Építésügyi szakmagyakorlás 2013-ban

Átírás

1 Építésügyi szakmagyakorlás 2013-ban Fórum Akadémia Műszaki Ellenőrök Országos Konferenciája Előadó: Dr. Gáts Andrea ügyvéd, jogalkotási szakjogász 1

2 Jogszabálykeresés elektronikusan-i Ingyenesen elérhető jogszabályok (A magyar jogszabályok kihirdetésére szolgáló hivatalos lap elektronikus verziója.) - Előnye: A kihirdetés napjától akkor is elérhetők a jogszabályok, ha még nem léptek hatályba. - Hátránya: Módosított jogszabályok többnyire nincsenek egységes szerkezetben

3 Jogszabálykeresés elektronikusan-ii Ingyenesen elérhető jogszabályok (folyt.köv.) (A kormányzati portálon, a hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteménye) - Előnye: A keresés napján hatályos állapotban egységes szerkezetben kapjuk meg a jogszabályt. - Hátránya : Időben előre és hátrakeresés korlátozott.

4 Jogszabálykeresés elektronikusan-iii (Mék honlap)

5 Új jogszabályok évi XXXIV. Törvény az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról - 109/2013. (IV.09.) Korm. rendelet az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről - 312/2012 (XI.8.) Korm. rend. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról - 313/2012 (XI.8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról - 314/2012 (XI.8.) Korm. rendelet településfejlesztési koncepcióról,az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről évi CLVII. Törvény a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról (kizárólag módosításokat tartalmazó jogszabály)

6 Hatályon kívül helyezett jogszabályok - 291/2007. (X.31.) Korm. rend. az építésfelügyeleti tevékenységről - 193/2009 (IX.15.) Korm. rend. Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről - 37/2007 ÖTM rendelet (XII.13.) az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról 277/2008. (XI.24.) Korm. rend. az építésügyi stb. dokumentációk központi nyilvántartásáról

7 Módosított jogszabályok évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) - 191/2009 (IX.15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről - 238/2005 (X.25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról - 245/2006 (XII.5.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről - 244/2006 (XII.5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól (2013.VII.01-től) - 253/1997 (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről - 176/2008. (VI.30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról

8 z építési folyamat résztvevői Az építtető (Épkiv. 7. ), (Étv.2. 4., 43. (1) ) A beruházáslebonyolító (8. ) (Étv. 38/B. ) A tervező (az Étv. 32. (1), Épkiv. 9. ) A tervellenőr (törölve) A kivitelező (12. ) (Étv. 39. ) A felelős műszaki vezető ( ) (Étv. 38/A. (3), 40. (2) A tervezői művezető (15. ) Az építési műszaki ellenőr (16. ) (Étv. 38/A. és g.) Tanácsadó mérnök: tervező+építési műszaki ellenőr+ beruházáslebonyolító (Épkiv. 9. (9)) Az építtetői fedezetkezelő ( ) (Étv. 39/B. ) (2), 43. (1) b-d, 8

9 Vállalkozások építőipari tevékenység végzésének feltételei Főszabály Étv 38/D. (1) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet a 16., a 32., a 33/A. és a 38/A-38/C. szerinti tevékenységet, ha tagja vagy alkalmazottja rendelkezik településtervezési, településrendezési szakértői, építészeti-műszaki tervezői, építésügyi műszaki szakértői, beruházáslebonyolítói, építésügyi igazgatási szakértői, felelős műszaki vezetői, építési műszaki ellenőri vagy energetikai tanúsítói jogosultsággal, és ezt a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi. Feltételek a.) tagsági jogviszonyban: (Kft., Kkt., Bt.) A társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében. [A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 91. (1) bek. szerint]. Kivételt képeznek ezek alól a részvénytársaságok (Zrt., Nyrt.) ahol a törvény nem teszi lehetővé a részvényesek személyes közreműködését. b.) munkaviszonyban (Kft., Kkt., Bt., Zrt., Nyrt.) 9

10 Gazdasági kamarai és szakmai kamarai regisztrációk gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az egyéni cég, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, amely nem minősül az agrárkamara tagjának; Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a évi CXXVI. Törvény alapján alakult újjá A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az évi CXXI tőrvény alapján I.01-től vezeti a gazdálkodó szervezetek kötelező nyilvántartását X.01.-től vezeti a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzékét, és ellenőrzi a vállalkozói építőipari tevékenység folytatására való jogosultságot. Jelenleg mintegy vállalkozás regisztrációja történt meg.

11 A kivitelező Üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozó kivitelezői tevékenység) az folytathat, a) akinek az építőipari kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepel, továbbá a kivitelezési tevékenység végzéséhez alkalmas telephellyel rendelkezik, b) aki rendelkezik a megjelölt építőipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel vagy legalább egy - vele tagsági, alkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló - ilyen szakképesítésű szakmunkással, és c) aki legalább egy - vele munkaviszonyban, tagsági vagy megbízási jogviszonyban álló - olyan személyt alkalmaz, aki az a) pont szerinti tevékenységi körbe tartozó, csak felelős műszaki vezető irányításával végezhető kivitelezési tevékenységek tekintetében a felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult. Aki vállalkozó kivitelezői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. 11

12 Kivitelező augusztus 1-től irányadó törvényi szabályai augusztus 1. napjától hatályba lépő Étv. módosítás szerint a vállalkozói kivitelezői tevékenységet folytatóknak továbbra is fennáll a névjegyzéki bejelentési kötelezettsége, ugyanakkor külön kormányrendeletben meghatározott feltételekkel kell rendelkezni. Összességében elmondható, hogy a szabályozás a generálkivitelezés megvalósulása érdekében a jövőben szétválik. A jogalkotó külön szabályoz a kivitelezési tevékenység elvállalására (generálkivitelezői szerződés megkötése) és ellátására, elvégzésére.

13 A kivitelezés július 1. napjától hatályos szabályai Építőipari kivitelezési tevékenység akkor vállalható, ha: a.) a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzéke a vállalkozó kivitelezőre vonatkozóan tartalmazza a vállalt tevékenységet, és b.) a vállalkozó kivitelező a vállalt kivitelezői tevékenység végzésében közvetlenül részt vesz. A kivitelező az általa vállalt tevékenységből olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet a.) amelyhez aa.) rendelkezik az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal rendelkező vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló - felelős műszaki vezetővel, [kivéve: a 13..(8) bek.] ab.) rendelkezik a kivitelezési tevékenységnek megfelelő szakképesítéssel, vagy elegendő számú és tevékenység jellegének megfelelő szakképesítésű vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló szakmunkással, ac.) rendelkezik a 35..(2) bekezdése szerinti alkalmas telephellyel, ad.) a kivitelezési dokumentáció készítési kötelezettség esetén a kivitelezési dokumentáció az építési munkaterületen rendelkezésre áll, és ae.) az építési napló vezetési kötelezettség esetén az építési naplót az építési munkaterületen megnyitották, és az előírásoknak megfelelően vezetik,

14 A kivitelezés július 1. napjától hatályos szabályai b.) amelynek megkezdéséhez és végzéséhez ha jogszabály kötelezővé teszi rendelkezésre áll az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerinti hatósági engedély vagy tudomásulvétel, c.) amelynek végzésére vonatkozóan az építtetővel vagy alvállalkozói építési szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelezővel a 3.. (1)-(3) bekezdése szerint írásban szerződést kötöttek, és d.) amelynek végzését az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság nem tiltotta meg.

15 Házilagos kivitelezés Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, de a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak saját vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó céljára végezhet. Hozzátartozó: - az egyeneságbeli rokon (szülő-gyerek) és annak házastársa, - az örökbe fogadó és a nevelőszülő, - a testvér, a házastárs, az élettárs (igazolt), - a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa [Ket h.) pontja szerint].

16 Felelős műszaki vezető alkalmazása Fő szabály: Az építőipari kivitelezési tevékenység csak olyan felelős műszaki vezető irányításával folytatható, aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá az építési tevékenységet végzők vonatkozásában közvetlen utasítási joggal rendelkezik..kivétel Kormányrendeletben meghatározott építési tevékenységet az ott előírt feltételek megléte esetén a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet.

17 Építési műszaki ellenőr Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén, ha: a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi, b) az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik, c) az építőipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi, d) az építőipari kivitelezési tevékenység műemlékvédelem alatt álló építményt érint, vagy e) építtetői fedezetkezelő működik közre.

18 Építési műszaki ellenőr-i Képzési követelmény megváltozott, így 2013.VI.01-től kizárólag az építményfajtának megfelelő felsőoktatásban szerzett végzettség megfelelő az új engedélyek kiadásához. Feladatai: - az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását, - a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban, valamint a kivitelezési tervekben foglaltak betartása, - az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti hatósághoz történő, jogszabályban előírt bejelentése, és az ehhez szükséges mellékletek megléte, az ezzel kapcsolatos változások bejelentése, - az építési munkaterület átadása, - az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzése - az építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése, 18

19 Építési műszaki ellenőr-ii - az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, - az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése, - a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban, - a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére, - a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése, - az átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel, - egyes építményfajták műszaki teljesítményjellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése, - a beépített építési termékek teljesítménynyilatkozatai meglétének ellenőrzése, - az építési műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban, - műszaki kérdésekben az építtető döntéseinek előkészítése, - műszaki kérdésekben javaslattétel (pl. szakértő bevonására), - pénzügyi elszámolások felmérések ellenőrzése, 19

20 Építési műszaki ellenőr-iii Új feladatai: - teljesítésigazolás kiállítása és átadása, vagy megküldése a fővállalkozó részére és rögzítése az elektronikus építési naplóban - max. 15 munkanapon belül! - az építtetővel az előző pontra vonatkozó eltérő megállapodás esetén műszaki igazolás kiállítása, - a szerződésben meghatározott vállalkozói díj és a számlázható összegre tett javaslat eltérése esetén az eltérés indoklása, - az elvárt műszaki teljesítményű építési termék szakszerű beépítésének ellenőrzése, - a kivitelezési dokumentációban megjelölt helyett a megadottal azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési termék kiválasztásának ellenőrzése. 20

21 Műszaki ellenőri szerződés Formája kötött, kötelezően írásban, legalább magánokirati formában. Tartalmai követelmények: a) az építtető nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, adószámát, elérhetőségét, továbbá a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét és elérhetőségét, b) az építési műszaki ellenőr megnevezését, nyilvántartási számát, névjegyzéki jelét és elérhetőségét, c) építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését, cégjegyzékszámát (a Magyar Államkincstár esetében törzskönyvi nyilvántartási számát), adószámát, címét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, d) az építőipari kivitelezési tevékenység meghatározását, helyét, a kivitelezés várható kezdési és befejezési időpontját, e) az építési műszaki ellenőrnek az építési szerződés teljesítéséhez kapcsolódó feladatait, f) az építési műszaki ellenőr díját, fizetési módját, határidejét, g) az építési műszaki ellenőrnek a jogszabályban meghatározott feladatokon és felelősségén kívüli további feladatait és felelősségét.

22 A tervezési szerződés-i Fogalma az Étv. szerint: Az építtető, vagy megbízása alapján a fővállalkozó kivitelező vagy a beruházáslebonyolító a jogosultsággal rendelkező tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére írásbeli tervezési szerződést köt. Az építészeti-műszaki tervezési szerződésre Ptk.-ban szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) a szerződést írásban kell megkötni, b) a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt, és c) a tervező díja - ha a felek eltérően nem rendelkeznek - a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes. 22

23 Tervezési szerződés - új Ptk. A tervezési szerződés az Új Ptk. Szerint: (1) Tervezési szerződés alapján a vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. (2) A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére. (3) A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók. (4) A tervező jogszavatossággal tartozik azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv felhasználását akadályozza vagy korlátozza. (6: március 15-től hatályos szabály)

24 Tervezési szerződés -III Tartalma kivitelezési kódex szerint: A tervezési szerződés tartalmazza a) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését a dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, b) a teljesítési határidőket (figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is), c) a vállalkozási díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét, e) a készítendő kivitelezési dokumentáció példányszámát és annak elektronikus formában is történő átadási kötelezettségét.

25 Az elektronikus építési napló Építési napló vezetésének kötelező esetei: - építésügyi hatósági engedélyhez vagy - tudomásulvételi eljáráshoz kötött, valamint - a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni. Fogalma: Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, továbbá a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó, vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.

26 Bevezetése Építési napló szabályozása október 1-jétől: Fő szabály: Az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői az előírt építésinapló-vezetési, -ellenőrzési és -bejegyzési kötelezettségüket az építési beruházáshoz rendelt, az építésügyért felelős miniszter által működtetett internetes alapú elektronikus építési napló (a továbbiakban: e-napló) alkalmazás segítségével kötelesek teljesíteni. Kivétel: A sajátos építményfajták vonatkozásában eltérő rendelkezés hiányában - a miniszter által rendelkezésre bocsátott, és a sajátos építményfajtáért felelős miniszter által fenntartott, működtetett és szükség szerint továbbfejlesztett elektronikus építési napló alkalmazással kötelesek teljesíteni.

27 Az alkalmazás használata Az építésügyi hatóság az építési vagy bontási engedély kiadásával, továbbá az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárása esetén a tudomásulvétellel egyidejűleg készenlétbe helyezi az elektronikus építési naplót, és ahhoz az építtető számára egyszer használatos belépési jelszó megadásával biztosít hozzáférést. Az építésfelügyeleti hatóság az építtető e-napló alkalmazás használatára irányuló kérelmére készenlétbe helyezi a kérelemben megjelölt építési vagy bontási tevékenységhez tartozó e-naplót, és egyszer használatos belépési jelszót biztosít az építtető számára a) a október 1-je előtt engedélyezett vagy tudomásul vett építési vagy bontási tevékenység esetén - az (1) bekezdés szerinti készenlétbe helyezés és egyszer használatos belépési jelszó hiányában -, vagy b) a Kbt. hatálya alá tartozó, de építési, bontási engedélyhez vagy bontás tudomásulvételi eljáráshoz nem kötött építőipari kivitelezési tevékenység esetén.

28 Teljesítésigazolási szakértői szerv Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) felállításával szeretné a kormány megakadályozni a lánctartozások kialakulását, illetve jövőbeni újratermelődését az építőiparban. A múlt hétfőn elfogadott törvényjavaslat meggyorsítja a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítését. A TSZSZ a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik, vezetőjét és tagjait az igazságügyi szakértők közül az építésgazdaságért felelős miniszter az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével nevezi ki.az utóbbiak esetében azonban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara és építőipari szakmai szervezetek véleményét is ki kell kérnie. A szakvéleményt a szervezet nevében egy háromtagú szakértői tanács adja. A javaslat felhatalmazza a kormányt arra, hogy a TSZSZ tagjaira, szervezetére, működésére és díjazására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

29 A TSZSZ feladata A TSZSZ a tervezési, építési, kivitelezési szerződések teljesítéséből eredő, a törvényben meghatározott kérdésekben a megrendelő, a kivitelező, vagy az alvállalkozó megbízására szakértői véleményt ad, ha a teljesítésigazolás kiadására nem került sor, kiadása vitás vagy kiadták, de annak alapján a kifizetés nem történt meg. A szervezet véleményét a szerződést biztosító mellékkötelezettségek - bankgarancia, zálogjog, kezesség - érvényesíthetőségéhez is ki lehet kérni. A grémium eljárása a Magyarországon megvalósuló építési beruházásokra terjed ki, a szakértői véleményt jogszabályban meghatározott díjazás ellenében lehet kérni. A TSZSZ megvizsgálja a szerződés teljesítését, szakvéleményt ad arról, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, és amennyiben erre nem, vagy nem a szerződésnek megfelelő módon került sor, a teljesítésért járó ellenérték megfizetése - adott esetben a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése - milyen összegben indokolt. A tényállás megállapítására változatlanul a bíróságon kerül sor, a TSZSZ szakvélemény rendeltetése az, hogy a perben rendelkezésre álljon egy olyan szakvélemény, amelyre a bíróság ítéletét alapíthatja. Emellett a beterjesztő arra számít, hogy a TSZSZ véleményének permegelőző hatása lesz. A szakértői tanács a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot a kivitelezés helyszínén végzi el. Ha az ingatlan birtokosa a vizsgálatot nem teszi lehetővé, a rendőrség közreműködését is kérheti.

30 Alkalmazás. A vállalkozások egymás közötti szerződéses viszonyában a késedelmi kamat mértéke a referencia-kamatlábnak (jegybanki alapkamat) nem 7, hanem 8 százalékponttal növelt mértéke lesz. Módosul a kamatszámítás szempontjából alkalmazandó referencia-kamatláb fogalma is. Késedelmes teljesítés esetén, továbbá az adós legalább 40 eurónyi költségtérítés megfizetésére is köteles lesz a hitelező behajtási költségeinek fedezeteként. Módosulnak a hatósági pénztartozások megfizetésére vonatkozó szabályok is. A TSZSZ-re vonatkozó szabályok a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében július 1-jén lépnek hatályba, a TSZSZ szakvéleményére alapított perre vonatkozó szabályok pedig fő szabály szerint szeptember 1-jén, míg az eljárásban érvényesülő kötelező elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályok január 1-jén.

31 Kiemelt jelentőségű perek A pertárgy értékétől függetlenül kiemelt jelentőségű pernek minősülnek a tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés érvényesítése iránt - hatáskörtől függően járásbíróság vagy törvényszék előtt - indított olyan perek, amelyekben a felperes az érvényesíteni kívánt jog alapjául a TSZSZ szakvéleményére hivatkozik. Ennek célja az, hogy mind a bíróság, mind a felek részére olyan speciális rendelkezéseket, kötelezettségeket írjon elő, amelyek elősegítik e perek gyors befejezését. A speciális szabályozás lényegi eleme, hogy a fél kérelme esetén a bíróságnak kötelező elrendelnie az ideiglenes intézkedést olyan összegben, amely a TSZSZ szakvéleménye szerint a teljes bizonyossággal teljesített munkák szerződés szerinti értéke. Ennek célja, hogy a fél mindenképpen hozzájusson a teljesített munkák ellenértékéhez. Az ideiglenes intézkedést 400 millió forintnál nagyobb összegre nem lehet elrendelni. E szabályok alkalmazásának azonban csak akkor van helye, ha a kérelmező igazolja, hogy az ideiglenes intézkedéssel megkapott összeg visszafizetése biztosított. A javaslat lehetővé teszi, hogy egymillió forintot meg nem haladó követelés esetén is választási jog illesse meg a díjkövetelés jogosultját: vagy fizetési meghagyásos eljárást indít, vagy a TSZSZ szakvéleményére alapított pert.

32 Köszönöm figyelmüket! További információhoz elérhetőség: Gáts Ügyvédi Iroda 32