A VÁTI Nonprofit Kft. a évi közhasznú tevékenységeiről

Átírás

1 A VÁTI Nonprofit Kft Jelentése a évi közhasznú tevékenységeiről 1

2 A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaságot /továbbiakban: Társaság/ a Fővárosi Bíróság cégbírósága a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény 5. -a szerint kiemelkedően közhasznú szervezetként vette nyilvántartásba, mivel olyan közfeladatokat lát el, amelyekről törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint állami szervnek kell gondoskodnia. A Társaság a Felügyelő Bizottság és a Tulajdonos jóváhagyásával végén kérte a kiemelten közhasznú jogállásának törlését. A cégbírósági nyilvántartás szerint a Társaság Közhasznúsági fokozatának megszerzési dátuma január 1. A közhasznú társaságok június 30-ig kötelesek voltak a cégbíróságnál nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vételüket kérni. A törvény rendelkezéseinek eleget téve Társaságunk is kérte a cégbíróságtól nonprofit korlátolt felelősségű társaságként történő nyilvántartásba vételét. A cégbíróság június 24-i végzésében bejegyezte a VÁTI Kht. törlését, valamint a VÁTI Nonprofit Kft létrejöttét. A Társaságnak évben a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériummal (továbbiakban NFGM), valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (továbbiakban NFÜ) állt fenn éves közhasznú szerződése. 1. Közhasznú tevékenységek összefoglaló bemutatása 1.1. Programvégrehajtás Fejlesztési Programok Üzletág Az NFT I ROP pályázati konstrukciói: Az NFT I. keretében támogatott 533 db sikeresen megvalósult projekt évi lezárását követően évben a projektek utánkövetési feladatai kerültek előtérbe. A év során a feladat keretében ellenőrzésekre, fenntartási jelentések elfogadására, szabálytalanságkezelésre és adott esetben követelések behajtására került sor. A KSZ ezen túlmenően a ROP IH-val történő együttműködésben aktív szerepet vállalt a programzáráshoz szükséges jelentés összeállításában, melynek EU általi elfogadása 2010-ben történik meg Az ÚMFT ROP pályázati konstrukciói: A Közreműködő Szervezet évi feladatai széles spektrumon mozogtak: a humán infrastruktúra fejlesztési prioritás konstrukcióinak időben elcsúsztatott pályázati kiírásaiból fakadóan magukba foglalták a pályázat kiírás előkészítéstől a pályázatok értékelésén és a támogatási szerződések megkötésén át a projektfejlesztési feladatokig terjedő összes teendőt. Emellett számos projekt a megvalósítás szakaszába ért és több fejlesztés esetében a sikeres projektzárás is megtörtént. A közoktatás-fejlesztési konstrukció első körében meghirdetett pilot program keretében megvalósuló pályázatok közül 7 db zárult le az év során. A második körben meghirdetett pályázatok keretében az év elején a kormány felgyorsította a kiválasztási és döntési folyamatot, amelynek köszönhetően a támogatott pályázatok jelentős részénél megkötésre kerültek a támogatási szerződések. A harmadik körös pályázatokat illetően 89 esetben született támogatói döntés, a támogatási szerződések megkötése őszén megkezdődött. A negyedik körben meghirdetett LHH, illetve az ötödik körben meghirdetett óvodák beruházásait támogató pályázati felhívások, évben jelentek meg. A beérkezett pályázatok döntés-előkészítési fázisban vannak. Az egyes közszolgáltatások utólagos akadálymentesítése konstrukcióban, a korábbiakban meghirdetett pályázati felhívásokat követően 509 db, 5,94 milliárd Ft értékű 2

3 támogatási szerződés került megkötésre évben folytatódott a támogatott projektek megvalósítása, illetve 407 db projekt záró jelentése került elfogadásra április 16- án újabb pályázati lehetőség került meghirdetésre a konstrukció keretében, évben 261 projekt esetében született támogató döntés hozzávetőlegesen 4,570 milliárd Ft értékben. Az automatikus eljárásrend szerint elbírált projektek esetében 148 db támogatói okirat lépett hatályba. Az egészségügyi infrastruktúrafejlesztés tárgyú konstrukció esetében a évet megelőzően meghirdetett pályázati felhívások tekintetében a ROP IH vezetője 170 db projekről hozott támogatói döntést, millió Ft támogatási összegre vonatkozóan. A jelentéstételi időszak végéig összesen 163 db Támogatási Szerződés megkötésére került sor millió Ft támogatási összeggel. A évben meghirdetett pályázati kiírások keretében benyújtott pályázatok elbírálása megkezdődött, azonban támogatói döntésre még nem került sor. Szociális és gyermekjóléti intézmények fejlesztése tárgyú pályázati konstrukciók esetében korábbiakban meghirdetett pályázati felhívások közül az egyfordulós kiírások esetében az NFÜ 98 db pályázatot részesített végleges támogatói döntésben, a kétfordulós kiírások esetében pedig 116 db pályázatot előzetes támogatói döntésben. Az egyfordulós pályázatok esetében a támogatási szerződések csaknem minden esetben megkötésre kerültek, a projektmegvalósítás megkezdődött. A kétfordulós pályázatok esetében a 6 hónapos projektfejlesztés III. negyedévig zajlik, a Bíráló Bizottsági ülések megtartása szeptember végével megkezdődött. A évben meghirdetett pályázati kiírásokra a III. negyedévtől lehetett pályázni, az elbírálás megkezdődött. E-közigazgatás (ASP) pályázati kiírás (Térségi közigazgatási és közszolgálati rendszerek informatikai fejlesztésére irányuló pályázati kiírás) október 27-én jelent meg mind a 7 régióban. A pályázatok benyújtása megkezdődött. Rehabilitációs konstrukció pályázati kiírása decemberében jelent meg, a pályázatok benyújtása megkezdődött. A KDOP konstrukcióinak esetében az NFÜ döntésének megfelelően a VÁTI Nonprofit Kft. Közreműködői Szervezeti november 6-tól kezdődően feladatokat vett át a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségtől (KDRFÜ). Az ÚMFT ROP keretében a VÁTI Nonprofit Kft. addicionálisan az alábbi horizontális KSZ kiegészítő tevékenységeket látta el: Általános Közreműködés az ÚMFT ROP végrehajtásában; Közreműködés az ÚMFT ROP indikátorok definiálásában és parametrizálásában; ÚMFT ROP módszertani csoport működtetése; ASP projektek menedzsmentjéhez szükséges módszertani jellegű segítségnyújtás; évi ÚMFT ROP akciótervek értékelése; Pénzügyi menedzsment tananyag kidolgozása és oktatása; KDRFÜ menedzsmentjének vizsgálata válságkezelés Az ÚMFT EKOP és ÁROP pályázati konstrukciói: Kiemelt projektek ÁROP 17 db, EKOP 18 db kiemelt projekt Az ÁROP keretében 15 db kiemelt projekt megvalósítása zajlik, egy projekt elbírálás alatt van, egy projekt esetében pedig folyamatban van a szerződéskötés. Az év során 1 kiemelt projekt zárult le. Az EKOP keretében 16 db kiemelt projekt megvalósítása zajlik, 6 projekt elbírálás, illetve szerződéskötés alatt áll. Az év során 1 kiemelt projekt zárult le. Pályázatos konstrukciók ÁROP 343 db, EKOP 17 db futó pályázati konstrukció A Polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése konstrukció keretében az első félévben folytatódott a támogatási szerződések megkötése (összesen 298 db hatályos), a második 3

4 félévben pedig elkezdődött a projektek megvalósítása. A második félév során 3 projekt zárult le, 1 projekt megvalósításától pedig visszalépett a kedvezményezett. A leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek konstrukció keretében az év folyamán megkezdődött a projektek (40 db) végrehajtása, a projekt előrehaladási jelentések és kifizetési kérelmek benyújtása. Az első meghirdetés során elutasított 7 kistérség megkapta azt a lehetőséget, hogy újra pályázzon, pályázatukat minden esetben támogatta az NFÜ. Közigazgatási szolgáltatások elektronizálása címmel évben meghirdetett nyílt pályázati kiírásra 28 db pályázat érkezett be, amelyből 14 db került támogatásra. A döntéshozatali folyamat problémái miatt a támogatási szerződések megkötésére csak II. félévében kerülhetett sor. Az EKOP Előkészítési tevékenységek támogatása (EKOP 2.A.1) konstrukciója keretében a 6 pályázóból 4 projekt nyert támogatást, és kezdte meg a projekt megvalósítását. Egy projekt a negyedik negyedévben lezárásra került Norvég Alap projektek A VÁTI Nonprofit Kft április 1-től lát el operatív feladatok feladatokat a Norvég Alapból finanszírozott projektek kezelésével kapcsolatosan. Az EGT/Norvég Programban a Társaság munkatársai év során összesen 96 db Végrehajtási Szerződést készítettek elő, ebből 69 szerződés aláírására ténylegesen is sor került. A projektgazdák megfelelő minőségű tájékoztatása érdekében összesen 48 db információs nap megrendezésére került sor, valamint az előlegek, egyéb időközi kifizetések átutalása és közbeszerzési dokumentációk ellenőrzése is megkezdődött Svájci Alap projektek A Norvég Alap projektekhez hasonlóan, a Svájci Alappal kapcsolatos feladatokat is április 1-től látja el a VÁTI Nonprofit Kft. A KSZ az első pályázatokhoz kapcsolódóan összesen 7 Projekt Előkészítési Megállapodást (PEA) kötött meg EUR értékben, valamint 7 további PEA előkészítése is megtörtént Roma Fejlesztési és Tervező Programiroda Projekt A projektet végrehajtó Roma Fejlesztési és Tervező Programiroda (RFTPI) július 1-től működik a VÁTI Nonprofit Kft. keretei között. A projekt célja a roma integráció elősegítéséhez szükséges háttértanulmányok elkészítése, a fejlesztési projektek módszertani segítségnyújtással történő segítése évben elkészült a Roma Integrációs Fogalomtár és a Roma Integráció Elősegítése az ÚMFT pályázati rendszerében című értékelemzési tanulmány, amelyben egyértelműen és részletesen kerülnek meghatározásra a roma integrációhoz fűződő legfontosabb kifejezések, megközelítések, prioritások. Az év során megkezdődött egy Roma Integrációs Jelentés c. jelentéssablon előkészítése, a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben akciócsoportok létrehozása, valamint az RFTPI által létrehozott tanulmányok, háttérmódszertanok kommunikációja a fejlesztési szféra egyéb szereplői felé Területi Együttműködési Üzletág A Területi Együttműködési Üzletág fő feladata 2009-ben az Interreg Közösségi Kezdeményezési programok utánkövetése, valamint a as időszak Területi Együttműködési programjainak nemzetközi és hazai szintű menedzsmentje volt. A 2009-es év tevékenységeit, eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze címszavakban. Az előrehaladás részletes, programonkénti és tevékenységi körönkénti bemutatása a szakmai beszámoló részét képezi Interreg Közösségi Kezdeményezési programok Az Interreg Közösségi Kezdeményezés programjaiban 2009-ben az archiválási feladatok 4

5 zárása, valamint a megvalósult projektek részéről benyújtott utánkövetési jelentések ellenőrzése zajlott. Az év során egymással párhuzamosan több külső ellenőrzés is zajlott, az ÁSZ, a KEHI és a PM részéről ezek sikeres lebonyolításához mind a személyes rendelkezésre állást, mind a szükséges adatszolgáltatást biztosította a TEÜ ETE, IPA, ENPI programokban működő Közös Szakmai Titkárságok által végzett tevékenységek A as programozási periódusban a hazai részvétellel zajló 13 nemzetközi program közül 6 program (Magyarország-Szlovákia, Magyarország-Románia, Délkelet-európai Transznacionális Program, Magyarország-Szerbia, Magyarország-Horvátország, Magyarország-Románia-Szlovákia-Ukrajna Programok) esetében kerültek a program menedzsmentért felelős egyes közös intézmények Magyarországon felállításra. A VÁTI-ban működnek ezen nemzetközi programok, továbbá az Ausztria-Magyarország program külföldi munkatársakat is foglalkoztató Közös Szakmai Titkárságai. A Közös Szakmai Titkárságok az egyes programok operatív koordinációjáért felelnek a teljes programterületre kiterjedően re minden program sikeresen elindította pályáztatási rendszerét, megszülettek az egyes meghirdetett körökre vonatkozó pályázati döntések is. Elindult a szerződéskötés, valamint a projektek végrehajtására történő felkészülés, elkészültek az egyes projektek megvalósítását szabályozó kézikönyvek és útmutatók. A Délkelet-európai Transznacionális Program esetében elindult a projektek végrehajtásának monitorozása is, melynek keretében 2009 decemberére előrehaladási jelentést, és fizetési kérelmet nyújtottak be az egyes projektek vezető partnerei. A Közös Szakmai Titkárságok tevékenységeinek másik fő fókusza az egyes programok megfelelőségi vizsgálatához kapcsolódott, melyet januárjában kezdett meg az Ellenőrzési Hatóság. Az egyes Titkárságok az Uniós irányelveket és rendeleteket is szem előtt tartva 2009-ben is ellátták a programszintű kommunikációs feladatokat, kommunikációs kampányokat és rendezvények szerveztek, hírleveleket jelentettek meg a célcsoport megfelelő tájékoztatása érdekében. A Közös Szakmai Titkárságok mindemellett aktívan vettek részt a monitoring és információs rendszer (IMIR ) kialakításában Horizontális menedzsment feladatok A TEÜ Menedzsment Szolgáltatások Igazgatóságának (MSZI) feladata az Irányító Hatósággal/Nemzeti Hatósággal kötött Keret-megállapodás alapján egyes horizontális menedzsment feladatok ellátása. Feladata továbbá a TEÜ vállalati integrációjának hatékony támogatása, az üzletág finanszírozási szerződéseinek megkötése és a működés finanszírozásának folyamatos menedzsmentje. Működésének alapvető célja az Üzletág keretein belül működő, szakmailag független egységek Üzletággá integrálása és az Üzletág hatékony működtetése ben az MSZI kiemelt feladataként zajlott az Interreg programok monitoring és információs rendszerének (IMIR) folyamatos működtetésén és továbbfejlesztésén kívül a as időszak programjai megvalósítását támogató monitoring és információs rendszer (IMIR ) bevezetésének koordinációja. Az IMIR rendszer éles üzemi működése márciusában indult a nemzeti feladatokat kezelő modul indításával, majd további modulok kerültek bevezetésre májusában (projekt és pénzügyi modulok). A rendszer bevezetési szakasza júniusában zárult, a szabálytalanságok és visszakövetelések menedzsmentjét, illetve a lekérdezéseket támogató modulok átvételével. Az MSZI a bevezetés lezárultával párhuzamosan felhasználói képzéseket tartott a VÁTI, az NFÜ, a Pénzügyminisztérium, illetve a külföldi társszervezetek érintett munkatársainak, illetve lebonyolította az egyes munkatársak vizsgáztatását is szeptember 1-jétől 5

6 megkezdődött a rendszer követési és üzemeltetési időszaka, melynek keretében a rendszer folyamatos működtetésén túl a hibamenedzsment és továbbfejlesztések kezelése zajlik. További a programok szempontjából meghatározó feladatként jelentkezett 2009-ben az egyes programok rendszer-megfelelőségi vizsgálatának folyamatos támogatása, illetve a kapcsolódó folyamatszabályozási feladatok ellátása. A vizsgálat alapvető dokumentumát az MSZI koordinációjával elkészített az egyes programokban részt vevő összes szervezetet és azok folyamatait bemutató rendszerleírás jelentette. A Délkelet-európai Transznacionális program, a Magyarország-Szlovákia és Magyarország-Románia programok esetében a rendszer-megfelelőségi vizsgálat pozitív eredménnyel lezárult 2009 decemberében, míg a két IPA program esetében a vizsgálat zárása 2010-ben várható. Az MSZI koordinálta az egyes programok folyamatszemléletű végrehajtási kézikönyveinek, illetve a hazai végrehajtási feladatok ellátást szabályozó Működési Kézikönyvnek az elkészítését, valamint ennek részeként elkészítette a felelősségi körébe tartozó fejezeteket és formanyomtatványokat Első szintű ellenőrzéshez (kontroll) kapcsolódó feladatok 2009-ben 9 programban (Interreg IVC, Közép-Európai Program, Délkelet-Európai Program, URBACT, ESPON, Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program, Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program, Magyarország Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program, Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program) kezdődött meg a társfinanszírozási szerződések megkötéséhez, illetve az első szintű ellenőrzéshez kapcsolódó feladatok végrehajtása az Üzletág Programvégrehajtási és Ellenőrzési Igazgatósága koordinációjában. E programokban összesen 32 db társfinanszírozási szerződés került megkötésre és 128 db partneri jelentés hitelesítése történt meg. A többi határ menti programban (Magyarország - Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, Magyarország - Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, Magyarország Szlovákia Románia Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program) főként előkészítő jellegű tevékenységek zajlottak: képzések, eljárásrendek kidolgozása, egyeztetések a partner országokkal, illetve a Közös Szakmai Titkárságokkal. Szintén fontos tevékenységként jelentkezett az IMIR monitoring rendszer kontroll moduljának kialakításában, illetve tesztelésében való részvétel Háttérintézeti feladatok Területpolitikai, területfejlesztési, területrendezési és fejlesztéspolitikai háttérintézeti szakmai feladatok Az NFGM megbízásából végzett évi közhasznú feladatok Az üzletág legfőbb feladatai 2009-ben a kiemelt területfejlesztési kormányzati feladat háttértámogatásaként: A Területi folyamatokról szóló 4 évente elkészítésre kerülő Országgyűlési Jelentés. A feladat nem csak szakmai jellegében, hanem a tervezett források tekintetében is kiemelkedő jelentőségű volt (mintegy 55 millió Ft). RTOP és KTOP monitoring és értékelési feladatok végrehajtásához kapcsolódó feladatok. E feladat a TTÉI egyik stratégiailag kiemelt tevékenységi területe, keretében számos részfeladat ellátása zajlott. A VÁTI közreműködésével megújításra került a hazai decentralizált önkormányzati fejlesztési források (az ún. HÖF források) végrehajtási rendszere, a kormányrendelet. A VÁTI új, egységes pályázati űrlapot, valamint pályázati felhívásokat, útmutatót készített, egységes indikátorkészletet határozott meg. Elindítottuk a Területfejlesztési füzetek sorozatot. A területfejlesztés megújításáról szakmai 6

7 vitafórumot biztosító Falu Város Régió lapszámot állítottunk össze, a gyakorlati szakemberek széles körét megszólítva. Elindítottuk és működtetjük a honlapot. Továbbá 2 koncepcionális jellegű vitaanyagot állítottunk össze a területfejlesztés megújításának kérdéseiről. a évi magyar EU elnökség területfejlesztési és várospolitikai programjának előkészítése, illetve kapcsolódó nemzetközi területpolitikai együttműködések támogatása. A Magyar EU elnökségre való felkészülés jegyében ezen belül is kiemelten a Területi Agenda c. európai szakpolitikai dokumentum és megalapozó anyagának a Territorial State and Perspectives dokumentumok felülvizsgálata. széleskörű nemzetközi partnerségben. Tisza és Duna térséget érintő kiemelt Transznacionális együttműködés keretében megvalósuló nemzetközi projektek: Tisza projekt (TICAD Tisa Catchment Area Development; EoI/A/638/4.2/X) - Magyarország vezetésével, 6 ország (Magyarország, Szlovákia, Románia, Szerbia, Ukrajna, Ausztria) 14 partner szervezetének részvételével zajló 3 éves projekt. Duna projekt (DATOURWAY Transnational Strategy for the Sustainable Territorial Development of the Danube Area with special regard to Tourism; EoI/A/653/4.2/X) - Magyarország vezetésével, 7 ország (Magyarország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Horvátország, Szerbia, Olaszország) 16 partner szervezetének részvételével zajló 3 éves projekt. A SEE pályázat márciusi elfogadását követően megkezdődött a vezető partneri szerződés előkészítése és a tartalmi munka. A területfejlesztési évi szakmai háttérintézeti feladatok középpontjában a következő feladatok álltak: Területi tervezési és területi kohéziós feladatok: Területi kohézió érvényesítéséhez kapcsolódó feladatok és a Területi kohézió-kézikönyv kiadása, sokszorosítás Egyéb kiemelt térségek központi tervezési feladatai között a Balaton stratégiai fejlesztési feladatai és a KMR tervezési feladatok Az Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok A területfejlesztés négy éves szakmai programjának kidolgozása ( ) a klímaváltozás hatásainak mérséklésére Területi elemzési, monitoring és értékelési feladatok: A hazai területfejlesztési támogatási rendszer átfogó 10 éves értékelése, tájékoztató kiadvány készítése Területi értékelési szakmai szabályozási koncepció kidolgozása T-MER modul bővítése Országos Területi Helyzetkép 2007 Hazai fejlesztési támogatások értékelése Országos Területi Helyzetkép sorozat évi kötetének elkészítése és megjelenítése Ágazati programok hatásának területi szempontú mintaelemzése, értékelése A hazai logisztikai szektor területi szempontú fejlesztése (eseti feladatellátás) Nemzetközi területpolitikai és urbanisztikai feladatok: A Településhálózat-fejlesztési dokumentumhoz kapcsolódó új szakértői, tervezési feladatok: A szakértői munkák 2009 elején a 2008 év végi helyzetfeltáró munkaanyag szakmai társadalmi egyeztetési folyamatával folytatódtak. EUKN Nemzeti Fókuszpont feladatok ellátása: Az Európai Városi Tudáshálózat hazai tevékenységei a 2009-es évben jelentősen kibővültek, disszeminációs és tudásmegosztó tevékenysége mind több szereplőt ér el. A megrendezett találkozókon a nagyvárosi terjeszkedés, a települési tervek érvényesülése, a közösségi tervezés és a családbarát város témaköreiben bővítette a helyi szereplők ismereteit, illetve a TTÉI más hazai találkozókon népszerűsítette az EUKN-t. 7

8 URBACT II. Nemzeti terjesztési pont szakmai feladatai: A TTÉI 2009-ben előkészítette és elnyerte az URBACT Nemzeti Terjesztési Pont státuszt. Közép-európai területi tervezés és nemzetközi projektekben való részvétel A V4+2 területfejlesztési munkacsoport varsói, brno-i, pozsonyi és prágai megbeszélésein a VÁTI szakértői részt vettek és előadásokkal, hozzászólásokkal segítették a munka menetét. A évi pénzügyi keretek a Falu Város Régió című folyóirat négy számának megjelentetését, ill. előkészítését tették lehetővé. Térségi tervezési feladatok: A Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiához és a két éves cselekvési terv kidolgozásához kapcsolódó feladatok Az Európai Duna Stratégia (EDS) előkészítéséhez kapcsolódó feladatok (2008.VIII./18.) A VTT-hez kapcsolódó feladatok (Egyéb kiemelt térségek központi tervezési feladatai) A területrendezési évi szakmai háttérintézeti feladatok középpontjában a következők álltak: A területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika, valamint a területrendezés tervek érvényesüléséről szóló évi országgyűlési jelentés területrendezési fejezeteinek kidolgozása Az ESPON és a területrendezés nemzetközi feladatainak támogatása Országos jelentőségű infrastruktúra beruházások településrendezési vonatkozásainak összehangolása Önkormányzati tájékoztató kiadvány szerkesztése és dokumentálása - az 5000 példányban elkészült a kiadvány, amely a települési önkormányzatok számára nyújt segítséget a településrendezési eszközök eredményes használatához, a Lipcsei Charta nemzeti programjához és a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiához kötődő feladatok település szintű megvalósításához és a hazai jogszabályi előírások érvényesítéséhez. A magyar és a szlovák gyorsforgalmi hálózat V4 közös térszerkezeti tanulmánytervben feltárt kapcsolódási problémáinak vizsgálata, különös tekintettel az M2 és M11 gyorsforgalmi utak TEN-T hálózatbeli szerepére. A szlovák-magyar közös döntéselőkészítő tanulmány kidolgozása Megbízási szerződés alapján végzett, egyéb célszerinti évi feladatok Az üzletág cél szerinti feladatai között pályázati, tender és egyéb szakértői feladatok álltak a szakmai feladatvégzés középpontjában 2009-ben: Regionális turisztikai termékterv minőségbiztosítása (Hu-Cro OP) Urbanisztikai kutatások az Építésügyi Célelőirányzat támogatásával első félévében két ÉCE kutatásra került sor. A koordinálatlan városnövekedés témájával foglalkozó és a Településrendezési tervek érvényesülésének erősítése Elemzés és javaslatok külföldi tapasztalatok alapján című kutatás. Pályázat értékelési minőségbiztosítási feladatok - Az értékelési és minőségbiztosítási feladatai három feladatkör mentén, két megrendelő felé történetek (NFÜ és KDRFÜ). Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése - A 2006/18/ sz. Átmeneti Támogatású NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése című projekt pilot projektnek minősült, mivel az országban ez idáig nem készültek Natura 2000 területekre - a vonatkozó jogszabályban (275/2004. Korm.rend.) megállapított - tartalmi követelményrendszeren alapuló fenntartási tervek. További két területrendezési tanulmányterv - Az OTrT-ben szereplő DHE-Oroszlány-Győr tervezett 400kV-os összeköttetés GyMS megyét érintő szakaszának beépítése a megyei területrendezési tervbe és Velence-Trieszt-Budapest nagysebességű vasútvonal helykijelölés tanulmányterve készült még el 2009-ben. 8

9 Információ szolgáltatási háttérintézeti szakmai feladatok TeIR fejlesztések, üzemeltetés év során a TeIR folyamatos rendelkezésre állása mellett, számos jelentős továbbfejlesztés valósult meg. A TÉRPORT-on új fejlesztésként egyrészt az épületek energetikai tanúsításával kapcsolatos teljes körű információközlés került megvalósításra, másrészt a Dokumentációs Központ új e-szolgáltatását a kötelezően leadandó dokumentumok elektronikus feltöltését - kiszolgáló felület fejlesztése készült el. Folytatódott a T-MER modul bővítése új adatokkal, illetve a fejlesztések következtében, a területi szintek kezelésében komplexebb lekérdezések - felhasználó általi meghatározására nyílik lehetőség. A Telepháló alkalmazás újabb modellezési módszert kínál: az ellátórendszerek tervezésekor új ellátási pont beszúrása hatásának vizsgálatára. Az Interaktív Elemző rendszer további területi szintekkel, kedvezményezett térségekkel bővült. A TeIR adatbeszerzésének és adatgazdálkodásának folyamatait újraszerveztük. Tekintettel arra, hogy az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló március 14-i 2007/2/EK EU irányelv előírásai a TeIR adatgazdálkodási és - szolgáltatási feladataihoz is szorosan kapcsolódnak, annak átültetési kötelezettsége keretében az NFGM munkatársaival egyeztetve elkészült a kormányrendelet módosításának tervezete. A TEIR alkalmazásainak gyors eléréséhez, magas rendelkezésre állásának biztosítása érdekében szükség volt új architektúra kialakítására, szerverek és kiegészítők üzembe állítására. Ennek eredményeként nagymértékben megnőtt a rendszer teljesítménye, hibatűrése és terhelhetősége. A TeIR rendszer éves elérhetősége meghaladta az üzemeltetési leírásban rögzített 99,8%- os rendelkezésre állási időt. A nem tervezett leállások maximális állásideje éves szinten 4 óra alatt maradt. A rendszer jelenleg 1974 regisztrált felhasználóval rendelkezik, amely számosság az elmúlt évek tendenciáinak megfelelően emelkedett évben is ben 12 TeIR bemutató és oktatás került megtartásra Dokumentációs Központ működtetése 2009-ben a Dokumentációs Központ működési környezetét (épületüzemeltetés, személyi és technikai erőforrások) folyamatosan biztosítottuk ben a Dokumentációs Központ feladatait meghatározó rendeletek alapján 454 településről 532 területi, illetve települési terv, 350 darab építésügyi műszaki tervdokumentáció, szakvélemény, valamint 2 darab területfejlesztési és területrendezési dokumentum érkezett a tervtárba. A szakkönyvtár- és kutatási archívum állományát 7 új magyar és külföldi folyóirat, valamint 119 könyv beszerzésével gyarapítottuk többek között az építészet, a menedzsment, a társadalomtudomány, a terület- és településfejlesztés témakörökben júniusában a Magyar Bányászati és Földtani Hivataltól átvettük az Építési Geotechnikai Adattár állományát. Az Adattár 2024 iratfolyóméternyi dokumentumot tartalmaz. Az Országos Rendezési Tervkataszterbe 1234 terv, valamint az azokat hatályba helyező rendelet, illetve határozat digitalizálását és feltöltését végeztük el. A dokumentumok on-line beküldését lehetővé tevő elektronikus dokumentumfogadó rendszert január 3-án elindítottuk. Az elmúlt évben 2329 adatlapon 2753 darab fájl érkezett. A szakkönyvtári olvasószolgálatot 359 olvasó vette igénybe. A MATARKA rendszerben 45 folyóirat adatait rögzítettük folyamatosan. A tervinformációs szolgáltatás keretében a településrendezési eszközök és a terület- és településfejlesztési dokumentumok és az építésműszaki dokumentációk közül 928 megkeresés alkalmával 4201 tervpéldányt tekintettek meg a látogatók, valamint 1151 példányt kölcsönöztek ki. 174 alkalommal 9

10 regisztrált tervmásolat szolgáltatást biztosítottunk évben az irattárba 97 alkalommal, összesen 1866 doboz (622 ifm) iratanyagot vettünk és dolgoztunk fel, ezekből 169 alkalommal történt iratkikérés, összesen 780 doboz (260 ifm) anyagot kölcsönöztünk ki Építésügyi feladatok 2009-ben is biztosítottuk a VÁTI által korábban kifejlesztett építésügyi nyilvántartások: Építési munka kezdés bejelentés rendszer és Építés felügyeleti jegyzőkönyv vezető és nyilvántartó rendszer működési feltételeit és elvégeztük a szükséges adatbetöltéseket. Megszerveztük és lebonyolítottuk az építésügyi hatóságok évre vonatkozó statisztikai adatgyűjtését. Közreműködtünk az országos építésügyi bírságnyilvántartás (EPUBIR) vezetésében, aktualizálásban. Elláttuk az e-építés portál és a Display épületenergetikai rendszer üzemeltetési feladatait. Számos tanulmány készült az építésügyhöz kapcsolódó közigazgatási tevékenységek témakörében: építésügyi bírság nyilvántartásának kialakítása, a tervtanácsok működésének és eljárásainak vizsgálata, főépítészi rendszer működését vizsgáló tanulmány, javaslatok az önkormányzati főépítészi kormányrendelet tervezetéhez és a tervtanácsi rendelet felülvizsgálatához elemző tanulmány. A Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács háttérintézményi feladatainak keretében ben összesen 30 tervtanács került megrendezésre melyen 108 építészeti terv került elbírálásra Informatikai fejlesztési feladatok 2009 során megkezdődött az országosan egységes elektronikus bírságnyilvántartás (ebir) szakmai alrendszerének megvalósítása. A ebir rendszer éles indulásának várható időpontja év. Megterveztük és megvalósítottuk az építésügyi és építés-felügyeleti hatóságok központi hatóság és felhasználó nyilvántartását. A megbízó NFGM-mel és az állami főépítészekkel együttesen kialakított koncepció alapján kifejlesztettük a Településrendezési eszközök és az azokhoz kapcsolódó vélemények elektronikus nyilvántartó rendszerének alapját. A Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete honlap elkészültével, naprakész információval tájékoztatja a külföldi partnereket a magyarországi regionális politika alakulásáról, a regionális képviseletek tevékenységéről, elérhetőségükről valamint bemutatja a magyar regionális képviseletek programjait, rendezvényeit. Az Energiaközpont Nonprofit Kft megbízásából üzemeltettük az Energiatérkép szakmai honlapot. A KKK-val kötött megállapodás keretében az UVATERV tervállomány digitalizálásán túl, vállaltuk a tervdokumentumok őrzését és szolgáltatását is év végére az összes feldolgozott mennyiség rekord. Belső megrendelőink számára ügyviteli rendszereket készítettünk: IMIR Hibabejelentő és Kommunikációs Bejelentő, Kommunikációs Bejelentő, HR képzésre jelentkezés A Társaság által végzett szakmai feladatok részletes ismertetését az 1. számú melléklet tartalmazza. 10

11 2. Közhasznú bevételek és azok felhasználásának bemutatása A Társaság számviteli törvény szerint összeállított közhasznú eredmény-kimutatásában foglaltak szerint a közhasznú feladatok bevételei és ráfordításai a következők szerint alakultak (A. tábla): Megnevezés adatok ezer forintban Összeg Összes közhasznú tevékenység bevétele Közhasznú, átvett állami feladatellátáshoz és működésre kapott támogatás a) alapítótól b) központi költségvetéstől Közhasznú tevékenységből származó bevétel Egyéb bevétel Aktivált saját teljesítmények értéke Közhasznú tevékenység ráfordításai Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások 0 Tárgyévi közhasznú eredmény A Társaság tényleges bevételei és ráfordításai a jóváhagyott üzleti tervben kitűzött célokhoz képest az alábbiak szerint teljesültek (B. tábla) Megnevezés adatok ezer forintban Összeg Tervezett összes bevétel Tényleges összes bevétel ebből Aktívált saját teljesítmények állomány változása Közhasznú bevételek Tervezett összes kiadás: Tényleges összes kiadás:

12 Tervezett adózás előtti eredmény: Tényleges adózás előtti eredmény: Adófizetési kötelezettség 0 Adózott eredmény A Társaság adózás előtti eredményének, bevételeinek és ráfordításának alakulását részletesebben az 1. sz. táblázat tartalmazza. A Társaság éves tevékenységét a január 15-én elfogadott üzleti terve alapján hajtotta végre, mely a 3 éves vállalati stratégiai tervben jóváhagyott koncepcióra épült. A évi tervezett és tényleges bevételek fő tevékenységek szerinti alakulását - a bevételek különböző okok miatti év végi elhatárolása nélkül az alábbi adatok mutatják be (C. tábla) adatok ezer forintban Megnevezés Tervezett Realizált bevétel bevétel Eltérés NFT 1. ROP KSZ ÚMFT OP-k KSZ Norvég-, Svájci alap, Átmeneti támogatások RFTPI INTERREG '04-'07 KSZ ETE, ETE SLA Határmenti egyéb (NORVÉG/ TACIS) Program megvalósítás összesen Háttérintézeti közhasznú feladatok TTÉI Háttérintézeti közhasznú feladatok INFO Háttérintézeti cél szerinti TTÉI Háttérintézeti cél szerinti INFOSZOLG Háttérintézeti TTÉI vállalkozás Háttérintézeti INFOSZOLG vállalkozás Központi projekt Háttérintézeti feladatok összesen Szakmai feladatok összesen Felosztódó bevételek Bevételek Aktivált saját telj. értéke Bevételek mindösszesen A szakmai feladatellátás évi bevételei összességében 382,6 millió forinttal (-6,3%) maradtak el a tervezettől. A program végrehajtási feladatok együttes tényleges bevétele 250,8 millió forinttal volt kevesebb, mint a terv szerinti érték. Két feladat esetében az éves realizált bevételek elmaradtak a tervezett értéktől: Az NFT1 ROP KSZ feladat ellátás esetében, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, a tervezés során a feladat támogatással való finanszírozásával számoltunk, 2009-ben azonban a feladat megbízási (SLA) szerződés keretében került finanszírozásra, így a bevétel összege az előzetesen felszámítandó általános forgalmi adó összegével elmaradt a tervezettől. Emellett a szerződés megkötésének és az elvégzett feladatok teljesítés igazolásának elhúzódása miatt az alapdíjas tevékenységeket (mintegy 102 millió forint összegben) nem tudta a Társaság kiszámlázni a mérlegzárásig, így a tényleges bevétel lényegesen elmarad a tervezettől. 12

13 A Határmenti programok esetében pedig a bevételek tervezettől való elmaradását részben az okozta, hogy a programvégrehajtás tényleges üteme elmaradt a tervkészítés időszakában prognosztizálttól, részben pedig annak a következménye, hogy a támogatások lehívása a vonatkozó eljárásrendek következtében igen hosszú és bonyolult feladat, aminek eredményeként a beszámoló elkészítése időszakában is több mint 160 millió forint bevétellel nem fedezett költséget kellett a Társaságnak elhatárolnia. Az új feladatok közül, csak a Svájci Alap programjainak lebonyolításával kapcsolatos feladatok esetében realizált bevételt a Társaság 2009-ben, mivel a Norvég Alap és az Átmeneti Támogatások kezelése esetében a vonatkozó jogszabályok megjelenése jelentős késedelmet szenvedett, ezért az elvégzett feladatok finanszírozása áthúzódik 2010-re. Az ÚMFT programok esetében a program megvalósítás tényleges üteme, így a ténylegesen ellátott feladatok mennyisége és értéke jelentősen meghaladta a tervezettet, ennek következtében a tényleges bevételek összege 378,9 millió forinttal lett magasabb a tervezettnél. A bevételek alakulását kedvezően befolyásolta még a Norvég Alap végsőkedvezményezetti kifizetéseinek, a tovább utalt támogatásoknak a fedezetéül szolgáló bevételek közel 270 millió forintos összege. A Háttérintézeti tevékenységek esetében a évi tényleges bevételek 131,8 millió forinttal maradtak el a tervezettől. Ennek oka részben az volt, hogy az NFGM által a Társaságra delegált feladatok, és az azok ellátásához biztosított támogatások összege elmaradt a tervezettől, illetve a szerződések megkötésének és az elvégzett feladatok teljesítésének igazolásának, a benyújtott költség elszámolások, támogatás lehívások ellenőrzésének elhúzódása miatt együttesen mintegy 188 millió forint ténylegesen felmerült költség támogatással való ellentételezése nem történt meg a mérlegzárásig. Mindkét háttérintézeti üzletág a tervezettnél több célszerinti feladatot valósított meg, és azok bevétele összességében 38 millió forinttal haladta meg a tervezett értéket. A feladatok között mind szakmailag, mind pénzügyileg kiemelkedő jelentőségű a NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése, valamint az UVATERV tervállomány digitalizálása és a tervdokumentumok őrzése és szolgáltatása. A Társaság évi adózás előtti eredményének levezetését, az előző évi és a terv adatokhoz képesti alakulását az 1. számú táblázatban, míg a bevételeknek és kiadásoknak az azt megelőző 4 év tényadataihoz viszonyított változásait a 2/a és a 2/b táblázat mutatjuk be. A közhasznú működésre kapott évi támogatások szerződésekben rögzített és fő feladatcsoportokra bontott értékét a 3.a számú táblázatban mutatjuk be. A közhasznú tevékenységhez és a jogszabály szerint nem kedvezményezett (vállalkozói) tevékenységekhez tartozó bevételek és ráfordítások alakulását a 3/b. számú táblázat tartalmazza. A 4. számú táblázatban mutatjuk be a közhasznú tevékenységek bevételeinek finanszírozók szerinti megoszlását. Közhasznú bevételek belső megoszlásának vizsgálata alapján megállapítható, hogy a Társaság évi bevételei között a programmegvalósítási tevékenységek bevételei szerepelnek a legnagyobb súllyal (76,65%). Az NFGM által delegált háttérintézeti feladatok bevételei 17,75%-ot képviselnek a Társaság közhasznú, kedvezményezett bevételeiből A célszerinti, külső megbízások, nemzetközi pályázatokon elnyert támogatások aránya 5,78%. A saját vagyon változásának adatait az 5. számú táblázat tartalmazza, míg a Társaság tisztségviselőinek évi juttatásai pedig a 6. számú táblázatban kerültek bemutatásra. 13

14 A 7. számú táblázat a Társaság éves gazdálkodásához kapcsolódó bevételeket és költségeket fő tevékenységek szerinti bontásban tartalmazza. Programvégrehajtás 2009-ben már az NFT1 ROP KSZ feladat ellátás is megbízási (SLA) szerződés keretében került finanszírozásra. A szerződéskötés és az elvégzett feladatok teljesítés igazolásának elhúzódása miatt az alapdíjas tevékenységeket (mintegy 102 millió forint összegben) nem tudta a Társaság kiszámlázni a mérlegzárásig, így a tényleges bevétel lényegesen elmarad a tervezettől. Emiatt ennek a feladatnak a bevétellel nem fedezett költségeit befejezetlen termelésként mutatjuk ki a évi beszámolóban. A vonatkozó szerződések szerint az ÚMFT OP-k KSZ feladatainak ellátása során keletkezett éves bevételi vagy ráfordítás többletet a Társaságnak el kell határolnia, így ezeken, a tevékenységeken sem nyereséget, sem veszteséget nem mutat ki a Társaság. Az Irányító Hatóságok évi teljesítményértékelése alapján a Közreműködő szervezeti feladatok ellátásáért az ÁROP esetében a sikerdíj 80%-ára, az EKOP és a ROP-ok esetében a sikerdíjak 90%-ára volt jogosult a Társaság ben összességében a bevétellel nem fedezett költségek összege 14,4 millió forinttal haladta meg az egyes feladatokon jelentkező bevételi többletek összegét. A Norvég és Svájci Alap, valamint az Átmeneti Támogatások kezelésével kapcsolatos feladatok új tevékenységként jelentkeztek a program végrehajtás területén. Sajnálatos módon a vonatkozó jogszabályok módosításának elhúzódása, illetve a finanszírozási szerződések megkötésének késedelme miatt ezek a tevékenységek is részben finanszírozatlanok maradtak 2009-ben, ennek következtében 76,7 millió forint bevétellel nem fedezett költség elhatárolására került sor. Szintén új feladat a Roma Fejlesztési és Tervező Programiroda működtetése, amely esetében a tételes elszámoláson alapuló utófinanszírozás miatt 30,9 millió forint költség került elhatárolására ben sem a Phare Végrehajtó szervezeti, sem a ROP Végsőkedvezményezetti projektek utógondozási feladatainak ellátásához nem kapott támogatást a Társaság, így az itt felmerült költségeket a vállalati általános költségek között kellett elszámolnia. A Határmenti, Területi együttműködési programok esetében több, a technikai segítségnyújtási forrásból finanszírozott program, valamint a Norvég Alap projektjeinek kezelésével kapcsolatos feladat esetében nem érkeztek meg a évi költségek fedezetére lehívott támogatások a mérlegforduló napjáig, ezért befejezetlen termelésként 168,2 millió forint költség elhatárolása került kimutatásra. Továbbá szintén befejezetlen termelésként kerültek kimutatásra az egyéb, 2009-ben szintén nem lezáró (TACIS, ESPON, URBACT, stb.) feladatok bevétellel nem fedezett kiadásai 20,2 millió forint összegben. A hazai forrásokból finanszírozott feladatok esetében viszont a programok tervezettnél lassabb felfutása miatt a támogatási szerződésben rögzített feladatok ellátására nyújtott támogatás meghaladta a felmerült költségek és ráfordítások összegét, ebből a nem elszámolható költségek fedezetére nyújtott támogatás bevételi többletét, 50,7 millió forintot vissza kell fizetni az IH-nak. A Határmenti programok hazai kontrol feladatainak finanszírozása SLA szerződés keretében történik, az összes érintett program együttes bevétele 23,2 millió forinttal haladta meg az éves feladatellátás költségeit. Az Irányító Hatóság évi teljesítményértékelése alapján a sikerdíj 100%-ára volt jogosult a Társaság. 14

15 Háttérintézeti feladatok ellátása az Információszolgáltatási területen a 2009-ben lezárt, támogatással finanszírozott közhasznú feladatok tényleges költségei összességében 22,1 millió forinttal meghaladták a feladatok ellátásához biztosított támogatások összegét. A 2009-ben megkezdett, de csak 2010-ben záruló feladatok esetében összesen 22,4 millió forint - támogatás elszámolásra benyújtott, illetve benyújtható - költség került befejezetlen termelésként elhatárolásra. A lezárt, támogatással finanszírozott feladatok fedezet hiányát teljes mértékben ellensúlyozta az üzletág egyéb célszerinti és vállalkozási tevékenységei során realizált 30,5 millió forintos eredménye, ennek következtében az üzletág +8,385 millió forint fedezetet realizált. Az üzletág külső megrendelései közül ki kell emelnünk az UVATERV privatizációja előtt készített tervanyagok átvételére, feldolgozására és kezelésére szóló megbízást, melynek évi bevétele meghaladta a 90 millió forintot, amelyből 40 millió forint elhatárolásra került a szerződés teljesítéséhez 2010-ben beszerzendő RFiD alapú dokumentum-azonosítási rendszer várható nettó beszerzési értéke. a Területpolitikai, területfejlesztési, területrendezési és fejlesztéspolitikai feladatok esetében a évről áthúzódó és 2009-ben lezárt közhasznú feladatokra a szerződések alapján átutalt támogatások együttes összege 5 millió forinttal meghaladta a felmerült költségek és ráfordítások összegét. Az összesített bevételi többlet elhatárolásra került és azzal, mint visszafizetési kötelezettséggel számolunk. A évi szerződések alapján végzett, 2009-ben zárult közhasznú feladatok tényleges költségei összességében 10,4 millió forinttal meghaladták a feladatok ellátásához biztosított támogatások összegét. A 2009-ben megkezdett, és 2010-ben is folytatódó feladatok esetében összesen 73,5 millió forint - támogatás elszámolásra benyújtott, illetve benyújtható - költség került befejezetlen termelésként elhatárolásra. A lezárt, támogatással finanszírozott feladatok fedezet hiányát teljes mértékben ellensúlyozta az üzletág egyéb célszerinti tevékenységei során realizált eredménye, ennek következtében az üzletág +10,165 millió forint fedezetet realizált. ROP végrehajtásához kijelölt közreműködő szervezet feladat ellátása tárgyi feltételeinek biztosításához nyújtott támogatás A Társaság a Minisztérium által biztosított, évi 180 millió forintos támogatással ben teljes mértékben elszámolt. A támogatásból megvalósítottuk a Gellérthegy utcai épület nyílászáróinak cseréjét, a külső homlokzat és a tető utólagos hőszigetelését, felújítottuk a lifteket, és részben átalakítottuk az épületet, valamint az vállalati irányítási rendszer korszerűsítésének első lépéseként bevezetésre került a NEXON Bér, HR és Cafeteria modulja, ezzel részben kiváltásra került a megbízói, finanszírozói igényeket kiszolgálni már nem képes TOPSoft rendszer. Összességében megállapítható, hogy a rendelkezésre bocsátott támogatási és egyéb források néhány feladat esetében, az alapvetően takarékos költséggazdálkodás ellenére sem fedezték az elvégzett feladatok költségeit és ráfordításait, azonban a háttérintézeti feladatokat ellátó üzletágak által végzett egyéb célszerinti és vállalkozási tevékenységeken realizált eredmény megfelelő fedezetet nyújtott ezen veszteségek finanszírozására, sőt összességében a Társaság ezer forint nyereséggel zárta a évet. Budapest, március 30. Mellékletek Dr. Benedek János vezérigazgató 15