A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti angol és német nyelvi mérések eredményeinek elemzése

Átírás

1 E L E M Z É S A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti angol és német nyelvi mérések eredményeinek elemzése április

2 Kákonyi Lucia és Török József elemzésének felhasználásával Összeállította Südi Ilona Lövei Mária Lektorálta Morvay Zsuzsanna Török József

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A mérés célja A mérőeszközök bemutatása Az angol nyelvi feladatlap jellemzői A német nyelvi feladatlap jellemzői A feladatok jellemzői A mérés résztvevői A mérés lebonyolítása Eredmények Az eredmények összesített értelmezése Az angol nyelvi összesített eredmények A német nyelvi összesített eredmények Az eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint Az angol nyelvi eredmények részletes elemzése A német nyelvi eredmények részletes elemzése Az eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban Az angol nyelvi eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban A német nyelvi eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban Javaslatok, tapasztalatok Háttértényezők Mellékletek Teljesítmények táblázatok A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai az angol és német nyelvi feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan Az angol és német nyelvi feladatlapon iskolánkénti és képzéstípusonkénti teljesítmény standardpontban Az angol nyelvi feladatlapon a nyelvoktatás jellege szerint elért teljesítmények összehasonlító adatai standardpontban A német nyelvi feladatlapon a nyelvoktatás jellege szerint elért teljesítmények összehasonlító adatai standardpontban Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 2

4 1. BEVEZETÉS 1.1. A mérés célja A 2010/2011. tanévben a fővárosi fenntartású oktatási intézmények 9. évfolyamos tanulói körében negyedik alkalommal került sor az idegen nyelvi kompetenciák diagnosztikus mérésére. Így a méréssel kapcsolatban megfogalmazott célok, a mérőeszköz feladatainak összetétele és tartalmának meghatározása követte a már kialakult gyakorlatot 1. A nyelvi mérőeszköz felépítése mindkét nyelvből azonos feladat- és szövegtípusokat tartalmaztak, ezáltal összehasonlíthatóvá váltak egymással az angol és német feladatlapokon mért teljesítmények. Az idegen nyelvi készségeket mindkét nyelvből az olvasott szöveg értése és az íráskészség területén vizsgáltuk (1. táblázat). A nyelvi képességek mérését tanulói kérdőív egészítette ki, mely az idegen nyelv tanulásával kapcsolatban 10 kérdést tartalmazott. 1. táblázat. A nyelvi mérőeszköz általános szerkezeti felépítése Készség Feladat Bemenet Válasz Itemszám Olvasás 1 Szavak párosítása definícióval Szó és definíció Betűjelek beírása 7 Olvasás 2 Felirat párosítása hellyel Feliratok és helyek Aláhúzás 7 Olvasás 3 Interjúkérdések párosítása válaszokkal Cikk ifjúsági magazinból Betűjelek beírása 8 Olvasás 4 Hiányos szöveg kiegészítése Leírás állatról Betűjelek beírása 7 Olvasás 5 Címek párosítása szöveggel Címek és szövegek Betűjelek beírása 7 Írás 1 Hiányos szöveg kiegészítése Lyukas szöveg és szavak Szavak értő másolása 7 Írás 2 Irányított fogalmazás Utasítás a szöveg tartalmáról Barát/Egy nyári nap leírása A mérőeszközök bemutatása Az angol nyelvi feladatlap jellemzői 2. táblázat. Az angol nyelvi feladatlap tematikus térképvázlata Feladat 2 Témakör/ készség 1. Hétköznapi alapszavak, definíciók megértése Mind a 9 érettségi témakör 2. Személyes vonatkozás, életmód Olvasott szöveg megértése Résztéma/ részkészség Alapvető nyelvtani struktúrák és lexikai elemek ismerete Mind a 9 érettségi témakör Személyes vonatkozás, életmód Nyelvhelyesség, alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek felismerése és kiegészítése szövegszinten Követelmény A közvetlen környezetre vonatkozó ismerős szavak, definíciók megértése (A1 szint) Hétköznapi szókapcsolatok, alapvető nyelvtani szerkezetek felismerése, kiegészítéses alkalmazása adott szövegkörnyezetben (A1 szint) Alkalmazási szint Ráismerés Ráismerés 1 Südi Ilona - Lövei Mária (2010, összeáll.): A 2009/2010. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti angol-, német nyelv és történelemmérések eredményeinek elemzése URL: április 5-i megtekintés Török József (2010): Miben különbözik az idegen nyelvi bemeneti mérés a többi bemeneti méréstől. mérés.info, 14. sz. 7. URL: április 5-i megtekintés 2 A feladatok sorrendjére való utalás mindkét nyelv mérőeszközein az A változat feladatsorrendjét tükrözi, melytől a B változat csak a feladatok sorrendjében tér el. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 3

5 Feladat Témakör/ készség 3. Ember és társadalom, Életmód Utazás Olvasott szöveg megértése, gyakran előforduló, rövid feliratok értelmezése 4. Személy tulajdonságainak, szokásainak leírása Íráskészség 5. Életmód Személyes vonatkozás, család Szabadidő Olvasott szöveg megértése Résztéma/ részkészség Utazás, vásárlás, hétköznapi eszközök Az ehhez szükséges lexikai elemek ismerete Barát bemutatása A feladatban megadott kommunikációs cél megvalósítása (dolgok, események, szokásos cselekvések leírása), a megadott témához kapcsolódó szöveg írása egyszerű kifejezések, mondatok és logikai kapcsolatok használatával) Családi kapcsolatok, életút fontos állomásai A lényeg megértése, kulcsinformációk kiszűrése Követelmény Egyszerű feliratok megértése, hétköznapi helyzetekkel való kapcsolatának felismerése (A1 szint) Egyszerű, rövid összefüggő szöveg alkotása ismert, hétköznapi témában (B1 szint) Ismerős, hétköznapi témáról szóló párbeszéd lényegének megértése, tartalmi kapcsolat felismerése (A2 szint) Alkalmazási szint Ráismerés Kivitelezés Ráismerés 6. Környezetünk Olvasott szöveg megértése 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Olvasott szöveg megértése Kisállatok a környezetünkben Eseménysorok követése, lényeg megértése, kulcsinformációk kiszűrése Olvasás Kulcsinformációk megértése Hétköznapi témával kapcsolatos szöveg és a benne lévő információ megértése, a tartalmon alapuló (logikai) kapcsolatok létrehozása (B1 szint) Rövid tájékoztató szövegek lényegének megértése, tartalmi kapcsolatok létrehozása (A1-A2 szint) Ráismerés Ráismerés 3. táblázat. Az angol nyelvi feladatok csoportosítása a kognitív követelmények taxonómiája alapján Ismeretek Megértés Alkalmazás 1, 2, 3 5, 6, táblázat. Az angol nyelvi feladatok típus szerinti csoportosítása Feladat típusa Feladat 1) Felelet-választó a) többszörös választás 3 b) válaszok illesztése 1, 2, 5, 6, 7 2) Felelet-alkotó c) esszé típusú válasz 4 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 4

6 A német nyelvi feladatlap jellemzői 5. táblázat. A német nyelvi feladatlap tematikus térképvázlata Feladat Témakör/ készség Résztéma/ részkészség Követelmény Alkalmazási szint 1. Hétköznapi alapszavak, definíciók megértése Mind a 9 érettségi témakör Alapvető nyelvtani struktúrák és lexikai elemek ismerete Mind a 9 érettségi témakör A közvetlen környezetére vonatkozó ismerős szavak, definíciók megértése (A1 szint) Ráismerés 2. Szabadidő, étkezés Olvasott szöveg megértése Szabadidős elfoglaltság, étkezés Nyelvhelyesség, alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek felismerése és kiegészítése szövegszinten Hétköznapi szókapcsolatok, alapvető nyelvtani szerkezetek felismerése, kiegészítéses alkalmazása adott szövegkörnyezetben (A1 szint) Ráismerés 3. Életmód, Utazás, Szabadidő Olvasott szöveg megértése, gyakran előforduló, rövid feliratok értelmezése Közlekedés, ételek, vásárlás, hobbik illetve az ehhez szükséges lexikai elemek ismerete Egyszerű feliratok megértése, hétköznapi helyzetekkel való kapcsolatának felismerése (A1 szint) Ráismerés 4. Utazás, turizmus Íráskészség Nyaralás A feladatban megadott kommunikációs cél megvalósítása (dolgok, események leírása, tetszés nem tetszés kifejezése, kívánság) A megadott témához kapcsolódó szöveg írása egyszerű kifejezések, mondatok és logikai kapcsolatok használatával Egyszerű, rövid összefüggő szöveg alkotása ismert, hétköznapi témában, személyes élmények, vélemény leírása (B1 szint) Kivitelezés 5. Személyes vonatkozás, család A munka világa Ember és társadalom Olvasott szöveg megértése Interjú egy fiatal rocksztárral, születésnapja alkalmából. A huszonéves sztárok világa, étkezés, divat, haverok, lényeg megértése, kulcsinformációk kiszűrése Ismerős, hétköznapi témáról szóló párbeszéd lényegének megértése, tartalmi kapcsolat felismerése (A2 szint) Ráismerés 6. Környezetünk Olvasott szöveg megértése A fácán származási helye, a madár bemutatása, eseménysorok követése, a lényeg megértése, kulcs-információk kiszűrése Hétköznapi témával kapcsolatos szöveg és a benne lévő információ megértése, a tartalmon alapuló (logikai) kapcsolatok létrehozása Ráismerés (B1 szint) Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 5

7 Feladat Témakör/ készség Résztéma/ részkészség Követelmény Alkalmazási szint 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás, utazás, iskola, munka, környezetünk Olvasott szöveg megértése Olvasás Kulcsinformációk megértése Rövid tájékoztató szövegek lényegének megértése, tartalmi kapcsolatok létrehozása (A1-A2 szint) Ráismerés 6. táblázat. A német nyelvi feladatok csoportosítása a kognitív követelmények taxonómiája alapján Ismeretek Megértés Alkalmazás 1, 2, 3 5, 6, táblázat. A német nyelvi feladatok típus szerinti csoportosítása Feladat típusa Feladat 1) Felelet-választó a) többszörös választás 3 b) válaszok illesztése 1, 2, 5, 6, 7 2) Felelet-alkotó c) esszé típusú válasz A feladatok jellemzői 1. feladat (angol 1., német 1.): Megadott szavak és szómagyarázatok egymáshoz rendelése (7 item) A feladat olyan lexikai elemek ismeretét tételezte fel, amelyek egyrészt az A1 szintű alapszókincs részét képezik (megadott szavak), másrészt azonban (a magyarázatokban) ennél jóval magasabb szintűek. Megoldásához az ismert elemekből ismeretlenekre való következtetés részkészségére volt szükség. 2. feladat (angol 2., német 2.): Egyszerű bemutatkozás/levél hiányzó szavainak pótlása (7 item) Ennek a tisztán A1-es szintű feladatnak a megoldáshoz alapvető struktúrák és lexikai elemek ismeretére volt szükség. 3. feladat (angol 3., német 3.): Hétköznapi feliratok és valószerű előfordulási helyük egymáshoz rendelése (7 item) A feladat megoldásában segített az általános tájékozottság, illetve a logikus gondolkodás. 4. feladat (angol 4., német 4.): Élménybeszámoló írása szöveges segédanyag és irányító szempontok alapján (4 értékelési szempont = 4 item, itemenkénti értékek 0, 1, 2 vagy 3) A feladat átmenetet képez az irányított és nem irányított fogalmazás között, mivel csak az volt adott, hogy miről kell írni, de az nem, hogy mit. 5. feladat (angol 5., német 5.): Párbeszéd hiányzó kérdéseinek beillesztése (8 item) A feladat az olvasás egyik részkészségének alkalmazásával, a szöveg logikai viszonyait kifejező kötő- és utaló elemek felismerésével volt sikeresen megoldható. Bár a szöveg maga B1-es szintű struktúrákat és lexikai elemeket tartalmazott, a feladat sikeres megoldása ezek ismeretét nem igényelte. 6. feladat (angol 6., német 6.): Összefüggő szöveg hiányzó tagmondatainak beillesztése (7 item) A feladat sikeres megoldásához a szöveg időbeli és logikai viszonyait kifejező elemek ismeretére is szükség volt, valamint a B1 szintű szókincs alaposabb, bár továbbra is passzív ismeretére. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 6

8 7. feladat (angol 7., német 7.): Tévéműsorok rövid leírásának és címének egymáshoz rendelése (7 item) A feladat megoldáshoz szükség volt némi háttérismeretre, általános tájékozottságra, illetve képzelőerőre is A mérés résztvevői A 2010/2011. tanévi bemeneti mérésben a 9. évfolyam tanulóiból választott reprezentatív minta vett részt. A mintaválasztáshoz az iskolák elektronikus formában adatokat szolgáltattak, melyek a tanuló nevén kívül minden olyan fontos információt tartalmaztak, amelyek a több szempontú minta kiválasztásához hozzájárultak. A mintába került, valamint az adatot ténylegesen szolgáltatott tanulók számát és megoszlásának arányát a táblázat tartalmazza. Az így kialakított minta a bontások alapjául szolgáló szempontok szerinti reprezentativitás megtartásával lehetőséget biztosít az összes fővárosi középfokú oktatási intézmény minden tanulójára vonatkozó megállapítások megtételére. A tényleges mérési adatokkal rendelkező tanulók számának és arányának a tervezett mintától való eltérését elsősorban a mintába választott tanulók iskolai hiányzása okozta. Néhány főre tehető azok száma, akik az előre jelzetthez képest a másik nyelv feladatlapját töltötték ki (osztályváltozás), vagy egyáltalán nem töltöttek ki feladatlapot (általános iskolában a másik nyelvet tanulták). Első idegen nyelv 8. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása az idegen nyelvi mérésnél A bontás szempontja A populáció A minta A résztvevők fő arány fő arány fő arány angol % % % német % % % % % % 9. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása az angol nyelvi mérésnél A bontás szempontja Képzéstípus A nyelvoktatás jellege A populáció A minta A résztvevők fő arány fő arány fő arány gimnázium % % % szakközépiskola % % % szakiskola % % % normál % % % nyelvi előkészítő % % % kéttannyelvű 413 5% 135 5% 130 5% Összesen % % % 10. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása a német nyelvi mérésnél A bontás szempontja Képzéstípus A nyelvoktatás jellege A populáció A minta A résztvevők fő arány fő arány fő arány gimnázium % % % szakközépiskola % % % szakiskola % % % normál % % % nyelvi előkészítő % % % kéttannyelvű % % 93 13% Összesen % % % Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 7

9 Angol nyelvi mérésen a mintába választott tanulók 84%-a, német nyelvi mérésnél pedig 81%-a oldotta meg a feladatlapot. Így a mintaelemszám angol nyelvnél 20%-kal, német nyelv esetében 30%-kal magasabb az elmúlt évi résztvevőszámhoz képest. A tanulók a mérést követő osztályfőnöki órán egy neveltségi kérdőívet (I.) töltöttek ki. Az otthoni kitöltésű háttérkérdőív (II.) a tanulók családi, szociokulturális adataira, motivációjára és idegennyelv-tanulására vonatkozóan tartalmazott kérdéseket. A kitöltött tanulói kérdőívek számát és a két reprezentativitási szempont szerinti megoszlását a 11. táblázat tartalmazza. Képzéstípus 11. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása a háttérkérdőívekre vonatkozóan az idegen nyelvi mérésnél A bontás szempontja A nyelvoktatás jellege A populáció A minta Kérdőív I. A résztvevők Kérdőív II. fő arány fő arány fő arány fő arány gimnázium % % % % szakközépiskola % % % % szakiskola % % % % normál % % % % nyelvi előkészítő % % % % kéttannyelvű 657 6% 238 6% 202 7% 183 7% Összesen % % % % A mintába választott tanulók háromnegyede kitöltötte az I. és kétharmada a II. kérdőívet. Így az elmúlt évi viszonylag alacsonyabb mintaelem-számához képest 30%-kal több tanuló szolgáltatott adatot. A fenti arányok voltak megfigyelhetők a 2010-es többi (matematika, szövegértés-szövegalkotás, történelem) mért terület esetében is A mérés lebonyolítása A mérések megszervezése a 2010/2011. tanév mérési naptárában jelzett időintervallumban történt, egy nap egymást követő két tanítási óráján a történelem-méréssel összekapcsolva. A mérések lebonyolítása egységes útmutató szerint, szeptember és 21-én az intézmény által kiválasztott időpontban, két egymást követő tanórán az igazgató és a mérésvezető irányítása mellett történt. Az intézményi mérések lebonyolításáról előre megadott szempontok szerinti jegyzőkönyv készült 4, melyet az intézményvezető és a mérésvezető aláírásával hitelesített. A mérések egy esettől eltekintve az útmutató előírásai szerint zajlottak. Ebben az esetben nem a két egymást követő órán, hanem sajnos két egymást követő napon valósult meg a történelem és az idegen nyelvi mérés. Az intézményi mérésvezető irányította a konkrét mérés lebonyolítását, készítette fel az intézményi mérésvezetőket, akik a méréssel kapcsolatos kérdéseiket neki tehették fel, és ő tartotta a kapcsolatot az MFPI-vel. 3 Südi Ilona Török József (2011, összeáll.): A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetencialapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése. 4. URL: április 5-i megtekintés Südi Ilona Török József (2011, összeáll.): A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetencialapú bemeneti történelemmérés eredményeinek elemzése URL: április 5-i megtekintés 4 Südi Ilona (2010): Előzetesen a évi 9. évfolyamos bemeneti mérésekről. mérés.info, 14. sz URL: április 5-i megtekintés Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 8

10 Az intézmények a mérőeszközöket a mintába kiválasztott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben sokszorosítva kapták meg. Saját döntés alapján azonban lehetőségük nyílt arra, hogy a továbbsokszorosítás költségét és a kódolás-adatrögzítés feladatait átvállalva az iskola minden tanulójával kitöltessék és helyben feldolgozzák a többi tanuló feladatlapját. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 9

11 2. EREDMÉNYEK 2.1. Az eredmények összesített értelmezése Az angol nyelvi összesített eredmények Az angol nyelvi mérés fontosabb paramétereit a 12. táblázat foglalja össze, melyben látható, hogy az egyéni teljesítmények átlagtól való eltérésének átlaga, a szórás értéke igen magas, közel az átlag 70%-a. 12. táblázat. A évi kilencedikes bemeneti mérés eredményei angol nyelvből összteljesítmény szórás Angol nyelv 38% 18 pont 26% 12 pont jegy-teszt korreláció 0,49 Cronbach-alfa (megbízhatóság) 0,96 A tanulók összteljesítményük szerinti arányának alakulását szemléltető 1. ábrán is jól látható a teljesítmények igen nagy szórása, valamint a gyengébb teljesítményt nyújtó tanulók magasabb aránya. Megközelítőleg a tanulók fele 30% alatti eredményt ért el, egyharmaduk 30-70% között teljesített. 1. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása angol nyelvből A feladatlapok felénél a tanulók mindegyik feladat megoldásával foglalkoztak (2. ábra). Egyharmaduknál figyelhető meg egy, 8%-uknál kettő feladat üresen hagyása. Összesen a tanulók egy tizedénél található több üresen hagyott feladat. A 94 tanuló, aki egyáltalán nem foglalkozott a feladatok megoldásával, tehát teljes mértékben üresen hagyta a feladatot, a minta 4%-ánál jellemző. A fentiekkel összefüggésben vizsgáltuk azt is, hogy melyik feladat megoldásával milyen arányban próbálkoztak a tanulók (3. ábra). Az elmúlt években már tapasztaltak figyelhetők meg. A legkevésbé annak a feladatnak a megoldásával foglalkoztak a tanulók (4. feladat), amely esetében egy megadott téma keretében összefüggő szöveget kellett írniuk. A többi hat feladat esetében 10% körül található azon tanulók aránya, akik üresen hagyták az adott feladatot. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 10

12 2. ábra. A kihagyott feladatok számának megoszlása angol nyelvből 3. ábra. A kihagyott feladatok aránya az egyes feladatok százalékában angol nyelvből A tanulók 8. év végi angol nyelv osztályzata és az elért teljesítmény között tényleges kapcsolat látható. A tanulók 17%-a nem válaszolt az év végi osztályzatát érintő kérdésre tanuló 8. osztályos érdemjegye szerinti eloszlását mutatja be a 4. ábra. A fiúk 2,7-es és a lányok 3,2-es átlaga között tényleges a különbség. 4. ábra. A nyolcadikos év végi angol nyelv osztályzatok megoszlása A német nyelvi összesített eredmények A német nyelvi mérés eredményeinek fontosabb mutatóit a 13. táblázat foglalja össze, a tanulók teljesítmény szerinti megoszlását az 5. ábra szemlélteti. A tanulók megtalálhatók a teljesítmény teljes skáláján. A normál eloszlástól jelentősen balra eltolódó görbét figyelhetünk meg, mivel Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 11

13 a tanulók megközelítőleg egyharmada 30% alatti eredményt nyújtott. 10% alatti a 70% felett teljesítők aránya. 13. táblázat. A évi kilencedikes bemeneti mérés eredményei német nyelvből összteljesítmény szórás Német nyelv 29% 13 pont 21% 10 pont jegy-teszt korreláció 0,53 Cronbach-alfa (megbízhatóság) 0,94 5. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása német nyelvből A tanulók egyötöde mindegyik feladat megoldásával foglalkozott (6. ábra). Egy feladatot a tanulók közel fele hagyott üresen, és szintén egyötöd azok aránya, akik három vagy több feladat megoldásával nem foglalkoztak. 6. ábra. A kihagyott feladatok számának megoszlása német nyelvből Az angol nyelvi mérésnél tapasztaltak a kihagyott feladatok arányát tekintve itt is megfigyelhetők (7. ábra). A 4. feladattal a tanulók nagyobb aránya, 77%-a nem foglalkozott. Kiugró, bár ennél kisebb a 6. feladatot mellőző tanulók 27%-os aránya. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 12

14 7. ábra. A kihagyott feladatok aránya az egyes feladatok százalékában német nyelvből A tanulók 8. osztályos év végi német érdemjegye szerinti megoszlását vizsgálva, szembeötlő a nemek szerinti különbség (8. ábra). A fiúk 2,4-es átlagával szemben a lányok 2,9-es átlaga ténylegesen magasabb. A tanulók egyötöde itt sem adott választ az érdemjegyét illetően, ebben persze az is benne lehet, hogy még nem tanulta az adott nyelvet. 8. ábra. A nyolcadikos év végi német nyelv osztályzatok megoszlása 2.2. Az eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint Az angol nyelvi eredmények részletes elemzése Az angol nyelvi bemeneti mérés mérőeszközén elért átlagos teljesítmények nagyon széles skálán helyezkednek el (14. táblázat). 14. táblázat. Az angol nyelvi mérőeszköz feladatain elért teljesítmények szélsőértékei és átlagai Feladatok Minimum Maximum Átlag Szórás 1. 0% 100% 55% 37% 2. 0% 100% 36% 37% 3. 0% 100% 43% 29% 4. 0% 100% 13% 26% 5. 0% 100% 39% 35% 6. 0% 100% 26% 29% 7. 0% 100% 45% 33% Feladatlap 0% 100% 38% 26% Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 13

15 Az átlagosnál magasabb teljesítményt értek el a tanulók azokban a feladatokban (1., 7., 3.), ahol a megoldáshoz vezető út a szavak/kifejezések szinonimáinak (akárcsak passzív) ismeretén keresztül vezetett, bár utóbbi kettő kulturális háttérismereteket is igényelt, a tanuló általános tájékozottságára, logikai készségére is épített. Átlag körüli teljesítményt két feladatban értek el a tanulók. Ezek közül az egyik (5.) a párbeszéd szövegtípus jellemzőinek ismeretét kívánta meg a tanulóktól, míg a másik (2.) összefüggő szöveg szavakkal történő kiegészítését várta. Előbbi megoldottsági szintje azért meglepő, mert az interjú terjedelme és a válaszlehetőségek fejben tartása erőteljes memóriakapacitást igényelhetett, míg utóbbin magasabb eredményt vártunk a szöveg és a kiegészítéshez használandó szavak alacsony szintje alapján. Átlag alatti a teljesítmény a hiányos szöveg tagmondatokkal történő kiegészítését igénylő 6. feladatban, mely a komplex szövegkezelés mérését volt hivatott biztosítani. Messze átlag alatti az irányított fogalmazás feladata (4.), melynek a várttól alacsonyabb eredménye a szövegalkotási képesség nem megfelelően hangsúlyos szerepéről árulkodik az általános iskolai nyelvoktatásban. A feladatelemenkénti megoldottsági görbék tanúsága szerint a képzéstípusú iskolák tanulói között az átlagostól azonos irányú, bár különböző mértékű az eltérés a teljesítmények vonatkozásában (9. ábra). 9. ábra. Az angol nyelvi feladatlap feladatainak itemenkénti megoldottsága képzéstípusonként Az iskolatípusonkénti átlagos teljesítmények közötti különbségek átlagos mértéke több mint másfél szórásnyi (41%pont), a legmagasabb a 7. és a 14. item esetén, míg a legkisebb 17. item esetében. Ez utóbbinak, a szövegalkotás-feladat utolsó három (23-25.) itemének, valamint a második legnehezebb feladat 35. itemének a kivételével a gimnazisták teljesítménye nem ereszkedik a fővárosi átlagteljesítmény alá. A legmagasabb teljesítményt a szakközépiskolások és a szakiskolások is a legkönnyebb feladat egyik (5.) itemén érték el, a gimnazisták pedig ugyanezen feladat egy másik (7.) itemén A német nyelvi eredmények részletes elemzése A német nyelvi bemeneti mérés mérőeszközén elért átlagos teljesítmények szintén meglehetősen széles terjedelmem helyezkednek el (15. táblázat). Az átlagosnál magasabb teljesítményt értek el a tanulók azokban a kulturális háttérismereteket is igénylő, az általános tájékozottságára, logikai készségére is építő feladatokban (3., 7.), amelyekben a megoldáshoz vezető út a szavak/kifejezések szinonimáinak (akárcsak passzív) ismeretén Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 14

16 keresztül vezetett, és azokban a feladatokban (2.), ahol meghívólevelet kellett zárt elemkészletű szókinccsel kiegészíteni. 15. táblázat. A német nyelvi mérőeszköz feladatain elért teljesítmények szélsőértékei és átlagai Feladat Minimum Maximum Átlag Szórás 1. 0% 100% 29% 31% 2. 0% 100% 39% 30% 3. 0% 100% 43% 26% 4. 0% 100% 7% 20% 5. 0% 100% 22% 27% 6. 0% 100% 14% 19% 7. 0% 100% 39% 34% Feladatlap 0% 100% 29% 21% Átlag körüli teljesítményt egyetlen (1.) feladatban értek el a tanulók. A szavak és definíciójuk kapcsolatának megtalálásában segítségükre volt a definíció könnyű volta, mégsem bizonyult a feladat könnyűnek. Három feladatban átlag alatti, folyamatosan csökkenő mértékű teljesítményt értek el a tanulók. Ezek közül az egyik (5.) a párbeszéd szövegtípus jellemzőinek ismeretét kívánta meg a tanulóktól. Az ebben elért átlag alatti teljesítmény a képesség relatíve alacsony begyakorlottságára, a szövegkezelés alacsony tudatossági szintjére utal. Ugyanezt látszik megerősíteni a következő, még alacsonyabb eredményű feladat (6.), melyben a szövegkezelés képességét mértük. Az angol nyelvnél immár tapasztalt módon, de az ott kapott eredményhez képest is jóval alulmúló tejlesítménnyel oldották meg a tanulók az irányított fogalmazás feladatot (4.), melynek extrém alacsony eredményessége a szövegalkotási képesség javarészt elégtelen fejlettségi szintjére, ezáltal súlyos hiányosságokra irányítja rá a figyelmet az általános iskolai németoktatásban. A feladatelemenkénti megoldottsági görbék alapján szembetűnő, mekkora a különbség a gimnazista tanulók német nyelvi kommunikációs képessége javára az átlaghoz és a szakközépiskolásokéhoz képest, és mennyire kicsi a mutatkozó különbség e téren a szakközépiskolás és szakiskolás tanulók eredményei között. (10. ábra). 10. ábra. A német nyelvi feladatlap feladatainak itemenkénti megoldottsága képzéstípusonként Az iskolatípusonkénti átlagos teljesítmények közötti különbségek átlagos mértéke közel kétszórásnyi (39%pont), a legmagasabb a 41., 6. és a 33. item esetén, míg a legkisebb 38. item esetében. Ez utóbbinak, az ezt követő kettőnek (39-40.) a szövegalkotás-feladat utolsó (25.) itemének, Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 15

17 valamint a párbeszéd-kiegészítéses feladat első (26.) itemének a kivételével a gimnazisták teljesítménye nem ereszkedik a fővárosi átlagteljesítmény alá. A legmagasabb teljesítményt mindhárom iskolatípus tanulói az egyik legkönnyebb feladat egyik (10.) itemén érték el Az eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban Az angol nyelvi eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban A mintát a mérés résztvevőinél bemutattuk. Az eredményeket a két reprezentativitási szempont, valamint a nemek megoszlása szerint is vizsgáltuk. A tanulói teljesítmények képzéstípusonkénti alakulását a 11. ábra szemlélteti, amely az elmúlt évihez nagymértékben hasonló összképet mutat. 11. ábra. A tanulói képzéstípusonkénti angol nyelv teljesítményének eloszlása A szakközépiskolai tanulók teljesítménye szerinti megoszlását szemléltető görbe majdnem teljesen rásimul a fővárosi átlag vonalára. A szakközépiskolai tanulók háromnegyede, míg a szakiskolai tanulók 96%-a nyújtott 50% alatti eredményt. Ugyanakkor a gimnáziumi tanulók 61%-a ezen szint felett teljesített. A minta a nyelvoktatás jellege szerint is reprezentatívnak tekinthető. Ennek a szempontnak a figyelembevételével meghatározott átlagos teljesítmények a 16. táblázatban láthatók. A szórás átlaghoz viszonyított értéke a szakiskolásoknál kiemelkedően magas, 89%-os. A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulóknál az figyelhető meg, hogy a normál nyelvi képzésnél a legmagasabb és a kéttannyelvűnél a legkisebb a relatív szórás értéke. 16. táblázat. Az angol nyelvi teljesítmények alakulása a nyelvoktatás jellege szerint Teljesítmény (%) Nyelvoktatás jellege Átlag Szórás normál nyelvi előkésztő kéttannyelvű normál nyelvi előkésztő kéttannyelvű Szakiskola normál Fővárosi átlag Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 16

18 A tanulói megoszlást a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulókra vonatkozóan a fenti szempontok szerint a ábra mutatja be, melyeken jól látszanak a különbségek. 12. ábra. A gimnáziumi tanulók angol nyelvi teljesítményének eloszlása a nyelvoktatás jellege szerint 13. ábra. A szakközépiskolai tanulók angol nyelvi teljesítményének eloszlása a nyelvoktatás jellege szerint Hullámzó, tehát több csúcsponttal rendelkezik a kéttannyelvű képzésben érintett gimnáziumi tanulók teljesítménye. Ebben az esetben nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a minta elemszáma nagyon alacsony (5.1. melléklet 1. táblázat). A nemek szerinti bontásban bár nem reprezentatív a minta, de évek óta hasonló összetétel figyelhető meg. Ezen szempont figyelembevételénél már láttuk, hogy a 8. év végi osztályzatok átlaga szerint a lányok eredménye szignifikánsan jobb. A mérés során nyújtott teljesítményt tekintve öszszességében viszont nincs különbség. Ezt jól szemlélteti a tanulók teljesítmény szerinti megoszlását bemutató 14. ábra is. A nemek között egy-egy feladat megoldásában van csak különbség. Míg az alapszintű visszaidézést igénylő 2. és a kombinatorikai készséget is esetenként feltételező 3. feladatnál a fiúk, addig az irányított szövegalkotási képességet mérő 4. és a komplex szövegkezelés képességét vizsgáló 6. feladat megoldásában a lányok voltak az eredményesebbek. A mérési eredményeket a különbségek jobb érzékelhetősége és összehasonlíthatósága érdekében 500 pontos átlagra is standardizáltuk 100 pontos szórással. Ezen szempont figyelembevételével az intézményi átlagos teljesítmények képzéstípusonkénti alakulását mutatja be a 15. ábra. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 17

19 14. ábra. A tanulók angol nyelvi teljesítményének eloszlása nemek szerint 15. ábra. Az angol nyelvi teljesítmények alakulása képzéstípusonként A legjobb és a leggyengébb eredmények összevetése során a szakiskoláknál 85 pontos a különbség, a gimnáziumoknál már kétszórásnyi, a szakközépiskoláknál közelít ez az érték a szórás háromszorosához. oknál egy intézmény átlaga található a fővárosi átlag alatt, egy pedig a közelében. A szakközépiskolák 38%-a átlag feletti teljesítményt tudhat magáénak. A legjobb eredményt elért szakközépiskola átlaga a legjobb gimnáziumi eredmények szintjén van. A legeredményesebb szakiskola a leggyengébben teljesítő gimnáziummal hasonló szinten szerepel. A leggyengébb szakközépiskolai és szakiskolai teljesítmény között csupán egy tizedszórásnyi a különbség a szakközépiskola javára. A tanulók eddigi teljesítmény-eloszlását standardizált eredmények alapján a percentilisek segítségével a 16. ábra és az 5.1. melléklet 1. táblázata szemlélteti. A tanulók 50%-ának teljesítménye a ös percentilisek által jelzett intervallumban található. Ez az intervallum a szakiskolások esetében félszórás terjedelmű, tehát ezen tanulók képeznek leginkább homogén csoportot a meglévő ismereteik tekintetében. Ennél nagyobb, egyszórásnyi intervallumban a szakközépiskolások és kétszórásnyiban a gimnáziumi tanulók fele található. Itt már sokkal heterogénebb csoportról beszélhetünk. Az ábra tanulmányozása során még egy jelenség feltűnő. A gimnáziumi tanulók gyengébb 25%-a, a szakközép- és szakiskolai tanulóknak a jobban telje- Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 18

20 sítő 25%-a mutat szórtabb teljesítményt. A szakiskolások esetében az intervallum szélessége már 234 standardpont. 16. ábra. A tanulók angol nyelvi teljesítménye percentilisenként képzéstípusonkénti bontásban (a szakaszok felső határát jelzi az ábra alatti percentilisérték, a függőleges vonal átlagos értéket jelöl) A nyelvoktatás jellege szerinti percintilisértékek az 5.1. melléklet 1. táblázatában szerepelnek A német nyelvi eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban A német nyelvi eredmények minta összetétele szerinti vizsgálatát az angol nyelvnél az előzőekben látott sorrendet követve végeztük. A tanulói teljesítmények képzéstípusonkénti megoszlását a 17. ábra mutatja be. A hasonló bontás szerinti megoszlást tartalmazó ábráknál tapasztaltak szerint itt is a szakközépiskolai tanulókat jellemző görbe követi a fővárosi átlag alakulását. A gimnáziumi tanulók 61%-a csakúgy, mint az angol nyelvnél, 50% feletti eredményt ért el. A szakközépiskolai tanulók 90%-a, a szakiskolások majdnem teljes egésze 50% alatti teljesítményt nyújtott. A teljesítmények átlagos értékének nyelvoktatás jellege szerinti alakulását a 17. táblázat foglalja össze. Az egyes tanulók teljesítménye az átlagtól leginkább a szakiskolások esetében tér el. Ezt tapasztaltuk az angol nyelvi eredményeknél is. A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók teljesítményének a nyelvoktatás jellege szerinti megoszlását a ábra szemlélteti. A gimnáziumi tanulók ábráján látható a fővárosi átlaghoz képest jobbra, a magasabb teljesítmények irányába tolódó görbe több csúcsponttal minden részminta esetében. A szakközépiskolai tanulók kéttannyelvű képzésénél erőteljesen bimodális az eloszlás, de mindegyik részmintánál követi a görbe alakja a fővárosi átlag szerinti eloszlást. 17. ábra. A tanulók képzéstípusonkénti német nyelvi teljesítmények eloszlása Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 19

21 17. táblázat. A német nyelvi teljesítmények alakulása a nyelvoktatás jellege szerint Teljesítmény (%) Nyelvoktatás jellege Átlag Szórás normál nyelvi előkésztő kéttannyelvű normál nyelvi előkésztő kéttannyelvű Szakiskola normál Fővárosi átlag ábra. A gimnáziumi tanulók német nyelvi teljesítményének eloszlása a nyelvoktatás jellege szerint 19. ábra. A szakközépiskolai tanulók német nyelvi teljesítményének eloszlása a nyelvoktatás jellege szerint A 8. osztályos év végi német nyelvi osztályzatnál láttuk, hogy a lányok átlagos eredménye szignifikánsan magasabb a fiúkénál. A nyújtott teljesítményben tényleges, 6 százalékpontos különbség figyelhető meg a lányok javára, és ugyanez tapasztalható minden egyes feladatnál. A teljesít- Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 20

22 mények szerinti megoszlás nemek szerinti görbéje szépen simul a főváros átlagot szemléltető görbére (20. ábra). 20. ábra. A tanulók német nyelvi teljesítményének eloszlása nemek szerint A standardizált intézményi átlagos teljesítmények képzéstípusonkénti alakulását a 21. ábra mutatja. A két szélső, tehát a legjobb és leggyengébb teljesítmény közötti különbség a szakközépiskolák esetében a legnagyobb, a szórás két és félszerese. A gimnáziumoknál ez az érték 187 standardpont, a szakiskoláknál pedig 133. Egy gimnázium eredménye található a fővárosi átlag alatt. A szakiskolák közül teljesítménye alapján három a fővárosi átlag felett helyezkedik el. Ezek a feladatban leggyengébb gimnáziumokkal azonos sávban vannak. A szakközépiskolák egyharmada fővárosi átlag feletti. A feladatban leggyengébb szakközépiskola és szakiskola teljesítménye azonos. 21. ábra. A német nyelvi teljesítmények alakulása képzéstípusonként Az egyéni teljesítmények percentilisenkénti értékeit bemutató ábra (22. ábra) az angol nyelvnél már tapasztaltakhoz nagymértékben hasonló következtetések levonását teszi lehetővé. A tanulók középső 50%-a (25-75-ös percentilis között) a teljesítmény szempontjából a leghomogénebb csoportot a szakiskolában alkotja. A teljesítmények ebben az esetben 70 standardpontnyi intervallumban szóródnak. A szakközépiskolásoknál egy-, a gimnazistáknál kétszórásnyi ez az érték. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 21

23 22. ábra. A tanulók német nyelvi teljesítménye percentilisenként képzéstípusonkénti bontásban (a szakaszok felső határát jelzi az ábra alatti percentilisérték, a függőleges vonal átlagos értéket jelöl) A leggyengébben teljesítők a tanulók alsó negyede eredménye a gimnáziumnál másfélszórásnyi széles intervallumban található. A tanulók legjobb eredményt elért negyede a szakközépés szakiskolák esetében mutat nagy szóródást. A szakközépiskolások teljesítménye 275, míg a szakiskolásoké 209 standardpontnyi intervallumban helyezkedik el. A percentilisenkénti részletes adatok a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban is az 5.1. melléklet 2. táblázatában szerepelnek. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 22

24 3. JAVASLATOK, TAPASZTALATOK A 2010/11. tanévi idegen-nyelvi bemeneti kompetenciamérés a korábbi évekéhez hasonló eredményt mutat, így a javasolt fejlesztési feladatok is hasonlóak. Az önálló szövegalkotást mérő feladatban minden iskolatípus tanulói saját átlagteljesítményüknél lényegesen rosszabb eredményt produkáltak. A különböző iskolatípusok tanulóinak mindkét nyelv feladatlapjában elért eredményeinek összehasonlítása során szembeötlő, hogy a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók azokban a feladatokban érnek el saját átlaguknál is rosszabb teljesítményt, amelyek valamilyen formában a szövegalkotással kapcsolatosak. Az önálló szövegalkotási feladat megoldásához a felmérésben résztvevő tanulók fele, de az egyébként jó teljesítményt nyújtó diákok közül is többen hozzá sem kezdtek. Ennek oka nem feltétlenül az időhiány, hiszen a korábbi évek gyakorlatától eltérően az önálló szövegalkotási feladat a mérőeszköz közepére került, az irányító szempontok pedig megkímélték a tanulókat a vázlatírástól, a feladat sikeres megoldásához azonban a megfelelő formát meg kellett találniuk. Az üres feladatok magas száma a szövegalkotási készség alacsony színvonala mellett a problémamegoldás iráni igény alacsony voltát is jelzi. Az íráskészség fejlesztése nemcsak annak gyakorlati haszna miatt fontos, hanem azért is, mert összpontosításra, logikus gondolkodásra nevel. Az olvasás- és az íráskészség szoros kapcsolatából adódóan az olvasási készség fejlődése megerősíti és pozitívan hat az íráskészségre, modellként szolgál ahhoz. A hatékony olvasás és az önálló szövegalkotás eléréséhez mint célhoz a részkészségek fejlesztésén keresztül juthatunk el. A szimultán fejlesztendő területek közül az olvasás fejlesztése során egyfelől az információszerzés céljából történő olvasás mellett lehetőséget kell biztosítani a középiskolásoknak az örömforrás céljából történő olvasásra is. Az olvasástudatosság kifejlesztése szintén fontos: a tanulók legyenek tisztában az olvasás formáival, jellemző lépéseivel: jóslás: mielőtt elkezdjük a szöveg feldolgozását, kérjük meg tanítványainkat, hogy a cím, vagy az illusztráció alapján próbálják meg összegyűjteni már meglévő ismereteiket, és próbálják meg kitalálni, miről szól a szöveg, a fő gondolatok kiszűrése, speciális információk kikeresése, a szöveg felépítésének, szerkezetének, stílusának elemzése, gondolatok összefüggése, következtetés, mire utal egy-egy mondat, a szöveg megértése, részletes olvasás. A fejlesztés első lépése, hogy a tanítás nyelve kizárólagosan a célnyelv legyen. A tanár nyelvtudása nyelvi modellként szolgáljon a diákok számára. A tanár által használt struktúrák és lexikai elemek azonos szituációkban való ismétlődésével a tanulók hozzászoknak ahhoz, hogy ne anyanyelvükön gondolkodva, fejben mindent lefordítva közelítsenek meg egy idegen nyelvű szöveget. A célnyelvi óravezetés hatásaként a szövegek feldolgozása során a tanulók a kontextus alapján próbálják meg a jelentést kikövetkeztetni, legyen az valóságos szituáció vagy olvasott szöveg. Ez utóbbi esetében a fordításnak, mint módszernek az alkalmazása, akár rész- vagy szófordítás formájában is, határozottan ellenjavallt, ugyanis szükségtelenné ezáltal lehetetlenné teszi a későbbiek során nélkülözhetetlen szövegértési stratégiák kialakulását. Minden szinten súlyt kell fektetni arra, hogy az új szavak jelentése fokozatosan, bemutatás és többszöri használat, szómagyarázat alapján világosodjon meg a tanulók számára. A szöveg megértését pedig különböző, célnyelven megfogalmazott feladatokkal kell elősegíteni és mérni, a globális megértéstől kezdve a fontos részletek kiszűréséig. Az íráskészség fejlesztésének már a nyelvtanulás korai szakaszában meg kell kezdődnie. A hagyományos feladatok, az erősen irányított, egyes nyelvi struktúrák, illetve lexikai elemek használatára vonatkozó, rövid szövegek megírása a tanulás segédeszköze, hozzájárul az íráskészség részkészségeinek kialakításához. Célja a megerősítés, segíti a tanuló fejlődését, mivel rendszeres visszajel- Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 23

25 zést kap a tanuló a teljesítményéről. A valódi cél érdekében, valódi feladatot végrehajtó, valódi olvasónak vagy címzettnek szóló szöveg létrehozása a végső cél. Ez a készség is, hasonlóan a többihez, elsősorban magának a tevékenységnek a gyakorlásával fejlődik. Az íráskészségét különféle szövegek vizsgálatán keresztül közelíthetjük meg a szövegek típusának vagy funkciójának tanulmányozásával. Az írás folyamatának megtervezése (kinek, miért és mit meghatározása, vázlatkészítés, szókincs-gyűjtés és csak utána kezdjen hozzá a szöveg elkészítéséhez), elrendezése, majd a szöveg megfogalmazása és átdolgozása. Célszerű mindjárt a kezdetektől tudatosítani a tanulókban azt is, hogy milyen értékelési szempontok alapján értékelhető egy szövegalkotási feladat. A teljesítés és a nyelvi megformálás szétválasztása már egészen egyszerű, szavas szövegek esetében is értelmezhető, amennyiben a feladat kijelölése pontos és minden részletre kiterjedő. A teljesítmények igen széles skálán tapasztalt szóródása indokolttá teszi a differenciált tanulásszervezést, akár osztály-, akár képességcsoport-szinten történik az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 24

26 4. HÁTTÉRTÉNYEZŐK A bemeneti teljesítményeket iskolán kívüli tényezők is befolyásolják. A háttértényezők vizsgálatához a tanulók két önkitöltős kérdőíven szolgáltattak adatot a bemeneti mérések (matematika, szövegértés-szövegalkotás, történelem és idegen nyelvi) során. Az I. számú kérdőív a neveltséget mérő 18 szituációt tartalmazott, a II. számú pedig a szocio-kulturális helyzetre, a gazdasági ellátottságra, illetve a motiváció vizsgálatára vonatkozóan tartalmazott kérdéseket. A kérdőívek összesített adatairól, valamint a matematika- és szövegértés-szövegalkotás mérés eredményeivel való összefüggésükről az első mérési pontról szóló értékelésben olvashatunk 5. A történelemmérés során elért eredményekkel fellelhető összefüggések bemutatására a második mérési pont első szöveges értékelése 6 tér ki. Jelen vizsgálatunk ezen mérési pont második elemzéseként az idegen nyelvi mérés eredményeinek a háttértényezőkkel való összefüggéseit mutatja be. A vizsgált két nyelv esetében az adatok nagyon hasonló viselkedést mutatnak. A 23. ábrán a tanulók lakóhelye, illetve általános iskolájának telephelye és a mérés során nyújtott teljesítmények kapcsolata látható. Budapesti tanulók teljesítménye mind a lakóhely, mind az általános iskola helye szerint közel 20 ponttal magasabb, mint a vidéki tanulóké. A lakóhelyet tekintve ez a különbség az angol nyelvnél, az általános iskolát tekintve mind a két vizsgált nyelvnél szignifikáns. A külföldi tanulók eredményét vizsgálva fontos figyelembe venni, hogy létszámarányuk nem éri el a fél százalékot. 23. ábra. Az angol és német nyelvi mérés átlageredménye a tanuló lakóhelye és általános iskolájának telephelye szerint A képzéstípusonkénti tanulói teljesítményeknél a többi mérésnél már látott tendencia itt is megfigyelhető (24. ábra). A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók, valamint a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók teljesítménykülönbsége minden vizsgált vonatkozásban közel háromnegyed szórásnyi. A budapesti tanulók eredménye a látható különbségek ellenére csupán a gimnazisták és szakközépiskolások angol nyelvi teljesítményénél mutat tényleges különbséget a vidéki tanulók eredményéhez képes. 5 Südi Ilona Török József (2011, összeáll.): A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése URL: április 19-i megtekintés 6 Südi Ilona Török József (2011, összeáll.): A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti történelemmérések eredményeinek elemzése URL: április 19-i megtekintés Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 25

27 24. ábra. Az angol és német nyelvi mérés átlageredménye a tanuló lakóhelye és általános iskolájának telephelye szerint képzéstípusonkénti bontásban A mérés során nyújtott teljesítményeknek a 8. év végi magatartás és szorgalom osztályzatokkal, valamint a tanulmányi teljesítménnyel való összefüggését szemlélteti a 25. ábra. Mindegyik esetben szoros a kapcsolat a vizsgált jelenség és a nyújtott teljesítmény között. A magatartás osztályzatot figyelembe véve közel egyszórásnyi a teljesítménykülönbség. A szorgalom osztályzatnál már másfél szórásnyi az eredmények különbsége a két végpont között. Ennél nagyobb az eltérés a tanulói 8. osztályos év végi átlagos teljesítményeknél. 25. ábra. Az angol és német nyelvi mérés átlageredményének összefüggése a magatartás és szorgalom 8. év végi osztályzatával, valamint az általános iskolai tanulmányi eredménnyel Az iskolai teljesítménnyel való elégedettség teljesítményt befolyásoló ereje már a korábbi méréseknél is tapasztalható volt. Az angol és a német nyelv mérésénél is több mint egyszórásnyi a különbség a teljesítményével elégedetlen és nagyon elégedett tanulók eredménye között (26. ábra). Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 26

28 26. ábra. Az iskolai teljesítménnyel való elégedettség és az angol valamint a német nyelvi mérés átlagos eredményének kapcsolata A teljesítménnyel való elégedettség mellett az elérni kívánt végzettségcél eredményt magyarázó ereje a másik igen meghatározó tényező. Minél magasabb az elérendő cél, annál eredményesebben oldották meg az idegen nyelvi feladatlapokat (27. ábra). A szakiskolások eredményénél látható különbségek nem szignifikánsak. 27. ábra. A végzettségcél és az angol valamint a német nyelvi mérés átlagos eredményének kapcsolata A tanulók pályairányultságára vonatkozó kérdésnél a korábbi méréseknél már tapasztaltak láthatóak. A szellemi alkotó tevékenységet választók teljesítménye körülbelül félszórással kiemelkedik, bár arányuk csupán 5% körüli (28. ábra). A másnapi készülésre fordított időmennyiség szintén összefügg a bemeneti képességszintekkel (29. ábra). A két idegen nyelvet tekintve lényeges különbség tapasztalható. Míg az angol nyelvnél nem, addig a német nyelvi mérésnél a két-három órát vagy többet tanulók eredménye és az egy óránál kevesebbet készülők eredménye között szignifikáns különbség állapítható meg. A ábrák a szabadidőből a nyelvtanulásra, az olvasásra fordított heti, valamint a számítógépezésre, TV nézésre fordított napi időmennyiség és a mérés során nyújtott teljesítmény kapcsolatát szemlélteti. A bemutatott kép a korábbi méréseknél tapasztaltakkal megegyező. A nyelvtanulásra és olvasásra fordított idő pozitívan hat a teljesítményre, a nyelvtanulásra fordított idő esetén szorosabb a korrelációs kapcsolat. A számítógépezés időmennyisége és a teljesítmény között nincs Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 27

29 tényleges összefüggés, viszont a tévézésre naponta fordított idő a teljesítményt negatívan befolyásolja. 28. ábra. Teljesítményeredmények a pályairányultság szerinti bontásban 29. ábra. A másnapi készülés időmennyisége és a bemeneti történelem teljesítmények nemenkénti bontásban 30. ábra. Az angol nyelv teljesítmények alakulása a szabadidő-ráfordítás mértéke szerint Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 28

30 31. ábra. A német nyelv teljesítmények alakulása a szabadidő-ráfordítás mértéke szerint A kultúrkincsekhez való hozzáférési módok és az elért eredmények között erős összefüggés tapasztalható (32. ábra). 32. ábra. Az angol és német nyelv teljesítmények alakulása a kultúrkincsekhez való hozzáférés vonatkozásában Azok a tanulók, akik emlékeik szerint többször jártak könyvtárban ténylegesen jobban teljesítettek azon társaiknál, akik egyszer sem fordultak meg ott. A múzeumban és színházban kettőnél többször jártak teljesítménye szintén ténylegesen magasabb, és már az exponenciális változáshoz hasonlítható. A szülők iskolai végzettsége a mérések során erős mutató a tanulói teljesítmények vonatkozásban. Az angol és a német nyelvi mérések során elért eredmények és a szülők végzettsége közötti összefüggést a táblázat szemlélteti. Végül a teljesítményeket szintén magyarázó tényezőt, az otthon található könyvek állományát vizsgáltuk, melynek a nagyságát a tanulók megközelítőleg ítélték meg. Külön rögzítésre került a becsült idegen nyelvű otthoni könyvállomány is. Mindegyik esetben tényleges összefüggés tapasztalható, az összes könyvállománnyal erősebb. A képzéstípusonkénti összefüggéseket a ábra szemlélteti. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 29

31 18. táblázat. A szülők iskolázottságának és az angol nyelv teljesítmények kapcsolata szakmunkás érettségi technikum főiskola egyetem több diploma doktori Együtt táblázat. A szülők iskolázottságának és a német nyelv teljesítmények kapcsolata Anya általános szakmunkás diploma több érettségi technikum főiskola egyetem doktori Együtt Apa isk. általános isk Anya általános szakmunkás diploma több érettségi technikum főiskola egyetem doktori Együtt Apa isk. általános isk szakmunkás érettségi technikum főiskola egyetem több diploma doktori Együtt ábra. A becsült könyvállomány és a teljesítmények összefüggése képzéstípusonként Az összes könyvállomány vonatkozásában az angol nyelvi mérésnél a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulóknál látható összefüggés szignifikáns. A szakközépiskolásoknál a teljesítmény vonatkozásában két csoport figyelhető meg, a kb. 50 könyv és az alattiak, valamint ezt meghaladó állománnyal rendelkezők. Az idegen nyelvű otthoni könyvállomány vizsgálatánál a nyújtott eredményben tényleges különbség az angol nyelvnél, az 1000-nél több, a szakközépiskolásoknál a kb könyv esetében mutatható ki. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 30

32 34. ábra. A becsült idegen nyelvű könyvállomány és a teljesítmények összefüggése képzéstípusonként A nyelvi feladatlapot megoldók kérdései Az idegen nyelvi mérés során a tanulói II-es kérdőív tartalmazott néhány, csak a nyelvtanulással, oktatással kapcsolatos kérdést, melyet csak az idegen nyelvi feladatlapot kitöltők válaszoltak meg. Az első kérdés a vizsgált két nyelv heti óraszámára kérdezett rá. A 20. táblázat ezen adatokat a tanulók bevallása alapján a nyelvoktatási jelleg szerinti bontásban foglalja össze. Ebben a táblázatban található az is, hogy hány éve foglalkozik a tanuló az adott nyelv tanulásával és a tanórán kívüli gyakorlásával. A heti óraszám és a tanórán kívüli gyakorlással töltött idő vonatkozásában tényleges különbségeket tapasztalhatunk. Nyelvoktatás jellege 20. táblázat. Az angol és német nyelv tanulására fordított idő a nyelvoktatás jellege szerint Heti óraszám Angol nyelv Tanulás éve Tanórán kívül a gyakorlással töltött idő Heti óraszám Német nyelv Tanulás éve Tanórán kívül a gyakorlással töltött idő átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás nyek nyek kéttanny. kéttanny Szakiskola Az idegen nyelv tanulásával kapcsolatos terveket is vizsgáltuk, tehát melyik az a legmagasabb szint, melyet el szeretnének érni a tanulók. Először a két nyelv vonatkozásában a tanulók megoszlását a 35. ábra mutatja be. Azon tanulók arányában, akik egyetemi végzettséget szeretnének szerezni nem látható különbség. A felsőfokú nyelvvizsgát letenni, valamint érettségizni szándékozók arányában van tíz százalékpontos különbség az angol és német nyelvet tanulók között. Az angol nyelvet tanulók 70%-a, a német nyelvet tanulók 60%-a úgy ítéli meg, hogy középfokú nyelvvizsgát, vagy annál magasabb szintet szeretne elérni. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 31

33 35. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvtanulás továbbtanulási tervekben betöltött szerepe szerint a vizsgált nyelvenként A 36. ábra a fenti szempontok szerinti összetételt vizsgálja, de a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban. 36. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvtanulás továbbtanulási tervekben betöltött szerepe szerint a nyelvoktatás jellegét figyelembe véve A nyelvoktatás jellege és az elérni kívánt szint közötti kapcsolatot mind a gimnáziumok, mind a szakközépiskolák esetében jól szemlélteti az ábra. A kéttannyelvű képzésben a tanulók közel 90%-a, a nyelvi előkészítő képzésben résztvevők 70 és 50%-a (gimnázium és szakközépiskola), a normál nyelvi képzésnél 50 és 20%-a szeretne felsőfokú nyelvvizsgát vagy egyetemi végzettséget elérni. A fenti szempont és a feladatmegoldás során nyújtott teljesítmény összefüggését mutatja be a 37. ábra. Összességében megállapítható, hogy minél magasabb az elérni kívánt cél, a feladatlap megoldása annál sikeresebb. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 32

34 37. ábra. A nyelvtanulás továbbtanulási tervekben betöltött szerepe és a teljesítmények összefüggése A tanulók 27%-a jelezte, hogy az iskolai nyelvórákon kívül még hol tanul idegen nyelvet (38. ábra). A tanulók több mint fele rokonoktól tanul és átlagosan 30% a magántanártól tanulók aránya. 38. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvórán kívüli nyelvtanulás szerint A tanulók 44%-a jelezte, hogy az iskolai nyelvórákon kívül tanul még idegen nyelvet. Ezen tanulók 18%-a hetente kétszeri, 13%-uk hetente egyszeri alkalommal tanul még idegen nyelvet. A nyelvoktatás jellege szerinti megoszlást a 39. ábra mutatja be. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 33

35 39. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvórán kívüli nyelvtanulás gyakorisága szerint Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 34

36 5. MELLÉKLETEK 5.1. Teljesítmények táblázatok 5.2. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai az angol és német nyelvi feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan 5.3. Az angol és német nyelvi feladatlapon iskolánkénti és képzéstípusonkénti teljesítmény standardpontban 5.4. Az angol nyelvi feladatlapon a nyelvoktatás jellege szerint elért teljesítmények összehasonlító adatai standardpontban 5.5. A német nyelvi feladatlapon a nyelvoktatás jellege szerint elért teljesítmények összehasonlító adatai standardpontban Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 35

37 Percentiles Percentiles 5.1. Teljesítmények táblázatok 1. táblázat. A évi angol nyelvi bemeneti mérés tanulói teljesítményeinek percentilis értékei képzéstípusonkénti, illetve a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban Szakiskola Fővárosi átlag Létszám (fő) Átlag Minimum Maximum normál NYEK kéttannyelvű normál NYEK kéttannyelvű Létszám (fő) Átlag Minimum Maximum Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 36

38 Percentiles Percentiles 2. táblázat. A évi német nyelvi bemeneti mérés tanulói teljesítményeinek percentilis értékei képzéstípusonkénti, illetve a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban Szakiskola Fővárosi átlag Létszám (fő) Átlag Minimum Maximum normál NYEK kéttannyelvű normál NYEK kéttannyelvű Létszám (fő) Átlag Minimum Maximum Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 37

39 5.2. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai az angol és német nyelvi feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan Angol Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 38

40 Angol gimnázium Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 39

41 Angol szakközépiskola Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 40

42 Angol szakiskola Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 41

43 Német Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 42

44 Német gimnázium Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 43

45 Német szakközépiskola Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 44

46 Német szakiskola Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 45