Doing Business. in Hungary tagja

Átírás

1 Doing Business in Hungary 2015 tagja

2 Előszó A Doing Business in Hungary 2015 célja, hogy a Magyarországon üzleti befektetésre készülő döntéshozókat fókuszáltan gazdasági vállalkozások létrehozására és azok működtetésére vonatkozó komplex információcsomaggal támogassa és segítsen eligazodni a legfontosabb adózási, gazdasági és jogi előírások között. A kiadvány kiváló kiindulópontként szolgál a befektetők számára, segítségével egyértelműen megfogalmazódnak a saját üzleti preferenciákra és a vonatkozó iparághoz kapcsolódó konkrét kérdések, melyek további elmézésére célszerű szakértői segítséget igénybe venni. A több éve tartó nehéz gazdasági időszak után egyértelmű bizakodásra ad okot, hogy a magyar gazdaság 2014 végén a legmagasabb gazdasági növekedést produkálta az Európai Unióban. Ez a várakozáson felüli teljesítmény már nagyjából megközelíti a globális válság előtti szintet. A gazdaság további fellendítéséhez támogató segítséget nyújt a korábbi évek gyakorlatát folytatva az Európai Unió. A as uniós fejlesztési ciklus keretében fontos, többek között a magyar gazdaság fejlesztésére, korszerűsítésére, az innováció és munkahelyteremtés támogatására, infrastruktúra- és városfejlesztésre irányuló közel 20 milliárd eurós forráskeret került jóváhagyásra. A lakosság szempontjából megállapítható, hogy kedvező jelek mutatkoznak a megtakarítások és a fogyasztás szempontjából. A vállalkozások részére kibővítve 2015-ben is kedvező finanszírozást kínál a Magyar Nemzeti Bank a Növekedési Hitelprogramja keretében, ezzel is támogatva a GDP növekedési potenciált. Magyarország továbbra is vonzó befektetési célpontja a külföldi működő tőkének, kiváló emberi erőforrásokkal, magas minőséget képviselő szakképzettséggel és nyelvtudással rendelkező munkavállalókkal, mindemellett elbűvölő természeti adottságaival és rendkívül gazdag kultúrájával. Ebben a fejlődő és kihívásokkal teli gazdasági közegben folytatják kiválóan szervezett számviteli, adótanácsadói, könyvvizsgálói és jogi tevékenységüket az RSM DTM Hungary cégcsoport tagvállalatai, széleskörű nemzetközi háttértámogatással az RSM International kizárólagos magyarországi tagjaként. Az RSM International hálózat a világ 112 országában és közel 750 irodájában több mint munkatársa kínálja a legmagasabb szintű szolgáltatásait és szakértelmét pénzügyi tanácsadói területen. Ezen kiváló hálózat tagjaként az RSM DTM Hungary minőségorientált szakértői támogatásával járul hozzá mind a külföldi befektetők magyarországi, mind pedig magyar vállalkozók külföldi üzleti sikereinek eléréséhez, azok támogatásához. 2 Doing Business in Hungary 2015

3 Minden kedves olvasónknak hasznos időtöltést kíván az RSM DTM Hungary csoport és a Szűcs & Partnerei ügyvédi társulás szerzőgárdája. Bízunk abban, hogy kiadványunkkal érdemi támogatást tudtunk nyújtani a befektetési döntésekkel kapcsolatos elsődleges tájékozódáshoz. Kalocsai Zsolt tulajdonos, elnök-vezérigazgató RSM DTM Hungary Zrt. dr. Szűcs Bálint tulajdonos, ügyvéd-adószakértő Szűcs & Partnerei ügyvédi társulás Doing Business in Hungary

4 4 Doing Business in Hungary 2015

5 Tartalomjegyzék 1. Általános tudnivalók Áttekintő bemutatás Földrajz és éghajlat Népesség Történelem Politikai és jogi környezet Oktatás és kultúra Gazdasági információk Aktuális gazdasági kép Tőkepiac: a Budapesti Értéktőzsde Vízumok, munkavállalási és tartózkodási engedélyek Egyéb hasznos információk Néhány, a gazdasági társaságokat érintő lényeges jogszabály A polgári jog új szabályozása A Polgári Törvénykönyv tartalma A Ptk. egyes rendelkezéseinek hatályba lépése A Ptk. szerződésekre vonatkozó lényegesebb általános szabályai A szerződéses szabadság és a jognyilatkozatok alakja Képviselet Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség A szerződés létrejötte Általános szerződési feltételek A szerződések érvénytelensége A szerződések teljesítése Szerződésszegés A szerződések módosítása és megszüntetése A Ptk. társasági jogi szabályai A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok hatályba lépése A gazdasági társaságokra alkalmazandó általános szabályok A gazdasági társaságok típusai A gazdasági társaság alapítása A gazdasági társaságok legfőbb szerve A gazdasági társaság ügyvezetése A gazdasági társaság tulajdonosi ellenőrzése, felügyelőbizottság Könyvvizsgáló Kisebbségvédelem Helytállás a jogi személy tartozásaiért Minősített többség, többségi befolyás A gazdasági társaságok megszűnése A gazdasági társaság átalakulása 31 Doing Business in Hungary

6 Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság Külföldi gazdasági társaságok fióktelepei és kereskedelmi képviseletei Fióktelepek Kereskedelmi képviselet Általános munkajogi szabályok Külföldiek foglalkoztatására vonatkozó szabályok Adózás Társasági adó A társasági adó alanyai Az adóalap megállapítása Jövedelemminimum Társaságiadó-kulcs Adókedvezmények Rendelkezés az adóról Adóbevallási és fizetési határidők Személyi jövedelemadó A személyi jövedelemadó alanyai Adóköteles jövedelem Adókulcsok Családi adóalap-kedvezmény Első házasok kedvezménye Egyéni vállalkozó adózása Adóelőleg Adóbevallási és fizetési határidők Helyi adók Települési adó Helyi iparűzési adó Építményadó Telekadó Magánszemélyek kommunális adója Idegenforgalmi adó Általános forgalmi adó Adóalanyok és alkalmazási hatály Teljesítés helye termék értékesítése és szolgáltatás nyújtása esetén Adókulcsok Az adólevonási jog korlátozása Egyéb speciális szabályok Intrastat-jelentés Adóbevallási és fizetési határidők (áfabevallás, összesítő nyilatkozat) Áfa-visszatéríttetés EKAER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) KIVA (Kisvállalati adó) KATA (Kisadózók tételes adója) 57 6 Doing Business in Hungary 2015

7 3.8 Egyéb adók és járulékok Nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (társadalombiztosítási járulék), Szociális hozzájárulási adó Egészségügyi hozzájárulás Szakképzési hozzájárulás Cégautóadó Gépjárműadó Regisztrációs adó Baleseti adó Biztosítási adó Innovációs járulék Környezetvédelmi termékdíj Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) Robin Hood-adó Pénzügyi szervezetek, hitelintézetek különadója, a hitelintézetek járadéka Pénzügyi tranzakciós illeték Távközlési adó Közműadó Energiaadó Jövedéki adó Reklámadó Illeték Népegészségügyi termékadó Forrásadó Kettős adóztatást elkerülő egyezmények A transzferárakkal kapcsolatos szabályozás Munkáltatói költségek bér, béren kívüli juttatások, egyes meghatározott juttatások esetén Offshore-társaságok Könyvelés és könyvvizsgálat Információk Főbb könyvviteli szabályok Beszámolóval kapcsolatos előírások A beszámoló közzététele Könyvvizsgálati kötelezettség Könyvvizsgálati kötelezettség 2015-ben Könyvvizsgálati Standardok Könyvvizsgáló személye és minősítése Külső minőség-ellenőrzési rendszer as EU-direktíva Függelék Kapcsolat 85 Doing Business in Hungary

8 1. Általános tudnivalók 1.1 Áttekintő bemutatás Terület: km 2 Főváros: Budapest Hivatalos nyelv: magyar Pénznem: magyar forint, Ft, HUF Aktuális irányadó kamat és árfolyamok: Államforma: köztársaság Népesség: fő Nemzetközi repülőtér: Budapest Ferihegy, BUD OECD tagság kezdete: 1996 Csatlakozás az Európai Unióhoz: május 1. Szlovákia Ukrajna Ausztria Budapest Szlovénia Románia Horvátország Szerbia Magyarország image-filmek: Földrajz és éghajlat Magyarország Közép-Európában a 44. és 48. északi szélességi és a 16. és 22. keleti hosszúsági körök között terül el, km 2 területen. Északon Szlovákiával, keleten Ukrajnával és Romániával, délen Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával, nyugaton Ausztriával határos. Az ország területének jelentős része alföld és középhegység, a legmagasabb hegycsúcs a Kékes is csak méter magas. Két nagy folyója, a Duna és a Tisza hajózható. Magyarországon található Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton. Az ország természeti kincsei között a termőföldet és a vizeket tartják számon, ez utóbbiba a folyóvizek és tavak mellett a kiváló minőségű artézi és rendkívül változatos összetételű termálvizek is beletartoznak. 8 Doing Business in Hungary 2015

9 Magyarország éghajlata kontinentális, de az országot elérik nyugatról az óceáni, délről pedig a mediterrán éghajlat hatásai is. A nyár általában C közötti hőmérséklettel meleg, napos, néhány hét kánikulával, amikor akár a C fokot is meghaladhatja a nappali hőmérséklet. A telek hidegek, C fok közötti hőmérséklettel. A tavasz és az ősz gyakran rövid és általában csapadékos. 1.3 Népesség Magyarország lakossága a 2001 óta folyamatosan csökken január 1-jei adatok szerint Magyarország teljes népessége fő volt. A népességcsökkenés megállítása kiemelt kormányzati cél. A korfa öregedő demográfiai képet mutat. Az ország lakosságának közel 20 százaléka Budapesten és vonzáskörzetében él. Ennek oka többek között a főváros kiemelt szerepe az ország felsőoktatási, közigazgatási és gazdasági életében, illetve a közlekedési infrastruktúra. Az erős budapesti centralizáció mellett az ország nagy és közepes településein élők száma is jelentős, jellemző a kis településekről való elvándorlás. Etnikai összetételét tekintve a lakosság túlnyomó része magyar, de a szomszédos országokból és a történelem során betelepült népek közül több erős kissebségi képviselettel rendelkezik. Ezek jelentőségük sorrendjében: cigányok, németek, horvátok, szlovákok, románok, ukránok, szerbek és szlovének. 1.4 Történelem A magyar törzsek hosszú vándorlás után a 9. században telepedtek le a Kárpát-medencében. A törzsek egységes vezetés alá vonása a 10. században nagyrészt lezajlott. Az itt élők keresztény vallásra való áttérítése I. (Szent) István király nevéhez fűződik és több évtizedet vett igénybe. Magyarország megalapításának időpontját Istvánnak a római pápától származó koronával való királlyá koronázásától származtatják. A középkorban a királyság központosítását és az állam megszilárdulását a tatárjárás pusztításai ellenére is sikerült elérni. A magyar Árpád-házat először az Anjou-királyok követték a trónon, akik az országot európai nagyhatalommá emelték. Az őket követő királyok a politikai és gazdasági szerepek mellett Magyarország kulturális életének jelentőségét is növelték, az ország a reneszánsz korszakban virágzott, ennek az oszmán hódoltság vetett véget. Az újkor elejére az ország politikai ereje is csökkent, majd az oszmán betöréssel 1541-ben három részre szakadt. Az országnak az oszmánoktól való visszafoglalásáért folytatott harcok következtében szinte teljesen pusztává vált, a középső országrész és a korábban oszmán hűbéres Erdély felett könnyen szerezett erős befolyást a nyugati országrészt uraló Habsburg Birodalom. A 18. század elejétől az I. világháborúig Magyarország a Habsburg birodalom része volt. Az I. világháborút követően Magyarország köztársaságként vált függetlenné. Az ország új határai a trianoni békeszerződésben június 4-én kerültek rögzítésre, amivel az ország végleg elveszíttette háború előtti területének és lakosságának kétharmadát. A békeszerződés és a II. világháború közötti években Magyarország államformáját tekintve ismét királyság volt, de az országot kormányzó vezette. A II. világháborúban Magyarország az elvesztett területek visszacsatolásának reményében Németország oldalán lépett hadba 1941-ben ben német megszállás alá került az ország. A németek legyőzésével a szovjet csapatok szállták meg a jelentős emberveszteséget és anyagi károkat elszenvedett országot. A párizsi békeszerződés megerősítette a Trianonban rögzített határokat. A háborút követő csaknem négy évig tartó parlamenti demokrácia időszaka 1949 augusztusában a szovjetek által támogatott kommunista párt hatalomátvételével és az egypártrendszer kialakulásával ért véget. Az ország az 50-es évek első felében a sztálini totalitarizmus mintájára épült, Doing Business in Hungary

10 amivel szemben 1956-ban a munkásság és az ifjúság vezetésével kirobbant a forradalom. A forradalom szovjet csapatok általi leverését követően a kommunista hatalom ismét megerősödött, de a Szovjetunió által irányított szocialista tömb többi országához képest a diktatúra viszonylag enyhe maradt (gulyás-kommunizmus). A 80-as évek közepétől lazuló szovjet befolyás készítette elő az 1989-es rendszerváltást, ami a Magyar Köztársaság október 23-ai kikiáltásával politikai értelemben megtörtént ben zajlottak le az első demokratikus országgyűlési és önkormányzati választások. A teljes demokratikus átalakulás és az új intézményi rendszer megszilárdulása a gazdasági élet gyökeres átalakulása mellett párhuzamosan történt. Magyarország 1990-től az euroatlanti integrációra törekedett, 1999 óta tagja a NATO-nak, május 1-től az Európai Uniónak és 2007 decemberében csatlakozott a Schengeni Övezethez. 1.5 Politikai és jogi környezet A Magyar Köztársaság politikai berendezkedése 1990 óta parlamentáris demokrácia. A népképviselet legfőbb szerve az Országgyűlés. Az országgyűlési képviselőket közvetlen választás során négyévente szavazzák meg a választók. Az Országgyűlés választja a köztársasági elnök javaslatára a miniszterelnököt, aki megalakítja a kormányt. A kormány tagjait a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg öt éves időtartamra. A köztársasági elnök első sorban diplomáciai feladatokat lát el, de ő jelöli ki a választások időpontját és a köztársasági elnök jóváhagyása szükséges az Országgyűlés által elfogadott jogszabályok hatályba lépéséhez. A 15 tagú Alkotmánybíróság az a független fórum, ahol a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata lehetséges. Az 1949-ben készült, a rendszerváltás kapcsán 1989-ben módosított alkotmány helyébe január 1-jével új alaptörvény lépett, amely tükrözi az európai és az általános nemzetközi irányelveket. Magyarország közigazgatási szempontból 19 megyére és az önálló régiót képviselő fővárosra osztható, fejlesztési, valamint statisztikai szempontból pedig 7 régióra. 10 Doing Business in Hungary 2015

11 1.6 Oktatás és kultúra A magyar oktatási rendszer alap- közép- és felsőoktatási szintekre tagozódik, ezen belül különböző rendszerű intézmények választhatók mind állami, mind magán üzemeltetésben. Magyarország 1999-ben csatlakozott a bolognai folyamathoz. 1.7 Gazdasági információk A magyar gazdaság ágazati szerkezete nagy vonalakban megfelel a hasonló fejlettségű országokénak. A szolgáltató ágazat a GDP szűk kétharmadát képviseli. A szolgáltató ágazatokon belül az úgynevezett magánszolgáltatások (kereskedelem, idegenforgalom, pénzügyi és egyéb gazdasági szolgáltatások) fejlettsége magas szintű. Magyarország kivitelében a szolgáltatások viszonylag jelentős súlyt képviselnek, különösen a gazdasági szolgáltatások területén. A közlekedési ágazatban (részben magán, részben állami) kedvező földrajzi elhelyezkedésünk optimális feltételeket kínál a tranzitforgalomnak. Az állami szolgáltató ágazatok (egészségügy, oktatás, közigazgatási szolgáltatások) nem fejlődtek a többi szolgáltatási ághoz hasonló mértékben, ezek fundamentális átalakítása aktuális kérdés. Az agrárium, amely terén Magyarország különösen kedvező éghajlati adottságokkal rendelkezik, a GDP körülbelül 4 százalékát reprezentálja. Az ipar a nemzetközi trendeknek megfelelően a GDP termelésének mintegy egynegyedét képviseli. Az elmúlt években azok az iparágak tudtak növekedni, amelyek elsősorban exportra termeltek. Az iparági eltolódások ezért a kivitelben kiemelkedő szerepet játszó gépjármű-ipar, híradás- és számítástechnikai ipar előretöréséről tanúskodnak, miközben az élelmiszeripar és a könnyűipar jelentősen vesztett pozíciójából, az építőipar pedig a válság hatásai miatt továbbra is nehéz helyzetben marad. Az élelmiszeripar esetében a lemaradás részben az uniós csatlakozás kedvezőtlen feltételeivel magyarázható. A korábban komoly hagyományokkal rendelkező könnyűipar ma már csak nyomokban létezik a fejlett országok közé tartozó Magyarország is vesztett pozícióiból a dél-kelet-ázsiai exporttal szemben. Doing Business in Hungary

12 1.8 Aktuális gazdasági kép 2015-ben az elemzők várakozása szerint a globális növekedés üteme gyorsulni fog. Európában a évi nyomott növekedés után erősödhet a GDP dinamikája, az eurózónában 1,5 százalékkal, az EU 28 tagországában pedig átlagosan 1,8 százalékkal emelkedhet a bruttó hazai termék. A GDP-növekedés alakulása 2015-ben csökken a gazdasági növekedés üteme elsősorban a felhalmozás dinamikájának jelentős zsugorodása okán. A háztartások fogyasztását extra kormányzati intézkedések, a devizahitelesek megmentése és a gyerekek utáni adókedvezmények bővítése tartja az előző évihez közeli ütemen. A külső konjunktúra javulása erősíti a nettó export húzóerejét, amit az állóeszköz-felhalmozás importigényének zuhanása is segít. A jövő évben várható 2-2,5 százalékos növekedéssel éppen csak a globális válság előtti szintet érjük el, azt, amit az átalakuló országok többsége már régen meghaladott. A növekedés forrásai Beruházások 2015-ben a szakértői prognózis szerint jelentősen mérséklődik a beruházások növekedési üteme. A bázishatás mellett azért is, mert az uniós költségvetési ciklus elején a források folyósításának üteme szükségképpen csökken, a bankok hitelezési aktivitása a rájuk mért terhek miatt romlik, és a konjunktúra-kilátások sem ösztönzik széleskörűen új, nagyobb kapacitások létrehozatalát. Minthogy a reáltőke-befektetéseket befolyásoló gazdaságpolitikai feltételekben nem várnak pozitív elmozdulást, 3 százalékos növekedési prognózishoz lefelé mutató kockázatot kapcsolnak. Keresetek 2015-ben a versenyszférában 3,5 százalékos, a közfoglalkoztatottak nélkül számba vett költségvetési szektorban 4 százalékos átlagkereset-növekedést várnak. A közfoglalkoztatás részarányának csökkenése mintegy 4 százalékos további átlagkereset-növekedést idéz elő a költségvetési szektorban, így ott 8 százalékos átlagkereset-növekedést valószínűsítünk. Nemzetgazdasági szinten az átlagkereset 4,9 százalékos emelkedését becsülik, amiből a reálkereset 2,4 százalékos növekedése adódik. Foglalkoztatás, munkanélküliség A 2015-ben a versenyszférában a foglalkoztatás szerény (éves átlagban 1 százalékos) bővülésével számolnak. A költségvetési szektorban a bértömeg növekedése ugyan az intézményi létszám fős emelkedését sejteti, ezt azonban túlkompenzálja a közfoglalkoztatottak fős várható csökkenése. Mindez a foglalkoztatási szint stagnálását és a munkanélküliség kismértékű emelkedését valószínűsíti. A foglalkoztatottak átlagos száma 4,12 millió körül alakulhat, a munkanélkülieké pedig éves átlagban fő körül várható, ami 9 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. Megtakarítások, hitelek 2015-ben a lakossági megtakarítások és hitelek alakulását döntően az adósmentő csomag már meghozott és várható jogszabályai alakítják. A bankoknak az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések tisztességtelensége miatti visszatérítési kötelezettsége elérheti az milliárd forintot, amelynek nagyobbik hányada az adósok tőketartozását (és ezen keresztül a törlesztő részleteit) mérsékli, és csak a lejárt hitelek esetében kell készpénzben megtéríteniük a túlfizetést. Nem zárható ki az sem, hogy a fennmaradt devizahitelek 2015-re beígért forintosítása diszkontált árfolyamon megy végbe, ami tovább csökkentené a lakossági hitelállományt. 12 Doing Business in Hungary 2015

13 A vállalati szektorban 2015-ben is elsősorban a növekedési hitelprogrammal ösztönzött kkvknál várható hitelbővülés, a betétek további apadása mellett nettó hitelfelvevő pozíciójuk 600 milliárd forintra, a GDP 1,9 százalékára erősödhet. Külkereskedelem 2015-ben az elemzők várakozása szerint kivitelünk és behozatalunk euróban számolt növekedése kissé lassul és a két ütem összeér. A 4,5 4,5 százalékos dinamika eredőjeként a külkereskedelmi mérleg aktívuma 7,1 milliárd euróra emelkedhet. Fizetési mérleg 2015-ben a reálgazdasági tranzakciók aktívuma kissé visszaeshet, de ezt részben kompenzálja a jövedelemkiáramlás mérséklődése, így a folyó fizetési mérleg aktívuma elérheti a 4 milliárd eurót, a GDP 4 százalékát. Az uniós transzferek az új költségvetési periódusban is viszonylag magasak maradnak, bár az utóbbi 2 év erőltetett felhasználásához képest visszaesnek. A prognózis szerint a külső finanszírozási képesség 5,9 milliárd euróra mérséklődik, ami az euróban kifejezett, a leértékelődő forint ellenére is emelkedő GDP 5,7 százaléka. Államháztartás egyenlege A kormány 2015-re vonatkozó költségvetés-politikai elképzeléseiről még csak a konvergenciaprogramból lehet valamit tudni, amelyben 2,8 százalékos ESA 95 módszertan szerinti deficitet tervezett a kormány. Előrejelzés szerint 2015-ben az ESA 95 módszertan szerint 2,9 százalékos államháztartási deficit alakulhat ki, mivel a kormány elsődleges prioritásként kezeli az uniós kritérium teljesítését. Államadósság Az államadósság GDP-hez mért aránya kapcsán 2015 végére 79,4 százalékos adósságrátát prognosztizálnak. Ebben már figyelembe vették azt, hogy az idei első félév magas előfinanszírozását az adósságkezelő fokozatosan leépíti, illetve, hogy tartósan fennmarad a 300 HUF/EUR-nál gyengébb forintárfolyam, és erre kell átárazni a devizaadósságot. A jövő évtől gyenge árfolyam mellett kerül sor az állam devizaadósságának forintra váltására. Az év végi adósságráta az elmúlt években nem mindig tükrözte az eladósodás tendenciáját. Bizonyos trükkökkel (például adósságmenedzselési megoldásokkal, s az év utolsó napjára a jobb költségvetési arányszámok érdekében kialakított forintárfolyammal) le lehet szorítani a mutatókat, ám ez sem az ország értékelését nem változtatja, sem a problémákat nem oldja meg. A növekedés és a reálkamat kombinált hatása a jövőben az eladósodottság mérséklése irányába hathat, ha a növekedés fennmarad és az adósságon lévő (implicit reálkamat) mérséklődik. Ehhez az szükséges, hogy a finanszírozás költségei alacsonyak maradjanak, az infláció pedig visszataláljon egy szerves módon fenntartható, moderált szintre. Ahhoz azonban, hogy az uniós követelmények szerinti adósságmérséklést teljesíteni tudja az ország, tartós fellendülés, stabil, nem elgyengített árfolyam és javuló adósminősítésre lenne szükség. A fogyasztói árak alakulása 2015-re az infláció visszakapaszkodását prognosztizálják a megnőtt áthúzódó árhatás és a keresleti korlátok további gyengülése nyomán. A háztartások fogyasztási kereslete bővül a kiengedő gazdaságpolitika (adókedvezmények kiterjesztése, béremelés, devizahitelesek helyzetének javítása, alacsony kamatkörnyezet) következtében. Noha a külső infláció továbbra is lanyha marad, a forint folytatódó leértékelődésének hatása már megjelenik a fogyasztói árszintben. Az elemzők számolnak azzal is, hogy a kormány adóemelések és/vagy további új elvonások bevezetésével is élni fog a költségvetési hiány/államadósság megfelelő keretek közt tartása érdekében, viszont a közműszektorban már nem folytatódik a rezsicsökkentés. Éves átlagban 2,4 százalékos inflációt prognosztizálnak, az év végre azonban az árszintnövekedés elérheti a 3 százalékot. Doing Business in Hungary

14 A kamatok alakulása 2015-ben a 2,1 százalékos alapkamat fennmaradását prognosztizálják. A középtávon romló inflációs kilátások, valamint a gyengülő forintárfolyam a jövő év második felében már kamatemelést tehet szükségessé, az alapkamat az év végére akár 2,8 százalékra is emelkedhet. Ám a jegybanki vezetés új célrendszere mellett (amelyben az MNB nyereségessége is helyet kapott) ugyanekkora az esélye annak is, hogy a Monetáris Tanács nem, vagy csak ennél kisebb mértékben emel kamatot. A hosszabb lejáratú pénzpiaci kamatok ettől függetlenül emelkedhetnek, mivel a globális befektetői hangulat romlása és Magyarország romló nemzetközi megítélése egyaránt megnöveli a forinteszközöktől elvárt hozamokat. A bankok tovább gyengülő kockázatviselő képessége miatt a hitelkamatok emelkedése is várható. Az árfolyamok alakulása Magyarország makrogazdasági mutatói 2015-ben sem romlanak számottevően, ám újabb kockázatok társulhatnak a már meglévők mellé. A Kúria jogegységi határozata alapján született, a bankoknak milliárd forintnyi visszatérítést jelentő devizahiteles törvény első negyedében esedékes végrehajtása mintegy 3 milliárd euró átváltásával jár együtt, a beharangozott forintosítás pedig további 8 milliárd euró átváltását igényli majd. Bár az MNB a szükséges devizát erre a célra a bankok rendelkezésére bocsátja, végső soron azonban a forint azonnali piaca is nyomás alá kerülhet, ami ideiglenes árfolyamgyengülést okozhat. Így az elemzők 2015-ben sem számítanak a forint erősödésére: az év végére 316, éves átlagban pedig 315 forintos árfolyamot prognosztizálnak. A Fed laza monetáris politikájának feladása és az amerikai gazdaság erősödése mellett az euró dollárárfolyama az év végéig 1,28 körüli szintre süllyedhet, ezért 2015 végére 247, éves átlagban pedig 244 forintos dollárt prognosztizálnak. A FŐBB ÁGAZATOK TELJESÍTMÉNYE Ipar 2015-ben legjelentősebb kereskedelmi partnereink növekedése csak kis mértékben erősödik az előrejelzések szerint, 2014 magas bázisán így a kivitel bővülése lassul, amit a belföldi eladások mérsékelt emelkedése nem ellensúlyoz re ezrét 5 és 6 százalék közötti ipari dinamikát várnak. Építőipar 2015-ben az építőipar 3-4 százalékos növekedésére számítanak az elemzők. Agrárgazdaság évben a növénytermesztési és kertészeti termékek előállításának mennyisége várhatóan 4 5 százalékos, az élőállatok és állati termékek előállítása 6 7 százalékos bővülését jósolják. Így a teljes mezőgazdasági termelés volumene 5 6 százalékkal növekedhet, értékben ennél valamivel kevésbé. A növénytermesztés értékesítési volumene több mint 10 százalékkal, a vágóállat-felvásárlásé pedig 5 6 százalékkal haladja meg a évit. A tejértékesítés 8 9 százalékkal nő, a tojásértékesítés közel ennyivel esik vissza, az előrejelzések szerint. A hazai élelmiszerfogyasztás bővülésére 2015-ben az előre jelzések szerint csak szerény mértékben lehet számítani, ezt 2 3 százalékponttal haladhatja meg az export és import növekedése. Az agrárágazat teljes külkereskedelmi szaldója 3 milliárd euró fölé emelkedhet. 14 Doing Business in Hungary 2015

15 Összefoglaló számszerű előrejelzés (előző év= 100%) Megnevezés * 2014* 2015* Világgazdaság GDP termelés 103,5 103,2 103,4 104,0 Ebből - Eurózóna 99,3 99,6 100,9 101,5 Németország 100,9 100,5 101,7 101,6 Infláció a fejlett országokban (%) 2,0 1,4 1,6 1,7 Áruk- és szolgáltatások a világkereskedelemben 102,8 103,1 104,0 105,0 Magyar gazdaság GDP termelés 98,3 101,1 103,1 102,3 Bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP-ben 96,3 105,8 112,0 104,0 Háztartások fogyasztása 98,3 100,0 101,8 101,6 Beruházások 94,8 107,2 115,5 103,0 Háztartások nettó megtakarítása 5,4 5,3 5,6 8,0 Vállalatok nettó megtakarítása 2,8 3,0-1,6-1,9 Reálkereset 96,6 103,1 104,0 102,4 Foglalkoztatottak száma munkaerő-felmérés szerint, évi átlag (ezer fő) 3 877, , Munkanélküliség rátája, évi átlag 10,9 10,2 8,1 9,0 Kivitel (folyó áron, euróban) 100,0 101,7 105,7 104,5 Behozatal (folyó áron, euróban) 100,5 102,0 105,9 104,5 Külkereskedelmi mérleg egyenlege, millió euró Folyó fizetési mérleg egyenlege, millió euró Külső finanszírozási képesség a GDP %-ában 4,5 7,8 7,1 5,7 Államháztartás egyenlege a GDP %-ában (ESA 95) -1,9-2,4-2,7-2,9 Államadósság a GDP százalékában 79,8 79,3 79,7 79,4 Infláció, évi átlag (%) 5,7 1,7 0,1 2,4 Jegybanki irányadó kamat, év végén (%) 5,75 3,00 2,10 2,80 3 hónapos állampapír hozama, év végén (%) 5,8 2,96 2,1 3,0 forint/euró árfolyama, év végén 291,3 296, forint/dollár árfolyama, év végén 220,9 215, Ipari termelés 98,2 101,1 108,0 105,5 Építőipari termelés 93,4 108,5 118,0 103,5 Mezőgazdasági termelés 89,8 111,0 105,5 102,5 * Pénzügykutató Zrt. prognózis Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Nemzeti Bank, IMF Forrás: Doing Business in Hungary

16 1.9 Tőkepiac: a Budapesti Értéktőzsde A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) zajlik a Magyarországon bejegyzett nyilvános részvénytársaságok részvényeinek, a cégek és a magyar állam által kibocsátott kötvények, egyéb értékpapírok kereskedelme. A Budapest Értéktőzsdén négy szekcióban folyik kereskedelem: részvénypiac, kötvénypiac, derivatívak és tőzsdei áruk szekciókban. Bővebb információk a BÉT-ről és vezető indexéről (BUX) a tőzsde honlapján: A Budapesti Értéktőzsde több nemzetközi szakmai szövetség és szervezet teljes jogú tagja: Európai Értékpapírforgalmazó Tőzsdék Szövetsége (Federation of European Securities Exchanges, FESE: Nemzetközi Tőzsdeszövetség (World Federation of Exchanges, WFE: Pénzügyi Információszolgáltatók Szövetsége (Financial Information Services Division / Information Industry Association, FISD/IIA Határidős Piacok Egyesülete (Association of Futures Markets, AFM: Vízumok, munkavállalási és tartózkodási engedélyek A Magyar Köztársaság vízumokat illető előírásai az Európai Unió és a Schengeni Egyezmény előírásaival és ajánlásaival összhangban vannak. Magyarország 2007 decemberében csatlakozott a schengeni országokhoz. Magyarország schengeni tagságának következtében lényeges kiemelni, hogy bármely más schengeni ország által kibocsátott vízum és tartózkodási engedély a Magyar Köztársaságban is érvényes, és ugyanígy a külföldi magyar képviseletek által kibocsátott vízumok, valamint a magyar nemzeti hatóságok által kibocsátott tartózkodási engedélyek is érvényesek a teljes schengeni területen, ahogy a schengeni országokban kibocsátott vízum bélyeg felirata is megerősíti: érvényes minden schengeni államban. A schengeni vízum- és belépési előírások csak a 90 napot meg nem haladó tartózkodások tekintetében alkalmazandók. Az ennél hosszabb időszakra vonatkozó vízumeljárási szabályokat a tagországok külön szabályozzák. További részletes tájékoztatás a belépési és tartózkodási engedélyek feltételeiről és a vonatkozó eljárásokról, valamint azoknak az országoknak a listája, amelyek állampolgárai vízum nélkül utazhatnak be Magyarországra és az Európai Unión kívül országok állampolgárait érintő külön szabályok a Külügyminisztérium honlapján ( konzuli-szolgalat-kulfoldon) találhatók Egyéb hasznos információk Magyarország a metrikus mértékegységeket alkalmazza. A dátumok magyar helyesírás szerinti sorrendje: év/hónap/nap. Az élelmiszerkereskedelemben január 1-től a magyar helyesírás szabályaitól eltérően, az EU előírásaival összhangban nap/hónap/év sorrendben kerül a szavatossági idő rögzítésre. 16 Doing Business in Hungary 2015

17 Írásban a számjegyek közötti vessző a tizedes jegyeket, a pont pedig az ezres elválasztót jelöli. Időzóna Magyarország a közép-európai idősávba esik (CET, Central European Time Zone), ami a greenwichi középidőnél egy órával több. Magyarország is alkalmazza a nyári időszámítást, ami a március utolsó hétvégéjétől október utolsó hétvégéjéig tartó időszakban, a szokásos időhöz képes egy órával későbbi időt jelent. Szokásos üzleti nyitva tartás: Irodák, hivatalok: 8:00-16:00, szombat, vasárnap szünnap Kiskereskedelem: hétfőtől péntekig 10:00-18:00, szombaton 9:00-13:00 Bevásárló központok, hipermarketek: hétfőtől vasárnapig 7:00-21:00 ( től vasárnap zárva tartanak) Éttermek: 12:00-22:00 Az itt jelzett nyitvatartási idők nem teljes körű felsorolást tartalmaznak, csak irányadónak tekinthetők és ezektől lényegesen eltérő nyitvatartási idők is lehetségesek és elterjedtek évi ünnepnapok: január 1. Újév március 15. Nemzeti ünnep április 6. Húsvét hétfő május 1. a Munka ünnepe június 25. Pünkösd augusztus 20. Államalapítás ünnepe október os Forradalom Ünnepe november 1. Mindenszentek napja december 24. Szenteste december Karácsony Doing Business in Hungary

18 2015. évi szabadnapok és szombati munkanapok: január 2. (péntek) szabadnap január 17. (szombat) munkanap május 1. (péntek) szabadnap augusztus 8. (szombat) szabadnap augusztus 21. (péntek) pihenőnap október 23 (péntek) szabadnap december 12. (szombat) munkanap december 24. (csütörtök) pihenőnap Budapest és néhány nagyobb európai város távolsága: Bécs, Ausztria: 243 km Frankfurt am Main, Németország: 964 km Róma, Olaszország: km Párizs, Franciaország: km Prága, Csehország: 525 km Varsó, Lengyelország: 741 km Bukarest, Románia: 821 km Kijev, Ukrajna: km Amsterdam, Hollandia: km 18 Doing Business in Hungary 2015

19 2. Néhány, a gazdasági társaságokat érintő lényeges jogszabály 2.1 A polgári jog új szabályozása A Polgári Törvénykönyv tartalma március 15-től hatályos a év V. törvény, az új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban Ptk.), amely egységes rendszerbe foglalja és átalakítja a magánjogi viszonyokra vonatkozó teljes általános szabályrendszert. A Ptk. a következő magánjogi kérdések kódex jellegű szabályozását tartalmazza: A polgári jog alapelvei Természetes személyekre vonatkozó szabályozás Jogi személyek szabályozása (ideértve a gazdasági társaságok részletes szabályait) Családjog Dologi jog és ingatlan-nyilvántartás Kötelmi jog, egyes szerződéstípusok és károkért való felelősség Öröklés A Ptk. egyes rendelkezéseinek hatályba lépése A Ptk. általánosságban március 15-én lép hatályba, és a vonatkozó hatályba léptető törvény eltérő rendelkezése szerint az ezt követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint az ezt követően megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A szerződések (kötelmek) tekintetében az általános szabály, hogy a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, Doing Business in Hungary

20 megtett jognyilatkozatokra a hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit azaz a korábbi Ptk. szabályozását kell alkalmazni. Mindemellett a felek megállapodhatnak abban, hogy a március 15-e előtt kötött szerződésüket teljes egészében a Ptk. hatálya alá helyezik. A szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre vonatkozó rendelkezéseket a hatályba lépést követően tanúsított károkozó magatartás esetén kell alkalmazni, azonban folyamatos károkozás esetén, amennyiben az a hatálybalépést megelőzően megkezdődött, a korábbi szabályok alkalmazandóak. A Ptk. hatálybalépéséről és átmeneti rendelkezéseiről szóló törvény emellett a Ptk. egyes könyveihez kapcsolódóan további részletszabályokat tartalmaz a hatálybalépést és alkalmazást illetően. A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok hatályba lépéséről részletesen lásd a pontot. 2.2 A Ptk. szerződésekre vonatkozó lényegesebb általános szabályai A szerződéses szabadság és a jognyilatkozatok alakja A szerződéses szabadság elve alapján a felek szabadon köthetnek szerződést, szabadon választják meg a másik felet és a szerződés tartalmát szabadon állapítják meg, azaz a Ptk. szabályaitól eltérhetnek, amennyiben azt a jogszabály nem tiltja. A szerződés egyes feltételeit a szerződés egészével összhangban kell értelmezni. A szerződéses jognyilatkozatokat a felek szóban, írásban és ráutaló magatartással is megtehetik. Jogszabály vagy a felek megállapodása szerződéses és egyéb jognyilatkozatokra meghatározott alakot rendelhet, ez esetben a jognyilatkozat ebben a formában érvényes. A felek kifejezett rendelkezése alapján a hallgatás is jognyilatkozatnak minősülhet. Olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatot tartalmazó okirat készült, a jognyilatkozat akkor érvényes, ha az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát valamelyik tanú vagy a hitelesítő személy az aláírónak elmagyarázta Képviselet A Ptk. eltérő rendelkezése hiányában jognyilatkozatot képviselő útján is lehet tenni. Ügyleti képviseleti jogot meghatalmazással lehet létrehozni. Az ügyek egyedileg nem meghatározott körére vonatkozó általános meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség A felek kötelesek nem csak a szerződés fennállása alatt, hanem a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél és megszüntetése során is együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. Ha a tárgyalások alapján a szerződés létrejön, ezen kötelezettségét megszegő fél köteles a másik fél ebből eredő kárát a szerződésszegésből eredő károkra vonatkozó szabályok szerint megtéríteni. Magáért a szerződés létrejöttének elmaradásáért a feleket kártérítési kötelezettség nem terheli, de ettől függetlenül az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megsértéséért a jogsértő fél kártérítési kötelezettséggel tartozik a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint A szerződés létrejötte A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre, ahhoz a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A fél által lényegesnek minősített kérdést, illetve azt, hogy abban való egyezség híján a fél nem kíván szerződést kötni, egyértelműen kifejezésre kell juttatni. 20 Doing Business in Hungary 2015