Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Átírás

1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA december 17., december 21. I. A megyei önkormányzat rendeletei TARTALOMJEGYZÉK Rendelet száma Tárgya Oldal 12/2015. (XII. 18.) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi 3 önkormányzati költségvetéséről szóló 1/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelet rendelet módosításáról II. A megyei önkormányzat határozatai Határozat száma Tárgya Oldal 58/2015. (XII. 17.) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 határozat napirendjének megállapítása 59/2015. (XII. 17.) határozat A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer szempontjainak módosítása 15 60/2015. (XII. 17.) határozat 61/2015. (XII. 17.) határozat 62/2015. (XII. 17.) határozat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése évi munkaterve A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése lejárt határidejű határozatainak végrehajtása Beszámoló a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak évi helyzetéről, javaslat a fejlesztés irányaira /2015. (XII. 17.) határozat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány támogatása 43 64/2015. (XII. 17.) határozat 65/2015. (XII. 21.) határozat 68 db támogatási szerződés fenntartási kötelezettség lejártát követő lezárása Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése napirendjének megállapítása 44 49

2 66/2015. (XII. 21.) határozat A megyei fejlesztési dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában, valamint A as időszakra vonatkozó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területfejlesztési dokumentumok kiegészítése, Humán fejlesztési stratégia című dokumentumok elfogadása 49

3 I. A megyei önkormányzat rendeletei Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 12/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 1/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelet módosításáról A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 1/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 2. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi költségvetésének - költségvetési bevételi főösszegét e Ft-ban - finanszírozási bevételek főösszegét e Ft-ban - bevételi főösszegét e Ft-ban állapítja meg. (1. melléklet) 2. A R. 3. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi költségvetésének - költségvetési kiadási főösszegét e Ft-ban - finanszírozási kiadások főösszegét e Ft-ban - kiadási főösszegét e Ft-ban állapítja meg. (1. melléklet) A R.1., 2., 2.1., 3., 3.1. melléklete helyébe e rendelet 1., 2., 2.1., 3., 3.1., melléklete lép Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a kihirdetését követő második napon hatályát veszti. Dr. Kovács János s. k. főjegyző Török Dezső s. k. a közgyűlés elnöke

4 KÖLTSÉGVETÉS MÉRL B E V É T E L E K Kötelező feladat Önként vállalt feladat Állami feladat Összesen Megnevezés Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Mód.jav. előirányzat Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Mód.jav. előirányzat Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Mód.jav. előirányzat Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Mód.jav. előirányzat B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről B3. Közhatalmi bevételek B4. Működési bevételek B6. Működési célú átvett pénzeszközök A. MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (B1+B3+B4+B6) B812. Belföldi értékpapírok bevételei B813. Maradvány igénybevétel B816. Központi, irányítószervi támogatás B. FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK (B8.) ÖSSZESEN C. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (A+B) B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről B5. Felhalmozási bevételek B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök D. FELHALMOZÁSI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (B2.+B5.+B7.) B813. Maradvány igénybevétele B813. Központi, irányítószervi támogatás E. FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK (B8.) ÖSSZESEN F. FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (D+E) G. KÖLTSÉGV. BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (A+D) H. BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (C+F) "

5 EGE 1. melléklet a 12/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez "1. melléklet az 1/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelethez K I A D Á S O K Ezer Ft-ban Kötelező feladat Önként vállalt feladat Állami feladat Összesen Megnevezés Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Mód.jav. előirányzat Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Mód.jav. előirányzat Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Mód.jav. előirányzat Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Mód.jav. előirányzat K1. Személyi juttatás K2. Munkaadót terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó K3. Dologi kiadások K4. Ellátottak pénzbeli juttatásai K5. Egyéb működési célú kiadások Ebből: Általános tartalék Céltartalék A. MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN (K1. +K5.) K914. Államháztartáson belüli megelőlegezések K915. Központi, irányítószervi támogatás folyósítása K916. Pénzeszközök betétként elhelyezése B. FINASZÍROZÁSI KIADÁSOK (K9.) ÖSSZESEN C. MŰKÖDÉSI KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (A+B) K6. Beruházások K7. Felújítások K8. Egyéb felhalmozási kiadások D. FELHALMOZÁSI KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK ÖSSZ.(K6.+K8.) K915. Központi, irányítószervi támogatás folyósítása E. FINASZÍROZÁSI KIADÁSOK (K9.) ÖSSZESEN F. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (D+E) G. KÖLTSÉGV. KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (A+D) H. KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (C+F)

6 BEVÉTELEK JOGCÍMEI Eredeti előirányz. Módosított előirányz. Mód.jav. előirányz. Eredeti előirányz. Módosít. előirányz. Önkormányzat Kötelező feladat Önként vállalt feladat Állami feladat Mód.jav. előirányz. Eredeti előirányz. Módosít. előirányz. Mód.jav. előirányz. Eredeti előirányz. Összesen Módosított előirányz. Mód.jav. előirányz. A. Működési költségvetés bevételei összesen B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről összesen: B111. Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása B115. Működési célú központosított előirányzatok B116. Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről B3. Közhatalmi bevételek B31. Jövedelemadók B33. Bérhez és fogl.kapcs. adók B35.Termékek és szolgáltatások adói B36. Egyéb közhatalmi bevételek B4. Működési bevételek B401. Készletértékesítés ellenértéke B402. Szolgáltatások ellenértéke B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó B409. Egyéb pénzügyi műveletek bevételei B411. Egyéb működési bevételek B6. Működési célú átvett pénzeszközök B61. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson B62. Működési célú kívülről visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök B. Finanszírozási bevételek összesen B B811. Hitel-, és kölcsönfelvétel államháztartáson kívülről B812. Belföldi értékpapírok bevételei B813. Maradvány igénybevétele B816. Központi irányítószervi támogatás B817. Betétek megszüntetése C. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (A+B) D. Felhalmozási költségvetési bevételek B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülről B24. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről B5. Felhalmozási bevételek B51. Immateriális javak értékesítése B53. Egyéb tárgyi eszközök értékesítése B51. Részesedések megszünéséhez kapcsolódó bevételek B7.Felhalmozási célú átvett pénzeszközök e a o ás cé ú ss até te dő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről B75. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök E. Finanszírozási felhalm.bevételek összesen B811. Hitel-, és kölcsönfelvétel államháztartáson kívülről B812. Belföldi értékpapírok bevételei B813. Maradvány igénybevétele B816. Központi irányítószervi támogatás B817. Betétek megszüntetése F. FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (C G. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN H. BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (C+F) "

7 BEVÉTELEK JOGCÍMEI A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi bevételei Eredeti előirányz. Kötelező feladat Módosított előirányz. Mód.jav. előirányz. Eredeti előirányz. Önként vállalt feladat Módosított előirányz. Önkormányzat Hivatala Mód.jav. előirányz. Eredeti előirányz. Állami feladat Módosított előirányz. Mód.jav. előirányz. Eredeti előirányz. Összesen Módosított előirányz. Mód.jav. előirányz. A. Működési költségvetés bevételei összesen B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről összesen: B111. Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása B115. Működési célú központosított előirányzatok B116. Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatás B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről B3. Közhatalmi bevételek B31. Jövedelemadók B33. Bérhez és fogl.kapcs. adók B35.Termékek és szolgáltatások adói B36. Egyéb közhatalmi bevételek B4. Működési bevételek B401. Készletértékesítés ellenértéke B402. Szolgáltatások ellenértéke B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó B409. Egyéb pénzügyi műveletek bevételei B411. Egyéb működési bevételek B6. Működési célú átvett pénzeszközök B61. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson B62. Működési célú kívülről visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök B. Finanszírozási bevételek összesen B81 B811. Hitel-, és kölcsönfelvétel államháztartáson B812. Belföldi értékpapírok bevételei B813. Maradvány igénybevétele B816. Központi irányítószervi támogatás B817. Betétek megszüntetése C. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (A+B) D. Felhalmozási költségvetési bevételek B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatás támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülről B24. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről B5. Felhalmozási bevételek B51. Immateriális javak értékesítése B53. Egyéb tárgyi eszközök értékesítése B51. Részesedések megszünéséhez kapcsolódó bevételek B7.Felhalmozási célú átvett pénzeszközök e a o ás cé ú ss até te dő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről B75. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközö E. Finanszírozási felhalm.bevételek összesen B811. Hitel-, és kölcsönfelvétel államháztartáson B812. Belföldi értékpapírok bevételei B813. Maradvány igénybevétele B816. Központi irányítószervi támogatás B817. Betétek megszüntetése F. FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (C G. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN H. BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (C+F) "

8 2. melléklet a 12/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez "2. melléklet az 1/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelethez Mindösszesen Ezer Ft-ban BEVÉTELEK JOGCÍMEI Kötelező feladat Önként vállalt feladat Állami feladat Mindösszesen Eredeti Módosított előirányz. előirányz. Mód.jav. előirányz. Eredeti előirányz. Módosított előirányz. Mód.jav. előirányz. Eredeti előirányz. Módosított előirányz. Mód.jav. előirányz. Eredeti előirányz. Módosított előirányz. Mód.jav. előirányz. A. Működési költségvetés bevételei összesen B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről összesen: B111. Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása B115. Működési célú központosított előirányzatok B116. Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatás B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről B3. Közhatalmi bevételek B31. Jövedelemadók B33. Bérhez és fogl.kapcs. adók B35.Termékek és szolgáltatások adói B36. Egyéb közhatalmi bevételek B4. Működési bevételek B401. Készletértékesítés ellenértéke B402. Szolgáltatások ellenértéke B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó B409. Egyéb pénzügyi műveletek bevételei B411. Egyéb működési bevételek B6. Működési célú átvett pénzeszközök B61. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson B62. Működési célú kívülről visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök B. Finanszírozási bevételek összesen B81 B811. Hitel-, és kölcsönfelvétel államháztartáson B812. Belföldi értékpapírok bevételei B813. Maradvány igénybevétele B816. Központi irányítószervi támogatás B817. Betétek megszüntetése C. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (A+B) D. Felhalmozási költségvetési bevételek B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatás támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülről B24. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről B5. Felhalmozási bevételek B51. Immateriális javak értékesítése B53. Egyéb tárgyi eszközök értékesítése B51. Részesedések megszünéséhez kapcsolódó bevételek B7.Felhalmozási célú átvett pénzeszközök e a o ás cé ú ss até te dő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről B75. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközö E. Finanszírozási felhalm.bevételek összesen B811. Hitel-, és kölcsönfelvétel államháztartáson B812. Belföldi értékpapírok bevételei B813. Maradvány igénybevétele B816. Központi irányítószervi támogatás B817. Betétek megszüntetése F. FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (C G. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN H. BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (C+F) "

9 B111. Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása 2.1. melléklet a 12/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez "2.1. melléklet az 1/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelethez MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK RÉSZLETEZÉSE Kötelező feladat Önkormányzat Önként Állami feladat vállalt feladat Ezer Ft-ban Mód.előirányzat összesen Mód.jav.előirány zat összesen BEVÉTELEK JOGCÍMEI B.A.Z. Megyei Önkormányzat ált.működési támogatása Előző évi bérkompenzáció Összesen: B B116. Működési célú központosított és kiegészítő támogatások Ezer Ft-ban MEGNEVEZÉS Önkormányzat Hivatal Mód.előirányz Mód.jav.előirá Önkormányzat Hivatal at összesen nyzat Bérkompenzációs támogatás Megyei tartalék pályázat Összesen : B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről Ezer Ft-ban MEGNEVEZÉS Önkormányzat Hivatal Mód.előirányz Mód.jav.előirá Önkormányzat Hivatal at összesen nyzat ÁROP területfejlesztési pályázat 2. részlete Munkaügyi központ bértámogatás Önk. Választási elszámolás többletköltsége Értéktár Bizottságra kapott pályázati pénz TÁMOP megyei fejlesztési pályázat Összesen B4. Működési bevételek MEGNEVEZÉS Önkormányzat Hivatal Ezer Ft-ban Készletértékesítés ellenértéke Szolgáltatások, bérleti díjak ellenértéke ÁFA Egyéb működési bevételek Összesen B63. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök MEGNEVEZÉS Önkormányzat Hivatal Mód.előirányz at összesen Mód.előirányz at összesen Önkormányzat Ezer Ft-ban Önkormányzat Europe Direct pályázat előlege Megyenapra egyéb vállalkozásoktól Összesen Hivatal Hivatal Mód.jav.előirá nyzat Mód.jav.előirá nyzat B2. Felhalmozási célú támogatások állházt. belülről Ezer Ft-ban TÁMOP megyei fejlesztési pályázat Összesen: B5. Felhalmozási bevételek Ezer Ft-ban Egyéb tárgyi eszközök értékesítése Összesen: B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Ezer Ft-ban MEGNEVEZÉS FELHALMOZÁSI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK RÉSZLETEZÉSE MEGNEVEZÉS Önkormányzat Hivatal MEGNEVEZÉS Önkormányzat Hivatal Önkormányzat Mód.előirányz at összesen Önkormányzat Mód.jav.előirá nyzat összesen Dolgozói lakáskölcsönök törlesztése Összesen: " Hivatal Mód.előirányz at összesen Mód.előirányz at összesen Önkormányzat Önkormányzat Hivatal Hivatal Hivatal Mód.jav.előirá nyzat összesen Mód.jav.előirá nyzat összesen

10 A Bors KIADÁSOK JOGCÍMEI Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Mód.jav. előirányzat Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Önkormányzat Kötelező feladat Önként vállalt feladat Állami feladat Összesen Mód.jav. előirányzat Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Mód.jav. előirányzat Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Mód.jav. előirányzat A. Működési költségvetés kiadásai összesen K1. Személyi juttatás K2. Munkaadót terhelő járulékok és szoc. hozzájár. adó K3. Dologi kiadások K4. Ellátottak pénzbeli juttatásai K5. Egyéb működési kiadások összesen K501. Nemzetközi kötelezettségek K502.Elvonások, befizetések K504. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre államháztartáson belülre K506. Egyéb működési célú támogatások K508. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre K511. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre K512. Tartalékok B. Finanszírozási működési kiadások összesen K911. Hitel, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre K914. Államházt. Belüli megelőlegezések visszafizetése K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása K916. Pénzeszközök betétként elhelyezése C. MŰKÖDÉSI KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (A+B) D. Felhalmozási költségvetés kiadásai összesen K6. Beruházások K7. Felujítások K8. Egyéb felhalmozási célú kiadások K84. Egyéb felhalmozási támogatások államháztartáson belülre 0 0 K87. Lakástámogatás 0 0 K88. Egyéb felhalmozási támogatások államháztartáson belülre 0 0 E. Finanszírozási felhalmozási kiadások összesen K911. Hitel, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre 0 0 K912. Belföldi értékpapírok kiadásai 0 0 K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása 0 0 K916. Pénzeszközök betétként elhelyezése F. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (D+E) G. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (A+D) H. KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (C+F) "

11 sod-abaúj-zemplén Megyei Önkormányzat évi kiadásai Önkormányzat Hivatala KIADÁSOK JOGCÍMEI Eredeti előirányzat Kötelező feladat Önként vállalt feladat Állami feladat Összesen Módosított előirányzat Mód.jav. előirányzat Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Mód.jav. előirányzat Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Mód.jav. előirányzat Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Mód.jav. előirányzat A. Működési költségvetés kiadásai összesen K1. Személyi juttatás K2. Munkaadót terhelő járulékok és szoc. hozzájár. adó K3. Dologi kiadások K4. Ellátottak pénzbeli juttatásai K5. Egyéb működési kiadások összesen K501. Nemzetközi kötelezettségek K502.Elvonások, befizetések K504. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre K508. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre K511. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre H. KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (C+F) " K512. Tartalékok B. Finanszírozási működési kiadások összesen K911. Hitel, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre K914. Államházt. Belüli megelőlegezések visszafizetése K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása K916. Pénzeszközök betétként elhelyezése C. MŰKÖDÉSI KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (A+B) D. Felhalmozási költségvetés kiadásai összesen K6. Beruházások K7. Felujítások K8. Egyéb felhalmozási célú kiadások K84. Egyéb felhalmozási támogatások államháztartáson belülre K87. Lakástámogatás K88. Egyéb felhalmozási támogatások államháztartáson belülre E. Finanszírozási felhalmozási kiadások összesen K911. Hitel, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre K912. Belföldi értékpapírok kiadásai K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása K916. Pénzeszközök betétként elhelyezése F. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (D+E) G. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (A+D)

12 3. melléklet a 12/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez "3. melléklet az 1/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelethez A. Működési költségvetés kiadásai összesen K1. Személyi juttatás K2. Munkaadót terhelő járulékok és szoc. hozzájár. adó K3. Dologi kiadások K4. Ellátottak pénzbeli juttatásai K5. Egyéb működési kiadások összesen K501. Nemzetközi kötelezettségek K502.Elvonások, befizetések K504. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre K508. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre K511. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre K512. Tartalékok KIADÁSOK JOGCÍMEI B. Finanszírozási működési kiadások összesen K911. Hitel, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre K914. Államházt. Belüli megelőlegezések visszafizetése K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása K916. Pénzeszközök betétként elhelyezése C. MŰKÖDÉSI KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (A+B) D. Felhalmozási költségvetés kiadásai összesen K6. Beruházások K7. Felujítások K8. Egyéb felhalmozási célú kiadások K84. Egyéb felhalmozási támogatások államháztartáson belülre K87. Lakástámogatás K88. Egyéb felhalmozási támogatások államháztartáson belülre E. Finanszírozási felhalmozási kiadások összesen K911. Hitel, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre K912. Belföldi értékpapírok kiadásai K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása K916. Pénzeszközök betétként elhelyezése F. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (D+E) G. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (A+D) H. KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (C+F) " Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Mód.jav. előirányzat Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Mindösszesen Kötelező feladat Önként vállalt feladat Állami feladat Mód.jav. előirányzat Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Mód.jav. előirányzat Ezer Ft-ban Eredeti előirányzat Mindösszesen Módosított előirányzat Mód.jav. előirányzat

13 3.1. melléklet a 12/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez "3.1. melléklet az 1/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelethez K501. Nemzetközi kötelezettségek A.V.1. Támogatás értékű működési kiadás Ezer Ft-ban Megnevezés Önkormányzat Önkorm.-i Hivatal Mód.előirányz. Önkorm.-i Mód.jav.előirányö Önkormányzat összesen Hivatal sszesen Tagdíjak Összesen K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre Megnevezés Önkormányzat Önkorm.-i Hivatal Ezer Ft-ban Mód.előirányz. összesen Önkormányzat Önkorm.-i Hivatal Mód.jav.előirányö sszesen Elnöki keretből önkormányzatok, költségvetési szervek támogatására Választás támogatás HVI-nak Összesen K508. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása Ezer Ft-ban Megnevezés Önkormányzat Önkorm.-i Hivatal Mód.előirányz. Önkorm.-i Mód.jav.előirányö Önkormányzat összesen Hivatal sszesen Kulcs, MFÜ támogatása Összesen K511. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre Megnevezés Önkormányzat Önkorm.-i Hivatal Ezer Ft-ban Mód.előirányz. összesen Önkormányzat Önkorm.-i Hivatal Mód.jav.előirányö sszesen Elnöki keretből nonprofit szervezetek és egyházak támogatására Mecénás pályázati alap Egyéb támogatás Összesen K512. Egyéb működési célú tartalékok Ezer Ft-ban Megnevezés Önkormányzat Önkorm.-i Hivatal Mód.előirányz. Önkorm.-i Mód.jav.előirányö Önkormányzat összesen Hivatal sszesen Általános tartalék Összesen "

14 II. A megyei önkormányzat határozatai december 17-ei közgyűlésen hozott határozatok: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 58/2015. (XII. 17.) határozata Tárgy: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése napirendjének megállapítása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése december 17-ei ülésének napirendjét az alábbiak szerint állapítja meg: 1. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 1/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelet módosítására Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke 2. Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal működéséről a) A közigazgatás újjászervezése ÁLLAMREFORM 2 Előterjesztő: Demeter Ervin, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottja b) Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci helyzetéről, különös tekintettel a közfoglalkoztatásra Előterjesztő: Lórántné Orosz Edit, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály vezetője c) Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságának egészségi állapotáról, az ellátási kapacitások változásáról, a szolgáltatások színvonaláról Előterjesztő: Dr. Asztalos Ágnes, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály vezetője 3. Javaslat a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer szempontjainak módosítására Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke 4. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése évi munkatervére Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke 5. Jelentés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról Előterjesztő: Dr. Kovács János főjegyző 6. Beszámoló a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak évi helyzetéről, javaslat a fejlesztés irányaira Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke 7. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye évi gazdasági folyamatairól Előterjesztő: Szalayné Ostorházi Mária, a NAV Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságának vezetője 8. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány támogatására Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke 9. Javaslat a területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztési feladatok (TEKI), a céljellegű decentralizált önkormányzati fejlesztési feladatok (CÉDE), a települési önkormányzati belterületi közutak burkolat-felújítása (TEUT), valamint a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása (LEKI) célelőirányzatból megvalósuló egyes projektekre vonatkozó döntésekre

15 Előterjesztő: Török Zoltán, a NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője 10. Egyebek Dr. Kovács János s. k. főjegyző Török Dezső s. k. a közgyűlés elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 59/2015. (XII. 17.) határozata Tárgy: A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer szempontjainak módosítása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer szempontjainak módosítására vonatkozó javaslatot és a következő határozatot hozta: 1. A Közgyűlés a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer szempontjainak módosítására vonatkozó javaslatot az előterjesztésben, és annak. mellékletében foglaltak szerint elfogadja. Felelős: Határidő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke azonnal 2. A Közgyűlés felkéri Főjegyzőjét, hogy a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer módosított változatát az illetékes döntéshozó részére küldje meg. Felelős: Határidő: Dr. Kovács János, a közgyűlés főjegyzője azonnal Dr. Kovács János s. k. főjegyző Török Dezső s. k. a közgyűlés elnöke

16 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer Ipari Parkok, Iparterületek Fejlesztése Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A megye által a Területfejlesztési Programban, illetve az ITP-ben meghatározott célokhoz történő illeszkedést vizsgálja a szempont. A kérelem benyújtásához készülő szakmai megalapozó tanulmány, adatlap tartalmazza az információt: a kérelem tárgyát képező tevékenység (ek) esetében a Területfejlesztési Program / ITP célhoz való illeszkedés tételes bemutatását. 1. A fejlesztés hozzájárul a megye Területfejlesztési / Integrált Területi Programjában megfogalmazott 1-6 céljaihoz pont, ha semelyikhez sem illeszkedik, ami azonnali elutasítást jelent; - 2 pont, ha 1 prioritáshoz illeszkedik; - 4 pont, ha 2 prioritáshoz illeszkedik; - 6 pont, ha 3 prioritáshoz illeszkedik; - 8 pont, ha 4 prioritáshoz illeszkedik; - 10 pont, ha minden prioritáshoz illeszkedik a kérelem. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Az ITP elérhetősége: 2. A tervezett fejlesztés milyen arányban járul hozzá a megyei szinten vállalt indikátor (a fejlesztett, vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe) teljesítéséhez? A terület ITP vállaláshoz mért arányának a pontozása. 10 %-onként 1 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. 3. Barnamezős beruházás esetén milyen mértékű talajrehabilitálásra kerül sor? m 2 között 0 pont; m 2 között 2 pont; m 2 között 5 pont; 5000 m 2 fölött 10 pont. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A tervezett projekt a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján kedvezményezett, fejlesztendő, komplex programmal fejlesztendő járásba tartozó településen valósul meg. A tervezett projekt 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett településen vagy jelentős munkanélküliséggel sújtott településen valósul meg. 0-5 Komplex programmal fejlesztendő járás - 3 pont; Fejlesztendő járás - 2 pont; Kedvezményezett járás - 1 pont; Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település - 2 pont; Jelentős munkanélküliséggel sújtott települések - 2 pont; Amennyiben a fejlesztéssel érintett település (konzorcium esetében legalább egy konzorciumi tag) több kritériumnak is megfelel, az adható pontszámok összeadódnak, azonban maximum 5 pont adható. Egyik jogszabály alapján sem besorolható - 0 pont; A feltétel teljesülésének viszgálata a hivatkozott jogszabályok alapján. 1. Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A fejlesztési elképzelés tartalmának kidolgozása, annak helyi elfogadtatása, megfelelő végrehajtása, eredményessége érdekében széleskörű partnerségi tevékenységen alapul. 2. A projekt keretében megújuló energiát hasznosító technológiák alkalmazásra kerülnek-e? 0 / Üzleti tervben kifejtett tartalom alapján a partnerségbe bevont civil szervezetek, vállalkozások száma szerint differenciálható, illetve bevonásra került-e a lakosság. A projekt előkészítés során a lakosság bevonásra került - 2 pont; Vállalkozások, civil szervezetek (egynél több) bevonásra kerültek - 3 pont; Egyik sem - 0 pont; Mindkét feltétel teljesülése estén - 5 pont. Igen - 2 pont Nem - 0 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A beruházás a minimálisan előírtnál több, egymással szinergiában lévő tevékenységet is tartalmaz, amelyek segítségével a helyzetelemzésben feltárt probléma több aspektusból kerül megközelítésre és megoldásra Üzleti tervben kifejtett tartalom alapján, tevékenységenként 2 pont, maximum 10 pont. 2. A fejlesztés szabad vállalkozási zónán belül valósul meg. 0 / Igen - 5 pont Nem - 0 pont Amennyiben a fejlesztés szabad vállalkozási zónához tartozó területen valósul meg 5 pont, ha nem ehhez tartozó területen 0 pont. - 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet alapján Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez, munkahely megtartáshoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A beruházás közvetlenül hozzájárul a foglalkoztatás-növeléshez, vagy a foglalkoztatottság megtartásához Ha a működtető (vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozás) az ipari területen/ipari parkban megvalósuló beruházására önmagában is tesz a foglalkoztatotti vállalást (működtetéshez kapcsolódóan). A pontszám az üzleti tervben kifejtett tartalom függvényében adható, foglalkoztatottanként 2 pont, maximum 10 pont. 2. Az iparterületen működő vállalkozások száma db között 0 pont; 2-5 db között 3 pont; 5 db fölött 5 pont. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján.

17 1.1.3 Helyi gazdaságfejlesztés Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A megye által a Területfejlesztési Programban, illetve az ITP-ben meghatározott célokhoz történő illeszkedést vizsgálja a szempont. A kérelem benyújtásához készülő szakmai megalapozó tanulmány, adatlap tartalmazza az információt: a kérelem tárgyát képező tevékenység (ek) esetében a Területfejlesztési Program / ITP célhoz való illeszkedés tételes bemutatását. 1. A fejlesztés hozzájárul a megye Területfejlesztési / Integrált Területi Programjában megfogalmazott 1-6 céljaihoz pont, ha semelyikhez sem illeszkedik, ami azonnali elutasítást jelent - 2 pont, ha 1 prioritáshoz illeszkedik - 4 pont, ha 2 prioritáshoz illeszkedik - 6 pont, ha 3 prioritáshoz illeszkedik - 8 pont, ha 4 prioritáshoz illeszkedik - 10 pont, ha minden prioritáshoz illeszkedik a kérelem Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Az ITP elérhetősége: Igen - 5 pont; Nem - 0 pont A fejlesztés hozzájárul a településhálózat fenntartható fejlődéséhez, a központ szerepű települések szerepeinek megerősítéséhez. 0 / 5 Pont adható, ha - agrárlogisztikai, illetve piacterület fejlesztése esetén - a tervezett fejlesztési projekt a járásközpontban vagy csomóponti helyzetű (kettőnél több településből közvetlenül elérhető) településen (mikroközpontban) valósul meg. Az erre vonatkozó jegyzői nyilatkozatot a pályázati dokumentáció tartalmazza. Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A tervezett projekt a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján kedvezményezett, fejlesztendő, komplex programmal fejlesztendő járásba tartozó településen valósul meg. A tervezett projekt 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett településen vagy jelentős munkanélküliséggel sújtott településen valósul meg. 0-5 Komplex programmal fejlesztendő járás - 3 pont; Fejlesztendő járás - 2 pont; Kedvezményezett járás - 1 pont; Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település - 2 pont; Jelentős munkanélküliséggel sújtott települések - 2 pont; Amennyiben a fejlesztéssel érintett település (konzorcium esetében legalább egy konzorciumi tag) több kritériumnak is megfelel, az adható pontszámok összeadódnak, azonban maximum 5 pont adható. Egyik jogszabály alapján sem besorolható - 0 pont; A feltétel teljesülésének viszgálata a hivatkozott jogszabályok alapján Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat Igen - 5 pont; 1. A projekt foglalkoztat szociálisan hátrányos helyzetű embereket. 0 / 5 Nem - 0 pont (az üzleti tervben bemutatásra került-e a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásának lehetősége). A fejlesztés hozzájárul a helyi, térségi gazdaság támogatásához; Igen - 10 pont; 2. A fejlesztés hozzájárul a helyi/térségi szolgáltatók és speciális termékek beszerzéséhez, Nem - 0 pont. 0 / 10 értékesítéséhez, térségi erőforrások helybenntartásához, a helyi közösségek gazdasági A helyi vállalkozások bekapcsolása elősegíti a társadalmi kiegyenlítődést, amely az üzleti tervben önfenntartásához. alátámasztásra kerül. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A fejlesztés hozzájárul a sajátos tájgazdálkodási vertikumok megye gazdaságán belüli súlyának növeléséhez. 0 / 5 Üzleti tervben kifejtett tartalomnak megfelelően, ha a közvetett kedvezményezettek legalább 60 %- ban azonos tájegységhez vagy járáshoz tartozó vállalkozások, őstermelők. Igen - 5 pont; Nem - 0 pont. 2. A fejlesztés tartalmaz-e a szezonalitáson kívüli, egész évben végezhető tevékenységeket. 0 / A beruházás a minimálisan előírtnál több, egymással szinergiában lévő tevékenységet is tartalmaz, amelyek segítségével a helyzetelemzésben feltárt probléma több aspektusból kerül megközelítésre és megoldásra. Igen - 5 pont; Nem - 0 pont (bemutatásra kerül-e az egész éves munkavégzés elképzelése, ütemezése) Üzleti tervben kifejtett tartalom alapján, tevékenységenként 2 pont, maximum 10 pont. Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez, munkahely megtartáshoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A beruházás közvetlenül hozzájárul a foglalkoztatás-növeléshez, vagy a foglalkoztatottság megtartásához. 2. A projekt megvalósítási helyszínének értékelése Ha a működtető (vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozás) a megvalósuló beruházására önmagában is tesz a foglalkoztatotti vállalást (működtetéshez kapcsolódóan). A pontszám az üzleti tervben kifejtett tartalom függvényében adható, foglalkoztatottanként 2 pont, maximum 10 pont vagy annál nagyobb lakosságszámú település: 0 pont; fős település: 1 pont; fő alatti település: 2 pont. Több település együttműködése esetén a legkevesebb lakosságszámú település pontozandó. KSH online elérhető 2014 évi helységnévtára alapján a időpontban található értéke. (

18 1.2.1 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A megye által a Területfejlesztési Programban, illetve az ITP-ben meghatározott célokhoz történő illeszkedést vizsgálja a szempont. A kérelem benyújtásához készülő szakmai megalapozó tanulmány, adatlap tartalmazza az információt: a kérelem tárgyát képező tevékenység (ek) esetében a Területfejlesztési Program / ITP célhoz való illeszkedés tételes bemutatását. 1. A fejlesztés hozzájárul a megye Területfejlesztési / Integrált Területi Programjában megfogalmazott 1-6 céljaihoz pont, ha semelyikhez sem illeszkedik, ami azonnali elutasítást jelent - 2 pont, ha 1 prioritáshoz illeszkedik - 4 pont, ha 2 prioritáshoz illeszkedik - 6 pont, ha 3 prioritáshoz illeszkedik - 8 pont, ha 4 prioritáshoz illeszkedik - 10 pont, ha minden prioritáshoz illeszkedik a kérelem Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Az ITP elérhetősége: 2. A tervezett fejlesztés kapcsolódik más turisztikai szolgáltatásokhoz, már létező attrakciókhoz. 0 / 5 Igen - 5 pont Nem - 0 pont A projekt-előkészítő tanulmányban vagy a projekt adatlapon, vagy üzleti tervben a kapcsolódási pontok bemutatásra kerültek Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat Komplex programmal fejlesztendő járás - 3 pont; Fejlesztendő járás - 2 pont; A tervezett projekt a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján kedvezményezett, fejlesztendő, Kedvezményezett járás - 1 pont; komplex programmal fejlesztendő járásba tartozó településen valósul meg. Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település - 2 pont; 1. A tervezett projekt 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján társadalmi-gazdasági és 0-5 Jelentős munkanélküliséggel sújtott települések - 2 pont; infrastrukturális szempontból kedvezményezett településen vagy jelentős munkanélküliséggel sújtott településen Amennyiben a fejlesztéssel érintett település (konzorcium esetében legalább egy konzorciumi tag) több kritériumnak is megfelel, az adható valósul meg. pontszámok összeadódnak, azonban maximum 5 pont adható. Egyik jogszabály alapján sem besorolható - 0 pont; A feltétel teljesülésének viszgálata a hivatkozott jogszabályok alapján. Az alábbi pontszámok összeadódnak: - A pályázó együttműködik legalább három (ennél kevesebb együttműködésért nem jár pont) attrakcióval vagy turisztikai szolgáltatóval - 3 pont; 2. A projekt több turisztikai szereplő együttműködésében valósul meg A pályázó együttműködik civil szervezetekkel/önkormányzattal - 3 pont; - A pályázó kapcsolódik helyi beszállítói rendszerhez - 3 pont; Amennyiben mindhárom feltétel teljesül - 9 pont; Amennyiben egyik sem - 0 pont. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. 3. A projekt tematikusan, vagy térségileg integrált, több elemű, egymásra épülő egységekből termékcsomagot hoz létre. 0-9 A) A fejlesztés hálózatos jellegű, több település, szereplő összefogásával, több helyszínen valósul meg, vagy térségi, több települést érintő, azok értékeinek, látnivalóinak, turisztikai szolgáltatásainak megismerésére, igénybevételére ösztönöz, irányul - 3 pont és/vagy B) a projekt keretében térségi turisztikai termékcsomagfejlesztés is megvalósul - 3 pont és / vagy C) a megyén belüli turisztikai helyszíneket összekötő, egy tematikára (bor, lovas, zöldturisztika stb.) épülő turisztikai élmény utak kialakítására is sor kerül - 3 pont. Amennyiben mindhárom feltétel teljesül - 9 pont. Ezek hiányában - 0 pont. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. 4. A létrehozott kínálat regionális innovativitása: a fejlesztés eredményeként létrejön-e a desztináció kínálatában új, unikális kínálati elem. 0 / 5 Régiós szinten igen - 5 pont; Nem - 0 pont. A projekt-előkészítő tanulmányban vagy a projekt adatlapon, vagy üzleti tervben a kritérium teljesítése bemutatásra került. 5. Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A fejlesztés hozzájárul a térség gazdasági diverzifikációjához. 0 / 5 Igen - 5 pont Nem - 0 pont (Bemutatásra került, hogy a diverzifikáció hogyan járul hozzá a társadalmi, szociális különbségek mérsékléséhez.) A fejlesztés hozzájárul a helyi, térségi gazdaság támogatásához: Igen - 5 pont 2. A fejlesztés hozzájárul a helyi/térségi szolgáltatók és speciális termékek beszerzéséhez, értékesítéséhez, térségi 0 / 5 Nem - 0 pont erőforrások helybenntartásához, a helyi közösségek gazdasági önfenntartásához. (Az üzleti tervben bemutatásra kerülnek az értékelési szempontok.) 3. A projekt keretében építéssel vagy kijelöléssel kialakításra kerülő kerékpárosturisztikai nyomvonal hossza. 2 kilométerenként 1 pont, max. 10 Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. pont Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A fejlesztés a helyi, megyei értéktárba felvett értékek fejlesztésére is kiterjed. 0 / 5 2. A beruházás új turisztikai célcsoportok térségbe vonzását erősíti. 0 / 5 Igen - 5 pont Nem - 0 pont (Bemutatásra kerül-e a települési értékek fejlesztésének módja - vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján.) Igen - 5 pont Nem - 0 pont Az üzleti tervben a projektgazda részletesen kifejti, melyek a célcsoportok jelenleg a térségben, illetve a projekt célcsoportelemzése visszaigazolja, hogy ehhez képest új célcsoportot is elér a vonzerő. A helyszín kerékpárúton megközelíthető - 3 pont; 3. A projekt helyszínének megközelíthetősége - különös tekintettel a fenntartható közlekedési formákra (pl.: tömegközlekedés, kerékpár stb.) - biztosított. 0-5 A helyszín menetrendszerinti tömegközlekedési eszközzel megközelíthető - 2 pont; Mindkét feltétel teljesülése esetén - 5 pont; Amennyiben egyik sem teljesül - 0 pont. 4. A fejlesztéssel érintett járás kereskedelmi szálláshelyein előző évben regisztrált vendégéjszakák száma Adható pontszám 500 vendégéjszakánként 1 pont, maximum 10 pont. A projekt-előkészítő tanulmányban vagy a projekt adatlapon, vagy üzleti tervben a kritérium teljesítése bemutatásra került. Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez, munkahely megtartáshoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A megvalósítandó fejlesztés alkalmas arra, hogy emelkedjen a megyében eltöltött vendégéjszakák száma. 0 / 5 2. A tervezett beruházások hozzájárulnak a szezonalitás csökkentéséhez A projekt megvalósítási helyszínének értékelése. 0-2 Igen - 5 pont Nem - 0 pont A projekt-előkészítő tanulmányban vagy a projekt adatlapon, vagy üzleti tervben a kritérium teljesítése bemutatásra került. Nyitva tartás: nap - 1 pont nap -2 pont 301 napnál több - 3 pont A projekt-előkészítő tanulmányban vagy a projekt adatlapon a kritérium teljesítése bemutatásra került vagy annál nagyobb lakosságszámú település - 0 pont; fős település - 1 pont; fő alatti település - 2 pont. Több település együttműködése esetén a legkevesebb lakosságszámú település pontozandó. KSH online elérhető 2014 évi helységnévtára alapján a időpontban található értéke. ( 4.

19 1.3.1 A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A megye által a Területfejlesztési Programban, illetve az ITP-ben meghatározott célokhoz történő illeszkedést vizsgálja a szempont. A kérelem benyújtásához készülő szakmai megalapozó tanulmány, adatlap tartalmazza az információt: a kérelem tárgyát képező tevékenység (ek) esetében a Területfejlesztési Program / ITP célhoz való illeszkedés tételes bemutatását. 1. A fejlesztés hozzájárul a megye Területfejlesztési / Integrált Területi Programjában megfogalmazott 1-6 céljaihoz pont, ha semelyikhez sem illeszkedik, ami azonnali elutasítást jelent - 2 pont, ha 1 prioritáshoz illeszkedik - 4 pont, ha 2 prioritáshoz illeszkedik - 6 pont, ha 3 prioritáshoz illeszkedik - 8 pont, ha 4 prioritáshoz illeszkedik - 10 pont, ha minden prioritáshoz illeszkedik a kérelem Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Az ITP elérhetősége: A tervezett fejlesztés milyen arányban járul hozzá a megyei szinten vállalt indikátor (A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza) teljesítéséhez? A teljes hossz ITP vállaláshoz viszonyított arányának a pontozása. 10 %-onként 1 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. 1. Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A tervezett projekt a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján kedvezményezett, fejlesztendő, komplex programmal fejlesztendő járásba tartozó településen valósul meg. A tervezett projekt 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett településen vagy jelentős munkanélküliséggel sújtott településen valósul meg. 2. A beruházás legalább részben közösségi közlekedés által is igénybe vett útvonalat is megújít, korszerűsít. 0 / Komplex programmal fejlesztendő járás - 3 pont; Fejlesztendő járás - 2 pont; Kedvezményezett járás - 1 pont; Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település - 2 pont; Jelentős munkanélküliséggel sújtott települések - 2 pont; Amennyiben a fejlesztéssel érintett település (konzorcium esetében legalább egy konzorciumi tag) több kritériumnak is megfelel, az adható pontszámok összeadódnak, azonban maximum 5 pont adható. Egyik jogszabály alapján sem besorolható - 0 pont; A feltétel teljesülésének viszgálata a hivatkozott jogszabályok alapján. Igen - 10 pont Nem - 0 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat Igen - 4 pont 1. A projekt közlekedésbiztonsági fejlesztést is tartalmaz. 0 / 4 Nem - 0 pont A közlekedésbiztonság javításával mind az egészség-, mind a vagyon-védelem javul, a kapcsolódó kiadásai csökkennek. Több település bevonása hozzájárul a társadalmi kiegyenlítődéshez. 2. Azon települések száma, ahol a projekt fizikailag megvalósul. Településenként 2 Maximum: 10 pont. pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján A beruházás zsáktelepüléshez vezető útvonal minőségét, ezáltal a nehezen megközelíthető terület elérhetőségét javítja 0 / 5 Igen - 5 pont Nem - 0 pont A nehéz megközelíthetőség miatt hátrányban lévő területek helyzetének javítása hozzájárul a társadalmi kiegyenlítődéshez. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A beruházás nyomvonalán elhelyezkedő közszolgáltatások száma. Közszolgáltatásonk Maximum: 10 pont ént 2 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Igen - 5 pont 2. Érintett települési önkormányzat konzorciumi partnerként történő bevonása. 0 / 5 Nem - 0 pont (Bemutatásra kerül-e az értékelési szempont teljesülése - vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján.) 3. A beruházás nyomvonala mentén elhelyezkedő gazdasági üzemek, vállalkozások száma Az érintett gazdasági üzemek, vállalkozások száma: 0 db - 0 pont 1-3 db - 1 pont 4-10 db - 2 pont db - 3 pont > 21 db - 4 pont Érintett gazdasági üzem, vállalkozás: a fejlesztéssel összefüggő területen, vagy közvetlen szomszédságában elhelyezkedő, a fejlesztés által könnyebben elérhető vállalkozás. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez, munkahely megtartáshoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat Igen - 5 pont 1. A fejlesztés szabad vállalkozási zónán belül valósul meg. 0 / 5 Nem - 0 pont Amennyiben a fejlesztés szabad vállalkozási zónához tartozó területen valósul meg 5 pont, ha nem ehhez tartozó területen 0 pont. - 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet alapján 2. A fejlesztésre kerülő útvonalon munkahelyi különjárati személyszállítás zajlik. 0 / 6 Igen - 6 pont Nem - 0 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján

20 1.4.1 A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A megye által a Területfejlesztési Programban, illetve az ITP-ben meghatározott célokhoz történő illeszkedést vizsgálja a szempont. A kérelem benyújtásához készülő szakmai megalapozó tanulmány, adatlap tartalmazza az információt: a kérelem tárgyát képező tevékenység (ek) esetében a Területfejlesztési Program / ITP célhoz való illeszkedés tételes bemutatását. 1. A fejlesztés hozzájárul a megye Területfejlesztési / Integrált Területi Programjában megfogalmazott 1-6 céljaihoz pont, ha semelyikhez sem illeszkedik, ami azonnali elutasítást jelent - 2 pont, ha 1 prioritáshoz illeszkedik - 4 pont, ha 2 prioritáshoz illeszkedik - 6 pont, ha 3 prioritáshoz illeszkedik - 8 pont, ha 4 prioritáshoz illeszkedik - 10 pont, ha minden prioritáshoz illeszkedik a kérelem A tervezett fejlesztés milyen arányban járul hozzá a megyei szinten vállalt indikátor (fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma) teljesítéséhez? Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Az ITP elérhetősége: A fejlesztett férőhelyszám ITP vállaláshoz mért arányának a pontozása. 10 %-onként 1 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. 1. Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A tervezett projekt a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján kedvezményezett, fejlesztendő, komplex programmal fejlesztendő járásba tartozó településen valósul meg. A tervezett projekt 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett településen vagy jelentős munkanélküliséggel sújtott településen valósul meg. 2. A beruházás új bölcsődei férőhelyet hoz létre. 0 / 2 / 4 / 6 / Komplex programmal fejlesztendő járás - 3 pont; Fejlesztendő járás - 2 pont; Kedvezményezett járás - 1 pont; Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település - 2 pont; Jelentős munkanélküliséggel sújtott települések - 2 pont; Amennyiben a fejlesztéssel érintett település (konzorcium esetében legalább egy konzorciumi tag) több kritériumnak is megfelel, az adható pontszámok összeadódnak, azonban maximum 5 pont adható. Egyik jogszabály alapján sem besorolható - 0 pont; A feltétel teljesülésének viszgálata a hivatkozott jogszabályok alapján. 0-5 férőhely: 0 pont; 6-11 férőhely: 2 pont; férőhely: 4 pont; férőhely: 6 pont; 24 férőhely felett: 8 pont. Vizsgálat a projektdokumentáció alapján. Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. Rendelkezésre álló férőhelyek száma a 3 év alatti gyermekek számához viszonyítva. 0 / 5 75 % alatt - 0 pont 75 % felett - 5 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. 2. A hátrányos helyzetű gyermekek aránya a fejlesztéssel érintett intézményen belül % alatt - 0 pont, % - 5 pont, 51 % felett - 10 pont. A KSH aktuális statisztikai adatai alapján Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A fejlesztés elősegíti a 0-3 éves gyerekeket nevelő szülők munkaerőpiacra történő visszatérését. 0 / 5 Amennyiben bölcsőde/családi napközi fejlesztése valósul meg: 5 pont. Amennyiben csak óvodai fejlesztés valósul meg: 0 pont. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. 2. A projekt során megújuló energiaforrás hasznosításra kerül-e? 0 / 5 Igen - 5 pont Nem - 0 pont Vizsgálat a projektdokumentáció alapján Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez, munkahely megtartáshoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. Az intézmény az alapfeladatain túli szolgáltatást nyújt (játszócsoport, időszakos gyermekcsoport). 0 / 5 Igen - 5 pont Nem - 0 pont A projekt-előkészítő tanulmányban vagy a projekt adatlapon megadott információk alapján a szolgáltatás nyújtás bemutatásra került. 2. A projekt megvalósítási helyszínének értékelése vagy annál nagyobb lakosságszámú település - 0 pont fős település - 1 pont fő alatti település - 2 pont KSH online elérhető 2014 évi helységnévtára alapján a időpontban található értéke. (

21 2.1.1 Barnamezős területek rehabilitációja Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A megye által a Területfejlesztési Programban, illetve az ITP-ben meghatározott célokhoz történő illeszkedést vizsgálja a szempont. A kérelem benyújtásához készülő szakmai megalapozó tanulmány, adatlap tartalmazza az információt: a kérelem tárgyát képező tevékenység (ek) esetében a Területfejlesztési Program / ITP célhoz való illeszkedés tételes bemutatását. 1. A fejlesztés hozzájárul a megye Területfejlesztési / Integrált Területi Programjában megfogalmazott 1-6 céljaihoz pont, ha semelyikhez sem illeszkedik, ami azonnali elutasítást jelent - 2 pont, ha 1 prioritáshoz illeszkedik - 4 pont, ha 2 prioritáshoz illeszkedik - 6 pont, ha 3 prioritáshoz illeszkedik - 8 pont, ha 4 prioritáshoz illeszkedik - 10 pont, ha minden prioritáshoz illeszkedik a kérelem Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Az ITP elérhetősége: Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A tervezett projekt a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján kedvezményezett, fejlesztendő, komplex programmal fejlesztendő járásba tartozó településen valósul meg. A tervezett projekt 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett településen vagy jelentős munkanélküliséggel sújtott településen valósul meg. 0-5 Komplex programmal fejlesztendő járás - 3 pont; Fejlesztendő járás - 2 pont; Kedvezményezett járás - 1 pont; Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település - 2 pont; Jelentős munkanélküliséggel sújtott települések - 2 pont; Amennyiben a fejlesztéssel érintett település (konzorcium esetében legalább egy konzorciumi tag) több kritériumnak is megfelel, az adható pontszámok összeadódnak, azonban maximum 5 pont adható. Egyik jogszabály alapján sem besorolható - 0 pont; Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A beruházás közvetlenül kapcsolódik a település egyéb megvalósítás alatt álló fejlesztéséhez. 0 / 2 Igen - 2 pont Nem - 0 pont A projekt-előkészítő tanulmányban vagy a projekt adatlapon megadott információk alapján a közvetlen kapcsolódás bemutatásra került. 2. A fejlesztés során "bűnmegelőzés a környezettervezés alkalmazásával" tevékenység valósul meg. 0 / 2 Igen - 2 pont Nem - 0 pont A projekt előkészítő tanulmányban fel van tüntetve az elvek érvényesítése a tervezés során Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 0-10% - 0 pont 1. A kialakított, új zöld terület nagysága a teljes terület %-ában % - 3 pont 20 % fölött - 5 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. 2. A fejlesztés eredményeként megvalósuló beruházás jellege lehetőséget teremt a település lakosságának foglalkoztatási helyzetén javítani. 0 / 5 Igen - 5 pont Nem - 0 pont A projekt tartalmazza-e, hogy adott, munkanélküliséggel sújtott településrészen élők foglalkoztatási helyzete változhat-e a beruházás következtében, mivel olyan beruházás valósul meg, amely tekintettel van az adott településrész lakosságának képzettségi szintjére és a beruházás eredményeként környékbeli lakos is alkalmas lehet munkavállalásra a fejlesztett területen Vizsgálat a kérelem benyújtásához készülő szakmai megalapozó tanulmány módszertana, a megvalósíthatósági tanulmány adatai alapján. Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez, munkahely megtartáshoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A projekt tartalmaz települési zöld infrastruktúra hálózat felmérésére, fejlesztésére és fenntartására irányuló akciótervet. 0 / 2 Igen - 2 pont Nem - 0 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. 2. A fejlesztés szabad vállalkozási zónán belül valósul meg. 0 / 5 Igen - 5 pont Nem - 0 pont Amennyiben a fejlesztés szabad vállalkozási zónához tartozó területen valósul meg 5 pont, ha nem ehhez tartozó területen 0 pont. - 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet alapján

22 2.1.2 Zöld város kialakítása Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A megye által a Területfejlesztési Programban, illetve az ITP-ben meghatározott célokhoz történő illeszkedést vizsgálja a szempont. A kérelem benyújtásához készülő szakmai megalapozó tanulmány, adatlap tartalmazza az információt: a kérelem tárgyát képező tevékenység (ek) esetében a Területfejlesztési Program / ITP célhoz való illeszkedés tételes bemutatását. 1. A fejlesztés hozzájárul a megye Területfejlesztési / Integrált Területi Programjában megfogalmazott 1-6 céljaihoz pont, ha semelyikhez sem illeszkedik, ami azonnali elutasítást jelent - 2 pont, ha 1 prioritáshoz illeszkedik - 4 pont, ha 2 prioritáshoz illeszkedik - 6 pont, ha 3 prioritáshoz illeszkedik - 8 pont, ha 4 prioritáshoz illeszkedik - 10 pont, ha minden prioritáshoz illeszkedik a kérelem Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Az ITP elérhetősége: A tervezett fejlesztés milyen arányban járul hozzá a megyei szinten vállalt indikátor (Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek) teljesítéséhez? 10 %-onként 1 pont A beruházás tervezett m2 értéke ITP vállaláshoz mért arányának a pontozása. 1. Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A tervezett projekt a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján kedvezményezett, fejlesztendő, komplex programmal fejlesztendő járásba tartozó településen valósul meg. A tervezett projekt 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett településen vagy jelentős munkanélküliséggel sújtott településen valósul meg. 0-5 Komplex programmal fejlesztendő járás - 3 pont; Fejlesztendő járás - 2 pont; Kedvezményezett járás - 1 pont; Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település - 2 pont; Jelentős munkanélküliséggel sújtott települések - 2 pont; Amennyiben a fejlesztéssel érintett település (konzorcium esetében legalább egy konzorciumi tag) több kritériumnak is megfelel, az adható pontszámok összeadódnak, azonban maximum 5 pont adható. Egyik jogszabály alapján sem besorolható - 0 pont; A feltétel teljesülésének viszgálata a hivatkozott jogszabályok alapján Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat Nem - 0 pont Igen - 5 pont A fejlesztés tartalmaz szemléletformáló, disszeminációs tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a megyén belüli 0 / 5 szociális és társadalmi különbségek kiegyenlítődéséhez Bemutatásra került a szemléletformáló tevékenységek felépítése, ütemezése. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Igen - 2 pont Nem - 0 pont 2. A beruházás közvetlenül kapcsolódik a település egyéb megvalósítás alatt álló fejlesztéséhez. 0 / 2 A projekt-előkészítő tanulmányban vagy a projekt adatlapon megadott információk alapján a közvetlen kapcsolódás bemutatásra került A projekt a városi aktív közösségi gazdálkodást (városi farm, közösségi kert, iskolakert) segítő új zöldfelület kialakítása projekt elemet tartalmaz. 0 / 3 Igen - 3 pont Nem - 0 pont A kötelezően vállalt tevékenységeken kívül a projekt tartalmazza a városi aktív közösségi gazdálkodást segítő új zöldfelület kialakítása projektelemet is, ez bemutatásra kerül a projekt előkészítő tanulmányban Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A projekt tartalmaz gazdaságélénkítési célú önkormányzati tulajdonban lévő épület megújítására, hasznosítására irányuló tevékenységet. A projekt által érintett területen található-e működő, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági funkciójú tevékenységet folytató vállalkozás? 0 / 5 0 / 5 / 10 Nem - 0 pont Igen - 5 pont (bemutatásra került a fejlesztési elképzelés) Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. 0 db vállalkozás - 0 pont; 1-5 db vállalkozás - 5 pont; 5 db vállalkozás fölött - 10 pont Amennyiben a fejlesztéssel érintett területen van működő vállalkozás. Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez, munkahely megtartáshoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A program tartalmaz humán kapacitás fejlesztést. 0 / 3 Igen - 3 pont Nem - 0 pont A beruházás során többlet hozzáadott értéket jelent, ha tartalmaz a program humán kapacitás fejlesztés projektelemet is. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. 2. A fejlesztés eredményeként megvalósuló beruházás jellege lehetőséget teremt a település lakosságának foglalkoztatási helyzetén javítani. 0 / 5 Igen - 5 pont Nem - 0 pont A projekt tartalmazza-e, hogy adott, munkanélküliséggel sújtott településrészen élők foglalkoztatási helyzete változhat-e a beruházás következtében, mivel olyan beruházás valósul meg, amely tekintettel van az adott településrész lakosságának képzettségi szintjére és a beruházás eredményeként környékbeli lakos is alkalmas lehet munkavállalásra a fejlesztett területen. Vizsgálat a kérelem benyújtásához készülő szakmai megalapozó tanulmány módszertana, a megvalósíthatósági tanulmány adatai alapján

23 2.1.3 Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A megye által a Területfejlesztési Programban, illetve az ITP-ben meghatározott célokhoz történő illeszkedést vizsgálja a szempont. A kérelem benyújtásához készülő szakmai megalapozó tanulmány, adatlap tartalmazza az információt: a kérelem tárgyát képező tevékenység (ek) esetében a Területfejlesztési Program / ITP célhoz való illeszkedés tételes bemutatását. 1. A fejlesztés hozzájárul a megye Területfejlesztési / Integrált Területi Programjában megfogalmazott 1-6 céljaihoz pont, ha semelyikhez sem illeszkedik, ami azonnali elutasítást jelent - 2 pont, ha 1 prioritáshoz illeszkedik - 4 pont, ha 2 prioritáshoz illeszkedik - 6 pont, ha 3 prioritáshoz illeszkedik - 8 pont, ha 4 prioritáshoz illeszkedik - 10 pont, ha minden prioritáshoz illeszkedik a kérelem Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Az ITP elérhetősége: m - 0 pont m - 2 pont m - 4 pont m - 6 pont 2500 m felett - 8 pont 2. Fejlesztéssel érintett bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza. 0-8 A projekt által érintett település(ek)en a projekt keretében fejlesztéssel érintett bel- és csapadékvíz-elvezető rendszerek esetében az alábbi elemeket kell figyelembe venni: elválasztott rendszerű csapadékvíz elvezető csatornák, meglévő és felújított árkok és/vagy zárt csatornák belterületen, újonnan kiépülő árkok és zárt csatornák belterületen, belterületről a befogadóba vezető árkok és csatornák, a projekt keretében rendezett vízfolyások hossza. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat Igen - 2 pont Nem - 0 pont 1. A beruházás közvetlenül kapcsolódik a település egyéb megvalósítás alatt álló fejlesztéséhez. 0 / 2 A projekt-előkészítő tanulmányban vagy a projekt adatlapon megadott információk alapján a közvetlen kapcsolódás bemutatásra került. Igen - 2 pont Nem - 0 pont 2. A beruházás kapcsolódik a település egyéb tervezett fejlesztéséhez. 0 / 2 A projekt-előkészítő tanulmányban vagy a projekt adatlapon megadott információk alapján a közvetlen kapcsolódás bemutatásra került. 3. A fejlesztéssel érintett település lakosságszáma fő alatt - 5 pont fő között - 4 pont fő között - 3 pont fő között - 2 pont fő között - 1 pont 2500 főnél nagyobb település - 0 pont Több település együttműködése esetén a legkevesebb lakosságszámú település pontozandó. KSH online elérhető 2014 évi helységnévtára alapján a időpontban található értéke. ( Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A tervezett projekt a 290/2014. (XI. 26.) Korm. Rendelet 3. sz. melléklete alapján kedvezményezett, fejlesztendő, komplex programmal fejlesztendő járásba tartozó településen valósul meg. 0-5 Komplex programmal fejlesztendő - 5 pont; Fejlesztendő - 3 pont; Kedvezményezett - 1 pont; Nem szerepel - 0 pont; A jogszabály alapján a fejlesztéssel érintett település (konzorcium esetében legalább egy konzorciumi tag) a 3. sz. melléklet megadott besorolásban szereplő járásba tartozik. 2. A védendő területen az elmúlt 10 évben igazolt káresemények gyakorisága. 0 / 2 / 4 / Min. 6 káresemény - 6 pont Min. 4 káresemény - 4 pont Min. 2 káresemény - 2 pont 2 káresemény alatt - 0 pont. A káresemények bemutatására és igazolására a projekt-előkészítő tanulmányban és annak mellékleteiben van szükség, amely az értékelés alapja. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A fejlesztés érint ipari parkot, ipari területet. 0 / 3 Nem - 0 pont Igen - 3 pont Érintettség: a fejlesztéssel érintett terület ipari park, ipar terület védelmét is szolgálja Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján, amelynek tartalmaznia kell a jegyző nyilatkozatát. 2. A projekt által érintett/megvédett területeken található-e működő, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági funkciójú épület? 0 / 1 Igen - 1 pont Nem - 0 pont A projekt-előkészítő tanulmányban és a támogatási kérelem adatlapján leírtak alapján Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez, munkahely megtartáshoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat Vállalja, 5 fő felett - 2 pont Vállalja, 3-5 főig - 1 pont Nem vállalja, vagy legfeljebb 2 főt vállal - 0 pont 1. Támogatást igénylő vállalja helyi hátrányos helyzetű lakosok bevonását a kivitelezési munkákba. 0-2 A projekt-előkészítő tanulmányban bemutatásra és vállalásra került, hogy a támogatást igénylő vállalja helyi hátrányos helyzetű lakosok bevonását a projektbe. Vállalást tesz, hogy a Kbt. Hatálya alá tartozó beruházás esetében úgy alakítja az ajánlattételi felhívását, hogy az ajánlatadók számára ez kötelező legyen. Igen - 1 pont Nem - 0 pont 2. A projekt által létrehozott, érintett infrastruktúra fenntarthatóságának biztosítása megfelelően igazolásra került. 0 / 1 A projekt előkészítő tanulmány vonatkozó pontjában a támogatást igénylő megfelelően figyelembe vette a beruházás várható karbantartási, pótlási költségeit és munkaigényét és megfelelően bemutatta, hogy a település rendelkezik a fenntartáshoz szükséges személyi és műszaki állománnyal (pl. településüzemeltető vállalkozás gépállománya) valamint vállalta a felmerülő költségek önkormányzati költségvetésből való finanszírozását

24 3.1.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A megye által a Területfejlesztési Programban, illetve az ITP-ben meghatározott célokhoz történő illeszkedést vizsgálja a szempont. A kérelem benyújtásához készülő szakmai megalapozó tanulmány, adatlap tartalmazza az információt: a kérelem tárgyát képező tevékenység (ek) esetében a Területfejlesztési Program / ITP célhoz való illeszkedés tételes bemutatását. 1. A fejlesztés hozzájárul a megye Területfejlesztési / Integrált Területi Programjában megfogalmazott 1-6 céljaihoz pont, ha semelyikhez sem illeszkedik, ami azonnali elutasítást jelent - 2 pont, ha 1 prioritáshoz illeszkedik - 4 pont, ha 2 prioritáshoz illeszkedik - 6 pont, ha 3 prioritáshoz illeszkedik - 8 pont, ha 4 prioritáshoz illeszkedik - 10 pont, ha minden prioritáshoz illeszkedik a kérelem Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Az ITP elérhetősége: 2. A tervezett fejlesztés milyen arányban járul hozzá a megyei szinten vállalt indikátor (kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza) teljesítéséhez? 10%-onként 1 pont 3. A beruházás kerékpárforgalmi létesítmény(ek) kijelölését is tervezi. 0 / A beruházás az ITP vállaláshoz mért arányának a pontozása. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Igen - 6 pont Nem - 0 pont Költséghatékonyság miatt javasolt pontozni a fajlagosan olcsóbb kijelölések tervezését. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. Azon települések száma, ahol a projekt fizikailag megvalósul. A kerékpárút építése esetében az egymáshoz kapcsolódó projektekben való gondokoskodás ösztönzése szükséges. Településenként 2 pont Maximum 10 pont. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Igen - 6 pont Nem - 0 pont 2. A projekt településeket összekötő kerékpárosbarát útvonalat alakít ki. 0 / 6 A kerékpárosbarát fejlesztés a projektekben való gondokoskodás ösztönzése szükséges a hatékony és fenntartható megoldások megvalósítása érdekében. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. 3. Kerékpárosbarát fejlesztés esetén elősegíti a már megvalósult kerékpárutak hálózatosodását. 0 / A tervezett kerékpárosbarát útvonal külterületi, lakott településrészt, vagy lakott területen kívül elhelyezkedő munkahelyeket köt össze a belterülettel, a településközponttal. 0 / 5 Igen - 5 pont Nem - 0 pont Meglévő kerékpárforgalmi létesítmények között jön létre kerékpárosbarát összeköttetés, kerékpárosbarát terület alakul ki. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Igen - 5 pont Nem - 0 pont Belterületi lakóterületek és külterületi gazdasági területek között jön létre kerékpárosbarát összeköttetés. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A beruházás tartalmaz újonnan kialakított forgalomcsillapított övezeteket. 0 / 5 2. A projekt tartalmaz közlekedésbiztonsági fejlesztést. 0 / A beruházás területén vagy nyomvonalától számítva 100 méteren belül elért közszolgáltatások száma Igen - 5 pont Nem - 0 pont A forgalomcsillapítás szükséges a fenntartható városi közlekedés, valamint az élhetőbb városi környezet megteremtése érdekében. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Igen - 5 pont Nem - 0 pont A kerékpárosbarát fejlesztés és a közúti közösségi közlekedés fontos eleme a közlekedésbiztonsági modulok beépítése. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A beruházás legalább egy elemében a hatályos OTrT -ben és/vagy megyei területrendezési tervben kijelölt országos vagy térségi jelentőségű, megyei kerékpárforgalmi nyomvonal hiányzó elemének a kiépítésére irányul. Közszolgáltatásonként 2 pont 0 / 5 Közszolgáltatásonként 2 pont. A nyomvonalfejlesztés fő célja a közszolgáltatások minél rövidebb útvonalon és időben történő elérése. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Igen - 5 pont (bemutatásra került a kritérium teljesülése) Nem - 0 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez, munkahely megtartáshoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A projekt tartalmaz gazdasági funkció megközelítését, munkába járást szolgáló fejlesztéseket (ipari park, ipari terület, foglalkoztató központok megközelítése) Az érintett gazdasági üzemek, vállalkozások száma: 0 db: 0 pont 1-3 db: 2 pont 4-10 db: 4 pont db: 7 pont > 21 db: 10 pont Érintett gazdasági üzem, vállalkozás: a fejlesztéssel összefüggő területen, vagy közvetlen szomszédságában elhelyezkedő, a fejlesztés által könnyebben elérhető vállalkozás. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján

25 3.2.1 Energiahatékonyság és megújuló-energiaforrás használat fokozása az önkormányzatoknál Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A megye által a Területfejlesztési Programban, illetve az ITP-ben meghatározott célokhoz történő illeszkedést vizsgálja a szempont. A kérelem benyújtásához készülő szakmai megalapozó tanulmány, adatlap tartalmazza az információt: a kérelem tárgyát képező tevékenység (ek) esetében a Területfejlesztési Program / ITP célhoz való illeszkedés tételes bemutatását. 1. A fejlesztés hozzájárul a megye Területfejlesztési / Integrált Területi Programjában megfogalmazott 1-6 céljaihoz pont, ha semelyikhez sem illeszkedik, ami azonnali elutasítást jelent - 2 pont, ha 1 prioritáshoz illeszkedik - 4 pont, ha 2 prioritáshoz illeszkedik - 6 pont, ha 3 prioritáshoz illeszkedik - 8 pont, ha 4 prioritáshoz illeszkedik - 10 pont, ha minden prioritáshoz illeszkedik a kérelem Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Az ITP elérhetősége: 2. A tervezett fejlesztés milyen arányban járul hozzá a megyei szinten vállalt indikátor (üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése) teljesítéséhez? 10%-onként 1 pont A beruházás az ITP vállaláshoz mért arányának a pontozása. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A beruházás hozzájárul az egyedi természeti erőforrások fenntartható hasznosításához. 0 / 5 Igen - 5 pont Nem - 0 pont (Fenntartható és integrált módon kerül megőrzésre, védelemre és felhasználásra a természeti környezet eleme.) Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. 2. A tervezett projekt a 290/2014. (XI. 26.) Korm. Rendelet 3. sz. melléklete alapján kedvezményezett, fejlesztendő, komplex programmal fejlesztendő járásba tartozó településen valósul meg. 0-5 Komplex programmal fejlesztendő - 5 pont; Fejlesztendő - 3 pont; Kedvezményezett - 1 pont; Nem szerepel - 0 pont; A jogszabály alapján a fejlesztéssel érintett település (konzorcium esetében legalább egy konzorciumi tag) a 3. sz. melléklet megadott besorolásban szereplő járásba tartozik Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A megújuló-energiaforrás hasznosításából nyert energiával ellátni kívánt középületek száma középület: 0 pont 2-3 középület: 2 pont 4 vagy annál több középület: 4 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. 2. A támogatást igénylő bemutatta, hogy a fejlesztés a saját tulajdonú intézményeihez viszonyítva a rosszabb energetikai állapotú (pl. rosszabb energetikai tanúsítási kategóriába tartozó) épület(ek)en valósult meg. 0 / 3 Igen - 3 pont Nem - 0 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A megvalósítandó fejlesztés szervesen kapcsolódik a as időszakban közösségi forrásból finanszírozott operatív programból elnyert korábbi fejlesztéshez, hozzájárul annak folytatásához. 2. Fosszilis energiafelhasználás arányának csökkentése. 0 / / 5 Igen - 5 pont Nem - 0 pont Az épületenergetikai fejlesztések során az egymáshoz kapcsolódó, egymásra épülő projektekben való gondokoskodás ösztönzése támogatandó. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. 10% alatt - 0 pont 10 % - 25 % - 2 pont 25 % fölött - 40 % alatt - 5 pont 40 % - 55 % - 8 pont 55 % fölött - 70 % - 10 pont 70 % fölött - 14 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez, munkahely megtartáshoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A tervezett fejlesztéshez kapcsolódik-e az energiahordozó előállításához, feldolgozásához köthető élőmunkaigényes egyéb helyi fejlesztés (pl. energianövények termesztése, feldolgozása, logisztikai feladatok)? 0 / 5 Igen - 5 pont Nem - 0 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján.

26 3.2.2 Önkormányzatok által vezérelt helyi közcélú energiaellátás megvalósítása megújuló energiaforrások felhasználásával Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A megye által a Területfejlesztési Programban, illetve az ITP-ben meghatározott célokhoz történő illeszkedést vizsgálja a szempont. A kérelem benyújtásához készülő szakmai megalapozó tanulmány, adatlap tartalmazza az információt: a kérelem tárgyát képező tevékenység (ek) esetében a Területfejlesztési Program / ITP célhoz való illeszkedés tételes bemutatását. 1. A fejlesztés hozzájárul a megye Területfejlesztési / Integrált Területi Programjában megfogalmazott 1-6 céljaihoz pont, ha semelyikhez sem illeszkedik, ami azonnali elutasítást jelent - 2 pont, ha 1 prioritáshoz illeszkedik - 4 pont, ha 2 prioritáshoz illeszkedik - 6 pont, ha 3 prioritáshoz illeszkedik - 8 pont, ha 4 prioritáshoz illeszkedik - 10 pont, ha minden prioritáshoz illeszkedik a kérelem A tervezett fejlesztés milyen arányban járul hozzá a megyei szinten vállalt indikátor (üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése) teljesítéséhez? 10%-onként 1 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Az ITP elérhetősége: A beruházás az ITP vállaláshoz mért arányának a pontozása. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat Igen - 5 pont 1. A beruházás hozzájárul az egyedi természeti erőforrások fenntartható hasznosításához. 0 / 5 Nem - 0 pont (Fenntartható és integrált módon kerül megőrzésre, védelemre és felhasználásra a természeti környezet eleme.) Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján A tervezett projekt a 290/2014. (XI. 26.) Korm. Rendelet 3. sz. melléklete alapján kedvezményezett, fejlesztendő, komplex programmal fejlesztendő járásba tartozó településen valósul meg. 0-5 Komplex programmal fejlesztendő - 5 pont; Fejlesztendő - 3 pont; Kedvezményezett - 1 pont; Nem szerepel - 0 pont; A jogszabály alapján a fejlesztéssel érintett település (konzorcium esetében legalább egy konzorciumi tag) a 3. sz. melléklet megadott besorolásban szereplő járásba tartozik. Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 5 középület felett - 2 pont 1. A megújuló-energiaforrás hasznosításából nyert energiával ellátni kívánt középületek száma középület - 5 pont 15 vagy annál több középület - 10 pont. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. 2. Igen - 5 pont A projekt támogatja-e az energiához való hozzájutás elősegítését a rászoruló, leszakadó társadalmi csoportokban (pl. 0 / 5 Nem - 0 pont közösségi energiaellátó-rendszer kialakításával, energiaköltségek csökkentésével)? Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A beruházás tartalmaz geotermális kút hozamának növelésére irányuló fejlesztéseket. 0 / 3 Nem - 0 pont Igen - 3 pont (Bemutatásra került a kritérium teljesülése - vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján.) 2. A támogatást igénylő bemutatta, hogy a fejlesztés utáni működésből eredő megtakarítás (egy része) esetében az önkormányzat vállalja, hogy azt gazdaságfejlesztésre fordítja. 0 / 5 Igen - 5 pont Nem vagy nem megállapítható - 0 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez, munkahely megtartáshoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A beruházás hozzájárul az adott településen a népesség megtartásához, az életminőség javításához, a munkaképesség fenntartásához. 0 / 5 Igen - 5 pont Nem - 0 pont A fejlesztés révén a projekt hozzájárul az "élhető település" cél eléréséhez, a lakosság elégedettségének növeléséhez. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján

27 4.1.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz A megye által a Területfejlesztési Programban, illetve az ITP-ben meghatározott célokhoz történő illeszkedést vizsgálja a szempont. A kérelem benyújtásához készülő szakmai megalapozó tanulmány, adatlap tartalmazza az információt: a kérelem tárgyát képező tevékenység (ek) esetében a Területfejlesztési Program / ITP célhoz való illeszkedés tételes bemutatását. 1. A fejlesztés hozzájárul a megye Területfejlesztési / Integrált Területi Programjában megfogalmazott 1-6 céljaihoz pont, ha semelyikhez sem illeszkedik, ami azonnali elutasítást jelent - 2 pont, ha 1 prioritáshoz illeszkedik - 4 pont, ha 2 prioritáshoz illeszkedik - 6 pont, ha 3 prioritáshoz illeszkedik - 8 pont, ha 4 prioritáshoz illeszkedik - 10 pont, ha minden prioritáshoz illeszkedik a kérelem Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Az ITP elérhetősége: A fejlesztés hozzájárul a megye Integrált Területi Programjában megfogalmazott fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok számának növekedéséhez. A beruházásnak az ITP vállaláshoz mért arányának a pontozása. 10 %-onként 1 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. 1. Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A tervezett projekt a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján kedvezményezett, fejlesztendő, komplex programmal fejlesztendő járásba tartozó településen valósul meg. A tervezett projekt 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett településen vagy jelentős munkanélküliséggel sújtott településen valósul meg. 2. A projekt olyan településen valósul meg, amely nem rendelkezik aktív járóbeteg ellátással. 0 / 2 3. A projekt olyan településen valósul meg, amely nem rendelkezik aktív fekvőbeteg ellátással. 0 / Komplex programmal fejlesztendő járás - 3 pont; Fejlesztendő járás - 2 pont; Kedvezményezett járás - 1 pont; Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település - 2 pont; Jelentős munkanélküliséggel sújtott települések - 2 pont; Amennyiben a fejlesztéssel érintett település (konzorcium esetében legalább egy konzorciumi tag) több kritériumnak is megfelel, az adható pontszámok összeadódnak, azonban maximum 5 pont adható. Egyik jogszabály alapján sem besorolható - 0 pont; Ha van járóbeteg ellátás a településen 0 pont. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Ha van a településen aktív fekvőbeteg ellátás 0 pont. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. 1. Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A projekttevékenységek komplex fejlesztést biztosítanak, a projekt keretében több alapellátási szolgáltatás egy épületbe történő integrálása, vagy praxisközösség kialakítása valósul meg. 0-5 Az egészségügyi szolgáltatások minél szélesebb skáláját érinti a fejlesztés: 0 pont: ha csak 1 egészségügyi alapellátás érint 2 pont: két különböző egészségügyi alapellátást érint, vagy több praxist a fejlesztést (pl.: háziorvos és védőnő, vagy két háziorvos) 3 pont: három egészségügyi alapellátási szolgálat fejlesztése történik (pl.: háziorvos, házi gyermekorvos és fogorvos) 5 pont: a projekt keretében a beruházás előtt különálló épületben működő több alapellátási szolgáltatás egy épületbe történő integrálása valósul meg. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. 2. A projektben bemutatásra kerülnek az egyéb szakmákkal, szakterületekkel (pl.: gyógytornász, dietetikus, pszichológus), mozgó szakorvosi szolgálatokkal való együttműködések. 0-4 Az együttműködés formája és keretei a támogatási kérelemben bemutatásra kerülnek. 0 pont: nem valósul meg együttműködés 2 pont: két különböző szakmával/szakterülettel/szakorvosi szolgálattal való együttműködés esetén 3 pont: három/ több különböző szakmával/szakterülettel/szakorvosi szolgálattal való együttműködés esetén + 1 pont: ha külön helyiség kerül kialakításra ezen együttműködések támogatására. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A tervezett alapellátási fejlesztés hozzájárul az adott településen a népesség megtartásához, az életminőség javításához, a munkaképesség fenntartásához. 0 / 3 Igen - 3 pont Nem - 0 pont A meglévő egészségügyi szolgáltatások számának bővítése, és a működő szolgáltatás minőségi fejlesztése valósul meg a lakosság igényének figyelembevételével. A fejlesztés révén a projekt hozzájárul az "élhető település" cél eléréséhez, a lakosság elégedettségének növeléséhez. A munkavállalók munkaképességének mielőbbi visszaállításával és a prevenció és egészségmegőrzés hatékonyabb megvalósításával az egészségügyi fejlesztés hozzájárul a munkavállalók munkahelyének megőrzéséhez. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. 2. A projekt támogatja a megújuló energiaforrás használatát. 0 / 5 3. A projekt konzorciumi együttműködésben valósul meg. 0 / Igen - 5 pont Nem - 0 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Igen - 2 pont Nem - 0 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. 1. Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez, munkahely megtartáshoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A projekt megvalósítása során önkormányzati tulajdonban lévő lakás felújítására, korszerűsítésére, bővítésére kerül sor a háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos és védőnő lakhatásának biztosítására. 2. A projekt megvalósítási helyszínének értékelése / 3 Igen - 3 pont Nem - 0 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján vagy annál nagyobb lakosságszámú település - 0 pont fős település - 3 pont fő alatti település - 5 pont Több település együttműködése esetén a legkevesebb lakosságszámú település pontozandó. KSH online elérhető 2014 évi helységnévtára alapján a időpontban található értéke. (

28 4.2.1 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A megye által a Területfejlesztési Programban, illetve az ITP-ben meghatározott célokhoz történő illeszkedést vizsgálja a szempont. A kérelem benyújtásához készülő szakmai megalapozó tanulmány, adatlap tartalmazza az információt: a kérelem tárgyát képező tevékenység (ek) esetében a Területfejlesztési Program / ITP célhoz való illeszkedés tételes bemutatását. 1. A fejlesztés hozzájárul a megye Területfejlesztési / Integrált Területi Programjában megfogalmazott 1-6 céljaihoz pont, ha semelyikhez sem illeszkedik, ami azonnali elutasítást jelent - 2 pont, ha 1 prioritáshoz illeszkedik - 4 pont, ha 2 prioritáshoz illeszkedik - 6 pont, ha 3 prioritáshoz illeszkedik - 8 pont, ha 4 prioritáshoz illeszkedik - 10 pont, ha minden prioritáshoz illeszkedik a kérelem Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Az ITP elérhetősége: Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A tervezett projekt a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján kedvezményezett, fejlesztendő, komplex programmal fejlesztendő járásba tartozó településen valósul meg. A tervezett projekt 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett településen vagy jelentős munkanélküliséggel sújtott településen valósul meg. 0-5 Komplex programmal fejlesztendő járás - 3 pont; Fejlesztendő járás - 2 pont; Kedvezményezett járás - 1 pont; Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település - 2 pont; Jelentős munkanélküliséggel sújtott települések - 2 pont; Amennyiben a fejlesztéssel érintett település (konzorcium esetében legalább egy konzorciumi tag) több kritériumnak is megfelel, az adható pontszámok összeadódnak, azonban maximum 5 pont adható. Egyik jogszabály alapján sem besorolható - 0 pont; Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A projekt olyan településen valósul meg, ahol nincs bentlakásos szociális intézmény. 0 / 3 2. A projekt család és gyermekjóléti szolgálatot/központot fejleszt. 0 / Ha a településen van bentlakásos szociális intézmény 0 pont, ha a településen nincs bentlakásos szociális intézmény 3 pont. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Igen - 5 pont Nem - 0 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat Igen - 5 pont 1. A projekt támogatja a megújuló energiaforrás használatát. 0 / 5 Nem - 0 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. 2. A projektben több szociális alapellátási szolgáltatás fejlesztése valósul meg pont, ha csak egy alapellátási szolgáltatás fejlesztése valósul meg; 3 pont adható ha 2 szolgáltatás fejlesztése valósul meg; 5 pont adható ha 2-nél több szolgáltatás fejlesztése valósul meg. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez, munkahely megtartáshoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A projekt megvalósítási helyszínének értékelése A projekt megvalósítása során családbarát funkciók elhelyezésére, kialakítására kerül sor. 0 / vagy annál nagyobb lakosságszámú település - 0 pont fős település - 3 pont fő alatti település - 5 pont KSH online elérhető 2014 évi helységnévtára alapján a időpontban található értéke. ( Igen - 2 pont Nem - 0 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján.

29 4.3.1 Leromlott városi területek rehabilitációja 1. Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A megye által a Területfejlesztési Programban, illetve az ITP-ben meghatározott célokhoz történő illeszkedést vizsgálja a szempont. A kérelem benyújtásához készülő szakmai megalapozó tanulmány, adatlap tartalmazza az információt: a kérelem tárgyát képező tevékenység (ek) esetében a Területfejlesztési Program / ITP célhoz való illeszkedés tételes bemutatását. A fejlesztés hozzájárul a megye Területfejlesztési / Integrált Területi Programjában megfogalmazott 1-6 céljaihoz pont, ha semelyikhez sem illeszkedik, ami azonnali elutasítást jelent - 2 pont, ha 1 prioritáshoz illeszkedik - 4 pont, ha 2 prioritáshoz illeszkedik - 6 pont, ha 3 prioritáshoz illeszkedik - 8 pont, ha 4 prioritáshoz illeszkedik - 10 pont, ha minden prioritáshoz illeszkedik a kérelem Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Az ITP elérhetősége: 2. A tervezett fejlesztés a projekt összköltségének 30%-ánál nagyobb arányban tartalmaz lakófunkciós tevékenységet % felett - 5 pont % - 4 pont % - 2 pont 30 % - 0 pont A projekt-előkészítő tanulmányban és a támogatási kérelemben megadott lakófunkcióba tartozó tevékenységek becsült összege és a projekt elszámolható összköltségének aránya Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat Igen - 2 pont 1. A beruházás kapcsolódik az akcióterület egyéb tervezett fejlesztéséhez. 0 / 2 Nem - 0 pont A projekt-előkészítő tanulmányban vagy a projekt adatlapon megadott információk alapján a közvetlen kapcsolódás bemutatásra került. 2. A beruházás közvetlenül kapcsolódik az akcióterület egyéb megvalósítás alatt álló fejlesztéséhez. 0 / 2 Igen - 2 pont Nem - 0 pont A projekt-előkészítő tanulmányban vagy a projekt adatlapon megadott információk alapján a közvetlen kapcsolódás bemutatásra került Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat Szegregált terület - 5 pont; 1. A projekt szegregált területen/szegregációval veszélyeztetett településen valósul meg. 3 / 5 Szegregációval veszélyeztetett terület - 3 pont. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A projekt a felhívás támogatható tevékenységei között megfogalmazott (3.1.1 I. D. pont) foglalkoztatást elősegítő funkcióba tartozó tevékenységet is tervezett. 2. A projekt konzorciumi együttműködésben valósul meg. 0 / / 2 Igen - 2 pont Nem - 0 pont A projekt-előkészítő tanulmányban és a támogatási kérelem adatlapján bemutatott tervezett tevékenységek alapján. Igen - 2 pont Nem - 0 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez, munkahely megtartáshoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat Igen - 5 pont 1. A projekt illegális hulladéklerakó felszámolására, gyűjtőszigetek kialakítására irányul. 0 / 5 Nem - 0 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján

30 5.1.1 Foglalkoztatás-növelést célzó megyei foglalkoztatási együttműködések (paktumok) támogatása Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez, munkahely megtartáshoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat

31 5.1.2 Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) helyi foglalkoztatási együttműködések Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A megye által a Területfejlesztési Programban, illetve az ITP-ben meghatározott célokhoz történő illeszkedést vizsgálja a szempont. A kérelem benyújtásához készülő szakmai megalapozó tanulmány, adatlap tartalmazza az információt: a kérelem tárgyát képező tevékenység (ek) esetében a Területfejlesztési Program / ITP célhoz való illeszkedés tételes bemutatását. 1. A fejlesztés hozzájárul a megye Területfejlesztési / Integrált Területi Programjában megfogalmazott 1-6 céljaihoz pont, ha semelyikhez sem illeszkedik, ami azonnali elutasítást jelent - 2 pont, ha 1 prioritáshoz illeszkedik - 4 pont, ha 2 prioritáshoz illeszkedik - 6 pont, ha 3 prioritáshoz illeszkedik - 8 pont, ha 4 prioritáshoz illeszkedik - 10 pont, ha minden prioritáshoz illeszkedik a kérelem A tervezett fejlesztés milyen arányban járul hozzá a megyei szinten vállalt indikátor (a foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma) teljesítéséhez? 10%-onként 1 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Az ITP elérhetősége: A tervezett foglalkoztatási paktum keretében a munkaerő-piaci programokban résztvevők számának aránya az ITP-ben vállalt indikátorszámhoz viszonyítva. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A tervezett projekt a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján kedvezményezett, fejlesztendő, komplex programmal fejlesztendő járásba tartozó településen valósul meg. A tervezett projekt 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett településen vagy jelentős munkanélküliséggel sújtott településen valósul meg. 0-5 Komplex programmal fejlesztendő járás - 3 pont; Fejlesztendő járás - 2 pont; Kedvezményezett járás - 1 pont; Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település - 2 pont; Jelentős munkanélküliséggel sújtott települések - 2 pont; Amennyiben a fejlesztéssel érintett település (konzorcium esetében legalább egy konzorciumi tag) több kritériumnak is megfelel, az adható pontszámok összeadódnak, azonban maximum 5 pont adható. Egyik jogszabály alapján sem besorolható - 0 pont; A feltétel teljesülésének viszgálata a hivatkozott jogszabályok alapján. Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A projektjavaslat keretében létrehozandó paktum/foglalkoztatási megállapodás foglalkozik az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazhatóságával. 0 / 5 Igen - 5 pont Nem - 0 pont Vizsgálat az EMT/MT-ben szereplő adatok alapján. 2. A projekt megvalósításába helyi nemzetiségi önkormányzat(ok) bevonásra kerültek. 0 / 5 3 A projekt megvalósításába legalább két civil szervezet (egyesület, alapítvány stb.) bevonásra került. 0 / A kritérium a társadalmi kiegyenlítődés mind szélesebb körű biztosítását szolgálja. Amennyiben a helyi nemzetiségi önkormányzatok a megvalósításba bevonásba kerülnek - 5 pont. Amennyiben nem kerülnek bevonásra - 0 pont Vizsgálat az EMT/MT-ben szereplő adatok alapján. A kritérium a társadalmi kiegyenlítődés mind szélesebb körű biztosítását szolgálja. Amennyiben legalább 2 civil szervezet a megvalósításba bevonásba kerül - 5 pont. Amennyiben nem kerül bevonásra - 0 pont Vizsgálat az EMT/MT-ben szereplő adatok alapján Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat Önállóan nem támogatható, helyi termék- vagy szolgáltatásfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek is megvalósulnak a projektben. A projekt befektetés-ösztönzési program létrehozását és megvalósítását is célozza olyan térségben, ahol TOP , TOP fejlesztések is megvalósulnak, illetve meglévő kihasználatlan iparterületek állnak rendelkezésre. 0 / Nem tervez helyi termék- vagy szolgáltatásfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA elem megvalósítását - 0 pont. Tervez helyi termék- vagy szolgáltatásfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA elem megvalósítását - 5 pont. Vizsgálat az EMT/MT-ben szereplő adatok alapján. Amennyiben a projekt javaslat nem tervez befektetés-ösztönzési tevékenységet - 0 pont. Amennyiben a projektjavaslat kismértékben, vagy nem a legindokoltabb gazdasági ágazatokra vonatkozóan tervez befektetés-ösztönzési tevékenységet - 3 pont. Amennyiben a projektjavaslat széleskörű (területileg és releváns gazdasági ágazatonként is) befektetés-ösztönzési tevékenységet valósít meg - 5 pont. Vizsgálat az EMT/MT-ben szereplő adatok alapján. Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez, munkahely megtartáshoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A projektjavaslatban vállalt képzetti és foglalkoztatotti létszám meghaladja a 25 főt Amennyiben a tervezett képzetti és foglalkoztatotti létszám 25 főt nem haladja meg - 0 pont. Amennyiben a tervezett képzetti és foglalkoztatotti létszám fő - 5 pont. Amennyiben a tervezett képzetti és foglalkoztatotti létszám 40 fő feletti - 10 pont. Vizsgálat az adatlap vagy az üzleti terv adatai alapján A projektjavaslatban tervezett paktum/partnerség épít a meglévő, vagy korábban működő foglalkoztatási paktumok tapasztalataira, eredményeire. 0 / 5 Amennyiben a projektjavaslat nem épít korábbi foglalkoztatási paktumok tapasztalataira, vagy az adott területi szinten nincs korábbi foglalkoztatási paktumok/partnerségek tapasztalataira, eredményeire - 0 pont. Amennyiben a projektjavaslatban tervezett foglalkoztatási paktum/partnerség épít meglévő, vagy korábbi foglalkoztatási paktumok/partnerségek tapasztalataira, eredményeire - 5 pont. Vizsgálat az EMT/MT-ben szereplő adatok alapján.

32 5.2.1 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A megye által a Területfejlesztési Programban, illetve az ITP-ben meghatározott célokhoz történő illeszkedést vizsgálja a szempont. A kérelem benyújtásához készülő szakmai megalapozó tanulmány, adatlap tartalmazza az információt: a kérelem tárgyát képező tevékenység (ek) esetében a Területfejlesztési Program / ITP célhoz való illeszkedés tételes bemutatását. 1. A fejlesztés hozzájárul a megye Területfejlesztési / Integrált Területi Programjában megfogalmazott 1-6 céljaihoz pont, ha semelyikhez sem illeszkedik, ami azonnali elutasítást jelent - 2 pont, ha 1 prioritáshoz illeszkedik - 4 pont, ha 2 prioritáshoz illeszkedik - 6 pont, ha 3 prioritáshoz illeszkedik - 8 pont, ha 4 prioritáshoz illeszkedik - 10 pont, ha minden prioritáshoz illeszkedik a kérelem Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján fő felett - 3 pont 1000 fő felett - 2 pont 500 fő felett - 1 pont 500 fő vagy az alatt - 0 pont 2. Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma megnevezésű indikátor vállalásai. 0-3 A támogatási kérelemben megadott vállalás alapján. Az indikátor definíciója a hozzá tartozó definíciós adatlapon ismerhető meg. (Szociális városrehabilitációs programmal elért azon hátrányos helyzetű személyek száma, akik a szociális városrehabilitációs program által lehatárolt akcióterületen laknak, ezáltal direkt és indirekt módon részesülnek a program által biztosított szolgáltatásokból, fejlesztések eredményeiből.) Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A pályázó a TOP pályázati felhívásra is pályázatot nyújt be, tehát a fejlesztés a TOP felhívásban tervezett infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódik. A projekt a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. Rendelet 3. sz. mellékletben szereplő járások valamelyikében valósul meg. 0 / Igen - 5 pont Nem - 0 pont Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján, amelyből kiderül, hogy a pályázó vállaja, hogy TOP intézkedésre támogatási kérelmet nyújt be. Komplex programmal fejlesztendő - 5 pont; Fejlesztendő - 3 pont; Kedvezményezett - 1 pont; Nem szerepel - 0 pont; A jogszabály alapján a fejlesztéssel érintett település (konzorcium esetében legalább egy konzorciumi tag) a 3. sz. melléklet megadott besorolásban szereplő járásba tartozik. Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A Közösségi beavatkozás tervben bemutatásra kerültek a megye/térség munkaerőpiaci/gazdasági szempontból összetartozó egységei. A projektjavaslat szintje igazodik a megjelölt munkaerő-piacilag/gazdaságilag összetartozó területekhez Amennyiben nem kerül bemutatásra a térség összetartozó munkaerő-piaci/gazdasági egységei - 0 pont; Amennyiben részben vagy egészben bemutatásra került a beavatkozási terület munkaerő-piaci/gazdasági szempontból összetartozó egységei, de a projektjavaslat területi szintje nem hozható összhangba az Közösségi beavatkozás tervben megjelöltetekkel - 0 pont; Amennyiben részben bemutatásra kerültek a térség munkaerő-piaci/gazdasági egységei, vagy a bemutatott gazdasági/munkaerő-piaci viszonyokkal a projektjavaslat területi szintje csak részben áll összhangban - 5 pont; Amennyiben a megye/térség munkaerő-piaci/gazdasági szempontból összetartozó egységei bemutatásra kerültek és a projektjavaslat területi szintje ezzel összhangban került meghatározásra - 10 pont; Vizsgálat az Közösségi beavatkozás tervben szereplő adatok alapján. Igen - 2 pont Nem - 0 pont 2. A tervezett program szegregátum fejlesztését célozza. 0 / A felhívás alapján szegregátum és szegregációval veszélyeztetett terület is állhat az akcióterület fejlesztés középpontjában. A szempont célja, hogy előnyben részesítse a szegregátumokban tervezett fejlesztéseket, tekintettel az ezekben koncentráltabban jelentkező problémák súlya miatt. (A felhívás alapján amennyiben egy település rendelkezik szegregátummal és szegregációs területtel is, úgy előbb a szegregátumok fejlesztése szükséges.) Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat A fejlesztés közvetlenül kapcsolódik a település egyéb, megvalósítás alatt álló vagy tervezett fejlesztéséhez. A projekt épít a fejlesztési időszakban megvalósult városrehabilitiációs fejlesztések, beruházások tapasztalataira. 0 / 2 0 / 2 A kritérium a igények mentén a település egyéb fejlesztéseihez kapcsolódó, komplex programok megvalósítását célozza. Amennyiben a projekt kapcsolódik a település egyéb fejlesztéseihez - 2 pont.; Amennyiben nem kapcsolódik - 0 pont. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. A időszak fejlesztései eredményeinek ismerete és figyelembe vétele a kritérium célja; nem pusztán komplex, de egymásra, és a korábbi tapasztalatokra is épülő, építő fejlesztéseket célozva. Amennyiben a projekt épít a nevezett időszak tapasztalataira - 2 pont; Amennyiben nem épít - 0 pont. Vizsgálat a pályázati dokumentáció adatai alapján. Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez, munkahely megtartáshoz Értékelési szempont Adható pontszám Magyarázat 1. A program megvalósítása 5000 fő alatti városban történik. 1-5 Amennyiben 5000 fő alatti lakosságszámú városban valósul meg a program - 5 pont; Amennyiben 5000 és fő közötti lakosságszámú városban - 3 pont; Amennyiben fő lakosságszám feletti városban - 1 pont. Több település együttműködése esetén a legnagyobb lakosságszámú település pontozandó. KSH online elérhető 2014 évi helységnévtára alapján a időpontban található értéke. ( 2. Antidiszkriminációs programelemet is tervez. 0 / Igen - 2 pont Nem - 0 pont Értékelés a projekt-előkészítő tanulmány és támogatási kérelem adatlapján megadott információk alapján.

33 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 60/2015. (XII. 17.) határozata Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése évi munkaterve A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése évi munkatervéről szóló javaslatot, és azt a melléklet szerint elfogadja. Felelős: Határidő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke a munkatervben meghatározottak szerint Dr. Kovács János s. k. főjegyző Török Dezső s. k. a közgyűlés elnöke Melléklet február 11. (Miskolc, Megyeháza Díszterme) 1. Javaslat Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közbiztonságáért Díj adományozására Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: a bizottságok nem véleményezik Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 2. Javaslat Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Tűzbiztonságáért Díj adományozására Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: a bizottságok nem véleményezik Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 3. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet megalkotására Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: valamennyi bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 4. Tájékoztató a megyei önkormányzat rendeleteinek hatályossági vizsgálatáról, különös tekintettel a megyei önkormányzat kötelező feladatainak és kezelt vagyonának megváltozására. Javaslat önkormányzati rendeletek és határozatok hatályon kívül helyezésére Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: valamennyi bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 5. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi közbeszerzési tervének elfogadására Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: valamennyi bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály

34 6. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatának hatályon kívül helyezésére, és új Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzat megalkotására Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: valamennyi bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 7. Éves összefoglaló jelentés a évi belső ellenőrzési terv végrehajtásáról Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: valamennyi bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 8. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke évi szabadság ütemezésének jóváhagyására Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: a bizottságok nem véleményezik Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 9. Beszámoló a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság II. félévi tevékenységéről Előterjesztő: Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság elnöke Véleményezi: valamennyi bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 10. Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programjának ( ) végrehajtásáról, különös tekintettel a szénbányászat és a megújuló energiaforrások használatának fejlesztésére Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: valamennyi bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: 11. Egyebek Előterjesztések leadásának határideje: január 27. Kabinetiroda Terület- és Vidékfejlesztési Osztály Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály március 15. Az es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából ünnepi közgyűlés. Az ünnepi közgyűlésre külön program készül, amelynek elkészítéséért felelős: Kabinetiroda Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály

35 2016. április 28. (Miskolc, Megyeháza Díszterme) 1. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szent Erzsébet Díjának évi odaítélésére Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: a bizottságok nem véleményezik Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Kabinetiroda Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 2. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 1/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelet módosítására Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: valamennyi bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 3. Beszámoló a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi költségvetésének teljesítéséről, javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi gazdálkodásának zárszámadásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: valamennyi bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 4. Beszámoló a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program végrehajtásának helyzetéről Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: valamennyi bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Terület- és Vidékfejlesztési Osztály 5. Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Europe Direct Információs Központ tevékenységéről Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: valamennyi bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Terület- és Vidékfejlesztési Osztály 6. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közbiztonságáért Díj átadása Véleményezi: a bizottságok nem véleményezik Meghívott: Országos rendőrfőkapitány Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 7. Beszámoló Borsod-Abaúj-Zemplén megye közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról, valamint a határrend és határőrizet helyzetéről és a határforgalom alakulásáról Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Előterjesztő: Dr. Vereckei Csaba r. dandártábornok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye rendőrfőkapitánya Véleményezi: valamennyi bizottság Meghívott: Országos rendőrfőkapitány Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Polgárőrszövetség vezetője Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 8. Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal járási hivatalainak tevékenységéről

36 Előterjesztő: Demeter Ervin, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja Véleményezi: valamennyi bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 9. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőgazdaságáról Előterjesztő: Csomós János, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály vezetője Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara elnöke Véleményezi: Pénzügyi és Társadalmi Bizottság Területfejlesztési Bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 10. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi helyzetéről Előterjesztő: Dr. Ujaczky Tibor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály vezetője Véleményezi: Pénzügyi és Társadalmi Bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 11. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci helyzetéről, különös tekintettel a közfoglalkoztatásra Előterjesztő: Lórántné Orosz Edit, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály vezetője Véleményezi: Ügyrendi és Mandátumvizsgáló Bizottság Pénzügyi és Társadalmi Bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 12. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságának egészségi állapotáról Előterjesztő: Dr. Asztalos Ágnes, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály vezetője Véleményezi: valamennyi bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 13. Egyebek Előterjesztések leadásának határideje: április június 30. (Miskolc, Megyeháza Díszterme) 1. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szent Erzsébet Díjának átadása Véleményezi: a bizottságok nem véleményezik Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Kabinetiroda, Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 2. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Rákóczi-lánc kitüntetés évi odaítélésére Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: a bizottságok nem véleményezik

37 Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Kabinetiroda Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 3. Jelentés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról Előterjesztő: Dr. Kovács János főjegyző Véleményezi: valamennyi bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 4. Beszámoló a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program végrehajtásának helyzetéről Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: valamennyi bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Terület- és Vidékfejlesztési Osztály 5. Tájékoztató az őstermelői piacok helyzetéről Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Előterjesztő: Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara elnöke Véleményezi: Területfejlesztési Bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 6. Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok évi tevékenységéről Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: valamennyi bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 7. Tájékoztató a Tisza- tó Térségi Fejlesztési Tanács tevékenységéről Előterjesztő: Kovács Sándor, a Tisza- tó Térségi Fejlesztési Tanács elnöke Véleményezi: Területfejlesztési Bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 8. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye szakképzési helyzetéről Előterjesztő: Kovács János, a Miskolci Szakképzési Centrum vezetője Tóth Béla, az Ózdi Szakképzési Centrum vezetője Alvári Ferenc, a Szerencsi Szakképzési Centrum vezetője Bihall Tamás, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke Véleményezi: Pénzügyi és Társadalmi Bizottság Ügyrendi és Mandátumvizsgáló Bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 9. Tájékoztató a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Irodájának tevékenységéről Előterjesztő: Ujfalvi Lajos László, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Észak- Magyarországi Regionális Területi Iroda Miskolci Irodájának vezetője Véleményezi: Pénzügyi és Társadalmi Bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 10. Tájékoztató a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács tevékenységéről Előterjesztő: a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke Véleményezi: Pénzügyi és Társadalmi Bizottság Területfejlesztési Bizottság

38 Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 11. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetéről Előterjesztő: Molnár Anita, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság vezetője Véleményezi: Területfejlesztési Bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 12. Egyebek Előterjesztések leadásának határideje: június augusztus 20. Augusztus 20-ai állami ünnepünk alkalmából tartott ünnepi közgyűlésen kerül sor a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Rákóczi-lánc kitüntetés átadására. Az ünnepi közgyűlésre külön program készül, amelynek elkészítéséért felelős: Kabinetiroda Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály szeptember 15. (Miskolc, Megyeháza Díszterme) 1. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Pro Comitatu Díja és Alkotói Díja évi odaítélésére Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: a bizottságok nem véleményezik Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Kabinetiroda Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 2. Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi költségvetésének I. félévi teljesítéséről Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: valamennyi bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 3. Beszámoló a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság I. félévi tevékenységéről Előterjesztő: Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság elnöke Véleményezi: valamennyi bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály

39 4. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: Területfejlesztési Bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Terület- és Vidékfejlesztési Osztály 5. Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara évi tevékenységéről Előterjesztő: Bihall Tamás, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke Véleményezi: Területfejlesztési Bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 6. Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány működéséről Előterjesztő: Juhász István, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kuratóriumának elnöke Véleményezi: Területfejlesztési Bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 7. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye tömegközlekedési helyzetéről Előterjesztő: Dávid Ilona, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Elnök-vezérigazgatója, Dr. Sárközi György, az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. vezérigazgatója Véleményezi: Pénzügyi és Társadalmi Bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 8. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye évi gazdasági folyamatairól Előterjesztő: Szalayné Ostorházi Mária, a NAV Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságának vezetője Véleményezi: Pénzügyi és Társadalmi Bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 9. Egyebek Előterjesztések leadásának határideje: augusztus október 13. (Miskolc, Megyeháza Díszterme) 1. Beszámoló a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi nemzetközi kapcsolatainak helyzetéről, javaslat a fejlesztés irányaira Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: Ügyrendi és Mandátumvizsgáló Bizottság Pénzügyi és Társadalmi Bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Kabinetiroda 2. Jelentés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról Előterjesztő: Dr. Kovács János főjegyző

40 Véleményezi: valamennyi bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 3. Közmeghallgatás A közmeghallgatás elsődlegesen megtárgyalásra javasolt témája: Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 4. Egyebek Előterjesztések leadásának határideje: szeptember október 23. Október 23-ai nemzeti ünnepünk tiszteletére tartott közgyűlésen kerül sor a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Pro Comitatu Díja és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Alkotói Díja átadására. Az ünnepi közgyűlésre külön program készül, amelynek elkészítéséért felelős: Kabinetiroda Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály november 24. (Miskolc, Megyeháza Díszterme) 1. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala évi belső ellenőrzési tervére Előterjesztő: Dr. Kovács János főjegyző Véleményezi: valamennyi bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 2. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése évi munkatervére Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: valamennyi bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 3. Beszámoló a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program végrehajtásának helyzetéről Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Véleményezi: valamennyi bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Terület- és Vidékfejlesztési Osztály 4. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Előterjesztő: Grábics Ágnes, a Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Főosztály vezetője

41 Véleményezi: Pénzügyi és Társadalmi Bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 5. Beszámoló a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság évi tevékenységéről Előterjesztő: Lipták Attila tű. dandártábornok, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója Véleményezi: Pénzügyi és Társadalmi Bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 6. Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő Irodájának munkájáról Előterjesztő: Deé András, a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. Észak-magyarországi Regionális Iroda igazgatója Véleményezi: Területfejlesztés Bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 7. Tájékoztató a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kirendeltsége munkájáról a hazai és az Európai Uniós támogatások folyósítása terén Előterjesztő: Koleszár Gábor, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kirendeltségének vezetője Véleményezi: Területfejlesztési Bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 8. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye árvízvédelmi helyzetének alakulásáról és folyógazdálkodásáról Előterjesztő: Rácz Miklós, az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság igazgatója Véleményezi: Pénzügyi és Társadalmi Bizottság Területfejlesztési Bizottság Elkészítéséért, illetőleg előkészítéséért felelős: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály 9. Egyebek Előterjesztések leadásának határideje: november 9. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 61/2015. (XII. 17.) határozata Tárgy: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése lejárt határidejű határozatainak végrehajtása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Közgyűlés lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról szóló jelentést és azt tudomásul veszi. Felelős: Határidő: Dr. Kovács János főjegyző azonnal Dr. Kovács János s. k. főjegyző Török Dezső s. k. a közgyűlés elnöke

42 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 62/2015. (XII. 17.) határozata Tárgy: Beszámoló a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak évi helyzetéről, javaslat a fejlesztés irányaira A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak évi helyzetéről szóló beszámolót, a fejlesztés irányaira vonatkozó javaslatot és a következő határozatot hozta: 1. A Közgyűlés elfogadja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak évi helyzetéről szóló beszámolót és a fejlesztés irányaira vonatkozó javaslatot. Felelős: Határidő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke azonnal 2. A Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi nemzetközi kapcsolatok tervét a mellékletben foglaltak szerint jóváhagyja. Felelős: Határidő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke folyamatos, illetve a kiküldetési tervben foglaltak szerint 3. A Közgyűlés jóváhagyja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat kilépését az Európai Régiók Gyűlése (AER) nemzetközi szervezetből és felhatalmazza elnökét a kilépési nyilatkozat megtételére. Felelős: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Határidő: január 31. Dr. Kovács János s. k. főjegyző Török Dezső s. k. a közgyűlés elnöke melléklet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi nemzetközi kapcsolatok terve január december 31. közötti időszakra vonatkozóan kiutazás beutazás feladat tervezett időpont Kassa megye, Szlovákia Kassa megye, Szlovákia 2-oldalú együttműködés, Via negyedévente Carpatia Shandong, Fucsien, gazdasági együttműködés tartományok, Kína Japán szakmai delegáció tiszta-szén technológia Rheingau-Taunus járás, Németország elnöki delegáció kiutazása, külgazdasági együttműködési lehetőségek feltárása részvétel Megyenapon és Nemzetközi Gazdasági Fórumon Vologda régió, Oroszország külgazdasági együttműködési lehetőségek feltárása részvétel Megyenapon és Nemzetközi Gazdasági Fórumon Szilézia Régió és Kárpátalja Vajdaság, Lengyelország külgazdasági együttműködési

43 Párizs-Yerres, Franciaország Hargita megye, Székelyföld, Románia Európai Szén és Lignit Szövetség (EURACOAL), változó helyszínek Európai Bortermelő Régiók Gyűlése, változó helyszínek Európai Unió SK-HU Területi Együttműködési Program, változó helyszínek Európai Unió HU-SK-RO- UA Szomszédsági Program, változó helyszínek Brüsszel, Belgium lehetőségek feltárása részvétel Megyenapon és Nemzetközi Gazdasági Fórumon külgazdasági együttműködési lehetőségek feltárása részvétel Megyenapon és Nemzetközi Gazdasági Fórumon II. Rákóczi Ferenc emlékünnepségen ünnepi beszéd előadása francia nyelven, koszorúzás Közgyűlésen, Végrehajtó Bizottsági ülésen és munkabizottsági üléseken való részvétel Plenáris Ülésen, ill. szőlészetborászat témában szakmai rendezvényeken való részvétel Task Force-ban és Közös Monitoring Bizottságban való részvétel Task Force-ban és Közös Monitoring Bizottságban való részvétel részvétel Régiók és Városok Európai Hete programsorozaton hó és 06. hó hó, hó negyedévente negyedévente hó egyéb előre nem tervezhető Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 63/2015. (XII. 17.) határozata Tárgy: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány támogatása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány támogatására vonatkozó javaslatot és a következő döntést hozza: 1. A Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány (3527 Miskolc, Zsolcai kapu 32.) (a továbbiakban: Alapítvány) részére ,- Ft támogatást biztosít, amelyet az Alapítvány kizárólag a migrációs helyzet kezelésében résztvevő megyei rendőri erők munkájának elismeréséül december 14. napján tartandó rendezvény megvalósítása költségeinek fedezésére fordíthat. A támogatást a Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 1/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelet melléklete Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre sora terhére biztosítja. Felelős: Határidő: Török Dezső, a megyei közgyűlés elnöke értelemszerűen 2. A Közgyűlés felhatalmazza Elnökét az Alapítvánnyal kötendő megállapodás aláírására. Felelős: Határidő: Török Dezső, a megyei közgyűlés elnöke értelemszerűen

44 3. A Közgyűlés felhívja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatalt a támogatás felhasználásának ellenőrzésére. Felelős: Határidő: Dr. Kovács János főjegyző értelemszerűen Dr. Kovács János s. k. főjegyző Török Dezső s. k. a közgyűlés elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 64/2015. (XII. 17.) határozata Tárgy: 68 db támogatási szerződés fenntartási kötelezettség lejártát követő lezárása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) megtárgyalta a támogatási szerződések fenntartási kötelezettség lejártát követő lezárásáról szóló előterjesztést és az alábbi döntést hozza: 1. A Közgyűlés hozzájárul az alábbi 68 db projekt lezárásához, tekintettel arra, hogy a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek maradéktalanul teljesültek. Sorszám Évszám Előirányzat Támogatott megnevezése Támogatási szerződés száma Projekt tárgya LEKI B-A-Z Megyei Önkormányzat L Szikszó II. Rákóczi Ferenc Kórház, kórház és a Vadász patak közötti csapadékcsatorna rekonstrukciója LEKI Bekecs Község Önkormányzata L Bekecs Község kerékpárútjának felújítása LEKI Bodroghalom Község Önkormányzata L Bodroghalom Alapszolgáltatási Központ épület felújítás LEKI Borsodnádasd Város Önkormányzata L A borsodnádasdi Központi Konyha fejlesztése konyhatechnológia, eszközök és ételszállító autó beszerzésével LEKI Borsodnádasd Város Önkormányzata L Közterületek, utak, zöldterületek, parkok karbantartási feltételeinek javítása gépek, eszközök beszerzésével Borsodnádasdon LEKI Debréte Község Önkormányzat L Polgármesteri Hivatal tetőszerkezetének felújítása LEKI Égerszög Községi Önkormányzat L Égerszög község Béke utca járda felújítási munkái LEKI Encsi Többcélú Kistérségi Társulás L Perei mikrotérség eszköz- és anyagbeszerzése LEKI Encsi Többcélú Kistérségi Társulás L Szalaszendi mikrotérség eszköz- és anyagbeszerzése LEKI Encsi Többcélú Kistérségi Társulás L Szászfai mikrotérség eszköz és anyagbeszerzése

45 LEKI LEKI LEKI LEKI Gagyvendégi Községi Önkormányzat Karcsa Község Önkormányzata Mezőcsát Város Önkormányzata Mezőzombor Község Önkormányzata L L L L LEKI Ózd Város Önkormányzata L LEKI LEKI LEKI LEKI TEKI TEKI TEKI TEKI TEKI TEKI TEKI TEKI TEKI TEKI TEKI TEKI TEKI Semjén Község Önkormányzata Szőlősardó Községi Önkormányzat Tállya Község Önkormányzata Vajdácska Községi Önkormányzat Alsószuha Község Önkormányzata Aszaló Község Önkormányzat Cigánd Város Önkormányzata Csobaj Község Önkormányzata Encsi Többcélú Kistérségi Társulás Felsődobsza Község Önkormányzata Felsőnyárád Község Önkormányzata Onga Nagyközség Önkormányzata Rátka Község Önkormányzata Sárospatak Város Önkormányzata Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Szerencs Város Önkormányzata L L L L K K K K K K K K K K K K K Művelődési Ház felújítása Gagyvendégiben II.ütem Polgármesteri Hivatal lakosságbarát felújítása A mezőcsáti többcélú tér továbbfejlesztése A községi Kegyeleti hely felújítása, úrnafal építése. Ózd Városi Stadion külső bekötő út kiépítése Kisgép beszerzése közmunkaprogramok támogatására Szőlősardó község Széchenyi út járda felújítási munkái Ravatalozó épület építése Tállyán Vajdácska Általános Iskola régi épületszárnyának belső felújítása Alsószuha községben belvízelvezetõ árokrendszer felújítása Közbiztonsági rendszer telepítése Városi térfigyelő kamerarendszer kiépítése Csobaj község közbiztonsági fejlesztése Térfigyelő rendszer kialakítása az Encsi kistérség egyes településein Köztéri térfigyelő rendszer kiépítése Járda felújítás Onga Nagyközség közbiztonsági prevencióját segítő térfigyelő rendszer kiépítése A Széchenyi tér és a Fenyves utca külterületi szakaszának felújtása Dobó Ferenc utcai járda burkolatának felújítása. IP alapú térfigyelő rendszer hálózat Közterültek akadálymentesítése Közlekedésbiztonsági fejlesztések: járdaszakaszok felújítása/építése Szerencs városában

46 TEKI Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata K Térfigyelőrendszer kiépítése Taktaharkányban TEKI Tibolddaróc Községi Önkormányzat K Tibolddaróc Községi járdák felújítása TEKI Tiszabábolna Község Önkormányzata K Rossz állapotban lévő járda felújítása 36 TEKI Vadna Községi Önkormányzat K Falurészeket összekötő járdák felújítása TEUT Kurityán Község Önkormányzata U A kurityáni temetőt megközelítő út belterületi szakaszának felújítása TEUT Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata U Görgey utca útburkolat felújítása TEUT Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata U Halom utca útburkolat felújítása TEUT Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata U Hatvanötösök útja útburkolat felújítása TEUT Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata U Irinyi utca útburkolat felújítása TEUT TEUT TEUT Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata U U U Középszer utca útburkolat felújítása Muhi utca - Szervezet utca- Ferenczy Sándor utca útburkolat felújítása Örös utca útburkolat felújítása TEUT Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata U Rácz Ádám utca útburkolat felújítása TEUT TEUT TEUT TEUT Sajóecseg Község Önkormányzata Sajószentpéter Város Önkormányzata Sajószentpéter Város Önkormányzata Sárospatak Város Önkormányzata U U U U Állomás utca felújítása Sajóecsegen Sajószentpéter, Tárna, Bányász, Bükkalja és Péch Antal út felújítása Sajószentpéter, Zrínyi, Somogyi és Semmelweis út felújítása Kolozsvári utca burkolatfelújítása TEUT Tiszaújváros Önkormányzat U Tiszaújváros, Kossuth út- Bocskai út - Rákóczi út burkolatának felújítása CÉDE Farkaslyuk Község Önkormányzata D Anyagbeszerzés közcélú foglalkoztatáshoz Farkaslyukon CÉDE Felsőberecki Községi Önkormányzat D Közfoglalkoztatáshoz anyag és eszközbeszerzés CÉDE Kazincbarcika Város Önkormányzata D Kazincbarcikai Összevont Óvodák Napsugár Tagóvoda konyha és kapcsolódó helységek felújítása CÉDE Kurityán Község Önkormányzata D Óvoda konyhafelújítás, konyhai eszközbeszerzés

47 CÉDE Mád Község Önkormányzata D Buszmegállók építése és járda felújítása CÉDE Mezőzombor Község Önkormányzata D Közmunkaprogramhoz kapcsolódó gépbeszerzés CÉDE CÉDE Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata D D Iskolai védőnőprogram megvalósításához szükséges eszközök, felszerelések beszerzése Miskolc köztéri játszótereinek felújítása; Aulich,- és Bíró utcai utcai játszóeszközök cseréje CÉDE Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata D Miskolc köztéri játszótereinek felújítása; Csóka utcai játszóeszközök cseréje CÉDE Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata D Miskolc köztéri játszótereinek felújítása; Mátyás király,- és Katowice utcai játszóeszközök cseréje CÉDE Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata D Miskolc köztéri játszótereinek felújítása: Szinyei Merse Pál,- és Soltész Nagy Kálmán utcai játszóeszközök cseréje CÉDE Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata D "Miskolc köztéri játszótereinek felújítása;lavotta utcai játszóeszközök cseréje" CÉDE Onga Nagyközség Önkormányzata D Onga Nagyközség és Ócsanálos külterületi lakott hely első köztéri játszóterének létesítése CÉDE Répáshuta Község Önkormányzata D Polgármesteri Hivatal külső felújítása CÉDE CÉDE LEKI Szentistván nagyközségi Önkormányzat Szomolya Község Önkormányzata Monok Községi Önkormányzat D D L Térburkolat létesítéséhez kapcsolódó anyagbeszerzés közcélú foglakoztatáshoz Szentistvánban Szomolya Hunyadi út 45. és 41. sz. ingatlanok mögötti partfalstabilizáció Monok község sporttevékenység gyakorlásának infrastrukturális fejlesztése CÉDE Trizs Községi Önkormányzat D Játszótér felújítása és bővítése Trizs községben Felelős: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Határidő: azonnal, illetve értelem szerint 2. A Közgyűlés felkéri a NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft-t és a Magyar Államkincstár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóságát, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.

48 Felelős: NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője Határidő: azonnal, illetve értelem szerint Dr. Kovács János s. k. főjegyző Török Dezső s. k. a közgyűlés elnöke

49 2015. december 21-ei közgyűlésen hozott határozatok: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 65/2015. (XII. 21.) határozata Tárgy: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése napirendjének megállapítása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése december 21-ei ülésének napirendjét az alábbiak szerint állapítja meg: 1. Javaslat A megyei fejlesztési dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában, valamint A as időszakra vonatkozó Borsod-Abaúj- Zemplén megyei területfejlesztési dokumentumok kiegészítése, Humán fejlesztési stratégia című dokumentumok elfogadására Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke 2. Egyebek Dr. Kovács János s. k. főjegyző Török Dezső s. k. a közgyűlés elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 66/2015. (XII. 21.) határozata Tárgy: A megyei fejlesztési dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában, valamint A as időszakra vonatkozó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területfejlesztési dokumentumok kiegészítése, Humán fejlesztési stratégia című dokumentumok elfogadása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a A megyei fejlesztési dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában, valamint A as időszakra vonatkozó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területfejlesztési dokumentumok kiegészítése, Humán fejlesztési stratégia című dokumentumok elfogadására vonatkozó javaslatot és a következő határozatot hozta: 1. A Közgyűlés a javaslatot az előterjesztésben és annak mellékletében foglaltak szerint elfogadja. Felelős: Határidő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke azonnal 2. A Közgyűlés felkéri Főjegyzőjét, hogy gondoskodjon a dokumentumoknak a megyei önkormányzat honlapján való közzétételéről és a Közreműködő Szervezetnek történő benyújtásáról. Felelős: Határidő: Dr. Kovács János, a közgyűlés főjegyzője azonnal Dr. Kovács János s. k. főjegyző Török Dezső s. k. a közgyűlés elnöke

50 A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában

51 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló Megyei fejlesztési dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása Módszertan a humán erőforrás fejlesztéshez kapcsolódó területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerére A területfejlesztés jogszabályi környezete és annak kapcsolódódása a megyei önkormányzati rendszerhez A közszolgáltatásokhoz köthető kapacitáshiányok felmérése Javaslattétel a hiányzó kapacitások (státuszok) betöltéséhez szükséges motivációs eszközrendszerre A létrejött fejlesztési dokumentumok, az ágazati OP-k és a korábbi fejlesztések alapján a megyei fejlesztési hiányosságok feltérképezése, és a feltárt hiányosságok kezelésére vonatkozó javaslattétel A releváns fejlesztési dokumentumok bemutatása Elemzési szempontrendszer kidolgozása, különös tekintettel az operatív programok célrendszerére és az azokban megnevezett támogatható tevékenységekre (humán fejlesztések) Javaslatcsomag a megye kiemelten támogatandó fejlesztési területeire A megye sajátosságainak figyelembevétele mellett a fejlesztendő területek beazonosítása, azon belüli feladatok és témák lehatárolása A leginkább szükséges ágazati fejlesztések meghatározása A megyén belüli területi különbségek bemutatása A megyében leginkább szükséges fejlesztések meghatározása A demográfiai és társadalmi helyzet elemzésén alapuló keresleti elemzés Beavatkozási lista az ágazati és területi szintű megyei fejlesztésekről Fejlesztési szempontrendszer Módszertan a fejlesztési elképzelések objektív szempontok szerinti értékelésére Értékelő rendszer A területi különbségeket, az ágazati fejlesztési szükségleteket és a lakosságszámot figyelembevevő értékelő rendszer bemutatása A megyében megvalósuló fejlesztések összehangolásához szükséges tevékenységek meghatározása A megyei fejlesztéssel foglalkozó intézmények, irodák számbavétele, feladatkörük elemzése, kapacitásvizsgálat A as programozási időszak megyei fejlesztési forrásainak menedzselésére alkalmas szervezet (projektmenedzsment) kialakításának bemutatása

52 2.7 Módszertan a megyei szereplők projektjeinek és fejlesztési elképzeléseinek összehangolására Az uniós forrásokból finanszírozott fejlesztésekben érintett megyei szereplők azonosítása A megyei fejlesztésekben érintett szereplők közötti kommunikációs és döntéshozatali csatornák feltárása A sikeres projektvégrehajtás kereteinek meghatározása, javaslatcsomag Módszertan és javaslattétel a humán fejlesztési igények meghatározására az infrastrukturális projektek esetében A közszolgáltatások elérhetőségének és az infrastruktúra-problémák feltérképezése Problémalista (infrastruktúra, közszolgáltatások) Humán fejlesztések Módszertan és javaslattétel a helyzetfeltárás eredményeképp megismert humán fejlesztésekhez szükséges képzési problémák orvoslására Módszertani útmutató a szakember-kapacitás felméréséhez és képzési tervek összeállításához

53 1. Vezetői összefoglaló A as programozási időszakban az előző ciklushoz hasonlóan ismét lesz területi logikájú operatív program Magyarországon. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében lesz lehetőség a területileg decentralizált fejlesztések megvalósítására megyei- és megyei jogú városi szinteken. A kormány indikatív forrásokat társított minden megyéhez és minden megyei jogú városhoz, abban bízva, hogy a helyi gazdasági-társadalmi adottságokban vannak olyan sajátosságok, erőforrások és potenciálok, amelyek kibontakoztatása területileg integrált stratégiák alapján jelentősen képes hozzájárulni a hazai gazdaság fejlődéséhez, megerősödéséhez. Az operatív program egy másik, kiemelt feladata, hogy hozzájáruljon a területi különbségek csökkentéséhez. Ahogy az Európai Bizottság által elfogadott operatív programban ez megfogalmazásra kerül: ( ) az országon belül jelentős területi eltérések figyelhetők meg a társadalmi, gazdasági és környezeti adottságok terén, valamint a társadalom és a gazdaság fejlettségében. Ezért az egyes térségekben eltérő, a sajátos térségi adottságokra szabott beavatkozásokra van szükség, amelyek a térségi gazdaságfejlesztés révén hozzájárulnak e különbségek csökkentéséhez is. Különösen nagyok a különbségek az alacsonyabb (megyei és járási) területi szinteken. Mivel jelen dokumentum Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési elképzeléseit kívánja támogatni, olyan kiegészítéseket tettünk a fejlesztési dokumentumokhoz és olyan módszertanokat dolgoztunk ki, amelyek a TOP által rögzített alapelvek érvényesülését szolgálhatják. A tanulmányban bemutatásra kerül a területfejlesztés jogszabályi környezete és annak kapcsolódása a megyei önkormányzati rendszerhez. Megvizsgáltuk a közszolgáltatásokhoz köthető kapacitáshiányokat és megállapítottuk, hogy járásonként eltérő mértékben, de alapvetően az egész megyére jellemzőek. A as európai uniós programozási időszakban elsősorban intézményfejlesztések és bővítések, illetve energetikai korszerűsítések valósultak meg a térségben, ennek eredményeképpen némileg csökkentek az ellátórendszerre jellemző kapacitásproblémák, de a helyzet további javítására erőfeszítéseket szükséges tenni. A Kormány 1709/2015. (X. 5.) Korm. határozata a humán közszolgáltatások differenciált szervezésének bevezetéséről felismerte, hogy Magyarország több területén is komoly nehézségeket okoz a közszolgáltatások elérhetőségének biztosítása, illetve azok minősége, főként kapacitáshiány (szakemberhiány) és közszolgáltatás-szervezési problémák miatt. Felismerve, hogy megye komoly problémáin segíthetnek a kormányrendelet tervezett intézkedései, javaslatokat tettünk ehhez kapcsolódóan a hiányzó kapacitások (státuszok) betöltéséhez szükséges motivációs eszközrendszer megyei kidolgozására. A releváns megyei fejlesztési dokumentumok bemutatását követően egy rövid elemzési szempontrendszert dolgoztunk ki az operatív programok célrendszerére és az azokban megnevezett támogatható tevékenységekre vonatkozóan, a lehetséges humán fejlesztésekre fókuszálva. A rendelkezésünkre álló információk alapján igyekeztünk meghatározni a leginkább szükséges ágazati fejlesztéseket, bemutatva települési önkormányzatok feladat- és hatáskörei a humán szolgáltatások területén. Az elemzés elkészítésére rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem volt lehetőség Borsod-Abaúj-Zemplén megye mind a 358 településének közszolgáltatási potenciálját felmérni és elemezni. Ennek hiányában a központok, azaz a járásszékhelyek humán közszolgáltatásainak állapotát elemeztük röviden az Integrált Településfejlesztési Stratégiájukban foglaltak alapján. 4

54 Ezt követően a megyén belüli területi különbségeket elemeztük (2.3.2-es fejezet). A szükséges fejlesztendő területek meghatározására a megyében található járások és települések helyzetének, a területek közötti egyenlőtlenségek bemutatása alapján kerítettünk sort. Ez azért rendkívül fontos talán az egyik legfontosabb feladat, mivel a TOP hangsúlyozott célja a területi különbségek mérséklése a saját fejlesztési eszközeivel. Ezt az elvet a kormány első körben azzal érvényesítette, hogy az egyes megyéknek szánt indikatív forráskeretek meghatározásánál nem hagyatkozott kizárólag e közigazgatási területi egységek lakosságszámára, hanem figyelembe vette gazdasági és társadalmi helyzetüket is. A területi különbségek meghatározásánál figyelembe vettük azokat a kormányrendeleteket, amelyek az egyes járások, települések gazdasági és társadalmi helyzetét vizsgálták, illetve a járások településeinek szegénységi kockázati mutatóit is elemeztük. A megye járásait ezt követően a lakosságszámot is figyelembe véve sorba rendeztük fejlettségük szerint. A tanulmány egy másik fejezetében (2.5.1) a TOP előírásaihoz igazodva ismételten megvizsgáltuk a járások közötti különbségeket, ezúttal azonban a Miskolci járás mutatóit Miskolc Megyei Jogú Város adatai nélkül számoltuk ki. Ezt az indokolta, hogy a 1702/2014. (XII. 3.) kormányhatározat szerint a megyei önkormányzatnak a megye közigazgatási területének a megyei jogú város közigazgatási területén kívüli részére vonatkozóan kell a TOP keretei között tervezési feladatát ellátnia (megyei területi szint), és a Miskolci járás székhelye egyúttal a megye központja, és Megyei Jogú Város is. A megyében leginkább szükséges fejlesztések meghatározása mellett Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai és társadalmi helyzetének elemzésén alapuló keresleti elemzést is készítettünk. Megvizsgáltuk az ágazati és területi szintű megyei fejlesztésekről szóló járási elképzeléseket, a tervezett beavatkozási listákat. Kidolgoztunk egy fejlesztési szempontrendszert és bemutatunk egy, a területi különbségeket, az ágazati fejlesztési szükségleteket és a lakosságszámot figyelembevevő értékelő rendszert is. Ezt követően a megyében megvalósuló fejlesztések összehangolásához szükséges tevékenységeket igyekeztünk meghatározni. Elsőként a fejlesztéssel foglalkozó intézményeket, irodákat vettük számba, elemeztük feladatkörüket. Javaslatot tettünk a as programozási időszak megyei fejlesztési forrásainak hatékony felhasználásának irányítására alkalmas projektmenedzsment kialakítására, megyei és járási szinten is. A megyei fejlesztésekben érintett szereplők közötti kommunikációs és döntéshozatali csatornák kialakítására is javaslatot tettünk, támogatva egy internetes platformon megvalósított testreszabott vállalatirányítási rendszer bevezetését. Meghatároztuk továbbá a sikeres projektvégrehajtás kereteit, ezzel kapcsolatban javaslatcsomagot állítottunk össze. Végül a humán fejlesztésekhez kapcsolódó képzéseket érintő kérdésköröket jártuk végig. 5

55 2. Megyei fejlesztési dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása 2.1 Módszertan a humán erőforrás fejlesztéshez kapcsolódó területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerére A területfejlesztés jogszabályi környezete és annak kapcsolódódása a megyei önkormányzati rendszerhez A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvényt (Tftv.) a évi CXCVIII. törvény több ponton is módosította, a változások január 1. napjától léptek életbe. 1 Eddig az időpontig a területfejlesztési és területrendezési feladatokat területi szinten a területfejlesztési önkormányzati társulás, a kistérségi fejlesztési tanács, a megyei önkormányzat, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács látta el január 1. napjától ezeket a feladatokat területi szinten a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei önkormányzat, a regionális területfejlesztési konzultációs fórum, a megyei területfejlesztési konzultációs fórum, a térségi fejlesztési tanács és a regionális fejlesztési ügynökség valósítja meg. A továbbiakban a területfejlesztés megyei szervezeti hatás és illetékességi körére, feladataira fókuszálunk. A területfejlesztés Tftv. által rögzíti definíciója: Az országos, valamint a térségi szintű társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok feltérképezése és a beavatkozási irányok meghatározása, továbbá a rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési célok, koncepciók meghatározása és fejlesztési programok keretében történő megvalósítása. A törvénymódosításnak köszönhetően a megszűnő szervezetek a következők: kistérségi fejlesztési tanács, megyei területfejlesztési tanács, regionális fejlesztési tanács. Az újonnan létrejövő szervezetek: a regionális területfejlesztési konzultációs fórum, a megyei területfejlesztési konzultációs fórum és a regionális fejlesztési ügynökség. A megyei területfejlesztési tanács megszűntetésével a jogalkotó a megyei önkormányzathoz telepítette a megyei területfejlesztési tanácsnak a települési önkormányzatok, a területi államigazgatási szervek, valamint a civil és szakmai szervezetek irányában fennálló együttműködési kötelezettségét. Szintén a megyei önkormányzat vette át a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek megye területén belüli összehangolásával járó feladatait. 1 A törvényi változtatások bemutatásakor a Kormányhivatal összefoglalóját is felhasználtuk. Forrás: s%20ter%c3%bcletrendez%c3%a9s.pdf 6

56 2012. január 1. napjától a megyei területfejlesztési tanács feladatait jogutódként átvette a megyei önkormányzat. Az újonnan létrehozott megyei területfejlesztési konzultációs fórumot a megyei közgyűlés és a megyében működő megyei jogú városok közgyűlései kötelesek létrehozni. A tagság fele-fele arányban a megyei közgyűlési és a megyei jogú városi küldöttekből áll össze. A fórum előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztési ügyeiben; külön munkaszervezete nincs. A törvénymódosításnak köszönhetően a jogi személyiségű térségi fejlesztési tanács létrehozásának joga is a megyei közgyűlésre szállt át. Az új szabályozás megállapítja a térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges források körét (költségvetési hozzájárulás, pályázatokon elnyert források, a szavazat jogú tagok befizetései), azzal, hogy költségvetési hozzájárulás csak kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanácsnak nyújtható. A térségi fejlesztési tanácsok felett gyakorolt törvényességi felügyelet szabályai szerint a tanács székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal a térségi fejlesztési tanács szabályzatai, működése, szervezete, döntéshozatali eljárása jogszabályszerűségét vizsgálja. A regionális fejlesztési tanács jogutódja szintén a területileg érintett megyei önkormányzat lett. A jogutódlással kapcsolatos átadás-átvétel során a hazai decentralizált források terhére megkötött támogatási szerződésállomány azonban nem került átadásra, azt a regionális fejlesztési ügynökség (RFÜ) kezeli a továbbiakban, melyet az illetékes miniszter működtet nonprofit gazdasági társasági formában egyebek mellett a megyei fejlesztési programok megvalósításához kapcsolódó előkészítési és végrehajtási feladatok ellátása érdekében. Az egyes RFÜ-k feladata a kapcsolattartás, a területfejlesztési programok megvalósításának szervezése, és a lebonyolításukban való észvétel. A regionális fejlesztési ügynökség térítésmentesen került január 1. napjától a magyar állam tulajdonába. A évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Az önkormányzati törvény 27. (1) bekezdése megerősíti a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvényben foglaltakat: A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A megyei önkormányzat képviselőtestülete a közgyűlés. A törvény alapján a területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) alapfeladatává vált. A megyék lettek felelősek a hosszú- és középtávú fejlesztéseket megalapozó és meghatározó dokumentumok kidolgozásáért. A Kormány 1702/2014. (XII. 3.) Korm. határozata a közötti programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról A fejezetben meg kell továbbá említeni a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyei önkormányzatokra szignált feladatait szabályozó joganyagot is. A kormányhatározat rögzíti, hogy a TOP keretein belül meghatározott források tervezése integrált területi programok kialakításával két területi szinten, megyei szinten és megyei jogú város (MJV) szinten fog 7

57 megvalósulni. A kormány egyetért azzal, hogy a megyei szintű integrált területi program tervezési feladatát a megyei önkormányzat lássa el a kormányhatározat két pontjának keret- és szempontrendszerének figyelembevételével. Ezek a következők: A Kormány 1. egyetért azzal, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: TOP) területi szempontú operatív programként előre meghatározott forráskeret alapján elsődlegesen gazdaságfejlesztési céllal, gazdaság- és településfejlesztési beavatkozásokat tartalmazzon, ( ) 3. egyetért azzal, hogy a TOP és az integrált területi programok keretében folyó tervezés során figyelembe kell venni: a) a kohéziós politikai kereteket, b) a Partnerségi Megállapodást, c) a megye területfejlesztési koncepciójának és programjának fejlesztési irányait, d) a megyei jogú város integrált településfejlesztési stratégiájának fejlesztési irányait ( ) A megyei önkormányzatnak a megye közigazgatási területének a megyei jogú város közigazgatási területén kívüli részére vonatkozóan kell a tervezési feladatát ellátnia (megyei területi szint), továbbá az ezen a területen lévő érintett települési önkormányzatokat is be kell vonnia a tervezési folyamatba. A kormányhatározat a megyék számára indikatív forrást határozott meg, Borsod-Abaúj-Zemplén megye számára 128,31 milliárd forintot. 2 A határozat a TOP keretében folyó tervezési munka összehangolását a megyei önkormányzatok feladatául jelöli ki. Az egyes megyékre jutó indikatív források a megyei és a megyei jogú város(ok) programjainak megvalósítására együttesen vonatkozik. Az indikatív forráskeret felhasználásnak tervezésekor a megyei önkormányzat annak legfeljebb 67,23%-át, míg a megyei jogú város legfeljebb 32,77%-át veheti igénybe. Így Borsod-Abaúj-Zemplén megye 93,05, míg Miskolc 35,26 milliárd forintra tervezhet A közszolgáltatásokhoz köthető kapacitáshiányok felmérése A közszolgáltatásokhoz köthető kapacitáshiányok járásonként eltérő mértékben, de alapvetően az egész megyére jellemzőek. A as európai uniós programozási időszakban elsősorban intézményfejlesztések és bővítések, illetve energetikai korszerűsítések valósultak meg a térségben, amelynek eredményeképpen némileg csökkentek az ellátórendszerre jellemző kapacitásproblémák. Ugyanakkor az is kirajzolódott, hogy az egyes területek ellátottságának fenntartható javításához hosszú távon nem elegendőek csupán az infrastrukturális jellegű beavatkozások, hanem ezzel párhuzamosan szükség van mind a humán kapacitás bővítésére, mind a soft jellegű intézkedésekre, különösen az oktatás és szociális ellátás területén. 2 Európai Uniós támogatás hazai társfinanszírozással együtt, 310,1 Ft/Euro árfolyamon számolva. 8

58 A kapacitáshiányok elsősorban a periférián elhelyezkedő falvakra jellemzőek. Ezeken a területeken nem ritka a teljes ellátórendszer hiánya egy-egy szakterület vonatkozásában (pl. a bodrogközi települések jelentős részén előreláthatólag megszűnik az általános iskolai oktatás), amely nem csupán azért probléma, mert a hátrányos helyzetű térségekben csökkenti a társadalmi kohéziót, hanem a járásközpont ellátórendszerére is plusz feladatokat hárít. Az óvodák esetében részben a kötelező óvodáztatás bevezetése miatt az elmúlt években jelentősen megemelkedett a gyermeklétszám, így több helyen további csoportszobákat szükséges kialakítani, valamint a dolgozói létszámot is ennek megfelelően bővíteni kell. A humánerőforrás tekintetében lényeges olyan szakképzett óvónők alkalmazása, akik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásában, integrálásában gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Az általános iskolai oktatás tekintetében egyrészről a hozzáférhetőséget kell biztosítani, de a tornaszobák, közösségi terek kialakítása is lényeges. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, gyakran mélyszegénységben élő gyermekek számára mindenképpen biztosítani kell az egész napos iskola tartalommal való megtöltését (a tanulószobai foglalkozásokon túl készségfejlesztő foglalkozásokat, szakköröket, sportolási lehetőséget, egyéni fejlesztéseket szükséges szervezni), valamint a napi rendszeres étkezést is. Külön figyelmet kell fordítani az iskolaelhagyások arányának csökkentésére, valamint a felnőttképzésre, amelyhez a szakképzett pedagógusi háttér és egyedi oktatási módszerek kidolgozása elengedhetetlen. Egyes járásokban kapacitáshiány miatt további bővítésre van szükség. A megyében sok iskolában nem biztosítottak a mindennapi testnevelés feltételei, elsősorban a tornaterem hiánya miatt. A középiskolai képzés során fontos, hogy a térségben mind a szakképzés, mind a gimnáziumi képzés általánosan elérhető legyen. A szakképzés esetében valós munkaerő-piaci igények mentén kell kialakítani a képzési struktúrát, együttműködve a helyi vállalkozókkal, kamarákkal, oktatási intézményekkel. Fontos cél továbbá, hogy minél több hátrányos helyzetű gyermek kerüljön érettségit adó középiskolába és épüljön ki az a támogató rendszer például tanodák támogatásával amely megakadályozhatja a lemorzsolódásukat. Bölcsődei ellátás leginkább a járásközpontokban biztosított, amelyek több esetben közel 100%-os kihasználtsággal működnek. A kapacitásokat mindenképpen bővíteni szükséges, mert ez elősegítheti a nők munkaerőpiacra történő visszatérését. Azokon a településeken, ahol bölcsődei ellátási formára nincs lehetőség, ott a családi napköziket kell preferálni. A közösségi terek száma az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek kialakításával jelentősen nőtt, azonban tartalommal a legtöbb helyen nem sikerült megtölteni ezeket az intézményeket, a gyermekek számára biztosított rendszeres programok is fájóan hiányoznak. A kisebb falvak nagy részében nincs közösségi térnek alkalmas épület, esetleg romos, kevésbé alkalmas akad, azonban forráshiány miatt felújításukra nem kerülhet sor. A megye több járásában az elmúlt hónapokban zárultak le a Kistérségi Gyerekesély Program, ezek egyik igen fontos tapasztalata az volt, hogy a közösségi házaknak, tereknek nagyon pozitív hatása van a gyermekekre, akik az utcai csavargás helyett szervezett keretek között tölthették el szabadidejüket. A közösségi élet kereteinek biztosítása népességmegtartó erővel is bír. 9

59 A szociális és gyermekjóléti szolgálat humán kapacitását és szolgáltatási körét különösen a hátrányos helyzetű, periférikus területeken kell bővíteni. Ezek a szolgáltatások a törvényi előírások miatt ugyan mindenhol elérhetőek, de sok helyen csak heti 2-3 óra áll rendelkezésre ügyfélfogadásra, családlátogatásra, sok esetben éppen azokon a településeken ahol a gyereklétszám, a családok nehéz helyzete indokolttá tenné a szociális intézményrendszer intenzívebb jelenlétét. A tevékenységbe mind az egyházak, mind a civil szervezetek és a kisebbségi önkormányzat bevonása szükséges lehet. Az időskorúak ellátásának javításához a nappali intézmények kapacitásait kell bővíteni Javaslattétel a hiányzó kapacitások (státuszok) betöltéséhez szükséges motivációs eszközrendszerre A Kormány 1709/2015. (X. 5.) Korm. határozata a humán közszolgáltatások differenciált szervezésének bevezetéséről felismerte, hogy Magyarország több területén is komoly nehézségeket okoz a közszolgáltatások elérhetősége, főként kapacitáshiány (szakemberhiány) és közszolgáltatásszervezési problémák miatt. E problémák leginkább az ország nehezebb helyzetű megyéinek országhatár melletti (külső perifériák), illetve a megyehatárok közelébe eső (belső perifériák) területeket érintik. A helyzet javítása érdekében összehangolt intézkedéscsomagra van szükség, ahogy a kormányhatározat fogalmaz: A Kormány 1. a területi különbségek csökkentése és a társadalmi felzárkózás elősegítése érdekében elfogadja a részére bemutatott, a humán közszolgáltatások területi differenciálásáról szóló koncepciót (a továbbiakban: Koncepció), melynek célja a helyi társadalmi szükségletekhez rugalmasan igazodni képes, célzott, az ágazatközi, komplex eszközrendszert biztosító új szolgáltatások bevezetése, a mennyiségi és minőségi kapacitások koncentrált biztosítása és a szolgáltatáshiányos térségek számának csökkentése; 2. a Koncepcióban foglalt célokat az alábbi alapelvek szerint kívánja elérni: a) a differenciálásnak illeszkednie kell az adott közszolgáltatás rendszerszintű átalakításához, illetve az átalakítás nem zárhatja ki a differenciálás lehetőségét; b) kerülendő új intézmények létrehozása, vagyis meglévő szervezetek feladatainak átalakításával kell a felmerülő térségi szintű szolgáltatásszervezési feladatokat ellátni; c) a területileg kiegyensúlyozottabb hozzáférhetőséget, az egyenlő lehetőségek biztosítását fokozatosan kell elérni úgy, hogy a javulás már 2018-tól érzékelhető legyen; d) a differenciálást az adott közszolgáltatáson belüli összes intézményfenntartó bevonásával és együttműködésével kell megvalósítani. 10

60 A kormányhatározat az egészségügyi, köznevelési, felsőoktatási, szociális, gyermekvédelmi, és társadalmi felzárkózási, ifjúság- és családügyi, gyermekek napközbeni ellátását célzó, továbbá kulturális szolgáltatásoknál várja el az emberi erőforrás minisztertől, hogy a differenciálást szolgáló intézkedési tervet dolgozzon ki, bemutatva a tervezett intézkedések uniós fejlesztési és költségvetési forrásait és hatásait, és a várható eredményeket. A humán közszolgáltatások elérhetőségével, azok szolgáltatásának minőségével az aprófalvas szerkezetű és rendkívül elszegényedett térségekkel rendelkező Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is sok probléma van, ezek közül néhány: a betöltetlen háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisok magas száma, betöltetlen védőnői státuszok, szegregálódó települések egyre romló színvonalú iskolái, a közösségi terek működtetéséhez szükséges források hiánya. A Megyei Önkormányzatnak felismerve a kormányhatározatban és a Koncepcióban foglalt kormányzati szándék fontosságát, proaktív tevékenységgel szükséges előkészíteni a 2018-ig bevezetni kívánt, a humán közszolgáltatások differenciált szervezésének bevezetését szolgáló intézkedéseket. Az előkészítő szakaszban egyrészt opcionális közszolgáltatás-szervezési modellek kidolgozására, illetve problématérkép összeállítására és egy saját erőforrásból megvalósítható támogatási kataszter, azaz egy helyi motivációs eszközrendszer felállítására lenne szükség. E fő tevékenységtípus végrehajtásához az alábbiakban kívánunk ötleteket adni. A) Megyei közszolgáltatás-szervezési opcionális modellek és problématérkép összeállítása A közelmúltban elkészült fejlesztési dokumentumok, stratégiák alapján opcionális közszolgáltatás-szervezési modellek felállítására van szükség. Ezen modellek alapelvei közé kell, hogy tartozzon: a lakosság által elérhető szolgáltatások színvonalának jelentős mértékű javítása, a közszolgáltatásokkal minél teljesebben lefedett területek elérése. Ezen modellek elkészítéséhez a területfejlesztési, közszolgáltatás-szervezési és a helyi (települési) vezetés és közszolgáltatásban dolgozók összehangolt munkája elengedhetetlen. Az opcionális közszolgáltatás-szervezési modellek kialakításához nagyon alapos helyzetfeltárásra van szükség. Fontos lenne az elmúlt években elkészült stratégiai dokumentumok helyzetfeltáró részének alapos felülvizsgálata a közszolgáltatás-szervezés szempontjából. Helyszíni bejárásokkal és a közszolgáltatások munkatársaival való folyamatos konzultációval és a visszacsatolás biztosításával kell helyettesíteni a jórészt kiürült tartalmú partnerségi egyeztetéseket. A közszolgáltatások minőségi biztosítása érdekében meg kell vizsgálni a területen jelenlévő egyházak, civilek, kisebbségi önkormányzatok lehetséges szerepét. A modellek kialakításába, működésük megtervezésébe be kell vonni a szomszédos járások képviselőit is, egy racionális közszolgáltatás-szervezési modellnek a járáshatár nem állhatja útját. Ezt azért is érdemes megfontolni, mivel a hatályos 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról 6/A. -a is támogatja az ilyen irányú fejlesztési elképzeléseket: A nem kedvezményezett járás területén megvalósuló, közszolgáltatás ellátására irányuló fejlesztés tekintetében a komplex programmal fejlesztendő járással egy tekintet alá esik a vele határos, nem kedvezményezett járás, ha a fejlesztendő közszolgáltatást nyújtó intézmény ellátási területe a komplex programmal fejlesztendő járás területére kiterjed, vagy a fejlesztés eredményeként a közszolgáltatás a komplex programmal fejlesztendő járás területére vagy annak nagy részére kiterjeszthető. 11

61 A modellek felvázolása előtt közszolgáltatási problématérkép összeállítására van szükség, amelyet az opcionális modellek részletesen kidolgozásáig vélhetően folyamatosan tovább lehet fejleszteni. Ez annak lesz köszönhető, hogy a tervezési folyamat a megszokottól eltérő lesz: a tervezők nem csak a statisztikai adatokból és mutatókból, a helyi szereplőktől esetlegesen beérkező inputokból tudnak dolgozni, hanem a helyszíni bejárásokon szerzett információkkal, a közszolgáltatások lokális munkatársaival folytatott konzultációk tapasztalatait is felhasználhatják, ezáltal árnyaltabb képet lesznek képesek festeni a megyei közszolgáltatások problémáiról. B) Motivációs eszközrendszer: saját erőforrásból megvalósítható támogatási kataszter Annak érdekében, hogy a humán közszolgáltatások differenciált szervezésének bevezetését szolgáló intézkedések minél felkészültebben érjék a megyét, meg kell kezdeniük saját erőforrásaik felmérést abból a szempontból, hogy saját szellemi és materiális forrásaikból hogyan lehet segíteni a humán szolgáltatások helyiség- és eszközigényeit, milyen helyi erőforrásból megteremtett feltételek biztosításával lehetséges motiválni a jelenleg hiányzó szakembereknek a megyébe települését. Ennek érdekében egy humán szolgáltatásokat helyi erőforrásból támogató egyfajta motivációs katasztert szükséges kidolgozni. Minderre azért van szükség, mert vannak állami kezdeményezések arra, hogy az ellátás-hiányos területeken dolgozó szakembereket anyagilag is motiválják. Az ilyen típusú állami kezdeményezéseket nagyon jól kiegészíthetik a helyben nyújtott térítésmentes vagy nagyon kedvezményesen nyújtott szolgáltatások. A saját erőforrások részét képezi a helyi szakember állomány, azok, akik helyben élnek és azok is, akik máshol telepedtek le. Nekik megvan a helyi tudásuk, ismerik a lokális viszonyrendszereket és adottságokat, a helyi embereket. Fontos kidolgozni azt a motivációs erővel bíró eszközrendszert, amely segíthet helyben tartani a területen élő szakembereket, illetve az elszármazottakat a visszatérésre bírhatja. A motivációs eszközrendszer alapja a szakképzett munkaerő összekapcsolása a végzettségének megfelelő munkahellyel. A szakemberek helyben maradását segítő programok kidolgozását nem kell a nulláról indítani, hiszen a megyében az LHH Program 3 keretében már lezajlott egy kísérlet. A Zemplén Régióért Egyesület Vissza a szülőföldre, Zemplénbe kétéves kistérségi TÁMOP programja példaértékű. A program abból az alapvetésből indult ki, hogy a régió humán erőforrás potenciálja észrevehetően meggyengült, kevés a fejlesztésekhez, vállalkozáshoz kezdeni és érteni tudó fiatal, s romlanak a demográfiai viszonyok, a szülők öregségükre magukra maradnak. 4 A munka 2010-ben a vállalati és intézményi felsőfokú humánerőforrás igények feltérképezésével, a hallgatói gyakorlati-gyakornoki fogadókészség fejlesztésével indult. Ennek eredményeként sikerült egy, a szakképesítési igényekre vonatkozó adatbázist kialakítani, mely alapján az egyesület képet alkothatott a felsőfokú végzettségűekre vonatkozó potenciális és konkrét kistérségi munkaerő-piaci igényekről. Az így megszerzett ismereteket a felvételi jelentkezéseket megelőző középiskolai pályaválasztási tanácsadások és a hallgatói mentorálások során hasznosította az egyesület. A programhoz csatlakozott foglalkoztatók közül a kétéves projektidőszak alatt 43 a gyakorlatra fogadásra vállalkozott, 25 3 A Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségek Fejlesztési Programja, A program ismertetését a Sárospataki kistérség honlapján lévő projektzáró beszámoló alapján ismertetjük. Forrás: 12

62 esetben a közcélú foglalkoztatás lehetőségét is felajánlották és 10 esetben konkrét állásajánlatokig is eljutottak. A Zemplén Régióért Egyesület a munkaerő-piaci felkészítés, mentorálás mellett személyes kistérségi elhelyezkedési tanácsadást és katalizálást is végzett. A projektmegvalósítás időszakában a résztvevő 101 fő felsőfokú tanulmányait folytató, vagy már befejezett fiatal közül 46 esetben sikerült kézzelfogható eredményt elérni: 18 fő gyakorlati helyhez, 18 fő támogatott közcélú foglalkoztatási lehetőséghez jutott és 10 fő elsősorban a gyakorlati teljesítménye alapján - állásajánlatot is kapott. A helyi szakemberek helyben maradását a szakképzettségnek megfelelő munkahely biztosítása mellett egyéb motivációs eszközökkel is lehet segíteni: o Meg kell vizsgálni a közszolgáltatás-hiányos területeken (járásokban) az önkormányzati vagy állami tulajdonú ingatlanok körét abból a szempontból, hogy vannak-e szolgálati lakásnak alkalmas lakóházak, lakások. Ezek adatait kataszterbe kell rendezni. Egy pályakezdő fiatal szakembernek, de az idősebbek számára is a lakhatási feltételek biztosítása komoly súllyal esik latba egy állás elfogadásának mérlegelésekor. Amennyiben ez biztosított, komoly motivációs erőt jelenthet. o Fel kell mérni, hogy milyen helyben termelt alapanyagokkal, termékekkel vagy akár szolgáltatásokkal lehetséges a letelepedni kívánó szakembert támogatni. o A tervezett járási-, megyei fejlesztési programok projektjeiben is érdemes a projektmegvalósítás időszaka alatt, a projekt forrásaiból kiegészítő tevékenységet biztosítani azoknak a szakembereknek, akik az infrastrukturálisan rossz helyzetű, elszegényedett térségekben vállalnak munkát. o A leginkább periférián lévő járásokba Önkéntes Program indítása javasolt. A program során konkrét feladatokat szükséges meghirdetni és ezek elvégzéséhez biztosítani a feltételeket. Fontos, hogy a megyén belül legyen a programnak gazdája, aki az erre a célra létrehozott internetes felületet kezeli, az igények begyűjti, az önkéntesekkel a kapcsolatot tartja és az egyes járásokba való kiközvetítésük után nyomon követi őket, a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosításában szervezési feladatokat lát el. 2.2 A létrejött fejlesztési dokumentumok, az ágazati OP-k és a korábbi fejlesztések alapján a megyei fejlesztési hiányosságok feltérképezése, és a feltárt hiányosságok kezelésére vonatkozó javaslattétel A releváns fejlesztési dokumentumok bemutatása Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója A koncepcióban a megye kitűzött átfogó célja, hogy ipari hagyományaira, potenciális munkaerőkínálatára, kiváló természeti adottságaira és erőforrásaira fenntartható módon építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hogy a megye versenyképessége 2020-ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön. Ennek érdekében átfogó célokat határozott meg, melyek közül a humán területtel foglalkozik részben a Foglalkoztatás bővítése átfogó cél, a megye külső és belső perifériáin élő hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok munka világába való bevonásával. A Társadalom alkalmazkodóképességének javítása átfogó cél pedig főleg a humán területekre fókuszál. Ennek keretében cél, hogy a perifériákon élő, halmozottan hátrányos helyzetű csoportok képessége és kompetenciaszintje (képzettsége, tudása, egészségügyi és mentális állapota, 13

63 motivációja) jelentősen javuljon. Fontos a szegénység és a szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása, illetve a területi, környezeti hátrányok és a szegregációs jelenségek mérséklése. Cél: az ezer foglalkoztatottra vetített szociális segélyezettek számának megfelezése az országos átlaghoz viszonyítva, valamint, hogy csökkenjen a szegénységben és társadalmi kirekesztődésben élők aránya, különös tekintettel a roma népességre. A Természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása átfogó cél is részben érinti a humán területeket azzal, hogy a kulturális örökség elemeinek és gyűjteményeinek fenntartható és integrált módon történő megőrzését és hasznosítását irányozza elő. A megyei fejlesztésének stratégiai céljait az átfogó célokhoz illeszkedve határozták meg. Az egyes stratégiai célok több átfogó cél elérését is támogathatják. A stratégiai célokon belül részcélokat, illetve tervezett beavatkozásokat is megfogalmaz a dokumentum. Az átfogó és stratégiai célok kapcsolatát az 1. ábra mutatja. 1. ábra: A megye átfogó és stratégiai céljai Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója A stratégiai célok közül a második, A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása fókuszál a humán területre. Itt öt részcél kerül meghatározásra: A gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer működtetése; Leszakadó csoportok felzárkóztatása; Egészségi állapot javítást szolgáló programok és intézményrendszeri fejlesztések; Szociális ellátási kapacitás bővítése és újszerű megoldások alkalmazása; Határ menti társadalmi kapcsolatok. 14

64 A gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer működtetése Olyan köznevelési rendszerre van szükség, ami képes a hátrányok felszámolására, és a megfelelő kompetenciák átadására. Fontos a megyében élők képzettségi szintjének emelése, úgy, hogy az oktatás a gazdasági trendekre rugalmasan reagálni képes rendszerben történjen. Az oktatási rendszer kialakításába az összes érintett szereplőt be kell vonni. A képzési programoknak el kell érni a megye összes települését, illetve le kell fedni különböző intenzitással (diáklétszámmal) az egyes szakterületeket, gazdasági ágakat. A szakképzés fejlesztésénél törekedni kell arra, hogy rugalmas, a vállalati igényekre gyorsan reagáló, gyakorlatorientált rendszer működjön a megyében. A duális képzés előnyeit szintén ki kell használni. Törekedni kell a munkavállalók idegen nyelvisemeretének fejlesztésére, az élethosszig tartó tanulás részeként ösztönözni kell a felnőttképzést, főleg a munkanélküliek és alacsonyan képzettek körében. A sárospataki Comenius Főiskolai Kar fejlesztésével az innovációs potenciál rendelkezésre áll. Tokaj-Hegyalján, sárospataki központtal nemzetközi színvonalú, felsőfokú borászati, gasztronómiai és vendéglátó-ipari szakképzés kialakítása szükséges. Leszakadó csoportok felzárkóztatása Olyan közösségi foglalkoztatási programokat kell működtetni, amik a leszakadó csoportok (pl. periférián élők, idősek, fiatalok, mélyszegénységben élők, romák) igényeit szem előtt tartják. A foglalkoztatási programoknak egyszerre kell elősegíteniük a képzettség, a foglalkoztathatóság javítását és a szociális, mentális problémák kezelését. A foglalkozatási programoknak szolgálniuk kell a helyi közösséget kiszolgáló közcélú infrastruktúrák (pl. épületek, zöldfelületek) karbantartását és korszerűsítését is. A Nemzeti Roma Stratégiával összhangban az alábbi célok elérésére kell törekedni: a roma és a munkaerő-piaci szempontból halmozottan hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási rátájának növelése; a közoktatásban mindenki számára biztosítani kell az óvodai nevelést, az alapfokú oktatásban biztosítani kell az alapvető készségek megszerzését, ezekkel megalapozva a szakismeretek elsajátítását, támogatni kell a felnőttek körében az általános iskolai végzettség megszerzését; a hátrányos helyzetű, roma fiatalok közép- és felsőoktatásba való eljutásának, bennmaradásának elősegítése, akár kiegészítő képzési programok segítésével; a hátrányos helyzetűek speciális igényeinek megfelelő szociális ellátás biztosítása; az érintett roma és nem roma közösségek bevonása a felzárkóztató programokba, szemléletformálás; a romák civil és politikai szerepvállalásának ösztönzése; a kulturális intézményrendszer nem-formális és informális oktatásban való részvételének bővítése; az oktatási, a szociális, az egészségügyi és egyéb intézmények, civil segítő szervezetek összehangolt cselekvésének elősegítése. 15

65 Egészségi állapot javítást szolgáló programok és intézményrendszeri fejlesztések Ide tartozik az egészséges életmód elterjesztéséhez kapcsolódó programok (pl. dohányzásról való leszokás támogatása, drog prevenció, egészséges táplálkozás és aktív mozgás elterjesztése, a lakhatási feltételek javítása integrált szociális célú programok részeként), illetve a szervezeti és térségi együttműködésre építő egészségügyi ellátási fejlesztések megvalósítása. Az egészségügyi alapellátásban a szakember hiány csökkentése csoportos orvos-praxisok létrehozásával és a kistelepülési körzetekben az ellátás ösztönzése kedvezőbb finanszírozási feltételek kialakításával. A mozgás és szabadidő infrastruktúrának helyet adó szabadtéri és fedett terek korszerűsítése, fenntartása, illetve a szolgáltatási kínálat bővítése egészségügyi szempontból is fontos feladat. Szociális ellátási kapacitás bővítése és újszerű megoldások alkalmazása Innovatív megoldásokat, akciókat kell alkalmazni a helyi társadalom megújulásának, fejlődésének szolgálatában, illetve a helyi kötődés, lokálpatriotizmus erősítése érdekében. A társadalmi akciók során a településszerkezethez igazodó, civilek bevonásával számoló modellek alkalmazása kerül előtérbe: a házi segítségnyújtás mellett a falugondnokok alkalmazása, közösségszervezők a lakótelepeken és a kistelepüléseken, családi napközik a nők munkába való visszatérésének támogatása érdekében. Határ menti társadalmi kapcsolatok Feladat a határon átnyúló társadalmi és kulturális kapcsolatok erősítése, a nemzeti hagyományok ápolása a határ két oldalán élők közötti kölcsönös megértés elősegítése érdekében. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Stratégiai program Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési koncepciója után elkészült a megyei fejlesztési program is. A megyei fejlesztési program két részből, a stratégiai programból és operatív programból áll. A stratégiai program célja, hogy középtávon kijelölje azokat a fejlesztési célokat és tevékenységeket, melyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósulhatnak. A Stratégiai program harmadik prioritása a Társadalom alkalmazkodóképességének javítása, mely szinte teljes egészében a humán szféra egyes területeit érinti. A prioritás fő területei a következők: Hátrányos helyzetűek komplex társadalom-fejlesztési programja; Nők munkába állásának ösztönzése; Idősek, fogyatékkal élők ellátása; Közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések; Egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése; Egészségfejlesztési és prevenciós programok; Kulturális programok. A hátrányos helyzetűek komplex társadalom-fejlesztési programja konkrét beavatkozási céljai többrétűek. Konkrét célként határozzák meg az elsődleges munkaerőpiacra bejutni nem tudó hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztathatóságának javítását közfoglalkoztatás és képzési programok révén. A hátrányos helyzetűek társadalmi befogadásának javítását mentális fejlesztés és egészségfejlesztés révén. A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű diákok oktatásának 16

66 színvonalának javítását. A korai gyermeknevelés minőségének javítását és a hátrányos helyzetű csoportok lakhatási körülményeinek javítását és a munkanélküliek elhelyezkedésének ösztönzését. A nők munkába állásának ösztönzése a bölcsődei, illetve a családi napközi férőhelyek bővítése, fenntartása valamint a rugalmas foglalkoztatási formák (pl. részmunkaidő) alkalmazásának ösztönzése révén érhető el. Idősek, fogyatékkal élők ellátásánál figyelembe kell venni a kistelepülések lakosságának elöregedését, ami miatt fontos a humán ellátó rendszerek racionális, gazdaságilag fenntartható megszervezése. A hátrányos helyzetű személyeket minél szélesebb körben be kell vonni a településeknek kötelezően ellátandó feladatainak igénybevételébe (étkeztetés, házi segítségnyújtás, falugondnoki szolgálat, családsegítés, idősek nappali ellátása). Közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések között konkrét cél az oktatás, nevelés eredményességének javítása, ezen belül az alapkészségek és kompetenciák megerősítése, valamint a szakképzés hatékonyságának javítása és gyakorlatorientált oktatási módszerek elterjesztése. Az egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése során fontos az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, a társadalmi esélykülönbségek csökkentése, az adott szolgáltató szinten lehetséges végleges és minőségi ellátás kialakítása, szolgáltatói együttműködések fokozása és az ellátásszervezés folyamatos biztosítása, valamint a lakosság lakóhelyéhez közeli alapellátási szolgálatok szolgáltatói szerepének megerősítése. Az egészségfejlesztési és prevenciós programok feladata az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták ösztönzése, az életmód és szokások javítása az egyén egészségi állapotának, mint a foglalkoztathatóságot alapvetően befolyásoló tényezőnek a javítása érdekében. A kulturális programoknak az identitás erősödését, a térségi imázsváltás ösztönzését, valamint a helyi közösségi együttműködések ösztönzését, kreatív közös tanulás formáinak elterjesztését kell szolgálnia. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Operatív részprogram Ez a fejlesztési program kizárólag gazdaságfejlesztési intézkedéseket tartalmaz. Két intézkedés kapcsolódik a humán területhez: A gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és az EFOP ágazati programhoz kapcsolódó, A leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében intézkedések. A Gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer Borsod- Abaúj-Zemplén megyében intézkedés célja a gazdaság foglalkoztatási igényeivel összhangban a megye lakosságának képzettségi szintjének emelése. Azaz a minőségi alapoktatás és a vállalati igényekre rugalmasan reagálni képes, megyei szinten összehangolt szak- és felnőtt-, valamint felsőfokú képzési rendszer kialakítása, többek között a megyei kereskedelmi és iparkamara és a Miskolci Egyetem szerepvállalásával. Fontos, hogy a szakképzés a megye gazdasági igényeihez illeszkedjen, a duális képzést és a mérnökképzés gyakorlati helyeit támogatni kell. A pályaorientációs 17

67 tevékenységeket és a fiatal vállalkozókat, és a munkavállalók idegen nyelvismeretének fejlesztését is segíteni kell. A megye összes települését el kell érni a képzési programokkal. A leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében intézkedés célja a leszakadó csoportok felzárkózásának és társadalmi mobilitásának elősegítése a megyében. Ennek keretében térségi alapon szervezett közösségi foglakoztatási programok megvalósítása történik, melyek figyelembe veszik a speciális célcsoportok (pl. a periférián élők, idősek, fiatalok, mélyszegénységben élők, romák, stb.) igényeit, lehetőségeit és motiváltságát. A foglalkoztatási programokat kiegészíti a piaci alapú foglalkoztatást ösztönző állami-önkormányzat segélyezési rendszer. Megvalósul a hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok közép- és felsőfokú oktatásba való eljutásának és bennmaradásának elősegítése tehetséggondozási képzési programok és ösztöndíjak működtetésével. Cél a gyermekek számára az átfogó kompetencia- és készségfejlesztés érdekében az oktatási intézmények pedagógiai programjának megvalósítását támogató, tanórai, tanórán kívüli, szabadidős és kulturális tevékenységek és programok megvalósítása. Azért, hogy a leszakadó társadalmi csoportok kapcsán komplex változást érjenek el, szükség van a szociális ellátás fejlesztésére, a társadalmi innováció keretében a helyi társadalom megújulására, a közösségek bevonására a felzárkóztatási programokba, és a pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékkal élők, krízishelyzetbe kerültek, állami gondoskodásban nevelkedettek intézményi ellátásból az önálló életvitel felé vezető szolgáltatások és kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések megvalósítására is. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Integrált Területi Programja A közötti fejlesztési időszakra a Terület és Településfejlesztési Operatív Program biztosítja a fő kereteket a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. A megyei önkormányzatok elsődlegesen a TOP finanszírozásával megvalósuló fejlesztések megalapozására készítettek megyei integrált területi programokat (ITP-k) a TOP tartalmi és pénzügyi keretei között. Az ITP-t a megyei Területfejlesztési Koncepció és a Megyei Fejlesztési Program alapozza meg. A hatályos kormányhatározat szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megye indikatív forráskerete 93,05 milliárd forint lesz a TOP keretében. A megyei ITP céljainak kétirányú illeszkedést kell mutatniuk, egyrészt az ITP alapjául szolgáló megyei fejlesztési dokumentumok felé, másrészt a finanszírozást biztosító operatív program és annak vonatkozó öt prioritása céljai felé. Az ITP céljai emellett illeszkednek Miskolc Megyei Jogú Város fejlesztési céljaihoz és a többi ágazati operatív programhoz is. 2. ábra: Az ITP viszonya a megyei területfejlesztési programhoz és a TOP-hoz Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Integrált Területi Programja 18

68 Az ITP-ben meghatározott hat cél megegyezik a megye fejlesztési dokumentumaiban szereplő stratégiai célokkal. Ezek közül a humán területet érinti a Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése cél keretében a fenntartható turizmusfejlesztés, a családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése és a népességmegtartó településfejlesztés. A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása cél, főleg a családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével, az egészségügyi és szociális alapellátás infrastrukturális fejlesztésével, a társadalmi együttműködés erősítését szolgáló programokkal és a helyi közösségi programok megvalósításával járul hozzá a humán területhez. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása cél, a turisztikai beavatkozásokra helyezi a hangsúlyt, de az itt elért fejlesztések a helyi lakosság kulturális igényeit is ki tudják szolgálni, valamint ide tartozhatnak a leromlott városi területek rehabilitációja és közösségi programok szervezése is. Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése cél a humán szolgáltatásokat ellátó önkormányzati ingatlanok fejlesztését is megvalósíthatja. A Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása cél pedig főleg a leromlott városi területek rehabilitációja, az önkormányzati épületek energiahatékonyságának fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítését szolgáló programok kapcsán végez humán beavatkozást. 19

69 3. ábra: A Megyei Fejlesztési Program stratégiai célok és a TOP viszonya Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Integrált Területi Programja Az ITP a fejlesztési célrendszer meghatározásakor a megyén belül különféle sajátosságokkal rendelkező területi részegységekre külön kiemel fejlesztési célokat. Ezek közül humán fejlesztések: Miskolc - Tiszaújváros - Kazincbarcika térségében a magas színvonalú szak- és felsőoktatási képzés működtetése, Ózd térségében a turisztikai attrakciók fejlesztése és a szak- és felsőoktatási képzés előmozdítása. Tokaj-Hegyalja Zemplén térségében a turisztikai szolgáltatások javítása, az egészségügyi és oktatási szolgáltatások fejlesztése. Abaúj Cserehát térségében fontos a társadalmi felzárkóztatás elősegítése a helyi foglalkoztatás szervezésével, a képzettség javításával és intenzív szociális-közösségszervező munkával. Mezőkövesd Tiszaújváros térségére nem határoz meg kiemelt humán beavatkozást. A Taktaköz térségét pedig az ITP szerint komplex fejlesztési programmal kell segíteni, ami érinti a képzést és a szociális támogató rendszer fejlesztését is. 20

70 2.2.2 Elemzési szempontrendszer kidolgozása, különös tekintettel az operatív programok célrendszerére és az azokban megnevezett támogatható tevékenységekre (humán fejlesztések) Általános kiválasztási, elemzési szempontrendszer A következőkben ahhoz szeretnénk szempontokat adni, hogy mely megyei fejlesztések támogatása a leginkább indokolt a humán fejlesztések területén. 1. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a tervezett fejlesztést hol kívánják megvalósítani. A megyén belül is óriásiak a fejlettségbeli különbségek, ehhez alapos elemzéseket készítettünk a fejezetben, javasoljuk figyelembe venni, és előnyben részesíteni a leszakadó, periférikus járások és települések fejlesztési igényeit. 2. Az önkormányzati fejlesztések estében az infrastrukturális fejlesztések a kapósabbak, a humán fejlesztések kevésbé népszerűek, ez általános tapasztalat. Ennek oka az a rossz beidegződés: hogyha kész az infrastruktúra, akkor a többi már megy magától. A tények azt mutatják, hogy ez nem így van. Lehet egy iskola a legkorszerűbb módon felújítva, a legmodernebb digitális oktatási taneszközökkel felszerelve, ha a gyerekeket kiégett pedagógusok fogadják, a megszokásból is frontális oktatással megtartott tanórák pedig nem kötik le a gyerekek figyelmét, mindez pedig a foglalkozások megzavarásához, a pedagógus frusztráltságának erősödéséhez vezet. Ezzel ellentétben, ha egy nem igazán kielégítően felszerelt iskolában a pedagógusok módszertani megújulását segítő, valamennyi tanár részvételével megtartott innovatív pedagógiai módszertani képzés akár csodát is tehet az iskolában. Ennél a példánál maradva (oktatás), amikor fejlesztési elképzeléseket neveznek meg a megyében annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek helyzetén javítsanak, akkor elsősorban ESZA forrásokból megvalósítható fejlesztéseket kell támogatni: szakemberek (pedagógusok) képzését, tanodák működtetését, második esély típusú középiskolai oktatás feltételeinek megteremtését, iskolai szociális munkások alkalmazását, az egész napos iskolát tartalommal megtöltő programok szervezését jelenti elsősorban. (Továbbra is a példánál maradva: Természetesen lehetnek iskolák, amelyek infrastrukturális fejlesztésére, bővítésére, korszerűsítésére szükség van, és ez a TOP vagy az EFOP II. prioritási tengelyének forrásaiból meg is oldható, azonban javasoljuk, hogy ezen beruházások mellé mindig társítsanak soft programokat, például a pedagógusok módszertani megújulását támogató képzéseket.) Mindezek okán javasoljuk a felmerülő társadalmi problémát, problémákat elsőként a soft programok tervezésével megoldani, az EFOP, mint ezt hamarosan be fogjuk mutatni, erre számtalan lehetőséget biztosít. A hátrányos helyzetű csoportokat legyenek gyerekek vagy felnőttek érintő infrastrukturális fejlesztések mellé mindig legyen illesztve egy, a szakemberek módszertani eszköztárának fejlesztését megcélzó képzés is. 3. Előnybe szükséges részesíteni a kooperáción, partnerségen alapuló, a településhatáron átnyúló, a szomszédokkal (járás, település) összefogó programokat. Minél több szervezet, önkormányzat, civil, helyi szakember összefogásából születik meg egy fejlesztési elképzelés, annál valószínűbb annak sikere. 21

71 4. A leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatását célzó programokat minél fiatalabb korosztályokra érdemes kiterjeszteni. A korai fejlesztés (0-3 évesek) a célterülete a Gyerekházaknak, a Kistérségi Gyerekesély Programoknak. Elmondható, hogy a legnehezebb sorsú családok gyermekei esetében minél korábban kezdődik el a személyre szabott fejlesztés, annál eredményesebb lehet. Mindezek alapján javasoljuk előnybe részesíteni a minél fiatalabb korosztályoknak szóló programokat, sorrendben: 0-3 évesek, óvodáskorúak, általános iskola alsó tagozatosai, általános iskola felső tagozatosa, szakképző intézménybe és érettségit adó középiskolába járók, fiatal felnőttek, felnőtt korosztály. 5. Előnyben kell részesíteni az integrált, komplex programokat ezek szinergiahatásai miatt. Fontos, hogy ne pontszerű fejlesztések valósuljanak meg egymás mellett, hanem egymással összeérő, egymást erősítő programelemek. Például egy energiahatékonysági fejlesztésnél folyamatos szemléletformálást is szükséges megvalósítani vagy egy egészségügyi szolgáltatás fejlesztésénél a szűrővizsgálatok népszerűsítése, majd azok rendszeresítése során adódnak össze igazán a projektek hatásai. Humán fejlesztések operatív programonként A) Általános cél: A leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (EFOP) A megyei Integrált Településfejlesztési Stratégiákban az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) intézkedései közül a társadalmi felzárkózás, esélyegyenlőség biztosítása az általánosan elfogadott célkitűzés a humán fejlesztésekhez kapcsolódóan. Az operatív program stratégiai célja, hogy elősegítse a társadalmi befogadást, fejlessze az oktatást, ezáltal növelje a foglalkoztatást, valamint ösztönözze a technológiai fejlődést és az innovációt. Az Európai Unió tizenegy tematikus célterület támogatását teszi lehetővé a as tervezési időszakban. Ezek közül az EFOP teljes egészében a 9. tematikus célkitűzést A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem valamint a 10. tematikus célkitűzést Az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében támogatja. A megyében és ez hangsúlyosan megjelenik a fejlesztési dokumentumokban is a leszakadó társadalmi csoportok, köztük jelentős részarányban a romák felzárkóztatása a kiemelt cél. Az, hogy mely fejlesztési forrásokkal elehet elérni ezt a célt, az operatív programokból kiolvasható. Az EFOP elsősorban ESZA forrásokat használt, tehát főként soft fejlesztések megvalósítására alkalmas, igaz infrastrukturális fejlesztésekre is lehetőséget biztosít a II. prioritási tengely. A humán fejlesztések széles spektrumára nyújt lehetőséget az EFOP, közülük rengeteg lehetőség van olyan emberi beruházásokat megvalósítani, amelyek segíthetik a leszakadó társadalmi csoportokat. Az általános elemzési szempontrendszer alapján az EFOP első két prioritási tengelyének intézkedéseit lenne szükséges preferálnia a megyének. Ezek: 22

72 I. prioritási tengely (ESZA) A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése; A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása; Társadalmi együttélés erősítése; Gyermekeket sújtó nélkülözés felszámolását célzó programok és szolgáltatások fejlesztése; Területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó beavatkozásai; Tartós szegénységben élők, romák felzárkózásának, periférikus élethelyzetek felszámolásának segítése; Az egymást erősítő, elmaradottságot konzerváló területi folyamatok megtörése; Népegészségügyi program, az egészségtudatosságot erősítő programok és szolgáltatások fejlesztése; A minőségi feladatellátást támogató eszközök és alkalmazások fejlesztése, illetve a korai intervenció megerősítése; Az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás életpályájának javítása, dolgozói mobilitás; Hátrányenyhítés a társadalmi integrációt szolgáló társadalmi gazdaság eszközeivel. II. prioritási tengely (ERFA) A rászoruló gyermekek életesélyeinek növelése; A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése; Területi hátrányok felszámolása komplex programokkal; Tartós szegénységben élők, romák felzárkózását és a periférikus élethelyzetek megszüntetését segítő infrastrukturális beruházások. B) Általános cél: A gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (GINOP) A megyei fejlesztési dokumentumok alapján a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) humán fejlesztési lehetőségei közül a megyében a képzettség növelésére, szakképzés fejlesztésére, továbbképzésre leginkább szükség. Az operatív program horizontális központi célja a foglalkoztatás növelése, ehhez kapcsolódóan tartalmaz humán fejlesztéseket. A megye foglalkoztatási mutatóinak javítása érdekében a GINOP humán fejlesztési programjainak forrásait minél szélesebb körben igénybe szükséges venni, különös tekintettel a 6. prioritási tengely intézkedéseire. A humán szolgáltatásokat leginkább a 6. prioritási tengely a Versenyképes munkaerő érinti. Itt cél munkaerő-kínálat fejlesztése egyrészt a kompetencia-fejlesztés és a felnőttképzés támogatásával, másrészt a képzési rendszernek a gazdaság igényeihez igazodó fejlesztésével. Külön figyelmet fordít 23

73 az alacsony képzettségűekre, biztosítani kell számukra a képzés lehetőségét és ezáltal növelni esélyüket a nyílt munkaerő-piacra való belépésre. Célként határozza meg, hogy a munkavállalási korú lakosság, különösen az alacsony képzettségűek részvétele nőjön a munkaerő-piaci kompetenciákat javító formális képzésekben, javuljon az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférésük. Feladat az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása is. A 7. prioritási tengely a Turizmus is részben érinti a humán szolgáltatásokat, az itt megvalósult turisztikai-kulturális fejlesztések nem csak a településekre látogató vendégek igényeit elégítik ki, hanem javíthatják a helyiek kulturális, sportolási feltételeit is. C) Általános cél: A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával és Közösségi célú foglakoztatás ösztönzése, szociális gazdaság bővítése (TOP) A megyei fejlesztési dokumentumok alapján a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) humán fejlesztési lehetőségei közül a megyében a népesség megtartására, a szociális ellátás javítására és a nemzetiségi és civil kapcsolatok fejlesztésére szükséges fókuszálni. A TOP elsődleges célja a térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés, ezáltal a foglalkoztatás növelése. Két fő stratégiai célja a gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása és a vállalkozásbarát város/településfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása. A TOP elsősorban az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat, az önkormányzatok gazdaságfejlesztési és azzal összefüggő, településfejlesztést támogatja. A prioritási tengelyek közül több keretében is lehetőség van humán fejlesztések megvalósítására. Az általános kiválasztási, elemzési szempontrendszer alapján a 4-5. és a 7. prioritási tengely intézkedéseire lenne szükséges a megyének fókuszálnia. 1. Prioritási tengely: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére Ezen tengely célkitűzéseinek egyike a kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által, tehát itt a gyermekellátási kapacitások bővítésére, a rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztésére lehet családbarát fejlesztéseket megvalósítani. 3. Prioritási tengely: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Itt a humán területet főleg az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok energetikai korszerűsítése érintheti, megújuló energiaforrások alkalmazásával is (kazánházak, hőtermelők, hőszigetelés fejlesztés). 4. Prioritási tengely: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Ez a fejlesztési terület jórészt a településeken működő humán területet fedi le, az önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javításával. Támogatást nyújt az egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztésére, pl. háziorvosi rendelő felújítás, eszközfejlesztés, a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztésére. Ezek keretében 24

74 akadálymentesítés, családbarát funkciók előtérbe helyezése valósulhat meg. A városokban szociális városrehabilitáció, lakótelepek, leszakadó városrészek, külterületi telepek fizikai rendbetétele, fejlesztése, a lakhatási körülmények javítása történhet meg. 5. Prioritási tengely: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés A megyei gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó, foglalkoztatást elősegítő támogatások, a szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó közösségi, humán fejlesztések támogatása, továbbá a helyi identitás és kohézió erősítése valósul meg. Itt soft fejlesztések történnek úgymint a gyermekellátási szolgáltatások munkavállalóinak foglalkoztatási és képzési támogatása, a szociális városrehabilitáció szoft elemei, pl. társadalmi felzárkóztatás, együttműködés. A helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése is célkitűzés közösségi programok, helyi közösségfejlesztés és ösztöndíjak megvalósításával. 6. Prioritási tengely: Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban A megyei jogú városokban megvalósítandó fejlesztések közül több is érinti a humán területet. A kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások által célkitűzés. A vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása városfejlesztési beavatkozások célkitűzés feladatai között is szerepel a családbarát, szabadidő eltöltésére alkalmas városi rekreációs területek fejlesztése. Az önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése érinti a humán szolgáltatások intézményeit is. A prioritási tengely önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése célkitűzés szintén a helyi szintű humán szolgáltatások megújítását célozza. A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése célkitűzés szintén szociális kérdés. Valamint a társadalmi kohéziót célzó helyi programok megvalósítására is lehetőség van. 7. Prioritási tengely: Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) Ennek keretében kísérleti jelleggel, városokban a helyi civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével, alulról szerveződve alakított helyi akciócsoportokon keresztül, helyi fejlesztési stratégiákon alapuló fejlesztések történnek. Támogatást nyújt a humán területen belül a kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztésére (városi kulturális intézmények felújítása, eszközfejlesztése pl.: könyvtárak, közösségi házak esetében), helyi közösségszervezésre, a helyi identitást erősítő tevékenységek, kulturális programok támogatására Javaslatcsomag a megye kiemelten támogatandó fejlesztési területeire Borsod-Abaúj-Zemplén megye humán infrastruktúra szempontjából eltérő adottságokkal rendelkezik, de az egészségügyi ellátás és a köznevelés a megye egész területén fejlesztésre szorul. A két említett területen bővíteni kell a rendelkezésre álló humán-kapacitást, illetve szükség van az épületek infrastrukturális fejlesztésére, bővítésére is. A szociális ellátások fejlesztése elsősorban az elöregedő települések esetében kulcskérdés, míg a fiatalos korszerkezetű falvakban és városokban a gyermekjóléti és családvédelmi szolgáltatásokat kell új alapokra helyezni. 25

75 A térség munkaerő-piaci versenyképessége érdekében lényeges a felnőtt, munkaképes korú lakosság képzettségének növelése keresletvezérelt, gyakorlati szakképzés formájában. Törekedni kell az endogén erőforrásokon alapuló helyi gazdaság helyzetbe hozására, amelyhez a megfelelően képzett munkaerő elengedhetetlen. Az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkóztatás jegyében lényeges a tervezett fejlesztések, beavatkozások hozzáférhetőségének biztosítása is, azaz a szolgáltatásokat minden lakos részére elérhetővé kell tenni. Ez megvalósulhat infrastrukturális fejlesztésekkel (pl. eszközbeszerzés, akadálymentesítés), vagy a szolgáltatások házhoz szállításával, amelyhez a civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok aktív részvétele elengedhetetlen. A települések népességmegtartó képességéhez, a lakosság életminőségének javításához folytatni kell a falvak és városok megújítását. A közösségi terek, kulturális szolgáltatások nem csupán a helyiek közösségtudatát erősítik, hanem rendszeres rendezvényekkel, vásárokkal, piacokkal lokális turisztikai vonzerőt is jelenthetnek A megye sajátosságainak figyelembevétele mellett a fejlesztendő területek beazonosítása, azon belüli feladatok és témák lehatárolása A leginkább szükséges ágazati fejlesztések meghatározása A települési önkormányzatok feladat- és hatáskörei A megye irányításával és koordinációjával megvalósuló területfejlesztési programok fejlesztései az egyes településeken valósulnak meg (a települések közötti úthálózat fejlesztése állami feladat). A területfejlesztési célok kijelölésénél figyelembe kell venni, hogy az egyes települési önkormányzatok milyen minőségben, kapacitással és infrastrukturális feltételek biztosításával képesek ellátni jogszabályban rögzített feladataikat, melyek közül a legfontosabbak egyike a közszolgáltatások biztosítása a lakosság részére. A települési önkormányzatok ellátják a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköreiket. A évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (Mötv.) sorolja fel azokat a feladatokat, helyi közügyeket, helyben biztosítandó közfeladatokat, amelyekért kifejezetten a települési önkormányzatok felelnek. Ezek között szerepel a településfejlesztés és a településrendezés is. A településfejlesztés jogszabályi hátterét az évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről adja. Ezen felül az Mötv. a települési önkormányzat feladatai között sorolja fel a következőket: Településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); az egészségügyi alapellátás az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; az óvodai ellátás; 26

76 kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg; lakás- és helyiséggazdálkodás; a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; sport, ifjúsági ügyek; nemzetiségi ügyek; közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; helyi közösségi közlekedés biztosítása; hulladékgazdálkodás; távhőszolgáltatás; víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. A fentiekben felsorolt feladatok ellátásáért felelnek a települési önkormányzatok, tehát az ezeket érintő fejlesztések mindegyikében szerepet játszanak valamilyen formában. A települési önkormányzatok képviselő-testületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre a területfejlesztési törvény szerint. Fontos megjegyezni, hogy az önkormányzati törvény szerint a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni kell, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen a gazdasági teljesítőképesség, a lakosságszám és a közigazgatási terület nagysága szerint. A következőkben megvizsgáljuk az önkormányzati feladatok törvényi hátterét. Közoktatás (2011. évi CXC. törvény alapján) Köznevelési intézményt a) az állam, valamint a törvény keretei között nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet vagy más személy vagy szervezet alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát - jogszabályban foglaltak szerint - megszerezte. Óvodát települési önkormányzat is alapíthat és fenntarthat. Az óvodai nevelésről a települési önkormányzat intézmény alapítása és fenntartása, vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik. 27

77 Általános alapelv, hogy az állam gondoskodik - az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével - a köznevelési alapfeladatok ellátásáról az állami intézményfenntartón keresztül. A 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat gondoskodik, míg a 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat vállalhatja - a szakképző iskola kivételével - az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetését. A működtetés keretében a települési önkormányzat - a 76. (3) bekezdésében foglaltak kivételével 5 - saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. A köznevelési intézmény működtetésének egyedi feltételeit az állami intézményfenntartó központtal kötött, a köznevelési intézmény által ellátott feladatokhoz igazodó szerződésben kell megállapítani. Az a települési önkormányzat, amelynek illetékességi területén a települési önkormányzat tulajdonában lévő épületben működik az állami intézményfenntartó központ fenntartásában lévő köznevelési intézmény, a helyi önkormányzati képviselők választását követő év június 15. napjáig - külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében - nyújtja be a nyilatkozatát arról, hogy a működtetői feladatokat a helyi önkormányzati képviselők választását követő év szeptember 1-jétől el kívánja látni vagy a működtetői feladatokat nem vállalja, továbbá, ha a működtetési kötelezettséget a) nem tudja vállalni, kérelmet a működtetési kötelezettség alóli felmentésre a 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat esetében, b) vállalni tudja, kérelmet a működtetésről való gondoskodás vállalására vonatkozóan 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat esetén. A határidő elmulasztása jogvesztő. Közművelődés (1997. évi CXL. törvény alapján) A települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata, ezt a községi és a városi önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával vagy a megyei könyvtár szolgáltatásainak igénybevételével teljesítheti. A megyei könyvtár (akárcsak a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott könyvtár) költségvetési szervként működő nyilvános könyvtár. 5 A működtető feladata a köznevelési közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó helyiségek - ide nem értve a kiszolgáló helyiségeket - bútorzata, a nevelőmunkát segítő eszközök és taneszközök kivételével a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök és felszerelések, valamint anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. A működtető feladata továbbá a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához jogszabály szerint szükséges technikai berendezések működtetése, javítása, karbantartása, cseréje és a tulajdonában lévő taneszközök, egyéb eszközök és felszerelések karbantartása. 28

78 A települési önkormányzat kötelező feladata továbbá a helyi közművelődési tevékenység támogatása, ennek rendkívül széleskörű formáit a törvény részletesen ismerteti. A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata. A közművelődési intézmény szerepét meghatározott feltételek fennállása esetén betöltheti: a) művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház, b) az oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat ellátó általános művelődési központ, c) az alaptevékenységéhez kapcsolódóan közművelődési feladatokat is ellátó önálló vagy többfunkciós, közös igazgatású kulturális és sportlétesítmény, d) minden olyan egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó intézmény, amely a polgárok közösségi művelődését szolgálja, fenntartójától, működtetőjétől függetlenül. Közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működtetője az állam, települési önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint közművelődési megállapodás keretében egyéb szervezet (egyesület, alapítvány stb.), illetőleg magánszemély lehet. A megyei hatókörű városi múzeumi feladatok ellátásáról a megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata költségvetési szervként működő megyei hatókörű városi múzeum fenntartásával gondoskodik, ezért ennek szabályozásának ismertetésétől eltekintünk. A területi múzeum több múzeumi szakágat felölelő gyűjtőkörrel rendelkezik. Gyűjtőtere egy települési önkormányzat (városi, települési múzeum), vagy b) több települési önkormányzat (tájmúzeum), vagy egy járás (járási múzeum) közigazgatási területére terjedhet ki. A területi múzeum állam, helyi önkormányzat fenntartásában, vagy az állam vagy helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság fenntartásában működhet. Szociális ellátások: Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások (1993. évi III. törvény alapján) évi III. 58/B. (2) bekezdése alapján a 2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, illetve a fővárosi önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai a helyi önkormányzat, illetve a társulás területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselői. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény települési önkormányzati feladatként határozza meg, hogy a képviselő-testület a törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján - pénzbeli vagy természetbeni formában - települési támogatást nyújt. A törvény 45. (1) bekezdése szerint Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen: 29

79 a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszerkiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. A megyei jogú város kötelességeit jelen tanulmányban részletesen nem ismertetjük. A megyei jogú városokkal ellentétben az ellátási kötelezettséggel nem rendelkező önkormányzatok a szolgáltatásaik megszervezéséhez kapcsolódóan helyi rendeletében meghatározhatják, hogy csak saját településük lakosai részére biztosítják az ellátást. Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérése alapján a település lakosainak ellátását nem tagadhatja meg, ha a szociális törvény hatálybalépésekor már az ellátást biztosította a másik település lakosai számára. A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, illetve a társulás más helyi önkormányzattal vagy társulással kötött megállapodás útján is biztosíthatja. A megállapodásban rögzíteni kell a szociális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályokat és az ellátottak után fizetendő hozzájárulás mértékét. A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, esetleg szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével tehet eleget. A helyi önkormányzat képviselő-testülete az ellátási szerződés megkötését, a szerződés módosítását, illetve megszüntetését nem ruházhatja át. Gyermekvédelem, gyámügyi igazgatás (1997. évi XXXI. törvény alapján) A gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselőtestülete, illetve a gyámhatóság gyakorolja. Bizonyos eseteket kivéve a helyi önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásoknál az illetékességet a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának lakóhelye határozza meg. A települési önkormányzat gyámhatósága a jogosult gyermek számára törvényben meghatározott feltételek mellett rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (RGYK) való jogosultságot állapít meg és a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatást állapíthat meg. A fenntartó önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot. A települési önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. A települési önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. Az a települési önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él bölcsődét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az a)és b) pontokban meghatározottak mellett 30

80 családok átmeneti otthonát, d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot köteles működtetni. A megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerződésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedően. A települési önkormányzat által fenntartott bölcsőde a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszáma legfeljebb 15%-áig az ellátási területén kívül lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek ellátását is biztosíthatja, feltéve, hogy az ellátási területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező valamennyi bölcsődei ellátást igénylő és arra jogosult gyermek ellátását biztosítani tudja. A települési önkormányzatok a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat, különösen a bölcsőde, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona és a gyermekjóléti központ működtetését társulás útján is biztosíthatják. A Biztos Kezdet Gyerekház (a továbbiakban: Gyerekház) célja a szocio-kulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban a hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradását kompenzáló, a szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és különösen az óvodáskort még el nem ért gyermek számára együttesen biztosított társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatás biztosítása. A Gyerekház a gyermek és család sikeres társadalmi integrációja érdekében együttműködik különösen a gyermekjóléti szolgálattal, a védőnői szolgálattal, az óvodával, egyéb gyermekintézménnyel, valamint szükség esetén a jelzőrendszer egyéb tagjaival. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézményként, illetve családsegítő szolgálat, vagy egészségügyi vagy nevelési-oktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja (a továbbiakban együtt: gyermekjóléti szolgálat). A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelésioktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Gyermekjóléti szolgálatot, gyermekjóléti központot egyházi fenntartó és nem állami fenntartó is működtethet. 31

81 Egészségügyi szolgáltatások (1997. évi CLIV tv alapján) Az egészségügy szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért, valamint az ezekkel összefüggő jogok gyakorlásáért és kötelezettségek teljesítéséért való felelősség - az e törvényben foglaltaknak megfelelően - az Országgyűlést, a Kormányt, a minisztert, az egészségügyi államigazgatási szervet, a helyi önkormányzatokat, az egészségügyi szolgáltatók további fenntartóit, az egészségbiztosítási szerveket, valamint a térségi egészségszervezési államigazgatási szervet terheli. A települési önkormányzat együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben az ezeket végző szervekkel és személyekkel, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezen tevékenységeket. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, biztosítja a külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását, és folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, Az állam felelőssége körében az egészségügyi szakellátások tekintetében az állam kötelezettségét képezi a fekvőbeteg-szakellátás és a járóbeteg-szakellátás feltételrendszerének meghatározása, továbbá az egészségügyi szakellátási felelőssége alapján a fekvőbeteg-szakellátásról és a járóbetegszakellátásról való - az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben foglaltak szerinti gondoskodás. A járásszékhelyek humán szolgáltatásainak helyzete, erőssége és gyengesége az Integrált Településfejlesztési Stratégiájuk alapján Az elemzés elkészítésére rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem volt lehetőség Borsod-Abaúj- Zemplén megye mind a 358 településének közszolgáltatási potenciálját felmérni és elemezni. Ennek hiányában a központok, azaz a járásszékhelyek humán közszolgáltatásainak állapotát elemezzük röviden Integrált Településfejlesztési Stratégiájuk alapján. Cigánd Óvoda: A járásszékhelyen egy óvoda van, amely 2012-ben 50 férőhellyel bővült. A gyereklétszám miatt további csoportszobák kialakítására lenne szükség. Általános iskola: Kizárólag állami fenntartású iskola van a kisvárosban, az oktatási intézménynek térségi jelentősége van. Várhatóan több bodrogközi településen megszűnik az általános iskolai oktatás, emiatt egyre több gyerek fog Cigándon eleget tenni a tankötelezettségnek. Ennek következtében a cigándi általános iskolában új tantermek kialakítására van szükség, továbbá a közösségi tér fejlesztése is indokolt. Az iskolában az elmúlt időszakban sor került az energetikai rendszer korszerűsítésére. 32

82 Középiskola: A településen egy középiskola (gimnázium) van, csak esti tagozattal, csökkenő létszámmal. A gyerekek főként Sárospatakra járnak középiskolába. Egészségügyi ellátás: 2012 óta működik a Bodrogközi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ, amely 900 millió forintos európai uniós pályázati forrásból jött létre. Az intézmény a helyi szükségleteket kielégíti. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma az országos átlag alatti. Szociális ellátás: A Szociális Szolgáltató Központ Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye a járás 17 települését látja el, azonban komoly kapacitáshiánnyal küzdenek: a 16 férőhelyen 19 főt látnak el. Megoldott az idősek nappali ellátása, azonban 50 fő helyett 71 fő ellátásáról gondoskodnak. Bölcsőde a járáson belül csak Cigándon van, 100%-os kihasználtsággal. Edelény Óvoda: A településen két óvodában 3 épületben 14 gyerekcsoport kap helyet ben és 2014-ben mind a két óvoda felújításra és bővítésre került, azonban a gyermeklétszám miatt további bővítés szükséges. Általános iskola: Egy állami és egy egyházi fenntartású térségi jelentőségű általános iskola van a településen. Az egyházi iskolában a közelmúltban energetikai fejlesztésre és korszerűsítésre került sor. Az állami fenntartású iskolában 8 új tanteremre, csoportszobára és tornateremre lenne szükség. Mind a két intézményben cél a multimédiás központ kialakítása. Középiskola: Egy egyházi fenntartású középiskola, melynek térségi szerepköre van, széles képzési kínálata van. Az intézményben magas a HHH diákok aránya. Felsőfokú oktatás: Szükséges a felsőfokú szakképzések, illetve a kihelyezett főiskolai képzések feltételrendszerének a megteremtésére. Egészségügyi ellátás: A városban 5 háziorvosi-, 3 gyermekorvosi- és 3 fogszakorvosi rendelő van, az ügyelet biztosított. Az egészségügyi ellátás térségi központként működik ben az Egészségház (benne a gyermekorvosi és fogászati rendelővel) teljes körű felújítására sor került. A járóbeteg szakellátás megoldott, a városban kórház is működik, 5 osztállyal. A kórház 2002-ben felújításra és bővítésre került, oktatóintézményként működik, megyei és regionális szerepköre van. Szociális ellátás: A bölcsődében két csoport van, férőhelybővítés szükséges. A városban egy alapítványi fenntartású kisegítő iskola és egy Szociális Szolgáltató Központ is működik. Az itt működő Idősek otthonának kapacitásbővítése megoldásra vár ben megtörtént a Családsegítő Szolgálat felújítása és korszerűsítése. Kultúra: Működik: Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum. A városban kapott helyet a Borsodi Tájház Sport: 2014-ben új sporttelep került kialakításra. 33

83 Encs Óvoda: A településen három óvoda van, a dolgozói létszám fejlesztése szükséges. Általános iskola: Az egy állami, és egy egyházi iskola közel 100%-os kihasználtsággal működik, térségi szerepkörrel. Középiskola: Egy gimnázium és egy szakiskola van a városban, mindkettőnek térségi szerepköre van, utóbbi széles képzési spektrummal működik. A szakiskolában sok a HHH, többségükben roma gyerek, alacsony a motiváltság. A szakképző-helyek száma kevés. Egészségügyi ellátás: A városban 4 háziorvos, 2 gyermekorvos praktizál ben a gyermekorvosi rendelő, valamint a területi Egészségügyi Központ járóbeteg szakellátási részlege felújításra került. Szociális ellátás: Egy bölcsőde van, 100% feletti kihasználtsággal. A Gondozási Központ kistérségi társulási szerződés alapján működik, térségi szerepköre van. További szolgáltatások: Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, Támogató Szolgálat, Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat, Idősek Ápoló- és Gondozó Otthona októberében indult a Biztos Kezdet Esélyteremtő Preventív Program. Kultúra: Városi Művelődési Központ és Könyvtár, illetve Városi Galéria működik a városban. Gönc Óvoda: A városban egy óvoda van, amely 4csoporttal működik, az intézményt 2013-ban korszerűsítették. Általános iskola: A településen egy állami iskola működik egy részlegesen felújított épületben, azonban sok szülő a szomszédos Göncruszkára viszi iskolába gyermekét. Egészségügyi ellátás: Két háziorvos, egy fogorvos, két védőnő, egy fizikoterápiás asszisztens praktizál a városban, ahol 2011-ben modern Járóbeteg Szakellátó Központot adtak át, amely európai uniós forrásból épült óta Mentőállomás is van a településen. Szociális ellátás: A gyermekek napközbeni ellátása, a szociális rászorultak étkeztetése, a családsegítés és házi segítségnyújtás a kistérségi társulás fenntartásában működik. A Gönci Gyermekotthon 44 férőhely van, 5 új lakással tervezik bővíteni. Bölcsőde nincs a településen. Kultúra: A Városi könyvtár felújítása és korszerűsítés TIOP forrásból valósult meg. A Művelődési Ház felújításra szorul. A Károlyi Gáspár Múzeum és Biblia Kiállítás mellett a város nevezetessége a Huszita-ház" Sport: 2008-ban Városi uszoda épült. Sportpálya: kiszolgáló épületek korszerűsítése szükséges. Kazincbarcika Óvoda: Egy székhelyintézményt, 6 városi és 2 vidéki (Sajókaza és Szuhakálló településeken találhatóak) tagóvodát tart fenn a város. Az intézmények 96%-os kapacitás-kihasználtsággal működnek. Egy egyházi óvoda is működik a városban 2011-től között 3 óvodai tagintézmény 34

84 akadálymentesítése és egy felújítása történt meg. A szükségletfelmérés szerint további felújítás, rekonstrukció szükséges Általános iskola: A városban egy székhelyintézmény (Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola) van, amelyhez 5 tagintézmény tartozik, melyekből egy vidéken, Szuhakállóban található. A székhelyintézmény és egy tagintézmény épületei teljes körű infrastrukturális felújításra kerültek, továbbá 2-2 tagintézményben épületenergetikai korszerűsítés és akadálymentesítés valósult meg. További energetikai korszerűsítés szükséges az egyes tagintézményeknél. A városban található még két egyházi iskola, ezek közül az egyik kifejezetten HHH-s gyerekek befogadója. Középiskola: A városban négy gimnáziumi oktatási és szakközépiskolai intézmény van, ebből egy állami, három egyházi. A középiskoláknak térségi szerepköre van, de kihasználtságuk nem 100%-os. Felsőfokú oktatás: A Miskolci Egyetemmel a gazdasági és szakképzési kapcsolatok szorosabbra fűzése további fejlődési lehetőséget hordoz. Egészségügyi ellátás: A városban 13 háziorvosi és 5 gyermekorvosi praxis működik, az ügyelet biztosított. A városi kórház térségi krónikus-rehabilitációs kórházként működik. Korszerűsítése TIOP keretből valósult meg. Széles spektrumú járóbeteg szakrendelés vannak a településen, amelynek teljes körű felújítására, infrastruktúrafejlesztésére egy 2013-as TIOP pályázat biztosított forrást. Szociális ellátás: A városban két bölcsőde van, kapacitásbővítés és rekonstrukciójuk ÉMOP keretből valósult meg. Kihasználtságuk 92%-os. Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ: szociális alap- és szakosított ellátások, valamint a gyermekjóléti alapellátások. Személyes gondoskodás keretében étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás valamint a családsegítés valósul meg. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények teljes kapacitáskihasználtsággal működnek. Mezőcsát Óvoda: A járásszékhelyen egy állami óvoda két tagintézménnyel és egy egyházi óvoda működik. Járási szinten óvodai férőhelyhiány van! Általános iskola: Egy állami iskola van a városban, amelyben 2006 ban 10 tanteremmel, könyvtárral és irodahelyiséggel bővült. Egy egyházi iskola is van, amely 2001 ben új épületszárnnyal, tornateremmel, könyvtárral, oratóriummal, diákéttermi résszel bővült Középiskola: A városban egy térségi szerepkörű egyházi középiskola van, széles képzési spektrummal, melyben 2013-ban épületkorszerűsítés és bővítés történt. Egészségügyi ellátás: Az Egészségfejlesztő Központ 2011-től működik 2 fogorvosi szolgálattal, 3 felnőtt háziorvosi szolgálattal és egy házi gyermekorvosi szolgálattal. A településen három körzeti védőnői, illetve egy iskolavédőnői szolgálat, továbbá Mentőszolgálat található. Szociális ellátás: Egy bölcsőde van, ahol 2011-ben férőhelybővítésre került sor. Járási szinten bölcsődei kapacitáshiány van óta Humán Szolgáltató Központ látja el kistérségi szinten a települési szociális alapszolgáltatásokat, itt 2009-ben épületkorszerűsítésre és bővítésre került sor. Az idősek nappali ellátó intézményének kapacitása 50 fő, kapacitáskihasználtsága 80% os. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény nincs. 35

85 Kultúra: Intézmények: Mezőcsáti Általános Művelődési Központ, Könyvtár, Közösségi Ház. Mezőkövesd Óvoda: Egy óvoda működik három tagintézménnyel, 20 csoporttal. Megtörtént: egy tagóvoda kapacitásbővítése, nyílászárócseréje, energetikai korszerűsítése. Módszertani fejlesztésre is sor került. Általános iskola: Egy állami fenntartású székhelyintézmény működik a városban 4 tagiskolával, továbbá egy egyházi iskola. Középiskola: Egy állami gimnázium és szakközépiskola, egy egyházi szakképző iskola, illetve egy kollégium található a városban. Egészségügyi ellátás: Praxisok: 9 háziorvos, 3 gyerekorvos, 1 fogorvos. Hat védőnő dolgozik a városban. Szakorvosi ellátás elérhető (térségi szerepkörrel). Szociális ellátás: Egy bölcsőde működik 2 telephelyen, 10 csoporttal. A közelmúltban kapacitásbővítésre került sor. Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat: Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat, Idősek Otthona (100%-os kapacitáskihasználtsággal), Idősek Klubja (50%-os kapacitáskihasználtsággal), Idősek gondozóháza (100%-os kihasználtsággal), házi segítségnyújtás, fogyatékkal élők ellátása, szociális étkeztetés, hajléktalan ellátás. A városban van továbbá három nem állami tartós bentlakásos ellátást nyújtó intézmény. Kultúra: A Közösségi ház 2011-ben komplex felújításra került. A Városi könyvtárnak térségi szerepköre van. Matyó Múzeum, Gépmúzeum, Galéria, Emlékház. Sport: Sportcentrum, sportcsarnok, uszoda, stadion. Miskolc A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyei szintje szempontjából nem releváns Miskolc Megyei Jogú Város. Ózd Óvoda: A városban 5 központi óvoda van 8 tagóvodával ban 2 tagóvoda 3-3 csoportszobás bővítésére és 2 tagóvoda energetikai korszerűsítésére került sor. Általános iskola: A járásszékhelyen 8 állami és 2 egyházi iskola működik 10 feladatellátási helyen. Középiskola: Egy egyházi és négy 4 állami intézmény van a városban, széles képzési spektrummal. Felsőfokú oktatás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ózdi kihelyezett tagozat. Egészségügyi ellátás: A városi egészségügyi ellátórendszernek térségi szerepköre van: 14 háziorvosi, 9 gyermekorvosi körzet és 6 fogszakorvos praxis működik, az ügyelet biztosított. A településen 18 védőnői körzet és 9 iskola-egészségügyi szolgálat található. Kórház és Mentőszolgálat is működik. A kórház felújítására között került sor, között 36

86 pedig a szakrendelő felújítására került sor ben TIOP támogatásból ellátás- és infrastruktúra-fejlesztés valósult meg. Szociális ellátás: Az Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézménynek térségi szerepköre van, 100%-os kapacitáskihasználtsággal működik. Két bölcsőde biztosított a térség 29 települése számára, melyek kapacitáskihasználtsága 100%-os. Jelentős a civil szervezetek szerepvállalása a szociális ellátásban. A Biztos Kezdet Gyerekház TIOP forrásból került kialakításra. Kultúra: Művelődési Központ, Könyvtár. Városi Muzeális Gyűjtemény. Kormányzati szándék szerint Nemzeti Filmtörténeti Élménypark épül a városban. Sport: Sportcsarnok, Tanuszoda Putnok Óvoda: A Putnok Dubicsány Gömörszőlős Kelemér Köznevelési Intézményfenntartó Társulás egy székhelyóvodával és 2 tagóvodával 14 csoportot fenntartva működik. Általános iskola: A városban két állami iskola van, magas a HHH és SNI gyerekek száma, aránya. Az iskolák épületkorszerűsítése szükséges. Középiskola: Állami gimnázium és szakképző iskola van a városban, térségi szerepkörrel. Egészségügyi ellátás: A Humán Szolgáltató Központ önkormányzati társulás formájában működik. A városban hat háziorvos praxis van, az ügyelet biztosított. Gyerek háziorvos nincs, működtetéséhez az infrastruktúra sem biztosított. A fogászati körzetek száma három, a szakrendelések biztosítottak. Szociális ellátás: Nincs bölcsőde. Önkormányzati tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtsága 100%-os, tervezik további kapacitás kialakítását. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat működik, a házi segítségnyújtás biztosított. Kultúra: Művelődési Ház, Könyvtár, Múzeum, Galéria. A kulturális intézményeknek térségi szerepköre van. Sárospatak Óvoda: A városban egy önkormányzati, egy egyházi és egy alapítványi óvoda működik. Általános iskola: A négy általános iskolából kettő egyházi, kettő állami fenntartású. Középiskola: Két egyházi, egy állami gimnázium, illetve szakközépiskola működik a városban, a kollégiummal együtt 8 feladatellátási helyen. Széles képzési spektrum. Felsőfokú oktatás: Eszterházy Károly Főiskola Comenius Karának sárospataki telephelye (tanítóképzés). 37

87 Egészségügyi ellátás: A járóbeteg-szakellátás biztosított. A városban hét felnőtt es három gyermek háziorvosi praxis van. Kórház nincs. Szociális ellátás: Egy, térségi szerepkörű önkormányzati bölcsőde van a városban, ahol férőhelybővítésre került sor 2010-ben. A Sárospataki Gondozási Központ két telephelyen működik, hét szakfeladatot ellátva. A kapacitáskihasználtság az idősek nappali ellátása esetében 100%-os, az étkeztetés, házi segítségnyújtásé 92-93%-os. A bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény 100%-os kapacitáskihasználtsággal működik. Kultúra: A város rendkívül gazdag múzeumokban, képtárakban és egyéb kulturális látnivalóban, a Református Kollégium könyvtára világhírű. Művelődési Ház, könyvtár üzemel a városban. Sátoraljaújhely Óvoda: Az óvodai ellátás biztosított, 2013-ban egy intézménybe szervezték valamennyi városi óvodát. Általános iskola: A városban nyolc általános iskola található Középiskola: Térségi szerepkört tölt be a hat városban működő középiskola. Felsőfokú oktatás: Felsőfokú oktatási intézmény nincs a városban. Egészségügyi ellátás: Az Erzsébet kórház 2012-ben állami fenntartásba került, 8 felnőtt és 4 gyermek háziorvosi praxis van a városban. Magánvállalkozásban működő szakrendelő is van a városban. Szociális ellátás: 2010 új bölcsőde épület került kialakításra, nagy kapacitással. A városban van Biztos Kezdet Gyermekház. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitáskihasználtsága 100%-os. Kultúra: Kossuth Lajos Művelődési Központ, könyvtár, múzeumok. Szerencs Óvoda: A városban egy óvoda három feladatellátási helyen működik, mindhárom teljes felújítása megtörtént a közelmúltban. Általános iskola: Két egyházi iskola van a városban, részleges felújítások, energetikai korszerűsítések zajlottak mindkettőben. Középiskola: A középfokú oktatást egy egyházi és egy állami intézmény biztosítja. Egészségügyi ellátás: A városban 4 háziorvosi praxis, 2 gyermek háziorvosi praxis, 3 fogorvosi praxis van. Az Egészségház épülete 2010-ben teljes körűen felújításra került. Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézet a kistérség lakosságának szakellátásáért felel. Az épület illetve a kapcsolódó eszközállomány 2012-ben fejlesztve lett. Kórház nincs a városban. Szociális ellátás: A városban egy bölcsőde van. A szociális szolgáltató intézmények integráltan működnek (Szociális és Gyermekjólétei Alapszolgáltatási Központ): Idősek Klubja. Idősek Gondozóháza (átmeneti, maximum egy éves elhelyezést nyújt). Utóbbi 2005-ben került kialakításra, 38

88 bővítése azonban indokolt. A városban két idősek otthona van, az egyik 2014-ben felújítva, a másik felújításra szorul. Az idősek nappali intézményének kapacitáskihasználtsága 93%. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat is az Alapszolgáltatási Központba tagozódott. Kultúra: Szerencsi Általános Művelődési Központ. Sport: Városi Tanuszoda, Sportcsarnok, Sporttelep. A Fürdő és Wellness-ház 2007-ben lett felújítva. A szabadtéri sportterületek fejlesztést igényelnek. Szikszó Óvoda: A városban két óvodai feladat ellátási hely van. Általános iskola: A településen az iskolai férőhely-kihasználtság 100%-os. Középiskola: A városban egy középiskola és három szakiskolai és speciális szakiskolai feladatellátási hely van, utóbbiak alapítványi fenntartásban. Egészségügyi ellátás: Kórház, mentőállomás, Egészségügyi központ van a városban. Szociális ellátás: Egy bölcsőde található a járásszékhelyen. Kultúra: Művelődési Ház, Könyvtár van a településen. Tiszaújváros Óvoda: A Napközi Otthonos Óvoda 4 óvodai intézményegységgel működik. Általános iskola: Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat működik a városban hét intézményegységgel. A településen egy egyházi tagiskolában is teljesíthető a tankötelezettség. Középiskola: Az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 2 intézményegységgel működik. Egészségügyi ellátás: Kórház nincs, 12 gyermek és felnőtt háziorvos, 7 fogorvos. 24 szakrendelés biztosított. A városnak saját mentőállomása van. Szociális ellátás: Humánszolgáltató Központ: Ezüsthíd Gondozóház, a Hajléktalanok Átmeneti Szállása, Napsugár Bölcsőde, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. A Hajléktalanszállás 92%-os kihasználtsággal működik. Tokaj Óvoda: Egy óvoda van a városban, amely hat csoporttal működik. Általános iskola: Egy állami fenntartású iskola van a településen, amely épületenergetikai fejlesztésre szorul. Középiskola: A gimnáziumi és szakközépiskolai feladatellátási helyek száma kettő, épületfelújítás, férőhelybővítés szükséges. 39

89 Két szakiskolai feladatellátási hely van, a konyha felújítása szükséges. A kollégiumi feladatellátási helyek száma egy, épületfelújítás szükséges. A szakiskola széles képzési spektrummal rendelkezik, a képzési kínálat korszerűsítésre szorul, eszközbeszerzés indokolt lenne. Egészségügyi ellátás: Házi gyermekorvosi praxisok száma egy, háziorvosi praxisok száma kettő, fogorvosi praxisok száma szintén kettő. A betöltött védőnői álláshelyek száma három. Kórház nincs, járóbeteg szakellátó intézmény van, az egészségügyi dolgozók TÁMOP forrásból finanszírozott humánerőforrás-fejlesztési és egészségfejlesztési programokban vettek részt. Szociális ellátás: Bölcsőde és családi napközi nincs a településen. Időseket is ellátó nappali intézmények és a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekből egy van. Kultúra: Kulturális és Konferenciaközpont EU-s támogatásból került kialakításra, 2006 óta működik. A város kulturális infrastruktúráját színház, mozi, könyvtár, múzeum biztosítja. Sport: A településen két sportcsarnok is van, sípálya is kialakításra került. A vízi sportok háttere fejlesztésre, bővítésre szorul A megyén belüli területi különbségek bemutatása A fejezetben a megyén belüli területi különbségek kerülnek bemutatásra. A szükséges fejlesztendő területek meghatározására a megyében található járások és települések helyzetének, a területi különbségek bemutatása alapján kerítünk sort. Mielőtt hozzákezdenénk Borsod-Abaúj-Zemplén megye területi különbségeinek elemzéséhez, érdemes megvizsgálni az Észak-magyarországi régió helyzetét az Európai Unió tagállamainak kontextusában. A régiót alkotó Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyékből álló terület a regionális bruttó nemzeti termék (GDP) nagysága alapján összeállított fejlettségi rangsor 6 szerint 2013-ban az Európai Unió 28 tagországának 272 régiója közül a 265. helyre került, azaz mindössze hét szegényebb régió volt az EU teljes területén! Mindezek alapján nem meglepő, hogy a régió legnagyobb megyéjét alkotó járások többsége a magyarországi fejlettségi rangsorokban is rendkívül kedvezőtlen pozíciót foglal el. A 106/2015. (IV. 23.) kormányrendelete a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet módosításáról meghatározott módszertan alapján, egy komplex mutató segítségével újra közzétette a járások fejlettségük szerinti rangsorát. A komplex mutatót négy mutatócsoport (társadalmi és demográfiai helyzet mutatói, lakás és életkörülmények mutatói, helyi gazdaság és munkaerő-piaci mutatók és infrastruktúra és környezeti mutatók) 24 mutatójának használatával alakították ki. A rangsor emelkedő, az 1. sorszámú járás a legrosszabb helyzetű. Magyarország 197 járása (beleértve a fővárosi kerületeket is) közül a leginkább leszakadó, a magyarországi népesség 10%-a által lakott 36 komplex programmal fejlesztendő járás közé Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből 8 járás került. Ezek (zárójelben a rangsorszámuk a komplex mutató értéke alapján): Cigándi (1.), Gönci (3.), 6 Regional GDP. GDP per capita in the EU in 2013: seven capital regions among the ten most prosperous. Eurostat News Release, 90/ May

90 Encsi (9.), Ózdi (11.), Szikszói (12.), Edelényi (15.), Mezőcsáti (17.), Putnoki (28.). Mindez azt jelenti, hogy a megye 16 járásának a fele a leghátrányosabb helyzetű járások közé tartozik! Komplex programmal fejlesztendő járások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Járás neve Járás lakosságszáma, fő ( ) A fejlettségi rangsorszám Cigándi Gönci Encsi Ózdi Szikszói Edelényi Mezőcsáti Putnoki Összesen: táblázat: Komplex programmal fejlesztendő járások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Forrás: saját számítás A táblázatban szereplő lakosságszámok a január 1-jei állapotot tükrözik, ez év elején a megye teljes lakónépessége fő volt. Megállapítható, hogy a megye lakosságának 28,94 százaléka a leginkább leszakadó, komplex programmal segítendő járásokban él. Az 1. táblázatban felsorolt járásokat érdemes összevetni a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 1. mellékletében megnevezett, szintén az ország lakosságának 10 százalékát kitevő leghátrányosabb helyzetű (LHH) 33 területi egységgel, akkori meghatározás szerint kistérséggel. A 2007-es 33 LHH kistérség között 10 tartozott Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez. Az 1. táblázatban szereplő 8 járás közül 7 (a Bodrogközi kistérség szinte teljes mértékben lefedi a Cigándi, az Abaúj-hegyközi pedig a Gönci járást) tartozott a komplex programmal fejlesztendő kistérségek közé. Itt szükséges megjegyezni, hogy a járási rendszer kialakításával az egyes kistérségekhez tartozó települések közül több is váltott, másik járásba kerültek besorolásra, de újak is létrejöttek, amennyiben a lakosságszám ezt indokolta. Így például a Putnoki kistérség nem is létezett január 1-e előtt, a Putnoki járás az Edelényi-, Kazincbarcikai- és Ózdi kistérségek településiből lett létrehozva. A 2007-es fejlettségi rangsor egymilliós lakosságot lefedő kistérségei közül kiesett a Sárospataki, a Szerencsi és Tokaji kistérség (a későbbiekben járás). Mint a következőkben látni fogjuk, a Szerencsi és a Tokaji alig sorolódott hátrább, míg a Sárospataki jelentősen jobb pozícióba került. További 18 járással kiegészülve, az ország népességének 15%-át teszik ki a fejlesztendő járások. Közülük kettő B-A-Z megyében található: Szerencsi (38.), Tokaji (45.). Az ezekben a járásokban élő népesség a megye lakosságának 8,1 százalékát teszi ki. 41

91 Fejlesztendő járások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Járás neve Járás lakosságszáma, fő ( ) A fejlettségi rangsorszám Szerencsi Tokaji Összesen: táblázat: Fejlesztendő járások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Forrás: saját számítás A komplex mutató alapján az rangsorszámú járások (melyeknek a komplex mutatójuk 46,68 alatti) a kedvezményezett járások. Közülük a Sárospataki (77.), a Mezőkövesdi (86.), a Sátoraljaújhelyi (93.) és a Kazincbarcikai (95.) járások találhatóak B-A-Z megyében. Ezeknek a járásoknak a komplex mutatóik még az országos átlag alatt vannak. A kedvezményezett járások lakossága a megyében élők 22,86%-át teszi ki. Kedvezményezett járások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Járás neve Járás lakosságszáma, fő ( ) A fejlettségi rangsorszám Sárospataki Mezőkövesdi Sátoraljaújhelyi Kazincbarcikai Összesen: táblázat: Kedvezményezett járások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Forrás: saját számítás Elmondható, hogy gazdasági fejlettségük miatt komplex programmal fejlesztendő vagy fejlesztendő, illetve kedvezményezett kategóriába sorolt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járások össznépessége fő, azaz a megye lakosságának az 59,91 százaléka olyan járásokban él, melyek gyengébb mutatókkal rendelkeznek, mint az országos átlag. A megye két legjobb helyzetű, nem kedvezményezett járása a Tiszaújvárosi (129.) és a Miskolci (130.). Annak ellenére, hogy e két járás kedvező pozícióban van az országos rangsorban, mind a kettőben komoly problémát jelent a legszegényebb lakosság, főként a romák iskolázottsági, munkaerő-piaci és térbeli elkülönülésükkel súlyosbított rossz lakhatási helyzete. 42

92 A 4. táblázatban összesítve közöljük a járások besorolását, a lakosságszámot és a megyén belül elfoglalt rangsorukat. Járás neve A) A kedvezményezett járás rangsorszáma a 106/2015. (IV. 23.) kormányrendelet alapján Sorszám Járás neve B) A kedvezményezett járás lakosságszáma Sorszám Cigándi Miskolci Gönci Kazincbarcikai Encsi Ózdi Ózdi Mezőkövesdi Szikszói Szerencsi Edelényi Edelényi Mezőcsáti Tiszaújvárosi Putnoki Sárospataki Szerencsi Sátoraljaújhelyi Tokaji Encsi Sárospataki Gönci Mezőkövesdi Putnoki Sátoraljaújhelyi Szikszói Kazincbarcikai Cigándi Tiszaújvárosi Mezőcsáti Miskolci Tokaji táblázat: A kedvezményezett járások rangsorszáma a 106/2015. (IV. 23.) kormányrendelet alapján, az egyes járások lakosságszáma és megyén belüli rangsoruk. Forrás: saját számítás A 106/2015. (IV. 23.) kormányrendelet mellékletében közzétett besorolásokat összevetve a megye járásainak népességszámával, jól látható, hogy a legnagyobb lakónépességgel rendelkező Miskolci járás helyzete a legkedvezőbb Borsod-Abaúj-Zemplénben. Fontos megemlíteni, hogy a 106/2015. (IV. 23.) kormányrendelet egyebek mellett a következő módosítást is beemelte a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletbe: A nem kedvezményezett járás 43

93 területén megvalósuló, közszolgáltatás ellátására irányuló fejlesztés tekintetében a komplex programmal fejlesztendő járással egy tekintet alá esik a vele határos, nem kedvezményezett járás, ha a fejlesztendő közszolgáltatást nyújtó intézmény ellátási területe a komplex programmal fejlesztendő járás területére kiterjed, vagy a fejlesztés eredményeként a közszolgáltatás a komplex programmal fejlesztendő járás területére vagy annak nagy részére kiterjeszthető. Mivel a komplex mutató alapján összeállított járási rangsorok keveset árulnak el az adott közigazgatási egységen belüli egyenlőtlenségekről, ezért településszintű vizsgálatokat is végeztünk. Ehhez igénybevettük a 105/2015. (IV. 23.) kormányrendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről joganyagban rögzített települések listáját, illetve a legfrissebb szegénységi kockázati index elemzést. A 105/2015. (IV. 23.) kormányrendelet 2. melléklete azokat a településeket sorolja fel, amelyek jelentős munkanélküliséggel sújtott települések és/vagy társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések. Az első esetben azok a települések kerültek megnevezésre, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja az országos átlag 1,75-szeresét, a második esetben pedig a komplex mutató alapján rangsorolt települések legkedvezőtlenebb harmada. A komplex mutató egy társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból képzett, összetett mutatószám. A besorolásnak az adja a jelentőségét, hogy az európai uniós fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás tekintetében a kedvezményezett települések előny élveznek, ahogy a kormányrendelet 4. -a megfogalmazza: (1) Az a település, amely társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezettnek vagy jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősül, a kedvezményezett járások besorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett járással azonos elbánásban részesül a fejlesztési célú támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében. (2) Az a település, amely társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezettnek és jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősül, a kedvezményezett járások besorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott fejlesztendő járással azonos elbánásban részesül a fejlesztési célú támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében. (3) Az a település, amely társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezettnek vagy jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősül, és a kedvezményezett járások besorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott fejlesztendő járásban található, a fejlesztendő járással azonos elbánásban részesül a fejlesztési célú támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében. A kormányrendelet 2. melléklete 220 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községet, várost sorol fel, amelyek jelentős munkanélküliséggel sújtott települések és/vagy társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések. Mindez azt jelenti, hogy a megye 358 településnek 61,45 százaléka hátrányos helyzetű, kedvezményezett, fejlesztendő település! Az egyes járások helyzetének feltárásához megvizsgáltuk a legrosszabb helyzetű községeket és városokat, azaz a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések és társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések eloszlását és számát, és az ezeken a településeken élő lakosság számát és a járáson belüli arányukat. 44

94 Járás neve Cigándi Edelényi Encsi Gönci A jelentős munkanélküliséggel sújtott települések és társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból is kedvezményezett települések neve (száma) Cigánd, Dámóc, Lácacséke, Pácin, Ricse, Semjén, Tiszacsermely, Tiszakarád (8) Balajt, Becskeháza, Bódvalenke, Égerszög, Hangács, Komjáti, Ládbesenyő, Rakaca, Szakácsi, Szalonna, Szendrőlád, Szin, Szinpetri, Tornakápolna, Tornaszentandrás, Tornaszentjakab, Viszló, Ziliz (18) Alsógagy, Beret, Büttös, Csenyéte, Detek, Forró, Gagyapáti, Hernádpetri, Hernádvécse, Krasznokvajda, Novajidrány, Perecse, Szalaszend (13) Abaújalpár, Baskó, Boldogkőújfalu, Felsődobsza, Göncruszka, Hernádcéce, Hernádszurdok, Kéked, Korlát, Vilmány, Vizsoly, Zsujta (12) Kazincbarcikai Felsőtelekes, Nagybarca, Ormosbánya, Rudabánya, Rudolftelep, Sajókaza (6) Mezőcsáti Hejőpapi (1) Mezőkövesdi Borsodgeszt, Sály (2) Miskolci Köröm, Sóstófalva, Újcsanálos (3) Ózdi Arló, Borsodbóta, Borsodnádasd, Bükkmogyorósd, Csermely, Csokvaomány, Domaháza, Farkaslyuk, Hangony, Járdánháza, Lénárddaróc, Ózd, Sáta, Uppony (14) Putnoki Dövény, Imola, Jákfalva, Kelemér, Ragály, Sajómercse, Sajónémeti (7) Sárospataki Györgytarló, Kenézlő, Makkoshotyka, Vajdácska, Viss, Zalkod (6) Sátoraljaújhelyi Filkeháza, Nyíri (2) Szerencsi Legyesbénye, Megyaszó, Prügy, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada (6) Szikszói Alsóvadász, Aszaló, Felsővadász, Gadna, Gagyvendégi, Kázsmárk, Kupa, Léh, Monaj, Nyésta, Pamlény, Rásonysápberencs, Selyeb, Szászfa (14) Tiszaújvárosi Hejőszalonta, Kesznyéten, Kiscsécs, Nemesbikk (4) Tokaji Csobaj, Erdőbénye, Szegi, Taktabáj, Tiszaladány (5) 5. táblázat: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásokban a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések és társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból egyaránt kedvezményezett települések neve, járásonként a számuk. Forrás: saját számítás 45

95 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tehát 121 olyan település van tehát, amely a kormányrendelet szerint jelentős munkanélküliséggel sújtott és társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból egyaránt kedvezményezett települések. Mivel az, hogy az egyes járásokban hány települést érint mindkét szempontból a 105/2015. (IV. 23.) kormányrendelet 2. melléklete, nem sokat árul el a járások helyzetéről, hiszen rengeteg köztük az aprócska falu. Éppen ezért megvizsgáltuk, hogy az egyes járásokban mekkora a jelentős munkanélküliséggel sújtott és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból egyaránt kedvezményezettnek minősített településeken élők száma és mekkora az arányuk a járáson belül. Az eredményeket rangsoroltuk, ez látható az 6. táblázatban. Járás neve A) Munkanélküliségből és a társadalmigazdasági, infrastrukturális helyzetből adódóan egyaránt kedvezményezett településeken élők száma. (fő) Sorszám Járás neve B) Munkanélküliségből és a társadalmigazdasági, infrastrukturális helyzetből adódóan egyaránt kedvezményezett településeken élők aránya a járáson belül. (%) Sorszám Ózdi Ózdi 95,86 1. Szerencsi Cigándi 63,92 2. Kazincbarcikai Szikszói 43,19 3. Cigándi Encsi 37,37 4. Encsi Szerencsi 31,57 5. Edelényi Gönci 29,16 6. Szikszói Tokaji 24,53 7. Gönci Edelényi 22,9 8. Sárospataki Sárospataki 19,77 9. Tiszaújvárosi Kazincbarcikai 15,2 10. Tokaji Putnoki 14, Putnoki Tiszaújvárosi 12, Miskolci Mezőcsáti 7, Mezőkövesdi Mezőkövesdi 5,

96 Mezőcsáti Sátoraljaújhelyi 2, Sátoraljaújhelyi Miskolci táblázat: A munkanélküliségből és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból egyaránt kedvezményezettnek minősített településeken élők száma és arányuk a járáson belül, az így sorba rendezett járások rangsora. Forrás: saját számítás Az Ózdi járás adatai kiugróan magasak, több mint 50 ezer ember, a járás lakosságának 95,86 százaléka él olyan településeken, ahol nagyon magas a munkanélküliség és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális mutatók rendkívül rosszak. A másik kiugró eredmény a Cigándi járásé, ahol a lakosság közel kétharmada munkanélküliségből és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból egyaránt fejlesztésre szoruló (kedvezményezett) településen él. A különböző kormányrendeletekben rögzített járási és települési fejlettségi rangsorok és minősítések között egyfajta koherenciazavart tapasztalhatunk, ha összevetjük a járások rangsorát az egyes járásokban a munkanélküliség és kedvezőtlen társadalmi-gazdasági és infrastrukturális helyzetük miatt kedvezményezett településeken élők számával és arányával. Ennek az ellentmondásnak a feloldása miatt a Pannon.Elemző Iroda Kft. kiadás előtt álló, 2013 augusztusában véglegesített Szegénységi kockázatok területi hátrányok című elemzésén keresztül is megvizsgáltuk a megye településeit. Az elemzés 2011-es adatok (Fiatalodási index, középfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a személyi jövedelemadó-alap egy lakosra jutó összege, foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, munkanélküliségi ráta, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők arány a 0-17 éves korosztályban, korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők aránya a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők között) alapján számolta ki az egyes települések szegénységi kockázati indexét. A szegénységi kockázati index módszertana egyfajta pontozásos módszer segítségével dimenziótlanítja, s így hozza közös nevezőre az előbbiekben felsorolt hét alapváltozót. A tanulmány ezt a módszert a következőképpen írja le: A dimenziótlanítási eljárás úgy zajlik le, hogy első lépésben ki kell számolni az adott változó Budapest nélküli, ún. vidéki átlagát, majd minden egyes település értékét ki kell fejezni ennek a vidéki átlagnak az arányában. Ezt követően mindegyik települést egy kódszámmal kell ellátni a szerint, hogy értéke mennyiben tér el a vidéki átlagtól. Az iskolázottsági változó esetében módszertani megfontolásból eltérő kódolást kellett alkalmazni, 7 de az így kialakított kódolás végül egy sokkal pontosabb és használhatóbb eloszlást képes megmutatni. A módosított kódolást követően a szegénységi kockázatok mutatószámai úgy alakulnak, hogy az 1-es érték azt jelenti, az érintett településen a szegénységi kockázat a vidéki átlag 60%-a alatt van, a 2-es érték szerint, hogy 60-70%-a és így halad felfelé egészen a 10-es értékig. A 10-es értékkel bíró, legrosszabb helyzetű településeken a szegénységi kockázat a vidéki átlag 140%-a felett található. A kódokhoz tartozó szegénységi kockázati értékeket a 7. táblázat mutatja be. 7 A rosszabb helyzetű településeknél részletesebb differenciálást volt szükséges bevezetni. Az eljárás nem járt információvesztéssel. 47

97 Kód A település szegénységi kockázata 1 A vidéki átlag 60%-a alatt 2 A vidéki átlag 60-70%-a 3 A vidéki átlag 70-80%-a 4 A vidéki átlag 80-90%-a 5 A vidéki átlag %-a 6 A vidéki átlag %-a 7 A vidéki átlag %-a 8 A vidéki átlag %-a 9 A vidéki átlag %-a 10 A vidéki átlag 140%-a felett 7. táblázat: A szegénységi kockázati indexek kialakításának kategória-határai a módosított kódolás szerint Forrás: saját számítás A fenti kódolás alapján a legnagyobb szegénységi kockázattal rendelkező települések kódja a es. Az alábbi táblázatban az egyes járások 8-as, 9-es és 10-es kódjelű települései kerülnek felsorolásra. Járás neve 8-as szegénységi kockázati kóddal rendelkező település 9-es szegénységi kockázati kóddal rendelkező település 10-es kockázati kóddal rendelkező település Érintett települések száma ( ), darab Cigándi Bodroghalom, Karcsa, Karos Cigánd, Dámóc, Ricse, Tiszakarád, Zemplénagárd Lácacséke, Semjén, Tiszacsermely 11 Edelényi Abod, Bódvarákó, Boldva, Borsodszirák, Hegymeg, Martonyi, Szendrő, Tornaszentjakab Lak, Szuhogy Szalonna, Balajt, Bódvalenke, Rakaca, Rakacaszend, Szakácsi, Szendrőlád, Szin, Tornanádaska 19 Encsi Detek, Ináncs, Krasznokvajda Forró, Hernádszentandrás, Méra, Novajidrány, Baktakék, Csenyéte, Felsőgagy, Fulókércs, Beret, Fáj, 18 48

98 Szalaszend Hernádpetri, Hernádvécse, Pusztaradvány, Szemere Gönci Abaújalpár, Abaújkér, Abaújvár, Fony, Gönc, Göncruszka, Hernádbűd, Kéked, Felsődobsza Boldogkőújfalu, Hernádcéce, Korlát, Pere, Vilmány, Vizsoly 16 Pányok, Kazincbarcikai Felsőtelekes, Izsófalva, Ormosbánya, Rudabánya, Rudolftelep Sajókaza 6 Mezőcsáti Igrici, Tiszatarján Hejőpapi Ároktő 4 Mezőkövesdi Csincse Sály 2 Miskolci Ónod, Radostyán, Sóstófalva Berzék Köröm, Sajóhidvég 6 Ózdi Borsodnádasd, Csokvaomány, Hangony, Ózd, Sáta Borsodbóta, Csermely, Járdánháza Arló, Domaháza, Farkaslyuk 11 Putnoki Dövény, Királd, Putnok, Ragály, Sajómercse, Szuhafő Alsószuha, Kelemér, Sajónémeti Jákfalva, Zádorfalva 11 Sárospataki Erdőhorváti, Györgytarló, Olaszliszka, Zalkod Kenézlő, Makkoshotyka Vajdácska, Viss 8 Sátoraljaújhelyi Filkeháza, Nyíri, Vágáshuta Füzérradvány Kovácsvágás 5 Szerencsi Legyesbénye, Megyaszó, Mezőzombor, Monok, Tiszalúc Prügy, Taktaszada Taktakenéz 8 Szikszói Homrogd, Kázsmárk, Kiskinizs, Kupa, Léh, Nagykinizs, Pamlény, Aszaló, Gagyvendégi, Monaj, Nyésta Abaújszolnok, Alsóvadász, Felsővadász, 18 49

99 Tiszaújvárosi Rásonysápberencs, Szentistvánbaksa Hejőbába, Kesznyéten, Oszlár Gadna, Selyeb Girincs, Hejőszalonta Kiscsécs 6 Tokaji Csobaj Taktabáj, Tiszatardos 3 Összesen táblázat: A 8-as, 9-es és 10 szegénységi kockázati kóddal rendelkező települések Borsod-Abaúj- Zemplén megyében járásonkénti bontásban (aláhúzással jelölve a járásszékhelyeket). Forrás: saját számítás A járásszékhelyek közül a járások negyede, azaz Cigánd, Gönc, Ózd és Putnok érintett nagyon magas szegénységi kockázati indexszel. A 8. táblázatba a szegénységi kockázati index három legrosszabb mutatójával 152 település került felsorolásra, ez a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei települések 42,45 százaléka! Mivel azonban az aprófalvas településszerkezet miatt rengeteg az alacsony népességszámú település, ezért ezek lakosságszámát, a járáson belüli lakosságarányukat is érdemes megvizsgálni. A következőkben a 8. táblázatban megnevezett települések lakosságának számát és arányát mutatjuk be járásonként, ezek eredményei láthatóak a 9. táblázatban. Feltüntettük a rangsorszámot is emelkedő sorrendben, ami azt jelenti, hogy az első helyre besorolt járás a legrosszabb helyzetű. Járás neve A) Legmagasabb (8-9-10) szegénységi kockázattal rendelkező településeken élő lakosság száma a járásban Sorszám Járás neve B) Legmagasabb (8-9-10) szegénységi kockázattal rendelkező településeken élő lakosság aránya a járásban Sorszám Ózdi Ózdi 94,5 1. Szerencsi Cigándi 92,06 2. Edelényi Encsi 62,84 3. Cigándi Putnoki 59,8 4. Encsi Szikszói 55,

100 Miskolci Edelény 51,35 6. Putnoki Szerencsi 50,56 7. Kazincbarcikai Gönci 46,02 8. Szikszói Mezőcsáti 33,94 9. Gönci Sárospataki 28, Sárospataki Tiszaújvárosi 19,4 11. Tiszaújvárosi Kazincbarcikai 16, Mezőcsáti Tokaji 11, Mezőkövesdi Sátoraljaújhelyi 8, Sátoraljaújhelyi Mezőkövesdi 6, Tokaji Miskolci 4, táblázat: Legmagasabb (8-9-10) szegénységi kockázattal rendelkező településeken élő lakosság száma és aránya az egyes járásokban. Forrás: saját számítás A 9. táblázat adatai alapján látható, hogy Ózd helyzete a megyén belül magasan a legrosszabb, mivel egy viszonylag nagy lakosságszámú járásszékhelyként Ózd is 8-as értéket kapott a szegénységi kockázati index elemzés során. Miután több szempontból is megvizsgáltuk a Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásainak gazdasági fejlettségét, szegénységi kockázati indexét, a lakosságszámot, majd ezek alapján rangsorokat állítottunk fel a következő lépésként a rangsorokat átlagoltuk és ez alapján felállítottuk azt a sorrendet, melyet véleményünk szerint a fejlesztési források elosztásánál megfontolandó lenne figyelembe venni. Hangsúlyozzuk, hogy a felállított rangsor több szempontot is figyelembe vett, köztük a lakosságszámot, a járások gazdasági helyzetét és legrosszabb helyzetű településeken élők számát és arányát járásonként. Az eredményeket, valamennyi vizsgálat során kiosztott rangsorszám feltüntetésével a 10. táblázat foglalja össze. 51

101 Járás neve Rangsorszám átlaga Rangsor 4. tábláz at A) 4. táblázat B) 6. táblázat A) 6. táblázat B) 9. táblázat A) 9. táblázat B) Ózdi 2, Cigándi 4, Encsi Szerencsi Szikszói Edelényi 7, Gönci 7, Kazincbarcikai 8, Putnoki Sárospataki 9, Tiszaújváros 11, Miskolci 11, Mezőcsáti Mezőkövesdi 12, Tokaji 12, Sátoraljaújhel yi 13, táblázat: Az egyes járások fejlettségi mutatói, a területeken lévő kedvezményezett településeken élők és arányuk, a lakosságszám és a szegénységi kockázati index alapján készült rangsorok átlaga alapján felállított rangsor a leginkább fejlesztendő területektől növekvő sorrendbe állítva. Forrás: saját számítás 52

102 2.3.3 A megyében leginkább szükséges fejlesztések meghatározása Korábban ( fejezet) már meghatároztuk, hogy mely humán ágazatok fejlesztése elengedhetetlen a megye népességmegtartó képességének javításához. Ebben a munkarészben részletesen bemutatjuk, hogy az egyes területekhez milyen konkrét fejlesztési lehetőségek kapcsolódhatnak. Az egészségügy fejlesztése a megye kiemelt feladata. Ez egyrészről infrastrukturális fejlesztést jelent, vagyis a meglévő alapellátás és szakellátás eszközfejlesztését, az épületek akadálymentesítését, szükség esetén energetikai korszerűsítését fedi le. Az intézményhálózat korszerűsítése azonban önmagában nem érheti el a kívánt hatás. Szükség van a prevenció és az egészségmegőrzés ösztönzésére, a lakosság körében az egészséges életmód népszerűsítésére. Javítani kell az önkormányzati intézmények egészséges élelmiszerrel történő ellátását, bővíteni kell az alkohol és drogproblémák prevenciós intézményi hátterét és támogatni kell az egyéni és közösségi szintű pozitív egészségmegtartási minta kialakítását. Növelni kell az egyéni egészségtervekre alapozott programok számát, csecsemő és gyermekgondozási programokat kell indítani az alacsony iskolázottságúak körében. Bővíteni kell a védőnői hálózatot és a koraszülés csökkentése érdekében növelni kell a szervezett egészségkommunikációs programok számát. Mindehhez megfelelő humán-erőforrás szükséges, azaz fel kell tölteni a hiányzó háziorvosi kapacitásokat, és további szakképzett védőnőket, ápolónőket kell a térségbe vonzani, valamint a helyi civil szervezetekkel együttműködve elő kell segíteni a szolgáltatások minél szélesebb kör számára történő elérhetőségét. A köznevelés és szakképzés tekintetében az infrastruktúra fejlesztés mellett szintén a soft beavatkozások szolgálhatják hosszú távon a tervezett célok elérését. Ez utóbbi jelentheti a tanári kompetenciák fejlesztését, a minőségi oktatáshoz-neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítását, az oktatást kiegészítő tevékenységek erősítését és a fiatalok lokális kötődésének erősítése érdekében fejleszteni kell az oktatási és kulturális intézmények együttműködésének hatékonyságát, biztosítani kell az iskolarendszerű közétkeztetést. A szakképzést nyújtó intézmények esetében együtt kell működni a helyi vállalkozásokkal, kamarákkal, hogy valódi igényekhez igazodó, gyakorlatorientált képzések valósulhassanak meg a térségben. Ki kell dolgozni egy olyan motivációs rendszert, amellyel csökkenthető a korai iskolaelhagyások száma. A pedagógusokat fel kell készíteni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrálására és a tehetséges gyermekek részére tehetséggondozó programok kidolgozására. Az iskolarendszerű képzésekbe integrálni kell a művészeti oktatást és a tömegsportot, amely elősegíti a gyermekek szervezett keretek közt történő, iskolaidőn túli elfoglaltságát. A sportoláshoz meg kell teremteni a szükséges infrastrukturális feltételeket. Kulturális szolgáltatások fejlesztésénél törekedni kell a közösségi terek, találkozóhelyek kialakítására és programokkal való megtöltésére, a természeti és kulturális örökség megőrzésére, fejlesztését szolgáló programokhoz való csatlakozásra. A programszervezésben a helyi civil szervezetek, kisebbségek, kisebbségi önkormányzatok részvétele elengedhetetlen. A rendezvények hozzájárulnak a térségi identitás erősítéséhez, de a szinergiahatások érvényesülése révén egy-egy térség idegenforgalmi vonzerejét is növelheti. 53

103 A szociális ellátások terén bővíteni kell a bölcsődei férőhelyeket, családi napköziket, valamint az időskorúak ellátásához szükséges intézmények kapacitásait, fejleszteni kell a házi segítségnyújtást, valamint a gyermek- és családvédelmi hálózatot egyaránt. A tevékenységbe mind az egyházak, mind a civil szervezetek és a kisebbségi önkormányzat bevonása szükséges lehet A demográfiai és társadalmi helyzet elemzésén alapuló keresleti elemzés Demográfiai helyzet Egy térség fejlődési esélyeit alapvetően leírja és meghatározza a lakónépességének változása. A megye népessége 2000 és 2014 között közel 9%-kal csökkent, az állandó népesség 2014-ben fő volt. A csökkenés mértéke csaknem az országos átlag háromszorosa. A megye minden járásában csökkent a lakónépesség, a legnagyobb arányban a Cigándi, a Gönci, az Ózdi és a Sárospataki járásban, míg a lakónépesség számának visszaesése a Miskolci és az Encsi járásban volt a legkisebb. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az élveszületések száma 2000 és 2013 között mintegy 1500 fővel 7000 fő alá csökkent, 2014-ben viszont növekedett és ismét 7000 fő fölött volt. A csökkenés megyei szinten az országos átlagnál nagyobb mértékű volt a vizsgált időszakban. Legnagyobb mértékű a Tokaji, Szikszói, Mezőcsáti, Sátoraljaújhelyi és Kazincbarcikai járásban volt. Mivel a halálozások száma folyamatosan meghaladja a születések számát, a megyében természetes fogyásról beszélhetünk. Járási szinten mindenhol negatív az egyenleg, települési szinten viszont vannak kivételek. Főként a szlovák határhoz közeli falvakban jellemző a természetes szaporodás (Tornanádaska, Felsőregmec, Szakácsi, Gadna, Bódvalenke). 4. ábra: A természetes szaporodás, illetve fogyás évi átlaga ezer lakosra Borsod-Abaúj-Zemplén megye településein ( ) Forrás: KSH 54

104 A népességcsökkenés másik összetevője (a természetes fogyás mellett) az elvándorlás, amely a megye egyik legnagyobb demográfiai problémája óta fő hagyta el hagyta el a megyét, tehát a népességcsökkenés döntő oka az elvándorlás. Az aktív korú lakónépesség aránya az elmúlt években megyei szinten nem változott jelentősen, ugyanakkor a Gönci, a Cigándi, Tokaji járásban nőtt az arányuk. A 0-18 év közötti korosztály részesedését tekintve megállapítható, hogy az arányuk magasabb a megyében (19,0%), mint az országos átlag (17,2%), azaz a népességcsökkenés ellenére a megye korszerkezete fiatalabb az országos átlagnál. Ehhez kapcsolódóan érdemes áttekinteni az állandó népességből a 6-13 évesek számát. Ebben a korosztályban 2014-ben 2000-hez képest jelentős létszámcsökkenés volt a megyében: fővel csökkent a teljes korosztály száma. Ez a létszámcsökkenés meghatározza a fiatalok oktatási-nevelési intézményeinek kapacitásigényét, illetve szervezési módját is. A kistelepüléseken a csökkenő osztálylétszámok egyre inkább, főként az általános iskola 5-8 osztályában a körzeti alapon működő iskolák kialakítását teszik szükségessé, de Miskolcon is további intézmény-racionalizálásokra lehet szükség. A korosztályban a legnagyobb arányú csökkenés a Tokaji, a Sátoraljaújhelyi, a Kazincbarcikai és a Sárospataki járásokban volt. A 0-2 és a 3-5 éves korosztályt tekintve tovább folytatódik az egyes korosztályok népességcsökkenése, aminek üteme nagyobb volt az elmúlt egy évben, mint az országos érték. A lakónépesség az országos trendeknek megfelelően öregszik, ám lassabb ütemben. Az idősebb korosztály aránya leginkább a Tiszaújvárosi kistérségben emelkedett, aminek egyik meghatározó oka, hogy az 50-es évek után felfejlesztett város korstruktúrája rendkívül fiatal volt. A 60 év feletti korosztály száma nőtt még a Miskolci, Kazincbarcikai, a Sátoraljaújhelyi és a Szerencsi járásokban, minden más járásban csökkent a 60 éven felüliek száma 2014-re 2000-hez viszonyítva. Azokban a térségekben, ahol a társadalom öregszik, megnövekszik az igény az időseknek nyújtott szociális, egészségügyi és egyéb szolgáltatások iránt, amit a szolgáltatási kapacitások tervezésénél figyelembe kell venni. A nők Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is hasonlóan az országos viszonyokhoz mintegy 7,5 évvel élnek tovább, mint a férfiak, de sajnálatosan mindkét nem esetében az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam. Társadalmi helyzet Mivel a megye egészét tekintve az egészségügyi ellátórendszer állapota nem rosszabb az országos átlagnál, felvetődik, hogy a lakosság rossz egészségi állapotának hátterében döntően az egészségtudatossággal összefüggő tényezők állnak. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevehetősége, színvonala elsősorban az aprófalvas településszerkezet következtében területi egyenlőtlenségeket mutat a megyében. A helyzet felveti a kistelepüléseken igénybe vehető szolgáltatások fejlesztésének ösztönzésének igényét és az igénybe vehető pályázatok kistelepülési igényeket figyelembevevő átalakításának szükségességét, pl. a településközi orvosi praxisok létesítését. 55

105 A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb megyei jelentése alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye a munkaerő-piaci mutatók mindegyikében elmarad az országos átlagtól. Gazdasági aktivitás mutatószámai Mutatószám Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Aktivitási arány, % 56,3 59,8 Foglalkoztatási arány, % 51,3 55,7 Munkanélküliségi ráta, % 8,9 6,9 11. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Magyarország gazdasági aktivitási mutatószámai II. negyedév) Forrás: KSH, megyei jelentés A megyében 2,5 százalékkal alacsonyabb az aktivitási arány, 4,4 százalékkal pedig a foglalkoztatási arány, mint az országos átlag. A munkanélküliségi ráta a közfoglalkoztatottakat is beleértve pedig 2%-kal rosszabb, mint Magyarország egészéé. A nyilvántartott álláskeresők száma jelentősen csökkent az előző időszak végéhez képest, 79,8%-ra. Még ennél is jobban csökkent az álláskeresési járadékban részesültek száma (3008 fő), ez az előző évinek a 71,7 százaléka. Az álláskeresési segélyben részesültek száma az időszak végén 122,6 százalék volt 2014 I. félévének végéhez képest (az azonos időszakra vonatkozó országos mutató 109,5%). Területi szinten vizsgálva megállapítható, hogy a legsúlyosabb foglalkoztatási problémákkal a szlovák határ menti járások (Ózdi, Szikszói, Cigándi) és a Tokaji járás küzd. 5. ábra: A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből, december Forrás: KSH Amennyiben a pályakezdők munkanélküliségi adatait vizsgáljuk kicsit más képet kapunk, ugyanis a megye déli járásai is nagyon kedvezőtlen helyzetben vannak (Mezőkövesdi, Tiszaújvárosi, Mezőcsáti 56

106 járás). Az alkalmazásban állók számának és keresetének az előző év azonos időszakához viszonyított indexe pozitív, hasonló az országos átlaghoz. Alkalmazásban állók száma és keresete Mutatószám Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Alkalmazásban állók. számának indexe 102,5 102,2 havi bruttó átlagkeresetének indexe havi nettó átlagkeresetének indexe 103,3 103,5 103,3 103,5 12. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon az alkalmazásban állók mutatószámai II. negyedév) Forrás: KSH, megyei jelentés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a jövedelmek tartósan az országos átlag alatt maradnak. Az alábbi táblázatban a négy főnél több embert foglalkozó vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai kerültek feldolgozásra. A megyében az alkalmazásban állók száma fő, átlagos bruttó fizetésük forint, míg átlagos nettó fizetésük pedig forint. A regisztrált vállalkozások számának indexe egy év alatt egy százalékponttal csökkent, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma országosan 55%-kal magasabb (172 db), mint a megyében (111 db). A megyében a regisztrál vállalkozások száma Az ipar teljesítményének adatait vizsgálva jelentős fejlődés figyelhető meg 2014 első negyedévéhez képest, a javulás mértéke a legtöbb esetben jobb, mint az országos átlag. Az adatokat a 13. táblázat foglalja össze. Mutató/érték Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország A) Termelés volumenindexe 109,0 107,6 A) Egy lakosra jutó termelési érték, ezer Ft 1 809, ,2 B) Termelés volumenindexe 110,5 107,9 B) Értékesítés volumenindexe 110,9 107,1 B) Értékesítésből az export aránya, % 68,7 70,3 13. táblázat: Az ipari termelés megyei és országos mutatóinak és értékeinek összehasonlítása, I. félév. Forrás: KSH, megyei jelentés 57

107 A termelés volumenindexe (A) és az egy lakosra jutó termelési érték (A) a négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatait dolgozta fel, míg a következő két sor (B) a 49 főnél több embert foglalkoztató vállalkozások adatait. Mint látható, a kis- és középvállalkozások értékesítésének exportarányaiban van csak kisebb elmaradás az országos átlagtól, a több esetben a mutatók és értékek magasabbak, mint a magyar átlag. Az ezer lakosra jutó rendszeres szociális segélyezettek száma Nógrád megye után a második legmagasabb, mintegy két és félszer magasabb, mint az országos átlag. Területi eloszlást tekintve a legrosszabb helyzetben az Edelényi, a Szikszói, az Encsi és a Szerencsi járások vannak. 6. ábra: Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma ezer lakosra, 2013 Forrás: KSH A működő házi és gyermekorvosok száma a népesség csökkenésével párhuzamosan szintén csökkent. Megyei szinten 2013-ban átlagosan fő jutott egy házi és gyermekorvosra, mely érték a megyék között nagyjából a középmezőnyben található. A 2000-es évhez viszonyítva mind országos, mind megyei szinten csökkent a működő kórházi ágyak száma. A csökkenés mértéke Borsod-Abaúj- Zemplén megyében kisebb volt, mint országos viszonylatban, csak 6,4%-os. A működő kórházi ágyak száma az egészségügyi ellátás újabb átszervezésének következményeként tovább változott, megyei szinten tovább csökkent a kórházi ágyak száma és a területi megoszlása is változott. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok teljes kihasználtsággal működnek. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma 20%-kal nőtt a 2014-es évre 2000-es évhez képest. A férőhelyek kapacitás kihasználtsága 100%-os a megyében, illetve a megye mindegyik járásában, az idősödő társadalomban az igények általában meghaladják a lehetőségeket. A legjelentősebb arányú kapacitásnövelés az Encsi és a Mezőcsáti járásokban volt. A jövőben a lakosság öregedésével párhuzamosan szükség lehet újabb bentlakásos otthonok építésére, vagy a meglévők bővítésére. A bölcsődei férőhelyek száma csaknem megduplázódott ( hely) 2000 és 2014 között. Szintén örömteli, hogy a bölcsődébe beíratott gyermekek száma is növekszik, 2014-ben fő, így a bölcsődék 90% feletti kihasználtsággal működnek ban már csupán a Szikszói és a Putnoki 58

108 járásban nem volt bölcsőde, ezen járások településein a családi napközik üzemeltetésével lehet megoldani a bölcsődei jellegű elhelyezést. A bölcsődei ellátással szemben az óvodai férőhelyek száma nem változott 2000 óta, ami azzal is magyarázható, hogy folyamatosan csökken az óvodába beírt gyermekek száma. Ennek megfelelően mindössze egy járásban, a Szikszóiban jellemző az óvodák 100%-ot meghaladó kihasználtsága. Szintén csökkenő tendenciát mutat az általános iskolai feladatellátási helyek száma és drasztikus mértékben lecsökkent az általános iskolába beírt gyermekek száma. Míg 2000-ben még főt jegyeztek, addig 2014-ben kevesebb, mint gyermek járt általános iskolába a megyében. Szintén komoly nehézséget jelent, hogy a hátrányos helyzetű tanulók aránya megyei szinten csaknem 50%-os, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye értéke után a második legmagasabb. Járási szinten kiemelkedően rossz az Edelényi, a Szikszói, az Encsi, a Gönci és a Szerencsi járás helyzete. 7. ábra: A hátrányos helyzetű tanulók aránya az általános iskolákban, % ( ) Forrás: KSH A megyében a középiskolai képzés fejlődése igazodott a középiskolai oktatás fejlődésének nemzetközi és hazai irányaihoz. Jelentősen emelkedett az érettségit adó iskolákban tanulók száma, erősödött az általánosan alapozó képzés iránti igény. Növekvő hangsúlyt kapott az idegen nyelvek tanulása, a számítástechnikai eszközök alkalmazása, növekedett a szakközépiskolákban végzettek továbbtanulási szándéka. Az utóbbi évtizedben több vonatkozásban átalakult a szakképzés tartalma. Egyre inkább leépültek, visszaszorultak a nagyüzemi, nagyvállalati munkaerőigényt kielégítő képzések, előtérbe kerülnek a szolgáltató jellegű szakmák. Elterjedt a szakképzésben is az informatikai ismeretek oktatása, szinte minden szakképesítéshez hozzákapcsolódnak a vállalkozási, közgazdasági ismeretek, javul a szakképzésben is az idegen nyelv oktatásának eredményessége. A gimnáziumi és szakközépiskolai feladatellátási helyek száma ingadozva, de növekedett 2000 óta. Ez egyrészt örömteli és a keresleti igényekhez jobban alkalmazkodó képzési rendszernek köszönhető, másrészt viszont sajnos az általános iskolásokhoz hasonlóan, középfokú tanulmányokat folytatók 59

109 száma is évről évre csökken a megyében. Szintén magas a hátrányos helyzetű diákok aránya a középfokú oktatásban. Országos szinten óriási különbségek mutatkoznak. Míg Győr-Moson-Sopron megyében alig 4% az érték addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 26%. A legrosszabb értékkel az Edelényi járás rendelkezik, ahol a középfokú oktatásban tanulók 58%-a hátrányos helyzetű. 8. ábra: A hátrányos helyzetű tanulók aránya a középfokú oktatásban, % ( ) Forrás: KSH A Miskolci Egyetem gyakorlatilag minden tudományterületen nyújt alap- és mesterképzést. A megyében a felsőoktatási bázis a főváros, Szeged, Debrecen, Pécs és Pest megye után a végzettek számát tekintve a következő a sorban. A felsőoktatási képzés megléte, illetve minőségi fejlesztése fontos ahhoz, hogy a gazdaság versenyképessége javuljon és több magasabban képezett szakember dolgozzon a megyében a nagyobb hozzáadott értéket hozó tevékenységekben. Ennek érdekében nemcsak a felsőoktatási bázis stabilizálása, gazdasággal való kapcsolatának erősítése, hanem a megyén belüli területi kapcsolatainak bővítése is fontos, különben a megye többi nagyobb városa, illetve Miskolctól távolabb eső térségei (Ózd és Sátoraljaújhely) nem profitálnak érdemben a Miskolci Egyetem jelenlétéből. Az Egyetemnek Kazincbarcikán és Tiszaújvárosban is van kihelyezett tanszéke, de az oktatás jelenléte a jövőben lehetne intenzívebb. A közművelődési intézmények körében tartoznak a művelődési házak, színházak, levéltárak, egyéb kiállító helyek. Az elmúlt években jelentősebb számban fejlesztették a Nemzeti Vidékfejlesztési Program támogatásából az integrált közösségi szolgáltató központokat keretében a kistelepülések közművelődési intézményeit. Így ezek az intézmények a kulturális funkciójukon túl, szociális és közösségi szervezési, illetve egyéb helyi szolgáltatási feladatokat is ellátnak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is megkezdte működését a Civil Szolgáltató Központ, mely szervezet tanácsadással és információszolgáltatással segíti a megye civil szervezeteinek működését. A civil aktivitás a megyében erős, számos jól működő civil szervezet van, a civilek aktivitása a megyében az országos átlaghoz közelít, az 1000 lakosra jutó non-profit szervezetek száma 7,72 db, ami az országos átlag 95%-a. 60

110 Országos viszonylatban magas a cigány népesség száma, a népszámlálási adatok szerint a cigány nemzetiséghez tartozók 18,85%-a élt 2011-ben a megyében, ami a megye lakosságának 8,48 %-a (2001-ben 6,12%-a volt a hasonló adat). Járási szinten a már többször említett határmenti térségekben a legmagasabb az arány. Az Encsi járásban a lakosság 23,4%-a vallotta magát cigány származásúnak a 2011-es népszámlálás alkalmával, mely a legmagasabb járási érték Magyarországon. 9. ábra: A cigány (romani, beás) nemzetiségűek aránya, 2011 (népszámlálás) Forrás: KSH, Népszámlálás A cigány lakosság körében szociológiai kutatások alapján az átlagosnál nagyobb a munkanélküliség és alacsonyabb az iskolázottságuk, így a szociális problémák a megyei átlagnál jobban érintik őket. A társadalmi szempontból problémás családok koncentrálódnak egy-egy településen, illetve azokon belül is egy-egy településrészen. Jellemző, hogy közülük sokan ún. volt bányászkolóniákban, vagy a település szélén épített lakóházakban laknak, mely ingatlanok komfort nélkülinek, illetve többnyire félkomfortosnak tekinthetők. Az egy területre koncentrált, lerobbant állapotú ingatlanokban lakó és az alacsony jövedelmű, iskolázottságú népesség számos helyen szegregátumot alkot, ami nehézséget jelent az alacsony státuszú társadalmi helyzetből való kitörésre. A cigány lakosság felzárkóztatása, illetve tartós munkához juttatása a versenyszférában, hosszú távra elhúzódóan nagyon komoly erőfeszítéseket igényel az államtól, a jelenleginél hatékonyabb foglalkoztatási-képzési-mentális fejlesztést is tartalmazó, kiszámíthatóan működő, az adott térség tartósan munkanélküli lakosaira koncentráló programok megvalósításával. Mindezen programoknak szem előtt kell tartania az érintett lakosság egészségfejlesztését, illetve az érintettek bevonásával a lakhatási körülmények javítását is. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő stratégiája alapján a cigánynak minősített lakosság ezen belül is különösen a 14 év alatti korosztály - lélekszámának és arányának növekedése várható az elkövetkezendő évekre. A legnagyobb arányban cigányok által hagyományosan lakott térségek: pl. Cserehát, Abaúj- Hegyalja, Taktaköz, Heves- Borsodi dombság, Hevesi- sík DNY-i része, Kelet- Cserhát, melyek jellemezően az országon belül a leghátrányosabb helyzetű térségeknek számítanak. A tendenciák alapján számítani lehet növekvő etnikai szegregációra, mind regionális, mind települési szinten (etnikailag gettósodott települések összeolvadása, gettósodó tájakká ). 61

111 2.3.5 Beavatkozási lista az ágazati és területi szintű megyei fejlesztésekről Az alábbiakban a járásokból beérkező projektötleteket dolgoztuk fel. A beavatkozások meghatározásánál a járást, mint legkisebb, viszonylag homogén területi egységet vettük alapul és ezen belül különítettük el: az oktatást, képzést; az egészségügyet, a sportot; a közösségi terek kialakítását, a települési életminőség javítását, a szociális ellátást, család- és gyermekvédelmet; az akadálymentesítést, a civil szervezetek fejlesztését, valamint a kulturális szolgáltatásokat érintő fejlesztéseket. Horizontális célként definiáltuk a társadalmi felzárkóztatást, az esélyegyenlőséget, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítását, ezáltal pedig a települések népességmegtartó képességének javítását. A fenti szempontrendszer alapján az alábbiakban összegezzük az egyes járások tervezett ágazati beavatkozásainak összköltségét, valamint bemutatjuk a leginkább forrásigényes beavatkozásokat. Az látható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc Megyei Jogú Város számára a Terület- és Településfejlesztési Operatív program keretei között rendelkezésre álló 128,31 milliárd forint indikatív forrás háromszorosára érkezett be a járásoktól forrásigény. Járás neve Népességszám Tervezett fejlesztési forrás 62 A teljes megyei fejlesztési források hányada (%) Cigándi ,71 Edelényi ,72 Encsi ,36 Gönci ,62 Kazincbarcikai ,56 Mezőcsáti ,79 Mezőkövesdi ,73 Miskolci ,77 Ózdi ,26 Putnoki ,11 Sárospataki ,80 Sátoraljaújhelyi ,24 Szerencsi ,70 Szikszói ,69 Tiszaújvárosi ,89 Tokaji ,47 Összesen ,0 14. táblázat: A járások projektötleteinek forrásigénye, Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás alapján saját számítás

112 Cigándi járás Ágazat Forint Megoszlás, % Egészségügy ,4 Közösségi tér kialakítása ,1 kulturális szolgáltatások ,8 oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel együtt) ,6 Sport ,7 Szociális ellátás, család és gyermekvédelem ,3 Települési életminőség ,1 Településrehabilitáció ,0 Mindösszesen Projekt címe Bodrogközi Sportakadémia létrehozása Művelődési központ kialakítása Agóra Pályázó neve Cigánd Város Önkormányzata Cigánd Város Önkormányzata Projekt helye település A beavatkozással érintett ágazat Beruházási költség összesen Cigánd Sport Cigánd kulturális szolgáltatások Projekt célja Kistérségi szinten szervezett szakképesítést adó 1 évfolyamos akadémia rendszerű intézmény létrehozása Cigándon. Célközönsége az olyan hátrányos helyzetű, mégis tehetséges diákok felemelése, akik a nagyobb sportklubok akadémiájára nem jutnak el anyagi okok miatt. Szoros együttműködés a civilekkel. Új típusú többfunkciós térségi közösségi színtér kialakítása a Teremtett munkahelyek száma (fő)

113 Kistérségi mezőgazdasági foglalkoztatási és képzési program Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás Cigánd oktatás, képzés meglévő művelődési központ és könyvtár helyén. A kistérség több településén megvalósuló, képzéssel induló, majd foglalkoztatással folytatódó komplex program megvalósítása. A programban résztvevő településen élők képzést követően továbbfoglalkoztatásban részesülnek. Cél a helyiek által megtermelt javak, helyben történő feldolgozása, önellátás. 270 A megye egyik legszegényebb járásában a sportot gondolják kitörési pontnak, legalábbis a fejlesztési elképzeléseik alapján, hiszen a tervezett források közel egyharmadát erre a célra fordítanák. A források jelentős részét költenék a szociális ellátórendszer fejlesztésére (22,33%) és az oktatás fejlesztésére, képzési programokra (21,6%). Az összegyűjtött projektötletek megvalósításának összköltsége 14,326 milliárd forint. A 15 településből álló, 16 ezer fő s lakónépességű járás legnagyobb költségigényű projektterve a 2,14 milliárd forintból létrehozni kívánt sportakadémia 15 munkahelyet teremtene az előzetes kalkulációk szerint. Az 1,28 milliárd forintból megvalósítani kívánt kistérségi mezőgazdasági foglalkoztatási és képzési program a tervek szerint 270 munkahelyet teremtene. A járás szeretne a székhelyén egy többfunkciós kulturális teret is létrehozni a meglévő művelődési központ és könyvtár helyén 1,01 milliárd forintos beruházásból. A három legnagyobb tervezett fejlesztési projekt a járás székhelyén, Cigándon valósulna meg. A települések életminőségének javítását célzó projektek egytized százalékát teszik ki a projektötletek összes forrásigényének, ez meglepő. 64

114 Edelényi járás: Ágazat Forint Megoszlás, % Akadálymentesítés ,6 Civil szervezetek fejlesztése ,6 Egészségügy ,8 Közösségi tér kialakítása ,6 kulturális szolgáltatások ,4 oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel együtt) ,1 Sport ,9 Szociális ellátás, család és gyermekvédelem ,9 Települési életminőség ,2 Mindösszesen ,0 Projekt címe Boldvai Idősek Bentlakásos Otthona Energetikai hatékonyság fejlesztése a Koch Róbert Kórházban Városi Sportuszoda építése Edelényben Pályázó neve Boldva Községi Önkormányzat Koch Róbert Kórház és Rendelőintézet Edelény Város Önkormányzata Projekt helye település Boldva A beavatkozással érintett ágazat Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Beruházási költség összesen Edelény Egészségügy Edelény Sport Projekt célja Időskorúak szociális helyzetének javítása Korszerű energetikai megoldások alkalmazásával hatékonyan működtethető kórház kubatúra kialakítása, komfortos betegellátó terek létrehozása, meglévő munkahelyek fenntartása gazdaságosan működő szervezet keretén belül. Sport, rekreáció és prevenciós célzattal sportfejlesztéshez kapcsolódó beruházás megvalósítása uszoda építésével Edelényben. Teremtett munkahelyek száma (fő)

115 Az aprófalvas Edelényi járás (45 település, 34 ezer fős lakosság) közel egyharmadával kevesebb forrásra tervezett a projektötletek szintjén, mint a Cigándi járás. A források egyötöde-egynegyede között szándékoznak egészségügyi, a szociális ellátást érintő, család és gyermekvédelemi és oktatási, képzési programokat megvalósítani, e három területre a tervezett forrásaik kétharmadát szánják. Idősek otthona (Boldva), kórház energetikai fejlesztése és sportuszoda (mindkettő Edelény) a három legnagyobb költségigényű projektjük. Encsi járás: Ágazat Forint Megoszlás, % Civil szervezetek fejlesztése ,6 Egészségügy ,0 Közösségi tér kialakítása ,1 kulturális szolgáltatások ,0 oktatás, képzés (infrastruktúrafejlesztéssel 17,3 együtt) Sport ,9 Szociális ellátás, család és 44,5 gyermekvédelem Települési életminőség ,6 Mindösszesen ,0 Projekt címe Orvosi rendelő felújítása, eszközök vásárlása Pályázó neve Projekt helye település A beavatkozással érintett ágazat 66 Beruházási költség összesen Detek Község Önkormányzata Detek Egészségügy Telepfelszámolás Detek Község Önkormányzata Detek Szegregált élethelyzetek felszámolása Detek Község Önkormányzata Detek Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Projekt célja Egészségügyi eszközök, körülmények korszerűsítése, egyszerű és modern betegellátás. Mély szegénységben lévők telepeinek a felszámolása. A mély szegénységben lévők felszámolása Teremtett munkahelyek száma (fő) 0 0 0

116 A 29 településből álló, 21 ezer fős lakossággal rendelkező Encsi járás közel 13 milliárd forintra tervezett, dominánsan a szociális ellátás fejlesztésére, a család- és gyermekvédelem feltételeinek javítására (44,5%). Arányaiban a következő fejlesztési terület az egészségügy (19%) és az oktatási, képzési programok (17,3%). A három legnagyobb fejlesztési projekt orvosi rendelő felújítása a hozzá kapcsolódó eszközbeszerzésekkel, egy telepfejlesztési program és egy Szegregált élethelyzetek felszámolása nevű szociális program. E három program összköltségvetése meghaladná a 4 milliárd forintot és mindegyik a 300 fő lakónépességű Detek községben valósulna meg. Gönci járás: Megoszlás, Ágazat Forint % Civil szervezetek fejlesztése ,6 Egészségügy ,4 Közösségi tér kialakítása ,6 kulturális szolgáltatások ,3 oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel együtt) ,6 Sport ,2 Szociális ellátás, család és gyermekvédelem ,7 Települési életminőség ,2 Akadálymentesítés ,3 Mindösszesen Projekt címe Pályázó neve Projekt helye település A beavatkozással érintett ágazat Beruházási költség összesen Projekt célja Teremtett munkahelyek 67

117 száma (fő) Vízi turizmus kialakítása a Hernád folyón. Abaúji Sportakadémia kialakítása Hidasnémetiben Vidámpark szórakoztató és vásárcentrum kaszinóváros kialakítása Hidasnémetiben Abaúji Sportakadémia kialakítása Hidasnémetiben Hidasnémeti Község Önkormányzata Hidasnémeti Község Önkormányzata Hidasnémeti Község Önkormányzata Hidasnémeti Község Önkormányzata Hidasnémeti Sport Hidasnémeti Sport Hidasnémeti Települési életminőség Hidasnémeti Sport A folyón eddig is népszerű kajakozás további ösztönzése, az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítása, munkahelyek teremtése, turizmus fejlődése Hidasnémeti és térségében többféle sportágban szervezett utánpótlás képzés, tehetséggondozás az abaúji és a felvidéki gyermekek és fiatalok számára-abaúji Futballakadémia, Birkózóakadémia, Asztalitenisz Akadémia. Magyarország és a környező országok számára egyedülálló turisztikai élmény biztosítása Többféle sportágban szervezett utánpótlás nevelés, tehetséggondozás az abaúji és a felvidéki gyermekek és fiatalok számára A Gönci járás projektjeinek tervezett összköltsége meghaladja az Encsi és Edelényi járások projektterveinek összköltségét. A 20 ezer fős lakossággal rendelkező, 32 településből álló járás a fejlesztési források 30 százalékát sportcélú beruházásokba fektetné. A négy legnagyobb projekt Hidasnémetiben valósulna meg 7,5 milliárd forintból. A projektötletek közül a kaszinóváros kialakítása a legnagyobb léptékű fejlesztési elképzelés. Kazincbarcikai járás: Ágazat Forint Megoszlás, % Egészségügy ,7 kulturális szolgáltatások ,2 oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel ,4 együtt) Sport ,3 Szociális ellátás, család és gyermekvédelem ,4 Települési életminőség ,7 68

118 Akadálymentesítés ,7 Mindösszesen ,0 Projekt címe Sajószentpéter Lakótelepi rehabilitáció-fecskeszög Energetikai hatékonyság fejlesztése a Kazincbarcikai Kórházban Energetikai korszerűsítés és helyi és körzeti tornatermi igények kielégítése Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon intézményben Kazincbarcika város lakótelepeinek integrált szociális jellegű város rehabilitációja Funkcióbővítő városrehabilitáció II. ütem Pályázó neve Sajószentpéter Városi Önkormányzat Kazincbarcika Kórház Nonprofit Kft. Tiszáninneni Református Egyházkerület Kazincbarcika Város Önkormányzata Kazincbarcika Város Önkormányzata Projekt helye település Sajószentpéter A beavatkozással érintett ágazat Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Beruházási költség összesen Kazincbarcika Egészségügy Kazincbarcika oktatás, képzés Kazincbarcika Kazincbarcika Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Projekt célja Mélyszegénységben élők, romák felzárkózását és a szegregált élethelyzetek megszüntetését segítő infrastrukturális beruházások megvalósítása. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása a fejlesztésekbe, ezáltal munkalehetőségek biztosítása. Települési környezet javítása. A kórház működtetését segítő korszerű épületgépészeti megoldások alkalmazásával működési költségcsökkentés, optimális betegellátási kubatúrák kialakítása, meglévő kórház munkahelyek fenntartása. Külső-belső és tető szigetelése, nyílászárók korszerűsítése, fűtési rendszer megújítása. Az Irinyi tornatermi igényének kielégítése. A város lakótelepeinek fő problémái közé tartozik a rossz energiahatékonyságú épületek, felújítást igénylő közterületek, a társadalmi leszakadás veszélye, az idősek és hajléktalanok elhelyezése. A projekt célja ezek enyhítése. A funkcióbővítő belváros rehabilitáció I. ütemének szerves folytatása a Liget utca és a Jószerencsét út által határolt akcióterületen a vonzó lakókörnyezet és a befektetésösztönzés érdekében Teremtett munkahelyek száma (fő)

119 A 65 ezres lélekszámú 22 településből álló Kazincbarcikai járás fejlesztési elképzeléseinek összköltsége 21,46 milliárd forint, 2 milliárd forinttal alacsonyabb a Gönci járás projektjeinek tervezett költségeinél. A források közel felét a szociális ellátások fejlesztésére, család és gyermekvédelemre fordítanák, öt egymilliárd forintot meghaladó beruházást terveznek, közülük négy a járásszékhelyen valósulna meg, egy pedig Sajószentpéterben. Mezőcsáti járás: Ágazat Forint Megoszlás, % Egészségügy ,6 kulturális szolgáltatások ,4 oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel együtt) ,9 Sport ,7 Szociális ellátás, család és gyermekvédelem ,9 Települési életminőség ,5 Összesen Projekt címe A Mezőcsáti közösségi ház funkcióinak megújítása Átmeneti otthon kialakítása Igrici közintézmények fűtési korszerűsítése Pályázó neve AMK Kiss József Közösségi Ház és könyvtár Tiszatarján Község Önkormányzata Igrici Községi Önkormányzat Projekt helye település A beavatkozással érintett ágazat Beruházási költség összesen Mezőcsát Kulturális szolgáltatások Tiszatarján Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Igrici közvetett fejlesztések Projekt célja Korszerű, hosszú távon fenntartható közösségi szolgáltató ház kialakítás a. Energetikai felújítás, szemlélet formáló tartalommal. Teremtett munkahelyek száma (fő) Átmeneti otthon kialakítása 8 A település középületei két blokkban helyezkednek el (1: Óvoda-Polgármesteri Hivatal-Konyha, 2: Művelődési Ház-Orvosi

120 Rendelő-Anya és Csecsemőgondozó-Idősek Nappali Ellátója), így energia-takarékossági célból célszerű közös fűtési rendszert, egyedi leválasztásokkal kialakítani. A 8 települést magába foglaló 14 ezres Mezőcsáti járás 3 milliárd forintnyi projektötletet gyűjtött össze, ez a kétezer fővel nagyobb Cigándi járás forrásigénynek kevesebb, mint a negyede. A legnagyobb szeletet a tervezett fejlesztésekből a kulturális szolgáltatások hasítanák ki (35,4%), ezt követné a szociális ellátások és a család és gyermekvédelem fejlesztése (25,9%). A legnagyobb projektek között nem találunk 1 milliárd forintnál nagyobb beruházást igénylő tervet. Mezőkövesdi járás: Ágazat Forint Megoszlás, % Egészségügy ,5 Közösségi tér kialakítása ,2 kulturális szolgáltatások ,7 oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel ,1 együtt) Sport ,6 Szociális ellátás, család és gyermekvédelem ,7 Települési életminőség ,0 Akadálymentesítés ,3 Mindösszesen ,0 Projekt címe Mária Park Idegenforgalmi szórakoztató és kulturális centrum Pályázó neve Mária Park Vagyonkezelő Kft Projekt helye település A beavatkozással érintett ágazat Beruházási költség összesen Mezőnagymihály kulturális szolgáltatások Projekt célja Olyan helyszín létrehozása, amely fenntartható működés mellett, a szórakozás, a kultúra és az iskolán kívüli Teremtett munkahelyek száma (fő)

121 Szabadidős rekreációs központ kiépítése Mezőkövesdi Rehabilitációs Központ energetikai fejlesztése. Szabadidőpark és rekreációs központ kiépítése Tiszabábolna község Önkormányzata Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Szabadidő park kialakítása és rekreációs központ Tiszabábolna Települési életminőség Mezőkövesd Egészségügy Borsodivánka Települési életminőség oktatás területén nyújt egész napos, egész évben nyitva tartó új kínálatot. A pihenni vágyók természetes környezetben tölthessék el szabadidejüket, az építés során helyi munkaerő alkalmazása A BAZ Megyei Kórház mezőkövesdi telephelyének infrastrukturális és energetikai fejlesztése. 0 A különleges adottságokkal rendelkező Kastélykertben rendezvények lebonyolítása és a megfáradt emberek pihenésének megteremtése, a turizmus fejlesztése. kiépítése A Mezőcsáti járás lakosságszámánál háromszor nagyobb népességű Mezőkövesdi járás (42 ezer lakos, 23 település) közel kilencszer akkora fejlesztési igényt fogalmazott meg, mint a szomszéd járás, összesen 26 milliárd forintra tervez, közel 30 százalékát kulturális szolgáltatások infrastrukturális hátterének megteremtésére szánná. Kimagaslóan nagy összeget, 6 milliárdot terveznek egy idegenforgalmi szórakoztató és kulturális centrum létrehozására. Miskolci járás: Ágazat Forint Megoszlás, % Civil szervezetek fejlesztése ,3 Egészségügy ,4 Közösségi tér kialakítása ,1 kulturális szolgáltatások ,5 kulturális szolgáltatások, turizmus ,1 oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel ,1 együtt) Sport ,6 Szociális ellátás, család és gyermekvédelem ,9 Települési életminőség ,0 Akadálymentesítés ,2 20 3

122 Mindösszesen ,0 Projekt címe Magas minőségű orvosi és egészségügyi szolgáltató rendszer és kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés Miskolcon Regionális steril központ kialakítása BAZ megyében 1 KK Regionális anyag és földtudományi vizsgálócentrum létrehozása Református Zenei udvar kialakítása Miskolc belvárosában Pályázó neve Projekt helye település A beavatkozással érintett ágazat GYEMSZI Miskolc Egészségügy AA-MED Kft. Miskolc Egészségügy ME-Miskolci Egyetem Tiszáninneni Református Egyházkerület Miskolc Miskolc oktatás, képzés kulturális szolgáltatások Beruházási költség összesen Projekt célja Ifjúsági kórházi osztály létrehozása (GYEK), Összevont gyermek sürgősségi betegellátás és ügyelet (GYEK), Gyermek-pszichiátriai osztály/részleg kialakítása (GYEK), Gyermek szűrő- és fejlesztőközpont létrehozása, Biztos kezdet egészségház Cél a BAZ megyében működő egészségügyi intézmények központi sterilizációs ellátásának támogatása, mellyel hatékony hightech-ellátási struktúra alakulna ki minőséget növelve ill. gazdaságossági tartalékokat képezve A ME kompetenciaterületein olyan regionális anyag - és földtudományi kutatási központ létrehozása, amely elsősorban analitikai hátteret fed le (regionális igényekhez igazodva). Emellett anyag, nyersanyag feldolgozási technológiák, vízkészlet gazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztésekkel foglalkozik. A helyben és a vonzáskörzetben élő idősek, ellátásra szorulók számára szociális 2 személyes garzonlakások és a bentlakásos 200 személyes szociális otthon feltételeinek megfelelő helységek építése és üzemeltetése, megújuló bázisú villamos és hőenergia ellátással. Teremtett munkahelyek száma (fő)

123 Borsod-Abaúj-Zemplén megye számára 128,31 milliárd forint indikatív forrás áll rendelkezésre a Terület- és Településfejlesztési Operatív program keretei között, ebből Miskolc Megyei Jogú Város része 35,26 milliárd forint. Mindehhez képest a Miskolci járás megjelölt fejlesztési forrásigénye 176,6 milliárd forint, ötszöröse a keretnek. Ózdi járás: Ágazat Forint Megoszlás, % Civil szervezetek fejlesztése ,7 Egészségügy ,2 Közösségi tér kialakítása ,4 kulturális szolgáltatások ,1 oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel ,8 együtt) Sport ,9 Szociális ellátás, család és gyermekvédelem ,6 Akadálymentesítés ,4 Mindösszesen ,0 Projekt címe Új iskolaépület építése Sajóvárkony településrészen Emelt szintű idős ellátó hely Település rehabilitáció a Petőfi téri Akcióterületen Pályázó neve Ózd Város Önkormányzata Ózd Város Önkormányzata Borsodnádasd Város Önkormányzata Projekt helye település Ózd Ózd Borsodnádasd A beavatkozással érintett ágazat oktatás, képzés Szociális ellátás, család és gyermekvédelem kulturális szolgáltatások Beruházási költség összesen Projekt célja A Sajóvárkony és Tábla városrészekben az általános iskolában tanulók részére korszerű oktatási körülmények megteremtése Minőségi idős ellátás kiépítése a megüresedett reuma kórház épületében. Szociális célú épületfelújítások: a telepszerű, erősen leromlott állapotú épületek és elhanyagolt környezetük Teremtett munkahelyek száma (fő)

124 térhatároló elemeinek, burkolatainak cseréje, új városképi megjelenés, rendezetlen építmények megszüntetése, funkcionális és esztétikus kialakítás. Az 54 ezer fős, 17 településből álló Ózdi járás 12,58 milliárd forintnyi fejlesztési forrást igényelne, elsősorban oktatási és képzési programokra (37,8%) és kulturális szolgáltatásokra (32,1%). A legnagyobb projekt egy új iskolaépület felépítése lenne Ózd Sajóvárkony városrészében (2,1 milliárd forint). Putnoki járás: Ágazat Forint Megoszlás, % Civil szervezetek fejlesztése ,5 Egészségügy ,8 Közösségi tér kialakítása ,5 kulturális szolgáltatások ,5 oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel ,5 együtt) Sport ,3 Szociális ellátás, család és gyermekvédelem ,2 Települési életminőség ,7 Mindösszesen ,0 Projekt címe Szent Mihály Katolikus Általános Iskola fejlesztése Bánrévén Balassi Bálint Általános Iskola bővítése fejlesztése Pályázó neve Egri Főegyházmegye Ragály Község Önkormányzata Projekt helye település Bánréve Ragály A beavatkozással érintett ágazat oktatás, képzés oktatás, képzés Beruházási költség összesen Projekt célja Teremtett munkahelyek száma (fő) Infrastrukturális fejlesztés 0 Az étkezés infrastrukturális feltételeinek megteremtése, valamint az iskola épületének teljes energetikai megújítása. 1 75

125 II. Városrehabilitáció Putnokon Putnok Város Önkormányzata Putnok kulturális szolgáltatások A városi vonzerő növelése, a településrészek fizikai megújítása, a társadalmi kohézió együttes erősítése, új közösségi funkciók megjelenése, a meglévő funkciók megerősítése. 0 A Gönci járáshoz hasonló nagyságú, 16 ezer fős Putnoki járás (26 település) kevesebb, mint ötödannyi fejlesztési forrást jelölt meg, mint a Gönciek. A 4,3 milliárd forintos fejlesztésekből 40,5-40,5%-kal részesedne a kulturális szolgáltatások és az oktatási-képzési terület. A legnagyobb projektek: két iskolafejlesztési program (Bánréve és Ragály), illetve egy putnoki városrehabilitációs program. Sárospataki járás: Ágazat Forint Megoszlás, % Egészségügy ,0 Közösségi tér kialakítása ,7 kulturális szolgáltatások ,6 oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel ,3 együtt) Sport ,8 Szociális ellátás, család és gyermekvédelem ,6 Települési életminőség ,0 Mindösszesen ,0 Projekt címe Belváros rehabilitációja Pályázó neve Sárospatak Város Önkormányzata Projekt helye település Sárospatak A beavatkozással érintett ágazat kulturális szolgáltatások Beruházási költség összesen Projekt célja Lakóház, közintézmény, Rákóczi út - Hild tér és Iskolakert felújítása Domján h, Teremtett munkahelyek száma (fő) 3 76

126 Tanítóképző épületének teljes felújítása Energetikai korszerűsítés a Sárospataki Református Kollégium intézményeiben Bodrog part fejlesztése Sárospataki Református Kollégium fejlesztései Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kar Tiszáninneni Református Egyházkerület Sárospatak Város Önkormányzata Sárospataki Református Kollégium Sárospatak oktatás, képzés Művelődési Ház, Sportpálya-, Idősek Otthona-iroda, Kazinczy utca 19; 33, Attila utca 9. Tanítóképző épület teljes felújítása 3 Sárospatak oktatás, képzés energetikai korszerűsítés a Sárospataki Református Kollégiumban Sárospatak Sárospatak Települési életminőség oktatás, képzés Szabad-strand-, Kikötők, sójázó hely. Parti sétány fejlesztése, Gyalogos híd lét. Ó- Bodrog Horgászparadicsom fejlesztése Árvízvédelem. Thököly és Fáy utca, Végardó és Bodroghalász térsége. Radvány p-. Suta p-hőterhelés problémájának rendezése Tornacsarnok ép, Régi műemlék Tornacsarnok felújítása, Iskolakert-kerítés helyreáll-építés, Teológia és Gimn. északi homlokzat felújítása, Diákzsibongó és kávézóterasz, információs pont a Mudrány épületben, Iskolaudvar rendbetétele, Botanikai Kert helyreállítása A Sárospataki járás 22,4 milliárdra tervezett projekteket. A 25 ezres, 16 településből álló járás a benyújtott projektek összköltségének 37,5%-át egy projektre, a járásszékhely belvárosának rehabilitációjára, annak kulturális fejlesztéseire költené. 77

127 Sátoraljaújhelyi járás: Ágazat Forint Megoszlás, % Civil szervezetek fejlesztése ,1 Egészségügy ,2 Közösségi tér kialakítása ,8 kulturális szolgáltatások ,5 oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel ,6 együtt) Sport ,0 Szociális ellátás, család és gyermekvédelem ,1 Települési életminőség ,0 Akadálymentesítés ,7 Mindösszesen ,0 Projekt címe Zemplén Kalandpark továbbfejlesztése Környezeti nevelési bázishely és turisztikai bemutatóhely kialakítása, infrastrukturális felszerelése, vízi és szárazföldi tanösvények Pályázó neve Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Projekt helye település Sátoraljaújhely A beavatkozással érintett ágazat Sport Beruházási költség összesen Sátoraljaújhely oktatás, képzés Projekt célja A Zemplén Kalandpark attrakcióinak bővítésével, a térségbe látogató vendégek és a helyiek számára még több aktív kikapcsolódást nyújtó szolgáltatás biztosítása a cél az ország és Közép-Kelet Európában egyedül álló módon. Erdei iskolai és ökoturisztikai bemutatóhely létesítés, infrastrukturális felszerelése, vízi és szárazföldi tanösvények kialakítása Tájtörténet, őshonos állattartás, hagyományos tájhasználat, botanikai, zoológiai, kultúrtörténeti értékek Teremtett munkahelyek száma (fő)

128 kialakítása a Long-erdő Természetvédelmi Területen a Bodrog folyó mentén Fogyatékkal élő gyerekek vagy időskorúak otthonháza és rehabilitációs centrum vagy erdei iskola Környezeti nevelési bázishely és ökoturisztikai bázishely kialakítása a Long-erdő Természetvédelmi Területen Füzérkomlósi Községi Önkormányzat Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Füzérkomlós Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Sátoraljaújhely oktatás, képzés bemutatása a helyszínen a fenntartható turizmus eszközeivel. Prevenció, egészségügyi szolgáltatások kialakítása meglévő épületben megújuló energiaforrások és alternatív gyógyászati lehetőségek kihasználásával. Az európai és a keleti orvoslás együttes alkalmazásával. Környezeti nevelési bázishely, erdei iskolai és ökoturisztikai bemutatóhely kialakítása, infrastrukturális felszerelése, vízi és szárazföldi tanösvények kialakítása a Longerdő Természetvédelmi Területen a Bodrog folyó mentén a növény- és állatvilág és hagyományos tájhasználat bemutatása 10 3 A 22 ezer fős, 21 településből álló Sátoraljaújhelyi járás az egyik legnagyobb fejlesztési igényre tart igényt projektötletei összköltsége alapján, 31,79 milliárd forintra. Ennek közel felét oktatási és képzési programokra költené. A négy, egymilliárd forintot elérő vagy meghaladó projekt közül három Sátoraljaújhely területén valósulna meg. Szerencsi járás: Ágazat Forint Megoszlás, % Civil szervezetek fejlesztése ,1 Egészségügy ,3 Közösségi tér kialakítása ,2 kulturális szolgáltatások ,0 oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel ,5 együtt) Sport ,2 Szociális ellátás, család és gyermekvédelem ,8 79

129 Mindösszesen ,0 Projekt címe Pályázó neve Szerencsi Szakképző Intézet Szerencs Város fejlesztése Önkormányzata Szabadidő központ Szerencs Város fejlesztése Önkormányzata Bocskai István Katolikus Egri Gimnázium Szakközépiskola Főegyházmegye infrastruktúra fejlesztése Szerencsen Projekt helye település Szerencs Szerencs A beavatkozással érintett ágazat oktatás, képzés Sport Beruházási költség összesen Projekt célja A leromlott állapotú épület teljes megújítása, rekonstrukciója, bővítése A mozgás és az egészséges szabadidőeltöltés feltételeinek megteremtése Szerencs oktatás, képzés Infrastrukturális fejlesztés Teremtett munkahelyek száma (fő) A 38 ezres szerencsi járásban 14 település van, fejlesztési igényeiknek 85 százaléka oktatási és képzési fejlesztési programokra tervezték, beleértve az infrastrukturális fejlesztéseket is. Az egymilliárd forint feletti beruházásokat a járásszékhelyen kívánják megvalósítani. Szikszói járás: Ágazat Forint Megoszlás, % Egészségügy ,2 kulturális szolgáltatások ,0 oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel ,3 együtt) Sport ,39 Szociális ellátás, család és gyermekvédelem ,4 Települési életminőség ,9 Akadálymentesítés ,3 Mindösszesen ,0 80

130 Projekt címe II. Rákóczi Ferenc Kórház energetikai fejlesztése Ökoklinika - rehabilitációs és rekreációs központ létesítése Rekreációs központ és footgolf pálya létesítése és üzemeltetése Pályázó neve Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Aszaló Község Önkormányzata SPORTNORD Kft. Projekt helye település A beavatkozással érintett ágazat Beruházási költség összesen Szikszó Egészségügy Aszaló Egészségügy Szikszó Sport Projekt célja A BAZ Megyei Kórház szikszói telephelyének energetikai és infrastrukturális fejlesztése. Teremtett munkahelyek száma (fő) Helyi foglalkoztatás teremtés településfejlesztés 110 A Hollandiából indult footgolf nevű sport egyre népszerűbb hazánkban is, azonban jelenleg még csak egy pálya van. Emiatt szeretnénk egy ilyen pályát kialakítani (egyelőre 9 lyukú változatban bővíthető opcióban 18 lyukúra) A Szikszói járás (17 ezer fő, 24 település) feleannyit tervezett fejlesztésekre, mint a szomszédos Encsi járás. Fejlesztési elképzeléseik között az egészségügyi és sport projektek élveznek prioritást, a két területre fordítanák a tervezett források több mint 70%-át. A legnagyobb projekt a járásszékhelyen található kórház energetikai fejlesztése lenne. Tiszaújvárosi járás: Ágazat Forint Megoszlás, % Egészségügy ,3 kulturális szolgáltatások ,6 közösségi tér kialakítása ,0 oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel ,1 együtt) Sport ,4 81

131 Szociális ellátás, család és gyermekvédelem ,8 Települési életminőség ,6 Akadálymentesítés ,3 Mindösszesen ,0 Projekt címe Tiszaújvárosi rendelőintézet B és C épület és alapellátás fejlesztése Szent István Király Katolikus Általános Iskola fejlesztése Tiszaújvárosban Nevelési oktatási intézmények épületeinek energetikai korszerűsítése Pályázó neve Tiszaújváros Város Önkormányzata Egri Főegyházmegye Tiszaújváros Város Önkormányzata Projekt helye település A beavatkozással érintett ágazat Beruházási költség összesen Tiszaújváros Egészségügy Tiszaújváros oktatás, képzés Tiszaújváros oktatás, képzés Projekt célja Tiszaújvárosi rendelő intézet B és C épület egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Teremtett munkahelyek száma (fő) Infrastrukturális fejlesztés 0 Energiahatékonyság növelése önkormányzati tulajdonú, közfeladatot ellátó intézményben 0 0 A legkisebb fejlesztési forrással a Tiszaújvárosi járás (31 ezer fő, 16 település) tervezett, összesen 3,43 milliárd forintot. Ennek az összegnek közel egyharmadát az oktatás fejlesztésére és képzési programokra költenék. Egymilliárd feletti projektötlet nem volt, a legnagyobb beruházások a járásszékhelyen valósulnának meg. Tokaji járás: Ágazat Forint Megoszlás, % Egészségügy ,6 kulturális szolgáltatások ,4 oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel ,7 82

132 együtt) Sport ,8 Szociális ellátás, család és gyermekvédelem ,5 Mindösszesen ,0 Projekt címe Vízi-, kerékpáros-, lovasturisztikai bázishely kialakítása a Tokaj- Bodrogzugi Tájvédelmi Körzetben Tokaji Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola Energetikai korszerűsítése Rehabilitációs intézmény kialakítása Tokajban Pályázó neve Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Tokaji Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola Tokaj Város Önkormányzata Projekt helye település Bodrogkisfalud Tokaj Tokaj A beavatkozással érintett ágazat közvetett fejlesztések oktatás, képzés Egészségügy Beruházási költség összesen Projekt célja Vízi-, kerékpáros-, lovasturisztikai bázishely és környezeti nevelési helyszín, erdei iskolai és ökoturisztikai fogadóhely kialakítása, infrastrukturális felszerelése, vízi és szárazföldi tanösvények kialakítása a Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzetben A project célja az iskola felújítása, energetikai korszerűsítése, és az egészséges életmódra nevelés érdekében tanuszoda és kondicionáló terem kialakítása Onkológiai rehabilitáció megvalósítása a szakorvosi rendelőintézet infrastruktúráján. Kiemelt célcsoportot képeznek a külföldiek. Teremtett munkahelyek száma (fő) A Tokaji járás fejlesztési igénye 5,67 milliárd forint. A 13 ezres, 11 településből álló járásban az oktatás fejlesztésére és képzési programokra költenék forrásaik 36,7%-át. 83

133 2.4 Fejlesztési szempontrendszer Módszertan a fejlesztési elképzelések objektív szempontok szerinti értékelésére Fejlesztési elképzelései minden településnek vannak, azonban a források végesek. Éppen ezért a megyei szintű fejlesztések esetén is olyan módszertan kidolgozása szükséges, amely alátámasztott, átlátható szempontok szerint osztja meg az indikatív forrásokat és valamennyi megyei szereplő szerint az alkalmazott eljárás igazságos. Mit is jelent a források alátámasztott, átlátható és igazságos megosztása? Azt, hogy az adott eljárás: Nem kizárólag az adott járás lakosságszámát veszi figyelembe. Ez azért fontos, mert előfordulhat, hogy egy nagyobb népességű járás jobb gazdasági pozícióban van, mint egy alacsonyabb lélekszámú, ráadásul fejlesztési szükségletei sem az alap közszolgáltatásokat és a legegyszerűbb infrastruktúrafejlesztést igénylik, hanem emelt szintű szolgáltatások megvalósítását, miközben a kevesebb lakossággal rendelkező járás településein alapvető infrastrukturális fejlesztési hiányok lehetnek. Tekintettel van az adott járás lakosságszámára is, hiszen minél többen laknak egy adott területen, annál összetettebb és nagyobb ellátórendszert szükséges működtetni és az infrastruktúrafejlesztés- és fenntartás is nagyobb volumenű. (A Miskolci járás esetében Miskolc Megyei Jogú Város lakosságszáma nélkül kell számolni a járás lakosságszámát, mivel a megyeszékhely külön forrásból valósítja meg fejlesztési programjait! Ezt az elvet követjük a többi mutató kiszámításánál is, igaz a fejezetben a megye területi különbségeinek bemutatásával a Miskolci járás egészével számoltunk.) Figyelembe veszi az adott járás társadalmi, gazdasági és infrastrukturális helyzetét. A kormányzat sorba rendezte fejlettségük révén a járásokat (106/2015. (IV. 23.) kormányrendelet), megállapította (105/2015. (IV. 23.) kormányrendelet 2. melléklete), hogy Magyarországon melyek azok a települések, amelyek jelentős munkanélküliséggel sújtott települések és/vagy társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések. A megyén belül sorba lehet rendezni fejlettségük alapján tehát a járásokat. Sorba lehet tovább rendezni a járásokat az alapján is, hogy területükön hányan laknak jelentős munkanélküliséggel sújtott települések és társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett településeken, és az ilyen településeken lakó népesség mekkora arányt képvisel a járás összlakosságán belül. Figyelembe lehet tovább venni a szegénységi kockázati index alapján leginkább veszélyeztetett településeken élők számát és arányát az adott járáson belül. Az elosztandó források egy részét egyenlő mértékben teríti szét a járások között. Az egyes járások között óriási fejlettségbeli különbségek vannak, azonban ezek csak relatív különbségek, a legjobb helyzetű járások többsége országos viszonylatban a fejlesztendő járások közé tartozik, ezért a megosztandó források egy részét egyenlő mértékben szükséges elosztani közöttük. Tekintettel van a fejlesztési szükségletekre. Megyei szinten lenne szükséges konszenzusos döntést hozni arról, hogy az egyes járásokban, az egyes járások települései által megfogalmazott fejlesztési szükségletek mennyire megalapozottak. Az ellentétes érdekek 84

134 miatt, a szükségesnek vélt fejlesztések megítélésének bizonytalansága miatt, a fejlesztési hiányok megállapítását szolgáló kritériumrendszer kidolgozhatatlansága miatt a fejlesztési szükségletek megalapozottsága nem állapítható meg objektív szempontok alapján, vagy csak rendkívül bonyolult modellezési kísérletek után, és még akkor sem biztos, hogy a megállapított eljárás konszenzussal elfogadásra kerül. Éppen ezért egy alternatív és objektív módját ajánljuk a fejlesztési szükségletek figyelembevételére: az adott járás településszámát. Köztudott, hogy az aprófalvas vidék helyzete a leginkább reménytelen, igaz van néhány, amely üdülőfaluként funkcionál, de ez nem jellemző. Nem lehet azonban lemondani arról, hogy ne a fejlesztési szükségleteknek megfelelő beruházásokra, képzésekre kerüljön sor. Ennek az ellentmondásos helyzetnek a feloldására azt javasoljuk, hogy a különféle mutatók alapján elvégzett forrásmegosztást követően egy problématérkép alapján, annak megfeleltetve lehessen fejlesztési projekteket végrehajtani. A fentiek alapján a fejlesztési elképzelések objektív alapú értékelésére teszünk javaslatot. Mint az előzőekben is megfogalmaztuk, a fejlesztési elképzelések objektív megítélésének kereteit rendkívül nehéz, hiszen a fejlesztés szükségességéről megyei szinten konszenzussal dönteni szinte lehetetlen. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy a különféle mutatók alapján készüljön egy megyei forrásmegosztás járásokra lebontva, majd egy problématérkép, amely a fejlesztési szükségleteket azonosítja a járások településein. A problématérképen szereplő fejlesztési szükségletek pedig élvezzenek előnyt járáson belül. A megyei forrásmegosztáshoz használt eszközök: Lakosságszámmal súlyozott fejlettségi mutató, amely a következő rangsorszámok átlagából szükséges képezni: o A 106/2015. (IV. 23.) kormányrendelet a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet módosításáról meghatározott módszertan alapján, egy komplex mutató segítségével újra közzétett járások fejlettségük szerinti rangsora. A komplex mutatót négy mutatócsoport (társadalmi és demográfiai helyzet mutatói, lakás és életkörülmények mutatói, helyi gazdaság és munkaerő-piaci mutatók és infrastruktúra és környezeti mutatók) 24 mutatójának használatával alakították ki. o A 105/2015. (IV. 23.) kormányrendelet 2. melléklete azokat a településeket sorolja fel, amelyek jelentős munkanélküliséggel sújtott települések és/vagy társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések. Az első esetben azok a települések kerültek megnevezésre, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja az országos átlag 1,75-szeresét, a második esetben pedig a komplex mutató alapján rangsorolt települések legkedvezőtlenebb harmada. Olyan rangsorok felállítása szükséges, amelyben a munkanélküliséggel sújtott településeken és társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett településeken élők száma és aránya szerepel járásonként. o A járások lakosságszáma. o A vidéki szegénységi index (Pannon.Elemző) legrosszabb ( es) pontjaival rendelkező településeken élők száma és aránya járásonként, ezek rangsor szerint sorba rendezve. Az elemzés 2011-es adatok (Fiatalodási index, középfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a személyi jövedelemadó-alap egy lakosra jutó 85

135 összege, foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, munkanélküliségi ráta, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők arány a 0-17 éves korosztályban, korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők aránya a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők között.) alapján számolta ki az egyes települések szegénységi kockázati indexét. A megyei forrás egy hányadának egyenlő 16 részre osztása. Ezt az indokolja, hogy az egyes járások között óriási fejlettségbeli különbségek vannak, azonban ezek csak relatív különbségek, a legjobb helyzetű járások többsége országos viszonylatban a fejlesztendő járások közé tartozik, ezért a megosztandó források egy részét egyenlő mértékben szükséges elosztani közöttük. Fejlesztési szükségletek (opciók): o Az egyes járásokban, az egyes járások települései által megfogalmazott fejlesztési szükségletek konszenzussal elfogadott listája alapján (nem javasolt a vélhetőleg kialakuló konszenzushiány miatt), vagy o az adott járás településszáma. Köztudott, hogy az aprófalvas vidék helyzete a leginkább reménytelen, fejlesztési szükségleteik jelentősek. A mutató egyszerű és objektív. A járások településszámai 8 és 45 között szóródnak. Amennyiben erre a mutatóra esik a választás, akkor is szükséges egy problématérkép alapján a fejlesztési szükségletek azonosítása. A forrásmegosztás módszertana javaslatunk szerint: 33,3% Települési fejlettség mutatója a lakosságszámmal súlyozva; 33,3% Egyenlő elosztás a 16 járás között; 33,3% Fejlesztési szükségletek vagy települések száma (utóbbi esetben problématérkép alkalmazásával, amely kiemelten a közszolgáltatások elérhetőségére és minőségére fókusszal). 2.5 Értékelő rendszer A területi különbségeket, az ágazati fejlesztési szükségleteket és a lakosságszámot figyelembevevő értékelő rendszer bemutatása A forrásokért a megyén belül komoly harcok folynak, hiszen Magyarországon a fejlesztésre fordítható összegek általánosan elfogadott becslés szerint a 95%-ában európai uniós forrásokból valósulnak meg. Annak érdekében, hogy a fejlesztések valóban ott valósuljanak meg, ahol a leginkább szükség van rá, egyfajta értékelő rendszer megalkotására van szükség. Az értékelő rendszernek legalább két pillérre szükséges támaszkodnia. Mindenképpen figyelembe kell venni a területi különbségeket, azaz a periférikus helyzetű, rendkívül rossz gazdasági mutatójú, leromlott infrastruktúrájú területeket, járásokat előnybe kell részesíteni a kedvezőbb helyzetű járásoknál. Nagyon fontos szempont továbbá, hogy hol van a legnagyobb elmaradás a közszolgáltatások elérhetőségében és azok színvonalában. E két szempont sokszor egybeesik, de nem minden esetben, hiszen a nagyobb lakosságszámú, gazdaságilag erősebb és több állampolgárnak közszolgáltatást nyújtó területeken is akadhatnak komoly problémák a közszolgáltatás-szervezés minőségével. 86

136 A fenti megállapítások miatt azzal a javaslattal élünk, hogy a fejlesztési források megosztásakor egyrészt figyelembe kell venni a terület (járás) fejlettségi szintjét, másrészt a közszolgáltatások terén gyengébben ellátott fejlesztési szükségleteit is figyelembe kell venni. A következőkben ezen állapotok beazonosításához kívánunk támpontokat adni. A források megosztása a járások fejlettségbeli különbségei és az eltérő járási lakosságszámok együttes figyelembevételével A 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról alapozta meg a ban induló Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségek Fejlesztési Programját (LHH program), melynek célja az volt, hogy fejlesztési többletforrásokat juttasson a legkedvezőtlenebb helyzetű területekre. Mivel ez a program a magyarországi lakosság 10%-át felölelő 33 legrosszabb helyzetű térségekre irányult, a dedikált források elosztásánál a kormányrendeletben meghatározott, komplex mutató által kijelölt sorrend nem játszott szerepet, hiszen valamennyi, ebbe a körbe bekerült kistérség fejlettségük alapján meglehetősen homogén csoportot képzett. Éppen ezért a dedikált forrás (96,9 milliárd forint) megosztásakor ez a szempont érthető módon nem érvényesült. A forrásmegosztás a kistérségek között a következő módszertan alapján valósult meg: a forrás 1/3-a egyenlő megosztással, a forrás 1/3-a népességszám-arányos megosztással, forrás 1/3-a településszám-arányos megosztással. Az egyenlően elosztott dedikált forrás egyharmada egyfajta alapként szolgált. A népességszámon alapuló súlyozásra azért volt szükség, mert a 33 LHH kistérség népességszáma ezer között szóródott (Lengyeltóti és Ózdi kistérség), ezt a jelentős eltérést nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A maradék egyharmadnyi településszám-arányos megosztás részben figyelembe vette a fejlettségbeli különbségeket, hiszen köztudott, hogy az aprófalvas térségek küzdenek a legnagyobb problémákkal. Egyébként ebben a szegmensben is óriási volt a szórás, a 33 kistérségben 4 és 49 között volt a településszám (Jánoshalmai és Fehérgyarmati kistérség). A mostani programozási ciklusban hasonló helyzetben vannak a megyék, így Borsod-Abaúj-Zemplén megye is, mint az LHH program tervezésekor: indikatív forrásokat fel megosztani a területén lévő járások között. A Kormány 1702/2014. (XII. 3.) Korm. határozata a közötti programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról Borsod-Abaúj-Zemplén megye számára 128,31 milliárd forint 8 indikatív forrást határozott meg. A határozat szerint az egyes megyékre jutó indikatív források a megyei és a megyei jogú város(ok) programjainak megvalósítására együttesen vonatkozik. Az indikatív forráskeret felhasználásnak tervezésekor a megyei önkormányzat annak legfeljebb 67,23%-át, míg a megyei jogú város legfeljebb 32,77%-át veheti igénybe. Így Borsod- Abaúj-Zemplén megye 93,05, míg Miskolc 35,26 milliárd forintra tervezhet. A fejezetben több szempont és fejlettségi sorrend alapján megvizsgáltuk a megye 16 járásának helyzetét, majd növekvő sorrendbe raktuk őket, a leginkább fejlesztendő járásnak adva az 1. sorszámot. Mivel a 1702/2014. (XII. 3.) kormányhatározat szerint a megyei önkormányzatnak a 8 Európai Uniós támogatás hazai társfinanszírozással együtt, 310,1 Ft/Euro árfolyamon számolva. 87

137 megye közigazgatási területének a megyei jogú város közigazgatási területén kívüli részére vonatkozóan kell a TOP-ban tervezési feladatát ellátnia (megyei területi szint), és a Miskolci járás székhelye egyúttal a megye központja, és Megyei Jogú Város is. Éppen ezért a következőkben újraelemezzük az általunk a fejezetben elvégzett vizsgálatokat úgy, hogy a Miskolci járás adataiból kivesszük a Miskolcra vonatkozó adatokat (pl. lakosságszám). A területi különbségeket figyelembevevő értékelő rendszer arra a területre kell kialakítani, amelyet potenciálisan elérhetnek a fejlesztési források. A munkanélküliségből és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból egyaránt kedvezményezettnek minősített településeken élők száma és arányuk a járáson belül, az így sorba rendezett járások rangsorában kisebb módosulás történt, amikor a Miskolci járás területéről kiemeltük Miskolc Megyei Jogú Város lakosságát. Ezt mutatja be az 14. táblázat. Járás neve A) Munkanélküliségből és a társadalmigazdasági, infrastrukturális helyzetből adódóan egyaránt kedvezményezett településeken élők száma. (fő) Sorszám Járás neve B) Munkanélküliségből és a társadalmigazdasági, infrastrukturális helyzetből adódóan egyaránt kedvezményezett településeken élők aránya a járáson belül. (%) 88 Sorszám Ózdi Ózdi 95,86 1. Szerencsi Cigándi 63,92 2. Kazincbarcikai Szikszói 43,19 3. Cigándi Encsi 37,37 4. Encsi Szerencsi 31,57 5. Edelényi Gönci 29,16 6. Szikszói Tokaji 24,53 7. Gönci Edelényi 22,9 8. Sárospataki Sárospataki 19,77 9. Tiszaújvárosi Kazincbarcikai 15,2 10. Tokaji Putnoki 14, Putnoki Tiszaújvárosi 12, Miskolci Miskolc MJV nélkül Mezőcsáti 7, Mezőkövesdi Mezőkövesdi 5, Mezőcsáti Miskolci Miskolc MJV nélkül 3, Sátoraljaújhelyi Sátoraljaújhelyi 2, táblázat: A munkanélküliségből és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból egyaránt kedvezményezettnek minősített településeken élők száma és arányuk a járáson belül, az így sorba rendezett járások rangsora. A Miskolci járás értékei ebben a táblázatban Miskolc Megyei Jogú Város mutatói nélkül kerültek kiszámításra!

138 Forrás: saját számítás Az A) oszlopban nem történt változás, hiszen Miskolc városa nem minősült munkanélküliségből és a társadalmi-gazdasági, infrastrukturális helyzetből adódóan egyaránt kedvezményezett településnek, ezért az eddigi létszámadatok a járás egyéb településeire vonatkoztak. A B) oszlopban azonban mind az arányokban, mind a járási rangsorban változás következett be, amint a Miskolci járásnak a Miskolcon kívül eső településeinek helyzetével számoltunk. Ez nem véletlen, hiszen a Miskolci járás lakosságának kétharmada Miskolcon él, az A) oszlopban jelzett lakosságszám arányát tehát az eredetinél harmadnyi népességszámra kellett kiszámolni. A változások következtében a munkanélküliségből és a társadalmi-gazdasági, infrastrukturális helyzetből adódóan egyaránt kedvezményezett településeken élők aránya a járáson belül a háromszorosára növekedett és ezzel egy hellyel előrébb lépett a rangsorban, helyet cserélve a Sátoraljaújhelyi kistérséggel. A következő, 15. táblázatban a es szegénységi kockázati kóddal rendelkező településeken élő lakosok számát és arányát mutatjuk be járásonként, ezúttal úgy, hogy a Miskolci járásba nem számítjuk bele Miskolc Megyei Jogú Várost. Az A) oszlopban ezúttal sem történt változás, hiszen Miskolc nem tartozott bele a legmagasabb szegénységi kockázati indexű települések közé, azonban a járásban az egyharmadnyi (Miskolc nélküli) lakosságra számítva háromszorosára nőtt a legrosszabb helyzetű településeken élők aránya a járásban, ezáltal három helyet ugrott előre a járás a rangsorban. Járás neve A) Legmagasabb (8-9-10) szegénységi kockázattal rendelkező településeken élő lakosság száma a járásban Sorszám Járás neve B) Legmagasabb (8-9-10) szegénységi kockázattal rendelkező településeken élő lakosság aránya a járásban Sorszám Ózdi Ózdi 94,5 1. Szerencsi Cigándi 92,06 2. Edelényi Encsi 62,84 3. Cigándi Putnoki 59,8 4. Encsi Szikszói 55,85 5. Miskolci Miskolc MJV nélkül Edelény 51,35 Putnoki Szerencsi 50,56 7. Kazincbarcikai Gönci 46,02 8. Szikszói Mezőcsáti 33,94 9. Gönci Sárospataki 28, Sárospataki Tiszaújvárosi 19,4 11. Tiszaújvárosi Kazincbarcikai 16, Mezőcsáti Miskolci Miskolc MJV 6. 14,

139 nélkül Mezőkövesdi Tokaji 11, Sátoraljaújhelyi Sátoraljaújhelyi 8, Tokaji Mezőkövesdi 6, táblázat: Legmagasabb (8-9-10) szegénységi kockázattal rendelkező településeken élő lakosság száma és aránya az egyes járásokban. A Miskolci járás értékei ebben a táblázatban Miskolc Megyei Jogú Város mutatói nélkül kerültek kiszámításra! Forrás: saját számítás Amennyiben a fejezet összesítő táblázatába átvezetjük azokat a változásokat (lásd a 16. táblázatot), amelyek abból adódtak, hogy a Miskolci járás adatait Miskolc népességszáma nélkül számoltuk újra, akkor azt tapasztaljuk, hogy a Miskolc és a Tiszaújvárosi járás helyet cserél, előbbi így a 11. helyre ugrott, míg a Tiszaújvárosi visszaesett a 12. helyre. A Mezőkövesdi járás a megosztott helyről egy helyezéssel feljebb került a helyre, Mezőcsáttal osztozva ezen a pozíción. Mivel a Mezőkövesdi járás már nem azonos pontszámmal rendelkezik, mint a Tokaji, így utóbbi egyedül maradt a 15. pozícióban, a Sátoraljaújhelyi járás pedig továbbra is maradt a 16., azaz a legkedvezőbb helyzetű járás pozíciójában. Járás neve Rangsorszám átlaga Rangsor 106/ (IV. 23.) Lakossá gszám 14. táblázat A) 15. táblázat B) 15. táblázat A) Ózdi 2, Cigándi 4, Encsi Szerencsi Szikszói Edelényi 7, Gönci 7, Kazincbarcikai 8, Putnoki Sárospataki 9, Miskolci 10, Miskolc MJV nélkül Tiszaújváros 11, Mezőcsáti Mezőkövesdi Tokaji 12, táblázat B) Sátoraljaújhel yi táblázat: Az egyes járások fejlettségi mutatói, a területeken lévő kedvezményezett településeken élők és arányuk, a lakosságszám és a szegénységi kockázati index alapján készült rangsorok átlaga alapján felállított rangsor a leginkább fejlesztendő területektől növekvő sorrendbe állítva. Forrás: saját számítás 90

140 A fentiekben kialakult rangsorszám átlagokra kiszámolva azok járási átlaga: 8,6. Véleményünk szerint az ez alatt lévő településeknek van a leginkább fejlesztési forrásokra szükségük. Persze az átlag alatt lévő járások között is óriások a különbségek, akárcsak az átlag fölöttiek esetében. Az objektív értékelés érdekében a 16 járás átlagához viszonyított sávos beosztást készítettünk, amely segítséget nyújthat a források megosztásához szükséges súlyozáshoz (Lásd 17. táblázat). A megyei átlag (8,6) százaléka (%) Érintett járás 20% (0-1,72) - 40% (legfeljebb 3,44) Ózdi (2,16) 60% (legfeljebb 5,16) Cigándi (4,5), Encsi, Szerencsi (5-5) 80% (legfeljebb 6,88) - 100% (legfeljebb 8,6) Szikszói (7), Edelény, Gönci (7,5-7,5), Kazincbarcikai (8,16) 120% (legfeljebb 10,32) Putnoki (9), Sárospataki (9,66) 140% (legfeljebb 12,04) Miskolci (10,66), Tiszaújvárosi (11,16), Mezőcsáti, Mezőkövesdi (12-12) 160% (legfeljebb 13,76) Tokaji (12,66) 180% (legfeljebb 15,44) Sátoraljaújhelyi (14) 18. táblázat: A megye járásainak fejlettségbeli rangsorátlagától való eltérés 20%-os sávokban. Forrás: saját számítás A közszolgáltatások elérhetőségének és minőségének javításának és egyéb fejlesztési szükségletek megállapítása A fejezetben összefoglaltuk a fejlesztési szükségletek objektív megállapításának akadályait: Megyei szinten lenne szükséges konszenzusos döntést hozni arról, hogy az egyes járásokban, az egyes járások települései által megfogalmazott fejlesztési szükségletek mennyire megalapozottak. Az ellentétes érdekek miatt, a szükségesnek vélt fejlesztések megítélésének bizonytalansága miatt, a fejlesztési hiányok megállapítását szolgáló kritériumrendszer kidolgozhatatlansága miatt a fejlesztési szükségletek megalapozottsága nem állapítható meg objektív szempontok alapján, vagy csak rendkívül bonyolult modellezési kísérletek után, és még akkor sem biztos, hogy a megállapított eljárás konszenzussal elfogadásra kerül. Éppen ezért egy alternatív és objektív módját ajánljuk a fejlesztési szükségletek figyelembevételére: az adott járás településszámát. Köztudott, hogy az aprófalvas vidék helyzete a leginkább reménytelen, igaz van néhány, amely üdülőfaluként funkcionál, de ez nem jellemző. Nem lehet azonban lemondani arról, hogy ne a fejlesztési szükségleteknek megfelelő beruházásokra, képzésekre kerüljön sor. Ennek az ellentmondásos helyzetnek a feloldására azt javasoljuk, hogy a különféle mutatók alapján elvégzett forrásmegosztást követően egy problématérkép alapján, annak megfeleltetve lehessen fejlesztési projekteket végrehajtani. A fejezetben már hangsúlyozottan felhívtuk a figyelmet egy megyei problématérkép összeállításának szükségességére, amelynek a középpontjában a szolgáltató állam koncepciójának minél magasabb színvonalú megyei megfeleltetése áll azáltal, hogy a közszolgáltatások elérhetősége és minősége széles körben garantált. 91

141 A közszolgáltatás fogalmának egyik lehetséges meghatározása: A közszolgáltatás a szolgáltatások azon sajátságos típusa, melynek legfőbb jellemzője a közösségi jelleg. Közszolgáltatás mindazon az állam, a helyi önkormányzatok, vagy más szervezetek által nyújtott szolgáltatás, amely a lakosok széles körének nyújt valamilyen ellátást, és nem minősül az állam egyoldalú közhatalmi aktusának. 9 A problématérképnek meg kell állapítani: Az egyes közszolgáltatások (telephelyei) hány embert látnak el (mekkora a körzetük); Az ellátott körzetből hányan vették igénybe az adott szolgáltatást? (Évre lebontva az elmúlt 5 évben); Az adott szolgáltatás melyik településen heti, illetve havi hány órában érhető el?; az adott szolgáltatás igénybevételére van-e túljelentkezés? (bölcsőde, óvoda); Egyes közszolgáltatások elérhetősége (távolság) a különböző településekről (km, Volánbusz menetjegy ára oda-vissza); Vannak-e ellátatlan területek?; Vannak-e olyan települések, ahonnan egy adott közszolgáltatás egy közeli járásban (akár megyében) jobban elérhető, mint abban a járásban (megyében), ahova az adott település tartozik?; Minden egyes területen: a megfelelő végzettséggel rendelkező szakemberek a megye (járás) minden területét lefedik?; Mely területeken van a legtöbb helyettesítő szakember (pl. védőnő, háziorvos)? A fentiekben csak iránymutatást kívántunk nyújtani a problématérkép elkészítéséhez. Fontos lenne a fenti kérdések mentén részletesebben is kidolgozni, hogy mely területeken van a legnagyobb gond a megyében (járási szintre lebontva) a közszolgáltatások területén. A problématérkép alapján a szükséges ágazati fejlesztéseket sorba kell rendezni. A növekvő sorrendbe rakott fejlesztések (járási, illetve települési szintre lebontva) jelentős eleme lehet az értékelő rendszernek. Az értékelő rendszer kidolgozásakor javaslatunk szerint a forrásokat a következőképpen szükséges megosztani a járások között: 33,3% Települési fejlettség mutatója a lakosságszámmal súlyozva; 33,3% Egyenlő elosztás a 16 járás között; 33,3% Fejlesztési szükségletek vagy települések száma (utóbbi esetben problématérkép alkalmazásával, amely kiemelten a közszolgáltatások elérhetősége és minősége fókusszal). Amennyiben az elképzelés megyei szinten támogatható, részletezett forrásmegosztási módszertant szükséges készíteni! 9 Dicső László: A helyi közszolgáltatások szervezése. Forrás: 92

142 2.6 A megyében megvalósuló fejlesztések összehangolásához szükséges tevékenységek meghatározása A megyei fejlesztéssel foglalkozó intézmények, irodák számbavétele, feladatkörük elemzése, kapacitásvizsgálat A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat kötelező fejlesztési feladatai A megyei önkormányzat a évi CLXXXIX. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat is ellát. E tevékenységének feladat- és hatáskörét a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény és az egyéb ágazati jogszabályok állapítják meg. A területfejlesztési törvény szerint a megyei önkormányzatok kötelező feladatai a területfejlesztési tervezéssel kapcsolatban a megyei területfejlesztési program kidolgozása, az országos és a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciók véleményezése, a térségi területfejlesztési koncepciók és programok előzetesen véleményezése, valamint részvétel a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában. A területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében nyomon követi és értékeli a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területfejlesztési programok végrehajtását, dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) irányításában, megvalósításának végrehajtásában. Figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában, dönt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról. A megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés-ösztönző tevékenységet lát el. A területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit, területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját, a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését. Szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit együttműködve a megye gazdasági szereplőivel. Vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) rendelkezésére bocsátja, segíti annak működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait. 93

143 A területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye vagy a főváros területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról. A megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörében dönt a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról is, továbbá összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel. A megyei önkormányzat koordinációs feladatkörében együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel. A megyei önkormányzat koncepcionálisan összehangolja települései településfejlesztési koncepciója és integrált településfejlesztési stratégiája, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében. A megyei önkormányzat előzetesen véleményezi a megye települései településfejlesztési koncepcióját és integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközeit a megyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz való illeszkedésük érdekében. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat önként vállalt fejlesztési közfeladatai A megyei önkormányzat a törvényi kötelezettségeinek teljesítésén túl önként is vállalhatja közfeladatok ellátását. A megye fejlesztésékkel összefüggő területeket érintő önként vállalt közfeladatai a saját Szervezeti és Működési Szabályzata szerint: ( ) b) a munkahelyteremtés és a megyei székhelyű vállalkozások működésének elősegítése; c) a hátrányos helyzetű települések, kistérségek felzárkóztatásának segítése, szakmai, szervezési és pénzügyi támogatása; d) a kulturális értékek, az alkotóművészet, a sport, a lakossági művelődés, a tudományos teljesítmény támogatása, a megye szellemi, tárgyi és humán értékeinek gyarapítása; e) a civil társadalom intézményeinek és kezdeményezéseinek segítése, közreműködés a hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőtlenségének felszámolásában, különös tekintettel a hátrányos helyzetű térségekben élők gondjaira; f) a települési önkormányzatok fejlesztési lehetőségeinek feltárásában, koordinálásában való közreműködés; ( ) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés fejlesztési feladatokat is ellátó bizottságai A Közgyűlés az alábbi bizottságokat hozta létre, és ezeknek a következő fejlesztési feladataik is vannak: 94

144 a) Pénzügyi és Társadalmi Bizottság Figyelemmel kíséri a megye foglalkoztatási helyzetének javítását célzó pályázati kiírásokat, javaslatot tesz pályázat benyújtására, a foglalkoztatást érintő fejlesztési források felhasználására; részt vesz az országos és megyei gazdasági folyamatok foglalkoztatásra gyakorolt hatásainak elemzésében; figyelemmel kíséri a foglalkoztatáspolitikai eszközök megyei arányainak kialakítását és felhasználását b) Területfejlesztési Bizottság Előkészíti a megye területére az országos és a kiemelt térségekre vonatkozó tervekkel összhangban a területfejlesztési koncepciót, fejlesztési programot, a megyei területrendezési tervet, gondoskodik a dokumentumok közötti összhang biztosításáról; előzetesen véleményezi a megye területét érintő fejlesztési források felhasználásának megalapozását szolgáló stratégiákat és programokat (ágazati tervek és uniós tervek); előzetesen véleményezi a településrendezési terveket, gondoskodik a megyei területrendezési tervek és a településrendezési tervek összhangjáról; részt vesz a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez; figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, közreműködik a fejlesztési programok nyomon követésében és értékelésében, a területfejlesztési programok megvalósulásának monitorozásában és a programok megvalósulásának előzetes, közbenső és utólagos értékelésében; felügyeli a decentralizált pályázati rendszer működését; koordinálja a települések fejlesztési tevékenységét a települési önkormányzatok felkérése alapján; közreműködik a területfejlesztési stratégiák és programok végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében; gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről; kapcsolatot tart az önkormányzatokkal, területi államigazgatási szervekkel, társadalmi és szakmai szervezetekkel, gazdasági szereplőkkel; segíti a területi gazdaságszervezést; részt vesz a megyei önkormányzat területi gazdaságpolitikájának kidolgozásában; a térség fejlesztését közvetlenül befolyásoló üzleti vállalkozások előkészítésében; a nemzetközi alapok térségi igénybevételének szervezésében; vizsgálja és értékeli a megye társadalmi, gazdasági helyzetét, adottságait; koordinálja a megye több települési önkormányzatát érintő térségi feladatokat; együttműködik Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata illetékes bizottságaival a területrendezési tervek városkörnyéki összehangolása, illetve a területfejlesztési tervek koordinálása területén; közreműködik az épített és természeti környezet védelmével, a térségi terület rendezésével kapcsolatos feladatok összehangolásában; figyelemmel kíséri a vízellátás, csatornázás és egyéb műszaki infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó megyei komplex tervek végrehajtását; véleményezi a hulladékok környezetkímélő kezelésének elősegítését szolgáló terveket, a megyei hulladékgazdálkodási tervet; részt vesz a megye területén található helyi jelentőségű védett természeti területek védelmével kapcsolatos tevékenységek összehangolásában; véleményezi a műszaki, kommunális és tömegközlekedés fejlesztésével összefüggő elképzeléseket; 95

145 véleményezi környezet- és természetvédelmi szempontból a kiemelt beruházásokat; javaslatot tesz környezetvédelmi szempontból védett területek kijelölésére, a környezeti ártalmak megszüntetésére, illetve csökkentésére. Észak-magyarországi Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum Az egy régió területén működő megyei közgyűlések elnökei regionális területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek a évi XXI. törvény szerint. A fórum feladatköre egyrészt eljárni a regionális döntést, állásfoglalást, véleményezést igénylő ügyekben (pl. javaslattétel regionális kiemelt projektekre, új pályázati kiírások véleményezése. Másrészt a konzultációs fórum összehangolja a megyei önkormányzatok területfejlesztési döntéshozatalát, képviseli a megyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját. Az Észak-Magyarországi Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum (ÉMRTFK) január 18-án alakult meg, az elnöki funkciót a tag megyei közgyűlések elnökei féléves rotáció szerint látják el. A tagság fele-fele arányban a megyei közgyűlési és a megyei jogú városi küldöttekből áll össze. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum szavazati joggal rendelkező tagjai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés által delegált képviselő és a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által delegált képviselő. A regionális területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik. Az ÉMRTKF titkársági feladatait a mindenkori soros elnök által irányított megyei önkormányzati hivatal látja el. Az ÉMRTKF feladatainak ellátásában együttműködik: a) a területfejlesztési önkormányzati társulásokkal; b) a térségi fejlesztési tanáccsal vagy tanácsokkal; c) a régió fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel; d) a területi gazdasági kamarákkal és e) a régió területén működő társadalmi szervezetekkel. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fejlesztési fókuszú gazdasági társaságokban lévő érdekeltségei A) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Az Ügynökség 1994-ben jött létre, egyszemélyi tulajdonosa a B-A-Z Megyei Önkormányzat. Jelenleg a as EU tervezési ciklushoz kapcsolódóan a megyei szintű tervezés kulcsszereplője. Intenzív projektgenerálást és komplex pályázati tanácsadást folytat. Az új pályázati ciklusra felkészülés jegyében konferenciákat, ismeretbővítő fórumokat, előadásokat, szakmai műhelyeket szervez a megye közigazgatási szereplői, vállalkozók, civil szervezetek részére. Tervező, stratégiai és operatív munkája megkerülhetetlenül kapcsolódik a megyei önkormányzat gazdaság- és területfejlesztési tevékenységéhez, együttműködve az érintett minisztériumokkal. Az Ügynökség fő szervezeti céljai: A fejlesztés megyei szervezeti rendszerének újraépítése, működtetése: erős, országos és megyei szinten mértékadó, akkreditált megyei ügynökség (mely egyben módszertani központ is), kistérségi szervezeti háló, településszintű szakembergárda szervezése, létrehozása, képzése; 96

146 a partner szervezettekkel (kamarák, egyetem, civil szervezetek, dekoncentrált és decentralizált fejlesztési és egyéb szervezetek) a kapcsolati háló újraépítése, a munka összehangolása; az elfogadott komplex megyei fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program végrehajtása; megyei szintű lobbi team megbízása (jogi előírásoknak megfelelően) és felkészítése, (lobbizás a beadható illetve már beadott célszerinti projekttámogatások elnyeréséért; a kialakított rendszer folyamatos, intenzív működtetése; jó gyakorlatok széleskörű megismertetése; mindezekkel a következő EU tervezési és végrehajtási ciklusra való felkészülés szervezeti, személyi feltételeinek és tervezési alapdokumentumainak előkészítése. B) NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság A nonprofit közhasznú szervezetként működő társaság célja a régióban folyó kutatásfejlesztés, valamint az innovációs folyamatok fókuszálásával, a keret- és környezeti feltételrendszerek folyamatos javításával, a tudás és technológia transzfer tudatos működtetésével és fejlesztésével, a hálózatos kapcsolatok működtetése által elérhető szinergiák kihasználásával elősegíteni és fejleszteni a régió, és a régióban működő vállalkozások, kiemelten a KKV-k gazdasági versenyképességét. A Társaság az alábbi fejlesztési fókuszú közhasznú tevékenységeket végzi: Az Észak-magyarországi Régió innovációs és kutatás-fejlesztési folyamataiban érintett szereplők együttműködésének elősegítése, a közös érdekek és feladatok feltárása; közreműködés a régió innovációs intézményrendszerének kialakításában, annak fejlesztésében, valamint hozzájárul az innovációhoz és kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó feladatokat ellátó szervezetek munkájának összehangolásában; a regionális fejlesztési programok innovációt és gazdaságfejlesztést érintő kérdéseivel kapcsolatos koordinációs munkák ellátása, a kapcsolódó tervezési, programozási, projektmenedzselési, projektgenerálási, képzési, nemzetközi kapcsolatépítési tevékenységek végzése; a régiót érintő innovációs támogatási programok, valamint a Tanács döntési hatáskörébe utalt hazai támogatási forrásokhoz kapcsolódó pályázati rendszerkialakítási és előkészítési feladatok koordinációja és ellátása; az országhatáron túlnyúló regionális együttműködések kialakítását elősegítése; C) Miskolc-Kassa /Kosice/ Régióért Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság A közhasznú társaságnak több mint tíz tagja van, a megyei önkormányzat mellett többek között Miskolc Megyei Jogú Város is tagja. Társasági szerződése szerint közhasznú feladata a Miskolc és Kassa közforgalmú autópálya megépítése, üzemeltetése és karbantartása; a közforgalom számára megnyitott híd, út, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység és az euróatlanti integráció elősegítése. Széchenyi Programirodák a megyében 97

147 A Kormány 2011-ben hozta létre a Széchenyi Programirodák országos hálózatát az Új Széchenyi Tervben meghirdetett pályázóközpontúság, minőség és hatékonyság elveinek megvalósulása érdekében. A Programiroda projektjei közé tartozik az Észak-magyarországi Operatív Programból megvalósuló projektek projektfelügyeleti feladatainak ellátása is. A megyében Mezőkövesden, Miskolcon és Sátoraljaújhelyen működik Széchenyi Programiroda. NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség A területfejlesztési törvény szerint az egy régió területén működő megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzata területi operatív programok megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére és végrehajtásában való közreműködésre a régióban nonprofit gazdasági társasági formában regionális fejlesztési ügynökséget működtetnek. A gazdasági társaság irányításáról, tulajdonjogáról és a tulajdonosi jogok gyakorlásának módjáról a régió területét alkotó megyei önkormányzatok megállapodásban döntenek. A regionális fejlesztési ügynökség feladatai a törvény szerint különösen: a) közreműködő szervezeti feladatokat lát el a területi operatív programok végrehajtásában és ellenőrzésében; b) külön megállapodás alapján részt vesz az ágazati területfejlesztési operatív programok, vagy más programok lebonyolításában, szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet; c) közreműködik a megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatainak ellátásában. A NORDA az Új Széchenyi Terv megvalósításában az Észak-magyarországi Operatív Program közreműködő szervezeteként vett részt. A as európai uniós programozási időszakban a regionális fejlesztési ügynökségek működése és feladatkörei jelenleg még tisztázatlanok. Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény (Tftv) 15. (1) bekezdése alapján a megyei közgyűlések a régió határokon, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatai ellátására, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásával térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy ilyen fejlesztési tanács működik a Tokaj Borvidék térségében, amely 2014-ben alakult meg. Az évi XXI. törvény szerint területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, és más közös területfejlesztési feladatokat a Tokaji Borvidék térségében a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács látja el, ennek keretében: a) vizsgálja és értékeli a kiemelt térség társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja; 98

148 b) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban kidolgozza és a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter útján a Kormánynak elfogadásra benyújtja a kiemelt térség területfejlesztési koncepcióját; c) előzetesen véleményezi az országos, valamint a kiemelt térséget érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, és d) figyelemmel kíséri az operatív programok kiemelt térségben jelentkező feladatainak végrehajtását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában. Miskolc Megyei Jogú Város A megyei jogú város illetékességi területének fejlesztéséért a megyei jogú város települési önkormányzata felel. Ezeket a fejlesztési célokat a 2014-ben elkészült Miskolc Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója tartalmazza a 2030-ig terjedő időszakra. A megyei jogú város települési önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint, az abban foglalt kivételekkel azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. A megyei jogú városok véleményét a megyét érintő fejlesztési koncepciókról ki kell kérni. A megyei jogú városok a megyei önkormányzatokkal megállapodást kötnek közszolgáltatások nyújtására, közös intézményfejlesztésre, közös finanszírozásra. Kapacitásvizsgálat Az egyes intézmények feladatkörét, az intézményekben dolgozó kollégák konkrét feladatait össze kell hangolni, külön vizsgálatot igényel az átfedések feltárása. A meglévő kapacitáshiányok kimutatása a hatékony munkavégzés feltételeinek megteremtéséhez elengedhetetlen feladat. A fejlesztésekkel összefüggő projektekben dolgozó szakemberek munkaköri leírásának elemzése szolgálhat elsődleges forrásául a párhuzamos munkavégzések feltárásának és az ellátatlan, azaz csak ad hoc módon betöltött feladatvégzések azonosításához. Különösen fontos az előző programozási időszak tapasztalatait felhasználni az új, as európai uniós fejlesztési ciklus forrás-felhasználási és projekt-végrehajtási folyamatainak kialakítása során A as programozási időszak megyei fejlesztési forrásainak menedzselésére alkalmas szervezet (projektmenedzsment) kialakításának bemutatása Irányítási struktúra alapelveinek tisztázása A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyei szintű (a megyei önkormányzatnak a megye közigazgatási területének a megyei jogú város közigazgatási területén kívüli részére vonatkozóan kell a tervezési feladatát ellátnia) indikatív forráskerete 93,05 milliárd forint, amelyből több száz projekt megvalósítása várható. Az összeg nagyságával egyenes arányban fontos a megfelelő projektmenedzsment kialakításának feladata, hiszen a tervezett fejlesztések sikeres megvalósítása garantálja a forrásvesztés elkerülését. 99

149 Elsőként arról szükséges döntést hozni, hogy teljes mértékben központosított, vagy decentralizált, esetleg valahol a kettő közé eső, a dekoncentráció elvén működő irányítási struktúrában gondolkodik-e a megye. A teljes mértékben központosított irányítás (döntéshozatal, a fejlesztési folyamatok irányítása, az adminisztráció központosítása) mellett valóban nem valósulhat meg az irányító (megyei önkormányzat) szándéka ellenére semmiféle fejlesztés, azonban ez a megoldás rendkívül lelassítja a fejlesztési folyamatot, hiszen minden információ egy központi irodába fut és minden egyes projektmegvalósításai tevékenységgel kapcsolatos döntésnek és azok végrehajtásának a központi menedzsment lesz a felelőse. Ez avval jár, hogy nagy létszámmal működő apparátust kell kiépíteni, melynek tagjai elszakadnak a projektek megvalósításának helyszínétől, az egyedi problémákra nem lesznek képesek egyedi megoldásokat találni és kizárólag az indikátorok bármilyen módon hozott elérésére fognak törekedni. A kizárólagos központi irányítás ellen szól az is, hogy egyfajta vízfejjé növi ki magát a megyei fejlesztési források menedzselésével foglalkozó hivatal vagy iroda, ahol az információk könnyen elmennek egymás mellett, már csak a szervezetben dolgozók nagy száma miatt is. Ez a megoldás ráadásul sérti a járások, a települések önállóságát és azáltal, hogy a projektmenedzsmentben nem helyi lakosok vesznek részt, a projekt lokális beágyazódását és elfogadottságát is hátráltatja. A teljes mértékben decentralizált irányítási struktúra véleményünk szerint nem járható út, hiszen a fejlesztési források felhasználásának felelőssége teljes mértékben a megyét terheli. A decentralizált irányítási struktúra ellen szól a periférikus helyzetű járásokban a menedzsment tapasztalatokkal rendelkező szakemberek hiánya is. Az általunk javasolt irányítási struktúra a dekoncentráció elvén működik. A megyei önkormányzat által felállított projektmenedzsmenté az irányítás joga, azonban a világosan megfogalmazott célok és elvárások mellett az egyes járásokban olyan munkaszervezetek (projektmenedzsmentek) jönnek létre, amelyek felelősséggel tartoznak a területeken megvalósuló projektek végrehajtásáért, az egyes fejlesztések előrehaladásáról beszámolási kötelezettséggel tartoznak a megyei fejlesztési projektmenedzsmentnek. Javaslatunk szerint kétszintű projektmenedzsment létrehozására lenne szükség: a fő irányítási feladatok a megyei fejlesztési projektmenedzsment kezében lennének, így egycsatornás kommunikációs rendszert tudnának kialakítani az európai uniós források felhasználásnak feltételeivel foglalkozó minisztériumi hivatalokkal (az irányító hatóságok utódaival) és a közreműködő szervezetekkel. A megyei fejlesztési projektmenedzsment alá tartozhatnának a közbeszerzési eljárások lebonyolítása, a szakmai továbbképzések és tájékoztatók megszervezése, a projektvégrehajtás szakmai támogatása is. A közbeszerzések az európai uniós források felhasználásakor a tapasztalatok szerint a kisebb településeknek, de akár városoknak is gondot jelentettek a folyamatosan változó jogszabályi környezet és a rendkívül bonyolult eljárási szabályok miatt. Egy központi közbeszerzési csoport segíthetné a kiírások törvénynek megfelelő kiírását, természetesen a leendő projektgazdát bevonva a szakmai specifikáció kritériumainak meghatározásába. A másik szint a járási fejlesztési projektmenedzsment lenne, amely a területén megvalósítani kívánt projektek előkészítését és megvalósítását támogatná. Vizsgáljuk meg az elképzelést részletesebben is! 100

150 Megyei fejlesztési projektmenedzsment A megyei fejlesztések irányítása ennek a vezetői csoportnak a kezében futnak össze, ők felelősek megyei szinten a forráslehívásért, a projektek előkészítéséért, azok egymásra épüléséért, a forrásfelhasználás és a közbeszerzések szabályosságáért, a járási munkaszervezetek és a fejlesztési tevékenység egyéb szereplői közötti kapcsolattartásért és kommunikációért, a pénzügyi elszámolásokért és a projektek zárásáért. A megyei fejlesztési projektmenedzsment javasolt összetétele, a tagjaiktól elvárt kompetenciák, feladataik és felelősségi körük: A) Vezető projektmenedzser: Minimum két éves, az európai uniós forrásokból megvalósult projektekben (legalább egy 300 millió forintot meghaladó projektben) szerzett projektmenedzseri tapasztalat, legalább három éves vezetői tapasztalat, az uniós fejlesztési forrásokkal összefüggő EU és magyar szabályozási joganyag ismerete. Feladata a megyei szintű TOP fejlesztések koordinálása, a források törvényes felhasználásának felügyelete, a menedzsment irányítása. Felelős a teljes és szabályos forráslehívásért, a menedzsment munkájának koordinálásért, a TOP forrásaiból megvalósuló projektek megalapozottságáért, a fejlesztési szükségletek alátámasztottságáért, és végül a TOP megyei szintű forrásfelhasználásának eredményességéért. (jogi, gazdaságtudományi, társadalomtudományi egyetemi végzettség) B) Pénzügyi vezető: Minimum két éves, az európai uniós forrásokból megvalósult projektekben (legalább egy 300 millió forintot meghaladó projektben) szerzett pénzügyi vezetői tapasztalat, legalább három éves pénzügyi vezetői tapasztalat, az uniós fejlesztési forrásokkal összefüggő EU és magyar szabályozási joganyag ismerete, különös tekintettel a pénzügyi szabályozásokra és a közbeszerzések szabályozására. Feladata a források kezelésének szabályos felhasználásának biztosítása, belső ellenőrzési rendszer létrehozása. (Gazdaságtudományi, pénzügyi egyetemi végzettség) C) Szakmai vezető (infrastrukturális fejlesztések): Minimum két éves, az európai uniós forrásokból megvalósult projektekben (legalább egy 300 millió forintot meghaladó projektben) szerzett szakmai vezetői tapasztalat, legalább három éves vezetői tapasztalat, az uniós fejlesztési forrásokkal összefüggő EU és magyar szabályozási joganyag ismerete, különös tekintettel az építésügyi szabályozásra. Feladata a megyei infrastrukturális beruházások összehangolása, azok megvalósításával kapcsolatos szakmai kérdések és problémák rendezése. (Mérnöki, építészi egyetemi végzettség) D) Szakmai vezető (gazdaságfejlesztés): Minimum két éves, az európai uniós forrásokból megvalósult projektekben (legalább egy 100 millió forintot meghaladó projektben) szerzett szakmai vezetői tapasztalat, legalább három éves vezetői tapasztalat, az uniós fejlesztési forrásokkal összefüggő EU és magyar szabályozási joganyag ismerete. Feladata a megyei gazdaságfejlesztési beruházások összehangolása, azok megvalósításával kapcsolatos szakmai kérdések és problémák rendezése. (Gazdaságtudományi végzettség) E) Szakmai vezető (humán fejlesztések): Minimum két éves, az európai uniós forrásokból megvalósult humán erőforrás-fejlesztési projektekben (legalább egy 50 millió forintot meghaladó projektben) szerzett szakmai vezető tapasztalat, legalább három éves vezetői tapasztalat, az uniós fejlesztési 101

151 forrásokkal összefüggő EU és magyar szabályozási joganyag ismerete. Feladata a megyei humán fejlesztések összehangolása, azok megvalósításával kapcsolatos szakmai kérdések és problémák rendezése. (Társadalomtudományi, bölcsész egyetemi végzettség) A megyei önkormányzat vezetésének szándékától függően érdemes lenne a fent megnevezett operatív testület mellett egyfajta felügyelőbizottság-szerű konzultatív csoportot is felállítani, amelynek munkájában helyet kapnának a megye különböző fejlesztésekkel foglalkozó szervezeteinek vezetői, a Megyei Önkormányzat vezetői. A projektmenedzsment munkáját segítendő Fejlesztési Iroda felállítása javasolt. Ebben kell helyet kapniuk a szakmai vezetők asszisztenseinek, a jogászoknak, a közbeszerzési szakértőknek. Járási fejlesztési projektmenedzsment A munka hatékonnyá tétele és a dekoncentráción alapuló irányítási struktúra járási projektmenedzsment felállítását is igényli, mind a 16 járásban. Szerencsére a as időszak projektjeinek végrehajtása során a járásokban is megfelelő szakmai tapasztalat halmozódott fel, a megye több területén is kistérségi programok (pl. Kistérségi Gyerekesély Program) megvalósítására is sor került. A járási fejlesztési projektmenedzsmentet egyfajta munkaszervezetként szükséges létrehozni, melynek irányítói jogosultsága is van a helyi operatív ügyekben. A helyi fejlesztések irányítása a járási fejlesztési projektmenedzsment feladata lenne, ők felelnének a helyi projektek előkészítéséért, azok egymásra épüléséért, a megyei projektmenedzsment tagjaival és a megyei fejlesztési tevékenységek egyéb szereplői közötti kapcsolattartásért és kommunikációért, a megye felé történő adatszolgáltatásért, a különböző településeken futó projektek ütemezéséért, azok szabályos végrehajtásáért. A járási fejlesztési projektmenedzsment javasolt összetétele, a tagjaiktól elvárt kompetenciák, feladataik és felelősségi körük: A) Vezető járási projektmenedzser: Minimum két éves, az európai uniós forrásokból megvalósult projektekben (legalább egy 100 millió forintot meghaladó projektben) szerzett projektmenedzseri tapasztalat, legalább három éves vezetői tapasztalat, az uniós fejlesztési forrásokkal összefüggő EU és magyar szabályozási joganyag ismerete. Feladata a megyei szintű TOP forrásokból megvalósuló fejlesztések koordinálása, a menedzsment irányítása. Felelős a teljes és szabályos forráslehívásért, a járási fejlesztési menedzsment munkájának koordinálásért, a helyi (járási) projektek terv szerinti megvalósulásáért. (jogi, gazdaságtudományi, társadalomtudományi egyetemi végzettség) B) Projektmenedzser: Minimum két éves, az európai uniós forrásokból megvalósult projektekben (legalább egy 50 millió forintot meghaladó projektben) szerzett projektmenedzseri tapasztalat, legalább három éves vezetői tapasztalat, az uniós fejlesztési forrásokkal összefüggő EU és magyar szabályozási joganyag ismerete. Feladata a főbb fejlesztési irányok (infrastrukturális fejlesztések, gazdaságfejlesztés, humán fejlesztések) projektjeinek ismerete helyi (járási) szinten, a projektek megvalósulásának figyelemmel kísérése, a megyei fejlesztési menedzsment szakmai vezetőivel való rendszeres egyeztetés. Felelős a járás területén megvalósuló projektek megvalósításával összefüggő 102

152 nehézségek megoldásáért, szakmai támogatást nyújt a helyi (járási) projektek terv szerinti megvalósulása érdekében. (jogi, gazdaságtudományi, társadalomtudományi egyetemi végzettség) C) Pénzügyi vezető: Minimum két éves, az európai uniós forrásokból megvalósult projektekben (legalább egy 50 millió forintot meghaladó projektben) szerzett pénzügyi vezetői tapasztalat, legalább három éves pénzügyi vezetői tapasztalat, az uniós fejlesztési forrásokkal összefüggő EU és magyar szabályozási joganyag ismerete, különös tekintettel a pénzügyi szabályozásokra és a közbeszerzések szabályozására. Feladata a források kezelésének szabályos felhasználásának biztosítása járási szinten, a helyi projektek számviteli fegyelmének biztosítás tanácsadással, ellenőrzéssel. (Gazdaságtudományi, pénzügyi egyetemi végzettség) A szűk járási vezetői stáb (projektmenedzsment) munkavégzését segítő asszisztensi és jogi tanácsadói munkatársak biztosítása szükséges. A megyei és a járási projektmenedzsment közötti információáramlás és kommunikáció kulcsfontosságú a megyei szintű Terület- és Településfejlesztési Operatív program megyei szintű megvalósításának sikeréhez. A megyei fejlesztésekben érintett szereplők közötti kommunikációs és döntéshozatali csatornák feltárása a fejezetben kerül ismertetésre. 2.7 Módszertan a megyei szereplők projektjeinek és fejlesztési elképzeléseinek összehangolására Az uniós forrásokból finanszírozott fejlesztésekben érintett megyei szereplők azonosítása A megyei fejlesztéssel foglalkozó megyei önkormányzati feladatokat, intézmények, irodákat a fejezetben vettük számba, feladatkörük elemzésére ott került sor. A megyei területfejlesztési tevékenység megvalósításában, összehangolásában kitüntetett szerepe van a megyei önkormányzatnak, ezt a évi CLXXXIX. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (önkormányzati törvény) írja elő. Ezt a tevékenységet tartalommal, a feladat- és hatáskörök meghatározását a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény és a különböző ágazati jogszabályok állapítják meg. Az uniós forrásokból finanszírozott fejlesztésekben érintett megyei szereplők: I. Megyei irányítás alatt álló szereplők A) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés egyes bizottságai Az uniós források megyei szintű TOP forrásainak segítségével tervezett fejlesztésekben döntő szava van a Területfejlesztési Bizottságnak. A fejezetben már ismertetésre kerültek feladatai, most csak néhány nagyon erős jogosítványát említjük meg. A különféle területfejlesztési dokumentumok, stratégiák, programok véleményezése mellett biztosítja közöttük az összhangot. Közreműködik a területfejlesztési stratégiák és programok végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében. Vizsgálja és értékeli a megye társadalmi, gazdasági helyzetét, adottságait és koordinálja a megye több települési önkormányzatát érintő térségi feladatokat. Ez utóbbi két feladat azért nagyon fontos, mert minden térségi programnál előfordul, hogy a jobb helyzetű települések érdekérvényesítő 103

153 képessége erősebb és bár fejlesztési szükségleteik nem annyira fontosak, mint a rosszabb gazdasági-, infrastrukturális- és társadalmi helyzetű településeknek, sok példát lehet arra említeni, hogy mégis ezek a fejlesztések valósulnak meg. A Területfejlesztési Bizottság pozíciójából eredően az ilyen esetekben a megyei érdeket, azaz a területi különbségek csökkentésére irányuló elképzelések megvalósítását tudja támogatni. Jelentős testület a Pénzügyi és Társadalmi Bizottság is, hiszen tevékenysége foglalkoztatásbővítés fókuszú, és a leszakadó térségek, járások legnagyobb problémája a munkahelyek hiánya, mely helyzetre a közfoglalkoztatás rendszere nem adekvát válasz, hiszen a benne résztvevőknek alacsony jövedelmet biztosít igaz, ez rengeteg családnak óriási segítséget jelent és csak korlátozottan, kivételes esetekben segíti az elsődleges munkaerőpiacra lépésüket. A bizottságnak döntő szava van a foglalkoztatást érintő fejlesztési források felhasználásával kapcsolatban. B) Észak-magyarországi Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum A fejezetben már ismertetett testület szerepe elsősorban az Észak-magyarországi régió három megyéje közötti kommunikációt segíti, területfejlesztési fókusszal. Lényegében a konzultációs fórum összehangolja a megyei önkormányzatok területfejlesztési döntéshozatalát, képviseli a megyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját. A jövőben fontos lenne, ha a Konzultációs Fórum a megyehatárok közelébe található úgynevezett belső perifériák gyorsuló ütemű leszakadását megállító programokat dolgozna ki. A munkaszervezettel nem rendelkező ÉMRTKF titkársági feladatait a mindenkori soros elnök által irányított megyei önkormányzati hivatal látja el. A Konzultációs Fórum feladatainak ellátása során együttműködik: a) a területfejlesztési önkormányzati társulásokkal; b) a térségi fejlesztési tanáccsal vagy tanácsokkal; c) a régió fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel; d) a területi gazdasági kamarákkal és e) a régió területén működő társadalmi szervezetekkel. C) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat egyszemélyi tulajdonában álló Ügynökség a as EU tervezési ciklushoz kapcsolódóan a megyei szintű tervezés kulcsszereplője. Projektgenerálást és komplex pályázati tanácsadást folytat. Az új pályázati ciklusra felkészülés jegyében konferenciákat, szakmai műhelyeket szervez a leendő fejlesztésekben irányítóként, projektgazdaként, lehetséges kedvezményezettként vagy egyéb szerepben megjelenők részére. Tervező, stratégiai és operatív munkája megkerülhetetlenül kapcsolódik a megyei önkormányzat gazdaság- és területfejlesztési tevékenységéhez, együttműködve az érintett minisztériumokkal. Az Ügynökség egyik kiemelt szervezeti céljai az elfogadott komplex megyei fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program végrehajtása. D) NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség A területfejlesztési törvény szerint az egy régió területén működő megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzata területi operatív programok megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére és végrehajtásában való közreműködésre a régióban nonprofit gazdasági 104

154 társasági formában regionális fejlesztési ügynökséget működtetnek. A gazdasági társaság irányításáról, tulajdonjogáról és a tulajdonosi jogok gyakorlásának módjáról a régió területét alkotó megyei önkormányzatok megállapodásban döntenek. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat egyharmad részben tulajdonosi jogokat gyakorol. A Norda közreműködő szervezeti feladatokat lát el a területi operatív programok végrehajtásában és ellenőrzésében; külön megállapodás alapján részt vesz az ágazati területfejlesztési operatív programok, vagy más programok lebonyolításában, szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet; A NORDA az Új Széchenyi Terv megvalósításában az Észak-magyarországi Operatív Program közreműködő szervezeteként vett részt. A as európai uniós programozási időszakban a regionális fejlesztési ügynökségek működése és feladatkörei jelenleg még tisztázatlanok. II. Részben megyei irányítás alatt álló szereplők A) NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság A megyei önkormányzat által 16,6%-os részben tulajdonolt nonprofit közhasznú szervezetként működő társaság célja a régióban folyó kutatásfejlesztés, valamint az innovációs folyamatok fókuszálásával, a keret- és környezeti feltételrendszerek folyamatos javításával, a tudás és technológia transzfer tudatos működtetésével és fejlesztésével, a hálózatos kapcsolatok működtetése által elérhető szinergiák kihasználásával elősegíteni és fejleszteni a régió, és a régióban működő vállalkozások, kiemelten a KKV-k gazdasági versenyképességét. A as uniós fejlesztési források gazdaságfejlesztési programjainak kialakításakor, új források bevonásának lehetőségeinek feltárásában az Ügynökség vélhetően partner lesz. B) Miskolc-Kassa /Kosice/ Régióért Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság A közhasznú társaságnak több mint tíz tagja van, köztük a megyei önkormányzat is. A társaság vállalt elsődleges közhasznú feladata a Miskolc és Kassa közforgalmú autópálya megépítése, üzemeltetése és karbantartása. C) Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény (Tftv) 15. (1) bekezdése alapján a megyei közgyűlések a régió határokon, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatai ellátására, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásával térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy ilyen fejlesztési tanács működik a Tokaj Borvidék térségében, amely 2014-ben alakult meg. A Tanács tagjai: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke és képviselője, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke, 105

155 a Tokaj Kereskedőház Felügyelő Bizottságának elnöke, a nemzetgazdasági miniszter (egy képviselője), a miniszterelnökséget vezető miniszter (egy képviselője). Az évi XXI. törvény szerint területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, és más közös területfejlesztési feladatokat a Tokaji Borvidék térségében a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács látja el, ennek keretében: a) vizsgálja és értékeli a kiemelt térség társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja; b) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban kidolgozza és a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter útján a Kormánynak elfogadásra benyújtja a kiemelt térség területfejlesztési koncepcióját; c) előzetesen véleményezi az országos, valamint a kiemelt térséget érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, és d) figyelemmel kíséri az operatív programok kiemelt térségben jelentkező feladatainak végrehajtását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában. D) Miskolc Megyei Jogú Város A megyei jogú város illetékességi területének fejlesztéséért a megyei jogú város települési önkormányzata felel. Ezeket a fejlesztési célokat a 2014-ben elkészült Miskolc Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója tartalmazza a 2030-ig terjedő időszakra. A megyei jogú város települési önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint, az abban foglalt kivételekkel azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. A megyei jogú városok véleményét a megyét érintő fejlesztési koncepciókról ki kell kérni. A megyei jogú városok a megyei önkormányzatokkal megállapodást kötnek közszolgáltatások nyújtására, közös intézményfejlesztésre, közös finanszírozásra. III. Külső szereplők A) Széchenyi Programirodák a megyében A Kormány 2011-ben hozta létre a Széchenyi Programirodák országos hálózatát az Új Széchenyi Tervben meghirdetett pályázóközpontúság, minőség és hatékonyság elveinek megvalósulása érdekében. A Programiroda projektjei közé tartozik az Észak-magyarországi Operatív Programból megvalósuló projektek projektfelügyeleti feladatainak ellátása is. A megyében Mezőkövesden, Miskolcon és Sátoraljaújhelyen működik Széchenyi Programiroda. B) Egyéb szervezetek Kamarák (pl. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara), elsősorban a foglalkoztatási-, gazdaságfejlesztési programoknál lehet szerepük; 106

156 Civil szervezetek, a több éves múltra visszatekintő területfejlesztési fókuszú szervezetek (pl. (pl. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Alapítvány, Cserehát Szövetség); Miskolci Egyetem területfejlesztéshez, gazdaságfejlesztéshez köthető karai, szakjai. Rendkívül fontos lenne, ha a megyei szereplők között meglenne a kommunikáció, az arra épülő feladatmegosztás, a többirányú információáramlás. A különböző szereplők különféle tudással rendelkeznek, ezek megosztása a fejlesztési elképzelések megtárgyalása, az egyes projektek előkészítése során segíthetne a programok szakmai megalapozásában, azok fenntarthatóságot szem előtt tartó megvalósításában. Ennek kereteit egy rendszeresen megszervezett konzultációs fórum biztosíthatná, amelyhez egy internetes platform csatlakoztatásával lehetőséget lehetne biztosítani a folyamatos párbeszédhez. A fejezetben a kétszintű (megyei, járási) projektmenedzsment felállítására tettünk javaslatot. Már ott megemlítésre került, hogy legyen rendszeres formális találkozó a fejlesztésekben közvetlenül vagy közvetve érintett testületeknek, szervezeteknek, társaságoknak és intézményeknek A megyei fejlesztésekben érintett szereplők közötti kommunikációs és döntéshozatali csatornák feltárása Mivel nincsenek ismereteink a megyei fejlesztésekben szereplők közötti formális és informális kommunikációs és döntéshozatali csatornákról, ezért feltárásukra nem vállalkozunk, de javaslattal élünk Megyei szinten ilyen volumenű forrásokat megmozgató komplex területi fejlesztési programra még nem volt példa Borsod-Abaúj-Zemplénben. Ez óriási kihívást fog jelenteni a projektmenedzsment számára. A siker vagy a kudarc azon fog múlni, hogy hogyan sikerül kialakítani a megfelelő kommunikációs csatornákat ebben a többszereplős és többszintű fejlesztési folyamatban. A vélhetőleg már a pályázati felhívások megjelenésekor jelentkező problémahalmaz ahhoz lesz hasonlatos, mint amikor egy kisvállalkozás robbanásszerűen növekedni kezd és tulajdonosa egyre kevésbé átlátni az üzemi folyamatokat, a beszerzéseket, a raktárkészletet, a munkaerő-szükséglet változását, vagy a cash-flow-t. A megyei fejlesztési programok indulása előtt fontos lenne felkészülni a feladatra, a projektmenedzsment felállításával párhuzamosan meg kell kezdeni egy informatikai alapokon nyugvó kommunikációs és döntéshozatali csatorna kiépítését. Az informatikai (internetes) platformot az követeli meg, hogy a fejlesztések a megyében szétszórtan, a megye 16 járásában fognak megvalósulni (kivéve Miskolc Megyei Jogú Várost, amely külön forrásokból és vélhetően önálló menedzsmenttel fog nekivágni a városfejlesztő munkának). A fenti példánál maradva, a piaci környezetben egy ilyen hirtelen megugró vállalkozásnak többféle terméket is kínálnak a különféle szolgáltatók a vállalatirányítási rendszerek (EPR) területén. Mivel a megyei fejlesztés forrásmennyisége, a projektek száma, az azokban dolgozó emberek sokasága szinte vállalatléptékű, ezért érdemes megvizsgálni a felkínált megoldást. Ezek a szoftverek leegyszerűsítve képesek a rengeteg helyen zajló folyamatok naprakész állapotáról információt szolgáltatni, továbbá elektronikus úton képesek továbbléptetni a 107

157 döntéshozási folyamatot, mindezt úgy, hogy az egyes szereplőkhöz jogosultsági feltételeket rendel hozzá. Mindez azt jelenti, hogy egy központi projektmenedzseri döntéshozói folyamat állapota csak azok előtt látható, akikre a megfelelő jogosultsági szint engedélyezve lett, de mondjuk egy projektmegvalósítási helyszín cash-flow állapota bárki számára megtekinthető a jogosultságok kiosztásának függvényében. Egy ilyen rendszer alkalmas arra is, hogy dokumentumok, szabályzatok, sablonok és különféle iratminták legyenek letölthetők. A fejezetben javasolt kétszintű (járási és megyei szint) projektmenedzsment közötti kommunikációt jelentősen megkönnyíthetné egy ilyen természetesen testreszabott vállalatirányítási szoftver alkalmazása. Az információk, dokumentumok oda-vissza áramoltatása könnyen megoldható egy ilyen rendszer segítségével. Nagy előnye továbbá, hogy adattáblák, folyamatábrák, összesítések összeállítására is alkalmas. Rengeteg adminisztrációs teher is kiváltható lenne, hiszen külön csatornákon egy gombnyomással lehetne a valamennyi járási projektmenedzsmentnek szóló információkat továbbítani, ugyanakkor lehetőség lenne az egyes járásokkal is, amennyiben szükséges, kommunikálni. A megyei fejlesztési projektmenedzsment tagjai az előzetesen rögzített illetékességi- és hatáskörüknek megfelelően a döntésüket meghozva azt egyből láthatóvá tennék ezen az informatikai platformon és így az zöld jelzést kap a továbbhaladásra. Egy példa: egyetlen vezető se szívesen ír alá olyan szerződést, amely jogilag, pénzügyileg bizonytalan státuszú. Amennyiben egy testreszabott vállalatirányítási rendszerrel dolgozik a projektmenedzsment, akkor csak úgy kerülhet a pénzügyi vezető elé egy szerződés, ha a jogász azt továbbengedi a rendszerben, mivel az a törvényi szabályozás szerint nem aggályos, a pénzügyi vezető csak ekkor láthatja, és miután ő is engedélyezi, mivel megvan a fedezet, csak ezt követően kerülhet a projektmenedzser elé a szerződés aláírásra. A rendszer az egyes döntéseket, továbbléptetéseket naplózza, így a felelősség kérdése bármikor megállapítható. A projektmenedzsmentről szóló fejezet mellett a megyei szereplők beazonosításáról szóló részben is szóba került, hogy a megyei fejlesztésekkel érintett kör meglehetősen nagy, igaz, különböző szinteken állnak a döntéshozatal befolyásolásával kapcsolatban. Három kategóriát különböztettünk meg: megyei irányítás alatt álló szereplőket, részben megyei irányítás alatt álló szereplőket és külső szereplőket. Ezeknek a szervezeteknek, testületeknek a többszintű tájékoztatására is alkalmas lenne a fentebb vázolt informatikai rendszer, hiszen különbséget lehetne tenni például az irányításban leginkább érintett megyei szereplők és a többi szereplő között azzal, hogy az elérhető információkat különböző jogosultsági körökhöz lehetne társítani, szélesebbre vagy szűkebbre tárva az elérhető adatokat. Egy testreszabott, a területfejlesztési munka projektmenedzsmentjének igényeihez igazított vállalatirányítási rendszer bevezetése igazi innováció lenne, Borsod-Abaúj-Zemplén megye a fejlesztési folyamat koordinációját pedig a rendelkezésre álló leghatékonyabb eszköz alkalmazásával lenne képes levezényelni. 108

158 2.7.3 A sikeres projektvégrehajtás kereteinek meghatározása, javaslatcsomag A sikeres projektvégrehajtás alapja, hogy a megvalósítani kívánt projekt indokolt legyen, az adott településen ne legyen más, égetően fontosabb fejlesztési szükséglet. Nagyon nehéz megmagyarázni az embereknek, hogy azért erre a kevésbé fontos fejlesztésre kerül sor, mert erre van pénz. Éppen ezért nagyon fontos, hogy legyen egy sorrendbe rakott, priorizált fejlesztési szükséglet lista, amelyet ismer is az adott közösség és egyet is ért azzal. Mindez az infrastrukturális projektekre vonatkozik elsősorban, hiszen a humán fejlesztési vagy a kár a gazdaságfejlesztési projektek is sokkal kevésbé érik el a lakosság ingerküszöbét, ezek ráadásul a politikai viták teréből is könnyebben kivonhatók. Javaslatok: Települési szintű projektlista elkészítése, amely sorba rendezi a fejlesztési szükségleteket; A projektlistához lehetséges forrástérkép összeállítására van szükség. A sikeres projektvégrehajtást a legjobban a projekt előkészítettsége alapozhatja meg, a tervezési szakasznak ezért igen nagy a jelentősége. Sokan nem is gondolnák, hogy milyen összetett feladat úgy megvalósítani egy projektet, hogy az egymásra épülő projektelemek ténylegesen egymást kövessék. Bár egyszerű logisztikai feladatnak tűnik, ám minden projekt sokszereplős játszma és ez könnyen felboríthatja a tervezett menetrendet. Javaslatok: Részletes projektmegvalósítási terv készítése; A megvalósítás folyamatában a vélelmezhetően felmerülő akadályokra alternatív megoldások kidolgozása. Érdemes már a projekttervezés időszakában is, de legkésőbb a projekt megkezdésekor mindenképpen tájékoztatni az érintett lakosságot, ennek eszköze lehet a helyi televízió, a helyi újság, vagy postaládába dobott szórólap. Még szintén a tervezési fázisban lehetőséget kell adni arra, hogy az érdeklődők egy fórum keretében tájékoztatást kaphassanak a készülő projektről és kérdéseiket feltehessék, arra pedig szakszerű választ kapjanak. Ezek a lépések rengeteg felesleges feszültség kialakulását akadályozhatják meg. A projektgazda lakosságnak szóló tájékoztatási tevékenységét a projekt végrehajtása során sem megkerülhető, haszna, hogy a fejlesztéssel érintett lakossági csoportok nyomon tudják követni a fejlesztés előrehaladását. Ha van rá mód és elképzelés, érdemes a közösséget valamilyen módon bevonni a fejlesztéshez kapcsolód valamilyen tevékenységbe, hogy minél inkább magukénak érezzék a projektet. Javaslatok: Tájékoztatási kampányt kell tervezni legkésőbb a projekt indulásakor (helyi televízió, megyei napilap, helyi újság, szórólap, plakát); Tájékoztató fórumot kell szervezni a lakosság számára, ahol feltehetik a fejlesztéssel kapcsolatos kérdéseiket. A projektgazdának gondoskodni kell arról, hogy rendelkezésre álljanak a fórumon azok a szakértők, akik megválaszolják a kérdéseket; A tájékoztató tevékenységet a projekt megvalósítása során folytatni szükséges, érdemes azt az egyes mérföldkövek teljesítéséhez kötni. 109

159 Nagyon fontos egy ilyen összetett, megyei szintű fejlesztésnél kihasználni azt, hogy a megye több területén is hasonló beruházás vagy képzési program megvalósítása folyik. Annak érdekében, hogy ne egymástól független, atomizált projektmegvalósításról beszélhessünk, érdemes összehangolni a szakértői támogatást. A szakmai tanácsadásra nem folyamatosan van szükség, hanem leginkább az egyes mérföldkövek elérése elé tornyosuló váratlan akadályok esetén fontos szakmai tanácsadással támogatni a projektvezetést. Érdemes lenne egy szakértői katasztert összeállítani a megyében, hogy amikor kárelhárításra vagy sürgős, speciális szakmai problémamegoldásra van szükség, lehessen hova nyúlni. Javaslatok: Meg kell szervezni a megyei szakértői támogatás bázisát; Megyei szakértői kataszter kell összeállítani; A projektgazdák számára biztosítani szükséges a szakértői támogatást. A projektmegvalósítás során nem szabad mindenáron ragaszkodni az eredeti elképzelésekhez, ha beigazolódik, hogy a tervezés során nem sikerült mindent végiggondolni, és emiatt az eredeti fejlesztési szándék félre fog csúszni. A projektgazdának rugalmasnak kell lennie. Még ha komoly adminisztrációs teherrel is jár, de legyen inkább kezdeményezve egy szerződésmódosítás, mint tovább folytatni a projekt megvalósítását akkor, amikor kiderül, hogy a fejlesztés nem a tervezett módon és színvonalon fogja szolgálni a lakosságot. Inkább csússzon a projekt megvalósítása, mint hogy nehezen vállalható kompromisszummal valósuljon meg a projekt. Javaslatok: Ki kell dolgozni a projektmegvalósítás eredményeinek folyamatos értékelését; Bátorítani szükséges a projektmenedzsereket a rugalmasságra: amennyiben látnak arra lehetőséget, hogy a tervezettnél jobb megoldások is vannak a projekt megvalósítására, akár szerződésmódosítással is az új és jobb terv felé induljanak el. A projektmenedzser sorvezetője az előre kijelölt mérföldkövek, melyek a projektmegvalósítás egyegy szakaszát zárják le. Ezek időbeli ütemezését folyamatosan szem előtt szükséges tartani. Fontos, hogy a projektmegvalósítás során a vezető stáb minden hét elején értekezlettel nyisson, amelyben a kijelölt feladatok számonkérése, a felmerülő problémák megbeszélése és új feladatok kijelölése mellett a következő mérföldkő határidőre történő teljesítésének feltételei is meghatározásra kerülnek. Javaslatok: A projektmegvalósítás tervezett ütemezéséről folyamatos visszacsatolást kell, hogy kapjon a megyei szint projektmenedzsmentje: minél hamarabb észlelik az elakadást, annál hatékonyabb segítséget lesznek képesek nyújtani; Ki kell alakítani a helyi projektmegvalósítói csoport (projektmenedzsment, stáb) munkájának a ritmusát: heti értekezlet és annak állandó tematikája, mérföldkövek értékelése. 110

160 2.8 Módszertan és javaslattétel a humán fejlesztési igények meghatározására az infrastrukturális projektek esetében A közszolgáltatások elérhetőségének és az infrastruktúra-problémák feltérképezése A közszolgáltatások terén a legnagyobb hiányosság az oktatás és az egészségügy területén tapasztalható. Noha számos intézményben megvalósult az akadálymentesítés és megtörténtek az energetikai fejlesztések, korszerűsítések, további infrastrukturális beavatkozások szükségesek. Az óvodák esetében elengedhetetlen további csoportszobák kialakítása, míg az általános iskolák kapcsán a tornatermek hiányát kell kiemelni. Lényeges ezen szolgáltatások elérhetőségének biztosítása, különösen a megye periférikus, rossz közlekedési kapcsolatokkal rendelkező települései esetében, ahol a közoktatás leginkább a járásközpontban biztosított. Az egészségügyi szolgáltatások esetében eszközfejlesztés, intézménykorszerűsítés a legfontosabb beavatkozási terület, de az elérhetőség biztosítása érdekében fontos a háziorvosi, védőnői, valamint szakrendelők szolgáltatásának bővítése is. A közművelődés tekintetében az iskolai könyvtárak korszerűsítése a legégetőbb feladat, hogy elősegíthessék a tanulók önálló tanulását és lehetővé tegyék az informatikai eszközök használatát is. A szociális ágazatban a bölcsődei férőhelyhiány, valamint az időskorúak ellátását elősegítő intézményrendszer túlterheltsége jelenti a legnagyobb akadályt. Folytatni kell a városközpontok, leszakadó vagy szegregációval veszélyeztetett településrészek megújítását, közösségi és szolgáltató terek kialakítását, azok programokkal való megtöltését. Ehhez szervesen kapcsolódhatnak azok a sport infrastrukturális beruházások, amelyek a térségben élő fiatalok aktív és szervezett kikapcsolódódását segítik elő. A legfontosabb problémákat járási bontásban a következő fejezet tartalmazza Problémalista (infrastruktúra, közszolgáltatások) A részletes helyzetfeltárás, dokumentum- és adatelemzés alapján a megye humán infrastruktúrájában az alábbi főbb problémák azonosíthatóak Járás neve Cigándi Problémák beazonosítása Bölcsődei férőhelyhiány Férőhelyhiány: óvoda, általános iskola (járásközpont), míg a bodrogközi településeken várhatóan megszűnik az általános iskolai oktatás Cigándon 1 gimnázium van, amelyben folyamatosan csökken a tanulói létszám Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye túlterhelt; akár csak az idősek nappali ellátását biztosító szolgáltatás Művelődési házak korszerűsítésének elmaradása Alacsony a civil szervezetek aránya, alacsony civil aktivitás 111

161 Edelényi Encsi Gönci Kazincbarcikai Mezőcsáti Mezőkövesdi Miskolci Ózdi Putnoki Sárospataki Sportinfrastruktúra hiánya Bölcsődei férőhelyhiány Óvodai férőhelyhiány HH diákok koncentrált jelenléte Általános iskolák korszerűsítése Felsőfokú képzőhely hiánya; a felsőfokú szakképzések, illetve a kihelyezett főiskolai képzések feltételrendszerének megteremtése szükséges szociális ellátórendszer túlterheltsége; az idősek otthonának kapacitásbővítése indokolt lenne Bölcsődei férőhelyhiány óvodai dolgozói létszám kevés szakiskolákban a HHH-s, roma gyerekek koncentráltan vannak jelen Bölcsődei férőhelyhiány Művelődési házak korszerűsítésének elmaradása Sportpálya és kiszolgáló egységek felújításának elmaradása Óvodák felújításának elmaradása általános iskolák energetikai korszerűsítésének folytatása A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények teljes kapacitás kihasználtságon működnek Bölcsődei férőhelyhiány Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény nincs Idősek Otthonának és az Idősek gondozóházának túlterheltsége az Idősek Klubja alacsony kihasználtsággal üzemel az Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény növekvő terheltsége Miskolci Egyetem további infrastrukturális és oktatási-kutatási fejlesztései Bölcsődei férőhelyhiány Óvodai férőhelyhiány Egészségügyi ellátás korszerűtlensége Bölcsődék hiánya általános iskolák további épületkorszerűsítése szükséges A bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények férőhelyhiánya nincs gyermekorvos és az infrastruktúra sincs meg hozzá Az idősek nappali ellátása túlterhelt 112

162 a bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények bővítése elengedhetetlen Étkeztetés, házi segítségnyújtás kapacitásait bővíteni kell Sátoraljaújhelyi A bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények férőhelyhiánya Szerencsi Idősek otthona felújítása, maximális kapacitáskihasználtság házi- és gyermekorvosi praxis betöltetlensége szabadtéri sportterületek is fejlesztést igényelnek Szikszói Bölcsődék hiánya Tiszaújvárosi Hajléktalanszálló bővítése szükséges Tokaji Bölcsődék hiánya Vízi sportok háttérfejlesztésének elmaradása 19. táblázat: Járási szintű fejlesztési szükségletek, problémalista, Humán fejlesztések Módszertan és javaslattétel a helyzetfeltárás eredményeképp megismert humán fejlesztésekhez szükséges képzési problémák orvoslására Általános alapelvek Rendkívül fontos a humán fejlesztések kapcsán a képzések helyszíne, ez a városokban élők számára általában nem okoz gondot, azonban a periféria apró falvaiban vagy a közösségi közlekedéssel rosszul megközelíthető településeken lakók számára komoly probléma lehet. A képzési helyszín elérhetőségét, a képzések hozzáférhetőségét meg kell könnyíteni. A helyzet kezelésére a járási alközpontokba, a községekbe, nagyközségekbe is szükséges volna képzéseket szervezni, igény szerint. A képzéseknek helyet adhatnának az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek, az önkormányzat közösségi épületei, az iskola. A képzéshez való hozzáférhetőség erősen akadályozott lehet, ha a járásközpontban koncentrálódnak az iskolák, főleg ott, ahol a mélyszegénység is jelen van, ott ez komoly gondot okozhat. Az egyik legfontosabb célcsoport a már nem tanköteles, de nem is foglalkoztatott fiatalok. Számukra olyan képzéseket szükség szervezni, amely motivációs tréninggel indul, és olyan ösztönzőket tartalmaz, amely segít meggátolni lemorzsolódásukat. Ezen fiatalok körében érdemes második esély típusú középiskolai képzést is szervezni, hiszen leérettségizve életpálya-esélyeik jelentősen növekedhetnek. Főbb humán fejlesztési területek A demográfiai és társadalmi helyzetfeltárás adatai alapján a megyében a humán fejlesztésekhez kapcsolódó képzéseknek a következő területekre szükséges koncentrálnia: Oktatás; Szociális ellátórendszer; 113

163 Egészségügy; Foglalkoztatás. A következőkben megvizsgáljuk, hogy a felsorolt területek képzési problémáinak milyen megoldásai lehetnek, illetve milyen képzési szükségletek megfogalmazását javasoljuk. A) Oktatás A megyében a köznevelés legnagyobb problémáját a szegregálódó iskolák jelentik. Az iskolákban megjelenő szegregációt napjainkban leginkább egy spontán módon felerősödő mechanizmus idézi elő, amely a szabad iskolaválasztás miatt jöhetett létre. Aki ezzel a lehetőséggel élni tud, általában a biztosabb egzisztenciájú családok, sok esetben a közeli város magasabb oktatási színvonalat biztosító, általában tagozatos iskolájába íratja be gyermekét és naponta autóval szállítja oda, így a diák bejáróként vesz részt a nem a saját településén működő köznevelési intézményben. Ez a folyamat a megyére is igaz, ennek következtében sok településen az iskolák között szélsőséges szociális és etnikai polarizáció alakult ki. Már a 2006-os országos kompetenciamérés adatai is azt mutatták, hogy az ötezer főnél kisebb településeken a tanulók százaléka nem a saját iskolakörzetébe járt. 10 A másik jelenség, amely szegregációhoz vezet, az aprófalvakból történő elvándorlás, melynek eredményeként gettófalvak jönnek létre évről-évre növekvő roma népességi aránnyal. Még tíz évvel ezelőtt is gyakori volt az etnikai elkülönítésnek az a formája, melyben kisegítő, majd eltérő tantervű (napjainkban Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények) iskolákkal szegregált, ma már ezek az intézmények a valóban sajátos nevelési igényű tanulók oktatását végzik. Az elkülönülten kezelt, az iskola által problémásnak tekintett többségükben roma gyerekek külön csoportban oktatása nem hatékony. Ennek okai: az egyes gyerekek nehézségeit felerősíti, a csoportban kedvezőtlen pszichés klímát teremt; elzárja a gyereket a pozitív mintáktól, amelyekben integrált csoportban része lenne (pedig ebben az életkorban a gyerek elsősorban mintakövetéssel tanul); a gyerek énképét kedvezőtlenül befolyásolja ( velem valami baj van, hiszen ebben a csoportban/osztályban vagyok ); nehéz feladat elé állítja az óvodapedagógust/tanítót, hiszen ebben a kedvezőtlen pszichés klímában kellene naponta megújuló jelenléttel egyenként felépíteni a gyerekekben azt, ami az eddigi fejlődésükből kimaradt. 11 A képzések szempontjából számunkra az utolsó pont a fontos, hiszen a kialakult helyzet valóban rendkívül nehéz feladat elé állítja a tanárokat, ráadásul képzésük során olyan eszközöket sem kaptak a kezükbe, hogy urai legyenek a helyzetnek. Mindezek alapján olyan pedagógusképzésekre van szükség, amely eszközöket biztosít a pedagógusoknak, hogy a szegény- és cigánytelepen szocializálódott nehézsorsú gyerekeket motiválni legyen képes, elősegítve figyelem- és magatartászavara leküzdését, hogy együtt legyen képes haladni a többiekkel. Az ilyen képzések 10 Varga Júlia: Az iskolaügy intézményrendszere, finanszírozása. In: Fazekas Károly, Köllő János, Varga Júlia (szerk.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. ECOSTAT, Budapest Kereszty Zsuzsa: Mindenkinek jó a hátrányos helyzetű gyermekek és a kompetencia alapú fejlesztés. In: Bernáth Gábor (szerk.): Esélyegyenlőség deszegregáció integráló pedagógia Egy stratégia elemei. Educatio, Budapest,

164 elsősorban pedagógiai módszertani képzések (pl. kooperatív oktatás, projektmódszer stb.). A megyében egyébként több jó példa is van, amikor innovatív pedagógiai megoldásokkal voltak képesek segíteni a nehézsorsú gyerekek iskolai pályafutásának támogatásában. Borsod-Abaúj- Zemplén megyében a 2014/2015-ös tanévben nyolc helyszínen működött TÁMOP forrásból a Szimfónia program, 12 amelynek projektgazdája a Magyar Máltai Szeretetszolgálat volt, a program több iskolában a projekt zárása után is működik. Megemlíthető továbbá a Hejőkeresztúri-modell, 13 azaz a Komplex Instrukciós Program módszerét alkalmazó oktatás, mely módszert egyre több magyarországi iskola adaptálja. B) Szociális ellátórendszer A szociális szabályozás folyamatosan változóban van, több elemét már az önkormányzatok helyi rendeletben határozza meg. A kapacitások rendkívül szűkösek, mind a forrásokat, mind a szakembereket tekintve. A szakemberhiány egyik oka, hogy a szociális szféra bérei nem versenyképesek, emelésére évek óta nem került sor vásárlóértéke folyamatosan csökken, emiatt sok a pályaelhagyó. A megye településein egyes településekre az elöregedés jellemző, de vannak olyan falvak is, ahol rengeteg a gyerek, ezek talán a legszegényebb települések. Mind estben a szociális ellátórendszer intenzív jelenlétére van szükség. A szociális ellátórendszer kapacitásainak erősítése érdekében fontos lenne egyrészt szociális alapképzéseket (pl. szociális szakgondozó, szociális asszisztens, szociális gondozó és ápoló) és ún. ráépülő, illetve posztgraduális képzéseket támogatni a helyi szakemberek képzettségi szintjének az emelése érdekében. C) Egészségügy A megyében szintén neuralgikus terület az egészségügy. Ennek oka egyrészt az aprófalvas településszerkezetből fakadó intézményi ellátottság hiánya, másrészt a betöltetlen háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisok magas száma. Az intézményrendszer egyébként megyei szinten kiépült, a kórházi ágyakkal való ellátottság jó. Az egészségi állapot kedvezőtlen mutatóit elsősorban olyan életmód és életvezetési problémák okozzák, amelyek szorosan összefüggenek a szegénységgel, az egészségtelen lakhatási körülményekkel. Éppen ezért elsősorban olyan, a lakosság számára széles körben elérhető prevenciós és az egészségtudatos életvezetésről szóló előadásokra van szükség, amelyek szorosan összekapcsolódnak különféle szűrési programokkal. Igény esetén az egészségügyben dolgozó szakemberek képzettségi szintjét emelő képzések megszervezésére is szükség lehet. D) Foglalkoztatás A lakosság legszegényebb rétegére jellemző az alacsony iskolázottsági szint, ezért az ő esetükben első lépésként felzárkóztató oktatás megszervezésére van szükség, segítve őket azzal, hogy meglegyen az általános iskolai 8 osztályos végzettségük, ezáltal be tudnak lépni olyan képzésekre, amelynek ez a feltétele

165 A tapasztalatok azt mutatják, hogy a betanító jellegű képzéseknek nem sok értelme van, hiszen elvégzőjét nem segíti az elsődleges munkaerőpiacra. Fontosabb lenne a több 100 órás OKJ-s, valódi szakmai tudást és végzettséget biztosító képzések megszervezése. Annak ellenére, hogy ugyanakkora forrás esetén kevesebb embert érne el ez a képzési forma és a lemorzsolódás veszélye is magasabb, a képzést elvégzők elhelyezkedési esélyei sokkal kedvezőbbek lennének. Megfontolandó olyan képzések megszervezése is, amelyben a képzés egy konkrét cég munkaerőszükségleti igényeihez igazodik és az oktatási folyamat a termelőüzemben valósul meg. A tapasztalatok szerint a munkaadó a képzés ideje alatt információkat képes begyűjteni a képzésen résztvevőkről és amennyiben elégedett, a legjobbaknak és legmegbízhatóbbaknak állást ajánl. Egy ilyen program megvalósítása érdekében együttműködési megállapodást szükséges kötni a képző szervezettel és a képzés helyszínéül szolgáló munkaterület (üzem) tulajdonosával Módszertani útmutató a szakember-kapacitás felméréséhez és képzési tervek összeállításához Amint lezárul a megyei szintű fejlesztések projektlistájának kiválasztási majd jóváhagyási folyamata, meg kell győződni arról, hogy helyben rendelkezésre áll-e a megfelelő szakemberállomány. Mivel a megyében egy erőteljes elvándorlási folyamat figyelhető meg, nehezen képzelhető el, hogy sikerrel lehetne távolabbi vidékről a megfelelő végzettséggel és tudással rendelkező szakembereket bevonzani. Éppen ezért a helyi szakemberekre érdemes építeni, illetve azokra, akik kellő motivációs rendszer megléte esetén hajlandóak új szakismereteket elsajátítani annak érdekében, hogy egy későbbiekben megvalósuló projekt keretei között munkát vállaljanak. Az előző programozási időszak tapasztalatai alapján várhatóan a megyei fejlesztési programok nagy része 2016 második felében, 2017 első felében fog elindulni, tehát elégséges idő van a szakemberszükséglet felmérésére és a képzési tervek összeállítására. Ezt a munkát mielőbb szükséges elkezdeni. A szakember-kapacitás felmérést járásonként és szakmaterületenként szükséges elvégezni. Első lépésben szakterületenként meg kell vizsgálni a megye által jóváhagyott projekteket abból a szempontból, hogy milyen humánerőforrás kapacitást igényel azok végrehajtása és milyen végzettséggel, illetve speciális szaktudással rendelkező munkatársak alkalmazását kívánja meg az adott projekt. A projekteket abból a szempontból is érdemes megvizsgálni, hogy milyen készségeket, képességeket vár el a megvalósítóktól. Megvalósítókon nem csak a projektgazdát és a helyi projektmenedzsmentet értjük, hanem a megyei hivatalban dolgozó szakembereket is, akiknek vélhetőleg szerepük lesz a projektek koordinálásban, a pénzügyi folyamatok lebonyolításában, a szervezési munkákban. A felmérést követően fel kell mérni a projektekben alkalmazni kívánt szakemberek végzettségét, szaktudását és ezt összevetni szükséges a megvalósítóktól elvárt végzettséggel, szaktudással, készségekkel és képességekkel. Emellett a projektekben foglalkoztatni kívánt szakembereket is meg kell kérdezni, hogy véleményük szerint milyen kiegészítő képzés segítségével lenne képes leendő projektfeladatát eredményesebben elvégezni. 116

166 Az eredményeket szakterületenként összesíteni szükséges és a bevonni kívánt szakembereket nyilatkoztatni kell, hogy el kívánják végezni az adott képzést. Jelezni kell számukra, hogy amennyiben vállalják a képzésen való részvételt, egy, leginkább a tanulmányi szerződésre emlékeztető szerződést kell majd aláírniuk annak érdekében, hogy a képzésbe bevont személyek száma indikátor tartható legyen. A képzési típusok összesítését követően elő kell készíteni a közbeszerzési dokumentációt annak érdekében, hogy a beszerzési eljárás mielőbb elindulhasson. Meg kell vizsgálni, hogy lehetséges-e feltételes közbeszerzést indítani, tehát hogy a beszerzés nyertesével kizárólag a forrás rendelkezésére állását követően kerüljön aláírásra a szerződés, amiatt, hogy amennyiben a forráslehívás lehetősége valamilyen oknál fogva elhúzódik vagy végül mégsem áll rendelkezésre a szükséges keret, a megyei önkormányzat emiatt semmilyen jogkövetkezményt ne szenvedjen el. Egy képzést külön is ki kell emelnünk. A fejezetben esett arról szó, hogy a megyei szintű fejlesztési folyamatának sikere nagymértékben függeni fog az eredményes kommunikációtól. Javaslattal éltünk egy, a megyei fejlesztési programhoz igazított vállalatirányítási rendszer beszerzésére. Amennyiben ez a javaslat elfogadásra kerül, a szoftver testreszabott verziójának specifikációját el kell készíteni és be kell szerezni. Ezt követően a projektvégrehajtásban dolgozók minél szélesebb körében egy képzés keretében kell a használatát elsajátíttatni. Amennyiben a projektek megvalósítóinak nagy részének sikerül a szoftvert napi szinten rutinszerűen használni, jelentős adminisztrációs és koordinációs terhektől mentesülhetnek a megyei és a járási projektmenedzsmentek. 117

167 A as időszakra vonatkozó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési dokumentumok kiegészítése, Humán fejlesztési stratégia 1

168 Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló Az országos és megyei stratégiai dokumentumok célrendszerének bemutatása Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója A gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer működtetése Leszakadó csoportok felzárkóztatása Egészségi állapot javítást szolgáló programok és intézményrendszeri fejlesztések Szociális ellátási kapacitás bővítése és újszerű megoldások alkalmazása Határ menti társadalmi kapcsolatok Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Stratégiai program Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Operatív részprogram Illeszkedés az operatív programok céljaihoz Célstruktúra és beavatkozási logika EFOP Célstruktúra és beavatkozási logika TOP Célstruktúra és beavatkozási logika GINOP Ágazati lehatárolások Az Operatív Programokból Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósítani tervezett fejlesztések Egyéb programok Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program (HU-SK) Európai Területi Társulások Az egyes szakterületek jogszabályi hátterének áttekintése Köznevelés Közművelődés Könyvtári ellátás Múzeumok Egészségügyi szolgáltatások Szociális ellátások Gyermekvédelem Sport

169 4.7 Nemzetiségek A as időszakra vonatkozó megyei Területfejlesztési dokumentumok kiegészítése Hiányosságok azonosítása A települési és megyei önkormányzat feladatai A hiányterületek beazonosítása Javaslat a területfejlesztési dokumentumok kiegészítésére Szociális és társadalmi felzárkóztatás Köznevelés Kultúra Család- és ifjúságügy Nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatok Egészségügy Sport Felsőoktatás Nemzetközi együttműködés A célok és beavatkozások koherenciája

170 1 Vezetői összefoglaló Borsod-Abaúj-Zemplén megye Településfejlesztési koncepciója értelmében között a megye elérni kívánt célja, hogy ipari hagyományaira, potenciális munkaerő-kínálatára, kiváló természeti adottságaira és erőforrásaira fenntartható módon építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hogy a megye versenyképessége 2020-ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön. Ennek érdekében átfogó célokat határozott meg, amelyek közül a humán területtel a Foglalkoztatás bővítése átfogó cél foglalkozik a megye külső és belső perifériáin élő hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok munka világába való bevonásával. A Társadalom alkalmazkodó képességének javítása átfogó cél pedig főleg a humán területekre fókuszál. Ennek keretében cél, hogy a perifériákon élő, halmozottan hátrányos helyzetű csoportok képessége és kompetenciaszintje (képzettsége, tudása, egészségügyi és mentális állapota, motivációja) jelentősen javuljon. Fontos a szegénység és a szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása, illetve a területi, környezeti hátrányok és a szegregációs jelenségek mérséklése. A fenti célokat a megye további, kizárólag a társadalmi felzárkóztatásra fókuszáló célkitűzésekkel tervezi kiegészíteni, amelyeket az EFOP, TOP, GINOP és VP forrásaiból finanszíroznak. A stratégiák, programok és a jogszabályi előírások alapján kirajzolódott a megye humán infrastruktúrájának hiányossága. Az egyik legnagyobb lemaradás a foglalkoztatásban érhető tetten, amely a hátrányos helyzetű csoportokat kiemelten sújtja. A térség alacsony tőkevonzó képessége miatt a helyi adottságokra alapozott gazdaságot kell helyzetbe hozni, amely hozzájárulhat a helyben történő foglalkoztatás, ezáltal a jövedelemképzés javulásához. Az alacsony foglalkoztatottság másik sarkalatos pontját az alacsony képzettségi színvonal eredményezi. A megyében, különösen a perifériákon kiugróan magas a korai iskolaelhagyások aránya, amely a szakképzetlen munkaerő koncentrált jelenlétét eredményezi. A térség vállalkozásaival együttműködve elő kell segíteni a korszerű, piaci igényekhez igazodó oktatási-képzési paletta kialakítását, különös tekintettel a felnőttoktatásra. A gyermekek részére felzárkóztató programokat kell elindítani, valamint a tehetséges tanulókat ösztönző, motiváló eszközökkel kell szakmához, képzettséghez juttatni. A közoktatás, köznevelés terén az oktatókat, pedagógusokat képessé kell tenni a hátrányos helyzetű gyermekek integrálására, felzárkóztatására. A szakmai képzettségen túlmenően ezért kiemelt fontosságú a megfelelő humán erőforrás térségben tartása, amelyhez megfelelő ösztönzőket kell kidolgozni. A gyermekek további leszakadását a sport, a kulturális és művészeti tevékenységek is megakadályozhatják. Olyan iskolarendszeren kívüli tevékenységeket kell elérhetővé tenni, amely szervezett keretek között biztosítja a gyermekek szabadidejének eltöltését. Az egészségügy jelentős lemaradásokkal küszködik. Ez egyrészről az elmaradt infrastrukturális fejlesztéseket jelenti, másrészről azonban a humán erőforrás térségből való eláramlását is meg kell akadályozni. Ehhez szükséges a pénzbeli és nem pénzbeli motivációs eszközök kidolgozása és az életpálya-modellekbe való beépítése. 4

171 A humán infrastruktúra fejlesztése a civil szervezetek, egyesületek, kisebbségi önkormányzatok együttműködése és nemzetközi kapcsolatok kiépítése nélkül nem megvalósítható, mert az önkormányzatok kapacitásai korlátozottak. A szociális és társadalmi felzárkóztatás elősegíti a helyi termékekre alapozott munkahelyteremtést, javítva ezáltal a térség jövedelmi helyzetét. A foglalkoztatás javításához elengedhetetlen a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása, amely megcélozza az alacsony képzettségűeket és a kisgyermekes anyukákat is. Az oktatás fejlesztése az egyik leginkább fejlesztésre szoruló terület, amely az óvodától az alapfokú képzésen át a középfokú oktatást is magában foglalja. Lényeges, hogy a megvalósítandó programok folyamatosan biztosítsák a lehetőséget a felzárkóztatáshoz és a tehetséggondozáshoz egyaránt. A programok megvalósításához a humán erőforrás képzése is elengedhetetlen. A kultúra és művészetek nagyban elősegíthetik a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatását, a gyermekek szervezett körülmények közötti szabadidejének eltöltését. Az országban több ilyen jellegű modellprogram valósult már meg vagy van folyamatban, amelynek térségi adaptálása jó kiindulópontként szolgálhat. A család- és ifjúságügy által biztosított szolgáltatások hozzájárulnak a társadalmi bizalom növekedéséhez, a felelős állampolgárok egymás iránti szolidaritásának erősítéséhez, továbbá a család és a fiatalabb nemzedékek társadalmi szerepének megerősítéséhez elsősorban a hátrányos helyzetű emberek körében. Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése megyei szinten kiemelkedően fontos feladat. Az infrastrukturális fejlesztések mellett elérhetővé kell tenni az egészségügyi ellátásokat a térség minden lakója számára, amelyhez a civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok aktív szerepvállalása nélkülözhetetlen. A civil szervezetek munkája a következő időszakban is kiemelten támogatandó és ösztönzendő, mivel a civilek segíthetik a szociális ellátórendszerre nehezedő terhek csökkentését, az egészségügyi alapellátás, az oktatás és a kulturális szolgáltatások színvonalának emelését, a társadalmi felzárkóztatást valamint az esélyegyenlőség minél szélesebb körű megvalósulását. A civil szervezetek tevékenysége révén javul a hátrányos helyzetű csoportok szolgáltatásokhoz való hozzáférése, a szociális színezetű problémák ha kis mértékben is enyhülnek. Szintén kiemelendő a civilek identitáserősítő, közösségépítő szerepe, hiszen a társadalmi kohézió erősödése alapvetően ösztönzi a szociális ellátórendszer javítását célzó törekvéseket. A sport, a sporttevékenységek hozzájárulhatnak a társadalmi felzárkóztatáshoz, elősegítik a gyermekek szervezett körülmények között történő szabadidő eltöltését. A felsőoktatás fejlesztése egyrészről a már meglévő kapacitásokra támaszkodik, másrészről a duális képzések kialakításával piacképes tudás megszerzéséhez nyújt lehetőséget. 5

172 2 Az országos és megyei stratégiai dokumentumok célrendszerének bemutatása 2.1 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az OFTK célrendszerében a társadalompolitikai célok a specifikus célok között jelennek meg. A specifikus célok szakpolitikai (7) és területi célokra (6) bonthatók ábra: Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési koncepció célrendszere Forrás: OFTK 6

173 A szakpolitikai célok között az Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom, romaintegráció specifikus cél foglalkozik a kérdéskörrel és többek között az alábbi feladatokat emeli ki: a szegénységi küszöb alatt élők számának jelentős csökkentése; közösségi és szociális gazdaságfejlesztés, a szociális jellegű foglalkoztatás (pl.: közfoglalkoztatás) és önkéntesség erősítése; a közösségi és családi életre nevelés, az öngondoskodási képesség és a társadalmi befogadás, felelősségvállalás, valamint a szolidaritás erősítése; a tartós munkanélküliek és különösen a roma népesség Startmunka programokba történő bevonásával a munkaerő-piacra jutásuk támogatása, foglalkoztathatósági, kompetenciafejlesztési, település-rehabilitációs programok. A szakpolitikai cél mellett a területi célkitűzések között Borsod-Abaúj-Zemplén megye egy tájegységét külön is kiemeli a dokumentum. A Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése célkitűzés hangsúlyozza, hogy a Cserehát, mint leszakadó vidéki térség, komplex fejlesztésre szorul. A koncepció ezenfelül leszögezi, hogy a roma népesség térszervező erővé vált, ugyanis a foglalkoztatás-hiányos, illetőleg a szociális segélyben részesítettek magas arányával rendelkező térségek számottevő része tartozik a magas arányú roma népességgel rendelkező térségek közé. A koncepció Borsod-Abaúj-Zemplén megyével foglalkozó része a társadalompolitika szempontjából az alábbi megállapításokat teszi: 2010-ben az országos átlag másfélszeresét meghaladó a munkanélküliség; magas a halmozottan hátrányos helyzetű ezen belül a roma lakosság aránya és koncentrált jelenlétük miatt egy-egy térségben a társadalmi problémák hatványozottan jelentkeznek; a kvalifikált fiatalok elvándorlása miatt (is) jelentősen csökkenő népesség. Feladatok: A halmozottan hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, mobilitásának elősegítése; A foglalkoztatás növelése, a meglévő KKV-k megerősítésével, új vállalkozások indításának és letelepedésének ösztönzése; A képzetlen munkaerő foglalkoztatása korszerű, környezetbarát bányászati, energetikai technológiákkal, amelyek illeszkednek a fenntartható erőforrás-gazdálkodáshoz; A minőségi munkaerő foglalkoztatásának növelése érdekében a gazdasági potenciál bővítése, magas hozzáadott értékű termelő tevékenységek letelepítése; A lakosság egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének és az esélyegyenlőség megteremtésének fejlesztése; A minőségi alapoktatás és a vállalati igényekre rugalmasan reagálni képes szak- és felnőttképzési tevékenységek továbbfejlesztése. 7

174 2.2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója A koncepcióban a megye kitűzött átfogó célja, hogy ipari hagyományaira, potenciális munkaerőkínálatára, kiváló természeti adottságaira és erőforrásaira fenntartható módon építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hogy a megye versenyképessége 2020-ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön. Ennek érdekében átfogó célokat határozott meg, melyek közül a humán területtel foglalkozik részben a Foglalkoztatás bővítése átfogó cél, a megye külső és belső perifériáin élő, hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok munka világába való bevonásával. A Társadalom alkalmazkodóképességének javítása átfogó cél pedig főleg a humán területekre fókuszál. Ennek keretében cél, hogy a perifériákon élő, halmozottan hátrányos helyzetű csoportok képességei és kompetenciaszintje (képzettsége, tudása, egészségügyi és mentális állapota, motivációja) jelentősen javuljon. Fontos a szegénység és a szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása, illetve a területi, környezeti hátrányok és a szegregációs jelenségek mérséklése. Cél: az ezer foglalkoztatottra vetített szociális segélyezettek számának megfelezése az országos átlaghoz viszonyítva, valamint, hogy csökkenjen a szegénységben és társadalmi kirekesztődésben élők aránya, különös tekintettel a roma népességre. A Természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása átfogó cél is részben érinti a humán területeket azzal, hogy a kulturális örökség elemeinek és gyűjteményeinek fenntartható és integrált módon történő megőrzését és hasznosítását irányozza elő. A megye fejlesztésének stratégiai céljait az átfogó célokhoz illeszkedve határozták meg. Az egyes stratégiai célok több átfogó cél elérését is támogathatják. A stratégiai célokon belül részcélokat, illetve tervezett beavatkozásokat is megfogalmaz a dokumentum. Az átfogó és stratégiai célok kapcsolatát az alábbi ábra mutatja. 2-2 ábra: A megye fejlesztésének stratégia céljainak és átfogó céljainak kapcsolata. Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója 8

175 A stratégiai célok közül a második, A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása fókuszál a humán területre. Itt öt részcél kerül meghatározásra: a gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer működtetése; a leszakadó csoportok felzárkóztatása; az egészségi állapot javítást szolgáló programok és intézményrendszeri fejlesztések; a szociális ellátási kapacitás bővítése és újszerű megoldások alkalmazása; határ menti társadalmi kapcsolatok A gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer működtetése Olyan köznevelési rendszerre van szükség, amely képes a hátrányok felszámolására, és a megfelelő kompetenciák átadására. Fontos a megyében élők képzettségi szintjének emelése, úgy, hogy az oktatás a gazdasági trendekre rugalmasan reagálni képes rendszerben történjen. Az oktatási rendszer kialakításába az összes érintett szereplőt be kell vonni. A képzési programoknak el kell érni a megye összes települését, illetve le kell fedni különböző intenzitással (diáklétszámmal) az egyes szakterületeket, gazdasági ágakat. A szakképzés fejlesztésénél törekedni kell arra, hogy rugalmas, a vállalati igényekre gyorsan reagáló, gyakorlatorientált rendszer működjön a megyében. A duális képzés előnyeit szintén ki kell használni. Törekedni kell a munkavállalók idegen nyelvi isemeretének fejlesztésére, az élethosszig tartó tanulás részeként ösztönözni kell a felnőttképzést, főleg a munkanélküliek és alacsonyan képzettek körében. A sárospataki Comenius Főiskolai Kar fejlesztésével az innovációs potenciál rendelkezésre áll. Tokaj- Hegyalján, sárospataki központtal nemzetközi színvonalú, felsőfokú borászati, gasztronómiai és vendéglátó-ipari szakképzés kialakítása szükséges Leszakadó csoportok felzárkóztatása Olyan közösségi foglalkoztatási programokat kell működtetni, amelyek a leszakadó csoportok (pl. periférián élők, idősek, fiatalok, mélyszegénységben élők, romák) igényeit szem előtt tartják. A foglalkoztatási programoknak egyszerre kell elősegíteniük a képzettség, a foglalkoztathatóság javítását és a szociális, mentális problémák kezelését. A foglalkozatási programoknak szolgálniuk kell a helyi közösséget kiszolgáló közcélú infrastruktúrák (pl. épületek, zöldfelületek) karbantartását és korszerűsítését is. A Nemzeti Roma Stratégiával összhangban az alábbi célok elérésére kell törekedni: a roma és a munkaerő-piaci szempontból halmozottan hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási rátájának növelése; a közoktatásban mindenki számára biztosítani kell az óvodai nevelést, az alapfokú oktatásban biztosítani kell az alapvető készségek megszerzését, ezekkel megalapozva a szakismeretek elsajátítását, támogatni kell a felnőttek körében az általános iskolai végzettség megszerzését; a hátrányos helyzetű, roma fiatalok közép- és felsőoktatásba való eljutásának, bennmaradásának elősegítése, akár kiegészítő képzési programok segítésével; a hátrányos helyzetűek speciális igényeinek megfelelő szociális ellátás biztosítása az érintett roma és nem roma közösségek bevonása a felzárkóztató programokba, szemléletformálás; 9

176 a romák civil és politikai szerepvállalásának ösztönzése a kulturális intézményrendszer nem-formális és informális oktatásban való részvételének bővítése; az oktatási, a szociális, az egészségügyi és egyéb intézmények, civil segítő szervezetek összehangolt cselekvésének elősegítése Egészségi állapot javítást szolgáló programok és intézményrendszeri fejlesztések Ide tartozik az egészséges életmód elterjesztéséhez kapcsolódó programok (pl. dohányzásról való leszokás támogatása, drog prevenció, egészséges táplálkozás és aktív mozgás elterjesztése, a lakhatási feltételek javítása integrált szociális célú programok részeként), illetve a szervezeti és térségi együttműködésre építő egészségügyi ellátási fejlesztések megvalósítása. Az egészségügyi alapellátásban a szakemberhiány csökkentése csoportos orvos-praxisok létrehozásával, valamint a kistelepülési körzetekben az ellátás ösztönzése kedvezőbb finanszírozási feltételek kialakításával segíthető elő. A mozgás és szabadidő infrastruktúrának helyet adó szabadtéri és fedett terek korszerűsítése, fenntartása, illetve a szolgáltatási kínálat bővítése egészségügyi szempontból is fontos feladat Szociális ellátási kapacitás bővítése és újszerű megoldások alkalmazása Innovatív megoldásokat, akciókat kell alkalmazni a helyi társadalom megújulásának, fejlődésének szolgálatában, illetve a helyi kötődés, lokálpatriotizmus erősítése érdekében. A társadalmi akciók során a településszerkezethez igazodó, civilek bevonásával számoló modellek alkalmazása kerül előtérbe: a házi segítségnyújtás mellett a falugondnokok alkalmazása, közösségszervezők a lakótelepeken és a kistelepüléseken, családi napközik a nők munkába való visszatérésének támogatása érdekében Határ menti társadalmi kapcsolatok Feladat a határon átnyúló társadalmi és kulturális kapcsolatok erősítése, a nemzeti hagyományok ápolása a határ két oldalán élők közötti kölcsönös megértés elősegítése érdekében. 2.3 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Stratégiai program Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési koncepciója után elkészült a megyei fejlesztési program is. A megyei fejlesztési program két részből, a stratégiai programból és operatív programból áll. A stratégiai program célja, hogy középtávon kijelölje azokat a fejlesztési célokat és tevékenységeket, amelyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósulhatnak. A Stratégiai program harmadik prioritása a Társadalom alkalmazkodó képességének javítása, amely szinte teljes egészében a humán szféra egyes területeit érinti. A prioritás fő területei a következők: hátrányos helyzetűek komplex társadalom-fejlesztési programja; nők munkába állásának ösztönzése; idősek, fogyatékkal élők ellátása; közoktatási, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések; egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése; egészségfejlesztési és prevenciós programok; kulturális programok. 10

177 A hátrányos helyzetűek komplex társadalom-fejlesztési programja konkrét beavatkozási céljai többrétűek. Konkrét célként határozzák meg az elsődleges munkaerőpiacra bejutni nem tudó hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztathatóságának javítását közfoglalkoztatási és képzési programok révén. A hátrányos helyzetűek társadalmi befogadásának javítását mentális fejlesztés és egészségfejlesztés révén. A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű diákok oktatási színvonalának javítását. A korai gyermeknevelés minőségének javítását és a hátrányos helyzetű csoportok lakhatási körülményeinek javítását és a munkanélküliek elhelyezkedésének ösztönzését. A nők munkába állásának ösztönzése a bölcsődei, illetve a családi napközi férőhelyek bővítése, fenntartása valamint a rugalmas foglalkoztatási formák (pl. részmunkaidő) alkalmazásának ösztönzése révén érhető el. Idősek, fogyatékkal élők ellátásánál figyelembe kell venni a kistelepülések lakosságának elöregedését, ami miatt fontos a humán ellátórendszerek racionális, gazdaságilag fenntartható megszervezése. A hátrányos helyzetű személyeket minél szélesebb körben be kell vonni a településeknek kötelezően ellátandó feladatainak igénybevételébe (étkeztetés, házi segítségnyújtás, falugondnoki szolgálat, családsegítés, idősek nappali ellátása). A közoktatási-, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések között konkrét cél az oktatás, nevelés eredményességének javítása, ezen belül az alapkészségek és kompetenciák megerősítése, valamint a szakképzés hatékonyságának javítása és gyakorlatorientált oktatási módszerek elterjesztése. Az egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése során fontos az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, a társadalmi esélykülönbségek csökkentése, az adott szolgáltató szinten lehetséges végleges és minőségi ellátás kialakítása, szolgáltatói együttműködések fokozása és az ellátásszervezés folyamatos biztosítása, valamint a lakosság lakóhelyéhez közeli alapellátási szolgálatok szolgáltatói szerepének megerősítése. Az egészségfejlesztési és prevenciós programok feladata az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták ösztönzése, az életmód és szokások javítása az egyén egészségi állapotának, mint a foglalkoztathatóságot alapvetően befolyásoló tényezőnek a javítása érdekében. A kulturális programoknak az identitás erősödését, a térségi imázsváltás ösztönzését, valamint a helyi közösségi együttműködések ösztönzését, kreatív közös tanulás formáinak elterjesztését kell szolgálnia. 2.4 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Operatív részprogram Ez a fejlesztési program kizárólag gazdaságfejlesztési intézkedéseket tartalmaz. Két intézkedés kapcsolódik a humán területhez, a Gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és az EFOP ágazati programhoz kapcsolódó, A leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében intézkedések. A Gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer Borsod- Abaúj-Zemplén megyében intézkedés célja a gazdaság foglalkoztatási igényeivel összhangban a megye lakosságának képzettségi szintjének emelése. Azaz a minőségi alapoktatás és a vállalati igényekre rugalmasan reagálni képes, megyei szinten összehangolt szak- és felnőtt-, valamint felsőfokú képzési rendszer kialakítása, többek között a megyei kereskedelmi és iparkamara és a 11

178 Miskolci Egyetem szerepvállalásával. Fontos, hogy a szakképzés a megye gazdasági igényeihez illeszkedjen, a duális képzést és a mérnökképzés gyakorlati helyeit támogatni kell. A pályaorientációs tevékenységeket és a fiatal vállalkozókat, és a munkavállalók idegen nyelvismeretének fejlesztését is segíteni kell. A megye összes települését el kell érni a képzési programokkal. A leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében intézkedés célja a leszakadó csoportok felzárkózásának és társadalmi mobilitásának elősegítése a megyében. Ennek keretében térségi alapon szervezett közösségi foglakoztatási programok megvalósítása történik, amelyek figyelembe veszik a speciális célcsoportok (pl. a periférián élők, idősek, fiatalok, mélyszegénységben élők, romák, stb.) igényeit, lehetőségeit és motiváltságát. A foglalkoztatási programokat kiegészíti a piaci alapú foglalkoztatást ösztönző állami-önkormányzat segélyezési rendszer. Megvalósul a hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok közép- és felsőfokú oktatásba való eljutásának és bennmaradásának elősegítése tehetséggondozási képzési programok és ösztöndíjak működtetésével. Cél a gyermekek számára az átfogó kompetencia- és készségfejlesztés érdekében az oktatási intézmények pedagógiai programjának megvalósítását támogató, tanórai, tanórán kívüli, szabadidős kulturális tevékenységek és programok megvalósítása. Azért, hogy a leszakadó társadalmi csoportok kapcsán komplex változást érjenek el, szükség van a szociális ellátás fejlesztésére, a társadalmi innováció keretében a helyi társadalom megújulására, a közösségek bevonására a felzárkóztatási programokba, és a pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékkal élők, krízishelyzetbe kerültek, állami gondoskodásban nevelkedettek intézményi ellátásból az önálló életvitel felé vezető szolgáltatások és kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések megvalósítására is. 3 Illeszkedés az operatív programok céljaihoz 3.1 Célstruktúra és beavatkozási logika EFOP Az Operatív Program stratégiai célja, hogy elősegítse a társadalmi befogadást, fejlessze az oktatást, növelje ezáltal a foglalkoztatást, valamint ösztönözze a technológiai fejlődést és az innovációt. Az Európai Unió a Partnerségi Megállapodás keretében - az uniós források terhére tizenegy tematikus célterület támogatását teszi lehetővé a as tervezési időszakban. Ezek közül az EFOP teljes egészében a 9. tematikus célkitűzést A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem valamint a 10. tematikus célkitűzést Az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében támogatja. Az EFOP öt prioritási tengelyt tartalmaz, ezek mindegyike a vizsgált humán területeket érinti. Az első és a második a társadalmi szolgáltatások terén történő beavatkozásokat tartalmazza, az első szoft, a második hard, infrastrukturális projekteket megvalósítását támogatja. A harmadik és negyedik az oktatás területét foglalja magába, szintén szoft és hard beavatkozási területenként. Az ötödik prioritási tengely a társadalmi együttműködés erősítése érdekében alkalmazott pénzügyi eszközöket, részint a társadalmi innovációt szolgáló műveleteket és a transznacionális együttműködést támogatja. 12

179 1. Prioritási tengely: Együttműködő társadalom A prioritási tengely négy beruházási prioritáson belül határozza meg az elérendő célkitűzéseket, amelyek érintik a munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelését, a család és ifjúság társadalmi részvételének növelését, a helyi civil közösségek fejlesztését, a gyermekeket sújtó nélkülözés visszaszorítását elsődlegesen a marginalizált közösségekben, a periférikus élethelyzetek, valamint a leszakadást előidéző humán tényezők és szolgáltatáshiányok visszaszorítását. Az egészségtudatosság növelését elsősorban a fejlesztendő térségekben élő hátrányos helyzetű emberek számára, az egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási közszolgáltatások fejlesztését és a hátrányos helyzetű személyek, kifejezetten a romák szociális gazdaságban való részvételének növelését tűzi ki célként. A prioritási tengely tizenegy intézkedést tartalmaz: a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerőpiacon való megjelenésének elősegítése; a család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása; társadalmi együttélés erősítése; gyermekeket sújtó nélkülözés felszámolását célzó programok és szolgáltatások fejlesztése; területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó beavatkozásai; tartós szegénységben élők, romák felzárkózásának, periférikus élethelyzetek felszámolásának segítése; az egymást erősítő, elmaradottságot konzerváló területi folyamatok megtörése; népegészségügyi program, az egészségtudatosságot erősítő programok és szolgáltatások fejlesztése; a minőségi feladatellátást támogató eszközök és alkalmazások fejlesztése, illetve a korai intervenció megerősítése; az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás életpályájának javítása, dolgozói mobilitás; hátrányenyhítés a társadalmi integrációt szolgáló társadalmi gazdaság eszközeivel. 2. Prioritási tengely: Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében Ez a prioritási tengely az oktatáson kívüli humán szolgáltatások fejlesztésének infrastrukturális hátterét teremti meg. Elérendő célkitűzései a gyermekeket sújtó nélkülözés elleni programok által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelése, a minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen és a marginalizált feltételek között élők életkörülményeinek, infrastrukturális feltételeinek javítása. Négy támogatandó intézkedése a következő: a rászoruló gyermekek életesélyeinek növelése; a társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése; területi hátrányok felszámolása komplex programokkal; 13

180 tartós szegénységben élők, romák felzárkózását és a periférikus élethelyzetek megszüntetését segítő infrastrukturális beruházások. 3. Prioritási tengely: Gyarapodó tudástőke A prioritási tengely a közoktatás, a felsőoktatás és az élethosszig tartó tanulás területén irányoz elő fejlesztéseket. Célkitűzései a korai iskolaelhagyás csökkentése, az alulteljesítő tanulók alap és kompetencia szintjének növelése, továbbá a szakpolitikai irányítás fejlesztése, a felsőfokúnak megfelelő szintű oktatásban való részvétel növelése, a munkaerő-piaci kompetenciák szintjének emelése a felsőoktatási hallgatók körében, a kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a felsőfokú oktatási rendszerben, a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságát javító kompetenciáinak fejlesztése és a humán közszolgáltatásokban dolgozók feladat-ellátási képességeinek fejlesztése. Nyolc támogatandó intézkedése: a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a köznevelés hátránykompenzációs képességének növelése; a minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása; a neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül; a felsőfokúnak megfelelő szintű oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása; a munkaerő-piaci kompetenciák javítása a felsőoktatási rendszerben; kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a felsőfokú oktatási rendszer fejlesztésén és kapcsolódó humánerőforrás fejlesztéseken keresztül; az emberi erőforrás fejlesztése az egész életen át tartó tanulás eszközeivel; a humán közszolgáltatásokban dolgozók szak-, át- és továbbképzése. 4. Prioritási tengely: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében A negyedik prioritási tengely az oktatási fejlesztéséhez a szükséges infrastrukturális beruházások támogatásával járul hozzá. Célkitűzései ezért a minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés, és a minőségi felsőoktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtése. Intézkedései: a köznevelést és a nem formális képzést szolgáló infrastrukturális fejlesztések; felsőoktatási infrastrukturális fejlesztések. 5. Prioritási tengely: Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések A prioritási tengely célkitűzéseivel a társadalmi együttműködés erősítése érdekében alkalmazott pénzügyi eszközöket, a társadalmi innovációt szolgáló műveleteket és a transznacionális együttműködést támogatja. Megvalósítandó intézkedései: visszatérítendő támogatások nyújtása vállalkozások számára; társadalmi innováció és transznacionális együttműködések. 14

181 3.2 Célstruktúra és beavatkozási logika TOP A TOP elsődleges célja a térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés, ezáltal a foglalkoztatás növelése, hozzájárulva az EU 2020 tematikus célokhoz. Két fő stratégiai célja a gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása és a vállalkozásbarát város/településfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása. A TOP elsősorban az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat, az önkormányzatok gazdaságfejlesztési és azzal összefüggő településfejlesztését támogatja. Ezen célok elérése érdekében hét prioritási tengelyt határoztak meg a TOP-ban: térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére; vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés; alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken; a helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése; megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés; fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban; közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD). A prioritási tengelyek közül több keretében is lehetőség van humán fejlesztések megvalósítására. 1. Prioritási tengely: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére Ezen tengely célkitűzéseinek egyike a kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által, tehát itt a gyermekellátási kapacitások bővítésére, a rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztésére lehet családbarát fejlesztéseket megvalósítani. 3. Prioritási tengely: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Itt a humán területet főleg az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok energetikai korszerűsítése érintheti, megújuló energiaforrások alkalmazásával is (kazánházak, hőtermelők, hőszigetelés fejlesztés). 4. Prioritási tengely: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Ez a fejlesztési terület jórészt a településeken működő humán területet fedi le, az önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javításával. Támogatást nyújt az egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztésére, pl. háziorvosi rendelő felújítás, eszközfejlesztés, a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztésére. Ezek keretében akadálymentesítés, családbarát funkciók előtérbe helyezése valósulhat meg. A városokban szociális város-rehabilitáció, lakótelepek, leszakadó városrészek, külterületi telepek fizikai rendbetétele, fejlesztése, a lakhatási körülmények javítása történhet meg. 5. Prioritási tengely: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés A megyei gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó, foglalkoztatást elősegítő támogatások, a szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó közösségi, humán fejlesztések támogatása, továbbá a helyi identitás és kohézió erősítése valósul meg. Itt szoft fejlesztések történnek, úgymint a gyermekellátási 15

182 szolgáltatások munkavállalóinak foglalkoztatási és képzési támogatása, a szociális város-rehabilitáció szoft elemei, pl. társadalmi felzárkóztatás, közösségfejlesztési programok. A helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése is célkitűzés közösségi programok és ösztöndíjak megvalósításával. 6. Prioritási tengely: Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban A megyei jogú városokban megvalósítandó fejlesztések közül több is érinti a humán területet. A kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások által célkitűzés. A vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása városfejlesztési beavatkozások célkitűzés feladatai között is szerepel a családbarát, szabadidő eltöltésére alkalmas városi rekreációs területek fejlesztése. Az önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése érinti a humán szolgáltatások intézményeit is. A prioritási tengely önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése célkitűzés szintén a helyi szintű humán szolgáltatások megújítását célozza. A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése célkitűzés szintén szociális kérdés. Valamint a társadalmi kohéziót célzó helyi programok megvalósítására is lehetőség van. 7. Prioritási tengely: Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) Ennek keretében kísérleti jelleggel, városokban a helyi civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével, alulról szerveződve alakított helyi akciócsoportokon keresztül, helyi fejlesztési stratégiákon alapuló fejlesztések történnek. Támogatást nyújt a humán területen belül a kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztésére (városi kulturális intézmények felújítása, eszközfejlesztése pl.: könyvtárak, közösségi házak), helyi közösségszervezésre, a helyi identitást erősítő tevékenységek, kulturális programok támogatására. 3.3 Célstruktúra és beavatkozási logika GINOP Az operatív program horizontális központi célja a foglalkoztatás növelése, ehhez kapcsolódóan tartalmaz humán fejlesztéseket. A tervezett beavatkozásokat nyolc prioritási tengely mentén határozzák meg: kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása; kutatás, technológiai fejlesztés és innováció; infokommunikációs fejlesztések; energia; foglalkoztatás; versenyképes munkaerő; turizmus; pénzügyi eszközök. A támogatások keretében főleg mikro-, kis- és középvállalkozások, ipari parkok, logisztikai szolgáltató központok, nemzeti parkok, hazai gyógyhelyek és TDM szervezetek juthatnak támogatásokhoz. A humán szolgáltatásokat leginkább a 6. prioritási tengely, a Versenyképes munkaerő érinti. Itt cél a munkaerő-kínálat fejlesztése egyrészt a kompetencia-fejlesztés és a felnőttképzés támogatásával, 16

183 másrészt a képzési rendszernek a gazdaság igényeihez igazodó fejlesztésével. Külön figyelmet fordít az alacsony képzettségűekre, biztosítani kell számukra a képzés lehetőségét és ezáltal növelni esélyüket a nyílt munkaerő-piacra való belépésre. Célként határozza meg, hogy a munkavállalási korú lakosság, különösen az alacsony képzettségűek részvétele nőjön a munkaerő-piaci kompetenciákat javító formális képzésekben, javuljon az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférésük. Feladat az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása is. A 7. prioritási tengely, a Turizmus is részben érinti a humán szolgáltatásokat, az itt megvalósult turisztikai-kulturális fejlesztések nem csak a településekre látogató vendégek igényeit elégítik ki, hanem javíthatják a helyiek kulturális, sportolási feltételeit is. 3.4 Ágazati lehatárolások Bizonyos jellegű fejlesztések több operatív program forrásaiból is megvalósíthatóak. Jelen fejezetben az EFOP beavatkozási logikája alapján áttekintjük, hogy az egyes fejlesztések milyen más operatív programból valósíthatóak meg, és mi áll a lehatárolás hátterében. Az Együttműködő társadalom prioritási tengelyen elősegíti a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételét és munkaerő-piacon való megjelenését. Az EFOP forrás azokra irányul, akik munkaerő-piaci integrációja csak hosszabb távon valósulhat meg, illetve a társadalmi integrációt elősegítő kísérő szolgáltatásokat nyújt. Ezzel szemben a GINOP az elsődleges munkaerő-piacra már rövidebb távon aktív munkaerő-piaci eszközökkel integrálható személyeket vonja be. Az EFOP család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása konkrét megvalósítás keretében támogatja, továbbá a családi, valamint ifjúsági portálok virtuális fórumok esetében van olyan intézkedés, amely tartalmaz informatikai fejlesztést is. A fiatal gazdákat ugyanakkor a Vidékfejlesztési Program támogatja. Társadalmi együttélés erősítése tekintetében az EFOP biztosítja a közösségfejlesztési programok módszertanát és egy pénzügyileg fenntartható mentorhálózatot, továbbá a több megyében megvalósuló közösségfejlesztési programokat. Az EFOP 1.7 intézkedésében szereplő közösségfejlesztés a helyi akciócsoport stratégiáját közvetlenül szolgáló programok megvalósítását tartalmazza, építve az 1.3 intézkedésben kialakított módszertanra és mentorhálózatra. Ezzel szemben a TOP kizárólag az ERFA intézkedéseihez közvetlenül kapcsolódó programokat és a helyi kihatású közösségfejlesztési folyamatokat finanszírozza; míg a Vidékfejlesztési Program vidékfejlesztési prioritása alatt tervezett közösségi programok is támaszkodni fognak a jelen intézkedés által bevezetésre kerülő közösségfejlesztési módszertanra. A tartós szegénységben élők, romák felzárkózását, periférikus élethelyzetek felszámolását az EFOP a nem városi területeken segíti elő. míg a TOP a városok bel- és külterületén található elmaradott településrészek rehabilitációját támogatja. A Vidékfejlesztési Program nem fog ugyan a telepprogramokban közvetlenül részt venni, mindazonáltal a földrajzilag érintett HACS-okkal egyeztetni kell az általuk tervezett tevékenységekhez való kapcsolódás érdekében. 17

184 A minőségi feladatellátást támogató eszközök és alkalmazások fejlesztését, illetve a korai intervenció megerősítését az EFOP az intézmények szintjén jelentkező fejlesztések szintjén finanszírozza, míg a GINOP az intézmények közötti hiányzó szélessávú kapcsolat kialakítását biztosítja. A közszolgáltatások teljességére vonatkozó rendszerszintű elemeket a KÖFOP tartalmazza A gyermekeket sújtó nélkülözés felszámolását célzó programok és szolgáltatások fejlesztése és a területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó beavatkozásai kizárólag EFOP forrásokra támaszkodnak. Az egymást erősítő, elmaradottságot konzerváló területi folyamatok megtörése, a népegészségügyi program, az egészségtudatosságot erősítő programok és szolgáltatások fejlesztése EFOP bázisra épül. A megvalósítandó tevékenységek között szerepel kis értékű, a megfogalmazott célok elérését közvetlenül támogató, kizárólag kiegészítő jellegű informatikai fejlesztés, valamint az intézkedés tartalmazza az egészséges életvitelt támogató elektronikus egészségügyi megoldások (pl. távmonitoring, távdiagnosztikai és telemedicina alkalmazások) bevezetését és terjesztését is. Szintén az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program támogatja az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás életpályájának javítását, a dolgozói mobilitást, beleértve a célok elérését kiszolgáló informatikai fejlesztéseket is. Az Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében prioritási tengely beavatkozásai szinte kizárólag EFOP forrásból valósíthatóak meg. Kivételt képeznek ez alól a tartós szegénységben élők, romák felzárkózását és a periférikus élethelyzetek megszüntetését segítő infrastrukturális beruházások, amelyeknek az EFOP-ban két fő iránya van. A tartós szegénységben élők, romák felzárkózását segítő infrastrukturális beruházások keretet adnak a közösségi felzárkózást, a tartós szegénységben élők és romák integrációját és a velük foglalkozó szervezetek hatékonyabb beavatkozásait, valamint modellprogramok végrehajtását segítő és a közösségi aktivitásnak teret adó, illetve a hátrányos helyzetűek fenntartható lakhatását támogató infrastrukturális beruházásoknak. Elsősorban meglévő épületek korszerűsítése, funkcióváltása, szociális bérlakások kialakítása, közösségi célú terek fejlesztése, valamint szervezetek hatékonyabb feladatellátásához és a programokhoz szükséges eszközök biztosítása támogatható. Az intézkedésben kizárólag a beruházások által érintett intézményeken belüli, a fejlesztés eredeti célját szolgáló informatikai beavatkozások hajthatók végre. Az EFOP kizárólag a telepprogramok részeként hajt végre közösségi tér beruházást. A Vidékfejlesztési Programból létrehozott integrált térségi szolgáltató központokhoz az EFOP 1.7 intézkedése biztosítja a humán hátteret. A lakás- és életkörülmények javításánál figyelemmel kell lenni azok egyén részéről való fenntarthatóságára, a lakhatási körülmények javítása során az integrált program keretében a GINOP-ból finanszírozott, a telepen élő aktív korú lakosság foglalkoztatásának biztosítására, továbbá arra, hogy az illeszkedjen az érintett települések általános településfejlesztési elképzeléseihez. A beavatkozásoknak összhangban kell lenniük a települések Integrált Településfejlesztési Stratégiáival és ezen belül is azok Antiszegregációs Terveivel, valamint a Helyi Esélyegyenlőségi Programokkal. A Gyarapodó tudástőke prioritás egyik beavatkozási területe a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a köznevelés hátránykompenzációs képességének növelése. Az EFOP a deszegregációt szolgáló fejlesztések keretében támogatja a tankerületi szintű köznevelési esélyegyenlőségi intézkedési tervek továbbfejlesztését, az intézkedési tervekhez kapcsolódó monitoring- és értékelő rendszer kifejlesztését, a közös szakmai-módszertani továbbképzést a deszegregáció végrehajtásában érintett különböző szervek képviselőinek, valamint a deszegregációt szolgáló oktatásszervezési (pl. 18

185 iskolabusz) és intézményi átalakításokat a továbbfejlesztett köznevelési intézkedési tervekre alapozottan. Az intézkedés másrészt tartalmazza a köznevelési rendszerből lemorzsolódó személyek visszavezetését a köznevelés világába piacképes szakmához és/vagy érettségi bizonyítványhoz juttatás érdekében a Második Esély típusú intézmények keretrendszerét alkalmazva, elősegítve továbbtanulásukat és munkaerő-piaci integrációjukat. Az intézkedés szorosan kapcsolódik az Ifjúsági Garancia Program ezt szolgáló beavatkozásaihoz. További cél a 24 év feletti, végzettséggel nem rendelkezők alap- és középfokú végzettséghez juttatása, valamint az oktatási intézményrendszer minden szintjének a képzési szintek közötti átmenetet szolgáló, ill. az életpálya-tanácsadási rendszert erősítő intézkedések támogatása. A beavatkozás része a nemzetiségi szolgáltatások biztosítása az országos pedagógiai szakmai szolgáltatások keretén belül. A minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása EFOP-ból támogatja az országos tanulói mérési rendszerek továbbfejlesztését, az egységes tanulói kompetenciamérési területek bővítését, a teljesítményértékelési standardok kidolgozását és bevezetését, a meglévő nemzetközi és hazai teljesítménymérések rendszerbe integrálását, a tehetségfejlesztés mérésértékelési rendszerének kidolgozását, a minősítési rendszerek továbbfejlesztését, az egységes fizikai állapotfelmérő rendszer bevezetését. Az intézkedés tartalmazza az e-közoktatás fejlesztését is annak érdekében, hogy az alacsony IKT eszköz-ellátottságú iskolákban megfelelő körülmények álljanak rendelkezésre az oktatáshoz, továbbá a korszerűbb oktatási tartalmak használata terjedjen el. Az informatikai fejlesztések az alábbi területeken valósulnak meg: az alap- és középfokú oktatási intézmények infokommunikációs eszközellátottságának korszerűsítése, új oktatási informatikai tartalmak és szolgáltatások bevezetése és az intézmények üzemeltetési hatékonyságának növelése. Az iskolák közötti, még hiányzó szélessávú kapcsolat kialakítását a GINOP biztosítja. A prioritási tengelyhez kapcsolódó többi intézkedés kizárólag az EFOP-ban megfogalmazott beavatkozások révén támogatható. Az Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében elnevezésű prioritás hozzájárul a köznevelést és a nem formális képzést szolgáló infrastrukturális fejlesztésekhez. Az intézkedés keretében az EFOP 3.3 intézkedésében szereplő képzéseket és szolgáltatásokat szolgáló célirányos infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg és kizárólag a beruházások által érintett intézményeken belüli, a fejlesztés eredeti célját szolgáló informatikai beavatkozások hajthatók végre, míg a TOP-ban a közösségi célú terek fejlesztésére kerül sor. A felsőoktatási infrastrukturális fejlesztések tekintetében az EFOP nem a kapacitások mennyiségi növelését segíti elő, hanem a meglévő kapacitások minőségének javítását, az oktatási eszközök és környezet modernizálását támogatja. Az infrastrukturális színvonal javítása az ESZA célkitűzésekhez kapcsolódó, azokat kiszolgáló infrastruktúra beruházásokat tartalmaz, míg a GINOP kizárólag kutatási célú infrastrukturális beruházásokat támogat A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése prioritás keretében valósul meg a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése, amelyből az EFOP a TOP-ból finanszírozott szociális alapszolgáltatásokon túlmutató, az állami szociális és gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket támogatja. Szintén az EFOP kompetenciájába tartoznak a kevésbé fejlett régiók területén a teljes szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szektorban megvalósuló ESZA fejlesztések, az állami szociális és gyermekvédelmi szakellátás ERFA fejlesztései, valamint a kitagoláshoz kapcsolódó beavatkozások. A 19

186 gyermekek napközbeni ellátásának két kiemelt intézményét, a bölcsődét és családi napköziket, valamint az óvodai szolgáltatások minőségi feltételeinek javítását a gyermekes családok, különös tekintettel a nők foglalkoztatását elősegítő hatása miatt a TOP 1. prioritástengelye finanszírozza. A Vidékfejlesztési Program az alapvető szolgáltatások intézkedése keretében a falu- és tanyagondnoki szolgáltatásokhoz, a köz- és vagyonbiztonsághoz (pl. polgárőr, mezőőr), és a többfunkciós közösségi terek, szolgáltató központok fejlesztéseket támogatja a vidéki térségekben ( fő alatti települések vagy 120 fő/km 2 alatti népsűrűségű területek, VP definíció szerint). A Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés elnevezésű prioritás támogatja a foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködéseket (paktumok). A TOP a megyei foglalkoztatási együttműködéshez kapcsolódva lehetőséget biztosít az üzleti infrastruktúrához, befektetés-ösztönzéshez, térségi gazdasági hálózathoz, helyi termékmenedzsmenthez, helyi gazdaság-szervezéshez kapcsolódó megyei szintű képzési-, foglalkoztatási programokra, és egyéb ESZA típusú tevékenységekre. A megyei szintű foglalkoztatási együttműködésekbe illeszkedve kis- és középvállalkozások foglalkoztatási, képzési támogatása is megvalósítható. A foglalkoztatási ESZA támogatásokért első helyen felelős operatív program a GINOP, amelynek ESZA prioritása a munkaerő kínálati oldalának fejlesztésére fókuszál, elsősorban az aktív munkaerő-piaci eszközök segítségével. Ezzel szinergiában működhetnek a TOP ESZA prioritástengelyének foglalkoztatás-ösztönzést célzó TC8 forrásból finanszírozott beavatkozásai, lehetőséget adva a jelentős foglalkoztatási potenciállal bíró megyei és helyi jelentőségű beruházások kiegészítő ESZA támogatására. A foglalkoztatási együttműködések (paktumok) keretében tervezett beavatkozások az adott térségben működő munkáltatók, köztük a TOP által támogatott üzleti infrastruktúrát igénybevevő vállalkozások, valamint a GINOP-ból ERFA fejlesztésben részesülő KKV-k humánerőforrás-igényét koncentrált képzési- és átmeneti bértámogatással segíthetik, ezzel is támogatva a helyben élő hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak elhelyezkedését. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok esetében a TOPból olyan, alulról építkező társadalmi felzárkózást célzó tevékenységek valósíthatók meg, amelyek kiegészítik az alapellátásban biztosított szolgáltatásokat. A helyi közösségi programok megvalósítása tekintetében az EFOP biztosítja (átfogóan) a közösségfejlesztési programok módszertanát és a pénzügyileg fenntartható mentorhálózatot, valamint finanszírozza a több megyében megvalósuló közösségfejlesztési programokat és oktatási típusú intézkedések módszertanát is. A TOP az ERFA forrásokból megvalósuló beavatkozásaival összhangban, azt kiegészítve a célkitűzéseket segítő, közösségi, társadalmi bevonást megvalósító projekteket támogatja elsősorban de nem kizárólagosan városi fókusszal. A TOP finanszírozza az ERFA intézkedéseihez közvetlenül kapcsolódó programokat és a helyi kihatású közösségfejlesztési programokat is. Utóbbi keretében biztosítja a helyi közösségfejlesztési szakember bevonását, alkalmazását. A TOP-ban megvalósuló helyi közösségfejlesztési programok és oktatási típusú intézkedések szakmai támogatását és folyamatsegítését az EFOP módszertannal és mentorokkal segíti. Emellett a TOP a városi CLLD keretében (TOP 7. prioritás, CLLD ESZA intézkedés) és a szociális város-rehabilitáció keretében TOP 5. prioritás, 2. intézkedés, ESZA) finanszíroz közösségfejlesztést, melyek esetében az EFOP központi módszertani támogatása ugyancsak rendelkezésre áll. 20

187 Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztéseknél (CLLD) a TOP a fő feletti városok helyi közösségeit támogatja, városfejlesztési tartalommal (kulturális-közösségi és kapcsolódó helyi gazdaságfejlesztési tevékenységek). Az intézkedés keretében megvalósuló fejlesztések tematikus fókuszukkal (kulturális, közösségi tartalom) és módszertanukkal (CLLD módszertan) különböznek a TOP tematikus prioritástengelyeiben például 2. prioritástengely szereplő fejlesztésektől. A fejlesztéseket a helyi közösségek tervezik és valósítják meg, a helyi civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzat egyenrangú együttműködésében a helyi igények feltérképezésére épülő helyi fejlesztési stratégiák jelen prioritástengely ERFA és ESZA forrásainak integrált, programalapú célzott felhasználását teszik lehetővé az adott városi célterületen. A fő alatti települések CLLD programjait a Vidékfejlesztési Program támogatja. A Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében c. prioritás minden intézkedése kizárólag az EFOP célrendszeréhez igazodik. 3.5 Az Operatív Programokból Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósítani tervezett fejlesztések A megyei fejlesztési dokumentumok alapján az EFOP-ból a leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatásét tervezik megvalósítani, ez több humán területet is érint a társadalmi felzárkózás, esélyegyenlőség mellett, egészségügyi, oktatási, kulturális vonatkozásai is vannak. A TOP-ból már megfogalmazott célkitűzés a szociális ellátás javítása és a nemzetiségi és civil kapcsolatok fejlesztése, a közösségi célú foglakoztatás ösztönzése, a szociális gazdaság bővítése révén. Szintén a TOP-ból tervezik megvalósítani a népességmegtartásra pozitív hatással levő beavatkozásokat, a helyi foglalkoztatási szint javítását megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával. A GINOP-ból a megyei fejlesztési dokumentumok szerint a Gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer Borsod-Abaúj-Zemplén megyében beavatkozást tervezik, ami az oktatási területen belül főleg a képzettségi szint növelése, szakképzés, továbbképzés területen valósít majd meg programokat. Az egyes megyén belüli beruházásoknak területi vonatkozásaik is vannak, figyelembe kell venni a fejlesztéseknél a térségek speciális igényeit. Az elöregedő településeken nagy hangsúlyt kell fektetni az időskorúak szociális és egészségügyi ellátásaira. A fiatalosabb korszerkezetű településeken az oktatási és egészségügyi rendszer fejlesztése mellett szintén nagy hangsúlyt kell, hogy kapjanak a hátrányos helyzetű csoportok szociális, társadalmi felzárkózás és esélyegyenlőségi projektjei is. A borsodi járásszékhelyek Integrált Településfejlesztési Stratégiáit áttekintve megállapítható, hogy jelentős fejlesztéseket terveznek az egyes operatív programokból. Az Emberi Erőforrások Operatív Programból az egészségügy és sport területén főleg az egészségügyi alapellátás fejlesztését és rehabilitációját, a sportinfrastruktúra javítását és sportprogramok szervezését tervezik. A megye hátrányos helyzetű térségeiben kiemelt szerepe van a szociális, család-, gyermekvédelmi és társadalmi felzárkóztatási terveknek. Ezeken a területen az ellátórendszer fejlesztésén van a hangsúly a gyermekjóléti és gyermekvédelmi, idősek otthona intézmények építésével, társadalmi és közösségi felzárkóztatást segítő programok szervezésével. Az oktatási fejlesztések között a hátrányos helyzetűek számára szükséges speciális oktatási igények kielégítése, és a munkaerőpiac igényeit jobban kiszolgáló rendszer (pl. duális képzés) fejlesztése kerül elő. 21

188 A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból még az EFOP-nál is több fejlesztést terveznek. Itt az egészségügy területén a rendelőintézetek fejlesztése mellett nagy hangsúllyal jelennek meg a bölcsőde fejlesztések is. A szociális területen többségében az időskorúakat ellátó intézmények megvalósítására születtek tervek. A társadalmi felzárkóztatást a foglalkoztatás javítását célzó projektekkel és a hátrányos helyzetűeknek indított komplex programok indítása van betervezve. Jelentős számban tervezik az oktatási intézmények felújítását, energetikai korszerűsítését a TOP-ból, a képzettség növelésére a hátrányos helyzetűek foglalkoztatottságát elősegítő, a munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzések szerepelnek a tervek között. Az operatív program keretében sok kulturális beruházás is megvalósulhat, művelődési házak, könyvtárak energetikai korszerűsítése és szolgáltatásaiknak fejlesztése. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból kevesebb humán fejlesztést terveznek a fejlesztési dokumentumok szerint. Ennek egyik oka az, hogy a GINOP prioritásai között eleve kisebb súllyal szerepelnek a humán területek, másrészt a források jelentős mértékben a vállalkozásokat célozzák, éppen ezért a fejlesztési dokumentumokban kevésbé szerepelnek a tervek. Megjelennek az oktatási és innovációs központok, a duális képzés fejlesztése, valamint a miskolci felsőoktatási technológia-fejlesztő és kutatóközpont létrehozása. Említésre méltó még a turisztikai fejlesztések kulturális beruházásai, pl. kalandpark létesítése és az egyházi turisztikai fejlesztések. 3.6 Egyéb programok Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program (HU-SK) Az európai területi együttműködés (ETE) határ menti fekvéséből adódóan kiemelten érinti Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. Az ETE a as tervezési időszakban is az Európai Unió kohéziós politikájának önálló célkitűzése, amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszíroz. Az európai területi együttműködési programok három kategóriába sorolhatóak: határokon átívelő együttműködés: a közös határ két oldalán fekvő régiók és helyi hatóságok közreműködésével megvalósuló projektek finanszírozása. transznacionális együttműködés: olyan projektek finanszírozása, amelyek tagállami, regionális és helyi hatóságok közreműködésével valósulnak meg egy nagyobb kiterjedésű földrajzi területen. Magyarország, s így Borsod-Abaúj-Zemplén megye a Duna Transznacionális Programban és a Közép-Európa Transznacionális Programban vesz részt. régiók közötti együttműködési programok: az innovációval, energiahatékonysággal, városfejlesztéssel és egyéb területekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok egymással való megosztásának elősegítésére. Ebbe a csoportba tartozik az INTERREG VC interregionális program, az ESPON és az URBACT. Annak érdekében, hogy az ETE programok koherenciája az EU2020 tematikus célkitűzésekkel biztosított legyen, a határon átnyúló, illetve a transznacionális együttműködések esetében az uniós források (legalább) 80%-át 4 tematikus célkitűzésre kell fordítani. Borsod-Abaúj-Zemplén megye a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Programban érintett (HU-SK). 22

189 ábra: A Magyarország-Szlovákia határon Átnyúló Együttműködési program területe Forrás: Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program A program az EU2020 tematikus célkitűzések közül az előzetes helyzetértékelés eredményeinek ismeretében az alábbi 4-re fókuszál: TO6: a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása A célkitűzésen belüli intézkedések a határrégió természeti és kulturális örökségének közös védelmét, fejlesztését és hasznosítását kívánják ösztönözni. TO7: a fenntartható közlekedés előmozdítása és a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban A program területén a célkitűzésen belül elsősorban a határátkelők sűrűségét szeretnék növelni, valamint határon átnyúló módon szervezni, s ezáltal optimalizálni a közösségi közlekedést ábra: Határátkelőhelyek a magyar-szlovák határszakaszon 23

190 Forrás: Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program TO8: a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása A határ mindkét oldalán a szociális körülmények javulását várják a foglalkoztatási ráta emelkedésétől, melynek elérésében fontos szerepet kap a határon átnyúló munkaerő mobilitás és egy közös munkaerő-piaci információs rendszer működtetése, valamint az ezt kiszolgáló képzési rendszer és közlekedési kapcsolatok biztosítása ábra: Az elszegényedéssel leginkább veszélyeztetett területek a magyar-szlovák határrégióban Forrás: Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 24

191 TO11: az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás A határ menti térségben az intézmények és települések közötti valamint személyes kapcsolatok intenzitásának növelése révén kívánják erősíteni a társadalmi kohéziót. A kiválasztott négy tematikus EU célkitűzésnek megfelelően a HU-SK CBC program 5 prioritási tengelye a következő: 1. Természet és kultúra 2. A határon átnyúló mobilitás ösztönzése 3. A fenntartható és minőségi foglalkoztatás előmozdítása 4. Hatóságok és emberek közötti határon átnyúló együttműködések ösztönzése 5. Technikai segítségnyújtás Borsod-Abaúj-Zemplén megye humán stratégiájának megvalósításába a HU-SK finanszírozott intézkedések is beilleszthetők, különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük, hogy a határ túloldala szinte azonos szociális helyzettel, s hasonló munkanélküliségi, képzettségi, jövedelmi, demográfiai adatokkal bír. A közös problémákra tehát a HU-SK CBC program projektjei a közös megoldásokat is eredményezhetnek. Az alábbiakban a határon átnyúló együttműködési program prioritástengelyeinek azon tématerületeit emeljük ki, melyek közvetlen vagy közvetett módon relevánsak lehetnek a szociális problémák kezelésében: 1. Természet és kultúra együttműködések támogatása a kulturális örökségek helyszíneinek fejlesztése érdekében határon átnyúló akciótervek, pilot projektek megalkotása a régió természeti és kulturális örökségének jobb kihasználása és a turizmussal való hatékonyabb összekapcsolása érdekében (desztináció menedzsment, közös marketingstratégia, tapasztalatcsere, egymástól való tanulás) kulturális örökségre alapozott kis léptékű, minőségi turizmus fejlesztése a kkv-k bevonásával a természeti és kulturális örökségi helyszínek megközelítését segítő helyi úthálózat tervezése és kivitelezése, valamint a határon átmenő közúti infrastruktúra tervezése és kivitelezése az utazási idő csökkentése, és a turisták térségbe vonzása érdekében a környezetileg fenntartható turizmus, és a határon átnyúló ökoturisztikai infrastruktúra közös fejlesztése 2. A határon átnyúló mobilitás ösztönzése beruházások előkészítése és megvalósítása: TEN-T hálózathoz kapcsolódva határon átnyúló út-, hajó és kompinfrastruktúra fejlesztése határon átnyúló intelligens közlekedési rendszerek fejlesztése a közösségi közlekedés határon átnyúló fejlesztése, a közösségi közlekedési rendszerek integrálása, közlekedési szövetségek létrehozása infrastrukturális beruházások: közlekedési eszközök beszerzése beruházások a városi funkciók és szolgáltatások jobb elérhetősége érdekében keresletvezérelt, határon átnyúló közlekedési szolgáltatások fejlesztése 25

192 3. A fenntartható és minőségi foglalkoztatás előmozdítása a helyi termékek és szolgáltatások fejlesztése révén a foglalkoztatás növelését célzó intézkedések a szociális gazdaság fejlesztése, különösen a romák által lakott és elszegényedett területeken határon átnyúló munkaerő-mobilitás javítását célzó kezdeményezések és szolgáltatások határon átnyúló foglalkoztatási kezdeményezések (közös foglalkoztatás, munkaerőpiaci együttműködés, innovatív foglalkoztatási projektek, különös hangsúlyt fektetve a romák foglalkoztathatóságának növelésére) közös oktatási és képzési programok: a munkaerőpiacon jelentkező képzési igények feltérképezése, szakértői és tanácsadói szolgáltatások közös igénybevétele 4. Hatóságok és emberek közötti határon átnyúló együttműködések ösztönzése a különböző szervezetek közötti együttműködések ösztönzése, és a már meglévő együttműködések hatékonyságának javítása többek között az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás és a kultúra területén határon átnyúló szolgáltatások fejlesztése az egészségügy, az oktatás, a képzés, a szociális ellátás és a kultúra területén a társadalmi kohézió erősítése a határ két oldalán élő lakosság kapcsolatainak erősítése révén: o kulturális rendezvények, előadások, fesztiválok szervezése o képzések, nyári iskolák, versenyek szervezése o közös filmek, képzőművészeti alkotások, színházi produkciók, közös rádió- és televízióadások 5. Technikai segítségnyújtás Európai Területi Társulások A határon átnyúló együttműködések másik formáját jelentik az Európai Területi Társulások (ETT, European Grouping for Territorial Cooperation, EGTC) 2014-től kezdődően még kiemeltebb szerepet töltenek be. Az ETT-eszköz célja, hogy a gyakorlati nehézségek csökkentése révén segítse a területi együttműködést, s ezáltal az Unió kohézióját fokozza. Az ETT az Európai Unió első olyan jogi eszköze, mely jogi személyiséget és keretet is nyújt az európai önkormányzatok és régiók együttműködésére, s ezáltal az uniós támogatások hatékony felhasználására. A csoportosulásnak legalább két tagállam vagy harmadik állam szereplőit (helyi önkormányzat, regionális hatóság vagy az állam) kell magába foglalni. Az ETT-n belül a székhely szerinti állam joga alkalmazandó a csoportosulás jogviszonyaira. A csoportosulás saját költségvetéssel, szervezettel és szerződő képességgel rendelkezik, ingó, ingatlan vagyont szerezhet, bíróság előtt eljárhat. A tagok közösen választják meg az igazgatót, illetve hozzák létre a tagok képviselőiből álló közgyűlést. ETT a legkülönbözőbb tématerületekre összpontosítva létrehozható, így például: közlekedés, környezetvédelem, oktatás, nevelés, egészségügy, elsősegély, energia-felhasználás, innovációs eszközök, K+F, kultúra, munkahelyteremtés és fejlesztés, szociális szolgáltatások, turizmus, sport, mezőgazdaság. 26

193 Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek részvételével több ETT is működik: ábra: EGTC-k a magyar-szlovák határtérségben Forrás: Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program Abaúj-Abaújban EGTC Az ABAÚJ-ABAÚJBAN 2007-ben alakult 14 magyarországi és szlovákiai önkormányzat és a VITEA Közhasznú Alapítvány szövetségeként. Ez volt az első közhasznú jogállású csoportosulás. A II. Rákóczi Ferenc Tervben megfogalmazott stratégiájukat a magyar kormány prioritásaival és az EU2020 stratégiával összhangban készítették. Az elmúlt időszakban a fejlesztések során a tagtelepüléseken lerakták a turisztika alapjait, növelték a KKV-k versenyképességét, létrehozták oktatási hálózatukat, egy nemzetközi vállalkozói klubot, és együttműködéseket alakítottak ki további 5 országgal. Bodrogközi ETT Ez az ETT szintén az egyik legrégebben együttműködő szervezet. Az EGTC komoly eredményeket tud felmutatni, a 17 tag együttműködésének köszönhetően valósult meg a Karost és Bodrogszerdahelyt összekötő nemzetközi közút és híd újjáépítése. Az ETT folyamatosan részt vesz a határ menti projektek megvalósításában, segítésében és azok eredményeinek terjesztésében. Az együttműködés hosszabb távú stratégiája alapvetően a történelmi, földrajzi hagyományokra épít, de érint több gazdasági ágazatot is, a fejlesztések egymásra épülnek és kiegészítik egymást. Az EGTC körülbelül 1000 állandó munkahelyet teremt a területen élő lakosságnak. Sajó-Rima EGTC A Sajó-Rima EGTC-t 2013-ban jegyezték be, s Putnok, Ózd, Tornalja, Rimaszombat önkormányzatainak együttműködésével alakult. Az EGTC tulajdonképpen a most is létező, de kevésbé hatékony Sajó-Rima Eurorégió kapcsolatrendszerét, és részbeni működési területét örökölte. 27

194 SVINKA és TORYSA EGTC A Tolcsva székhelyű SVINKA és a Sárazsadány székhelyű TORYSA EGTC célja határtérség társadalmi, gazdasági és területi kohéziójának erősítése. A csoportosulások segítik a térség kulturális és gazdasági életének szervezését, nagy figyelmet fordítva a népi hagyományokra, a kulturális értékekre és ezek népszerűsítésére. Ung-Tisza-Túr-Sajó EGTC Az ETT tagjai 5 tématerület mentén működnek együtt a határ két oldalán, melyek: o közös környezeti menedzsment és környezetvédelem o város és vidékfejlesztés o az elszigeteltség csökkentése a határ menti térségben o információhoz és kommunikációs hálózatokhoz való jobb hozzáférés o integrált területfejlesztést elősegítő tevékenységek Via Carpatia EGTC A Via Carpatia ETT alapító tagjai a Kassai Kerületi Önkormányzat és Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzata, az ETT székhelye Kassa. Megalakítását az azonos nevű, Észak- és Dél- Európát összekötni hivatott közlekedési folyosó megépítésének ügye segítette, mely a térség számára kulcsfontosságú. Az alapító okiratokról a magyar és a szlovák fél elsőként 2012 májusában egyeztetett. A Karszt-Bódva EGTC Az ETT mindössze három kis települést foglal magában. A kezdeményezés főképp turisztikai együttműködés. 4 Az egyes szakterületek jogszabályi hátterének áttekintése 4.1 Köznevelés A köznevelés jogszabályi hátterét országos szinten a évi CXC tv. határozza meg. Ennek értelmében köznevelési intézményt az állam, a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a vallási tevékenységet végző szervezet vagy más személy vagy szervezet alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát - jogszabályban foglaltak szerint - megszerezte. Óvodát települési önkormányzat is alapíthat és fenntarthat. Az állam gondoskodik - az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével - a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. A köznevelési feladatokat az állam intézmény alapításával és fenntartásával, továbbá az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény fenntartójával kötött köznevelési szerződés útján látja el. Az óvodai nevelésről a települési önkormányzat intézmény alapítása és fenntartása, vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik. Ha a köznevelési közfeladat ellátása vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelési, nevelésioktatási intézmény fenntartójával kötött köznevelési szerződés útján történik, a szerződés megkötése nem mentesít a feladat-ellátási kötelezettség alól azon gyermekek tekintetében, akiknek a szülei nem akarják vallási, világnézetileg elkötelezett óvodába, iskolába járatni gyermeküket. Az állami intézményfenntartó központ, óvoda átadása esetében a települési önkormányzat, gondoskodik arról, 28

195 hogy ezekre a szülőkre, gyermekekre, tanulókra a köznevelési szerződés miatt a vallási, világnézeti szempontból el nem kötelezett nevelésben, nevelésben-oktatásban való részvételhez fűződő joguk érvényesítésében aránytalan teher nem hárulhat. Akkor adható át nevelési, nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelést, oktatást folytató fenntartó számára, ha az intézménybe beíratott kiskorú gyermekek, tanulók esetén a szülők, nagykorúság elérése esetén a tanulók több mint fele azt támogatja. Az állami intézményfenntartó központ akkor tehet javaslatot az oktatásért felelős miniszternek, hogy az intézmény átadásával egyidejűleg kössön köznevelési szerződést a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést-oktatást folytató fenntartóval, ha az iskola állami tulajdonban van, vagy a tulajdonos települési önkormányzat az átadásról döntött, és a nevelést-oktatást, a szakképzést a vallási, világnézeti szempontból el nem kötelezett neveléstoktatást igénylő tanulók számára változatlan színvonalon biztosítja. A 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat gondoskodik - a szakképző iskola kivételével - az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. A működtetés keretében a települési önkormányzat a törvény 76. (3) bekezdésében foglaltak kivételével - saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. A települési önkormányzat e kötelezettségének teljesítése alól - az ahhoz szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képesség hiánya esetén - felmentést kérhet, továbbá egyes területszervezéssel és a lakosságszám változásával összefüggő rendkívüli esetben mentesül. A fenti kötelezettség alól történő mentesülés iránti kérelemmel egyidejűleg a települési önkormányzat igazolja a gazdasági és jövedelemtermelő képességének hiányát. Ha a működtetési képesség hiánya nem támasztható alá, az állam a települési önkormányzatot hozzájárulás megfizetésére kötelezi. A hozzájárulás megállapítása a helyi önkormányzati képviselők soron következő választása évét követő szeptember 1-je és az azt követő önkormányzati képviselőválasztás évét követő augusztus 31-ével bezárólag terjedő időszakra havonként azonos összegben történik, a felülvizsgálatra a helyi önkormányzati képviselők soron következő választását követő évben kerül sor. Hozzájárulási kötelezettség megállapítása esetén, annak közlését követő nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a települési önkormányzat a hozzájárulás feltételei vállalásáról határozatot hoz. A hozzájárulás vállalásának hiányában a települési önkormányzat működtetési kötelezettség alóli mentesülés iránti kérelmét visszavontnak kell tekinteni. Ha az állami intézményfenntartó központ a köznevelési intézmény fenntartói jogát más fenntartónak átadja, a hozzájárulás összegét a fenntartóváltásra vonatkozó döntéstől számított harminc napon belül felül kell vizsgálni. A 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat vállalhatja - a szakképző iskola kivételével - az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről való gondoskodást. A működtetés keretében a települési önkormányzat - a törvény 76. (3) bekezdésében foglaltak kivételével - saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket, ha a működtetéssel járó kötelezettségek teljesítéséhez szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képességgel rendelkezik. 29

196 A működtetés egyedi feltételeit az állami intézményfenntartó központtal kötött, a köznevelési intézmény által ellátott feladatokhoz igazodó szerződésben kell megállapítani. A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiség által lakott településen a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelésére és iskolai nevelés-oktatására létrehozott intézmény fenntartói jogát köznevelési szerződéssel átveheti a települési önkormányzattól, az államtól. Az oktatásért felelős miniszter a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése céljából a hivatal előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével megyei szintű bontásban feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet készít, amelynek része a megyei szakképzési terv. A települési önkormányzat a köznevelés-fejlesztési tervhez adott véleményéhez beszerzi a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, a köznevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége (a továbbiakban: alkalmazotti közösség), szülői és diákszervezeteinek véleményét. A hivatal a megyei szakképzési terv elkészítéséhez beszerzi a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményét. Az a települési önkormányzat, amelynek illetékességi területén a települési önkormányzat tulajdonában lévő épületben működik az állami intézményfenntartó központ fenntartásában lévő köznevelési intézmény, a helyi önkormányzati képviselők választását követő év június 15. napjáig - külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében - nyújtja be a nyilatkozatát arról, hogy a működtetői feladatokat a helyi önkormányzati képviselők választását követő év szeptember 1-jétől el kívánja látni vagy a működtetői feladatokat nem vállalja, továbbá, ha a működtetési kötelezettséget nem tudja vállalni, kérelmet a működtetési kötelezettség alóli felmentésre a 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat esetében, vállalni tudja, kérelmet a működtetésről való gondoskodás vállalására vonatkozóan 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat esetén. A 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat a törvény 74. (4) bekezdése szerinti köznevelési intézmények működtetésére köteles, a 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat esetében a működtetői feladatok ellátásáról az állami intézményfenntartó központ gondoskodik. 30

197 4.2 Közművelődés A közművelődés törvényi hátterét a évi CXL tv szabályozza. Ennek értelmében a közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél. A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata. A közművelődési intézmény szerepét betöltheti: művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház, az oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat ellátó általános művelődési központ, az alaptevékenységéhez kapcsolódóan közművelődési feladatokat is ellátó önálló vagy többfunkciós, közös igazgatású kulturális és sportlétesítmény, minden olyan egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó intézmény, amely a polgárok közösségi művelődését szolgálja, fenntartójától, működtetőjétől függetlenül. Közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működtetője az állam, települési önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint közművelődési megállapodás keretében egyéb szervezet (egyesület, alapítvány stb.), illetőleg magánszemély lehet Könyvtári ellátás A települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata, amelyet a községi és a városi önkormányzat vagy nyilvános könyvtár fenntartásával vagy a megyei könyvtár szolgáltatásainak igénybevételével teljesíti. Ez utóbbi esetben a települési önkormányzat megállapodást köt a megyei könyvtárral, és az igénybe vett szolgáltatások fogadására alkalmas könyvtári, információs és közösségi hely elnevezésű könyvtári szolgáltató helyet működtet. A megyei könyvtár által fenntartott könyvtár költségvetési szervként működő nyilvános könyvtár. A megyeszékhely megyei jogú város a feladatait megyei könyvtár fenntartásával biztosítja és a megyei könyvtár vagyonkezelője a tevékenységét biztosító vagyonnak. A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása. Ennek formái különösen: az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése, a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése, a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása, 31

198 a települési könyvtár, valamint a település közigazgatási területén lévő muzeális intézmény közművelődési tevékenységének támogatása. A könyvtárhasználati jog gyakorlását a könyvtári ellátás rendszere biztosítja. A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetése az állam és a helyi önkormányzatok feladata. (3) Az állami és a helyi önkormányzati fenntartású könyvtárak gyűjteményeit és szolgáltatásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú közvetítését. A nyilvános könyvtár alapkövetelményei: mindenki által használható és megközelíthető, vezetője felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik és könyvtári szakembert alkalmaz, rendelkezik kizárólagosan könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas helyiséggel, rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelő időpontban tart nyitva, helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek, statisztikai adatokat szolgáltat, ellátja az 55. (1) bekezdésében felsorolt alapfeladatokat, elnevezésében megjelenik a könyvtár kifejezés. A nyilvános könyvtárakról a miniszter jegyzéket vezet. A települési könyvtár megszüntetése esetén a fenntartó a döntés előkészítése során beszerzi és a döntést hozó testülettel ismerteti a miniszter véleményét. Nyilvános könyvtár megszüntetése esetén a fenntartó köteles gondoskodni a gyűjtemény további könyvtári hasznosításáról. A könyvtárakban őrzött állami tulajdonban lévő kulturális javak, valamint a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő muzeális könyvtári dokumentumok korlátozottan forgalomképesek, elidegenítésükhöz a miniszter engedélye szükséges. A nyilvános könyvtár alapfeladatai: a fenntartó által kiadott alapító okiratban és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott fő céljait küldetésnyilatkozatban közzé teszi, gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja, tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól, biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, biztosítja az elektronikus könyvtári dokumentumok elérhetőségét, a könyvtárhasználókat segíti a digitális írástudás, az információs műveltség elsajátításában, az egész életen át tartó tanulás folyamatában, segíti az oktatásban, képzésben részt vevők információellátását, a tudományos kutatás és az adatbázisokból történő információkérés lehetőségét, kulturális, közösségi, közművelődési rendezvényeket és egyéb programokat szervez, tudás-, információ- és kultúraközvetítő tevékenységével hozzájárul az életminőség javításához, az ország versenyképességének növeléséhez, a szolgáltatásait a könyvtári minőségirányítás szempontjait figyelembe véve szervezi. 32

199 A nyilvános könyvtár az általa üzemeltetett, kiskorúak által is használható, internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépek használatát a kiskorúak védelmét lehetővé tevő, könnyen telepíthető és használható, magyar nyelvű szoftverrel ellátva biztosítja a kiskorúak lelki, testi és értelmi fejlődésének védelme érdekében. A fenntartó kiegészítő feladatokat is meghatározhat Múzeumok A megyei hatókörű városi múzeum feladata a kulturális javak helyi védelmének települési szintet meghaladó, egy megye közigazgatási területére kiterjedő biztosítása. A megyei hatókörű városi múzeumi feladatok ellátásáról a megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata költségvetési szervként működő megyei hatókörű városi múzeum fenntartásával gondoskodik. A megyei hatókörű városi múzeum fenntartója tagintézményeket működtethet. A megyei hatókörű városi múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához a miniszter egyetértése szükséges. Ha a miniszter a fenntartó erre irányuló javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem hoz döntést, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért. A megyei hatókörű városi múzeum: alapító okiratát, stratégiai fejlesztési és beruházási tervét, éves szakmai feladatait, munkatervét, beszámolóját, feladatalapú költségvetését, teljesítményértékelését a miniszter előzetesen véleményezi. Ha a miniszter a fenntartó erre irányuló javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem hoz döntést, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért. A megyei hatókörű városi múzeum gyűjtőköre legalább öt muzeológiai szakágra terjed ki, gyűjtőterülete a megye és a megyében levő megyei jogú városok közigazgatási területe. A megyei hatókörű városi múzeum állami feladatai keretében vagyonkezelője az alapleltárában és jogszabály szerinti külön nyilvántartásában szereplő kulturális javaknak, valamint gyűjtőterületére kiterjedően végzi a jogszabályban meghatározott régészeti szaktevékenységeket, szakmai nyilvántartása alapján jogszabályban meghatározottak szerint adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott intézménynek haladéktalanul bejelenti, jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészeti feltárás során előkerült régészeti leletek, továbbá a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai elhelyezésében, jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a védetté nyilvánított területek ellenőrzésében, gyűjtőkörében szakmai tanácsadást folytat a muzeális intézmények szakmai együttműködése, munkájuk összehangolása, valamint az egyéb kulturális javak védelme érdekében, 33

200 részt vesz a szellemi kulturális örökség védelmével kapcsolatos helyi tevékenységek koordinálásában és szakmai támogatásában, muzeológiai, múzeumpedagógiai, képzési és restaurálási szakmai-módszertani központként működik. A területi múzeum több múzeumi szakágat felölelő gyűjtőkörrel rendelkezik, gyűjtőterülete egy települési önkormányzat (városi, települési múzeum), vagy több települési önkormányzat (tájmúzeum), vagy egy járás (járási múzeum) közigazgatási területére terjed ki. A területi múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni. (4) A területi múzeum gyűjtőterületére kiterjedően - a megyei hatókörű városi múzeummal kötött megállapodás alapján - elláthatja a megyei hatókörű városi múzeum bizonyos feladatait, vagy azok egy részét. A területi múzeum állam, helyi önkormányzat fenntartásában, vagy az állam vagy helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság fenntartásában működik. A régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeum a gyűjtőterületére kiterjedően végzi a jogszabályban meghatározott régészeti szaktevékenységeket, szakmai nyilvántartása alapján jogszabályban meghatározottak szerint adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott intézménynek haladéktalanul bejelenti, jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészeti feltárás során előkerült régészeti leletek, továbbá a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai elhelyezésében, jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészetileg védett területek ellenőrzésében. 4.3 Egészségügyi szolgáltatások Az egészségügy hátterét a évi CLIV tv szabályozza. Ennek értelmében az egészségügy szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért, valamint az ezekkel összefüggő jogok gyakorlásáért és kötelezettségek teljesítéséért való felelősség - az e törvényben foglaltaknak megfelelően - az Országgyűlést, a Kormányt, a minisztert, az egészségügyi államigazgatási szervet, a helyi önkormányzatokat, az egészségügyi szolgáltatók további fenntartóit, az egészségbiztosítási szerveket, valamint a térségi egészségszervezési államigazgatási szervet terheli. A települési önkormányzat együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben az ezeket végző szervekkel és személyekkel, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezen tevékenységeket. 34

201 A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, biztosítja a 73. (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását, folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, A települési önkormányzat képviselő-testülete dönt a gyógyiszap és gyógyforrástermék kitermeléséről, kezeléséről, az elismert gyógyvíz, a gyógyiszap és a gyógyforrástermék palackozásáról, csomagolásáról, valamint forgalomba hozataláról, illetve engedélyezi e tevékenységeket. A helyi önkormányzat az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségének részeként gondoskodik a tulajdonában, illetve fenntartásában lévő, közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató működtetéséről, a április 28-án tulajdonában, illetve fenntartásában lévő egészségügyi szolgáltató számára - az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény alapján - megállapított közfinanszírozott szakellátási feladatok ellátásáról, a tulajdonában lévő, közfinanszírozott egészségügyi szakellátási feladat ellátására szolgáló vagyonhoz kapcsolódó - az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény alapján a helyi önkormányzat rendelkezési joga alá tartozó szakellátási kapacitással ellátandó - közfinanszírozott egészségügyi szakellátási feladatok ellátásáról. Az állam felelőssége körében az egészségügyi szakellátások tekintetében az állam kötelezettségét képezi a fekvőbeteg-szakellátás és a járóbeteg-szakellátás feltételrendszerének meghatározása, az egészségügyi szakellátási felelőssége alapján a fekvőbeteg-szakellátásról és a járóbetegszakellátásról való - az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben foglaltak szerinti - gondoskodás, az egészségügyi szakellátási kötelezettsége részeként a 152. (3) bekezdése szerinti egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség alapján és a nem állami, illetve nem önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi szolgáltatónak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben meghatározott egészségügyi szakellátási feladata alapján el nem látott fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátási feladatok ellátásának biztosítása. 35

202 4.4 Szociális ellátások Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások keretében a 2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, illetve a fővárosi önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai a helyi önkormányzat, illetve a társulás területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselői. A települési önkormányzat képviselő-testülete a évi III. tv. rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján - pénzbeli vagy természetbeni formában - települési támogatást nyújt. A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási feladatokat, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását, idősek otthonát, valamint - amennyiben a lakossági szükségletek indokolják - hajléktalanok otthonát és hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét megszervezni és fenntartani. Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv azonban a megyei jogú város lakosainak ellátását erre hivatkozva nem tagadhatja meg. Az ellátási kötelezettséggel nem rendelkező önkormányzat a szolgáltatása megszervezéséhez kapcsolódóan helyi rendeletében meghatározhatja, hogy csak saját települése lakosai részére biztosítja az ellátást. Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérése alapján a település lakosainak ellátását nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor már az ellátást biztosította a másik település lakosai számára. A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, illetve a társulás más helyi önkormányzattal vagy társulással kötött megállapodás útján is biztosíthatja. A megállapodásban rögzíteni kell a szociális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályokat és az ellátottak után fizetendő hozzájárulás mértékét. A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött - a szociális szolgáltatás nyújtásának a helyi önkormányzattól vagy a társulástól történő átvállalásáról szóló (4) bekezdése szerinti megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével tehet eleget. Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv 88. (1) bekezdése szerinti ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött - a szociális szolgáltatás nyújtásának átvállalásáról szóló (4) bekezdése szerinti megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével tehet eleget. 36

203 A szolgáltató, intézmény létrehozásához, átszervezéséhez és megszüntetéséhez a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges, és az adott megye, város szolgáltatástervezési koncepciójában foglaltak figyelembevételével, az elérhető szolgáltatások és az adott szolgáltatás iránti társadalmi szükséglet alapján dönt. Ha az egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó a helyi önkormányzattal, társulással vagy állami szervvel ellátási szerződést kötött, és az ellátási szerződés hatálya alá tartozó esetben a szociális szolgáltatásra irányuló kérelmet elutasítja, az ellátást igénylőt és törvényes képviselőjét írásban köteles erről értesíteni. Ebben az esetben az ellátást igénylő és törvényes képviselője a döntés ellen a közléstől számított nyolc napon belül az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzathoz, társuláshoz vagy állami szervhez fordulhat. A helyi önkormányzat, a társulás vagy állami szerv dönt az ellátás iránti kérelemről. A döntés felülvizsgálata bíróságtól kérhető. A helyi önkormányzat, illetve a társulás, valamint a Kormány, illetve más állami szerv a szociális szolgáltatást vagy a pihenéshez való jog érvényesülését szolgáló szolgáltatást egyházi vagy más, nem állami szervvel, egyházi fenntartóval vagy nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja. Az ellátási szerződést írásban kell megkötni és tartalmaznia kell: az egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó nevét, székhelyét és adószámát; a szociális ellátás formáját, az ellátásban részesítendők körét, számát; az egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó nyilatkozatát a szerződésben meghatározott szociális szolgáltatásra vonatkozó külön jogszabályok és szakmai követelmények, nyilvántartási kötelezettségek betartására, illetve a szolgáltatóval, intézménnyel történő betartatására; a személyi térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait; e szerződésszegés esetén a szolgáltatás folyamatos biztosítására, valamint a kártérítés mértékére vonatkozó kikötést; a szerződés felmondásának hónapokban meghatározott idejét; az ellátás igénybevételének szabályaihoz kapcsolódva különösen a tájékoztatási kötelezettség teljesítését, az e törvényben meghatározott értesítési kötelezettséget, különös tekintettel arra az esetre, ha a települési önkormányzat rendelkezik meghatározott számú férőhellyel az intézményben; a panaszok érvényesítésének rendjét, az önkormányzat tájékoztatásának formáját, a panaszok kivizsgálására vonatkozó megállapodást; az önkormányzat, illetve a társulás részére történő beszámolás, tájékoztatás módját, formáját, gyakoriságát azzal, hogy az ellátást biztosító szervezetet évente legalább egyszer beszámolási kötelezettség terheli; a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját, a statisztikai adatgyűjtéshez szükséges adatok rendelkezésre bocsátását; az ellátási szerződés alapján végzett feladat ellátásához kapcsolódóan a szolgáltatáshoz való hozzájárulás összegét; a hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos eljárási kérdéseket, határidőket; a hozzájárulással történő elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket. A helyi önkormányzat képviselő-testülete az ellátási szerződés megkötését, a szerződés módosítását, illetve megszüntetését nem ruházhatja át. Ha helyi önkormányzat vagy társulás az általa fenntartott szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartónak adja át, az egyházi kiegészítő támogatást a helyi 37

204 önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek öt éven keresztül folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében megtéríteni. Ha helyi önkormányzat vagy társulás által fenntartott szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül egyházi fenntartó új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a korábbi fenntartó köteles az egyházi kiegészítő támogatás öt éven keresztül fizetendő összegét folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében a központi költségvetésnek megtéríteni, feltéve, hogy a megszűnt és a létrehozott szolgáltató, intézmény ellátottainak legalább ötven százaléka azonos, továbbá nappali és bentlakásos intézményi ellátás esetén a megszűnt és a létrehozott intézmény - részben vagy egészben - ugyanabban az ingatlanban működik. A megtérítendő összeg megállapítása során nem vehető figyelembe a korábbi fenntartónak a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatai között nem szereplő szociális szolgáltatás - ide nem értve azt az esetet, ha az új szociális szolgáltatást a korábbi férőhelyek átminősítésével hozták létre - és férőhelyszám, illetve ellátható személyek száma. Ha a nem állami fenntartó a fenntartásában működő és a finanszírozási rendszerbe befogadott vagy támogatásra befogadás nélkül is jogosító szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartónak adja át, vagy a nem állami fenntartó által fenntartott szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül egyházi fenntartó új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a nem állami fenntartó köteles az egyházi kiegészítő támogatás öt évre számított átalányösszegét a központi költségvetésnek megtéríteni, függetlenül attól, hogy az átadó fenntartó azt igénybe vette-e. Az átalányösszeg a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás, a befogadott vagy támogatásra befogadás nélkül is jogosító szolgálatszámra, ellátotti számra, férőhelyszámra - törtéves működés esetén egész évre - számított összegének, és az egyházi kiegészítő támogatás akkor hatályos mértékének szorzata alapján számított összeg ötszöröse. A teljes átalányösszeg megfizetéséig a fenntartóváltozás, illetve az új szolgáltató, intézmény nem engedélyezhető. Az egyházi kiegészítő támogatás megtérítéséről a kincstár külön kormányrendeletben meghatározott eljárás szerint határozatban dönt. Bentlakásos intézményi ellátás esetén nem kell az egyházi kiegészítő támogatást megtéríteni, ha az alól a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a megtérítésre köteles fenntartót mentesíti. A mentesítésre a megtérítésre köteles fenntartó vagy az új fenntartó kérelmére akkor kerülhet sor, ha a kérelemmel érintett intézményekben, illetve székhelyen és telephelyeken összesen legalább ezer betöltött férőhely van, és a mentesítést az ellátottak folyamatos ellátása különösen indokolja. Ha az új fenntartó több megtérítésre köteles fenntartótól vesz át intézményt, illetve több megtérítésre köteles fenntartó intézményét alapítja újra, az ezer betöltött férőhelyet megtérítésre köteles fenntartónként kell vizsgálni. 38

205 4.5 Gyermekvédelem Az évi XXXI. törvényben meghatározott, a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a gyámhatóság gyakorolja. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a helyi önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásoknál az illetékességet a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának lakóhelye határozza meg. A jogosult gyermek számára a gyámhatóság a törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. A települési önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatást állapíthat meg. A törvény szerint a gyámhatóság a gyermek gondozó szülőjének vagy más törvényes képviselőjének a gyermektartásdíjat megelőlegezi, a jogosult fiatal felnőttnek otthonteremtési támogatást állapít meg, és ezen pénzbeli ellátások folyósításáról rendelkezik. A pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását nevelésioktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezheti. A pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a gyámhatóság bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak. A fenntartó önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot, amelyben a fenntartó önkormányzat rendeletben szabályozza: az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit, az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját és a kérelem elbírálásának szempontjait, az intézményvezető hatáskörében - külön eljárás nélkül - biztosítható ellátásokat, az ellátás megszűnésének eseteit és módjait, a fizetendő térítési díjak mértékét, csökkentésének és elengedésének eseteit, módjait. Ha önkormányzati társulás gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást nyújt, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat - a társulási megállapodásban meghatározottak szerint - a nyújtott ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról rendeletet alkot. Szociális szövetkezet nem nyújthat gyermekvédelmi szakellátást. A települési önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. 39

206 A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat, valamint, ha nem köteles az ellátás biztosítására, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. A települési önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. Az a települési önkormányzat, amelynek területén köteles működtetni. a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát, d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot A megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerződésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedően. A települési önkormányzat által fenntartott bölcsőde a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszáma legfeljebb 15%-áig az ellátási területén kívül lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek ellátását is biztosíthatja, feltéve, hogy az ellátási területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező valamennyi bölcsődei ellátást igénylő és arra jogosult gyermek ellátását biztosítani tudja. Ha az intézmény ellátási területe a fenntartó önkormányzat illetékességi területét meghaladja, - eltérő megállapodás hiányában - az ellátást valamennyi jogosult számára azonos feltételek szerint kell biztosítani. E rendelkezést kell alkalmazni az ellátás megszüntetése esetén is. Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérésére az ellátást nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor vagy külön megállapodásuk alapján már biztosított ellátást. A települési önkormányzat a bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátásának biztosítására irányuló kötelezettségének családi napközi formájában is eleget tehet, feltéve, hogy már fenntart legalább egy bölcsődét. A települési önkormányzatok a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat, különösen a bölcsőde, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona és a gyermekjóléti központ működtetését társulás útján is biztosíthatják. Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv az e törvényben foglaltak szerint biztosítja az otthont nyújtó ellátást, az utógondozói ellátást és a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást. 40

207 4.6 Sport A évi I. törvény értelmében a települési önkormányzat - figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára -: meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. A települési önkormányzat - a köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez, vagy az ezek feladatait ellátó diáksport-egyesületek feladatainak zavartalan ellátásához szükséges feltételeket. A megyei önkormányzat a fentiekben foglaltakon túl sportszervezési feladatai körében: segíti a területén tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeit, közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében, segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, adottságainak megfelelően részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban, ellátja a nemzeti sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat, közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgás-gazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében, közreműködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában. A helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályok szerinti támogatásokban részesülnek. Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget. A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam: meghatározza a szervezett formában történő sporttevékenység gyakorlásának jogszabályi feltételeit, gondoskodik - a köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint - a mindennapos testedzés feltételeinek megteremtéséről a közoktatásban, továbbá közreműködik ezek biztosításában a felsőoktatási intézményekben és a felsőoktatási kollégiumokban, elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtését, az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, valamint az állami sportcélú támogatásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - elsősorban a sportfejlesztési programokon alapuló támogatás előtérbe helyezésével, pályázati úton történő források rendelkezésre bocsátásával - részt vesz a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport, a szabadidősport és a fogyatékosok sportja, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott sportfeladatok finanszírozásában, 41

208 az esélyegyenlőség jegyében támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a nők és a családok sportját, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportját, korlátozza a sport önveszélyeztető, káros megnyilvánulását és ellenőrzi a doppingtilalom betartását, ösztönzi a sportpiac kialakulását és működését, a környezet- és természetvédelmi, egészségügyi és az esélyegyenlőséget biztosító egyéb követelmények figyelembevételével sportrendezvények lebonyolítására alkalmas létesítményeket hoz létre a létesítményfejlesztés tervezése és végrehajtása során a sportvilágesemények (olimpia, Paralimpia, Siketlimpia, világbajnokságok, Európabajnokságok) és kiemelt sportdiplomáciai események (nemzetközi sportszövetségi, sporttudományi kongresszusok) megrendezésére is alkalmas sportinfrastruktúra kialakításának lehetőségére is figyelemmel, gondoskodik az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények fenntartásától, fejlesztéséről és rendeltetésszerű hasznosításáról, elősegíti a nem állami tulajdonban lévő sportlétesítmények építését, karbantartását, korszerűsítését, akadálymentesítését, illetve fejlesztését, gondoskodik a sportrendezvényeken a közbiztonságról, hozzájárul a sportrendezvények biztonságos lebonyolításához, részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben. támogatja az olimpiai, a paralimpiai és siketlimpiai mozgalmat, Magyarország sportolóinak részvételét az olimpiákon, paralimpiákon, és siketlimpiákon és más, az épek és fogyatékosok sportjának kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sportversenyein, támogatja a sportszakember-képzést és a sporttal kapcsolatos tudományos tevékenységet, elősegíti a testkulturális felsőoktatás feltételeinek biztosítását, fenntartja a sportegészségügy állami intézményeit és országos hálózatát, támogatja a sportorvosi tevékenységet, biztosítja a nemzeti sportinformációs rendszer működésének feltételeit, támogatja a testkultúra fejlesztését szolgáló és sporttudományi képzést. 4.7 Nemzetiségek A nemzetiségek jogait a évi CLXXIX. törvény szabályozza, s egyúttal ez ad jogi keretet a nemzetiségi önérvényesítésnek, az etnikai alapú civil kapcsolatok építésének is. Magyarországon a nemzetiségeket megillető jogok két csoportra oszthatók: egyéni és közösségi jogokra. Az egyéni jogok esetében a törvény rögzíti, hogy a nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ugyanakkor a jogszabály lehetőséget teremt kettős vagy többes kötődés megvallására is. Jelen vizsgálat szempontjából kiemelendő, hogy a valamely nemzetiséghez tartozó személynek joga van: anyanyelvének szabad használatához szóban és írásban, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához, továbbadásához; megtanulni anyanyelvét, részt venni anyanyelvű köznevelésben, oktatásban és művelődésben; 42

209 az oktatási esélyegyenlőséghez és a kulturális szolgáltatásokhoz, amelyet az állam hatékony intézkedésekkel elősegíteni köteles; a családra vonatkozó nemzetiségi hagyományok tiszteletben tartására, családi kapcsolataik ápolására, családi ünnepeiknek anyanyelven történő megtartására és az ezekhez kapcsolódó, vallási közösség által végzett szertartások anyanyelven való lebonyolításának igénylésére. A törvény IV. fejezete a közösségi jogokat tartalmazza, melyek többek között: önazonosságuk megőrzése, ápolása, erősítése és átörökítése; történelmi hagyományaik, nyelvük megőrzése és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk ápolása és gyarapítása; törvényi keretek között intézmények létrehozása és működtetése, más szervtől történő átvétele; nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, általános iskolai nevelése-oktatása, nemzetiségi kollégiumi ellátás, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai nevelés-oktatás, felsőfokú képzés; rendezvényeik és ünnepeik zavartalan megtartása, építészeti, kulturális, kegyeleti és vallási emlékeik, hagyományaik megőrzése, ápolása és átörökítése, jelképeik használata; széles körű és közvetlen nemzetközi kapcsolatok kiépítése és fenntartása. A kisebbségek autonómiája Magyarországon a nemzetiségi önkormányzatokon keresztül valósul meg. Az egyes nemzetiségek közvetlen választással települési (községben, városban, fővárosi kerületben), területi (fővárosban és megyében) valamint országos önkormányzatot hozhatnak létre. A települési nemzetiségi önkormányzatok tevékenységükkel általában számos humán fejlesztési célt támogatnak, valamint fellépnek a kisebbségi lakosok esélyegyenlőségének érdekében is. A nemzetiségi önkormányzatok hatékonyabb feladatellátását segíti a helyi önkormányzattal illetve állami és helyi szervezetekkel való együttműködés. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a évi népszámláláskor an cigánynak, en németnek, en ruszinnak, en szlováknak, 609-en pedig lengyelnek vallották magukat. A megye nemzetiségi életét további kisebb közösségek is színesítik, melyek nagysága azonban nem éri el az 500 főt sem. A jövőbe tekintve fontos kiemelni a romák többi nemzetiségtől eltérő népmozgalmi mutatóit, magasabb természetes szaporulatukat, fiatalosabb korszerkezetüket, mely fokozódó terheket ró a térség szociális ellátórendszerére, ezáltal is integrálásukat, képzésüket, foglalkoztatásuk növelését sürgetve. Az etnikai adatok értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy a népszámláláskor az anyanyelvre és nemzetiségre vonatkozó válaszadás egyrészt nem kötelező, másrészt önbevalláson alapul, harmadrészt a magyar gyakorlat lehetővé teszi több nemzetiséghez való kötődés együttes vállalását, azaz a népszámlálásban csak azok jelennek meg, akik megvallották identitásukat, de egy fő több identitás kapcsán is szerepelhet a statisztikában. Az adatokat tehát közelítőleg érdemes kezelni. Különösen fontos ezt szem előtt tartani a cigányság esetében, a romák népszámlálási lélekszáma ugyanis messze elmarad a környezetük által cigánynak minősítettek számától. A romák nagy számban magyar anyanyelvűnek és nemzetiségűnek vallják magukat. A évi önkormányzati választások alkalmával a megyében 10 nemzetiség (bolgár, cigány, görög, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szlovák, ukrán) hozott létre legalább egy települési önkormányzatot 43

210 Nemzetisézatok száma Önkormány- Település bolgár 2 Felsőzsolca, Miskolc Abaújkér, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abod, Alsóberecki, Alsószuha, Alsóvadász, Alsózsolca, Arló, Aszaló, Ároktő, Baktakék, Bánréve, Berente, Beret, Berzék, Bodroghalom, Bogács, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Boldva, Borsodbóta, Borsodnádasd, Borsodszirák, Bódvalenke, Bőcs, Bükkaranyos, Cigánd, Csenyéte, Csernely, Csobád, Dámóc, Domaháza, Dövény, Edelény, Emőd, Encs, Erdőbénye, Erdőhorváti, Farkaslyuk, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsőnyárád, Felsőregmec, Felsővadász, Felsőzsolca, Fony, Forró, Fulókércs, Füzérkomlós, Füzérradvány, Gadna, Gagybátor, Gesztely, Girincs, Gönc, Göncruszka, Györgytarló, Halmaj, Hangony, Harsány, Hejőbába, Hejőpapi, Hejőszalonta, Hernádcéce, Hernádkak, Hernádkércs, Hernádnémeti, Hernádpetri, Hernádszurdok, Hernádvécse, cigány 173 Hidasnémeti, Hidvégardó, Homrogd, Igrici, Ináncs, Izsófalva, Jákfalva, Járdánháza, Karcsa, Karos, Kazincbarcika, Kázsmárk, Kelemér, Kenézlő, Kesznyéten, Kiscsécs, Korlát, Kovácsvágás, Köröm, Krasznokvajda, Kupa, Kurityán, Lak, Lácacséke, Léh, Makkoshotyka, Martonyi, Megyaszó, Mezőcsát, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Mezőzombor, Méra, Miskolc, Monaj, Monok, Múcsony, Nagycsécs, Nagykinizs, Novajidrány, Nyíri, Olaszliszka, Onga, Ormosbánya, Ónod, Ózd, Pácin, Pere, Perkupa, Prügy, Pusztaradvány, Putnok, Ragály, Rakaca, Rakacaszend, Rásonysápberencs, Ricse, Sajóbábony, Sajóhidvég, Sajóivánka, Sajókaza, Sajólád, Sajószentpéter, Sály, Sárospatak, Sáta, Sátoraljaújhely, Selyeb, Semjén, Szakácsi, Szalaszend, Szalonna, Szemere, Szendrő, Szendrőlád, Szentistván, Szerencs, Szikszó, Szin, Szirmabesenyő, Szomolya, Szuhakálló, Szuhogy, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tállya, Tiszakarád, Tiszakeszi, Tiszalúc, Tiszaújváros, Tokaj, Tolcsva, Tornanádaska, Tornyosnémeti, Újcsanálos, Vajdácska, Vilmány, Viss, Vizsoly, Zádorfalva, Zemplénagárd görög 1 Miskolc lengyel 8 Edelény, Emőd, Kazincbarcika, Ládbesenyő, Miskolc, Múcsony, Sajószentpéter, Szögliget német 12 Hercegkút, Ináncs, Kazincbarcika, Miskolc, Ózd, Rátka, Rudabánya, Sajószentpéter, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szendrő, Szerencs örmény 1 Miskolc román 1 Múcsony ruszin 20 Abod, Baskó, Boldogkőváralja, Edelény, Erdőhorváti, Filkeháza, Garadna, Hejőkeresztúr, Homrogd, Irota, Komlóska, Miskolc, Múcsony, Pálháza, Sajópálfala, Sárospatak, Szikszó, Tiszaújváros, Tolcsva, Vámosújfalu szlovák 11 Alsóregmec, Bükkszentkereszt, Füzér, Hollóháza, Kishuta, Mikóháza, Miskolc, Pálháza, Répáshuta, Sátoraljaújhely, Vágáshuta ukrán 1 Miskolc ábra: Nemzetiségi önkormányzatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2014) Forrás: valasztas.hu, saját szerkesztés 44

211 A nemzetiségek számos kulturális csoportot is alakítottak, amelyek szerves részét képezik a megye civil életének, s tevékenységük révén hozzájárulnak a kultúrák közelítéséhez, a társadalmi kohézió erősítéséhez, a nemzetiségi ellentétek felszámolásához. 5 A as időszakra vonatkozó megyei Területfejlesztési dokumentumok kiegészítése 5.1 Hiányosságok azonosítása A települési és megyei önkormányzat feladatai A Mötv. 13. (1) rendelkezik a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; illetve. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 45

212 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat SZMSZ-nek értelmében a megye önként vállalt közfeladata a) a megye települési önkormányzatai sajátos, a térség helyzetéből származó érdekképviselete; b) a munkahelyteremtés és a megyei székhelyű vállalkozások működésének elősegítése; c) a hátrányos helyzetű települések, kistérségek felzárkóztatásának segítése, szakmai, szervezési és pénzügyi támogatása; d) a kulturális értékek, az alkotóművészet, a sport, a lakossági művelődés, a tudományos teljesítmény támogatása, a megye szellemi, tárgyi és humán értékeinek gyarapítása; e) a civil társadalom intézményeinek és kezdeményezéseinek segítése, közreműködés a hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőtlenségének felszámolásában, különös tekintettel a hátrányos helyzetű térségekben élők gondjaira; f) a települési önkormányzatok fejlesztési lehetőségeinek feltárásában, koordinálásában való közreműködés; g) a megye országos és nemzetközi megjelenítése, a lakosság rendszeres tájékoztatása; h) közreműködés a megye közrend - és tűzvédelmében, a havaria helyzetek megoldásában A hiányterületek beazonosítása A stratégiák, programok és a jogszabályi előírások alapján kirajzolódik a megye humán infrastruktúrájának hiányossága. Az egyik legnagyobb lemaradás a foglalkoztatásban érhető tetten, amely a hátrányos helyzetű csoportokat kiemelten sújtja. A térség alacsony tőkevonzó képessége miatt a helyi adottságokra alapozott gazdaságot kell helyzetbe hozni, amely hozzájárulhat a helyben történő foglalkoztatás, ezáltal a jövedelemképzés javulásához. Az alacsony foglalkoztatottság okának másik sarkalatos pontját az alacsony képzettségi színvonal eredményezi. A megyében, különösen a perifériákon kiugróan magas a korai iskolaelhagyások aránya, amely a szakképzetlen munkaerő koncentrált jelenlétét eredményezi. A térség vállalkozásaival együttműködve elő kell segíteni a korszerű, piaci igényekhez igazodó oktatási-képzési paletta kialakítását, különös tekintettel a felnőttoktatásra. A gyermekek részére felzárkóztató programokat (tanoda-programok, második esély-típusú programok) kell elindítani, valamint a tehetséges tanulókat ösztönző, motiváló eszközökkel kell szakmához, képzettséghez juttatni. Fontos lenne továbbá az érettségizett fiatalok arányának növelése, valamint a duális képzés szélesebb körű alkalmazása. A felsőoktatási duális képzés a felsőoktatási intézmények és a gazdasági szereplők szoros együttműködése keretében megvalósuló speciális gyakorlatorientált képzés. Ennek során a hallgatók már egyetemi éveik alatt munkatapasztalatot szereznek, a hagyományos képzésekhez képest jóval nagyobb szerepet kap tanulmányaik közben a szakmai kompetenciák gyakorlása. A duális képzés során az elméleti képzés a felsőoktatási intézményekben, a gyakorlati képzés pedig az együttműködő vállalkozásnál folyik. A folyamat minden részt vevő számára hasznos, a hallgatók növelik munkaerőpiaci esélyeiket, a bekapcsolódó vállalkozások pedig jól képzett munkaerőre tehetnek szert. Négy képzési területen folyik duális képzés; a hallgatók agrár, gazdaságtudományi, informatikai és műszaki 46

213 szakokat választhatnak ilyen formában. Nagyobb számban először 2015-ben indultak duális felsőoktatási szakok. A humán szolgáltatás területi differenciálása a duális képzés keretében megvalósulhat, hiszen a részt vevő vállalkozások telephelyei földrajzilag jóval közelebb lehetnek a hallgatók lakóhelyéhez, mint a felsőoktatási intézmények. Így az elmaradottabb területek is bekapcsolódhatnak a felsőoktatási képzésbe, és az itt tanuló hallgatók helyi kötődése is erősödhet. A munkaerő-piaci igényekhez jól alkalmazkodó képzés megvalósításában a minisztériumokon és felsőoktatási intézményeken kívül a különböző kamarák is szerepet játszanak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiemelkedő a Miskolci Egyetem és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szerepe a duális képzésekben. A megyében összesen kilenc településen találhatóak vállalati partnerek, ezek összesen negyvenkét képzést ajánlanak. A többségüket a Miskolci Egyetem szervezi, de másik öt felsőoktatási intézménynek is vannak vállalati partnerei a megyében. Az alábbi térképet megnézve látható, hogy a partnerek jelentős része Miskolcon helyezkedik el, a friss képzési forma még viszonylag kevés településen talált vállalati kapcsolatokat. Borsod-Abaúj- Zemplén megye jelentős részén nincs még duális képzés, így például Ózd-Putnok, Tokaj-Sárospatak térségében, vagy a megye legelmaradottabb északi településein. A jövőben mindenképpen érdemes bővíteni a duális képzés vállalati partnereinek számát a térségben, figyelembe véve azt is, hogy az elmaradottabb területek bevonására is sor kerüljön. Ezzel közelebb kerülne a felsőoktatás a hátrányos helyzetű lakossághoz, és a lakóhelyhez közeli tanulással a fiatalok elvándorlása is csökkenhetne ábra: A duális képzés területi megoszlása Forrás: dualisdiploma.hu, saját szerkesztés 47