Vizin Gabriella Strényer Zsuzsanna Unoka Zsolt. VIKOTE Konferencia június 5-6.
|
|
- Brigitta Gizella Oroszné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vizin Gabriella Strényer Zsuzsanna Unoka Zsolt VIKOTE Konferencia június 5-6.
2 Épp akkor léptem ki a kádból, s ahogy ott álltam meztelen, véletlenül egy nő nyitott be hozzám, egy nő, egy idegen. Fiatal voltam, ő is az volt, és egész testem elpirult, a szégyen szennye nyakon öntött és rám tapadt és lángra gyúlt: úgy éreztem, hogy tetten értek valami nagy gyalázatot, pedig mindössze az derült ki, hogy az vagyok, ami vagyok... (Szabó Lőrinc: Szégyen) 2
3 Szomatizációs zavar Test dysmorphiás zavar DSM-IV. vs DSM-5. A szégyenről A szégyen megjelenése szomatizációs és test-dysmorphiás zavarban Kutatásunk célja, eredményeink, következtetések A szégyen terápiájáról 3
4 Fiatal felnőttkorban kezdődő krónikus pszichiátriai megbetegedés. A páciensek organikus eredet nélküli fizikai tüneteket élnek át. A fizikális tünetek széles skálán mozoghatnak, halmozódhatnak. A tünetek a szociális, munkahelyi és egyéb funkciókban károsodást okoznak. Nőknél élettartam prevalencia: 0,2-2% ; Férfiak körében: < 0,2% (Regier és mtsai, 1993) Családorvosipraxisokban 10% feletti előfordulás jellemző (Kroenke és mtsai, 1997) 4
5 1891: Enrique Morselli írta le, dysmorphophobia néven 1987: DSM-III-ban jelent meg először pszichiátriai zavarként Túlzott érdeklődés egy triviális vagy vélt testi deformitással kapcsolatban. Mindez jelentős szenvedést és funkcionális károsodást okoz az egyén életében és szociális kapcsolataiban. Pont prevalenciája a teljes lakosság körében 0,7-2,4% Pszichiátriai fekvőbetegek körében gyakorisága 13-16% 40%-uk 6-8 órát gondolkodik naponta a nem kedvelt testrészéről (Bjornsson és mtsai, 2010) Szégyen testben, lélekben
6 Szomatizációs zavar Szomatoform zavar min. négy fájdalom tünet két gastrointestinalis tünet egy szexuális zavar egy pseudo-neurológiai tünet Szomatikus tünetek és kapcsolódó zavarok Egy vagy több szomatikus tünet, ami szenvedést okoz vagy a mindennapi életvitelt jelentősen akadályozza. A szomatikus tünetekre vagy az azzal összefüggő, egészséggel kapcsolatos aggodalmakra vonatkozó túlzott gondolatok, érzések, viselkedések. Test-dysmorphiás zavar Szomatoform zavar A többi szomatoform zavarral ellentétben sem egyértelmű egészségszorongással, sem organikus ok nélküli testi panaszokkal nem jár Kényszeres zavarok és kapcsolódó rendellenességek A repetitív viselkedési mintázat és gondolkodás miatt, melyek a vélt vagy valós testi rendellenességek miatt lépnek fel A testi hibák miatti krónikus, súlyos szégyenkezést ez utóbbi meghatározás sem veszi figyelembe 6
7 A szégyen különösen intenzív, gyakran a cselekvőképességet akadályozó negatív érzelem, magában foglalva a kisebbrendűségi érzést, tehetetlenséget és félénkséget, valamint vágyat arra, hogy hiányosságainkat elrejtsük (Tangney, Miller, Flickerés Barlow, 1996, Wicker, Payneés Morgan, 1983). Nem primer, hanem ún. öntudati érzelem Bizonyos kognitív képességek meglétét igénylik (önreflexió, attribúció) 2-3 éves korra alakulnak ki Szociális, társadalmi megfelelés a fő funkció Valószínűleg humánspecifikus Kevésbé univerzális kifejeződés (Kim, Thibodeau és Jorgensen, 2011) Szégyen kutatás
8 A szégyen normális és egészséges jelenség, amíg akutan és reaktívan jelenik meg egy-egy szégyent okozó helyzetben (Pattison, 2000). Bizonyos környezeti és termperamentumbeli hatások miatt patológiássá válhat, krónikus, diszfunkcionális és karakterológiai állapottá alakulhat (Donhauser, 2007). A krónikus szégyen hajlam szerepet játszik különböző mentális zavarok kialakulásában. Szorongásos zavarok Gilbert és Miles, 2000, Fergus és mtsai, 2010, Averill és mtsai, 2002 PTSD Leskela és mtsai, 2002, Kubany, 1994, Semb és mtsai, 2011 Affektív kórképek Andrews és mtsai, 2002, Tangney és mtsai, 1992 Evészavarok Swan és Andrews, 2003 Személyiségzavarok Rüsch és mtsai, 2007, Ritter és mtsai, 2014, Schoenleber és Berenbaum, 2012 Szuicidium Milligan és Andrews, 2005, Brown és mtsai, 2009 Szégyen temperamentum trauma
9 Szégyen és szomatizációs zavar 9
10 Szakirodalomban a szomatoform zavarokat és szomatizációs kórképeket több pszichológiai faktor tekintetében megvizsgálták: IBS és harag pozitív kapcsolata (Dibajnia és mtsai, 2013) Szív-érrendszeri megbetegedések és düh poz. korr (Denollet és mtsai, 2010) Szomatoform zavarok és düh pozitív korreláció (Kohés mtsai, 2005) Szomatoform zavarok és alexitimiapozitív korreláció (Gilés mtsai, 2008, Bach és Bach, 1995) DE: Alexitimiaés szomatoform zavarok között nem igazolódott egyértelmű kapcsolat (Bankier, 2001) Empátiás deficit szomatoform zavarokban (De Greck, 2012) ToM(tudatelmélet) és és érzelmi tudatosság gyengébb szomatoform zavarban (Subic-Wrana, 2010) DE: Szégyent ezekben a kórképekben korábban nem vizsgáltak.
11 Szomatizációs kórképekben a szégyen szerepét vizsgáltuk meg, mert: Feltételeztük, hogy a krónikus szégyennek számottevő szerepe van a szomatizációs zavar megjelenésében Vizsgáltuk az alexitímia meglétét, a harag kifejezésének mértékét is szomatizációs zavarral küzdő betegeknél 11
12 Hipotézisünk szerint a testi betegséggel küzdő és szomatizációspanaszokkal jelentkező páciensek szubjektíven megélt tünetei hasonlóak, azonban a szomatizálópáciensek kifejezettebb szégyent éreznek, valamint egyéb pszichológiai mutatóik is eltérnek a szomatikusan beteg emberek és az egészséges kontroll személyek eredményeitől További feltételezésünk, hogy a szomatizálópáciensek megszégyenítő helyzetekre adott reakcióját inkább az önmaga ellen fordulás jellemzi a kifelé irányított harag helyett Szomatizációszavarral küzdők körében az alexitimiamértéke nagyobb, a harag kifejezésük eltér más vizsgált csoportokétól 12
13 Kutatásunkat kérdőívekkel, illetve strukturált klinikai interjú segítségével végeztük Szomatizációs zavar diagnózisa: PHQ, MINI interjú (Spitzer és mtsai, 1994) Szégyen Élmény Skála; ESS (a krónikus szégyen 3 faktorát, a karakterológiai, viselkedési és testi szégyent méri fel) (Andrews és mtsai, 2002) Megalázásra való érzékenységi skála; SPD (a megszégyenítő helyzetekre adott dühös/szorongásos reakciókat méri fel) (Gilbert és mtsai, 2000) Harag és düh kifejezés; STAXI (Spielberger és mtsai, 1995, 1999) Alexitímia; TAS-20 (Bagby és mtsai, 1994) A pszichopatológiai tünetek szűrése a Derogatis-féletünetlista; SCL-90 (Derogatis, 1977; magyar változat Unoka és mtsai 2004) Statisztikai módszerek: ANOVA, nem parametrikus varianciaanalízis, post-hoc teszt (STATISTICA) 13
14 Szégyen és szomatizációszavar zavar résztvevők Résztvevők Beválogatás kritériumai Kizárási kritériumok Összesen: 80 fő 20 fő szomatizációs zavarral küzdő 20 fő pszichoterápiás osztályon kezelt egyéb pszichiátriai páciens 20 belgyógyászati osztályon kezelt szomatikus beteg 20 fő egészséges kontroll személy Pszichoterápiás osztályon kezelt betegek PHQ 6 Hangulatzavar, szorongásos zavar, személyiségzavarok Belgyógyászaton fekvő betegek Szkizofrénia vagy egyéb pszichotikus zavar 18 év alatt, 70 éves kor felett Átlagéletkor 42,47év (13,14) / 34,41év (12,27) / 48,75év (9,7) / 43,20év (11,8) Nem Férfi/ Nő 3/17 8/12 15/5 7/13
15 Szomatizáló Belgyógyászati Pszichiátriai Egészséges Kruskal-Wallis páciensek osztályon kezelt betegek osztályon kezelt betegek kontroll személyek ANOVA Valid esetszám ESS(Átlag) 2,52 (SD 1,51 (SD 0,52) 2,17 (SD 0,73) 1,76 (SD 0,60) H ( 3, N= 78) 0,81) =18,34491 p <.001 ESS karakterológiai szégyen(átlag) ESS viselkedési szégyen(átlag) ESS testi szégyen(átlag) 2,36 (SD 0,87) 1,49 (SD 0,56) 2,13 (SD 0,84) 1,64 (SD 0,54) H ( 3, N= 78) =14,40011 p<.005 2,66 (SD 1,71 (SD 0,59) 2,25 (SD 0,79) 1,88 (SD 0,72) H ( 3, N= 78) 0,91) =12,67956 p<.01 2,77 (SD 1,27 (SD 0,51) 2,18 (SD 0,86) 1,85 (SD 0,87) H ( 3, N= 78) 0,92) =26,25640 p<
16 Post hoc teszt eredményei szerint mind a krónikus szégyen, mind a viselkedési és testi szégyen mértékében is szignifikáns különbség mutatkozik a szomatizáló csoport és a belgyógyászati beteg és egészséges kontroll csoportok között. Karakterológiai szégyen tekintetében a szomatizáló csoport a belgyógyászati csoporttól tér el. 16
17 Valid esetszám SPD depresszió SPD harag Szomatizáló Belgyógyászati Pszichiátriai Egészséges páciensek osztályon kezelt osztályon kontroll betegek kezelt betegek személyek ,70 (SD 50,55 (SD 65,70 (SD 45,15 (SD 14,42) 19,85) 20,11) 23,95) 61,80 (SD 44,20 (SD 58,95 (SD 43,60 (SD 18,08) 22,55) 17,65) 12,47) Kruskal- Wallis/ ANOVA H ( 3, N= 80) =16, p<,001 F(3, 76)= 5,6410 p<0,02 17
18 Post hoc teszt alapján szignifikáns különbség mutatkozott a szomatizáló és a belgyógyászati beteg és az egészséges kontroll csoportok között az SPD eredményeiben. 18
19 A Harag és Düh Állapot és Vonás Kérdőív (STAXI) egyetlen mutatójában, a harag vonás jellegében mutatkozik különbség szignifikánsan a négy csoport között (Kruskal- Wallistest: H ( 3, N= 80) =9, p <,05), a post hoc teszt eredménye szerint a belgyógyászati és pszichiátriai minta között (p<0,05). A Kruskal Wallis teszt eredményei szerint szignifikáns különbség mutatkozik a négy csoport között a TAS (alexitimia) összpontszámában (H ( 3, N= 80) =21,87401 p<,0001) és az érzelmek azonosításának nehézsége terén (H( 3, N= 80) =29,85282 p <,0001), de nincs szignifikáns különbség az érzelmek kifejezésének nehézségében és a kifelé irányuló gondolkodásban. Post hoc teszt szerint a szomatizáló betegcsoport a belgyógyászati és az egészséges mintától tért el. 19
20 A krónikus szégyen mértékét és a szégyen alfaktorait tekintve is szignifikáns különbséget találtunk a szomatizáló, belgyógyászati, egyéb pszichiátriai és normál kontroll csoportok között. Eredményeink azt mutatják, hogy a szomatizálócsoportban legkifejezettebb a testi szégyenmértéke. A megszégyenítő helyzetekre adott reakciókban ugyancsak szignifikáns különbséget találtunk a négy csoport között a depresszív és a haragos reakciót tekintve is. A szomatizálócsoport megszégyenítő helyzetekre adott dühös reakciója kifejezettebb a többi csoportnál. A haragosság mértékében a szomatizálócsoport nem tér el a többi csoporttól. Eredményeink szerint az érzelmek azonosítása nehézséget jelent a szomatizálócsoportnak, de az érzelmek kifejezése terén nem mutatkoztak különbségek. 20
21 21
22 Korai klinikai leírásokban (Janet, 1903) a BDD nem más, mint a szégyellt test rögeszméje. BDD esetén nagyon szegényes a szégyenre vonatkozó kutatás: NK-hozképest általános és testi szégyen tekintetében is magasabb eredmények mutatkoztak a BDD csoportban. BDD csoport szégyene hasonló az evészavarral küzdők eredményeihez (Kolleiet al., 2012). BDD csoport testi szégyene kifejezettebb OCD-hez és szociális fóbiásokhoz képest is (Clerkin et al., 2014) A mások anticipált elutasításából fakadó külső testi szégyen kifejezettebbnek tűnik BDD-ben, mint a rejtett testrészekre is vonatkozó, undorhoz hasonló belső testi szégyen. A külső testi szégyen vezet szociális izolációhoz BDD esetén (Albertini and Phillips, 1999, Gilbert, 1997). 22
23 Kutatásunk célja, hogy összehasonlítsuk diagnosztizált test-dysmorphiászavarral küzdő személyek pszichológiai vonásait egyéb szomatoform zavarral küzdő, egyéb pszichiátriai zavarral küzdő és normál kontroll személyekkel 23
24 Feltételezésünk szerint BDD-velküzdő személyek krónikus szégyene és testi szégyene kifejezettebb más szomatoform zavarral küzdő pácienshez, egyéb pszichiátriai beteghez és a normál kontroll csoporthoz képest BDD személyek önelfogadása alacsonyabb a többi vizsgált csoporthoz képest BDD személyek megszégyenítő helyzetekre adott reakciói eltérnek a többi vizsgált csoporttól 24
25 Demográfiai adatok (kor, nem, iskolázottság) Diagnosztikai interjú (SCID, MINI) Kérdőívek Szégyen Élmény Skála (ESS) (Andrews és mtsai, 2002) Megalázásra való Érzékenységi Skála (SPD) (Gilbert és mtsai, 2000) Ön-elfogadás Skála (SCS, Self-Compassion Scale, Neff, 2003) Derogatis-féle tünetlista (SCL-90 R) pszichopatológiai tünetek felmérésére (Derogatis és mtsai, 1973) global index Statisztikai módszerek: ANOVA, post hoc teszt (Statistica 11) Szégyen testben, lélekben
26 Résztvevők Beválogatás kritériumai Kizárási kritériumok Átlagéletkor Nem Összesen 72 fő 52 fő pszichoterápiás osztályon kezelt pszichiátriai beteg (17 fő BDD, 18 fő egyéb szomatoform zavar, 17 fő egyéb pszichiátriai zavar) 20 fő normál kontroll személy Pszichoterápiás osztályon kezelt betegek PHQ 6 hangulatzavar, szorongásos zavar, személyiségzavarok Szkizofrénia vagy egyéb pszichotikus zavar 18 év alatt, 70 éves kor felett Evészavar 41,33 év (SD:11,69). 21 fő férfi, 51 fő nő Szégyen testben, lélekben
27 ANOVA vizsgálat eredménye szerint szignifikáns különbség van a négy vizsgált csoport varianciái között. Post hoc teszt: szignifikáns különbség a normál kontroll és a BDD csoport között mutatkozik (p<0,001) (Normalitásvizsgálat: Shapiro-Wilk teszt) Szégyen testben, lélekben
28 Nem parametrikus ANOVA vizsgálat a karakterológiai, viselkedési és testi szégyen területén is szignifikáns különbséget mutat a négy vizsgált csoport között (p<0,01). Post hoc teszt a BDD és normál kontroll csoport között jelez szignifikáns eltérést mindhárom alskálán (p<0,005). Szégyen testben, lélekben
29 ANOVA vizsgálat szerint a négy csoport között az önelfogadás mértékét tekintve szignifikáns különbség mutatkozik. Post hoc teszt: szignifikáns különbség a BDD és a normál kontroll csoport között van (p<0,02) Szégyen testben, lélekben
30 Nem paraméteres varianciaanalízis eredményei szerint a megszégyenítő helyzetekre adott reakciókat tekintve szignifikáns különbség mutatkozik a négy vizsgált csoport között. Post hoc teszt alapján: Depresszív reakció tekintetében a normál kontrolltól szignifikánsan elér a BDD és az egyéb pszichiátriai beteg csoport (p<0,05) Dühös reakciót szignifikánsan nagyobb eséllyel ad a BDD és a szomatoform zavarral küzdők csoportja a normál kontrollhoz képest (p<0,01) Szégyen testben, lélekben
31 Az általunk megvizsgált négy csoport közül csupán a testdysmorphiás zavarral küzdők térnek el számottevően a normál kontroll csoporttól a krónikus szégyen és a viselkedési, karakterológiai és testi szégyen területén. Az önelfogadás mértékében (mely a krónikus szégyen mértékével negatívan korrelál) egyedül a BDD csoport mutat alacsonyabb statisztikailag szignifikáns értékeket a normál kontrollhoz képest. A Megalázásra való Érzékenység Skála alapján a normál kontrolltól depresszív reakciók tekintetében a BDD és az egyéb pszichiátriai betegcsoport, míg haragos magatartás tekintetében a BDD és szomatoform csoport tér el. 31
32 A szomatizálóbetegek és a BDD csoportokban mutatkozó számottevően magasabb szégyen mértéke a krónikus szégyen kitüntetett szerepére hívja fel a figyelmet ezekben a kórképben. Testi szégyen tekintetében a szomatizáló és BDD csoportok is magas pontszámokat értek el. A megszégyenítő helyzetekre adott reakciók tekintetében a harag a szomatoform zavarokban, szomatizációban és BDD-ben is magasabb a többi csoporthoz képest. Ugyanakkor haragosság tekintetében nincs szignifikáns különbség a szomatizálócsoport javára, tehát önmagában a harag nem kizárólagos ok a betegség megjelenésében. Úgy tűnik, ezekben a kórképekben a szégyenre adott haragosság egy közös vonás, a szégyen lehet a mediátor tényező a haragosság megjelenését illetően. Vizsgálataink nem bizonyították egyértelműen a szomatizációés alexitimia kapcsolatát. Vizsgálatunkban az önelfogadás mértéke fordított arányban állt a krónikus szégyen mértékével. 32
33 A szégyen terápiájában központi jelentőségűek a tradicionális kognitív-viselkedésterápiás stratégiák (konceptualizálás, átstrukturálás, diszfunkcionális attitűdökkel és alapsémákkal való munka, sématerápia a csökkentértékűség-szégyen sémával) Emellett van néhány specifikus szégyenre fókuszált terápia: Szégyenterápiával bővített dialektikus viselkedésterápia (Rizvi és Linehan, 2005) Együttérzés-fókuszú terápia (Compassion-Focused Therapy, CFT; Gilbert, 2009) Tudatos önegyüttérzés tréning (Mindful Self- Compassion, MSC; Neff, 2011) 33
34 CFT egy kombinált és integratív megközelítés. Alapja: a magas krónikus szégyennel és önkritikussággal bíró személyek gyermekkori élményeit a fenyegetettség, kritikusság és elutasítottság jellemezte az ilyen személyek érzelemregulációját a fenyegetettséggel való megküzdés uralja. Evolúciós-, szociál-, fejlődéspszichológiai, Buddhista pszichológiai és idegtudományi elméleti és gyakorlati alapokon nyugszik. Együttérzőtudatosság tréning (compassionate mind training) a CFT kulcsa: olyan képességek fejlesztése, melynek során együttérzőtulajdonságainkat fejleszthetjük, növelve ezzel érzelemregulációs kapacitásunkat. Fontos aspektusai: a terapeuta együttérző attitűdje, mely modell a páciens számára, valamint együttérző képességek fejlesztése. (Gilbert, 2009) 34
35 melegség Együttérző képességek melegség Figyelem(kedves emlékek felidézése konfliktusok esetén, mindfulness) Képzelet (elfogadó képek, biztonságos személy) Érzékenység (saját szükségletek és érzések iránt) Jóllét(stressz csökkentés) Ítélet-mentesség Az együttérzés attribútumai Szimpátia Empátia (másokkal és önmagunkkal) Distressz tolerancia (érzelmek elviselése) Vélekedések (CBT+terapeuta mintája az elfogadásra) Viselkedés (elfogadó, bátorító hang nehéz helyzetekben, asszertivitás) melegség Érzés (mindfulness) Érzékelés(testi érzetekkel való együttérzés) melegség (Gilbert, 2009 alapján) 35
36 Gilbert és Procter (2006): 12 hetes csoport, nappali kórház, krónikus pszichiátriai betegek csökkent a depresszió, szorongás, szégyen, önkritika, kisebbrendűségi érzés, szubmisszivitás Laithwaite et al., (2009): 10 hetes csoport, forenzikus pszichotikus betegek csökkent a depresszió, a szégyen, az általános pszichopatológia, javult az önbecsülés Lucre és Corten (2013): 16 hetes ambuláns csoport személyiségzavarral küzdőknek csökkent a szégyen, a szociális összehasonlítás, öngyűlölet, depresszió, növekedett az önmegnyugtatás, a jóllét érzése, szociális működés Heriot-Maitland et al. (2014): 22 hetes csoport pszichiátriai osztályon, heterogén betegcsoport csökkent a distresszés nőtt a nyugalom 36
37 Albertini, R.S.,Phillips,K.A.,1999.Thirty-three cases of body dysmorphic disorder in children and adolescents.j.am.acad.childadolesc.psychiatry38, Andrews, B., Qian, M., Valentine J. D., Predicting depressive symptomswith a newmeasureof shame: The Experience of ShameScaleBritish Journal of Clinical Psychology Averill P. M., Diefenbach, G. J., Stanley, M. A., Breckenridge, J. K., Lusby, B., Assessment of shameand guilt in a psychiatric sample: acomparisonof twomeasures. Personalityand IndividualDifferences BagbyRM, Parker JDA, Taylor GJ, The Twenty-ItemToronto AlexithymiaScale --I. Item selection and cross-validation of thefactorstructure. Journal of Psychosomatic Research, 38, Bjornsson, A. S., Didie, E. R., Phillips, K. A., Body dismorphic disorder, Dialogues Clin Neurosci. 12(2): Brown, M. Z., Linehan, M. M., Comtois, K. A., Murray, A., Chapman, A. L Shame as a prospective predictor of self-inflicted injury in borderline personality disorder: A multi-modal analysis. Behaviour Research and Therapy, Clerkin, E.M.,Teachman,B.A.,Smith,A.R.,Buhlmann,U.,2014. Specificity of implicit-shame associations: comparison across body dysmorphic, obsessivecompulsive, and social anxiety disorders. Clin.Psychol.Sci. 2,1 16. Donhauser, S., Examiningtherole of shameasa mediatorof childhoodsexualabuseand self-abuse. DoctoralDissertation, St. Mary University. Fergus, T.A., Valentiner, D.P., McGrath, P. B., Jencius, S., Shame- and guilt-proneness: relationships with anxiety disorder symptoms in a clinical sample. J AnxietyDisord Gilbert, P Introducing compassion-focused therapy. Advances in Psychiatric Treatment, 15, Gilbert, P. and Procter, S Compassionatemind training forpeoplewith highshameand self-criticism: A pilot studyof a grouptherapyapproach, Clinical Psychology and Psychotherapy, 13: Gilbert, P., Miles, J. N. V., Sensitivitytoputdown: itrelationship toperceptions of shame, social anxiety, depression, angerand self otherblame. Personalityand IndividualDifferences Gilbert, P., Miles, J. N. V., Sensitivitytoputdown: itrelationship toperceptions of shame, social anxiety, depression, angerand self otherblame. Personalityand IndividualDifferences Gilbert, P.,1997. The evolution of social attractiveness and its role in shame, humiliation, guilt and therapy. Br.J.Med.Psychol.70, Heriot-Maitland, C., Vidal, J. B., Ball, S., Irons, C., A compassionate-focusedtherapygroupapproachforacuteinpatients: Feasibility, initial pilot outcome data, and recommendations. British Journal of Clinical Psychology, 53, Janet, P.,1903.Les Obsessionset la Psychasthenie. FelixAlcan,Paris. Kim, S., Thibodeau, R, és Jorgensen, R. S Shame, guilt, and depressive symptoms: a meta-analytic review, Psychol. Bulletin Kollei,I.,Brunhoeber,S.,Rauh,E.,deZwaan,M.,Martin,A.,2012. Bodyimage, emotions and thought control strategies in body dysmorphic disorder compared to eating disorders and healthy controls. J.Psychosom.Res.72, Kroenke K., Spitzer R.L., Degruy F.V., Hahn S.R., Linzer M., Williams J.B., Brody D., Davies M., Multisomatoform disorder. An alternative to undifferentiated somatoform disorder for the somatizing patient in primary care. Arch Gen Psychiatry. 54 (4):
38 Kubany, E. S.:, A cognitive model of guilt typology in combat-related PTSD. Journal of Traumatic Stress. 7, pp Laithwaite, H., Gumley, A., O Hanlon, M., Collins, P., Doyle, P., Abraham, L. and Porter, S Recovery after psychosis(rap): A compassion focused programme for individuals residing in high-security settings, Behavioural and Cognitive Psychotherapy, 37: Leskala, J., Dieperink, M., Thuras, P.,2002. Shame and posttraumatic stress disorder. Journal of Traumatic Stress. 15, pp Lucre, K. M., & Corten, N An exploration of groupcompassion-focusedtherapyforpersonalitydisorder. Psychologyand Psychotherapy: Theory, Research and Practice, 86(4), Milligan, R. J., Andrews, B Suicidal and Other Self-Harming Behaviour in Offender Women: The Role of Shame, Anger and Childhood Abuse. Legal and Criminological Psychology Neff, K Self-Compassion. Stop Beating Yourself Up and Leave Insecurity Behind. New York: Morrow Neff, K. D Development and validation of a scale to measure self-compassion. Self and Identity, 2, Pattison, S., Shame: Theory, Therapy, Theology. Cambridge University Press. Regier D., Narrow W., Rae D., Manderscheid R., Locke B., Goodwin F.,1993. The de facto US mental and addictive disorders service system. Epidemiologic catchment area prospective 1-year prevalence rates of disorders and services. Arch Gen Psychiatry. 50 (2): Ritter, K., Vater, A., Rüsch, N., Schröder-Abé, M., Schütz, A.,Fydrich, T., Lammers, C. H., Roepke, S Shame in patients with narcissistic personality disorder, PsychiatryResearch RizviSL, LinehanMM The treatmentof maladaptiveshamein borderline personalitydisorder: A pilot studyof opposite action. Cognitiveand Behavioral Practice. 12: Rüsch, N., Lieb, K., Göttler I., Hermann C., Schramm E., Richter, H., Jacob, G. A., Corrigan, P. W., Bohus, M., Shame and implicit self-concept in women with borderline personality disorder. American Journal of Psychiatry Schoenleber, M., Berenbaum, H Aversion and pronenesstoshamein self- andinformant-reportedpersonalitydisordersymptoms. PersonalDisord. 3, Semb, O., Strömsten, L., Fransson, P., Henningsson, M., Sundbom, E., Distress after a single violent crime: how shame-proneness and event-related shame work together as risk factors for post-victimization symptoms. Psychological Reports. 109, pp Spielberger, CD, Gorssuch, RL, Lushene, PR, Vagg PR, Jacobs GA, Manual for the State-Trait Anxiety Inventory. Consulting Psychologists Press, Inc SpitzerRL, Williams JB, KroenkeK, Linzer M, DeGruyFV, Hahn SR, BrodyD, Johnson JG, Utility of a newprocedurefordiagnosingmentaldisorders in primary care: the PRIME-MD 1000 study. JAMA 272, Swan, S., Andrews, B The relationship between shame, eating disorders and disclosure in treatment. British Journal of Clinical Psychology Tangney, J. P., Miller, R. S., Flicker, L., és Barlow, D. H., Are Shame, Guilt, and Embarrassment Distinct Emotions? Journal of Personality and Social Psychology, 70(6), Tangney, J. P., Wagner, P., Gramzow, R Proneness to shame, proneness to guilt, and psychopathology. Journal of Abnormal Psychology Wicker, F. W., Payne, G. C., Morgan, R. D., Participantdescriptions of guilt and shame. Motivationand Emotion, 7(1),
39 Köszönöm a figyelmet! 39
A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT
A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT. KÖZLEMÉNYE A CARIPRAZINE SKIZOFRÉNIÁBAN SZENVEDŐ BETEGEK KÖRÉBEN VÉGZETT FÁZIS IIB KLINIKAI VIZSGÁLATÁNAK POZITÍV EREDMÉNYEIRŐL NEW YORK, 2009. október
Albu Mónika. Együttérzés alapú mindfulness módszerek
Albu Mónika Együttérzés alapú mindfulness módszerek Kivonat Bölcsesség az, hogy tudatában vagyunk annak, hogy mindannyian egyek vagyunk; szeretet, ennek a tudatosságnak megfelelő érzés, az együttérzés,
A krónikus szégyen szerepe a mentális zavarok kialakulásában
Megülve A krónikus szerepe a mentális zavarok kialakulásában VIZIN GABRIELLA K L I N I K A I S Z A K P S Z I C H O LÓ G U S, P S Z I C H OT E R A P E U TA, E G Y E T E M I TAN ÁR S E G É D E LT E P P K
Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében
Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében
ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár
Kognitív újhullám a szomatizációs kórképekben
Kognitív újhullám a szomatizációs kórképekben Érzelem, indulat, testi tünetek CBT Ajtay Gyöngyi VIKOTE KONGRESSZUS 2015.06.5-6. A kognitív terápia fejlődése Standard kognitív terápia szorongásos zavarok,
A pszichopatológia egyes kérdései
A pszichopatológia egyes kérdései Az abnormális viselkedés Milyen kritériumok alapján különíthetjük el a normális és az abnormális viselkedést? - Eltérés a statisztikai átlagtól ebbıl a szempontból abnormális
ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit
ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG
A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010
A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI
Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében
Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest
Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán
Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Diagnosztikai jelentések értelmezése és elemzése egy 13-18 év közötti fiatal
METAKOGNITÍV TERÁPIA
METAKOGNITÍV TERÁPIA Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME kötelező szinten tartó tanfolyam 2014. április 22-24. Mi indokolja a kognitív terápia fejlődését? Modern kognitív
Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK
Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK Prof. Dr. Perczel - Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2018 szakképzés 1. évfolyam 1 DSM IV DSM V 8. Szomatoform zavarok Szomatikus
SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről
SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak
Psychiatria. A szégyen szerepe a mentális zavarok kialakulásában II. A szégyen mérése és a szégyen kapcsolata a mentális zavarokkal. 1.
Ψ 278 A szégyen szerepe a mentális zavarok kialakulásában II. A szégyen mérése és a szégyen kapcsolata a mentális zavarokkal Vizin Gabriella, Unoka Zsolt Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás
Pszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege?
Pszichoszomatikus betegségek Pécsi Tudományegyetem Mi a pszichoszomatikus betegség lényege? Valódi organikus háttérrel rendelkező kórképek, amelyek kóreredete multifaktoriális A genetikai, immunológiai,
Dr. Láng András. Dr. Láng András Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://pszichologia.pte.hu) Egyetemi adjunktus KAPCSOLAT
Dr. Láng András Egyetemi adjunktus KAPCSOLAT Pszichológia Intézet 7624 Pécs Ifjúság u. 6. Iroda: B 308 Tel: +36 72 501516 E-mail: andraslang@hotmail.com [1] OKTATÁS Fejlődéslélektani műhelymunka (BA) TAT
Gasztroenterológiai betegségek pszichometriai vizsgálata. Funkcionális és organikus zavarok összevetése
Gasztroenterológiai betegségek pszichometriai vizsgálata. Funkcionális és organikus zavarok összevetése Doktori tézisek Dr. Kovács Zoltán Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető:
Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével
Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Kovács Vivienne Semmelweis Egyetem, ÁOK V. évfolyam Témavezető: Dr. Csukly Gábor Az enyhe kognitív zavar (Mild cognitive impairment=mci)
Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.
Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,
AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében
AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!
Elhúzódó Gyász Zavar (PG-13)
Elhúzódó Gyász Zavar (PG-13) Holly G. Prigerson, Ph.D., Paul K. Maciejewski, Ph.D. A PGD (elhúzódó gyász zavar) egy újonnan meghatározott tünetcsoport, amely egy nagyon szeretett személy elvesztésére adott
Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal
Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris
Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség
Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi
Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák. dr. Bátfai Ágnes
Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák dr. Bátfai Ágnes Vázlat: I. Az előadás célja, fontosabb kulcsszavak II. Imaginációval, szimbólumokkal való munka III. Sémák
A depresszió és a mindfulness kapcsolata
A depresszió és a mindfulness kapcsolata A mindfulness fogalmának tisztázása, kérdőíves alkalmazása a depresszió vizsgálatában Altbäcker Anna Szakdolgozatvédés, 2010 ELTE PPK Pszichológia szak Témavezető:
Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében
Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,
Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)
Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina
Nehézségek a kommunikációban. Bán Ildikó 2016
Nehézségek a kommunikációban Bán Ildikó 2016 MILYEN A JÓ ORVOS? a beteg szemszögéből Mi teszi az orvost jó orvossá? 72% - jó személyes viszony a beteg és az orvosa között (empátia, figyelem, meghallgatja
DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK A PSZICHIÁTRIÁBAN ÉS A KLINIKAI PSZICHOLÓGIÁBAN
DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK A PSZICHIÁTRIÁBAN ÉS A KLINIKAI PSZICHOLÓGIÁBAN Nagy Beáta Magda Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés I. évfolyam 2014. Mi a diagnózis? A klinikai kép,
Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA
Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA Mi a disszociáció? Énvédő mechanizmus Bizonyos feltételek mellett a traumák emlékei leválnak a tudat többi részétől, a tudaton kívül
VALÓBAN MINDEN A FEJBEN DŐL EL?
Magyar Pszichiátriai Társaság VIII. Kongresszusa Ép lélekben ép test Budapest, 2014. január 23-25. VALÓBAN MINDEN A FEJBEN DŐL EL? Sérülékenység és egészségvédő tényezők szerepe a depressziós és szorongásos
Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés 1. Megbeszélés 2013. december 17.
Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés és foglalkoztatás Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés 1. Megbeszélés 2013. december 17. Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés és foglalkoztatás
Kutatásmódszertan. Vizin Gabriella PhD, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Egyetemi adjunktus ELTE
Kutatásmódszertan Vizin Gabriella PhD, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Egyetemi adjunktus ELTE KPT 2018 Mire jó a kutatás? Nem spekulációra hagyatkozunk, hanem hatékonyságvizsgálatokra (A CBT
Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben
Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András
Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek
Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:
Kiadványaink, illetve a Tanszék gondozásában megjelent könyvek
Kiadványaink, illetve a Tanszék gondozásában megjelent könyvek A Klinikai Pszichológiai Tanszék fontos feladatának tartja olyan tankönyvek írását, szerkesztését, amelyek hozzájárulhatnak a hazai klinikai
A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN
A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN In: Gy. Kiss Enikő, Polyák Lilla (szerk). (2012): Egészség Rehabilitációs Füzetek II. A személyes és társas tényezők
lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt
Sémakérdıív v a személyis lyiségzavarok mérésében Dr. Unoka Zsolt Személyis lyiségzavarok DSM-IV rendszere Személyiségzavarok általános kritériumai: 1. kogníciók (az a mód, ahogy önmagát, a másikat és
A CONNOR DAVIDSON REZILIENCIA KÉRDŐÍV 10 ITEMES VÁLTOZATÁNAK JELLEMZŐI
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2015, 15(1):129 136. 129 A CONNOR DAVIDSON REZILIENCIA KÉRDŐÍV 10 ITEMES VÁLTOZATÁNAK JELLEMZŐI JÁRAI Róbert 1 VAJDA Dóra 1 HARGITAI Rita 2 NAGY László 1 CSÓKÁSI Krisztina 1 KISS
SZAKVIZSGA TÉTELSOR KLINIKAI ÉS MENTÁLHIGIÉNIAI SZAKPSZICHOLÓGUS SZAKKÉPZÉS GYERMEK SZAK (96 TÉTEL)
SZAKVIZSGA TÉTELSOR 2017. KLINIKAI ÉS MENTÁLHIGIÉNIAI SZAKPSZICHOLÓGUS SZAKKÉPZÉS GYERMEK SZAK (96 TÉTEL) A szakvizsga tételek 3 fő témakört ölelnek fel, az elméleti vizsgán a jelölt mindhárom témakörből
Válasz az opponensi véleményekre
Válasz az opponensi véleményekre Köszönöm mindhárom opponensem, Dr. Csepeli György, Dr. Janka Zoltán és Dr. Túry Ferenc professzorok javaslatait, valamint kritikai és támogató észrevételeiket. Mindhárom
Poszttraumás stressz zavar (PTSD), depresszió és emlékezet összefüggései
Poszttraumás stressz zavar (PTSD), depresszió és emlékezet összefüggései Várkonyi Erika 2009 Az emberi életben bekövetkező traumát okozó események balesetek, támadások, halál poszttraumás stressz zavar
A gyermekkori kényszerbetegség pszichoterápiája. Dr Nagy Péter Vadaskert Kórház és Szakambulancia
A gyermekkori kényszerbetegség pszichoterápiája Dr Nagy Péter Vadaskert Kórház és Szakambulancia!" Epidemiológia hány gyerekről beszélünk?! USA: 1-2% (Apter és mtsai, 1996)! UK: 0,25% (pontprevalencia,
A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János
A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos
A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet
A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása
Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban
Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai
Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája
Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény
A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán
A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
Dr. Margitics Ferenc
Dr. Margitics Ferenc Publikációs jegyzék HAZAI KIADVÁNYOK Könyv Margitics Ferenc, Figula Erika, Pauwlik Zsuzsa (2010): Temperamentum, karakter és iskolai erőszak. Élmény 94 Bt, Nyíregyháza, 142 p. Figula
Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei
Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi
Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi, Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, 2013. november 21. Szuicid prevenció 1. Sürgősségi ellátás elérhetősége,
A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél
A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél Költő András, Zsiros Emese, Simon Dávid, Arnold Petra, Huhn Zsófia, Németh Ágnes Magyar Pszichológiai Társaság XXII.
6. A TÁPLÁLKOZÁSSZABÁLYOZÁS TÉNYEZŐI: AZ ÉTEL MINŐSÉGE, VALAMINT AZ INTEROCEPTÍV JELZÉSEK IRÁNTI ÉRZÉKENYSÉG
6. A TÁPLÁLKOZÁSSZABÁLYOZÁS TÉNYEZŐI: AZ ÉTEL MINŐSÉGE, VALAMINT AZ INTEROCEPTÍV JELZÉSEK IRÁNTI ÉRZÉKENYSÉG Cél: A táplálékszabályozás szintjeinek megbeszélése, az étel minősége, illetve a belső ingerek
Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban
Dr. Simon Attila, Dr. Gelesz Éva, Dr. Szentendrei Teodóra, Dr. Körmendi Krisztina, Dr. Veress Gábor Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Balatonfüredi
A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása
A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása
Sürgős ellátás kora gyermekkorban multifaktoriálisszempontok szerint. Scheuring Noémi Heim Pál Gyermekkórház, Budapest
Sürgős ellátás kora gyermekkorban multifaktoriálisszempontok szerint Scheuring Noémi Heim Pál Gyermekkórház, Budapest Amikor a sürgős ellátás szükségessége felmerül Probléma lép fel Gyerek: A tünet megjelenésének
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) M2 Unit 3 Jövőbeli lehetséges krízishelyzetek előrejelzése az anamnézis és a diagnosztikai jelentések alapján A normál serdülőkori magatartás
SZAKVIZSGA TÉTELEK Klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus szakképzés Felnőtt szak (91 tétel)
SZAKVIZSGA TÉTELEK 2016. Klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus szakképzés Felnőtt szak (91 tétel) A szakvizsga tételek 3 fő témakört ölelnek fel, az elméleti vizsgán a jelölt mindhárom témakörből
A depressziók pszichoterápiája. Prof. Tringer László
A depressziók pszichoterápiája Prof. Tringer László A pszichoterápiák számának alakulása 2500 2000 1500 1000 500 0 1959 1976 1986 1996 2000 Harper Parloff Karasu Y=2,07 x 1,7 +36 Concepts of depression
Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez. Dr. Szemelyácz János Budapest, február 20.
Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez Dr. Szemelyácz János www.indit.hu Budapest, 2016. február 20. 1 Addiktív ciklus Pszichoaktív szer bevétele, vagy kóros viselkedési folyamat
A neurózisok története napjainkig. I. A neurotikus állapotok általános leírása
A neurózisok története napjainkig I. A neurotikus állapotok általános leírása A neurózis fogalom története Cullen: lázak kachexiák lokális betegségek neurózisok Neurosis: coma adynamia spasmus vesania
A kultúra szerepe a fájdalomban
A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges
Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika
Pszichoszomatikus kórképek Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Testi tünetek A testi tünetek nagyon gyakoriak a gyermekek között elmúlt 2 hétben a gyermekek 24%-nak volt valamilyen testi panasza (Saps
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS
A szorongás pszichoterápiás kezelése (Rövid, gyakorlatias bevezetés)
A szorongás pszichoterápiás kezelése (Rövid, gyakorlatias bevezetés) Bitter István 2016. április 28. E két portré alkotója milyen kutyaképet tud rajzolni? Kezelés előtt Rosszullét az egyetem bejárata előtt
Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán
Affektív zavarok - hangulatzavarok Hidasi Zoltán Alapfogalmak Érzelem (emóció) Indulat (affektus) Hangulat (-thymia) Közérzet (-phoria) Hangulatzavarok Szindrómák Klasszifikáció Epidemiológia Diagnózis
Disszociatív zavarok, traumával és stresszorral összefüggő zavarok. Mi a disszociáció? Az emlékezés, a tudat, a szenzoros és
Disszociatív zavarok, traumával és stresszorral összefüggő zavarok Pécsi Tudományegyetem Mi a disszociáció? Az emlékezés, a tudat, a szenzoros és motoros működések egységének időszakos szétválása A disszociáció
Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július
Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,
HIEDELMEINK NYOMÁBAN
TÖRZSKÉPZÉSI TANFOLYAM Budapest, 2014. március 31. HIEDELMEINK NYOMÁBAN A KOGNITÍV SZEMLÉLET AZ ORVOSLÁSBAN Perczel Forintos Dóra, PhD. perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia
SZAKVIZSGA TÉTELEK KLINIKAI ÉS MENTÁLHIGIÉNIAI SZAKPSZICHOLÓGUS SZAKKÉPZÉS FELNŐTT SZAK (91 TÉTEL)
SZAKVIZSGA TÉTELEK 2017. KLINIKAI ÉS MENTÁLHIGIÉNIAI SZAKPSZICHOLÓGUS SZAKKÉPZÉS FELNŐTT SZAK (91 TÉTEL) A szakvizsga tételek 3 fő témakört ölelnek fel, az elméleti vizsgán a jelölt mindhárom témakörből
Kristóf Andrea SE-IBOI
Kristóf Andrea SE-IBOI Kábítószer-kereskedelem Kábítószer birtoklása Kóros szenvedélykeltés Kábítószer készítésének elősegítése Kábítószer-prekurzorral visszaélés Új pszichoaktív anyaggal visszaélés Teljesítményfokozó
Gyulladásos bélbetegségben szenvedő gyermekek életminősége
Gyulladásos bélbetegségben szenvedő gyermekek életminősége Nemes Éva Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Intézet, Debrecen Treat to target stratégia - Tradicionális kezelési stratégiák
A SZOMATOSZENZOROS AMPLIFIKÁCIÓ SKÁLA (SSAS) MAGYAR VÁLTOZATÁNAK VALIDÁLÁSA
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 10 (2009) 4, 321 335 DOI: 10.1556/Mentál.10.2009.4.3 A SZOMATOSZENZOROS AMPLIFIKÁCIÓ SKÁLA (SSAS) MAGYAR VÁLTOZATÁNAK VALIDÁLÁSA KÖTELES FERENC 1* GÉMES HELGA 1 PAPP GABRIELLA
Szkizofrénia. Bitter István Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
Szkizofrénia Bitter István Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 2014.10.02.. Translációs kutatás Cognitive Neuroscience and Schizophrenia: Translational Research in Need of a Translator
A kliensek prevenciós szükségleteinek meghatározása eszköztár. Rózsa Sándor ELTE Pszichológiai Intézet
A kliensek prevenciós szükségleteinek meghatározása eszköztár Rózsa Sándor ELTE Pszichológiai Intézet A mérés m s lehetséges céljac Szűrés Kliensek motiválása Problémafelt mafeltárás Diagnózis Kezelési
Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során
Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.
E Y G S Y Z S E Z RŰ ER Ű FÓ F B Ó I B ÁK
Szorongásos megbetegedések I. EGYSZERŰ FÓBIÁK SZOCIÁLIS FÓBIA PTSD Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2014 szakképzés 1.évfolyam 1 A szorongás fogalma A pszichiátria/klinikai
Az életminõséggel foglalkozó kutatások körében egyre elterjedtebb a szubjektív
Iskolakultúra 2004/8 Örkényi Ágota Koszonits Rita tudományos munkatárs, Szociológiai Kutatóintézet, MTA, Budapest tudományos munkatárs, Szociológiai Kutatóintézet, MTA, Budapest Akiknek sem otthon, sem
A DEPRESSZIÓ PREVALENCIÁJA AZ ALAPELLÁTÁSBAN MAGYARORSZÁGON
A DEPRESSZIÓ PREVALENCIÁJA AZ ALAPELLÁTÁSBAN MAGYARORSZÁGON EREDETI KÖZLEMÉNY TORZSA PÉTER 1, RIHMER ZOLTÁN 2, GONDA XÉNIA 2,3, SEBESTYÉN BEA 4, SZOKONTOR NÓRA 5, KALABAY LÁSZLÓ 1 1 Semmelweis Egyetem
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő
A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni
A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA
A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel -Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet zavara,
Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában. dr. Lukács Eszter magánpraxis
Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában dr. Lukács Eszter magánpraxis Problémák a szexuális válaszciklus hagyományos, lineáris modelljével (avagy a férfi szexualitás Prokrusztész
Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.
Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb
Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka
PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka Definíció, történet Nem diagnosztikai kategoria, hanem szemléletmód. Az ősi, holisztikus orvoslásban gyökerező alapelvek: India: tudatosság Kína: kiegyenlítés,
Vizin Gabriella. klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta egyetemi tanársegéd ELTE
Vizin Gabriella klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta egyetemi tanársegéd ELTE 2016 Személyiségzavarokról általában Strukturált diagnosztikai interjúk Sémakérdőív sématerápiás mérőeszközök PD diagnosztika
Fényderítő hatású-e a megélt tapasztalat a kimenetelre?
Fényderítő hatású-e a megélt tapasztalat a kimenetelre? Szerzők: Kovács Árpád Ferenc 1, Perényi Anett Anna 1, Fülöp Zsolt Zoltán 2 Témavezető: Dr. Kovács Judit 3 1 ÁOK VI., Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti
Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája
Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája Dr. Mike Andrea 1, Dr. Tamás László 2, Dr. Tompos Tamás 2 1 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Neurológiai Osztály 2 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház,
Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819
Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás
A KÓROS JÁTÉKSZENVEDÉLYHEZ LEGGYAKRABBAN TÁRSULÓ PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK
A KÓROS JÁTÉKSZENVEDÉLYHEZ LEGGYAKRABBAN TÁRSULÓ PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK Németh Attila Csorba Csilla Tóth András Sokszor csak azért nem adjuk át magunkat egyetlen szenvedélynek, mert több van belõle. (La
OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383
OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 A hároméves kutatás az evés- és testképzavarok terén jelentősen hozzájárult a hazai alapismeretekhez, egyben nemzetközi összevetésben is (főleg
A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit
A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi
A pszichomotoros fejlődés mérése és eszköztára csecsemő és kisgyermekkorban
A pszichomotoros fejlődés mérése és eszköztára csecsemő és kisgyermekkorban Kenyhercz Flóra Egészségpszichológia MSc., II. Prof. Dr. Nagy Beáta Erika Egyetemi tanár Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar,
Barna Csilla Perczel Forintos Dóra. SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék
Barna Csilla Perczel Forintos Dóra SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék A tudományos igénnyel végzett pszichoterápia hatékony, kezelési eredményei jobbak, mint a spontán remisszióé, a placeboterápiáé,
Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin
Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság
Rehabilitáció a pszichiátriában
Rehabilitáció a pszichiátriában Szélsőségek a pszichiátriai rehabilitációban Fenntartó gyógyszeres kezelés megfelelő gondozás mellett Dr. Tringer László Professor emeritus A Pszichiátriai Rehabilitációs
A RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN
SZATMÁRI ADRIENN A MENTÁLIS MEGBETEGEDÉSEK MODERNKORI VESZÉLYEI A RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN 1. Bevezető gondolatok A hivatásosos szolgálat ellátásának, létesítésének alapvető feltétele a hatályos
A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.
LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás