Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások Egészség kommunikáció
|
|
- Zsófia Hajdu
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások Egészség kommunikáció Az általános iskolás korosztálynak, a szabadidőben szervezett helyi programokat megvalósító szakemberek részére
2 Az Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások (EPSZA) sorozat eddig megjelent füzetei Iskolakert Élelmiszer-táplálkozás Ivóvíz Test- és szájhigiéné Sérülés megelőzés elsősegély Spuri a suliba Kincsesláda Lépéselőnyben Délutáni szabadidő Kincskeresés Eszközbox Sportos iskolai rendezvény (Hagyomány) letölthető: 2
3 SZAKMAI TARTALOM KIALAKÍTÓI Szabó Ágnes (NEFI) Kimmel Zsófia (NEFI) SZÍVESSÉGI LEKTOROK Benedek Elek Általános Iskola és Speciális Szakiskola Tarnamérai Általános Iskola Hevesi József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Körzeti Tagiskolája Mátraderecskei Általános Iskola Országh Kristóf Általános Iskola, Sirok Kiskörei Vásárhelyi Pál Általános Iskola Bélapátfalvai Petőfi Sándor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola KIADVÁNY SZERKESZTŐ: Demjén Piroska SOROZAT SZAKMAI LEKTOR: Solymosy József Bonifácz Készült: TÁMOP A-14/ Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az általános iskolákban, többcélú intézményekben valamint szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával című projekt termékeként Budapest,
4 Tartalom POZICIONÁLÁS... 5 CÉLOK... 6 FEJLESZTÉSI FELADAT... 7 ELŐKÉSZÍTÉS Irányított beszélgetések lehetséges témái MEGVALÓSÍTÁS Mérés-kezdetek Dokumentációs feladatok Témaköri feldolgozási javaslatok Mérés-zárás ÉRTÉKELÉS Elérte a tevékenység a célját? Döntés a folytatásról Példák MELLÉKLETEK Felnőtt Komplex mérés Diák attitűd- és ismeretmérés Megoldókulcs TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
5 POZICIONÁLÁS Jelen on-line füzetcsomag a TIE projektben, az iskolai szakemberek egészségfejlesztési tevékenységét hivatott támogatni az alábbi témákban: Egészségfejlesztési programelemek: 1.) Az egészséges élelmiszerek megismerését, az élelmiszerek változatos elkészítési módjának elsajátítását támogató program I. 2.) Az egészséges élelmiszerek megismerését, az élelmiszerek változatos elkészítési módjának elsajátítását támogató program II. - Iskolakert program. 3.) Az ivóvíz-fogyasztás népszerűsítését célzó program. 4.) A helyes test- és száj-higiénés szokások kialakulását támogató program 5.) Sérülés megelőzés-elsősegély (előkészület után nagyrendezvény) 6.) Egészségfejlesztési célú kommunikációs események szervezése. (előkészület után nagyrendezvény) 7.) Testmozgásban gazdag közlekedési formákat támogató programok megvalósítása az általános iskolába történő, és az onnan való hazautazás során I. ( Spuri a suliba Kincsesláda "). 8.) Testmozgásban gazdag közlekedési formákat támogató programok megvalósítása az általános iskolába történő, és az onnan való hazautazás során II. ("Lépéselőnyben ). 9.) A kötelező tanórai foglalkozások utáni pihenőidőben, szabadidőben, illetőleg a délutáni tanítási időszakban, de nem a mindennapos testnevelés részeként megvalósuló, szabadidősport jellegű egészségfejlesztő és életmódformáló programok megvalósítása. (Délutáni szabadidő Kincskeresés Eszközbox ). 10.) Időszakos, rendszeresen visszatérő, hagyományteremtő jelleggel szervezett, a tevékenységek változatosságára építkező iskolai rendezvények megvalósítása. (Sportos iskolai rendezvény (Hagyomány)). Az egészségkultúra komplex rendszerében, az iskolai színtérhez kötötten, az egészség, mint általános jóllét érdekében folytatott Egészségfejlesztési célú kommunikációs események szervezése témával foglalkozunk az alábbiakban. 5
6 CÉLOK Az egészséggel kapcsolatos kommunikáció fontos részét képezi az egészség minden aspektusának, beleértve a betegségek megelőzését, az egészségfejlesztést. A kommunikáció során nem csak az egyének számára közvetítünk információt, hanem lehetőségünk nyílik a társadalom viselkedésére hatni, a politikai döntéshozók véleményét megváltoztatni. A kommunikáció lehetőséget teremt a problémák feltérképezésére, a segítségre szoruló célcsoportok azonosítására, valamint sikeres programok kivitelezésére. A kommunikáció során elősegítjük a célcsoport alkotó és befogadó tevékenységének fejlődését, mely során a gyermek képes lesz kifejezni egészségről alkotott véleményét, valamint elősegítjük az egészséggel kapcsolatos információk megértését. Általános, hosszú távú cél: Érzékennyé tenni és felkészíteni a szakembereket a kifejezetten egészségfejlesztési célú tevékenységek megvalósítására annak érdekében, hogy közreműködésükkel és a tanulók bevonásával ilyen programok a gyakorlatban is megvalósuljanak a nevelési-oktatási intézményekben. Specifikus, középtávú cél: Komplex intézményi egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az állami fenntartású általános iskolákban, többcélú intézményekben. Működési cél: Különböző, a kommunikációt segítő eszközök megismerése, használatuk elsajátítása, egészségfejlesztési célú kommunikációs események szervezése, amelyek összességében az egészséges életmódot, a szabadtéri játékokat, a fizikai aktivitás egészségmegőrző, egészségfejlesztő hatásait népszerűsítik. Leírás: A program során a kiválasztott csoport a meghatározott kommunikációs eszközök segítségével végig követi a közösség egészség változásait. Az egy tanévig tartó játékban minden korosztály a maga szintjén felméri az egészségi állapotát saját maga által megvalósítható méréseket végez el a megfelelő szakmai felügyelet mellett - (testtömeg, vitálkapacitás, fizikai erő stb.), majd célokat tűz ki maga elé, amelyek teljesüléséről havonta beszámol a választott kommunikációs eszközökkel. Az év végére ezzel egy folyamatot is be tudnak mutatni úgy, hogy félévkor és év végén is felmérik (igény esetén és a pontosabb eredmények érdekében lehet gyakrabban is) az egészségi állapotot, és a változásokat ábrázolják 6
7 kreatív módon. A résztvevő csoportok - különösen az 1-4 évfolyamon - a szülőket is bevonhatják a játékba. Ez kiegészülhet a program további alprogramjainak (például: iskolakert, higiénia, ivóvíz stb.), az osztályra, közösségre jutó feladatainak rendszeres bemutatásával. Célcsoport:1-8. évfolyam Szervezési forma: rendszeresen megvalósuló tanórán kívüli (klub) foglalkozások (minimum 10 fős csoport maximum 1 osztály) Típus: a TIE projektbe bevont 288 iskola részére kötelező a fenntartási időszakban Időbeli feltétel: 1 tanév, 8 hónap, Sikeres teljesítés: ha a diákok legalább 80 százaléka aktívan részt vett a kommunikációs eszközök használatában. FEJLESZTÉSI FELADAT A korszerű kommunikáció egyszerre térben és időben is számtalan felületen fut. Az üzenetek hatékony célba juttatásához ki kell tudni választani a megfelelő csatornákat, hálózatokat és pontosan meg kell határozni azt a közeget, amelyhez szólni akarunk. Tudni kell, hogy milyen kommunikációs felületeket lehet egymásra építeni, melyeket érdemes párhuzamosan használni annak érdekében, hogy az egészségüzenetek ténylegesen megragadjanak a megcélzott közösség tagjaiban, és ne csak az éterbe kiáltott szavak legyenek. A kommunikáció egy olyan kulcskompetencia, amely magába foglalja azokat az ismereteket, készségeket, amelyek során a mai modern felgyorsult világ változásait követni tudjuk. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és az ezek hátterében lévő képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. A 2012-es Nemzeti Alaptantervben a kommunikáció tehát több fejezetben is hangsúlyos szerepet kap, az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztésén túl, a digitális kompetencia kialakításában is fontos szerepe van. A 2012-es NAT művészet fejezetének egyik alappillére a kommunikáció, a vizuális kultúrán túl a mozgóképkultúra és médiaismeret fejlesztési feladatai közé tartozik. 7
8 A kommunikáción keresztül a vizuális kultúra fejleszteni kívánja a gyermek megismerő és befogadóképességét, valamint kreativitását, a mozgóképkultúra és médiaismeret pedig a kommunikáció fejlesztése mellett olvasás, szövegértés, elemzés, ismeretszerzés és kritikai gondolkozást szándékozik elősegíteni. A kommunikációs program során a gyermek megismeri az egészséges életmód meghatározását, kritérium rendszerét, a pedagógusoknak lehetőségük lesz a gyermekek problémáinak feltérképezésére, a hiányos ismeretek feltárására, viselkedésük befolyásolására. Jelen kommunikációs program összhangban van, azokkal a NAT-ban megjelenő konkrét tartalmakkal, amelyek a kommunikációs ismeretek, készségek fejlesztésére irányulnak évfolyam 1. A média kifejező eszközei Az egyes médiumok néhány jellemzője. Kapcsolatteremtés a hagyományos és az új médiában. Egyszerű történetek átfordítása különböző médiumokra a rajz, az írás és a szerepjáték eszközeivel. Kapcsolatteremtés, véleménynyilvánítás, önkifejezés az online kommunikációban. A kép- és hangrögzítő eszközök használatának elemi technikái. Egyszerű képsorozat, hanganyag tervezése, kivitelezése, meseszerkesztés. 2. A média társadalmi szerepe, használata Valóság, képzelet, fikció. A médiavalóság, mint konstruált világ. Közvetlen és közvetített tapasztalat. Tájékozódás a világhálón. Online közösségek, a kialakult szokások értelme. A médiahasználattal kapcsolatos kockázatok, problémák tudatosítása. A biztonságos internethasználat segítése. Ismerkedés médiaszövegekkel: a korosztálynak szóló alkotásokkal, különös tekintettel a mesére és az animációra évfolyam 1. A média kifejező eszközei A figyelemirányítás, a hangulatteremtés és az ábrázolás legfontosabb eszközei. A történet felépítése. A tér-idő szervezés néhány jellegzetes eszköze. Verbális tartalmak képi vagy audiovizuális adaptációja; a kifejező eszközök tudatosítása a médiaszöveg értelmének megváltoztatását eredményező beavatkozásokkal. Az újság tartalmi és formai jellemzése, a nyomtatott és az online felületek összehasonlítása. Sajtóműfajok. 8
9 Ismerkedés a korosztálynak kínált művekkel, műsorokkal; szerkezetük, kifejezésmódjuk elemzése, összehasonlítása. Szövegtípusok a hagyományos és az új médiában. A valós és virtuális tér különbségének tudatosítása. Önreprezentáció megtervezése. Anyaggyűjtés, audiovizuális szöveg létrehozása online források alapján. 2. A média társadalmi szerepe, használata A kommunikáció történetének alapfordulatai: írás, nyomtatás, távközlés és képrögzítés, internet és hálózati kommunikáció. A médiatartalom létrehozásának szereplői, a médiaszöveg megalkotásának célja, az alkotói szándék, célcsoportok. Médiahasználati szokások: a média közönsége és az interaktivitás lehetőségei. Az internetes és mobilkommunikáció főbb jellemzői, a társadalmi részvétel lehetőségei. A hálózati kommunikáció hatása az életmódra. Társadalmi csoportok, közéleti események ábrázolása, megjelenítése a médiában (sztereotípia, reprezentáció, tematizáció). A médiában megjelenő erőszak, a jelenség értelmezése és hatásának tudatosítása. Médiaetika: alkotók és felhasználók felelőssége az írott és elektronikus médiában. Egyének és közösségek jogai. Biztonságos internethasználat. Jelen kommunikációs program során célunk elősegíteni a gyermekek alkotó és befogadó képességének fejlesztését, ezáltal hozzásegítjük a gyermekeket az egészség fogalmának, fontosságának megértéséhez, és elősegítjük saját véleményük közlését. Konkrét fejlesztési feladatok A tanuló ismerje meg, hogy az életkori sajátosságainak, ismereteinek, tudásának megfelelően milyen kommunikációs eszközök állhatnak a rendelkezésére. Gyakorlatban sajátítsa el az információ átadás formáit. Tanulja meg, hogy a közölnivalóját a lényegre koncentrálva ismertesse. Ismerkedjen meg információforrásokkal, tudja azok hitelességét felmérni. Legyen képes pontosan meghatározni, hogy kihez akar szólni, milyen eszközökkel teheti ezt meg. Értse meg, hogy a különböző kommunikációs csatornák között mik az alapvető különbségek, ezek ismeretében, hogyan alkalmazhatja, használhatja azokat a saját érdekében. A következő fejlesztési szintek és témák alapvetően egymásra épülnek, melyek csak úgy használhatóak ténylegesen, ha a foglalkozásokon a tanulók komplexen foglalkoznak a fejlesztési 9
10 feladatokkal. A komplexitás alatt ebben az esetben azt értjük, hogy a tematikai egységek minden foglakozáson kisebb-nagyobb mértékben megjelennek még annak ellenére is, hogy ha egy adott téma csak egy későbbi foglakozáson kerül részletesen kifejtésre. Mivel a diákok a mindennapjaikban hasonló komplexitásban kapják az információkat, így nem lesz számukra idegen ez fajta szintetizáló folyamat. 1. Az egészségkommunikáció célja, feladata A diák értse meg, hogy mit értünk egészségkommunikáció alatt. Tanulja meg a kapcsolódó egészségi- és kommunikációs alapfogalmakat: megelőzés, egészségtudatos életmód, érzékenyítés, attitűdváltozás, problémafelvetés, megoldási javaslat, ismeretterjesztés stb. A saját mikrokörnyezetében fedezze fel és szedje össze a fogalmakhoz köthető jellemzőket. 2. Kommunikációs útvonalak fajtái Ismerje meg a különböző kommunikációs elérési csatornákat. Tanulja meg azok előnyeit, hátrányait, legyen tisztában a kockázatokkal. A kommunikációs útvonalakat úgy határozzuk meg, hogy az adott egészségüzenet hogyan, milyen útvonalon, mennyi közvetítővel jut el a célközönséghez. A hatékony kommunikáció alapja az interaktivitás, a kibocsátó és a befogadó között létrejövő azonnali akció-reakció. A projekt szempontjából releváns közvetlen kibocsátói és befogadói kapcsolatok: diák-diák, diák szülő, szülő-diák, pedagógus-diák, diák-pedagógus. Közvetett eléréskor a kibocsátó és a befogadó közé beépül egy mindegyiküktől független kommunikációs eszköz (újság, rádió, televízió, internet) így az akció-reakció késleltetett lesz, ezért az üzenetközvetítés hatásfoka gyengülhet. Mindkét esetben erősíthető a hatékonyság, az üzenet, az ismeret átadását alátámasztó, a feladó által készített eszköz (rajz, fénykép, video, stb.) segítségével. 3. Célcsoport meghatározás A sikeres kommunikáció érdekében előre szükséges meghatározni, hogy kihez akarunk szólni, mert ennek ismeretében tudjuk a leghatékonyabb kommunikációs eszközöket, módszereket kiválasztani és alkalmazni. A tanulónak a célcsoport meghatározásnál figyelembe kell venni a célcsoport ismert vagy feltételezhető médiafogyasztási szokásait, kommunikációs szintjét, attitűdjét, szociális helyzetét. A diákok végezzenek báziskutatást a szűkebb és tágabb család, baráti társaság vagy más olyan közösség médiafogyasztási szokásairól, amelyekhez a tanuló tartozik. A tanuló legyen képes különbséget tenni az elsődleges és a másodlagos célcsoportok között. Elsődleges csoportnak nevezzük azt a közösséget, amely az üzenet fókuszában van. Számukra készül minden kommunikációs anyag, az ő igényeiket, érdeklődésüket próbálja 10
11 felkelteni és kielégíteni. Másodlagos célcsoportnak nevezzük azt a közönséget, amelyhez az információk, üzenetek az elsődleges célcsoport szűrőjén keresztül jutnak el. Éppen ezért a diákoknak érdemes tisztában lenniük azzal, hogy az információ minél több közvetítőn megy keresztül, annál inkább torzul. Ezt kivédeni úgy lehet, hogy az üzenet érthetősége, nyelvi, képi megjelenési formája attraktív, könnyen elsajátítható, ismételhető, az információ vesztés kockázata pedig alacsony legyen. 4. Kommunikációs eszközök Az infokommunikációs robbanással a kommunikációban bevethető eszközök száma megtöbbszöröződött. A hagyományos csatornák mellett egyre nagyobb szeletet hasít magának a digitális világ, különösen a web2.0 és a feltörekvőben lévő web3.0 is. A web2.0 kifejezéssel definiáljuk, az interneten fellelhető tartalmak (weboldalak, blogok) közös szerkesztését, valamint az internetezők közösségépítését. 1 A web3.0. célja az interneten található információk rendszerezése, egy környezetbe kerülése, amelyek az automatizált alkalmazásoknak köszönhetően egyszerűbben értelmezhetők, kezelhetők a felhasználó számára, így elkerülhető az oldalakról oldalakra tartó barangolás. 2 Ezeknek a mindennapos felhasználói az Y és Z generáció tagjai. Az Y generáció kiskoruk óta használják a számítástechnikai eszközöket és a mobiltelefonokat, valamint a Z generáció tagjai a digitális eszközöket. Ezek segítségével kommunikálnak egymással és élik társas életüket. 3 A társadalomban még nem ment végbe az az áttörés, amikor a digitális platformok kerülnek többségbe az üzenetközvetítésben. A sikeres kommunikációhoz a diáknak meg kell ismernie és meg kell értenie a hagyományos kommunikációs eszközöket, azok erősségeit, gyengeségeit, a társadalomban elfoglalt pozíciójukat. Hagyományos felületeknek tekintjük azokat, amelyek nem teszik lehetővé az üzenetek azonnali közzétételét és terjedelmi korlátjuk van (újság, tv, rádió, faliújság, sajtótájékoztató, rendezvény, óriásplakát stb.). A digitalizáció eredményeként megnyíló új csatornák - a web2.0 és a web3.0 éppen a terjedelmi korlátok teljes hiánya miatt - olyan mennyiségű információ átadásának teremti meg a lehetőségét, amire a hagyományos eszközök képtelenek. Emellett ezeken a felületeken éppen annyira lehet közvetlenül, azonnal kapcsolatot teremteni, mint a személyes interaktivitásban. Alkalmazásukhoz a diáknak meg kell értenie a digitális terület működési mechanizmusait, a felelős használat kritériumait. Meg kell ismernie és lehetőség szerint el kell mélyíteni a működést szabályozó jogi környezet lényeges összefüggéseit. 11
12 5. A kommunikációs eszközök alkalmazása A célcsoport médiafogyasztási szokásainak, kommunikációs attitűdjének ismeretében és a kiválasztott üzenetek jellemzőinek tudatában választhatunk kommunikációs eszközök közül. A diák legyen képes értékelni a célcsoport szokásairól szerzett adatokat, az eredmény alapján tudjon választani a kommunikációs eszközök közül, legyen képes az eszközök mixének megalkotására. Ismerje meg a különbségeket a hagyományos, a digitális és az integrált kommunikáció között. Integrált kommunikáció alatt 4 a rendelkezésre álló összes vagy többféle kommunikációs eszköz és csatornák használata által megvalósuló kommunikáció maximalizálását értjük. Tudjon meggyőzően érvelni a választott eszközrendszer hatékonyságáról, érveit legyen képes hitelesen, forrásokkal alátámasztani és legyen képes megítélni a forrás hitelességét. Sajátítsa el a tervezés, kivitelezés, utánkövetés és az értékelés fontosabb kritériumait, ezeket legyen képes tudatosan alkalmazni. 6. Belső kommunikáció A közösségen belül a kommunikációs feladatok megvalósításához szükséges kialakítani azokat a belső csatornákat, amelyeken a részfeladatok végrehajtói egymással egyeztetnek. A szervezeten belüli kommunikációban a diák elsajátíthatja az érvelés-, a tudatos gondolkodás főbb jellemzőit. Megtanulhat, a kortársaival kialakított hierarchiában dolgozni. 7. Jogi környezet A különböző kommunikációs feladatok kivitelezésénél számos jogszabályt (szerzői jog, rendezvény bejelentési kötelezettség, közterület használat stb.) kell alkalmazni. A diákokkal különösen a felső tagozaton meg kell ismertetni a jogi kereteket. A tanulónak meg kell értenie, hogy miért szükséges a vonatkozó jogszabályok betartása, milyen szervezetekhez, intézményekhez, hatóságokhoz fordulhat segítségért, és melyekhez kell fordulni a szükséges engedélyekért. ELŐKÉSZÍTÉS Az előkészítő munka szerves része, hogy az iskola nevelőtestülete megfelelő tájékoztatást kapjon a program tervezetről ép úgy, ahogyan a szülők is. Nem csak udvariassági gesztus a helyi önkormányzat és az intézménnyel kapcsolatban lévő civil szervezetek tájékoztatása sem arról, hogy milyen új tevékenység indítását tervezik. 12
13 Nincsen ház alap nélkül. Bárminemű kommunikáció is csak akkor tud kiteljesedni, ha a szükséges fundamentumokra épül. Az alapozás során fel kell kutatni a szakmai segítőket, a helyi egészségügyi szakembereket. Meg kell határozni a rendelkezésre álló technikai eszközöket. Fel kell térképezni a helyi médiaviszonyokat, megismerni a már működő kapcsolatokat. Érdemes összesíteni a megszerzett információkat, és meghatározni az erősségeket, a hiányosságokat és a kockázatokat. Az előkészítés során különösen fontos, hogy az osztály, a közösség belső hálózati kapcsolatait is mélységében megismerjük. Ezért el kell készíteni a közösség szociometriáját. A belső kapcsolati hálózat segítségével könnyebben lehet majd a gyerekeket bevonni a feladatokba, fejleszteni lehet a közösséget és az egészségüzenetek átadása és beágyazódása is hatékonyabb, sikeresebb lehet. A projekt a 6-14 éves korosztályt fogja át. Ez ismeretanyagban és tudásszintben is óriási különbségeket jelent, nem beszélve a résztvevő iskolák infrastrukturális és egyéb szocio-kulturális helyzetéről. A tematikus ajánlás éppen ezért olyan - korosztályokra szétbontott - javaslatokat tesz, amelyek megvalósításához a projekt keretében lehetőség lesz a szükséges eszközök beszerzésére. A kommunikációs alprojekt elsődleges célja, hogy a tanulók intenzíven, alkotó módon vegyenek részt az egészségfejlesztési kommunikációban. Fontos, hogy a feladatok a kommunikáció mellett a közösségfejlesztést, a diákok közötti kapcsolatok elmélyítését, az integrációt, az elfogadást is segítsék. A tematikus egységek kialakításakor figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, képességeket, tudást. Alsó tagozat: A közösség bázisadatainak rögzítése, a változások nyomkövetése azért, hogy a befejezésre kirajzolódjon a kommunikációs folyamat eredményessége. A tanév során rendszeresen (havonta legalább egyszer) megújuló, új témákat feldolgozó osztály faliújság, rajzokkal, kis írásokkal, esemény beszámolókkal, fényképekkel, a résztvevők fotóival, esetleges egyéni vállalásokkal. A program kezdetekor és zárásakor flash mob (villámcsődület) szervezésére is érdemes időt fordítani. Felső tagozat: A tevékenységek kezdetekor osztályblog indítása, amiben rögzítik a közösség bázisadatait, követik a gyerekek aktivitásait, 13
14 véleményüket, tapasztalataikat, elképzeléseiket az egészségről, az egészségmegőrzésről. Annak érdekében, hogy minél több gyerek vegyen részt örömmel és kreatívan az egészségkommunikációs feladatokban, érdemes mikroközösségeket alakítani, amelyek egy-egy kommunikációs eszközre specializálódnak. Ilyen eszközök: az infógrafikák, az illusztrációk, animált gif-ek (rövid mozgóképek), a mémek (érdekes és szórakoztató, több értelmezéssel bíró szöveg és képi együttes megjelenése) az iskolarádió vagy az iskolaújság egészségrovata, a saját készítésű video, ami a tanulók szemével közelít az egészséges életmódhoz. Lehetséges témák a teljesség igénye nélkül: kedvenc fizikai aktivitásunk, miért jó mozogni, hogyan előzzük meg a balesetet, kerüljük el a sérülést, hogyan tisztálkodjunk. Természetesen a témák igazodjanak a helyi lehetőségekhez, sajátosságokhoz. Megvalósítás lehetőségei: A teljes iskola részt vesz, de a felhasználandó kommunikációs csatornák életkorhoz igazítottak. Például: 1-2. osztály: faliújság flash mob 3-4. osztály: faliújság, blog, flash mob 5-6. osztály: blog, flashmob, infografika, animációs gif, iskolaújság, iskolarádió 7-8. osztály: blog, osztályhonlap, iskolarádió, iskolaújság Irányított beszélgetések lehetséges témái Itt az adott tematika mentén felmerülő beszélgetési témákat gyűjtöttük csokorba, elsősorban azzal a céllal, hogy a diákok motiválásához további ötleteket adjunk. Téma Kifejtés Korcsoport Egészség fogalma, egészség fontossága Mi az egészség? Mi a különbség egészség és egészségügy között? Miért fontos az egészség, és milyen tényezők befolyásolják? 1-8. osztály (az életkori sajátosságoknak megfelelően tárgyalva) 14
15 Egészségfejlesztő testmozgás Szabadidő Az egészséges élelmiszerek, változatos elkészítési módok; Iskolakert Az ivóvízfogyasztás népszerűsítése A helyes test- és száj-higiénés szokások A rendszeres fizikai aktivitás hogyan befolyásolja az egészségünket? Milyen hatása van a sportnak? Mennyi az a rendszeres testmozgás? Milyen sportokat űzhetek? Mikor sportoljak? Mi az energiaegyensúly? A sport hogyan segíti a közösség fejlesztését? Hogyan osszam be a szabadidőmet? Miért veszélyes az internet függőség? Mit jelent az egészséges táplálkozás és hogyan befolyásolja az egészséget? Miért fontos, hogy mit eszem (zöldség, gyümölcs, gabona, hal, tejtermék)? Mikor és mennyit egyek? Miért fontos, hogy hogyan van elkészítve? Én hogyan tudom magam elkészíteni? Vásárlás közben honnan tudjam, mit kell vennem? Szükségem van diétára, ha igen, hogyan csináljam? Mit kell tudni a bio-élelmiszerekről, divatdiétákról? Mik azok a táplálkozási zavarok? Kihez fordulhatok táplálkozási tanácsért? Minden víz, jó ivóvíz? Mennyi folyadékot kell inni? Mi a higiéné? Miért fontos a test- és száj-higiéné? Mit tehetek a higiénéért? 1-8. osztály (az életkori sajátosságoknak megfelelően tárgyalva) 1-8. osztály (az életkori sajátosságoknak megfelelően tárgyalva) 1-8. osztály (az életkori sajátosságoknak megfelelően tárgyalva) 15
16 Sérülésmegelőzés/ elsősegély Káros szenvedélyek Mi a sérülés? Hogyan lehet a sérülést megelőzni? Miért fontos a sérülés-megelőzés? A sérülés nem baleset? Miért fontos az elsősegély? Hogyan nyújthatok elsősegélyt? Mik a káros szenvedélyek? Mit lehet tenni káros szenvedélyeink ellen? Miért jó. ha nem próbáljuk ki a káros dolgokat? Hogyan lehet segíteni azoknak a barátainknak, akiknek van káros szenvedélyük? 1-8. osztály (az életkori sajátosságoknak megfelelően tárgyalva) 1-8. osztály (az életkori sajátosságoknak megfelelően tárgyalva) MEGVALÓSÍTÁS Általános bemutatás A projekt a 6-14 éves korosztályt fogja át. Ez ismeretanyagban és tudásszintben is óriási különbségeket jelent, nem beszélve a résztvevő iskolák infrastrukturális és egyéb szociális helyzetéről. A tematikus ajánlás éppen ezért olyan korosztályokra szétbontott javaslatokat tesz, amelyek megvalósításához a projekt keretében lehetőség lesz a szükséges eszközök beszerzésére. A kommunikációs alprojekt elsődleges célja, hogy a tanulók intenzíven, alkotó módon vegyenek részt az egészségfejlesztési kommunikációban. Fontos, hogy a feladatok a kommunikáció mellett a közösségfejlesztést, a diákok közötti kapcsolatok elmélyítését, az integrációt, az elfogadást is segítsék. A tematikus egységek kialakításakor figyelembe vettük az életkori sajátosságokat, képességeket, tudást. 16
17 Mérés-kezdetek Mielőtt a kiválasztott csoporttal elkezdenénk az érdemi munkát, szükséges mérni a diákok és a foglalkozást tartó pedagógus(ok) tudás-szintjét, egészséggel kapcsolatos beállítódásait. A beállítódás (attitűd) méréséhez a mellékletben található a kérdőív. Ezt inkább évente érdemes mérni, nem egy programelem, hanem egy tematikusan felépített, több programelemet felölelő komplex egészségfejlesztési tevékenység (tan)éves ciklusa előtt és után. Az ismeret-változás mérése programelmenként történik a foglalkozások megkezdése előtt majd a programelem lezárásakor. Ebben, az egészségfejlesztési programelem megvalósítását támogató segédanyagban, az ismeretfelmérő kérdéseire adandó helyes válasz kifejtése eltérő betűszínnel jelölt, ami azt segíti, hogy a tematikus feldolgozás során azokra hangsúlyosan kitérhessünk és így, majd a záráskor megismételt mérés során biztos, hogy olyat kérdezzünk, amiről volt szó. A kérdések és a megoldókulcsok a mellékletben találhatóak. Diák attitűdmérés (bemeneti) Tanév eleje Tanár attitűd és ismeret összevont (bemeneti) Programelem(ek) kezdete - Ismeretmérés bemeneti Alsós kérdőív - Felsős kérdőív - Programelem(ek) vége - Ismeretmérés kimeneti Alsós kérdőív - Felsős kérdőív - Diák attitűdmérés (kimeneti) Tanév vége Tanár attitűd és ismeret összevont (kimeneti) 17
18 Dokumentációs feladatok T Platform: A dokumentáció a projekt lényeges eleme. Az IT-Platform - számítógépes reményeink szerint felhasználó barát felszín ezt a munkát megkönnyíti. Alapvetően két fő része van. Első része alap-személyes adatok bevitele. Itt a pedagógus elsősorban a saját és a gyermekek adatit kell, hogy rögzítse. A Második rész az ESEMÉNY NAPLÓ. Ebben a programmal kapcsolatos események kerülnek rögzítésre, többnyire legördülő menükből kell egyszerű választással jellemezni az adott eseményt, valamint mód van rövid, szöveges bejegyzésekre is. Itt kerülnek rögzítésre az induláskor és záráskor felvett kérdőívek is, a foglalkozások során készült fényképek. Programelemek adminisztrálása - A programelemekhez kapcsolódó események (klubfoglalkozások) IT felületre való feltöltése kapcsán az egyes események tartalmáról szóló rövid összefoglaló (vázlat, emlékeztető, beszámoló) kitöltése az eseményekhez kapcsolódó "Egyéb információ" szabad szöveges mező töltésével - Az eseményekhez legalább 1 db fénykép, programelemenként legalább 5 db fénykép csatolása - A Spuri a suliba és a Lépéselőnyben programelemek esetében a 22, illetve 5 aktív nap teljesítését igazoló Excel táblázat csatolása (Dokumentumtárból elérhető) - Egy Záró rendezvényhez több programelemet is hozzá lehet rendelni - A Záró rendezvényen az iskola összes tanulójának legalább 50%-a részt kell vennie - Jelenléti ív kitöltése, IT portálon rögzíteni a résztvevői létszámot Diák adminisztráció Kérdőívek - bevont diákok adatainak kitöltése - kitöltött kérdőívek felvitele az IT platformra A feladatok végrehajtásához bemutató videók állnak rendelkezésre: 18
19 Témaköri feldolgozási javaslatok A következő fejlesztési szintek és témák alapvetően egymásra épülnek, melyek csak úgy használhatóak ténylegesen, ha a foglalkozásokon a tanulók komplexen foglalkoznak a fejlesztési feladatokkal. A komplexitás alatt ebben az esetben azt értjük, hogy a tematikai egységek minden foglakozáson kisebb-nagyobb mértékben megjelennek még annak ellenére is, hogy ha egy adott téma csak egy későbbi foglakozáson kerül részletesen kifejtésre. Mivel a diákok a mindennapjaikban hasonló komplexitásban kapják az információkat, így nem lesz számukra idegen ez a fajta szintetizáló folyamat. A foglalkozásokon a gyerekek üljenek körbe úgy, hogy mindenki mindenkit lásson. Ebben a körben foglaljon helyet a pedagógus is. A kör közepén legyen mindig nagy szabad tér, a játéktér. Ez különösen az alsósoknál fontos, akiknél a foglalkozást minden esetben játékosan érdemes megtartani. A kommunikációs ismereteket mindig gyakorlatokon keresztül ismertessük, úgy hogy a gyermek saját tapasztalatszerzés során sajátítsa el ezeket, illetve így teret biztosítunk arra is, hogy ezekkel 19
20 az új ismeretekkel kapcsolatban képes legyen állást foglalni. Engedjük, illetve biztassuk a gyerekeket arra, hogy a saját szavaikkal írják le a megszerzett új ismeretet és ne ragaszkodjunk a terminus technicusokhoz. Engedjük, hogy a gyerekek saját szaknyelvet alkossanak! A foglalkozásokon mindig legyen vita, ahol a diákok gyűjtsék összes azokat az érveket és ellenérveket az elhangzottakkal kapcsolatban és képesek legyenek saját álláspont kialakítására. Ebben a pedagógus moderátorként, facilitátorként vegyen részt. Foglalkozás 1. Az egészség, a kommunikáció és az egészségkommunikáció Tematika: A programelemet megvalósító csoporttagoknak az induláskori bizonyos egészségi paramétereinek rögzítése (bázisadat). Az egészség fogalmak tisztázása, a kommunikáció fogalmának, jellemzőinek megismerése. Az egészségkommunikációs fogalmak összegyűjtése. A kommunikációs feladat előkészítése (anyaggyűjtés a faliújsághoz, bloghoz, iskolaújság cikkhez, iskolarádió műsorhoz, videofilmhez). Kifejtés: Bevezetésként tisztázni kell, hogy mi az egészség. Meg kell határozni, hogy milyen mérésekkel, adatokkal írható le az egészség. Érdemes egy szubjektív állapotfelmérést tartani (testtömeg, testtömeg-index, stb.). Fontos, hogy a pedagógus az adatvédelmi szabályoknak megfelelő körültekintéssel kezelje a tanulók adatait. A felmérhető adatok rögzítése szükséges a közösség minden tagjáról, beleértve a pedagógust is. Ez a felmérés tartalmazhat szubjektív állapotfelmérést 1 és 10 közötti skálával. Ennél fontos, vagy ajánlott a kérdéseket úgy összeállítani, hogy nem a pillanatnyi egészség-betegség státuszt alapján jelöljenek a tanulók, mert a kontroll adatoknál téves eredményhez vezethet. Alsó tagozat: Az adatok rögzítéséhez készítsünk elő megfelelő méretű, és beosztású papírt, amit majd ki lehet tenni az osztály falára, és a változások vezetéséhez is elég hely marad, készüljünk úgy, hogy még legalább két mérés várható. A bázisadatok a csoport összesített adatait tartalmazza (adatvédelmi szabályok) Beszéljük meg a diákokkal, hogy mi jut eszükbe, ha azt mondjuk egészség, ezeket írjuk fel egy nagy lapra a játéktér közepén. Kérdezzük meg a diákokat, hogy milyen formában, milyen közösségben, mikor, hol és hogyan szoktak beszélni, hallani az egészségről, a válaszaikat írjuk fel egy másik nagy papírra. Nézzük meg a két halmazt és irányítsuk őket úgy, hogy kialakuljon egy közös halmaz, amit egészségkommunikációnak nevezünk majd. Ezek után ismertessük a kommunikációs feladatot, és határozzuk meg a diákokkal a főbb jellemzőket és az első kiadást a foglalkozás elején készített adatokkal készítsük el. A foglalkozás végén 20
21 összesítsük a diákok, szűkebb családjuk médiafogyasztási szokásait. Ezekről is készüljön táblázat! Fontos tudni (alsó tagozat): Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. A testtömeg-index kiszámításához meg kell mérni a testtömeget (testsúlyt) és a testmagasságot is. Felső tagozat: Vigyük fel az adatokat az előre elkészített blog, honlap alapra. Beszéljük meg a diákokkal, hogy mit jelent nekik az egészség, milyen más fogalmakkal társítják. Kérdezzük meg a diákokat, hogy milyen formában, milyen közösségben, mikor, hol és hogyan szoktak beszélni, hallani az egészségről, az egészséggel kapcsolatos dolgokról, melyek számukra a legemlékezetesebbek, a legérdekesebbek, ők, milyen felületeken, eszközökön, helyzetekben beszélnek az egészségről, a válaszaikat írjuk fel egy másik nagy papírra. A tanulók kisebb csoportokban alakítsanak ki közös halmazokat a fogalmakból, indokolják a választásaikat. A közös halmazok elkészülte után irányított beszélgetéssel közösen alakítsák ki az egészségkommunikációs halmazt. Ezek után beszéljük meg a diákokkal, és válasszuk ki, hogy milyen kommunikációs eszközzel dolgoznának, és a döntésüknek megfelelően kezdjünk hozzá a feladat elkészítéséhez. A foglalkozás végén összesítsük a diákok és szűkebb családjuk médiafogyasztási szokásait. Ezekről is készüljön táblázat. Fontos tudni (felső tagozat): Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. Hazánkban a testi és lelki egészséghez. a fájdalom- és betegségmentes élethez mindenkinek alkotmányos joga van. (Magyarország Alaptörvénye XX. cikk (1) bekezdés) Foglalkozás 2. Ki, mit fogyaszt? Kommunikációs és médiatartalmak Tematika: Megismerkedés az információcsere négy legfontosabb eszközével (állókép, hang, mozgókép, szöveg). Kifejtés: Ismétlésként az elkészült kommunikációs feladat átnézésével elevenítsük fel, amit az egészségkommunikációról megismertünk. Vegyük elő újra a médiafogyasztási szokásokat mutató táblázatot és beszéljük át az adatokat. Következtessünk: kihez, milyen eszközökkel érdemes 21
22 szólni, ha egészségkommunikációs üzenetet akarunk közvetíteni. Gondolkodjunk el azon, hogy lehet a közvetítő közeg segítségével interaktivitásra bírni a megcélzott embereket. Alsó tagozat: Ha már tudjuk, hogy a család milyen média típusokat fogyaszt, akkor érdemes arra is kitérni, hogy a nap melyik szakában, mennyi időt áldoznak médiafogyasztásra, aktív vagy passzív nézők/hallgatók, mit és mennyit olvasnak. Találjuk ki, hogy a következő faliújság milyen témában készül el. Ezek ismeretében próbáljuk azt meghatározni, hogy a faliújságon milyen képeket társítanánk a különböző célcsoportokhoz. Beszéljük át azt is, hogy a képek mellé milyen szöveg kerülne. Alakítsuk úgy a faliújságot, hogy legyen egy része, ami a kortársaknak szól és legyen egy olyan része is, ami a felnőtteket célozza meg. A következő órára keressenek, gyűjtsenek egészséggel kapcsolatos képeket (újságkivágás és vagy internetről letöltött és kinyomtatott kép is lehet) Fontos tudni (alsó tagozat): A kommunikációs célcsoport azoknak az embereknek a közössége, akiknek az információt, üzeneteket szeretnénk eljuttatni, átadni. Pl.: az osztály, csak a lányok/ fiúk csoportja, a tanárok is lehet kommunikációs célcsoport. Az egészségről, egészséges életmódról szóló tudnivalókkal megismerkedhetünk az iskolai faliújság segítségével is, mert a faliújság is egészségkommunikációs csatorna lehet. Felső tagozat: Ha már tudjuk, hogy a barátok és család milyen médiatípusokat fogyaszt, akkor érdemes arra is kitérni, hogy a nap melyik szakában, mennyi időt áldoznak médiafogyasztásra, aktív vagy passzív nézők/hallgatók, mit és mennyit olvasnak. Találjuk ki, hogy a következő blog, honlap tartalom, rádióműsor, videó milyen témában készül el. Ezek ismeretében próbáljuk azt meghatározni, hogy különböző eszközök melyik célcsoport eléréshez a leghatékonyabbak, milyen szöveget, milyen képi világot kell választani, hogy az egészségüzenet átmenjen. Alakítsuk úgy a kommunikációs feladatot, hogy legyen egy része, ami a kortársaknak szól és legyen egy olyan része is, ami a felnőtteket célozza meg. A következő órára keressenek, gyűjtsenek egészséggel kapcsolatos blogot, internetes honlapot, rádióműsort, videót stb. 22
23 Fontos tudni (felső tagozat): Az egészségkommunikáció az egészségről, egészséges életmódról és a betegségek megelőzéséről szóló üzenetek, információk átadása a célcsoportnak. Nem tekinthető egészségkommunikációnak, ha valaki az egészségi állapotáról, betegségéről vagy a gyógyulásáról beszélget a rokonaival, orvosával stb. Egészségkommunikációs üzeneteket blog, rádió, internet, video, faliújság segítségével is lehet közvetíteni az iskolában. Ezek az iskolai egészségkommunikációs csatornák. Foglalkozás 3. Ne légy Mekk mester! Tematika: A megismert közvetítő eszközök felhasználhatósága a különböző platformokon. Kifejtés: Játékos ismétlés az egészségkommunikációs és a médiafogyasztás, célközönség és kommunikációs eszközválasztásról. Az előző foglalkozás végén kiadott gyűjtőfeladat ellenőrzése, az anyag feldolgozása, következtetések levonása. Mi alapján választunk képet? Mitől lesz érdekes a mozgókép? Mit és hogyan írjunk? A tanulságok és szabályok megalkotása után a kommunikációs feladat frissítése. Alsó tagozat: Tegyük ki középre, a játéktérre az összes fizikai formában létező képet. Legyen a foglalkozáson projektor, hogy a nem nyomtatott képekről is lehessen beszélni. Szedjük különböző csoportokba az egészségtémában behozott képeket. A gyerekek alkossanak kiscsoportokat és egy-egy képet nézzenek néhány másodpercig, gyűjtsék össze, hogy mit látnak a képen, majd találjanak ki hozzá történetet. A gyakorlat célja, hogy a diákok megértsék: a kép önálló információhordozó, ezért a jó kommunikáció nem azt meséli el, ami a képen van, hanem a képhez tartozó történetet. Az ismeret birtokában nézzük át az eddig elkészült faliújságot és értékeljük, hogy a megfelelő képek kerülteke fel. Ha igen, indokoljuk, ha nem, akkor beszéljük meg, min változtatnánk. Fontos tudni (alsó tagozat): A jó kép önálló információhordozó, ezért nem csak azt meséli el, ami a képen van, hanem a képhez tartozó történetet is. Azokat a híreket veszik komolyan az emberek, amelyek több érzékszervünkre és az érzelmeinkre is hatnak egyszerre, és nem pusztán csak adatokat, információkat közölnek. Felső tagozat: 23
24 Az összegyűjtött anyagokból válasszák ki a diákok, hogy melyik a legérdekesebb és a legkevésbé izgalmas, indokolják döntésüket. Az elemzések után beszéljük meg velük, hogy melyek azok az alapvető kérdések, amelyekre egy jó kommunikációs üzenetnek és az alkalmazott médiaeszköznek válaszolniuk kell. Ezek a kérdések a következők: Kinek? Mit? Mikor? Hogyan? Az új ismeret birtokában elemezzük a kommunikációs feladat korábban készült verzióit. Megfelelnek minden kérdésre? Melyik maradt ki, csökkent-e az üzenet értéke emiatt. Minden esetben érveljenek a diákok az állításaik megvédésére. A feladat frissítése már az új ismeret alapján készüljön el, a témaválasztás illeszkedjen a médiaeszközhöz úgy, hogy a megvalósítás legyen könnyen kivitelezhető és izgalmas. Fontos tudni (felső tagozat): A rendelkezésre álló kommunikációs eszközöket nem egyenlő mértékben kell használni egy egészséggel kapcsolatos kampány során, hanem mérlegelni kell a közvetítendő üzenet és a célcsoport szempontjából; melyeket használjuk illetve milyen mértékben és melyeket egyáltalán nem fogjuk alkalmazni. A jó kép/fotó önálló információhordozó, mert képes megjeleníteni egy hozzá tartozó történetet, és nem pedig csak azt, ami rajta látható. Foglalkozás 4. Így csinálják a nagyok! Tematika: A kommunikációs eszközrendszer professzionális alkalmazása, jó gyakorlatok a profiktól. Kifejtés: Ezen a foglalkozáson olyan kampányokat, kampányokban használt média eszközöket kell a diákokkal megismertetni, amelyek különösen hatásosnak bizonyultak. A foglalkozáson azt próbálják megfejteni a gyerekek, hogy mitől működött a kampány. Az eszközválasztás, az ötletesség vagy a helyesen megválasztott célcsoport eredménye a siker. A három felsorolt kritériumból lehet-e egyetlen elég a sikeres kommunikációhoz? 24
25 Alsó tagozat: Mivel a legtöbb egészségkampány a felnőttekhez szól, ezért erre a foglakozásra a korosztálynak mentális felkészültségének megfelelőt kell választani. Ez azt jelenti, hogy kizárólag pozitív gondolatokat, üzeneteket megfogalmazó kommunikációs gyakorlat jöhet szóba. Ilyenek például az egészséges táplálkozásra buzdító akciók. A foglalkozáson azt kell a gyerekeknek megérteniük, hogy a kampányokban egyszerre alkalmazunk többféle eszközt és ezek összessége vezethet oda, hogy az üzenet átmegy. Figyeljék meg, hogy egy adott egészségkampányban a különböző eszközök, hogy szólnak az emberekhez. Miben különbözik ugyanazon kampányon belül egy óriásplakát, egy tévéreklám, egy rádiós hirdetés vagy az internetes megjelenés. Hasonlítsák össze a saját faliújságukkal a megismert kampány hasonló elemét. Fontos tudni (alsó tagozat): Egy egészségkampányt nem csak országosan lehet lebonyolítani, hanem akár iskolai szinten is. Azok a reklámok és információk, amiket a TV-ben látunk, rádióban hallunk, az újságban olvasunk, nem mindig felelnek meg a valóságnak! 25
26 Felső tagozat: A fellelt jó gyakorlatokat (érdemes több forrásból utána nézni ezeknek a jó gyakorlatoknak és kritikus szemmel olvasni őket) megnézve tegyenek megfigyeléseket: melyek az érzelmekre ható elemek, és melyek a tényeket bemutató elemek. Milyen arányban alkalmaz egy-egy kampány érzelmi láncolatokat és a tényeket. A foglalkozáson azt kell a gyerekeknek megérteniük, hogy a kampányokban egyszerre alkalmazunk többféle eszközt és ezek összessége vezethet oda, hogy az üzenet átmegy. Figyeljék meg, hogy egy adott egészségkampányban a különböző eszközök, hogy szólnak az emberekhez. Miben különbözik ugyanazon kampányon belül egy óriásplakát, egy tv reklám, egy rádiós hirdetés vagy az internetes megjelenés? Fontos tudni (felső tagozat): Egy egészségkommunikációs kampány akkor sikeres, ha nem a teljes lakosságot célozza meg, hanem a célcsoportra fókuszál, és csak azokat a kommunikációs eszközöket használja, melyek az üzenet szempontjából és a célcsoportnak a leginkább megfelelő. Azokat a kampányüzeneteket veszik komolyan az emberek, amik több érzékszervre is hatnak és érzelmi hatást is kiváltanak egyszerre az információ átadásán túl. Egy egészségkampány abban segít, hogy az egészségesebb választás legyen a könnyebb választás. Foglalkozás 5.Így csináljuk mi! Tematika: Önálló, figyelemfelkeltő egészségkommunikációs kampány tervezése. Kifejtés: A közösség egészségi adatainak figyelembe vételével egészségkampány terv készítése, amely egyrészt a közösség tagjainak szóló üzeneteket tartalmaz, másrészt megszólítja a szülőket és a pedagógusokat, hogy figyeljenek a gyerekek egészségére. A kampánytervhez kiválasztott eszközök használata, a kampányelemek megvalósítása. Alsó tagozat: A kampányterv készítéséhez alakítsunk kiscsoportokat. Legyen, amelyik a képek válogatásáért felel, legyen, amelyik a faliújságra, a képek mellé kerülő szövegért, legyen, amelyik a faliújságok szín, forma és mintavilágáért, a dizájnért felel. Az osztályban több kampánycsapat is alakulhat, saját témával. A témák a projekthez igazodjanak (iskolakert, egészséges élelmiszerek, ivóvíz, tisztálkodás, sérülés megelőzés). Minden kiscsoportnak egy-egy faliújságot kell elkészítenie. 26
27 Fontos tudni (alsó tagozat): Lehetséges kommunikációs csatornák az iskolában (faliújság, iskolarádió, web site, blog stb., de pl.:a hangszóró nem kommunikációs csatorna!) Ha azt szeretnénk, hogy a mondanivalónk biztosan eljusson azokhoz az emberekhez, akiknek szántuk, akkor mindig a célcsoportnak és az üzenetnek leginkább megfelelő kommunikációs csatornát kell kiválasztanunk. Nincs legjobb csatorna, mert ez mindig az adott kampánytól függ. Felső tagozat: Az osztályban alakuljanak kiscsoportok. Legyenek olyanok, amelyek a különböző kampányeszközökhöz dolgoznak majd ki kreatív terveket, és legyen egy kampányvezető csapat, amelyik a munkát felügyeli és jóváhagyja. A kampány célját, üzenetét és célcsoportját közösen döntse el a közösség. A kiscsoportok készítsenek vázlatot a saját kampányelemükre, ezt mutassák be és a közösség hagyja jóvá. Készüljön egy prezentáció, amiből kiderül, hogy milyen lesz a kampány. Fontos tudni (felső tagozat): Akkor lehet eredményes egy egészségkampány, ha az érzelmekre is hat a pontos tények és adatok közlésén túl. Ha azt szeretnénk, hogy a mondanivalónk biztosan eljusson azokhoz az emberekhez, akiknek szántuk, akkor mindig a célcsoportnak és az üzenetnek leginkább megfelelő kommunikációs csatornát kell kiválasztanunk. Nincs legjobb csatorna, mert ez mindig az adott kampánytól függ. Egészségkampány terv készítése során az előzetesen felmért egészségi adatok képezik a tervezés alapjait. Ugyanakkor fontos az adatvédelmi szabályok betartása is. 27
28 Foglalkozás 6. Záró foglalkozás Így csináljuk mi! Tematika: Értékelés és mérés. Kifejtés: Az utolsó foglalkozás arra szolgál, hogy az elkészült kampányelemek, grafika, video, fotó blog, honlap stb értékelését az osztályközösség elvégezze, azt a célközönség felé bemutassa és ismertesse. Ezen túl ez a foglalkozás szolgál a megszerzett kommunikációs ismeretek, egészségi állapot mérésére és az adatok rövid áttekintésével körvonalazódhat, hogy változott-e a diákok attitűdje, gondolkodásmódja az egészségtudatos életről. Alsó tagozat: A záró foglalkozást lehetőleg úgy tartsuk meg, hogy azon a szülők is részt tudjanak venni. Igyekezzünk őket is bevonni a feladatokba, de legalább kérdezzük ki őket, hogy miket tapasztaltak, hogyan változott a gyermekük gondolkodása az egészségtudatos életről, a feladatok hatására mennyire lett a mindennapok beszédtémája az egészség a családban. A diákok 28
29 mutassák be szóvivőik útján az elkészült faliújságokat, és röviden beszéljenek arról, hogy szerintük miért fontos az egészség. Felső tagozat: Az elkészült kampányelemeket mutassuk be, a diákok értékeljék saját munkáikat, foglalják össze, hogy milyen nehézségekbe ütköztek a készítés során. Az elkészült kampányelemeket tegyék fel a közösségi oldalakra, juttassák el a helyi médiának. A kommunikációs mérés és az egészségügyi mérés első gyors kiértékeléséből vonják le a következtetéseket, ellenőrizzék a hipotézist. Nagyrendezvény iskolai egészségkommunikációs nap A rendezvény célja bemutatni azokat a megvalósított egészségkommunikációs feladatokat, amelyek a projekt keretében elkészültek. Előkészítő foglalkozás: Az időpont kiválasztása, a program összeállítása (egészségprogramok, tanácsadás, szűrések, bemutatók). Közreműködők, partnerek megkeresése, felkérése (Egészségfejlesztési Iroda, Mentőszolgálat, Magyar Vöröskereszt, iskolaorvos, iskolavédőnő, stb.) A lebonyolításhoz szükséges eszközök összeírása (paraván a faliújságoknak, projektor a videóknak, hangosítás a rádióműsoroknak, egyéb kellékek a flash mobhoz.) Az esemény protokoll és kommunikációs tervének készítése (kiket hívjunk meg, kik szerepeljenek, sajtómeghívó, sajtóközlemény, sajtó háttéranyag). A meghívott vendégek fogadásának az előkészítése, tervezése. A szükséges eszközök működőképességének az ellenőrzése. A program helyszínének bejárása, a helyszín berendezésének megtervezése. Engedélyek beszerzése, kiürítési terv készítése. A feladatok kiosztása. Hirdetések tervezése, készítése. A lebonyolító munkatársak kijelölése, feladataik meghatározása. Fontos tudni (alsó és felső tagozat): Az egészségkommunikációs nap célja, az egészségmegőrzés, betegség megelőzés, egészségtudatos magatartás elősegítése, személyes felelősség tudatosítása. Nagyrendezvény: Vendégek, látogatók fogadása, a sajtó eligazítása, sajtó háttéranyag kiosztása, sajtómunkatársak regisztrálása. A program, megnyitó műsor, egyéb műsorszámok lebonyolítása a forgatókönyv alapján. Krízis helyzetben a vészforgatókönyv alkalmazása. 29
30 Értékelő foglalkozás: az esemény tapasztalatainak megbeszélése, a rendezvény értékelése, a sajtóvisszhang összegyűjtése, rendezése. A jövőre vonatkozó tanulságok összesítése, felkészülés a következő évi egészségnap megrendezésére. Mérés-zárás Itt az indításkor felvett kérdés-sort ismételjük meg. Amennyiben a foglalkozások során a szövegben színessel jelzett ismeret-elemekre kitértünk, várható, hogy jobb eredmény születik, ha nem is minden egyén, de a csoport szintjén feltétlenül. A projekt szempontjából kiemelt fontosságú, hogy az eredményeket, összehasonlítható módon, helyesen dokumentáljuk. (Ne feledkezzünk meg arról, hogy a pedagógus saját magát is mérje, és az eredményeket dokumentálja) Programzáró A teljes programsorozat zárásaként mind az alsó, mind a felső tagozat számára tartható záró foglalkozás azzal a céllal, hogy a rendezvénnyel kapcsolatos tapasztalatainkat összefoglalhassuk, szubjektív véleményeket megoszthassunk egymással, és az elért eredményeinket összegyűjthessük. Ez jó visszacsatolás lehet mind az intézményi koordinátorok (tanárok), védőnők, és a diákok számára is egyaránt. Indikátorok: pl.: részvételi létszámadatok, azok változása a program során, az egészségi mutatók változása a közösségünkben, elkészült egészségkommunikációs anyagok mennyiségi és minőségi adatai stb. Sikerkritériumok: Az adott közösség maga állapíthatja meg a kritériumrendszerét (a kiválasztott indikátorok esetében melyeket minősít sikeresnek, esetleg melyek voltak kevésbé sikeresek. Ebben az esetben érdemes lehet megvizsgálni az okokat is, és levonni a szükséges következtetéseket.) Feedback a tanárok illetve a diákok szubjektív visszajelzési lehetősége egymásnak építő szándékkal. Ez egy kitűnő alkalom megköszönni a diákoknak az együttműködést illetve apró ajándékot emlékeztetőül elkészíteni együtt vagy átadni számukra. 30
AZ OEFI - TÁMOP-6.1.2.A-14/1-2014-0001 KIEMELT PROJEKTJÉNEK CÉLJAI, FŐ TEVÉKENYSÉGEI
AZ OEFI - TÁMOP-6.1.2.A-14/1-2014-0001 KIEMELT PROJEKTJÉNEK CÉLJAI, FŐ TEVÉKENYSÉGEI Solymosy József Bonifácz Egészségfejlesztési Módszertani Alprojekt Vezető "TIE" TÁMOP 6.1.2.A 14/1 2014 0001 TÁMOP 6.1.2.A
RészletesebbenFüggetlenül szabadon Dohányzás prevenció
Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program
RészletesebbenKőrösi Csoma Sándor Általános Iskola
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás
RészletesebbenHELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN
2017/2018 Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI 2016/2017-ES TANÉV
Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta Ökoiskola
RészletesebbenA médiaoktatás célja
A médiaoktatás célja a média nyelvének, kifejezőeszközeinek, illetve a média társadalmi szerepének, működésmódjának megismerése a tanulók választásaikat értő, kritikus médiafogyasztóvá, a társadalmi folyamatokban
RészletesebbenKOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.
KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján
RészletesebbenNéhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához
Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON
DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben
RészletesebbenEgészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások Sportos iskolai rendezvény (Hagyomány)
Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások Sportos iskolai rendezvény (Hagyomány) Az általános iskolás korosztálynak, a szabadidőben szervezett helyi programokat megvalósító szakemberek részére
RészletesebbenEgészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások Test- és szájhigiéné
Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások Test- és szájhigiéné Az általános iskolás korosztálynak, a szabadidőben szervezett helyi programokat megvalósító szakemberek részére Az Egészségfejlesztési
RészletesebbenA változatos és átgondolt programsorozat keretében megszervezésre került:
Esélyünk a jövőért TÁMOP 3.1.4:C-14-2015-0667 pályázat megvalósulása A pályázati projekt megvalósulásának ideje: 2015. 05.01-2015. 10.31. A pályázati projekt célcsoportja: a Béke Ligeti Általános Iskola,
RészletesebbenAz osztályozóvizsgák témakörei évfolyamonként angol nyelvből 2019.
Az osztályozóvizsgák témakörei évfolyamonként angol nyelvből 2019. Ötévfolyamos nyelvi képzés 9.ny évfolyam : Beginner ( kezdő) szinten Tematikai egység, Témakör I. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, SZÁRMAZÁS, CSALÁD
RészletesebbenA témahét célja. A témahét kapcsolódási területei
A témahét célja - Az egészséges életmód területeinek megismertetése a tanulókkal - Egészségünk megőrzésének lehetőségei: egészséges táplálkozás, mozgás, egészségre káros szenvedélyek - Étkezési kultúra
Részletesebbenszka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM
szka102_21 É N É S A V I L Á G Ismered Budapestet? Magyarország fővárosa Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM TANÁRI ÉN és a világ 2. évfolyam 221 MODULLEÍRÁS
RészletesebbenA kompetencia terület neve
Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS
RészletesebbenMIT TEHETÜNK EGY ISKOLAI NAPON AZ EGÉSZSÉGÜNKÉRT?
MIT TEHETÜNK EGY ISKOLAI NAPON AZ EGÉSZSÉGÜNKÉRT? Egy egészséges nap az iskolában - egészségtudatos iskolai kultúra ÉVFOLYAM: 7 8. TANÁRI SEGÉDLET TANÁRI SEGÉDLET A TÉMA FELDOLGOZÁSÁHOZ ÉVFOLYAM: 7-8.
RészletesebbenBeszámoló IKT fejlesztésről
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék
RészletesebbenPROJEKTTERV HÁLÓZATOK A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN
PROJEKTTERV HÁLÓZATOK A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN A kitöltéshez mintaként szolgálnak a Digitális Témahétre készült mintaprojektek, melyek a Digitális Témahét honlapjának Tudásbázisában érhetők el. ALAPADATOK
RészletesebbenINCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam
INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros
RészletesebbenTémakörök az idegen nyelvi érettségihez
Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,
RészletesebbenAz emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában
Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina
RészletesebbenSzámonkérés módja: Írásbeli: nyelvhelyességet, olvasott szövegértési és íráskészséget mérő teszt megoldása, 60 perc
12. osztály Számonkérés módja: Írásbeli: nyelvhelyességet, olvasott szövegértési és íráskészséget mérő teszt megoldása, 60 perc Szóbeli: társalgás, szituációs feladat, önálló témakifejtés (maximum 15 perc
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
Részletesebben.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18.
Program címe:.comtárs Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Kérelmező neve: Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány Program rövid leírása Célunk a segítésre motivált
RészletesebbenA gimnáziumi osztályok félévi és év végi vizsgarendje.
A gimnáziumi osztályok félévi és év végi vizsgarendje. Az angol csoportok egységesen a Traveller sorozat könyveit használják, így a vizsgarendszerben egységes követelményrendszert alakítottunk ki. A nyelvvizsgák
RészletesebbenA TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ LÁSZLÓ
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ
RészletesebbenKészítette: Szabó Balázs, Csatári Nóra, Orosz Enikő, Czuppon Anett
Tanmenet 2016/17. Tanév Tantárgy: Osztályfőnöki Osztály: 9. évfolyam (A, B, C, D) Készítette: Szabó Balázs, Csatári Nóra, Orosz Enikő, Czuppon Anett Vetési Albert Gimnázium, Veszprém Heti óraszám: 1 Éves
RészletesebbenHOGYAN LEGYÜNK FIZIKAILAG AKTÍVAK?
HOGYAN LEGYÜNK FIZIKAILAG AKTÍVAK? Fizikai aktivitás megtervezése és monitorozása mennyit mozogjak egy nap? ÉVFOLYAM: 7 8. TANÁRI SEGÉDLET 1 TANÁRI SEGÉDLET A TÉMA FELDOLGOZÁSÁHOZ ÉVFOLYAM: 7-8. AZ ÓRA
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenINNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /
BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való
RészletesebbenA tételekhez segédeszközként a vizsgázó szabadidős vagy rekreációs program jegyzőkönyve használható.
A vizsgafeladat ismertetése: Az előzetesen megvalósított szabadidős vagy rekreációs program ismertetése egy központilag összeállított szóbeli tételsor alapján. A feladatsor 1-20-ig számozott vizsgakérdéseit
RészletesebbenSZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL
SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi
RészletesebbenIPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA
IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi
RészletesebbenALAPADATOK. KÉSZÍTETTE Balogh Gábor. A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek
PROJEKTTERV 1 ALAPADATOK KÉSZÍTETTE Balogh Gábor A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek ÖSSZEFOGLALÁS Az első órán a tanulók megismerkednek a következő témákkal: hálózati alapfogalmak, a hálózatok használatának
RészletesebbenKépzési beszámoló június - július
2014. június - július Képzési beszámoló A TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 azonosítószámú A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című kiemelt projekt keretén belül megvalósuló Pályaorientációs
RészletesebbenMiért fontos, hogy lássanak engem? Hogyan mutassam meg magam?
Miért fontos, hogy lássanak engem? Hogyan mutassam meg magam? Disszeminációs műhely Erasmus+ projekteknek Tempus Közalapítvány Dr. Kuráth Gabriella Pécsi Tudományegyetem Miért? Kötelező - vállaltuk Lehetőség,
RészletesebbenIskola-egészségügyi munkaterv 2009/2010. tanév
Iskola-egészségügyi munkaterv 2009/2010. tanév Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola Marcali Darvas Adrienn Iskola- és ifjúsági védőnő Marcali Szeptember: Október: November: December:
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenEgyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban
Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség
RészletesebbenA gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula
A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó
RészletesebbenCsecsemőgondozási tanfolyam Minden amit a csecsemő-, és kisdedgondozásról, gyermeknevelésről tudni kell!
Program címe: Csecsemőgondozási tanfolyam Minden amit a csecsemő-, és kisdedgondozásról, gyermeknevelésről tudni kell! Tanúsítvány : 8/2013 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2015. augusztus 27. Kérelmező
RészletesebbenMosolyt az arcokra! Tanoda
Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek
RészletesebbenEgészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.
Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:
Részletesebbenkompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3
A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola
RészletesebbenNépszámlálás kommunikációs program
Népszámlálás kommunikációs program Sikeres kommunikáció=eredményes összeírás Népszámlálás az egyetlen teljeskörű összeírás. Legmélyebb területi szintű adatok megszerzése. (kistérség, városrész). Tetszőleges
RészletesebbenA TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE Kojanitz László szakmai vezető A projekt
RészletesebbenGyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171
SAJTÓMAPPA Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának ösztönzése 2013. november 20. MEGHÍVÓ Projektindító sajtóbeszélgetésre Projekt
RészletesebbenGYERE - Gyermekek Egészsége Program SZERENCS Fenntartó projekt első év Beszámoló
GYERE - Gyermekek Egészsége Program SZERENCS Fenntartó projekt első év Beszámoló 2018-2019 A világ legnagyobb, a gyermekkori elhízás megelőzését szolgáló hálózata az EPODE 2004-ben Franciaországban kezdte
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenProgram címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM
Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM Tanúsítvány száma: 1/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. január 30. Kérelmező neve: Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Korlátolt
RészletesebbenA PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM ÉS A DUE MÉDIAHÁLÓZAT FIATALOK PÉNZÜGYI TUDATOSSÁGÁNAK FEJLESZTÉSÉT CÉLZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE
A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM ÉS A DUE MÉDIAHÁLÓZAT FIATALOK PÉNZÜGYI TUDATOSSÁGÁNAK FEJLESZTÉSÉT CÉLZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE RÓLUNK o A DUE MÉDIAHÁLÓZAT TÖBB, MINT 20 ÉVE TEVÉKENYKEDIK AZ IFJÚSÁGI MÉDIAPIACON. o HÁLÓZATUNKBA
RészletesebbenA Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév
A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Tankerületében
RészletesebbenA TÁMOP A-11/1/KONV projekt részletes kommunikációs terve
A projekt részletes s terve A Kommunikációs tevékenységek összefoglaló leírása A projekt előkészítési szakaszában Elkészítjük a http://www.mfk.uni-miskolc.hu/ honlapunkhoz a projekthez kapcsolódó tájékoztató
RészletesebbenTÁMOP / Készítette: Nagyné Réti Ildikó Forgatókönyv és eljárási folyamatleírás intézményi jó gyakorlat átadására.
Készítette: Forgatókönyv és eljárási folyamatleírás intézményi jó átadására. Intézmény neve: Marcali Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészetoktatási
RészletesebbenKIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA - ÖKOISKOLA PROGRAM - Egészségnap. - témanap beszámoló -
KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA - ÖKOISKOLA PROGRAM - Egészségnap - témanap beszámoló - "Ha tudsz egy kézmozdulattal másokon segíteni, miért tartod karjaidat béna lustaságban." (Taitosz) időpontja:
RészletesebbenKOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma
RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tartalma 1. A kommunikációs terv célja 2. Hatókör 3. A kommunikáció felelősei 4. A kommunikáció
RészletesebbenNEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA VARGA ATTILA Nevelési-oktatási programok fejlesztése
RészletesebbenAz osztályozóvizsga témakörei évfolyamonként angol nyelvből 2019.
Az osztályozóvizsga témakörei évfolyamonként angol nyelvből 2019. Négyévfolyamos általános tantervű képzés 9. évfolyam I. Személyes vonatkozások, család A tanuló személye, életrajza. Informális és formális
RészletesebbenMenő Menza az Irinyi János Középiskoláért Alapítvány szervezésében (EFOP )
Menő Menza az Irinyi János Középiskoláért Alapítvány szervezésében (EFOP-1.8.5-17-2017-00273) Sajtóközlemény Az Irinyi János Középiskoláért Alapítvány húszmillió forint összegű, 100 %-os európai unióstámogatásban
RészletesebbenAz utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS
Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus
RészletesebbenDömsödi Széchenyi István Általános Iskola. Arany János Általános Iskolája
FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT 2018.04.23 04.27. Beszámoló A témahét résztvevője: Iskolánk valamennyi tanulója. 130 fő tanuló 8 osztályból és 8 fő pedagógus valósította meg a témahét programjait. Időtartama:
RészletesebbenA tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36
A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36 1. Az informatikai eszközök használata 5 4. Infokommunikáció, 5. Az információs társadalom 1 4.1. Információkeresés, információközlési
Részletesebbenközhasznú nonprofit alapírvány Hallatlan Alapítvány
Ismertető Hallatlan Alapítvány Az elmúlt negyven év nyelvészeti eredményei világszerte nyilvánvalóvá tették a jelnyelvek természetes nyelv voltát. E tudományos tény megkérdőjelezése ma már a nagyfokú szakmai
RészletesebbenEgészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások Iskolakert
Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások Iskolakert Az általános iskolás korosztálynak, a szabadidőben szervezett helyi programokat megvalósító szakemberek részére Az Egészségfejlesztési
RészletesebbenFeladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
Részletesebben6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,
6. Óravázlat Cím: Információ és adatforrás feltárása, adatgyűjtés az internet segítségével, megadott szempontok alapján Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7. évfolyam (vagy felette) Témakör:
RészletesebbenINTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZMÉNYI ÖNFEJLESZTÉSI TERV NAGYMÁNYOK
Intézmény neve: Nagymányoki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosító: 036307 Intézmény vezető: Wusching Mária Rita Öni terv kezdő dátuma: 2018.09.01 Öni terv befejező
RészletesebbenMatematika A 9. szakiskolai évfolyam. 14. modul GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK. Készítette: Vidra Gábor
Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 14. modul GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK Készítette: Vidra Gábor MATEMATIKA A 9. SZAKISKOLAI ÉVFOLYAM 14. modul: GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK TANÁRI ÚTMUTATÓ 2 A modul célja Időkeret
RészletesebbenÖsszeállította: Kiss Zoltánné koordinátor az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet közös kiadványa alapján.
Összeállította: Kiss Zoltánné koordinátor az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet közös kiadványa alapján. (www.kozossegi.ofi.hu) Jogszabályi háttér: A nemzeti köznevelésről
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV
TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG 2018-2019.TANÉV A MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI NÉV Mihály Anikó Békésiné Katona Tünde Nyerges Zoltán Liskáné Farkas Angéla Várnai Beáta TANTÁRGY földrajz kémia fizika kémia A természettudományi
RészletesebbenAz országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
Részletesebben7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,
7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés
RészletesebbenKezdő programkészítőknek ajánlom. SZERZŐ: Kósa Judit. Oldal1
A vulkáni tevékenység félelemmel vegyes csodálattal tölti el az embereket. Érdekes, egyszersmind izgalmas az alvó, majd egyszer csak mély hallgatásából felébredő hegy. Hogyan keletkeznek a vulkáni hegyek?
RészletesebbenIDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Az idegen nyelv érettségi vizsga célja Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó
RészletesebbenPROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat
PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások
RészletesebbenHOGYAN TÖLTSÜK AKÍTVAN A SZABADIDŐNKET?
HOGYAN TÖLTSÜK AKÍTVAN A SZABADIDŐNKET? Sportol a család mozgáslehetőségek az iskolán kívül ÉVFOLYAM: 3 6. TANÁRI SEGÉDLET TANÁRI SEGÉDLET A TÉMA FELDOLGOZÁSÁHOZ ÉVFOLYAM: 3-6. AZ ÓRA TÉMÁJA: Sportol a
RészletesebbenÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT
ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT Projekt bemutató Szarvas, 2014. március 20. A projekt témája Fenntarthatóság Környezettudatosság Egészségtudtosság Megatrendek Globalizáció és urbanizáció Energiahiány
RészletesebbenHelyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.
2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.
RészletesebbenKOZMA LÁSZLÓ XVII. ORSZÁGOS INFORMATIKA ALKALMAZÓI TANULMÁNYI VERSENY VERSENYKIÍRÁS A 2018/2019-ES TANÉVRE évfolyam részére
KOZMA LÁSZLÓ XVII. ORSZÁGOS INFORMATIKA ALKALMAZÓI TANULMÁNYI VERSENY VERSENYKIÍRÁS A 2018/2019-ES TANÉVRE 5-6. évfolyam részére A verseny meghirdetője: Informatika - Számítástechnika Tanárok Egyesülete
RészletesebbenTÁRSADALMI RÉSZVÉTEL, KÖZÖSSÉGI PROJEKTEK III. MODUL A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATI/ÖNKÉNTES PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA TÁMOP IV. RÉSZ BUDAPEST, 2010
TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL, KÖZÖSSÉGI PROJEKTEK III. MODUL A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATI/ÖNKÉNTES PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA TÁMOP 3.1.1. IV. RÉSZ BUDAPEST, 2010. OKTÓBER 29. 1 I. A FOGLALKOZÁS ADATAI A foglalkozás címe:
RészletesebbenA nonverbális kommunikáció és a metakommunikáció A nonverbális kommunikáció jelentősége, értelmezése A nonverbális kommunikáció csatornái
1/A Önnek egy Rt. kereskedelmi üzletkötőjével kell találkoznia, előzetesen egyeztetnie kell vele a szerződéskötés feltételeit, és a megállapodás, egyeztetés után elő kell készítenie a szerződést. Ismertesse
RészletesebbenRENDEZVÉNYSZERVEZÉS. Szabó Adrienn Tempus Közalapítvány
RENDEZVÉNYSZERVEZÉS Szabó Adrienn Tempus Közalapítvány Disszemináció projekteredmények terjesztése projekttermékek terjesztése (új képzések, tantervek, tananyagok, taneszközök, stb.) projektmegvalósítás
RészletesebbenAngol nyelv közép- és emelt szintű szóbeli érettségi témakörök 2018
Angol nyelv közép- és emelt szintű szóbeli érettségi témakörök 2018 Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek.
RészletesebbenÁllati Móka Egyhetes projekt
Állati Móka Egyhetes projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Projekt felelős: Pásztor Judit Ideje: 2014. október 14 október 18. Bevont tanulók köre: 4. osztály, alkalomszerűen az alsós napközis
RészletesebbenTájékoztató a. munkájáról. Református Tananyagfejlesztő Csoport. Pompor Zoltán. szakmai vezető
Tájékoztató a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkájáról Pompor Zoltán szakmai vezető Megvan az ideje az ültetésnek (Préd 3,2) Pénz Szakember Új tartalmi keretek 21. századi tanulási környezet Létezik
RészletesebbenNémet nyelv évfolyam
Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT - MAJER ANNA - VERÉB SZILVIA-
Részletesebben5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára
5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.
RészletesebbenEGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.
TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15.
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. alapján 5-8. évfolyam 2 5-8. évfolyam Az informatika tantárgy ismeretkörei,
RészletesebbenAz iskola nem az élet előszobája, hanem a való élet. Stephen Fry. Szász Endre Általános Iskola és Művészeti Iskola ALSÓ TAGOZATÁNAK MUNKATERVE
Az iskola nem az élet előszobája, hanem a való élet. Stephen Fry. Szász Endre Általános Iskola és Művészeti Iskola ALSÓ TAGOZATÁNAK MUNKATERVE a 2018/2019-es tanévre Odor Zsuzsanna mkv. 1 A munkaközösség
RészletesebbenEtikus internet és szoftverhasználat Óravázlat Készült: Tusorné Fekete Éva óravázlatának alapján
A) Adatok Iskolatípus: általános iskola / felső tagozat Korosztály: 14 év Tantárgy: informatika Téma: etikus internet és szoftverhasználat Szellemitulajdon-védelmi téma: szerzői jog Etikus internet és
RészletesebbenModern hangzatok SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI KOMPETENCIA. Projekt az Alapfokú Művészeti Iskolák számára Fuvola tanszak (9-15. életév)
TÁMOP 3.1.4-08/2 2008-0085 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben HAMMIDO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI
RészletesebbenAudi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda
Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet
RészletesebbenINTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET INTÉZKEDÉSI TERVE
INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET INTÉZKEDÉSI TERVE Intézmény neve: AM DASZK Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tagintézmény neve: AM DASzK Vépi Mezőgazdasági Szakgimnáziuma,
RészletesebbenSylvester mentálhigiénés, személyiségfejlesztő, Közösségi szolgálat Projekt értékelés tanév
Sylvester mentálhigiénés, személyiségfejlesztő, Közösségi szolgálat Projekt értékelés 2014-15 tanév Aki másokat felüdít, maga is felüdül ( Példabeszédek 11.25) Amit akaratok, hogy az emberek veletek cselekedjenek,
RészletesebbenA BIZTONSÁGOS KÖZLEKEDÉSRE FELKÉSZÍTÉS PROGRAMJA
A BIZTONSÁGOS KÖZLEKEDÉSRE FELKÉSZÍTÉS PROGRAMJA A program célja: világszerte játékos, gyakorlatias és szórakoztató módon tegye fogékonnyá a 6-10 éves korosztályt a mobilitás és a közlekedésbiztonság kérdései
RészletesebbenA víz szerepe a történelemben
Projektterv A víz szerepe a történelemben Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 7. és 8. évfolyam Készítette: Gerőcsné Berkes Judit Katalin Tiszaújváros, 2015. november 23. A projekt leírása:
Részletesebben