Irányelvek a gabonafélékben előforduló gombás fertőzés és mikotoxin képződés megelőzésére és ellenőrzésére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Irányelvek a gabonafélékben előforduló gombás fertőzés és mikotoxin képződés megelőzésére és ellenőrzésére"

Átírás

1 ANNEX I TO D8.1. REPORT GUIDELINES ON PREVENTION MEASURES Irányelvek a gabonafélékben előforduló gombás fertőzés és mikotoxin képződés megelőzésére és ellenőrzésére Mia Eeckhout, Geert Haesaert, Sofie Landschoot, Nick Deschuyffeleer, Sarah De Laethauwer július

2 TARTALOM 1 BEVEZETÉS 1 2 ALKALMAZÁSI TERÜLET 1 3 MIKOTOXINOK A MIKOTOXINOK DEFINIÁLÁSA, OSZTÁLYOZÁSA ÉS TÍPUSAI HOGYAN KERÜL MIKOTOXIN A TAKARMÁNYBA ÉS ÉLELMISZEREKBE? MIKOTOXINOK ÁLTAL OKOZOTT PROBLÉMÁK HUMÁM- ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI PROBLÉMÁK TECHNOLÓGIAI PROBLÉMÁK TOXIKUS SZINTEK AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ALKALMAZOTT RENDELET ILL. AJÁNLÁS AZ ÉLELMISZEREK ÉS TAKARMÁNYOK MAXIMÁLIS MIKOTOXIN SZINTJÉRŐL A MIKOTOXIN KIMUTATÁSA MINTAVÉTEL VIZSGÁLATI MÓDSZEREK 9 4 KALÁSZFUZÁRIUM: MIKOTOXINFORRÁS TÜNETEK KÓROKOZÓK ÉLETCIKLUS KALÁSZFUZÁRIUM FERTŐZÉS ÉS MIKOTOXIN TERMELÉS 13 5 HOGYAN AKADÁLYOZHATÓ MEG VAGY ELLENŐRIZHETŐ A GOMBÁS FERTŐZÉS ÉS A MIKOTOXIN TERMELÉS? 14 6 HELYES GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT FAJTAVÁLASZTÁS VETÉSVÁLTÁS SZÁNTÓFÖLDI MUNKÁK TERVEZÉSE TALAJKEZELÉS ÉS NÖVÉNYVÉDELEM ARATÁS AZ IDŐJÁRÁSI VISZONYOK ÉS A MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLAT KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK: A DON-TARTALOMRA GYAKOROLT HATÁSOK 21 7 A HELYES GYAKORLAT AJÁNLÁSAI A BETAKARÍTÁSHOZ ÁLTALÁNOS JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLATOK MINŐSÉGELLENŐRZÉS ÁTVÉTELKOR 23

3 7.2.1 BIOSZENZOROS GYORSTESZT ALKALMAZÁSA DON-TARTALOM MÉRÉSÉRE NYOMONKÖVETHETŐSÉG SZÁRÍTÁS 25 8 JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLAT AJÁNLÁSAI A RAKTÁROZÁSRA VONATKOZÓAN TÁROLÓ ÉS KEZELŐ HELYISÉGEK RAKTÁROZÁS VÍZSZINTES TÁROLÓBAN ÉS SILÓBAN RAKTÁROZÁSI KÖRÜLMÉNYEK KÁRTEVŐK ELLENI VÉDEKEZÉS RAKTÁRAK, SIKLÓ, BERENDEZÉSEK TAKARÍTÁSA ÉS KARBANTARTÁSA HULLADÉKKEZELÉS KEMIKÁLIÁK ÉS GOMBAÖLŐ SZEREK 28 9 JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLAT AJÁNLÁSAI ÁRU ÁTVÉTELRE ÉS SZÁLLÍTÁSRA IRODALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS ÉS AJÁNLÁSOK HONLAPOK TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK 31

4 1 BEVEZETÉS 2003 szeptemberében a Fuzárium gombafajok által termelt mikotoxinok élelmiszerekben való előfordulásáról készült egy európai tanulmány. Többek között azt is felmérték, hogy az EU tagállamok lakossága élelmiszerekkel milyen mennyiségű mikotoxint juttat a szervezetébe. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a Fuzárium toxinok széles körben elterjedtek az élelmiszerláncban, mikotoxin terhelésnek kitéve a lakosság egészét. A toxinok leginkább a gabonafélékből (búza, kukorica) készült termékekben fordulnak elő. Mivel ezeket az állatok takarmányozásánál is használják, megfelelő állategészségügyi intézkedéseket kell hozni az állattenyésztésre gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerülése érdekében. Ezért az Európai Bizottság kiadta 2006/576/EK (2006. augusztus 17.) számú ajánlását, amelyben az állati takarmányozásra szánt termékek esetében mikotoxin irányértékeket határoz meg. Ezek az irányértékek az EU gazdáit arra kötelezik, hogy minimalizálják a Fuzárium toxinok általi szennyeződést. A várható mikotoxin szennyeződés korai felismerése hasznos az ellátási lánc összes szereplője számára. Megfelelő fungicid használatával és egyéb terménykezelési technikák alkalmazásával csökkenthető az évről-évre előforduló veszteség. Mivel a gombák és a gombaspórák a környezetünkben mindenütt előfordulnak (levegő, talaj, stb.), lehetetlen tökéletesen kiküszöbölni a mikotoxin szennyeződést a gabona alapú készítményekben. Ezért rendkívül fontos, hogy az élelmiszerlánc összes szereplője felismerje, hogy a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat (HGGy) az első védelmi vonal, amelyet a Jó Gyártási Gyakorlat (GMP) kell kövessen az élelmiszer és takarmány célra szánt termény kezelése, tárolása, feldolgozása és szállítása során (CAC/RCP ). Ezen Gyakorlatok betartása csökkentheti a mikotoxin koncentrációt és mérsékli a humán- és állategészségügyi kockázatot. 2 ALKALMAZÁSI TERÜLET Ez a gyakorlati útmutató az iparban dolgozók számára készült, akik a gabonaalapú termékek kezelésével, tárolásával, feldolgozásával és szállításával foglalkoznak. Mindegyik fázis tárgyalásánál kifejtésre kerülnek azok az intézkedések, amelyek a gombák elszaporodásának megfékezése és az azt követő mikotoxin termelés csökkentésére alkalmazhatók. Az útmutató a kimutatásra vonatkozó módszereket és a megengedett felső határértékeket is ismerteti. Ezek az információk segítik a piaci szereplőket abban, hogy átvételkor megállapítsák a mikotoxin koncentrációt. A mikotoxinok okozta probléma minél hatékonyabb kezelése érdekében a Jó Gyártási Gyakorlat mellett alkalmazni kell a Helyes Gazdálkodási Gyakorlatot. Ez az útmutató egy egész fejezetet szentel annak ismertetésére, hogy hogyan kerülhető el a gombafertőzés a szántóföldi termesztésben. Az iparban dolgozók felhasználhatják ezeket az információkat a gazdákkal való konzultáció során, és a kockázat a termelési folyamat már egy korai stádiumában csökkenthető. 1

5 3 MIKOTOXINOK 3.1 A MIKOTOXINOK DEFINIÁLÁSA, OSZTÁLYOZÁSA ÉS TÍPUSAI A mikotoxin kifejezést rendszerint a terményeken ill. takarmányon és élelmiszeren megtelepedő gomba (fungi) által termelt másodlagos, toxikus anyagcsere termékre használjuk. A gombafajok többsége egy sor különböző mikotoxin termelésére képes. Kémiai felépítésük alapján a mikotoxinok többféle csoportba sorolhatók; közegészségügyi és mezőgazdasági szempontból a legfontosabb mikotoxinok a következő csoportokba tartoznak: aflatoxinok ochratoxinok trichotecének zearalenon fumonizinek A legfontosabb aflatoxin az aflatoxin B1, a legfontosabb ochratoxin az ochratoxin A. A legelterjedtebb trichotecének a deoxynivalenol (DON), nivalenol (NIV), a DON és NIV acetilezett származékai (3-ADON és 15-ADON), T-2 toxin (T-2) és HT-2 toxin (HT-2). 3.2 HOGYAN KERÜL MIKOTOXIN A TAKARMÁNYBA ÉS ÉLELMISZEREKBE? A takarmányok és élelmiszerek mikotoxinnal történő szennyeződése két helyen következhet be. Az első a szántóföld, ahol mikotoxint termelő gombák (pl. Fuzárium fajok) fertőzhetik meg a gabonafélék gyökerét, szárát, levelét, kalászát és termését. A talaj állapota és az időjárási feltételek, mint a hőmérséklet és nedvességtartalom, kulcsfontosságú tényezők a gombafertőzés terjedése és a mikotoxin termelése szempontjából. Ezeket a feltételeket viszont nagyon nehéz befolyásolni, ezért a gombafertőzés megelőzéséhez a szántóföldi táblák alapos és rendszeres vizsgálata szükséges. A mikotoxinnal történő szennyeződés másik lehetősége a már betakarított és feldolgozott termékek gombákkal történő fertőződése (pl. Aspergillus vagy Penicillium fajok). Ez abban az esetben következik be, amikor a raktározási feltételek és/vagy a szárítás nem megfelelőek. Ebben az esetben is a hőmérséklet és a nedvesség a meghatározó tényezők a gombafertőzés terjedése és a mikotoxin termelés szempontjából. Magának a betárolt árunak a nedvességtartalma - különösen gabona esetén - döntő jelentőségű. A tárolási feltételeket nagyon gondosan kell kialakítani és ellenőrizni a gombás fertőzés terjedésének elkerülése érdekében. Az 1. táblázatban egy összefoglaló található a legfontosabb mikotoxint termelő gombákról, a közegről, ahol leginkább előfordulnak (gazdanövény a szántóföldön 2

6 előforduló gombák esetén; áruféleség a raktárban fertőző gombák esetén), ill. az általuk termelt legfontosabb mikotoxinokról. 1. táblázat: Áttekintés a legfontosabb mikotoxint termelő gombákról, előfordulási helyükről, az általuk termelt mikotoxinokról. Szántóföld Tárolás Alfaj Gazdanövény Mikotoxin Alfaj Áruféle Mikotoxin Fusarium spp. Búza Kukorica Árpa Zab Fűfélék Trichotecén Zearalenon Fumonizin Moniliformin Enniatin Aspergillus spp. Gabonakészítmények Gabona melléktermékek Kukorica termékek Kukorica melléktermékek Diófélék Szárított gyümölcsök Gyümölcsök és gyümölcsitalok (főleg alma) Aflatoxin Ochratoxin Patulin Alternaria spp. Búza Árpa Burgonya Paradicsom Alma Citrusfélék Napraforgó Repce Alternariol Altenuene Altertoxin Tenuazonic sav Alternariol monometil éter Penicilium spp. Gabonakészítmények Gabona melléktermékek Kukorica termékek Kukorica melléktermékek Diófélék Szárított gyümölcsök Gyümölcsök és gyümölcsitalok (főleg alma) Ochratoxin Citrinin Patulin Claviceps spp. Gabonafélék Fűfélék Anyarozs alkaloidák Alternaria spp. Friss gyümölcsök Friss zöldségek Olajok Alternariol Altenuene Altertoxin Tenuazonic sav Alternariol monometil éter 3.3 MIKOTOXINOK ÁLTAL OKOZOTT PROBLÉMÁK A kukorica, búza és egyéb gabonafélék gazdasági jelentősége miatt ez az útmutató elsősorban az ezeket fertőző Fuzárium fajokra és az általuk termelt mikotoxinokra koncentrál. A Fuzárium toxinok két szempontból okoznak problémát: humán- és állategészségügyi, ill. technológiai szempontból. 3

7 3.3.1 HUMÁM- ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI PROBLÉMÁK Mikotoxinok általában szennyezett étel vagy takarmány fogyasztásával kerülnek a szervezetbe. Mivel a mikotoxinok rendszerint nem bomlanak le az emésztés során vagy hőkezelés hatására, nagy mennyiségben felhalmozódhatnak az élelmiszerekben vagy a takarmányban, így komoly kockázatot jelentenek mind az emberi, mind az állati szervezet számára. A mikotoxin mérgezésnek (mikotoxikózis) sok tünete van, legtöbbjét állatok esetén jól leírták. Közvetlen kapcsolatot azonban a mikotoxikózis és a humán megbetegedések között ritkán tárnak fel. Mikotoxikózis kétféleképpen történhet: akut megbetegedés nagy mennyiségű toxin bevitelével, ill. krónikus betegség rendszeres, kisebb mennyiségű toxin bevitele esetén. Az akut mikotoxikózis tünetei az émelygés, hányás, gyomorfájdalom és hasmenés. A krónikus mikotoxikózis tünetei étvágycsökkenés, növekedés és fejlődés visszamaradása, ellenálló-képesség csökkenése, egyes rákos megbetegedések kialakulása, magzati és születési rendellenességek, vemhesség/terhesség során zavart embrionális fejlődés és termékenységi zavarok TECHNOLÓGIAI PROBLÉMÁK A mikotoxinok nemcsak a magasabb rendű szervezetekre, hanem a mikroorganizmusokra is hatással vannak. Technológiai problémákat okozhatnak pl. A sörgyártásban, ahol mikroorganizmusok végzik a fermentációt. A mikotoxinok az enzimatikus folyamatokat akadályozzák, ezért fontos figyelni rájuk a malátagyártás és a sütőipari folyamatok során. A gombák és toxinjaik jelenléte általában rontja a gabona minőségét és befolyásolja a gabona feldolgozhatóságát. 3.4 TOXIKUS SZINTEK A mikotoxinok toxicitása két szinten nyilvánul meg: akut és krónikus dózisú mikotoxinbevitel. Ez a két szint az LD50 (akut dózis, aminél a tesztelt állatok 50%-a 24 órán belül elpusztul) és ADI (elfogadható napi bevitel) alapján kerül meghatározásra. A 2. táblázatban a különböző szervezeteknél megfigyelt, szájon át bevihető, akut toxikus szintek (LD50) találhatók. A 3. táblázat az emberi szervezet számára megengedhető napi beviteli értéket tartalmazza, az 1881/2006/EK rendelet alapján. 4

8 2. táblázat: Akut toxikus szintek (LD50) (/kg testtömeg) különböző állatfajok esetén. Mikotoxin Állatfaj LD50 (/kg testtömeg) Aflatoxin B1 Ochratoxin A Deoxynivalenol (DON) Sertés Csirke Egér Sertés Csirke Pulyka Baromfi Egér 0,6 mg 6,3 mg 9 mg 1 mg 3,3 mg 5,9 mg 140 mg mg Zearalenon Egér és patkány mg T-2 toxin (T-2) Sertés Csirke Rágcsálók 5 mg 2-6 mg 5-10 mg HT-2 toxin (HT-2) Fumonizin B1 Csirke (1 napos) Egér 7,2 mg 6,5 mg Ismeretlen 3. táblázat: Elfogadható napi bevitel (/kg testtömeg) az emberi szervezet számára, az 1881/2006/EK rendelet alapján Mycotoxin ADI (/kg testtömeg/nap) Aflatoxin Ochratoxin A 1 ng 17,1 ng (120 ng/kg testtömeg/hét) Patulin 0,4 µg Deoxynivalenol (DON) 1 µg Nivalenol 0,7 µg Zearalenon 0,2 µg T-2 + HT-2 toxin 0,06 µg Fumonizin B1/B2/B3 2 µg 5

9 3.5 AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ALKALMAZOTT RENDELET ILL. AJÁNLÁS AZ ÉLELMISZEREK ÉS TAKARMÁNYOK MAXIMÁLIS MIKOTOXIN SZINTJÉRŐL 2006-ban az EU felső határértékeket és irányértékeket állított fel a humán fogyasztásra szánt termékek (1881/2006 EK rendelet) és takarmányok (576/2006 EK ajánlás) mikotoxin tartalmára. A 4. táblázat néhány gabona-alapú élelmiszer aflatoxin B1, ochratoxin A, deoxynivalenol, zearalenon és fumonizin határértékeit tartalmazza. Az 5. táblázat az irányértékeket adja meg deoxynivalenol, zearalenon, HT/T-2 toxin, ochratoxin A, fumonizin és aflatoxin B1 toxinokra gabona-alapú takarmányokban. Meg kell azonban jegyezni, hogy a mikotoxin-szabályozás dinamikusan változik, és a közeljövőben a határértékek meghatározása finomodhat és kiegészülhet egyéb toxinokra vonatkozó további iránymutatással. 4. táblázat: Mikotoxin határértékek humán fogyasztásra szánt, feldolgozatlan gabonafélékben és végtermékekben (további részletek 1881/2006/EK rendeletben). Élelmiszer Felső határértékek (µg/kg) AFB1 AFB1+B2+ G1+G2 OTA * Feldolgozatlan gabona 2,0 4,0 5,0 * Feldolgozatlan gabonafélékből származó valamennyi termék, beleértve a feldolgozott gabonakészítményeket és a közvetlen emberi fogyasztásra szánt gabonaféléket, kivéve: - Az emberi fogyasztás vagy élelmiszer-összetevőként történő felhasználás előtt válogatásnak és egyéb fizikai kezelésnek alávetett kukorica és rizs - Csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek - Speciális gyógyászati célra szánt diétás élelmiszerek kifejezetten csecsemők számára 2,0 5,0 0,1 0,1 4,0 10,0 3,0 3,0 0,5 0,5 DON ZEN FUM* * Feldolgozatlan gabonafélék kivéve durumbúza, zab és kukorica * Feldolgozatlan durumbúza és zab * Feldolgozatlan kukorica * Gabonaliszt, korpa és csíra * Kukoricaliszt * Kenyér, tésztafélék, kekszek, gabonaszeletek és reggeli gabonapelyhek * Csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek * AFB1: aflatoxin B1; AFB1+B2+G1+G2: aflatoxin, B1, B2, G1 és G2 összege; OTA: ochratoxin A; DON: deoxynivalenol; ZEN: zearalenon; FUM: fumonizinek, B1 és B2 összege * A feldolgozatlan kukoricára vonatkozó határértékeket a 1126/2007/EK rendelet módosította, eredetileg 200 µ/kg volt a határérték. * kizárólag kukorica termékekben 6

10 5. táblázat: Irányértékek takarmányozásra szánt termékek mikotoxin szintjére (12%-os nedvességtartalmú takarmányra vonatkoztatva), 576/2006/EK Ajánlás és 100/2003 Bizottsági Irányelv. Mikotoxin Takarmányozásra szánt termék Irányérték (mg/kg) * DON Zearalenon Takarmány alapanyag: - gabonafélék és gabonakészítmények, kivéve a kukorica melléktermékeket - kukorica melléktermékek Kiegészítő és teljes értékű takarmányok, kivéve: - sertéseknek szánt kiegészítő és teljes értékű takarmányok - borjaknak (< 4 hónap), bárányoknak és gidáknak szánt kiegészítő és teljes értékű takarmányok Takarmány alapanyag: - gabonafélék és gabonakészítmények, kivéve a kukorica melléktermékeket - kukorica melléktermékek Kiegészítő és teljes értékű takarmányok: - malacoknak és kocasüldőknek (fiatal emsék) - tenyészkocáknak és hízósertéseknek - borjaknak, tejelő marháknak, juhoknak (beleértve a bárányokat) és kecskéknek (beleértve a gidákat) , ,1 0,25 0,5 HT/T-2 toxin Kiegészítő és teljes értékű takarmányok: - malacoknak és borjaknak - baromfiknak - hízósertéseknek 0,2 0,4 0,5 Ochratoxin A Fumonisin B1 + B2 Takarmány alapanyag: gabonafélék és gabonakészítmények Kiegészítő és teljes értékű takarmányok: - sertéseknek - baromfiknak Takarmány alapanyag: kukorica és kukoricakészítmények Kiegészítő és teljes értékű takarmányok: - sertéseknek, lovaknak, nyulaknak és kedvtelésből tartott állatoknak - halaknak - baromfiknak, borjaknak (< 4 hónap), bárányoknak és gidáknak - felnőtt kérődzőknek (>4 hónap) és vidra 0,25 0,05 0, Aflatoxin B1 Minden takarmány alapanyag Teljes értékű marha-, juh- és kecsketakarmányok, kivéve: - tejelő állatoknak szánt takarmányok - borjú- és báránytakarmányok Teljes értékű sertés- és baromfitakarmányok (kivéve a növendék állatoknak szánt takarmányok) Más teljes értékű takarmányok Más kiegészítő takarmányok 0,02 0,02 0,005 0,01 0,02 0,01 0,005 * 12%-os nedvességtartalmú takarmányra vonatkozóan 7

11 3.6 A MIKOTOXIN KIMUTATÁSA A komoly egészségügyi kockázat és az okozott technológiai problémák miatt nagyon fontos a mikotoxin szintek megfigyelése az egész termelési láncban. A monitoring megfelelő mintavételi módszert és pontos mérési technikát foglal magában MINTAVÉTEL Megbízható és reprezentatív mintavételi módszer választása nagyon fontos a mikotoxinok pontos kimutatásához és a helyes döntéshozatalhoz. A minta mérete különös jelentőséggel bír, az egész tétel szempontjából reprezentatívnak kell lennie. Az Európai Bizottság az élelmiszerek mikotoxin tartalmának ellenőrzéséhez mintavételi és elemzési szabályokat, ill. módszereket határozott meg, amely előírja a minta súlyát és az alkalmazandó mintavételi módszert a különböző nagyságú gabonatételek esetén Hiba! A hivatkozási forrás nem található.(6. táblázat). Részleteket ld. a 401/2006/EK február 23.) rendeletben. A legelterjedtebb mintavételi módszer részminták vételére épül (normál esetben 100 g), amely az egész (al)tételt reprezentálja. A részminták összessége adja az egyesített mintát, amelyet gondosan homogenizálnak (a mikotoxinok általában nem homogén módon terjednek el a tételekben). Laboratóriumi mintát ebből vesznek laboratóriumi elemzésre, hatósági, kereskedelmi és referencia célokra. Minden mintát tiszta, semleges és száraz tartályba kell helyezni, ill. minden óvintézkedést meg kell hozni annak érdekében, hogy a minták összetétele ne változzon. A mintákat az adott tagállam előírásainak megfelelően lepecsételik és felcímkézik. A 401/2006/EK rendelet nem említ speciális technikákat és eszközöket, amelyeket a gabonafélék mintavételezése során használni Részminták (100g) a tétel egészéből kellene. Mindamellett egy útmutató a gabonafélék mikotoxin mintavételezéséről elérhető az EU honlapján (http://ec.europa.eu/food/food/chemicalsafety/contaminants/guidance-samplingfinal.pdf). Ez a dokumentum hajók, raktárak és silók nagy tételeinek mintavételezésére koncentrál, de tartalmaz egy leírást a kisebb tételek mintavételi eszközeiről is. Egyesített minta (homogenizált) Laboratóriumi minta (labor, ismétlés, referencia) Lepecsételés és felcímkézés 8

12 6. táblázat: Gabonafélékre és gabonakészítményekre vonatkozó mintavételi módszer a tétel tömegétől függően: altételekre osztás, a részminták száma és az egyesített minta tömege (részletek a 401/2006/EK rendeletben). Tétel tömege (tonna) Az altételek tömege vagy száma A részminták száma (100g) Az egyesített minta tömege (kg) 0, > 0,05-0,5-5 1 > 0, > > > > > tonna > altétel > tonna VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A gabonaalapú készítmények mikotoxin tartalmának kimutatásához a minta további előkészítése szükséges. A minta előkészítése az őrlést, a mikotoxinok kivonását és a kivonat tisztítását jelenti. Az őrölt mintából a mikotoxinok rendszerint oldószerkombinációval vonhatók ki. A leggyakrabban használt oldószer az acetonitril és a metanol. Ezt követően a kivonatot tisztítják, hogy eltávolítsák a szennyeződéséket, amelyek rontanák a mikotoxin kimutatásának hatékonyságát. Bár a mikotoxinok kimutatására többféle technika létezik, csak a leggyakrabban használtakat mutatjuk be. ELISA (enzimhez kötött immunoszorbens vizsgálat) egy immunalapú technika, amely gyors és könnyen használható. Számos kémiai reakció és mosási lépés után kék színű oldat keletkezik, ahol a szín intenzitása fordítottan arányos a minta mikotoxin koncentrációjával. Ezt a színintenzitást mérik ELISA olvasóval, és összevetik egy standard sorozattal, hogy megállapítsák a minta mikotoxin szintjét. Egyéb immunalapú módszerek mérőpálcát és szemi-kvantitatív módszert használnak a mikotoxin tartalom megállapítására. A HPLC (nagy teljesítményű folyadékkromatográfia) és az LC-MS (folyadékkromatográfia - tömegspektroszkópia) a mikotoxinok kémiai és molekuláris tulajdonságait kihasználva szeparálja és mutatja ki azokat. Ezek a technikák nagyon 9

13 érzékenyek, pontosak és megbízhatóak, de megfelelő képzettséget és ügyességet igényelnek, ill. maga az eszköz is igen érzékeny. 7. táblázat a fenti három módszert hasonlítja össze a kimutatható mikotoxinok, ill. előnyök és hátrányok alapján. 7. táblázat: Mikotoxinok gabonaalapú készítményekben történő kimutatására alkalmas három legelterjedtebb módszer összehasonlítása Módszer Mikotoxin Előny Hátrány ELISA Aflatoxinok Ochratoxin A Fumonizinek Zearalenon Deoxynivalenol Citrinin T-2 toxin Gyors Nagy teljesítmény Kis mennyiségű minta Egyszerű Hordozható Gyakran nincs szükség tisztításra Mátrix függő Keresztreakció Alapos validálás szükséges Egyszerre egyféle mikotoxin kimutatása HPLC Fumonizinek Zearalenon Trichothecének Ochratoxin A Aflatoxinok Érzékeny Megbízható Minimális változékonyság Időigényes Alapos tisztítás szükséges LC-MS Trichothecének Zearalenon Fumonizinek Enniatinok Anyarozs alkaloidák Ochratoxinok Aflatoxinok Moniliformin Nagy mintamennyiség Nagy szelektivitás Nagy érzékenység Többszörös elemzés (párhuzamos MS) Mátrix kölcsönhatás (szükséges a minta tisztítása) Költséges Időigényes A legtöbb mikotoxin vizsgálatot még mindig a fent említett hagyományos módszerek egyikével végzik annak ellenére, hogy új technikákat - mint a bioszenzoros módszerek - fejlesztettek ki. A bioszenzor a mikotoxin szint meghatározására egyesíti a biokémiai reakciót (ELISA antitest) és a fizikai-kémiai detektorokat [elektrokémiai, optikai (fény), tömeg érzékeny (súly), kalorimetriás (hő)]. A bioszenzorok gyors, érzékeny, robosztus és költséghatékony mérési eszközök, terepen történő mérésre is alkalmasak. 10

14 4 KALÁSZFUZÁRIUM: MIKOTOXINFORRÁS Az élelmiszerláncba bekerülő mikotoxinok leginkább a Fuzárium fajoktól származnak. A gombák termelte mikotoxin általi szennyezés rendszerint a szántóföldön következik be, mikor a gabona kalászfuzáriummal fertőződik. A kalászfuzárium a búza és kalászosok (árpa, zab, triticalé stb.) gombás megbetegedése. A kalászfuzárium kétféle gazdasági problémát okoz: hozamkiesést és minőségromlást. Jelentős hozamcsökkenés következik be az elégtelen virágzás, a kisebb hektolitersúly és a cséplés során kipergett, erősen károsodott szemek miatt. Ezenkívül a minőség is csökkenhet a sütőipari tulajdonságok romlása, vagy a magas mikotoxin tartalom miatt. Ezért a növénytermesztésben a kalászos gabonák termesztése során a Fuzárium fertőzés és a vele járó mikotoxin termelés minél alacsonyabb szinten tartása a cél. 4.1 TÜNETEK A kalászfuzárium első tünetei búzán a barna, sötétvörös-fekete elszíneződés a virág alján, a kalászkákon. Ahogy a fertőzés előrehalad, a kalászkák világosbarnává válnak vagy kifehérednek (1. ábra). A fertőzés egyetlen kalászkára is korlátozódhat, de az egész kalászt is be tudja lepni. A fertőzött kalászkák alja gyakran sötétbarnává válik. Ha az időjárási tényezők kedveznek a kórokozók szaporodásának a gomba narancsszínű spóracsomókat vagy fekete szaporító képleteket fejleszt a toklászon, mely neve perithecium. A fertőzött szemek gyakran összetöppedtek, fehérek és krétás kinézetűek. Azok a szemek, amelyek a késői magfejlődési stádiumban fertőződnek meg, úgy tűnhetnek, mintha egészségesek lennének. Elhúzódó nedves időszak során rózsaszínlazacszínű gombatömegek láthatók a fertőzött kalászkákon, toklászon és szemeken (1. ábra). a b c 1. ábra: Kalászfuzáriummal fertőzött búza. A beteg kalászkák kifehérednek vagy sárgásbarnává válnak (a,b), Kalászfuzáriummal fertőzött gabona (c, balra) és egészséges szemek (c, jobbra). 11

15 4.2 KÓROKOZÓK Kalászfuzárium fertőzést számos Fuzárium faj okozhat. Eddig 17 fajról írták le, hogy felelős lehet a kalászfuzárium tüneteiért. Európában a Fusarium avenaceum (ivaros fejlődési szakaszban Gibberella avenacea), F. culmorum, F. graminearum (ivaros fejlődési szakaszban Gibberella zeae), F. poae és Microdochium nivale (ivaros fejlődési szakaszban Monographella nivalis) a fő kórokozók. A betegséget okozó gombafajok régiónként eltérőek lehetnek. A földrajzi elterjedésüket a hőmérsékleti és nedvességi viszonyok határozzák meg. A növénytermesztési gyakorlat is nagymértékben befolyásolja, hogy mely patogének kerülnek túlsúlyba (ld. még 6. fejezet). 4.3 ÉLETCIKLUS A Fuzárium fajok a kalászosok, kukorica és más gazdanövények (pl. fűfélék) fertőzött maradványain tenyésznek és szaporodnak. Néhány Fuzárium faj a talajban, micélium vagy spóra formájában telel át. Szaporodás és spóraképződés enyhe időjárási időszakban történik. Ivartalan fejlődési szakaszban konídium képződik, míg az ivaros fejlődési szakaszban aszkospórák (2. ábra). A konídiumot az esőcseppek szállítják, széllel a vízcseppbe zárt konídium nemigen terjed. Ezzel ellentétben az aszkospórákat könnyen felkapja a szél, és nagy távolságokra eljuttatja. A búza a virágzástól a mag viaszéréséig fogékony a fertőzésre. Nedves időjárási környezetben a gombaspórák széllel vagy esőcseppekkel a kalászra kerülnek, így fertőzve meg a növényeket. Párás, nedves körülmények között a micélium (gombafonál) a kalászkák teljes felületét behálózhatja. A kalászfuzárium általában egyéves ciklusú, de előfordulhat, hogy a korai fertőzés során levegőbe kerülő spórák másodlagos fertőzést okoznak, különösképp akkor, ha egyenetlen a virágzás (2. ábra). 12

16 2. ábra: A Fuzárium fajok életciklusa. 4.4 KALÁSZFUZÁRIUM FERTŐZÉS ÉS MIKOTOXIN TERMELÉS Bár a kalászfuzárium hozamkiesést okozhat, a jelentőségét mégis elsősorban a Fuzárium fajok többségének azon képessége adja, hogy különböző mikotoxinokat termelnek. Ezek a gomba által termelt másodlagos anyagcsere termékek jelentős mennyiségben felhalmozódhatnak, és komoly humán- és állategészségügyi kockázatot jelentenek. A F. avenaceum, F. culmorum, F. graminearum és F. poae mikotoxinokat termel, míg Microdochium nivale (F. nivale) nem termel. A Fuzárium fajok által termelt leggyakoribb és legismertebb mikotoxin a deoxynivalenol (DON). A gombák mikotoxin termelése összetett folyamat, amelyet jelenleg még nem ismerünk egészen. Minden egyes Fuzárium faj számos mikotoxint képes termelni. A trichothecének, fumonizinek, az ösztrogén zearalenon és moniliformin a legfontosabb Fuzáriumok által termelt mikotoxinok. A kalászosokon található legfőbb mikotoxinok a trichothecének, mely csoport több, mint 200 toxinból áll. Közülük a T-2, HT-2, diacetoxyscirpenol (DAS), deoxynivalenol (DON), nivalenol (NIV) és acetilezett származékaik (3-ADON és 15-ADON) a legelterjedtebb. 13

17 A kalászfuzárium látható tünetei és a DON-szennyezés közötti kapcsolat igen változatos: látszólagos mentességtől az erős fertőzöttségig. Ez a változatosság a búzafajták, az időjárási tényezők, a kórokozók és a fertőzés szántóföldi kezelésének különbségeiből, ill. egyéb véletlenszerű hatásokból adódik. Egy, a Genti Főiskola által végzett tanulmány szerint jelentős összefüggés van a kalászfuzárium látható jelei és a DON-szennyezés között. Mindamellett a DON toxin felhalmozódhat látható jelek nélkül is, ill. nem minden kalászfuzáriumot okozó faj termel DON toxint (pl. Microdochium fajok). Ezért elővigyázatosnak kell lenni, mikor a DON-szennyezés előjeleként a tüneteket vesszük alapul! Mivel a DON és egyéb trichothecének magára a növényre nézve is toxikusak, a búza egy sor méregtelenítő folyamatot indít el, ami a maszkolt mikotoxinok kialakulásához vezet. A maszkolt mikotoxinok egyre jobban előtérbe kerülő egészségügyi problémát jelentenek, mivel ezek a kapcsolt formulák látens módon vannak jelen a növényi szövetekben, készen arra, hogy az emberi vagy állati emésztő szervek által termelt enzimek hatására vagy a feldolgozás során kiszabaduljanak. 5 HOGYAN AKADÁLYOZHATÓ MEG VAGY ELLENŐRIZHETŐ A GOMBÁS FERTŐZÉS ÉS A MIKOTOXIN TERMELÉS? FARM BETAKARÍTÁS TÁROLÁS SZÁLLÍTÁS ÉLELMISZER- ÉS TAKARMÁNY- GYÁRTÁS A humánegészségügyre és a mezőgazdaságra gyakorolt jelentős hatás miatt igen fontos a gombafertőzés és a hozzá társuló mikotoxin termelés megakadályozása és ellenőrzése. A teljes élelmiszerláncban, a növénytermesztéstől (szántóföldön fertőző gombák: Fusarium, Alternaria és Claviceps) a végtermék tárolásáig (raktárban fertőző: Aspergillus és Penicillium) megfelelő intézkedések meghozatala szükséges. Ezért a védekezés a szántóföldön, a helyes gazdálkodási gyakorlat alkalmazásával (HGGy) kezdődik. A betegségek szempontjából a HGGy fő elve az inokulum (fertőző anyag) mennyiségének csökkentése és terjedésük megakadályozása. A védekezés másik eszköze a táblák folyamatos figyelése, ami alapján időben meghozhatók a megfelelő intézkedések. A búza különösen a virágzási fázisban nagyon érzékeny a Fuzáriumos fertőzésre. Alább egy sor helyes gazdálkodási gyakorlat kerül bemutatásra, elsősorban a búzát fertőző Fuzárium fajokra koncentrálva, de az alapelvek alkalmazhatóak egyéb gazdanövényekre és az őket fertőző gombákra is. 14

18 Betakarítás után, a tárolás, szállítás és további feldolgozás alatt a minőség megőrzése a cél. Ezért a betakarítás, kezelés, tárolás és szállítás során ajánlott jó gyakorlatokat is ismertetjük. A mikotoxin szint folyamatos ellenőrzésének a fontossága is elemzésre kerül. 6 HELYES GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT 6.1 FAJTAVÁLASZTÁS ÓFÖLD FAJTAVÁLASZTÁS - A térségre ajánlott fajta választása - Kalászfuzáriumra rezisztens fajta választása Nagyon fontos, hogy limitáljuk az összes stressz-faktort, amely a növekedést és fejlődést befolyásolja annak érdekében, hogy a növény gombafertőzésekkel szemben kevésbé legyen érzékeny. A talaj, éghajlati viszonyok és az alapesetben alkalmazott agronómiai gyakorlatok lehetnek a fajtaválasztást befolyásoló tényezők. Csak az adott régióban ajánlott fajtákat célszerű termeszteni. Másik tényező, melyet figyelembe kell venni a fajtaválasztásnál, az egyes betegségekkel szembeni ellenálló képesség. Lehetőség szerint olyan fajtát kell választani, amely rendelkezik némi ellenálló képességgel speciális gombabetegségekkel, mint pl. a kalászfuzáriummal szemben. 15

19 6.2 VETÉSVÁLTÁS VETÉSVÁLTÁS Fuzárium gazdanövények és Fuzáriumra nem fogékony növények váltása: NAGY KOCKÁZAT ALACSONY KOCKÁZAT Kukorica Búza Burgonya Búza Bizonyított, hogy a Fuzárium gazdanövények (pl. fűfélék, kukorica, búza, egyéb kalászosok) és Fuzáriumra nem fogékony növények (pl. burgonya, takarmányrépa, hagyma, bab, herefélék, lucerna, zöldségfélék és cikória) vetésforgóban történő termesztése csökkentheti a kalászfuzárium fertőzés kockázatát és a DON termelést. A vetésváltással a gombák életciklusa megszakad, így az inokulumok túlélési esélye kisebb, számuk csökken. Emiatt a fertőzés esélye abban az esetben is kisebb, ha gazdanövényt vetünk. Jó példa a búza/pillangós vetésváltása. Búza/kukorica vetésforgó kockázatos, mivel mindkettő nagyon fogékony a Fuzárium fertőzésre. A búza egyéb kalászossal történő váltását szintén kerülni kell, kivéve ha a kockázatelemzés szerint kicsi a fertőzés esélye (ld. még 4. ábra DON kockázatelemzés). Fontos megjegyezni, hogy a Fuzárium fajok képesek az elhalt növényi részeken túlélni. 16

20 6.3 SZÁNTÓFÖLDI MUNKÁK TERVEZÉSE SZÁNTÓFÖLDI MUNKÁK TERVEZÉSE - A magképződés és érés során a hő és szárazság okozta stressz fokozza a fertőzésveszélyt - A virágzás korai stádiumában a túlzott nedvesség szintén növeli a fertőzés esélyét - Megfelelő sor és tőtávolság tartása (a túl sűrű egyedszám növeli a páratartalmat) NAGY KOCKÁZAT A fertőzött növények betakarításának késleltetése növeli a mikotoxin tartalmat ALACSONY KOCKÁZAT Az aratást lehetőség szerint teljes érésben és alacsony nedvességtartalom mellett kell végezni Tudvalevő, hogy bizonyos időjárási feltételek segítik a gombák fejlődését. Például azok az időjárási körülmények, amelyek késleltetik az érést, ill. a szárazság olyan tényezők, melyek kedveznek a Fuzárium fertőzésnek. Főleg a szemek fejlődése és érése során okozhat gondot a magas hőmérséklet és a csapadékos időjárás. A virágzás korai stádiumában a túlzott nedvesség és páratartalom növeli a fertőzés esélyét. A mikotoxin szennyeződés kockázata minimalizálható, amennyiben teljes érésben, alacsony nedvességtartalom mellett lehet elvégezni a betakarítást. A már fertőzött táblák betakarításának késleltetése jelentősen növeli a mikotoxin szintet a gabonában. A sor- és tőtávolságra is különös figyelmet kell fordítani, ezzel el lehet kerülni a túlzott egyedsűrűséget. Hosszabb csapadékos vagy párás periódust követően a túlzsúfoltság és túlzott lombsűrűség segíti a spóraképződést. A sor- és tőtávra vonatkozóan a vetőmag nemesítők és előállítók ajánlásait be kell tartani. 17

21 6.4 TALAJKEZELÉS ÉS NÖVÉNYVÉDELEM TALAJKEZELÉS ÉS NÖVÉNYVÉDELEM NAGY KOCKÁZAT Növényi maradványok Stressz: aszály, nedvesség, rovarkárosítók ALACSONY KOCKÁZAT A fertőzött növényi maradványok eltávolítása, megsemmisítése vagy talajba forgatása Két Fuzáriumra fogékony növény termesztése között különösen fontos a mélyszántás Optimális tápanyagutánpótlás és öntözés Rovarkártevők elleni védekezés, gyomirtás (fűfélék) Gombaölő szerek időben történő kijuttatása Minden olyan gyakorlat, ami a fertőzött növényi maradványok eltávolítására, megsemmisítésére vagy talajba forgatására irányul, jó talajművelési technikának számít. Minél mélyebben forgatják át a talajt a szántás során, annál kevésbé valószínű, hogy a következő vetésen megjelennek a Fuzárium gombák. Két Fuzáriumra érzékeny növény termesztése között különösen fontos a szántás. Amikor csak lehetséges a magágyelőkészítés szántással történjen, mert el kell eltávolítani a kalász-, pelyva- és egyéb növényi maradványokat. Ezek a maradványok táptalajt adhatnak a mikotoxint termelő gombáknak. Nagyon fontos a stressz hatások csökkentése is, minden lehetséges esetben. Növényi stresszt több tényező okozhat, mint az aszály, alacsony hőmérséklet, tápanyaghiány, ill. a talajművelés, növényvédelem során használt anyagok. Az öntözés csökkenti az aszály okozta stresszt, de a permetező öntözést kerülni kell a virágzás során. Műtrágyák használata csökkenti a stresszhatást, mivel megfelelő talaj ph-t és tápanyag utánpótlást biztosít. A tápanyagellátást a növény igényeihez és a talaj állapotához kell igazítani. A műtrágyák és növekedés szabályozók helyes használatával elkerülhető a túlzott növekedés és a növény megdőlése. A megdőlt növények fogékonyabbak a Fuzárium fertőzésre. 18

22 A rovarok, madarak és rágcsálók okozta kártétel miatt a növény érzékenyebbé válhat a Fuzárium fertőzésre. Amennyire lehetséges meg kell akadályozni a kártételeket. Szükség esetén regisztrált rovar- és gombaölő szerek használatával kivédhető a rovarkártétel és az azt követő gombafertőzés. A gyomirtás, főleg a Fuzáriumra fogékony fűféléké, szintén nagy fontossággal bír. Gyomirtó szereken kívül mechanikai módszerek is alkalmazhatók. A növényvédőszerek használatának illeszkednie kell egy integrált növényvédelmi programba. A gombaölő szerek időben történő, az időjárási körülményeket és az egyedfejlődést figyelembe vevő kijuttatása különösen fontos. Fuzárium fertőzés rendszerint párás környezetben, a virágzás során következik be. Ebben a stádiumban figyelni kell a táblákat és védekezni kell Fuzárium ellen. A gombaölő szerek kijuttatása akkor a leghatékonyabb, ha a fertőzést megelőző és követő három nap közötti időszakban alkalmazzuk. A hatékonyságot növelni lehet megfelelő szórófej kiválasztásával vagy hatásfokozó szer használatával. Fungicid kezelés 1. ábra: A kalászfuzárium elleni védekezés a kalászhányás időszakában a leghatékonyabb. 19

23 6.5 ARATÁS ARATÁS NAGY KOCKÁZAT Magas nedvességtartalom (> 15%) Kalászfuzáriummal fertőzött maradványok Összetöppedt, károsodott szemek, megdőlt gabona ALACSONY KOCKÁZAT Aratás előtti DON-vizsgálat Takarmányozásra és élelmiszer célra szánt gabona elkülönítése Gyenge minőség elkülönítése Az aratás a termelési lánc első állomása, ahol a nedvességtartalom és a minőség pontosan megállapítható. Ezek a mutatók a tábla különböző részein nagy eltérést mutathatnak, azért hasznos megvizsgálni a különböző helyekről származó gabonát vagy az aratás során az összes tételt. A minőség, de különösen a DON-tartalom mérése könnyen elvégezhető aratás előtt, ha a még álló gabonából mikotoxin vizsgálatra mintát veszünk. Az aratás előtti mikotoxin teszt nagyon jó módja annak, hogy megbecsüljük a kalászfuzárium okozta kártételt, főleg, ha a fertőzésnek nincsenek látható jelei. Kedvezőtlen időjárási körülmények között azonban a mikotoxin szint az aratásig még emelkedhet. A további mikotoxin szennyezés megakadályozására helyes aratási gyakorlatot kell alkalmazni. Aratáskor, ahol lehetséges, a kalászfuzáriummal fertőzött növényi részeket külön kell kezelni. A megdőlt gabona szintén fertőzésforrás lehet. Amennyiben megvalósítható, a gabonatételeket a minőségi követelmények alapján elkülönítetten kell kezelni, mint élelmiszer- vagy takarmánycélú felhasználás, ill. gyenge minőség, úgymint megdőlt gabona, nagy nedvességtartalmú vagy összetöppedt szemek. A szemek fizikai sérülését és talajjal történő szennyeződését el kell kerülni. Az apró, összetöppedt szemek mikotoxin tartalma magasabb lehet. A kombájn helyes beállításával és aratás utáni tisztításával a károsodott szemek eltávolíthatók. 20

24 Az aratás utáni mikrobiológiai stabilitás és minőség-megőrzés szempontjából a nedvességtartalom a legfontosabb tényező. Az aratás alatti időjárási viszonyoktól függően előfordulhat, hogy a gabonát szárítani kell a megfelelő nedvességtartalom elérése érdekében. 6.6 AZ IDŐJÁRÁSI VISZONYOK ÉS A MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLAT KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK: A DON-TARTALOMRA GYAKOROLT HATÁSOK Egy szabadföldi kísérleti tanulmány vizsgálta a mezőgazdasági gyakorlat és az időjárási tényezők kalászfuzáriumra és DON-tartalomra gyakorolt hatását, ill. a tényezők közötti kölcsönhatásokat. A vizsgált paraméterek az elővetemény (kalászfuzáriumra fogékony vagy nem), az adott búzafajta fogékonysága, virágzáskori esőzések és talajművelési eljárások (szántás vagy annak elhagyása) voltak. A begyűjtött adatok alapján egy döntéshozatali ábra készült (4. ábra). Az első döntéshozatali változó a virágzás alatti esőzés. A virágzás során a DON-tartalom szempontjából az időjárási körülmények a legfontosabb tényezők. Abban az esetben, ha a virágzás alatt esős volt az időjárás, akkor az elővetemény fajtája határozza meg a fertőzés veszélyét. Amennyiben virágzás alatt nem esett, akkor a választott fajta fogékonysága van a legnagyobb hatással a DONtartalomra. A döntéshozatali ábra alapján a DON-tartalom akkor a legkisebb, ha virágzáskor nincs eső, ellenálló fajtát választottunk és az elővetemény nem Fuzárium gazdanövény. Ezzel szemben a legnagyobb a DON-szint, ha esett, az elővetemény gazdanövény volt, a választott fajta Fuzáriumra érzékeny és vetés előtt elmaradt a talajforgatás. Ez a döntéshozatali ábra felhívja a termelők figyelmét arra, hogy mikor van fokozott figyelemre szükség, és mikor kell védekezni a fertőzéssel szemben. A tanulmány arra is rámutat, hogy az intenzív kukorica/búza vetésforgó eredményeként a DON-tartalom akár nyolcszor magasabb lehet, mint az emberi fogyasztásra előírt EU határérték. Kimutatták, hogy a Fuzáriumra nem fogékony növény/búza vetésváltás, forgatásos talajműveléssel és mérsékelten ellenálló búzafajtával együtt alkalmazva, jelentősen csökkenti a kalászfuzárium megjelenését és a kapcsolódó mikotoxin termelést. A mezőgazdasági tényezők mennyiségre gyakorolt hatását azonban a betegségre való kitettség összefüggésében kell meghatározni, amelyet elsősorban az éghajlat befolyásol (virágzás alatt). 21

25 4. ábra: Döntéshozatali ábra a DON-kockázat elemzéséhez: megmutatja a virágzás alatti időjárási tényezők (esős vagy száraz periódus); az elővetemény (fogékony vagy nem); a talajművelés (szántás vagy forgatás nélküli művelés); ill. a termesztett fajta fogékonyságának egymáshoz viszonyított jelentőségét. Az ábra alján lévő színes mezők jelzik azt a DON kockázatot, amire számítani lehet az egyes feltételek megléte esetén. 7 A HELYES GYAKORLAT AJÁNLÁSAI A BETAKARÍTÁSHOZ 1 Aratás után nagyon fontos a gabona minőségi változásainak figyelemmel kísérése és amennyire lehetséges a szemkárosodás, minőségromlás és mikrobiológiai romlás megfékezése, különösen a gombafertőzés és mikotoxin termelés szempontjából. Ezért általános és speciális higiéniai, ill. minőségellenőrzési intézkedéseket kell hozni, hogy megakadályozzuk a fertőzött gabona által szennyezett kombájnnal, utánfutóval, csigával, tárolóval és mindenféle egyéb eszközzel történő inokulum terjesztést. Nagyon fontos egy következetes higiéniai program betartása, az aratástól kezdve a raktározáson át a szállításig. 1 Minden betakarításra vonatkozó általános higiéniai irányelv megtalálható az Európai útmutatóban a gabona-, olajosmag- és fehérjenövények betakarításakor, tárolásakor, szállításakor, valamint értékesítésekor követendő higiéniai eljárásokról, csak a mikotoxint érintő irányelvek kerülnek itt tárgyalásra. 22

26 7.1 ÁLTALÁNOS JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLATOK A jó higiéniai gyakorlat tulajdonképpen az aratással kezdődik. A mikotoxin szennyezés és gombafertőzés terjedésének megakadályozására a kombájnt és a szállítószalagokat meg kell tisztítani minden aratási munkálat előtt és után. A szállítóeszközöket, teherautókat is tisztán kell tartani (kívül és belül). Abban az esetben is ki kell takarítani a járműveket, ha előzőleg nem gabonafélét vagy olajosmagot szállítottak. Az átvevő helyen és a raktárban is be kell tartani néhány higiéniai szabályt. A létesítmények környékét, legyen az gyep, beton, árok stb. rendben kell tartani. Az esővizet és az elfolyó vizeket gondosan el kell vezetni. Rágcsálócsapdákat kell kihelyezni nemcsak a gabonatárolók, hanem a selejtes áru környezetében is. 7.2 MINŐSÉGELLENŐRZÉS ÁTVÉTELKOR BETAKARÍTÁS MINŐSÉGELLENŐRZÉS - mintavételi terv - nedvességtartalom - mikotoxin vizsgálat MINŐSÉGEN ALAPULÓ ELŐZETES SZELEKCIÓ tárolóba (siló) történő raktározás előtt: - az erősen eltérő minőségű tételek keverésének kerülése - elkülönítés nedvességtartalom, fehérjetartalom, hektolitersúly, egyéb paraméterek, kártevők jelenléte stb. alapján A gabonaszállítmány átvételénél meg kell határozni a minőséget. A nedvességtartalom a mikrobiolóiai állapotmegőrzés - ideértve a gombafertőzést és mikotoxin termelést - szempontjából kulcsfontosságú. A minőség meghatározása több lépésben történik: mintavétel, érzékszervi vizsgálat (pl. gombás fertőzés, rovarkártétel jeleinek keresése) ill. a minőségi paraméterek és szennyeződések kimutatása. Fel kell állítani azokat a kritériumokat, melyek alapján az átvevők a minőségi vizsgálatokat, az osztályozást és az 23

27 áru elhelyezését el kell végezzék. Ezek a kritériumok határozzák meg az alkalmazott technológiai vizsgálat típusát is. A gabonát többféle paraméter alapján, különböző felhasználási célokra lehet elkülöníteni: nedvességtartalom, fehérjetartalom, hektolitersúly, egyéb paraméterek, rovarkártevők és egyéb kártevők jelenléte stb. Ez az előzetes szelekció segít elkerülni, hogy nagy mennyiségű magas mikotoxin tartalmú gabonát vegyenek át, ill. hogy erősen eltérő minőségű tételek összekeveredjenek. Egy további, fajsúlyon alapuló szeparációval hatékonyan lehet csökkenteni a gombaspórák és mikotoxinok mennyiségét, mivel a szeparátor a törött, károsodott, összetöppedt és fertőzött szemeket eltávolítja, így a DON, ZEN és fumonizinek mennyiségét jelentősen csökkenti. A különböző felülettisztítási módszerek is akadályozhatják a Fuzárium spórák terjedését. A minőségellenőrzés alapvető elemei a mintavétel és mikotoxin vizsgálat (401/2006/EK). A mikotoxin vizsgálatot az élelmiszerlánc számos fázisában el lehet végezni: aratás előtt, átvételkor, betároláskor vagy szállításkor. Fontos hangsúlyozni, hogy a magas mikotoxin tartalmú tételek nem kerülhetnek forgalomba, még keverés után vagy élelmiszeripari termék összetevőjeként sem! BIOSZENZOROS GYORSTESZT ALKALMAZÁSA DON-TARTALOM MÉRÉSÉRE A bioszenzoros gyorsteszt átvételkor, por mintavételén alapul, melyet kivonat/extraktum készítése és immunoszenzoros vizsgálat követ. A mintavevő rendszert az átvételi ponthoz közel kell elhelyezni, ahol a búza szállítójárműből történő ürítése történik. A búza zárt szállítócsövekben történő mozgása felkavarja a benne lévő port, melyet egy ciklonhoz kötött szívórendszer leválaszt. A porból automatikusan kivonat/extraktum készül, és a DON-tartalom meghatározásra kerül. A por ppb vagy afeletti DON-koncentrációja szennyezett búzára utal. Ez esetben további mintavétel, vizsgálat és elkülönítés ajánlott. 7.3 NYOMONKÖVETHETŐSÉG BETAKARÍTÁS NYOMONKÖVETHETŐSÉG - Árukövetés - Élelmiszer vagy takarmány Kereskedők számára fontos!! 24

28 A gabonafélék árukövetése nem egyszerű. A feladat összetettsége abban áll, hogy kisebb, különböző minőségű tételek kerülnek átvételre, ill. különböző tároló helyekre, míg végül egyéb tételekkel keverik azokat. Az élelmiszer- és takarmánybiztonsági előírások miatt azonban nyomon kell követni ezeket az árukat. Ebből a szempontból a nyomonkövethetőséget kockázatkezelési eszköznek kell tekinteni, ami lehetővé teszi a piaci szereplők, de ugyanúgy az illetékes hatóságok számára is, hogy szükség esetén pontosan és célzottan hívjanak vissza és vonjanak ki termékeket a forgalomból (a 178/2002/EK rendeletnek megfelelően). 7.4 SZÁRÍTÁS BETAKARÍTÁS SZÁRÍTÁS NAGY KOCKÁZAT Nagy nedvességtartalmú gabona betárolása (>15%) ALACSONY KOCKÁZAT Szárítás nedvességtartalom <15 % Egyéb, nedvességtartalomtól függő eljárások alkalmazása Aratáskor vagy közvetlenül azt követően megmérik a nedvességtartalmat. Ahhoz, hogy elkerülhető legyen a gombák szaporodása a raktározás során, a nedvességtartalmat a gomba igénye alatti szintre kell csökkenteni. Ez a szint búza esetén 15%, míg kukoricánál 14%. Ha a learatott gabona túl nedves, szárításra van szükség, hogy a tárolás alatti minőségromlást megakadályozzuk. Aratás után, mihelyt lehetséges, el kell végezni a szárítást, mert a gombák, főleg meleg időben, pár nap alatt elszaporodhatnak a felhalmozott, nedves gabonában. A nedves gabona szellőztetéséről gondoskodni kell, hogy szárításig ne fülledjen be. Az aratást a szárítókapacitásokhoz igazítva célszerű megtervezni. 25

29 8 JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLAT AJÁNLÁSAI A RAKTÁROZÁSRA VONATKOZÓAN 2 TÁROLÁS JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLAT RAKTÁROZÁS SORÁN Átvételkor minőségellenőrzés A tárolt termékek szennyeződésének megakadályozása (keresztfertőzés a tárolt áruk között, ill. szennyezett környezetből származó fertőzés) Nedvességtartalom ellenőrzése ALACSONY KOCKÁZAT Megfelelő tárolási környezet: hűvös: száraz, szellőztetett Kártevők elleni védekezés A helyiségek megfelelő takarítása és karbantartása 8.1 TÁROLÓ ÉS KEZELŐ HELYISÉGEK Raktározás során biztosítani kell az áru minőségének megőrzését. Ez azt is jelenti, hogy a gomba, rovar és egyéb kártevők, ill. különböző kemikáliák, vegyszerek általi szennyezést meg kell akadályozni. A mikotoxin termelésért felelős gombák fejlődését segíti a nedvesség. Ezért az épületek és az infrastruktúra karbantartása kiemelten fontos. A csomagolt árut tiszta, száraz zsákban kell tárolni, azokat raklapokra kell helyezni. 8.2 RAKTÁROZÁS VÍZSZINTES TÁROLÓBAN ÉS SILÓBAN RAKTÁROZÁSI KÖRÜLMÉNYEK A raktározási körülmények, mint a hőmérséklet és páratartalom alapvető hatással vannak a gabona mikrobiális stabilitására. A mindenkori hőmérséklet befolyásolja a gombák fejlődését és szaporodását. Amikor a gabonát betárolják, nagy mennyiségű levegő szorul a szemek közé. Az ömlesztett gabona belsejében a hőmérséklet az aratáskori érték közelében marad, míg a külső zóna a falakkal érintkezik. A 2 Minden raktározásra vonatkozó általános higiéniai irányelv megtalálható az Európai útmutatóban a gabona-, olajosmag- és fehérjenövények betakarításakor, tárolásakor, szállításakor, valamint értékesítésekor követendő higiéniai eljárásokról, csak a mikotoxint érintő irányelveket kerülnek itt tárgyalásra. 26

30 hőmérséklet csökkenésével a külső zóna gyorsabban hűl. Nedves gócok alakulhatnak ki, amely kedvez a gombák fejlődősének. A gombák szaporodásával az érintett gócokban gyorsan emelkedik a hőmérséklet. 2-3 C-os hőmérséklet-emelkedés gombás fertőzésre utalhat. A gombák többségének a 25 és 30 C közötti hőmérséklet az optimális. A hőmérsékletet és a páratartalmat rendszeresen ellenőrizni kell, különböző helyeken és magasságokban kell mérni, és az adatokat feljegyezni. A megfelelő és egyenletes hőmérséklet fenntartásához hűtés és szellőztetés szükséges. Ventillációval csökkenthető a hőmérséklet és kiegyenlíthető a különbség a gabona és levegő hőmérséklete között. A következő szabályokat kell betartani: A megmozgatott levegő mennyisége egyenértékű legyen a gabona mennyiségével. A levegő hőmérséklete legalább 5 C-kal legyen alacsonyabb, mint a gabona hőmérséklete. A meleg levegő kiszorítása segít megakadályozni a nedves gócok kialakulását. Fertőzés esetén az érintett gócot el kell különíteni, és mintát kell küldeni vizsgálatra. Ezután a hőmérsékletet csökkenteni kell és a még egészséges gabonát át kell szellőztetni. Fertőzött gabona nem használható élelmiszer- vagy takarmánygyártásra! KÁRTEVŐK ELLENI VÉDEKEZÉS A gabonaraktárak nagyon csábítóak a rovarok és rágcsálók számára. Amellett, hogy közvetlenül károsítják a betárolt árut, jelenlétük folytán növekedhet a páratartalom, ideális feltételeket biztosítva ezzel a gombák megtelepedésének és a mikotoxin termelésnek. Néhány rovar még magában a mikotoxint termelő gombák terjesztésében is részt vesz (pl. a fénybogarak az Aspergillus flavus hordozói). Ezért a raktár és kezelő helyiségeket rendszeresen takarítani kell, és megfelelő gombarovarölő és rágcsálóirtó szereket kell kijuttatni, vagy egyéb módszerekkel kell védekezni a kártevők ellen. Különös gondossággal kell elvégezni a takarítást a raktárhelyiség kiürítése után. Minden lehetséges eszközt fel kell használni a kártevők elleni védekezésre (a takarítástól kezdve a szellőztetésen át a kemikáliák kijuttatásáig), de a gázosító/fertőtlenítő használata erősen korlátozott, csak előírások szerint végezhető. A metal-bromid betiltása után, fertőtlenítésre, ill. rovar- és gombakártétel elleni védekezésre a foszfin a hatékony füstölőszer. A foszfin alternatívái lehetnek az illóolajok. 27

31 8.2.3 RAKTÁRAK, SIKLÓ, BERENDEZÉSEK TAKARÍTÁSA ÉS KARBANTARTÁSA Évente legalább egyszer a kezelő helyiségeket ki kell takarítani, hogy meggátoljuk a por felhalmozódását, ami segítené a gombák fejlődését és rovarok megjelenését. A raktárakat szintén ki kell takarítani, főleg ha az előzőleg tárolt áru fertőzött volt. A használatban lévő berendezéseket (szárítók, aknák) rendszeresen tisztítani kell, de különösen betárolás előtt. A vegyszeres kezeléseket a gyártók előírásainak megfelelően kell alkalmazni, hogy a megengedett maradványértékeket ne lépjük túl. 8.3 HULLADÉKKEZELÉS Gondoskodni kell azon gabonatételek elkülönített tárolásáról, amelyeket magas mikotoxin határértékek miatt nem lehet forgalomba hozni és feldolgozni. Jó higiéniai gyakorlat alkalmazásával meg kell akadályozni a még egészséges tételek (kereszt) fertőzését. A selejt összegyűjtését megfelelő gyakorisággal kell végezni. Védekezni kell a kártevők, főleg rovarok ellen, amelyek terjesztői lehetnek a raktárban fertőző gombáknak. 8.4 KEMIKÁLIÁK ÉS GOMBAÖLŐ SZEREK Gyenge savakat tartósítóként használnak az élelmiszekben és takarmányokban, hogy megakadályozzák a gombák általi minőségromlást. A legelterjedtebb tartósító savak a szorbinsav, benzoesav és propionsav. A propionsav és sói fungisztatikus hatásúak, nedves gabona tartósítására használják aratás után, szárítást megelőzően a befülledés és gombafertőzés megakadályozására. A tartósítókat megfelelő berendezéssel kell kijuttatni, hogy az egész tételben egyenletesen kerüljenek szétoszlatásra. Ezen szerves savak hatását azonban a toxikus gombák visszavethetik, mivel metabolizálják a savakat, amelyek a továbbiakban már nem tudnak aktívan működni. Egyéb anyagok, mint illóolajok és antioxidánsok nagyon drágák, emiatt a gyakorlatban ritkán használják azokat. 28

32 9 JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLAT AJÁNLÁSAI ÁRU ÁTVÉTELRE ÉS SZÁLLÍTÁSRA 3 SZÁLLÍTÁS SZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLATOK Konténerek tisztítása, kiszárítása Növényi maradványok eltüntetése Eső elleni védekezés Kártevők elleni védekezés Az élelmiszer vagy takarmány célra szánt gabona nagy részét elszállítják további feldolgozás céljából. Rendszerint ezt mozgó raktározásnak tekinthetjük, főleg nagy távolságra történő szállítás esetén. Ezért a (kereszt)fertőzés megakadályozására a betakarításnál és raktározásnál alkalmazott gyakorlat érvényes, különös tekintettel a gomba- és mikotoxinfertőzésre. A szállítmányozók felelőssége biztosítani, hogy az eszközök megfeleljenek az élelmiszer- és takarmánybiztonsági követelményeknek. A következő általános szabályok érvényesek mindenféle gabona szállítása esetén (közúton, vasúton, vízi úton): A szállítmányozónak naplóban kell rögzítenie az egymást követő szállítmányok adatait (szállított áru megnevezése, elvégzett tisztítási munkálatok, stb.) A nyomonkövethetőség érdekében a szállítmányokat fel kell címkézni. Szállítás során nem érheti az árut esővíz vagy permet. A szállítandó gabona berakodása előtt minden látható, az előző szállítmányból származó maradványt el kell távolítani a jármű, vagon, uszály belsejéből/külsejéről. A növényi maradványok a gombafertőzés és mikotoxin szennyezés forrásai lehetnek. Berakodás előtt meg kell vizsgálni, hogy az eszközök: - Tiszták, szárazak, vízhatlanok, szagtalanok. - Nincs bennük semmi szennyező forrás (rovar, gomba, rágcsáló, előző szállítmányok maradványai, etc.). - Alkalmasak az adott áru berakodására és szállítására. 3 Minden szállításra vonatkozó általános higiéniai irányelv megtalálható az Európai útmutatóban a gabona-, olajosmag- és fehérjenövények betakarításakor, tárolásakor, szállításakor, valamint értékesítésekor követendő higiéniai eljárásokról, csak a mikotoxint érintő irányelveket kerülnek itt tárgyalásra. 29

33 - Megfelelnek a szállítási célnak, védik az árut esőtől, rovaroktól és egyéb lehetséges mikotoxin forrásoktól. - Azokat a járműveket, amelyek előző alkalommal szennyezett gabonát szállítottak, fertőtleníteni kell. 10 IRODALOMJEGYZÉK 10.1 TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS ÉS AJÁNLÁSOK A Codex Alimentarius Bizottság CAC/RCP sz. gyakorlati útmutatója a gabonákban a mikotoxin-szennyezés megelőzésére és csökkentésére, ideértve az ochratoxin-a-ról, a zearalenonról, a fumonizinekről és a trichotecénekről szóló mellékleteket A Bizottság 2003/100/EK Irányelve a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról A Bizottság 2006/576/EK Ajánlása a a deoxinivalenol, a zearalenon, az ochratoxin-a, a T- 2, a HT-2 és a fumonizinek állati takarmányozásra szánt termékekben való előfordulásáról A Bizottság 2006/583/EK Ajánlása a gabonákban és gabonakészítményekben a Fusarium-toxin-szennyezés megelőzéséről és csökkentéséről A Bizottság 2006/1881/EK Rendelete az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról A Bizottság 2006/401/EK Rendelete az élelmiszerek mikotoxintartalmának hatósági ellenőrzéséhez használandó mintavételi és elemzési módszerek megállapításáról Európai útmutató a gabona-, olajosmag- és fehérjenövények betakarításakor, tárolásakor, szállításakor, valamint értékesítésekor követendő higiéniai eljárásokról 10.2 HONLAPOK Útmutató a gabonafélék mikotoxin mintavételezéséhez ochratoxin A, Fuzárium toxinok, aflatoxinok patulin, 30

34 10.3 TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK Aldred D and Magan N (2004) Prevention strategies for trichothecenes. Toxicology Letters, volume 153:page Audenaert K, Callewaert E, Höfte M, De Saeger S and Haesaert G (2010) Hydrogen peroxide induced by the fungicide prothioconazole triggers deoxynivalenol (DON) production by Fusarium graminearum. BMC Microbiology, volume 10:page Audenaert K, Landschoot S, Vanheule A, Waegeman W, De Baets B and Haesaert G (2011) Impact of Fungicide Timing on the Composition of the Fusarium Head Blight Disease Complex and the Presence of deoxynivalenol (DON) in Wheat. In Thajuddin N. (ed) Fungicides-Benecial and Harmfull Aspects, page InTech. Awad WA, Ghareeb K, Bohm J and Zentek J (2010) Decontamination and detoxification strategies for the Fusarium mycotoxin deoxynivalenol in animal feed and the effectiveness of microbial degradation. Food Additives and Contaminants Part A, volume 27:page Bai GH and Shaner G (2004) Management and resistance in wheat and barley to Fusarium head blight. Annual Review of Phytopathology, volume 42:page Brennan JM, Leonard G, Fagan B, Cooke BM, Ritieni A, Ferracane R, Nicholson P, Simpson D, Thomsett M and Doohan F M (2007) Comparison of commercial European wheat cultivars to Fusarium infection of head and seedling tissue. Plant Pathology, volume 56:page Bryden WL (2007) Mycotoxins in the food chain: human health implications. Asia Pacific Journal of Clinical Nutrition, volume 16(suppl1):page Champeil A, Doré T and Fourbet JF (2004) Fusarium head blight: epidemiological origin of the effects of cultural practices on head blight attacks and the production of mycotoxins by Fusarium in wheat grains. Plant Science, volume 166:page Dalié DKD, Deschamps AM and Richard-Forget F (2010) Lactic acid bacteria Potential for control of mould growth and mycotoxins: A review. Food Control, volume 21:page Edwards SG (2004) Influence of agricultural practices on Fusarium infection of cereals and subsequent contamination of grain by trichothecene mycotoxins. Toxicology Letters, volume 153:page Edwards SG and Godley NP (2010) Reduction of Fusarium head blight and deoxynivalenol in wheat with early fungicide applications of prothioconazole. Food Additives and Contaminants, volume 25:page Fung F and Clark RF (2004) Health effects of mycotoxins: a toxicological overview. Journal of Toxicology, Clinical Toxicology, volume 42:page

35 Jard G, Liboz T, Mathieu F, Guyonvarc h A and Lebrihi A (2011) Review of mycotoxin reduction in food and feed: from prevention in the field to detoxification by adsorption or transformation. Food Additives and Contaminants Part A, volume 28:page Jestoi M (2008) Emerging Fusarium mycotoxins fusaproliferin, beauvericin, enniatins and moniliformin A review. Critical Reviews in Food Science and Nutrition, volume 48:page Jouany JP (2007) Methods for preventing, decontaminating and minimizing the toxicity of mycotoxins in feed. Animal Feed Science and Technology, volume 137:page Kabak B, Dobson ADW and Var I (2006) Strategies to prevent mycotoxin contamination of food and animal feed: a review. Critical Reviews in Food Science and Nutrition, volume 46:page Koch H-J, Pringas C and Maerlaender B (2006) Evaluation of environmental and management effects on Fusarium head blight infection and deoxynivalenol concentration in the grain of winter wheat. European Journal of Agronomy, volume 24:page Landschoot S, Audenaert K, Waegeman W, Pycke B, Bekaert B, De Baets B and Haesaert G (2011) Connection between primary Fusarium inoculum on gramineous weeds, crop residues and soil samples and the final population on wheat ears in Flanders, Belgium. Crop Protection, volume 30:page Landschoot S, Waegeman W, Audenaert K, De Baets B and Haesaert G (2012a) An empirical analysis of explanatory variables affecting Fusarium head blight infection and deoxynivalenol content in wheat. Journal of Plant Pathology, volume 94:page Landschoot S, Waegeman W, Audenaert K, De Baets B and Haesaert G (2012b) Towards a reliable evaluation of forecasting systems for plant diseases: a case study of Fusarium head blight. Plant Disease, volume 96:page Leonard K J and Bushnell WR (2003) Fusarium Head Blight of Wheat and Barley. APS Press, St. Paul, Minnesota. 512p. McCormick SP, Stanley AM, Stover NA and Alexander NJ (2011) Trichothecenes: from simple to complex mycotoxins. Toxins, volume 3:page Mesterházy A, Tóth B, Varga M, Bartók T, Szabó-Hevér A, Farády A and Lehoczki-Krsjak S (2011) Role of fungicides, application of nozzle types, and the resistance level of wheat varieties in the control of Fusarium head blight and deoxynivalenol. Toxins, volume 3:page

36 Monbaliu S, Van Poucke C, Detavernier C, Dumoulin F, Van De Velde M, Schoeters E, Van Dyck S, Averkieva O, Van Peteghem C and De Saeger S (2010) Occurrence of Mycotoxins in Feed as Analyzed by a Multi-Mycotoxin LC-MS/MS Method. Journal of Agricultural and Food Chemistry, volume 58:page Moss MO and Thrane U (2004) Fusarium taxonomy with relation to trichothecene formation. Toxicology Letters, volume 153: page Pestka JJ (2007) Deoxynivalenol: Toxicity, mechanisms and animal health risks. Animal Feed Science and Technology, volume 137:page Pestka JJ (2010) Deoxynivalenol: mechanisms of action, human exposure, and toxicological relevance. Archives of Toxicology, volume 84:page Richard JL (2007) Some major mycotoxins and their mycotoxicoses an overview. International Journal of Food Microbiology, volume 119:page Schrodter R (2004) Influence of harvest and storage conditions on trichothecenes levels in various cereals. Toxicology Letters, volume 153:page Streit E, Schatzmayr G, Tassis P, Tzika E, Marin D, Taranu I, Tabuc C, Nicolau A, Aprodu I, Puel O and Oswald IP (2012) Current situation of mycotoxin contamination and cooccurrence in animal feed--focus on Europe. Toxins, volume 4:page Turner NW, Subrahmanyam S and Piletsky SA (2009) Analytical methods for determination of mycotoxins: a review. Analytica Chimica Acta, volume 632:page van Egmond HP, Schothorst RC and Jonker MA (2007) Regulations relating to mycotoxins in food: perspectives in a global and European context. Analytical and Bioanalytical Chemistry, volume 389:page Vogelgsang S, Hecker A, Musa T, Dorn B and Forrer HR (2011) On-farm experiments over five years in a grain maize - winter wheat rotation: effect of maize residue treatments on Fusarium graminearum infection and deoxynivalenol contamination in wheat. Mycotoxin Research, volume 27:page Voss KA, Smith GW and Haschek WM (2007) Fumonisins: Toxicokinetics, mechanism of action and toxicity. Animal Feed Science and Technology, volume 137:page Xu X-M, Monger W, Ritieni A and Nicholson P (2007a) Effect of temperature and duration of wetness during initial infection periods on disease development, fungal biomass and mycotoxin concentrations on wheat inoculated with single, or combinations of, Fusarium species. Plant Pathology, volume 56: page Xu X-M, Nicholson P and Ritieni A (2007b) Effects of fungal interactions among Fusarium head blight pathogens on disease development and mycotoxin accumulation. International Journal of Food Microbiology, volume 119:page

37 Xu X-M, Parry DW, Nicholson P, Thomsett MA, Simpson D, Edwards S, Cooke BM, Doohan FM, Brennan JM, Moretti A, Tocco G, Mule G, Hornok L, Giczey G and Tatnell J (2005) Predominance and association of pathogenic fungi causing Fusarium ear blight in wheat in four European countries. European Journal of Plant Pathology, volume 112:page Yoshida M, Nakajima T, Tomimura K, Suzuki F, Arai M and Miyasaka A (2012) Effect of the timing of fungicide application on Fusarium head blight and mycotoxin contamination in wheat. Plant Disease, volume 96:page Zinedine A, Soriano JM, Molto JC and Manes J (2007) Review on the toxicity, occurrence, metabolism, detoxification, regulations and intake of zearalenone: an oestrogenic mycotoxin. Food and Chemical Toxicology, volume 45:page A MYCOHUNT projekt az Európai Bizottság 7. Keretprogramjának (FP7) társfinanszírozásában, a Research for the Benefit of SME-s támogatási rendszer keretében valósult meg ( sz. Támogatási Szerződés) 34

SZEMES TERMÉNYEK MIKOTOXIN HELYZETE A MINŐSÉGVIZSGÁLÓ SZEMSZÖGÉBŐL. Gödöllő, 2011. március 10.

SZEMES TERMÉNYEK MIKOTOXIN HELYZETE A MINŐSÉGVIZSGÁLÓ SZEMSZÖGÉBŐL. Gödöllő, 2011. március 10. SZEMES TERMÉNYEK MIKOTOXIN HELYZETE A MINŐSÉGVIZSGÁLÓ SZEMSZÖGÉBŐL Gödöllő, 2011. március 10. Amit a Gabona Controlról tudni érdemes A CONCORDIA Zrt. része (Minőségellenőrzési Igazgatósága) 1990-ben alakult

Részletesebben

Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei

Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei 0 Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei Szerkesztette: Szeitzné Szabó Mária A kiadvány készítésében közreműködött: Ambrus Árpád Cseh Júlia Hámos András Szerleticsné

Részletesebben

A BIZOTTSÁG 856/2005/EK RENDELETE (2005. június 6.) a 466/2001/EK rendeletnek a Fusarium-toxinok tekintetében történő módosításáról

A BIZOTTSÁG 856/2005/EK RENDELETE (2005. június 6.) a 466/2001/EK rendeletnek a Fusarium-toxinok tekintetében történő módosításáról 2005.6.7. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 143/3 A BIZOTTSÁG 856/2005/EK RENDELETE (2005. június 6.) a 466/2001/EK rendeletnek a Fusarium-toxinok tekintetében történő módosításáról (EGT vonatkozású szöveg)

Részletesebben

A BAROMFI FONTOSABB MYCOTOXICOSISAINAK KLINIKO PATOLÓGIÁJA (Irodalmi adatok és aktuális vizsgálatok)

A BAROMFI FONTOSABB MYCOTOXICOSISAINAK KLINIKO PATOLÓGIÁJA (Irodalmi adatok és aktuális vizsgálatok) A BAROMFI FONTOSABB MYCOTOXICOSISAINAK KLINIKO PATOLÓGIÁJA (Irodalmi adatok és aktuális vizsgálatok) Glávits Róbert, Ivanics Éva, Fazekas Béla, Ványi András MGSZH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság

Részletesebben

A mikotoxinok elleni védekezés a Bonafarm csoportnál 2011.03.10. Kádár Péter

A mikotoxinok elleni védekezés a Bonafarm csoportnál 2011.03.10. Kádár Péter A mikotoxinok elleni védekezés a Bonafarm csoportnál 2011.03.10. Kádár Péter Bonafarm csoport márkái, Bóly Zrt., Dalmand Zrt. Bonafarm csoport takarmány ágazat Takarmány előállítás: 5 telephely 14 gyártóvonal

Részletesebben

Toxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok

Toxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok Toxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok Székesfehérvár Debrecen 2013. 05.15-16. Magyar Kukorica Klub Egyesület 1 Hivatkozások Szakcikk idézet: Agro Napló (Dr Mesterhézy Ákos) Történeti és szakmai részek:

Részletesebben

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan

Részletesebben

Dr. Kriszt Balázs tanszékvezető egyetemi docens

Dr. Kriszt Balázs tanszékvezető egyetemi docens Dr. Kriszt Balázs tanszékvezető egyetemi docens Élelmiszerek, takarmányok mintavétele aflatoxin-vizsgálatokra, a mikotoxinok bevitele az állati szervezetbe a takarmányokon keresztül Szipola Ilona Élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

A MIKOTOXINOK JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN

A MIKOTOXINOK JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN A MIKTXINK JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN Dr. Bartók Tibor DSc Fumizol Kft., SZTE MK Élelmiszermérnöki Intézet Szeged Hévíz, 2016.01.13. A mikotoxinok a mikroszkópikus gombák másodlagos (szekunder)

Részletesebben

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11. A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó

Részletesebben

A fuzárium toxinok hatása az állati szervezetre. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék Gödöllő

A fuzárium toxinok hatása az állati szervezetre. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék Gödöllő A fuzárium toxinok hatása az állati szervezetre Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék Gödöllő FUSARIUM MIKOTOXINOK CSOPORTOSÍTÁSA FŐHATÁSUK ALAPJÁN FŐHATÁS MIKOTOXIN FONTOSABB GOMBÁK

Részletesebben

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés

Részletesebben

Toxintermelő gombákkal szembeni ellenállóság és toxinszennyezés kukoricában, kiemelten az A. flavus-ra és az aflatoxinokra

Toxintermelő gombákkal szembeni ellenállóság és toxinszennyezés kukoricában, kiemelten az A. flavus-ra és az aflatoxinokra Toxintermelő gombákkal szembeni ellenállóság és toxinszennyezés kukoricában, kiemelten az A. flavus-ra és az aflatoxinokra Mesterházy Ákos 1, Tóth Beáta 1, Toldi Éva 1, Varga Mónika 1, Varga János 2 Gabonakutató

Részletesebben

Őszi sörárpa termesztéstechnológia

Őszi sörárpa termesztéstechnológia Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. szakmai anyag Őszi sörárpa termesztéstechnológia 1. A vetés ideje Fontos a vetés időpontjának meghatározása, optimális periódusnak mondható az október 10-20. között, nem

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,

Részletesebben

Mikotoxin előadások áttekintése

Mikotoxin előadások áttekintése Mikotoxin előadások áttekintése Dr. Jakab Gábor BIOMIN Magyarország Kft. Dél-Afrika Mycotoxin Survey 2015: Több mint 380 mikotoxin és gomba-metabolit vizsgálata Áttekintés I: Mycotoxinok II: A Multi-mikotoxin

Részletesebben

A FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?)

A FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?) A FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?) Lásztity Radomír Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszék

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és

Részletesebben

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Dr. Koppány György VITAFORT ZRT BEVEZETÉS A BIOÜZEMANYAG CÉLÚ ALKOHOLGYÁRTÁS ALAPANYAGAI A MAGAS SZÉNHIDRÁT TARTALMÚ NÖVÉNYI

Részletesebben

Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei

Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei 0 Bevezető A növények és terményeik penészgombával történő fertőződése a mezőgazdaság régről ismert problémája. A különböző

Részletesebben

E szabvány tárgya a takarmányozási célra forgalomba hozott, biológiailag érett száraz, morzsolt kukorica.

E szabvány tárgya a takarmányozási célra forgalomba hozott, biológiailag érett száraz, morzsolt kukorica. Morzsolt kukorica takarmányozási célra MSZ 12540 Shelled maize for animal feeding E szabvány tárgya a takarmányozási célra forgalomba hozott, biológiailag érett száraz, morzsolt kukorica. 1. Fogalommeghatározások

Részletesebben

Új lehetőség a szarvas arha takar á ok to i sze ezettségé ek sökke tésére! A huminsavak áldásos hatásai a gombatoxinokkal szemben.

Új lehetőség a szarvas arha takar á ok to i sze ezettségé ek sökke tésére! A huminsavak áldásos hatásai a gombatoxinokkal szemben. Új lehetőség a szarvas arha takar á ok to i sze ezettségé ek sökke tésére! A huminsavak áldásos hatásai a gombatoxinokkal szemben. Írta: Molnár Dániel Jele leg az ágazatot legi ká fe egető veszél a - nedves-párás

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 234/35 (2006/583/EK)

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 234/35 (2006/583/EK) 2006.8.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 234/35 A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2006. augusztus 17.) a gabonákban és gabonakészítményekben a Fusarium-toxin-szennyezés megelőzéséről és csökkentéséről (EGT vonatkozású

Részletesebben

Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei

Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei 0 Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei Szerkesztette: Szeitzné Szabó Mária A kiadvány készítésében közreműködött: Ambrus Árpád Cseh Júlia Hámos András Szerleticsné

Részletesebben

Mycotoxinok kártétele / Témadokumentáció/

Mycotoxinok kártétele / Témadokumentáció/ Mycotoxinok kártétele / Témadokumentáció/ A témadokumentáció elkészítéséhez a vonatkozó szakirodalom, többek között a MOÁE / Magyar Országos Állatorvos Egyesület / Baromfiegészségügyi Társaság 2011. márciusi

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 290/29

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 290/29 2006.10.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 290/29 A BIZOTTSÁG 1572/2006/EK RENDELETE (2006. október 18.) a gabonafélék intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról,

Részletesebben

A HACCP minőségbiztosítási rendszer

A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem

Részletesebben

Új zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből. csontszén szilárd fermentációjával (HU A2-2016)

Új zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből. csontszén szilárd fermentációjával (HU A2-2016) Új zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből előállított magas foszfor tartalmú csontszén szilárd fermentációjával (HU09-0114-A2-2016) Edward Someus, Terra Humana Ltd. 2016.Szeptember

Részletesebben

LEHETŐSÉGEK A TAKARMÁNYNÖVÉNYEK ÉS A TAKARMÁNYOK MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE

LEHETŐSÉGEK A TAKARMÁNYNÖVÉNYEK ÉS A TAKARMÁNYOK MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE LEHETŐSÉGEK A TAKARMÁNYNÖVÉNYEK ÉS A TAKARMÁNYOK MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE MÉZES MIKLÓS Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék Gödöllő Mikotoxin hisztéria okai Intenzívebb termelés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Mezőgazdasági munkás moduljai

Mezőgazdasági munkás moduljai Mezőgazdasági munkás moduljai 971. Az Állattartás megnevezésű, 10997-12 azonosító számú szakmai Takarmányt érzékszervvel minősít, mintát vesz Takarmányadagot állít össze Takarmányt kioszt, itat, állatot

Részletesebben

Beszámoló Az Élelmiszer Szennyezőanyagok Kódex Alimentarius Szakbizottság (CCCF, Codex Committee on Contaminants in Food) 6.

Beszámoló Az Élelmiszer Szennyezőanyagok Kódex Alimentarius Szakbizottság (CCCF, Codex Committee on Contaminants in Food) 6. Beszámoló Az Élelmiszer Szennyezőanyagok Kódex Alimentarius Szakbizottság (CCCF, Codex Committee on Contaminants in Food) 6. üléséről 2012. március 26 30. Maastricht, Hollandia I. Bevezető Az Élelmiszer

Részletesebben

Fuzárium toxinok egyidejű vizsgálati lehetőségei HPLC-MS technikával

Fuzárium toxinok egyidejű vizsgálati lehetőségei HPLC-MS technikával Debreczeni L., Schill J., Kereszturi J. Nemzeti Élelmiszerlánc biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Takarmányvizsgáló Nemzeti Referencia Laboratórium Budapest Fuzárium toxinok

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága A kalászos gabonák 2005. évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon Veszprém 2005. október Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,

Részletesebben

Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr.

Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr. Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr. László Péter Éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági

Részletesebben

A bal oldali kezeletlen állomány, a jobb oldali Trifenderrel kezelt.

A bal oldali kezeletlen állomány, a jobb oldali Trifenderrel kezelt. A Trifender alkalmazása a burgonyában. Készítette: Osváth Zoltán email:osvathz@enternet.hu A Trifender egy hiper parazita gomba, amely készítmény a Trihoderma asperellum gomba egy agresszív törzsét tartalmazza.

Részletesebben

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék

Részletesebben

BÕVÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

BÕVÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület BÕVÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT-1-1029/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Cargill Magyarország Kereskedelmi Zrt. Központi Laboratórium (7400 Kaposvár,

Részletesebben

Kiváló Nagyon jó Jó Elfogadható Gyenge

Kiváló Nagyon jó Jó Elfogadható Gyenge DEKALB HÍRLEVÉL 2012.08.02. 2012/10. Szám A repcék télállósága A repcék betegség ellenálló képessége Hasznos információk Árutőzsdei információk Agrometeorológia Szaktanácsadás www.monsanto.hu Télállóság

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de

Részletesebben

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,

Részletesebben

Quick Scan Forgalomban lévő csíkok: GMO Mikotoxinok: Előny: Gyors: Rugalmas:

Quick Scan Forgalomban lévő csíkok: GMO Mikotoxinok: Előny: Gyors: Rugalmas: Quick Scan Magasan flexibilis és pontos teszt csík leolvasó rendszer, mely lehetővé teszi, hogy a gabona vásárlók meghatározhassák a mikotoxin és GMO mennyiségi értékeket egy nyomon követhető rendszer

Részletesebben

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL XIX. évfolyam, 7. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. november 24-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról

Részletesebben

Termékeink az alábbi felhasználási területekre: Klíma/környezet Élelmiszer Bioenergia Anyag Épület Papír

Termékeink az alábbi felhasználási területekre: Klíma/környezet Élelmiszer Bioenergia Anyag Épület Papír Az Eurochrom bemutatja a levegő- és anyagnedvesség mérő műszerek legújabb generációját. A felhasználók és a vevők igényei ugyanúgy realizálódtak, mint ahogyan azok a funkciók, melyek eddig a nedvességmérőkre

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:

Részletesebben

A HACCP rendszer fő részei

A HACCP rendszer fő részei A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem kis mértékben az űrutazásokhoz szükséges

Részletesebben

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Bemutatkozás Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési

Részletesebben

A NÖVÉNYVÉDELMI SZABÁLYOZÁS AKTUALITÁSAI

A NÖVÉNYVÉDELMI SZABÁLYOZÁS AKTUALITÁSAI A NÖVÉNYVÉDELMI SZABÁLYOZÁS AKTUALITÁSAI Gábriel Géza Igazgatóhelyettes, NÉBIH NTAI 2014. február 05. Növényvédelmi Cselekvési Terv 2009/128/EK irányelv a peszticidek fenntartható használatáról (5) Ezen

Részletesebben

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi

Részletesebben

SUPER STOP BROT 60 Szisztémikus szer 2015-ös évjárat www.pamena.com

SUPER STOP BROT 60 Szisztémikus szer 2015-ös évjárat www.pamena.com Szisztémikus szer 2015-ös évjárat www.pamena.com Gépesített dohány Maleinsav hidrazid kálium só formában 80% p/p, amely egyenértékű a 60% p/p maleinsav hidraziddal. Vízben oldódó por (SP) vízben oldódó

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. BŐVÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. BŐVÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület BŐVÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1029/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Cargill Magyarország Kereskedelmi Zrt. Központi Laboratórium (7400 Kaposvár,

Részletesebben

Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft.

Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft. Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft. Mi a bárány-kokcidiózis? Kórokozó Eimeria spp. Kórokozóképes ség E. ovinoidalis +++ E. crandallis +/++ E.

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

Az élelmiszerek tartósítása. Dr. Buzás Gizella Áruismeret bolti eladóknak című könyve alapján összeállította Friedrichné Irmai Tünde

Az élelmiszerek tartósítása. Dr. Buzás Gizella Áruismeret bolti eladóknak című könyve alapján összeállította Friedrichné Irmai Tünde Az élelmiszerek tartósítása Dr. Buzás Gizella Áruismeret bolti eladóknak című könyve alapján összeállította Friedrichné Irmai Tünde https://prezi.com/vht6rdoxwqf_/azelelmiszerek-valtozasa-es-a-tartositasieljarasok/

Részletesebben

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. 1. számú melléklet (Forrás: K.B) TEMATIKUS TERV Téma: Az őszi búza termesztése. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. Nevelési

Részletesebben

VI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év

VI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év VI. évfolyam, 2. szám 215 Statisztikai Jelentések FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA 214. év Főbb termények és termékek alakulása Főbb termények és termékek alakulása VI. évfolyam, 2. szám 215

Részletesebben

www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme

www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme A ribiszke és a köszméte termesztése során évről-évre jelentős gazdasági kárt okoznak a lisztharmat a lombozat fertőzésével és a különböző levéltetű fajok

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

A kalászosok betegségei

A kalászosok betegségei A kalászosok betegségei gei 1 Gabona (fűfélék) lisztharmata Kórokozó: Erysiphe graminis f.sp. tritici (A) syn.: Blumeria graminis f.sp. tritici Gazdanövények: Búza Egyes fűfélék 2 Gabona (fűfélék) lisztharmata

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

Mikotoxin csökkentés a gabonatárolásban. Feldolgozási technológiák a jobb élelmiszer- és takarmánybiztonságért.

Mikotoxin csökkentés a gabonatárolásban. Feldolgozási technológiák a jobb élelmiszer- és takarmánybiztonságért. Mikotoxin csökkentés a gabonatárolásban. Feldolgozási technológiák a jobb élelmiszer- és takarmánybiztonságért. Optimalizált gabonatárolás. A nagyobb élelmiszer-biztonságért. Az anyarozs magas toxicitási

Részletesebben

1. A pályázó adatai. 2. A pályázat rövid címe: ProSid TM MI 700, az új generációs, korróziómentes propionsavas szemesgabonatartósító

1. A pályázó adatai. 2. A pályázat rövid címe: ProSid TM MI 700, az új generációs, korróziómentes propionsavas szemesgabonatartósító " M a g y a r Á l l a t t e n y é s z t é s é r t T e r m é k d í j P á l y á z a t 2 0" 1 5 P á l y á z a t i k a t e g ó r i a: I. A g r á- ir n f o r m a t i k a, T a r t á s t e c h n o l ó g i a é

Részletesebben

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2012. augusztus 9.)

Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2012. augusztus 9.) Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2012. augusztus 9.) Nagykőrös-Cegléd-Monor-Kecel-Lőrinci térségére Kiadva: 2012.08.09. 12:00-kor. Érvényes: 2012.08.16-ig. Várható frissítés: 2012.08.16. 12:00-kor.

Részletesebben

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok ÉLELEM ÚTJÁN TERJEDŐ MEGBETEGEDÉSEK = elfogyasztott ételben, italban levő mérgező hatású anyag (mikroorganizmus, mérgező növény, vegyi anyag) okoz Jellemzői: rövid lappangási idő heveny, robbanásszerű

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 337/51

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 337/51 2005.12.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 337/51 A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2005. december 14.) a 95/53/EK tanácsi rendelettel összhangban a takarmányozás 2006. évi hatósági ellenőrzésére irányuló koordinált

Részletesebben

Nº c d e f Ellenőrzési pontok Szint Igen Nem N/A Indoklás. Kevésbé jelentős kötelezettség

Nº c d e f Ellenőrzési pontok Szint Igen Nem N/A Indoklás. Kevésbé jelentős kötelezettség Oldal: 1 / 7 FV Nº c d e f Ellenőrzési pontok Szint Igen Nem N/A Indoklás ZÖLDSÉG - GYÜMÖLCS FV. 1 SZAPORÍTÓANYAG FV. 1. 1 A fajta és alany megválasztása Tudatában van-e a termelő a hatékony gazdálkodás

Részletesebben

Logisztika és minőségügy a zöldség-gyümölcs kereskedelemben

Logisztika és minőségügy a zöldség-gyümölcs kereskedelemben Logisztika és minőségügy a zöldség-gyümölcs kereskedelemben Szállítmányozás 1 Szállítmányozás Áru továbbítása Minőség megőrzése Q U A L I T R A N S Szárazföldi Közúti Szállítási módok 2 3 Szállítási módok

Részletesebben

86/2006. (XII. 23.) FVM rendelet

86/2006. (XII. 23.) FVM rendelet 86/2006. (XII. 23.) FVM rendelet a géntechnológiával módosított, a hagyományos, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények egymás mellett folytatott termesztéséről A géntechnológiai tevékenységről

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ I. TESZTFELADATOK Egyszerű választás D Négyféle asszociáció 1. D 2. B 3. C 4. B 5. A Ötféle asszociáció

Részletesebben

Élelmiszerek. mikroszennyezőinek. inek DR. EKE ZSUZSANNA. Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratórium. ALKÍMIA MA november 5.

Élelmiszerek. mikroszennyezőinek. inek DR. EKE ZSUZSANNA. Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratórium. ALKÍMIA MA november 5. Élelmiszerek mikroszennyezőinek inek nyomában DR. EKE ZSUZSANNA Elválasztástechnikai Kutató és ktató Laboratórium ALKÍMIA MA 2009. november 5. Kémiai veszélyt lytényezők Természetesen előforduló mérgek

Részletesebben

Éves Jelentés 2010. A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről

Éves Jelentés 2010. A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről Éves Jelentés 2010 A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről Budapest, 2011 május 24.... Kovács Dóra ügyvezető 1. Partnereink számának alakulása

Részletesebben

www.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme

www.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme www.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme Fusilade Forte Az első és ma is egyik leghatékonyabb szuperszelektív posztemergens egyszikű irtó a Fusilade Forte. A legjobb hatás a gyomok intenzív

Részletesebben

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú

Részletesebben

HIGIÉNIAI AUDITÁLÁS. etterembiztonsagert.hu. étterem I hotel I közétkeztetés I catering

HIGIÉNIAI AUDITÁLÁS. etterembiztonsagert.hu. étterem I hotel I közétkeztetés I catering HIGIÉNIAI AUDITÁLÁS etterembiztonsagert.hu étterem I hotel I közétkeztetés I catering NYUGTALANÍTÓ KÉRDÉSEK Biztonságos az étel, amit a szolgáltató kínál Önnek? BIZTONSÁGBAN VAN? Élelmiszerbiztonsági előírásoknak

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP Készült a 2001/58/EU előírások alapján. I A gyártó és a termék

BIZTONSÁGI ADATLAP Készült a 2001/58/EU előírások alapján. I A gyártó és a termék Oldal 1/ 5 Kerr Italia SpA BIZTONSÁGI ADATLAP Készült a 2001/58/EU előírások alapján Termék neve: Temp Bond NE akcelerátor I A gyártó és a termék Vizsgálatok időpontja: 2003 Március Gyártó neve: Kerr Italia

Részletesebben

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 1 5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 07/2009:50205 javított 6.5 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET Az állatgyógyászati célra szánt immunológiai gyógyszerek

Részletesebben

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű

Részletesebben

ŐSZI BÚZA FUSARIUM FERTŐZÖTTSÉGÉNEK ÉS MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Veres Edina Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen

ŐSZI BÚZA FUSARIUM FERTŐZÖTTSÉGÉNEK ÉS MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Veres Edina Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen ŐSZI BÚZA FUSARIUM FERTŐZÖTTSÉGÉNEK ÉS MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Veres Edina Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen A búzakalászt és szemet károsító szántóföldi betegségei közül ma Magyarországon

Részletesebben

Legionella baktériumok előfordulása természetes és mesterséges vízi környezetekben, monitorozás

Legionella baktériumok előfordulása természetes és mesterséges vízi környezetekben, monitorozás Legionella baktériumok előfordulása természetes és mesterséges vízi környezetekben, monitorozás Mintavételi helyek kiválasztása vízből és levegőből Reskóné Dr. Nagy Mária KVI-Plusz Kft. Legionella új közegészségügyi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

BROJLER. Teljesítménymutatók. An Aviagen Brand

BROJLER. Teljesítménymutatók. An Aviagen Brand BROJLER 308 Teljesítménymutatók An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 308 Brojler teljesítmény mutatóit tartalmazza, és a Ross Brojler Tartástechnológiai kézikönyvvel együtt használandó. Teljesítmény

Részletesebben

Átál ás - Conversion

Átál ás - Conversion Átállás - Conversion Kezdeti lépések megismerni az ökológiai gazdálkodás szabályait általános szabályok, szemlélet rendeletek EU 2092/91, 1804/1999 (140/1999, 2/2000, 82/2002) tápanyag gazdálkodás talajművelés

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről,

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

DEKALB HÍRLEVÉL 2012.06.01. 2012/07. szám. Dekalb repce Akadémia. Müller Gábor. Repce állományszárítás Roundup Mega használatával.

DEKALB HÍRLEVÉL 2012.06.01. 2012/07. szám. Dekalb repce Akadémia. Müller Gábor. Repce állományszárítás Roundup Mega használatával. DEKALB HÍRLEVÉL 2012.06.01. 2012/07. szám Dekalb repce Akadémia Müller Gábor Repce állományszárítás Roundup Mega használatával Czepó Mihály Hasznos információk Árutőzsdei információk Agrometeorológia Szaktanácsadás

Részletesebben

TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Gyakorlat áttekintése Tej és tejtermékek előállításának jó higiéniai gyakorlata Vonatkozó jogszabályok

Részletesebben

VeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat

VeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat VeyFo VeyFo Jungtier - Oral Mulgat Különleges táplálási igényeket kielégítő/diétás/ kiegészítő takarmány borjak, malacok, bárányok, kecskegidák és kutyák részére Használati utasítás Trimetox 240 oldat

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus /78 számú előírás

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus /78 számú előírás MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 3-1-2003/78 számú előírás Mintavételi és vizsgálati módszerek az élelmiszerekben lévő patulin mennyiségének hatósági ellenőrzésére Sampling methods

Részletesebben

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA 854/2004/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSÉNEK MEGSZERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

Részletesebben

Mennyi D-vitamint ajánlott szedni? ÉRTHETŐEN, HASZNÁLHATÓ TÁBLÁZATTAL!

Mennyi D-vitamint ajánlott szedni? ÉRTHETŐEN, HASZNÁLHATÓ TÁBLÁZATTAL! Mennyi D-vitamint ajánlott szedni? ÉRTHETŐEN, HASZNÁLHATÓ TÁBLÁZATTAL! Az influenza ellen nem a C-, hanem a D-vitamin véd. A magyarok több mint 90 százaléka azonban tél végére D-vitaminhiányos. A tél végére

Részletesebben

RENDELETEK. 2012.3.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 77/1. (Nem jogalkotási aktusok)

RENDELETEK. 2012.3.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 77/1. (Nem jogalkotási aktusok) 2012.3.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 77/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 225/2012/EU RENDELETE (2012. március 15.) a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II.

Részletesebben

gei Kép: internet Fotó: internet

gei Kép: internet Fotó: internet A keresztes virágúak betegségei gei Kép: internet Fotó: internet 1 Káposztafélék gyökérgolyválya (Kertész) Plasmodiophora brassicae (Protozoa) Gazdanövények: Keresztesek, pl.: Repce Retek Torma Karalábé,

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

AZ ÁTI DEPO KÖZRAKTÁROZÁSI ZRT. ÁRUMINİSÍTÉSI, ÉS ÁRUÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT

AZ ÁTI DEPO KÖZRAKTÁROZÁSI ZRT. ÁRUMINİSÍTÉSI, ÉS ÁRUÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ ÁTI DEPO KÖZRAKTÁROZÁSI ZRT. ÁRUMINİSÍTÉSI, ÉS ÁRUÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2008. december 10-tıl 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A jelen szabályzat a ÁTI DEPO Közraktározási Zrt. (továbbiakban: Közraktár)

Részletesebben

A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok

A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok Rónai Anna növényvédelmi mérnökszakértő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú ATHOS TM.

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár

Részletesebben

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II.

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II. Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II. Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. október 2. Egyéves növény termesztési ciklusa Elővetemény

Részletesebben