A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány félévente megjelenő kiadványa

Átírás

1 Bagolysors A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány félévente megjelenő kiadványa IV. évfolyam / 2009 / 2. szám 1 Újrahasznosított papíron

2 Kiadja: Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány 2230 Gyömrő, Eötvös u. 34. Adószám: Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt Honlap: Gyöngybagolyvédelmi ügyelet A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány bejegyzett társadalmi szervezet. Célja a magyarországi gyöngybagolyállomány megóvásán keresztül hozzájárulni a hazai környezettudatos gondolkodás elterjedéséhez. Címlapon: Angol önkéntesek rádió-adóvevővel keresik a megjelölt gyöngybaglyok nappalozó helyét A kiadványért felel: Dr. Klein Ákos ( , gyongybagoly@gyongybagoly.hu) Szerkesztette és tördelte: Molnár Anna, Novák Nikolett,Laczi Miklós Nyelvi lektor: Laczi Miklós HU ISSN: A Mátrix Marketing Műhely Kft. biztosította a környezetbarát papírra történő nyomtatást. A Bagolysors jelen száma a Nemzeti Civil Alapprogram NCA-ORSZ azonosító számú pályázatának támogatásával jöhetett létre. Ta r t a l o m Bagolysors IV. évfolyam / 2009 / 2. szám Mi is a tényleges - lényeges cél? I. rész... 3 A macskabagoly védelme és a védelem jelentősége... 4 Leonardo Élethosszig Tartó Tanulás... 6 A gyöngybagolyról haladóknak... 8 Önkéntesek magukról Uhuk a nagyvárosban Mindennapi természetvédelem...de hogyan? Köszönjük Szterényisek! International Owl...14 Támogatói oldal Hirdetési felület Hirdetési politika A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány jelképes támogatás fejében is hirdetési felületet biztosít minden olyan szervezet és cég számára, amelynek működése összhangban áll a fenntarthatósággal, és tevékenységével elősegíti a környezettudatosság elterjedését hazánkban. Örömmel hirdetünk minden olyan rendezvényt, amely környezetés természetvédelmi eseményekre, szabadidősportokra, egészséges életmódra és egészséges táplálkozásra vagy hagyományörző tevékenységre invitálja az érdeklődőket. Angol önkéntesek segítségével egy kert végében felállított oszlopra szerelt költőláda gyöngybaglyok számára

3 2009/2 Mi is a ténylegeslényeges cél? I. rész Egy ember életében nagyon fontos, de egy csoportot mozgató szervezet léte szempontjából pedig életkérdés, hogy tisztán lássa a közeli és távoli célokat. A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány létezésének célját igazán nem lehet nehéz feladat meghatározni. Nomen est omen: a magyarországi gyöngybagolyállomány védelme, illetve ami ebből következik (ld. II. részt a következő számban). Egy civil szervezetnek azonban a szakmai teljesítésen túl van egy másik és legalább annyira fontos küldetése is. Ez pedig a kitűzött célokért küzdeni akaró önkéntesek segítése, támogatása. Különösen igaz ez olyan időkben, amikor a természetvédelem és az élettudományok területén diplomát szerzőknek csak a töredéke képes szakmájában elhelyezkedni. A tehetségesek és élelmesek külföldön kaparnak ki maguk számára valamilyen lehetőséget. Az itthon maradók sokat próbálkoznak, és kis számban siker övezi kitartásukat. Nagy részük azonban hamar egy könnyebben megülhető és kiszámíthatóbb lóra nyergel át. Óriási pazarlás és veszteség! Nem feladatom az oktatási rendszer, a hallgatói létszámok és a hallgatók általános szakmai elhivatottságát méltatni, mert mindezeket sokan sokkal bátrabban megtették már, mint ahogy e lapokon én merném. De szeretném szétoszlatni mindenkiben azt a tévhitet, hogy a jövő a természetvédőké, az ökológusoké és a hozzá hasonló végzettségű furcsa szerzeteké. Talán a nagyon távoli jövő igen Apropó, végzettség: az egyetemi tanulmányaim alatt elszenvedett sok órányi biflázás aprólékos tudását nagyrészt elfelejtettem mára. Nem tudnám lerajzolni a haemoglobin szerkezeti képletét, sem felvázolni az agyi motoros magvakat, de még tán a hozzám egyébként közel álló állatvilág aprólékos rendszertanát is csak durva ecsetvonásokkal lennék képes ismertetni. Érdekes módon azonban bizonyos mondatok bizonyos kiváló előadóktól EMBEREKTŐL első hallásra bevésődnek az emlékezetbe. Egyik témavezetőm zárta egyszer a hormonokról szóló előadását azzal nem is emlékszem már, hogyan jutottunk el odáig, hogy Bagolysors a kicsit is tehetséges emberek és szervezetek legfontosabb kötelessége nem csupán az, hogy szakmájukba temetkezve valami egyedülállót alkossanak, hanem az is, hogy lehetőséget, munkahelyet, állást teremtsenek az új tehetségek számára. Ezt a gondolatot azóta is óhatatlanul a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány egyik fontos missziójának tekintem. Eddig is több alkalommal tudtunk hosszabb-rövidebb időre munkát, szakmai vagy anyagi támogatást nyújtani elhivatott önkénteseinknek, akik korábban már bizonyították rátermettségüket től azonban végre nagy befektetésbe kezd az alapítvány. Európai Uniós támogatásokat és angliai kapcsolatokat kihasználva sikerült kiküldeni háromhónapos nyelvtanulásra és szakmai gyakorlatra egy önkéntesünket, aki visszatérése után az alapítványnál tevékenykedik majd főállásban. Mindezzel nem csupán az alapítvány szakmai munkáját tudjuk minőségileg javítani, de tettünk valami apróságot a természetvédelmi szakember gárda, és végső soron Magyarország fejlődéséért is. Kedves Olvasóink! A Bagolysors újságot önkénteseink szabadidejükben írják, szerkesztik. Emiatt előfordulhat olykor, hogy a betervezett megjelenés időpontja lényegesen elcsúszik. Ez történt a jelen számmal is. Néhány cikkünk tartalma bár örökérvényű aktualitásuk elhalványult mostanra (pl. karácsonyi díszkivilágítás a 12. oldalon). Megértésükben bízva igyekszünk az évi két megjelenést teljesíteni a jövőben! 3

4 Bagolysors 2009/2 A macskabagoly védelme és a védelem jelentősége A Bagolysors előző számában olvashattunk a macskabagoly legalapvetőbb tulajdonságairól. Általános képet kaphattunk a faj megjelenéséről, előfordulásáról, életmódjáról és szaporodásáról. A jelenlegi cikk ezen bagolyfajunk védelméről szól, a védelem különböző eszközeit próbálja bemutatni. Miért is van szükség a macskabagoly védelmére? Ökológiai jelentőség: A természetvédelem és a konzervációbiológia egyik amerikai atyja, Aldo Leopold a következőket mondta: It is the wolf that makes the deer. Tehát a szarvas fennmaradását, a szarvaspopuláció egészségi állapotát, a szarvasok ősi viselkedésmintázatainak megőrzését, a fajon belüli társas kapcsolatok kialakulását a farkasok irányítják. A macskabagoly, a farkashoz hasonlóan szintén csúcsragadozónak számít. A bagoly zsákmányfajainak fennmaradása, a dinamikus, egészséges populációméretek kialakítása a macskabagoly feladata. Tehát erdeink énekesmadarai, bizonyos bogárfajok, az egerek, a pockok, a pelék, de még a denevérek is függnek a macskabaglyoktól. A macskabagoly erdeink ökoszisztémájának egyik kulcsfontosságú szereplője, szerencsére nem tartozik a ritka, veszélyeztetett fajok közé, de védelme mégis kiemelt jelentőségű. Ökonómiai jelentőség: Abban az esetben, ha a bagolypopuláció gyenge és sérülékeny, valószínű, hogy az adott élőhelyen túlzottan elszaporodnak a rágcsálók. A sok rágcsáló esetleg károsíthatja, akár meg is semmisítheti a tölgyfák azévi makktermését. Így az adott évben nem lesz, vagy nagyon kicsiny mértékű lesz az erdő természetes újulata. Az erdészeti szakemberek számára a kár már forintosítható is. A természetvédelem által megóvni kívánt élőlények, vagy élőhelyek esetében azonban nincs is értelme gazdasági jelentőségről beszélni. Nem lehet pénzben kifejezni egy élőlény értékét, az eszmei érték forintosítása az élőlény vagy élőhely elpusztítása, károsítása esetén gyakorlati mértékszám csupán. Egy zömében őshonos fajokat magába foglaló elegyes tölgyerdőben, ahol a macskabaglyok a tápláléklánc egyik legmagasabb fokán állnak, és élettevékenységükkel az élőhely hosszú távú fennmaradását is szolgálják, értékük megbecsülhetetlen. A védelem formái: Az odúlakó fajok védelme A macskabagoly nem épít fészket magának, hanem kiöregedett, üreges fák természetes odvait használja költése során. Sajnos az öreg, bagolyfészkelésre alkalmas fák hiánya erdeinkben országos probléma. A problémától nemzeti parkjaink sem mentesek, hiszen Magyarországon az erdős nemzeti parkok túlnyomó többségében állami részvénytársaságok is működnek. Ezen erdészeti szervezetek fő feladatköréhez pedig a gazdasági haszonszerzés, de bizonyos rekreációs feladatok ellátása is tartozik. A természetvédelem szereplőinek mind állami, mind civil oldalról az a feladata, hogy jól működő, élő, naprakész kapcsolatot tartson fenn az erdészeti jogot gyakorló szervezetekkel. Ez utóbbi tevékenységben fontos szerep jut a mesterséges fészekodvak kihelyezésének. A limitált természetes fészkelőhelyek miatt a baglyok nagy arányban foglalják el a mesterséges költőládákat. A jól megépített, keményfából készített fészkelőládák viszonylag kevés karbantartást igényelnek, de 5-10 év elteltével, a faanyag elkorhadása miatt folyamatos cseréjük indokolt. Tehát mind az elkészítés, kihelyezés, esetleges ellenőrzés, karbantartás, elhasználódás esetén történő cserélés idő- és pénzigényes folyamat. Az idős, odvas fák védelme Az erdészeti szervekkel való folyamatos kapcsolattartás során a természetvédelemnek az erdészeti üzemtervek, éves tervek véleményezésekor kiemelt figyelmet kell fordítania a minél természetesebb fakitermelési módok megválasztására (szálaló vágás, pro silva módszerek), valamint a hagyásfák kijelölésére és a jelölések érvényesítésére. Így mérsékelhető a baglyok élőhelyvesztésének mértéke. Az erdészeti felújítás alatt álló erdőrészletek határán, tehát a közelben lévő erdőrészletek szegélyein még nagyobb jelentősége lehet a mesterséges költőládák kihelyezésének. A végleges, hosszú távú, jól működő védelmet csupán a minél természetesebb, idős fákkal is rendelkező erdőrészletek kialakítása és fenntartása jelentheti. A mérgezések A rágcsálóirtó szereknek a macskabaglyok elsősorban lakott településeken, illetve azok közelében eshetnek áldozatul. Kiemelt veszélyt jelentenek a mezőgazdasági állattartó telepek és gazdaságok, hiszen ezeken a helyeken a felszaporodó rágcsálók irtását még napjainkban is sokszor mérgek kihelyezésével oldják meg. Az ilyen telepeken táplálkozó éjszakai ragadozóink (köztük a macskabagoly is) sajnos 4

5 2009/2 Bagolysors csak rövid ideig gyakorolhatják a rágcsálópopulációk szabályozását, visszaszorítását. A természetes kontroll elvesztése (a predátorok pusztulása) tovább növeli a rágcsálópopulációk méretét és az így jelentkező gazdasági károkat. Középkori hiedelmek és a környezeti tudatformálás A denevérek és a baglyok nem az ördög cimborái. A denevérek nem szalonnát esznek a padláson, nem akarnak készakarva az emberek hajába gabalyodni, a bejárati ajtóra kiszögelve nem űzik el a rossz szellemeket. A baglyok éjszakai huhogása nem jelent rosszat és gyors elhalálozást a házban lakók számára. Reméljük, hogy lassan mindenki előtt nyilvánvaló lesz, hogy a baglyok éjszaka aktívak igazán, és a természetes ökoszisztémákban betöltött szerepük, valamint az egyre fogyatkozó természetes élőhelyeik miatt védelemre szorulnak. Ennek jele a következő történet: Budapesten egy épülő toronyház szerkezetkész alsó szintjére berepült egy macskabagoly. Talán csak véletlenül betévedt, talán egy egeret szeretett volna zsákmányolni. Három nap elteltével az ott dolgozó biztonsági őr jelentette a hivatásos természetvédelmi hatóságnak, hogy az épületben tartózkodik egy madár, feltehetőleg egy bagoly. A helyszínre érkező természetvédelmi munkatárs az épület méretei és a belmagasság (8 m) miatt az állat befogására nem gondolhatott, de javasolta a bejelentőnek, hogy éjszakára hagyják nyitva az egyik ablakot az üvegépületen. Másnap reggelre a bagoly (négy nap után) kirepült az épületből. Elütések és áramütések Az egyre gyarapodó úthálózat és a sűrűsödő gépkocsiforgalom a gázolások révén gyéríti a macskabaglyok populációit. Időnként még a vonatforgalom is követel áldozatokat. A szabályos, útviszonyoknak megfelelő utazási sebesség megválasztása nem csak saját, utastársaink és a közlekedés további résztvevői számára fontos. A közúti balesetek számának és mértékének csökkenése mellett az alacsonyabb sebességtartományoknál az utakat keresztező állatok elütése sem nagy mértékű. Magyarországon a szigeteletlen középfeszültségű légvezetéknél, illetve a vezetékeknek a tartóoszlopaikhoz való csatlakozásánál történik sok madáráramütés. Az áramütések elsősorban a nagy testű madarainkat érintik. A közel méteres szárnyfesztávolságú macskabagoly már a veszélyeztetett fajokhoz tartozik. Az áramütött állatok száma megdöbbentően nagy. Azok a madarak, amelyek túlélik az áramütést, nyomorékok lesznek, és a szabad életre alkalmatlanná válnak. Az áramszolgáltatók és a természetvédelem között évek óta folyik információcsere az áramütések ügyében. Mindkét ágazat közös érdeke az áramütések csökkentése. A különböző szigetelési programok (szigetelőpapucsok, valamint vezetékjelölő villantók használata) szükségesek, és rövid távon jó eredményeket biztosítanak. A hosszú távú, végleges megoldásokat azonban a szabványok megváltoztatása, különböző, madárbarát technológiák alkalmazása jelentheti csak. Természetes ellenségekkel szembeni védelem Abban az esetben, ha óvni szeretnénk macskabaglyainkat, gondolnunk kell a természetes ellenségeikre is. A macskabaglyok által lakott élőhelyeken a legnagyobb predációs nyomást a nyestek jelentik a költő állományra. Számos bagolytojás és -fióka a nyestek táplálékaként végzi. A nyest nem áll természetvédelmi oltalom alatt, és országszerte elterjedt. Nemcsak erdeinkben, de a nagyvárosokban is otthont talált magának. Vadászata, gyérítése, távol tartása nem könnyű feladat. Ismert bagolyfészkeink védelmére felszerelhetünk a nyest bejutását megnehezítő fémhálót az odú berepülőnyílása köré, avagy ha a nyest felmászását akarjuk megakadályozni, felszerelhetünk fémgallért a fészkelőfa törzsére is. Ennek azonban csak akkor van értelme, ha nem egy sűrű erdőben szeretnénk megvédeni a bagolyfiókákat, hiszen a nyest a szomszédos fákról is átmászhat az odúhoz. Hagyásfákon lévő fészkeknél viszont hatékonyak lehetnek a fémgallérok. Régebben alkalmaztak még olajos rongyokat is a nyestek távol tartására. Ezek azonban erősen környezetszennyezők, így alkalmazásuk nem ajánlott, valamint hatékonyságuk is megkérdőjelezhető. A macskabaglyok populációi hazánkban stabilnak tekinthetők. Így az aktív védelem szerepe kisebb, mint egy veszélyeztetett faj esetében. A védelmi módszerek alkalmazására, az élőhelyek védelmére, a környezeti tudatformálásra azért van szükség, hogy ezen erős, stabil populációk a jövőben is fennmaradjanak. dr. Hegyi Zoltán 5

6 Bagolysors 2009/2 Leonardo Élethosszig Tartó Tanulás: angol magyar önkéntes programok 2008-ban kaptunk először lehetőséget arra, hogy az Európai Unió által támogatott angol önkénteseket fogadjunk az alapítványnál. Akkor ez egy egyszeri alkalomnak tűnt, és nem is mertük remélni, hogy az angol küldő szervezet további önkénteseket bíz ránk ben összesen 17 angol önkéntes töltött 2-6 hetet szervezetünknél. Gyakorlatilag márciustól október végéig egymást érték a csoportok 2-4 fős csapatok formájában. Az EU Life Long Learning Program (élethosszig tartó tanulás) által finanszírozott önkéntesfogadásnak 2009-ben két konkrét célja volt. Egyfelől az új röpde megépítésében segítettek az angolok, másrészt pedig részt vettek egy nemzetközi kutatásban, amely egy gyöngybagolypár mindennapjainak rádiótelemetriás nyomkövetéséből állt. E két előre meghatározott feladaton kívül az önkéntesek részt vettek további, nem csak baglyokkal kapcsolatos természetvédelmi munkákban, és ízelítőt kaptak a magyar kulturális valóságból is. A programokban az angol önkéntesek mellett szinte állandóan részt vettek magyar segítők is, akiknek ezen a helyen is köszönetet mondunk a segítségért. Talán elmondható, hogy mindenki jól járt ezzel a programmal: az alapítvány ingyenes munkaerőt kapott, erősítettük külföldi kapcsolatainkat, ismertségünket. Az angol önkéntesek rengeteg élményt gyűjtöttek, megismerték nemcsak egy európai civil természetvédelmi szervezet mindennapjait, de rájöhettek, hogy a vadvilág milyen fantasztikusan gazdag a Kárpát-medencében. A magyar önkéntesek pedig amellett, hogy tapasztalatot és ismerteket szereztek, fejleszthették angol nyelvtudásukat anyanyelvi környezetben, mégis belföldön, különösebb anyagi ráfordítás nélkül. A röpdeépítés folyamata több hónapot vett igénybe. Ez a most felépült aviárium az első olyan építményünk, amely kifejezetten a baglyok igényeit szem előtt tartva került megtervezésre. Egy védett, fákkal és bokrokkal takart csendes helyen jelöltük ki a röpde 9x5 méteres alapterületét. A tereprendezéstől kezdve az oszlopok leásásáig mindent magunk csináltunk. A röpde egyik hosszanti vége egy 3x3 m alapterületű zárt épülettel kezdődik, amely tárolóként és a madarak ápolására, frissen sérült madarak zárttéri elhelyezésére szolgál. Ennek az épületnek a padlásterén alakítottunk ki 4 olyan nagy méretű költőüreget, amelyben a repülni képes sérült egyedek rejtőzhetnek, esetleg költhetnek is. A röpde földszintjén találhatók azok a költőládák, amelyek a röpképtelen (félszárnyú), erősen mozgáskorlátozott madarak számára elérhetőek. A röpde anyaga világos színű, UV-álló, kültéri csomózott műanyag háló. Ez nem okoz sérülést a madaraknak még akkor sem, ha teljes lendületből nekirepülnek (ellentétben a csirkedróttal, amely a tollakat is összetöri, és a csőr tövénél lévő viaszhártyát is megsérti). A röpde építésénél a felhasznált anyagok tekintetében a tartósság mellett környezettudatosságra is törekedtünk. Nem használtunk pl. betont, hanem a járdát és a burkolt felszíneket régi, bontott téglából raktuk ki. Az első pár hónap tapasztalatai alapján azt mondhatjuk, hogy a röpde jól betölti rendeltetését. A madarak azonnal elfoglalták a nekik készített búvóhelyeket, a röpképes, elengedésre váró egyedek számára pedig a 6 m-es belmagasság elegendő helyet biztosít a repüléshez. Két erdei fülesbagoly, egy kuvik és egy gyöngybagolyfióka is sikeresen felcseperedett a röpdében, köszönhetően részben a tágas térnek. A röpde építéséről több képet és információt a oldalon lehet találni. 6

7 2009/2 Bagolysors Az idei év másik nagy vállalkozása a rádiótelemetriás nyomkövetés volt. A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány engedélyt kapott az Országos Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségtől, hogy Felsőrajkon egy költő gyöngybagolypárt rádióadóval jelöljön meg. Ez a kicsi, antennával ellátott, összesen 4 g tömegű készülék a hím és a tojó lábára lett rögzítve egy bőrcsík segítségével. A szerkezet kis mérete miatt nem zavarja a madarakat a vadászatban (olyan, mint az alumínium jelölőgyűrű, egy idő után észre sem veszi az állat), ugyanakkor kb. 3 km távolságból sugároz jeleket, amelyek helye egy speciális vevővel meghatározható. A megfigyelés önmagában talán nem is olyan érdekes, hiszen nem először kerül gyöngybaglyok lábára jeladó. De a magyar csapattal párhuzamosan ugyanolyan módon és ugyanakkor egy spanyol és egy angliai helyszínen is folyt az összehasonlító vizsgálat, ráadásul pontos térkép készült a vadászterület növényzetéről, a napi időjárásról és költési események körülményeiről. A három helyszínen szimultán folyó vizsgálatok reményeink szerint érdekes jelenségek leírását teszik majd lehetővé, úgy mint vadászterület nagyságának változása a költési időszakban, szülők aktivitásának alakulása az időjárás függvényében stb. A telemetriázást folytató csapatoknak nem volt könnyű feladatuk. Éjjel a baglyok nyomában jártak, nappal pedig vagy a röpdét kellett építeniük, vagy egyéb feladatokat teljesítettek (pl. agresszívan terjedő idegenhonos növények irtása). Nem csoda, ha időnként elkívánkoztak az egyéb szórakozást is kínáló, közelben lévő Balaton partjára. Szerencsére a nyomkövetés rendben lezajlott: sikerült mindkét szülőre felszerelni a jeladót, mindkét szülő mindvégig aktív volt és helyben maradt, a jeladók tovább bírták, mint a tervezett kísérleti időszak, és a két csoportban járó önkéntesekkel sem történt semmi baj. (Eltekintve, hogy a helyiek teljes joggal egyébként gyanakvóan tekintettek a hajnali kettőkor láthatósági mellényben antennákkal szaladgáló, idegen nyelven suttogó külföldiekre. De miután a helyi körzeti megbízottal tisztáztuk, hogy mi is folyik itt, minden rendeződött.) A 17 nálunk vendégeskedő önkéntesből a visszajelzések alapján azt gondoljuk, hogy mindenki elégedetten és élményekkel tele tért vissza Angliába. Nem egyszer a búcsúzás szomorúsága volt a legbiztosabb jele annak, hogy jól érezték magukat Magyarországon. És mivel az alapítványnak is csak javára vált a Leonardo programban való részvétel, ezért 2010-re már készítjük is az újabb helyeket az angliai önkénteseknek. Továbbra is szem előtt tartjuk, hogy azok a magyar érdeklődők is profitáljanak ebből a programból, akik egyébként a pályázatban nincsenek nevesítve. Szeretnénk ingyenes lehetőséget biztosítani mindenkinek 2010-ben is, hogy hosszabb-rövidebb időt az angol önkéntesek társaságában a Gyöngybagolyvédelmi Alapítványnál töltsön. Ennek feltétele az angol konyhanyelvi ismerete, és a természetvédelmi elkötelezettség! Várjuk a jelentkezőket a gyongybagoly@gyongybagoly.hu címen. A programban eddig résztvevő magyar és angol önkéntesek: Aradi Gabi, Bíró Judit, Elekes Péter, Farkas Szabolcs, Fekete Judit, Görföl Tamás, Jáger Zsófi, Kupi Tünde, Laczó Gergő, László Csaba, Dr. Mátics Róbert, Oláh Zoltán, Pap Katalin, Sáfrán Eszter, Temesi Andrea, Tórizs István, Turny Zoltán Matt Cook, Phillipe Metcalfe, Mike Cooke, David Barker, Simon Dicks, Nicholas Price, Jennifer Sherwen, Elly Weir, Matthew Butler, Owain Hegarty, Rob Nunny, Tonny Jones, Stuart Keith, Martine Davies, Andres Boulton, Jasmine Ramsdan, Amber Martin 7

8 Bagolysors 2009/2 A gyöngybagolyról haladóknak Az alábbi sorokban a gyöngybaglyok (Tyto alba) egy kevésbé ismert sajátságáról írunk. Kevesen tudják talán, hogy a gyöngybagolyfélék kialakulása (evolválódása) a jelenlegi ismeretek szerint trópusi klíma alatt játszódott le. A modern Tyto genusz kb. 15 millió évvel ezelőttről ismert, és a legkorábbi Tyto alba lelet 1,6 millió éves, mely az afrikai Olduvaihasadékból került elő. A Tyto alba alfajok többsége és a Tyto genuszhoz tartozó 16 többi faj jelenlegi elterjedési térképét vizsgálva is arra a következtetésre juthatunk, hogy elsősorban meleg vagy enyhe éghajlatú (trópusi és szubtrópusi) területek fészkelő madara, másodsorban mérsékelt övi elterjedésű, de mindenképpen kerüli a hideg vagy a szélsőségesen kontinentális klímát. Így nem találkozunk gyöngybaglyokkal Észak-Amerikában kb. a kanadai határtól északra, Észak-Európában és Ázsia belső kontinentális területein. Ismeretes, hogy a gyöngybagoly-populációk Európa kontinentális éghajlatú területén időről időre átmennek valamilyen mértékű hirtelen egyedszámcsökkenésen, amelynek oka vagy hosszabb ideig tartó hóborítottság, vagy szórványosan bekövetkező szélsőségesen hideg telek. A halálozási arányokat vizsgálva azt találjuk, hogy a kontinentális éghajlatú Európában a fiatal madaraknak a %-a elpusztul az első évben. A gyöngybagoly evolúciós eredetét ismerve felmerül a kérdés, hogy e faj alkalmazkodása hogyan teszi lehetővé a számára kedvezőtlen klímán történő tartós fennmaradást? Egy igen érdekes bebetonozott evolúciós tulajdonság, hogy zsírtartalékaik csak a testtömeg 5-6 %-át teszik ki, ellentétben más európai bagolyfajokkal, amelyeknél ez 9-12 %. Ennek akkor van jelentősége, amikor vastag hópaplan borítja a tájat, ez ugyanis megnehezíti, akár lehetetlenné is teheti a baglyok vadászatát. Ilyenkor nem mellékes, hogy a zsírraktárak hány nap koplalásra elegendő tartalékot biztosítanak az adott egyednek. Kimutatták, hogy a gyöngybaglyok rövidebb ideig képesek éhezni, mint a hasonló méretű más bagolyfajok ugyanolyan körülmények között. Minden állat számára létezik egy olyan környezeti hőmérséklet, amikor nem kell külön energiát arra fordítania, hogy a testhőmérsékletét fenntartsa (pl. mi emberek C között érezzük magunkat a legjobban). A gyöngybagoly szempontjából ez a hőmérsékleti tartomány meglehetősen magas, C között van, ami megint csak a trópusokon történt kialakulásra vezethető vissza. További evolúciós örökség, hogy tollazatuk hőszigetelő képessége valamelyest gyengébb, mint a hasonló vastagságú tolltakaróval rendelkező fajoké. Lábukat nem 1 1.ábra: 12 tojásos gyöngybagoly fészekalj. Ez azért nem az átlag! 2. ábra: Az elsőköltés fiókái és a másodköltés tojásai időben összecsúsznak. Sok utód a lehető legrövidebb idő alatt! 3. ábra: Rendszertelen időközönként beköszöntő, különösen zord telek lecsökkentik az állománynagyságot (szaggatott vonalaknál letörés), amely azután a gyors szaporodási ütem miatt hamarosan visszaerősödik (növekvő szakaszok). fedi tollazat, ami télen szintén növeli a hőveszteséget. A leírtakból következik, hogy mivel mindezek ellenére a gyöngybaglyok télire nem vonulnak el a téli koplalást rövidebb ideig képesek elviselni, az állandó és magas testhőmérséklet fenntartása több energiájukba kerül, mint azonos méretű, a Strigidae családhoz tartozó társaiknak. Mindez nagyobb téli halálozást és a szélsőséges telekre adott érzékenyebb, nagyobb populációméretbeli kilengést eredményez. E nagy populációs kilengéseket a gyöngybaglyok magas szaporodási befektetéssel (pl. sok tojás) és számos alkalmazkodásbeli sajátsággal kompenzálják. Európában (kivéve Nagy-Britanniát) átlagosan a párok 1/3-a költ kétszer ugyanabban a költési szezonban, és ez az arány magasabb a rágcsálógradációs években. Magyarországon az első költés fészekalja 5-6, a második költésé 5-9 tojásból áll. A másodköltések aránya a kontinentális európai országokban magasabb, mint az enyhébb klímájú Nagy-Britanniában. Ennek azonban táplálkozásökológiai oka is van. A szigetországban elterjedt elsődleges zsákmányállat a csalitjáró pocok (Microtus agrestis), míg nálunk a mezei pocok (Microtus arvalis). Ez utóbbi nyár végére (a másodköltések idejére) éri el legnagyobb egyedszámát, illetve a pockok zsákmányolhatósága is megnő, mivel a kiégett gyepeken, learatott mezőgazdasági földeken feltűnőbb a mozgásuk. A brit csalitjáró pocok azonban a nyár végére megnövő 8

9 2009/2 Bagolysors Csökkent a személyi jövedelemadó felajánlások mértéke Az eddigi növekvő tendenciát megtörve idén sajnos felére esett vissza a szervezetünk számára felajánlott SZJA 1% összege ( Ft). Talán mi sem ragadtunk meg minden alkalmat, hogy szervezetünket ilyen téren reklámozzuk. Ezen a jövőben feltétlenül változtatni kell, hiszen ez csaknem az egyetlen olyan forrásunk, amelynek felhasználása nincsen szigorúan megszabva, vagyis az alapító okiratban foglalt célok bármelyikére felhasználható. 2 3 magasabb növényzetben (óceáni klíma) jobban rejtve marad a légi vadászok elől. Az évenkénti két fészekalj összességében magas utódszámot eredményez. A gyöngybaglyokra jellemző tojásméret a tojó testméretéhez viszonyítva kimutathatóan kisebb, mint az ugyanolyan méretű és szintén odúköltő más bagolyfajoké. A skóciai átlagos 17,9 g-hoz viszonyítva a gyöngybagolynak 24,6-25,5 g-os tojásokat kellene tojnia. A kisebb tojásméret egyszersmind több tojást enged meg (1 kg kenyértésztából vagy 2 db félkilós cipót, vagy 10 db 10 dkg-os zsemlét tudunk készíteni). Végezetül, a hideg hőmérsékleti viszonyok között történő hőveszteség minimalizálására alakult ki az arcfátyol bezárása, hiszen infravörös kamerával is kimérhető mértékben több hőt ad le a fej, mint a test bármely más része. Ennek oka a fejhez képest óriási méretű szemgolyók hőleadása. Nem kizárható továbbá, hogy a gyöngybaglyok odú-, majd épületben történő költése is összefügg a fokozott hővesztéssel. Egy épületben nappalozó gyöngybagoly 19 %-os, míg egy tűlevelű fa lombkoronájában pihenő 10 %-os hőmegtakarításra képes ahhoz képest, mint ha szabadban töltené el ugyanazt az időt. A Gyöngybagolyvédelmi Alapítványhoz (adószám: ) 2008-ban beérkezett SZJA 1% felajánlások összesen: Ft. Ebből Ft röpdére, Ft számítástechnikai háttér fejlesztésére, Ft szakkönyvre, Ft elemlámpákra, Ft mélyhűtőre, Ft tartalékképzésre lett felhasználva az alapító okiratban foglalt céloknak megfelelően. Felajánlásaikat ezúton is köszönjük! Kérjük, hogy adója 1%-ának felajánlásával ben is segítse munkánkat! Köszönjük! Összegezve: a gyöngybaglyok trópusokon történt több millió évvel ezelőtt elkezdődött evolúciója számos olyan tulajdonságot alakított ki e fajnál, amely mérsékelt égövön a hideg időszakban nem előnyös. Ahhoz, hogy a gyöngybagoly sikeres lehessen hidegebb klímán is, számos tekintetben alkalmazkodnia kellett, és ezt javarészt magas utódszámmal éri el. Így az olykor-olykor előforduló, az állományt megtizedelő zord teleket követően a gyors állománygyarapodásnak köszönhetően képes újra elérni a megfelelően magas egyedszámot egy újabb kedvezőtlen télig. Ehhez azonban az kell, hogy megfelelő számú és minőségű költőhely álljon rendelkezésére, ami részben az aktív védelemmel biztosítható számára. Dr. Klein Ákos 9

10 Bagolysors 2009/2 Önkéntesek magukról Jelen számunkban Novák Nikolett önkéntesünk mutatkozik be. Niki egy nyári táborban találkozott az alapítvánnyal, de azt nem gondolta volna, hogy ez nem csak egy futó kaland lesz... Gyerekkoromban, ha megkérdezték, hogy mit szeretek csinálni, mindig gondolkodás nélkül rávágtam, hogy rajzolni és az állatokat. Ami azt illeti, ez a nézetem azóta sem változott. Csakhogy jött az iskola, pályaválasztás... Valahogyan a rajznál kötöttem ki, - így sikerült, de nem bántam meg. Ebből a szenvedélyemből azóta született egy animációsfilm-rajzoló szakképesítés, a kiadványszerkesztő-számítógépes grafikus pedig folyamatban van. Az állatoktól azonban nem tudok elszakadni. Olyan még sohasem volt, amióta az eszemet tudom, hogy ne lett volna mellettem legalább egy kutya. Aztán még cica is. Meg papagáj. Sőt, papagájok. És aranyhalak, meg sügerek, és gőték, meg patkányom is van most... (a képen Tóbiás alias Putkány látható - igen, a fejemen ül). Azt hiszem már csak a ló hiányzik, de fel van írva a listára. Jaj, és persze a lényeg: baglyocskám is volt. Kis füleskuvik. Elárvult szegény és az alapítvány egy ideig a gondjaimra bízta. Kisgyerek korom óta tudom, hogy nem dobáljuk el a szemetet, nem tépjük le a virágokat és mindig lekapcsoljuk a villanyt, ha kimegyünk a szobából. Ezekkel a paraméterekkel, nem hiszem, hogy még magyaráznom kellene, hogy milyen jól tudom magam érezni az alapítványnál - már ha az időm engedi, hogy ott legyek és még az újságszerkesztésnél is aktívabban tevékenykedjek. Azt meg már nem is említem, hogy annak idején ornitológus is akartam lenni. Paradicsomi állapotok ezek számomra. A baglyászatban meg még az a fergeteges, - azon kívül, hogy már maga a gondolat is az - hogy mindig lehet találkozni érdekes emberekkel. Faluról-falura, templomról-templomra...ez ám a jó élet. Minden templomtorony tartogat valami meglepetést. A kedvenceim közé tartozik, ha valamit úgy kell barkácsolni, mikor kihelyezzük a költőládát, hogy csak a toronyban található dolgokat használjuk fel. Ez a készlet általában néhány drótdarabban és deszkában kimerül, de ez benne az izgalmas: a semmiből valamit. Csak kreatívan. (Nyugi, nem a templomtornyot bontjuk el. Azért a ládához viszünk anyagot...) Mi n de n k i a m a g a m ó d j á n Köszönjük mindazok anyagi és tárgybeli támogatását, akik a Bagolysors előző száma óta áldoztak céljainkra. Továbbra is azt az elvet valljuk, hogy az anyagi támogatások mellett vagy helyett a tárgyi adományokat is nagyra értékeljük. A fogyasztás mérséklése és az újrahasznosítás szempontjából kétszeres jót tesznek azon adományozóink, akik egy-egy nélkülözhetővé vált, de még jól használható tárgyi eszközzel támogatják munkánkat. Köszönet az Ubrankovics Erdészeti és Faipari Kft-nek, hogy újabb faadaggal támogatta munkánkat. Köszönjük azoknak az anonim magánszemélyeknek a támogatását, akik nagylelkű összegekkel támogatták idén is szervezetünket. Külön köszönet minden segítő kéznek, aki részt vett munkánkban az elmúlt időszakban, és azoknak, akik felajánlott 1%-ukkal támogatták szervezetünket 2008-ban. Köszönet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak, hogy Zöld Forrás pályázati rendszeréből két programunkat is támogatta (K A, K A). A kapott támogatásokból fedeztük részben 2009-ben a gyöngybagolyvédelmi ügyelet és a telep működési költségeit, és szintén ezekből a pénzekből sikerült megvalósítani egy nagyszabású környezeti nevelés programot, aminek egyik kellemes melléktermékeként megszülettek a 2009-es képeslapok. Külön köszönet Kókay Szabolcs ( festőművésznek, hogy kettő alkotását is rendelkezésünkre bocsátotta ezekhez. Azt nem tudom, hogy mi leszek, ha nagy leszek, de az biztos, hogy baglyászni fogok, amikor csak lehet. 10

11 2009/2 Bagolysors Uhuk a nagyvárosban Hazánkban az uhu állandó, költő madár. Állománya az elmúlt években örvendetesen emelkedni kezdett, jelenleg párra tehető a 80-as és 90-es évek 15 költő párjával szemben. Fészket nem épít, elsősorban sziklafalakon, bányák nyugodtabb falain találja meg fészkelési feltételeit, de ragadozó madarak (pl. egerészölyv, héja) vagy gémtelepek elhagyott fészkeit is szívesen igénybe veszi a költéshez. Fészekalja 3 (ritkán 4-5) tojásból áll. A fiókák kb. kéthónapos korukban érik el röpképességüket, de már előtte szétmászkálnak a fészek körül. Újabban a nagyvárosokban is megfigyelhetjük ezt a fajt augusztus 19-én Sopron belvárosában, a Deák tér egyik emeletes bérházának bevilágító udvarából jelentették az ott lakók, hogy egy uhu repült be, és nem tud kiszabadulni. A megtalálás helyén galambok is tartózkodnak. Feltételezhető, hogy madarunk rájuk vadászott, és eközben esett csapdába. Az uhut a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai megfogták, és meggyűrűzése után szabadon engedték december 2-án Budapest XII. kerületében szintén feltűnt egy uhu. Az óriásbaglyot a közelben lakók jelentették be a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek. A madár tollazata ép volt, béklyó nem látszott rajta, így nagy a valószínűsége, hogy ebben az esetben is vad madarat figyeltek meg a madarászok, amint az egy kéményen üldögélt, miközben dolmányos varjak incselkedtek vele. László Csaba (fotó: Lendvai Csaba) A legjobb gyöngybaglyos angol nyelvű oldal A Gyöngybagolyvédelmi Alapítványnak megfelelő angliai szervezet a The Barn Owl Trust (BOT). Aki gyöngybagolyvédelem iránt érdeklődik, és bírja valamelyest az angol nyelvet, alig ha találhat ennél a lapnál teljesebb és igényesebb oldalt. A BOT három évtizedes fennállása óta tudományos igényességgel felhalmozott ismeretanyaga és tapasztalata teljes képet vázol az angliai gyöngybagolyvédelmi helyzetről. Több hétre elegendő olvasmány, útmutatók, vizsgálatok és jelentések tölthetők le a honlapról ingyenesen. Javasoljuk mindenkinek a hasznos böngészést. 11

12 Bagolysors 2009/2 Mindennapi természetvédelem de hogyan? Karácsonyi fényár fényszennyezés hatása a környezetre, a madarakra ön a karácsony, és évről évre nagyobb pompával várjuk a szeretet ünnepét. Már ami a házak, kertek és utcák díszkivilágítását illeti. A budapesti Andrássy úton éjjel is megtalálni egy járdára ejtett tűt a sok tízezer kis égő fényében. És nem tudunk olyan messzire utazni a fővárostól, hogy a legkisebb falvakban is akár ne köszöntene minket óriás hópehely, mikulásszán vagy angyalkák az út felett kifeszítve. Talán ünneprontó, amit írunk, de mintha egy kicsit ezen a téren is átestünk volna a ló túloldalára. Nehezen érthető, hogy amikor energiaválságról, globális felmelegedésről, gazdasági világválságról és még ki tudja, hányféle krízisről szól minden híradás, még akkor is minden házfalon ott kell lógjanak az izzósorok december elejétől február végéig. Kicsit olyan ez, mint mikor túl sok krémest eszünk, és a végén már nem is értékeljük, micsoda finomságról van szó. A díszkivilágítás nagyon is szép tud lenni egy-két ízléstelen ötlettől eltekintve, ha nem csépeljük el. Különösen manapság, amikor a környezettudatosság jegyében kellene, hogy megfogalmazódjék minden, miért ne korlátozhatnánk a karácsonyi szép kivilágítást karácsony hetére, esetleg az év utolsó két hetére? Ünnepibb lenne az ünnep is, ha nem szokna hozzá szemünk idejekorán. Ezen apropóból foglalkozunk most rovatunkban a fényszennyezéssel, bízva abban, hogy e téren is sikerül néhány éven belül némi önmérsékletet gyakorolnunk idehaza. A fényszennyezés nem más, mint az esti égbolt mesterséges fényforrásokkal (közvilágítás, reklámok stb.) történő felesleges megvilágítása. Mind a fény, mind a kontraszt csökkenésének (az égbolt és az égitestek közötti fényesség különbsége) eredményeként a csillagok halványabbak lesznek, de a természetben élő élőlényekre is komoly hatással van ez. A lakosság számának növekedésével természetesen nő a külső megvilágítás igénye is. Ahogy a városok és kerületeik növekednek, egyre több és több fény világítja meg az égboltot. Azonban az éjszakai világításnak ára van. Biológiai és ökológiai hatásait komolyan kell venni, hiszen zavart okozhatnak a vadon élő állatvilágban, emellett a mértéktelen fénykibocsátás a villamos energia nagy mértékű pazarlásával is jár. A fényszennyeződés tulajdonképpen a környezetszennyezés egy új formája. Néhány példa a fényszennyezés biológiai és ökológiai hatásairól: a lakosság egy részét zavarja az éjszakai fényár az emberek döntő többsége elfogadja, és alapvető igényként tekinti, hogy a csillagos égbolt az emberiség közös kincse, egyetemes értékét nem vitatja, és szükségesnek tartja annak zavartalan megőrzését az éjjeli állatokat zavarja életműködésükben a szárazföldi és vízi életközösségek természetes fényhez igazodó életritmusában változásokat idéz elő a madarak fészkelése, párválasztása és szaporodása megzavarodhat a mértéktelen világítás lehetetlenné teszi a csillagászati tudományos vizsgálatokat, mert oly mértékben megnöveli a háttérfényességet, hogy az a műszerek használatát akadályozza. A madarak esetében alapvetően három hatás figyelhető meg: A menekülés legfőbb káros következménye, hogy élőhelyeik egyre kisebb területre terjednek ki, adott esetben mind nagyobb távolságot kell naponta megtenniük az élelemszerzés érdekében. Az élőhely csökkenése és a körülmények ilyen mértékű megnehezítése pedig annak a veszélyét hozza magával, hogy bizonyos madárfajok egyes területekről eltűnhetnek. Az urbanizált területeken élő madarak bioritmusa 12

13 2009/2 Bagolysors felborul. Ez igaz mind a napi, mind pedig a szezonális bioritmus vonatkozásában. A napi bioritmus megváltozását jól szemlélteti, hogy az alapvetően alkonyatkor aktív vörösbegy (Erithacus rubecula) a megvilágított környezetben egész éjszaka énekel. A szezonális bioritmust a megvilágított órák számának évszakonkénti váltakozása szabályozza. Azoknál a madaraknál, melyek nem vonulnak el, megfigyelték, hogy akár hetekkel korábban költésbe kezdenek, a fekete rigó (Turdus merula) pedig a városokból nem költözik el, s akár téli estéken is a kivilágított ablakunk alatt énekelhet végkimerülésig. A Föld éjszakai látképét vizsgálva nagy pontossággal meg lehet mutatni, hol van Párizs, Madrid, Budapest, Debrecen vagy éppen Szeged. Gondoljunk csak bele, milyen zavarba ejtheti ez az éjszaka vonuló madarakat, amelyek a csillagok állását is segítségül hívják tájékozódásukhoz! Ezek a madarak egy éjszaka alatt nagy távokat képesek megtenni. (Ilyenek például a Skandinávia és Afrika között ingázó nádi poszáták.) Az erős fényszennyezés hatására egyrészt megnövekszik az égbolt háttérfényessége, ennek egyenes következményeként pedig halványabban vagy egyáltalán nem látszanak a korábban orientációs pontnak használt csillagok, másrészt a horizont közeléből világító mesterséges fényforrásokat összekeverhetik a csillagokkal. További veszély, hogy egy nagyon kivilágított terület fölé érve azt hihetik, hogy reggel van, így ösztönösen mintegy kényszerleszállást kell végrehajtaniuk. Az éjszakai életet élő élőlények, így például a baglyok és denevérek életterét még nagy távolságokból is megzavarja, károsan befolyásolja a fényszennyezés. Lassan bebizonyított ténnyé válik, hogy csökken védett denevéreink és egyes bagolyfajaink, mint például a gyöngybagoly (Tyto alba) és a macskabagoly (Strix aluco) száma olyan helyeken, ahol a templomtornyot megvilágították. Egy amerikai parkban hosszú éveken keresztül költött amerikai uhu (Bubo virginianus), de miután a parkot kivilágították, a madár eltűnt, mert a hely költésre alkalmatlanná vált számára ( edu/portal/ut/travis-longcore-catherine-rich_ lightpollution.aspx; a fényszennyezés madarakat is érintő problémáival egy brit honlap ( lightpollution.org.uk/) is foglalkozik). A NIMFEA Természetvédelmi Egyesület országos erdei fülesbagoly felmérési programot indít Az erdei fülesbagoly (Asio otus) hazánk egyik legközismertebb fészkelő bagolyfaja. Ennek ellenére sajnos sem a fészkelőállomány, sem a telelőállomány nagyságával nem vagyunk tisztában. A 2009/2010-es tél folyamán az erdei fülesbagoly telelőállományának egy egységes módszertan szerinti, önkéntesek segítségével történő felmérését kívánjuk elvégezni, melynek célja, hogy országos és aktuális képet kapjunk a faj hazánkban telelő állományáról. Ugyanakkor nem titkolt szándékunk, hogy egy esetleg 2010/2011 telén nemzetközi kezdeményezésre megvalósuló Kárpátmedencei vagy közép-európai telelőállomány felméréshez teszteljük a kidolgozott módszertant. A felmérés önkéntes alapú. Olyanok jelentkezését várjuk, akik az erdei fülesbagoly gyülekezőhelyeit a módszertanban leírtaknak megfelelően fel tudják mérni. Kérjük, hogy a felmérésben részt venni szándékozók előzetesen jelentkezzenek az asiootus@nimfea.hu címen, hogy a területi átfedéseket korrigálni tudjuk, így egy települést ne mérjen fel 2-3 ember párhuzamosan! A felmérést az erre a célra kidolgozott protokoll alapján kell elvégezni, eredményeit pedig adatlapon kell rögzíteni. A 2008/2009-es tél folyamán hasonló módszertannal már történt egy szinkronszámlálás Jász-Nagykun-Szolnok megyében, melynek eredményeit mutatja be a következő oldal: A programról részletek, továbbá a felmérési protokoll, adatrögzítéshez formanyomtatvány a hu/aktualis/ htm oldalon található. Monoki Ákos NIMFEA Természetvédelmi Egyesület A címben szereplő kérdésre egyszerű a válasz: inkább nappal legyen zöldebb ez a bolygó, mintsem éjszaka világosabb! 13

14 Bagolysors 2009/2 Köszönjük Szterényisek! A 2003 óta működő Kiskunsági Kuvikvédelmi Program keretében eddig összesen 170 mesterséges fészekodú került ki a Kiskunsági Nemzeti Park működési területére, a kuvikállomány fenntartása céljából. Az őszi odúkészítés, -kihelyezés, -csere és -takarítás minden évben nagy kihívást jelent az alapítvány önkéntesei számára, hiszen az odúkészítés csak pontos előzetes tervezés mellett lehet sikeres, amely jelentős anyagi, valamint időbeli befektetést igényel. Az idei évben a monori Szterényi József Szakközépiskola és Szakiskola bútorasztalos tanulóinak segítségével sikerült elkészíteni 20 hengertestes kuvikodút, amelyek novemberi kihelyezésével alapítványunk tovább gyarapította fokozottan védett madárfajunk, a kuvik lehetséges fészkelőhelyeinek számát. A tanulók által készített mesterséges fészekodvak az eddigi legkorszerűbbek. A további sikeres együttműködés reményében a leendő kis kuvikfiókák köszönik lakásukat a Szterényi József Szakközépiskola asztalos diákjainak! Hámori Dániel Ottó International Owl Between March and November 2009, the Barn Owl Foundation was hosts to a total of 15 UK trainees funded by the IgoMango Leonardo Life Long Learning Mobility programme coordinated by Ambios Ltd. The main objectives of this international co-operation are to support participants in training and further training activities, in the acquisition and the use of knowledge, skills and qualifications to facilitate personal development, employability and participation in the European Labour Market through placement with European project partners. The trainees took part in four separate cohorts with the majority working with the foundation for a period of six weeks. They were involved in all aspects of the foundation s work and undertook tasks involved in the everyday operation of the organisation ranging from the rescue of injured birds to the management and survey of barn owl nest sites and the installation of new barn owl and scops owl boxes across Zala county and beyond. Hungarian volunteers enlisted to help with the project also joined the UK visitors. They were of great value to the progression of the work, and having the opportunity to get to know each other A fészekodú adatai: 110 cm-es henger alakú test (ebből hasznos 100 cm) belső átmérő 25 cm bejárati nyílás 85 mm beépített fényterelő ellenőrző nyílással ellátott fészkelőtér zárt lécborítás vízálló anyaggal és náddal burkolva természetbe illő pácszín tartós faipari kötések használata 14

15 2009/2 Bagolysors greatly enriched the cultural experience of everyone involved. Work during the earlier stages of the project focused on the construction of the new hospital aviary at the barn owl headquarters in Orosztony. Trainees took great pride in constructing the building and all gained new practical skills. As a result of their hard work the foundation is now the proud owner of a new fully functioning hospital facility. During May, June and July the programme was dominated by radio telemetry research into the foraging behaviour and home range of adult barn owls during their breeding period. This programme was run simultaneously with an identical Ambios Ltd funded tracking study in the UK. A pair of birds was tagged in each country, the Hungarian owls in the village of Felsőrajk, Zala County, close to Orosztony, the UK owls near Ashburton, Devon. Thanks to the trainees working through many long nights, the foundation has new behavioural data. Interpretation of the findings is ongoing but interesting results are apparent with the birds seeming to significantly expand their feeding range during the course of the brooding period. The study is planned to be followed up with further radio telemetry work in Hungary in All trainees taking part in the programme throughout the year have given a big thumbs-up to their experience in their feedback to the EU and a great deal of life long learning has taken place! A diary of events completed by the trainees during the course of the programme and numerous photographs can be seen on the Barn Owl Foundation of Hungary website: Matt Cook, Phillipe Metcalfe, Mike Cooke, David Barker, Simon Dicks, Nicholas Price, Jennifer Sherwen, Elly Weir, Matthew Butler, Owain Hegarty, Rob Nunny, Tonny Jones, Stuart Keith, Martine Davies, Andres Boulton, Jasmine Ramsdan, Amber Martin, Aradi Gabi, Bíró Judit, Elekes Péter, Farkas Szabolcs, Fekete Judit, Görföl Tamás, Jáger Zsófi, Kupi Tünde, Laczó Gergő, László Csaba, Dr. Mátics Róbert, Oláh Zoltán, Pap Katalin, Sáfrán Eszter, Temesi Andrea, Tórizs István, Turny Zoltán The Barn Owl Foundation, Hungary (BOF, Hungary, in Hungarian Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány) Eötvös u. 34., Gyömrő 2230, Hungary Tax Identification Number: IBAN: HU SWIFT Code (BIC): OTPVHUHB gyongybagoly@gyongybagoly.hu Website: Non-stop barn owl emergency phone: (+36) A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány Barátja Támogatói lap Név:... Lakcím:... Születési idő:... cím:... Foglalkozás:... A Bagolysorsot elektronikusan kérem az címemre (színes, környezetkímélő megoldás) IGEN NEM A Bagolysorsot kérem elpostázni a megadott címre (fekete-fehér, újrapapírra nyomva) IGEN NEM Szeretnék feliratkozni az Alapítvány listájára a megadott címmel IGEN NEM Szívesen részt vennék terepi programokon, összejöveteleken IGEN NEM

16 A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány Barátja Támogatói lap A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány nyílt, ahhoz bárki csatlakozhat, aki az Alapítvány céljaival egyetért, és azokat támogatni akarja. A csatlakozás formája vagyoni és/vagy természetbeli hozzájárulás. A csekken vagy átutalással befizetett támogatás fejében az Alapítvány évente kétszer megjelenő Bagolysors c. ismeretterjesztő természetvédelmi hírlevelét kipostázzuk vagy ezzük, felvesszük es levelezőlistánkra, ahonnan értesülhet aktuális programjainkról. (Az Alapítvány természetvédelmi programjaiban természetesen mindenki részt vehet, támogatástól függetlenül!) Diák/nyugdíjas... min. 400 Ft/év Felnőtt... min. 800 Ft/év Családi... min Ft/év Támogatói... min Ft/év Céges (szponzor)... min Ft/év Cím: 2230 Gyömrő, Eötvös u. 34., gyongybagoly@gyongybagoly.hu