolcs@gmail.com Magyar diákok a Vajdaságban: nyelvészeti tanulmányok Hungarian Students in Vojvodina: Linguistic
RészletesebbenA munka empirikus része 8 vizsgálatot, s tucatnyi adatelemzést tartalmaz. Bizonyos vizsgálati anyagokat ugyanis több szempontból elemez.
OPPONENSI VÉLEMÉNY NAVRACSICS JUDIT: A KÉTNYELVŰ MENTÁLIS LEXIKON MŰKÖDÉSE (KÍSÉRLETES NYELVÉSZETI MEGKÖZELÍTÉS CÍMŰ MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉSÉRŐL ( 2014., 309 OLDAL) 1. Általános megjegyzések A 22 oldalas
RészletesebbenNyelvjárások és nyelvi attitűdök Szekcióvezető: EA 130-as terem. Sorbán Angella
CSÜTÖRTÖK 8:30 9:00 A konferencia megnyitása 9:00 9:50 Plenáris előadás Dennis Preston: New Trends in Perceptual Dialectology 10:00 10:30 Csernicskó István Nyelvjárások és nyelvi attitűdök Sorbán Angella
RészletesebbenTANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 2 27. Tel.: 461 4552, fax.: 461 452 E mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:
Részletesebben