vhrdbuvc,usvhv hsunhkk vyhxrchbutv-ohbcrk arsn-,hc MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 2007

2 TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM A Szabályzat érvényességi köre A Szabályzat időbeli hatálya Általános szabályok A minőségbiztosítási szervezet felépítése A rektor minőségbiztosítási feladatai A Minőségügyi Bizottság (MÜB) szervezete A Minőségügyi Bizottság feladata és jogköre Minőségértékelési felmérések Az önértékelő jelentés A Szabályzat közzététele A Szabályzat hatályba lépése...10 Az OR-ZSE Minőségbiztosítási Szabályzatában használt szakkifejezések magyarázata

3 PREAMBULUM A több, mint 130 éves hagyományokkal rendelkező Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (továbbiakban OR-ZSE) tudományos és szellemi arculatát meghatározó alapítók és követőik kezdettől fogva törekedtek arra, hogy az intézményben folyó oktatás a mindenkori egyházi és társadalmi környezet elvárásainak és saját indítékaiknak megfelelően alakuljon. Erőfeszítéseik természetesen az adott kor tudományos megalapozottsági szintjén létezhettek a mai értelemben vett ún. minőségbiztosítási rendszer hiányában. Ez a folytatott gyakorlatban közvetlen kapcsolatokban, a hitközségi illetve az intézményfenntartó MAZSIHISZ-szal való kapcsolatban az évenként részükre megküldött beszámoló értékelésekben - folyamatosan és aktuálisan megvalósult. (A hallgatókkal való személyes kapcsolat, közvetlen konzultációk a tanárokkal stb.) A múltbeli értékes hagyományok jelentős mértékben érzékeltetik jótékony hatásukat a jelenben is. Elsősorban abban, hogy a szabályok által biztosított, esetleg kikényszerített minőséggondozás mögött ott áll oktatóink és hallgatóink által tanulmányozott és elsajátított ún. Írásbeli Tan és a zsidó ember életét meghatározó Szóbeli Tan, benne a fő tétel, a Sulchán Áruchra alapozódó, felelősségteljes szellemi és etikai elkötelezettsége. Természetesen emellett is szükségét érezzük de nem kizárólagos eszköznek tekintjük -, a minőségbiztosítás tudományosan megalapozott, tervezett, megvalósított, ellenőrzött és a hasznosításra is figyelő rendszerének alkalmazását. E munkában jelentős az a tény, hogy oktatóink kivétel nélkül mindnyájan részt vesznek hosszú évek, vagy évtizedek óta szakterületük elméleti művelése mellett ismereteik gyakorlati alkalmazásában és átadásában is. A felsőoktatásban bekövetkezett változások új helyzetet teremtettek és nem könnyű feladatot jelentenek az OR-ZSE számára. Már az intézmény 2000-ben bekövetkezett akkreditálásakor is alapvető követelmény volt az oktatás és képzés minőségének folyamatos biztosítása, fejlesztése, melyről az akkor készült szak és tanszéki értékelések is tanúskodnak. Ezen szabályzat a minőségbiztosítás egységesítését és továbbfejlesztését tűzte ki és egyben megadja az új feltételekhez történő alkalmazkodás lehetőségeit is. E Szabályzat célja a szervezeti és működési kultúra korszerű minőségbiztosítási elvek szerinti továbbfejlesztése, melynek segítségével biztosítható hogy magas szintű és a gyakorlatban jól alkalmazható tudást és képességet igazoló oklevéllel távozzanak az innen kikerülők, amelynek gyakorlati hasznosíthatósága tanúsítja a kitűzött cél és az elért eredmény megfelelését. 3

4 1. A Szabályzat érvényességi köre A Minőségbiztosítási Szabályzat (MSZ) érvényességi köre az intézményre, szervezeti egységeire, testületeire, bizottságaira, az intézménnyel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló vezetőkre, oktatókra, dolgozókra és a hallgatókra terjed ki. 2. A Szabályzat időbeli hatálya (1) A Szabályzat határozatlan időre érvényes, illetve a következő felülvizsgálatig. (2) Az egyetem rektora a Szabályzatot szükség szerint, saját hatáskörében, vagy a Minőségbiztosítási Bizottság javaslatára felülvizsgáltathatja, ha az valamilyen oknál fogva indokolttá válik. 3. Általános szabályok (1) E Szabályzat az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint annak mellékleteiben foglaltakra épül és rendszerbe foglalja az összes tevékenység minőségbiztosítását és minőségfejlesztését. (2) E Szabályzat a hatálya alá tartozókra vonatkozóan az Egyetem teljes működésére vonatkozó, a minőség fejlesztésére, illetve megtartására koncentráló rendelkezés. 4. A minőségbiztosítási szervezet felépítése (1) A Egyetem a minőségbiztosítás megvalósítása érdekében minőségbiztosítási szervezetet működtet. A minőségbiztosítási szervezet az intézmény irányítási rendszerének része. (2) A minőségbiztosítási rendszer működtetéséért a mindenkori rektor felel. (3) A rektor az Egyetemen folyó minőségügyi tevékenységek irányítását az OR-ZSE 4

5 Rektori Tanácsa által elfogadott e Szabályzatban rögzített elvek szerint végzi. (4) A Egyetemen folyó minőségügyi operatív tevékenységek koordinálását, a minőség jobbítását célzó feladatok megfogalmazását és rangsorolását a minőségbiztosítási vezető előterjesztésére a Minőségügyi Bizottság (továbbiakban MÜB) végzi. (5) A MÜB vezetője a rektor közvetlen irányítása alatt végzi tevékenységét. 5. A rektor minőségbiztosítási feladatai (1) A Egyetem rektora, mint a minőségbiztosítás elsőszámú felelőse ügyel arra, hogy az egyetemi szinten hozott döntésekben a minőségügyi kritériumok minden esetben érvényesüljenek. (2) A rektor feladata a minőségbiztosítási vezető (MÜB elnöke) és az általa vezetett MÜB bevonásával a minőségpolitikai célok meghatározása. (3) Biztosítja a minőségpolitikai célok eléréséhez szükséges pénzügyi erőforrásokat és személyi feltételeket. (4) Felülvizsgáltatja és jóváhagyja az aktuális minőségbiztosítási- és értékelési szempontokat, és irányítja a Egyetem Minőségbiztosítási rendszerének működtetését. (5) A tervszerű, folyamatos minőségirányítási és minőségértékelési munka érdekében minőség-ellenőrzési és minőség-értékelési jogokkal és kötelezettségekkel ruházza fel a minőségbiztosításban résztvevő személyeket, illetve a bizottságot. (6) Személyesen vagy a minőségbiztosítási vezető útján figyelemmel kíséri a felsőoktatás minőségfejlesztésének hazai és európai trendjeit. (7) Jogosult bármely minőségfejlesztési tevékenység megkezdése előtt hatásvizsgálat vagy hatékonysági vizsgálat elrendelésére; panasz vagy kifogás esetében minőségbiztosítási vizsgálat indítására; jutalmazást adni és szankciókat alkalmazni; valamint külső szakértők bevonását kezdeményezni. 5

6 6. A Minőségügyi Bizottság (MÜB) szervezete (1) A MÜB a Rektori Tanács állandó bizottsága, amely e szabályzat alapján dolgozik. (2) A Bizottság elnöke a rektor által megbízott vezető, jelen esetben a tudományos rektorhelyettes. A Bizottság munkáját az elnök irányítja. A Bizottság külső és belső képviseletét - beleértve a bizottsági határozatok és javaslatok közzétételét is - az elnök látja el. (3) A MÜB létszáma, összetétele és tagjainak megválasztása. (a) A Bizottság rendes tagjainak létszáma: 5-7 fő, (b) A bizottság összetétele: hivatalból tagja a mindenkori rektor és a főtitkár; valamint választott tagok, akik lehetnek: tanszékvezetők, szakfelelősök, 1 fő hallgató, HÖK-képviselő. (4) A bizottság elnökét és tagjait - a HÖK-képviselő kivételével a rektor javaslata alapján a Rektori Tanács három évre választja meg. Saját képviselőjét a HÖK választja meg maximum három évre. (5) A bizottsági tagság a választási ciklus lejárta előtt a következő okok miatt szűnik meg: lemondás; a munkaviszony, illetve hallgatói jogviszony megszűnése; visszahívás, haláleset (ez egyértelmű, nem írnám) valamint fegyelmi vétség (ezt sem írnám, mert ebben az esetben visszahívják) esetén. (6) A Bizottság tagjai a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény 2. sz. mellékletében felsorolt adatokat kezelhetik, minden más tudomásukra jutott adat tekintetében a A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról" szóló évi LXIII. törvényt kell betartaniuk. (7) Adatokkal való visszaélés, az adatok jogosulatlan továbbítása esetén a tagság automatikusan megszűnik, és fegyelmi felelősségre vonást von maga után. (8) A Bizottság a saját maga által elfogadott Ügyrend szerint végzi munkáját, mely lehet írásos, vagy szóbeli. Az Ügyrend közös megegyezésen alapul és többségi határozattal fogadható el. 6

7 7. A Minőségügyi Bizottság feladata és jogköre (1) Irányítja az intézmény minőségbiztosítási tevékenységének kialakítását és folyamatos fejlesztését, amelynek célja a partnerek igényeinek minél jobb kielégítése révén az intézmény versenyképességének fokozása. (2) Elősegíti, hogy a minőségbiztosítási tevékenység betöltse egyik legfontosabb célját: hatékony vezetést támogató eszköz legyen. (3) Évente beszámol a minőségbiztosítási tevékenységről, hatásáról és eredményeiről, valamint javaslatot tesz a megvalósítandó feladatokra a Rektori Tanácsnak. (4) Részt vesz az intézmény jövőképének megfogalmazásában, a minőségi célok és a stratégiák meghatározásában és megvalósításában. (5) Tevékenyen részt vesz az intézmény minőségkultúrájának kialakításában. (6) Szervezi és végzi a dolgozók minőségügyi képzését, tájékoztatását. (7) A minőséggel kapcsolatos belső és külső (értékelő) dokumentumok elkészítése illetve elkészíttetése, karbantartása és fejlesztése. (8) Véleményezi és határozattal elfogadja az intézményi minőségbiztosítási dokumentumokat. (9) Javaslatokat tesz a partnerek véleményének gyűjtésére, illetve továbbítja a begyűjtött tapasztalatokat. (10) A MÜB minden évben közreműködik az Intézményfenntartónak küldendő értékelő Jelentés elkészítésében és bedolgozza a minőséggel, annak biztosításával kapcsolatos adatokat, melyek az Egyetem minőségteljesítményét tükrözik. (11) Javaslatot tesz a különféle szabályozások rendjének kialakítására a hatékony minőségbiztosítás érdekében. (12) Összegyűjti a Egyetem munkájával kapcsolatos észrevételeket; a kivizsgált és jogorvosolt panaszok tanulságait. Ajánlásokat fogalmaz meg: a tanulságokat hogyan lehet érvényesíteni a napi gyakorlatban. 7

8 (13) Javaslattételre jogosult a minőség folyamatos fejlesztésére vonatkozóan: (a) Intézkedést javasolhat a minőségre hatást gyakorló tevékenységek megvalósítását illetően a vezetőségnek, illetve az Intézményfenntartónak. (b) Intézkedést javasolhat a közvetlen munkahelyi vezetőknek a nem megfelelő minőség okainak feltárására és megszüntetésére. (c) Nem kellően hatékony intézkedések esetén a vezetés figyelmét felhívhatja, és beavatkozását kérheti. (16) Véleményezésre jogosult az intézmény minden minőséget érintő tevékenységénél. (17) A MÜB elnökének megbízása alapján a bizottság tagjainak joga van a képzési-, kutatási dokumentumok, zárójelentések tanulmányozására, valamint a rektor jóváhagyó egyetértésével az órák, a foglalkozások látogatására. (18) A MÜB bármely tagja a bizottság elnökéhez fordulhat jogorvoslatért, amennyiben jogszerű munkájában akadályoztatva van, vagy bármilyen más módon a képzés vagy a kutatási-fejlesztési tevékenység minőségét súlyosan veszélyeztető körülmény a tudomására jut. Az elnöknek kötelessége erről tájékoztatni az Egyetem rektorát. 8. Minőségértékelési felmérések (1) A Egyetem minőségfejlesztésének, az oktatás színvonalának, illetve a képzésre vonatkozó elégedettségnek a megítélését szolgálják az önértékelések. Ezek a következő területekre terjednek ki: a) A képzés tartalmi elemeire (szakmai megfelelés, tananyagfejlesztés). b) Oktatói háttér minőségére (felkészültség, eredményesség, az oktatói-kutatói követelményrendszer betartása a kinevezéseknél és az alkalmazásnál.) c) Infrastrukturális feltételek állapotára. d) Tanulmányi és vizsgakövetelmények betartására. e) A hallgatói teljesítményekre (felkészültség felmérése az évközi gyakorlatok, a vizsgákon nyújtott teljesítmény, a gyakorlatok (ez van fent is), a szakdolgozatok színvonala, és a záróvizsgák tapasztalatai alapján). f) A szak részéről a teljes képzési folyamat minőségéhez való hozzájárulás, az oktatók részéről a személyes hozzájárulás becsült mértékére. 8

9 g) A képzésben résztvevők, a korábban részt vettek, valamint a kibocsátott szakembereket fogadók véleményére a képzésről és az intézményről, a következők szerint: - a hallgatók véleménye a képzésről, - az oktatók véleménye a képzésről, elégedettsége az oktatás feltételeivel és a vezetés velük kiépített kapcsolatrendszerével, - végzett hallgatók véleménye a képzésről, a velük kialakított kapcsolatrendszerről, - a munkaadók véleménye a képzésről, és a velük kialakított kapcsolatrendszerről, - a OR-ZSE nem oktató dolgozóinak véleménye az Egyetemről. (2) A szakok és egységek törekszenek az önértékelésekhez szükséges belső erőforrások mozgósítására és a témával kapcsolatos pályázati lehetőségek kihasználására. 9. Az önértékelő jelentés (1) A szakok szóbeli, vagy írásbeli önértékelő felmérései eredményeire alapozottan évente az Intézményfenntartónak küldendő szokásos beszámolóban az egyes tanszékek és szakok értékelik az eltelt év minőséggel kapcsolatos eredményeit, hiányosságait. (2) A szak önértékelő beszámolóinak elkészítéséért a szakfelelős, más szervezeti egységek esetében az oktatási egység vezetője a felelős. Az Egyetem minőséggel kapcsolatos jelentéseinek elkészítéséért a MÜB elnöke a felelős. (3) Az Intézményfenntartónak minden évben beküldött évértékelő Jelentés a szakok és a szervezeti egységek minőséggel, annak biztosításával kapcsolatos adatait tartalmazza, melyek az Egyetem minőségteljesítményét tükrözik. 10. A Szabályzat közzététele (1) A szabályzatot minden dolgozó számára hozzáférhetővé kell tenni (legalább az Interneten), egy másolati példányt az OR-ZSE Könyvtárában és a Rektori Titkárságon kell elhelyezni. (2) Valamennyi dolgozónak a munkaköréhez szükséges mértékben meg kell ismernie a Szabályzatot, és annak előírásait mindenki köteles betartani. 9

10 11. A Szabályzat hatályba lépése (1) Ezen Minőségbiztosítási Szabályzatot az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Egyetemi Tanácsa október 17. napján elfogadta. (2) A jelen Szabályzat október 17. napján lép hatályba. Dr. Schőner Alfréd az OR-ZSE rektora 10

11 Az OR-ZSE Minőségbiztosítási Szabályzatában használt szakkifejezések magyarázata (1) A magyarázatok forrása: Minőségbiztosítás a felsőoktatásban - Minőségbiztosítási Kézikönyve alapján. Ftv: Felsőoktatási törvény értelmezése szerint, ISO: az ISO 9000:2000 minőségügyi rendszer 4.3 fejezete alapján, Phare: a Phare Multi-Country programme - ZZ (2) Minőségbiztosítás (quality assurance): Mindazok az irányelvek, folyamatok és intézkedések, amelyeken keresztül a felsőoktatás minőségét fenntartják és fejlesztik. A hangsúly az értékelés célján van: a cél a hallgatók, a táradalom és a kormány biztosítása arról, hogy az intézmény jól menedzseli a minőséget (Phare). (3) Minőségbiztosítási rendszer: Az egész intézményre kiterjedő, tudatos és szervezett tevékenységek rendszere, amely a felsőoktatási intézmény céljainak és tényleges működésének állandó közelítését szolgálja, és amelynek középpontjában a közvetlen és közvetett partnerek igényeinek kielégítése áll, különös tekintettel a hallgatókra (beleértve a továbbtanuló felnőtteket is), a munkaadókra, a kutatások megrendelőire, valamint a nemzetközi és hazai tudományos közösségekre (Ftv). (4) Minőségellenőrzés (quality control): A felsőoktatási intézmény működésének hatályos jogszabályoknak, illetve belső dokumentumoknak való megfelelést vizsgálja a törvényességi, gazdasági és képzési-képesítési szempontokból (Ftv). Az értékeléssel rokon értelmű fogalom, azonban szűkebb értelemben, a minőségnek egy egységen belüli, külső elem nélküli belső mérésére alkalmazzák. A minőség-ellenőrzést gyakran a minőség-menedzsmenttel azonos értelemben használják, azonban a menedzsment" az értéknövelést hangsúlyozza, míg az ellenőrzés" statikusabb, a küszöbérték vagy a nullhiba értelmezéshez közelebb álló jelentést hordoz (Phare). (5) Minőségértékelés (quality assessment): Szakmai célkitűzéseket vet össze a tényleges intézményi működéssel, eredményességi, hatékonysági szempontok szerint, az érintett szakmai közösség bevonásával elkészített mutatórendszer alapján (Ftv). A minőségértékelés négy alapelve az értékelési folyamat autonómiája, az önértékelés, a külső értékelés és a nyilvános jelentés. Ezek képezik a minőségértékelés világszerte elfogadott nemzetközi normáit (Phare). Nyugat-Európában a fő célja általában a jobbítás és az elszámoltathatóság, Közép- és Kelet-Európában az akkreditáció és a finanszírozás. (6) Minőséghitelesítés (akkreditáció): A MAB azon eljárása, melynek során - intézményi 11

12 és program akkreditáció keretében - vizsgálja, hogy a felsőoktatási intézmény képzési és tudományos tevékenysége, illetve a képzési programok szakmai és infrastrukturális színvonala, valamint az intézmény személyi és szervezeti feltételei megfelelnek-e a MAB által kidolgozott és nyilvánosságra hozott akkreditációs követelményeknek (Ftv). (7) Intézményi akkreditáció: egy felsőoktatási intézmény egészéről, nem pedig egyes programokról alkotott véleménynyilvánítás. Szigorúan véve egy intézmény akkreditálása nem vonja maga után azt, hogy az adott felsőoktatási intézményben működő szakok kiváló minőségűek. Inkább úgy lehetne értelmezni, hogy az akkreditált intézmény olyan legitim felsőoktatási intézmény, ami megfelelő célokkal és olyan irányítási struktúrával rendelkezik, aminek biztosítania kell, hogy többek között őrködik az általa nyújtott programok minősége felett". Alapszabályként az intézményi akkreditáció a szakmai akkreditáció előfeltétele (Phare). (8) Minőségpolitika: Egy szervezetnek a minőségre vonatkozóan a felső vezetőség által hivatalosan kinyilvánított szándéka és irányvonala (ISO). (9) Minőségirányítás (quality management): Összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és ellenőrzésére, a minőség vonatkozásában (ISO). (10) Érdekelt fél (stakeholder): Személy vagy csoport, amely érdekelt a szervezet teljesítésében vagy sikerében. Az érdekelt felek lehetnek: vevők, tulajdonosok, alkalmazottak, szállítók, egyesületek, partnerek vagy a társadalom (ISO). A felsőoktatásban a hallgatók, a munkaadók, a tudományos közösség, a kormány, mint a társadalom egészének képviselője stb. mind-mind vásárlók" (Phare), egyben érdekelt felek. (11) Mutató vagy indikátor (indicator): Egy termék, rendszer vagy folyamat saját jellemzőinek mennyiségi mérőszáma, amely felhasználható a termék, rendszer vagy folyamat mérésére és értékelésére. A tényeken alapuló ítélet alkotás eszköze (ISO). Az indikátor nem ad közvetlen választ a lehetséges problémákra, hanem felhívja a figyelmet azon területekre, ahol a tapasztalt eltérések okainak feltárására további részletes elemzések elvégzése válik szükségessé (Phare). Minél inkább az ellenőrzés és a jogi következmények (vagyis hivatalos elismerés/akkreditáció, illetve finanszírozás) felé tolódik el a hangsúly, annál fontosabbak lesznek az olyan kemény adatok" mint a dolgozók hivatalos értékelése vagy a végzettek százalékos aránya. Míg ha a jobbításon van a hangsúly, az információk nagy részét az olyan puha adatok" teszik ki, mint a hallgatók véleménye az előadásokról vagy a munkatársak véleménye az adott tantervről (ami viszont megint csak alapulhat kemény" adatokon). A gyakorlatban az értékelési eljárásoknak meg kell találniuk az egyensúlyt az ellenőrzés és a jobbítás szélesen értelmezett céljai között, hasonlóképpen a kemény" és a puha" adatok között is. Az 12

13 értékelési eljárás összpontosíthat a bemeneti tényezőkre (úgymint oktatási létesítmények, a tanárok hivatalos képesítései), a folyamatot jellemző tényezőkre (úgymint tanterv, tanmenet) vagy kimeneti kritériumokra is (pl. a végzett hallgatóktól elvárt ismereti illetve tudásszint). A minőségmutatók és módszerek keverése az értékelési folyamatot olyan bürokratikus eljárássá teheti, ami aligha képes biztosítani bármilyen minőségi küszöbértéket (pl. bemeneti tényezők feldolgozása papíron), illetve olyan folyamatot is eredményezhet, ami arra készteti a felsőoktatási intézményt, hogy újító módon törekedjen a lehető legjobb minőség elérésére. Az utóbbi természetesen sokkal nagyobb erőfeszítést igényel. (12) Önértéklés (self-assessment): Az önértékelés célja az intézmény, illetve a program számára saját erősségeinek és gyengeségeinek értékelése és a jobbításra irányuló javaslatok megfogalmazása. Az önértékelésnek három célja van: - tömör, átfogó képet adni az adott egység oktatási és tanulási tevékenységéről, az oktatási folyamatra irányuló kutatási tevékenység figyelembe vételével, - az egység erősségeinek és gyengeségeinek elemzése és javaslattétel az intézkedési tervre, - külső értékelés (peer reviw vagy külső szakértők bevonásával). A jó önértékelési jelentés azoknak a korlátoknak és lehetőségeknek a fényében ad számot az erősségekről és gyengeségekről, a lehetőségekről és a veszélyekről ( SWOT"), amelyek között az egység tevékenykedik, stratégiai kontextusba helyezve ezáltal az intézményi menedzsmentet - azaz azt vizsgálja, helyesek-e az intézmény céljai és hogyan valósítják meg azokat. Az egységen belül széles körben megvitatott tevékenységi terv segítségével az önértékelés gondolkodásra ösztönzi az intézményt arra vonatkozóan, hogy miként lehetne megvalósítani a változtatásokat és minőségellenőrzési mechanizmusokat bevezetni a folyamatos jobbítás valamit a stratégiai tervezés és fejlesztés érdekében. Az önértékelés végső célja rávezetni az intézmény minden tagját arra, hogy mindegyikük felelős a minőségért és a bevezetett fejlesztésekért. Ideális esetben legalább három hónapot kell biztosítani az önértékelés elvégzésére. Maximális terjedelme oldal, mellékletek nélkül. A felső vezetés aláírásával hitelesíti. 13