ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROSTATISZTIKA. Készítette: Oblath Gábor. Szakmai felelős: Oblath Gábor január

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROSTATISZTIKA. Készítette: Oblath Gábor. Szakmai felelős: Oblath Gábor január"

Átírás

1 MAKROSTATISZTIKA

2 MAKROSTATISZTIKA Készült a TÁMOP /2/A/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.

3

4 ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROSTATISZTIKA Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor január

5 MAKROSTATISZTIKA 10. hét Nemzetközi versenyképesség II. rész Esettanulmány: Romlott vagy javult Magyarország nemzetközi versenyképessége a 2000-es években? Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor

6 Főbb témakörök A nemzetgazdasági versenyképesség értelmezése, mérése és a Káldor-paradoxon az EU-ban (az első részben feltett kérdések) A 2000-es évek hazai versenyképességének kérdései Exportpiaci térnyerés, importbehatolás, relatív teljesítmény az EU-piacon és a CMS-elemzés eredményei Árindexek, volumenindexek és UV-szintek Intézményi/minőségi összetevők Összegzés, a további vizsgálat irányai Statisztikai források: Eurostat, AMECO, UN National Accounts Database

7 Szemlélet Aggregált nézőpont Külkereskedelmi, nemzetgazdasági statisztikákra, nem pedig mikro-adatokra támaszkodtuk Leírás, tényfeltárás főként azzal foglalkoztunk: mi történt Igyekeztünk a magyarázatra szoruló jelenségeket bemutatni magyarázatokat is próbáltunk adni, de a sejtések igazolása további feladat (részben mikro-adatok alapján) nem foglakoztunk azzal a fontos kérdéssel: hogyan kellene a hazai gazdaság nemzetközi versenyképességét javítani ahhoz, hogy jól lehessen lépni, először azt kell megérteni: mi történt

8 Mottók Economists, in general, do not use the word competitiveness. Not one of the textbooks in international economics I have on my shelves contains the word in its index. (P. Krugman: Making Sense of the Competitiveness Debate 1996) Exchange rates had to be adjusted to assure competitiveness. Only then could the virtues of markets come into play. (P. Krugman: Paul Samuelson: The incomparable economist 2009) Az üzenet: A közgazdászok általában azért nem szeretik a versenyképesség fogalmát, mert nem tudják, ki hogyan érti A finnyásabbak is hajlandók fontolóra venni, ha a fogalom kellően specifikálva van

9 A versenyképesség értelmezése A hazai nemzetgazdaság nemzetközi versenyképességről szóló kijelentések összekeverednek a gazdaság általános teljesítményére vonatkozó kijelentésekkel A versenyképesség keveredik pl. az az adóztatás kérdésével (magas adó alacsony versenyképesség, és megfordítva) a K+F ráfordításokkal stb. stb. Mégiscsak definiálni kéne a nemzetközi versenyképességet De előbb: egy zsákutca és egy tévút

10 A zsákutca: a nemzetgazdaság nemzetközi versenyképessége üres fogalom A fogalom nemzetgazdasági szinten irreleváns legfeljebb a termelékenységet jelenti [Krugman (I.), Porter stb.] Ellenvetések: Látjuk, hogy országok időnként előretörnek/lemaradnak a nk-i piacokon a probléma/fogalom igenis releváns Az üressé minősítés kivonja a közgazdasági elemzés hatóköréből valami benyomul A legfeljebb kifejezetten téves: a termelékenység reál-ügy, a versenyképesség értelmezéséhez/értékeléséhez nominális ügyek (árak, bérek + árfolyamok) is tartoznak (lásd Krugman II.) De van tévút is

11 Az értelmezési tévút A versenyképesség mindaz, ami jó (Kb. mint a szocializmus alaptörvénye az életszínvonalnak a legfejlettebb technika alkalmazásán alapuló szakadatlan növekedése) Pl. World Economic Forum Global Competitiveness Report Magas termelékenység, a gazdaság/termelékenység gyors növekedése Jól működő intézmények Nem kell sorban állni engedélyekért Nincs korrupció stb. Jó oktatási és egészségügyi rendszer (okos, egészséges állampolgárok) Sok K+F (sok innováció) stb. + Alacsony adószint Ez estben a versenyképesség jelentése részben összecsúszik a gazdaság potenciális növekedését előmozdító tényezőkével, részben eklektikus kevéssé konzisztens/koherens kívánságlistának való megfelelés mértéke (pl. WEF-GCR) DE: a WEF-GCR: sok hasznos összehasonlító információ, de az összevont rangsorokat, évenkénti változásokat óvatosan kell kezelni

12 A nemzetgazdaság nemzetközi versenyképesség javasolt meghatározása A nemzetközi versenyképesség az országok relatív külgazdasági teljesítményét jelenti ( feltárult versenyképesség :) elsősorban a kivitel külső piaci részesedés-változását (folyó vs. változatlan áron?) tartalmazhatja az import és az aggregált kereslet viszonyának változását [dm/(d(bf+x)] is (változatlan áron), Illetve azokat a tényezőket, amelyek befolyást gyakorolhatnak a külgazdasági teljesítményre pl. azonos valutában mért relatív ár-, ill. költségszint alakulása (reálárfolyam-változás); egyéb, nem ár/költség ( minőségi, ill. intézményi/környezeti) hatások az ár/költségszint, ill. egyéb tényezők hatása: empirikus kérdés Fontos következmény

13 A javasolt meghatározás következményei A nemzetközi versenyképesség nem azonosítható a gazdaság általános relatív teljesítményével, például: a más országokhoz viszonyított GDP-növekedéssel, termelékenységváltozással különösen a jólét növekedésével (lásd a szokásos meghatározásokat OECD stb.) a külgazdasági egyensúlyhiánnyal

14 Miért érdekes/fontos a külgazdasági és az összgazdasági relatív teljesítmény megkülönböztetése? Pl. Magyarország : gyors gazdasági növekedés, mérsékelt jólétemelkedés; erős külgazdasági térnyerés Minden jel szerint: jelentős versenyképesség-javulás : gyors gazdasági (+jóléti) növekedés, de mögötte: fenntarthatatlan fiskális expanzió : fiskális korrekció, csökkenő belföldi felhasználás erősen lassuló gazdasági növekedés Az első időszak: versenyképesség-javulás? A második: versenyképesség-romlás? Az összteljesítményt és a versenyképességet külön kell választatni

15 További megszorítás: a versenyképességnek nincs közvetlen köze a külső egyensúlyhoz Külső egyensúlyhiány: belföldi egyensúlyhiányok tükörképe Folyó fiz. mérleg: CA= S-I; Nettó export: X-M = (GDP- belföldi felhasználás) Versenyképesség: külső (ill. alkalmasan definiált belső) piaci részesedés változása DE: a kettőnek lehet közös része: ha pl. úgy romlik a külső egyensúly, hogy közben a gazdaság növekedése nem külső okokból lassul és a külső piaci részesedés csökken, akkor versenyképességi probléma lehet a háttérben Vagy: ha úgy javul a külső egyensúly, hogy a gazd. növ. gyorsul javuló versenyképesség

16 Relatív GDP- és exportteljesítmény változatlan áron (a piacokhoz/versenytársakhoz képest exportrészesedésekkel duplán súlyozva*) GDP Áru- és szolgáltatás-export CZ HU PL SK CZ HU PL SK Gross domestic product at 2000 market prices: performance relative to 35 industrial countries Exports of goods and services at 2000 market prices: performance relative to 35 industrial countries körül megállt a relatív összteljesítmény javulása, de a relatív X-teljesítmény tovább javult (relatív X-teljesítmény-javulás piaci részesedés-növekedés * Súlyok: mekkora részesedés az X-ban + mekkora részesedés harmadik piacokon, ahová mindkét ország exportál

17 Relatív GDP- és exportteljesítmény változatlan áron (három periódus + SI) (a piacokhoz/versenytársakhoz képest exportrészesedésekkel duplán súlyozva*) GDP Áru- és szolgáltatás-export 6% 5% 4% % 8% % 6% 2% 1% 4% 0% 2% -1% -2% 0% -3% CZ HU PL SI SK -2% CZ HU PL SI SK Gross domestic product at 2000 market prices: performance relative to 35 industrial countries Exports of goods and services at 2000 market prices: performance relative to 35 industrial countries körül megállt a relatív összteljesítmény javulása, de a relatív X-teljesítmény tovább javult (relatív X-teljesítmény-javulás piaci részesedés-növekedés * Súlyok: mekkora részesedés az X-ban + mekkora részesedés harmadik piacokon, ahová mindkét ország exportál

18 A feltárult versenyképesség és a klasszikus tényező a reálárfolyam oldaláról értelmezett versenyképesség közötti kapcsolat sem egyértelmű Elméletben (és általában a gyakorlatban): a reálárfolyam (RER) erősödése rontja; gyengülése javítja a versenyképességet ( külső piaci részesedést) Ez olykor fordítva van: ezen alapul a Káldor-paradoxon (1978): Az es években a reál-felértékelődés gyakran a külső piaci részesedés emelkedésével, a leértékelődés annak csökkenésével járt együtt minőségi versenyképesség (amit a RER nem magyaráz) A mai Európában (2008-ig): felzárkózási reálfelértékelődés is van (részben BS-hatás) kérdés, meddig nem versenyképességi probléma? Mi a helyzet mostanában Európában (EU-27-ben)

19 A reálfelértékelődés négy mutatója és a relatív exportteljesítmény alakulása: EU27, változatlan áron, (évi átlagos %-os változás) 12% XperfQ_95_00 12% XperfQ_95_00 Nemzetgazdasági ULC 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% IE HU EL FI ES DE SE ATFR NL BE DK SI PT BUCY MT IT EE PL CZ SK LV UK RO LT 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% FI IE HU EL ES DE SE FRAT NL BE DK SI PT CY BU MT PL CZ SK IT EE RO LV UK LT Feldolgozó- Ipari ULC RER_ulc_E -6% -6% -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% ERE_ulcM -6% -8% -6% -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% XperfQ_95_00 12% XperfQ_95_00 10% 8% IE HU 10% 8% IE HU Exportdeflátor 6% 4% 2% 0% -2% -4% FI DE EL ES SE FR AT NL DK SI BE PT RO SKCZ CY IT PL UK BU MT EE LV LT 6% 4% 2% 0% -2% -4% DE FI AT FR BE EL ES SE NL DK SI PT CY MT SK IT PL CZ BU EE RO LV UK LT GDPdeflátor RER_Px -6% -6% -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% RER_gdpD -6% -6% -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% negatív kapcsolat HU: ULC-alapon leért. ; Px, GDP deflátor: enyhe felért; X- teljesítmény kiemelkedő

20 A reálfelértékelődés négy mutatója és a relatív exportteljesítmény alakulása: EU27, változatlan áron, (évi átlagos %-os változás) 10% XperfQ_01_08 10% XperfQ_01_08 8% RO 8% RO Nemzetgazdasági ULC LT 6% HU CZ 4% PL SK SI BU 2% DE LV SE AT FI IE EE 0% PT NL ES UK BE DK ELCY -2% FR MT IT RER_ulc_E -4% -2% -1% 0% 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% LT 6% CZ HU SK 4% PL SI BU DE LV 2% FI EE SE AT IE 0% NL PT ES UK BE DK EL CY -2% FR MT IT -4% RER_ulc_M -2% -1% 0% 1% 2% 3% 4% 5% 6% Feldolgozó- Ipari ULC 10% XperfQ_01_08 10% XperfQ_01_08 8% RO 8% RO Exportdeflátor LT 6% HU CZ 4% PL SK SI BU 2% DE LV SE FI IE AT EE 0% NLPT ES UK BE DK CY EL -2% FR MT IT RER_Px -4% -2% -1% 0% 1% 2% 3% 4% 5% LT 6% CZ 4% PL HU SK SI BU 2% DE LV SE FI AT IE EE 0% NL PT ES UK BE DK ELCY -2% FR MT IT RER_gdpD -4% -2% -1% 0% 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% GDPdeflátor 3 mutató tekintetében pozitív kapcsolat HU teljesítmény belesimul a KKEU-i képbe, kivéve RER_Px

21 A 2000-es évekre nézve a Káldor-paradoxon az EU-ban látszólagos KKEU okozza A régi tagországokra nézve nincs paradoxon (a KKEUdummy eltünteti a pozitív kapcsolatot) DE: a KKEU-i hatás más (több is, kevesebb is) mint az igazi Káldor paradoxon; keveredik benne: egyfajta utolérési (BS-) hatás, egyes valuták alulértékeltségének korrekciója, lehet benne minőségi versenyképesség (szerkezetváltozás) de nem tudni, mennyi (talán az export-deflátor jelzi) Ezek a hatások a 2000-es években már sokkal gyengébbek voltak nálunk, mint más KKEU (V3) országokban

22 Az exportteljesítmény változása és a reálfelértékelődés kapcsolata az EU-27-ben Nemzetgazdasági Feldolgozóipari ULC KKEU dummy nélkül KKEU dummy-val Reálárfolyamindexek X_teljesítmény KorrR 2 X_teljesítmény KKEU KorrR ULC_E -0,10 0,02-0,02 0,03 (-1,10) (-0,10) (2,65) 0,40 ULC_M -0,29 0,08-0,41 0,02 (-2,09) (-2,14) (1,25) 0,12 X_deflátor -0,45-0,94 0,02 (-1,10) 0,04 (-1,56) (1,29) 0,05 GDP_deflátor -0,05-0,22 0,02 (-0,50) 0,00 (-1,05) (0,82) 0, ULC_E 0,67-0,13 0,05 (3,25) 0,24 (-0,62) (6,53) 0,66 ULC_M 0,90-0,28 0,05 (0,12) 0,00 (-2,07) (7,49) 0,70 X_deflátor 0,67-0,54 0,06 (2,06) 0,08 (-2,25) (8,05) 0,70 GDP_deflátor 0,90 0,13 0,04 (5,23) 0,38 (0,50) (5,30) 0,66 (Zárójelben a t-értékek) X-teljesítmény-index = a + b(rer-index) +ε X-teljesítmény-index = a +b(rer-index) +c(kkeu-dummy) + ε A 2000-es években a RER együtthatója előjelet vált, ha kontrollálunk KKEU-ra

23 A 2000-es évek hazai külgazdasági teljesítménye Szempontok a 90-es évekkel, ill. a V3-országokkal való összehasonlításhoz, értékekéshez Külső és belső piaci részesedés Az összes kivitel alakulása Volumen, árak, cserearányok A kivitel értékének alakulása lehet-e versenyképességi mutató? (rövid táv hosszabb táv) A kivitel viszonylatonkénti alakulása Kiviteli árak, cserearányok viszonylatonként

24 A 2000-es évek hazai versenyképessége: az egyik értelmezés romlott Általában: a makrogazdasági teljesítménynek a külgazdasági teljesítményre való rávetítése Konkrétan: Magyarország exportteljesítménye a 2000-es években saját korábbi, ill. fő versenytársai teljesítményével összemérve lemaradt, teret vesztett. Ennek jele (volna): nem volt képes exportárait emelni, miközben KKEU-i versenytársai jelentősen növelték a kiviteli árakat/egységértékeket; miközben a KKEU-i versenytársak általában növelték piaci részesdésüket az EU-n belül, Magyarország az EU-n kívüli piacok felé fordult; ráadásul ez utóbbi piacokon lényegesen kisebb mértékben lehetett árakat emelni, illetve árcsökkenéseket kellett elszenvedni.

25 A 2000-es évek hazai versenyképessége: a másik értelmezés nem romlott Magyarországot (annak exportáló szektorát) az 1990-es évek kimagasló teljesítménye után többé-kevésbé eredményes adaptáció jellemezte a 2000-es években. Erre mutatna, hogy sikerült megtartania, sőt növelnie is a 90-es években megszerzett jelentős piaci részesedését mind az EU intern összimportjában, mind pedig gépimportjában; piaci részesedésének megtartásáért áráldozatokat is hozott sikeres volt az árversenyben; csökkentette erős függését az EU-15 térségtől (a 2000-evek elején a visegrádi országok közül messze Magyarországon volt a legmagasabb az EU-15 részesedése a kivitelben), és más piacok felé fordult.

26 Nem dönthető el egyértelműen, hogy romlott vagy javult-e Mindkettőre utalnak jelek (A relatív) versenyképesség-romlás: folyó áron és a V3-mal összehasonlítva, az EU-15-tel folytatott kereskedelemben Versenyképesség-javulás: változatlan áron az új EU-tagországokkal és az EU-n kívüli (extra-eu) kereskedelemben A fő talány: a változatlan és a folyó áron mért kivitel változásának szokatlan eltérése 2000 után

27 A változatlan áron (x tengely) és a folyó áron mért (y tengely) relatív exportteljesítmény közötti kapcsolat és között 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% IT LT UK MT BU XperfV_95_00 LV CY DK PT SI BE CZ SK RO SE AT NL FR DE ES PL FI EE EL HU IE y = 0,8359x + 0,0095 R 2 = 0,4661 XperfQ -6% -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% Változatlan és folyó áron egyaránt kimagasló hazai teljesítmény 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% IT MT FR XperfV_01_08 ES EL DK BEPTNL CY UK EE IE AT SE FI LV DE BU SI PL SK HU CZ LT RO y = 1,169x + 0,0146 R 2 = 0,8192 XperfQ -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% Változatlan áron jó, folyó áron KKEU-hoz, ill V3-hoz viszonyítva gyenge hazai teljesítmény

28 Mit vizsgáltunk? A világpiaci és hazai piaci részesedéseket, A keresztmetszeti EU-egyenletek maradékait és) a WEF GCR rangsorait az Európai piaci részesedések alakulását, a CMS-elemzést az árindex-volumenindex és az árszint összehasonlítás eredményeit

29 Világpiaci és hazai piaci részesedések Térnyerés a világimportban folyó és változatlan áron Importbehatolás [dm/(d(bf+x)] Csak változatlan áron van értelme Az egyenleg: a térnyerés és a behatolás nettó hatása Forrás: UN National Accounts database

30 A kivitel folyó és változatlan áron mért külső piaci részesedésének növekedése 1995 és 2007 között (%-os változás) Folyó ár Változatlan ár 14% 9% 12% 10% 8% 6% % 7% 6% 5% 4% % 3% 2% 2% 0% 1% -2% CZ HU PL SK 0% CZ HU PL SK

31 Az importbehatolás (import/összes kereslet) alakulása folyó és változatlan áron 1995 és 2007 között (%-os változás) Folyó ár Változatlan ár 8% 8% 7% 6% 5% % 6% % 5% 3% 4% 2% 3% 1% 0% 2% -1% 1% -2% CZ HU PL SK 0% CZ HU PL SK

32 A nemzetközi versenyképesség folyó, illetve változatlan áron mért nettó mutatójának alakulása a visegrádi országokban 1995 és 2007 között (%-os változás) 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% % 4% 3% 2% 1% 0% -1% % -2% -4% -3% -6% CZ HU PL SK -4% CZ HU PL SK A mutató: (Xi/Mi)*[(BFi+Xi)/Mw] HU: Folyó ár: nehezen értelmezhető, de változatlan árasnak van értelme: 90-es évek: javulás, majd romlás a 2001 utáni reálfelértékelődés nyomán; 2005-től ismét javulás (CZ-hez hasonlóan)

33 Intézményi minőségi versenyképesség Feltárult exportegyenletek maradékainak vizsgálata A nemzetközi felmérések eredményei

34 Az exportteljesítmény-egyenletek maradékainak vizsgálata X-teljesítmény-index = a +b(rer-index) +c(kkeu-dummy) + ε Csak a REER_Px és a REER_ULCm (+ új KKEU-tagországok dummy) magyarázza szignifikánsan (+ jó előjellel) a relatív exportteljesítményeket az EU-ban között A maradékok a nem-ár/költség- versenyképesség alakulásáról adhatnak képet Hogyan alakulnak a V-5 országokban? Két módon vizsgáljuk Csak a V5 (piaci részesedés és relatív export) Az EU egésze: változás és között

35 Az ár-, ill. költség-versenyképességgel magyarázott egyenletek maradékai Az időszak egésze és a második fele Piaci részesedés növ. változatlan áron Relatív exportteljesítmény változatlan áron 2,5% 2,0% 1,5% Px dms_rerpx_01_08 dms_rerpx_05_08 dms_rerulcm_01_08 dms_rerulcm_05_08 2,0% 1,5% 1,0% Xperf_RERpx_01_08 Xperf_RERpx_05_08 Xperf_RERulcm_01_08 Xperf_RERulcm_05_08 1,0% 0,5% 0,0% -0,5% 0,5% 0,0% -0,5% -1,0% -1,5% ULCm -1,0% -1,5% -2,0% CZ HU PL SI SK -2,0% CZ HU PL SI SK Hány százalékponttal volt gyorsabb/lassúbb a piaci részesedés évi növekedése, mint amit az ár/költség-versenyképesség megmagyaráz?

36 Két időszak (01-04 vs összehasonlítása) 05_08 Jóból mégjobb Rosszból jó Jóból kevésbé jó 01_04 Rosszból kevésbé rossz Jóból rossz Rosszból rosszabb

37 Az exportár-versenyképesség maradéka két időszakban 4% Xperf_RERpx_05_08 3% FI Jóból mégjobb RO 2% 1% 0% -1% -2% -3% Rosszból jó DK HU CY Rosszból kevésbé rossz LV NL SK PT PL BE SE EL DE Jóból kevésbé jó LT CZ AT ES MT UK IE SI Jóból rossz BU IT Rosszból rosszabb EE FR 01_04-3% -2% -1% 0% 1% 2% 3% 4% Az így értelmezett nem-ár versenyképességünk nem romlott 2004 után

38 A nemzetközi felmérések eredményei: WEF-GCR Helyezések a világ versenyképeségi rangsorában, Magyarország Csehország Szlovákia Lengyelország Források: Világgazdasági Fórum, Globális Versenyképeségi Jelentések Megjegyzés: Növekedési Versenyképességi Index, Globális Versenyképességi Index rangsora alapján. Az alacsonyabb helyezés kedvezőbb

39 Teljesítményünk az EU-n belül és kívül (világpiaci részesedések folyó áron) áru 0,35 Intra-EU nélkül 1,2 Intra-EU-val 0,30 0,25 0,20 CZ HU PL SK 1,0 0,8 CZ HU PL SK 0,15 0,6 0,10 0,4 0,05 0,2 0, ,

40 A kivitel földrajzi szerkezete a V4-országokban a 2000-es években viszonylatok szerint (az egyes viszonylatok %-os részesedése az országok kivitelében) 80% 75% 70% CZ EU15_INTRA HU EU15_INTRA PL EU15_INTRA SK EU15_INTRA 35% 30% 25% 20% 65% 15% 60% 55% 10% 5% CZ EU10 intra HU EU10 intra PL EU10 intra SK EU10 intra 50% % % 25% 20% Értelmezés: 15% 10% 5% 0% CZ EU25_EXTRA HU EU25_EXTRA PL EU25_EXTRA SK EU25_EXTRA

41 Ratio of Actual Trade to Potential with the euro area BUSSIERE, M. FIDRMUC, J. SCHNATZ, B. (2005): Trade Integration of Central and Eastern European Countries Lessons from a Gravity Model. European Central Bank Working Paper Series, No ábra. 28.

42 Részarányok az EU-25 összes, áru, ill. szolgáltatás-kivitelében folyó áron (euróban) 1995 és 2008 között (százalékban) 3,0% Áru és szolgáltatás 2,5% 2,0% CZ_Xgs HU_Xgs SK_Xgs PL_Xgs 1,5% 1,0% 0,5% 0,0% ,5% 3,0% 2,5% CZ_Xg H_Xg SK_Xg PL_Xg Áru 2,5% 2,0% Szolgáltatás CZ_Xs HU_Xs SK_Xs PL_Xs 2,0% 1,5% 1,5% 1,0% 1,0% 0,5% 0,5% 0,0% ,0% ITT találkoztunk, de utána elváltunk

43 Részarányok az EU-25 áru- és szolgáltatás-kivitelében évi áron 1995 és 2008 között (százalékban bal oldal), és a folyó, illetve változatlan áron mért részarányok eltérése (%-pont jobb oldal) 2,0% Áru és szolgáltatás (2000. évi áron) 1,0% Folyó és változatlan ár eltérése 1,8% 0,8% 1,6% 1,4% 0,6% 1,2% 1,0% 0,8% CZ_Xgs(vol) HU_Xgs(vol) PL_Xgs(vol) SK_Xgs(vol) 0,4% 0,2% CZ_Xgs HU_Xgs PL_Xgs SK_Xgs 0,6% 0,0% 0,4% 0,2% ,2% Nem váltunk el Ez a nagy kérdés

44 Az áruexport évi átlagos volumen- és euróban mért árnövekedése 1995 és 2007 között (fent) és két részperiódusban ( és között) az EU tagországaiban Ár növ % 6% LV 5% LT 4% SK EE 3% IT PL RO 2% CY MT GR CZ BE ES 1% UK DE PTLUX SI HU NL AT 0% FR SW DE IR -1% FI Vol_növ -2% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% 16% 18% Ár növ 12% Ár növ % 10% LV 5% LT SK 8% MT 6% LT EE 4% UK CY IT RO GR PL SK CZ 2% BE ES HU IR 0% DE PT NL FR SISW AT LUX DE -2% FI Vol_növ -4% -5% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 4% PL LV 3% IT EE RO LUX 2% CZ GR DK BE ES SI 1% CY PT AT NL 0% FR DE HU SW UK -1% FI -2% IR MT Vol_növ -3% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% 16%

45 CMS: constant market share analysis Az exportnövekmény formális dekompozíciója Az alábbiakban formálisan is bemutatjuk az exportnövekmény felbontását három komponensre. A változást (a növekményt) -vel jelölve: X i i x ij x ( M / M) x ( M / M ) ( M / M) i ij i ij j j i ij ij ij j j x ( x / x ) ( M / M ) ahol az i index az exportáló országot, j pedig a termékcsoportot, X az exportot M pedig a partner országok (illetve térség) importját jelöli. Eszerint X ij az i-edik ország j-edik termékcsoportjának kivitelét, M j pedig a j-edik termékcsoport összes importját jelöli. A fenti képletben az első tag x ( M/ M) i ij mutatja az általános piacbővülés hatását; a második tag x ( M / M ) ( M / M ) i ij j j adja meg a strukturális hatást, végül a harmadik tag, vagyis a maradék x ( x / x ) ( M / M ) i ij ij ij a versenyképességi hatást mutatja. j j

46 A V4 országok EU-intern és -extern exportja növekményének dekompozíciója (százalékos hozzájárulások) A növekmény összetevői az EU intern importjához viszonyítva A növekmény összetevői az EU extern exportjához viszonyítva Piacbővülés Struktúrahatás Versenyképesség Piacbővülés Struktúrahatás Versenyképesség Csehország 34,9-1,6 66,8 39,2-2,7 63,5 Lengyelország 29,4 0,4 70,2 39,7 0,7 59,5 Magyarország 41,0-4,1 63,1 56,9-15,7 58,8 Szlovákia 27,0 0,3 72,7 26,7-0,2 73,5 V-4 33,3-1,2 67,9 39,9-3,3 63,3 Csehország 36,4-1,3 64,8 27,5-1,5 74,0 Lengyelország 32,6-0,7 68,1 24,8-0,7 75,8 Magyarország 38,4-1,7 63,3 27,0 0,1 72,9 Szlovákia 16,7-1,5 84,8 29,0-1,2 72,2 V-4 32,4-1,2 68,8 26,5-0,7 74,2 Forrás: az Eurostat E-Comext adatbázisa alapján saját számítás

47 Hat ország HT-exportjának részesedése az EU intern HT-importjában és a specializáció mutatója 1999 és 2008 között HIGHTEC (eur) [1] Növekedés (%- os változás) [2] Részesedés az EU-intra HT importban [3] Részesedés az összes intraimportban[4] Specializáció [3/4] 1999 Bulgária ,0% 0,1% 0,24 Csehország ,2% 1,5% 0,78 Magyarország ,1% 1,4% 1,51 Lengyelország ,9% 1,4% 0,65 Románia ,1% 0,4% 0,36 Szlovákia ,3% 0,6% 0,57 EU27-intra import ,0% 100,0% Bulgária ,1% 0,2% 0,38 Csehország ,3% 2,1% 1,12 Magyarország ,1% 1,8% 1,75 Lengyelország ,5% 2,1% 0,72 Románia ,4% 0,6% 0,60 Szlovákia ,6% 0,9% 0,62 EU27-intra import ,0% 100,0% Bulgária ,1% 0,3% 0,42 Csehország ,8% 2,5% 1,12 Magyarország ,9% 1,9% 1,51 Lengyelország ,9% 2,6% 0,72 Románia ,5% 0,7% 0,69 Szlovákia ,9% 1,0% 0,87 EU27-intra import ,0% 100,0% Bulgária ,2% 0,4% 0,63 Csehország ,6% 3,2% 1,41 Magyarország ,5% 2,2% 1,61 Lengyelország ,2% 3,4% 0,95 Románia ,9% 0,9% 1,00 Szlovákia ,0% 1,6% 1,28 EU27-intra import ,0% 100,0% Koraérett high-tech exportőr

48 Az összes FDI-állomány az összes bruttó hozzáadott érték arányában és a feldolgozóipari FDI-állomány a feldolgozóipari hozzáadott érték arányában 1998 és 2008 között Összes FDI/ összes BHÉ Feldolgozóipari FDI/ feldolgozóipari BHÉ 80% 120% 70% 110% 100% 60% 90% 80% 50% 70% 40% 30% 20% Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia 60% 50% 40% 30% 20% Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia 10% %

49 Csehország és Magyarország: részesedések az EU egyes országcsoportjainak extern, illetve intern gép- és összexportjában 1999 és 2008 között (%) KKEU_EU Gép Összes Gép Összes Gép Összes Gép Összes Magyarország EU15_extra 0,6 0,7 0,9 1,0 1,5 1,4 2,4 1,9 EU15_intra 1,9 1,3 2,7 1,6 2,8 1,7 3,2 1,8 EU25_extra 0,6 0,6 0,8 0,8 1,3 1,1 2,0 1,6 EU25_intra 1,8 1,3 2,6 1,6 2,8 1,8 3,4 2,0 EU 27_extra 0,6 0,5 0,7 0,7 1,1 0,9 1,8 1,2 EU27_intra 1,8 1,3 2,6 1,7 2,8 1,8 3,5 2,1 EU10_extra 34,5 25,2 29,9 23,3 26,7 21,4 23,3 19,4 EU10_intra 10,7 11,2 17,6 12,2 22,0 14,2 23,4 15,0 EU12_extra 33,1 22,1 28,3 20,2 24,8 18,3 21,2 16,4 EU12_intra 11,5 13,2 18,6 14,5 23,7 16,6 24,5 17,2 Csehország EU15_extra 0,7 1,0 1,1 1,2 1,6 1,7 2,3 2,2 EU15_intra 1,4 1,2 2,4 1,7 3,0 2,1 4,4 2,7 EU25_extra 0,4 0,5 0,7 0,7 1,0 0,9 1,7 1,3 EU25_intra 1,5 1,4 2,5 2,0 3,2 2,4 4,6 3,1 EU 27_extra 0,4 0,5 0,7 0,6 0,9 0,9 1,5 1,1 EU27_intra 1,5 1,4 2,5 2,0 3,2 2,4 4,6 3,1 EU10_extra 25,0 23,6 25,9 23,8 27,2 24,4 28,0 24,8 EU10_intra 43,9 33,5 38,4 30,2 35,5 29,2 29,8 27,7 EU12_extra 24,0 20,9 24,6 21,0 25,7 21,6 26,1 22,1 EU12_intra 40,6 30,7 35,3 27,2 32,1 26,1 27,1 24,3 Különbség: Magyarország-Csehország (százalékpontban) EU15_extra -0,1-0,3-0,2-0,3-0,1-0,3 0,1-0,3 EU15_intra 0,5 0,0 0,4-0,1-0,2-0,4-1,2-0,9 EU25_extra 0,2 0,1 0,1 0,1 0,2 0,2 0,3 0,3 EU25_intra 0,3-0,1 0,2-0,3-0,4-0,7-1,2-1,1 EU 27_extra 0,2 0,1 0,1 0,1 0,2 0,1 0,2 0,1 EU27_intra 0,3-0,1 0,2-0,3-0,3-0,6-1,1-1,0 EU10_extra 9,5 1,6 4,0-0,5-0,6-3,0-4,7-5,4 EU10_intra -33,3-22,2-20,8-17,9-13,5-15,0-6,4-12,7 EU12_extra 9,2 1,2 3,7-0,9-0,9-3,3-4,9-5,7 EU12_intra -29,1-17,5-16,7-12,7-8,4-9,5-2,6-7,1 Az EU-csatlakozás igazi hatása

50 Ár- és volumen-alakulás viszonylatonként EA-12 Nem EA-EU (NMS+) Extra EU-25

51 Ár- és volumenindexek 3 viszonylat szerint: export ( ; 2000=100) 260 Volumen CZ_xvol_ea12 HU_Xvol_ea12 PL_Xvol_ea12 SK_Xvol_ea Volumen CZ_Xvol_extra_eu HU_Xvol_extra_eu25 PL_Xvol_extra_eu SK_Xvol_extra_eu Egységérték Egységérték Volumen CZ_Xvol_eu_not_ea HU_Xvol_eu_not_ea PL_Xvol_eu_not_ea SK_Xvol_eu_not_ea Egységérték

52 Ár- és volumenindexek 3 viszonylat szerint: import ( ) Volumen Volumen CZ_Mvol_extra_eu25 HU_Mvol_extra_eu25 PL_Mvol_extra_eu25 SK_Mvol_extra_eu Egységérték CZ_Mvol_ea12 HU_Mvol_ea12 PL_Mvol_ea12 SK_Mvol_ea Egységérték Volumen CZ_Mvol_eu_not_ea HU_Mvol_eu_not_ea PL_Mvol_eu_not_ea SK_Mvol_eu_not_ea Egységérték

53 Cserearány- és volumenarány-indexek 3 viszonylat szerint: export/import ( ) X_vol/M_vol CZ_VR_extra_eu HU_VR_extra_eu PL_VR_extra_eu SK_VR_extra_eu Cserearány X_vol/M_vol CZ_VR_ea12 HU_VR_ea12 PL_VR_ea12 SK_VR_ea Cserearány X_vol/M_vol CZ_VR_eu_not_ea HU_VR_eu_not_ea PL_VR_eu_not_ea SK_VR_eu_not_ea Cserearány

54 Kiviteli és behozatali egységértékés volumenváltozások viszonylatonként a visegrádi országokban 2000 és 2008 között dx_vol2008 HU_EXeu27 Export-egységérték- és volumen-változások HU_eu_EXea SK_EXeu27 CZ_EXeu27 PL_EXeu27 PL_eu_EXea SK_eu_EXea SK_ea CZ_eu_EXea CZ_ea PL_ea HU_ea duv Import egységérték- és volumen-változások 250 dmvol_2008 SK_eu_EXea HU_eu_EXea SK_ea 150 CZ_eu_EXea 130 CZ_ea PL_ea SK_EXeu CZ_EXeu27 HU_EXeu27 PL_eu_EXea 90 HU_ea PL_EXeu27 70 duv

55 Cserearány-változások és a kiviteli és behozatali volumen-változások aránya a visegrádi országokban 2000 és 2008 között : viszonyalti cserearányok és volumenindex-arányok d(xvol/mvol) SK_EXeu27 PL_EXeu27 HU_EXeu27 HU_eu_EXea CZ_EXeu27 CZ_eu_EXea PL_eu_EXea CZ_ea 0 SK_eu_EXea HU_ea PL_ea SK_ea d(uvx/uvm)

56 UV-szintek Mivel magyarázható a sajátos külkereskedelmi áralakulás? A szinteket is nézni kell

57 Nyers összehasonlítás Relatív UV-szint a Németországba irányuló gépés berendezés exportban (SITC 7) összes termék, EU27 UV szintje= EU27 UV szint HU CZ SK PL Relatív UV-szint a Németországba irányuló gépés berendezés exportban (SITC 7) azonos termékkör, EU27 UV szintje= EU27 UV szint HU CZ SK PL

58 Szűrt relatív UV-szinek (SITC -7): Magyarország és Csehország Németországgal folytatott kereskedelemének relatív UV-szintje (%-os eltérés Csehországhoz viszonyítva) 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A hazai kiviteli, illetve behozatali UV-szintek %-os eltérése a megfelelő csehországi UV-szintekétől (szűrt) Egyszerű átlag HU súly CZ súly A két súlyozott index mértani átlaga Import Export 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% A relatív UV-szintek %-os változása 2000 és 2008 között (szűrt) Egyszerű átlag HU súly CZ súly A két súlyozott index mértani átlaga Import Export 50% 40% 30% 20% A statikus cserearányok aránya (szűrt) Egyszerű átlag HU súly CZ súly A két súlyozott index mértani átlaga 10% 0% -10% -20%

59 A kétoldalú összehasonlítás alapján Magyarország külker. egységértékei mind az exportban, mind pedig az importban magasabbak voltak, mint a csehországiak (akár a nyers, akár a szűrt összehasonlításokat tekintjük) a szűrt összehasonlításban a különbségek lényegesen kisebbek a változásokat tekintve: mind az export, mind az importegységérték különbségei csökkentek, de az eltérések mérséklődése nagyobb volt az exportban, mint az importban Nézni kell majd más viszonylatokat is

60 Egy lehetséges magyarázat Magyarország V3-hoz viszonyított relatív térvesztésére/áralakulására az EU-n belül a 2000-es években Nálunk az 1990-e évek második felében zajlottak le azok az (FDI-beáramláshoz köthető) változások a gazdaságban/külker.-ben, amelyek a V3-országokban a 2000-es években A 2000-es évek elejére az EU-val folytatott kereskedelemben egyfajta kvázi-fejlettség jött létre Magyarországon Tényleges vs. potenciális kereskedelem szintje Feldolgozóipari FDI/BHÉ High-tech részarány Relatíve magas külker árszint A 2000-es évek folyamatai az előreszaladás korrekciójaként is értelmezhetők Egyértelműen pozitív: KKEE-EU-i térnyerés

61 További kérdések A leírásnak/magyarázatnak van-e a követett gazdaságpolitikáról szóló általános üzenete? Nincs Mikro-magyarázat: az exportáló vállalatok jók, ill. sokkal jobbak őket nem az összgazdasági, illetve ágazati átlagok jellemzik könnyebben kezelik a gazdaságpolitikai kilengések következményeit (a belföldi kereslet visszafogása is kényszeríthette az exportnövelést, akár csökkenő árak mellett is)

62 További kérdések (folyt.) Általános külgazdasági teljesítmény javulása a 2000-es évek első és második fele között? Vissza az alapokhoz: Belföldi kereslet megszorítása Reálárfolyam További talányok

Sérülékeny gazdaság: sérülékeny állam, sérülékeny háztartások

Sérülékeny gazdaság: sérülékeny állam, sérülékeny háztartások Sérülékeny gazdaság: sérülékeny állam, sérülékeny háztartások A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU összehasonlításban Budapest, november 22-23. Oblath Gábor Palócz Éva MTA KRTK KTI

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Gazdasági helyzetértékelés évi kilátások

Gazdasági helyzetértékelés évi kilátások Gazdasági helyzetértékelés 2016. évi kilátások Szeged 2016. január 15. Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt. palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu jan márc júl szept nov jan márc júl szept nov jan márc júl

Részletesebben

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 2 tagországában Eredményeket tartalmazó csomag az EU2 és Magyarország

Részletesebben

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22 Az adókijátszás és adócsalás elleni stratégiája keretében az Európai Bizottság a mai napon tett közzé egy külső tanácsadó cég által készített, 25 tagállamra kiterjedő tanulmányt a fizetendő és ténylegesen

Részletesebben

Helyzetkép a magyar gazdaságról

Helyzetkép a magyar gazdaságról Helyzetkép a magyar gazdaságról Borsod-Abaúj Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara XLIII. Küldöttgyűlése 213. április 3. Palócz Éva KOPINT-TÁRKI Zrt. palocz@kopint-tarki.hu Az előadás témái Rövid visszatekintés,

Részletesebben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben A Versenyképességi évkönyv 216 bemutatása Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel c. workshop 216. március 29. Udvardi Attila Kutatásvezető GKI

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? 8/C lecke Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? A makrogazdasági teljesítmény mutatószámai, a bruttó hazai termék. GDPmegközelítések és GDP-azonosságok. Termelési érték és gazdasági növekedés. Nemzetközi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Magyarország feltárult nemzetközi versenyképessége közép-kelet-európai összehasonlításban

Magyarország feltárult nemzetközi versenyképessége közép-kelet-európai összehasonlításban Magyarország feltárult nemzetközi versenyképessége közép-kelet-európai összehasonlításban Oblath Gábor 1. Bevezetés 1 A közkeletű vélekedés szerint Magyarország nemzetközi versenyképessége jelentősen romlott

Részletesebben

A GDP adatok legutóbbi revíziói egy (termelő ) felhasználó nézőpontjából Hozzászólás az Adatrevíziók a gazdaságstatisztikában c.

A GDP adatok legutóbbi revíziói egy (termelő ) felhasználó nézőpontjából Hozzászólás az Adatrevíziók a gazdaságstatisztikában c. A GDP adatok legutóbbi revíziói egy (termelő ) felhasználó nézőpontjából Hozzászólás az Adatrevíziók a gazdaságstatisztikában c. MST rendezvényhez Oblath Gábor MTA KTI Témakörök A legutóbbi revíziók mértéke

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

A gazdasági felzárkózás nemzetközi és hazai tapasztalatai

A gazdasági felzárkózás nemzetközi és hazai tapasztalatai A gazdasági felzárkózás nemzetközi és hazai tapasztalatai Virág Barnabás, ügyvezető igazgató Versenyképességi és Növekedési Fórum 2016 2016. június 24. 1 Az előadás fő üzenetei Versenyképesség és növekedés

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

A gazdasági növekedés mérése

A gazdasági növekedés mérése 3. lecke A gazdasági növekedés mérése Nominális és reál GDP, érték-, volumen- és árindex. Gazdasági növekedés és üzleti ciklusok. Hogyan mérjük a gazdasági növekedést? dinamikus elemzés: hány százalékkal

Részletesebben

A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások

A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások MAVZ Közgyűlés 206 206. május 26. Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt. palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu Az EU országok egy főre eső GDP-je vásárlóerőparitáson

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Embargó után, kvótakivezetés előtt

Embargó után, kvótakivezetés előtt Embargó után, kvótakivezetés előtt Tejpiaci helyzet kihívások a tejágazatban 2014. november 27. Tudásmegosztó nap, Székesfehérvár Varga Sándor szakértő A tejkvóta megszüntetése Helyünk az EU tejágazatában

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.10. SWD(2013) 119 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Bérezési tanulmány 2010-2011

Bérezési tanulmány 2010-2011 Bérezési tanulmány 2010-2011 Bérek és versenyképesség Dirk Wölfer 2010.12.09 1 Befektetési döntések Motívumok gazdaságosság költségcsökkentés piacbıvítés helyi piac kiszolgálása vevıszolgálat kockázatok

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal 900 800 700 600 Kohéziós támogatások 2000-2013 (Phare, ISPA, SAPARD,

Részletesebben

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai. 2015. április 22. Budapest, MTA

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai. 2015. április 22. Budapest, MTA Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai 2015. április 22. Budapest, MTA Vázlat Foglalkoztatottság Jövedelmek Szegénység Roma statisztikák Munkanélküliségi ráta 12,0 Munkanélküliségi

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

Működőtőke-befektetések Adatok és tények Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1. Konjunktúrafórum 13. november. Működőtőke-befektetések Adatok és tények Működőtőke-befektetések állománya Magyarországon 1.1.31., származási ország szerint,

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16. A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, 2013. július 16. Kopint-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu Tartalom A német gazdaság

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban Karmazin György Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) regionalitásért és rendezvényekért felelős alelnök BI-KA Logisztika Kft. tulajdonos A hazai szállítmányozók és logisztikai

Részletesebben

Versenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok

Versenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok Innováció 2012-ben Lehetőségek és finanszírozási források a hazai közép- és nagyvállalatok számára Joint Venture Szövetség Versenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A magyar gazdaság versenyképessége közép-európai összehasonlításban

A magyar gazdaság versenyképessége közép-európai összehasonlításban Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche The Vienna Institute for International Economic Studies www.wiiw.ac.at KPMG Konferencia 2015 május 15 A magyar gazdaság versenyképessége közép-európai

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Növekedés, munkahelyteremtés és egyensúly Magyarországon: Az Európai Bizottság 2016-os országjelentése és ajánlásai

Növekedés, munkahelyteremtés és egyensúly Magyarországon: Az Európai Bizottság 2016-os országjelentése és ajánlásai Növekedés, munkahelyteremtés és egyensúly Magyarországon: Az Európai Bizottság 216-os országjelentése és ajánlásai Székely P. István Országigazgató, Európai Bizottság és Címzetes egyetemi tanár, Budapesti

Részletesebben

Nemzetközi Versenyképesség

Nemzetközi Versenyképesség Nemzetközi Versenyképesség Dr. Dombi Ákos dombi@finance.bme.hu A versenyképesség fogalma és szintjei Versenyképesség piramisa világrégió ország régió (országon belül) vállalat termék / szolgáltatás Nemzetközi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 215.11.26. COM(215) 691 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A riasztási

Részletesebben

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:

Részletesebben

NONBUSINESS ÉS NON-TECH INNOVÁCIÓK SZEREPE A VERSENYKÉPESSÉGBEN. Prof. habil. Dr. Dinya László Győr 2016. március 21.

NONBUSINESS ÉS NON-TECH INNOVÁCIÓK SZEREPE A VERSENYKÉPESSÉGBEN. Prof. habil. Dr. Dinya László Győr 2016. március 21. NONBUSINESS ÉS NON-TECH INNOVÁCIÓK SZEREPE A VERSENYKÉPESSÉGBEN Prof. habil. Dr. Dinya László Győr 2016. március 21. Alapkérdések 1. A negyedik ipari forradalom következtében a globális, makro- és mikro-szintű

Részletesebben

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich Ebert Stiftung és a Jól-Lét Alapítvány konferenciája Budapest, 2012. május 14., Benczúr Szálló Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi

Részletesebben

Külkereskedelmi pozíció, versenyképesség elemzés ex post mutatói és módszerei

Külkereskedelmi pozíció, versenyképesség elemzés ex post mutatói és módszerei AGYAR STATISZTIKAI TÁRSASÁG GAZDASÁGSTATISZTIKAI SZAKOSZTÁLY Külkereskedelmi pozíció, versenyképesség elemzés e post mutatói és módszerei Poór Judit PhD egyetemi docens Budapest, 215. április 2. Tartalom

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel

Részletesebben

Bozsik Norbert 1. A magyar élelmiszer-ipari termékek helyzete az Európai Unió piacán

Bozsik Norbert 1. A magyar élelmiszer-ipari termékek helyzete az Európai Unió piacán Bozsik Norbert 1 A magyar élelmiszer-ipari termékek helyzete az Európai Unió piacán KULCSSZAVAK: CMS-modell, élelmiszeripar, Európai Unió, minségi versenyképesség ABSZTRAKT: Magyarország élelmiszer-gazdasági

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Felzárkóztak az árak és lemaradtak a bérek? Tévhitek, tények és közgazdasági összefüggések*

Felzárkóztak az árak és lemaradtak a bérek? Tévhitek, tények és közgazdasági összefüggések* Tanulmányok Felzárkóztak az árak és lemaradtak a bérek? Tévhitek, tények és közgazdasági összefüggések* Oblath Gábor, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének és az ELTE TÁTK Közgazdaságtudományi Tanszékének

Részletesebben

Válság és válságkezelés: makrogazdasági és jövedelmi hatások

Válság és válságkezelés: makrogazdasági és jövedelmi hatások Válság és válságkezelés: makrogazdasági és jövedelmi hatások Cserháti Ilona ECOSTAT Gazdaságmodellezési Műhely MTA Közgazdaságtudományi Intézete és az MTA Munkatudományi Bizottsága által rendezett Válság

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 9.

Vezetői összefoglaló február 9. 2017. február 9. Vezetői összefoglaló Csütörtök reggelre a forint árfolyama valamennyi vezető deviza ellenében gyengült. A BUX 7,5 milliárd forintos, átlag alatti forgalom mellett 0,17 százalékos emelkedéssel

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A magyar gazdaság növekedési kilátásai

A magyar gazdaság növekedési kilátásai A magyar gazdaság növekedési kilátásai Önfinanszírozás - a megtakarítások szerepe Palotai Dániel ügyvezető igazgató, vezető közgazdász VI. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia 2015. október 14. Miért

Részletesebben

0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0

0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0 Gazdasági Havi Tájékoztató 2009. november 2009 októberében immár huszonnegyedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKK GV) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban

Részletesebben

A mobilitás jelentősége az Európai Unióban

A mobilitás jelentősége az Európai Unióban A mobilitás jelentősége az Európai Unióban Bokodi Szabolcs felsőoktatási csoportvezető Tempus Közalapítvány Balatonszárszó, 2013. augusztus 10. A Tempus Közalapítvány tevékenységi köre A mobilitás előzményei

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A A h itelesség díja j Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Közgazdász Vándorgyűlés Eger, szeptember 28. GKI Zrt.,

A A h itelesség díja j Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Közgazdász Vándorgyűlés Eger, szeptember 28. GKI Zrt., A hitelesség díja Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Közgazdász Vándorgyűlés Eger, 2012. szeptember 28. Hitelesség a modern gazdaság egyik döntő sikertényezője! Elemei előrelátható gazdaságpolitika

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.16. COM(2014) 363 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Összegző jelentés az ivóvíz minőségéről az EU-ban a 98/83/EK irányelv szerinti, a 2008 2010 közötti időszakra vonatkozó

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról 214. október 21. Jelentés a 213. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU-28-ak tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 2,9, illetve

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Az Európai Unió támogatási alapjai

Az Európai Unió támogatási alapjai Az Európai Unió támogatási alapjai Kazatsay Zoltán főigazgató-helyettes Európai Bizottság Foglalkoztatás, Társadalmi Ügyek, Szociális Befogadás Főigazgatóság kohéziós politika Az Európai Unió Intézményei

Részletesebben

A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai

A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai Innováció: esély a felzárkózásra Heti Válasz konferencia 2008. május 22. Nyiri Lajos lahoska@gmail.com OECD vizsgálat a magyar nemzeti innovációs

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana A kutatás az megbízásából készült. MKT 53. Közgazdász vándorgyűlés 2015. szeptember 4. Előadó: Virovácz Péter Századvég Gazdaságkutató

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Az életen át tartó tanulás hatása a szakképzésre és a felnőttképzésre

Az életen át tartó tanulás hatása a szakképzésre és a felnőttképzésre Benedek András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Az életen át tartó tanulás hatása a szakképzésre és a felnőttképzésre Változás és stabilitás a szak- és felnőttképzésben V. Országos Szak-

Részletesebben

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Baksay Gergely, MNB, Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóság MKT konferencia 2016. október 20. Érintett témák 1. Költségvetési előrejelzésünk

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.10.22. COM(2009)557 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség 8. előadás 2010. 04.15. Az elemzés kiterjesztése több időszakra az eddigi keynesi modell és a neoklasszikus

Részletesebben

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete 213 Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály 213.1.7 A GDP/fő hosszú távú alakulása (212. évi US$, 1 alapú log skála)

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június GAZDASÁGSTATISZTIKA GAZDASÁGSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3. Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.7.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 189/19 A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2010. július 19.) a 2004/49/EK irányelv 7. cikkében említett közös biztonsági célokról (az értesítés a C(2010) 4889. számú dokumentummal

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE

EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ELVEI Egységesség minden EU bevétel és kiadás egy mérlegben Bruttó költségvetés minden bevétel fedez minden kiadást Éves költségvetés (naptári év)

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben