generalizált lt szorongás

Átírás

1 Szorongásos zavarok: : pánik, p fóbif biák, generalizált lt szorongás Klinikai szakpszichológus képzk pzés 2009/2010 II. évfolyam Ajtay Gyöngyi SE Klinikai Pszichológia Tanszék

2 Szorongás szorult helyzetben, sarokban szorítva lenni irracionális, tárgytalan t félelemf - univerzális jelenség - adaptív v funkciója van: aktivizálja a szervezetet a veszélyek leküzd zdésére Összetett reakció: : a legtöbb neurotranszmitter részt vesz benne, kiemelt szerepe van a noradrenerg pályáknak (pánik), de szerotonerg és GABA-erg rendszerek is.

3 Szorongás s = alarmállapot llapot: : a KIR menekülési reakciójának önáll llósodása Kóros szorongás, s, szorongásos sos zavar - ha a menekülési reakció túlméretezett - ha indokolatlan (jelentéktelen inger) Jellemzı: : strukturálódás Diffúz z szorongás (tárgytalan): generalizált lt szorongás tárgyhoz kötıdik k specifikus formák: pánik (testi reakciók), k), fóbia (konkrét t tárgy, t szociális helyzet), kényszer (felelıss sség), PTSD (katasztrófa esemény)

4 Együttes prevalencia: : több t mint 10% Általános jelenség a pszichés zavarok terület letén, szerepet játszik a különbözı kórképek kialakulásában ban, fenntartásában és a betegségek gek lefolyásában ban. A neurotikus zavarok egy részénél (fóbiák, kényszeres zavarok) ) a szorongás egyértelm rtelmőenen megjelenik, míg más esetekben (hisztéria, neuraszténia nia, deperszonalizáci ció, depresszió, hipochondriazis) rejtve marad Komorbiditás más s pszichiátriai betegségekkel: gekkel: depresszió, szerfügg ggıségek, gek, szuicidalitás Más s szakterületekkel való átfedés: belgyógy gyászat, kardiológia, neurológia

5 Történeti áttekintés: Ókorban: szorongás s nem betegség Cicero: angor anxietas Hippokrátész sz: gyötrı rettegés Középkorban: teológusok, írók Orvosi probléma: 19. század zad végétılv Freud: szorongásos sos neurózis zis klasszifikáci ció: : külsk lsı- szignál l szorongás, s, belsı-neurotikus szorongás effort szindróma ma neuraszténia irritábilis szív

6 Fordulat a szorongásos sos betegségek gek klasszifikáci ciójában a DSM-III: kiiktatta a szorongásos sos neurózis fogalmát. szorongásossos zavarok : : a szorongás a vezetı tünet többi neurotikus kórképet a hangulat-, szomatoform, illetve a disszociatív zavarok közé sorolta. A DSM III-R és s a DSM-IV IV: pánikzavar, a fóbif biák, a poszttraumás s stressz zavar és s a kényszer k zavar. A BNO-10 10: a Neurotikus, stresszhez társult rsuló és szomatoform rendellenességeken belül (F40-F48) F48) külön kategóri riák:

7 F 40 FóbiF biás s szorongás s rendellenességek F 40. Agorafóbia F Agorafóbia pánikzavar p nélkn lkül F Agorafóbia pánikzavarralp F 40.1 Szociális fóbiaf F 40.2 Meghatározott, körülírt k rt fóbiaf F 40.8 Egyéb b fóbif biás s szorongászavar szavar F 40.9 K.m.n. fóbif biás s szorongászavar szavar

8 F 41 Egyéb b szorongásos sos rendellenességek F 41.0 Pánikzavar P (szindróma) F 41.1 Generalizált lt szorongás F 41.2 Kevert szorongásos sos és s depressziós s z. F 41.3 Egyéb b kevert szorongásos sos zavar F 41.8 Egyéb b meghatározott szorongásos sos z. F 41.9 K.m.n. szorongásos sos

9 F 42 Obsessiv-compulsiv zavar (szindróma) F 42.0 Elsısorban sorban kényszergondolatok k vagy ruminatio F42.1 Fıként F compulsiv cselekedetek F 43 Súlyos S stressz által kiváltott reakció és alkalmazkodási rendellenességek F 43.0 Akut stresszreakció F 43.1 Poszttraumás s stressz zavar F 43.2 Alkalmazkodási zavarok

10 PÁNIKROHAM Jól l körülírhatk rható idıszak intenzív v félelemmel f vagy diszkomfort érzéssel, amelyben az alábbi tünetek t közül k legalább négyn (vagy több) t hirtelen fejlıdik ki és maximális intenzitását t 10 perc alatt eléri: 1. heves szívdobog vdobogás, szapora szívver vverés 2. izzadás 3. remegés s vagy reszketés 4. fulladás- vagy légszomjl gszomj- érzés 5. fuldoklás s (torokgombóc- érzés) 6. mellkasi fájdalom f vagy diszkomfort 7. hányinger vagy hasi diszkomfort 8. szédülés, s, bizonytalanság, vagy ájulásérzés

11 9. derealisatio (a realitás s elvesztésének érzése) vagy depersonalisatio (olyan érzés, mintha elvált lt, elszakadt volna saját t testétıl) 10. megırülést stıl l vagy az önkontroll elvesztésétıl l való félelem 11. halálf lfélelemlelem 12. paresthesiák (zsibbadás, s, érzéketlenség, bizsergés) s) 13. hidegrázás s vagy kipirulás, hevülés Önmagában nem n kódolhatk dolható. Kódolás: a specifikus zavart, amelyben a pánikrohamp elıfordul (pl. F 40.0 Pánikzavar agorafóbi biával)

12 F Pánikzavar P agorafóbia nélkn lkül A. Mind az (1) mind a (2) teljesülése se szüks kséges: 1. visszatérı,, váratlan v pánikrohamokp 2. legalább egy rohamot egy hónapos h (vagy hosszabb) periódus követett, k amelyre az alábbiak közül k l egy (vagy több) jellemzı: tartós s aggódás újabb rohamoktól aggodalom a roham vagy következmk vetkezményei miatt (pl. önkontroll elvesztése, se, szívroham, megırülés ) a rohamokkal kapcsolatban jelentıs s magatartásv sváltozás

13 B. Agorafóbia hiánya C. A pánikrohamok p nem tulajdoníthat thatók k pszichoaktív v szer (pl. visszaélésre sre alkalmas szer, gyógyszer) gyszer) vagy általános egészs szségi állapot (pl. hyperthyreoidismus) ) közvetlen k élettani hatásának. D. A pánikrohamok p nem magyarázhat zhatók k jobban más m s mentális zavarral, mint amilyen a szociális s fóbia, f a kényszeres k zavar, a poszttraum raumás s stressz zavar vagy a szeparáci ciós szorongásos sos zavar.

14 Epidemiológia - élettartam prevalenciája 2-44 % között van, nıknél másfél- kétszer gyakoribb - mindkét nemnél leggyakrabban év között kezdıdik ik, egy második kifejezettebb csúcs férfiaknál 45 éves korban - gyakori komorbiditás: : más m s szorongásos sos zavarokkal és depresszióval - hazai vizsgálatban a leggyakoribb komorbid állapot az agorafóbia volt, amely az esetek több t mint felében fordult elı (Szádoczky,, 2000).

15 A pánikzavar p patogenezise Bio pszicho szociális szemlélet let Genetikai tényezt nyezık: a pánikbeteg rokonaiban a pánikbetegség kockázata átlagosan ötször nagyobb,, mint az átlagnépességben, egypetéjő ikrek esetében az agorafóbi biával társult pánikbetegség konkordanciája ötször nagyobb,, mint kétpetéjő ikrek esetében vagy az átlagpopulációban 1995, Tsuang et al, 2004). ban (Bánki, Biológiai tényezt nyezık: a típusos t pánikrohamokat p elı lehet idézni különféle biológiai ingerekkel, kémiai k anyagokkal (Na- laktát, t, koffein, hiperventilláci ció).

16 Pszichológiai magyarázatok: Pszichodinamikai hipotézisek zisek: : belsı tárgyképzet elégtelens gtelensége, ge, szeparáci ciós s szorongás, s, regresszió egy korábbi kontroll nélkn lküli li állapotba (Freud, neoanalitikusok, Fenichel). Kognitív v viselkedéster sterápiás s elmélet let (modern kutatások és hatékonys konyságvizsgálatok) (Clark,( Salkovskis,, Wells, Kopp-Fóris) Bizonyos testi szenzáci ciók k téves, t katasztrofizáló értelmezése a normális szorongásos sos reakciók k részei r pl. - palpitáci ciók, zsibbadás szívroham, halál - légszomj,, gombócérz rzés fulladás - szédülés, s, szokatlan gondolatok kontrollvesztés, s, megırülés Nemcsak szorongásos sos állapotok: kimerülts ltség, másnapossm snaposság, sport, tudati törtt rténések

17 Tanuláselm selméleti leti modell: Donald Klein klasszikus hipotézise szerint: -az elsı pánikrohamot hamarosan követi a következı rohamtól való félelem, majd az anticipátoros toros szorongás. -késıbb a rosszullét ahhoz a helyhez kötıdik, ahol az a leggyakrabban kivált ltódik (klasszikus kondicionálás) s), majd elkerülı magatartása agorafóbi biává alakul (oper( operáns kondicionálás: szorongáscs scsökkenés s jutalmazó hatása) Pszichoszociális tényezık: : megterhelı életesemények, kritikus életszakaszok

18 Tömegközlekedés, egyedül l az autóban, otthon Szédülés, gyengeség, g, ájulásérzés NAG Rosszul leszek, elájulok, senki nem segít t rajtam Azt tehetnek velem, amit akarnak TESTI TÜNETEKT hasi diszkomfort, hányinger AFFEKTIV TÜNETEKT intenzív v félelem, f kiszolgáltatotts ltatottság érzés VISELKEDÉSES SES TÜNETEKT elkerülés, Xanax,, csoki, vízv

19 A pánikrohamok p típusait Spontán n pánikp Helyzethez nem kötöttk tt - nem elızi meg megemelkedett szorongásos sos szint - hirtelen légzl gzéselakadás, s, kardiális tünetek majd hiperventilláci ció - a félelem f reakcióként jelenik meg a tünetekre t Magyarázó elv: biológiai giai- endogén Anticipált pánikp Helyzethez kötöttk tt - elızetes szorongásos sos állapot, roham anticipáci ciója (a rosszullét t gondolata) - a testi tüneteket t a szorongás és s a hiperventilláci ció idézi elı - a félelemf lelemélmény meghatároz rozó Magyarázó elv: kognitív

20 DE!! A spontán n pánikp esetében is létezik l azonosíthat tható (enyhe kivált ltó) ) inger: Nappali rohamok: : enyhe testi változv ltozások, több t koffein, pozitív v emocionális állapot. Éjszakai rohamok: - van kognitív v aktvitás, az emocionálisan fontos informáci ciók feldolgozás s alatt vannak (anya-gyermek) - érzékenység g enyhe testi változv ltozásokra: szív-frekvencia változás, izomráng ngás - leggyakrabban: non-rem fázisban f ( félelmetes( álom pánikkiváltó hatása)

21 Ami közös: k vészreakció ( fight or flight ) Salkovskis: légzési kontroll jelentısége fokozódik az oxigénfelv nfelvétel, csökken a szén-dioxid szint vérnyomás és s pulzusszám m emelkedik emelkedik az adrenalinszint zsírsavak szabadulnak fel Ha nincs megfelelı testi aktivitás: Szisztémás alkalózis zis lokális lis érszőkület szájsz jszárazság, fokozott szívver vverés, verejtékez kezés, zsibbadás, s, légszomj, l mellkasi fájdalom, f bizonytalanságérz rzés

22 Fenntartó tényezık k szerepe a pánikzavarban p 1. A testi jelekre irányul nyuló szelektív v figyelem, interoceptív tudatosság 2. A normalizáló attribúci ció mőködésképtelen 3. BiztonsB iztonság-keresı viselkedések sek - aktív: figyelemelterel emelterelés, gyógyszer gyszer - passzív: elkerülés Rövid távon: t szorongáscs scsökkenés s (jutalmazó) Hosszú távon: félelmi f válaszok v konzerválása, fóbia f kialakulása

23 Differenciáldiagn ldiagnózis Mitralis prolapsus szindróma (MPS) kardiológiai vizsgálat Akut myocardialis infarctus anamnézis, EKG Hypoglikemia de pánikban p nincs vércukorszint v csökken kkenés Mellékvesetumor fejfájás s is kísérik Hyperthyreosis egyéb b jellegzetes fizikális tünetekt Temporalis epilepszia: pánikszerp nikszerő rosszullétek, (vizuális) hallucináci ció,, grand mal rosszullét, amnézia, EEG Kémiai szer indukálta szorongásos sos zavarok: alkoholmegvonás, koffeinintoxikáci ció vagy megvonás, kokain, marihuána, tartós benzodiazepin kezelés s hirtelen megvonása exploráci ció fontossága

24 A pánikzavar p terápi piája Gyógyszeres kezelés: : SSRI, kezdetben anxiolitikum is Pszichoterápia Hatékonys konyságvizsgálatok alapján: kognitív v viselkedéster sterápia 1. A testi jelenségek katasztrofizáló értelmezésének korrekciója 2. A szorongás s menedzselésében alkalmazható technikák elsajátítása 3. A pánik p szempontjából l kritikus külsk lsı és s belsı ingerek, helyzetek expozíci ciója Gyógyszeres terápia csökkent kkentése, majd abbahagyása

25 F 40. Agorafóbia A. Félelem olyan helyzetekben, ahonnan a menekülés nehezített vagy nincs kéznk znél l azonnali segíts tség g váratlan v pánikroham vagy pánikszerp nikszerő tünetek esetén. Tipikus helyzetek: elmenni otthonról, tömegben t lenni, sorban állni, tömegközlekedni,, stb. B. A személy a szorongást st keltı szituáci ciókat kerüli vagy észrevehetı szenvedéssel, ssel, pánikroham p kialakulása miatti félelemmel viseli el, vagy ilyen helyzetekben társra t van szüks ksége. C. Nem magyarázhat zható jobban más m s mentális zavarral (szociális fóbia, f specifikus fóbia, f kényszeres k zavar, PTSD, szeparáci ciós s szorongás). s).

26 F Agorafóbia pánikzavar p nélkn lkül: l: Agorafóbia jelenléte és s pánikszerp nikszerő tünetek (szédülés, s, hasmenés) s) kialakulásától l való félelem DE! A pánikzavar p kritériumai riumai nem teljesülnek lnek F Agorafóbia pánikzavarralp Agorafóbia jelenléte és s visszatérı,, váratlan v pánikrohamok p (tartós s aggódás s a következmk vetkezményektıl: önkontroll elvesztése, se, szívroham, megırülést stıl l való félelem Nem minden pánikbetegséghezghez társul agorafóbia bia,, a nemzetközi zi vizsgálatok szerint agorafóbia pánikzavar nélkül több mint kétszer gyakoribb,, mint agorafóbia pánikzavarral

27 Epidemiológia - élettartam prevalenciája 2-77 % között - az alacsonyabb iskolázotts zottságú és alacsonyabb szocioökon konómiai státusz tuszú nık körében gyakoribb - leggyakoribb kezdete év között és év között van (összefüggések az életciklusok fordulópontjaival pontjaival?) Pszichológiai magyarázatok Központi folyamat: belsı fenyegetettség g eltolása Megvéd d a szexuális csábítást stól Pseudofóbia bia: : hiányzik a biztonságos személy

28 A kognitív v struktúrák k kialakulásában szerepet játszanak: j - gyermekkori szeparáci ciós s események - szülık k túlft lféltı,, korlátoz tozó attitődje - szülık k visszajelzései sei a gyermek gyengeségére vagy a fizikai- szociális környezet k veszélyess lyességére vonatkozóan an autonómia igény ny dependencia igény Kritikus életszakaszok: kénytelen k eltávolodni a protektív személyt lytıl aktiválódnak a gyengeséggel ggel kapcsolatos sémák: nem képes k szabályozni belsı történéseit sem pánik agorafóbia

29 F 40.2 Meghatározott, körülírt k rt fóbif biák A. Észrevehetı és s tartós,, túlzottt félelem,, amelyet egy adott tárgy vagy helyzet jelenléte okoz (pl. repülés,, magasság, g, állatok, injekció,, vér v r látvl tványa). B. Azonnali szorongásos sos válasz v alakul ki (pánikroham) nikroham). C. A személy felismeri, hogy félelme f túlzott t vagy ésszerőtlen. D. A személy elkerüli li ezeket helyzetet, vagy intenzív szorongással ssal vagy szenvedéssel ssel viseli el. E. Az anticipátoros toros szorongás s kihat a szokványos napi tevékenys kenységre, a tanulmányi nyi vagy munkateljes eljesítményre, a szociális kapcsolatokra. F. 18 év v feletti személyekben a tünetek t fennáll llása 6 hónap. h

30 Típusok: Állatokkal kapcsolatos: rovarok, férgekf Természeti környezettel k kapcs.: magasság, g, vihar (evolúci ciós) Vér-injekció-sérülés s típus t (szívritmus lassul, ájulás) Szituáci cióhoz kötött: k tt: tömegkt megközlekedés, alagút, híd, h lift, repülés Egyéb b típus: t fulladás, hányh nyás, betegség g elkapása Kezdet: : gyermek és s serdülıkorban, magas családi halmozódás Elıfordul fordulás: : 5-16%, 5 nık n k esetében kétszer k gyakoribb Pszichológiai magyarázatok zatok: : eltolás, kondicionálás Kezelés: : kognitív v viselkedéster sterápia deszenzitizáci ció,, relaxáci ció

31 F 40.1 Szociális fóbiaf A. Észrevehetı és s tartós s félelem f olyan szociális vagy elıad adói i teljesítm tményt igényl nylı helyzettıl,, amelyben a személy mások m lehetséges figyelmének van kitéve. Félelem attól, hogy ilyen helyzetben a viselkedése (vagy a szorongás s láthatl tható jelei) miatt zavarba jöhet j vagy megalázó helyzetbe kerülhet. B. Azonnali szorongásos sos válasz v alakul ki (pánikroham) nikroham). C. A személy felismeri, hogy félelme f túlzott t vagy ésszerőtlen. D. A személy elkerüli li ezeket helyzetet, vagy intenzív szorongással ssal vagy szenvedéssel ssel viseli el. E. Az anticipátoros toros szorongás s kihat a szokványos napi tevékenys kenységre, a tanulmányi nyi vagy munkateljes eljesítményre, a szociális kapcsolatokra.

32 A szociális fóbia f típusait Generalizált lt szociális fóbia Diszkrét, egyszerő szociális fóbiaf - legtöbb társas t helyzetre - kezdet: 11 év v körülk - erıteljes szorongás - szociális kapcsolatok sérülnek - komorbid depresszió - teljesítm tményromlás - egy-kétfajta társas t helyzetben: pl. nyilvános nos evés, ivás, lámpaláz - kezdet: átlagosan 22 év - a szorongás s alacsonyabb szintő - szociális kapcsolatok nem feltétlen tlenül l sérülneks

33 Differenciáldiagn ldiagnózis Generalizált lt szociális fóbia f elkerülı személyis lyiségzavar Jól l szemlélteti lteti az I. tengelyi zavarok és s a II. tengelyi személyis lyiségzavarok közötti k határ élességének hiány nyát -mindkettı korai kezdető és s krónikus lefolyású -személyiségzavar: áthatóbban érinti a személyis lyiséget, a szociális gátoltsg toltság, a meg nem felelés érzés s erıteljesebb, megakadályozza az intim kapcsolatokban való részvételt. - együttj ttjárhat dependens személyis lyiségjegyekkel

34 A szociális fóbia f kognitív v elmélete lete (Clark, Wells, Perczel F.) Az átlagos társas t helyzetek extrém m negatív értékelése Veszély lyészlelés Nem fogok tudni megszólalni lalni Mindig érdekesnek kell lennem Ostoba vagyok, Engem senki nem szeret Megjelennek a szorongás s affektív, szomatikus, viselkedésbeli sbeli tünetei. ÖNFIGYELÉS a szorongásos sos tünetek felerısödése se Biztonsági viselkedések sek (alkohol, forgatókönyv kitalálása, rejtızk zködés, elkerülés, nem tart szemkontaktust) Rövid távon: t szorongáscs scsökkenés, hosszú távon: félelmi f válaszok konzerválása

35 Egyetemi prezentáci ció NAG TESTI TÜNETEKT AFFEKTIV TÜNETEKT szívdobog vdobogás, izzadás, intenzív v félelem, f gyomorgörcs, rcs, hasmenés szorongás VISELKEDÉSES SES TÜNETEKT elkerülés, nem vesz részt r a prezentáci ción

36 Korai élmények Sémák Attitődök visszahúzódó gyermek volt közösségekben gúnyoltg nyolták, megalázt zták 8. osztály - búcsúztató beszéd gimnázium - szorongásos sos roham Gyenge vagyok. Nem vagyok szerethetı. Más s vagyok mint a többiek. t Szégyenletes, ha az ember gyengeségét t mások m látjl tják. Ha sokan figyelnek rám, r észreveszik gyenge pontjaimat. Ha hibát t követek k el, kiderül, hogy nem vagyok elég g okos. Ha nem hibázom és s ezért mások m elismernek, boldog vagyok. Kompenzáló stratégia Kritikus helyzet jó tanuló tekintély, segíts tségnyújtás s a társainakt egyetemi prezentáci ció Jelen probléma:

37 A szociális fóbia f terápi piája autoterapeuták,, szorongásold soldás: s: alkohol, drog Gyógyszeres kezelés: : SSRI, anxiolitikum A kezelési módszerek m hasonló hatása utal a pánik p és s a szociális fóbia f hasonló biológiai meghatározotts rozottságára. ra. Pszichoterápia Hatékonys konyságvizsgálatok alapján: kognitív v viselkedéster sterápia (társas helyzetek téves t észlelésének korrekciója, önfigyelés módosítása, sa, biztonsági viselkedések sek elhagyása, késıbb k szociális készsk szségfejlesztés) s)

38 F 40.1 Generalizált lt szorongás A. Széls lsıséges, csaknem állandó szorongás és s aggodalom legalább 6 hónapon h keresztül B. Nehezen tudja kontrollálni lni a szorongást st C. Legalább 3 tünet: t 1. nyugtalanság, g, idegesség, g, felhúzotts zottság érzése. 2. fáradf radékonyság. 3. koncentrálási zavarok, gondolkodásk sképtelenség g 4. ingerlékenys kenység. 5. izomfeszülts ltség g 6. alvászavar. D. Jelentıs s szenvedést, st, teljesítm tményromlást, szociális funkciókárosod rosodást st okoznak E. Az anticipátoros toros szorongás s kihat a szokványos napi tevékenys kenységre, a tanulmányi nyi vagy munkateljes eljesítményre, a szociális kapcsolatokra.

39 Epidemiológia - egyéves prevalenciája 2-77 % között,, nıknn knél l kétszer k gyakoribb - elsıfok fokú rokonoknál: 15% elıfordul fordulás genetikai prediszpozíci ció - leggyakoribb kezdete: korai felnıttkorban, a tünetek t fokozatosan fejlıdnek ki, a páciens p nem tudja megjelölni lni a kezdetet differenciáldiagnosztikai szempont: pánikzavarp Komorbiditás: : pánikzavar, p fóbif biák, depresszió,, kóros k szerhasználat A GAD kezelése Farmakoterápia pia: benzodiazepinek Pszichoterápia: KVT (túlzott aggodalom), pszichodinamikus terápi piák k (tudattalan veszélyek), relaxáci ció

40 F 40.2 Kevert szorongásos és depressziós zavar ( Szorongásos depresszió ó ) Szorongásos és s depressziós s tünetek t egyaránt elıfordulnak Önmagukban nem elégítik ki a diagnosztikai kritériumokat riumokat DE! vegetatív v tünetek t megléte (tremor( tremor, palpitáci ció, gyomorgörcs) rcs) legalább átmenetileg! Aggódás s vagy nyugtalanság g nem elegendı a diagnózishoz BNO-10 ajánl nlásai: Súlyos szorongás-enyhe depresszió jelölend lendı: : szorongásos sos z. Súlyos szorongás-súlyos depresszió jelölend lendı: : mindkettı, vagy a depressziót t elınyben részesr szesítjük Ha van azonosíthat tható külsı stresszor jelölend lendı: F 43.2Alkalmazkodási zavar

41 Epidemiológia - gyakrabban jelennek meg az alapellátásban mint a pszichiátriai ellátásban - feltételezhet telezhetıen en a teljes populáci cióban magasabb az elıfordul fordulási arány - nincs adat: prevalencia,, családi halmozódás F kezelése A látszl tszólag enyhe tünetek t sokszor nehezen befolyásolhat solhatók Farmakoterápia pia: : individuálisan megválasztott antidepresszánsok nsok és s szorongásold soldók Pszichoterápia: KVT, pszichodinamikus terápi piák, relaxáci ció

42 Irodalom: BECK, A. T., EMERY, G. (1999): A generalizált lt szorongásos sos zavar és s a pánikbetegség. g. In: : Beck, A. T., Emery,, G. : A szorongásos sos zavarok és fóbiák k kognitív v szemlélete lete, Animula,, p BNO-10 Zsebkönyv, 1996, Budapest. FRANCES, A., ROSS, R.(2009): DSM-IV IV-TR esettanulmányok. nyok. Lélekben Otthon Kiadó,, Budapest. FÜREDI, J.(1998): A pszichiátria magyar kézikk zikönyve. Medicina, Budapest. GABBARD, G., O., BECK, J., S., HOLMES, J. (2005): Oxford Textbook of psychotherapy.. Oxford University Press MÓROTZ K., PERCZEL P FORINTOS D. (szerk( szerk,, 2009): Kognitív viselkedéster sterápia. Medicina, Budapest TRINGER, L.(2004): A pszichiátria tankönyve. nyve. Semmelweis Kiadó, Budapest.