12. Energiaültetvények szerep a klímaváltozásban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "12. Energiaültetvények szerep a klímaváltozásban"

Átírás

1 12. Energiaültetvények szerep a klímaváltozásban Borovics Attila / NAIK ERTI Problémafelvetés Magyarország erdőterülete az elmúlt évtizedekben fokozatosan gyarapodott. Köszönhető ez a nagyarányú erdőtelepítéseknek és fásításoknak, melyek eredményeként az 1920-ban még alig több mint 1 millió hektár erdőterületünk ma már 2 millió hektárt meghaladó mértékűvé növekedett, amelyen mintegy 360 millió m 3 élőfakészlet, mint favagyon található. A látványos gyarapodásban az erdészeti kutatásnak, ezen belül különösen az erdőtelepítéseket megalapozó termőhelyi, fajtaelőállító nemesítési, ültetvényes gazdálkodási területeknek volt meghatározó szerepe. Az erdőkben évente újabb millió m 3 növedék keletkezik, amelyből 7-8 millió m 3 kerül kitermelésre a gyérítések és véghasználatok során. Az elért eredményeket, a folyamatosan rendelkezésre álló és kitermelhető faanyag növekvő mennyiségét azonban a klímaváltozás várható negatív hatásai veszélyeztetik, a legvalószínűbb forgatókönyv szerint csökken az évi növedék, csökken a kitermelhető fa mennyisége, tömeges mortalitási folyamatok révén egyes állományok nem érik el növedékkulminációjukat, véghasználati korukat. Ezzel párhuzamosan viszont valamennyi mérvadó elemzés szerint nő a faanyag iránti kereslet a következő évtizedekben, és különösen az energetikai célú felhasználás területén valószínűsíthető jelentős többletigény. Az energetikai ültetvények és különösen a faültetvények magas jövedelmezősége lehetővé tesz egy sor olyan beavatkozást, amely a hagyományos erdőgazdálkodásban elképzelhetetlen, pl. öntözés, tápanyagutánpótlás, sorközművelés, szárazságtűrő fajták alkalmazása és amely beavatkozások jelentős részben ellensúlyozni tudják a szárazodó éghajlat okozta negatív hatásokat. Ugyanakkor megteremti akár 2-3 éves időtávon belül az új alapanyag forrás megtermelésének lehetőségét, az agrártermelés valamennyi előnyét kiaknázva és jól tervezhető módon. 144

2 Energetikai faültetvény öntözése sertéstenyésztésből származó hulladékvízzel Az ültetvény víztisztító rendszerként is értelmezhető Fásszárú vagy lágyszárú energianövényt? Az energetikai célra termesztett lágyszárú növények a felhasználás típusa szerint négy fő csoportba sorolhatók: Etanol előállítását célzó növénytermesztés során a magas keményítő, cellulóz és cukortartalmú növények jöhetnek szóba, mint pl. a kukorica, csicsóka, burgonya. Biodízel számára a magas olajtartalmú növények ültethetők, mint pl. a repce és a napraforgó. Biogáz előállítása szempontjából a magas lágyszövet-tartalmú, vékony és könnyen lebomló szöveti szerkezetű, magas szénhidráttartalmú növények az ideálisak (pl. kukorica, tritikálé, kanáriköles). Szilárd tüzelőanyagként történő hasznosítás számára a magas lignocellulóz- és rosttartalmú növények a legmegfelelőbbek, mint a Szarvasi-1 energiafű, a japánfű, olasznád, pántlikafű vagy a kender. A fás biomassza az utolsó területen, vagyis a szilárd biomassza felhasználása területén hasznosul. A bioetanol, biodízel és biogáz előállítására alkalmas elsődleges biomassza alapanyagok termesztésének nagy hagyományai vannak, mivel ezek többségét étkezési és takarmányozási célból is fel lehet használni. Éppen ez jelenti ezen biomassza alapanyagok energetikai célú felhasználásában rejlő bizonytalanságot, hiszen az élelmiszer előállítás piaci versenyében kell hosszú távon kiszámíthatóan eredményességet biztosítaniuk. Ezzel szemben a kifejezetten szilárd tüzelőanyag céljából termelt elsődleges biomassza alapanyagok esetében nem érvényesül az élelmiszerpiaci verseny. Jelenleg a japánfű (Miscanthus giganteus) és a hazai nemesítésű energiafű ( Szarvasi-1 ) esetében állnak rendelkezésünkre olyan tapasztalatok, amely alapján a termesztés biztonságosan elindítható. Az erdészeti gyakorlatban számos szárazságot jól toleráló és jelentős biomassza hozamot produkáló fafaj terjedt el (pl. fehér akác), ugyanakkor a lágyszárú növények termesztése is 145

3 indokoltnak látszik az erdő számára kevésbé hasznosítható termőhelyi körülmények között. Erre elsősorban az erdőssztyepp klímájú kötött talajok adnak lehetőséget, amelyet a jövőben várható szárazodás és téli hőségnapok számának növekedésével tekintetbe kell vennünk. Lágyszárú energiaültetvények tápanyag- és vízigényét tisztázó hazai összehasonlító kísérletek, hozamvizsgálatok, növényegészségügyi kérdések nagyrészt ugyanakkor még hiányoznak, ezért jobbára külföldi tapasztalatokra vagyunk kénytelenek hagyatkozni. Ezzel szemben az energetikai faültetvényekkel kapcsolatban széleskörű és a gyakorlatban jól bevált technológiák állnak már most is a rendelkezésünkre. A fás biomassza elégetése jelentősen alacsonyabb hamutartalommal jár, mint a lágyszárúaké, helyenként ez a különbség akár 5-10-szeres is lehet. A lágyszárú növények biomasszája részben eltérő kémiai összetételt mutat a fásszárú biomasszához képest. Az égetés során az eltérő minőségű tüzelőanyag olyan égetés-technológiai problémákat vet fel, mely a fatüzelés során nem jelentkezik. A lágyszárúak előnye ugyanakkor a fásszárúakkal szemben, hogy jobban illeszkednek a tradicionális mezőgazdasági gyakorlatba. A legtöbb lágyszárú energianövény telepítése, gondozása és betakarítása az agráriumban megszokott gépekkel, technológiákkal megoldható, és az elvégzendő mezőgazdasági munkák időbeli ütemezése is jobban kapcsolható a már megszokott, hagyományos tevékenységekhez. Ezen túlmenően azonban pszichikai korlát is nehezíti a fás energiaültetvények szélesebb körű elterjedését. Amíg a lágyszárú ültetvények megjelenése nagyban hasonlít más, megszokott mezőgazdasági kultúrákéhoz, addig a fás energiaültetvények a telepítést követő gyors növekedés után lényegesen különböző képet vesznek fel. Ezzel szemben az energetikai faültetvények esetében részletes termesztéstechnológia áll rendelkezésre, amely alapján át lehet adni a leendő ültetvénylétesítőknek a legjobb gyakorlat kialakításához szükséges ismeretet Energetikai faültetvények új alapanyagforrás Fűz, illetve nyár fajták és szelektált akác szaporítóanyag felhasználásával, valamint intenzív mezőgazdasági módszerekkel, rövid vágásfordulóban és sarjaztatással kezelt ültetvényei jelentős mennyiségű biomassza előállítására képesek. Az ilyen típusú ültetvények évente akár élőnedves tonna hektáronkénti hozamra is képesek a hagyományos erdőgazdálkodás 3-4 tonnájával szemben. Ráadásul 2-3 éves vágásforduló jellemzi őket, így rövid időn belül nagy tömegű biomassza előállítására alkalmasak. Az energetikai faültetvényekben megtermelt faapríték kiváló energetikai és égetéstechnológiai jellemzőkkel bír, tulajdonságai nagyon hasonlóak az erdőből származó faanyagéhoz. A jelenlegi hazai ökológiai körülmények között a nemesnyár fajtáiból létesített ültetvények biztosítják a legjövedelmezőbb termesztés feltételeit. Változatos termőhelyen, biztonságosan alkalmazható, megfelelő fajtaválaszték áll rendelkezésre, így a legjobb hazai gyakorlatok részletekbe menő ismertetésénél elsősorban a nyár ültetvények példáján mutatjuk be a létesítéssel, fenntartással és betakarítással kapcsolatos termesztéstechnológiai ismereteket. A rövid vágásfordulójú ültetvények gazdaságosságát és környezeti viselkedését legjelentősebb mértékben a szaporítóanyag minősége és a rendelkezésre álló termőhely tulajdonságai befolyásolják. Olyan tulajdonságok, mint a növekedés, rezisztencia betegségekkel, vagy tolerancia szárazsággal és faggyal szemben, víz- és tápanyag hasznosítás 146

4 meghatározzák az egész termelési rendszer versenyképességét. A hagyományos erdőgazdálkodástól eltérően a rövid vágásfordulójú sarjaztatásos ültetvények intenzív termesztéstechnológát igényelnek, a talajelőkészítéstől, a gyomkorlátozáson, trágyázáson át a növényvédelemig. A technológia betartásán túl a nagy jelentőségű a hazai környezeti feltételekhez alkalmazkodott, biztonságosan termeszthető fajták körültekintő köztermesztésbe vonása és a termőhelynek leginkább megfelelő fajta kiválasztása. Energetikai faültetvények termesztésére alkalmas termőhelyek A telepítésre szánt terület termőhelyi adottságainak ismeretében megválasztható az energiaültetvény célfafaja, illetve -fajtája. Az egyes fajok, fajták termőhelyi igénye, termőhely-tűrése sokszor viszonylag tág határok között változik, esetenként egyes területekre több célfafaj is megadható. Ez esetben mérlegelni kell, mely fafaj esetében várható az egységnyi időszakra vetített legmagasabb biomassza hozam. A teljeség igény nélkül hiszen a célfafaj megválasztását szintén célszerű szakemberre bízni és helyszíni vizsgálatra alapozni az alábbiakban felsorolunk néhány olyan tényezőt, melyek nagy szerepet töltenek be a fafaj, illetve fajta megválasztásában. Vízellátottság: A korábbiakban felsorolt fafajok közül a fehér fűz viseli el leghosszabb ideig akár több hónapon keresztül is a felszíni vízborítást. Amennyiben a tartós vízzel borított állapot az egy hónapnyi időtartamot nem haladja meg, nemesnyárak telepítése is javasolható. Fehér akácot ugyanakkor ne tervezzünk felszínig nedves hidrológiai viszonyok közé (esetében az üde, félszáraz hidrológiai kategória a leginkább ajánlott). Amennyiben a talaj a csapadékon kívül egyéb többletvízhez nem jut, de még fás vegetáció eltartására képes, úgy természetesen valamennyi talajjellemző együttes értékelése mellett a szárazabb körülményeket elviselni képes nemesnyár fajták (Pannónia, Kopecky), a fehér nyár, szürke nyár, valamint az akác telepítése javasolható. Talajszerkezet: Energetikai célú telepítésekre ajánlható fafajaink, fajtáink többsége a laza szerkezetű, levegős talajokat kedveli. Ugyanakkor egyes fajok, fajták képesek kötöttebb talajviszonyok között is megfelelő hozam biztosítására (fehér nyár, szürke nyár, Adonis, Pannónia). Mésztartalom: A talaj szénsavas mész tartalmára egyes növények érzékenyek, míg mások elviselik, esetenként igénylik azt. Az Adonis, illetve az I-214 fajták például érzékenyek a talaj magas mésztartalmára, ugyanakkor a Pannónia, a Koltay, illetve a fűz fajták, és az akác elviselik a meszesebb talajokat. A nemesnyárak termesztésére alkalmas termőhelytípus-változatok csoportosítása mindenekelőtt a termőrétegmélység és a vízgazdálkodási fok alapján történik, de a helyi konkrét esetekben a további mérlegelésnél természetesen figyelemmel kell lenni a nyárfatermesztést befolyásoló egyéb talajtulajdonságokra is, mint pl. a fizikai talajféleség, talajszerkezet. Mély, vagy igen mély termőréteg, időszakos vagy állandó vízhatás, üde-félnedves vízgazdálkodási fok, mélyen (legalább cm vastagságú) humuszos homok, vályog, esetleg gyengén agyagos vályog talaj; kivételesen egyes igen mély termőrétegű, vastag ( cm) humuszrétegű, vályog szövetű akár többletvízhatástól független termőhelyek is. A termőréteg vastagságának csökkenése, a vízgazdálkodás romlása az ültetvények hozamát és élettartamát befolyásoló tényezők. A gyakorlatban az optimálistól eltérő esetek a 147

5 jellemzők, így a fajtaválasztást is a szélsőségeket tűrő képesség határozza meg elsősorban. Ugyanakkor vannak olyan talajhibák, amelyek kizárják a nyárfatermesztést. A 80 cm-nél vastagabb, összefüggő durva homokréteg, 20%-nál nagyobb mésztartalom, vagy sófelhalmozódási réteg. (Ha ezek július-augusztusban lesüllyedő talajvíz fölött helyezkednek el, akkor gyökérfejlődést akadályozó talajhibát képeznek.) A talajfelszínhez közeli glej, gyepvasérc, mészkőpad szintén kizáró tényezőként kell figyelembe venni. Az állandó és bő vízellátottságú termőhelyen a fűz fajtái jelenthetnek megoldást. Ezek a termőhelyek azonban mozaikosan fordulnak elő, gyakran pangóvizes-belvizes területekké válnak, amelyek levegőtlenségük okán kedvezőtlenek még a fűz számára is. Száraz területekre a nemesnyár fajták helyett megfelelő alternatívát jelenthetnek az akác 1 éves csemetéivel történő telepítés. A közhiedelemmel ellentétben a homoki területek megfelelő technológiával kiváló ültetvény termőhelyek lehetnek, különösen, ha a homoktalajban eltemetett humuszos-, vagy kovárványréteg található! A talajok magas só-tartalma (szik) viszont kizárhatja a termelésből a nyár fajtákat, és bizonyos mérték felett ez mondható el a mésztartalomról is. Ültetvény létesítésére alkalmas termőhelyek és várható eloszlása Fafaj- és fajtaválasztás A fafaj megválasztása a termesztésre hosszútávon kiható technológiai elem. Ettől függ az ültetvény stabilitása és az a képessége, hogy az adott elsődleges rendeltetésnek megfeleljen. A termesztési tapasztalatok alapján a hazai viszonyok mellett az akác és a nemesnyárak, valamint a füzek (klónok) bizonyulnak a leginkább megfelelőknek, amellyel összhangban van a jelenlegi jogszabályi szabályozási háttér. Bár az EU-n belül elismert fajták alkalmazásának jogszabályi akadálya nincs, de ettől függetlenül szakmai indokok miatt javasoljuk, hogy a külföldön előállított fajták hazai alkalmazhatóságát először igazolni szükséges, klón- és fajtakiválasztó kísérletekben kell először honosítani azokat! Az azonnali, hazai kísérletek alapuló bevezető jellegű honosítás nélkül rendkívül magas termelési kockázatot vállal a telepítő a fajtaválasztás során. Energetikai faültetvények létesítésével kapcsolatos jogszabályok szerint fás szárú energetikai ültetvény telepítéséhez kizárólag az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) 148

6 FVM rendelet követelményeinek megfelelő, engedélyes termelő által előállított, minősített szaporítóanyagot lehet felhasználni. A fás szárú energetikai ültetvényekben engedélyezhető minden erdészeti és energetikai célú fajta, amely az Európai Unió valamely tagállamában és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, elismert kategóriájú. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Közösségi Növényfajta Hivatal nyilvántartásában megtalálható, illetve Magyarországon állami elismerést kapott fűz és nyár fajták használhatók ilyen célra. A szabályozás tehát megengedő, nagyon széles mozgásteret biztosít a telepítő számára. Ebből az következik, hogy nagy felelősség hárul az ültetvény létesítésében közreműködő szakértőre, aki a tervezés során a termőhely ismeretében kell, hogy kiválassza a legnagyobb jövedelmet biztosító, de ugyanakkor alacsony termesztési kockázatú fajtát. A fűz és nyár fajtákon túl akác csemetével is létesíthető energetikai ültetvény. Ennek minőségi kritériuma azonos az erdészeti célú felhasználáséval, vagyis legalább magtermelő állomány (magtermesztő ültetvény, vagy vegetatív fajta) minőségű magoncok használata szükséges. A jelenlegi szabályozás alapján a felhasználásra tervezett nyár és fűz fajták esetében a fajtatulajdonos, akác esetében pedig az Erdészeti Tudományos Intézet által kiadott igazolás szükséges a telepítés engedélyezéséhez. Az igazolás az energetikai célú hasznosíthatóság leírásán túl tartalmazza az adott fajra, illetve fajtára vonatkozó ideális termőhelyi adottságokat is. Energetikai célra ajánlott államilag elismert fajták A jelenlegi fajtaválasztékban is találhatók energetikai célra is alkalmasak, amelyek biztonságosan termeszthetők és jelentős hozamra képesek. Ugyanakkor energetikai célú új fajták előállítása is szükséges, amelynél tekintetbe kell venni a dugványokkal történő telepítésből, a sűrű ültetési hálózatból és sarjaztatásból fakadó termesztési sajátságokat. Populus x euramericana cv. Pannonia: Jelenleg a legnagyobb termesztési területtel bír hazánkban. Különösen a fiatalkori növekedése erőteljes. Nagy a termőhelyi plaszticitása. Populus x euramericana cv. Kopecky: Kezdeti növekedése erőteljes. Főleg a közepes fatermőképességű nemesnyáras termőhelyeken lehet versenyképes. Elviseli a nagyobb agyagtartalom miatt időszakosan túlnedvesedő és a lápi eredetű termőhelyeket, valamint a talaj magasabb szénsavas-mész tartalmával kapcsolatban kialakuló viszonylag szárazabb körülményeket. P. deltoides x P. x euramericana cv. Adonis: 2004-ben minősített, gyors fiatalkori növekedésű hímivarú nemesnyár fajta. Erőteljes növekedési képessége mindenekelőtt a gyengébb (közepes) nyár termőhelyeken mutatkozik meg. Populus x euramericana cv. Triplo: Kezdettől fogva és tartósan erőteljes. Tág termőhelyi tűrésű, de kimagasló teljesítményt csak jó fatermőképességű termőhelyen nyújt. Populus x euramericana cv. Koltay: Hímivarú nemesnyár fajta. Növekedési erélye kezdettől fogva és tartósan erőteljes, az egyik legkiemelkedőbb a hazai nyárfajtáink között. Széles termőhelyi skálán termeszthető, tág tűrőképességű fajta. Van két további olyan nyár fajta, amely jelenleg nem kapott állami elismerést, de az eddigi tapasztalatok alapján a szélesebb körű köztermesztésbe vonása javasolható: 149

7 Populus x euramericana cv. AF-2: Nőivarú klón. Növekedési erélye kezdettől fogva és tartósan erőteljes, az egyik legkiemelkedőbb a hazai nyárfajtáink között. Széles termőhelyi skálán termeszthető, tág tűrőképességű fajta. Populus x interamericana cv. Monviso: Nőivarú klón. Növekedési erélye kezdettől fogva és tartósan erőteljes, az egyik legkiemelkedőbb a hazai nyárfajtáink között. Széles termőhelyi skálán termeszthető, tág tűrőképességű fajta. A fenti listát célszerűnek tartjuk kiegészíteni egy további hazai nemesítésű minősítés alatt álló fűz fajta bemutatásával, amely megfelelő termőhelyen szintén ésszerű alternatívát jelenthet: Salix alba cv. Corvinus Express: Nőivarú klón. Faalakú fehér fűz, mely egyaránt alkalmas fás szárú, sarjaztatott, rövid vágásfordulójú (2-3 év) energetikai (apríték vagy biomassza termelési céllal) és iparifa termelési célú, hengeres választékot adó faültetvények létesítésére, mintegy 5-10 éves vágáskorral. Triplo 2. éves Koltay 2. éves 150

8 Koltay 1. éves sarjaztatott Koltay 2. éves sarjaztatott Energetikai faültetvények termesztés-technológiája Egysoros és tághálózatú ültetvény, kétéves vágásforduló és sarjaztatás azok a kulcsszavak, amelyek az apríték minősége és a jövedelmezőség közötti optimum megtalálásában segítenek a legjobb termőhelyeken. Gyengébb adottságú termőhelyen a vágásforduló idejének kitolásával lehet a jövedelmezőséget növelni. Akác esetében akár az 5-6 éves rotációs idő is indokolt lehet. Lehetőség szerint javasolt a hazai nemesítésű, vagy a honosítás megfelelő szűrőin átesett, ezért biztonságosan termeszthető fajták használata. 1. vegetációs időszak Termőhelyvizsgálat, tervezés, fajtaválasztás, engedélyeztetés Területelőkészítés Talajelőkészítés szántás (40 cm) tárcsázás ültetési sorok talajmarózása vagy forgó boronálása (20 cm) Dugványok termőhelytől függően megválasztott nemesnyár fajták, ültetésig hűtőkamrában szükséges tárolni Ültetés fagyok elmúltával március közepétől április végéig végezhető, dugványozógéppel, kézzel (40-50 cm tőtávolság, 3 méteres sortávolság) Növényvédelem Vegyszeres: ültetést követően azonnal vegyszeres csírázásgátlás (Stomp, Goal), gyomirtás (Pantera, Lontrell, Galera) Gépi: 3-4 alkalommal gépi sorközápolás (talajmaró, tárcsa, kombinátor) Kártevők elleni védelem tömeges lombrágó rovar kártétel (Regent) megjelenésekor esetenként 2. vegetációs időszak Növényvédelem 1-2 alkalommal gépi sorközápolás (tárcsa, kombinátor) Betakarítás eszközei széles választékban állnak rendelkezésre, az ültetvény ezt követően magától újrasarjad 3. vegetációs időszak 151

9 Sarjaztatás levágást követően az ültetvény magától intenzíven újrasarjad, nem szükséges az újratelepítés Növényvédelem márciusban vegyszeres gyomirtás (Glufozinát-tartalmú szerekkel), majd 2-3 alkalommal gépi sorközápolás (talajmaró, tárcsa, kombinátor) Kártevők elleni védelem tömeges lombrágó rovar kártétel esetén 4. vegetációs időszak Növényvédelem 1-2 alkalommal gépi sorközápolás (tárcsa, kombinátor) Betakarítás majd sarjaztatás További ciklusokban a műveletek megegyeznek a 3. és 4. vegetációs időszakban leírtakkal 152

Nemesnyár ipari faültetvény. Faanyagtermelés mezőgazdasági módszerekkel

Nemesnyár ipari faültetvény. Faanyagtermelés mezőgazdasági módszerekkel Nemesnyár ipari faültetvény Faanyagtermelés mezőgazdasági módszerekkel Mi jellemzi az ültetvényt? Kimagasló jövedelmezőség, alacsony kockázat, növekvő piaci kereslet Rendelkezésre áll: egyszeri beruházási

Részletesebben

IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter

IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter GAK K+F pályázati támogatással, (OMFB-01342-01344/2004) termelői-, kutatói- és

Részletesebben

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE Dr. Ivelics Ramon PhD tudományos munkatárs Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezetipari és Megújuló-energetikai Kompetencia

Részletesebben

Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt

Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt Újabb módszerek az erdészeti termőhely minősítésben Rásó János Csiha Imre Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás Gyenge adottságú és szárazodó

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

fektetett dugványozási technológia alkalmazás nyár, fűz ültetvényekben szaporítóanyag termelés és ültetvény létesítés

fektetett dugványozási technológia alkalmazás nyár, fűz ültetvényekben szaporítóanyag termelés és ültetvény létesítés fektetett dugványozási technológia alkalmazás nyár, fűz ültetvényekben szaporítóanyag termelés és ültetvény létesítés Bemutatkozás - Bevezető Ültetvény létesítési és szaporítóanyag termesztési rendszer

Részletesebben

ENERGETIKAI CÉLÚ FAFAJTÁK TERMŐHELYI ALKALMASSÁGA SOROKSÁRON

ENERGETIKAI CÉLÚ FAFAJTÁK TERMŐHELYI ALKALMASSÁGA SOROKSÁRON ENERGETIKAI CÉLÚ FAFAJTÁK TERMŐHELYI ALKALMASSÁGA SOROKSÁRON Juhos Katalin Nádosy Ferenc Juhász Ágota Sepsi Panna Magyar Lajos Tőkei László Bevezetés A fafajok megválasztása döntő jelentőségű az energiatermelő

Részletesebben

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékból Tüzelőanyag Előállítás Gyakorlata Budapest 2016 Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Dr. Lengyel Antal főiskolai

Részletesebben

Energetikai Célú Fafajták Termőhelyi Alkalmassága Soroksáron

Energetikai Célú Fafajták Termőhelyi Alkalmassága Soroksáron In: Szenteleki Károly, Szilágyi Kinga (szerk.) 2012. Fenntartható fejlődés, Élhető régió, Élhető települési táj. 216 p. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2012.01.18-2012.01.19. Budapest:

Részletesebben

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa, a zöld jövő Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa fejlődése A kiültetéskor 3 év múlva Az előző évben ültetett, a fagyok után tarra vágott Smaragdfa növekedése A 30, a 80 és a 100 napos facsemete

Részletesebben

Miért éppen Energiaültetvény? Energetikai önellátás a gyakorlatban A mai kor követelményei Gazdaságosság Energiahatékonyság Károsanyag-kibocsátás csökkentés Megújuló energia-források alkalmazása Helyi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Szennyvíziszap rekultivációs hasznosítása mesterséges talajkeverék előállításával

Szennyvíziszap rekultivációs hasznosítása mesterséges talajkeverék előállításával Szennyvíziszap rekultivációs hasznosítása mesterséges talajkeverék előállításával Szennyvíziszap Stratégia feladatok és technikai megoldások című konferencia Budapest, 2015. szeptember 15. Előadó: Kónya

Részletesebben

500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1!

500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1! 5-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 15/16 Fókuszban a Genezis Nicola! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. A 15-16-os szezonban hazánk repce termőhelyeit lefedve, 5 fajtasorral

Részletesebben

71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú energetikai ültetvényekről

71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú energetikai ültetvényekről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0700071.kor HATÁLYOS: 2009.01.25. 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú energetikai ültetvényekről A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)

Részletesebben

Szennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata

Szennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata Szennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata Bányácski Sándor mezőgazdasági mérnök szak IV. évfolyam Témavezető: Prof.dr. habil. Simon László Bevezetés A biomassza

Részletesebben

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11. A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó

Részletesebben

Az öntözés tízparancsolata

Az öntözés tízparancsolata 1. Az öntözés - mint vízgazdálkodási kategória - a víz hasznosításának egyik módja, egyben az adott helyen rendelkezésünkre álló víz felhasználásának egyik eszköze és az adott (vízgyűjtő)terület vízháztartásának

Részletesebben

Energianövények és környezeti károk (a vörösiszap-katasztrófa háttere) Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens Szent István Egyetem

Energianövények és környezeti károk (a vörösiszap-katasztrófa háttere) Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens Szent István Egyetem Energianövények és környezeti károk (a vörösiszap-katasztrófa háttere) Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens Szent István Egyetem A megújuló energiaforrások termelésének összefoglaló adatai (KSH, 2007) Energiaforrás

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megújuló energiatermelés hazai lehetőségei Kiváló biomassza- és földhőtermelés

Részletesebben

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag

Részletesebben

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,

Részletesebben

AZ AKÁCTERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZÁZAZ TERMŐHELYEKRE

AZ AKÁCTERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZÁZAZ TERMŐHELYEKRE AZ AKÁCTERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZÁZAZ TERMŐHELYEKRE A fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) hazánk legjelentősebb gyorsan növő állományalkotó fafaja, amely erdeink

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc)

TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc) MKK NTTI Földműveléstani Tanszék TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc) I. Témavezetők: Dr. Birkás Márta, Dr. Percze Attila 1. Művelési rendszerek hatása a talaj állapotára, védelmére,

Részletesebben

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME

A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME marosvolgyi@asys.hu Európai Parlament 2009. február 3-i állásfoglalása

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly

Részletesebben

Szudánifű (Sorghum sudanense)

Szudánifű (Sorghum sudanense) Szudánifű (Sorghum sudanense) Mint neve is elárulja, Szudán és szavanna területeiről származó növény, aminek jó szárazságtűrő képessége részben innen eredeztethető. Földünkön ebbe a klímazónába tartozó

Részletesebben

8. előterjesztés I. határozati javaslat 2. melléklete Nem kötelező véleményadó szervezetek

8. előterjesztés I. határozati javaslat 2. melléklete Nem kötelező véleményadó szervezetek 8. előterjesztés I. határozati javaslat 2. melléklete Nem kötelező véleményadó szervezetek 1 Ssz Véleményező Dokument um kelte 1 Debreceni Egyetem ad hoc bizottság Prof. Dr. Nagy Géza 2014. március 4.

Részletesebben

for a living planet "zöld energia"?

for a living planet zöld energia? for a living planet Mennyire zöld z a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2.

Részletesebben

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület

Részletesebben

1. Indokoltság, módszerek 2. Összehasonlítás Erdő, alga Fásszárú ültetvények, Szántóföldi kultúrák

1. Indokoltság, módszerek 2. Összehasonlítás Erdő, alga Fásszárú ültetvények, Szántóföldi kultúrák egyetemi docens M.Sc. hallgató Ph.D. hallgató Ph.D. hallgató 1. Indokoltság, módszerek 2. Összehasonlítás Erdő, alga Fásszárú ültetvények, Szántóföldi kultúrák Téma indokoltsága Klímaváltozás (CO 2 ) Technológiai

Részletesebben

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Gépesítési Intézet Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı A pellet

Részletesebben

BIOMASSZA TÜZELŐANYAG- ELLÁTÁS LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE

BIOMASSZA TÜZELŐANYAG- ELLÁTÁS LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE BIOMASSZA TÜZELŐANYAG- ELLÁTÁS LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A BIOMASSZA ÚTJA A MEZŐTŐL AZ ERŐMŰIG GÁL BALÁZS SÁNDOR KISS LEVENTE DR. LADÁNYI RICHÁRD TARTALOM CÉL és MÓDSZERTAN MEGHATÁROZÁSA MODELLEZÉS

Részletesebben

Bemutatók tartása év év március 8 Püspökladány 2006 április 26 Püspökladány:

Bemutatók tartása év év március 8 Püspökladány 2006 április 26 Püspökladány: Bemutatók tartása 2005. év 1. A magyarországi tanulmányi úton lévı belga erdészeti szakembert az alábbi eredményeinkkel ismertettük meg. Az ERTI akácnemesítési törzsültetvényének illetve kísérleti parcelláinak

Részletesebben

Budapest 2005. november

Budapest 2005. november ERDİTELEPÍTÉSI TERMESZTÉS-TECHNOLÓGIA ÉS VÉGREHAJTÁSI ÚTMUTATÓ KIDOLGOZÁSA, A NEM SZOKVÁNYOS ERDİMŐVELÉSI MÓDSZER MIATT, A KÜLÖNBÖZİ VÁGÁSFORDULÓVAL KEZELT ENERGETIKAI ERDİKRE c. 5. feladat keretében készített

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú

Részletesebben

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben A könyv összefoglalja a gyümölcstermő növények környezeti igényeire vonatkozó ismereteket, segítséget nyújtva evvel az adott gyümölcsfaj számára alkalmas terület kiválasztásához,

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Bio-Brikett Kft (Harka) ügyvezető: Szűcs-Szabó László bio-brikett@axelero.hu Közreműködő: NyMEgyetem Energetikai Tanszék (Sopron) tanszékvezető: Prof.Dr.Sc.

Részletesebben

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Budapest 2016. december 02. Ökológiai

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Szilárd biomassza tüzelőanyagok Kérdések és válaszok a minőségi termékpálya tervezés rendszerében

Szilárd biomassza tüzelőanyagok Kérdések és válaszok a minőségi termékpálya tervezés rendszerében Szilárd biomassza tüzelőanyagok Kérdések és válaszok a minőségi termékpálya tervezés rendszerében Tóvári Péter Tud. oszt.vezető FVM MGI Napjaink energiatermelési és hasznosítási kérdései kihívások elé

Részletesebben

T-BEA. Kézikönyv. (Tool for Biomass Accessibility with Earth Observation Technology)

T-BEA. Kézikönyv. (Tool for Biomass Accessibility with Earth Observation Technology) T-BEA (Tool for Biomass Accessibility with Earth Observation Technology) Kézikönyv GeoAdat Szolgáltató és Informatikai Kft. Székhely: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 8. Tel.: +36 1 469 0033 Fax: +36 1 469

Részletesebben

Az alanyfajták termesztési értékét meghatározó tulajdonságok

Az alanyfajták termesztési értékét meghatározó tulajdonságok Az alanyfajták termesztési értékét meghatározó tulajdonságok Alanyfajták tulajdonságai (Az anyatelepeken) Vesszők beérlelése - a tenyészidő függvénye - befolyásolja a ráoltott nemes érési folyamatait Vesszőhozam:

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok

A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok Rónai Anna növényvédelmi mérnökszakértő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt nem hivatalos szöveg. (2007. október 8.-i állapot) 72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet

Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt nem hivatalos szöveg. (2007. október 8.-i állapot) 72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt nem hivatalos szöveg (2007. október 8.-i állapot) 72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a rövid vágásfordulójú fás

Részletesebben

ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ. A fentiek megállapításához talajfelmérésre lehet szükség.

ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ. A fentiek megállapításához talajfelmérésre lehet szükség. ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ 01 A TALAJ ELŐKÉSZÍTÉSE A TALAJNAK A KÖVETKEZŐ FELTÉTELEKNEK KELL MEGFELELNIE: > a talajvíz szintje 2 méternél mélyebben legyen, > 6 m mélységig ne legyen sziklatömb,

Részletesebben

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában

Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában A PÉTÁV és a Pécsi Tudományegyetem közös tanulmányának bemutatása Dr. Fülöp László Főiskolai tanár Pécsi Tudományegyetem Pollack

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.

Részletesebben

A Paulownia dél-kelet Kínából származik Japánból került Európába Nevét Anna Pavlovna Romanova császárnőről kapta Legendák sora fűződik hozzá

A Paulownia dél-kelet Kínából származik Japánból került Európába Nevét Anna Pavlovna Romanova császárnőről kapta Legendák sora fűződik hozzá A Paulownia dél-kelet Kínából származik Japánból került Európába Nevét Anna Pavlovna Romanova császárnőről kapta Legendák sora fűződik hozzá P.tomentosa P.viscosa P.catalpifolia P.taiwaiana P.kawakamii

Részletesebben

72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet

72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet 1 72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

ERDÉSZET. 3. 2. Erdőtelepítés

ERDÉSZET. 3. 2. Erdőtelepítés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:

Részletesebben

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei

Részletesebben

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat 38/2009. (X.20.) Kt. rendelete

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat 38/2009. (X.20.) Kt. rendelete Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. Képviselő-testülete Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat 38/2009. (X.20.) Kt. rendelete a közterületen kivágott fás

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon

A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon Prof.. Dr. Molnár Sándor Toth Béla 1 Előadás tartalma: Hazai fűrészipari feldolgozás alapanyaghelyzete

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Mustár-olajretek keverék

Mustár-olajretek keverék 2030 Érd, Emil utca 28. Tel/Fax:23/369-381 Mobil:06-20-950-9073, 06-20-503-2328 E-mail:gyarmati.tamas@gyarimag.hu,info@gyarimag.hu Honlap: www.gyarimag.hu Mustár-olajretek keverék Ár: 470 Ft+ÁFA/kg Vetési

Részletesebben

Az energetikai faültetvény létesítésének és hasznosításának összefüggései

Az energetikai faültetvény létesítésének és hasznosításának összefüggései Az energetikai faültetvény létesítésének és hasznosításának összefüggései Toth Béla - E.K.F.M. Kft. - c.egy.docens Dr. Molnár Sándor - NyME FMK FTI - egy.tanár Dr. Fehér Sándor - NyME FMK FTI - egy.docens

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Az energiagazdálkodás jelene és jövője Magyarországon

Az energiagazdálkodás jelene és jövője Magyarországon DOI: 10.18427/iri-2016-0012 Az energiagazdálkodás jelene és jövője Magyarországon Csipkés Margit Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar csipkes.margit@econ.unideb.hu Bevezetés A világ népességének és

Részletesebben

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: 2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65

Részletesebben

Átál ás - Conversion

Átál ás - Conversion Átállás - Conversion Kezdeti lépések megismerni az ökológiai gazdálkodás szabályait általános szabályok, szemlélet rendeletek EU 2092/91, 1804/1999 (140/1999, 2/2000, 82/2002) tápanyag gazdálkodás talajművelés

Részletesebben

A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben

A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben LIMP TIBOR 1. Az erdőgazdálkodás vízellátási, vízháztartási igényei A Szigetközben folyó erdőgazdálkodás jövőképének kialakítása során a jelenlegi kedvezőtlen ökológiai

Részletesebben

Pelletgyártási, felhasználási adatok

Pelletgyártási, felhasználási adatok Construma Építőipari Szakkiállítás Budapest 2011. április 08. Pelletgyártási, felhasználási adatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezető Pelletgyár létesítés I. A BERUHÁZÁSI CÉLOK, KÖRNYEZET

Részletesebben

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés

Részletesebben

Mezőgazdasági munkás moduljai

Mezőgazdasági munkás moduljai Mezőgazdasági munkás moduljai 971. Az Állattartás megnevezésű, 10997-12 azonosító számú szakmai Takarmányt érzékszervvel minősít, mintát vesz Takarmányadagot állít össze Takarmányt kioszt, itat, állatot

Részletesebben

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Dr. Varga Tamás igazgató Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Környezetünk legösszetettebb

Részletesebben

Dísznövénytermesztésre vonatkozó növény- és talajvédelmi, valamint szaporítóanyag-felügyeleti jogszabályi aktualitások

Dísznövénytermesztésre vonatkozó növény- és talajvédelmi, valamint szaporítóanyag-felügyeleti jogszabályi aktualitások Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete konferenciája, 2014.02.13., Siófok Szabó Levente növény- és talajvédelmi igazgató Szakmai kapcsolódások növényvédelem szaporítóanyagfelügyelet növényegészségügy

Részletesebben

Megújuló energiaforrások vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg és Satu Mare megyékben

Megújuló energiaforrások vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg és Satu Mare megyékben www.huro-cbc.eu; www.hungary-romania-cbc.eu Megújuló energiaforrások vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg és Satu Mare megyékben Készítette: UNI-FLEXYS Egyetemi Innovációs Kutató és Fejlesztő Közhasznú Nonprofit

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények

repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények 04-05 repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények Nicola F az Ön repce hibridje! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. Mi sem mutatja jobban, mint az, hogy 8 fajtasorral együtt az 500-alk klubja

Részletesebben

A Hungaro durumrozs tulajdonságai és termesztése

A Hungaro durumrozs tulajdonságai és termesztése A Hungaro durumrozs tulajdonságai és termesztése Dr. Kruppa József Ph.D tb. egyetemi docens, címzetes főiskolai tanár Nyíregyháza, 2015. 03. 21. A szakirodalmakban előrevetítik a tritikálé várható elterjedését

Részletesebben

A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS MÓDSZEREI A VÍZFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSÉRE

A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS MÓDSZEREI A VÍZFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSÉRE A VÍZGAZDÁLKODÁS METEOROLÓGIAI VONATKOZÁSAI Budapest, 2016. november 24-25. A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS MÓDSZEREI A VÍZFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSÉRE Jolánkai Márton, Kassai M. Katalin, Tarnawa Ákos, Pósa

Részletesebben

A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29.

A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29. A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon Tikász Ildikó Edit Budapest, 2016. szeptember 29. Tartalom 1. Száraz hüvelyesek jelentősége 2. Termelési mutatók

Részletesebben