Az OTKA Bizottság elnökének beszámolója a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) évi tevékenységérıl

Átírás

1 Az OTKA Bizottság elnökének beszámolója a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) évi tevékenységérıl Rövid összefoglaló Az OTKA által támogatott kutatások értékelése, társadalmi hatása. Az OTKA az egyetlen kifejezetten célzott alapkutatási forrás Magyarországon. Hatása megkérdıjelezhetetlen, mivel színvonalas alapkutatás nélkül nincsen alkalmazott kutatás, fejlesztés és hasznosítás sem. Az alapkutatások által elért eredmények egy része rövid idı alatt hasznosítható a fejlesztésekben, más része a nemzeti tudásbázist bıvíti és számos áttétellel befolyásolja a társadalom és a gazdaság mőködését. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok a színvonalas alapkutatást támogatja az azonnali hasznosíthatóság elvárása nélkül, a European Research Councilhoz (ERC) hasonlóan. Az OTKA támogatással megszületett kutatási eredmények számos olyan elméleti kutatást alapoztak meg, amelybıl gyakorlatban hasznosult eredmény született. Az eredmények többsége azonban több év múlva épül be az innováció folyamatába, ezek hasznosulása közvetlenül nem mérhetı. Az OTKA az egyetlen olyan magyarországi forrás, amely jelentıs számban támogatja a pályakezdı kutatókat. Támogatási stratégiája a kutatói életpálya minden szakaszában lehetıséget biztosít arra érdemes kutatások megvalósítására. Tartalmi elszámolás A évi költségvetési törvényben az OTKA Programokra elıirányzott támogatás összege M Ft volt, amely a fejezeti hatáskörben történt egyensúlyi tartalék visszarendezésével 261 M Ft-tal módosult, így az OTKA Programok évi módosított költségvetési támogatása M Ft lett. Ez az összeg a évi M Ft támogatáshoz, valamint az elmúlt idıszakhoz képest további csökkenést mutat. Az OTKA költségvetési támogatása a idıszakban Az OTKA részesedése az ország GDP-jébıl ezrelék OTKA támogatás (MFt) 0,45 0, ,35 0, ,25 0, A Magyar Köztársaság évi költségvetésrıl szóló évi CLXIX. törvény 68.. (7) bekezdése értelmében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból 1000 M Ft-ot a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó alapkutatási pályázatok támogatására kell fordítani, amely pályázatok elıszőrését az OTKA Bizottság végzi. A közös NKTH-OTKA kutatások finanszírozását az NKTH végezte, így a célzott alapkutatási pályázatokra elıirányzott összeg nem kerül át az OTKA Programok elıirányzatai közé. Az OTKA 2008-ban a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (EGT/NFM) pályázat keretében, nemzetközileg elismert fiatal kutatók kutatói pályájának elısegítése céljából, 550 M Ft továbbpályáztatásra fordítható összeget nyert el a idıszakra. Ehhez az összeghez az OTKA 168 M Ft kiegészítı támogatást vállalt. 1

2 2007-ben szőkült az OTKA Programok éven túli kötelezettségvállalásának lehetısége. A korábban érvényben lévı, további két évre vállalható 85%-os szabály megváltozott: az OTKA törvény értelmében az OTKA Bizottság a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési elıirányzat 75%-áig a tárgyévet követı elsı, 50%-áig a második és 25%-áig a harmadik évre vállalhat elıre kötelezettséget, az elızı években vállaltak beszámításával. Ez a szabály korlátozza a többéves kutatások támogatását, és különösen megnehezíti az aktuális év második felében induló kutatások adminisztratív kezelését. A kutatási szerzıdések költségterveit - az új szabályozás teljesíthetısége értelmében - az egyes évek között át kellett ütemezni. Az OTKA Bizottság az elızı évekrıl áthúzódó többéves kutatási szerzıdések alapján 2315 kutatási, ifjúsági, posztdoktori, valamint nagyösszegő és tudományos iskola pályázat kutatását támogatta 2008-ban, amelyek közül 2008-ban 440 indult. Az egyes pályázattípusokra a következı arányban történtek kifizetések 2008-ban: kutatási projektekre az össztámogatás 55%- a került kifizetésre, a nagyösszegő- és tudományos iskola projektekre 26%, az ifjúsági és posztdoktori, valamint nagyösszegő ifjúsági kutatási projektekre 16%, a nemzetközi együttmőködésben végzett kutatásokra és együttmőködésekre 2%, az OTKA kutatási eredmények publikálására 1%. A évben, az OTKA által használt tudományterületi besorolás alapján, a kutatóhelyekre átadott támogatás kb. 18%-a a társadalom és bölcsészettudományok területén, 38%-a a mőszaki- és természettudományok területén és 44%-a az élettudományok területén segítette az alapkutatásokat. A Kormány középtávú TTI Stratégiájában megfogalmazott mőszaki és természettudományok terminológiának megfelelı tudományterületre az OTKA támogatások kb. 50%-a jutott. A kutatók évi elszámolásai alapján, az OTKA által biztosított kutatási támogatás a következı költségeket fedezte: személyi költségek és járulékaik (29%), konferencián való részvétel, készletbeszerzés és a kutatásokkal kapcsolatos szolgáltatások (48%), a kutatóhely rezsiköltsége (10%), más kutatóhellyel való közös kutatásra átadott pénzeszköz (1%), valamint beszerzett tudományos és segédeszközök (12%) évi pénzügyi elszámolások alapján az OTKA a személyi költségekbıl - a posztdoktori pályázat keretében kb. 41 fiatal vezetı kutatónak, valamint további kb. 45 fiatalnak biztosította a kutatói bérét, 202 kutatási és nagyösszegő pályázat keretében további 510 fınek (doktorandusz hallgató, posztdoktor, asszisztens) biztosította az ideiglenes alkalmazotti bérét. Az OTKA Bizottság az utóbbi években az egy pályázatra jutó támogatási összeget megemelte, ezzel párhuzamosan csökkent a támogatott pályázatok : az utóbbi öt év alatt az egy pályázatra jutó összegek több mint kétszeresére emelkedtek, az újonnan indult pályázatok darab felére csökkent. Az OTKA Bizottság a támogatásoknál elınyben részesíti a fiatal kutatókat, így számottevı a vezetı kutatók átlagéletkorának az utóbbi években való csökkenése. (2008-ban 50,3 év) Tudományos eredményesség Az OTKA által támogatott kutatások eredményessége a megjelent publikációk, szabadalmak, és a publikációk minıségére utaló mérıszámok alapján mérhetı. A 2007-ben lezárult és 2008-ban értékelt kutatások eredménye alapján a zsőrik a projektek 53%-át kiválónak minısítették. A 2007-ben lezárult 573 és a 2008-ban lezárult 446 OTKA kutatás eredményeképpen 11244, illetve tudományos publikáció jelent meg, továbbá 14 illetve 24 szabadalmat jelentettek be. A évrıl beküldött zárójelentések szakmai értékelése ben történik. A mérıszámokkal nem alátámasztható eredmények, társadalmi hatások: az új tudományos, nemzetközi mércével is kiemelkedı eredmények, módszerek felfedezése; nemzetközi 2

3 pályázatokban, együttmőködésekben való sikeres részvétel; a tudományos eredmények átvitele az oktatásba; új kutatócsoportok, tudományos mőhelyek létrehozása; fiatal kutatók bevonása a kutatásba, doktori (PhD) képzés, disszertációk elısegítése. A fiatal kutatók részére odaítélt támogatások állás és kutatási lehetıséget biztosítanak a legkiválóbb pályakezdı kutatók részére. A fiatal kutatói és posztdoktori pályázat társadalmi hatása a fiatal kutatók kutatói pályán, valamint hazai kutatóhelyen maradása, a kutatói utánpótlás biztosítása, kutatói karrier építése, önálló kutatócsoport létrehozása. A konferenciákon való részvételek hasznossága felbecsülhetetlen: a nemzetközi kapcsolatok kiépítését, a tudományos eredmények bemutatását, nemzetközi együttmőködésben végzett kutatásokat segítik elı. A kutatások keretében beszerzett eszközök mind a kutatás, mind a hazai elavult eszközpark szempontjából elengedhetetlenek, s az erre a célra felhasználható összeg nem elegendı. Az OTKA nemzetközi szerepe Az OTKA a nemzetközi szervezetekben aktív szerepvállalással képviseli, megjeleníti a magyar tudományt. Az OTKA pályázati rendszere szellemiségében jól illeszkedik az EU tagországai és az észak-amerikai nagy pályázati rendszerek elveihez, a hazai viszonyok között próbálja megvalósítani a másutt kialakított legjobb tudományos pályázati gyakorlatot. Európai és USAbeli társintézményekkel, a European Research Council-lal, a European Science Foundation-nal és a European Heads of Research Council-lal tartott kapcsolatok révén átveszi a legjobb gyakorlatot. Pályázati és testületi rendszerével ezt a legjobb gyakorlatot terjeszti Magyarországon, felkészít nemzetközi pályázásra, mert a nemzetközi szokásoknak megfelelı technikájú és szellemiségő rendszert üzemeltet. Nemzetközi pályázati rendszerhez társul saját forrásaival, részt vesz európai kutatási alapok együttmőködésében indított kooperációs kutatásfinanszírozási programokban, ahol forrásaiból támogatja azokat a hazai kutatókat, akik nemzetközi megmérettetésben kiváló konzorciumokban, együttmőködésben végeznek fontos kutatásokat. Az OTKA mőködtetésének javítását szolgáló belsı intézkedések Az OTKA Bizottság a Stratégiai tervének megfelelıen 2009-ben a következıket tervezi megvalósítani: az OTKA pályáztatás területén: - az angol nyelvő pályázatbenyújtás kiterjesztése csaknem minden tudományági zsőrire, - nemzetközi szakértıi adatbázis létrehozása, - fiatal kutatók részére további pályázati lehetıségek biztosítása. az OTKA által támogatott kutatások eredményessége terén - a kutatások pénzfelhasználása és eredményessége helyszíni ellenırzéseinek bıvítése, - a kutatási eredmények értékelésébe további számszerősíthetı indikátorok beépítése. az informatikai rendszer fejlesztésében - az OTKA pályázati, finanszírozási és ellenırzési információs rendszerének továbbfejlesztése, - az OTKA projektekkel kapcsolatos pénzügyi folyamatok teljes körő informatikai támogatása, - az OTKA elektronikus pályázati rendszere alkalmazásával együttmőködés hazai és nemzetközi tudománytámogató szervezetekkel. Az OTKA mőködtetésének javítását szolgáló külsı intézkedések 1. Az OTKA költségvetési támogatásának növelése 2. Jogszabályi változtatások; az OTKA törvény és más, a gazdálkodást szabályozó törvények módosítása a kutatások rugalmasabb finanszírozási rendszerének és az OTKA által támogatott kutatási programok legalább négy évet átfogó éven túli kötelezettségvállalásának biztosítása érdekében. 3

4 A beszámoló célja Bevezetı Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (a továbbiakban OTKA) szóló évi CXXXVI. törvény 2. -a (6) bekezdésének b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnöke elkészítette beszámolóját a Kormány részére az OTKA évi mőködésérıl. Jelen beszámoló az elızmények tekintetében támaszkodik az elızı évek beszámolóira, kiegészítve az adott évi változásokkal, tevékenységgel, pályázatokkal, sajátosságokkal, tapasztalatokkal, eredményekkel. Az OTKA jogállása, célja Az OTKA mőködését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: OTKA törvény), valamint a Kormány által jóváhagyott (2141/2005. (VII. 14.) Korm. határozat) Szervezeti és Mőködési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) szabályozza. Az OTKA elıirányzatából olyan tudományos kutatások, illetıleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása támogatható nyilvános pályázati rendszerben, amelyektıl új tudományos törvényszerőségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható; ezeken kívül az OTKA elıirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elısegítı infrastruktúra-fejlesztésre is. Az OTKA szervezete Az OTKA törvény értelmében az OTKA vezetı testülete az OTKA Bizottság, amely elnökbıl, két alelnökbıl és 15 tagból áll. Az OTKA Bizottság tagjai a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), Magyar Rektori Konferencia (MRK), a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH), és a közgyőjtemények által javasolt szakértık, valamint az OTKA Bizottság keretében mőködı három Tudományterületi Kollégium Társadalom- és Bölcsészettudományi, Mőszaki- és Természettudományi és Élettudományi Kollégium - elnökei. (1. sz. melléklet) Az OTKA törvény 2. (5) bekezdésének megfelelıen a Tudományterületi Kollégiumok lejárt mandátumú tagjainak évi rotációja megtörtént. Az OTKA Bizottság tagjai - a tudományos közösség: MTA tudományos osztályai, tudományos egyesületek, társaságok, kutatóintézetek vezetıi, OTKA pályázók - javaslatai alapján döntöttek az új tagok kiválasztásáról. A Kollégiumok irányítása alatt mőködı, az egyes szakterületeket képviselı tudományági zsőrik elnökei és tagjai tekintetében is megtörtént a rotáció. Az új elnököket és tagokat az illetékes Kollégiumok tagjai választották ki a kutatói közösség véleményének figyelembevételével, arra törekedve, hogy az egyes intézmények, intézménytípusok, a fıváros és a vidék, valamint az egyes tudományos iskolák megfelelı arányban legyenek képviselve a pályázatokat értékelı testületekben. A társadalom- és bölcsészettudományok területén 11 zsőri mőködött 2008-ban, a mőszaki- és természettudományok területén 9 zsőri, az élettudományok területén 10 zsőri. A kollégiumok és zsőrik tagjainak aktuális listája az OTKA honlapján ( megtekinthetı. Az OTKA Programok mőködésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat ellátó OTKA Iroda önálló jogi személyiségő, önálló gazdálkodást folytató, központi költségvetési szerv ban az MTA fejezetében szerepelt, felügyeletét az MTA fıtitkára látta el, mőködését az OTKA Bizottság elnöke irányította. Az Iroda dolgozói közalkalmazotti jogviszonyban vannak. 4

5 Fejezeti hovatartozás, gazdálkodási környezet Az OTKA Programok 2008-ban az MTA fejezetében, a központi költségvetés fejezeti kezeléső elıirányzataként szerepelt. Az OTKA Programok elıirányzatával kapcsolatban a fejezetet irányító szerv jogait az MTA elnöke gyakorolta. Az OTKA bevételi forrásai a költségvetési törvényben címzetten megállapított támogatási elıirányzatból, bel- és külföldi jogi és természetes személyek befizetéseibıl, hozzájárulásaiból és belföldiek visszafizetéseibıl tevıdnek össze. Az OTKA Programok részére a támogatás rendelkezésre bocsátása az MTA fejezetén, illetve a Magyar Államkincstáron keresztül történik a kutatási programok által megkívánt ütemezésben. Az MTA-ról szóló törvényt módosító évi XX. törvény ának (4.) bekezdése kimondja, hogy az OTKA költségvetését sem az Akadémia köztestületi költségvetési szervek, sem a központi akadémiai feladatok (fejezeti kezeléső elıirányzatok) céljaira nem lehet sem az éves tervezéskor, sem év közben átcsoportosítani. Az egyes kutatási témákra megkötött szerzıdések alapján az OTKA Iroda az adott évi támogatási összeget a kutatóhelyre megnyitja, ennek felhasználásáról a vezetı kutató évente köteles elszámolni tól kezdıdıen az OTKA támogatások elıirányzat-átadással kerülnek a központi költségvetési intézményekhez (kutatóhelyekre) - szemben a korábbi gyakorlattal, amely szerint minden kutatóhelyre az OTKA Iroda közvetlenül utalta a támogatást. Az OTKA kutatások számára megítélt támogatások ilyen módon történı átadása, valamint a havonta egyenletes részletben történı felhasználhatósága a kutatás lehetıségeit nehezítı adminisztratív korlát, mivel egy alapkutatási témánál a tényleges kiadások általában nem egyenletesen jelentkeznek. Az elıirányzat-átadással történı finanszírozás másik hátránya, hogy a fejezetek közötti átadás miatt a keretnyitások akár két hónapot is igénybe vehetnek. Szükséges a kutatások finanszírozásának rugalmasabb kezelése, a támogatások egy összegben való rendelkezésre bocsátása ben szigorodott az OTKA Programok éven túli kötelezettségvállalásának lehetısége. A korábban érvényben lévı, további két évre vállalható 85%-os szabály megváltozott: az OTKA törvény 4.. (8) bekezdése értelmében Az OTKA Bizottság a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési elıirányzat 75%-áig a tárgyévet követı elsı, 50%-áig a második és 25%-áig a harmadik évre vállalhat elıre kötelezettséget, az elızı években vállaltak beszámításával. Ez a szabály korlátozza a többéves kutatások támogatását. A kutatási szerzıdések költségterveit - az új szabályozás teljesíthetısége értelmében az egyes évek között át kellett ütemezni. A évi költségvetésrıl szóló évi CLXIX. törvény 68.. (7) bekezdése értelmében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból 1000 M Ft-ot a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó alapkutatási pályázatok támogatására kell fordítani, amely pályázatok elıszőrését az OTKA Bizottság végzi. A közös NKTH-OTKA kutatások finanszírozását az NKTH végezte, így a célzott alapkutatási pályázatokra elıirányzott összeg nem kerül át az OTKA Programok elıirányzatai közé. Az OTKA 2008-ban a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (EGT/NFM) pályázat keretében, nemzetközileg elismert fiatal kutatók kutatói pályájának elısegítése céljából, 550 M Ft továbbpályáztatásra fordítható összeget nyert el a idıszakra. Ehhez az összeghez az OTKA 168 M Ft kiegészítı támogatást vállalt. Az OTKA mőködésében 2008-ban történt változások Az OTKA Bizottság véglegesítette a idıszakra vonatkozó Stratégiáját ( amelyet elızetesen egyeztetett az érintett tudományos fórumokkal MTA, MRK, MAB, FTT, Országgyőlés Kutatási és Innovációs Eseti Bizottsága. 5

6 A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KUTIT) döntése értelmében, összhangban a Magyar Köztársaság évi költségvetésérıl szóló. törvénnyel, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (KTIA) 6000 M Ft-ot a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó alapkutatási pályázatok támogatására kell fordítani a idıszakban, amely pályázatok elıszőrését az OTKA Bizottság végzi. Az NKTH és OTKA együttmőködési megállapodás értelmében az OTKA intézi a pályázatok érkeztetését, bíráltatását, rangsorolását. Az NKTH elnöke hagyja jóvá az OTKA Bizottság által a pályázatok támogatására benyújtott javaslatot. A kutatási szerzıdések elıkészítését az OTKA Iroda végzi, a közös NKTH-OTKA kutatások finanszírozását az NKTH. Az OTKA különbözı nemzetközi együttmőködésekben vállalt feladatot a pályázatok értékelésében, bonyolításában. Az ERANET ERA-Chemistry EU által támogatott, 13 ország részvételével meghirdetett pályázat keretében az OTKA felajánlotta a saját elektronikus pályázatkezelı rendszere (EPR) használatát és részt vett a pályázatok értékelésében. Az OTKA az ESF által koordinált különbözı EUROCORES pályázatokban vett részt, amelynek eredményeképpen több hazai nyertes alapkutatási pályázat részesülhetett OTKA támogatásban. Az ERANET PathoGenoMics EU pályázat keretében szintén volt nyertes hazai, OTKA által támogatott alapkutatási pályázat. Az OTKA tudományos referensei több esetben vettek részt a European Research Council (ERC) által meghirdetett, és koordinált európai pályázatok értékelési folyamatában, bizottsági munkájában. A közpénzekbıl finanszírozott tudományos kutatások eredményeinek minél szélesebb körő terjesztése, térítés nélküli hozzáférhetısége érdekében az OTKA is kapcsolódott az európai kutatási alapok kezdeményezésével együtt az úgynevezett Open Access publikációs politikához és aláírta az ügyben korábban kiadott Berlini Deklarációt. A folyamat kiteljesítése érdekében az OTKA támogatta tudományos közlemény-repozitórium létrehozatalát az MTA Könyvtárában, és fejlesztéssel segíti a támogatott projektek zárójelentésének internetes elérhetıségét biztosító repozitóriumi mőködést. Az OTKA részt vesz egy magyar tudományos bibliográfiai internetes portál kialakításában, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Akkreditációs Bizottság és a Magyar Rektori Konferencia közös akciójában terveznek létrehozni. Az OTKA Bizottság a pénzügyi forrásoknak az egyes tudományterületek, tudományágak és pályázattípusok közötti felosztási arányai meghatározásánál fokozottan vette figyelme a beérkezett pályázati igényeket, a szakterületek fajlagos költségfelhasználását, az egy kutatóra jutó kutatói ráfordítás mértékét. Az egyes zsőrik között felosztható keretek közötti arányt az egyes tudományterületi kollégiumok évente külön határozzák meg. Az OTKA Bizottság aktualizálta, pontosította pályázati őrlapjait, törekedve annak minél világosabbá, egyszerőbbé tételére. A pályázatok véleményezésébe jelentıs számban vont be külföldi szakértıket, akik egyes bizottságok munkájában is részt vettek. Az OTKA Bizottság a pályázatok és a kutatási eredmények értékelésénél fokozott hangsúlyt fektetett arra, milyen eredményesség, tudományos és társadalmi hasznosulás várható el az OTKA támogatástól. A pályázatok és projektek értékelésénél figyelembe vette a kutatói idıráfordításokat, valamint tervbe vette, hogy az egyes tudományszakokra jellemzı, típusos hazai fajlagos kutatási költségeket a pályázatok költségigényei realitása elemzésénél figyelembe fogja venni. A pályázatok internetes adatbázison keresztül történı benyújtása, értékelése; a rész- és zárójelentések szakmai részének benyújtása és értékelése 2008-ban teljes körően mőködött. Ezen túlmenıen, az egyes projektek pénzügyi jelentését az intézmények a vezetı kutatókkal együttesen, az OTKA Internetes felületén keresztül nyújtották be, valamint ezek pénzügyi ellenırzése is ott történt. Az informatikai szoftverfejlesztés lehetıvé tette, a zsőrik munkájának megsegítéseként, a pályázatok értékelésétnél a konszenzusos (elektronikus 6

7 véleményegyeztetéses) bíráltatás bevezetését, valamint az elektronikus titkos szavazást. Az OTKA által kifejlesztett elektronikus pályázati rendszer egyedülálló a hazai viszonylatban, és elıbbre tart fejlıdésében, mint számos fejlett európai országban alkalmazott pályázati rendszer. Az OTKA projektek finanszírozásával kapcsolatos elektronikus pénzügyi rendszer továbbfejlesztése lehetıvé tette az elektronikus rendszeren keresztül történı kötelezettségvállalások, követelésállományok kigyőjtését, valamint az ugyancsak elektronikus rendszer segítségével történı finanszírozások, keretnyitások ügyintézését. Az intézmények és a kutatók naprakész információt kaphatnak a finanszírozás helyzetérıl, és arról, hogy az OTKA a szakmai beszámolókat és a költségelszámolásokat elfogadta-e. A pályázatokkal, a szerzıdésekkel, valamint a kérelmekkel kapcsolatos ügymenet hatékonyabb, szakszerőbb ügyintézése érdekében az OTKA Iroda fokozatosan von be munkatársai közé PhDvel, valamint kutatói tapasztalattal rendelkezı szakértı referenseket. Az OTKA Iroda integrált gazdálkodási információs rendszer, valamint egy új bérszámfejtı és munkaerı nyilvántartó rendszer bevezetését kezdte el 2008-ban a hatékonyabb ügyviteli munka elısegítése érdekében. Az OTKA évi mőködése Az OTKA Programok évi gazdálkodása Bevételek Az OTKA Programok költségvetési törvényben meghatározott évi elıirányzata Kutatási témapályázatokra M Ft volt. Az egyensúlyi tartalék visszarendezésével az MTA 260,6 M Ft-ot csoportosított át az OTKA Programokra, amely módosítás után az OTKA Programok évi költségvetési támogatása 5.458,6 M Ft volt. További bevételt jelentett a mőszerprogram törlesztése és a lezárult pályázatok maradványainak visszafizetése, amely összesen 67,9 M Ft. A EURYI Awards pályázat két hazai nyertes pályázó kutatási támogatását az ESF az OTKA-nak utalta, amelyet az OTKA továbbított a pályázók kutatóhelyére (99,5 M Ft átfutó tétel). Ezen módosításokkal és az átfutó tételekkel (0,9 M Ft) együtt az OTKA Programok évi bevétele összesen M Ft. Az OTKA Programok évi nyitó állománya 752,6 M Ft, amelybıl 2,6 M Ft függı átfutó tétel. A évi 750,1 M Ft maradványból a 674,9 M Ft tételes kötelezettség teljesítése után fennmaradó 75,1 M Ft maradványt az OTKA Bizottság az OTKA elektronikus pályáztatási, bíráltatási, jelentésbenyújtási, ellenırzési informatikai rendszeréhez szükséges szoftverfejlesztéshez, valamint az új helyszínre való költözés költségeire irányozta elı az OTKA Iroda részére. Kiadások Az OTKA Programok évi kiadása összesen M Ft volt, mely az egyes jogcímeken az alábbiak szerint teljesült. Az OTKA Programokból az elızı évekrıl áthúzódó és újonnan indított kutatási szerzıdések évi támogatására a kutatási projektek esetében 3.155,9 M Ft, ifjúsági és posztdoktori projektekre 703,8 M Ft, nagyösszegő és tudományos iskolák kutatási projektekre 1515,8 M Ft, nagyösszegő fiatal kutatói projektre 225 M Ft került átadásra a kutatóhelyeknek. Nemzetközi együttmőködésben végzett kutatásra 66,2 M Ft, nemzetközi együttmőködésre 46,9 M Ft, publikáció és tudományos ismeretterjesztés támogatására 31,1 M Ft, MÁK kezelési költségre 0,4 M Ft, az OTKA elektronikus pályázati rendszer fejlesztésére 75,1 M Ft került átadásra. A EURYI Awards pályázat két hazai nyertes pályázó kutatási támogatását az ESF az OTKA-nak utalta, amelyet az OTKA továbbított a pályázók kutatóhelyére (99,5 M Ft - átfutó tétel). 7

8 Az OTKA Programok maradványának alakulása Az OTKA Programok évi záró egyenlege 460 M Ft, amelybıl 3,6 M Ft átfutó tétel. Az OTKA Programok évi 456,4 M Ft maradványa, teljes mértékben kutatási témapályázatokat érintı kötelezettségvállalásokkal terhelt. (2. sz. melléklet) Az OTKA Iroda évi bevételei és kiadásai Bevételek Az OTKA Iroda költségvetési törvényben megállapított eredeti elıirányzata 371,4 M Ft volt. További bevételt jelentett: a központi intézkedés alapján 11,5 M Ft többlettámogatás, az ERA Chemistry nemzetközi pályázatban való közremőködésért kapott 6 M Ft intézményi mőködési bevétel, az OTKA Programoktól 75,1 M Ft elıirányzat maradvány átvétel, egyensúlyi tartalék visszarendezése 12,4 M Ft összegben, és az OTKA Iroda évi pénzmaradványa 20,5 M Ft. Az OTKA Iroda évi összes bevétele 497 M Ft volt. Kiadások Az eredeti kiadási elıirányzat - saját hatáskörben - az elızı évi pénzmaradvány terhére 20,5 M Ft-tal, az elızı évi elıirányzat-maradványként az OTKA Programoktól átvett 75,1 M Ft-tal, illetve a fejezettıl átvett 23,9 M Ft-tal (11,5 M Ft többlettámogatás, 12,4 M Ft egyensúlyi tartalék visszarendezése), valamint a 6 M Ft saját bevétellel került módosításra. Maradvány Az OTKA Iroda évi maradványának összege 47,4 M Ft, amelyet a évrıl áthúzódó kötelezettségek (decemberi megbízási díjak és járulékaik, bizottsági ülések költségei, szolgáltatások számlái, informatikai szolgáltatások) terhelnek. (3. sz. melléklet) Az OTKA Programok keretébıl 2008-ban támogatott pályázatok Az OTKA Bizottság az elızı évekrıl áthúzódó többéves kutatási szerzıdések alapján 2315 kutatási és ifjúsági, valamint nagy összegő és tudományos iskola pályázat kutatását támogatta 2008-ban, amelyek közül 2008-ban 440 indult. A szeptemberi határidıvel a idıszakra meghirdetett kutatási, posztdoktori és nagyösszegő (kutatási és ifjúsági) pályázatok pályázati felhívására 1149 pályázat érkezett be, amelynek értékelése év végéig megtörtént. Az OTKA Bizottság 2007 decemberében, valamint 2008 januárjában hozta meg a támogatásokról szóló döntését. A beérkezett 809 kutatási pályázat közül 167, a 236 posztdoktori pályázat közül 58, a 74 nagy összegő és 30 nagy összegő ifjúsági pályázat közül 32 illetve 10 részesülhet támogatásban 2008-tól kezdıdıen. (4.1. sz. melléklet) A februári határidıvel a idıszakra meghirdetett kutatási és posztdoktori pályázatok (2008/2 forduló) pályázati felhívására 944 pályázat érkezett be, amelynek támogatásáról az OTKA Bizottság júniusban és decemberben hozta meg döntését. A beérkezett 719 kutatási pályázat közül 165, a 225 posztdoktori pályázat közül 56 részesülhet támogatásban tıl kezdıdıen. (4.2. sz. melléklet) A szeptemberi határidıvel a idıszakra meghirdetett kutatási, posztdoktori és nagy összegő kutatási pályázatok (2009/1 forduló) pályázati felhívására 725 pályázat érkezett be, amelynek értékelése év végéig megtörtént. Az OTKA Bizottság 2009 januárjában hozta meg a támogatásokról szóló döntését. A beérkezett 510 kutatási pályázat közül 122, a 181 posztdoktori pályázat közül 40, a 34 nagy összegő pályázat közül 14 részesülhet támogatásban 2009-tıl kezdıdıen. (4.3 sz. melléklet) 8

9 A Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (EGT/NFM) és OTKA közös támogatásában, a nemzetközileg elismert fiatal kutatók kutatói pályájának elısegítésére október 15-i határidıvel került a Norvég pályázat meghirdetésre. A beérkezett 64 pályázat értékelése ban megtörtént, az OTKA Bizottság 33 pályázat támogatásáról hozott döntést januárban. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) jóváhagyása után kerülhettek a pályázók kiértesítésre. Az NKTH-OTKA által közösen meghirdetett, gazdaságban hasznosuló, innovációt megalapozó célzott alapkutatási pályázatra 169 db kutatási és 44 db nagy összegő kutatási pályázat érkezett be. A pályázatok támogatásáról az OTKA Bizottság februárban hozta meg döntését. Az NKTH elnöke jóváhagyása alapján 21 kutatási és 22 nagy összegő pályázat részesülhet támogatásban 2009-tıl kezdıdıen, M Ft teljes kutatási idıszakra történı támogatással. A nemzetközi együttmőködésben végzett kutatások támogatására folyamatosan beérkezett 27 pályázat közül 2008-ban 15 támogatásáról döntött az OTKA Bizottság. A nemzetközi együttmőködésben végzett kutatások kiegészítı támogatására 2008-ban beérkezett 42 pályázat közül 12 részesülhetett a folyamatban lévı kutatási szerzıdéseik kiegészítéseképpen támogatásban. Az OTKA óta tagja az Európai Tudományos Alapítványnak (ESF- European Science Foundation), amelynek tevékenysége kiterjed az európai tudománypolitika alakítására, közös kutatási programok támogatására. Az OTKA az MTA-val közösen 50-50% arányban fizeti az ESF tagdíjat és a különbözı network programokban való részvételi díjat. Az OTKA Bizottság májusában társult tagként csatlakozott a EuroHORCs-hoz (European Heads of Research Councils), az európai tudománytámogató szervezetek elnökeinek egyesületéhez. A EuroHORCs-ban az OTKA tevékenyen vesz részt az európai tudományos élet formálásban, az Európai Tudományos Térség (ERA) formálásában, az Európai Tudományos Tanáccsal (ERC) együttmőködve. Az OTKA a EuroHORCs tagjaként, az MTA-val közösen vett részt a kiváló, fiatal tehetséges kutatók egzisztenciájának elısegítését szolgáló, Európa 16 országa, 18 tudománytámogató intézménye által négy alkalommal meghirdetett European Young Investigator (EURYI) Awards Programban. Az MTA és az OTKA közösen vállalta a négy pályázati ciklushoz való hozzájárulást öt éven keresztül. A pályázat keretében két hazai kutató nyert el korábban támogatást, amelynek értéke jóval meghaladja az MTA-OTKA közös hozzájárulás mértékét. Az OTKA Bizottság az OTKA kutatási eredmények közlésére valamint az OTKA kutatási eredmények tudományos ismeretterjesztésére 2008-ban két határidıvel meghirdetett pályázatára beérkezett 77 pályázat közül az erre kijelölt ad hoc bizottság 66 támogatásáról döntött. Az OTKA Bizottság 2008-ban bevezetett illetve fenntartott fontosabb intézkedései A pályáztatás folyamatában: - Az OTKA az elızı évi tapasztalatok alapján 2008-ban is pontosította a pályázati őrlapokat. - Egy kutatónak - vezetı kutatóként - egyidejőleg két támogatott OTKA kutatási témája lehet. - A pályázatokban meg kell adni az egyes részt vevı kutatóknak az adott OTKA kutatásra vonatkozó munkaidı-, illetve kutatási idı ráfordításuk százalékát. - Az OTKA pályázatok keretében, az intézmények könyvtári adatbázisaik beszerzéséhez a támogatási összeg 5%-t tervezhették be. - A pályázatok pártatlan, külföldi szakértıvel való értékelhetısége érdekében, 2008-ban a társadalomtudományi pályázatok kivételével minden pályázatot, és az évi 6 M Ft-nál nagyobb igényő társadalomtudományi pályázatokat is, angol nyelven kellett beadni. 9

10 - A pályázatokat véleményezık, testületi tagok esetében az OTKA szigorúan ellenırizte az összeférhetetlenségi szabályokat. - Az OTKA szigorúan megkövetelte a titokvédelmi szabályok betartását, a véleményezık nevének anonimitását, az OTKA Bizottság döntése elıtti információk kiszivárogtatását. Az OTKA támogatások teljesítésének ellenırzése terén: - Az OTKA Bizottság a kutatások pénzfelhasználási szabályait évente pontosítja, illetve racionalizálja, amelyet mind a pályázati kiírásokba, mind az OTKA szerzıdésekbe beépít. - Az OTKA fokozott figyelmet fordított az egyes projektek elızı évi maradványaira és ennek függvényében történt az adott évi finanszírozás. - Az OTKA Iroda 2008-ban belsı munkatársaival elkezdte a projektek pénzügyi elszámolásai szabályosságának helyszíni ellenırzését. Informatikai fejlesztések, ügymenet terén: - Az OTKA elektronikus pályázati rendszerében (EPR) 2008-ban a bíráltatás folyamatban a konszenzusos vélemény (elektronikus vélemény-egyeztetés) kialakítása mellett, az elektronikus titkos szavazás lehetısége is biztosítottá vált. - A pályázatok értékelése, az eljárások idıigényét jelentısen lecsökkentve, az OTKA elektronikus rendszerében történik, amelyet mind a hazai, mind a külföldi szakértık szívesen használnak. - A évi rész- és zárójelentések szakmai és pénzügyi jelentésének benyújtása és értékelése elektronikusan, interneten keresztül történt. - Az OTKA bevonta az intézményeket az elektronikus pályázati és projektkezelési rendszere használatába. A pénzügyi elszámolásokat az intézmények gazdasági részlegének kell az Interneten keresztül az OTKA adatbázisában rögzítenie. - A pályázók, projektvezetık, intézményvezetık folyamatosan figyelemmel kísérhetik az EPR rendszeren keresztül a bíráltatás eredményét, a finanszírozás helyzetét, az elszámolások elfogadását. Az OTKA Iroda ügymenete terén: - Az OTKA folyamatosan egyszerősíti, ezzel gyorsítja a szerzıdéskötések ügymenetét - A pályázatokkal, szerzıdésekkel, egyedi kérelmekkel kapcsolatos ügymenet hatékonyabb, szakszerőbb ügyintézése érdekében az OTKA Iroda tudományterületi osztályai munkájában tudományos fokozattal rendelkezı kollégiumi referensek vesznek részt. - Az OTKA Iroda a kutatókkal történı levelezést elsısorban az OTKA elektronikus pályázati rendszerén keresztül intézi, ugyanakkor az Iroda hivatalos leveleinek korszerő iktatására új iktatóprogram kerül beszerzésre. - Az Iroda szervezetében mőködı Titkárság és a három tudományterületi (Társadalom- és Bölcsészettudományi, Mőszaki- és Természettudományi, Élettudományi) osztály mellett a korábbi Gazdasági Osztály és Pénzügyi Osztály összevonásra került Gazdasági Szervezet néven. - Az OTKA Iroda integrált gazdálkodási információs rendszer, valamint egy új bérszámfejtı és munkaerı nyilvántartó rendszer bevezetését kezdte el 2008-ban a hatékonyabb ügyviteli munka elısegítése érdekében A pályázatok elbírálásának folyamata Az OTKA pályázatoknak, valamint az elért tudományos eredményeknek az OTKA gyakorlata szerinti értékelése nemzetközi összehasonlításban is elismerést vált ki. A zsőrizés objektivitását a különbözı testületekben helyet foglaló szakemberek szigorú, az OTKA törvényben rögzített rotációjával biztosította az OTKA Bizottság. Az OTKA Bizottság folyamatosan bıvíti a hazai és a külföldi szakértıkbıl álló szakértıi adatbázisát. Szükségesnek tartja az európai kutatást támogató szervezetekkel együttmőködve egy nemzetközi szakértıi adatbázis létrehozását. Külön szabályzatok rögzítik az összeférhetetlenségi és titkossági szabályokat, amelyeket a pályázatokat véleményezıknek, értékelıknek kötelezıen be kell tartani. 10

11 A kutatási pályázatok értékelésének szempontjai: a pályázati program alapkutatás jellege, tudományos jelentısége, újszerősége; a várható eredmények, tudományos és társadalmi hasznosításuk; a kutatás meglévı személyi feltételei, garanciái; a kutatás intézményi, tárgyi, módszertani feltételei; a kért támogatás pénzügyi indokoltsága és realitása; a tervezett kutatói munkaidı-ráfordítás; az eddigi tudományos eredmények (publikációk, hivatkozások); az utóbbi 5 évben lezárult vagy folyamatban lévı OTKA kutatások során elért eredmények. Fontos szempont a pályázati munkaterv, költségterv, várható eredmények, munkaidı-ráfordítás realitása és arányossága. A kutatási, ifjúsági és posztdoktori pályázatok értékelésére az illetékes tudományági zsőri jelöl ki szakértıket. A szakértıi vélemények alapján a zsőri rangsorolja a pályázatokat. A szakmai zsőrik észrevételei és rangsorai alapján a tudományterületi kollégiumok tesznek javaslatot az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására. A posztdoktori álláspályázatra benyújtott pályázatok esetében több pályázó személyes meghallgatására is sor került. A nagyösszegő (átlagosan évi 6 M Ft támogatási összeg feletti) kutatási és a tudományos iskola pályázatokat angol nyelven kellett beadni, kivéve azokat, amelyeknek magyar nyelvő beadását az OTKA engedélyezte, mert ezek kutatási programját kizárólag hazai szakértık tudják megfelelıen értékelni. A pályázatok értékelésére a tudományági zsőrik és a tudományterületi kollégiumok hazai és külföldi szakértıket jelöltek ki. A szakértıi vélemények alapján hazai és külföldi szakértıkbıl álló szakértıi ad hoc tudományterületi bizottságok rangsorolták a pályázatokat, és tettek javaslatot a támogatásukra. Ezeknek a pályázatoknak az együttes értékelésére és rangsorolására külön felkért interdiszciplináris bizottság tett javaslatot az OTKA Bizottságnak a pályázatok végsı rangsorára és támogatására vonatkozóan. A október 15-i határidıvel beérkezett, a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok és OTKA által közösen, nemzetközileg elismert fiatal kutatók tudományos életpályájának elısegítése érdekében meghirdetett Norvég pályázatok értékelése hazai és külföldi szakértık véleménye alapján történt. A szakzsőrik, majd a kollégiumok is rangsorolták a pályázatokat. A pályázatok végsı szakmai rangsorolását, külföldi szakértıkkel kibıvített, interdiszciplináris Norvég OTKA Bizottság végezte és tett javaslatot az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására. Az egész pályáztatási, bírálati folyamat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egyetértésével és jóváhagyásával történt. Az NKTH-OTKA által közösen meghirdetett, gazdaságban hasznosuló, innovációt megalapozó célzott alapkutatási pályázatok értékelése külsı szakértık, valamint az OTKA szakzsőrik és kollégiumok bevonásával történt. A pályázatok végsı rangsorát az NKTH és OTKA által a két nagy tudományterületre mőszaki- és természettudományok és élettudományok felállított NKTH-OTKA Vegyes Bizottság alakította ki a korábbi vélemények és a bizottsági tagok referátuma, majd titkos szavazata alapján. A pályázati rangsort az OTKA Bizottság és az NKTH elnöke javaslata alapján, a kutatás fejlesztésért felelıs tárca nélküli miniszter hagyta jóvá. Ennek alapján történt a vezetı kutatókkal a szerzıdéskötés 2009-tıl kezdıdıen. Az OTKA Bizottság által meghirdetett nemzetközi együttmőködésben végzett kutatásokra és az együttmőködések kiegészítı támogatására beérkezett pályázatokat külön ad hoc Nemzetközi Bizottság szakértık bevonásával véleményezte, rangsorolta, és javaslatot tett a támogatásukra. A végsı döntést az OTKA Bizottság hozta meg. A publikációs és ismeretterjesztı pályázatokat az erre a célra létrehozott Publikációs Bizottság értékelte és rangsorolta, a döntést az OTKA Bizottság hozta meg. 11

12 Az OTKA különbözı nemzetközi együttmőködésekben vállalt feladatot a pályázatok értékelésében, bonyolításában. Az ERANET ERA-Chemistry EU által támogatott, több ország részvételével meghirdetett pályázat keretében az OTKA felajánlotta a saját elektronikus pályázatkezelı rendszere (EPR) használatát és részt vett a pályázatok értékelésében. Az OTKA az ESF által koordinált különbözı EUROCORES pályázatokban vett részt, amelynek eredményeképpen több hazai nyertes alapkutatási pályázat részesülhetett OTKA támogatásban. Az ERANET PathoGenoMics EU pályázat keretében szintén volt nyertes hazai, OTKA által támogatott alapkutatási pályázat. Az OTKA tudományos referensei több esetben vettek részt a European Research Council (ERC) által meghirdetett, és koordinált európai pályázatok értékelési folyamatában. Az OTKA Bizottság az egyes pályázatokról hozott döntését az OTKA Internetes honlapján hozta nyilvánosságra. A szerzıdéskötés, a támogatás felhasználásának szabályai, ellenırzés Az OTKA Bizottság döntésérıl az Iroda értesítette a pályázókat. A testületi és az anonim szakértıi véleményeket a pályázók az OTKA EPR rendszerében megtekinthették, vagy kérésre írásban megkapták. A támogatott pályázatok (projektek) esetében, az OTKA Bizottság elnöke nevében az Iroda (NKTH-OTKA közös szerzıdés esetén az NKTH is) szerzıdést kötött a vezetı kutatóval és a kutatás feltételeit biztosító kutatóhellyel. A szerzıdések elválaszthatatlan melléklete a támogatások teljesítési szabályzata, amely minden évben aktualizálásra kerül. A kutatási szerzıdés ajánlatokat az OTKA Iroda elızetesen egyeztette a kutatókkal, és ezt követıen küldte meg a kedvezményezetteknek aláírásra, elıre kitöltött nyomtatványon. A szerzıdések formai és pénzügyi ellenırzését az Iroda végezte, az elıre meghatározott kritériumok figyelembevételével. A kutatási témákra megkötött szerzıdések alapján az Iroda (az NKTH-OTKA szerzıdésekre az NKTH utalta) a költségvetési intézmények részére elıirányzat-átadással átadta, egyéb kutatóhely részére átutalta a szerzıdésben jóváhagyott összeget, amelyrıl a vezetı kutató munkaszakaszonként köteles elszámolni, szakmai beszámolót küldeni. A támogatási összeg keretnyitása az érvényes OTKA szerzıdések alapján történt, annak figyelembevételével, hogy a vezetı kutatónak volt-e az OTKA-val szemben elmaradt elszámolási, illetve beszámolási kötelezettsége. A korábbi években megkötött kutatási szerzıdések adott munkaszakaszra tervezett támogatásainak keretnyitásai az egyes projekteken jelentkezı elızı elszámolások maradványai figyelembevételével történt. Az elnyert támogatás felhasználásáról, a kutatómunka elırehaladásáról a vezetı kutatóknak munkaszakaszonként szakmai és pénzügyi beszámolót kell küldeniük. A beérkezett beszámolót szakmailag az illetékes zsőri értékelte, ellenırizte zsőritag vagy - egyedi esetekben - külsı szakértı bevonásával. A formai és pénzügyi ellenırzést az Iroda végezte el. A szakmai és pénzügyi ellenırzés alapján született döntés arról, hogy a kutatás folytatható, a támogatási keret megnyitható. A évi kutatómunkáról a vezetı kutatóknak a szakmai részjelentést az EPR-ben kellett rögzíteniük, s ezek értékelése is ott történt. A évrıl beküldött 1066 részjelentés a zsőrik szakmai értékelése alapján került elfogadásra. A évrıl a pénzügyi jelentéseket is az OTKA internetes adatbázisába kellett rögzíteni. Az elszámolásokat az intézmények gazdasági részlegei készítették el, és azokat a vezetı kutató is jóváhagyta. A pénzügyi elszámolások alapján a szerzıdések mintegy 30%-ától kért be az Iroda tételes, bizonylatokkal alátámasztott elszámolást. Az OTKA Iroda 2008-ban elindította a saját dolgozókkal történı helyszíni ellenırzéseket. 12

13 A évrıl, az EPR-en keresztül, beküldött 858 részjelentés szakmai beszámolói közül a zsőrik 529 jelentést elfogadtak, többi értékelése folyamatban van. A évi részjelentések pénzügyi elszámolásait az intézmények gazdasági részlegei készítették el az OTKA internetes rendszerébe rögzítve, emellett kinyomtatva, aláírva is be kellett küldeniük. Ezek nagy részének az ellenırzése és jóváhagyása az Iroda részérıl már megtörtént. Az OTKA Iroda 2008-ban elindította a saját dolgozókkal történı helyszíni pénzügyi ellenırzéseket. Az éves ellenırzési terv az aktív projektek 10%-ának ellenırzését célozza meg. Az OTKA Iroda az elmúlt idıszakban (2009. március-június között) összesen 17 helyszínen, elsıdlegesen államháztartáson kívüli intézményekben 48 projekt ellenırzését végezte el. Az ellenırzések általános tapasztalatai: A projektek általános adminisztrációja jellemzıen megfelelıen történik. A projekteket terhelı kifizetések bizonylatai (néhány esetet kivéve) rendelkezésre álltak. A vezetı kutatók gazdálkodási fegyelme (néhány esettıl eltekintve) megfelelı. A projektek teljes körő gazdasági adminisztrációjának feltételeit minden kutatóhely biztosította. A külföldi beszerzések és utazások során más államok területén kapott bizonylatok elszámolása a kutatóhelyek szakembereinek problémát jelent, ennek megoldására az OTKA Iroda munkatársai segítséget nyújtottak. Az ellenırzések tapasztalatait összefoglalva megállapítható, hogy az OTKA által folyósított állami támogatásokat a kutatási szerzıdésekben foglaltak és a vonatkozó szabályok szerint, a tudományos kutatási tevékenységre fordították. Az OTKA által támogatott kutatások eredményességének értékelése, közzététele A kutatás befejezésekor a tevékenység eredményességérıl és az elıirányzatok felhasználásáról a vezetı kutatók kötelesek - az OTKA Bizottság által jóváhagyott szempontok szerint és a megadott határidıre - zárójelentésüket az OTKA EPR rendszerében elkészíteni. A vezetı kutató a zárójelentés (szakmai és pénzügyi) beküldésére, illetve a hiánypótlásra felszólítást kap adott határidı megjelölésével. Ha a vezetı kutató elmulasztja zárójelentését beküldeni, annak pótlásáig nem részesülhet további OTKA támogatásban. Az el nem számolt támogatást az OTKA visszakövetelheti az OTKA Bizottság elnökének döntése alapján. A zárójelentések szakmai értékelésének szempontjai: mennyiben hozott a kutatás új ismereteket, illetve igazolt korábbi tudományos feltételezéseket, az új ismereteknek mekkora jelentısége van a szaktudomány szempontjából, milyen volt a kutatáshoz kapcsolódó publikációs tevékenység, az elért eredmények mennyire voltak összhangban a kutatásra fordított támogatással. Külön kérdés az értékelést végzı szakértıkhöz, hogy melyek azok a kutatási eredmények, amelyek tudományos ismeretterjesztésre, illetve további alkalmazott kutatásra, kísérleti fejlesztésre, innovációra alkalmasak, a kutatási eredményektıl milyen társadalmi, gazdasági hasznosulás várható. A zárójelentések szakmai értékelésére, amely az EPR-en keresztül történt, a zsőrik projektenként egy-egy véleményezıt jelöltek ki. A zsőrik a szakértıi vélemények alapján értékelték a kutatási jelentéseket, és javaslatot tettek a minısítésükre: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. A zárójelentések pénzügyi elszámolását az OTKA Iroda ellenırizte ben lezárult és beküldött 573 zárójelentés közül 17 értékelése még nem fejezıdött be. Az értékelt 556 zárójelentés közül 304 kiválóan megfelelt, 180 jól megfelelt, 66 megfelelt minısítést kapott, és 6 zárójelentést nem fogadott el az OTKA. Azok a vezetı kutatók, akiknek 13

14 a zárójelentéseit nem fogadta el az OTKA Bizottság, lehetıséget kaptak újabb zárójelentés beküldésére. A beküldött zárójelentésbıl a kutatási témában megjelent publikációk - a témavezetık által megadott számok alapján 11244, a bejelentett szabadalmak : 14. Az értékelt zárójelentések közül 444 tudományos ismeretterjesztésre alkalmas, 272 témáról jelezték a zsőrik, hogy kutatási eredményeit gazdaságban hasznosíthatónak tartják. (5. sz. melléklet) A 2008-ban lezárult és beküldött 466 zárójelentés alapján, a kutatás eredményeképpen publikáció jelen meg, 24 szabadalmat jelentettek be. A zárójelentések szakmai értékelése és pénzügyi elszámolásuk ellenırzése folyamatban van. A vezetı kutatók az OTKA elektronikus pályázati rendszerében megtekinthetik a kutatási eredmények értékelését: a zárójelentések értékelésérıl készített szakértıi véleményt, valamint a zsőri indoklását. Azokat a témavezetıket, akiknek a zárójelentését az OTKA Bizottság a többszöri hiánypótlás után sem fogadta el, 3-5 évig kizárják az OTKA pályázási lehetıségekbıl. A pénzügyi elszámolást ebben az esetben is be kell küldeniük az OTKA-nak. A jelen beszámoló mellékleteiben (6., 7., 8. sz. mellékletek) szerepelnek a tudományterületi kollégiumok 2007-ben lezárult és 2008-ban értékelt kutatásai közül az egyes kollégiumok által kiemelkedınek tartott eredmények ismertetése. Az OTKA Bizottság új fejlesztése, hogy az átláthatóság növelésére a kutatási eredményeket az OTKA honlapján, kereshetı formában megjeleníti. Ennek próbaüzeme jelenleg folyamatban van. Ugyanakkor célul tőzte ki, hogy az OTKA által támogatott kutatások eredményei bekerüljenek egy országos központi adatbázisba, amely mindenki számára elérhetı lesz. A köziratokról, a közlevéltárakról és magánlevéltári anyag védelmérıl szóló évi LXVI. törvény, valamint az OTKA Iroda e törvénnyel összhangban készített Iratkezelési Szabályzata értelmében a lezárult OTKA kutatások teljes dokumentációjának leadása az MTA Levéltárába folyamatos ban 350 lezárult kutatás, 1183 db nem támogatott pályázat dossziéja, valamint további 499 pénzügyi jelentés és 4229 egyéb pénzügyi dosszié került leadásra a Levéltárba. OTKA Ipolyi Arnold Díj Az OTKA Bizottság elnöke a hazai alapkutatások támogatási rendszerének elméleti és gyakorlati továbbfejlesztésében kifejtett sok éves munkásság elismeréseként, a Tudományterületi Kollégiumok javaslata alapján, OTKA Ipolyi Arnold Díjat adományoz évente. A évi díjak átadására a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében került sor, amikor is 8 fınek adta át az OTKA Bizottság elnöke a tudományfejlesztési díjat. Az OTKA nyilvánossága, rendezvényei A Magyary Zoltán Felsıoktatási Közalapítvány és az OTKA november én rendezte meg közös konferenciáját Sopronban a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, a posztdoktori ösztöndíjban és kutatási támogatásban részesült fiatal kutatók eredményeinek bemutatására. A konferencia bebizonyította, milyen nagy jelentısége van a fiatal, tehetséges kutatók támogatásának. Az OTKA Bizottság az Élet- és Tudomány Szerkesztıséggel közösen hirdetett meg tudományismertetı cikkpályázatot. A díjkiosztásra a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében került sor. A pályázatra rendkívül érdekes, kiváló kutatási eredményeket bemutató, fiatal kutatói cikkek érkeztek be, amelyeket a folyóirat folyamatosan leközöl. 14

15 Az OTKA Iroda több nemzetközi rendezvénynek (ESF, ERA Chemistry) adott otthont, segítve ezek megszervezését. Az OTKA Hírlevél 2008-ban egy alkalommal jelent meg, amelyet kb példányban elektronikusan postáztunk az OTKA pályázatok értékelésében részt vevı testületek tagjainak, a nagyobb kutatóhelyek vezetıinek, a megrendelıknek, az utolsó négy pályázati fordulóban támogatott kutatóknak, az újságíróknak és az Országgyőlés Oktatási és Tudományos Bizottságának. Az OTKA honlapján ( a fontosabb információk megtalálhatók: OTKA Törvény, OTKA SZMSZ, az OTKA Bizottság, a Tudományterületi Kollégiumok, zsőrik tagjai, pályázati felhívások, tájékoztató nyomtatványok, értékelési szempontok, pályázati döntések, szerzıdés, rész- és zárójelentés elkészítéséhez szükséges leírások, útmutatók, szabályzatok, az OTKA mőködésérıl készült Kormánybeszámolók. Az OTKA honlapján folyamatosan jelennek meg az OTKA fontosabb eseményeirıl, eredményeirıl készült beszámolók, valamint A hónap kutatója tudományos rovaton havonta kerül bemutatásra egy-egy OTKA kutató és kutatási eredménye. Az Archívumban pedig hajdani OTKA munkatársak, bizottsági tagok emlékeznek meg az OTKA múltjáról. Budapest, április 30. Makara B. Gábor az OTKA Bizottság elnöke 15