A FENG SHUI LÉNYEGE ÉS NÉPSZERŰSÉGE A NYUGATI VILÁGBAN

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció szak Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A FENG SHUI LÉNYEGE ÉS NÉPSZERŰSÉGE A NYUGATI VILÁGBAN Készítette: Horváth Brigitta Budapest,

2 Első a sors, ezután jön a szerencse. Harmadik a feng shui, Amit az emberszeretet és a műveltség követ. - ősi kínai mondás - 2

3 Tartalomjegyzék Előszó 5 Bevezetés 6 1. A FENG SHUI EREDETE ÉS LÉNYEGE A Feng Shui eredete, keletkezési legendája A taoizmus A keletkezési legenda A Feng Shui szó jelentése A Feng Shui összetettsége A Feng Shui történelme, fejlődése A Feng Shui Kínán kívül is létezett A Feng Shui létjogosultsága A Feng Shui tudományának alapelemei A csi fogalma A jin-jang fogalma A báguá A trigramok Az 5 elem tana és az átváltozási fázisok Személyiségelemzés a Feng Shui-ban Miért kell a Feng Shui-hoz személyiséget elemezni? Személyiségek a trigram szerint Kínai asztrológia A tao numerológia A Feng Shui szemlélethez tartozó egyéb, tao eredetű életviteli kérdések Táplálkozás és testmozgás Szellemi karbantartás Természetgyógyászat Feng Shui alkalmazása a gyakorlatban Feng Shui aranyszabályok a lakás különböző termeiben Példák Feng Shuival orvosolható problémákra, és eszközei működésére FENG SHUI ÉS EGYÉB KELETI ELEMEK NYUGATON A keleti kultúra nyugaton A Feng Shui megjelenése Nyugaton Az ezoterizmus A Feng Shui kulturális vonatkozásai A Feng Shui pszichológiai vonatkozásai A Feng Shui társadalmi, gazdasági vonatkozásai A FENG SHUI MAGYARORSZÁGON A Feng Shui megjelenése Magyarországon A Feng Shui intézményesülése hazánkban 64 Befejezés 67 Irodalomjegyzék 69 Függelék Feng Shui eszközök Báguá térkép szobákhoz, kertekhez és épületekhez (Feng Shui, a harmonikus élet művészete, 92. old) 3

4 Ábrák és táblázatok 1. ábra Jin-jang ábra Báguá ábra Báguá és színek ábra Az 5 elem ábra Lo-shu négyzet ábra A négy égi állat táblázat Jin és jang jellemzők táblázat Az 5 elem jellemzői 44 4

5 Előszó Biztosan sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogy a Külkereskedelmi Főiskolát végezvén, angolul és spanyolul beszélve, az olasz-francia STMicroelectronics customer service representative-jaként, miért éppen a Feng Shui-val szerettem volna foglalkozni a diplomamunkámban De a válasz valójában nagyon egyszerű: mert teljesen nyitottnak tartom magam minden témakörre és kultúrára és ilyen fiatalon még nem köteleztem el magam semmi mellett. Amikor aktuálissá vált a szakdolgozat írás, akkor éppen ebben a témában olvastam sokat, így az amúgy is kevés időm miatt úgy döntöttem, összekötöm a kellemeset a hasznossal. Ezért itt szeretném megköszönni belső konzulensemnek, dr. Osváth Gábornak, hogy ezt a talán kissé rendhagyó témát elvállalta, sőt igazi érdeklődéssel fogadta. Továbbá szeretnék köszönetet mondani a Feng Shui két neves magyar képviselőjének is; Horváth Máriának, aki a beszélgetések mellett tanfolyamaira is részvételt biztosított nekem; valamint dr. Szemereyné Nagy Melindának, akitől a sok információ mellett igen sok forrásanyagot is kaptam. Megírván ezt a tanulmányt, nem tartom magam semmiképp sem Feng Shuiszakértőnek, de azt bátran állíthatom, hogy megfelelő jártasságra tettem szert, eligazodom az összefüggések között és sokat tanultam elkészítése során. Valamint nem olyan elfogult stílusban ismertetem meg az olvasóval, mint a szerintem túlságosan lelkes és minden nyugati racionalitást nélkülöző szerzők (akik sok esetben ezt maguk is bevallják!). Azt a feladatot szerettem volna elvégezni, hogy úgy ismertessem meg a Feng Shui-t az érdeklődőkkel, hogy még a legracionálisabban gondolkozók se vessék el azonnal. Az irodalmat tanulmányozva az a vélemény alakult ki bennem, hogy szinte mindenki elköveti azt a hibát, hogy ez az egyben a kínai mentalitást akarja vonatkoztatni a nyugati világra is, holott ez lehetetlen. Emiatt sok tévhit alakul ki bennünk a Feng Shui-val szemben. Egyben azonban biztos vagyok: van helye a Feng Shui-nak Nyugaton is, sőt Magyarországon is. Mindenkinek kellemes olvasást kívánok! Horváth Brigitta, Budapest,

6 Bevezetés A Feng Shui egy kínai eredetű művészet, hagyomány, tudomány, filozófia-rendszer, ami tulajdonképpen a taoizmusból alakult ki, mintegy 5000 évvel ezelőtt. A nyugati kritériumok alapján természetesen nem nevezhető egzakt tudománynak; akárcsak mondjuk az asztrológiát, ezt is fenntartásokkal érdemes kezelni. Meghatározni, hogy mit is jelent, nem túl könnyű. Számos megközelítése és körülírása van, legyen itt az, amit én a legjobbnak gondolok: a természet és az ember összhangját igyekszik megteremteni, az emberi testen kívüli tér és környezet rendezésével. Ebből a meghatározásból adódik, hogy a Feng Shui nem csak a kínaiak számára lehet ily módon hasznos. Sőt, mégcsak azt sem állíthatjuk, hogy egészen mostanáig csak Kínában létezett, mert mindenki a világon szeretett harmonikus és szép, egészséges környezetben élni. Ha otthonról van szó, akkor azért, hogy ott pihenni, megnyugodni tudjon, és feltöltődjön energiával; ha munkahelyről, akkor azért, hogy jól érezze magát munka közben, és alkotni, gondolkozni tudjon. Mivel a Feng Shui igen komplex feladatot céloz meg, sok más tudomány segíti ebben. Ilyen az asztrológia, számmisztika, színterápia, pszichológia, radieszteziológia, aromaterápia, természetgyógyászat és így tovább. Először mindenképpen fontos tehát bemutatnom a Feng Shui eredetét kicsit részletesebben, és a taoista filozófia vonásait. Majd áttekintem a Feng Shui lényegi elemeit, hogy mégis miről szól mind elméletben és gyakorlatban. Miben segít, miért jó ha használjuk, és hogyan kell alkalmazni. Természetesen az olvasott irodalom segít ebben, de mivel több forrásból olvastam a tényeket, ezért ez nem csak egy leíró rész lesz, hanem a kialakult saját nézetemet is tartalmazza. Tehát meg kell említenem a csi fogalmát, az öt elemet, a trigramokat, a lo-pan tájolót, a bagua térképet, a ho tu lapot, a jin-jangot, a bűvös négyzetet, és más szorosan a Feng Shuihoz tartozó dolgot és eszközt. A másik fontos része a tanulmánynak, arra a kérdésre a válaszkeresés, hogy hogyan illeszkedik mindez a mi nyugati kultúránkhoz, és mégis milyen a Feng Shui elterjedtsége Magyarországon. Ugyanúgy, mint a yoga, taj-csi, kung-fu, akupunktúra, reiki amik talán 1990 óta örvendenek egyre nagyobb közönségnek, a Feng Shui is egy ilyen keleti kulturális elem. De egyáltalan hogyan illeszkedik a nyugati-típusú kultúrához, milyen módosításokkal 6

7 kell illetni; és végül, miért olyan népszerű? Pontosabban, milyen rétegekben nepszerű, és mennyire van kihasználva üzleti szempontból ami viszont teljesen idegen a tao szemszögéből. Hiszen megannyi helyen kaphatunk igazi Feng Shui eszközöket, dísztárgyakat, bútorokat, szerencsehozó kiegészítőket. Olvashatunk rengeteg könyvet, van saját Feng Shui magazinunk, lehetünk a Feng Shui Egyesület tagjai, kérhetünk tanácsadást otthonunkba, megtanulhatjuk tanfolyamon igazán kezd nálunk is intézményesülni. Diplomamunkám nem az amerikaiak által jól megfogalmazott McFengShui -ról szól, és nem hasonlítható egyik megjelent könyvhöz sem, sem tartalmában, sem szerkezetében. Befejezésül, és egyben tulajdonképpen kezdésként még meg kell említenem a kínai hiedelemvilág, hagyományok, és a taoizmus számomra és a laikusok számára szinte felfoghatatlan bonyolultságát és áttekinthetetlenségét. Már önmagában a nyelvi és az évezredes kulturális különbségek miatt nehéz lefordítani és megérteni a nagy műveket. Tehát amit említek az írásomban, az szinte csak súrolja ennek a hatalmas tudás-anyagnak a felszínét, de viszont könnyen érthető, és szerencsére vizsgált tárgyamhoz megfelelő. De ezúton kérek elnézést azoktól, akik esetleg a tárgy szakértői lévén, belelapozván nem találnák tudományosan igényesnek. Nem is az a célom vele, csupán kiegészítem és biztosabb alapokra helyezem a Feng Shui bemutatását! Ugyanígy le kell szögeznem, hogy sajnos a kínai történelmet és kultúr-történetet sem akarom bemutatni, mert azok maguk is könyveket tesznek ki; de a Feng Shui dolgozatomban tárgyalt megértéséhez elég az a tudás Kínáról, ami mint alapműveltség megvan minden olvasóban. 7

8 1. A Feng Shui eredete és lényege 1.1 A Feng Shui eredete, keletkezési legendája A taoizmus A kínai vallás a taoizmus, a konfucianizmus, és később az Indiából átvett buddhizmus keveréke. A konfucianizmus a vallás társadalmi aspektusa, kulcsszerepet tulajdonít az embernek a harmónia megteremtésében; az égi, a földi és az emberi világ hármasságát tanítja. A taoizmus inkább a megfoghatatlan, filozófiai háttér; szintén erre a hármasságra épít, de az embernek nem szabad beleavatkozni a természet rendjébe. Akkor leszünk boldogok, ha együtt tudunk haladni az élet áramával, azaz a tao sodrával (zennel a buddhizmusban). A taoizmus nagy bölcse Lao-ce volt. A tao annyit jelent: út. Vagyis a helyes út, amin nekünk itt a Földön járnunk kéne. Megállás nélkül tanulnunk kell mindenből és mindenkitől, önmagunk művelése és tökéletesítése a cél, hogy mindig magasabb szintre jussunk. Néhány nagyon jól érthető és fontos taoista eredetű elv: Az egyetlen állandó dolog a világban a változás Semmi nem történik véletlenül Önmagunk megismerése Tartalom és forma összhangja A jin-jang kettőssége mindenben megtalálható Minden összefügg mindennel, minden kölcsönösen hat egymásra Olyan vágy nem ébred benned, melyhez ne keletkezne azonnal erő is hogy megvalósítsd: tehát bármit kívánsz, jól vigyázz, mert megkaphatod A Sors ismétlődő és egyre nehezebb leckék elé állít, míg a számunkra kijelölt leckét meg nem oldjuk Valaminek a vége mindig valaminek a kezdete Az ember nem vonulhat ki az élet soha véget nem érő küzdelmeiből, be kell kapcsolódnia az energiák folytonos áramlásába. Meg kell tanulnunk alkalmazkodni a változásokhoz, mert a változás az egyetlen igazán állandó az életben. Aki ragaszkodik az 8

9 elmúlt időkhöz, elmúlt események illúzióihoz, nem engedi el a múltat, az csalódásra és boldogtalanságra ítéli önmagát is, és környezetét is. Az egyik legnagyobb emberi tudás az elengedés és a lemondás képessége. Az embernek nem szembeszállni kell a természettel, hanem a természet áramába kapcsolódnia és így sikeres változásokról gondoskodnia A keletkezési legenda A legenda szerint Kína történelmében meghatározó szerepet játszott a Hsziadinasztia, kiknek uralkodása alatt (Kr. e. III. évezred) már fejlett paraszti életforma alakult ki. Éltek tehát a földművelés adta lehetőségekkel, állatokat tenyésztettek, és földrajzi ismereteik is voltak. Életük a nagy Sárga Folyó mentén zajlott, ahol civilizációjukat kemény munkával teremtették és tartották fenn, így az uralkodók is mindig arra törekedtek, hogy a természeti hatások segítségével könnyebbé tegyék életüket 1. Az uralkodóház Vu királya (Kr. e ) különösen sokat foglalkozott a természet és ember viszonyával, érdeklődve tanulmányozta a természeti erők emberre tett hatását. Sokat tartózkodott ezért a folyóparton is, mígnem egyik alkalommal egy hatalmas teknősbékát talált a vízparton. Ezt eleve jó jelnek tekintette, mert úgy tartották, az állat kettős páncéljának rejtekében maga az istenség él. A teknős mintázatán egy tökéletes mágikus négyzetet vélt felfedezni, amit kínaiul Lo Shu-nak hívnak - erről még lesz szó amikor a számmisztikáról írok. Vu császár összehivatta birodalmának bölcseit, és végül ez a teknőcön látott mintázat vezetett a Ji csing (az ősi kínai bölcselet), a Kilenc Csillag Ki (a kínai asztrológia és számmisztika) és a Feng Shui kialakulásához 2. A kínai mondás úgy tartja, hogy egy másik uralkodó, Fu Hszi, a Ho folyóból egy napon egy olyan lovat látott kiemelkedni, amelynek a testén pedig a Ho Tu minta volt felfedezhető. A császár a természeti erőkkel összefüggő jelentést (mint hegy, villám, szél stb.) tulajdonított minden számnak és iránynak. Ez a minta később egy nyolcszögű Bágua alapja lett, amely a világegyetem ideális rendjét és a teremtést írja le 3. Voltaképp tehát kijelenthetjük, hogy ami a Feng Shui tájolási és számítási részére vonatkozik, az gyakorlatilag egy teknőc és egy ló hátának mintáján alapul. Mert összefüggéseket véltek felfedezni, amiket az Égből eredőnek tartottak tehát tökéletesen 1 Feng Shui Enciklopédia Feng Shui tipp 3 Feng Shui magazin, I. évfolyam, 5. szám 9

10 jónak. Hogy ezekhez a mintákhoz aztán mégis hogyan rendelték a fogalmaikat, mi alapján, az nyilván az akkor aktuális természeti és társadalmi viszonyokkal kapcsolatos A Feng Shui szó jelentése Fontos az elején megemlíteni, hogy hogyan kapta a Feng Shui a nevét. Mivel azt írja le, hogyan hat ránk környezetünk, szimbolikusan a természet két nagyon fontos megjelenési formáját választották: a szelet (feng), amit szelíden fújdogáló égi küldöncnek tekintettek, ami a termékenységgel megajándékozó felhőket hozza, amikből pedig az éltető víz keletkezik. Mind a kettő azonban magában hordozza a kettősséget is. A szél bár lehet enyhén fújdogáló és kellemes, mi több valóban hozza a vizet adó felhőket, sőt segít a virágok megtermékenyítésében is; lehet viharos és pusztító is. A víz (shui) bár lehet életet adó, lehet gyönyörű tó; de háborgó tenger is, és emellett olyan erőt képvisel, ami sziklákat képes kivájni. Ezzel azt is kifejezték, hogy minden látható és láthatatlan jelenség mögött, ami körülvesz minket, valamilyen energiaforrás van ami lehet jótékony vagy pusztító, de éppen ezért jóban kell lenni velük. Ezt segíti (sőt különösen a kezdetekben ezt volt hivatott segíteni) a Feng Shui 4. A Feng képzetéhez tartozik tehát a levegő, a gázok, a felhők, az energiamezők, a sugarak, a sugárzás, a viharok és a légmozgások, és természetesen a szél is. De ezek mellett idesorolják azokat a dolgokat, amik befolyásolhatják a szabad légáramlást, mint a domborzat, sziklák, és mesterséges építmények/épületek. A Shui-hoz tartoznak a tavak, folyók, patakok, tengerek, és a mesterségesen kialakított víztartályok, csatornák. Emellett ideveszik még az országutakat, utcákat (mert van hogy úgy tekeregnek mint egy patak), a jeget, havat; sőt a növényeket és az általuk táplált élőlényeket is A Feng Shui összetettsége Már a Bevezetést azzal kezdtem, hogy a Feng Shui tulajdonképpen mennyi minden is egyben, mert valójában arra, hogy Mi az?, nemigen lehet egyértelmű választ adni. 4 Feng Shui, a harmonikus élet művészete 10

11 Nevezhetjük művészetnek, mert megörökítik részeit az emiatt készített eszközök és dísztárgyak, építészeti alkotások, tanításairól szóló versek. Megjeleníti a természet tiszteletét, félését, az emberek hitét és akaratát ezek pedig mind a kínai kultúra részei. Tudomány is ugyanakkor, hiszen rendkívül precíz és bonyolult számításokat igényel, konkrét tudásanyagot kell elsajátítani, ismerni kell a taoizmus vonatkozó tanait; vannak fokozatai, a mesterek pedig továbbadják a tudást. Ősi kínai folklór, mert magában foglalja az ősi kínai társadalmat, szokásaikkal, hitükkel, babonáikkal együtt. Világuk tele van démonokkal és segítőkkel egyaránt; ezek a motívumok megjelennek eszköztárában is (ezért nem mindegy például, mikor használunk mondjuk sárkányt, hiszen nekünk aligha jelenti azt, mint a kínaiaknál). A földrajz hagyományait őrzi, hogy a térképeik dél felé tájoltak. Gondolkodásmód, életstílus is, mert elvei és szabályai nem feltétlenül csak a külső térre vonatkozik, hanem magára az emberre is. Kiterjeszthető az emberi test és lélek karbantartására is. Filozófia-rendszer része, hiszen a kínaiak évezredek óta egységben szemlélik az embert a természettel de ebben az egységben nem csak a testnek, hanem mentális világának is helye van. Kapcsolata a Nyugattal azért is világos, mert a pantha rei ( minden mozog ókori görög filozófia) tételét viszi a gyakorlatba A Feng Shui történelme, fejlődése Miután Vu császár tehát voltaképp letette a Feng Shui alapkövét, mintegy 5000 évvel ezelőtt (és ez lehet csak egy szép mese), a fejlődés viszonylag gyors volt, mert akkoriban a szerzetesi rendek és kolostorok alapítását az uralkodók törvényekkel és rendeletekkel szorgalmazták. A szellemi központokban alakult ki a Tao filozófiája, melynek szerves része volt a szerzetesek önmagukkal való foglalkozása, és elvonulásuk a természetbe, a magányba, hogy mindenkitől függetlenül gondolkodhassanak. Az egyensúlyt, a tökéletes harmóniát keresték. 11

12 Miután azonban visszatértek mesterséges, civilizált lakhelyükre, azt tapasztalták, hogy valami más veszi körül őket, nem úgy érzik magukat, mint kint a természetben pedig az az ideális. Az ember által tervezett és kivitelezett eltér a természetestől, a Nagy Mintá - tól. Tehát ezzel meg is fogalmazódott az első szabály: olyan építményeket kell létrehozni, amelyek követik a Nagy Mintát, mert különben megbomlik az egyensúly. Arra a felismerésre jutottak, hogy környezetünk beleértve lakhelyünket, annak berendezését, színeit, anyagait hatással van életvitelünkre és fejlődésünkre. A Feng Shui technikája a tudatos térértelmezéssel kezdődött; a korai mesterek minden tudásukat az egyéni érzékelés képességére alapozták. Ezért Feng Shui tanácsadást csak úgy tudtak végezni, hogy beköltöztek a megbízó lakhelyére, és addig éltek ott és változtattak dolgokon, amíg azt nem érezték: megvan a harmónia, az egyensúly, a Nagy Minta nyomán. Aztán a fejlődés során persze szabályok, elvek és tanítások sokasága alakult ki, így a tanácsadás is két részre oszlott: az előre kiszámíthatóra, ami objektív tényezőket néz, (mint például a lakók születési éve és a ház tájolása közötti összefüggések), és a helyszínen felismerhetőkre (mint például a valós energia-áramlások, légmozgások) 5. A Feng Shui alapvető rendszere évszázadok alatt bontakozott ki a megfigyelések és az elmélkedések folyamatában. De ezzel együtt sosem fogja elnyerni végleges formáját, hiszen a minket körülvevő világ, természet, jelenségek mindvégig változásban vannak és lesznek. Tehát a Feng Shui újabb és újabb kihívásokkal találkozik majd, minden újra megoldást kell találnia. Ezért hangsúlyozza néhány mester, hogy nem a rengeteg szabály elsajátítása a lényeges, hanem a meghatározó elvek és a tao releváns tanításainak a tudása. Történetének első 2500 évében főleg földrajzi értékelést adott a letelepedésre kiszemelt vidékről, ami egyértelmű szükséglet volt, hiszen mind éghajlati, mind földtani szempontból meg kellett jól fontolni, melyek az alkalmas területek. Ennek a megközelítésnek köszönhetően alakult ki a Forma Iskola 6 (amit bővebben kifejtek még a releváns alcímben), ami leginkább a változatos domborzati viszonyok között alkalmazható jól. Alapja a nyolc trigram által kialakított térkép, a báguá, valamint a környezet éber, érzékeny, nyitott szemű megfigyelése és az analógiás gondolkodás. Ez a változat terjedt el leginkább Nyugaton (Európában, Amerikában és Ausztráliában), bár a jó szakember nem támaszkodik kizárólag erre. Sajnos arról viták vannak, hogy a Forma Iskola, vagy az Iránytű Iskola volt-e előbb Mindenesetre ha állást kellene foglalnom, akkor azt mondanám, hogy a Forma Iskola a 5 Öntsünk tiszta vizet a Feng Shui poharába 6 A Feng Shui gyökerei c. cikk (Harmonet) 12

13 régebbi, az alapja mindennek ami Feng Shui, és az Iránytű Iskola a fejlődés későbbi szakaszán alakult ki. Ez ugyanis a minket ténylegesen körülvevő dolgok helyett az égtájakat tartja nagyon befolyásoló tényezőknek, és figyelembe veszi a lakók születési idejét, horoszkópját, és a numerológiát. Az égtájak, és egyéb bonyolult mondjuk így, kétes eredetű tézisek alapján komoly számításokat végeznek, ami a valóságtól kicsit messze rugaszkodik szerintem. Ezzel együtt el kell ismerni, hogy mivel ezek is évezredes megfigyeléseken alapszanak, sok igazság lehet bennük. Ehhez járult még az is, hogy a gyakorlati megfigyelések idővel mágikus köntösbe burkolóztak; például hogy a sárkány farkán, azaz hegygerincen nem jó házat építeni, mert levetheti a sárkány magáról, ha mérgesen jár a farka azonban ennek is van alapja, nevezetesen a nagy szeles vihar 7. A Feng Shuinak ez a két említett fő irányvonala létezik, és a felkészült mesternek illik mind a kettőt jól ismernie és használnia. Kínában halmozódott fel tehát a hatalmas kulturális öröksége is a Feng Shuinak, valamint felbecsülhetetlen mennyiségű tapasztalati tudás az építményeken keresztül. A 60-as 70-es évek kulturális forradalma viszont megtorpanást jelentett, mert akkor az elavult es hiedelmekre épülő rendszer nem volt beilleszthető a modern államszervezetbe. Mao Ce-tung bár betiltotta, mégis mint később kiderült, titokban élete végéig kutatta és alkalmazta. A tilalom miatt a külföldre menekült kínai mesterek tartották életben a hagyományt; Hongkongban és Szingapúrban ma is általánosan alkalmazzák innen pedig meghódította az egész világot. Vagyis valőszinűleg erre az időszakra tehető, hogy a Feng Shui ha eleinte kényszerűségből is elhagyta országa határait, és megismertette magát a Külfölddel A Feng Shui Kínán kívül is létezett Sok minden, amit a Feng Shui tanít, a világ más részein is ismert volt vallástól, filozófiai irányzattól, kultúrától függetlenül. Minden népet és kultúrát érdekeltek például a megfoghatatlan energiaáramlások; az ókori görögöket, egyiptomiakat is (gondoljunk a piramisokra), de már a kőkori keltákat is (Stonehenge-et máig titok fedi). Építményeikhez és ceremóniáikhoz különleges helyeket kerestek, de sajnos mindez nincs olyan jól dokumentálva, mint a kínaiak esetében. 7 A Feng Shui és a Babona c. cikk (Harmonet) 13

14 Az ő korukban még szinte teljesen alá voltak rendelve a természeti elemeknek, ezért az emberek igyekeztek megfigyelni ezt a környezetet, megérteni és kiszámítani az életük múlott rajta. Bár érdemes elgondolkozni, hogy mik voltak akkor a veszélyek, mi ellen kellett védekezni (természeti csapások, hideg, vadállatok stb.), és mik ma az ugyanolyan súlyos veszélyek (rákkeltő élelmiszerek, sugárzások stb.); mert ily módon meglátjuk, hogy valójában minden marad, csak változik. A középkorban még inkább ismertek olyan szerzetesrendek és építőcéhek, amelyek kastélyok, templomok, kolostorok építésénél, uradalmi és kormányzati építkezéseknél használtak fel titkos ismereteket. Gondolni kell itt a hely, a tájolás, maga az építmény, a színek, stb., jelentésére, hogy hogyan befolyásolják az embert (példának okáért a katedrálisok mérete és sötét színe a megfélemlítést is szolgálta). Mára ismét szinte az egész nyugati világban hódít a Feng Shui kínai változata, mert amúgy Japánban, Koreában, a Fülöp-Szigeteken, Malajziában, de még Indiában is helyi irányzatokat követnek. Megjegyzem, itt lenne az ideje kilakítani egy nyugati Feng Shui irányzatot is, mert ugyan az alap elképzelések nagyon jók, sokan akarják a kínai változatot átültetni ide, ami nekünk persze túl idegen. 1.2 A Feng Shui létjogosultsága Az alfejezetben arról szeretnék írni még itt viszonylag az elején, hogy miért tartom jó dolognak a Feng Shuit, és milyen tágabb kontextusban kell vizsgálni. Amellett, hogy nem vagyok elfogult követője, azért egy bizonyos szintig önmagában remeknek tartom. A Feng Shui követői olyan tudás birtokába jutnak, amely nem igazán mérhető ugyan, relatív, de személyes, egyedi és megismételhetetlen. Folytonos és állandó önművelést igényel, ami nem lehet kényszerű, csakis önkéntes. Ha azonban rendet és harmóniát szeretnénk szűkebb és tágabb környezetünkben, akkor elsősorban saját testi és lelki egészségünket kell megteremtenünk. A saját magunkkal való jó kapcsolat, belső rend, nem lehet véletlen, tudatosan kell felépíteni és megtartani. Ha életünk bármely területén előrelépést kívánunk elérni; ennek a fejlődésnek három motorja 8 van: harmónia a minket körülvevő anyagi világban 8 A fejlődés háromszöge c. cikk (Harmonet) 14

15 rendezett emberi kapcsolatok, érzelmek rendben tartott gondolatok (meditáció) Ha belegondolunk, a kínaiak és japánok rengeteg önművelő és harmóniára irányuló tevékenységet használnak, mint a meditáció, tai chi, yoga, reiki; hogy csak a legismertebbeket említsem. Ezek mind egy életfelfogást tükröznek; így ezzel azt akarom mondani, hogy ahhoz, hogy valaki a Feng Shuit gyakorolja, bizonyos egyéb kapcsolódó dolgokban is hinnie kell, sőt hisz is. Ezzel együtt a Feng Shui fontos tulajdonsága, hogy azokra is hatással van bizonyos mértékig, akik nem hisznek benne. A Feng Shui nem varázslat, de mivel Kínából ered, van némi misztérium körülötte véleményem szerint részben ezt kellene kiiktatni belőle ahhoz, hogy maradéktalanul létjogosultságot szerezzen nyugaton, de természetesen erről még lesz szó. A Feng Shui arra törekszik, hogy minden helyzetből a lehető legjobbat hozza ki. Ismeretes ugyebár, hogy mi agyunkat is igen szerény mértékben, mintegy 7-10%-ában használjuk ki. Ugyanilyen módon lakhelyünk és irodánk rendelkezésre álló erőforrásait sem hasznosítjuk. A Feng Shui célja ezeket mozgósítani. Persze, ahogyan mondjuk az agykontroll sem épül sokak szerint elég tudományos módszerekre, de mégis meglehetősen érdekes dolgokra vagyunk képesek segítségével; úgy a Feng Shui-nál is szükséges bizonyos hit. Mivel az a felismerés nem is igazán szorul magyarázatra, hogy a környezetünk befolyásol minket (hogyan lehetséges, hogy a mediterrán, déli országok lakói vidámak, mosolygósak, nagyon barátságosak, az északiak hűvösebbek, zárkózottabbak, ha nem sok köze van ennek mondjuk az éghajlathoz?), a Feng Shui célja egyértelműen hozzásegíteni minket a kiegyensúlyozottabb élethez. Olyan lakókörnyezetet segít kialakítani, amelyben fizikálisan is elégedettek vagyunk. Emellett az ember és természet összhangját is meg akarja teremteni, mivel hogy abban a kontextusban érezhetünk igazi harmóniát, ami nem meterséges. Nyelvezete ugyan a kínai filozófia alapjaira épül, de tartalmilag sokszor alig különbözik sok, általunk is használt és tudományosan igazolt pszichológiai elvtől. Sokan vagyunk, akik érzékenyek vagyunk eleve a fizikai környezetünkre; vagyis nem tudunk mondjuk idegen helyen nyugodtan aludni, bizonyos helyeken minden racionális ok miatt nem érezzük jól magunkat, van ahol pedig különösen szeretünk lenni. Lehet erre, vagy egyáltalán talált már valaki erre magyarázatot? Nos, a Feng Shui megpróbálja. Úgy otthon, mint az irodában is ez utóbbi ergonómiai szempontjairól, ami bizonyos alap Feng Shui, éppen a Külkereskedelmi Főiskolán tanultam! 15

16 A Feng Shui segítségével olyan tekintetben hozhatjuk ki magunkból a maximumot, hogy megteremtjük magunk körül azt a környezetet, amiben jól érezzük magunkat, nyugodtak vagyunk, és a megfelelő lelkiállapotban tudunk koncentrálni arra, amire éppen ott és akkor kell. Erre a megközelítésre pedig mindig, mindenhol szükség van. Mindenhol sok, koncentrációt zavaró és egészség-károsító tényező vár kijavításra még. 1.3 A Feng Shui tudományának alapelemei Ebben a részben sem mint ahogyan a szakdolgozat egészében sem az a célom, hogy bemutassam Feng Shui-ban való jártasságomat, hanem hogy megismertessem az olvasót vele, mert alapismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy később a Nyugattal való kapcsolatát elemezzem, vagy egyáltalán bármi kapcsán a Feng Shui-ról beszélhessünk A csi fogalma A Feng Shui abból a meggyőződésből indul ki, hogy mindenütt energia vesz körül minket; létezését tehát a csi hívta életre hiszen ennek az irányítása és saját javunkra fordítása a cél. Életünket, minden természetest és minden mesterségest (hiszen természetesből épül fel minden) átszövik a rezgések és energiák. Az ókori, talán mai szóval ezoterikusnak mondható minden rezgés (pantha rei) tételt meglepő módon a mai kvantumfizika végül igazolta. Az anyag és az energia (hiszen a rezgés energiát termel) nem csak megmarad, hanem egymásba átalakítható. Számos ősi kultúra filozófiájának alapja a világot mozgató eredendő őserő, vagy másképpen kozmikus, egyetemes energia. Persze biológusaink, fizikusaink megmagyarázzák, hogyan lett valahogyan, valamikor élet a Földön, azonban sokan úgy hiszik, kezdetben mégis kellett lennie valaminek, ami életet lehelt a dolgokba, a szervetlenből élőt, szervest csinált. A kínaiak ezt csi-nek (de ugyanezt jelenti a chi és qi is), a japánok ki-nek (ez a szó fedezhető fel az aikido, vagy reiki szavakban), az indiaiak práná-nak nevezik. A csi körülöttünk van mindig, mindenben és mindenhol, de koránt sem azonos mértékben 9. A kínaiak ezt a sárkány mennyei leheletének írták le. Hogy mi mindent is jelent, azt nyugati kultúránkban nehéz érzékeltetni, mert mi nemigen fogadjuk még el ezt a képzetet. 9 A láthatatlan energiák c. cikk (Harmonet) 16

17 Habár természetgyógyászatunkban már megjelenik a bioenergia kifejezés, amit már mérni is lehet, ez azonban mégsem fedi teljesen azt, amit a kínaiak értenek a csin. Meg kell próbálni elképzelni, hogy mindenütt ott van körülöttünk, de nem azonos a levegővel bár az tény, hogy ahol sok oxigén van, ott feltehetőleg sok a csi is, és fordítva is igaz. A levegőnél sokkal összetettebb, hiszen energiáról van szó de ha friss hegyi levegőt szívunk, úgy is érezzük, hogy tele vagyunk energiával. Jóllehet nyugaton is sokféle energiát ismerünk, és ismerünk el, a csi azonban ezeknél sokkal többet takar: Mindent átitató és mindenen áthatoló energia, amit a természetben főleg a szelek és a vizek hordoznak. Aktív energia, ami felelős a folytonos változásokért, minden örökös körforgásáért. Életerő, nélküle nem létezne élet. Minden belőle ered, tehát személyiségünk, viselkedésünk, szokásaink, megjelenésünk, egészségünk, vágyaink mind a csi tükörképei. Bennünk is csörgedezik; felvesszük táplálkozással, légzéssel, és a minket körülvevő eseményektől és emberektől (ugye, ha valakivel valami jó történik, úgy érzi kicsattan az energiától, aki pedig szomorú az egy lépést sem akar tenni). Lelki és szellemi fejlődésünket is irányítja; a bennünk levő pozitív energia pedig végső soron közvetlenül hatással van egészségünkre és környezetünkre és mivel minden mindennel összefügg, ugyanígy van környezetünk is hatással ránk, tehát ezért van szükség Feng Shuira. A csi-t finomanyagi energiaként is szokták jellemezni, ami minden élőlényt életben tart. Az akupunktúra elmélete szerint az életenergia a születéskor lép be a testbe, és aztán áramlik az egész élet során az akupunktúrás vezetékekben, azaz a meridiánokban. Mint ismeretes, szemben a nyugati orvoslással, a kínaiak a megelőzésre helyezik a hangsúlyt, így az akupunktúrás gyógyításnak is az a célja, hogy megszüntesse az energia blokkolódását, nehogy valamilyen betegség alakuljon ki emiatt 10. A csinek kulcsszerepe van a kommunikációban 11 is, ami pedig a harmónia eléréséhez szükséges. Mert ha nem értjük környezetünket, vagy az ért félre minket, az egyensúly megbomlik, feszültek leszünk. A közvetlen emberi kommunikáció szintjei a verbális 10 Feng Shui az irodában és az üzleti életben 11 A csi és az ember c. cikk (Harmonet) 17

18 kommunikáció (szavak útján), az ezt kísérő hangjelzések (hanglejtés, akcentus, beszédsebesség, hangszín, hangsúly, stb.), és a mindezt kiegészítő testbeszéd (amibe beletartoznak a gesztusok, érintés, ruházat, testtartás, arcjáték, stb.). Ezek mind fizikailag is érzékelhető, rögzíthető aspektusok. Van azonban ezen kívül a mentális kommunikáció (főleg gondolatok), és az energetikai/aurális kommunikáció (jellemzően érzelmek), amiket szoktak telepátiának is nevezni. Nos ezeknél mondhatjuk, hogy az információhordozó közeg az a csi. Az emberek közötti energetikai kommunikáció a csakrák segítségével történik, ezek hidakat létesítenek egymás között. Két személynek, akik vonzódnak egymáshoz, az aurája összeolvad, ellenkező esetben az aurák elhúzódnak egymástól. Az energiahidak nagy távolságon keresztül is működnek, még állatok és növények esetében is ezt még biológia könyvek sem tagadják. Hasonlóképpen kell elképzelni a házat is: abban is áramlik az energia, de vigyázni kell, hogy sehol ne akadjon el, ne rekedjen meg, mert akkor máshová nem tud eljutni. Valamint ne is legyen rosszindulatú, mert akkor csak árt nekünk. A Feng Shui segítségével szüntetjük meg az energia-blokkokat, mert ugyanúgy ahogy a testünkben betegséget tud okozni az energia hiánya, a környezetben is tud kárt tenni, és ez pedig mindenképp visszahat ránk. A csit szokták még három részre bontani 12 aszerint, hogy milyen eredetű. Lehet égi eredetű, ezt tapasztaljuk a kozmikus vonatkozásokban, a bolygók, égitestek körforgásában, az asztrológia kapcsán és az időjárásban. A földi csi egyrészt adott a minket körülvevő természet által, mert a földrajzi adottságok, a hegyek, völgyek és vizek erősen befolyásolják a csi áramlását. Másrészről pedig az ember által alkotott építmények, belső berendezések, színek, fények, hangok is befolyásolják ezekről azonban már mi tehetünk, hogy hogyan. Az emberi csi belőlünk ered; emlékeinkkel, képzeletünkkel, hitvilágunkkal, velünk történt eseményekkel kapcsolatos, összefügg egészségünk, életerőnk állapotával. De ugyancsak emberi csi hatja át másokhoz való viszonyunkat, legyen az szomszéd, munkatárs, barátok vagy család; sőt politikai, kulturális, társadalmi nézeteinket is. Az energia azonban nem minden körülmények között kedvező, mint már említettem mindennek két oldala van, így az energia éppúgy pusztíthat is, mint ahogy alkothat. Lehet káros is, amit sá-nak, vagy sá-csinek neveznek. Ezt ugyanúgy megérezzük, mint a pozitív 12 A Feng Shui eredete, helye az európai kultúrában c. cikk 18

19 energiát. Nyilván a másik feladat a Feng Shuival ennek a csökkentése és kivédése, a jótékony energiák növelése mellett. A sák leggyakrabban mérgező nyilak formájában vannak jelen, de lehet azonban átható is a jelenlétük. Sőt, az itt maradt energiák nagyrésze is sá, ezektől ajánlatos megtisztítani a tereket. A Feng Shui is azt az elvet vallja, hogy tanulni kell a múltból, és gondolni a jövőre, de a jelenben kell élni A jin-jang fogalma 13 Én nem adhatom át neked a magam békéjét, a magadét neked kell megtalálnod. - Eugene Gladstone O Neill - 1. ábra Jin-jang Ahhoz, hogy az életünk harmonikus legyen, mind a külső környezetnek, mind személyes életünk különböző vonatkozásainak messzemenőkig egyensúlyban kell lenniük. Az aktivitás és a nyugalom helyes egyensúlya például hozzájárul egészséges fejlődésünkhöz. Az ilyen teljesen ellentétes impulzuspárokat nevezik Kínában jinnek és jangnak, és talán ez is a legismertebb kínai szimbólum. Jin és Jang 14 az őserő, a csi két pólusa, és természetesen átvitt értelemben és konkrétumoktól elvonatkoztatva kell érteni őket. A jin és jang erői megmutatják, hogy a világegyetemben minden két ellentétes, de egymást kiegészítő elv szerint van elrendezve. Megszámlálhatatlanul sok példát lehet erre találni, de álljon itt két alapvető: a nappalok és éjszakák változása, vagy minden élő embernek és állatnak a ki- és belégzése. Jin és Jang együttesen lépnek fel, gondoskodnak az egyensúlyról és harmóniáról. Egyik sem létezne a másik nélkül, hiszen minden relatív; csak azért van sötétség, mert van világosság is. Mikor valaminek a jin vagy jang jellegét említjük, az mindig valamilyen 13 Feng Shui Enciklopédia 14 Feng Shui, a harmonikus élet művészete 19

20 vonatkozásban, valami máshoz képest érvényes. Minden dolog rendelkezik jin és jang tulajdonsággal is, de viszonyuk mindig változik, ezért állandó mozgásban vannak. Az egyensúlyi állapot akkor borul fel, ha valamelyik szélsőségesen túlsúlyba kerül erre is sok példát talál mindenki a saját életéből. Tehát ezen elv szerint életünk minden diszharmóniája mindegy, hogy az egészség, párkapcsolat, munka vagy család terén a jin és jang egyenlőtlen eloszlására vezethető vissza. A világegyetem végül mindig megteremti az egyensúlyt, de ez történhet katasztrofális formában is szomorú példát hozva: ha valamely területen túlnépesedés alakul ki, ott biztosan kitör valamilyen járvány, vagy haború, amely nagyon megritkítja a népességet. De jó példa az is, hogy ha valaki zseniálisan okos, akkor már csak egy hajszál választja el a totálisan ellentétes pólustól: az őrülettől. Jin és Jang ellentétpár, de egységet alkotnak. Kínában közmondások is vannak rá: Jin már kapott, most kapjon Jang is. Mivel a Feng Shui alapvető törekvése, hogy körülöttünk egyensúlyt teremtsen, így nagyon fontos a jin és jang elemek helyes mennyiségeinek megléte, ezt kell beoltani az emberekbe. És ez a kifejezés nagyon találó az egész Feng Shui-ra vonatkoztatva: aki gyakorolni akarja, abba elveket kell beoltani, annak az embernek elveket és gondolatokat kell elsajátítania teljesen önkéntesen, minden kényszer nélkül; sőt ezeket meg is kell értenie. Mivel a kínaiak mindig nagyon sokat tanultak a természeti jelenségekből, így a jin és jang tulajdonságait is ebből kiindulva írták le a kezdetekben mára azonban szinte mindennel könnyen kapcsolatba hozhatjuk. A jang energia, úgy vélik, az égből áramlik, a jin pedig a földből származik. A kínai filozófia nagyon fontos megállapítása, hogy emberi beavatkozással születik meg a harmónia a földön emiatt tehát bizonyos mértékig az égben is. Eszerint végső soron az emberiség felelős a mindenség harmóniájáért, ez pedig nagyon nagy felelősség. Viszont ma olyan világban élünk, ahol a legtöbb ember azt hiszi, hogy uralkodhatunk, sőt uralkodni kell a természet felett; gondolkodás nélkül a legegyszerűbb módon a saját javunkra kell fordítani. Bizonyos jelenségeket ellenségként kezel, és nem is próbálja megérteni; kérkedik a természet feletti uralmával, nem hisz a természeti erők hatalmában. Pedig előfordulhat, hogy a természeti csapások nem mások, mint az őserők bosszúi nem minden ok nélkül. Az egyensúlyra és harmóniára való törekvés a Feng Shui felfogása szerint az egész életre jellemző. A harmóniát semmiképp sem úgy kell elképzelni, hogy egész nap a hegyek között egy tó partján üldögélünk a napsütés és a madárcsiripelés közepette hanem ez az állapot legyen körülbelül életünk felére jellemző. A másik felében kezeljük a konfliktusokat, 20

21 éljük meg a napi stresszhatásokat, és végezzük munkánkat; mert éppen ebben van a lényeg: a pihenés csak akkor pihenés, csak úgy tölti be rendeltetését, ha azt fáradtság előzi meg! Igy nyer értelmet, hogy mindent viszonylagosan kell nézni. A feng shui gondolkodás tehát az élet minden megnyilvánulását az ellentétes erők hatására vezeti vissza. Így jin és jang nem csak a körülöttünk lévő környezetben, természetben, dolgokban és jelenségekben található meg, hanem nyilván bennünk is, mivel a világ részei vagyunk. Egyéniségünkben, tulajdonságainkban, jellemünkben is kétféle erő lakozik, melyek születésünkkor egyensúlyban vannak, de később a minket ért hatások miatt módosulhatnak. (Erről külön szó lesz a Feng Shui személyiségelemzés c. alfejezetben). A jin és jang kiemelt szerepet kap a kínai filozófia változással kapcsolatos nézeteiben, hiszen a változásokat rögzítik, mivel az ellentétpárok mindig egymás kiegyenlítődésére törekszenek így ez folyamatos mozgást jelent, ebbe vagy abba az irányba. Világképünket konfliktusok, küzdelmek, szembenállások és különbözőségek jellemzik, de némely európai filozófia is úgy tartja: a változások viszik előbbre a világot. Azonban itt is ügyelni kell az egyensúlyra: nem vetjük el azonnal a hagyományokat, de nem mondunk látatlanul ellent sem bárminek, ami új. Ami tegnap biztos volt, mára lehet hogy eltűnt, de a kettősség itt is érvényes: az örökös változás mellett vannak, kell lenniük állandóságoknak is. Minden vég valaminek a kezdete is. Az európai filozófiában a dialektika 15 fogalmát kapcsolhatjuk ide, ami minden mozgás (természetben, társadalomban, szellemi szinten) legáltalánosabb törvényeinek tudománya. Magában foglalja a jelenségek kölcsönös összefüggésének elvét, a mozgás, fejlődés elvét; a mennyiségi változások átcsapását minőségi változásokba; valamint az ellentétek egységének és harcának elvét. Mint látjuk, még megfogalmazásában is kevéssé, sőt alig különbözik a jinjang rendszertől nemhogy lényegében. Az idealista filozófusok (például Hegel) a dialektikus törvényszerűségeket a szellem mozgástörvényeiként fogták fel. Marx és követői azonban ezeket a törvényszerűségeket az objektív anyagi valóságra vonatkoztatták, így alakult ki a materialista dialektika. Az objektív dialektika a valóság tényleges közös mozgástörvényeit, a tőlünk függetlenül létezőket nézi; a szubjektív viszont azokat a fogalmakat, törvényszerűségeket, amelyekben az emberi gondolkodás a dolgok objektív dialektikáját visszatükrözi. Már az ókori görögök vezették be a fogalmat; Hérakleitosz is az állandó változás, a panta rhei elvét tette gondolkodása középpontjává (amit korábban is említek). Platónnál 15 Új Magyar Lexikon 21

22 aztán a tudományos gondolkodás eszköze: feladata felszínre hozni az igazi tudást, a lélek visszaemlékezését a földi élet előtti létében ismert ideákra. Érdekes, hogy a középkor folyamán (például Abélard, és Eckhart mester kivételével), a dialektikus törvényszerűségek kutatása szünetelt, és csak az újkor kezdetén, a polgári filozófia kibontakozásánál jelent meg újra. Spinoza, Diderot és Kant mind alkottak a dialektika területén, Schelling szerint pedig a világ a pozitív és negatív alapelvek egysége, harca de egyben összefogása is, amely elvezet egy, a világot rendszerré alkotó alapelvnek, a világléleknek az eszméjéhez. Hegel szerint a dialektika a világ fejlődési folyamatának törvénye: az eszme önmagában hordja a saját ellentétét is, minek következtében ugyanakkor azonos önmagával, amikor ellentéte is önmagának. A dolgokban rejlő ellentétek azonban nem állnak mereven szemben egymással, hanem át is mennek egymásba, és végül harcuk eredményeként egy fejlettebb formában oldódnak fel. De nem a reális valóság fejlődik, hanem a világszellem. Marx és Engels dialektikája nem idealista volt, hanem a hegelinek a jelentőségét felismerve materialista alapon tanulmányozta a törvényszerűségeit. Lenin pedig, figyelembe véve a társadalmi és természettudományos fejlődés tényeit és szükségleteit, főleg az ellentétek egységével és harcával, a lehetségesnek a szükségszerűségbe való átcsapásával foglalkozott. Bár ez a filozófia-rendszer kicsit bonyolultabban hangzik, elég csak annyit hangsúlyozni, hogy az európai gondolkodásban is már a kezdetben megjelent az a felismerés, hogy minden mozgásban van körülöttünk, valamint hogy mindent átszőnek az ellentétpárok. Sőt, mindenben van valami önmaga ellentétéből is, és az ellentétek közti harc vagy inkább kiegyenlítődés éppen az, ami fenntartja a mozgást. Talán az egyetlen szembeötlő különbség a jin-jang és a dialektika között az, hogy míg a kínaiak az egyensúly és harmónia tekintetében vizsgálják az ellentétpárokat, addig az európaiak inkább a mozgás szempontjából A báguá A pá kua, ahogy eredetileg írták, Kr.e körül alakulhatott ki, bizonyos jóslócsontokból és a teknősbéka páncélján található rajzolatokból végzett jóseljárások során. Tény, hogy a mágia rendkívül fontos szerepet töltött be a kínaiak életében. Eleinte a császárok és uralkodók égi eredetét igazolta. A Vu, azaz sámán vagy varázsló megidézett szellemeket, de gyógyfüvekkel, ráolvasásokkal gyógyított is de egy idő után a varázsló-, és gyógyítótevékenység elkülönült egymástól. A mágia az ősi hiedelemvilág megjelenítésének elmélete maradt, a gyógyítást pedig inkább a természettel kapcsolatos tudás irányította. Tény, 22

23 hogy a Feng Shui-hoz kapcsoldik némi misztikum, és minél jobban hisz benne valaki, annál jobban működik, de alapvetően a természeti törvények útmutatásait igyekszik követni 16. A báguá szó szerint azt jelenti, a sárkány teste. A kínai kultúra nyolcszögletű alakban ábrázolt szimbóluma, középen a jin-jangal, külső szélein pedig rajta lehetnek a trigramok, az égtájak, természeti jelenségek, színek, valamint életünk fontos területei. Nehezen megfogalmazható és jellemezhető Feng Shui jelkép, azonban a gyakorlatban talán a legnépszerűbb segédeszköz. Sokféleképpen értelmezik a báguá használatát; van aki csak a lakberendezéshez használja, míg más átfogó szimbólumrendszernek tekinti, mágikus ábrának, szerencsehozó talizmánnak, ami az élet tökéletes kalauza. Elsősorban a Forma iskola szülötte (bár eről is ellentmondásos a szakirodalom), de hasznosságáról már minden irányzat hasonlóan gondolkodik. Mágikus hatásában feltétlenül hisznek, így a nyolcszög a Feng Shui elsőszámú szerencse-szimbóluma lett. Lényegében térrendezéskor ráhelyezzük képzeletben a rendezendő területre, és így megkapjuk, hogy mely terület mely élet-terület -nek felel meg. A kínaiak úgy tartják, hogy csak úgy, mint ahogy az emberi testben minden résznek megvan a maga helye és funkciója, úgy a lakásnak is van anatómiája, ezért lehet rajta akupunktúrát is gyakorolni. Valamint úgy tartja, az ember mindig mindent a saját képmására igyekszik létrehozni *. Érdemes az élet nyolc fontos területéről szólni, mert sok a szimbolikus jelentés, és Kínában nem feltétlenül azt értik rajta, mint Nyugaton. 16 Feng Shui Enciklopédia * Itt meg kell jegyeznem gimnáziumi rajztanárom, Perlay Rezső remek gondolatát: Ugyan miért van az, figyeljük meg, hogy az ember a földönkívülieket is alapjában véve saját mására ábrázolja, miért vagyunk ennyire korlátoltak, ha azok a lények egy egész más dimenzióból is származhatnak? Miért nem tudunk elképzelni sem valami tőlünk teljesen eltérőt? 23

24 2. ábra Báguá A karrier kapcsán Nyugaton hírességekre gondolunk, olyan pályafutásra, ami magasan kiemelkedik az átlagosból, sikeres, hirtelen előmenetelre, sőt gyakran olyan emberre, aki nem válogat az eszközökben mindennek érdekében. A Feng Shui tanítása szerint azonban minden olyan embernek, aki örömöt és önmegvalósítást lát a munkájában, karriere van, hiszen emiatt valószinűleg sikeres is. Az emberek is különböznek egymástól, mindenkinek megvan a maga szintje, környezete; mindenkit saját kontextusában kell vizsgálni, hogy sikeres -e. Így karrierünk előmozdításában az a lényeg, hogy olyan munkát végezzünk, ami iránt elhivatottak vagyunk, amiben megtaláljuk ha nem is maradéktalanul de legalább önmagunk egy részét. A megbecsülés, a hivatásbéli elismertség hozzátartozik a kiegyensúlyozott élethez. De a munkánál kicsit tágabb értelemben életünk folyamát is szimbolizálja, hogy mennyiben tesszük azt, ami valóban életfeladatunk. A pártfogók közé soroljuk mindazokat a családi, baráti, munkatársi kapcsolatokat, amelyek akarva-akaratlanul segíthetik életünk céljait. Nem véletlen a meghatározás: konkrét pozitív szándék nélkül is pozitívan befolyásolhatják sorsunkat. Mára a családi kötelékek jelentősége erősen megkopott, életünk legfontosabb pártfogói nem feltétlenül hozzátartozóink; és komoly ellenségeink pedig lehetnek családon belül is. Még a lelki tanácsadók is tartozhatnak ide mert sokak számára azonosak a pártfogó, vagy barát fogalmával. A Feng Shui és minden egyéb keleti tanítás szerint azonban a tanácsadókkal óvatosan kell bánni. A keleti ember ugyanis komoly döntések előtt ideális esetben magányba vonul egy időre, meditál, és arra törekszik, hogy tisztán lásson, mentesen minden befolyástól, mert saját sorsáról neki kell döntenie, ugyanis jól tudja, a következményekkel is csak ő fog számolni. Nálunk azonban sokak véleményét kikérjük, hagyjuk befolyásolni magunkat ám ennek véleményem szerint azért van jelentősége, mert problémánkat több szempontból láthatjuk. De mindenképp törekednünk kell rá, hogy mi magunk döntsünk végül. Mivel a kínai felfogás szerint az utazások azért nagyon fontosak, mert tágítják látókörünket, toleranciára és alkalmazkodásra tanítanak, valamint új barátokat is hozhatnak, végeredményben segítik életünket, ezért ezt is erre a területre sorolják. És sose feledjük, ha jót teszünk másokkal, az egyetemes kiegyenlítődés törvénye is működésbe lép. Nem véletlen alakultak ki olyan közmondások (és nem Keleten, hanem itt 24

25 Magyarországon), hogy Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten, vagy Aki másnak vermet ás, maga esik bele, és Jó tett helyébe jót várj. A gyermekek talán a legérdekesebb terület a tekintetben, hogy mit is jelent. Elsősorban saját gyermekeinkre vonatkozik, mert senkitől és semmiből nem meríthetünk annyi energiát és inspirációt, mint belőlük. A Feng Shui azt tanítja, hogy életünk egyetlen igazi értelme tudásunk és tapasztalataink átadása utódainknak, a világ folyamatosságának fenntartása. Csak a gyermekek képesek teljesen őszintén és ártatlanul a világba nézni, embereket megváltoztatni. A gyermek az igaz ösztön, a jóság és szeretet legfőbb forrása. Ezért az, hogy Nyugaton egyre inkább háttérbe szorul a gyermek szülő általi nevelése, idővel zordabbá, mogorvábbá fogja tenni a társadalmat. A Feng Shui azonban gyermekeinknek tekinti szellemi alkotásainkat is; bármilyen írást, tudományos munkát, de még egy festményt is. Így tehát a kreativitást is szimbolizálja, ami nem csak művészi vonatkozásban fontos, hanem például arra is vonakozik, hogy hogyan tudjuk problémáinkat, vagy eddig nem tapasztalt helyzeteket megoldani. A szerelem és házasság területe természetesen elsősorban a párkapcsolatokra vonatkozik, de meg kell említeni hogy idetartozik az önismeret is. Ezzel pedig olyan alapvető kérdések, mint hogy ha magunkat nem tudjuk szeretni, hogyan várhatjuk el, hogy mások szeressenek, ha mi nem vagyunk őszinték magunkkal, mások sem lehetnek azok velünk stb. Nem szabad tehát a területet leegyszerűsíteni pusztán a szerelemre és párkapcsolatra. Sajnos álatalános tendencia napjaink nyugati társadalmaiban az elmagányosodás és a sok válás erről a jelenségről azonban külön könyveket lehetne írni, tehát okaival most itt nehéz foglalkozni. Tény viszont hogy más manapság a társadalmi berendezkedés, de hiányzik a tolerancia és kitartás, az emberség, türelem, odafigyelés; van viszont túlhajszoltság és gazdasági nehézségek. Valamint az ember hajlamos saját magával foglalkozni mindig, a másik helyett. Sok az olyan megkeseredett ember, aki vagy teljesen elutasít minden közeledést, vagy kényszerűen akar magának társat fogni, szóval komoly gondok vannak ezzel az életterülettel. Társra viszont igazán mindenkinek szüksége van, úgyhogy ez az életterület talán a legmeghatározóbb, úgy értve, hogy ez lehet az eredője és háttere mindegyik másiknak. A hírnév területe szintén nem a szó szoros értelmében értendő. Sajnos csak angolul tudok egy nagyon jó kifejezést használni, hogy a terület lényegét kifejezzem: goodwill. Nem azt jelenti, hogy minden embernek híressé kell válnia, azonban valamilyen értelemben mindenki szerezhet magának nevet szűkebb vagy tágabb környezetében. Az a fontos, hogy saját tehetségünk, adottságaink keretei között az elvárható legjobbat teljesítsük. Mindenkinek 25