MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

Átírás

1 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága elnökének az OTKA évi működéséről készített beszámolójáról június Készítette: Látta: Jóváhagyta: 1

2 1. Jogszabályi megalapozás VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló évi CXXXVI. törvény 2. -a (6) bekezdésének b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnökének évente be kell számolnia az OTKA működéséről a Kormánynak az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok évi működéséről készített beszámoló elfogadásáról szóló 2083/1999. (IV. 26.) Korm. határozat 2. pontja alapján a tárgyévet követő év július 31-ig. 2. Indoklás Az OTKA évi működéséről készített jelen beszámoló szerkezetében követi az előző évekről készített beszámolók felépítését. Az előzmények tekintetében támaszkodik a korábbi beszámolókra, kiegészítve azokat a tárgyévi változásokkal, tevékenységgel, pályázatokkal, sajátságokkal, tapasztalatokkal, eredményekkel. A részletes beszámoló tartalmazza az OTKA szervezeti felépítését, az OTKA pénzfelhasználását, a támogatott pályázatokat, a bírálati folyamatot, a pénzfelhasználás ellenőrzésének eljárását, a kutatási eredmények értékelését és közzétételét, az OTKA működésében 2007-ben megvalósított fejlesztéseket, feladatokat, valamint a működtetés javítására szolgáló belső és külső intézkedéseket. Az OTKA működtetésének javítására szolgáló az OTKA Bizottság hatásköréhez tartozó belső intézkedésekkel, amelyek az OTKA pályáztatásának és informatikai rendszerének fejlesztését, a kutatások eredményességének elősegítését szolgálják, egyetértünk. Az OTKA működtetésének javítására szolgáló külső intézkedések a Kormány tudománypolitikai stratégiája IV.A.5. pontjában foglaltaknak megfelelően az OTKA költségvetési forrásainak növelését és jogszabályi változtatásokat irányoznak elő. A beszámoló részletes elemzéseken alapuló korrekt összefoglalót ad az OTKA mint az alapkutatások támogatására szolgáló egyedüli központi költségvetési forrás évi működéséről, az elért eredményekről és a fontosabb további feladatokról. 2. A kormányprogramhoz való viszony: az előterjesztés közvetlenül kapcsolódik a Kormányprogram Innováció és Tudomány fejeztében kitűzött célokhoz. 3. Várható szakmai, társadalmi hatások: a beszámoló alapján a Kormány átfogó képet kap az OTKA Bizottság tevékenységéről és az alapkutatások helyzetéről, eredményességéről. 4. Várható gazdasági hatások: az előterjesztésnek 2008-ban pénzügyi, költségvetési vonzata nincs. (A évi költségvetési törvényben az OTKA Programokra előirányzott támogatás összege M Ft volt, továbbá az OTKA Bizottság a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) kerete terhére, további M Ft összegben tehetett javaslatot a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó alapkutatási pályázatok támogatására. A évi költségvetési törvényben az OTKA Programokra előirányzott támogatás 5198 M Ft, alig növekedett. Az OTKA Bizottság ismételten a KTIA kerete terhére tehet javaslatot M Ft összegben, a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó alapkutatási pályázatok támogatására.) Készítette: Látta: Jóváhagyta: 2

3 A évi költségvetési törvényben a Kormány tudománypolitikai stratégiájában foglaltaknak megfelelően (IV.A.5.) javasoljuk betervezni az OTKA költségvetési forrásainak bővítését az előző évi előirányzat 10%-ával, a évi elmaradást is figyelembe véve. 5. Kapcsolódások más jogszabályokhoz: az előterjesztés kapcsolódik a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiájáról hozott 1023/2007. (IV. 5.) Korm. határozathoz, illetve az annak megvalósítására szolgáló, a Kormány 1066/2007. (VIII. 29.) Korm. határozathoz a Kormány re vonatkozó tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) intézkedési tervéről. A tervezett szabályozás nem tartozik a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetésről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet, illetőleg a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet hatálya alá. 6. Értékelés, társadalmi hatás Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok olyan intézmény, amely az ERC-hez (European Research Council) hasonlóan, a színvonalas alapkutatást támogatja az azonnali hasznosíthatóság elvárása nélkül. Az OTKA támogatással megszületett kutatási eredmények számos elméleti kutatást alapoztak meg, amelyből gyakorlatban hasznosult eredmény született. Az OTKA az egyetlen olyan forrás, amely jelentős számban támogatja a pályakezdő kutatókat. Támogatási stratégiája a kutatói életpálya minden szakaszában lehetőséget biztosít arra érdemes kutatások megvalósítására. A fiatal kutatói és posztdoktori pályázat társadalmi hatása a fiatal kutatók kutatói pályán, valamint hazai kutatóhelyen maradása, a kutatói utánpótlás biztosítása, kutatói karrier építése, önálló kutatócsoport létrehozása. A 103/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet értelmében a Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért, valamint a tudománypolitika koordinációjáért felelős tagja május 1-jétől a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter. Az OTKA - az előző évekről áthúzódó és az adott évi kötelezettségek figyelembevételével, a következő pályázatokra teljesített 2007-ben kifizetés összesen 5601 M Ft összegben: kutatási témapályázatokra 3192 M Ft (1517 db), nagy összegű és tudományos iskola pályázatra 1096 M Ft (136 db), fiatal kutatói és posztdoktori pályázatra 781 M Ft (350 db). A nemzetközi együttműködésre és kutatásra 113 M Ft, könyvtári adatbázisra 201 M Ft (12 db), kutatási eredmények publikálására 60 M Ft (54 db) került kifizetésre, 0,5 M Ft MÁK költségre, 44 M Ft a pályázati rendszer fejlesztésére, 100 M Ft fejezettől megelőlegezett pénzeszköz visszafizetésére. A évben a kutatóhelyekre átadott támogatás 18,1%-a a társadalomtudományok területén 542 db, 38,4%-a a műszaki- és természettudományok területén 891 db, és 38,6%-a az élettudományok területén 747 kutatási projekt támogatását szolgálta. A évben felhasznált összegek 22%-a (1071M Ft) személyi költségekre, 6%-a (274 M Ft) munkaadókat terhelő járulékokra került kifizetésre. A 2007-ről elszámolt összeg 11%-a (530 M Ft) konferencián való részvételre került kifizetésre, amely 1339 projekt keretét érintette; 25%- a (1244 M Ft) készletbeszerzésre, 13%-a (632 M Ft) a kutatásokkal kapcsolatos szolgáltatásokra, 9%-a (422 M Ft) a kutatóhely rezsiköltségére, 2%-a (76 M Ft) más kutatóhellyel való közös kutatásra. Az elszámolt összeg 11%-a (531M Ft) befektetett eszközök beszerzésére történt, 861 projekt keretéből. A KTIA pénzalap terhére, a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó pályázat keretében 138 OTKA pályázat részesülhetett támogatásban, 2007-ben 617 M Ft összegben. Készítette: Látta: Jóváhagyta: 3

4 Az OTKA által támogatott kutatások eredményessége a megjelent publikációk, szabadalmak száma alapján mérhető. A 2006-ban lezárult 615 és a 2007-ben lezárult 541 kutatás eredményeképpen ill publikáció jelent meg, 21 ill.12 szabadalmat jelentettek be ben az OTKA a személyi költségekből - a posztdoktori pályázat keretében 86 fiatal vezető kutatónak, valamint további 23 fiatalnak biztosította a kutatói bérét. 216 kutatási és nagy összegű pályázat keretében további 503 főnek (doktorandusz hallgató, posztdoktor, asszisztens) biztosította az alkalmazotti bérét. Az OTKA Bizottság a támogatásoknál előnyben részesíti a fiatal kutatókat, így számottevő a vezető kutatók átlagéletkorának (2008-ban 50,5) csökkenése. 7. Fennmaradt vitás kérdések: 8. Javaslat a sajtó tájékoztatására: Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció X Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Tárcán belüli nyilatkozók szintje: miniszter, szakállamtitkár Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el. Budapest, június Dr. Hiller István Készítette: Látta: Jóváhagyta: 4

5 II. Beszámoló a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) évi tevékenységéről Rövid összefoglaló A évi költségvetési törvényben az OTKA Programokra előirányzott támogatás összege M Ft volt. Az egyensúlyi tartalék visszarendezésével az MTA 394 M Ft-t csoportosított át az OTKA részére, így az OTKA Programok évi módosított költségvetési támogatása M Ft lett. A Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai (TTI) Stratégiájában megfogalmazottak értelmében az OTKA Programok költségvetési támogatását - lehetőségekhez mérten - évente 10%-kal növelni kell. Ezzel szemben az OTKA Programok évi költségvetése a évi költségvetési támogatáshoz (5.926 M Ft) képest, 6%-kal csökkent. A évi költségvetésről szóló törvény értelmében az OTKA Bizottság a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) kerete terhére, további M Ft összegben tehetett javaslatot a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó alapkutatási pályázatok támogatására. Az OTKA kutatások éves finanszírozását 2007-ben is korlátozta az, hogy a költségvetési törvény kötelező maradványképzést írt elő, amelyet csak a támogatások visszatartásával, a finanszírozások év elejére történő átütemezésével tudott az OTKA teljesíteni. Az OTKA 2007-ben sem fizetett szakértői díjat a pályázatok/projektek szakmai értékeléséért ben szigorodott az OTKA Programok éven túli kötelezettségvállalásának lehetősége. A korábban érvényben lévő, további két évre vállalható 85%-os szabály megváltozott: az OTKA törvény értelmében az OTKA Bizottság a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési előirányzat 75%-áig a tárgyévet követő első, 50%-áig a második és 25%-áig a harmadik évre vállalhat előre kötelezettséget, az előző években vállaltak beszámításával. Ez a szabály korlátozza a többéves kutatások támogatását, és különösen megnehezíti az aktuális év második felében induló kutatások adminisztratív kezelését. A kutatási szerződések költségterveit - az új szabályozás teljesíthetősége értelmében - az egyes évek között át kellett ütemezni. Az OTKA Bizottság az előző évekről áthúzódó többéves kutatási szerződések alapján 2064 kutatási, ifjúsági, posztdoktori, valamint nagy összegű és tudományos iskola pályázat kutatását támogatta 2007-ben, amelyek közül 2007-ben 486 indult, ebből 348 OTKA, 138 NKTH-OTKA közös támogatással. A 2006-ban lezárult 615 és a 2007-ben lezárult 541 kutatás eredményeképpen ill publikáció jelent meg, 21 ill.12 szabadalmat jelentettek be. A 2006-ban lezárult kutatások értékelése alapján a zsűrik 273 kutatásról jelezték, hogy eredményeik a gazdaságban hasznosíthatók, ezeket továbbítottuk az NKTH-nak. Az OTKA működésében 2007-ben történt fejlesztések, megvalósított feladatok Az OTKA Bizottság elkészítette a időszakra vonatkozó Stratégiáját, amelyet az érintett tudományos fórumok MTA, MAB, FTT, Országgyűlés Kutatási és Innovációs Eseti Bizottsága megtárgyaltak és egyetértésüket fejezték ki. A Magyar Rektori Konferencia ban tűzte napirendre az OTKA Stratégia megvitatását. Az OTKA Bizottság aktualizálta pályázati űrlapjait, a pályázatok véleményezésébe jelentős számban vont be külföldi szakértőket, akik egyes bizottságok munkájában is részt vettek. Az OTKA Bizottság a pályázatok és a kutatási eredmények értékelésénél fokozott hangsúlyt fektetett arra, milyen eredményesség, tudományos és társadalmi hasznosulás várható el az OTKA támogatástól, figyelembe vette a kutatói időráfordításokat, valamint tervbe vette, hogy az egyes tudományszakokra jellemző, típusos hazai fajlagos kutatási költségeket a pályázatok költségigényei realitása elemzésénél figyelembe fogja venni. Készítette: Látta: Jóváhagyta: 5

6 A pályázatok internetes adatbázison keresztül történő benyújtása, értékelése; a rész- és zárójelentések szakmai részének benyújtása és értékelése 2007-ben teljes körűen működött. Ezen túlmenően, az egyes projektek pénzügyi jelentését az intézmények a vezető kutatókkal együttesen, az OTKA Internetes felületén keresztül nyújtották be, valamint ezek pénzügyi ellenőrzése is ott történt. Az OTKA projektek finanszírozásával kapcsolatos elektronikus pénzügyi rendszer továbbfejlesztése lehetővé tette az elektronikus rendszeren keresztül történő kötelezettségvállalások, követelésállományok kigyűjtését, valamint az ugyancsak elektronikus rendszer segítségével történő finanszírozások, keretnyitások ügyintézését. Az intézmények és a kutatók naprakész információt kaphatnak a finanszírozás helyzetéről, és arról, hogy az OTKA a szakmai beszámolókat és a költségelszámolásokat elfogadta-e. Az OTKA által kifejlesztett elektronikus pályázati rendszer egyedülálló a hazai viszonylatban, és előbbre tart, mint számos fejlett európai országban alkalmazott pályázati rendszer. Az NKTH-OTKA együttműködési megállapodás értelmében az OTKA intézte a közös pályázatok ügyintézését, amely az OTKA részére többlet feladatot jelentett. A jövőben törekedni kell arra, hogy az együttműködés gördülékenyebbé váljék. A pályázatokkal, a szerződésekkel, valamint a kérelmekkel kapcsolatos ügymenet hatékonyabb, szakszerűbb ügyintézése érdekében az OTKA Iroda fokozatosan von be munkatársai közé PhDvel, valamint kutatói múlttal rendelkező szakértő referenseket. Az OTKA működtetésének javítására szolgáló belső intézkedések Az OTKA Bizottság a Stratégiai tervének megfelelően Intézkedési tervet készít a jövőbeni feladatairól, amelyek közül 2008-ban a következőket tervezi megvalósítani: az OTKA pályáztatás területén: - a kétlépcsős pályáztatási rendszer bevezetése, - az angol nyelvű pályázatbenyújtás kiterjesztése csaknem minden tudományági zsűrire, - nemzetközi szakértői adatbázis létrehozása, - fiatal kutatók részére további pályázati lehetőségek biztosítása. az OTKA által támogatott kutatások eredményessége terén - a kutatások pénzfelhasználása és eredményessége helyszíni ellenőrzéseinek bővítése, - a kutatási eredmények értékelésébe további számszerűsíthető indikátorok beépítése. az informatikai rendszer fejlesztésében - az OTKA pályázati, finanszírozási és ellenőrzési információs rendszerének továbbfejlesztése, - az OTKA projektekkel kapcsolatos pénzügyi folyamatok teljes körű informatikai támogatása, - az OTKA elektronikus pályázati rendszere alkalmazásával együttműködés hazai és nemzetközi tudománytámogató szervezetekkel. Az OTKA működtetésének javítására szolgáló külső intézkedések 1. A Kormány tudománypolitikai stratégiájában foglaltaknak megfelelően az OTKA előirányzat tárgyévre vetített évi 10%-os növelése (2009-ben 7,0 Mrd forint; 2010-ben 7,7 Mrd forint). 2. Jogszabályi változtatások; az OTKA törvény és más, a gazdálkodást szabályozó törvények módosítása a kutatások rugalmasabb finanszírozási rendszerének és az OTKA által támogatott kutatási programok legalább négy évet átfogó éven túli kötelezettségvállalásának biztosítása érdekében. Készítette: Látta: Jóváhagyta: 6

7 Bevezető A beszámoló célja Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló évi CXXXVI. törvény 2. -a (6) bekezdésének b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnöke elkészítette beszámolóját a Kormány részére az OTKA évi működéséről. Jelen beszámoló az előzmények tekintetében támaszkodik az előző évek beszámolóira, kiegészítve az adott évi változásokkal, tevékenységgel, pályázatokkal, sajátosságokkal, tapasztalatokkal, eredményekkel. Az OTKA jogállása, célja Az OTKA működését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (a továbbiakban: OTKA) szóló évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: OTKA törvény), valamint a Kormány által jóváhagyott (2141/2005. (VII. 14.) Korm. hat.) Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) szabályozza. Az OTKA előirányzatából olyan tudományos kutatások, illetőleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása támogatható nyilvános pályázati rendszerben, amelyektől új tudományos törvényszerűségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható, ezeken kívül az OTKA előirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elősegítő infrastruktúra-fejlesztésre is. Az OTKA szervezete Az OTKA törvény értelmében az OTKA vezető testülete az OTKA Bizottság, amely elnökből, két alelnökből és 15 tagból áll. Az OTKA Bizottság tagjai a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Felsőoktatási Konferenciák Szövetsége, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KuTIT), a közgyűjtemények által javasolt szakértők, valamint az OTKA Bizottság keretében működő három Tudományterületi Kollégium - Társadalomtudományi, Műszaki és Természettudományi és Élettudományi Kollégium - elnökei. (1. sz. melléklet) Az OTKA törvény 2. -a (5) bekezdésének megfelelően a Tudományterületi Kollégiumok lejárt mandátumú tagjainak évi rotációja megtörtént. Az OTKA Bizottság tagjai - a tudományos közösség javaslatai alapján - döntöttek az új tagok kiválasztásáról. A Kollégiumok irányítása alatt működő, az egyes szakterületeket képviselő tudományági zsűrik elnökei és tagjai tekintetében is megtörtént a rotáció. Az új elnököket és tagokat az illetékes Kollégiumok tagjai választották ki a kutatói közösség véleményének figyelembevételével, arra törekedve, hogy az egyes intézmények, intézménytípusok, a főváros és a vidék, valamint az egyes tudományos iskolák megfelelő arányban legyenek képviselve a pályázatokat értékelő testületekben. A társadalomtudományok területén a korábbi zsűrikből, a szakterületek átcsoportosításával, összevonásával négy új zsűri alakult, így 11 zsűri működött 2007-ben. Az élettudományok területén működő 10 zsűri a korábbi szakterületek összevonásával és új szakterületek felvételével átalakult. A műszaki és természettudományok területén 2007-ben 9 zsűri működött. A kollégiumok és zsűrik tagjainak aktuális listája az OTKA honlapján megtekinthető. Készítette: Látta: Jóváhagyta: 7

8 Az OTKA Programok működésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat ellátó OTKA Iroda önálló jogi személyiségű, önálló gazdálkodást folytató, központi költségvetési szerv ben az MTA fejezetében szerepelt, felügyeletét az MTA főtitkára látta el, működését az OTKA Bizottság elnöke irányította. Az Iroda dolgozói közalkalmazotti jogviszonyban vannak. Fejezeti hovatartozás, gazdálkodási környezet Az OTKA Programok 2007-ben az MTA fejezetében, a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzataként szerepelt. Az OTKA Programok előirányzatával kapcsolatban a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogait az MTA elnöke látta el. Az OTKA bevételi forrásai a költségvetési törvényben címzetten megállapított támogatási előirányzatból, bel- és külföldi jogi és természetes személyek befizetéseiből, hozzájárulásaiból és belföldiek visszafizetéseiből tevődnek össze. Az OTKA Programok részére a támogatás rendelkezésre bocsátása az MTA fejezetén, illetve a Magyar Államkincstáron keresztül történik a kutatási programok által megkívánt ütemezésben. Az egyes kutatási témákra megkötött szerződések alapján az OTKA Iroda az adott évi támogatási összeget a kutatóhelyre megnyitja, ennek felhasználásáról a vezető kutató évente köteles elszámolni tól kezdődően az OTKA támogatások előirányzat-átadással kerülnek a központi költségvetési intézményekhez (kutatóhelyekre) - szemben a korábbi gyakorlattal, amely szerint minden kutatóhelyre az OTKA Iroda közvetlenül utalta a támogatást. Az OTKA kutatások számára megítélt támogatások ilyen módon történő átadása, valamint a havonta egyenletes részletben történő felhasználhatósága a kutatás lehetőségeit nehezítő adminisztratív korlát, mivel egy alapkutatási témánál a tényleges kiadások általában nem egyenletesen jelentkeznek. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXVII törvény (a továbbiakban: költségvetési tv.) 52. -ának (4) bekezdésében az Országgyűlés elrendelte, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatoknál a évivel azonos összegű előirányzat-maradvány képződését kell elérni. Ezt a kötelezettséget a kutatási szerződések támogatásának részbeni átütemezésével tudta az OTKA teljesíteni ben szigorodott az OTKA Programok éven túli kötelezettségvállalásának lehetősége. A korábban érvényben lévő, további két évre vállalható 85%-os szabály megváltozott: az OTKA törvény 4. -ának (8) bekezdése értelmében Az OTKA Bizottság a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési előirányzat 75%-áig a tárgyévet követő első, 50%-áig a második és 25%-áig a harmadik évre vállalhat előre kötelezettséget, az előző években vállaltak beszámításával. Ez a szabály korlátozza a többéves kutatások támogatását. A kutatási szerződések költségteveit - az új szabályozás teljesíthetősége értelmében az egyes évek között át kellett ütemezni. A költségvetési tv ának (7) bekezdése értelmében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból 1000 M Ft-ot a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó alapkutatási pályázatok támogatására kell fordítani, amely pályázatok előszűrését az OTKA Bizottság végzi. Az NKTH és OTKA együttműködési megállapodása értelmében az OTKA intézi a pályázatok érkeztetését, bíráltatását, rangsorolását. A gazdasági és közlekedési miniszter hagyja jóvá az OTKA Bizottság által a pályázatok támogatására benyújtott javaslatot. A kutatási szerződések előkészítését az OTKA Iroda végzi. A támogatások közös NKTH-OTKA finanszírozását az NKTH végzi, így a célzott alapkutatási pályázatokra előirányzott összeg nem kerül át az OTKA Programok Készítette: Látta: Jóváhagyta: 8

9 előirányzatára. Erre a programra az OTKA 2009-re és 2010-re vállalt pénzügyi kötelezettséget, összesen 1059,8 MFt összegben. Az OTKA működésében 2007-ben történt változások Az OTKA Bizottság elkészítette a időszakra vonatkozó Stratégiáját, amelyet az érintett tudományos fórumok MTA, MAB, FTT, Országgyűlés Kutatási és innovációs eseti bizottsága megtárgyaltak és egyetértésüket fejezték ki. A Magyar Rektori Konferencia ban tűzte napirendre az OTKA Stratégia megvitatását. Az OTKA Bizottság aktualizálta pályázati űrlapjait, a pályázatok véleményezésébe jelentős számban vont be külföldi szakértőket, akik egyes bizottságok munkájában is részt vettek. Az OTKA Bizottság a pályázatok és a kutatási eredmények értékelésénél fokozott hangsúlyt fektetett arra, milyen eredményesség, tudományos és társadalmi hasznosulás várható el az OTKA támogatástól. A pályázatok és projektek értékelésénél figyelembe vette a kutatói időráfordításokat, valamint tervbe vette, hogy az egyes tudományszakokra jellemző, típusos hazai fajlagos kutatási költségeket a pályázatok költségigényei realitása elemzésénél figyelembe fogja venni. A pályázatok internetes adatbázison keresztül történő benyújtása, értékelése; a rész- és zárójelentések szakmai részének benyújtása és értékelése 2007-ben teljes körűen működött. Ezen túlmenően, az egyes projektek pénzügyi jelentését az intézmények a vezető kutatókkal együttesen, az OTKA Internetes felületén keresztül nyújtották be, valamint ezek pénzügyi ellenőrzése is ott történt. Az informatikai szoftverfejlesztés lehetővé tette, a zsűrik munkájának megsegítéseként, a pályázatok értékelésétnél a konszenzusos bíráltatás bevezetését, valamint az elektronikus szavazást. Az OTKA által kifejlesztett elektronikus pályázati rendszer egyedülálló a hazai viszonylatban, és előbbre tart fejlődésében, mint számos fejlett európai országban alkalmazott pályázati rendszer. Az OTKA projektek finanszírozásával kapcsolatos elektronikus pénzügyi rendszer továbbfejlesztése lehetővé tette az elektronikus rendszeren keresztül történő kötelezettségvállalások, követelésállományok kigyűjtését, valamint az ugyancsak elektronikus rendszer segítségével történő finanszírozások, keretnyitások ügyintézését. Az intézmények és a kutatók naprakész információt kaphatnak a finanszírozás helyzetéről, és arról, hogy az OTKA a szakmai beszámolókat és a költségelszámolásokat elfogadta-e. Az OTKA Bizottság a pénzügyi források tudományterületek, tudományágak és pályázattípusok közötti támogatási arányok meghatározására, külföldi szakértők bevonásával külön ad hoc bizottságot kért fel. A Forrásbizottság javaslata alapján az OTKA Bizottság kialakította finanszírozási politikáját, amelyet az OTKA honlapján közzétett. A 2007-ben benyújtott kutatási pályázatok esetében már ennek megfelelően alakította ki a három nagy tudományterület - társadalomtudományok, műszaki és természettudományok, élettudományok - között a támogatási arányt. Az egyes zsűrik között felosztható keretek közötti arányt az egyes kollégiumok évente külön határozzák meg. Az OTKA évi működése Az OTKA Programok évi gazdálkodása Bevételek Az OTKA Programok költségvetési törvényben meghatározott évi előirányzata Kutatási témapályázatokra M Ft volt. Készítette: Látta: Jóváhagyta: 9

10 Az egyensúlyi tartalék visszarendezésével az MTA 393,8 M Ft-ot csoportosított át az OTKA Programokra, amellyel az előirányzat módosult, de az OTKA Programok bázisa nem. A EURYI Awards pályázathoz való MTA-OTKA közös hozzájárulást az OTKA teljesítette, amelynek 50%-át, 19,7 M Ft-t az MTA-tól visszakapta az OTKA. Ezen módosítás után az OTKA Programok évi költségvetési bevétele 5.591,5 M Ft volt. További bevételt jelentett a műszerprogram törlesztése és a lezárult pályázatok maradványainak visszafizetése, amely összesen 126,8 M Ft. A EURYI Awards pályázat két hazai nyertes pályázó kutatási támogatását az ESF az OTKA-nak utalta, amelyet az OTKA továbbított a pályázók kutatóhelyére (104,2 M Ft). Ezen módosításokkal és az átfutó tételekkel (1,6 M Ft) együtt az OTKA Programok évi bevétele összesen 5.824,1 E Ft. Az OTKA Programok évi nyitó állománya 634 M Ft, amelyből 0,9 M Ft függő átfutó tétel. A évi 633,1 M Ft maradványból az 589,3 M Ft tételes kötelezettség teljesítése után fennmaradó 43,9 M Ft maradványt az OTKA Bizottság az OTKA elektronikus pályáztatási, bíráltatási, jelentésbenyújtási, ellenőrzési rendszeréhez szükséges szoftverfejlesztéshez, valamint az új helyszínre való költözésre irányozta elő az OTKA Iroda részére. Kiadások Az OTKA Programok évi kiadása összesen 5.705,6 M Ft volt, mely az egyes jogcímeken az alábbiak szerint teljesült. Az OTKA Programokból az előző évekről áthúzódó és újonnan indított kutatási szerződések évi támogatására a kutatási pályázatok esetében 3.507,1 M Ft, ifjúsági pályázatok esetében 458 M Ft, a tudományos iskolák pályázatra 785,8 M Ft került átadásra a kutatóhelyeknek. Posztdoktori kutatási szerződésekre 2007-ben 323,5 M Ft, nemzetközi együttműködésben végzett kutatásra 113,5 M Ft, publikáció és tudományos ismeretterjesztés támogatására 60,2 M Ft-ot, könyvtári adatbázis pályázatra 151,4 M Ft, EISZ adatbázisokhoz hozzájárulásra 50 M Ft, MÁK bankköltségre 0,6MFt, az OTKA elektronikus pályázati rendszer fejlesztésére 43,9 M Ft került átadásra, az MTA által 2006-ban megelőlegezett összeg visszafizetése 100 M Ft összegben történt, valamint a EURYI pályázati támogatás továbbutalása 111,6 M Ft összegben történt. Az OTKA Programok maradványának alakulása Az OTKA Programok évi záró egyenlege 752,6 M Ft, amelyből 2,5 M Ft átfutó tétel. A maradványból 674,9 M Ft tételes kötelezettségvállalással terhelt, 75,1 M Ft pedig az OTKA Bizottság döntésének megfelelően, az OTKA elektronikus pályáztatási, bíráltatási, jelentésbenyújtási, ellenőrzési rendszerének - OTKA Iroda által koordinált - szoftverfejlesztéséhez, valamint az Iroda költözésével, új bérleményével kapcsolatos többletkiadásokra kerül felhasználásra. (2. sz. melléklet) Az OTKA Iroda évi bevételei és kiadásai Az Iroda gazdálkodásának sajátosságai évben az Iroda egyetlen bevételi forrása költségvetési támogatás volt; vállalkozási, kiegészítő, kisegítő tevékenysége, saját bevétele nem volt. Ezért az utóbbi évek elvonásai érzékenyen érintették az Iroda dologi kiadásainak alakulását, és szükségessé tették az OTKA Programoktól forrásátcsoportosítást az Iroda működési költségeinek, főleg az OTKA elektronikus pályázati rendszere továbbfejlesztési költségeinek fedezésére ben az Iroda új bérleménybe költözött, ami jelentős egyszeri többletkiadással járt (közbeszerzés, irodahelyiségek kialakítása, irodabútor vásárlás, új számítógép és telefonhálózat kiépítése, informatikai berendezések, telefonközpont stb.). Készítette: Látta: Jóváhagyta: 10

11 Bevételek Az OTKA Iroda évi kötelezettséggel terhelt pénzmaradványa 21,7 M Ft volt, amelyből 12,3 M Ft az áthúzódó külső személyi juttatások kifizetésére és ezek járulékaira, 2 M Ft az informatikai rendszer fejlesztésére, 3,6 M Ft számítástechnikai eszközök beszerzésére és 1,6 M Ft a Szemelvények az OTKA támogatással készült alapkutatások újabb eredményeiből című kiadvány kifizetésére történt. Az MTA maradványszámlájára 2,2 M Ft került befizetésre, évi előirányzat tartalékolás elvonás miatt. Az OTKA Bizottság döntése értelmében az OTKA elektronikus pályázati rendszerének fejlesztése 2007-ben is folytatódott. Erre a célra, és az Iroda költöztetésére 2007-ben az OTKA Programokból 43,9 M Ft került átcsoportosításra az Iroda részére. Kiadások Az eredeti kiadási előirányzatot - saját hatáskörben - az előző évi pénzmaradvány terhére 21,7 M Ft-tal, az előző évi előirányzat-maradványként az OTKA Programoktól átvett 43,9 M Ft-tal, illetve a fejezettől átvett 18,6 M Ft-tal (7 M Ft többlettámogatás, 11,6 M Ft egyensúlyi tartalék visszarendezése) módosítottuk. Maradvány Az OTKA Iroda évi maradványa összege 20,5 M Ft, amelyet a évről áthúzódó kötelezettségek (decemberi megbízási díjak és járulékaik, szolgáltatások számlái, informatikai szolgáltatások) terhelnek. (3. sz. melléklet) Az OTKA Programok keretéből 2007-ben támogatott pályázatok Az OTKA előirányzatából teljesíthető kiadások: a tudományos kutatási témákkal kapcsolatos folyó (személyi és dologi) ráfordítások fedezete (kutatási pályázat), nemzetközi tudományos kutatásban való részvétel, fiatal kutatói és posztdoktori pályázat (fiatal kutatók tudományos tevékenységének elősegítése), publikációs támogatás, a tudományos kutatáshoz (kutatási pályázat, infrastrukturális fejlesztés keretében) szükséges műszerek, eszközök, adatbázisok beszerzése. Az OTKA Bizottság által 2007-ben támogatott pályázatok: kutatási pályázat, nagy összegű és tudományos iskolák támogatására kiírt pályázat, posztdoktori kutatási és állás pályázat, nemzetközi együttműködésben végzett kutatások pályázata, publikációs és tudományos ismeretterjesztő pályázat. Az OTKA Bizottság az előző évekről áthúzódó többéves kutatási szerződések alapján 2064 kutatási, ifjúsági, posztdoktori, valamint nagy összegű és tudományos iskola pályázat kutatását támogatta 2007-ben, amelyek közül 486 indult 2007-ben. A költségvetési törvény értelmében 1000 M Ft a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból kerülhet felhasználásra a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó célzott alapkutatásra. Az NKTH-OTKA együttműködési megállapodás értelmében a évi OTKA pályázatok közül a tiszta alapkutatások az OTKA keretből kerülnek finanszírozásra, a célzott alapkutatásokat pedig az NKTH-OTKA közösen támogatja. A májusi határidővel meghirdetett pályázati felhívásra beérkezett 1075 kutatási és ifjúsági pályázat közül az OTKA Bizottság 328, az NKTH-OTKA közösen pedig 123 támogatásáról döntött, amelyek finanszírozása 2007-től kezdve indult. Az ugyanerre a pályázati határidőre beérkezett 89 nagy összegű és tudományos iskola pályázat közül az OTKA keretből 20 kap, NKTH-OTKA közös keretből 15 kap támogatást 2007-től kezdődően. (4/1., 4/2. sz. mellékletek) A szeptemberi határidővel a időszakra meghirdetett újabb kutatási, posztdoktori és nagy összegű pályázatok pályázati felhívására 1149 pályázat érkezett be, amelynek értékelése év végéig megtörtént. Az OTKA Bizottság 2007 decemberében, Készítette: Látta: Jóváhagyta: 11

12 valamint 2008 januárjában hozta meg a támogatásokról szóló döntését. A beérkezett 809 kutatási pályázat közül 167, a 236 posztdoktori pályázat közül 58, a 104 nagy összegű pályázat közül 42 részesülhet támogatásban 2008-tól kezdődően. (4/3., 4/4 sz. mellékletek) A február 12-i határidővel a időszakra meghirdetett újabb kutatási és posztdoktori pályázatra 948 pályázat érkezett be, amelyből kutatási pályázat 722, posztdoktori pályázat 226. A kutatási pályázat futamideje legfeljebb négy év, az igényelhető összeg felső határa átlagosan 6-10 M Ft, kutatói alkalmazástól függően. A posztdoktori pályázat célja fiatal kutatók segítése önálló tudományos programjuk elindításában, ehhez támogatás kérhető ígéretes kutatási projekt költségeire évi 5 M Ft/év összegben, valamint kutatási alkalmazás bérköltségére. A pályázatok értékelése folyamatban van. Az OTKA Bizottság óta minden évben támogatta az Oktatási és Kulturális Minisztérium által alapított Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány keretében indított "Magyary Zoltán" posztdoktori ösztöndíj pályázatot ben 41 M Ft támogatást ítélt meg hozzájárulásként a pályázók ösztöndíj és kutatási költségeihez. Nemzetközi együttműködés Az OTKA óta tagja az Európai Tudományos Alapítványnak (ESF- European Science Foundation), amelynek tevékenysége kiterjed az európai tudománypolitika alakítására, közös kutatási programok támogatására. Az OTKA az MTA-val közösen 50-50% arányban fizeti az ESF tagdíjat és a különböző network programokban való részvételi díjat. Az OTKA Bizottság májusában társult tagként csatlakozott a EUROHORCs-hoz (European Heads of Research Councils), az európai tudománytámogató szervezetek elnökeinek egyesületéhez. A EUROHORCs-ban az OTKA tevékenyen vesz részt az európai tudományos élet formálásban, az Európai Tudományos Térség (ERA) formálásában, az Európai Tudományos Tanáccsal (ERC) együttműködve. Az OTKA a EUROHORCs tagjaként, az MTA-val közösen vett részt a kiváló, fiatal tehetséges kutatók egzisztenciájának elősegítését szolgáló, Európa 16 országa, 18 tudománytámogató intézménye által negyedik alkalommal meghirdetett European Young Investigator (EURYI) Awards Programban. A november 30-i határidőre az egyes országokhoz beérkezett pályázatok közül 10 pályázatot az OTKA-hoz nyújtottak be. Az OTKA-MTA közös EURYI Bizottság három pályázatot küldhetett ki a nemzetközi bíráltatásra. Az európai szintű bizottság az 474 pályázat támogatásáról döntését júliusban hozta meg. A negyedik pályázati kör 25 nyertes pályázói között nem volt hazai pályázó, csak a korábbi második és harmadik pályázati körben nyert egy-egy magyar kutató. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatások támogatására folyamatosan beérkező pályázatok közül 2007-ben 3 támogatásáról döntött az OTKA Bizottság. A European Science Foundation (ESF) keretében meghirdetett EUROCORES HumVIB pályázaton két pályázat kaphatott OTKA keretből támogatást, a EUROCORES TECT pályázaton 3 pályázat. Valamint az ERA-NET Chemistry nemzetközi pályázaton egy hazai pályázó pályázatának támogatását vállalta az OTKA Bizottság. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatások kiegészítő támogatására 2007-ben két határidővel meghirdetett pályázatra beérkezett pályázatok közül 11 részesülhetett - a folyamatban lévő kutatási szerződéseik kiegészítéseképpen - támogatásban a időszakra. Készítette: Látta: Jóváhagyta: 12

13 Az OTKA Bizottság az OTKA kutatási eredmények közlésére valamint az OTKA kutatási eredmények tudományos ismeretterjesztésére 2007-ben két határidővel meghirdetett pályázatára beérkezett 43 pályázat közül az erre kijelölt ad hoc bizottság 35 támogatásáról döntött 40,3 M Ft összegben. Az OTKA Bizottság 2007-ben bevezetett illetve fenntartott fontosabb intézkedései A pályáztatás folyamatában: - Az OTKA az előző évi tapasztalatok alapján 2007-ben is pontosította a pályázati űrlapokat. - Egy kutatónak - vezető kutatóként - egyidejűleg két támogatott OTKA kutatási témája lehet. - A pályázatokban meg kell adni az egyes részt vevő kutatóknak az adott OTKA kutatásra vonatkozó munkaidő-, illetve kutatási idő ráfordításuk százalékát. - Az OTKA pályázatok keretében, az intézmények könyvtári adatbázisaik beszerzéséhez a támogatási összeg 5%-t tervezhették be. - A pályázatok pártatlan, külföldi szakértővel való értékelhetősége érdekében, ban a társadalomtudományi pályázatok kivételével minden pályázatot, és az évi 6 M Ft-nál nagyobb igényű társadalomtudományi pályázatokat is, angol nyelven kellett beadni. - A pályázatokat véleményezők, testületi tagok esetében az OTKA szigorúan ellenőrizte az összeférhetetlenségi szabályokat. - Az OTKA szigorúan megkövetelte a titokvédelmi szabályok betartását, a véleményezők nevének anonimitását, az OTKA Bizottság döntése előtti információk kiszivárogtatását. Az OTKA támogatások teljesítésének ellenőrzése terén: - Az OTKA Bizottság a kutatások pénzfelhasználási szabályait évente pontosítja, illetve racionalizálja, amelyet mind a pályázati kiírásokba, mind az OTKA szerződésekbe beépít. - Az OTKA fokozott figyelmet fordított az egyes projektek előző évi maradványaira és ennek függvényében történt az adott évi finanszírozás. Informatikai fejlesztések, ügymenet terén: - Az OTKA elektronikus pályázati rendszerében (EPR) 2007-ben lehetővé vált a bíráltatás folyamatában a konszenzusos vélemény kialakítása. - A pályázatok értékelése, az eljárások időigényét jelentősen lecsökkentve, az OTKA elektronikus rendszerében történik, amelyet mind a hazai, mind a külföldi szakértők szívesen használnak. - A évi rész- és zárójelentések szakmai és pénzügyi jelentésének benyújtása és értékelése elektronikusan, interneten keresztül történt. - Az OTKA bevonta az intézményeket az elektronikus pályázati és projektkezelési rendszere használatába. A pénzügyi elszámolásokat az intézmények gazdasági részlegének kellett az Interneten keresztül az OTKA adatbázisában rögzítenie. Az OTKA Iroda ügymenete terén: - Az OTKA folyamatosan egyszerűsíti, ezzel gyorsítja a szerződéskötések ügymenetét. A legutolsó pályázati forduló esetében a pályázat benyújtás után 7 hónappal a szerződések megkötésre kerültek. - A pályázatokkal, szerződésekkel, egyedi kérelmekkel kapcsolatos ügymenet hatékonyabb, szakszerűbb ügyintézése érdekében az OTKA Iroda tudományterületi Készítette: Látta: Jóváhagyta: 13

14 osztályai munkájában tudományos fokozattal rendelkező kollégiumi referensek vesznek részt. - Az OTKA Iroda a kutatókkal történő levelezést elsősorban az OTKA elektronikus pályázati rendszerén keresztül intézi, ugyanakkor az Iroda hivatalos leveleinek korszerű iktatására új iktatóprogram került beszerzésre. A pályázatok elbírálásának folyamata Az OTKA pályázatoknak, valamint az elért tudományos eredményeknek az OTKA gyakorlata szerinti értékelése nemzetközi összehasonlításban is elismerést vált ki. A zsűrizés objektivitását a különböző testületekben helyet foglaló szakemberek szigorú, az OTKA törvényben rögzített rotációjával biztosította az OTKA Bizottság. Az OTKA Bizottság folyamatosan bővíti a hazai és a külföldi szakértőkből álló szakértői adatbázisát. Szükségesnek tartja az európai kutatást támogató szervezetekkel együttműködve egy nemzetközi szakértői adatbázis létrehozását. Külön szabályzatok rögzítik az összeférhetetlenségi és titkossági szabályokat, amelyeket a pályázatokat véleményezők, értékelőknek kötelezően be kell tartani. A kutatási pályázatok értékelésének szempontjai: a pályázati program alapkutatás jellege, tudományos jelentősége, újszerűsége; a várható eredmények, tudományos és társadalmi hasznosításuk; a kutatás meglévő személyi feltételei, garanciái; a kutatás intézményi, tárgyi, módszertani feltételei; a kért támogatás pénzügyi indokoltsága és realitása; a tervezett kutatói munkaidő-ráfordítás; az eddigi tudományos eredmények (publikációk, hivatkozások); az utóbbi 5 évben lezárult vagy folyamatban lévő OTKA kutatások során elért eredmények. Fontos szempont a pályázati munkaterv, költségterv, várható eredmények, munkaidő-ráfordítás realitása és arányossága. A kutatási, ifjúsági és posztdoktori pályázatok értékelésére az illetékes tudományági zsűri jelöl ki szakértőket. A szakértői vélemények alapján a zsűri rangsorolja a pályázatokat. A szakmai zsűrik észrevételei és rangsorai alapján a tudományterületi kollégiumok tesznek javaslatot az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására. A posztdoktori álláspályázatra benyújtott pályázatok esetében több pályázó személyes meghallgatására is sor került. A nagy összegű (átlagosan évi 6 M Ft támogatási összeg feletti) kutatási és a tudományos iskola pályázatokat angol nyelven kellett beadni, kivéve azokat, amelyeknek magyar nyelvű beadását az OTKA engedélyezte, mert ezek kutatási programját kizárólag hazai szakértők tudják megfelelően értékelni. A pályázatok értékelésére a tudományági zsűrik és a tudományterületi kollégiumok hazai és külföldi szakértőket jelöltek ki. A szakértői vélemények alapján hazai és külföldi szakértőkből álló szakértői ad hoc tudományterületi bizottságok rangsorolták a pályázatokat, és tettek javaslatot a támogatásukra. Ezeknek a pályázatoknak az együttes értékelésére külön felkért bizottság tett javaslatot az OTKA Bizottságnak a pályázatok végső rangsorára és támogatására vonatkozóan. A 2006-ban benyújtott OTKA kutatási, ifjúsági, nagy összegű és tudományos iskola pályázatok értékelése az OTKA értékelési rendszere alapján megtörtént. Ekkor került sor arra az NKTH- OTKA megállapodásra, amely a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (KTIA) 1000 M Ft-nak a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó alapkutatási pályázatok támogatására való felhasználhatóságáról szólt. Az NKTH-OTKA döntés értelmében, a 2006-ban benyújtott pályázatok vezető kutatóinak nyilatkozniuk kellett arról, hogy pályázatukat innovációra alkalmasnak tartják-e. Az OTKA Bizottság a szakzsűrik által felállított rangsorok alapján kiválasztotta azokat a tiszta alapkutatás pályázatokat, amelyeket OTKA keret terhére lehet támogatni és javaslatot készített az GKM minisztere részére azokról a pályázatokról, amelyeket Készítette: Látta: Jóváhagyta: 14

15 támogatásra javasolnak a KTIA terhére. Az OTKA terhére történő támogatási javaslatot az OTKA Bizottság, a KTIA keretből finanszírozandó pályázatokról szóló döntést pedig a GKM minisztere hagyta jóvá. A 2007-ben benyújtott kutatási, posztdoktori és nagy összegű OTKA pályázatok támogatásáról a döntést az OTKA Bizottság két részletben hozta meg: első részéről decemberben, második feléről januárban döntött. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatások kiegészítő támogatására beérkezett pályázatokat külön ad hoc Bizottság szakértők bevonásával véleményezte, rangsorolta, és javaslatot tett a támogatásukra. A végső döntést az OTKA Operatív Bizottsága hozta meg az OTKA Bizottság utólagos jóváhagyásával. A 2007-ben beérkezett publikációs és ismeretterjesztő pályázatokat az erre a célra létrehozott szakértői Bizottság értékelte és rangsorolta, a döntést az OTKA Bizottság hozta meg. Az OTKA Bizottság az egyes pályázatokról hozott döntését az OTKA Internetes honlapján hozta nyilvánosságra. A szerződéskötés, a támogatás felhasználásának szabályai, ellenőrzés Az OTKA Bizottság döntéséről az Iroda értesítette a pályázókat. A testületi és az anonim szakértői véleményeket a pályázók az OTKA EPR rendszerében megtekinthették, vagy kérésre írásban megkapták. A támogatott pályázatok (projektek) esetében, az OTKA Bizottság elnöke nevében az Iroda (NKTH-OTKA közös szerződés esetén az NKTH is) szerződést kötött a vezető kutatóval és a kutatás feltételeit biztosító kutatóhellyel. A szerződések elválaszthatatlan melléklete a támogatások teljesítési szabályzata, amely minden évben aktualizálásra kerül. A kutatási szerződés ajánlatokat az OTKA Iroda előzetesen egyeztette a kutatókkal, és ezt követően küldte meg a kedvezményezetteknek aláírásra, előre kitöltött nyomtatványon. A szerződések formai és pénzügyi ellenőrzését az Iroda végezte, az előre meghatározott kritériumok figyelembevételével. A kutatási témákra megkötött szerződések alapján az Iroda (az NKTH-OTKA szerződésekre az NKTH utalta) a költségvetési intézmények részére előirányzat-átadással átadta, egyéb kutatóhely részére átutalta a szerződésben jóváhagyott összeget, amelyről a vezető kutató évente köteles elszámolni, szakmai beszámolót küldeni. A támogatási összeg keretnyitása az érvényes OTKA szerződések alapján történt, annak figyelembevételével, hogy a vezető kutatónak volt-e az OTKA-val szemben elmaradt elszámolási, illetve beszámolási kötelezettsége. A korábbi években megkötött kutatási szerződések tárgyévi támogatásainak keretnyitásai - a költségvetési törvényben előírt maradványtartalékolási kötelezettség miatt - az egyes projekteken jelentkező előző évi maradványok figyelembevételével történt. Az elnyert támogatás felhasználásáról, a kutatómunka előrehaladásáról a vezető kutatóknak évente, a tárgyévet követően szakmai és pénzügyi beszámolót kell küldeniük. A beérkezett beszámolót szakmailag az illetékes zsűri értékelte, ellenőrizte zsűritag vagy - egyedi esetekben - külső szakértő bevonásával. A formai és pénzügyi ellenőrzést az Iroda végezte el. A szakmai és pénzügyi ellenőrzés alapján született döntés arról, hogy a kutatás folytatható, a támogatási keret megnyitható. A évi kutatómunkáról a vezető kutatóknak a szakmai részjelentést az EPR-ben kellett rögzíteniük, s ezek értékelése is ott történt. A évről beküldött 1541 részjelentés közül a Készítette: Látta: Jóváhagyta: 15

16 zsűrik 56 esetben kértek pótinformációt vagy újabb jelentést, így kerültek a szakmai értékelés alapján elfogadásra. A évről a pénzügyi jelentéseket is az OTKA internetes adatbázisába kellett rögzíteni. Az elszámolásokat az intézmények gazdasági részlegei készítették el, és azokat a vezető kutató is jóváhagyta. A pénzügyi elszámolások alapján a szerződések mintegy 30%-ától kért be az Iroda tételes, bizonylatokkal alátámasztott elszámolást, öt kutatóhelyen pedig helyszíni ellenőrzést tartott. A évről, az EPR-en keresztül, beküldött 925 részjelentés szakmai beszámolói közül a zsűrik 903 jelentést elfogadtak, többi értékelése folyamatban van. A évi részjelentések pénzügyi elszámolásait az intézmények gazdasági részlegei készítették el az OTKA internetes rendszerébe rögzítve, emellett kinyomtatva, aláírva is be kellett küldeniük. Ezek ellenőrzése és jóváhagyása most van folyamatban. Az OTKA által támogatott kutatások eredményességének értékelése, közzététele A kutatás befejezésekor a tevékenység eredményességéről és az előirányzatok felhasználásáról a vezető kutatók kötelesek - az OTKA Bizottság által jóváhagyott szempontok szerint és a megadott határidőre - zárójelentésüket az OTKA internetes rendszerében elkészíteni. A vezető kutató a zárójelentés (szakmai és pénzügyi) beküldésére, illetve a hiánypótlásra felszólítást kap adott határidő megjelölésével. Ha a vezető kutató elmulasztja zárójelentését beküldeni, annak pótlásáig nem részesülhet további OTKA támogatásban. A zárójelentések szakmai értékelésének szempontjai: mennyiben hozott a kutatás új ismereteket, illetve igazolt korábbi tudományos feltételezéseket, az új ismereteknek mekkora jelentősége van a szaktudomány szempontjából, milyen volt a kutatáshoz kapcsolódó publikációs tevékenység, az elért eredmények mennyire voltak összhangban a kutatásra fordított támogatással. Külön kérdés az értékelést végző szakértőkhöz, hogy melyek azok a kutatási eredmények, amelyek tudományos ismeretterjesztésre, illetve további alkalmazott kutatásra, kísérleti fejlesztésre, innovációra alkalmasak, a kutatási eredményektől milyen társadalmi, gazdasági hasznosulás várható. A zárójelentések szakmai értékelésére, amely az EPR-en keresztül történt, a zsűrik projektenként egy-egy véleményezőt jelöltek ki. A zsűrik a szakértői vélemények alapján értékelték a kutatási jelentéseket, és javaslatot tettek a minősítésükre: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. A zárójelentések pénzügyi elszámolását az OTKA Iroda ellenőrizte ban 615 kutatás zárult le, amelyek közül 3 határidő módosítást kapott. A beküldött 612 zárójelentésből 9 értékelése még nem fejeződött be. Az értékelt 603 zárójelentés közül 330 kiválóan megfelelt, 189 jól megfelelt, 77 megfelelt minősítést kapott, és 7 zárójelentést nem fogadott el az OTKA. A 7 el nem fogadott zárójelentés közül egy újraértékelése még folyamatban van, egy kutatást határidő előtt le kellett zárni, három esetben a vezető kutatók lehetőséget kaptak újabb zárójelentés beküldésére, két esetben pedig az OTKA kizárta a kutatókat 2-3 évre a pályázati lehetőségből. A beküldött 612 zárójelentésből a kutatási témában megjelent publikációk száma - a témavezetők által megadott számok alapján 12338, a bejelentett szabadalmak száma: 21. Az értékelt zárójelentések közül 469 tudományos ismeretterjesztésre alkalmas, 273 témáról jelezték a zsűrik, hogy kutatási eredményeit gazdaságban hasznosíthatónak tartják. Az utóbbiak továbbításra kerülnek az NKTH-hoz. (5. sz. melléklet) Készítette: Látta: Jóváhagyta: 16

17 A 2007-ben lezárult és beküldött 541 zárójelentés alapján, a kutatás eredményeképpen publikáció jelen meg, 12 szabadalmat jelentettek be. A zárójelentések szakmai értékelése és pénzügyi elszámolásuk ellenőrzése folyamatban van. A vezető kutatók az OTKA elektronikus pályázati rendszerében megtekinthetik a kutatási eredmények értékelését: a zárójelentések értékeléséről készített szakértői véleményt, valamint a zsűri indoklását. Azokat a témavezetőket, akiknek a zárójelentését az OTKA Bizottság a többszöri hiánypótlás után sem fogadta el, 3-5 évig kizárják az OTKA pályázási lehetőségekből. A pénzügyi elszámolást ebben az esetben is be kell küldeniük az OTKA-nak. A jelen beszámoló mellékleteiben (6., 7., 8. sz. mellékletek) szerepelnek a tudományterületi kollégiumok 2006-ban lezárult és 2007-ben értékelt kutatásai közül az egyes zsűrik által kiemelkedőnek tartott eredmények ismertetései. Az OTKA Bizottság a 2004-ben lezárult kutatások közül a mintegy 30 legkiválóbbról, a nagyközönség számára közérthető módon rövid bemutatást jelentetett meg 2007-ben Szemelvények az OTKA támogatásával készült kutatások újabb eredményeiből címmel, színes könyv formájában. A 2005-ben lezárult kutatásokról hasonló kiadvány készül. Az OTKA Bizottság tervezi, hogy a kutatási eredményeket az OTKA honlapján, kereshető formában megjeleníti, amelynek fejlesztése folyamatban van. Ugyanakkor célul tűzte ki, hogy az OTKA által támogatott kutatások eredményei bekerüljenek egy országos központi adatbázisba, amely mindenki számára elérhető lesz. A köziratokról, a közlevéltárakról és magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény, valamint az OTKA Iroda e törvénnyel összhangban készített Iratkezelési Szabályzata értelmében a lezárult OTKA kutatások teljes dokumentációjának leadása folyamatosan történik az MTA Levéltárába ben 4103 korábban lezárult kutatás, valamint 1154 nem támogatott pályázat került leadásra a Levéltárba. OTKA Ipolyi Arnold Díj Az OTKA Bizottság elnöke a hazai alapkutatások támogatási rendszerének elméleti és gyakorlati továbbfejlesztésében kifejtett sok éves munkásság elismeréseként, a Tudományterületi Kollégiumok javaslata alapján, OTKA Ipolyi Arnold Díjat adományoz évente. A évi díjak átadására a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében került sor, amikor is 7 főnek adta át az OTKA Bizottság elnöke a tudományfejlesztési díjat. Az OTKA nyilvánossága, rendezvényei Az Európai Tudományos Alapítvány (ESF - European Research Foundation) csúcsbizottsága (Governing Council) és az európai tudománytámogató intézmények elnökeiből álló európai szervezet (EUROHORCs) első féléves ülését Budapesten tartotta április között, amelynek megszervezése az OTKA feladata volt. A mintegy 50 fő részvételével megtartott nemzetközi rendezvény első napján, plenáris ülés keretében A nemzeti tudománytámogató szervezetek szerepe az európai tudomány alakításában címmel tudománypolitikai fórumot tartottak hazai és nemzetközi szakértők részvételével. A rendezvény sikere az OTKA nemzetközi elismertségét, hírnevét erősítette. Az OTKA Bizottság az OTKA 21 éves története címmel, Andorka Rudolf akadémikus, az OTKA hajdani elnöke halálának 10 éves évfordulója alakalmából Emlékülést rendezett május 24-én. Az OTKA hajdani elnökének méltatása és az OTKA 21 éves történetének bemutatása után három kiváló fiatal kutató ismertette előadásában az OTKA támogatás során elért eredményeit. A Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány és az OTKA november án rendezte meg közös konferenciáját a Győri Széchenyi István Egyetemen, a posztdoktori ösztöndíjban és Készítette: Látta: Jóváhagyta: 17

18 kutatási támogatásban részesült fiatal kutatók eredményeinek bemutatására. A konferencia bebizonyította, milyen nagy jelentősége van a fiatal, tehetséges kutatók támogatásának. Az OTKA Hírlevél 2007-ben egy alkalommal jelent meg, amelyet kb példányban postáztunk az OTKA pályázatok értékelésében részt vevő testületek tagjainak, a nagyobb kutatóhelyek vezetőinek, a megrendelőknek, az utolsó négy pályázati fordulóban támogatott kutatóknak, az újságíróknak és az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának. Az OTKA honlapján ( a fontosabb információk megtalálhatók: OTKA Törvény, OTKA SZMSZ, az OTKA Bizottság, a Tudományterületi Kollégiumok, zsűrik tagjai, pályázati felhívások, tájékoztató nyomtatványok, értékelési szempontok, pályázati döntések, szerződés, rész- és zárójelentés elkészítéséhez szükséges leírások, útmutatók, szabályzatok, az OTKA működéséről készült Kormánybeszámolók. Az OTKA honlapján folyamatosan jelennek meg az OTKA fontosabb eseményeiről, eredményeiről készült beszámolók, valamint A hónap kutatója tudományos rovaton havonta kerül bemutatásra egy-egy OTKA kutató és kutatási eredménye. Budapest, április 29. Makara B. Gábor az OTKA Bizottság elnöke Készítette: Látta: Jóváhagyta: 18

19 M E L L É K L E T E K Készítette: Látta: Jóváhagyta: 19

20 OTKA Bizottság tagjai sz. melléklet Elnök: Makara B. Gábor Alelnökök: Bélyácz Iván Meskó Attila (FK képviseletében) (AKT képviseletében) Tagok: Bakács András ** (GKM képviseletében) Balogh Tamás *** (GKM képviseletében) Bodó Sándor Boros Imre (Közgyűjtemények képviseletében) (Élettudományi Kollégium elnöke) Csóka Péter *** (FVM képviseletében) Falus András (EüM Képviseletében) Hudecz Ferenc (FK képviseletében) Jánosi Zoltán ** (FK képviseletében) Kiss János ** (FVM képviseletében) Kollár László (Műszaki- és Természettudományi Kollégium elnöke) Lamm Vanda ** (MTA elnöke képviseletében) Ligetiné Nechay Erzsébet (KvVM képviseletében) Lőrincz Lajos * (MTA elnöke képviseletében) Némethné Jároli Erika (KuTIT képviseletében) Nagy János (FK képviseletében) Spät András (MTA elnöke képviseletében) Takács Jánosné Taxner Ernő Zsengellér József (OKM képviseletében) (Társadalomtudományi Kollégium elnöke) **** (FK képviseletében) Rövidítések, jelölések: AKT - Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa FK - Felsőoktatási Konferenciák KuTIT - Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács * év közben megszűnt a mandátuma ** év közben felkérést kapott *** év közben munkahelyet változtatott **** év közben lemondott Készítette: Látta: Jóváhagyta: 20