HírTV Parragh László cáfolt :05 (hossza: 48 mp) - [ ]

Átírás

1 HírTV Parragh László cáfolt :05 (hossza: 48 mp) - [ ] Műsorvezető: - Cáfolta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, hogy beleszólnának a felsőoktatás átalakításának folyamataiba. Parragh László Kontraszt című műsorunkban azt mondta, azért ült be a Felsőoktatási Kerekasztal ülésére, mert a felsőoktatás a gazdaság szereplőit is érinti. Parragh László: - Ez egész egyszerűen nem igaz. Mi azt gondoljuk, hogy van egy tévesen felfogott autonómia gondolat a magyar felsőoktatásban, ami azt mondja leegyszerűsítve, hogy add ide az adófizetői, vagy költségvetési pénzt és majd én elköltöm úgy, ahogy én a legjobbnak tartom, vagy legjobbnak látom. És én azt gondolom, hogy ez egy hibás gondolatmenet. Itt legalábbis lehetőséget kell adni arra, hogy a gazdasági szereplők megfogalmazzák az igényeiket. Ez korábban is így volt, az egyetemek gazdasági tanácsaiban ott ültek a kamarák és ott ültek a tisztségviselőink. gepnarancs.hu 4K!: A kormány feláldozza a felsőoktatást a nagytőkének? : [ ] A kormány leleplezte valódi szándékait a felsőoktatási reformmal kapcsolatban. A nagytőke érdekeinek rendelné alá a magyar felsőoktatást. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részvétele a felsőoktatási kerekasztalban, illetve hogy a Kamara elnöke, Parragh László felsőoktatási tanácsadóként szerepel Orbán Viktor mellett, egyértelművé teszi a helyzetet. Az Iparkamara arra készül, hogy közvetlenül átvegye a magyar felsőoktatás irányítását. Javaslatcsomagja szerint a jelenlegi gazdasági tanácsok helyett felügyelő bizottságokat hozna létre az egyetemeken, amelyek a Kamara ellenőrzése alatt beleszólnának az egyetemek gazdálkodásába, az oktatás tartalmába és folyamatába. Az egyetemek gazdasági és képzési autonómiáján túl a Kamara a hallgatói önkormányzatok hatáskörét is csökkenteni akarja. A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár támogathatónak tartja a koncepciót. A Parragh László által követelt felsőoktatási reform a munkanélküliségtől különösen sújtott fiatal generáció nagy részét szakiskolákba terelné, noha a diplomások között nagyságrendekkel kisebb a munkanélküliség. A megmaradó felsőoktatást közvetlenül a nagyvállalatok szolgálatába állítaná. Az a világ, amit Orbán és Parragh álságosan "a munka világának" nevez, olyan világ, ahol a jelenlegi gazdagokon kívül senkinek nincs esélye arra, hogy tanulás révén felemelkedjen, ahol a dolgozó emberek többsége alulképzett és alulfizetett, a vállalatok árnyékában tanuló fiatal diplomások pedig a szakmai gyakorlatok rendszerén keresztül ingyenmunkára kényszerülnek, mint az egykori inasok. Ez a reform nem az ország jövőjét szolgáló fejlesztések és a tudás összehangolásáról szól, hanem az ország lakóinak az alárendeléséről a jelenlegi nagyvállalkozói kasztnak. Ezzel a reformmal a kormány a nagytőkével karöltve lelkiismeret-furdalás nélkül fosztaná meg a lehetőségeitől azt a generációt, amelyik egyébként is a legjobban szenvedi meg a gazdasági válságot. A fiataloknak meg kell védeniük a jövőjüket. El kell érniük, hogy a kormány ne pusztán hasznot hozó emberanyagnak tekintse őket, hanem a közös jövő részesének. Ki kell vívniuk a saját helyüket a tárgyalóasztalnál

2 A decemberi diáktüntetések megmutatták, hogy a kormány csak erő felmutatásával kényszeríthető tárgyalásokra. A 4K! arra bátorítja a diákokat, hogy a saját érdekeik és Magyarország közös jövője érdekében folytassák a tiltakozást. MTI Törvényjavaslat az építőipari lánctartozások megállítására Budapest, február 4., hétfő (MTI) - Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) felállításával szeretné a kormány megakadályozni a lánctartozások kialakulását, illetve jövőbeni újratermelődését az építőiparban a nemzetgazdasági miniszter által a parlamenthez hétfőn benyújtott törvényjavaslat szerint, amely emellett a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításokat is tartalmaz. Az Országgyűlés honlapján olvasható javaslat általános indoklása szerint a lánctartozások a beruházások leállásán és a versenyképesség romlásán keresztül a mikro-, kis- és középvállalkozások létét, valamint makroszinten a foglalkoztatási mutatókat fenyegetik. A folyamat megállítása, illetve jövőbeni újratermelődésének megakadályozása ma már nemzetgazdasági kérdés. A vállalkozások pénzügyi stabilitása érdekében ezért létre kell hozni egy olyan szakértői szervet, amely meggyorsítja a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítését. A TSZSZ a tervezési, építési, kivitelezési szerződések teljesítéséből eredő, a törvényben meghatározott kérdésekben a megrendelő, a kivitelező, vagy az alvállalkozó megbízására szakértői véleményt ad, ha a teljesítésigazolás kiadására nem került sor, kiadása vitás vagy kiadták, de annak alapján a kifizetés nem történt meg. A szervezet véleményét a szerződést biztosító mellékkötelezettségek - bankgarancia, zálogjog, kezesség - érvényesíthetőségéhez is ki lehet kérni. A grémium eljárása a Magyarországon megvalósuló építési beruházásokra terjed ki, a szakértői véleményt jogszabályban meghatározott díjazás ellenében lehet kérni. A TSZSZ megvizsgálja a szerződés teljesítését, szakvéleményt ad arról, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, és amennyiben erre nem, vagy nem a szerződésnek megfelelő módon került sor, a teljesítésért járó ellenérték megfizetése - adott esetben a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése - milyen összegben indokolt. A tényállás megállapítására változatlanul a bíróságon kerül sor, a TSZSZ szakvélemény rendeltetése az, hogy a perben rendelkezésre álljon egy olyan szakvélemény, amelyre a bíróság ítéletét alapíthatja. Emellett a beterjesztő arra számít, hogy a TSZSZ véleményének permegelőző hatása lesz. A szakértői tanács a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot a kivitelezés helyszínén végzi el. Ha az ingatlan birtokosa a vizsgálatot nem teszi lehetővé, a rendőrség közreműködését is kérheti. A TSZSZ a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik, vezetőjét és tagjait az igazságügyi szakértők közül az építésgazdaságért felelős miniszter az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével nevezi ki. A szakvéleményt a szervezet nevében egy három tagú szakértői tanács adja. A javaslat felhatalmazza a kormányt arra, hogy a TSZSZ tagjaira, szervezetére, működésére és díjazására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg

3 A pertárgy értékétől függetlenül kiemelt jelentőségű pernek minősülnek a tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés érvényesítése iránt - hatáskörtől függően járásbíróság vagy törvényszék előtt - indított olyan perek, amelyekben a felperes az érvényesíteni kívánt jog alapjául a TSZSZ szakvéleményére hivatkozik. Ennek célja az, hogy mind a bíróság, mind a felek részére olyan speciális rendelkezéseket, kötelezettségeket írjon elő, amelyek elősegítik e perek gyors befejezését. A speciális szabályozás lényegi eleme, hogy a fél kérelme esetén a bíróságnak kötelező elrendelnie az ideiglenes intézkedést olyan összegben, amely a TSZSZ szakvéleménye szerint a teljes bizonyossággal teljesített munkák szerződés szerinti értéke. Ennek célja, hogy a fél mindenképpen hozzájusson a teljesített munkák ellenértékéhez. Az ideiglenes intézkedést 400 millió forintnál nagyobb összegre nem lehet elrendelni. E szabályok alkalmazásának azonban csak akkor van helye, ha a kérelmező igazolja, hogy az ideiglenes intézkedéssel megkapott összeg visszafizetése biztosított. A javaslat lehetővé teszi, hogy egymillió forintot meg nem haladó követelés esetén is választási jog illesse meg a díjkövetelés jogosultját: vagy fizetési meghagyásos eljárást indít, vagy a TSZSZ szakvéleményére alapított pert. A javaslat a késedelmes fizetésekkel összefüggő jogharmonizációs célú törvénymódosításokat is tartalmaz. A vállalkozások egymás közötti szerződéses viszonyában a késedelmi kamat mértéke a referencia-kamatlábnak (jegybanki alapkamat) nem 7, hanem 8 százalékponttal növelt mértéke lesz. Módosul a kamatszámítás szempontjából alkalmazandó referencia-kamatláb fogalma is. Késedelmes teljesítés esetén továbbá az adós legalább 40 eurónyi költségtérítés megfizetésére is köteles lesz a hitelező behajtási költségeinek fedezeteként. Módosulnak a hatósági pénztartozások megfizetésére vonatkozó szabályok is. A késedelmes fizetésekkel kapcsolatos irányelvet átültető rendelkezések március 16- án lépnek hatályba, rendelkezéseit csak a március 16-án és azt követően megkötött szerződésekre, továbbá a javaslat hatálybalépését követően a pénztartozás és a késedelmi kamat vonatkozásában módosított szerződésekre kell alkalmazni. A TSZSZ-re vonatkozó szabályok a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében július 1-jén lépnek hatályba, a TSZSZ szakvéleményére alapított perre vonatkozó szabályok pedig fő szabály szerint szeptember 1-jén, míg az eljárásban érvényesülő kötelező elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályok január 1-jén

4 HírTV Parragh László cáfolt :05 (hossza: 48 mp) - [ ] Műsorvezető: - Cáfolta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, hogy beleszólnának a felsőoktatás átalakításának folyamataiba. Parragh László Kontraszt című műsorunkban azt mondta, azért ült be a Felsőoktatási Kerekasztal ülésére, mert a felsőoktatás a gazdaság szereplőit is érinti. Parragh László: - Ez egész egyszerűen nem igaz. Mi azt gondoljuk, hogy van egy tévesen felfogott autonómia gondolat a magyar felsőoktatásban, ami azt mondja leegyszerűsítve, hogy add ide az adófizetői, vagy költségvetési pénzt és majd én elköltöm úgy, ahogy én a legjobbnak tartom, vagy legjobbnak látom. És én azt gondolom, hogy ez egy hibás gondolatmenet. Itt legalábbis lehetőséget kell adni arra, hogy a gazdasági szereplők megfogalmazzák az igényeiket. Ez korábban is így volt, az egyetemek gazdasági tanácsaiban ott ültek a kamarák és ott ültek a tisztségviselőink. ==***==

5 Kisalföld Változást sürget a kamara ,6. oldal - [ ] A felsőoktatás szerkezetében mielőbbi átalakítást szeretne a kamara. "Ez nem megy érdeksérelmek nélkül, de olyan szakembereket kell képezni, akikre szükség van" - fejtette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tegnap. A régió gazdasági szakemberei találkoztak Sopronban. "Mindig eljövök az ilyen előadásokra, hasznosak, itt első kézből kapjuk az információkat" - mondta tegnap lapunknak Zách Zoltán soproni órásmester a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának aulájában. A kamarai tagok és a térség meghatározó vállalkozásainak, vállalkozóinak részvételével tartották meg a regionális gazdasági évnyitót. Érdekes párosításnak tűnhetett az évnyitón részt vevők számára, hogy házigazda dr. Székely Csaba dékán, majd pedig dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tartottak előadást. A végén persze összeértek a szálak... Három megye öt kamaráját, illetve képviselőiket köszöntötte többek között Horváth Vilmos, a soproni kamara elnöke és Simon István alpolgármester. A regionális tudáshálózatok kialakításáról, illetve ebben a folyamatban a felsőoktatás szerepéről tartott előadásában dr. Székely Csaba bemutatta azt a folyamatot is, hogy változott az egyetemek súlya az elmúlt évtizedek magyar gazdaságában és a tudomány területein. Míg az "50-80-as években európai viszonylatban utolsókként kullogtunk az egyetemisták számát illetően, a rendszerváltás utáni eltúlzott fejlesztéseket követően átestünk a ló túlsó oldalára. Csak közgazdaság-tudományi karból 43 volt az országban. Dr. Székely Csaba nem tért ki a helyzet elől és kimondta: a politika és a felsőoktatás között mindig voltak konfliktusok, ugyanakkor az állam, a gazdaság szereplői és a tudomány közös célja, hogy leküzdje az innováció akadályait. Hasonlón gondolkodik a feladatokról dr. Parragh László is, aki szerint a legfontosabb, hogy a problémákat ki kell mondani, mert csak így lehet megoldani. A kamarai elnök a tanácskozást megelőzően nyilatkozott lapunknak. - A magyar gazdaságról szóló nyilatkozatok nem tartalmi elemekre épülnek, hanem hitviták. Ha valaki nyilatkozik a témában, még meg sem szólalt, már tudjuk, mit fog mondani. A szirénhangok azok a vélemények, amik arra csábítanak, hogy térjünk vissza egy régi kerékvágásba. Pedig erre nincs lehetőség. A gazdaságban nincs helye a restaurációnak! Új lehetőségek után kell nézni - magyarázta az elnök. A mai magyar gazdasági helyzetről szólva elmondta, a bizonytalanság annak minden területén érezhető, s ez gátja a fejlődésnek. Minden réteg eladósodott: az állam, az önkormányzatok, az emberek. A hitelt vissza kell fizetni, mert amíg ez a teher nyomaszt, nincs megfelelő fogyasztás, nincs továbblépés. Magyarázatot kaptunk arra is, miért épp egy dékáni előadást követett soproni felszólalása. - A kamara a felsőoktatás felé megfogalmazza a magyar gazdaság szereplőinek elvárásait a munkaerőpiac oldaláról, hiszen a foglalkoztatásban a vállalkozások szerepe meghatározó. Változást sürgetünk a felsőoktatás szerkezetében. A régi struktúrák átalakításánál elkerülhetetlenek az érdeksérelmek, de az könnyen belátható, hogy olyan szakembereket kell képezni, akikre szükség van - mondta el a kamara elnöke, dr. Parragh László. *Nagy Márta

6 ==***==

7