A BAPTISTA TEOLÓGIAI AKADÉMIÁN MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 A BAPTISTA TEOLÓGIAI AKADÉMIÁN MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 2007

2 PREAMBULUM A 100 éves hagyományokkal rendelkező Baptista Teológiai Akadémia tudományos és szellemi arculatát meghatározó alapítók és követőik kezdettől fogva törekedtek az oktatás minőségének kialakítására, megőrzésére és fejlesztésére. Ezt az igényt elsősorban a Szentírás állította eléjük megkerülhetetlen követelményként, de a mindenkori egyházi és társadalmi környezet kihívásaira is így igyekeztek reagálni. Erőfeszítéseik természetesen az adott kor tudományos megalapozottsági szintjén létezhettek a mai értelemben vett specifikus minőségbiztosítási rendszer hiányában. Ennek ellenére a partnerközpontúság és az eseti értékelések közvetlen visszacsatolásai a gyülekezeti közösség keretei között folyamatosan és aktuálisan megvalósultak. (Szeretetteljes intés, fegyelmezés, konzultációk a tanárokkal stb.) 1998-ban a Főiskolai Tanács a korábbi időszak vitathatatlan eredményeire építve megalkotta első minőségbiztosítási szabályzatát, létrehozta a Képzési és Kutatási Minőségellenőrzési Bizottságot (később KKMB), majd a Társadalmi Tanácsot. Bevezetésre került az oktatók hallgatók általi értékelése, a KKMB tagjainak óralátogatásokra épülő minőségellenőrző tevékenysége, a hallgatóknak a második szemeszter végén sorra kerülő minősítő vizsgája, külső minőségügyi szakemberek általi továbbképzés, az oktatásban használni kívánt jegyzetek színvonalának kutatóintézetünk általi előminősítése, a hallgatók pályakövetéséből származó információknak az oktatás területén lehetséges hasznosítása stb. A múltbeli értékes hagyományok jelentős mértékben érzékeltetik jótékony hatásukat a jelenben is. Elsősorban abban, hogy a szabályok által biztosított, esetleg kikényszerített minőséggondozás mögött ott áll oktatóink és hallgatóink Bibliára alapozódó, felelősségteljes szellemi és etikai elkötelezettsége. Természetesen emellett is szükségét érezzük de nem kizárólagos eszköznek tekintjük - a minőségbiztosítás tudományosan megalapozott, tervezett, megvalósított, ellenőrzött és a hasznosításra is figyelő rendszerének megismerését és alkalmazását. Segítségünkre van e munkánk során az a tény, hogy oktatóink egyrészt kizárólag a mi intézményünkben vállalnak kutatói és oktatói feladatokat, másrészt kivétel nélkül mindnyájan részt vesznek hosszú évek, vagy évtizedek óta szakterületük elméleti művelése mellett ismereteik gyakorlati alkalmazásában is. Ugyancsak nagy segítségünkre van a minőségügyet prioritásként kezelő szervezeti kultúra kialakításában az a tény, hogy Főiskolánk interdenominális jellegű (több mint egy tucat egyházhoz tartozó hallgatónk él és dolgozik együtt), jelentős százalékban másoddiplomás képzés keretében tanulnak, nagy számban vannak, akik tanulmányaikat jelenlegi munkájuk minőségi javítása érdekében végzik. A felsőoktatásban bekövetkezett változások új helyzetet teremtettek, és nem könnyű feladatot jelentenek a Baptista Teológiai Akadémia (továbbiakban BTA) számára. E szervezeti szabályzat a korábban született minőségbiztosítási

3 dokumentumok továbbfejlesztését jelzi, és egyben az új feltételekhez alkalmazkodásunk szándékát fejezi ki. A korábbi Képzési és Kutatási Minőségellenőrzési Bizottság (később KKMB) Minőségbiztosítási Bizottság néven működik tovább. E Szabályzat célja a szervezeti kultúra korszerű minőségbiztosítási elvek szerinti továbbépítése. Összeállítóinak szándéka a magas szintű és a gyakorlatban jól alkalmazható tudást és képességet igazoló oklevél kiadása, amelynek gyakorlati hasznosíthatósága tanúsítja a kitűzött cél és az elért eredmény megfelelését. ELSŐ FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szabályzat érvényességi köre A Minőségbiztosítási Szabályzat (MSZ) érvényességi köre az intézményre, szervezeti egységeire, testületeire, bizottságaira, az intézménnyel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló vezetőkre, oktatókra, dolgozókra és a hallgatókra terjed ki. 2. A Szabályzat időbeli hatálya (1) A Szabályzat határozatlan időre érvényes, azonban legfeljebb a következő felülvizsgálatig. (2) A Főiskola mindenkori rektora a szabályzatot szükség szerint felülvizsgáltatja saját hatáskörében vagy a Minőségbiztosítási Bizottság javaslatára a minőségbiztosítási vezető bevonásával, ha az valamilyen oknál fogva indokolttá válik. MÁSODIK FEJEZET: A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER 3. Általános Szabályok (1) E Szabályzat a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint annak mellékleteiben foglaltakra épül, és rendszerbe foglalja a Főiskola összes tevékenységének minőségbiztosítását és minőségértékelését. (2) E Szabályzat a hatálya alá tartozókra vonatkozóan a Főiskola működését átfogó, a minőség fejlesztésére koncentráló rendelkezés.

4 4. A minőségbiztosítási szervezet felépítése (1) A Főiskola a minőségbiztosítás megvalósítása érdekében minőségbiztosítási szervezetet működtet. A minőségbiztosítási szervezet az intézmény irányítási rendszerének része. (2) A minőségbiztosítási rendszer működtetéséért a mindenkori rektor felel. (3) A rektor a Főiskolán folyó minőségügyi tevékenységek irányítását a BTA Szenátusa által elfogadott e Szabályzatban rögzített elvek szerint végzi. (4) A Főiskolán folyó minőségügyi operatív tevékenységek koordinálását, a minőség jobbítását célzó feladatok megfogalmazását és rangsorolását a minőségbiztosítási vezető előterjesztésére a Minőségbiztosítási Bizottság (továbbiakban MB) végzi. (5) A KKMB vezetője a rektor közvetlen irányítása alatt végzi tevékenységét. 5. A rektor minőségbiztosítási feladatai (1) A főiskola rektora, mint a minőségbiztosítás elsőszámú felelőse ügyel arra, hogy a főiskolai szinten hozott döntésekben a minőségügyi kritériumok minden esetben érvényesüljenek. (2) A rektor feladata a minőségbiztosítási vezető (MB elnöke) és az általa vezetett Minőségbiztosítási Bizottság bevonásával minőségpolitikai célok és az intézmény minőségfejlesztési tervének meghatározása. (3) Biztosítja a minőségpolitikai célok eléréséhez szükséges pénzügyi és személyi erőforrásokat. (4) Felülvizsgáltatja és jóváhagyja az aktuális minőségbiztosítási és értékelési szempontokat, és irányítja a Főiskola minőségbiztosítási rendszerének működtetését. (5) A Szenátus elé terjeszti a főiskolai szintű minőségfejlesztési programot. (6) A tervszerű, folyamatos minőségirányítási és minőségértékelési munka érdekében minőség-ellenőrzési és minőség-értékelési jogokkal és

5 kötelezettségekkel ruházza fel a minőségfejlesztési program végrehajtásában résztvevő személyeket és bizottságokat. (7) Személyesen vagy a minőségbiztosítási vezető útján figyelemmel kíséri a felsőoktatás minőségfejlesztésének hazai és európai trendjeit. (8) Jogosult bármely minőségfejlesztési tevékenység megkezdése előtt hatásvizsgálat vagy hatékonysági vizsgálat elrendelésére; panasz vagy kifogás esetében minőségbiztosítási vizsgálat indítására; jutalmazást adni és szankciókat alkalmazni; valamint külső szakértők bevonását kezdeményezni. 6. A Minőségbiztosítási Bizottság ( MB ) szervezete (1) Az MB a Szenátus állandó bizottsága, amely e szabályzat alapján dolgozik. (2) A Bizottság elnöke a kutatóintézet mindenkori igazgatója. A Bizottság munkáját az elnök irányítja. A Bizottság külső és belső képviseletét - beleértve a bizottsági határozatok és javaslatok közzétételét is - az elnök látja el. (3) A Minőségbiztosítási Bizottság létszáma, összetétele és tagjainak megválasztása: (a) A Bizottság rendes tagjainak létszáma: 5-7 fő. (b) A Bizottság összetétele: hivatalból tagja a mindenkori rektor és a főtitkár, 3 fő oktató (2 minősített), 1 fő hallgató, HÖK-képviselő. (4) A Bizottság elnökét és tagjait a HÖK-képviselő kivételével a rektor javaslata alapján a Szenátus három évre választja meg. Saját képviselőjét a HÖK választja meg maximum három évre. (5) A bizottsági tagság a választási ciklus lejárta előtt a következő okok miatt szűnik meg: lemondás; a munkaviszony, illetve hallgatói jogviszony megszűnése; visszahívás, haláleset, valamint fegyelmi vétség esetén. (6) A Bizottság rendes és külső tagjai a Nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. tv. 3. sz. mellékletében felsorolt adatokat kezelhetik, minden más tudomásukra jutott adat tekintetében az Információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságáról szóló évi CXII. tv. rendelkezéseit kell betartani. (7) Adatokkal való visszaélés, az adatok jogosulatlan továbbítása esetén a tagság automatikusan megszűnik és fegyelmi vétséget von maga után.

6 (8) A Bizottság a Szenátus által elfogadott Ügyrend szerint végzi munkáját. 7. Az MB feladata és jogköre (1) Irányítja az intézmény minőségbiztosítási tevékenységének kialakítását és folyamatos fejlesztését, amelynek célja a partnerek igényeinek minél jobb kielégítése révén az intézmény versenyképességének fokozása. (2) Elősegíti, hogy a minőségbiztosítási tevékenység betöltse egyik legfontosabb célját: hatékony vezetést támogató eszköz legyen. (3) Rendszeresen beszámol a minőségbiztosítási tevékenységről, hatásáról és eredményeiről, valamint javaslatot tesz a megvalósítandó feladatokra a Szenátusnak és a rektornak. (4) Részt vesz az intézmény jövőképének megfogalmazásában, a minőségcélok és a stratégiák meghatározásában és megvalósításában. (5) Tevékenyen részt vesz az intézmény minőségkultúrájának kialakításában. (6) Szervezi és végzi a dolgozók minőségügyi képzését. (7) A minőséggel kapcsolatos belső és külső (értékelő) dokumentumok elkészítése illetve elkészíttetése, karbantartása és fejlesztése. (8) Véleményezi és határozattal elfogadja az intézményi minőségbiztosítási dokumentumokat. (9) Javaslatokat tesz a partnerek panaszainak gyűjtésére, kivizsgálására és orvoslására, az okok feltárására, megszüntetésére és megelőzésére, irányítja, ill. részt vesz az erre irányuló helyesbítő tevékenységben. (10) Az MB minden év október 31-ig elkészíti, és a Bizottság elnöke a Szenátusnak továbbítja a BTA éves Minőségértékelési jelentését, amely jelentés a Főiskola minőségteljesítményét tükrözi. (11) A rektornak és a Főiskolai Szenátusnak javaslatot tesz a folyamatszabályozás eljárásrendjének kialakítására. (12) Meghatározza a belső átvizsgálások (audit) tervszerű rendjét (törvényességi, gazdasági, képzési-képesítési szempontból).

7 (13) Összegyűjti a Főiskola munkájával kapcsolatos észrevételeket; a kivizsgált és jogorvosolt panaszok tanulságait. Ajánlásokat fogalmaz meg: a tanulságokat hogyan lehet érvényesíteni a napi gyakorlatban. (14) Javaslatot tesz a minőséggel kapcsolatos pályázatok és projektek elkészítésére, illetve részt vesz ezek kidolgozásában. (15) Javaslattételre jogosult a minőség folyamatos fejlesztésére vonatkozóan: (a) Intézkedést javasolhat a minőségre hatást gyakorló tevékenységek megvalósítását illetően a felső vezetőségnek. (b) Intézkedést javasolhat a közvetlen munkahelyi vezetőknek a nem megfelelő minőség okainak feltárására és megszüntetésére. (c) Nem kellően hatékony intézkedések esetén a felső vezetőség figyelmét felhívhatja, és beavatkozását kérheti. (16) Véleményezésre jogosult az intézmény minden minőséget érintő tevékenységénél. (17) Az MB éves minőségfejlesztési programot állít össze. (18) A minőségfejlesztési program tartalmazza az oktatók munkájának értékelési szempontjait, az infrastrukturális és tárgyi feltételeket, az oktatás gazdasági-, pénzügyi feltételeit, valamint a Főiskola minőségügyi céljaival és politikájával harmonizáló aktuális prioritásokat. (19) Az MB elnökének megbízása alapján a Bizottság tagjainak joga van a képzési-, kutatási dokumentumok, zárójelentések tanulmányozására, valamint a rektor jóváhagyó egyetértésével az órák, a foglalkozások látogatására. (20) Az MB bármely tagja a Bizottság elnökéhez fordulhat jogorvoslatért, amennyiben jogszerű munkájában akadályoztatva van, vagy bármilyen más módon a képzés vagy a kutatási-fejlesztési tevékenység minőségét súlyosan veszélyeztető körülmény a tudomására jut. Az elnöknek kötelessége erről tájékoztatni a Főiskola rektorát. (21) Az MB a maga ügyrendjét e szabályzattal összhangban saját hatáskörében állapítja meg.

8 HARMADIK RÉSZ: MINŐSÉGÉRTÉKELÉS 11. Minőségértékelési felmérések (1) A Főiskola minőségfejlesztésének, az oktatás színvonalának, illetve a képzésre vonatkozó elégedettségnek a megítélését szolgálják az önértékelő felmérések. Az önértékelő felmérések a következő területekre terjednek ki: a) A képzés tartalmi elemeire (szakmai megfelelés, tananyagfejlesztés). b) Oktatói háttér minőségére (felkészültség, eredményesség, az oktatóikutatói követelményrendszer betartása a kinevezéseknél és az alkalmazásnál. c) Infrastrukturális feltételek állapotára. d) Tanulmányi és vizsgakövetelmények betartására. e) A hallgatói teljesítményekre (felkészültség felmérése az évközi gyakorlatok, a vizsgákon nyújtott teljesítmény, az intézeti és intézeten kívüli gyakorlatok, a szakdolgozatok színvonala, és a záróvizsgák tapasztalatai alapján). f) A szak részéről a teljes képzési folyamat minőségéhez való hozzájárulás, az oktatók részéről a személyes hozzájárulás becsült mértékére. g) A képzésben résztvevők, a korábban részt vettek, valamint a kibocsátott szakembereket fogadók véleményére a képzésről és az intézményről, a következők szerint: - a hallgatók véleménye a képzésről, - az oktatók véleménye a képzésről, elégedettsége az oktatás feltételeivel és a vezetés velük kiépített kapcsolatrendszerével, - végzett hallgatók véleménye a képzésről, a velük kialakított kapcsolatrendszerről, - a munkaadók véleménye a képzésről, és a velük kialakított kapcsolatrendszerről, - a BTA nem oktató dolgozóinak véleménye a Főiskoláról. (2) Az önértékelő felmérések tartalmát a mindenkori munkautasítások szerint kell kialakítani. (3) A szakok és egységek törekszenek az önértékelő felmérésekhez szükséges belső erőforrások mozgósítására és a témával kapcsolatos pályázati lehetőségek kihasználására. 12. Önértékelő jelentés (1) A szakok önértékelő felmérései eredményeire alapozottan évente, május 31- ig összefoglalót készítenek Minőségértékelési beszámoló" címmel. Ezeket a

9 minőségbiztosítási vezető rendszerezi, és kiegészíti az intézményszintű beszámolóval, majd ezt a Minőségbiztosítási Bizottság elé terjeszti véleményezésre, és a bizottság elnöke a Főiskolai Szenátus elé viszi. (2) A szak önértékelő beszámolóinak elkészítéséért a szakvezető a felelős, egységek esetében az egységvezető. A Főiskola Minőségértékelési jelentéseinek elkészítéséért az MB elnöke a felelős. (3) A Főiskola önértékelő jelentése az egységenkénti, illetve a szakonkénti beszámolókra épül, melyek tartalmi és formai követelményei szakok esetében az alábbiak: Székhelyen végzett alap-, és szakirányú továbbképzések szakjaira vonatkozó önértékelési jelentés kötelező tartalma - A Főiskola/szak azonosítására szolgáló adatok Megnevezés (képzési hely). Engedélyezési dokumentum száma (miniszteri, illetve FT határozatszám). Képzési követelmények rendeletszáma. Képzési forma (tagozat). Végzettség szintje (BA, MA). Oklevél megnevezése. Szakfelelős (név, beosztás, tudományos fokozat). Stb. (ha van: például bemeneti követelmények, szakpárosítási kötelezettség, egyéb). - Az önértékelés mellékletei: Tanterv (a tárgyévben végzős hallgatókra érvényes tanterv, táblázatos formában). Tantárgyak és a tantárgyak oktatói (szemeszterenként a tárgyévben oktatott tantárgyak és az oktatók neve). Vezető oktatók jegyzéke (a tárgyévben a szakon oktató, a főiskolával teljes idejű, szerződéses, stb., munkaviszonyban álló vezető oktató, - tanár,

10 docens - neve, végzettsége, tudományos fokozata és annak tudományága, eddigi oktatásban eltöltött ideje és a főiskolával való munkaviszonyának kezdete). 13. A BTA Minőségbiztosítási Szabályzatában használt szakkifejezések magyarázata (1) A magyarázatok forrása: Minőségbiztosítás a felsőoktatásban - Minőségbiztosítási Kézikönyve alapján. Ftv: Felsőoktatási törvény értelmezése szerint, ISO: az ISO 9000:2000 minőségügyi rendszer 4.3 fejezete alapján, Phare: a Phare Multi-Country programme - ZZ (2) Minőségbiztosítás (quality assurance): Mindazok az irányelvek, folyamatok és intézkedések, amelyeken keresztül a felsőoktatás minőségét fenntartják és fejlesztik. A hangsúly az értékelés célján van: a cél a hallgatók, a társadalom és a kormány biztosítása arról, hogy az intézmény jól menedzseli a minőséget (Phare). (3) Minőségbiztosítási rendszer: Az egész intézményre kiterjedő, tudatos és szervezett tevékenységek rendszere, amely a felsőoktatási intézmény céljainak és tényleges működésének állandó közelítését szolgálja, és amelynek középpontjában a közvetlen és közvetett partnerek igényeinek kielégítése áll, különös tekintettel a hallgatókra (beleértve a továbbtanuló felnőtteket is), a munkaadókra, a kutatások megrendelőire, valamint a nemzetközi és hazai tudományos közösségekre (Ftv). (4) Minőségellenőrzés (quality control): A felsőoktatási intézmény működésének hatályos jogszabályoknak, illetve belső dokumentumoknak való megfelelést vizsgálja törvényességi, gazdasági és képzési-képesítési szempontokból (Ftv). Az értékeléssel rokon értelmű fogalom, azonban szűkebb értelemben a minőségnek egy egységen belüli, külső elem nélküli belső mérésére alkalmazzák. A minőség-ellenőrzést gyakran a minőségmenedzsmenttel azonos értelemben használják, azonban a menedzsment" az értéknövelést hangsúlyozza, míg az ellenőrzés" statikusabb, a küszöbérték vagy a nullhiba értelmezéshez közelebb álló jelentést hordoz (Phare). (5) Minőségértékelés (quality assessment): Szakmai célkitűzéseket vet össze a tényleges intézményi működéssel, eredményességi, hatékonysági szempontok szerint, az érintett szakmai közösség bevonásával elkészített mutatórendszer alapján (Ftv). A minőségértékelés négy alapelve az értékelési folyamat autonómiája, az önértékelés, a külső értékelés és a nyilvános jelentés. Ezek képezik a minőségértékelés világszerte elfogadott nemzetközi normáit (Phare).

11 Nyugat-Európában a fő célja általában a jobbítás és az elszámoltathatóság, Közép- és Kelet-Európában az akkreditáció és a finanszírozás. (6) Minőséghitelesítés (akkreditáció): A MAB azon eljárása, melynek során - intézményi és program akkreditáció keretében - vizsgálja, hogy a felsőoktatási intézmény képzési és tudományos tevékenysége, illetve a képzési programok szakmai és infrastrukturális színvonala, valamint az intézmény személyi és szervezeti feltételei megfelelnek-e a MAB által kidolgozott és nyilvánosságra hozott akkreditációs követelményeknek (Ftv). (7) Intézményi akkreditáció: egy felsőoktatási intézmény egészéről, nem pedig egyes programokról alkotott véleménynyilvánítás. Szigorúan véve egy intézmény akkreditálása nem vonja maga után azt, hogy az adott felsőoktatási intézményben működő szakok kiváló minőségűek. Inkább úgy lehetne értelmezni, hogy az akkreditált intézmény olyan legitim felsőoktatási intézmény, ami megfelelő célokkal és olyan irányítási struktúrával rendelkezik, aminek biztosítania kell, hogy többek között őrködik az általa nyújtott programok minősége felett". Alapszabályként az intézményi akkreditáció a szakmai akkreditáció előfeltétele (Phare). (8) Minőségpolitika: Egy szervezetnek a minőségre vonatkozóan a felső vezetőség által hivatalosan kinyilvánított szándéka és irányvonala (ISO). (9) Minőségirányítás (quality management): Összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és ellenőrzésére, a minőség vonatkozásában (ISO). (10) Érdekelt fél (stakeholder): Személy vagy csoport, amely érdekelt a szervezet teljesítésében vagy sikerében. Az érdekelt felek lehetnek: vevők, tulajdonosok, alkalmazottak, szállítók, egyesületek, partnerek vagy a társadalom (ISO). A felsőoktatásban a hallgatók, a munkaadók, a tudományos közösség, a kormány, mint a társadalom egészének képviselője stb. mind-mind vásárlók" (Phare), egyben érdekelt felek. (11) Mutató vagy indikátor (indicator): Egy termék, rendszer vagy folyamat saját jellemzőinek mennyiségi mérőszáma, amely felhasználható a termék, rendszer vagy folyamat mérésére és értékelésére. A tényeken alapuló ítéletalkotás eszköze (ISO). Az indikátor nem ad közvetlen választ a lehetséges problémákra, hanem felhívja a figyelmet azon területekre, ahol a tapasztalt eltérések okainak feltárására további részletes elemzések elvégzése válik szükségessé (Phare). Minél inkább az ellenőrzés és a jogi következmények (vagyis hivatalos elismerés/akkreditáció, illetve finanszírozás) felé tolódik el a hangsúly, annál fontosabbak lesznek az olyan kemény adatok", mint a dolgozók hivatalos értékelése vagy a végzettek százalékos aránya. Míg ha a

12 jobbításon van a hangsúly, az információk nagy részét az olyan puha adatok" teszik ki, mint a hallgatók véleménye az előadásokról vagy a munkatársak véleménye az adott tantervről (ami viszont megint csak alapulhat kemény" adatokon). A gyakorlatban az értékelési eljárásoknak meg kell találniuk az egyensúlyt az ellenőrzés és a jobbítás szélesen értelmezett céljai között, hasonlóképpen a kemény" és a puha" adatok között is. Az értékelési eljárás összpontosíthat a bemeneti tényezőkre (úgymint oktatási létesítmények, a tanárok hivatalos képesítései), a folyamatot jellemző tényezőkre (úgymint tanterv, tanmenet) vagy kimeneti kritériumokra is (pl. a végzett hallgatóktól elvárt ismereti illetve tudásszint). A minőségmutatók és módszerek keverése az értékelési folyamatot olyan bürokratikus eljárássá teheti, ami aligha képes biztosítani bármilyen minőségi küszöbértéket (pl. bemeneti tényezők feldolgozása papíron), illetve olyan folyamatot is eredményezhet, ami arra készteti a felsőoktatási intézményt, hogy újító módon törekedjen a lehető legjobb minőség elérésére. Az utóbbi természetesen sokkal nagyobb erőfeszítést igényel. (12) Önértékelés (self-assessment): Az önértékelés célja az intézmény, illetve a program számára saját erősségeinek és gyengeségeinek értékelése, és a jobbításra irányuló javaslatok megfogalmazása. Az önértékelésnek három célja van: - tömör, átfogó képet adni az adott egység oktatási és tanulási tevékenységéről, az oktatási folyamatra irányuló kutatási tevékenység figyelembe vételével, - az egység erősségeinek és gyengeségeinek elemzése és javaslattétel az intézkedési tervre, - külső értékelés (peer review vagy külső szakértők bevonásával). A jó önértékelési jelentés azoknak a korlátoknak és lehetőségeknek a fényében ad számot az erősségekről és gyengeségekről, a lehetőségekről és a veszélyekről ( SWOT"), amelyek között az egység tevékenykedik, stratégiai kontextusba helyezve ezáltal az intézményi menedzsmentet - azaz azt vizsgálja, helyesek-e az intézmény céljai és hogyan valósítják meg azokat. Az egységen belül széles körben megvitatott tevékenységi terv segítségével az önértékelés gondolkodásra ösztönzi az intézményt arra vonatkozóan, hogy miként lehetne megvalósítani a változtatásokat, és minőségellenőrzési mechanizmusokat bevezetni a folyamatos jobbítás, valamint a stratégiai tervezés és fejlesztés érdekében. Az önértékelés végső célja rávezetni az intézmény minden tagját arra, hogy mindegyikük felelős a minőségért és a bevezetett fejlesztésekért. Ideális esetben legalább

13 három hónapot kell biztosítani az önértékelés elvégzésére. Maximális terjedelme oldal, mellékletek nélkül. A felső vezetés aláírásával hitelesíti. 14. A Szabályzat közzététele (1) A szabályzatot minden dolgozó számára hozzáférhetővé kell tenni (legalább az Intraneten), egy másolati példányt az BTA Könyvtárában és a Rektori Hivatalban kell elhelyezni. (2) Valamennyi dolgozónak a munkaköréhez szükséges mértékben meg kell ismernie a szabályzatot, és annak előírásait mindenki köteles betartani. 15. A Szabályzat hatálybalépése (1) Ezen Minőségbiztosítási szabályzatot a Baptista Teológiai Akadémia Szenátusa október 11. napján hozott határozatával (SZ-35/2007) elfogadta. (2) Jelen Szabályzatot a BTA Szenátusa december 12-i ülésén (Sz- 97/2013). sz. határozatával módosította.