ERDÉSZETI KISFÜZETEK Magán-erdıgazdálkodási Tájékoztató Iroda. Barkóczy Zsolt Ivelics Ramón Energetikai célú ültetvények. Sopron, 2008.

Átírás

1 ERDÉSZETI KISFÜZETEK Magán-erdıgazdálkodási Tájékoztató Iroda Barkóczy Zsolt Ivelics Ramón Energetikai célú ültetvények Sopron, 2008.

2 Barkóczy Zsolt Ivelics Ramón Energetikai célú ültetvények Készült: Magán-erdıgazdálkodási Tájékoztató Iroda Erdészeti kisfüzetek sorozatában Kiadja: Nyugat-magyarországi Egyetem Erdıvagyon-gazdálkodási Intézet Támogatta: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Utánrendelési cím 9400 Sopron Bajcsy-Zsilinszky u. 4. Borító és szerkesztés: Schiberna Endre Borító kép: Barkóczy Zsolt Készült: a Lıvér-Print Kft nyomdájában

3 Tisztelt Olvasó! Az energiafelhasználás nagymértékő növekedése és a globális klímaváltozás hatására egyre több szakember, kutatócsoport és politikus hangoztatja, hogy változtatásra van szükség. Elsısorban el kell érni, hogy a fenntartható fejlıdés érdekében növekedjen a világ energia felhasználásában a megújuló energiahordozók részaránya. Ezt a folyamatot segítheti elı a minirotációs energetikai faültetvények hasznosításának fejlesztése, ami a jelen kiadványunk fı témája. Az energetikai célú növénytermesztés nem csak a társadalom számára elınyös, de a termıföld hasznosításának a tulajdonos számára is egy ésszerő formája. Különösen ott gazdaságos ezen ültetvények alkalmazása, ahol a termıföld minısége nem teszi lehetıvé a hagyományos növénykultúrák versenyképes mővelését. Felkérjük most az olvasót, hogy tartson velünk e kiadvány lapjain, és ismerje meg az energetikai célú termesztésre alkalmas növényeket, az alkalmazható eljárásokat, a szükséges gépeket és a témához tartozó egyéb kérdéseket! Ha felkeltettük érdeklıdését, további információért keressen bennünket bizalommal a Magán-erdıgazdálkodási Tájékoztató Iroda elérhetıségein! a Szerzık

4

5 Energianövények legfontosabb jellemzıi 1. Energianövények legfontosabb jellemzıi Az energetikai faültetvények olyan mezıgazdasági mővelési ágba tartozó területen létesített célültetvények, amelyek gyorsan nagy mennyiségő dendromasszát termelnek, illetve a fatermesztés mellett racionális földhasznosítást is szolgálnak. A minirotációban termelt energiafa megújuló energiahordozó, amely eltüzelése esetén annyi CO 2 szabadul fel a légkörbe, mint amennyit termesztése során a légkörbıl leköt (zárt CO 2 -ciklus). A biomasszát mint energiahordozót többnyire szilárd energiahordozónak tekintik, holott az energetikai hasznosítás lehetıségeinek és igényeinek megfelelıen különbözı felkészítettségi fokon és három halmazállapotban (szilárd, folyékony, gáz) állhat rendelkezésre. Az EU adatbázisaiban többféle olyan biomassza is szerepel, melyek hazai szerepe még nem tisztázott. Az energiatermelésre számításba vehetı növények száma szinte korlátlan, hiszen lignocellulózként mindegyik alkalmas a környezetbarát energiatermelésre a napenergia megkötése révén, és a zárt CO 2 -körforgalom elınyeinek megjelenése mellett. Továbbá fontos megemlíteni, hogy hazánkban, adottságainkból (és korlátainkból) következıen, hagyományosan fontos szerepe van a mezıgazdaságnak. A környezetünkben ható folyamatok mellett azonban nyilvánvaló, hogy a hagyományos mezıgazdasági hasznosításból jelentıs területek kivonására kerül sor. Ezek a földterületek azonban nem feleslegesek, hanem igen nagy haszonnal mővelhetık, ha a hagyományos gondolkodás szerint kétszektorú (növénytermesztés, állattenyésztés) mezıgazdaság háromszektorúvá (élelmiszernövény-termesztés, állattenyésztés, ipari és energetikai ültetvénygazdálkodás) alakul át. Ezzel az új eljárással nemcsak a hazai környezetbarát energiahordozó-bázis bıvül, hanem a mezıgazdaság jövedelmezısége is javítható. Az energianövény kiválasztás jelenleg fontos szempontjai a következık: többféle termesztés-technológia megvalósítása váljon lehetıvé, egy-egy már jól kialakult nemzetgazdasági ágazat technológiái és mőszaki megoldásai legyenek hasznosíthatók, legyen megoldás az intenzív és az ex- 5

6 Energianövények legfontosabb jellemzıi tenzív termesztési és hasznosítási technológiák alkalmazására, a lehetı legkülönbözıbb termıhelyi viszonyokra lehessen választani közülük. Mindemellett a faültetvények alaki és egyéb jellemzıi, valamint a lágyszárú energianövények tulajdonságai alapján, az energianövényeket az 1. táblázat szerint csoportosíthatjuk. 1. táblázat: Az energianövények csoportosítása Fásszárúak Energianövények Lágyszárúak Faültetvények Egynyári Évelı Fa-alakúak Cserjefélék Kender Nád Nyárfélék Főzfélék Akác Egyéb Főzfélék Egyéb Triticálé Energiafő Főz Nyárfajok fajok Fa- Főz alakúak Nyár klónok klónok Forrás: Ivelics, Akác Bálványfa Akác fajták Császárfa és egyéb Főz fajok Energiaerdı Gyalogakác Repce Kínai nád Főz klónok Egyéb Egyéb Egyéb Hazánkban alkalmazható és feltételesen alkalmazható energianövények: energiafő (Szarvasi 1, Elymus elongatus ssp. ponticus (Podp.) Melderis) rostkender (Cannabis sativa L.) pántlikafő (Phalaris arundinacea L.) nádfélék (közönséges nád - Phragmites spp., olasznád - Arundo spp.) kínainád (Energianád, Miscanthus synensis spp.) nemesnyár (Poplar spp.) főzfélék (Salix spp.) akác (Robinia pseudoacacia) egyéb lágy- és fásszárú növény Energetikai faültetvények legfontosabb jellemzıi A vonatkozó hazai jogszabály (71/2007. Korm. rend.) sarjasztatásos és hengeres energetikai faültetvény kategóriákat határoz meg. A sarjasztatásos energetikai faültetvény esetén a vágásforduló nem haladhatja meg az 5 évet, a hengeresé pedig a tizenöt évet. Mindemellett korábbi, a hasznosításhoz közelebb álló lehatárolást hoz létre a következı csoportosítás, a vágásforduló hossza szerint beszélhetünk: mini (1-5 év), midi (5-10 év), 6

7 Energianövények legfontosabb jellemzıi rövid (10-15 év), közepes (15-20 év), hosszú (20-25 év) vágásfordulójú faültetvényekrıl. A sarjasztatásos üzemmódnál a vágásforduló, azaz a betakarításra kerülı állomány kora 1-3 év, maximum 5 év, és az ültetvény üzemeltetési ideje maximum 15 év lehet, míg az újratelepítéses üzemmódnál a maximális vágásforduló 5-15 év. A sarjasztatásos energetikai faültetvényekre jellemzı az igen magas tıszám (12-15 ezer db/ha), és a legnagyobb letermelhetı dendromassza mennyiség. Az újratelepítéses energetikai faültetvények esetében szintén a termıhelynek megfelelı, a legnagyobb tömeget adó fafajjal történik a telepítés, kisebb (8-10 ezer db/ha) tıszámmal, de hosszabb (8-15 éves) vágásfordulóval történik a hasznosítás. Az energetikai faültetvényeknél alkalmazható fafajok elsıdlegesen azok, amelyek nagy növekedési eréllyel bírnak, különféle termıhelyeken termeszthetık. A sarjasztatásos üzemmódhoz alkalmazott fajták a habitust tekintve lehetnek: bokorfélék és fa-alakúak. Mindkét esetben a sarjasztatásos üzemmódban való alkalmazás esetén jól és több alkalommal sarjasztatható fajtákat kell alkalmazni. Ezeket a fajtákat az energetikai ültetvények létesítésére nemesítik, ezért csak az ilyen fajtát igazoló tanúsítvánnyal rendelkezık telepítése engedélyezhetı. Az erdészeti célra nemesített fajták sarjasztatásos üzemmódban többször ismétlıdı vágás esetén nem használhatók. Elsısorban a nemesnyárak, főzek klónjai, fajtái és az akác alkalmazandók. Kísérletek történtek egyéb fafajokkal is (pl.: pusztaszil, bálványfa, gyalogakác, zöld juhar, császárfa stb., de ezek jelentısebb alkalmazása nincs Magyarországon). A hozamot általában t/ha/év mértékegységben adják meg (ahol t jelenti a betakarításkor meglévı nedvességtartalmú (40-50%) tömeget). A hozamot igen sok tényezı befolyásolja. Elsısorban a termıhely-típus, de ezen kívül a fafaj, fafajta, a sortechnológia, a betakarítás és egyéb a termesztés-technológiához szorosan hozzátartozó tényezık. 7

8 Energianövények legfontosabb jellemzıi A hozamra vonatkozóan átlagos értékeket lehet mondani, amelyek a következık: hazai főz fajták t/ha/év, olasz és német nemes nyár fajták t/ha/év, az akác 6-20 t/ha/év hozamot tudnak produkálni Lágyszárú energianövények legfontosabb jellemzıi Jellemzıjük a ha-onkénti igen nagy növény(hajtás)-szám, a viszonylag kis növénymagasság, a mezıgazdálkodásban kialakult technológiák-, és a kialakult mőszaki megoldások alkalmazhatósága. Ezen növények és technológiák alkalmazásának nagy elınye az, hogy a mezıgazdálkodásban alapvetı mőszaki-technológiai megváltoztatására, változtatásokra nincs, vagy alig van szükség, de a megtermelt biomassza évenkénti betakarítása, illetve a növények életciklusa miatt a betakarítások száma nagy és nem halasztható. Hazai kísérleti eredményekkel rendelkezünk a következı növényeknél: Egynyaras növények: repce, triticálé, rostkender stb. Évelı növények: pántlikafő, nádfélék, kínai nád, energiafő stb. Az energianövények olyan mezıgazdasági kultúrák, melyeket kifejezetten energetikai célra termesztenek, vagyis fıtermények. A hagyományos mezıgazdasági termelés során keletkezett lágyszárú melléktermékek felhasználásának nagy elınye, hogy a fıtermék árában az elıállításuk költsége már részben megjelent, így eltüzeléskor a tüzelıanyag árát egy nagyságrenddel alacsonyabbnak lehet tekinteni, mint a kifejezetten energia célra termesztett növényekét. Ezzel szemben az energianövények elıállításának minden költsége a fıtermékként jelentkezı szilárd növényi biomasszában kell, hogy megtérüljön, egységnyi hozamaikra esı fajlagos költségük tehát döntı lehet felhasználásuk gazdaságosságát illetıen. A lágyszárú és fás szárú energianövények megkülönböztetése nemcsak növénytani szempontból kézenfekvı, de több olyan különbség is van a két növénycsoport között, mely a termesztés, felhasználás és hasznosítás esetén rendkívül jelentıs lehet. 8

9 Energetikai célú növények termesztési és hasznosítási tapasztalatai 2. Energetikai célú növények termesztési és hasznosítási tapasztalatai 2.1. Energetikai faültetvények Széleskörő kísérletek folynak rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvényekkel. Ennek oka elsısorban az, hogy a világ fafelhasználásában a lágyfák iránti kereslet fokozatosan emelkedik, illetve az elızıekben említett globális regionális környezetvédelmi problémák miatt, a dendromassza-bázisú energiatermelés alapanyag igénye rohamosan emelkedik. (Hazánkban évtıl a évre 50%-kal nıtt a fa alapú energiatermelés alapanyag igénye ideértve a lakossági, a hı- és villamosenergia-termelés nyersanyag igényét.) A rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvények létesítésével, üzemeltetésével kapcsolatban számos példát találhatunk a világban. Európában Svédországban, Németországban, Nagy-Britanniában, Horvátországban, Szerbiában és Montenegróban, Finnországban, Magyarországon találhatunk intenzív kísérletezést. Ezekben az országokban elsısorban főz, nyár, akác, nyír és éger klónokkal végeznek vizsgálatokat. Magyarországon, ezeken kívül pusztaszillel és bálványfával is találhatunk kísérleti parcellákat. Mindemellett a mediterrán európai országokban eukaliptusz ültetvények is találhatók. Európán kívül az USA, Ausztrália, Új- Zéland, Mexikó, valamint néhány ázsiai ország kísérletezik elsısorban fás szárú energetikai ültetvények üzemeltetésével. Az elızı országokban eukaliptusszal, trópusi fafajokkal, valamint az USA-ban akáccal. Az utóbbi idıben egyre fontosabb szereppel rendelkezik az energiagazdálkodásban a rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvény. Ennek oka az, hogy jelentısen nı a kisebb-nagyobb hıenergiát termelı főtımővek, a villamos energiát termelı erımővek, valamint a lakosság biomaszsza, dendromassza alapú energiahordozó igénye. A növekvı igényeket a hagyományos erdıgazdálkodásból nem lehet kielégíteni, mert a természetesen és hagyományosan kezelt erdık éves hozama csak 1,0-1,5 odt/ha/év dendromassza. (Az odt angol nyelvterületen, a rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvények nemzetközi szakirodalmában széleskörően elfogadott és elterjedt mértékegysége, amelynek jelentése oven dried tons, vagyis abszolút száraz tonna.) 9

10 Energetikai célú növények termesztési és hasznosítási tapasztalatai A minirotációs energetikai célú faültetvények átlagos hozama élı nedves t/ha/év-ig, 5-25 odt/ha/év-ig terjedhet, a termıhely, a klíma, a fafaj és a termesztés-technológia függvényében. A mini vágásfordulójú dendromassza ültetvények energetikai hasznosításával kapcsolatos elınyök a következık: A biomassza ezen belül a rövid vágásfordulójú faültetvények a napenergia hasznosításának legegyszerőbb, egyben teljes mértékben a természetes folyamatokba illeszthetı megoldása, Az energetikai célú rövid vágásfordulójú faültetvény mint energiahordozó megújuló, valamint bıvítetten megújítható. Elıállítása során az élıhely értéke javul, mert Hasznosításával fosszilis energiahordozókat lehet kiváltani, amellyel az országok importfüggısége csökkenthetı, A dendromassza energetikai hasznosítása során a lignocellulózok anyagi összetételébıl adódóan a káros anyag emissziók jelentısen csökkennek, a fosszilis energiahordozók felhasználásához képest, A rövid vágásfordulójú faültetvények energetikai hasznosítása lehetıséget biztosít a decentralizált energiatermelés megvalósítására, amely európai unió biomassza akciótervének egy kulcsfontosságú momentuma, Rendszeresen és biztonságosan újratermelhetı, valamint állandóan megújuló, A szántóföld racionális hasznosításának egyik módja, CO 2 felhasználásával és O 2 termelésével csökkentheti a föld klímájában várhatóan bekövetkezı változásokat, Megfelelı termesztés-technológia kialakításával környezetkímélı, Az energetikai faültetvények által szolgáltatott dendromassza alacsony kénés hamutartalma miatt kevésbé szennyezi a környezetet, mint a fosszilis energiahordozók, Elégetése során keletkezı hamu tápanyag utánpótlásra alkalmas, bizonyos korlátozások kikötése mellett, Eloszlása az ország területén viszonylag egyenletesebb, mint a fosszilis energiahordozóké, és az energiaimport függıség csökkenthetı, Minden felhasználó körzetében az optimális szállítási távolságon belül elhelyezhetı a dendromassza, valamint létrehozása nemcsak az energiagazdálkodást, hanem a mezıgazdálkodást, a vidékfejlesztést is érinti, munkalehetıséget teremt. 10

11 Energetikai célú növények termesztési és hasznosítási tapasztalatai A mini vágásfordulójú energetikai célú faültetvények hátrányai: A közvélemény az energetikai faültetvényeket elsısorban a technológiai ismeretek hiánya miatt ma még csak hátrányait tartja számon, Energiasőrősége alacsonyabb, mint a fosszilis energiahordozóké, ezért nagyobb mennyiséget kell begyőjteni és kezelni, Rendelkezésre állása szezonális a faanyag biológiai tulajdonságai révén, Nedvességtartalma változó, ami nehezítheti a hatékony felhasználást, Az agrár és erdész szakemberek, elsısorban az energetikai ismeretek hiánya miatt elıítélettel kezelik a dendromassza energetikai hasznosítását. A társadalom, a gazdaság, az ipar növekedése egyre több faanyagot igényel. Az energetikai fejlesztések hatására a növekvı alapanyagigényt a természetszerő erdık nem tudják kielégíteni, ezért a rövid vágásfordulójú faültetvények termesztése, szinte az egyetlen megoldás a természetes és természetszerő erdık tehermentesítésére. A szükségletek túl gyors ütemben növekednek ahhoz, hogy a természetes erdık azokat el tudják látni. Az ipar, az energetika egységes minıségő, nagy mennyiségő faanyagot igényel. Az energetikai és egyéb szükségletek kielégítésének feltétele, hogy a faanyag önköltségi ára minél jobban csökkenjen, amely csak a rövid vágásfordulójú faültetvényekkel lehetséges. Hazánkban, az utóbbi évtizedekben az 1970-es évektıl kezdıdıen egyre több kutató vetette fel a dendromassza energetikai hasznosításának lehetıségeit. Majd a XX. végére, illetve a XXI. század elejére a technológiai, valamint az energetikai fejlesztések megkövetelték a biomaszsza, ezen belül a dendromassza egyre nagyobb mértékő energetikai hasznosítását. Napjainkban a minirotációs faültetvények termesztésének fejlesztése és termesztési területének növelése a növekvı ipari és energetikai igények kielégítése érdekében elengedhetetlen. A kutatások eredményeképpen megállapítható, hogy hazánkban minirotációs energetikai célú fatermesztésre elsısorban a nyár, a főz, az akác, valamint néhány jelenleg még kísérlet alatt álló fafaj, illetve fafajta alkalmazható. A korábbi hazai faültetvények kísérletek alapján megállapítható, hogy alapvetıen erdészeti célú vizsgálatok történtek. A vizsgálatok megállapították, hogy ezek a faültetvények elsısorban nagy tömegő biomassza 11

12 Energetikai célú növények termesztési és hasznosítási tapasztalatai elıállítására alkalmasak, de minıségi faanyag-termelésre nem megfelelıek. Továbbá az erdészeti szakemberek nem látják alkalmazhatónak a faültetvények minirotációs hálózatban való termesztését, annak ellenére, hogy a kisebb növıtér az elsı években nagyobb dendromassza produkciót eredményez. Az eddigi kísérletek tapasztalatai szerint az energetikai faültetvényeken lehet megtermelni a legnagyobb dendromassza hozamot a legrövidebb idı alatt. Az energetikai faültetvények létesítésére alkalmas fafajokkal szembeni követelmények a következık: fiatalkori intenzív növekedés, jó sarjadó-képesség, a faanyag nagy térfogati sőrősége, magas szárazanyag produkció, jó ellenálló képesség biotikus és abiotikus károsításokkal szemben, jó égési tulajdonságok, viszonylag gyors vízvesztés, száradás, könnyő kitermelhetıség és feldolgozhatóság. A kísérletekbıl kitőnik, hogy szükségesek további energetikai célú faültetvény vizsgálati helyek kialakítása, elsısorban azért, hogy hazánk számára megfelelı, nagyüzemi, minirotációs energetikai célú faültetvény termesztés-technológiát lehessen kialakítani Lágyszárú energianövények A lágyszárú energianövények termesztési és hasznosítási tapasztalatai esetén, a fontosabb eredményeket, tapasztalatokat növényenként emeljünk ki. A kender (Cannabis sativa L.) egynyári növény. Termesztéséhez minden évben talaj-elıkészítés, vetés, növényvédelem, betakarítás és cikluszáró talajmegmunkálás tartozik. Energetikai célra a nádfélékhez hasonló módon (aprítás, vagy bálázást követıen direkt tüzelés, biobrikett és energetikai pellet elıállítása) használható fel. A számított energiahozam: kb. 230 GJ/ha/év. Szükséges kiemelni, hogy a kender betakarítása és az aprítása nehézkes, még nem teljesen megoldott. 12

13 Energetikai célú növények termesztési és hasznosítási tapasztalatai A pántlikafő (Phalaris arundinacea L.) évelı, hosszú tarackos, ritka bokrú szálfő. Általában 4-5 évig hasznosítható. Nagy vízigényő, kozmopolita elterjedéső faj. Vízzel bıségesen ellátott, semleges, humuszos agyag-, vályog-, hordalék-, vagy humuszos homoktalajokat szereti. Termıképessége félintenzív öntözött körülmények között zöld t/ha, intenzív körülmények között zöld t/ha. A Szarvasi-50 zöld pántlikafő a magas altalajviző-, és az öntözött területeken t/ha hozamot ér el, de jól tőri a szárazságot is. A nádból (Phragmites spp.) régóta készítenek különbözı anyagokat az építıipar, a hangszergyártás és egyéb felhasználás számára. A közönséges nád (Phragmites communis) hagyományosan tetıfedı alapanyag, azonban Európában több helyen található nádültetvényeket, amelynek elsı osztályú részét az építıiparban, másodosztályú részét pedig tüzelıanyagnak hasznosítanak. A kifejlett egyedek 1,5-3 méter magasságot érnek el. Átlagos hozama elérheti t/ha/év-et. Kifejezetten jól tömöríthetı, jó minıségő biobrikett készíthetı belıle. Az olasz nád (Arundo donax) hasonló, de sokkal magasabbra nı (6 m), mint a közönséges nád. Általában melegebb és szárazabb helyeken él. Néhány éven keresztül évi hozama tonna szárazanyag is lehet hektáronként, amelyet rosttermelés, valamint energetikai hasznosításra, biogáz termelésre, tüzelésre hasznosítanak. A kínainád (Energianád, japánfő, Miscanthus synensis spp.) távol-keleti eredető, de Európában már több mint 70 éve szelektált növény. Humuszos, laza talajt kedvel. Elınyös a tarackokhoz közeli (0,5 m) talajvízszint, de az elárasztást alig tőri. Az egy éves növény fagyérzékeny. A földfeletti szárrész minden évben elszárad, a következı évi szárak a rizóma-rügyekbıl hajtanak ki. A növény elsı évben elsısorban rizómáit fejleszti, a szár magasság 1-1,5 m, és a ha-onkénti hozam 2-5 tonna zöldanyag. A második évben a hajtásszám jelentısen megnı, a szármagasság 1,5-2 m, a ha-onkénti hozam 7-16 t. A harmadik évtıl az állomány záródik. A tövek átmérıje cmben állandósul, és a hozam t/ha zöld anyag. Betakarítása a kukoricaszár betakarítására alkalmas gépekkel történhet, de célszerőbb sorfüggetlen vágószerkezettel szerelt járvaszecskázókat 13

14 Energetikai célú növények termesztési és hasznosítási tapasztalatai használni. A Miscanthus anyaga energianyeréshez aprítást, bálázást-, esetleg tömörítést (brikettálás, pellettálást) követıen hasznosítható. Az Energiafő (Szarvasi 1, Elymus elongatus ssp. ponticus (Podp.) Melderis) energianövényt a szarvasi Gyepkutató Kht. fejlesztette ki hazánkba. A magas tarackbúza és egyéb főfélék keresztezıdése. A növény igénytelen, fagy-, só- és sziktőrı. Körülbelül évig termeszthetı. Magassági eléri a 2-3 métert. Évente többször kaszálható, amelynek következménye, hogy a második és harmadik betakarítási alapanyag nagy része a levélbıl tevıdik ki, ezért ezeknek a betakarítási anyagoknak magas a hamutartalma, nagyobb, mint 8-10%. Hektáronkénti éves hozama tonna szárazanyag, amelynek főtıértéke MJ/kg között változik. Inváziós státusza még nem tisztázott, valamint a kutatások még nem támasztották alá a pontos növénytani besorolását. Energetikai és ipari alapanyagnak is megfelelı. Jól illeszthetı a mezıgazdálkodási termesztés-technológiákhoz, jól bálázható. A biogáz hozama kiemelkedik a főfélék közül, tehát alkalmas a biogáz termelésre. Azonban a főféléknek magas a hamutartalma, elsısorban magas a K, Si, Cl tartalma, amelynek köszönhetıen a hamuolvadáspontja magas, ezért speciális tüzelı berendezések szükségesek ezek energetikai hasznosítása során. Mindemellett további hátránya az energiafő alapú energiatermelésnek, hogy az energiafő betakarítása a mezıgazdasági munkákkal egyidıben zajlanak, amely megnehezíti a betakarítást. 14

15 Termesztés-technológia 3. Termesztés-technológia Az energetikai faültetvények esetén számos termesztés-technológiai változatot különíthetünk el. Az alkalmazható fafaj alapvetıen meghatározza a termesztés-technológia számos részegységét, hiszen a betakarítás idejét, módját, ezzel a telepítési hálózatot, az alkalmazható gyomirtás fajtáját és egyéb tényezıket is, amelyek részben vissza is hatnak az egyes technológiai részeknél lévı alternatív lehetıségekre. Az energetikai faültetvényekkel a gyors növekedéső fafajok kezdeti növekedési erélyét igyekeztek még jobban kihasználni. A hálózatot és a vágásfordulót igyekeztek egyre inkább leszorítani. Ezért alakult ki a minirotációs energetikai faültetvény fogalom is, amely a nagyon rövid vágásfordulójú faültetvényeket jelöli meg. Mint azt említettük a vonatkozó jogszabály (71/2007. Korm. rend.) sarjasztatásos és hengeres energetikai faültetvény kategóriákat határoz meg. A sarjasztatásos energetikai faültetvény esetén a vágásforduló nem haladhatja meg az 5 évet, a hengeresé pedig a 15 évet Termıhely-feltárás és fafaj választás A termıhely-feltárás jelentısége A fás növényzet ökológiai igénye, még rövid vágásfordulóban kezelt állapotban is, jelentısen eltér a mezıgazdasági növénytermesztési gyakorlattól. A mezıgazdasági gyakorlat egy éves rotációs idıvel dolgozik, a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvények még a legrövidebb rotációs idıszakban is a néhány évtıl 15 évig terjednek. A néhány évente levágott ültetvények gyökérrendszere is mintegy 15 évig hasznosítja a rendelkezésre álló termıhelyet, mivel az ültetvényeket 15 évig lehet üzemeltetni, amely üzemeltetési idıt célszerő ki is használni. A mezıgazdasági talajértékelésben elterjedt AK érték nem alkalmazható az adott talaj fás szárú vegetáció számára való alkalmasságának meghatározására. Nincs összefüggés az AK érték, és a talaj, termıhely minısége között a fás szárú vegetáció szempontjából, így egy alacsony AK értékő talaj lehet kiváló minıségő is energetikai faültetvény számára, amely számunkra jelenleg igen kedvezı. 15

16 Termesztés-technológia Az Európai Uniós irányelvek korábban a mezıgazdasági területek minél nagyobb arányú alternatív hasznosítását irányozták elı, természetesen akkor is elsısorban az élelmiszercélú termesztésre kevésbé alkalmas terültek alternatív hasznosítását. Az elmúlt 1-2 évben a világpiaci változások az élelmiszercélú növénytermelést részesítik ismét elınyben, és emiatt komoly feszültségek ( élelmiszerhiány lesz a bioenergetika miatt ) alakultak ki azon mezıgazdasági területek hasznosításánál, ahol mind az élelmiszercélú növény, mind valamely energetikai célból termelt növény (biodízel, bioetanol alapanyagai) is jól termelhetı, bár eddig egyik fél sem bizonyította saját igazát. A jövıben ezt majd az élelmiszerpiac fogja eldönteni. Az energetikai faültetvény üzemeltetésnek, termıhely vonatkozásában nem kell konkurálni az élelmiszercélú növénytermesztéssel. A lágyszárú mezıgazdasági kultúrák esetében a talajok felsı 30 cm-es rétegének, alkalmasint cm-es rétegének tulajdonságai számottevıek. Fás vegetáció esetében a folyamatos gyökérnövekedést figyelembe véve, néhány év alatt akár több méter is lehet a gyökerekkel átszıtt és feltárt talajréteg. Ezért a víz- és tápanyag-gazdálkodás szempontjából alapvetı kérdés a talajok termırétegének vastagsága, amely a legtöbb esetben nem egyezik meg a felsı humuszos szint vastagságával. A fás vegetációk esetében tehát egyetlen környezeti paraméter kiragadása, annak vizsgálata önmagában nem elegendı. A termıhelyek összhatásának vizsgálatára van szükség, amely a klimatikus adottságok mellett a hidrológiai viszonyokat, valamint a talajtulajdonságokat együttesen értékeli. (Ugyanazon talaj esetén jelentıs eltérést jelent pl.: többletvíz-hatás jelenléte.) A fás vegetáció közé sorolható a klasszikus erdıgazdálkodás erdıtelepítései is, a fás szárú növények, amelyek mind természetszerőek, mind pedig ültetvényszerőek is lehetnek. Hasonlóan az ültetvényszerő fás vegetációkhoz, az energetikai célú ültetvények telepítési tervének készítése sem képzelhetı el a tervezés ökológiai megalapozását, a termıhelyet optimálisan hasznosító fafajok megválasztását folyamatosan végzı termıhely-feltárási-, ökológiai vizsgálatok nélkül. A részletes termıhely-feltárás alapján ugyanis az egyes termıhely-típusok révén megállapítható a telepítésre javasolt fafajok, azok vélhetı növekedése, az ültetvény fatermıképesség szerinti ökonómiai osztályozása, a talaj-elıkészítés módja, a 16

17 Termesztés-technológia nevelési és betakarítási munkák tervezése, várható értékhozam becslése stb. Ezen ismeretek hiányában felelısségteljesen a telepítési terv nem készíthetı el. Ilyen alapvetı tényezı a fafaj-választás, várható hozam, mővelési technológia stb Termıhely-feltárás Az energetikai faültetvényt csak az arra alkalmas termıhelyen, a termıhelynek megfelelı fafajokkal szabad létesíteni. A termıhelynek leginkább megfelelı fafaj helyes megválasztásával akár 40-50%-kal is növelhetı a fatermés. Egy nem a termıhelyre való fafaj alkalmazása esetén az egész ültetvény rövid idın belül akár el is pusztulhat. Az energetikai faültetvény, illetve az energiaerdı létesítésének elsı lépése a helyszíni bejárással egybekötött terepi termıhely-feltárás, ami semmi mással nem helyettesíthetı. A termıhely-feltárás vázlatos ismertetése az 1. mellékletben látható. Meg kell állapítani az esetleges rejtett talajhibákat, melyek kizárhatják az energetikai ültetvény létesítését, és az elıírásoknak megfelelıen be kell győjteni a laborvizsgálatokhoz szükséges talajmintákat, illetve el kell készíteni a terepi termıhely-vizsgálati jegyzıkönyvet. A helyszíni bejárással egybekötött terepi termıhely vizsgálattal laboratóriumi vizsgálattal kiegészítve meg kell határozni az alkalmazandó fafajt és az alapvetı termesztés-technológiát. 17

18 18 Termesztés-technológia

19 Talaj-elıkészítés Termesztés-technológia A talaj-elıkészítésnek nemcsak az a célja illetve feladata, hogy megfelelı minıségő magágyat vagy ültetésre alkalmas területet állítsunk elı hanem, hogy az ültetvény további ápolásának a lehetıségét is biztosítsuk. A terület elıkészítése során elvégzendı feladatok attól függnek, hogy a terület milyen állapotban van. Abban az esetben, ha a területen tarló van, akkor a nyár közepén-végén, a felszínen lévı növényi anyagot tarlóhántással a földbe kell fordítani, hogy a lebomlási folyamatok megindulhassanak és tavaszra a lebomlás megfelelı mértékben megtörténjen. Akár dugvánnyal, akár csemetével történik a késıbbiekben a telepítés, illetve ha a telepítést követı elsı vegetációs idıszak elejéig nem bomlik le a beforgatott növényi anyag megfelelıen, akkor az megégetheti a telepített növény fejlıdı gyökerét, és növedékveszteséget, pusztulást okozhat. Jelentısen elgyomosodott terület esetén érdemes egy vegetációs idıszakot a gyomirtásra szánni vagy a telepítést megelızı vegetációs idıszak végén egy totális gyomirtást végezni. Ha megtehetjük, akkor a magról kelı gyomokat legkésıbb a virágzás befejezése elıtt irtsuk ki, ezzel legalább a magutánpótlást meg tudjuk akadályozni. A T 2 T 3 T 4 -es növények esetében a nyáron történı kezeléssel ezt biztosíthatjuk. A H 2 H 3 -as növények többszöri tárcsázással jól visszaszoríthatók. A G 1 G 3 -as növények esetén felszívódó totális gyomírószer (pl.: glifozát tartalmú) alkalmazása ajánlott. A vegyszeres kezelés elıtt érdemes szártépızést végezni, majd amikor a gyomnövényzet eléri az összefüggı cm magasságot, van megfelelı felület a vegyszer hatékony felvételére, akkor egy csapadékeseményt követıen kell a vegyszert kijuttatni, ezzel biztosítva a kezelés jó hatásfokát. A gyomkorlátozás egybeköthetı zöldtrágyázással is, amikor az adott talajnak megfelelı zöldtrágyanövénnyel vetjük be a területet. A vetett növény a vegetációs idı alatt kiszorítja, illetve visszaszorítja a gyomkonkurenciát, nyár végi talajba forgatása, lebomlása révén pedig a talajt tápanyagban gazdagítja, illetve javítja a talajszerkezetet. Mind a zöldtrágyázás, a szerves trágyázás és a tarlóhántás esetében érdemes a növényi anyaggal együtt nitrogén mőtrágyát (~400 kg/ha 34%N) is beforgatni a talajba, amely segíti, gyorsítja a lebomlást. 19

20 Termesztés-technológia A terület azon részén, ahol mezıgazdasági kultúra áll, legkésıbb az ısz folyamán a termény betakarítását be kell fejezni, hogy az ıszi talajmunkák elvégezhetıek legyenek. Az ıszi mélyszántás célja a talajszerkezet javítása, a téli csapadék befogadásának és megtartásának az elısegítése, illetve a korábbi évek rendszeres mezıgazdasági mővelése miatt kialakult általában kb. 35 cm mélyen lévı eketalp megszüntetése. A mélyszántás homoktalajok esetében történhet tavasszal. Az eketalp feltörése azért szükséges, mert a telepítésre kerülı fafaj gyökérfejlıdését, ezzel a víz- és tápanyagfelvételét gátolná, ami a növekedésben visszaesést okoz. A mélyszántás mélységét úgy kell megválasztani, hogy az alsóbb, fatermesztési szempontból kedvezıtlenebb tulajdonságokkal bíró rétegeket ne hozzuk a felszínre, a szaporítóanyag gyökérzónájába. Megfelelı viszonyok esetén elvégezhetı altalajlazítás, vagy rigolekézés (60-70 cm mélyen történı talajmővelés), amely az ültetvény számára hosszabb távon is kedvezı hatást tud kifejteni azáltal, hogy a termırétegnek egy nagyobb tartományában lehet biztosítani a kedvezıbb levegıés vízgazdálkodást. Az ıszi mélyszántás mélysége cm legyen, de a termıréteg alá nem szabad menni, azaz csak az A és B szintet érintheti ez a mővelet. Mivel ezekben a szintekben nincs talajhiba, amely a késıbbi fás vegetáció növekedését gátolná, ezek forgatása elvégezhetı. A mélyszántás után a tél folyamán a fagy aprítja a nagy rögöket, de ha szükséges, akkor tavasszal a területet tárcsával vagy boronával kell megmunkálni, illetve simítózni, hogy az ültetéshez megfelelı mértékben morzsás és egyenletes talajt kapjunk, illetve a talajt megfelelıen lezárjuk, hogy a tél folyamán elraktározódott csapadékot minél jobban vissza tudjuk tartani. Tömörítés csak abban az esetben szükséges, ha a telepítést rögtön el akarjuk kezdeni, ellenkezı esetben a talajnak van ideje ülepedni. Sík terület esetén a terület hosszabb oldala mentén célszerő a talajmunkákat elvégezni, azonban erózióveszélyes domboldalnál vállalni kell a több gépfordulót és a lejtıirányra merılegesen végezni a talajmunkákat. 20

21 Tápanyag-utánpótlás Termesztés-technológia A tápanyag-utánpótlás alapvetı feladata a talaj termıképességének fenntartása. Ennek nemcsak azért van nagy szerepe az energetikai faültetvények esetén, mert általában olyan termıhelyeken létesítik azokat, amelyek másféle hasznosításhoz kevésbé kedvezıek, hanem azért is, mert a gyors növekedéshez, a nagy produktum elıállításához fokozott mértékben hasznosítják a talaj tápanyagkészletét. Az energetikai faültetvény termesztés általában intenzív termesztési technológia, amelynek célja az, hogy minél nagyobb dendromassza mennyiséget tudjunk megtermelni adott területen, így a megfelelı tápanyag-utánpótlás nélkülözhetetlen az üzemeltetési idı alatt. A rövid vágásfordulójú energetikai faültetvények esetén 2-5 évente jelentıs mennyiségő biomasszát (8-12 tonna szerves anyag/ha/év) viszünk le a területrıl. Az ültetvény által talajból felvett tápanyag jelentıs része viszszakerül a talajba a levelek lehullása (betakarítás vegetációs idıszakon kívül történik), talajmővelések során talajba történı bekeveredése és lebomlása révén, de a faanyagban raktározódott elemeket lehordjuk a területrıl, így azokat pótolni szükséges. Amennyiben nem történik meg a szükséges mennyiségő tápanyag visszajuttatása a talajba, a növekedés üteme erısen visszaeshet, tehát az ültetvénnyel szemben támasztott követelmények nem teljesülnek. Alapvetıen tápanyagot a talajba juttatni lehet létesítés elıtt és üzemelés közben. Az alábbiakban tekintsük át a tápanyag-beviteli módokat részletesen Létesítés elıtti tápanyag-bevitel Bizonyos tápanyagokat, készítményeket, azok kijuttatási technológiája miatt (pl.: K 2 O, P 2 O 5 mőtrágyát és a szerves trágyát) szántással kell a megfelelı rétegbe juttatni, az üzemelı ültetvényben már nem lehet alkalmazni. Továbbá a várt hozam eléréséhez szükséges a talajvizsgálatok alapján meghatározott mennyiségő tápanyag elızetes talajba juttatása is. A legtöbb esetben a fajtatulajdonos csak az általa elıírt mennyiségő tápanyag-utánpótlás esetén garantálja a hozamot. A kijuttatandó mennyiségek tervezésénél ez az irányadó. 21

22 Szervestrágyázás 22 Termesztés-technológia A szervestrágyázás kétség kívül a talajerı-pótlás legkedvezıbb formája. Nemcsak a talaj kimerülı tápanyagkészletét pótolja, hanem javítja a talaj szerkezetét is. Jelenleg azonban a legkiválóbb szerves trágya, az érett istállótrágya ritkán áll megfelelı mennyiségben rendelkezésre. Nyilvánvaló az is, hogy a szerves trágyát a növénytermesztés más ágai (pl.: csemetetermesztés) is keresi, emiatt nehéz hozzájutni. A megfelelı termıképesség és talajszerkezet megırzése érdekében azonban célszerő legalább a telepítés, illetve felszámolás és újra ültetés elıtt szervestrágyázást alkalmazni, ha lehetséges. Ehhez használható akár nagyobb parkokban összegyőjtött avar is. A szerves trágyát a gyökérzónába szintén csak mélyszántással egybekötve lehet teljes mértékben bejuttatni a talajba. A szerves trágyánál azonban azzal is számolni kell, hogy abban jelentıs mennyiségő gyommag is lehet, illetve talajkártevı, amivel ekkor megfertızzük a területet. Ezt természetesen megfelelı kezeléssel ki lehet küszöbölni. Fontos, hogy a szerves trágya alkalmazásánál az megfelelıen érett legyen, különben a nem megfelelı lebomlás légzárványokat, gyökérégetést okozhat az ültetvénynél. Telepítés elıtt t/ha szerves trágya kijuttatása célszerő, üzemeltetés közben szeres trágya megfelelı kijuttatása és talajba való bedolgozása nem megoldható. A szerves trágya kijuttatásának idıpontja az ısz. Ekkor függıleges vagy vízszintes tengelyő trágyaszóró-géppel szórjuk a felszínre a trágyát. Ezután a jobb lebomlás érdekében és a pentozánhatás kiküszöbölése miatt nitrogénmőtrágyát is kell adagolni Zöldtrágyázás A zöldtrágyázás kedvezıen befolyásolja a talaj szerkezetét és tápanyagkészletét, mindemellett pedig szerepük van a gyomkorlátozásban is. Ennek ellenére a zöldtrágyázás kevésbé hatásos, mint a szerves trágyázás. A zöldtrágya-növények alkalmazása emellett még azért is korlátozott energetikai faültetvények esetében, mert csak telepítés elıtt lehet alkalmazni és esetleg a felszámolás és újraültetés között. A zöldtrágyázás azonban mindig egy vegetációs idı kiesést okoz. Amennyiben szervestrágyázásra van lehetıség minden ültetés elıtt, akkor nem indokolt a zöldtrágyázás, viszont szervestrágyázás hiányában érdemes zöldtrágyázni. Az alkalmazott növényfaj az adott talaj fizikai, kémiai tulajdonságától függ.

23 Termesztés-technológia Célszerő mindig a legnagyobb zöldtömeget adó növény választása. A leszántás optimális idıpontja a virágzás. A leszántás elıtt kg hatóanyag/ha nitrogénmőtrágya kijuttatása szükséges. Ez a gyors elbomlást segíti elı. Pillangósok után nitrogén kijuttatása nem szükséges Mőtrágyázás Energetikai faültetvények tápanyag-utánpótlása pusztán szerves és zöldtrágyázással nem oldható meg a nagy tápanyag-felhasználás miatt. A harmonikus tápanyagellátás csak a mőtrágyák rendszeres használatával biztosítható. A kijuttatandó komplex mőtrágya mennyiségét a termıhely-feltárási szakvéleményben lévı laborvizsgálat alapján lehet eldönteni. Egyrészt biztosítani kell a talajban azt a mennyiséget, amit a növény igényel, másrészt pótolni kell a folyamatosan kikerülı mennyiséget. Fontos, hogy a sekély termırétegő talajoknál a tápanyag-utánpótlásra odafigyeljünk, mert ebben az esetben gyorsabban kimerülnek a készletek, mint egy hasonló tápanyag-ellátottsággal rendelkezı, de mély termırétegő talajnál. A sekély termırétegnek is van elınye, mely szerint a gyökérzóna nem megy le elérhetetlen mélységbe, így az utólagos tápanyag-utánpótlások nagyobb hatásfokkal hasznosulnak. İszi talajmőveléssel van lehetıség teljes területen, mélyszántást megelızıen, az újratelepítésig szükséges összes szerves, illetve komplex mőtrágya kijuttatására (ha az újratelepítés idıbeli távolsága ezt megengedi), illetve ezen igények minél nagyobb mértékő kielégítésére. Tudjuk, hogy a komplex mőtrágya P 2 O 5 és K 2 O összetevıje nem mosódik ki a talajból, ellenben a nitrogénnel, így a megfelelı mélységbe, a gyökérzónába csak mélyszántással egybekötve lehet bekeverni. A túl sok nitrogén a gyökeresedésre káros hatással is lehet, így ennek nagy mennyiségben való kijuttatása ezért sem ajánlott. Kivételt képez a szerves- illetve zöldtrágyázással egybekötött kijuttatás, amelyeknél nitrogénmőtrágya használata fontos. Ezeket a talajfelszínre kell a mezıgazdaságban és a csemetetermesztésben is használatos mőtrágyaszóró-gépekkel kijuttatni. Szórás után szántással kell a megfelelı mélységbe bekeverni. 23

24 24 Termesztés-technológia Üzemelés közbeni tápanyag-utánpótlás Energetikai faültetvények üzemelése közben a földre jellemzıen csak nitrogén hatóanyagú mőtrágyákat juttatunk ki, mert ezek képesek a gyökérzet által átszıtt talajrétegbe jutni a csapadékvíz lemosása révén. Ez fejtrágyázás formájában egyszerően meg lehet oldani. Fontos, hogy a kijuttatott szilárd nitrogén mőtrágya viszonylag rövid idı alatt megfelelı csapadékot kapjon, az oldódás és bemosódás végett, illetve, hogy ne legyen hosszú ideig kitéve UV sugárzásnak, mert az csökkenti a tápanyag hasznosulást. A mőtrágyát úgy kell kiszórni, hogy a növény levelén ne tapadhasson meg, mert ott napsütés mellett a növényi szövetek megégését okozhatja, majd a talajba be kell dolgozni, célszerően mechanikai gyomkorlátozással egybekötve. Abban az esetben, ha megoldható, akkor érdemesebb a nitrogén hatóanyagot folyékony formában, a fák tövéhez irányítottan kijuttatni. Ezzel kiküszöbölhetı az elıbb említett összes probléma, illetve kevesebb hatóanyag kijuttatása is elegendı. Az üzemelés közbeni tápanyag-utánpótlás másik módja a lombtrágyázás. Ez azonban a talajtrágyázást nem helyettesítheti, viszont csapadékhiány vagy a növény valamilyen károsodása esetén jól alkalmazható. A kijuttatás permetezıgéppel történik célszerően favédelmi, lövellıcsöves vagy szállítólevegıs szóró szerkezettel. A lombtrágyázást vegetációs idıben kell elvégezni. A hatóanyagok csak addig tudnak a lombozaton keresztül felszívódni, amíg az oldat meg nem száradt. A hosszabb felszívódási idı miatt így vagy este vagy hajnalban célszerő a permetezést elvégezni. Az elsı vegetációs idıszak elején, illetve a betakarításokat követı vegetációs idıszakok elején jó hatásfokkal oldható meg a komplex lombtrágya kijuttatása. Ezzel a szükséges mikroés mezo-tápelemek is együtt kijuttathatók. A lombtrágya mellé érdemes bekeverni felületaktív-, illetve tapadó-szert, hogy a növény minél nagyobb felületen, minél hatékonyabban tudja felvenni a lombtrágyát és, hogy a levelekrıl történı lemosódást minél jobban megakadályozzuk. A vegetációs idıszakban történı tápanyag-utánpótlásokat akkor célszerő elvégezni, amikor már a gyomkonkurenciát visszaszorítottuk, hogy ne azokat támogassuk tápanyaggal. Ha valami miatt mégis kénytelenek vagyunk egyéb makro-elemeket a talajba juttatni, akkor az a tápoldat talajba történı injektálásával, hasítékolás alkalmazásával vagy a sorközi be-

25 Termesztés-technológia dolgozással oldható meg. A sorközökben a mély talajmővelés megsértheti a gyökereket, amelyek a sérülések mentén gombafertızést kaphatnak, amely az ültetvény egészségi állapotának romlásához vezet, így az ilyen jellegő beavatkozásokat lehetıleg el kell kerülni. 1. ábra: A tápanyag-utánpótlás technológiája energetikai faültetvényekben LÉTESÍTÉS ELİTT Szervestrágyázás Zöldtrágyázás Kálium, foszfor pótlása LÉTESÍTÉS UTÁN Nitrogén pótlása Lombtrágyázás 3.2. Telepítés Ültetési hálózat Az ültetési hálózatot a termıhely, a fafaj, a termesztési cél, a termesztés idıtartama, a rotációs idı, a termesztési technológia, a kitermelés módja együttesen határozzák meg. Egy adott fafaj ugyanazon termıhelyen azonos idı alatt nagyobb hozamot ér el, ha a számára ideális növıtér rendelkezésre áll. Ez a dendromassza termelés szempontjából azt is jelenti, hogy fiatal korban nagy tömegő dendromasszát, csak kis (hosszabb életkorú fás szárú állományokhoz képest kisebb) növıtérben, nagy ültetési darabszámmal, sőrő hálózattal lehet elıállítani, amikor az állomány már korán, megfelelıen ki tudja használni a növıteret. Az ültetési darabszámot sem szabad eltúlozni, mivel a túl sőrőre ültetett ültetvénynél csak a telepítési költségek növekednek, a hozam nem. A telepítési technológiát alapvetıen az ültetvény üzemeltetésére vonatkozóan kidolgozott gépesítési terv határozza meg. Kisüzemi (kis területő) ültetvények esetében, lehetıség van a motormanuális technológiák alkalmazására, tehát lehetséges a kis sortáv és ezen belül a nagy tıszám alkalmazása. Ebben az esetben a legkedvezıbb sortávolság 1,5 m. A mezıgazdaságban, széles körben alkalmazott, 25

26 Termesztés-technológia és a rendelkezésre álló univerzális nagyteljesítményő erıgépek, illetve munkagépek ilyen kis sortávolságban azonban nem alkalmazhatók. Amikor már a terület mérete eléri azt a mértéket, amely mellett nem lehet nagy teljesítményő gépek nélkül megoldani a munkákat, akkor a jövıbeni vezérgép (ápolás végzéséhez szükséges erıgép, betakarításhoz használatos technológia sortávolság-igénye) határozza meg a sortávolságot, amely általában 2,8-3,0 m. A tıtávolság meghatározásánál a döntı a vágásforduló mértéke, illetve a telepítésre kerülı fafaj habitusa, növıtér igénye, fényigénye. Ikersoros telepítés is lehetséges, ha azt a betakarítási technológia megengedi. Ebben az esetben az ikersorok egymástól való távolsága 0,60-0,75 m, egy-egy ikersor-pár közötti távolság pedig szintén 2,8-3,0 m Szaporítóanyag A fás szárú energetikai ültetvény telepítéséhez kizárólag az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet követelményeinek megfelelı, engedélyes termelı által elıállított, minısített szaporítóanyagot lehet felhasználni. Csak a szabványnak megfelelı minıségő, származási bizonyítvánnyal rendelkezı szaporítóanyagot használjunk fel. A csemetének egészségesnek, sérüléstıl és sebektıl mentesnek kell lennie. A szaporítóanyagot csak ellenırzött, engedélyes csemetekertbıl szabad vásárolni, az ott kapott származási (és klónazonossági) bizonyítványt meg kell ırizni és a hatósági ellenırzések alkalmával fel kell mutatni. A dugványok esetében, azok értékesítéskor hőtıtárolóból kerülnek ki, ahol áztatás után -3 és -4 C között tárolták. Ez ke dvezı, mert van a szaporítóanyagnak víztartaléka, de vigyázni kell, hogy a földbe kerülés elıtt huzamosabb ideig ne legyen kitéve erıs napsugárzásnak. Nagy tömegő dugványültetés esetén azt folyamatosan, az ültetés ütemének megfelelıen, több részletben kell a hőtıtárolóból kiszállítani. A csemetét vagy a dugványt csak ponyvával letakart szállítóeszközön vagy zárt tárolóban szabad szállítani. Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a szaporítóanyag kiszáradjon vagy megfagyjon. A területre való kiszállítás után a szaporítóanyagot azonnal, lehetıleg árnyékos helyre el kell vermelni. Száraz idıjárás esetén, ha a verem takaróföldje kiszárad a vermelést be is kell locsolni. A vermelésnél vigyázni kell arra, hogy megfelelıen porhanyós földbe kerüljön a szaporítóanyag, mivel a kötegelt csemete, illetve dugvány (egyes dugványok közötti tér) közé csak így fog bejutni a ta- 26

27 Termesztés-technológia laj. Ellenkezı esetben légzárványok maradnak a gyökerek, dugványok között, ami a szaporítóanyag kiszáradását is okozhatja. Az elvermelt szaporítóanyagot meg is lehet öntözni, hogy a víz a talajt kellı mértékben behordja a gyökerek, illetve a dugványok közé Ültetés Az ültetés idıpontja dugvány szaporítóanyag esetében a tavasz, csemete esetében általában az ısz. Az ültetés történhet kézzel vagy géppel. Az ültetésnél a sorokat elızetesen ki kell jelölni két-két karó és madzag segítségével, hogy a késıbbi gépi munkáknál ne legyen károkozás a sorok változó távolsága miatt. A tıtávolság pontos tartása kézi ültetés esetén egy megfelelı hosszúságra vágott vesszı alkalmazásával megoldható, gép esetén az áttételes hajtás pontos beállítása szükséges. Ültetésnél a szaporítóanyagot a verembıl való kivételtıl az ültetés pillanatáig nedvesen kell tartani, amit vödörben történı iszapos vízben való tárolással lehet biztosítani. A gyökeres szaporítóanyag esetén annak gyökerét az ültetéshez szükséges hosszra kell vágni, figyelembe véve azt is, hogy a legértékesebb, hajszálgyökereket a lehetı legkisebb mértékben távolítsuk el. A simadugvány esetében arra kell figyelni, hogy álló helyzetbe (rügyek növekedési irányának megfelelıen) kerüljön a simadugvány elültetésre. A kézzel történı ültetetésnél figyelni kell arra, hogy az elültetett gyökeres szaporítóanyag gyökere ne pipáljon, és a gyökfı dugvány-alap (felsı vágási felület) olyan mélyre kerüljön, hogy a téli fagyok (ıszi ültetés esetén) és enyhülések okozta kiemelkedés esetén is a dugvány-alap még a talajban legyen, különben kiszárad és elpusztul a szaporítóanyag. Az ültetésnél még a megfelelı tömörítésre is ügyelni kell, hogy a simadugvány körül ne maradjon légzárvány, mert az a dugvány kiszáradását okozza. Ezt a munkát mindenképpen lelkiismeretes dolgozókkal kell elvégeztetni. A géppel történı ültetésnél a hagyományos ültetıgépek hasítékot készítenek, ebbe juttatja bele a szaporítóanyagot, majd tömörít. A géptıl, a talaj állapotától is függ, hogy az automatikus tömörítés mennyire sikeres. Ezt minden esetben nagyon szigorúan ellenırizni kell, és ha szükséges, akkor utólagos tömörítést el kell végezni. A kifejezetten energetikai ültetvények telepítésére tervezett nagyteljesítményő ültetıgépek a dugványt belenyomják a talajba. Van, amely hosszú dugvánnyal dolgozik, és a talajba juttatás után vágja el a dugványt a föld felszíne felett, és van, amely már 27

28 Termesztés-technológia méretre darabolt (általában cm) dugvánnyal dolgozik, és egy menetben végzi el a dugvány földbejuttatását. Ezeknél a gépeknél kiemelten fontos, hogy megfelelı talajszerkezet, és talajnedvesség-állapot legyen. A nagyon laza, száraz talajba könnyen elhelyezi a gép a dugványt, azonban megfelelı beöntözıdés nélkül ott gyorsan kiszáradhat a dugvány, vagy késve indul meg a gyökeresedés. A kiszáradásra hajlamos, laza szerkezető talajokat ezért nem szabad a tavasszal a vetés-elıkészítı talajmővelés alkalmával mélyen megforgatni. Nagyon tömött, vizes talajba vagy nem tudja megfelelı mélységbe belenyomni a dugványt a gép, így annak talajfelszín feletti része gyorsan kiszárad, vagy a nagy talajellenállás miatt eltöri a dugványt. Természetesen a rossz minıségő, szabvány alatti vékony dugvány megfelelı talajállapot mellett is eltörhet. Megfelelı talajállapot esetén, az elültetett dugványt mindenütt éri a nedves talaj, így a kellı talajhımérséklet (5-10 C) elérésével a gyökeresedés azonnal meg tud indulni Pótlás A telepítés válogatott minıségő szaporítóanyaggal és a lehetı legnagyobb gondossággal kerül kivitelezésre, így nem számítunk pótlási igénnyel. Abban az esetben, ha valamilyen kedvezıtlen körülmény folytán a területen 10-15%-nál nagyobb tıhiány jelentkezik a tervezetthez képest, akkor az ültetvény elsı betakarítását követıen tavasszal célszerő a pótlást elvégezni. A kismértékő hiány, vagyis egy-egy szaporítóanyag elpusztulása nem indokolja a pótlást, mivel ezeket az üres helyeket a szomszédos egyed többé-kevésbé be fogja nıni. A telepítés ıszén vagy azt követı tavasszal nem érdemes pótolni, mivel a már növésben lévı állomány nem engedi az újonnan telepített egyedeket feljönni, illetve azok nem érhetik utol a többi egyedet, így alászorultak maradnak és elpusztulnak. A pótlási igény esetén, ha az foltokban jelentkezik, meg kell vizsgálni, hogy nem egy mozaikosan jelentkezı kedvezıtlen talajadottság okozza-e a hiányt, mert ez esetben felesleges az ismételt ültetés. A pótlást kézzel kell elvégezni és az ültetésnél leírtakat kiemelten be kell tartani. 28

29 3.3. Ápolás Ápolás célja Termesztés-technológia Az energetikai faültetvény ideális fenntartási ideje 15 év. Ahhoz, hogy ez alatt az idı alatt a maximális növekedést fel lehessen tartani, és így a maximális hozamot el lehessen érni, fontos a talajfelszín tisztántartása, tömörödöttség kialakulásának megakadályozása, levegıztetése, vízháztartás kedvezı befolyásolása. Ha egy energetikai ültetvény teljesen elgyomosodik, akkor növekedése visszaeshet, és az ellenálló képessége is csökkenhet, ami miatt megjelennek a különbözı károsítók. Így a rotációt követıen, csak kevés és gyenge növekedéső sarjhajtások keletkeznek, amibıl a gyomosodás következtében sok el is szárad. Üres foltok, tisztások képzıdnek. A növekedés oly mértékben visszaeshet, hogy az ültetvény fenntartása nem gazdaságos és fel kell számolni. Ezért alapvetı fontosságú az ültetvény folyamatos, rendszeres jó minıségő ápolása. Az ápolás fontosabb mőveletei: gépi sorköz mővelés; kézi talajápolás (kis területen); vegyszeres gyomirtás. A sorközi gépi mővelés leggyakrabban alkalmazott technológiája a tárcsázás, de el lehet végezni kultivátorral, kombinátorral vagy talajmaróval is. Legutóbbi rendszeres használata azonban ronthatja a talajszerkezetet. Az ápolás során végrehajtott talajmővelés a vízháztartás javítása céljából is fontos. Esızés után, amikor már a talaj megszikkadt annyira, hogy géppel mővelhetı, egy tárcsázással vagy kultivátorozással a kialakuló kapillárisokat le tudjuk zárni, ezzel késleltetve a talajból való víz kipárolgását. A túlságosan nedves talajok esetén a talaj kiszellıztetése, a megfelelı levegıgazdálkodás is az ismétlıdı talajmővelésekkel biztosítható Gyomkorlátozás A gyomkorlátozással kapcsolatos teendıket alapvetıen két nagy csoportra lehet osztani: a létesítés elıtti és a létesítés utáni munkákra Létesítés elıtti gyomkorlátozási feladatok Energetikai faültetvények létesítéséhez leggyakrabban a mezıgazdaságból veszünk át területeket. Így nyilvánvaló, hogy fıként a jellemzı mezıgazdasági gyomok fognak jelentkezni és ezek ellen kell védekezni. Erre általában alkalmasak a már mezıgazdaságban kidolgozott és jól bevált technológiák. 29