Kőbányai Hárslevelű Óvoda. Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 Kőbányai Hárslevelű Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata 1106 Budapest, Hárslevelű u Készítette: Ügyiratszám: 459/2/2011. Antalics Hajnalka óvodavezető

2 2 Szervezeti és Működési Szabályzat módosítással egységes szerkezet I. rész A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az Óvoda szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatok rendszerét. A SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapja: évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról (továbbiakban: Kjt.) évi XXXVIII. tv. az államháztartásról 1993 évi LXXIX tv. a közoktatásról (továbbiakban: Kt.) évi LXVI. tv. az iratkezelésről évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről évi XXXI. tv a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló - 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet módosítása az óvodáztatási támogatásról a GYvtv. 20/C és a 160/A évi CLII. tv. a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettek köre évi XLVIII. tv. a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól. 138/1992.(X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. tv végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 292/2009.(XII. 19.) Korm. rend. 145/A. (1) a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet módosításáról (továbbiakban OAP) 64/2010.(III. 18.) Korm. rend. a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 11/1994 (VI. 8.) MKM. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (továbbiakban: R) 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről 3/2002. OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról ÖMIP Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat fejlesztési és intézkedési terve Kőbányai tehetségsegítő stratégia A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Étkezési Szabályzata 2011.

3 3 A Kőbányai Hárslevelű Óvoda 1106 Budapest, Hárslevelű u. 5. Szervezeti és Működési Szabályzatát - az óvoda vezetőjének előterjesztése alapján - a nevelőtestület, az óvodai Szülői Szervezet (továbbiakban: SZSZ) meghatározott kérdésekben egyetértési jogot gyakorolva november 18-án elfogadta. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya: A Szervezeti és Működési Szabályzat a mellékletét képező belső szabályzatokkal együtt az Óvoda valamennyi közalkalmazottjára kötelező érvényű. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Az Óvoda általános jellemzői Az intézmény neve: Kőbányai Hárslevelű Óvoda Székhelye, címe: 1106 Budapest Hárslevelű u. 5. Hrsz.: 42526/173 Az intézmény típusa: Óvoda Alapítója: X. ker. Tanács Végrehajtó Bizottsága Alapítás éve: Fenntartója, felügyeleti szerve: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete 1102 Budapest, Szent László tér 29. A intézmény felügyeleti szervének vezetője: Polgármester Működési köre: Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület által jóváhagyott körzet Alapító okirat kelte, száma: augusztus 25. K/43973//2011/II.

4 4 a., Ellátandó alaptevékenysége: száma Megnevezése intézményi szakágazati besorolása: Iskolai előkészítő oktatás az intézmény alaptevékenysége Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 8510 Iskolai előkészítő oktatás Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása az intézmény további szakfeladatai: Óvodai intézményi közétkeztetés Munkahelyi étkeztetés b., Az alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenységek: Építményüzemeltetés Általános épülettakarítás Zöldterület kezelés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az Óvoda hosszú bélyegzője (1db): A bélyegző felirata: Kőbányai Hárslevelű Óvoda 1106 Budapest, Hárslevelű u. 5. Telefon: OM Körbélyegzője (1db): A bélyegző felirata: Kőbányai Hárslevelű Óvoda 1106 Budapest, Hárslevelű u. 5. A bélyegzők az intézmény lemezszekrényében találhatók. Bélyegzők használati rendjét az Iratkezelési Szabályzat 2. pontja részletesen tartalmazza.

5 5 TB szám: PIR szám: Statisztikai törzsszám: OM azonosító: TEOR szám: 8011 Bankszámla szám: X. OTP. Az óvoda jogállása 1. Gazdálkodási jogkör - Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv. Meghatározott pénzügyi, gazdasági feladatait a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el (1102 Budapest, Szent László tér 29.), a kapcsolattartásért az óvodavezető a felelős. A fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállítja és a fenntartó a költségvetési rendeletében biztosítja azt. Az alapfeladatok ellátáshoz szükséges pénzeszközökről a fenntartó gondoskodik. A gazdálkodási feladatok részletes szabályozása az Együttműködési megállapodás tartalmazza. - A vagyon feletti rendelkezés jog gyakorlása a mindenkor érvényes Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat vagyonának gazdálkodási szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak alapján történik. - Az intézmény vezetőjét a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselőtestülete határozott időre bízza meg, nyilvános pályázati eljárás útján. Az intézményt az óvodavezető képviseli. A képviseleti jogát az intézményvezető az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon átruházhatja az intézmény más közalkalmazottjára. Az óvoda működési körzete a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselőtestülete által jóváhagyott működési körzet. Az óvoda 100 férőhellyel, 4 csoporttal működik. Az intézmény a képviselő testület által jóváhagyott helyi nevelési program szerint látja el feladatait. Az óvoda feladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, továbbá a Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető-oktatható autista, Down szindrómával és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyerekek nevelése és iskolai életmódra való felkészítése.

6 6 II. rész Az óvoda működési rendje Az Óvoda működési rendjét meghatározó dokumentumok: Az Óvoda törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: Alapító okirat, Helyi óvodai nevelési program, Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei, Az óvoda belső szabályzatai, Éves intézményi munkaterv, Házirend, IMIP és mellékletei. A helyi óvodai nevelési program az OAP-hoz kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. Az óvodai munkaterv egy nevelési évre szóló konkrét tevékenységeket és munkafolyamatokat tartalmazza az időpontok megjelölésével, a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. Az IMIP a fenntartó programjával összhangban meghatározza az óvoda minőségpolitikáját, és ennek értelmében működteti minőségfejlesztő rendszerét. 1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezető benntartózkodása 1.1. Az óvoda hétfőtől péntekig tartó, öt napos munkarenddel egész éven át folyamatosan működik. Az óvodai nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31.-ig tart. A nyári időszakban a csoportok összevontan működnek a nyitvatartási rendben szabályozottak szerint. A nyári zárásról a fenntartó dönt január 31-ig. A zárásról a szülőket a központi faliújságon tájékoztatjuk február 15-ig, és ennek tudomásul vételét aláírásukkal igazolják. Nyári zárva tartás ideje alatt az ügyeletet igénylő gyermekek elhelyezését másik óvodában biztosítjuk. Nyári zárás alatt szerdai napokon az óvodában ügyeletet kell tartani a haladéktalanul intézkedést igénylő ügyek lebonyolítása miatt. Az ügyelet reggel 8 órától 12 óráig tart. Az óvodai nevelési év rendjében az 5 nevelés nélküli munkanap - nevelőtestületi értekezletek, tanulmányi kirándulások lebonyolítására - kerül felhasználásra. A nevelés nélküli munkanapról a szülőket szeptemberben kifüggesztéssel tájékoztatjuk az éves munkatervben foglaltak alapján Ezek időpontjáról a szülőket legalább hét nappal a zárva tartás előtt külön értesítjük. Az ügyelet megszervezése intézményi szinten, illetve a környező óvodában történik.

7 Nyitvatartási idő napi 12 óra; 6 00 órától óráig. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezheti. Ügyeleti rend A reggeli ügyelet ig; a délutáni tól ig összevont csoporttal, óvodapedagógus irányításával történik Vezetők intézményben való tartózkodásának rendje: Az óvoda nyitvatartási ideje alatt felelős vezetőnek kell az intézményben tartózkodnia. Az óvodavezető és a helyettes együttes távollétében a vezető feladatait a felelős vezető látja el (a mindenkori minőségügyi team vezető, vagy a legtöbb szolgálati idővel rendelkező óvodapedagógus), intézkedési jogköre kizárólag az intézmény zökkenőmentes működésével, a gyerekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A helyettesítés során a felelős vezető a jogszabály illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag az óvodavezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Az óvoda nyitvatartási idején belül 8 00 és óra között az óvodavezetőnek, a helyettesnek, illetve a felelős vezetőnek az óvodában kell tartózkodnia Az óvodapedagógusok munkarendje Az óvodavezető munkaideje heti 40 óra, ebből kötelező óraszáma heti 6 óra. Az óvodavezető helyettes munkaideje heti 40 óra, ebből kötelező óraszáma heti 24 óra. A 24 órán túli munkaidejében, a vezetővel vagy az óvodatitkárral, a munkaköri leírás szerinti feladatait végzi. Az óvodapedagógusok és fejlesztő pedagógus munkaideje heti 40 óra, ebből heti kötelező óraszámuk 32 óra. Az óvodavezető helyettes és az óvodapedagógus neveléssel le nem kötött munkaidejét az éves munkaterv és a vezetői utasítás szabályozza. A pedagógusok munkarendjét úgy kell összeállítani, hogy az intézmény teljes nyitva tartásában óvodapedagógus foglalkozzon a gyermekekkel ( ). A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a teljes rendes munkaidő neveléssel le nem kötött részében ellátott feladatokhoz szükséges időből áll, külön megjelölve az óvodában és az óvodán kívül ellátott feladatokat. E feladatok körét az éves munkaterv és a vezetői utasítás tartalmazza. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezető helyettes állapítja meg az óvodavezető jóváhagyásával. A műszakok elcserélését a vezető engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdés előtt munkára képes állapotban munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel korábban kell érkeznie.

8 8 A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A pedagógust hiányzása esetén szakszerűen kell helyettesíteni A munkaidő nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai A nyilvántartások vezetéséért felelős: - az intézményvezető, - az intézményvezető helyettes, - az óvodapedagógus A munkaidő nyilvántartás nyomtatvány tartalma Kötelezően vezetendő nyomtatványok a mellékletben találhatók: - Pedagógus nyilvántartó lap A nyomtatványok tartalmazzák a dolgozó nevét, a nyitva tartáshoz igazodó kötelező óraszámát, a hónap napjait, munkakörét. A munkaidő nyilvántartásnak tartalmaznia kell a neveléssel le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat. Az óvodavezető feladatai A nyilvántartások vezetésének szervezési feladatait az óvodavezető látja el, ennek keretében - kijelöli a nyilvántartások kezeléséért, ellenőrzéséért, egyeztetéséért az óvodavezető helyettest, - a nyilvántartások őrzésére a munkaügyi irattárolás szabályai az irányadók. Az óvodavezető helyettes feladatai - a pedagógusok részére a nyomtatványt átadja, - a nyilvántartást heti 1 alkalommal ellenőrzi egyeztető jelleggel, - ellenőrzi, és helyességét aláírásával igazolja, - amennyiben eltérést tapasztal az óvodapedagógus bevonásával, meggyőződik a nyilvántartásban szereplő adat helyességéről, jelzi annak szükségességét, hogy a munkaidő nyilvántartást vagy az egyeztetés alapjául szolgáló dokumentumot a dolgozó javítsa. A fedési idő a törvénynek megfelelően történik. A óvodapedagógus feladatai - a nyilvántartást a kijelölt helyen tartsa (nevelői szoba), onnan csak a napi bejegyzések beírásának időtartamára vigye el, - a neveléssel le nem kötött munkaidő teljesítését a pedagógus teljesítmény nyilvántartásban szereplő jogcímek szerint naponta vezeti, - a nyilvántartást a tárgyidőszakot követő 3 napon belül a vezetőnek átadja - az óvodavezető helyettes kérésére együttműködik az esetleges tévedések, elírások kijavításában, illetve az egyéb adminisztrációs tévedésekből fakadó eltérések kiigazításában

9 9 A fejlesztő pedagógus feladatai - a nyilvántartást a kijelölt helyen tartsa (nevelői szoba), onnan csak a napi bejegyzések beírásának időtartamára vigye el, - a neveléssel le nem kötött munkaidő teljesítését a pedagógus teljesítmény nyilvántartásban szereplő jogcímek szerint naponta vezeti, - a nyilvántartást a tárgyidőszakot követő 3 napon belül a vezetőnek átadja - az óvodavezető helyettes kérésére együttműködik az esetleges tévedések, elírások kijavításában, illetve az egyéb adminisztrációs tévedésekből fakadó eltérések kiigazításában. A nyomtatványban közölt adatok valódiságáért amely az ellátott tevékenységeket jelenti a munkavállaló felel. A tévesen vagy nem elégségesen megadott adatokból eredő túlmunka díjazás elmaradása esetén a munkavállaló sem kártérítési, sem kamatigénnyel nem léphet fel. A nyilvántartás hiányos vagy pontatlan kitöltéséből eredő késedelmes kifizetés esetén kamatfizetési kötelezettség az óvodát nem terheli, különösen, ha az ellenőrzést nehezítette, vagy meghiúsította A munkaidő-nyilvántartás vezetésének részletes szabályai A munkaidő-nyilvántartás vezetésének részletes szabályai a következők: - A munkaidő-nyilvántartást személyenként külön-külön nyomtatványon kell vezetni. - A nyomtatványon az adatokat naponta rögzíteni kell a következő bontásban: a.) neveléssel lekötött munkaidő: (jelenléti ív) - kötelező óra teljesítés, amely magába foglalja a szükség szerinti elrendelt helyettesítést. A jelenléti ív a helyettesítés és a túlmunka díjazás egyik alapja (helyettesítési napló). b.) a pedagógus nyilvántartó lapon a neveléssel le nem kötött munkaidő jelenik meg A nevelőmunkát segítő közalkalmazottak munkarendje A nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollévők helyettesítési rendjét az óvodavezető helyettes állapítja meg az óvodavezető jóváhagyásával. Az alkalmazottak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. A nevelőmunkát segítő közalkalmazottak heti munkaideje: 40 óra. Az óvodatitkár egy műszakos rendben, a dajkák délelőtt-délután két műszakos rendben dolgoznak. A fűtő-kertész munkaideje a téli-nyári szezonhoz igazodik. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kötelesek munkára képes állapotban munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell a vezetőt.

10 Az óvodával jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje Az óvodával jogviszonyban nem állók csak az óvodavezető, óvodavezető helyettes, óvodatitkár vagy a felelős vezető tudtával és engedélyével léphetnek be és tartózkodhatnak az intézmény területén. Az intézmény által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az intézmény helyiségeinek használati rendjét az óvoda vezetője állapítja meg. Az intézménybe belépő személyeket a dajka az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező személyeket az óvodavezetőhöz irányítja. A fenntartói, szakértői, tanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés az Áht ában meghatározott ellenőrzés. Intézményen belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer. A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján az intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokat, létszámmal és vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A FEUVE rendszert jelen SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. Szabálytalanságok kezelésének rendje Az óvodavezető köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének rendjét, mely jelen SZMSZ 2. számú melléklete. Az intézmény kártérítési felelőssége Az intézmény kártérítési felelősségét és eljárásrendjét A szabálytalanságok kezelésének rendje melléklet IV. pontja tartalmazza. Az óvoda a gyermeknek, az óvodai elhelyezéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

11 11 III. rész Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1.1. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, mely ellenőrzési terv alapján teljesül. 1.2 Az ellenőrzési tervet az óvodavezető készíti el. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra hozzuk. Az ellenőrzési ütemtervet és a konkrét szempontokat az éves óvoda munkaterv, IMIP tartalmazza. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonható a vezető helyettes és a minőségügyi team vezetője. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell írásban is, aki az abban foglaltakkal kapcsolatban észrevételt tehet. Az intézményvezető minden óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus, munkaközösség vezető munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az óvodavezető helyettes, szakmai munkaközösség, a szülői szervezet A pedagógiai munka belső ellenérzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai: - biztosítja az óvoda pedagógiai munkájának (jogszabályok), valamint a HOP és az IMIP programja szerinti előírt működését, - elősegíti az intézményben folyó nevelő- és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, - megfelelő információt, adatot és tényt szolgáltat az intézmény nevelő- és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Kiemelt ellenőrzési szempontok: - a pedagógusok munkafegyelme, - a foglalkozások, illetve kezdeményezések - az óvodapedagógus és a gyermek kapcsolata, - a nevelőmunka és a tanulás színvonala, - felkészülés tervezése, szervezése, - alkalmazott módszerei, eszközei, - kapcsolata szülőkkel és kollegákkal, - a HOP követelményének teljesítése,

12 12 Az óvodavezető és a helyettes az ellenőrzési ütemterv és az írásban rögzített munkamegosztás alapján a pedagógiai munka eredményessége és az óvoda zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak - óvodapedagógusok munkáját. Az ellenőrzési ütemterv az érintettek számára hozzáférhető. Az ellenőrzés kiterjed - a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére - a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Az ellenőrzés formái: nevelőmunka gyakorlatának ellenőrzése, beszámoltatás, írásbeli dokumentációk ellenőrzése, speciális felmérések, vizsgálatok. Az ellenőrzés fajtái: 1. Tervszerű: előre megbeszélt szempontok szerint. 2. Alkalomszerű: a problémák feltárása érdekében, a napi felkészültség felmérésének érdekében. Az ellenőrzési tapasztalatok egyénileg kerülnek értékelésre. Az általánosítható tapasztalatok a nevelőtestülettel ismertetésre kerülnek. IV. rész Létesítmények, helyiségek használatának rendje 1. Az óvoda létesítményeit és helyiségeit az intézmény nyitva tartásának ideje alatt rendeltetésüknek megfelelően kell használni. 2. A vállalkozás alapján folyó foglalkozásokhoz, valamint a vallási neveléshez az óvodai nevelésen kívül, a kijelölt helyiség áll rendelkezésre. A foglalkozást tartó pedagógus, illetve az egyház képviselője felel a szoba használatáért. 3. Az óvoda által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az óvoda helységeinek használati rendjét az óvodavezető állapítja meg.

13 13 4. Az óvodavezető döntése alapján, az óvoda szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Az óvoda helyiségeit megfelelően kell használni. Aki használja, a következőkért felelős: - az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az óvoda tűz- baleset- és munkavédelmi szabályok betartásáért. 5. Az óvodában dohányozni tilos! A terület hatálya 50 méteres körzetére is kiterjed. (25/2209.(IX.25.) sz. Bp. Főváros X. k. Kőbányai Önkormányzat rendelete) 6. Az óvodát reggel a munkarend szerinti 6 00 órára érkező óvodapedagógus és dajka nyitja. Az óvoda ajtaja 9 00 óráig nyitva van, ezt követően óráig zárva tartjuk. A csengetésre a beosztás szerinti dajka nyit kaput, aki a külső látogatót az óvodavezetőhöz kíséri. 7. Az ételszállítás a konyhába a megállapodás szerinti időben történik. A konyhában csak a konyhai személyzet tartózkodhat. 8. A hivatalos ügyintézés az óvodavezető helyiségében történik. Az intézménybe belépő személyeket a dajka az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező személyeket az óvodavezetőhöz irányítja. A fenntartói, szakértői, tanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. A gyermekek az óvoda helyiségeit és udvarát csak óvodapedagógusi felügyelet mellett használhatják. A helyiségek és az udvar egyéb használata, vagy hasznosítása során a helyi Önkormányzati rendelettel összhangban lehet eljárni. A nevelési- oktatási intézmény helyiségeiben párt, vagy - létesítő okirat szerint - párthoz kötődő szervezet nem működhet a Kt 39. (4) alapján. 9. Saját, vagy idegen tulajdonú eszközök behozatalának rendje: Az óvodába nem az intézmény tulajdonában lévő eszközt, berendezést még átmenetileg sem lehet behozni, csak az óvoda vezetőjének engedélye alapján. Az óvodapedagógus védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. Az idegen tulajdonú eszközt elkülönítetten kell nyilvántartani, és a leltárban fel kell tüntetni.

14 14 A pedagógusok által készített eszközöket állományba vételi bizonylattal kell nyilvántartásba venni (kis értékű, vagy nagy értékű tárgyi eszközként), azzal a megjegyzéssel, hogy pénzügyi tranzakciót nem igényel. A személyi tulajdont ért biztosítási káresemények bekövetkezése esetén az intézmény kártérítést csak abban az esetben fizet, ha az eszköz nyilvántartása, tárolása és használata a helyi szabályzatokban leírtaknak (munkaés tűzvédelmi szabályzat) megfelelő módon történik. 10. A reklámtevékenység szabályai - Tilos az olyan reklám, amely erőszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönöz. - Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az a gyerekeknek szóló egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális, oktatási tevékenységgel függ össze. A reklámok elhelyezésére, terjesztésére kizárólag az intézményvezető adhat engedélyt. V. rész A vezetők közötti feladatmegosztás 1. Az intézmény élén az óvodavezető áll. Az óvodavezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Közoktatási törvény határozza meg. Ellátja továbbá más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. A vezető biztosítja a tárgyi- és a személyi feltételekkel a zavartalan munkát, irányítja az óvoda szakmai életét. További feladatait a munkaköri leírás tartalmazza, melyet a fenntartó készít el. Az óvoda felelős vezetője: Az óvoda vezetője felelős az óvoda szakszerű és törvényes működéséért, az észszerű és takarékos gazdálkodásért. Az óvodavezető: A nevelési oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének

15 15 működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Gyakorolja a munkáltatói jogokat. Dönt az óvoda mûködésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Felel a pedagógiai munkáért. Megszervezi a gyermekvédelmi feladatok ellátását. Megteremti a nevelőmunka biztonságos feltételeit. Intézkedik a gyermekbalesetek megelőzése tárgyában. Megszervezi a gyermekek rendszeres egészségügyi - fogászati, szemészeti, belgyógyászati ellátását. Dönt a gyermek óvodába való felvételéről a törvényben írtak szerint. Dönt a felül bírálati és törvényességi kérelmekről első fokon eljárva, a hatáskörében tartozó ügyekben. Dönt a gyermekek csoportba történő beosztásáról. Dönt az óvodai elhelyezés - átvétellel, kimaradással, fizetési hátralék miatti - megszüntetéséről. Felelős a sajátos nevelési igényű gyermek felülvizsgálatának kezdeményezéséért, szakértőhöz utalásáért. Kizárólagos jogkörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése, a szakmai munka irányítása és ellenőrzése a tanügy igazgatási döntések meghozatala, munkáltatói, továbbá a hatáskörébe tartó gazdálkodási és kiadványozási (aláírási) jogkör gyakorlása. fegyelmi jogkör Közvetlenül irányítja: gyermekvédelmi munkát, munka- és tűzvédelmi tevékenységet, a gazdálkodási feladatokban résztvevő óvodatitkár, a minőségirányítási team munkáját. 2. Az óvodavezető helyettes vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítést. A nevelési területén közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját.

16 16 Felelős: Az intézményi továbbképzések megszervezéséért. A szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért. A szülői szervezet működésének segítéséért. A helyettesítési beosztás elkészítéséért. Pedagógusok adminisztrációjának ellenőrzéséért. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Óvodavezetőség: Óvodavezető Óvodavezető helyettes Minőségügyi vezető Az Óvodavezetőség havonta egyszer - illetve szükség szerint - ülést tart. Az ülésekre meg kell hívni véleményezési-, javaslattevői joguk gyakorlása miatt a közalkalmazotti tanácsot, valamint a szakszervezet képviselőjét. Az Óvoda szervezeti vázrajza : Óvodavezető óvodavezető helyettes óvodatitkár minőségügyi vezető munkaközösség vezető óvodapedagógusok dajkák, fűtő-kertész Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége van: óvodavezetőnek óvodavezető helyetteseknek A vagyonnyilatkozatokat 2 évente a jogszabályok betartásával, a fenntartóhoz kell benyújtani. A dokumentumok tárolásáról is az önkormányzat gondoskodik. 3. Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési intézményben a pedagógusok közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfőbb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok, valamint a nevelőmunkát segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelőtestület döntési, a magasabb jogszabályokban megfogalmazott véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik A nevelőtestület kapcsolattartásának formái: értekezletek, heti összejövetelek, megbeszélések, hospitálások, tanulmányi kirándulások. Döntési joggal rendelkezik: a pedagógiai program elfogadásában, az SZMSZ elfogadásában,

17 17 a munkaterv jóváhagyásában, átfogó értékelések és beszámolók elfogadásában, házirend elfogadásában, IMIP módosításában, továbbképzési terv elfogadása adott ügyben eljáró pedagógus kiválasztásában. Véleményezi: az egyes pedagógusok külön megbízatásainak elosztását, a vezető helyettes megbízását, valamint a megbízás visszavonását, az intézményvezetői programokat. Javaslatot tesz: az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a döntéseit értekezleteken hozza meg, nyílt szavazással, egyszeri szótöbbséggel. Személyi kérdésekben előzetes döntés alapján titkos szavazással dönthet. A szavazatok egyenlősége esetén a vezető szavazata dönt. A döntések és határozatok évenként sorszámozva az óvoda irattárába kerülnek. Egy nevelési évben a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja: 1. Tanévnyitó értekezlet 2. Őszi nevelői értekezlet 3. Kőbányai Pedagógiai Napok 4. Tavaszi nevelői értekezlet 5. Tanévzáró értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület 60%- a kéri. A magasabb jogszabályok szerint: - a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak 51%-a jelen van, - nyílt szavazással, egyszeri szótöbbséggel dönthet, - erről jegyzőkönyvet, vagy emlékeztetőt kell vezetni Nevelőtestületi feladatkörök átruházása A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: nevelési program elfogadása szervezeti és működési szabályzat elfogadása A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület feladatainak ellátása, a szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg.

18 18 A nevelőtestület a feladatai ellátása során, a döntései előkészítésére, a véleményének kialakításához szükséges előzetes kutatások, összefoglalók, egyéb írásos anyagok elkészítésére, részfeladatok elvégzésére tagjait megbízhatja. Az egyes feladatok elvégzésére történő megbízást a nevelőtestület vezetője is megteheti. A megbízott, a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni. A beszámoltatása a nevelőtestület soron következő ülésén történik, ahol az elvégzett feladatról számot adni tartozik. A nevelőtestület a minőségirányítás teamre ruházza a következő feladatokat: - továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, - intézményi minőségirányítási program kidolgozása, - házirend kidolgozása, - minőségirányítási feladatokból adódó tervkészítés. A nevelőtestület átruházhatja az óvodában megalakult Minőségirányítási teamre, KAT-ra, az óvodapedagógus külön megbízásának elosztásával kapcsolatosan a Közoktatási Törvényben meghatározott véleményezési jogkörét. A véleményezés gyakorlásáról a szakmai teamek a soron következő nevelőtestületi értekezleten adnak számot. A nevelőtestület és a dajkák csoportja közötti kapcsolattartás az óvodai munka egészét, valamint az óvoda valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben, a félévente egy alkalommal összehívott alkalmazotti értekezleten valósul meg. Az egyes tervezési időszak feladatait a csoport óvodapedagógusai rendszeresen megbeszélik a csoportos dajkával. 4. Szakmai munkaközösség A nevelőtestület szakmai munkacsoportjai: az azonos feladatok ellátására, illetve nevelési területenként szakmai munkaközösséget hozhat létre. Az óvoda pedagógusainak szakmai módszertani kérdésekben segítséget ad az óvodában folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez. Ha több tanéven keresztül működő állandó munkacsoport van, tagjait tisztségükben a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten megerősíti. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség irányítására, koordinálásra munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A munkaközösségek évenként, az igényeknek megfelelően változhatnak. Feladatai: segítséget ad szakmai, módszertani kérdésekben a nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, a tagok véleményezhetik a feladatok megvalósulását, munkájuk során javaslatot tehetnek a nevelőmunka változtatására,

19 19 igényelheti szaktanácsadó segítségét, támogatja a pályakezdő és új pedagógusok munkáját, összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatokat tehet a helyi nevelési program módosítására. VI. rész Helyettesítési rend 1. Akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodavezető helyettes látja el az azonnal döntést nem igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével. Az óvodavezető távolléte esetén a helyettesítés ellátása a II. rész 1.3. pontja alapján történik. 2. Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítést a felelős vezető látja el, ez az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában az óvodavezetőt a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező határozatlan időre alkalmazott óvodapedagógus helyettesíti. 3. Az óvodavezető tartós távolléte Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés tejes körű. Tartós távollétnek az 1 hónap, illetve ennél hosszabb időtartam minősül. VII. rész A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolat formái 1. Szülői Szervezet Az óvodában a szülők törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelezettségeik teljesítése érdekében Szülői Szervezetet (továbbiakban SZSZ) hoznak létre. Az óvodaszintű SZSZ vezetésével az óvodavezető, a csoportszintű SZSZ képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus hatáskörét meghaladó ügyekben a vezető helyettes tart kapcsolatot. Az óvodaszintű SZSZ vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda

20 20 a szülői szervezet részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás, a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. Az óvoda vezetője a Szülői Szervezet vezetőjét legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, és a gyermekeket érintő kérdésekről. Évi egy alkalommal összehívja a Szülői Szervezet választmányát és tájékoztatást ad az éves óvodai munkatervről. A szülőket érintő financiális kérdésekben kéri véleményüket. Az óvodapedagógus a csoport szülői szervezet képviselőjének szükség szerint ad tájékoztatást. A Szülői Szervezet egyetértési és véleményezési jogot gyakorol: a helyi óvodai nevelési program elkészítésénél az óvodai minőségirányítási program elkészítésénél, éves értékelésénél a Házirend megalkotásában, SZMSZ elkészítésében a gyermekek fogadásának rendjéről a vezetők és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás módjáról az ünnepélyek megemlékezések rendjét illetően a szülőket anyagilag is érintő ügyekben az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában a munkatervnek a szülőket is érintő kérdésekben az adatkezelési Szabályzat elkészítésében Minden olyan kérdésben, amely a gyermekek nagyobb csoportját érint. A szülők jogai: megismerni az Óvodai Nevelési Programot, Házirendet, Minőségirányítási Programot és a Szervezeti és Működési Szabályzatot a tájékoztatáshoz való jog a részvételhez való jog a feltett kérdéseikre történő válaszadás, amely érdemi joga javaslattal élhet valamennyi szülőkkel és gyermekekkel kapcsolatos kérdésben. Az alapdokumentumok véleményezését a Szülői Szervezet végzi. A jegyzőkönyvek, vélemények aláírására a mindenkori SZSZ elnök (akadályoztatása esetén a helyettese) jogosult.

21 21 A jogorvoslat rendje: A szülő gyermeke érdekében az intézmény döntését tartalmazó közlés ellen felül bírálati és törvényességi kérelemmel élhet. A szülő jogorvoslati kérelmében hivatkozhat a házirendre, ha az óvoda döntése ellentétes a házirenddel. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a gyermekekkel kapcsolatos döntéseit a jogszabályban meghatározott esetben és formában, írásban közli a szülővel. A szülő a döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül a gyermek érdekében eljárást indíthat felül bírálati kérelemre (egyéni érdekvédelemre hivatkozás) vagy törvényességi kérelemre /jogszabálysértési hivatkozás/hivatkozással. A fenntartó képviselője hoz másodfokú döntést a törvényességi kérelem, illetve az óvodai felvételekkel és kizárással kapcsolatosan benyújtott felül bírálati kérelem tekintetében. 2. Óvodáztatási támogatás szabályai A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 20/C. új ellátásként január 01-től bevezette az óvodáztatási támogatást. E rendelkezés értelmében a z önkormányzat jegyzője óvodáztatási támogatást annak a személynek biztosítja, aki az alábbi feltételeknek megfelel: rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság fennáll, a törvényes felügyeletet ellátó mindkét szülő nyilatkozik arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait sikeresen befejezi (halmozottan hátrányos helyzetű a három, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járásáról A támogatás további feltétele, hogy az óvoda igazolja a gyermek beíratásának tényét, időpontját és a rendszeres óvodába járást. A támogatás mértéke a beiratkozást követően első alkalommal Ft, majd félévenként Ft, mindaddig, amíg a gyermek rendszeresen óvodába jár. A támogatás kifizetése egy évben két alkalommal történik, június és december hónapban, abban az esetben, ha az óvodai beíratást követően legalább három hónap eltelt, és az intézmény igazolása alapján a gyermek rendszeresen járt óvodába. Ha nem telt el a három hónap a beíratástól számítva, akkor csak a következő alkalommal részesülhet a támogatásban. A törvény rendelkezik arról is, hogy az önkormányzat helyi rendeletben előírhatja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek természetbeni támogatást nyújtson

22 22 3. Tájékoztatás az intézmény alapdokumentumairól: Az óvodai alapdokumentumok hitelesített másolati példányban megtalálhatók az óvoda nevelőtestületi szobájában, illetve a szülők részére a bejárati folyosón. A szülő áttanulmányozhatja a dokumentumokat, melyek az épületből nem vihetők el! A dokumentumokról a szülők szóban is kérhetnek tájékoztatást. Erre fogadóórákon is módjuk van. Előzetes megállapodás alapján a tájékoztatás más időpontban is lehetséges. Az óvoda Házirendjét beíratáskor a szülők megkapják, illetve a faliújságon folyamatosan megtekinthetik. A sajátos nevelési igényű gyerekek ellátásával kapcsolatos dokumentumok őrzése az óvodavezető feladata, melyet az Iratkezelési Szabályzat tartalmazza. 4. Tájékoztatás a sajátos nevelési igényű gyermekeknek nyújtott szolgáltatásról: A tájékoztatás formái: Szülői értekezlet - általános tájékoztatás Fogadóórák (szakember jelzésére, szülői kérésre), egyéni tájékoztatás a gyermek fejlődéséről, a fejlesztés irányáról. A nevelést segítő speciális szakemberek (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, logopédus) fogadóóráiról a szülőket a faliújságokon tájékoztatjuk. 5. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: családlátogatás szülői értekezlet fogadóórák nyílt napok játszó-és munkadélutánok óvodai rendezvények faliújságon lévő hirdetmények, tájékoztatók, értékelések igények és lehetőségek függvényében napi kapcsolattartás igény-és elégedettség mérés. A szülői értekezleteken tájékoztatást adunk a szülőknek az igénybe vehető kedvezményekről (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás, feltételei, igénybe vételének módja). A faliújságokon is részletes írásos felvilágosítást adunk. A kapcsolattartó személy az óvoda gyermekvédelmi felelőse.

23 23 VIII. rész Külső kapcsolatrendszer formája, módja Az óvoda feladatainak elvégzéséhez, valamint a hatékonyság fokozásához rendszeresen tart fenn kapcsolatot más intézményekkel. Az intézmény képviselete az óvodavezető feladata és jogköre. A külső kapcsolattartás részletes szabályozása, a partnerek azonosítása az IMIP szerint történik. 1. Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. 2. A gyermekek fejlesztésének, iskolaérettségének elbírálásában a fejlesztő pedagógus szükség szerint közreműködik a Nevelési Tanácsadóval: - nevelési és képességproblémák esetén az óvoda javaslatára - iskolaérettségi vizsgálat esetén - fejlesztőpedagógusok konzultációs foglalkozásai - BTM-es gyermekek fejlődésének nyomon követése - Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálatának kérésekor 3. Az óvodavezető helyettes az általános iskola képviselőjével külön szóbeli megállapodás rögzíti az iskolába távozó gyermekek szocializációját megkönnyítő együttműködést. 4. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. 5. Az egyházak képviselőivel az óvodavezető helyettes tart kapcsolatot. 6. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottsággal: - sajátos nevelési igény megállapításához - sajátos nevelési igény felülvizsgálatához Kapcsolattartó személy: óvodavezető, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus 7. Országos Beszédvizsgáló Szakértői Bizottsággal: - beszédproblémák esetén az óvoda javaslatára Kapcsolattartó személy: logopédus Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az óvoda a következő intézményekkel: Polgármesteri Hivatal 1105 Szent L. tér 16. Pedagógiai Szolgáltató Központ 1102 Kápolna tér 4. Nevelési Tanácsadó 1108 Sibrik M. út Szakszervezet 1108 Harmat u.88. Ált. Iskola Bárka Kőbányai szociális és Gyermekjóléti Központ 1104 Mádi u. 86. Családsegítő Szolgálat 1101 Halom u.33. Kőbánya Kertvárosi Általános Iskola 1106 Jászberényi út 89. Általános Iskola

24 24 KÖSZI 1105 Előd u.1. Körösi Sándor Kőbányai Kulturális Központ 1105 Szt. László tér ÁNTSZ 1102 Endre u.10. Védőnő 1106 Kerepesi út 67. Fecskefészek Bölcsőde 1106 Gépmadár u. 15. Fővárosi 3. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői 1149 Fráter u és Rehabilitációs Bizottság IX. rész Ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok - Az óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, az óvoda jó hírnevének megőrzése a közösség minden tagjának kötelessége. - A nemzeti ünnep és megemlékezések, az óvoda helyi hagyományai közé tartozó rendezvények pontos időpontját, a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat az óvoda éves munkatervében határozzuk meg. - A gyermekcsoportokon belül megemlékezést tartunk egyéb évfordulókról, fontos eseményekről. 1. A gyermek-közösségekkel kapcsolatos hagyományok: ajándékkészítés anyák napjára, karácsonyra, húsvétra, gyermeknapra népi hagyományok ápolása, jeles napokhoz kapcsolódó szokások őszi, tavaszi kirándulások szervezés közös megemlékezés a gyermekek név-, és születésnapjáról, 2. Óvodai ünnepélyek, rendezvények megtartása: - Hárslevelű Egészségnap - Mikulás - Karácsony - Húsvét - Gyermeknap - Farsang - Március Anyák napja - Hárslevelű Majális - Ballagás - Pajkos Parádé (évzáró)

25 25 3. Népi hagyományok ápolása: jeles napokhoz kapcsolódó szokások, népi játékok népi kézműves technikák bemutatása, megtanítása - A tanulmányi kirándulások, séták és színházlátogatás, sportnapok szervezése a munkaterv szerint történik. - Megemlékezés a környezetvédelmi napok keretében a Madarak, Fák és a Föld napjáról, az Állatok- és a Víz-, valamint a Környezetvédelem Világnapjáról. X. rész A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések 1. Ha a szülő a gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába hozni, legalább egy munkanappal megelőzően tájékoztatnia kell az óvodapedagógust. Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján lehetőleg 9 00 óráig be kell jelenteni az óvodatitkárnak. A két hetet meghaladó huzamosabb távollétet az óvodavezetővel kell egyeztetni. 2. Ha a gyermek betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába. Három napon túli hiányzás esetén a gyermek az óvodát csak orvosi igazolással látogathatja újra. Ha a gyermek tanköteles - az 5. életévtől és egy nevelési évben 7 napnál többet mulaszt igazolatlanul, az óvoda vezetője köteles a szülőt felszólítani, majd ha ez sem eredményes, értesíti a gyermek lakhelye szerint illetékes jegyzőt. Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. A gyermek abban az évben, amelyikben az 5. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni. A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a 7. életévét betölti. Ha a 7. életévét betölti a gyermek, akkor kezdhet újabb nevelési évet, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában, melyhez a vizsgálat előtt a nevelőtestület egyetértését beszerezte.

26 26 Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul 10- nél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. XI. rész Rendszeres egészségügyi feladatok ellátásnak rendje Az óvoda működtetése során az ÁNTSZ előírások, valamint a HACCP rendszer követelményei maradéktalanul betartásra kerülnek. 1. Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodába járó orvos és védőnő látja el A fenntartó Önkormányzat és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján Az óvodavezető és a védőnő éves munkatervet készítenek a feladatok ütemezésére. 2. A védőnő rendszeresen látogatja óvodánkat. Az óvodavezető biztosítja a védőnő munkafeltételeit. 3. A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi szűrés történik. 4. A betegségre gyanús, lázas gyermeket az óvodába bevenni nem szabad. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni. Szükség esetén azonnal orvost kell hívni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. 5. A fenntartó szervezésében a teljes alkalmazotti kör rendszeres üzemorvosi vizsgálaton vesz részt. XII. rész Az óvodai védő - óvó előírások, a vezetők, alkalmazottak feladata baleset esetén Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszüntetni, az óvoda segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól.

27 27 Az óvodavezető gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek megteremtéséről. Az óvodában a védő - óvó előírások megléte, betartása és működése felől gyermekvédelmi felelős gondoskodik. Az óvoda házirendje részletesen meghatározza a védő-óvó előírásokat. Az óvoda házirendjét az óvoda dolgozói, illetve a szülők részére mindenkor hozzáférhetővé kell tenni, és megismeréséről az óvodavezetőnek gondoskodni kell. A gyermekekkel, az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát a nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint a gyermekek életkorának a fejlettségi szintjüknek megfelelő formában ismertetni kell. Az ismertetés tényét dokumentálni kell. Az irat az óvoda iratai között iktatásra kerül. A vezetők és alkalmazottak feladatai gyermekbalesetek esetén: A vezetőnek és az alkalmazottaknak kötelességük mindent megtenni a gyermekbalesetek megelőzése tárgyában. A bekövetkezett gyermekbaleseteket jelenteni kell a weblapon, és a jogszabályban előírt nyilvántartásba be kell vezetni. Az óvoda minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteteket átadja, valamint ha észleli, hogy balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie és betartania kell az óvodai munkavédelmi- és tűzvédelmi szabályzatot és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A nevelés év megkezdésénél és bármilyen baleset esetén baleseti oktatást kell tartani, és ezt a csoportnaplóban rögzíteni kell. Baleseti oktatást kell tartani séták, kirándulások előtt is. A testnevelési foglalkozások előtt baleset megelőzési feladatokat lát el az óvodapedagógus. Ha baleset történik, a következőket kell tenni: - a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, - ha szükséges orvost kell hívni, - a veszélyforrást azonnal meg kell szüntetni, - jelezni kell az óvodavezetőnek, munkavédelmi felelősnek, - a szülőt értesíteni kell, - 3 napon belül az OM weblapján be kell jelenteni. Minden balesetet ki kell vizsgálni munkavédelmi felelősnek és az óvodavezetőnek, és a tanulói balesetekkel kapcsolatos magasabb jogszabályok előírása alapján kell eljárni: - A balesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.

28 28 - A három napon túl gyógyuló balesetet ki kell vizsgálni, az erről készült baleseti jegyzőkönyvet az OM weblapján el kell készíteni, majd rögzíteni kell, egy példányt a szülőknek kell átadni, egy példány marad az óvoda irattárában. - Minden egyéb teendőt az Munkavédelmi és a Tűzvédelmi Szabályzat, a Katasztrófavédelmi Prevenciós Program, illetve a Biztonságos Óvoda Szabályzata szabályozza. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők: - az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő- oktató munka szokásos rendjét akadályozza, illetve a gyerekek és a dolgozók biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti, Ilyen események: - természeti katasztrófák (villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz), - tűz - robbantással történő fenyegetés. Az ilyen esetet azonnal közölni kell az óvodavezetővel. A rendkívüli eseményről értesíteni kell: - a fenntartót, - tűz esetén a tűzoltóságot, - robbantásos fenyegetésnél a rendőrséget, - személyi sérülés esetén a mentőket, - egyéb esemény esetén a munkavédelmi felelőst. Bombariadó esetén a tűzriadó menekülési tervében szereplő, legrövidebb útvonalon a gyermekeket az épületből ki kell juttatni, a gyermekek biztonságos felügyeletét meg kell szervezni. A rendőrség és a fenntartó egyidejű értesítése kötelező. Ezen kötelezettség az óvodavezetőt terheli. XIII. rész Minőségi munkavégzéssel járó kereset kiegészítés feltételei A közoktatási intézmény vezetője kereset kiegészítéssel, címpótlék adományozásával ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését - illetve a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a teljes rendes munkaidő nevelési órákkal le nem kötött részében nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítést). A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés megállapítható a közokta-