A megyei közgyűlés az előterjesztés 3. számú mellékletében foglalt tartalommal elfogadja a Zrt. módosított szakmai tervét.

Átírás

1 143/2011. (VI. 23.) MÖK határozat A Veszprém Megye Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt közötti időszakra vonatkozó szakmai fejlesztési tervének időarányos teljesítéséről szóló előterjesztést. A megyei közgyűlés az előterjesztés 3. számú mellékletében foglalt tartalommal elfogadja a Zrt. módosított szakmai tervét. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

2 3. melléklet a 143/2011. (VI. 23.) MÖK határozathoz VESZPRÉM MEGYEI CSOLNOKY FERENC KÓRHÁZ NONPROFIT ZRT IDŐSZAKRA SZÓLÓ SZAKMAI FEJLESZTÉSI TERVÉNEK ÉVI MÓDOSÍTÁSA Veszprém, június 23.

3 Bevezetés A 43/2003. (VII.29.) ESZCSM rendelet előírta az egészségügyi intézmények számára 5 éves szakmai fejlesztési terv kidolgozását. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet ezen előírásnak megfelelően a ig terjedő időszakra elkészítette a tervet melyet a Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadott. A fenti rendelet alapján a terv végrehajtását a gyógyintézet vezetése évente értékeli, szükség szerint korrigálja, illetve szükség szerint a következő öt évre módosítja. A 2008-as évben a szakmai koncepció nem változott, ugyanakkor az intézmény belső működésében jelentős átalakulás történt, mivel április 1-től a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt-ként működik tovább es évben az előzetes ütemtervektől eltérően nem kerültek kiírásra az uniós pályázatok, így jelentős fejlesztést végrehajtani nem tudtunk, ugyanakkor a koncepció irányát nem kívántuk módosítani ben az elfogadott fejlesztési koncepció mentén a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP ) keretében megindult a sürgősségi ellátás fejlesztése, beadásra került a struktúra-átalakítási pályázat (TIOP ) és folyamatban van a regionális onkológiai központ kialakítására szóló pályázat (TIOP ) beadása is. Ennek megfelelően szükségessé vált a koncepció módosítása. Tekintettel arra, hogy 2010-ben új egészségügyi kormányprogram került kiadásra, továbbá módosult a TIOP as akcióprogram is, így 2010-ben csak a már megvalósult illetve a folyamatban levő programok kerültek átvezetésre a szakmai fejlesztési tervünkben, míg a komplex revízióra 2011-ben kerül sor májusában a kormány elfogadta a Semmelweis tervet, ennek megfelelően egyértelművé vált az az irány, amelyhez intézményi szinten nekük is adaptálódni kell. Bár a konkrét intézkedéseket tartalmazó jogszabályi csomag és ezzel együtt a térségi területi felosztás még csak az év második felében várható ennek ellenére a szakmai koncepciónk revízioját már most elvégezzük. A korábbi szakmai program egy olyan hipotézisen alapult amely szerint lehetséges a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézetet

4 szakmailag magas színvonalon, gazdaságosan és hatékonyan úgy működtetni, hogy az: a Közép-Dunántúli régió meghatározó egészségügyi intézménye legyen, kielégítse a lakossági szükségleteket és igényeket, megfeleljen a tulajdonos elvárásainak, biztos munkahelyet és megélhetést, kiszámítható előmeneteli rendszert és európai szintű munkakörülményeket biztosít az egészségügyi dolgozóknak, teljesíti a szakmai protokollokat, irányelveket és garantált minőségű ellátást nyújt, illeszkedik az Országos Egészségfejlesztési Koncepcióhoz, valamint az Egészséges Társadalom Komplex Programhoz. Ezen elvek mentén megyei fekvőbeteg struktúraátalakítást előkészítő koncepció készült, mely szerint a fenti hipotézisben megfogalmazott elvárások a megye egészségügyi ellátási struktúrájában nem voltak megvalósíthatóak, ugyanis a megyében korábban 12 egymástól gyakorlatilag független fekvőbeteg intézmény működött: Veszprém megyei kórház Doba Veszprémhez integrálva Balatonfüred EüM Országos Intézete Balatonfüred MÁV Balatonfüred HM Várpalotai kórház Zirci kórház Ajkai kórház Pápai kórház Sümegi kórház Tapolcai kórház Farkasgyepűi kórház A környezeti tényezők analízise alapján megállapítható volt, hogy ez a struktúra nem fenntartható, nem működtethető, nem finanszírozható, nem fejleszthető és a szakmai szempontoknak sem képes megfelelni. A betegek biztonságos és szakszerű ellátása tehát a megyei kapacitások és erőforrások koncentrációját követelte meg. Ebbe az irányba hatott az ellátás legszűkebb keresztmetszetét jelentő humán erőforrás hiánya is. Nem azért kellett a teljes ellátási struktúrát átalakítani, mert a reformkoncepció ezt akarta kikényszeríteni, hanem azért, mert a hazai és nemzetközi szakmai iránylevek, protokollok és evidenciák olyan

5 diagnosztikai és terápiás eljárásrendet írnak elő, melyeket a fragmentált, felesleges párhuzamosságokat mutató struktúrában nem lehetett biztosítani. A koncepciót a megyei közgyűlés szeptember 14-én megtárgyalta és a 89/2006. (IX.14.) MÖK határozatában elfogadta az integráció főbb irányait és határozatában írta elő az integrációhoz szükséges tulajdonosi és intézményi egyeztetések lefolytatását. Ezzel párhuzamosan egy interregionális és interdiszciplináris egyeztetést kezdtünk Somogy megyével az átalakítások összehangolására, különös tekintettel a Balatonnal kapcsolatos szezonális ellátási kihívásokra valamint a gyógy-idegenforgalmi lehetőségek kiaknázására. A Pannon modellnek elnevezett programban megfogalmazott célokat 5 lépcsőben kívántuk illetve kívánjuk megvalósítani: I. Veszprém megye kórházainak önálló, de a közös célokat már figyelembe vevő struktúra átalakítása, mely elsődlegesen az aktív ágyak számának csökkentését, telephelyek megszüntetését, osztályok összevonását, párhuzamosságok megszüntetését, a szükségletekhez igazodó krónikus kapacitások kialakítását célozta meg II. III. IV. Veszprém megye kórházainak együttműködése az intézmények közötti párhuzamosságok megszüntetésére és a hatékonyabb együttműködésre, mely során egy Kelet-Veszprém megyei ellátási egység és egy Nyugat-Veszprém megyei ellátási egység kerül kialakításra A teljes megyei szintű szakellátás összehangolása a logisztika valamint egyes diagnosztikus és terápiás ellátások területén A Pannon modellnek megfelelő megyei szint felett átívelő integráció létrehozása, mely Somogy és Veszprém megyék interregionális és interdiszciplináris együttműködési terve V. A koncepció kidolgozásakor még csak általánosságban megfogalmazott, mostanra azonban már részletesen kidolgozott finanszírozási, biztosítási és ellátás-szervezési modell kísérlet Az elkészült új koncepció miatt a Közgyűlés több ponton módosította az 5/2006. (II.22.) MÖK határozattal elfogadott intézkedési tervet. Az így elfogadott új koncepció alapozta meg a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház- Rendelőintézet akkori 5 éves szakmai fejlesztési tervét.

6 2010-ben tekintettel arra, hogy a szakmai tervben alapvető változások is történtek, így nem a korábbi terv módosítása, hanem egy ös időszakra szóló új szakmai fejlesztési terv készült. Jelen módosítás ezen szakmai koncepción hajtja végre a Semmelweis terv irányainak megfelelő korrekciókat.

7 A külső környezet elemzése I. Az Egészségügyi Fejlesztési Koncepció és a régió Egészségügyi Fejlesztési Terve Célunk volt, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. a Közép-Dunántúli régió meghatározó és egyik vezető egészségügyi szolgáltatójává tegyük, így nem hagyhattuk figyelmen kívül a régió kistérségi szintű egészségfejlesztési tervét. Ennek kiindulásaként hiszen a regionális koncepcióknak ehhez kellett illeszkedniük figyelembe kellett venni az országos szintű Egészségügyi Fejlesztési Koncepció (EFK) főbb prioritásait. I/1. Az EFK főbb ismérvei a következők voltak: Az EFK célja, hogy: 2013-ra a hazai születéskor várható átlagos élettartam érje el az akkori uniós átlagot, csökkenjen az ellátási különbség az ország egyes területei között, működjön költséghatékonyabban és magasabb színvonalon az egészségügyi ellátó rendszer. Az EFK fő beavatkozási területei: egészség-központú egészségpolitika kialakítása, népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése, az egészségügyi forrásképző- és elosztórendszerek átalakítása, az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének kórház központú szemlélete helyett a betegközpontú szemlélet érvényesítése, az egészségügyi informatika és egészség kommunikáció fejlesztése, új humánerőforrás stratégia kialakítása, az egészségügyi kutatás-fejlesztés és az egészségipar támogatása. Az EFK főbb beavatkozási területeinek néhány figyelembe veendő komponense: a szakmai irányítás és tervezés többek között a kapacitás elosztás centralizálása és regionalizálása,

8 az engedélyeztetés és a szakfelügyelet, a minőség-ellenőrzés rendszerének fejlesztése, azok gyakorlati következetes érvényesítése, a rendszer finanszírozás és az intézmény finanszírozás átalakítása, a finanszírozó vásárlói funkciójának megerősítése, a lakosság közeli egységes alap és járóbeteg szakellátást összehangoló kistérségi egészségközpontok létrehozása, az ügyeleti és sürgősségi ellátórendszerek fejlesztése, összehangolása, a védőnői hálózat szerepének erősítése, a házi ápolás és gondozás kiterjesztése, a kórházi és szakrendelői struktúra átalakítása, regionális kórházi központok kijelölése és fejlesztése, területi általános sürgősségi kórházak kijelölése és fejlesztése, szakkórházak rendszerének átalakítása, a krónikus ellátás elválasztása az aktív ellátási rendszertől és közelítése a szociális ellátás fele, az ápolási és hospice kapacitás fejlesztése, egységes és integrált, a telemedicina lehetőségeit is megteremtő ágazati informatikai fejlesztések, a gyógy- és egészségturizmus fejlesztése. Egyértelműen megállapítható, hogy az EFK céljai nem valósultak meg: a születéskor várható átlagos élettartam nem közeledett sőt távolodott az uniós átlagtól az országos területi kölönbségek nem csökkentek az egészségügyi ellátás színvonala nem javúlt, sőt romlott az egészségügy nem vált prioritássá, sőt az egészségügy GDP arányos részesedése jelentősen romlott, így már nem csak az uniós átlagtól, hanem a visegrádi országok átlagától is lényegesen lemarad I/2. A Közép-Dunántúli Régió Regionális Operatív Programja (ROP) egészségi-egészségügyi vonatkozásai: A ROP átfogó stratégiai céljai közt szerepelt az Egészséges régió megteremtése. Ezt az alábbi célrendszerrel kívánta megvalósítani: az egészségügyi ellátórendszer infrastrukturális egyenlőtlenségeinek oldása, az egészséges életmód elveinek és gyakorlatának terjesztése. A Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács alapvető törekvése volt, hogy a régió egészség-stratégiai céljai közül minél több valósulhasson meg azáltal, hogy azok beépülhessenek a ROP-ok projektjeibe, így azok megvalósításához uniós források legyenek lehívhatóak.

9 A főbb egészségfejlesztési célok megvalósulása a fejlesztési koncepció szerint csak a tudatosan összehangolt fejlesztéspolitika eredményeként, valamint a beutalási rend tudatos és következetes betartása esetén lehetséges. Ennek megfelelően a régióban: egységes elvekre épülő, progresszivitást figyelembe vevő, a valódi szükségletekhez és a technológiai fejlődéshez igazodó, költség hatékony és fenntarthatóan finanszírozható, régiós és intézményi szinten is professzionálisan menedzselt ellátórendszert kell kialakítani. Ez csak az ellátórendszer lényegi strukturális átalakításával érhető el. A régió ellátás-szervezési alapelvei: a biztonság, a folyamatos működés és a számon kérhető minőség elve az igazságosság és az esélyegyenlőség elve az emberi méltóság és a személyiségi jogok tisztelete a regionalitásra épülő progresszivitás elve a szubszidiaritás és a lakosság-közeliség elve a folyamatos fejlesztés elve a komplexitás elve a szektorsemlegesség és a partnerség elve a konszenzus elve a nyilvánosság elve a prevenció központúság elve a választás szabadságának elve A fentiek alapján a Közép-Dunántúli Régió szakmai egészségügyi stratégiai céljai: a sürgősségi ellátás fejlesztése, a kardiológiai és szívsebészeti ellátás fejlesztése, daganatos betegségek aktív és krónikus ellátásainak fejlesztése, a rehabilitációs ellátások és hosszú ápolások fejlesztése, a pszichiátriai ellátások fejlesztése, kistérségi multifunkcionális közösségi központok létrehozása, az alapellátás fejlesztése, az intézményi infrastrukturális egyenlőtlenségek felszámolása. Az EFK-hoz hasonlóan a régió egészségügyi célkitűzései sem valósultak meg:

10 így nem alakult ki a valódi szükségleteknek megfelelő ellátórendszer azaz a strukturális anomáliák változatlanúl fennmaradtak az ellátórendszer egyes elemei változatlanul sem horizontálisan sem vertikálisan nem illeszkednek egymáshoz azaz a funkcionális problémák nem rendeződtek a rendelkezésre álló működési erőforrások (pénzügyi és humán erőforrás) elégtelenek az előírt szakmai standardok szerint ellátás biztosítására és a rendszer működőképességének fenntartására a fejlesztési forrásoknak csak töredéke jutott el az ellátórendszer szintjére, azok fenntarthatósága is kérdéses Összefoglalva megállapítható, hogy mind országos, mind regionális szinten az egészségügyi ellátás fejlesztését célzó koncepciók kudarcot vallottak, az ellátórendszer anomáliái változatlanul fennállnak sőt helyenként súlyosbodtak, a rendelkezésre álló működési források tovább szűkültek, a fejlesztési források nem tudak hatékonyan beépülni a rendszerbe, így mély ágazati válság szintjén kell megfogalmazni saját szakmai stratégiánkat.

11 A külső környezet elemzése II. A Semmelweis terv főbb irányai A terv feltárja az egészségügyi ellátórendszer főbb problémáit és a szakmai egyeztetéseken elhangzottak figyelembe vételével tűzi ki a szükséges változtatások főbb irányait. A Nemzeti Együttműködés Programja az Itt az idő, hogy megmentsük az egészségügyet című fejezete és a Semmelweis tervhez kapcsolódó kormány előterjesztés is megfogalmazza, hogy az egészségügyi ágazatra nem mint a közpénzek mértéktelen fogyasztójára, hanem a magyar gazdaság egy fontos és potenciális húzó ágazatára kell tekinteni. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha az általánosan megfogalmazott célok mellett a közvetlenül kitűzött feladatok is maradéktalanul ezt szolgálják és ehhez a szükséges források is rendelkezésre állnak. A terv a legfontosabb beavatkozási irányok és pontok között elsőként tünteti fel az ágazat rövid- és hosszabbtávú pénzügyi, gazdasági és szervezeti konszolidációját lehetővé tévő forrásjuttatás szükségességét, ugyanakkor a megvalósítandó további feladatok között nem szerepel sem a szakellátási rendszer jelenlegi adósságállományának konszolidációja, sem a működési hiányok folyamatos újratermelődését megakadályozó többletforrás megjelenítése. Intézményi szempontból ennek megfelelően feltétlen szükségesnek látszik, hogy a Semmelweis Tervben részletezett állami egészségszervezési rendszer kialakítására irányuló intézkedések kiegészüljenek egy ponttal, mely az ellátórendszer meglevő adósságának szanálását célozza meg, mely a NEFMI-vel közösen végzett felmérés szerint a 2011-es év végére meghaladja a 60 milliárd forintot. Ezen beavatkozás nélkül az ellátórendszer integrációja gyakorlatilag nem lesz lehetséges, így ennek hiánya alapvetően befolyásolhatja a Semmelweis terv megvalósulását, a térségi, megyei és intézményi stratégiák megvalósulását. A szakellátási rendszer működési költségei a dologi oldalon éves viszonylatban 30 mrd forinttal alul maradnak a tényleges költségeknek, ennek visszapótlása nélkül nem lesz lehetséges az újonnan kialakított rendszer konszolidált működése. Ha figyelembe vesszük, hogy a Semmelweis terv szerint is éves viszonylatban minimálisan 250 mrd forint többlet szükséges a rendszer működtetéséhez (éves viszonylatban csak a konvergencia program ennyit vont ki az egészségügyből), akkor látható, hogy ennek csak a töredékét jelenti a megjelölt működési többlet igény, mely a tervben feltüntetett humán erőforrás fejlesztési igénnyel együtt sem éri el a kivont források felét sem. Az egyébként szükséges és valóban megtakarítást jelentő hatékonyság javító intézkedések képesek lehetnek a hiányzó források másik részének átmeneti megtakarításához (évi mintegy 130 mrd Ft), de képtelenség azt feltételezni, hogy az előírt szakmai eljárás rendek szerint a jelenlegi szolgáltatási csomag fenntartható a jelenlegi keretek között. Azaz, ha a gazdasági teljesítő képesség tartósan a jelenlegi forrásokat képes biztosítani az egészségügyi ellátórendszer számára, akkor az egészségügyi struktúra átalakítása mellett is szükségszerű a szakmai eljárásrendek szintjén való visszalépés, és a szolgáltatási csomag szűkítése sem elkerülhető. Ebben az esetben ezt át kell vezetni mind a megye, mind a Zrt. szakmai koncepcióján.

12 Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egészségügy közfinanszírozásában az OECD adatbázisa alapján a GDP arányos részesedés tekintetében már csak Lengyelország és Észtország áll mögöttünk, míg a Széll Kálmán Terv szerinti csökkentés esetében már ezen országok is megelőznek bennünket mely aligha egyeztethető össze a kormányprogram által kitűzött célokkal. A terv célul tűzi ki az alapellátási ügyeleti rendszer integrálását az OMSZ diszpécser rendszerébe. Ez bele illeszkedik a folyamatban levő TIOP es pályázatok programjaiba, de ez mellett szükséges és szakmailag megindokolható az alapellátási ügyeleti rendszer és a szakellátási ügyeleti rendszer integrációja is. Azon településen ahol kórház és azon belül valamilyen szintű sürgősségi ellátás működik felesleges egy ettől teljesen független alapellátási ügyelet fenntartása. Szintén célszerű átgondolni, hogy a házhoz menő alapellátási ügyeleti ellátást szükséges-e fenntartani a mentőszolgálat mellett. A javaslatok megvalósítása olcsóbb és szakmailag hatékonyabb rendszert tesz lehetővé. A terv a járó- és fekvőbeteg szakellátás vonatkozásában nem tesz konkrét javaslatot a horizontális integrációra az egymás mellett működő szakellátó egységek között. Az egyes intézmények profiltisztítása, kapacitás átcsoportosítása és szervezeti integrációja egyes megyékben így megyénkben is - már megindult, és a főváros vonatkozásában maga az előterjesztés is ilyen irányokat határoz meg. Ez szakmailag célszerű, míg erőforrások szempontjából szükségszerű, így a szakmai programunkban ezt az irányt is szuükségesnek tartottuk megjeleníteni. A terv röviden szól az egészségiparról és egészségturizmusról is. Tekintettel arra, hogy az egészségügyhöz szükséges többlet források jelentős részben innen szerezhetőek meg, úgy ítéljük meg, hogy a jövőben sokkal hangsúlyosabb szerepe lehet ennek a fejezetnek. Az Új Széchenyi Terv vonatkozó részei szintén erre utalnak. Ez tudja reálisan alátámasztani, hogy az egészségügy az egészségiparon keresztül jelentősen több annál, mint a költségvetés egy kiadási tétele, hiszen számtalan komparatív előnnyel bír a többi ágazathoz képest, gyakorlatilag korlátlan piaci értékesítési potenciállal rendelkezik, jelentős számú munkahely teremtő képessége van és nincs olyan ágazat, melyre ne lenne képes fejlődésével szinergista hatást kifejteni így tényleg a gazdáság egy kitörési pontja lehet. Ennek beépítése a szakmai programban távlatilag mindenképpen szükséges, míg földrajzi elhelyezkedés szempontjából lehetséges. A tervben nem jelenik meg az uniós szinten is megfogalmazott Roma Stratégia, ennek megfelelően erre most direkt fejezet a saját szakmai programunkban sem építhető be, ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy egy Roma Egészségügyi Projekt kialakításának szükségessége előbb vagy utóbb meg fog fogalmazódni. Összefoglalva a Semmelweis tervben leírt helyzetelemzéssel egyértelműen alátámasztja az előző fejezet végi összegzésünket. A változtatás főbb irányai erőforrás koncentráció, centralizáció és integráció egybe esnek a megye és az intézmény eddigi szakmai stratégiájával, így erre a továbbiakban is építhetünk. Számítunk arra, hogy mivel a terv kiemelten felhívja a figyelmet annak a fontosságára, hogy az ágazatból forrást kivonni már nem lehet, sőt a működőképesség megőrzése érdekében mind rövid, mind hosszabb távon többlet forrás bevonását tartja szükségesnek várhatóan ez már a jövő évi költségvetésben megjelenik. A modulárisan felépített Pannon programunk 4-es lépcsőjében arra kell számítanunk, hogy az integráció vonatkozásában nem a Közép- Dunántúli Régió megyéire és nem is Somogy megyére kell koncentrálnunk, hanem

13 Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék irányába való viszonyulásunkat kell meghatározni. Az integrációs alapegységként változatlanul a megyét tartjuk egységben kezelendőnek. A tervben felvázolt fejkvóta alapú finanszírozás irányába való elmozdulás egybevég a Pannon modellünk 5-ös pontjával, mely intézményünk számára kedvező változást jelentene.

14 Belső környezeti analízis A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt április 01- től látja el a Veszprém megye vezető egészségügyi szolgáltatói feladatait. Mint 100%-os önkormányzati tulajdonú egészségügyi szolgáltató Veszprém megye legnagyobb fekvőbeteg és járóbeteg szakellátó intézménye, a Közép-dunántúli Régió kiemelt szolgáltatója, földrajzilag a Dunántúl logisztikai középpontjában fekszik. Míg korábban a legkisebb megyei kórházak között tarthatták számon, óta több intézményi integrációt követően az elmúlt 6 évben több alkalommal is jelentősen megváltozott. Ennek mérföldkövei: január 01. A Hollós István Szocioterápiás Psychiátriai Kórház (Doba) integrálódik a Megyei Kórházba, 255 krónikus ágy kapacitással április 01. A dobai telephely 200 ággyal átadásra kerül Sümeg Városi Kórház részére. 18 krónikus ágy Zirc Városi Erzsébet Kórház, 37 krónikus ágy Várpalota Városi Kórház részére kerül átadásra. Ezzel együtt 135 akut ágy szűnt meg, melyből 50 ágyat az intézmény krónikus ellátásra konvertált át. (17 ággyal bővült a Reumatológiai Osztály és új, 33 ágyas Belgyógyászati Rehabilitációs Osztály alakult.) augusztus 01. Sümeg Városi Kórház két telephellyel és 352 krónikus, továbbá 75 akut ággyal növelve a Megyei Kórház kapacitását. A Megyei Kórház heterogén intézményrendszert örökölt: jelenleg 7 telephelyen folytat gyógyító-megelőző és rehabilitációs tevékenységet. A fekvőbeteg szakellátás hátterét ágy biztosítja, melyből 697 ágyon aktív, 426 ágyon pedig krónikus ellátás történik ellátási területe lényegében teljes Veszprém megyére kiterjed: fő. Egyes szakterületeken regionális ellátást biztosít. A járóbeteg szakellátást 29 szakambulancia, 16 gondozói- és 87 szakrendelés nyújtja, összességében heti szakorvosi óra keretében. Jelenleg a Kórház ellátási területét és szakmai struktúráját az 1. Melléklet szemlélteti. Az intézmény egészségügyi ellátórendszerben betöltött szerepe A évi CXXXII. Törvény értelmében a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház súlyponti intézmény, volt azóta ez a fogalom törlésre került A Kórház ellátórendszerben betöltött szerepét súlyponti országos intézményi körben, majd régiós és megyei áttekintésben elemezzük.

15 Fekvőbeteg aktív ellátás (2008) Súlyponti intézmények Aktív eset Aktív súlyszám Gottsegen György Orsz.Kard.Int Karcag, Kátai Gábor Kh.-Ri Ózd, Almási Balogh Pál Kh Sátoraljaújhely, Erzsébet VKh Szentes,Cs.M.Önk.dr.Bugyi I.KH Fehérgyarmat,Szatmár-Beregi Kh Siófok, VKh Sopron MJV. Erzsébet Kh. DEOEC Nagykanizsa, V.Kh.Ri Salgótarján,Szent Lázár M.Kh Vác, Jávorszky Ödön Városi Kh Dunaújváros,Szent Pantaleon Kh.KHT Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Bp Szekszárd, Balassa J. M.-i Kh Tatabánya, Szt. Borbála Kórház Kistarcsa, Flór F. Kh Szent Imre Kórház,Fővárosi Önk Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kh., Bp Veszprém, Csolnoky F.Kh.Np.Zrt Uzsoki u. Kórház, Bp Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház ONKI Kaposvár, Kaposi Mór Oktató Kh Markusovszky Kórház Zrt. Szombathely Szolnok, Hetényi G. MKh Gyula, Pándy Kálmán MKh.Ri Győr, Petz A.Megyei Oktató Kh ÁEK Szent János Kórház Ri., Bp Kecskemét, BKM Önkorm. Kórháza Székesfehérvár, Szt.György MKh Miskolc, BAZM.Kh.Egy. Okt Pécsi Tudományegyetem Nyíregyháza, Jósa A. Megyei Kh SZTE SZAOTE Centrum, Szeged DE OEC, Debrecen Semmelweis Egyetem A Kórház mind esetszám, mind megtermelt súlyszám tekintetében 19. a súlyponti intézmények körére nézve. Abszolút sorrend alapján mind a legalacsonyabb, mind a legmagasabb teljesítményű intézménytől ugyanannyi a távolsága. Ha az esetszám és a súlyszám abszolút értékekeit nézzük, akkor a legmagasabb esetszámú (SOTE ) és a legmagasabb súlyszámú (SOTE ) intézménytől látszólag már nagyobb távolság választja el (esetszáma: , súlyszám: ). Azonban ez a távolság csak látszólagos. Ha kivesszük a megelőző listából az országos hatáskörű intézményeket (5 db) akkor a tisztán súlyponti intézményi körben legnagyobb teljesítményűvé előlépő Jósa András Kórháztól teljesítménybeli elhelyezkedése már nem mutat ekkora különbségeket: Jósa A. esetszám: , Csolnoky esetszám: ; Jósa A súlyszám: , Csolnoky súlyszám: Ez teljesítmény tekintetében a tisztán súlyponti intézmények körében a középmezőny tagjává teszi.

16 Járóbeteg szakellátás (2008) Súlyponti intézmények Járó eset Járó pont Gottsegen György Orsz.Kard.Int Karcag, Kátai Gábor Kh.-Ri Sátoraljaújhely, Erzsébet VKh Ózd, Almási Balogh Pál Kh Siófok, VKh Szent Imre Kórház, Fővárosi Önk Kistarcsa, Flór F. Kh Uzsoki u. Kórház, Bp Szentes,Cs.M.Önk.dr.Bugyi I.KH Salgótarján,Szent Lázár M.Kh ONKI Vác, Jávorszky Ödön Városi Kh Fehérgyarmat,Szatmár-Beregi Kh Sopron MJV. Erzsébet Kh. DEOEC Nagykanizsa, V.Kh.Ri Dunaújváros,Szent Pantaleon Kh.KHT Veszprém, Csolnoky F.Kh.Np.Zrt Tatabánya, Szt. Borbála Kórház Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kh., Bp Szekszárd, Balassa J. M.-i Kh Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház Gyula, Pándy Kálmán MKh.Ri Markusovszky Kórház Zrt. Szombathely Kaposvár, Kaposi Mór Oktató Kh Miskolc, BAZ.M.Kh.Egyetemi Okt Szolnok, Hetényi G. MKh Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Bp Szent János Kórház Ri., Bp Pécsi Tudományegyetem Kecskemét, BKM Önkorm. Kórháza ÁEK Győr, Petz A.Megyei Oktató Kh Székesfehérvár, Szt.György MKh DE OEC, Debrecen Nyíregyháza, Jósa A. Megyei Kh Semmelweis Egyetem SZTE SZAOTE Centrum, Szeged Járóbeteg szakellátás tekintetében a 21. legnagyobb esetszámú intézmény, megtermelt járóbeteg pont tekintetében 25. Fekvőbeteg intézményi pozícióihoz képest gyengébb teljesítményt mutat. Ennek magyarázata, hogy Veszprém megye szakorvosi óraszám ellátottsága az országos átlag alatt van, valamint, hogy emellett is nagyszámú járóbeteg szakellátó szolgáltató: 54 db működik a megyében (Tábla 1: Egyes ellátások, illetve ellátók földrajzi megoszlása a régióban).

17 Krónikus és rehabilitációs szakellátás (2008) Súlyponti intézmények Krón.eset Krón.súly.nap Siófok, VKh Ózd, Almási Balogh Pál Kh Sopron MJV. Erzsébet Kh. DEOEC Salgótarján,Szent Lázár M.Kh Karcag, Kátai Gábor Kh.-Ri Sátoraljaújhely, Erzsébet VKh Kistarcsa, Flór F. Kh Vác, Jávorszky Ödön Városi Kh DE OEC, Debrecen Tatabánya, Szt. Borbála Kórház Szentes,Cs.M.Önk.dr.Bugyi I.KH Szent Imre Kórház,Fővárosi Önk Semmelweis Egyetem Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Bp Miskolc, BAZ.M.Kh.Egyetemi Okt Nagykanizsa, V.Kh.Ri Dunaújváros,Szent Pantaleon Kh.KHT Uzsoki u. Kórház, Bp Szekszárd, Balassa J. M.-i Kh Szolnok, Hetényi G. MKh Kecskemét, BKM Önkorm. Kórháza Fehérgyarmat,Szatmár-Beregi Kh Veszprém, Csolnoky F.Kh.Np.Zrt Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház Győr, Petz A.Megyei Oktató Kh Székesfehérvár, Szt.György MKh Kaposvár, Kaposi Mór Oktató Kh Nyíregyháza, Jósa A. Megyei Kh SZTE SZAOTE Centrum, Szeged Szent János Kórház Ri., Bp Markusovszky Kórház Zrt. Szombathely Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kh., Bp Gyula, Pándy Kálmán MKh.Ri ÁEK A krónikus és rehabilitációs ellátások tekintetében a 11. legjelentősebb esetszámú intézmény, míg súlyozott nap tekintetében a 10. A kiemelkedő krónikus teljesítmény hátterében a évi CXXXII. Törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről jogszabály áll, melynek eredményeként a kórház a semmiből Veszprém megye kiemelt krónikus-rehabilitációs szolgáltatójává vált. Az intézményi szinten előírt aktív és krónikus ágykapacitásoknak megfelelve a Kórház a Sümeg Városi Kórháztól két telephelyet és 352 krónikus, 75 akut ágyat vett át (2007. augusztus 1.), amely az intézmény krónikus teljesítményét magas szinten tartja.

18 Országos összehasonlításban lényeges, hogy a közép-dunántúli régióban érhető el az ország összes krónikus ágykapacitásának 8%-a, amelybe belejátszik Balatonfüred országos jelentőségű rehabilitációs állománya. A régión belül a krónikus ágyszámok nem követik a régió megyéinek lakosságarányát, az összes kapacitás fele Veszprém megyében jelenik meg. A Közép-Dunántúli régió mellett az Észak-Magyarországi és a Nyugat- Dunántúli régióban nem található meg a progresszív betegellátás valamennyi szintje, hiszen ezekben a régiókban nem működnek egyetemi klinikák, illetve országos intézetek. A három régió azonban nem egészen egyformán viselkedik. A Közép-Dunántúli régió helyzete, közlekedési viszonyai és strukturális adottságai érthetővé teszik, hogy a progresszív ellátás ebből a régióból elsősorban Budapest felé irányuljon. Ez lényegesen ellentmond a Semmelweis tervben megfogalmazott Észak-Dunántúli Térség tervezett határvonalainak. A Közép-Dunántúli régióban az egészségügyi szakellátórendszer a kapacitások mértékét tekintve - meglehetősen fejletlen, a lakosságra vetített szakorvosi óraszámok és az aktív ágyszámok a régióban alatta maradnak az országos átlagnak. Ugyanakkor az ellátott esetszám egyező. Az ágyszámok és az óraszámok önmagukban nem értelmezhető adatok, hiszen a szükségletek, morbiditási statisztikák, esetszámok régiónként eltérőek, és csak ezek együttes figyelembevételével lehet megítélni, hogy adott régióban a kapacitások mértéke megfelelő-e vagy sem. Tábla : Egyes ellátások, illetve ellátók földrajzi megoszlása a régióban A táblázat nem csak az önálló járóbeteg intézményeket tünteti fel, hanem tartalmazza azokat a főként magánszektor által biztosított - járóbeteg szakellátásokat is, ahol csak 1-2 szakma érhető el a lakosság részére, továbbá az egyes kórházak telephelyein működő szakrendelések is bemutatásra kerülnek. A

19 táblázatban az aktív fekvőbeteg szakellátás esetében az egyes kistérségekben található összes aktív fekvőellátást nyújtó szolgáltató feltüntetésre kerül, ideértve a szakkórházakat is. A krónikus fekvőbeteg ellátásnál ugyancsak az egyes kórházak telephelyein működő összes krónikus ellátás bemutatásra kerül. Veszprém megyében a megyei kórházon kívül, Ajkán és Pápán folyik több szakmás aktív fekvőbeteg ellátás, Tapolcán aktív belgyógyászati és sebészeti ellátást, valamint tüdőgyógyászati rehabilitációt, a balatonfüredi szívkórházban aktív kardiológiai belgyógyászati és országos- és regionális ellátás keretében szív és érrendszeri betegek rehabilitációs kezelését nyújtják. 1 A legmagasabb progresszivitási szintű ellátások egyetemi klinikák- a régióban nem állnak rendelkezésre, ezért jelentős a betegáramlás Budapest, kisebb mértékben Pécs és Győr ellátói felé. Ez kihívást jelent a régió aktív egészségügyi szolgáltatóinak. Fekvőbeteg aktív ellátás (2008), Közép-Dunántúli régió Veszprém megye Kórház Aktív ágysz. Krón. ágysz. Össz. ágysz. Veszprém Megyei Önkormányzat Csolnoky Ferenc Kórház- Rendelőintézet, Veszprém Városi Önkormányzat Magyar Imre Kórház-Rendelőintézet, Ajka Gróf Eszterházy Kórház- Rendelőintézet, Pápa Dr. Tapolcai Deák Jenő Kórház- Rendelőintézet és Gyógybarlang Kft., Tapolca Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete, Farkasgyepű Állami Szívkórház, Balatonfüred Palotahosp Kft., Várpalota Magyar Honvédség Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet Városi Kórház-Rendelőintézet, Sümeg Forrás: KDRET: Közép-Dunántúli Régió egészségügyi szakellátó-rendszerének bemutatása, és javaslat a fejlesztési irányvonalakra; március

20 Városi Erzsébet Kórház és Rendelőintézet, Zirc Alkohol Drogsegély Ambulancia, Noszlop Fejér megye Kórház Aktív ágysz. Krón. ágysz. Össz. ágysz. Fejér Megyei Önkormányzat Szent György Kórháza, Székesfehérvár Szent Pantaleon Kórház Kht., Dunaújváros Városi Kórház Önkormányzat Kórház-Rendelőintézete, Mór Sirály Egészségügyi és Szociális Szolgáltató Kht., Csákvár (Magyar Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Drogterápiás Otthona, Ráckeresztúr) Komárom-Esztergom megye Kórház Aktív ágysz. Krón. ágysz. Össz. ágysz. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szent Borbála Kórház-Rendelőintézet, Tatabánya Városi Önkormányzat Vaszary Kolos Kórház, Esztergom Városi Önkormányzat Selye János Kórház, Komárom Városi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet, Tata Városi Önkormányzat Batthyány Kázmér Szakkórház, Kisbér Szent Borbála Szakkórház Kft., Dorog Magyar-Kékkereszt Egyesület, Dömös Szakorvosi Rendelőintézet, Oroszlány Hospice Szeretetszolgálat Alapítvány, Tatabánya A Közép-Dunántúli régióban két nagy fekvőbeteg intézmény működik: Fejér megyei Szent György Kórház (Székesfehérvár), Csolnoky Ferenc Kórház,

21 (Veszprém). A székesfehérvári intézmény kb. másfélszer nagyobb ellátó kapacitással üzemel, mint a veszprémi, fekvőbeteg osztályainak száma 36, míg a veszprémi kórházé 29. A Tatabányai kórház aktív ágykapacitása (628 ágy) a Csolnoky Ferenc Kórházat alulról közelíti (697 ágy), krónikus ágyszáma közel a harmada a veszprémi intézményének. Veszprém megyében történeti okból nagyszámú, 11 (egykor 14) fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltató működik. Kapacitásaik nem összehangoltak, szétszórt ellátó struktúrát képeznek, működésük nem harmonizált. A Csolnoky Ferenc Kórház Veszprém megye legjelentősebb egészségügyi intézménye, mind ellátó kapacitásának nagy volumene, mind a sokoldalú, sokszakmás profilja miatt. Veszprém megyében 11 mentőállomás van, az alábbi településeken: 1) Veszprém 2) Ajka 3) Balatonfüred 4) Balatonfűzfő 5) Pápa 6) Sümeg 7) Tapolca 8) Várpalota 9) Zirc 10) Nagyvázsony 11) Tüskevár A mentésirányítás Veszprémben működik. Ide integrálódik az ajkai, devecseri, zirci kistérségi orvosi ügyelet, Folyamatban van, de még nem működik a sümegi és a tapolcai ügyleti ellátás. A Zrt., mint gazdálkodó szervezet bemutatása 1, Gazdálkodási helyzet A Zrt. a 2009-ben realizált 8,6 milliárd forintos bevételével gazdaságilag meghatározó szereplője a régiónak. Az intézmény bevételeinek több mint 90%- át az ellátott esetek után járó E Alap finanszírozás adja. Ezt egészítik ki az intézmény más bevételei. A kórház finanszírozása márciusig TVK (teljesítmény volumen korlát) szabályozása alá esett, azaz előre meghatározott HBCS súlyszámot, illetve német pontszámot finanszírozott az OEP, Ft/súlyszám, illetve 1,46 Ft/pontszám értéken. Az e fölött ellátott betegek finanszírozása 0 Ft volt. Ezzel a módszerrel a maximális bevétel tervezhető és kiszámítható volt április 1.- től hatályba lépett jogszabály fix és lebegtetett értéket különböztet meg. Az EMAFT - előre meghatározott alapdíjjal finanszírozott fix teljesítmény rész - a

22 2008. évi teljesítmény 70%-a és Ft/súlyszám értéken kerül elszámolásra, a járóbeteg ellátásban 1,60 Ft/pontszám értéken. A lebegtetett értékből adódó több tízmillió forintos havi veszteség tükröződik az OEP bevételek évihez viszonyítottan 500 millió forintot is meghaladó csökkenésében. Ezt követően átmeneti bázis, majd ismételten TVK szerinti finanszírozás történt szűkített TVK keretek mellett, ami összességében éves viszonylatban mintegy 900 mft-os veszteséget prognosztizál az intézménynek. Ez 2010-es év viszonylatában 623 mft-ban reálizálódott, melynél figyelembe kell venni, hogy ebből mitegy fele az értékcsökkenés így a Zrt. országos átlaghoz képesti eladósodottság foka lényegesen alacsonyabb (kb. az országos átlag fele). 2, Foglalkoztatás A kórház a megye és a régió egyik legnagyobb munkáltatója. A fenntartó egyik legtöbb alkalmazottat foglalkoztató intézménye, a dolgozók Veszprém és a környező kistérségek lakosai. Az intézményben dolgozó közül, 836 alkalmazott él a kistérségben. Működési kiadások közel 50%-át képezi a személyi juttatások és a munkáltatót terhelő járulékok összege. Az Intézmény gazdálkodásában ezért kiemelt szerepet kap a humánerőforrás menedzsment. A térség vezető-kórháza pozíciójának megfelelően a Csolnoky Ferenc Kórház az országos átlaghoz képest kisebb mértékben küzd létszámgondokkal. Az intézmény hírneve, szakmai presztízse vonzza a felkészült és gyakorlott szakembereket. Ugyanakkor a külföldre irányuló szakember elvándorlás negatív hatásai már itt is érezhetőek. A kórház nyitott az alvállalkozói rendszer irányába, igaz először a hiányszakmák miatti kényszerből, de a változó beteganyag ellátási igényeihez a szerződéses orvosokkal rugalmasabban és olcsóbban lehet alkalmazkodni, mintha minden szakmában főállású orvosok állnának csak rendelkezésre. A humánerőforrás biztosításának ezen új irányát tükrözi a közreműködőknek kifizetett díjak több mint 50 százalékos növekedése és között. Egyes főállású státuszok közreműködői szerződéssel történő kiváltása miatt sikerült a bérköltséget 4 százalékkal csökkenteni 2009-ben az előző évhez viszonyítva. A fenti elemzés a jelen helyzet meglevő, regionális szinten fellelhető adatbázisán alapszik. A Semmelweis terv új térségi határai még nem rögzítettek. Ennek eldöntését követően a fejezet újraértékelése szükséges.

23 A környezeti tényezők SWOT analízise Az előző fejezetekben feltárt külső és belső környezeti tényezők az előnyökhátrányok-lehetőségek-veszélyek rendszerében a következő képet mutatják. 1. Előnyös környezeti tényezők A veszprémi kórház rendelkezik aktuális és részletes, gyakorlatilag a működése valamennyi területét feltérképező elemzéssel. Ezt az elemzést elfogadja az intézmény jelenlegi vezetése, tudomásul veszi a kórház dolgozóinak döntő többsége, ismeri és felvállalja az intézmény tulajdonosa. Az elemzés alapján elkészült a részletes intézkedési terv, melyet a tulajdonos határozatban elfogadott, annak megvalósítása eredményesen megkezdődött. Ennek eredményeként az intézmény likviditási paraméterei az országos átlagnál jobbak. A gazdasági társasággá való átalakulás bár rövid távon finanszírozási hátrányokkal is járt, ugyanakkor jelentős pozitív szervezeti és belső működési változásokat eredményezett, mely képes volt a hátrányok kompenzálására, és hosszú távon előnyt jelentett a versenytársakkal szemben. Ennek megfelelően a kórház a közvetlen válságkezelés helyett már képes a valódi struktúra átalakításra és folytathatja a stratégiai szakmai program végrehajtását. Az évtizedes elhúzódó válság következtében a potenciális és valódi versenytársak megszokták, hogy a veszprémi kórházzal alig kell számolni. Ez az elaltatott éberség indulási előnyként érvényesíthető volt. Mostanra sok területen példaértékűnek ítélhető a kórház tevékenysége és a változásokhoz való flexibilitása. Az intézmény dolgozói változást igényelték, annak végrehajtásában partnerek voltak. Országosan is elismerten zökkenőmentesen történt meg a közalkalmazotti statusból való váltás, a megalkotott Kollektív Szerződés az intézményen belül stabilitást biztosít. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy motivációjuk csökkent a központi megszorítások lecsapódó hatásaként. Az elmúlt évek során a komoly formális és informális befolyással rendelkező érdekképviseleti szervekkel konstruktív együttműködést sikerült az intézményi menedzsmentnek kialakítani, így mind a szakmai munka, mind a más intézményekben kritikussá vált humánerőforrás gazdálkodás területén a versenytársakhoz képest sikerült lépéselőnybe kerülni.

24 2. Hátrányos környezeti tényezők Miközben az intézmény stratégiai programja mentén képes volt leküzdeni a korábbi szakmai programban megfogalmazott legtöbb hátrányos külső környezeti tényezőt, ugyanakkor ennél nagyobb mértékű negatív hatásként nehezedik rá az ország egészségügyi ellátórendszerének általános válsághelyzete. 3. A potenciális lehetőségek Míg a többi egészségügyi intézmény jelentős része elviselte az elmúlt évek kényszerű átalakításait, addig a veszprémi kórház aktív részese igyekezett lenni a folyamatoknak, így sok olyan fájdalmas intézkedést hajtott végre, ami a többi intézmény számára még ezt követően fog realizálódni. Akár a gazdasági életben, akár az egészségügyi ágazatban számtalan példa bizonyítja, hogy a technikai és technológiai, valamint strukturális és infrastrukturális elmaradottságból egy vagy akár több fejlődési szakasz átugrásával az átlagosnál fejlettebb, korszerűbb, hatékonyabban működő és a többi piaci szereplőhöz képest versenyképesebb szervezetek és struktúrák hozhatók létre. A veszprémi kórház legnagyobb potenciális lehetősége éppen abból adódott, hogy megyei szinten nem történt meg korábban a fekvőbeteg struktúra szükségletekhez való igazítása, így egyes területeken olyan kapacitás feleslegek és ezzel együtt finanszírozási volumenek ragadtak bent a megyében, amelyek a kényszerű átszervezések után fenntartható és rentábilisan működtethető egységek kialakítását teszik lehetővé. Ez az átalakítási folyamat egységes megyei koncepció mentén megindult. A relatíve hátrányos közlekedési infrastruktúra a megyén kívüli vetélytársak közül leginkább csak a Székesfehérvár fele való betegeláramlást teszi lehetővé így jó betegirányítással a betegek megyén belül tarthatóak. Ezt az elmúlt években a gyakorlatban is sikerült realizálni. Ezt erősíti a Balaton, mint természetes déli határ is, mely ebbe az irányba szintén korlátozza a betegek mobilitását. A potenciális lehetőségek között középtávon a gyógyturizmussal is érdemes tervezni, de rövidtávon ez nem sorolható a számottevő lehetőségek közé.

25 4. Potenciális veszélyek A veszélyek közt legelsőként a környezeti analízisben szereplő általános gazdasági restrikciók következményeivel kell számolni. Ezek egy része közvetlen hatásként a bevételi oldal csökkenését, míg néhány közvetett módon, főleg a kiadás növekedésével érte el a kórházat. Kellő változtatások nélkül ez az adósságállomány további növekedéséhez vezethet. A belső környezeti tényezők közül elsősorban azt kell kiemelni, hogy a veszprémi kórház dolgozói hogyan fognak reagálni arra, hogy a folyamatos megszorítások után nem hogy csökkenne az adósságteher, hanem tovább nő a feszültség. Ez könnyen kiválthat passzivitásba fordulást vagy akár aktív ellenállást is. Mindkettő végzetessé válhat az intézmény számára, hiszen ez a makro-átalakítások vesztes pozícióját eredményezné a kórház számára. A kombinált külső és belső veszélyt a megyei szintű vélt vagy valós érdekellentétek jelentik az ellátási struktúra átalakításával kapcsolatban. A régió másik két megyéjében lényegesen kisebb számú szolgáltató és tulajdonos érdekeinek egyeztetését kell elvégezni, ráadásul itt a két megyei kórház eleve stabilabb és erőpozícióból képes tárgyalni saját megyéjének kórházaival. A régión belül megvívott pozíciók az új területi felosztásban semmivé válhatnak, az új területen újra meg kell küzdeni a betegekért és a munkavállalókért egyaránt. 5. A SWOT analízis összegzése A külső és belső környezeti tényezők együttes eredőjeként a veszprémi kórház számára változatlanul a további előre menekülés lehetősége adott. Önmagában a helyzetének stabilizálása már nem lehet eredményes, hiszen az addigra már a múlt kihívásainak felelne meg és nem az átalakuló magyar egészségügy új szempontrendszerének. A hátrányok számosak és a veszélyek igen komolyak. A veszélyek között a legmarkánsabbak a II. félévétől megkezdett - és azóta folyamatosan fenntartott - gazdasági megszorító intézkedések, melyek még a stabil helyzetben levő kórházak számára is komoly kihívást jelentenek. Az előre menekülés csak akkor lehetséges, ha a tulajdonos, az intézmény vezetői és dolgozói képesek elhinni, hogy az eddigiekhez hasonlóan továbbra is lehetséges a meglevő hátrányokat előnyökké változtatni. Képesektovább vinni, hogy az események késői passzív követése helyett azok aktív, sőt

26 proaktív irányítását vállalják. Képesek egy más dimenziójú intézményben gondolkodni, és ennek kialakítása érdekében gyorsan és határozottan cselekedni. Képesek a meglevő érdekeiket átértékelni és azok mentén elfogadható kompromisszumokat kötni. Képesek a célok elérése érdekében új eszközöket használni.

27 A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. struktúrájának bemutatása Az ellátás aktuális helyzetének áttekintése A megyei kórház augusztus 01-től a Sümegi Városi Kórház integrációjával 3 telephelyen (Veszprém, Sümeg, Doba) nyújt fekvőbeteg szakellátást, és 5 telephelyen (4 veszprémi, 1 sümegi) járóbeteg szakellátást. A fekvőbeteg szakellátás hátterét ágy biztosítja, melyből 697 ágyon aktív, 426 ágyon pedig krónikus ellátás történik. Ellátási területe lényegében teljes Veszprém megyére kiterjed ( fő), egyes szakterületeken regionális ellátást biztosít. A járóbeteg szakellátást 29 szakambulancia, 16 gondozói- és 87 szakrendelés nyújtja, összességében heti szakorvosi óra keretében. Az aktív fekvőbeteg szakellátás a naptári évben 697 ágyon ápolási eseményeinek száma (2008-ban: ), a jelentett és finanszírozott HBCS súlyszám teljesítmény (2008-ban: ), e tevékenységre biztosított TVK érték (2009. január-március és november-december hónapok) súlyszám, az EMAFT (előre meghatározott alapdíjon finanszírozott teljesítmény) súlyszám volt (2008-ban az összes TVK: ). Az aktív ellátás éves case mix indexe (CMI) 1,02 (2008-ban 1,01). A krónikus fekvőbeteg szakellátásban a naptári évben 426 ágyon az esetszám (2008-ban 3 044), a teljesített ápolási napok száma (2008-ban ), az átlagos ápolási nap 49,3 (2008-ban 45,0). A járóbeteg szakellátásban a naptári évben az esetszám (2008- ban: ), a jelentett és finanszírozott teljesítmény ezer német pont (2008-ban: ), e feladat ellátására biztosított TVK éves értéke , EMAFT német pont értékben alakult (2008. évben TVK: ) A Kórház osztályainak, fekvő és járóbeteg szakellátási egységeinek éves teljesítmény adatait és főbb forgalmi mutatóit a 3. melléklet mutatja be.

28 Épület-infrastruktúra állapota A Kórház a fekvőbeteg szakellátást 3 telephelyen nyújtja, ebből a projektben a központi, (8200 Veszprém, Kórház u. 1. sz. alatti) telephelyen működő fekvőbeteg ellátó egységek fejlesztése történik meg. A telephely három fő épületből, az A, D és E jelű épületből áll. A központi telephely elmúlt évben történt fejlesztései abban a tekintetben koherensnek mondhatók, hogy a pavilon rendszerű kórházból a beruházások nyomán tömbkórházi struktúra alakult ki. Jelenleg a tömbkórházat három, külön fázisban és különböző technológiával épített épület alkotja: a legrégebben (1962-ben) épült A jelű épület, amely 2002-ben átfogó felújításra került ben került átadásra a D jelű épület, és 1994-ben a legfiatalabb, E jelű épület. Az E épület tervezése ugyan a legújabb, de fontos megjegyezni, hogy a tervei a 1980-as években készültek el, így ez több osztály/egység működésében tetten érhető csak részben, illetve kompromisszumok árán tudja kiszolgálni az egyes szakterületek fejlődéséből fakadó, illetve a megnövekedett lakossági igényből eredő elvárásokat ezek említése, kifejtése a szakterületek bemutatása során történik meg. A tömbkórház teljes alapterülete m2. Ellátó osztályok, részlegek bemutatása Terjedelmi korlát miatt csak a projektben résztvevő, vagy az által érintett osztályokat elemezzük. Ezeket jelenlegi épületen belüli elhelyezkedésben csoportosítjuk. A bemutatás során kitérünk az osztályok, egységek épületen belüli elhelyezkedésére, kapcsolataira, gép-műszer helyzetére, bemutatjuk a főbb forgalmi adatokat. Ennek összefoglaló, áttekintő táblázatát a 6. melléklet tartalmazza, mely kétféle csoportosításban (épületenként, szintenként, illetve épületenként szárnyra bontva) ad eligazítást a Kórház osztályainak, részlegeinek helyzetéről, ezen keresztül kapcsolatairól. Baleseti sebészeti mátrix Elhelyezkedés: A épület I - II., IV. Emelet Osztályok, részlegek teljesít-mény ágy- szám ágykihasználtság fekvő statisztika esetszám ápolási napok száma Traumatológia fekvő 4582, ,80% ,2 1,57 járó statisztika átlagos ápolási idő CMI esetszám pont/eset Traumatológia járó 51980, ,4 Szájsebészet fekvő 10 29,60% ,7 0 Szájsebészet járó 5 283, ,2

29 A Baleseti Sebészeti Mátrixban három szakterület képviselői kooperálnak: traumatológia (50 ágy), ortopédia (15 ágy), arc, állcsont és szájsebészet (10 ágy) A baleseti sebészeti tevékenység szűk keresztmetszetét jelenleg a április 01-i struktúraátalakítás nyomán meghatározott, irreálisan alacsony (bár primer ellátási körzete a megyei 9-ből 5 kistérségre terjed ki, míg progresszív ellátásban a teljes megye ellátásáért felel) ágyszám jelenti: országos összehasonlításban az egyik legalacsonyabb, továbbá alacsonyabb, mint az ennél kisebb terület ellátásáért felelős Ajkai Városi Kórházé. Az osztály azonos épület több szintjén, széttagoltan található. A fekvőbeteg egységek az A épület II. és IV. emeletén helyezkednek el, az I. emeleten található a 6 ágyas szakági szubintenzív őrző és a shocktalanító helyiség. E ponton az Osztály összeköttetésben áll a Központi Intenzív Osztállyal ( E épület I. emelet), illetve a Központi Műtő Osztállyal ( E épület I. emelet). Az Mátrix keretében megjelenő szájsebészeti, dentialveoláris sebészeti tevékenység az elmúlt években kialakult szakmai közösség munkájának köszönhetően jelentős fejlődésen esett át: jelenleg egyetemi klinikai szintet sok szempontból meghaladó szakmai színvonalat képvisel. Az Osztály egységei 2002-ben átfogó felújításon estek át, ennek lezárásaként 2005-ben a IV. emeleten a műtőblokk teljes átépítésre és korszerűsítésre 3 aszeptikus műtő került kialakításra. A septikus műtéteket a II. emeleten szintén az osztály szervezetéhez tartozó külön szeptikus műtőben végzik el a felsoroltak alapján összességében az egyik legjobb környezetben, feltételek mellett működő osztály, így jelen projektben a fejlesztéssel csak áttételesen tömbösítés kapcsán, de pályázati forrást fel nem használóan érintett. Bőr- és nemibeteg ellátás Elhelyezkedés: A épület III. emelet fekvő statisztika járó statisztika Osztályok, részlegek teljesít-mény ágy-szám ágykihasználtság esetszám ápolási napok száma átlagos ápolási idő CMI esetszám pont/eset Bőrgyógyászat fekvő 266, ,00% ,1 0,77 Bőrgyógyászat járó 3 334, ,9 Bőr- nemi gondozó járó 9 013, ,6