ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROSTATISZTIKA. Készítette: Oblath Gábor. Szakmai felelős: Oblath Gábor január
|
|
- Kornél Szőke
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MAKROSTATISZTIKA
2 MAKROSTATISZTIKA Készült a TÁMOP /2/A/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.
3
4 ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROSTATISZTIKA Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor január
5 MAKROSTATISZTIKA 10. hét Nemzetközi versenyképesség II. rész Esettanulmány: Romlott vagy javult Magyarország nemzetközi versenyképessége a 2000-es években? Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor
6 Főbb témakörök A nemzetgazdasági versenyképesség értelmezése, mérése és a Káldor-paradoxon az EU-ban (az első részben feltett kérdések) A 2000-es évek hazai versenyképességének kérdései Exportpiaci térnyerés, importbehatolás, relatív teljesítmény az EU-piacon és a CMS-elemzés eredményei Árindexek, volumenindexek és UV-szintek Intézményi/minőségi összetevők Összegzés, a további vizsgálat irányai Statisztikai források: Eurostat, AMECO, UN National Accounts Database
7 Szemlélet Aggregált nézőpont Külkereskedelmi, nemzetgazdasági statisztikákra, nem pedig mikro-adatokra támaszkodtuk Leírás, tényfeltárás főként azzal foglalkoztunk: mi történt Igyekeztünk a magyarázatra szoruló jelenségeket bemutatni magyarázatokat is próbáltunk adni, de a sejtések igazolása további feladat (részben mikro-adatok alapján) nem foglakoztunk azzal a fontos kérdéssel: hogyan kellene a hazai gazdaság nemzetközi versenyképességét javítani ahhoz, hogy jól lehessen lépni, először azt kell megérteni: mi történt
8 Mottók Economists, in general, do not use the word competitiveness. Not one of the textbooks in international economics I have on my shelves contains the word in its index. (P. Krugman: Making Sense of the Competitiveness Debate 1996) Exchange rates had to be adjusted to assure competitiveness. Only then could the virtues of markets come into play. (P. Krugman: Paul Samuelson: The incomparable economist 2009) Az üzenet: A közgazdászok általában azért nem szeretik a versenyképesség fogalmát, mert nem tudják, ki hogyan érti A finnyásabbak is hajlandók fontolóra venni, ha a fogalom kellően specifikálva van
9 A versenyképesség értelmezése A hazai nemzetgazdaság nemzetközi versenyképességről szóló kijelentések összekeverednek a gazdaság általános teljesítményére vonatkozó kijelentésekkel A versenyképesség keveredik pl. az az adóztatás kérdésével (magas adó alacsony versenyképesség, és megfordítva) a K+F ráfordításokkal stb. stb. Mégiscsak definiálni kéne a nemzetközi versenyképességet De előbb: egy zsákutca és egy tévút
10 A zsákutca: a nemzetgazdaság nemzetközi versenyképessége üres fogalom A fogalom nemzetgazdasági szinten irreleváns legfeljebb a termelékenységet jelenti [Krugman (I.), Porter stb.] Ellenvetések: Látjuk, hogy országok időnként előretörnek/lemaradnak a nk-i piacokon a probléma/fogalom igenis releváns Az üressé minősítés kivonja a közgazdasági elemzés hatóköréből valami benyomul A legfeljebb kifejezetten téves: a termelékenység reál-ügy, a versenyképesség értelmezéséhez/értékeléséhez nominális ügyek (árak, bérek + árfolyamok) is tartoznak (lásd Krugman II.) De van tévút is
11 Az értelmezési tévút A versenyképesség mindaz, ami jó (Kb. mint a szocializmus alaptörvénye az életszínvonalnak a legfejlettebb technika alkalmazásán alapuló szakadatlan növekedése) Pl. World Economic Forum Global Competitiveness Report Magas termelékenység, a gazdaság/termelékenység gyors növekedése Jól működő intézmények Nem kell sorban állni engedélyekért Nincs korrupció stb. Jó oktatási és egészségügyi rendszer (okos, egészséges állampolgárok) Sok K+F (sok innováció) stb. + Alacsony adószint Ez estben a versenyképesség jelentése részben összecsúszik a gazdaság potenciális növekedését előmozdító tényezőkével, részben eklektikus kevéssé konzisztens/koherens kívánságlistának való megfelelés mértéke (pl. WEF-GCR) DE: a WEF-GCR: sok hasznos összehasonlító információ, de az összevont rangsorokat, évenkénti változásokat óvatosan kell kezelni
12 A nemzetgazdaság nemzetközi versenyképesség javasolt meghatározása A nemzetközi versenyképesség az országok relatív külgazdasági teljesítményét jelenti ( feltárult versenyképesség :) elsősorban a kivitel külső piaci részesedés-változását (folyó vs. változatlan áron?) tartalmazhatja az import és az aggregált kereslet viszonyának változását [dm/(d(bf+x)] is (változatlan áron), Illetve azokat a tényezőket, amelyek befolyást gyakorolhatnak a külgazdasági teljesítményre pl. azonos valutában mért relatív ár-, ill. költségszint alakulása (reálárfolyam-változás); egyéb, nem ár/költség ( minőségi, ill. intézményi/környezeti) hatások az ár/költségszint, ill. egyéb tényezők hatása: empirikus kérdés Fontos következmény
13 A javasolt meghatározás következményei A nemzetközi versenyképesség nem azonosítható a gazdaság általános relatív teljesítményével, például: a más országokhoz viszonyított GDP-növekedéssel, termelékenységváltozással különösen a jólét növekedésével (lásd a szokásos meghatározásokat OECD stb.) a külgazdasági egyensúlyhiánnyal
14 Miért érdekes/fontos a külgazdasági és az összgazdasági relatív teljesítmény megkülönböztetése? Pl. Magyarország : gyors gazdasági növekedés, mérsékelt jólétemelkedés; erős külgazdasági térnyerés Minden jel szerint: jelentős versenyképesség-javulás : gyors gazdasági (+jóléti) növekedés, de mögötte: fenntarthatatlan fiskális expanzió : fiskális korrekció, csökkenő belföldi felhasználás erősen lassuló gazdasági növekedés Az első időszak: versenyképesség-javulás? A második: versenyképesség-romlás? Az összteljesítményt és a versenyképességet külön kell választatni
15 További megszorítás: a versenyképességnek nincs közvetlen köze a külső egyensúlyhoz Külső egyensúlyhiány: belföldi egyensúlyhiányok tükörképe Folyó fiz. mérleg: CA= S-I; Nettó export: X-M = (GDP- belföldi felhasználás) Versenyképesség: külső (ill. alkalmasan definiált belső) piaci részesedés változása DE: a kettőnek lehet közös része: ha pl. úgy romlik a külső egyensúly, hogy közben a gazdaság növekedése nem külső okokból lassul és a külső piaci részesedés csökken, akkor versenyképességi probléma lehet a háttérben Vagy: ha úgy javul a külső egyensúly, hogy a gazd. növ. gyorsul javuló versenyképesség
16 Relatív GDP- és exportteljesítmény változatlan áron (a piacokhoz/versenytársakhoz képest exportrészesedésekkel duplán súlyozva*) GDP Áru- és szolgáltatás-export CZ HU PL SK CZ HU PL SK Gross domestic product at 2000 market prices: performance relative to 35 industrial countries Exports of goods and services at 2000 market prices: performance relative to 35 industrial countries körül megállt a relatív összteljesítmény javulása, de a relatív X-teljesítmény tovább javult (relatív X-teljesítmény-javulás piaci részesedés-növekedés * Súlyok: mekkora részesedés az X-ban + mekkora részesedés harmadik piacokon, ahová mindkét ország exportál
17 Relatív GDP- és exportteljesítmény változatlan áron (három periódus + SI) (a piacokhoz/versenytársakhoz képest exportrészesedésekkel duplán súlyozva*) GDP Áru- és szolgáltatás-export 6% 5% 4% % 8% % 6% 2% 1% 4% 0% 2% -1% -2% 0% -3% CZ HU PL SI SK -2% CZ HU PL SI SK Gross domestic product at 2000 market prices: performance relative to 35 industrial countries Exports of goods and services at 2000 market prices: performance relative to 35 industrial countries körül megállt a relatív összteljesítmény javulása, de a relatív X-teljesítmény tovább javult (relatív X-teljesítmény-javulás piaci részesedés-növekedés * Súlyok: mekkora részesedés az X-ban + mekkora részesedés harmadik piacokon, ahová mindkét ország exportál
18 A feltárult versenyképesség és a klasszikus tényező a reálárfolyam oldaláról értelmezett versenyképesség közötti kapcsolat sem egyértelmű Elméletben (és általában a gyakorlatban): a reálárfolyam (RER) erősödése rontja; gyengülése javítja a versenyképességet ( külső piaci részesedést) Ez olykor fordítva van: ezen alapul a Káldor-paradoxon (1978): Az es években a reál-felértékelődés gyakran a külső piaci részesedés emelkedésével, a leértékelődés annak csökkenésével járt együtt minőségi versenyképesség (amit a RER nem magyaráz) A mai Európában (2008-ig): felzárkózási reálfelértékelődés is van (részben BS-hatás) kérdés, meddig nem versenyképességi probléma? Mi a helyzet mostanában Európában (EU-27-ben)
19 A reálfelértékelődés négy mutatója és a relatív exportteljesítmény alakulása: EU27, változatlan áron, (évi átlagos %-os változás) 12% XperfQ_95_00 12% XperfQ_95_00 Nemzetgazdasági ULC 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% IE HU EL FI ES DE SE ATFR NL BE DK SI PT BUCY MT IT EE PL CZ SK LV UK RO LT 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% FI IE HU EL ES DE SE FRAT NL BE DK SI PT CY BU MT PL CZ SK IT EE RO LV UK LT Feldolgozó- Ipari ULC RER_ulc_E -6% -6% -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% ERE_ulcM -6% -8% -6% -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% XperfQ_95_00 12% XperfQ_95_00 10% 8% IE HU 10% 8% IE HU Exportdeflátor 6% 4% 2% 0% -2% -4% FI DE EL ES SE FR AT NL DK SI BE PT RO SKCZ CY IT PL UK BU MT EE LV LT 6% 4% 2% 0% -2% -4% DE FI AT FR BE EL ES SE NL DK SI PT CY MT SK IT PL CZ BU EE RO LV UK LT GDPdeflátor RER_Px -6% -6% -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% RER_gdpD -6% -6% -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% negatív kapcsolat HU: ULC-alapon leért. ; Px, GDP deflátor: enyhe felért; X- teljesítmény kiemelkedő
20 A reálfelértékelődés négy mutatója és a relatív exportteljesítmény alakulása: EU27, változatlan áron, (évi átlagos %-os változás) 10% XperfQ_01_08 10% XperfQ_01_08 8% RO 8% RO Nemzetgazdasági ULC LT 6% HU CZ 4% PL SK SI BU 2% DE LV SE AT FI IE EE 0% PT NL ES UK BE DK ELCY -2% FR MT IT RER_ulc_E -4% -2% -1% 0% 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% LT 6% CZ HU SK 4% PL SI BU DE LV 2% FI EE SE AT IE 0% NL PT ES UK BE DK EL CY -2% FR MT IT -4% RER_ulc_M -2% -1% 0% 1% 2% 3% 4% 5% 6% Feldolgozó- Ipari ULC 10% XperfQ_01_08 10% XperfQ_01_08 8% RO 8% RO Exportdeflátor LT 6% HU CZ 4% PL SK SI BU 2% DE LV SE FI IE AT EE 0% NLPT ES UK BE DK CY EL -2% FR MT IT RER_Px -4% -2% -1% 0% 1% 2% 3% 4% 5% LT 6% CZ 4% PL HU SK SI BU 2% DE LV SE FI AT IE EE 0% NL PT ES UK BE DK ELCY -2% FR MT IT RER_gdpD -4% -2% -1% 0% 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% GDPdeflátor 3 mutató tekintetében pozitív kapcsolat HU teljesítmény belesimul a KKEU-i képbe, kivéve RER_Px
21 A 2000-es évekre nézve a Káldor-paradoxon az EU-ban látszólagos KKEU okozza A régi tagországokra nézve nincs paradoxon (a KKEUdummy eltünteti a pozitív kapcsolatot) DE: a KKEU-i hatás más (több is, kevesebb is) mint az igazi Káldor paradoxon; keveredik benne: egyfajta utolérési (BS-) hatás, egyes valuták alulértékeltségének korrekciója, lehet benne minőségi versenyképesség (szerkezetváltozás) de nem tudni, mennyi (talán az export-deflátor jelzi) Ezek a hatások a 2000-es években már sokkal gyengébbek voltak nálunk, mint más KKEU (V3) országokban
22 Az exportteljesítmény változása és a reálfelértékelődés kapcsolata az EU-27-ben Nemzetgazdasági Feldolgozóipari ULC KKEU dummy nélkül KKEU dummy-val Reálárfolyamindexek X_teljesítmény KorrR 2 X_teljesítmény KKEU KorrR ULC_E -0,10 0,02-0,02 0,03 (-1,10) (-0,10) (2,65) 0,40 ULC_M -0,29 0,08-0,41 0,02 (-2,09) (-2,14) (1,25) 0,12 X_deflátor -0,45-0,94 0,02 (-1,10) 0,04 (-1,56) (1,29) 0,05 GDP_deflátor -0,05-0,22 0,02 (-0,50) 0,00 (-1,05) (0,82) 0, ULC_E 0,67-0,13 0,05 (3,25) 0,24 (-0,62) (6,53) 0,66 ULC_M 0,90-0,28 0,05 (0,12) 0,00 (-2,07) (7,49) 0,70 X_deflátor 0,67-0,54 0,06 (2,06) 0,08 (-2,25) (8,05) 0,70 GDP_deflátor 0,90 0,13 0,04 (5,23) 0,38 (0,50) (5,30) 0,66 (Zárójelben a t-értékek) X-teljesítmény-index = a + b(rer-index) +ε X-teljesítmény-index = a +b(rer-index) +c(kkeu-dummy) + ε A 2000-es években a RER együtthatója előjelet vált, ha kontrollálunk KKEU-ra
23 A 2000-es évek hazai külgazdasági teljesítménye Szempontok a 90-es évekkel, ill. a V3-országokkal való összehasonlításhoz, értékekéshez Külső és belső piaci részesedés Az összes kivitel alakulása Volumen, árak, cserearányok A kivitel értékének alakulása lehet-e versenyképességi mutató? (rövid táv hosszabb táv) A kivitel viszonylatonkénti alakulása Kiviteli árak, cserearányok viszonylatonként
24 A 2000-es évek hazai versenyképessége: az egyik értelmezés romlott Általában: a makrogazdasági teljesítménynek a külgazdasági teljesítményre való rávetítése Konkrétan: Magyarország exportteljesítménye a 2000-es években saját korábbi, ill. fő versenytársai teljesítményével összemérve lemaradt, teret vesztett. Ennek jele (volna): nem volt képes exportárait emelni, miközben KKEU-i versenytársai jelentősen növelték a kiviteli árakat/egységértékeket; miközben a KKEU-i versenytársak általában növelték piaci részesdésüket az EU-n belül, Magyarország az EU-n kívüli piacok felé fordult; ráadásul ez utóbbi piacokon lényegesen kisebb mértékben lehetett árakat emelni, illetve árcsökkenéseket kellett elszenvedni.
25 A 2000-es évek hazai versenyképessége: a másik értelmezés nem romlott Magyarországot (annak exportáló szektorát) az 1990-es évek kimagasló teljesítménye után többé-kevésbé eredményes adaptáció jellemezte a 2000-es években. Erre mutatna, hogy sikerült megtartania, sőt növelnie is a 90-es években megszerzett jelentős piaci részesedését mind az EU intern összimportjában, mind pedig gépimportjában; piaci részesedésének megtartásáért áráldozatokat is hozott sikeres volt az árversenyben; csökkentette erős függését az EU-15 térségtől (a 2000-evek elején a visegrádi országok közül messze Magyarországon volt a legmagasabb az EU-15 részesedése a kivitelben), és más piacok felé fordult.
26 Nem dönthető el egyértelműen, hogy romlott vagy javult-e Mindkettőre utalnak jelek (A relatív) versenyképesség-romlás: folyó áron és a V3-mal összehasonlítva, az EU-15-tel folytatott kereskedelemben Versenyképesség-javulás: változatlan áron az új EU-tagországokkal és az EU-n kívüli (extra-eu) kereskedelemben A fő talány: a változatlan és a folyó áron mért kivitel változásának szokatlan eltérése 2000 után
27 A változatlan áron (x tengely) és a folyó áron mért (y tengely) relatív exportteljesítmény közötti kapcsolat és között 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% IT LT UK MT BU XperfV_95_00 LV CY DK PT SI BE CZ SK RO SE AT NL FR DE ES PL FI EE EL HU IE y = 0,8359x + 0,0095 R 2 = 0,4661 XperfQ -6% -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% Változatlan és folyó áron egyaránt kimagasló hazai teljesítmény 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% IT MT FR XperfV_01_08 ES EL DK BEPTNL CY UK EE IE AT SE FI LV DE BU SI PL SK HU CZ LT RO y = 1,169x + 0,0146 R 2 = 0,8192 XperfQ -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% Változatlan áron jó, folyó áron KKEU-hoz, ill V3-hoz viszonyítva gyenge hazai teljesítmény
28 Mit vizsgáltunk? A világpiaci és hazai piaci részesedéseket, A keresztmetszeti EU-egyenletek maradékait és) a WEF GCR rangsorait az Európai piaci részesedések alakulását, a CMS-elemzést az árindex-volumenindex és az árszint összehasonlítás eredményeit
29 Világpiaci és hazai piaci részesedések Térnyerés a világimportban folyó és változatlan áron Importbehatolás [dm/(d(bf+x)] Csak változatlan áron van értelme Az egyenleg: a térnyerés és a behatolás nettó hatása Forrás: UN National Accounts database
30 A kivitel folyó és változatlan áron mért külső piaci részesedésének növekedése 1995 és 2007 között (%-os változás) Folyó ár Változatlan ár 14% 9% 12% 10% 8% 6% % 7% 6% 5% 4% % 3% 2% 2% 0% 1% -2% CZ HU PL SK 0% CZ HU PL SK
31 Az importbehatolás (import/összes kereslet) alakulása folyó és változatlan áron 1995 és 2007 között (%-os változás) Folyó ár Változatlan ár 8% 8% 7% 6% 5% % 6% % 5% 3% 4% 2% 3% 1% 0% 2% -1% 1% -2% CZ HU PL SK 0% CZ HU PL SK
32 A nemzetközi versenyképesség folyó, illetve változatlan áron mért nettó mutatójának alakulása a visegrádi országokban 1995 és 2007 között (%-os változás) 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% % 4% 3% 2% 1% 0% -1% % -2% -4% -3% -6% CZ HU PL SK -4% CZ HU PL SK A mutató: (Xi/Mi)*[(BFi+Xi)/Mw] HU: Folyó ár: nehezen értelmezhető, de változatlan árasnak van értelme: 90-es évek: javulás, majd romlás a 2001 utáni reálfelértékelődés nyomán; 2005-től ismét javulás (CZ-hez hasonlóan)
33 Intézményi minőségi versenyképesség Feltárult exportegyenletek maradékainak vizsgálata A nemzetközi felmérések eredményei
34 Az exportteljesítmény-egyenletek maradékainak vizsgálata X-teljesítmény-index = a +b(rer-index) +c(kkeu-dummy) + ε Csak a REER_Px és a REER_ULCm (+ új KKEU-tagországok dummy) magyarázza szignifikánsan (+ jó előjellel) a relatív exportteljesítményeket az EU-ban között A maradékok a nem-ár/költség- versenyképesség alakulásáról adhatnak képet Hogyan alakulnak a V-5 országokban? Két módon vizsgáljuk Csak a V5 (piaci részesedés és relatív export) Az EU egésze: változás és között
35 Az ár-, ill. költség-versenyképességgel magyarázott egyenletek maradékai Az időszak egésze és a második fele Piaci részesedés növ. változatlan áron Relatív exportteljesítmény változatlan áron 2,5% 2,0% 1,5% Px dms_rerpx_01_08 dms_rerpx_05_08 dms_rerulcm_01_08 dms_rerulcm_05_08 2,0% 1,5% 1,0% Xperf_RERpx_01_08 Xperf_RERpx_05_08 Xperf_RERulcm_01_08 Xperf_RERulcm_05_08 1,0% 0,5% 0,0% -0,5% 0,5% 0,0% -0,5% -1,0% -1,5% ULCm -1,0% -1,5% -2,0% CZ HU PL SI SK -2,0% CZ HU PL SI SK Hány százalékponttal volt gyorsabb/lassúbb a piaci részesedés évi növekedése, mint amit az ár/költség-versenyképesség megmagyaráz?
36 Két időszak (01-04 vs összehasonlítása) 05_08 Jóból mégjobb Rosszból jó Jóból kevésbé jó 01_04 Rosszból kevésbé rossz Jóból rossz Rosszból rosszabb
37 Az exportár-versenyképesség maradéka két időszakban 4% Xperf_RERpx_05_08 3% FI Jóból mégjobb RO 2% 1% 0% -1% -2% -3% Rosszból jó DK HU CY Rosszból kevésbé rossz LV NL SK PT PL BE SE EL DE Jóból kevésbé jó LT CZ AT ES MT UK IE SI Jóból rossz BU IT Rosszból rosszabb EE FR 01_04-3% -2% -1% 0% 1% 2% 3% 4% Az így értelmezett nem-ár versenyképességünk nem romlott 2004 után
38 A nemzetközi felmérések eredményei: WEF-GCR Helyezések a világ versenyképeségi rangsorában, Magyarország Csehország Szlovákia Lengyelország Források: Világgazdasági Fórum, Globális Versenyképeségi Jelentések Megjegyzés: Növekedési Versenyképességi Index, Globális Versenyképességi Index rangsora alapján. Az alacsonyabb helyezés kedvezőbb
39 Teljesítményünk az EU-n belül és kívül (világpiaci részesedések folyó áron) áru 0,35 Intra-EU nélkül 1,2 Intra-EU-val 0,30 0,25 0,20 CZ HU PL SK 1,0 0,8 CZ HU PL SK 0,15 0,6 0,10 0,4 0,05 0,2 0, ,
40 A kivitel földrajzi szerkezete a V4-országokban a 2000-es években viszonylatok szerint (az egyes viszonylatok %-os részesedése az országok kivitelében) 80% 75% 70% CZ EU15_INTRA HU EU15_INTRA PL EU15_INTRA SK EU15_INTRA 35% 30% 25% 20% 65% 15% 60% 55% 10% 5% CZ EU10 intra HU EU10 intra PL EU10 intra SK EU10 intra 50% % % 25% 20% Értelmezés: 15% 10% 5% 0% CZ EU25_EXTRA HU EU25_EXTRA PL EU25_EXTRA SK EU25_EXTRA
41 Ratio of Actual Trade to Potential with the euro area BUSSIERE, M. FIDRMUC, J. SCHNATZ, B. (2005): Trade Integration of Central and Eastern European Countries Lessons from a Gravity Model. European Central Bank Working Paper Series, No ábra. 28.
42 Részarányok az EU-25 összes, áru, ill. szolgáltatás-kivitelében folyó áron (euróban) 1995 és 2008 között (százalékban) 3,0% Áru és szolgáltatás 2,5% 2,0% CZ_Xgs HU_Xgs SK_Xgs PL_Xgs 1,5% 1,0% 0,5% 0,0% ,5% 3,0% 2,5% CZ_Xg H_Xg SK_Xg PL_Xg Áru 2,5% 2,0% Szolgáltatás CZ_Xs HU_Xs SK_Xs PL_Xs 2,0% 1,5% 1,5% 1,0% 1,0% 0,5% 0,5% 0,0% ,0% ITT találkoztunk, de utána elváltunk
43 Részarányok az EU-25 áru- és szolgáltatás-kivitelében évi áron 1995 és 2008 között (százalékban bal oldal), és a folyó, illetve változatlan áron mért részarányok eltérése (%-pont jobb oldal) 2,0% Áru és szolgáltatás (2000. évi áron) 1,0% Folyó és változatlan ár eltérése 1,8% 0,8% 1,6% 1,4% 0,6% 1,2% 1,0% 0,8% CZ_Xgs(vol) HU_Xgs(vol) PL_Xgs(vol) SK_Xgs(vol) 0,4% 0,2% CZ_Xgs HU_Xgs PL_Xgs SK_Xgs 0,6% 0,0% 0,4% 0,2% ,2% Nem váltunk el Ez a nagy kérdés
44 Az áruexport évi átlagos volumen- és euróban mért árnövekedése 1995 és 2007 között (fent) és két részperiódusban ( és között) az EU tagországaiban Ár növ % 6% LV 5% LT 4% SK EE 3% IT PL RO 2% CY MT GR CZ BE ES 1% UK DE PTLUX SI HU NL AT 0% FR SW DE IR -1% FI Vol_növ -2% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% 16% 18% Ár növ 12% Ár növ % 10% LV 5% LT SK 8% MT 6% LT EE 4% UK CY IT RO GR PL SK CZ 2% BE ES HU IR 0% DE PT NL FR SISW AT LUX DE -2% FI Vol_növ -4% -5% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 4% PL LV 3% IT EE RO LUX 2% CZ GR DK BE ES SI 1% CY PT AT NL 0% FR DE HU SW UK -1% FI -2% IR MT Vol_növ -3% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% 16%
45 CMS: constant market share analysis Az exportnövekmény formális dekompozíciója Az alábbiakban formálisan is bemutatjuk az exportnövekmény felbontását három komponensre. A változást (a növekményt) -vel jelölve: X i i x ij x ( M / M) x ( M / M ) ( M / M) i ij i ij j j i ij ij ij j j x ( x / x ) ( M / M ) ahol az i index az exportáló országot, j pedig a termékcsoportot, X az exportot M pedig a partner országok (illetve térség) importját jelöli. Eszerint X ij az i-edik ország j-edik termékcsoportjának kivitelét, M j pedig a j-edik termékcsoport összes importját jelöli. A fenti képletben az első tag x ( M/ M) i ij mutatja az általános piacbővülés hatását; a második tag x ( M / M ) ( M / M ) i ij j j adja meg a strukturális hatást, végül a harmadik tag, vagyis a maradék x ( x / x ) ( M / M ) i ij ij ij a versenyképességi hatást mutatja. j j
46 A V4 országok EU-intern és -extern exportja növekményének dekompozíciója (százalékos hozzájárulások) A növekmény összetevői az EU intern importjához viszonyítva A növekmény összetevői az EU extern exportjához viszonyítva Piacbővülés Struktúrahatás Versenyképesség Piacbővülés Struktúrahatás Versenyképesség Csehország 34,9-1,6 66,8 39,2-2,7 63,5 Lengyelország 29,4 0,4 70,2 39,7 0,7 59,5 Magyarország 41,0-4,1 63,1 56,9-15,7 58,8 Szlovákia 27,0 0,3 72,7 26,7-0,2 73,5 V-4 33,3-1,2 67,9 39,9-3,3 63,3 Csehország 36,4-1,3 64,8 27,5-1,5 74,0 Lengyelország 32,6-0,7 68,1 24,8-0,7 75,8 Magyarország 38,4-1,7 63,3 27,0 0,1 72,9 Szlovákia 16,7-1,5 84,8 29,0-1,2 72,2 V-4 32,4-1,2 68,8 26,5-0,7 74,2 Forrás: az Eurostat E-Comext adatbázisa alapján saját számítás
47 Hat ország HT-exportjának részesedése az EU intern HT-importjában és a specializáció mutatója 1999 és 2008 között HIGHTEC (eur) [1] Növekedés (%- os változás) [2] Részesedés az EU-intra HT importban [3] Részesedés az összes intraimportban[4] Specializáció [3/4] 1999 Bulgária ,0% 0,1% 0,24 Csehország ,2% 1,5% 0,78 Magyarország ,1% 1,4% 1,51 Lengyelország ,9% 1,4% 0,65 Románia ,1% 0,4% 0,36 Szlovákia ,3% 0,6% 0,57 EU27-intra import ,0% 100,0% Bulgária ,1% 0,2% 0,38 Csehország ,3% 2,1% 1,12 Magyarország ,1% 1,8% 1,75 Lengyelország ,5% 2,1% 0,72 Románia ,4% 0,6% 0,60 Szlovákia ,6% 0,9% 0,62 EU27-intra import ,0% 100,0% Bulgária ,1% 0,3% 0,42 Csehország ,8% 2,5% 1,12 Magyarország ,9% 1,9% 1,51 Lengyelország ,9% 2,6% 0,72 Románia ,5% 0,7% 0,69 Szlovákia ,9% 1,0% 0,87 EU27-intra import ,0% 100,0% Bulgária ,2% 0,4% 0,63 Csehország ,6% 3,2% 1,41 Magyarország ,5% 2,2% 1,61 Lengyelország ,2% 3,4% 0,95 Románia ,9% 0,9% 1,00 Szlovákia ,0% 1,6% 1,28 EU27-intra import ,0% 100,0% Koraérett high-tech exportőr
48 Az összes FDI-állomány az összes bruttó hozzáadott érték arányában és a feldolgozóipari FDI-állomány a feldolgozóipari hozzáadott érték arányában 1998 és 2008 között Összes FDI/ összes BHÉ Feldolgozóipari FDI/ feldolgozóipari BHÉ 80% 120% 70% 110% 100% 60% 90% 80% 50% 70% 40% 30% 20% Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia 60% 50% 40% 30% 20% Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia 10% %
49 Csehország és Magyarország: részesedések az EU egyes országcsoportjainak extern, illetve intern gép- és összexportjában 1999 és 2008 között (%) KKEU_EU Gép Összes Gép Összes Gép Összes Gép Összes Magyarország EU15_extra 0,6 0,7 0,9 1,0 1,5 1,4 2,4 1,9 EU15_intra 1,9 1,3 2,7 1,6 2,8 1,7 3,2 1,8 EU25_extra 0,6 0,6 0,8 0,8 1,3 1,1 2,0 1,6 EU25_intra 1,8 1,3 2,6 1,6 2,8 1,8 3,4 2,0 EU 27_extra 0,6 0,5 0,7 0,7 1,1 0,9 1,8 1,2 EU27_intra 1,8 1,3 2,6 1,7 2,8 1,8 3,5 2,1 EU10_extra 34,5 25,2 29,9 23,3 26,7 21,4 23,3 19,4 EU10_intra 10,7 11,2 17,6 12,2 22,0 14,2 23,4 15,0 EU12_extra 33,1 22,1 28,3 20,2 24,8 18,3 21,2 16,4 EU12_intra 11,5 13,2 18,6 14,5 23,7 16,6 24,5 17,2 Csehország EU15_extra 0,7 1,0 1,1 1,2 1,6 1,7 2,3 2,2 EU15_intra 1,4 1,2 2,4 1,7 3,0 2,1 4,4 2,7 EU25_extra 0,4 0,5 0,7 0,7 1,0 0,9 1,7 1,3 EU25_intra 1,5 1,4 2,5 2,0 3,2 2,4 4,6 3,1 EU 27_extra 0,4 0,5 0,7 0,6 0,9 0,9 1,5 1,1 EU27_intra 1,5 1,4 2,5 2,0 3,2 2,4 4,6 3,1 EU10_extra 25,0 23,6 25,9 23,8 27,2 24,4 28,0 24,8 EU10_intra 43,9 33,5 38,4 30,2 35,5 29,2 29,8 27,7 EU12_extra 24,0 20,9 24,6 21,0 25,7 21,6 26,1 22,1 EU12_intra 40,6 30,7 35,3 27,2 32,1 26,1 27,1 24,3 Különbség: Magyarország-Csehország (százalékpontban) EU15_extra -0,1-0,3-0,2-0,3-0,1-0,3 0,1-0,3 EU15_intra 0,5 0,0 0,4-0,1-0,2-0,4-1,2-0,9 EU25_extra 0,2 0,1 0,1 0,1 0,2 0,2 0,3 0,3 EU25_intra 0,3-0,1 0,2-0,3-0,4-0,7-1,2-1,1 EU 27_extra 0,2 0,1 0,1 0,1 0,2 0,1 0,2 0,1 EU27_intra 0,3-0,1 0,2-0,3-0,3-0,6-1,1-1,0 EU10_extra 9,5 1,6 4,0-0,5-0,6-3,0-4,7-5,4 EU10_intra -33,3-22,2-20,8-17,9-13,5-15,0-6,4-12,7 EU12_extra 9,2 1,2 3,7-0,9-0,9-3,3-4,9-5,7 EU12_intra -29,1-17,5-16,7-12,7-8,4-9,5-2,6-7,1 Az EU-csatlakozás igazi hatása
50 Ár- és volumen-alakulás viszonylatonként EA-12 Nem EA-EU (NMS+) Extra EU-25
51 Ár- és volumenindexek 3 viszonylat szerint: export ( ; 2000=100) 260 Volumen CZ_xvol_ea12 HU_Xvol_ea12 PL_Xvol_ea12 SK_Xvol_ea Volumen CZ_Xvol_extra_eu HU_Xvol_extra_eu25 PL_Xvol_extra_eu SK_Xvol_extra_eu Egységérték Egységérték Volumen CZ_Xvol_eu_not_ea HU_Xvol_eu_not_ea PL_Xvol_eu_not_ea SK_Xvol_eu_not_ea Egységérték
52 Ár- és volumenindexek 3 viszonylat szerint: import ( ) Volumen Volumen CZ_Mvol_extra_eu25 HU_Mvol_extra_eu25 PL_Mvol_extra_eu25 SK_Mvol_extra_eu Egységérték CZ_Mvol_ea12 HU_Mvol_ea12 PL_Mvol_ea12 SK_Mvol_ea Egységérték Volumen CZ_Mvol_eu_not_ea HU_Mvol_eu_not_ea PL_Mvol_eu_not_ea SK_Mvol_eu_not_ea Egységérték
53 Cserearány- és volumenarány-indexek 3 viszonylat szerint: export/import ( ) X_vol/M_vol CZ_VR_extra_eu HU_VR_extra_eu PL_VR_extra_eu SK_VR_extra_eu Cserearány X_vol/M_vol CZ_VR_ea12 HU_VR_ea12 PL_VR_ea12 SK_VR_ea Cserearány X_vol/M_vol CZ_VR_eu_not_ea HU_VR_eu_not_ea PL_VR_eu_not_ea SK_VR_eu_not_ea Cserearány
54 Kiviteli és behozatali egységértékés volumenváltozások viszonylatonként a visegrádi országokban 2000 és 2008 között dx_vol2008 HU_EXeu27 Export-egységérték- és volumen-változások HU_eu_EXea SK_EXeu27 CZ_EXeu27 PL_EXeu27 PL_eu_EXea SK_eu_EXea SK_ea CZ_eu_EXea CZ_ea PL_ea HU_ea duv Import egységérték- és volumen-változások 250 dmvol_2008 SK_eu_EXea HU_eu_EXea SK_ea 150 CZ_eu_EXea 130 CZ_ea PL_ea SK_EXeu CZ_EXeu27 HU_EXeu27 PL_eu_EXea 90 HU_ea PL_EXeu27 70 duv
55 Cserearány-változások és a kiviteli és behozatali volumen-változások aránya a visegrádi országokban 2000 és 2008 között : viszonyalti cserearányok és volumenindex-arányok d(xvol/mvol) SK_EXeu27 PL_EXeu27 HU_EXeu27 HU_eu_EXea CZ_EXeu27 CZ_eu_EXea PL_eu_EXea CZ_ea 0 SK_eu_EXea HU_ea PL_ea SK_ea d(uvx/uvm)
56 UV-szintek Mivel magyarázható a sajátos külkereskedelmi áralakulás? A szinteket is nézni kell
57 Nyers összehasonlítás Relatív UV-szint a Németországba irányuló gépés berendezés exportban (SITC 7) összes termék, EU27 UV szintje= EU27 UV szint HU CZ SK PL Relatív UV-szint a Németországba irányuló gépés berendezés exportban (SITC 7) azonos termékkör, EU27 UV szintje= EU27 UV szint HU CZ SK PL
58 Szűrt relatív UV-szinek (SITC -7): Magyarország és Csehország Németországgal folytatott kereskedelemének relatív UV-szintje (%-os eltérés Csehországhoz viszonyítva) 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A hazai kiviteli, illetve behozatali UV-szintek %-os eltérése a megfelelő csehországi UV-szintekétől (szűrt) Egyszerű átlag HU súly CZ súly A két súlyozott index mértani átlaga Import Export 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% A relatív UV-szintek %-os változása 2000 és 2008 között (szűrt) Egyszerű átlag HU súly CZ súly A két súlyozott index mértani átlaga Import Export 50% 40% 30% 20% A statikus cserearányok aránya (szűrt) Egyszerű átlag HU súly CZ súly A két súlyozott index mértani átlaga 10% 0% -10% -20%
59 A kétoldalú összehasonlítás alapján Magyarország külker. egységértékei mind az exportban, mind pedig az importban magasabbak voltak, mint a csehországiak (akár a nyers, akár a szűrt összehasonlításokat tekintjük) a szűrt összehasonlításban a különbségek lényegesen kisebbek a változásokat tekintve: mind az export, mind az importegységérték különbségei csökkentek, de az eltérések mérséklődése nagyobb volt az exportban, mint az importban Nézni kell majd más viszonylatokat is
60 Egy lehetséges magyarázat Magyarország V3-hoz viszonyított relatív térvesztésére/áralakulására az EU-n belül a 2000-es években Nálunk az 1990-e évek második felében zajlottak le azok az (FDI-beáramláshoz köthető) változások a gazdaságban/külker.-ben, amelyek a V3-országokban a 2000-es években A 2000-es évek elejére az EU-val folytatott kereskedelemben egyfajta kvázi-fejlettség jött létre Magyarországon Tényleges vs. potenciális kereskedelem szintje Feldolgozóipari FDI/BHÉ High-tech részarány Relatíve magas külker árszint A 2000-es évek folyamatai az előreszaladás korrekciójaként is értelmezhetők Egyértelműen pozitív: KKEE-EU-i térnyerés
61 További kérdések A leírásnak/magyarázatnak van-e a követett gazdaságpolitikáról szóló általános üzenete? Nincs Mikro-magyarázat: az exportáló vállalatok jók, ill. sokkal jobbak őket nem az összgazdasági, illetve ágazati átlagok jellemzik könnyebben kezelik a gazdaságpolitikai kilengések következményeit (a belföldi kereslet visszafogása is kényszeríthette az exportnövelést, akár csökkenő árak mellett is)
62 További kérdések (folyt.) Általános külgazdasági teljesítmény javulása a 2000-es évek első és második fele között? Vissza az alapokhoz: Belföldi kereslet megszorítása Reálárfolyam További talányok
MAKROSTATISZTIKA január
MAKROSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenKonjunktúrajelentés 2009
Konjunktúrajelentés 2009 Az üzleti helyzet és várakozások A befektıi környezet A DUIHK 15. konjunktúrafelmérése Dirk Wölfer 2009. április 21. 1 Mőködı tıke befektetések az újrabefektetett tıke stabilizálja
RészletesebbenSérülékeny gazdaság: sérülékeny állam, sérülékeny háztartások
Sérülékeny gazdaság: sérülékeny állam, sérülékeny háztartások A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU összehasonlításban Budapest, november 22-23. Oblath Gábor Palócz Éva MTA KRTK KTI
RészletesebbenEGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA magyarországi bérfelzárkózás lehetőségei és korlátai
A magyarországi bérfelzárkózás lehetőségei és korlátai MKT 2017. június 8. Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt. palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu A magyar gazdaság teljesítménye 2010 óta, a régióban 120
RészletesebbenGazdaságra telepedő állam
Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete
RészletesebbenGazdasági helyzetértékelés évi kilátások
Gazdasági helyzetértékelés 2016. évi kilátások Szeged 2016. január 15. Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt. palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu jan márc júl szept nov jan márc júl szept nov jan márc júl
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter
MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenMilyen új tanulságokkal szolgál a válság utáni időszak az euro bevezetése szempontjából?
Milyen új tanulságokkal szolgál a válság utáni időszak az euro bevezetése szempontjából? Darvas Zsolt Az euro bejövetele a magyarokhoz Konferencia a GKI 25. születésnapja alkalmából Budapesti Kongresszusi
RészletesebbenPán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában
Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 2 tagországában Eredményeket tartalmazó csomag az EU2 és Magyarország
Részletesebben3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)
3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók 3.1. Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3.1.1. Az EU innovációs eredménytáblája (European Innovation Scoreboard)
RészletesebbenHelyzetkép a magyar gazdaságról
Helyzetkép a magyar gazdaságról Borsod-Abaúj Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara XLIII. Küldöttgyűlése 213. április 3. Palócz Éva KOPINT-TÁRKI Zrt. palocz@kopint-tarki.hu Az előadás témái Rövid visszatekintés,
RészletesebbenAdócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22
Az adókijátszás és adócsalás elleni stratégiája keretében az Európai Bizottság a mai napon tett közzé egy külső tanácsadó cég által készített, 25 tagállamra kiterjedő tanulmányt a fizetendő és ténylegesen
RészletesebbenMagyarország helyzetének változása a régiós versenyben
Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben A Versenyképességi évkönyv 216 bemutatása Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel c. workshop 216. március 29. Udvardi Attila Kutatásvezető GKI
RészletesebbenHogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?
8/C lecke Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? A makrogazdasági teljesítmény mutatószámai, a bruttó hazai termék. GDPmegközelítések és GDP-azonosságok. Termelési érték és gazdasági növekedés. Nemzetközi
RészletesebbenKonjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban.
Konjunktúrajelentés 1 A DUIHK. Konjunktúra-felmérésének eredményei Dirk Wölfer kommunikációs osztályvezető 1. április. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés 1 A felmérés számokban 1 ország kérdés 2 résztvevő. adat
RészletesebbenMagyarország feltárult nemzetközi versenyképessége közép-kelet-európai összehasonlításban
Magyarország feltárult nemzetközi versenyképessége közép-kelet-európai összehasonlításban Oblath Gábor 1. Bevezetés 1 A közkeletű vélekedés szerint Magyarország nemzetközi versenyképessége jelentősen romlott
RészletesebbenA gazdasági felzárkózás nemzetközi és hazai tapasztalatai
A gazdasági felzárkózás nemzetközi és hazai tapasztalatai Virág Barnabás, ügyvezető igazgató Versenyképességi és Növekedési Fórum 2016 2016. június 24. 1 Az előadás fő üzenetei Versenyképesség és növekedés
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenBEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS
KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...
RészletesebbenAz iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége. Dr. Nagy Ádám főosztályvezető
Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége Dr. Nagy Ádám főosztályvezető 2018.12.05. Tartalom Versenyképesség: hol állunk? Versenyképesség 2018 után: tovább a magyar
RészletesebbenAdatelemzés Excellel és SPSS-sel
Adatelemzés Excellel és SPSS-sel NEDELKA ERZSÉBET Tartalom 1. Adatgyűjtés 2. Gazdaság és növekedés 3. Kereskedelem 4. Versenyképesség 5. Excel adatelemzés modulja 6. SPSS alapjai Adatgyűjtés, szakirodalom
RészletesebbenA GDP adatok legutóbbi revíziói egy (termelő ) felhasználó nézőpontjából Hozzászólás az Adatrevíziók a gazdaságstatisztikában c.
A GDP adatok legutóbbi revíziói egy (termelő ) felhasználó nézőpontjából Hozzászólás az Adatrevíziók a gazdaságstatisztikában c. MST rendezvényhez Oblath Gábor MTA KTI Témakörök A legutóbbi revíziók mértéke
RészletesebbenKözéptávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól
Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések
RészletesebbenKonjunktúrajelentés 2017
Konjunktúrajelentés 0 A DUIHK. Konjunktúra felmérésének eredményei Dirk Wölfer kommunikációs osztályvezető 0. április. DUIHK Konjunktúrajelentés 0 Miért fontos? Gazdasági helyzet Munkaerő piac Gazdaságpolitika
RészletesebbenA gazdasági növekedés mérése
3. lecke A gazdasági növekedés mérése Nominális és reál GDP, érték-, volumen- és árindex. Gazdasági növekedés és üzleti ciklusok. Hogyan mérjük a gazdasági növekedést? dinamikus elemzés: hány százalékkal
Részletesebben2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR
1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenŐszi gazdasági előrejelzés, : magabiztos növekedés, csökkenő munkanélküliség és költségvetési hiány
IP/06/1508 Brüsszel, 2006. november 6. Őszi gazdasági előrejelzés, 2006 2008: magabiztos növekedés, csökkenő munkanélküliség és költségvetési hiány A Bizottság őszi gazdasági előrejelzése szerint a gazdasági
RészletesebbenA fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató
A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel
RészletesebbenA magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások
A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások MAVZ Közgyűlés 206 206. május 26. Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt. palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu Az EU országok egy főre eső GDP-je vásárlóerőparitáson
RészletesebbenKözéptávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól
Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2017. október 12. Célkitűzések
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROSTATISZTIKA. Készítette: Oblath Gábor. Szakmai felelős: Oblath Gábor január
MAKROSTATISZTIKA MAKROSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenNincs nominál felzárkózás
A bérszínvonal és a bérfelzárkózás meghatározói Magyarországon Dr. Pogátsa Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem Nincs nominál felzárkózás 2004-ben, a csatlakozás évébenegy magyar átlagpolgár nominál4 500
RészletesebbenBruttó hazai termék, IV. negyedév
Közzététel: 11. március 11. Sorszám: 43. Következik: 11. március 11., Fogyasztói árak, 11. február Bruttó hazai termék, 1. IV. Magyarország bruttó hazai terméke 1 IV. ében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével
RészletesebbenNövekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.
Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta
RészletesebbenBérezési tanulmány 2010-2011
Bérezési tanulmány 2010-2011 Bérek és versenyképesség Dirk Wölfer 2010.12.09 1 Befektetési döntések Motívumok gazdaságosság költségcsökkentés piacbıvítés helyi piac kiszolgálása vevıszolgálat kockázatok
RészletesebbenKonjunktúrajelentés 2014
Konjunktúrajelentés 0 A Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 0. Konjunktúra felmérésének eredményei 0. április. Dirk Wölfer kommunikációs osztályvezető 0.0.. Résztvevők 0 Magyar felmérés: résztvevő
RészletesebbenA K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal
A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal 900 800 700 600 Kohéziós támogatások 2000-2013 (Phare, ISPA, SAPARD,
RészletesebbenMAKROSTATISZTIKA január
MAKROSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenEmbargó után, kvótakivezetés előtt
Embargó után, kvótakivezetés előtt Tejpiaci helyzet kihívások a tejágazatban 2014. november 27. Tudásmegosztó nap, Székesfehérvár Varga Sándor szakértő A tejkvóta megszüntetése Helyünk az EU tejágazatában
RészletesebbenKÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON
KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az
Részletesebben2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR
14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az
RészletesebbenInflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István
Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről
RészletesebbenAdópolitika és jogalkotás 2018
Adópolitika és jogalkotás 2018 IZER Norbert Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 28. Az adóelvonás szintje még mindig magasabb a régiós versenytársainknál A GDP arányos adóelvonás
RészletesebbenFoglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai. 2015. április 22. Budapest, MTA
Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai 2015. április 22. Budapest, MTA Vázlat Foglalkoztatottság Jövedelmek Szegénység Roma statisztikák Munkanélküliségi ráta 12,0 Munkanélküliségi
RészletesebbenA Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015
A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe
RészletesebbenQuo vadis Magyarország?
Quo vadis Magyarország? Kopits György Republikon Intézet Konferenciája Budapest, 2018. október 17. Vázlat A makrogazdaság-politikai ágak interakciója Dominancia-típusok Rezsimek néhány országban Magyarország
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.10. SWD(2013) 119 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról
RészletesebbenAdópolitika és Jogalkotás
Adópolitika és Jogalkotás Kihívások és feladatok a jogalkotó szemével a 2018-as ART alapján IZER Norbert Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. szeptember 28. 1 Adócentralizáció Az adóelvonás
RészletesebbenMűködőtőke-befektetések Adatok és tények
Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1. Konjunktúrafórum 13. november. Működőtőke-befektetések Adatok és tények Működőtőke-befektetések állománya Magyarországon 1.1.31., származási ország szerint,
RészletesebbenKILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY
KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése
RészletesebbenEGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények
EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények György László, PhD vezető közgazdász, egyetemi docens Századvég Gazdaságkutató Zrt. gyorgy@szazadveg.hu 1. Diagnózis
RészletesebbenVÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN
VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az
RészletesebbenVersenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok
Innováció 2012-ben Lehetőségek és finanszírozási források a hazai közép- és nagyvállalatok számára Joint Venture Szövetség Versenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok
RészletesebbenREGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA
RészletesebbenAZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN
AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös halászati politika (KHP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a tagállamok halászflottái 2014-ben
RészletesebbenNemzetközi közgazdaságtan Árfolyam, reálárfolyam
Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam, reálárfolyam Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2011. őszi félév, Pénzpiac Belföld 1 Pénzkínálat MS P 2 Pénzkereslet L = L (Y, i) 3 Egyensúly MS P Külföld
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrárgazdaságtan Alapfogalmak A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe 20.
RészletesebbenNövekedés, munkahelyteremtés és egyensúly Magyarországon: Az Európai Bizottság 2016-os országjelentése és ajánlásai
Növekedés, munkahelyteremtés és egyensúly Magyarországon: Az Európai Bizottság 216-os országjelentése és ajánlásai Székely P. István Országigazgató, Európai Bizottság és Címzetes egyetemi tanár, Budapesti
RészletesebbenNemzetközi Versenyképesség
Nemzetközi Versenyképesség Dr. Dombi Ákos dombi@finance.bme.hu A versenyképesség fogalma és szintjei Versenyképesség piramisa világrégió ország régió (országon belül) vállalat termék / szolgáltatás Nemzetközi
RészletesebbenFEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január
FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenGondolatok a nemzetközi referenciaárazás témájában. Sinkovits Balázs META ülés, április 11., NEAK nagytárgyaló
Gondolatok a nemzetközi referenciaárazás témájában Sinkovits Balázs META ülés, 2017. április 11., NEAK nagytárgyaló Mit jelent a gyakorlatban a nemzetközi referenciaárazás? Csaknem valamennyi európai ország......különböző
RészletesebbenÜzleti környezet Magyarországon Hogyan látják a német befektetők? Dirk Wölfer június 9.
Üzleti környezet Magyarországon Hogyan látják a német befektetők? Dirk Wölfer 2011. június 9. 1 Üzleti környezet Magyarországon 1. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamaráról 2. A régió jelentősége
RészletesebbenA magyarországi feldolgozóipar exportteljesítményének vizsgálata inputoutput táblák és hozzáadottértékmultiplikátorok
A magyarországi feldolgozóipar exportteljesítményének vizsgálata inputoutput táblák és hozzáadottértékmultiplikátorok alapján KOPPÁNY Krisztián Széchenyi István Egyetem A kutatás a Bolyai János Kutatási
RészletesebbenA magyar gazdaság versenyképessége közép-európai összehasonlításban
Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche The Vienna Institute for International Economic Studies www.wiiw.ac.at KPMG Konferencia 2015 május 15 A magyar gazdaság versenyképessége közép-európai
Részletesebbenmódszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért
A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia
RészletesebbenHajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.
Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük
RészletesebbenKÖTÖTTPÁLYÁS VASÚTPIACI KITEKINTÉS
KÖTÖTTPÁLYÁS VASÚTPIACI KITEKINTÉS MAGYAR VASÚT KONFERENCIA 2017. Dunai Zoltán, Budapest, 2017.10.03. DE FR PL IT UK ES SE RO CZ HU FI AT BG NO BE SK NL DK HR PT EL IE LV LT EE SI LU VASÚTVONALAK HOSSZA
RészletesebbenA német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.
A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, 2013. július 16. Kopint-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu Tartalom A német gazdaság
RészletesebbenKülkereskedelmi pozíció, versenyképesség elemzés ex post mutatói és módszerei
AGYAR STATISZTIKAI TÁRSASÁG GAZDASÁGSTATISZTIKAI SZAKOSZTÁLY Külkereskedelmi pozíció, versenyképesség elemzés e post mutatói és módszerei Poór Judit PhD egyetemi docens Budapest, 215. április 2. Tartalom
RészletesebbenGyorsuló növekedési pályán
BIZTONSÁGOS JELEN VERSENYKÉPES JÖVŐ V a r g a M i h á l y n e m z e t g a z d a s á g i m i n i s z t e r e l ő a d á s a a z L V. K ö z g a z d á s z V á n d o r g y ű l é s e n Gyorsuló növekedési pályán
RészletesebbenNemzetgazdasági teljesítmény mutatói
Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
RészletesebbenA hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban
Karmazin György Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) regionalitásért és rendezvényekért felelős alelnök BI-KA Logisztika Kft. tulajdonos A hazai szállítmányozók és logisztikai
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 215.11.26. COM(215) 691 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A riasztási
RészletesebbenAZ EU TÁMOGATÁSOK HATÁSA A MAGYAR GAZDASÁGRA
LÁSZLÓ CSABA AZ EU TÁMOGATÁSOK HATÁSA A MAGYAR GAZDASÁGRA 2007-2015 KPMG GKI tanulmány MI EZ AZ EGÉSZ? Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére 5 hónap (2016. augusztus december) 30 ember 1000 oldal Lehet-e
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenBalatoni András Rippel Géza Fogyasztás helyett a megtakarítások és a beruházások a hosszú távú jólét alapjai
Balatoni András Rippel Géza Fogyasztás helyett a megtakarítások és a beruházások a hosszú távú jólét alapjai Az elmúlt időszakban bejárta a hazai sajtót egy adat, ami az egy főre jutó háztartási fogyasztási
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenBozsik Norbert 1. A magyar élelmiszer-ipari termékek helyzete az Európai Unió piacán
Bozsik Norbert 1 A magyar élelmiszer-ipari termékek helyzete az Európai Unió piacán KULCSSZAVAK: CMS-modell, élelmiszeripar, Európai Unió, minségi versenyképesség ABSZTRAKT: Magyarország élelmiszer-gazdasági
RészletesebbenGerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk
Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső
RészletesebbenA közép-európai régió versenyképessége és a 4. ipari forradalom
EFOP-3.6.1-16-2016-00013 (Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán) A közép-európai régió versenyképessége és a 4. ipari forradalom
RészletesebbenA rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával
Magyar Energia Szimpózium, 2017 A rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával Sebestyénné Szép Tekla, PhD egyetemi
RészletesebbenAz EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek
Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:
Részletesebben3. A kelet-közép-európai országok agrárkereskedelmének teljesítménye a világpiacon
3. A kelet-közép-európai országok agrárkereskedelmének teljesítménye a világpiacon A kelet-közép-európai országok mezőgazdaságának bel- és külpiaci környezete az elmúlt évtizedben alapvetően megváltozott.
RészletesebbenRövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018
Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018 Összefoglaló Az adatfelvétel 2017 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. Rövidtávú
RészletesebbenNONBUSINESS ÉS NON-TECH INNOVÁCIÓK SZEREPE A VERSENYKÉPESSÉGBEN. Prof. habil. Dr. Dinya László Győr 2016. március 21.
NONBUSINESS ÉS NON-TECH INNOVÁCIÓK SZEREPE A VERSENYKÉPESSÉGBEN Prof. habil. Dr. Dinya László Győr 2016. március 21. Alapkérdések 1. A negyedik ipari forradalom következtében a globális, makro- és mikro-szintű
RészletesebbenBruttó hazai termék, 2010. III. negyedév
Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében
RészletesebbenVezetői összefoglaló február 9.
2017. február 9. Vezetői összefoglaló Csütörtök reggelre a forint árfolyama valamennyi vezető deviza ellenében gyengült. A BUX 7,5 milliárd forintos, átlag alatti forgalom mellett 0,17 százalékos emelkedéssel
RészletesebbenKonjunktúrajelentés 2013
Konjunktúrajelentés 1 A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. konjunktúra-felmérésének eredményei Dirk Wölfer a DUIHK kommunikációs osztályvezetője 1. április. 1 1... Konjunktúrajelentés 1 A DUIHK.
RészletesebbenA magyar vegyipar 2008-ban
A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult
RészletesebbenFenn vagy lenn hol helyezkedik el Magyarország a globális értékláncban?
Fenn vagy lenn hol helyezkedik el Magyarország a globális értékláncban? Vakhal Péter* *Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet 2017. Szeptember 8. Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Eger Gazdaságpolitika
RészletesebbenAtipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai
Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich Ebert Stiftung és a Jól-Lét Alapítvány konferenciája Budapest, 2012. május 14., Benczúr Szálló Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi
Részletesebben