LLL STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE. Egy osztrák szlovák magyar projekt tanulságai LLL STRATÉGIÁK

Átírás

1 LLL STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE Egy osztrák szlovák magyar projekt tanulságai LLL STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE Egy osztrák-szlovák-magyar projekt tanulságai 2011

2 A projekt bemutatása A Continuous Cross Border Improvement (CCBI) projekt három közép-európai EU tagállam (Ausztria, Magyarország, Szlovákia) partnerségi együttműködése azzal a céllal, hogy az egész életen át tartó tanulás nemzeti stratégiáihoz (National Lifelong Learning Strategy NLLS) kapcsolódó folyamataikat fejlesszék, és előmozdítsák ezek megvalósítását. A korábbi sikeres nemzetközi együttműködés folytatásaként a projekt az egész életen át tartó tanulás (Lifelong Learning LLL) legfontosabb témáira fókuszál, a partnerországok hazai sajátosságainak figyelembe vételével. impresszum Az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjának támogatásával LLP AT-KA1-KA1ECETB Jelen kiadvány a szerzők nézeteit tükrözi, és a benne található információk bármilyen módon történő felhasználásáért az Európai Bizottság nem tehető felelőssé. Steirische Volkswirtschaftliche Gesellschaft, Graz Graz, 2011 szerző: Borbély-Pecze Tibor Bors szerkesztette: Csesztregi Eszter kiadványszerkesztő: Baukó Bernadett kiadja: Tempus Közalapítvány, 2011 a kiadásért felel: Tordai Péter igazgató nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Tempus Közalapítvány 1093 Budapest, Lónyay utca 31. postacím: 1438 Budapest 70, Pf infóvonal: (06 1) info@tpf.hu internet: A partnerországok kiemelten fontosnak tartják a határokon átívelő együttműködéseket az LLL programok, folyamatok és irányvonalak tekintetében. A partner szervezetek olyan hálózatokat képviselnek, melyek felelősek a nemzeti LLL stratégiák fejlesztéséért és megvalósításáért az egyes országokban. A hálózatokat képviselő három partner szervezetet az oktatásért felelős minisztériumok is támogatják a projekt megvalósításában. A partnerek elkötelezettek a folyamatok intenzitásának növelése és elmélyítése iránt a nemzeti LLL stratégiák fő területein. Minden résztvevő ország meghatározott egy konkrét tématerületet, mely a nemzeti folyamataihoz illeszkedően érdeklődésének fókuszában áll. Magyarország a Szektorközi együttműködés nemzeti, regionális és helyi szinten, Szlovákia a Nem formális és informális tanulás elismerése, Ausztria pedig a Tanulói motiváció témát határozta meg. A partnerországok megállapodtak abban, hogy a három különböző témát egy átfogó eszköz, az életút-támogató pályaorientáció (Lifelong Guidance LLG) vonatkozásában vizsgálják. A projekt tevékenységei és eredményei a korábbi CBI-NLLS projekt eredményeire épültek, valamint kiemelt hangsúllyal vették figyelembe az európai és nemzeti ajánlásokat. Az egyes országok által bemutatott elindult, fejlesztés alatt álló vagy már megvalósult LLL stratégiákhoz kapcsolódó folyamatok sok szempontból hasonlóságot mutattak, de megmutatkoztak a különbségek is. A projekt egyik kulcseleme volt a legjobb példából való tanulás, melynek érdekében olyan országok szakértői kerültek bevonásra, amelyek a legsikeresebbek voltak az egyes LLL tématerületek megvalósításában. Az egymástól való tanulás és a tapasztalatok feldolgozása a projekt egyik legfontosabb eredménye. Mivel az egész életen át tartó tanulás stratégiái éppen úgy nem nélkülözhetik a távlati célkitűzéseket, mint a világosan megfogalmazott rövid és középtávú alapelveket, a CCBI-NLLS projekt egyik legfontosabb eredménye egy Stratégiai és operatív program (S.O.P.) ajánlás elkészítése minden egyes ország számára. A javaslat egyfelől tükrözi az általános szükségleteket és az LLL stratégia átfogó koncepcióját, beleértve az oktatás és képzés minden területét és szintjét, másfelől tartalmazza a koncepcióból következő legfontosabb célokat és kihívásokat az egyes partnerországok sajátosságainak megfelelően.

3 Határokon átívelő együttműködés a Nemzeti Egész Életen Át Tartó Tanulási Stratégiák fejlesztésének támogatására középpontban az életpálya tanácsadás (LLG) A három partnerország együttműködésével immáron második évét zárta az Európai Bizottság által is támogatott program, melynek keretében az egész életen át tartó tanulás tagállami stratégiáinak kölcsönös, az egyenrangú együttműködésen alapuló fejlesztése volt a cél. A projekt első szakaszában ( ) a három ország összehasonlító elemzést készített saját stratégiájáról. A magyar stratégiát 2005-ben, a szlovák stratégiát 2007-ben fogadták el, az osztrák stratégiát 2010 végén vagy 2011 elején, több éves társadalmi egyezetés után hagyják jóvá. Az első év eredményei után a második munkaévben ( ) a felek kifejezetten arra törekedtek, hogy egy átfogó keretet biztosító közös téma mentén, az egyes országok számára fontos kapcsolódó részterület kiemelésével folytassák a közös munkát. Az OECD és az Európai Unió vonatkozó szakpolitikai dokumentumai alapján így esett a választás az életpálya-tanácsadás, azaz az életút-támogató pályaorientáció témakörére, melynek rendszerét és szakpolitikájának kialakítási kérdéseit a 2008-as francia elnökség óta kezeli kiemelt prioritásként az Európai Uniós és a tagállamok. A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által kialakított állásfoglalás (2008. november 21.) a pályaorientációnak az egész életen át tartó tanulás stratégiáiba való fokozottabb integrálásáról című dokumentum négy prioritást jelölt ki a nemzeti és a közösségi LLG stratégia és szakpolitika megformálásához. Ezek az alábbiak: 1. Prioritási tengely: az életpályamenedzsment-készségek egész életen át tartó elsajátításának ösztönzése 2. Prioritási tengely: a pályaorientációs szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítése valamennyi polgár számára 3. Prioritási tengely: a pályaorientációs szolgáltatások minőségbiztosításának megteremtése 4. Prioritási tengely: a különböző nemzeti, regionális és helyi szereplők közötti koordináció és együttműködés ösztönzése Az állásfoglalás jelentősége, hogy az életpálya-tanácsadást az állampolgárok és a vállalatok mindegyike számára elérhető szolgáltatás mellett rendszerként és szakpolitikaként is meghatározza. Olyan rendszer kiépítését célozza meg, amely működésével lehetővé teszi az egész életen át tartó tanulásba történő többirányú és többszöri be és kilépést, minden európai uniós állampolgár számára elérhető és valós lehetőséggé továbbfejlesztve azt. Az életút-támogató pályaorientáció (LLG) mindhárom ország esetében központi eleme az egész életen át tartó tanulás stratégiájának. Miközben a tagállami LLL stratégiák kialakítására, implementációjára számos intézkedés történt, a stratégia részelemeinek megvalósításában számos szakpolitikai lépést kell még megtennie mindhárom országnak. Az életút-támogató pályaorientációs szakpolitika egyes részterületei mentén Magyarország a hálózatépítésre, koordinációra és kooperációra (állásfoglalás 3. prioritási tengely), Ausztria a tanulói motivációra (állásfoglalás 1. prioritási tengely), Szlovákia pedig az előzetes tudás beszámítására, a validáció rendszerének fejlesztésére és a pálya-tanácsadási szolgáltatások összeépítésére koncentrált (állásfoglalás 2. prioritási tengely). Az együttműködés eredményei: Mindhárom ország elkészítette saját Stratégiai Programját, amely összefoglalja a nemzeti életút-támogató pályaorientációs szolgáltató rendszer egészének lehetséges szerepeit. A stratégiai programokhoz olyan operatív programok kapcsolódnak, amelyek 3-5 éves távlatban e rendszer implementációjához szükséges lépéseket öszszegzik. Szinergiákat kerestünk és találtunk a tagállamokon belüli fejlesztések és az Egész életen át tartó tanulás program között. Magyar vonatkozásban ilyen az ESZA forrásból megvalósuló TÁMOP kiemelt program A pályaorientáció rendszerének és tartalmának fejlesztése címmel, valamint már lezárult korábbi nemzeti fejlesztéseket is feldolgoztunk (életpálya-építési készségek oktatásának kidolgozása a közoktatásban, a szakiskolai pályaorientáció fejlesztése, A nemzeti műhelybeszélgetések során helyzetértékelést készítettünk az életpálya-tanácsadás magyarországi rendszerének fejlesztésében érdekelt és érintett szervezetek képviselőinek bevonásával. 4 5 NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

4 Az életút-támogató pályaorientáció rendszerének bevezetése Magyarországon (TÁMOP Kiemelt program) Növekvő foglalkoztatottság Javuló ön- és pályaismeret Életpálya-tanácsadási szolgáltatások egyéni tanácsadás csoportos tanácsadás csoportos fejlesztés tematikus szakkörök elérő programok Munkaerő-piaci kereslet és kínálat közeledése Javuló elhelyezkedési esélyek Adekvát pálya- és képzésválasztás kérdőívek FIT mappák, filmek elégedettségmérés NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE Javuló versenyképesség Oktatási rendszer hatékonyabb működése Életpálya-építési kompetenciák fejlődése Nemzeti Pályaorientációs Portál Tanácsadók Virtuális Közössége Csökkenő szociális kiadások Életpályatanácsadás javuló szakmai színvonala Eszközfejlesztés Online fejlesztések Képzések pályaorientációs szakmai képzések a szakma mesterei kurzus Forrás: Borbély-Pecze Kovács Répáczki 2011, Az életút-támogató pályaorientáció rendszerének bevezetése Magyarországon ( in Új Munkapiac, FSZH) Milyen körülmények segítik / nehezítik az életpálya tanácsadási szolgáltatások megvalósulását? Megoldást segítő tényezők Lehetőség, mert a pályaorientációs szolgáltatás több helyen lesz elérhető Elérhetőbbé válik a szolgáltatás Szakemberek naprakész tudása, felkészültsége Pontos, friss, hiteles információk Fenntartható fi nanszírozás Tudatos, fi gyelemfelkeltő marketing, társadalmi PR Kompetencia határok felismerése Széleskörű együttműködés szakmák, intézmények között Ingyenesen elérhető szolgáltatások Akinél van motiváció, a pályatanácsadás jó eszköz a támogatásra A pályaismeret fejlesztésével a társadalmi esélyegyenlőség ügye kiszolgálható Egyén, tanácskérő saját erőforrásainak mobilizálása Hálózatosodás erőt ad a különböző kliens-igények kiszolgálására Közösségi, helyi erőforrások mobilizálhatóak Tanácsadók és tanácskérők közötti bizalmi kapcsolat Nehezítő tényezők Az életút-támogató pályaorientáció fogalma Magyarországon nem kellően ismert. Az egyes szektorok szóhasználata értelmezési keretei elétérőek. A közművelődés és a szociális szféra számára pedig új feladatokat jelent a bekapcsolódás egy új rendszerbe. Kapcsolatrendszer kialakítása a. új kapcsolatok kialakítása b. meglévő kapcsolatrendszer átalakítása Módszertani jártasság nehezen elérhető, hátrányos helyzetű kliensek elérésében Nem tiszták a kompetencia szintek Országos, helyi koordináció hiánya Egységes minőségű szolgáltatás biztosításának hiánya Lakosság ismerje a szolgáltatást Felhasználói motiváltság Objektív szempont: magyar munkahelyek hiánya ( millió foglalkoztatott 56,1%, 2011) Elérés nehézségei, tanácsadók mobilitásának hiánya (ue. tanácskérői mobilitás hiánya) Támogató mikrokörnyezet (család) hiánya Nehezen átjárható magyar oktatási rendszer Rigid magyar munkaerőpiac, kevéssé befogadó Kliensek passzivitása nehezen leküzdhető, elvárás az állami megoldásokra (paternalista szemlélet) A mai fenntartási és pályázati fi nanszírozás a valóságban nem támogatja a hálózatépítést és a fenntartást Városiasodás-elidegenedés Munkaadók kevéssé vonhatóak be a munkába, vagy csalóka elképzeléseik vannak a pályaorientációs tevékenységről 6 7

5 With the support of the Lifelong Learning Programme of the European Union Project n LLP AT-KA1-KA1ECETB This project has been funded with support from the European Commission. This publication [communication] reflects the views only of the author, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK HATÁROKON made ÁTÍVELŐ of the FEJLESZTÉSE information contained therein.