Elrejelzés március. GKI Gazdaságkutató Zrt. Elrejelzés 2008-ra. (2008/1. prognózis) március

Átírás

1 GKI Gazdaságkutató Zrt. Elrejelzés 28-ra (28/1. prognózis) 28. március

2 GKI Gazdaságkutató Zrt. Székhely: Postacím: Internet hálózati cím: Telefon: Fax: Budapest, Ráday u Budapest, Pf ; ; Készítették: Adler Judit Akar László Balassa Ákos Bank Dénes Barta Judit Bíró Péter Borsi Balázs Heged<s Miklós Karsai Gábor Kis Gergely Kopik Tamás Losoncz Miklós Malatinszky Jen Molnár László Munkácsy Anna Némethné Pál Katalin Papanek Gábor Petz Raymund Skultéty László Tompa Tamás Udvardi Attila Vanicsek Mária Vértes András Viszt Erzsébet ISSN GKI Gazdaságkutató Zrt. A tanulmánynak vagy részeinek bármely módon való sokszorosítása tilos. A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhet+k.

3 Tartalomjegyzék 1. Összefoglaló Helyzetértékelés Világgazdasági feltételek, hazai várakozások Várható folyamatok 28-ban 7 2. Keresleti prognózisok Világgazdaság Lakosság jövedelme, megtakarítása és fogyasztása Beruházás Reálfolyamatok Ipar Épít-ipar Agrárgazdaság Szolgáltatások Szállítás, távközlés Kiskereskedelem Idegenforgalom Ingatlanszektor Pénzügyi szektor Munkaer-piac Külkereskedelem Egyensúly Államháztartás Infláció Pénz- és t-kepiac Küls- egyensúly Pénzügyi konvergencia 48 Statisztikai függelék 49

4

5 1. Összefoglaló 1.1. Helyzetértékelés A magyar gazdaság bels- és küls- egyensúlya 27-ben javult, viszont a növekedés lefékez-dött, az infláció megemelkedett. :szt-l a világgazdasági körülmények inflációs sokk; jelzálogpiaci, majd hitelpiaci, kés-bb likviditási-pénzpiaci-t-zsdei, pénzügyi rendszerbeli krízis; recesszió egyre súlyosabban rontják a magyar fejl-dés feltételeit, nehezítik a stabilizációt. A túlf=tött belpolitikai küzdelem gyakorlatilag lehetetlenné teszi a reformok folytatását. Tavaly a konvergencia-program legfontosabb célját, az államháztartási hiány számottev csökkentését sikerült elérni, a GDP-arányos deficit a 26. évi 9,2% és az el-irányzott 6,8%-nál jóval kisebb, 5,7% volt. A 26- hoz viszonyított egyenlegjavulás mintegy fele a növekvbevételek, egy-egy negyede pedig a kisebb beruházási, illetve közszolgáltatási kiadások eredménye. A kiadási oldal kontrollja alapvet-en sikeres volt, hosszú évek óta tavaly sikerült el-ször a tervezett keretek között tartani az Egészségügyi Alap gazdálkodását, s-t itt végül többlet keletkezett. A tervezettnél kisebb tavalyi hiány els-sorban a magasabb bérkiáramlás és infláció, a fehéredés, valamint a kedvez-bb kamategyenleg következménye. A valóságos egyensúlyi helyzet még kedvez-bb: az egyszeri, 28-ban jórészt nem ismétl-d- kiadások t-keemelés és külön támogatás a MÁV-nál, költségvetési szervek maradvány-állományának jelent-s csökkenése, a Gripen vadászgép-beszerzés utolsó üteme mintegy 1,5 százalékpontot jelentettek, azaz a maghiány tavaly a GDP 4,5%-a körül lehetett. Az év nagy részét jellemz- kedvez- európai konjunktúrában a küls egyensúly is jelentsen javult. Az export volumene 15%-kal, az importnál lényegesen gyorsabban b-vült, az áruforgalmi deficit a 26. évi 2,4 milliárd euróról,3 milliárdra csökkent. (A IV. negyedévt-l kezdve azonban a romló európai konjunktúra miatt az olló enyhe záródása figyelhet- meg.) Az év egészében a GKI becslése szerint az áruk- és szolgáltatások külkereskedelmében jelent-s, 2 milliárd euró feletti aktívum keletkezett. A jövedelemáramlások passzívuma viszont n-tt, nagyobb részt a külföldi t-keállományon keletkez- profit, kisebb részben a kamatkiadások következtében. Így a folyó fizetési mérleg hiánya a 26. évi 5,8 milliárd euró után 5 milliárd euró körül volt. Mivel a t-kemérlegben a nettó EU-támogatások alig haladták meg az 1 milliárd eurót, a GKI becslése szerint a magyar gazdaság küls finanszírozási igénye 27-ben 3,9 milliárd euróra, a GDP 3,9%-ára csökkent. 1. ábra A GDP változása Magyarországon, Németországban és az EU-ban, (el-z- év = 1) Magyarország Németország EU Forrás: Eurostat, GKI 2. ábra Néhány közép-európai EU-tagállam növekedése, 2-28 (1999 = 1) Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Szlovénia Forrás: Eurostat, GKI 3. ábra Áruforgalom, (el-z- év azonos negyedév = 1) I. II. né né Forrás: KSH III. né IV. I. II. né né né III. né IV. I. II. né né né III. né IV. I. II. né né né Behozatal Kivitel III. IV. né né 1

6 4. ábra GDP, reálkereset és vásárolt fogyasztás, (el-z- év azonos negyedéve = 1) Háztartások fogyasztási kiadása GDP volumenindex Reálkereset 5. ábra Építipari termelés volumene, 2-28 (1999 = 1) Épületek építése Egyéb építmények építése 6. ábra Ágazatok beruházása, 2-28 (1999 = 1) Feldolgozóipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyek, gazdasági tevékenységet segít- szolgáltatás Kereskedelem, javítás A gazdasági növekedés viszont negyedévrl negyedévre, a II. félévben már 1% alá csökkent. A 27. évi 1,3%-os GDP-bvülés nemcsak a 26. évi 3,9%-nál sokkal kisebb, de az EU27 2,9%-os átlagánál is. A növekedés látványos lefékez-désének tényezi a következ-k: az állami közszolgáltatások racionalizálása (hatása kb.,9 százalékpont, de ennek egy része nem valódi visszaesés, pl. az egészségügyben); az állami beruházások csökkentése (hatása,6 százalékpont körüli); a rossz id-járás következtében drasztikusan visszaesett mez-gazdasági termelés (hatása,5 százalékpont); a fogyasztói vásárlóer- csökkenése (hatása,4-,5 százalékpont); az I. félévben még kedvez- világgazdasági konjunktúra romlása (hatása nem több, mint,2 százalékpont). Végeredményben az ipar (f-leg az export révén), a szállítási ágazat f-leg a közúti tranzitszállításokra alapozva, a távközlés, a belföldi turizmus és az üzleti szolgáltatások viszonylag dinamikusan fejl-dtek. A közszolgáltatások teljesítménye viszont csökkent, az építipar és a mezgazdaság teljesítménye drasztikusan zuhant. A magágazatok vagyis a közszolgáltatások és mez-gazdaság nélküli tevékenységek GDP-termelése 2,9%-kal emelkedett. A 2-26-os évek 4,5%-os átlagához képest az ütemcsökkenés itt is markáns, azonban jobban tükrözi a tartós piaci folyamatokat. A háztartások végs- fogyasztása 2,1%-kal csökkent, de ezen belül a vásárolt fogyasztás csak,3%-kal. A visszaesést alapvet-en a természetbeni egészségügyi, oktatási, önkormányzati juttatások közel 9%-os csökkenése okozta. A beruházások 27-ben gyakorlatilag stagnáltak. A feldolgozóipari beruházások az alacsony bázishoz képest 24%-kal emelkedtek, a növekmény mintegy fele kapcsolódik a Hankookhoz. Az építési beruházások csaknem 7%-kal visszaestek, a gépberuházások több mint 1%-kal emelkedtek. Az EUforrások felhasználása, lényegében csak a ról áthúzódó projektek finanszírozását jelentette. 2

7 A munkanélküliségi ráta 27 folyamán jellemz-en alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, a IV. negyedévben azonban 7,7%-ra ugrott. Az év els- felében a költségvetési szektor létszámcsökkenésével szemben az üzleti szféra még növelte létszámát, éves átlagban azonban már ez utóbbi szektorban is csak stagnálás volt tapasztalható. Ez a romló konjunktúra, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatási keretek kimerülése és a fehéredjövedelmek ellentételezésének hatása. Így nemzetgazdasági átlagban a foglalkoztatottak száma kissé mérsékldött. A költségvetési szektorban foglalkoztatottak száma az elmúlt másfél évben közel 1 ezer f-vel, soha nem látott mértékben csökkent. A nemzetgazdaság egészében a havi bruttó átlagkereset 27-ben 8,%-kal (a nettó 2,8%-kal) n-tt. Az üzleti szférában 9,1%, a költségvetési szektorban 6,4% volt a növekedés. A reálbér statisztikailag kb. 4,8%-kal, a fehéredés (a széles kör= adóelkerülés kezdeti visszaszorulásának) hatását is figyelembe véve az üzleti és a közszférában egyaránt mintegy 6%-kal mérsékldött. (Az egyik legsikeresebb reformlépés a zsebbe fizet- ágazatok épít-ipar, kereskedelem, vendéglátás kifehérítése területén történt, az adószabályok és az ellen-rzés együttes szigorítása révén. F-leg a kisebb méret= cégek átlagos bérszínvonala látványosan n-tt a minimálbér kétszerese után elvárt járulékfizetés bevezetése nyomán. A megugrás 26. III.- IV. negyedévében kezd-dött, s 27. II.-III. negyedévéig tartott.) A nyugdíjak reálértéke összességében változatlan maradt (a nyugdíjasok árindexével számolva viszont mintegy 2%-kal mérsékl-dött). Az egész világot az energia-, nyersanyag- és mez-gazdasági termékek drasztikus áremelkedésén keresztül inflációs sokk érte. A hazai fogyasztói árak emelkedése a 27. márciusi 9%-os csúcspont után lassult, ennek mértéke érzékelhet-vé szeptemberben, az adó- és hatósági árváltozások bázishatásának megsz=nése után vált. A tavaszi tet-zés magasabb, a mérsékl-dés nyártól szerényebb volt a korábban el-rejelzettnél. Októberben a dezinflációs folyamat megtorpant, a 27. évi áralakulás kétpúpúvá vált, decemberre már 7,4%-ra ment fel az infláció, így az éves átlag 8,% lett. Mindez f-leg a magas világpiaci olaj- és agrárárak, továbbá a kedvez-tlen hazai id-járás következménye volt. 28 els- hónapjaiban ismét lassú ütemcsökkenés kezd-dött, februárra 6,9%-ra esett az árindex. 7. ábra Reálkereset és -nyugdíj, (el-z- év = 1) 125% 12% 115% 11% 15% 1% 95% 9% Reálkereset - versenyszféra Reálkereset - közszféra Reálnyugdíj 8. ábra Fogyasztói árindexek, Magyarország Csehország Szlovákia EU-27 Forrás: Eurostat 3

8 ábra Közép-európai devizák euróárfolyama, (25. december 31.=1) Forrás: ECB Forint Zloty Cseh korona Szlovák korona 1. ábra Inflációs prognózisok beválása, Reuters konszenzus Minimum Tény Forrás: Reuters, GKI Maximum GKI prognózis Az euró árfolyama 27 átlagában 251 volt, vagyis a forint jóval ersebb lett a 26. évi 264-nél, visszaer-södött a ös évek átlagára. A kamatcsökkentési folyamat azonban 7,5%-os alapkamatnál megrekedt. Ennek oka a nyáron talán túl óvatos jegybanki magatartás, majd a nemzetközi pénzügyi környezet folyamatos romlása, a dezinflációs folyamat elakadása volt. 28 els- hónapjaiban, a világméret= pénzügyi krízis elmélyülésével és kiszélesedésével, a befektet-k kockázatvállalási hajlandóságának zuhanásával párhuzamosan (az MNB inflációs céljának teljesíthet-ségével kapcsolatos kételyekre is alapozva) a forint elleni spekuláció indult be. Ennek hatására a forint érezhet-en gyengült. A Monetáris Tanácsot azonban nem sikerült kamatemelésre késztetni, ehelyett az a kormánnyal egyetértésben a forint árfolyamsávjának eltörlésérl döntött. Az árfolyam-ingadozás ezután sem sz=nt meg. Legutóbb, a nemzetközi befektet-i környezet javulása a Fed stabilizáló lépései után a forint március közepén ismét er-södni kezdett, a rövid távú változás iránya azonban bizonytalan. A gazdasági el-rejelzések 27-re egyrészt jellemz-en alulbecsülték az államháztartási hiány javulását, túlbecsülték viszont a növekedést és az infláció csökkenését. A GKI el-rejelzései is ilyen irányban tértek el a tényekt-l. Azonban a GKI az államháztartási deficitet a többieknél jobban, a növekedést és az inflációt viszont jellemz-en rosszabbul prognosztizálta. A növekedés esetében nem volt elrelátható a kedvez-tlen id-járás és az egészségügyi szolgáltatások ilyen mérték= visszaesése, ez kb. a GDP 1%-a. Elrejelzési hiba volt viszont az EU-támogatások igénybevételével kapcsolatos optimizmus, s ezzel az épít-ipari és beruházási tevékenység túlbecsülése, továbbá a lakossági kereslet visszaesésével kapcsolatos kereskedelmi és szolgáltatási hatások alábecslése; ezek együtt szintén a GDP közel 1%-át teszik ki. Az infláció esetében leginkább a második púp érte váratlanul a GKI-t (és minden el-rejelz-t), senki nem számított ársokkra. 4

9 1.2. Világgazdasági feltételek, hazai várakozások A világgazdasági környezet rendkívül kedvez-tlen és ingatag. A hazai várakozások az európai konjunktúra romlását, ugyanakkor a belföldi kereslet csökkenésének végét jelzik. A világpolitikai kockázatok az utóbbi id-ben háttérbe szorultak a világgazdaságiakkal szemben. A magas és emelked- élelmiszer-, nyers- és f=t-anyag-árak, a dollár gyengülése, az amerikai gazdaság recessziójának veszélye (vagy ténye) és a nemzetközi pénz- és t-kepiaci turbulenciák miatt 28 tavaszán a világgazdaság krízis-helyzetbe került. Az értékpapírosodás, a pénzügyi innovációk sajátosságai és a piacok er-s kölcsönhatása miatt nehéz felmérni a pénzügyi válság méretét és perspektíváját. A portfolióválság hitelválságba, majd likviditási krízisbe ment át, s pánik nélküli folyamatos bizalmatlanságot és esést okoz a pénz- és t-kepiacokon. Ez akár piaci összeomláshoz is vezethet, de a GKI nem ezzel számol. A pénzügyi stressz következményeinek ellensúlyozása, a recesszió elhárítása érdekében a Fed nagy lépésekkel 5,25%-ról 2,25%-ra mérsékelte irányadó kamatlábát és likviditást b-vít- intézkedéseket tett (pótlólagos állampapír-kölcsönzés, futamid- emelése, együttm=ködés az Európai Központi Bankkal és a Svájci Nemzeti Bankkal). Ez utóbbi lépések javítják a pénzügyi közvetítrendszer m=ködését, segítenek elkerülni egy likviditási válságot, de nem járulnak hozzá közvetlenül a recessziós veszély visszaszorításához. Az EKB ezzel szemben nem változtatott kamatán, továbbra is a 3% fölé emelkedett infláció leszorítását tekinti egyetlen feladatának. A pénzügyi válság és az amerikai (esetleges) recesszió érinti az EU-t, de nem drasztikusan. Egyes német, francia és spanyol bankok nehéz helyzetbe kerülhetnek, de kevesebb cs-d (vagy kényszerfelvásárlás) valószín=, mint az USA-ban. A kockázatok átárazódása többé-kevésbé végbement. Az olajtermel és az ún. BRICs országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) továbbra is gyors fejl-désükkel stabilizáló hatást gyakorolnak a világgazdaságra, az egyoldalú exportorientációból részlegesen a belsinfrastruktúrafejlesztés, illetve a globális vállalatfelvásárlások felé fordulnak. 11. ábra A kolaj (Brent) világpiaci ára és az euró/dollár árfolyam, Dollár/hordó (bal tengely) Forrás: Világbank, Eurostat, GKI 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1,,9,8,7,6 Euró/dollár (jobb tengely) 12. ábra Jegybanki alapkamatok, Forrás: MNB MNB FED ECB SNB Mindezek nyomán a GKI arra számít, hogy az USA átmeneti recesszió után 28-ban kb. 1%-kal növeli GDPjét. Az EU27 növekedése a 27. évi 2,9%-ról idén 5

10 13. ábra GKI konjunktúra-index, Forrás: GKI Üzleti bizalmi index GKI konjunktúra-index Fogyasztói bizalmi index 14. ábra Üzleti bizalmi indexek, (ipar és szolgáltatás) Forrás: GKI Ipari Szolgáltatói 15. ábra Üzleti bizalmi indexek, (kereskedelem és épít-ipar) Forrás: GKI Kereskedelmi Épít-ipari várhatóan 2%-ra lassul, miközben inflációja 2,3%-ról 2,9%-ra gyorsul. A kolaj-ár (Brent, éves átlag) 72,7 dollár/hordóról 95-re n, a dollár pedig a tavalyi 1,37-r-l kb. 1,5-re gyengül az euróval szemben. (Ez dollárban 3%-os, euróban kb. 2%-os olajár-emelkedést jelent.) A GKI konjunktúra-indexe 26 nyár vége óta némi hullámzás mellett stagnál. A fogyasztói várakozások már 26 májusától zuhantak. A lakosság azóta is pesszimistán ítéli meg saját pénzügyi helyzetét, bár 28 elején az egy évvel korábbihoz viszonyítva határozott a javulás. A 27 elején nagyon lassan, de kissé csökken- pesszimizmus az -szi hónapokban részben minden bizonnyal az ismét emelked- árszínvonal hatására átmenetileg er-södött, majd az év vége óta stagnál. Ez arra utal, hogy a fogyasztók nem tartanak újabb megszorítástól, de nem is érzik még helyzetük javulását. Az üzleti szférában differenciáltabb a helyzet, bár összességében itt is a pesszimizmus jellemz-. Az ipari cégek várakozásai 27 közepéig nagyon optimisták voltak, ezt követ-en azonban októberig szinte folyamatosan romlottak, azóta er-s hullámzás mellett stagnálnak. Figyelmeztet- azonban, hogy exportrendelésállomány megítélése az elmúlt hónapokban esett. A magyar ipari bizalmi index szorosan együtt mozog az EU-éval. Az iparon kívül a másik, viszonylag optimista ágazat az üzleti szolgáltatásoké (összhangban viszonylag jó növekedési dinamikájukkal). Ugyanakkor az építiparban különösen nagymértékben romlottak a várakozások (ugyancsak összhangban termelésük zuhanásával), miként a kereskedelemben is. A jelek azonban a növekv pesszimizmus idszakának végére utalnak. A kormány deklarálta az eddigi gazdaságpolitika: a konvergencia-program és a reformok továbbvitele melletti elkötelezettségét. Ugyanakkor a reformfolyamat el-rehaladása láthatóan felemás, számos hibával terhelt, s nem utolsó sorban komoly politikai és társadalmi ellenállásba ütközik. A népszavazás létrejöttének körülményeit, illetve eredményét figyelembe véve aligha lehet számítani a belpolitikában a két f- politikai erközötti normálisabb együttm=ködésre. Emiatt a gazdaságpolitika bizalmi, hitelességi környezete (amely rendkívül rossz) nem tud javulni. Ezt is tükrözi a legutóbbi negatív hitelmin-sít-i értékelés. 6

11 1.3. Várható folyamatok 28-ban A nemzetközi hitelpiaci és inflációs sokkok, a túlf=tött belpolitikai küzdelem miatt a magyar gazdaság fejl-désére és stabilizációjára vonatkozó kilátások romlottak. Mindez megnehezíti, de nem teszi lehetetlenné a konvergencia-program egyensúlyjavítási céljainak elérését 28-ban. A bels- és küls- egyensúly jelent-sen tovább javul. Bár az els- fél-, s különösen negyedév növekedése még nagyon szerény lesz, de 28 végére a magyar gazdaság kijön a tavalyi növekedési gödörbl. Az infláció azonban csak az év végén lassul számottev-en. Ha addigra a világgazdaság stabilizálódik, akkor a kamatok csökkennek, a forint er-södik. A 28-as költségvetési törvény egyensúlyban lévels-dleges egyenleget és 4%-os hiányt célozott meg. A GKI el-rejelzése szerint a deficit ennél egy hajszállal kisebb, 3,9% körüli lesz. A költségvetés összeállításakor vártnál kedvez-bb 27. évi bázis, a feltételezettnél mintegy 1,5 százalékponttal magasabb idei infláció és némileg gyorsabb bérkiáramlás miatt legalább a GDP,5%-át elér- többlet közteher-bevétel várható. A kiadási elirányzatoknál is látszik némi feszültség: a népszavazási döntés valószín=leg átcsoportosításokat eredményez az egészségügyi finanszírozásban, a magasabb infláció és bérkiáramlás következtében az év egészében kb. 2%-os nyugdíjkorrekcióra lesz szükség, s a piaci folyamatok kamatkiadási többletet okoznak. Összességében a GDP maximum,5%-át elér- kiadási többlet várható. Az államadósság valószín=leg a tavalyihoz hasonlóan, % között alakul, kedvez- esetben (év végi forinter-södés, jelent-sebb privatizációs bevételek) a csökkenése is megindulhat. A romló európai konjunktúra és az els- félévben hiányzó mez-gazdasági árualap következtében a kivitel dinamikája a 27. évi 15%-ról 1%-ra csökken, az importé viszont 11,4%-ról 8%-ra. Az olló némi záródásában szerepe lesz a beruházások kezd-délénkülésének, a fogyasztás lassú emelkedésének. F-leg az energiaárak emelkedése miatt a cserearányok 1%-kal romlanak. A folyó fizetési mérlegben az áruk és szolgáltatások aktívuma ugyan tovább emelkedik, de a jövedelmi mérleg deficitje is n-, így a hiány változatlanul 5 milliárd euró, a GDP 4,7%-a lesz. Az EU források beáramlása csak kevéssé gyorsul, a tkemérleg aktívuma az el-z- évi 1,1 milliárd euróról csak 1,5 milliárdra emelkedik. Így a nemzetgazdaság küls ábra A GDP növekedése negyedévenként, I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. Gödör ábra Az államháztartás hiánya és küls finanszírozási igény a GDP százalékában, Államháztartás hiánya Forrás: KSH, MNB, 27-28:GKI Küls- finanszírozási igény 18. ábra Államháztartási egyenleg a GDP százalékában, Forrás: Európai Bizottság, GKI Magyarország Szlovákia Csehország Lengyelország Ausztria Németország 7

12 19. ábra Mezgazdasági termelés volumene, 2-28 (1999 = 1) Össztermelés Növénytermesztés Állattenyésztés 2. ábra GDP és magnövekedés, (el-z- év = 1) GDP Magnövekedés 21. ábra Infláció, (el-z- év azonos id-szaka = 1) El-z- év azonos hónapja = 1 El-rejelzés (el-z- év azonos hó = 1) Forrás: KSH, 28. márciustól: GKI finanszírozási igénye 3,5 milliárd euróra, a GDP 3,3%- ára mérsékldik. A gazdasági növekedés üteme a tavalyi nagy lassulás után 28-ban érezhet-en emelkedik, de dinamikája így is messze elmarad a velünk együtt csatlakozott új EUtagállamokétól. Ráadásul a gyorsulás az I. negyedévben még nem lesz érzékelhet-. Az agrárszféra id-járási okok miatti 27-es nagy visszaesésének automatikus ellentételez-dése ugyanis csak a nyári hónapoktól lehetséges. A közszolgáltatások és a kiskereskedelem csökkenése tavaly az els- negyedév után lett markáns, így az év elején a bázis még viszonylag magas. Az építipar újraéledését segít- EU-támogatások hatása is inkább csak a nyár elejét-l várható. Ugyanakkor az iparban a romló európai konjunktúra alapján egyel-re a tavalyi utolsó hónapok 5-6%-os növekedéséhez hasonló dinamika feltételezhet-. A belföldi, f-leg a beruházási kereslet növekedése csak részben tudja ellensúlyozni az exportlehet-ségek besz=külését. Így is az ipari export marad a gazdasági fejldés f húzóereje. Továbbra is viszonylag kedvez- dinamika várható az üzleti szolgáltatások többségében. A pénzügyi szektorban az EU-támogatások el-- és társfinanszírozása jelent új piaci lehet-séget, de a nemzetközi turbulenciák miatt a szektor sok gonddal fog küzdeni. A rendkívüli módon megnövekedett bizonytalanságok miatt a GKI szokásától eltér-en a GDP növekedését és az inflációt sávosan jelzi elre. El-zprognózisunkhoz képest csökkentjük a növekedésre, emeljük az inflációra vonatkozó becslésünket. A GDP egésze 2,5-3%-kal, a mez-gazdaságon és a közszolgáltatásokon kívüli szektorok (a magágazatok ) együttes teljesítménye kb. 3,3%-kal n-. Míg tehát a GDP egésze kb. 1,5 százalékponttal, a magágazatok fejl-dése csak mintegy,5 százalékponttal gyorsul 27-hez képest. Miként a 27. évi lassulásban, úgy a 28. évi gyorsulásban is nagy a nem megismétld tényezk szerepe. Az infláció 28 átlagában 6-6,5%-ra lassul. Egyes tavalyi egyszeri áremel- hatások fokozatosan megsz=nnek. Az élelmiszerek és a háztartási energiahordozók ára idén is gyorsan, b-ven 1% fölötti ütemben emelkedik (a gáz ára f-leg a világpiaci drágulás miatt akár 3%-kal, a villamos energiáé kb. 1, a távf=tésé az év második felében 1-15%-kal emelkedhet). Az infláció a 27 végi 7,4%-ról 28 végére 5% környékére 8

13 mérsékl-dik, lényegesen magasabb lesz a konvergenciaprogramban el-irányzottnál. Az infláció felgyorsulása nem magyar sajátosság, hanem világjelenség (a cseh infláció meghaladja a miénket). Nagyobbrészt olyan áremelkedés megy végbe, ami nem kezelhet jól monetáris eszközökkel. Az üzleti szféra bruttó bérnövekedése a múltban szinte mindig magasabb volt az OÉT által javasolt sáv felsértékénél, ez a sáv idén 5-7,5%-os. A munkavállalók részér-l hivatkozási alapot jelent, hogy 27-ben jelent-s reálkereset-csökkenés következett be, az inflációs prognózisok pedig a megállapodás óta tovább emelkedtek. Ugyanakkor a vállalkozások általában nem könny= helyzete a béremelések mértékét az OÉT sávjába kényszerítheti. Végeredményben a bruttó keresetek a GKI várakozásai szerint kb. 8%-kal emelkednek. Érdemi további fehéredésre a bérezési viszonyokban már nem lehet számítani. A közszférában mintegy 7%-os bruttó keresetemelkedés várható. 22. ábra A háztartások pénzügyi várakozása és reálkeresete, Százalék Egyenleg Reálkeresetek (utolsó 12 havi átlagos változás, %) Pénzügyi helyzet várható alakulása (12 havi mozgó átlag) felmérése A bruttó és a nettó keresetek növekedése között 28-ban közel 1 százalékpontos eltérés várható. Így 28-ban kb. 6,2%-os infláció mellett a reálkeresetek kis mérték< (,5-1%-os) emelkedése valószín=. A 28-ra tervezett nyugdíjemelés 5,2%-os nettó keresetemelkedés és 4,5%-os infláció alapján közel 5%-ot tesz ki. A GKI 6,8%-os nettó keresetemelkedést és 7%-os nyugdíjas fogyasztói árindexet valószín=sít, így kb. 2%-os nyugdíjkorrekció valószín=. Ennek nyomán reálértéken 1%-os nyugdíjnövekedés következik be. (Nyugdíjas fogyasztói árindexszel számolva a reálnyugdíjak stagnálnak.) A lakossági jövedelmek növekedése els-sorban a tavaly kissé mérsékl-dött vásárolt fogyasztás némi emelkedését eredményezi. Így a bruttó megtakarítás aránya valamivel tovább csökken. A hitelek törleszt- részletei a gyengülforint és az emelked- kamatok miatt n-nek. Mindezek ered-jeként a háztartások nettó pénz-megtakarítási rátája a 27. évi 1,8%-ról 28-ban a GDP 1,5%-ára csökken. A vizitdíj eltörlése miatt n- az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele ábra Háztartások megtakarítása, 2-28 (milliárd Ft) Háztartások bruttó megtakarítása (4 negyedéves állományváltozás) Háztartások nettó megtakarítása (4 negyedéves állományváltozás) 9

14 24. ábra Munkanélküliségi ráta, (százalék) 9 8,5 8 7,5 7 6, Magyarország EU-12 (új tagok) EU-15 (régi tagok) Forrás: Eurostat, GKI 25. ábra Régióbeli kamatfelárak az eurókamatok felett, Forrás: Eurostat Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia A vállalkozási szektorban a foglalkoztatás enyhén növekszik, a költségvetési szférában viszont további, bár lassuló létszámcsökkenés várható. A 27 végén megemelkedett munkanélküliségi ráta 28 elshónapjaiban is megmarad, ugyanis sem a konjunktúra,sem a támogatási források nem javulnak. Az év végére azonban kissé, 7,5%-ra csökken a ráta. A beruházások a tavalyi stagnálás után 4%-kal nnek. Ez részben a feldolgozóiparnak, részben az ingatlan szektornak, részben az EU támogatta fejlesztések beindulásának köszönhet-. Ez utóbbi területen azonban lényeges javulás nem várható. A ra esarányos támogatás töredéke kerül kifizetésre, így a várt növekedési hatás is a kés-bbi évekre tolódik. Az állami fejlesztések f-leg a környezeti infrastruktúrát javítják (ivóvíz- és szennyvízhálózat, hulladéklerakás), s csak csekély mértékben lesz beruházás a vállalkozói infrastruktúra kialakítására. Összességében az államiönkormányzati fejlesztések visszaesési üteme mérsékldik (a tavalyi közel 2%-os csökkenés után idén már csak 3% körüli lesz), miközben az üzleti szféra beruházásai 5% feletti ütemben bvülnek. A lakásépítés stagnál. Az augusztusi jelzálogpiaci problémák közvetlenül nem, de áttételesen jelent-sen érintették a magyar pénz- és tkepiacot. A befektet-k elbizonytalanodása nyomán az árfolyam 28 els- negyedévében a korábbinál kb. 4%- kal gyengébb szinten stabilizálódott. A problémát súlyosbítja, hogy a régió többi országától nem fordultak el a befektet-k, s-t, valutájuk tovább er-södött. A magyar fizet-eszköz árfolyama tartósan 28 második felében er-södhet, amennyiben újabb nemzetközi sokkok nem történnek. A tavalyinál gyengébb árfolyam várható, éves átlagban 257 forint/euró kurzus valószín=. Romló tendencia figyelhet- meg a magyar állampapírok után fizetett kamatfelár esetében is. A 1 éves állampapír felára 27 augusztusa óta 2 bp-ról 38 bp-ra ugrott, míg a többi visegrádi országé jóval alacsonyabb szintr-l kb. 5 bp-tal emelkedett. Vagyis az elmúlt fél évben Magyarország megítélése jelentsen romlott. Az újonnan kibocsátott állampapírok iránti kereslet 28 tavaszán rendkívül alacsony. Ha ez tartósan így maradna, az jelent-sen drágítaná az államháztartási hiány finanszírozását. 1

15 A monetáris politika nagyon nehéz helyzetbe került. Hasonlóan más országokhoz, Magyarországon is egyidej=leg fenyeget az infláció és a recesszió. Az viszont már speciálisan magyar paradoxon, hogy miközben nálunk az államháztartási hiány markáns csökkentése növekv- pénzbefektet-i bizalmat indokolna, a pénzügyi befektet-k kockázatvállalási hajlandósága részben a nemzetközi tendenciák hatására, részben bizonyára spekulációs megfontolásokból csökken. A forint márciusi er-teljes árfolyam-ingadozása arra utal, hogy most a nemzetközi tendenciák a magyar döntéseknél jobban befolyásolják a hazai pénzpiacot. A tovább javuló bels- és küls- egyensúly, az infláció csökkenése, a kézben tartott bérkiáramlás és a következévek szigorú államháztartási tervezését el-segít-, törvénybe foglalt fiskális szabályok megalapozhatják a kamatok második félévtl lehetséges csökkentését. Addig azonban idleges kamatemelés valószín=. Végülis az év végi alapkamat 7-7,5% lehet. Ez a tavalyival azonos szint, miközben az infláció 2,5 százalékponttal csökken az év végére. (Ráadásul a forint árfolyamsávjának eltörlése az év során a forint ersödésére játszó spekulációt is lehet-vé teszi. Ez széls-séges esetben ugyanúgy kamatváltozást kényszeríthet ki, mint a kockázati hajlandóság csökkenése, csak természetesen ellenkez- el-jellel.) 26. ábra A nemzetgazdaság külföldi adósságállománya, (milliárd euró) Bruttó adósság Nettó adósság Állam nettó adóssága Forrás: MNB, GKI ábra 3 hónapos Euribor és Bubor, BUBOR Forrás: MNB, ECB EURIBOR 11

16 A GKI prognózisa 28-ra 1. tábla el-rejelzés tény október december március GDP termelés 14,8 14,1 13,9 11,3 13,5 13,5 12,7 Mez-gazdaság (1) 153,4 98,6 93, 86, Ipar (2) 13,8 13,6 15,9 16, ,5 14,5 Épít-ipar (3) 13,3 13,3 99,9 88, Kereskedelem (4) 13,1 15,1 17,1 11,5 11,5 11,5 12,5 Szállítás és távközlés (5) 15,5 12,9 15,3 14, Pénzügyi szolgáltatás (6) 13,1 17,1 16,4 12,9 14, 14, 12,5 Közigazgatás, oktatás, egészségügy (7) 11, 13,1 1,4 97,9 97, 98, 99,5 Egyéb szolgáltatás (8) 1,6 13,3 11,1 12, 98, 1, 11, Magnövekedés (2)+ (3)+ (4)+ (5)+ (6) 13,6 14,8 15,8 12,9 15, 14,8 13,3 GDP belföldi felhasználás 13,8 11,3 11,1 99,7 12, ,8 Egyéni fogyasztás 12,8 13,6 12,1 97,9 11,5 11,5 11 Állóeszköz-felhalmozás (beruházás) 17,6 15,3 97,2 11, Külkereskedelmi áruforgalom Export 115,6 111,5 118,9 115, Import 113,4 16,8 114,5 111, Fogyasztói árindex (el-z- év = 1) 16,8 13,6 13,9 18, 14, ,2 Folyó fizetési és t-ke mérleg együttes egyenlege Milliárd euró -6,7-5,3-5,2-3,9-3, -3,2-3,5 a GDP százalékában -8,1-6, -5,8-3,9-2,7-2,9-3,3 Munkanélküliségi ráta (éves átlag) 6,3 7,3 7,5 7,4 7,5 7,4 7,7 Államháztartás konszolidált deficitje a GDP százalékában (az EU módszertana szerint) 6,5 7,5 9,2 5,7 4,1 4, 3,9 12

17 2. Keresleti prognózisok 2.1. Világgazdaság A magas és emelked- élelmiszer-, nyers- és f=t-anyag-árak, a dollár gyengülése, az amerikai gazdaság recessziójának veszélye, valamint a nemzetközi pénz- és t-kepiaci turbulenciák miatt 28 tavaszán a világgazdasági helyzet er-teljesen romló, egyben rendkívül bizonytalan és az év végéig az is marad. A pénzügyi válság mérete és következményei nehezen felmérhet-k. A hitelpiaci válság hatásai két csatornán érintik a világgazdaságot. Egyrészt, az amerikai ingatlanárak lejtmenete az épít-ipar teljesítményének visszaesésén keresztül mérsékli a gazdasági növekedés ütemét, ami a világgazdaság többi részén csökkenti a küls- kereslet b-vülési ütemét. Másrészt a pénzügyi piacok új helyzethez való alkalmazkodása a finanszírozási feltételek szigorodásához vezet (magasabb hosszabb lejáratú kamatlábak és hozamok), ami túlmutat a kockázatok átárazódásának szokásos mértékén. Csökken a kockázatos eszközökbe (részvények, derivatívák) és piacokra (nagy folyófizetési mérleghiánnyal rendelkezországok) való befektetések vonzereje. Ehhez kapcsolódik az ingatlan- és részvényárak esése nyomán a vállalatok és a háztartások pénzügyi mérlegének romlása. Ezért romlik a fogyasztói és az üzleti bizalom. Kedveztlen esetben ez a recesszióhoz vezet az USAban, komoly cs-dökkel jár a pénzügyi szektorban, még markánsabban gyengül a dollár. A pozitív alternatíva az, ha a pénzügyi piacok korrekciója, a kockázatok átárazódása hamar befejez-dik, a hitelfeltételek szigorodása átmenetinek bizonyul. A válság egyik hosszú távú következménye lehet az értékpapírosodás lassulása, ezzel párhuzamosan a bankhitelek szerepének növekedése a beruházások finanszírozásában. A másodlagos amerikai hitelpiaci válság által el-idézett pénzpiaci turbulenciák ellenére a világgazdaság a megel-z- három évhez hasonlóan 27-ben is dinamikusan, 5% feletti ütemben növekedett (7. függelék). A konjunktúraciklus 27 els- felében megkezd-dött gyengülése, továbbá a jelzett bizonytalanságok és negatív kockázatok miatt a dinamika 28-ban várhatóan 4% alá lassul. 28. ábra Világgazdasági régiók növekedése, 2-28 (el-z- év = 1) USA EU Németország Magyarország Forrás: Eurostat, GKI 29. ábra Néhány közép-európai EU-tagállam növekedése, 2-28 (1999 = 1) Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Szlovénia Forrás: Eurostat, GKI 13

18 3. ábra Az USA és az EU GDP-növekedése, (el-z- negyedév = 1) 1,4 1,2 1,8,6,4,2 I. né II. né III. né IV. né I. né II. né III. né IV. né I. né II. né III. né EU-27 USA IV. né Forrás: Európai Bizottság, US Department of Commerce, GKI ábra Ipari bizalmi index, ,5 2,5 1,5 EU Magyarország Németország 32. ábra GDP és infláció az EU-ban, (el-z- év azonos id-szaka = 1) I. né II. né III. né IV. né I. né II. né III. né IV. né I. né II. né III. né GDP Forrás: Európai Bizottság Infláció IV. né Az USA gazdaságának lassulása a másodlagos hitelpiaci válság kibontakozása és más piaci szegmensekre való átterjedése (hitelkártyák, személygépjárm=vek, egyéb fedezet mellett nyújtott hitelek stb.) nyomán 27. IV. negyedévét-l vett nagyobb lendületet. Az amerikai gazdaság esetleg bár kis valószín=séggel elkerüli a recessziót, de a pénzügyi szféra zavarai mögött meghúzódó reálgazdasági és pénzügyi feszültségek (jelent-s túlkínálat a lakóingatlan-piacon, a háztartások adósságtörlesztési nehézségei és alacsony nettó megtakarítási rátája, spekulatív pozíciók a határid-s piacokon stb.) leépüléséhez hosszabb id-re van szükség. Az ezzel kapcsolatos hatások csak nagy bizonytalansággal jelezhet-k el-re. Ugyanakkor a lezuhant kamatláb és gyengül- dollár által ösztönzött export, valamint a törvényhozás által elfogadott fiskális csomag a recesszió ellen hat. Az elnökválasztás 28- ban még várhatóan nem érinti a gazdasági és pénzügyi folyamatokat. E hatások ered-jeként az USA GDP-je 28-ban várhatóan 1,3%-kal n-. A 27 tagú Európai Unió GDP-je 27-ben a 26. évihez hasonlóan, közel 3%-kal, a Gazdasági és Monetáris Unióé (GMU) 2,6%-kal b-vült. A növekedés hordozója a régi tagállamok közül Németország, Spanyolország és az Egyesült Királyság, az új tagországok közül Szlovákia és a három balti köztársaság. Els-sorban a belföldi kereslet, azon belül is a nem építési beruházások emelkedése húzza a növekedést, de a régi tagállamokban ezt támogatja a háztartások fogyasztása és a foglalkoztatottság növekedése, az új tagországokban a nettó export is. A hitelpiaci válság kitörése hátrányosan érinti az üzleti bizalmat, aminek következtében lassul a beruházások dinamikája. Az euró dollár szembeni felértékel-dése, ennek nyomán az amerikai import mérsékl-dése a kivitel lassulásán, illetve a nettó export csökkenésén keresztül fékezi az EU gazdasági növekedését. Ennek alapján 28-ban a 27 tagú EU-ban 2%-os, a GMU-ban 1,8%-os GDP-dinamika várható. A magas GDP-arányos folyó fizetési mérleghiány nyomán a balti köztársaságokat, Romániát és Bulgáriát érintheti a legkedvez-tlenebbül a globális pénzügyi válság. A korábban feltételezett-l eltér-en a világ többi része sem képes függetleníteni magát az amerikai pénzügyi válságtól és növekedés lassulásától. A legnagyobb stabilitást a távol-keleti felzárkózó országok tanúsítják Kínával az 14

19 élen, ahol az egy-két százalékpontos lassulás ellenére még mindig a világátlagot jelent-sen, Kína és India esetében több mint kétszeresen meghaladó GDPdinamika várható, amely nem csekély mértékben táplálkozik a belföldi keresletb-l, ezen belül az er-források infrastrukturális fejlesztésekre történ- átcsoportosításából. Emellett ezek az országok folyó fizetési mérlegtöbbleteik illetve devizatartalékaik növekv- hányadát fogják akvizíciókra fordítani. Erre utal a felzárkózó országok állami tulajdonban lév- un. szuverén vagyonalapjainak er-söd- aktivitása, amelyek növelik részesedésüket a vállalatfelvásárlások piacán. A nyers-és f<tanyagexportr országok, köztük Oroszország növekedését is kevéssé veti vissza a pénzügyi válság és az amerikai növekedés lassulása. A pénzügyi válság következményeinek ellensúlyozása, a recesszió elhárítása végett az amerikai Fed több lépésben 5,25%-ról 3%-ra, legutóbb pedig 2,25%-ra mérsékelte irányadó kamatlábát, ezzel párhuzamosan a likviditást bvít intézkedéseket irányzott el- (pótlólagos állampapír-kölcsönzés, a futamid- emelése, együttm=ködés az Európai Központi Bankkal és a Svájci Nemzeti Bankkal). A Fed 3,25%-ra csökkentette a diszkontrátát, azaz azt a kamatlábat, amely mellett a gazdasági szerepl-k közvetlenül t-le vehetnek fel hitelt. E lépések javítják a pénzügyi közvetít- rendszer m=ködését, segíthetnek elkerülni egy likviditási válságot, nem járulnak hozzá viszont a recessziós veszély visszaszorításához. Az alacsonyabb kamatláb nem ösztönzi az eladósodott háztartásokat fogyasztásuk b-vítésére. A recesszió és az infláció szorításában a Fed az el-bbit tartja nagyobb veszélynek. 28-ban tovább mérsékl-dik a Fed irányadó kamatlába, mely széls-séges esetben átmenetileg elérheti az 1%-ot is. Az Európai Központi Bank változatlanul 4%-os szinten tartotta irányadó kamatlábát, amit az er-söd- inflációs veszéllyel indokolt (a harmonizált fogyasztói árindex a 27. évi 2,3%-ról 28-ban 2,9%-ra n-), noha az er-söd- euró önmagában is mérsékli az inflációs nyomást. 28-ban,25 százalékpontos kamatmérséklés várható. 2. tábla Export, (volumenváltozás, százalék) EU 7,3 5,5 8,7 6,3 6, USA 9,7 6,9 8,4 7,4 8,5 Kína 27,1 21,3 22,1 21, 15, Oroszország 13, 11,9 5,4 3,6 3,5 Forrás: Európai Bizottság, GKI 3. tábla Import, (volumenváltozás, százalék) EU 7,4 5,9 8,7 6,3 5,8 USA 11,3 5,9 5,9 2,5 1,8 Kína 24,4 9,5 12,5 17,4 17,3 Oroszország 12,6 13,2 13,1 24,7 19,2 Forrás: Európai Bizottság, GKI Az amerikai hitelpiaci válság következményei nem kedveznek a kockázatos eszközökbe, így a részvényekbe, illetve a kockázatos piacokon (magas folyó fizetési mérleghiánnyal rendelkez- felzárkózó országok) történ- befektetéseknek. A világ t-zsdei kapitalizációjának több mint a felét magánék tudó USA t-zsdeindexei 28-ban 1-15%-ot eshetnek, ennél 15

20 kisebb mérték= árfolyam-esés várható az Európai Unió, nagyobb viszont egyes felzárkózó országok részvénypiacain. 33. ábra A kolaj (Brent) világpiaci ára és az euró/dollár árfolyam, Dollár/hordó (bal tengely) Forrás: Világbank, Eurostat, GKI 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1,,9,8,7,6 Euró/dollár (jobb tengely) 34. ábra Mezgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek világpiaci árváltozása, 2-28 (el-z- év = 1) Élelmiszerek Forrás: Európai Bizottság, GKI Mez-gazdasági nyersanyag Az euró árfolyama vásárlóer--paritáson,9-1,3 dollár közé tehet-, a 28 márciusára jellemz- 1,5 dollár feletti árfolyam túlértékeltnek tekinthet-. Fundamentális alapon 1-2% közötti reál leértékel-dés már elegend- a globális folyó fizetési mérlegek kiigazításához, a 22. évi csúcshoz képest a dollár ezen már valószín=leg túljutott, az euró további tartós er-södése nem valószín=. Ennek alapján a 27. évi 1,37-tel szemben 28-ban 1,5 dollárkörüli éves átlagárfolyam várható, jelent-s rövid távú ingadozások mellett (8. függelék). Olyan id-szakban, amikor a világpiaci kolajár a reálgazdasági fundamentumok alapján valószín=síthetegyensúlyi árnál 25-3 dollárral magasabb, ráadásul ez sok más tényez- (várakozások, piaci hangulat, spekuláció, dollárárfolyam stb.) hatását tükröz- t-zsdei ár, nehéz megbízható prognózist készíteni. A világgazdasági növekedés lassulásával, a dollár gyengülésének megállásával a Brent hordónkénti ára 28-ban 95 dollár körül stabilizálódhat, feltéve, hogy nem lesznek az ellátási láncot tartósan fenyeget- politikai fejlemények. A nyersanyagok közül az élelmiszerek ben közel 4%-kal drágultak, amiben a kedvez-tlen id-járás (aszály a f- gabonatermel- országokban) és Kína növekv- kereslete (gabona és hús) mellett a bioüzemanyagok termelésének emelkedése is szerepet játszott. (A magas k-olajárak nyomán n-tt az energianövények vetésterülete, ezek más szántóföldi kultúrákat szorítottak ki.) Az áremelkedés hajtóer-i valamelyest gyengülnek, de 28-ban még így is 1% körüli árnövekedéssel lehet számolni. A fémek és ásványok körében a világpiaci árak emelkedését a világgazdasági konjunktúra, azon belül különösen Kína keresletének b-vülése táplálta, amivel nem tartott lépést a kínálat, miközben a készletek is lecsökkentek. A határid-s nyersanyagpiacokat a pénzügyi befektet-k is felfedezték, spekulatív keresletük nem csekély mértékben hajtotta fel az árakat. A határid-s nyersanyagkontraktusokat mind nagyobb mértékben használták a dollárgyengülés fedezésére is. A világpiaci áremelkedést tápláló amerikai és távol-keleti növekedés mérsékl-désével talán a mezgazdasági nyersanyagok és a fémek világpiaci árdinamikája is mérsékl-dik. 16

21 2.2. A lakosság jövedelme, megtakarítása és fogyasztása Tavaly a lakossági reálkeresete 4,8%-kal, reáljövedelme több mint 3%-kal, fogyasztása pedig 2,1%-kal, de vásárolt fogyasztása csak,3%-kal csökkent. Idén már szerény növekedés várható, a hitelfelvételek dinamikája azonban mérsékl-dik, a megtakarítási ráta pedig tovább csökken. A 27. évi vagyis az utóbbi tíz év legnagyobb reáljövedelem-csökkenését az egyensúly-javítás érdekében 26 -szét-l megemelt adók, járulékok, valamint támogatás-csökkenések magyarázzák. A középs- és a magas jövedelemszinten él-kre arányaiban nagyobb adó- és járulékteher hárult, míg az alacsonyabb jövedelmi csoportokban a béreknél gyorsabb ütemben növekv- pénzbeni társadalmi juttatások, és a szolidárisabb gázár-kompenzáció enyhítették a terheket. A bruttó átlagkereset 8,%-kal, ezen belül az üzleti szférában 9,1%-kal, a költségvetési szektorban 6,4%-kal emelkedett. A nettó bérek növekedése ett-l messze elmaradt. Így a reálkeresetek 4,8%-kal csökkentek. A 26 szeptemberét-l bevezetett minimum járulékalap következtében a minimálbér kétszerese után kell járulékot fizetniük azoknak is, akiknek ennél alacsonyabb a keresete (vagy vállalniuk kell a kiemelt ellen-rzést). Több mint 11 ezerre tehet- azoknak a száma, akik után 27- ben a megemelt adóalap után fizették a közterheiket. A korábban minimálbéren bejelentett és kiegészítést zsebbe kapó foglalkoztatottak egy részének megemelték a keresetét (erre utal az is, hogy az épít-iparban, a kereskedelemben és számos szolgáltatási ágazatban, f-leg a kisebb, 5-9 és 1-19 f-s cégeknél a konjunktúrától teljesen független nagyfokú béremelkedés történt). Az MNB és a PM modellszámításai szerint a versenyszektoron belül a fehéredési hatás kb. 1,5 százalékpont. Ennek figyelembevételével a verseny- és költségvetési szektorban egyaránt kb. 6%-kal csökkent a reálkereset 27-ben. Az Országos Érdekegyeztet- Tanácsban a bruttó bérek átlagosan 5-7,5%-os 28. évi emelésér-l született megállapodás. A munkavállalók részér-l hivatkozási alapot jelent, hogy 27-ben jelent-s reálkeresetcsökkenés következett be, az inflációs prognózisok pedig a megállapodás óta tovább emelkedtek. Bár a bérnövekedés a múltban szinte mindig magasabb volt az OÉT által javasolt sáv fels- értékénél, a lanyha konjunktúra, az energiaköltségek emelkedése, a foglalkoztatás stagnálása, a további fehérítési kényszer 35. ábra Reálkereset és -nyugdíj, (el-z- év = 1) 125% 12% 115% 11% 15% 1% 95% 9% Reálkereset - versenyszféra Reálkereset - közszféra Reálnyugdíj 4. tábla Fehéred bérezés< ágazatok 5-9 fs cégeinek bérindexe, (el-z- év azonos id-szaka = 1) Építipar Kereskedelem Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 26.I. 15,9 11,6 113,7 26.II. 18,7 19,5 112,3 26.III. 116,9 115,4 122,3 26.IV. 123, 125,2 13,9 27.I. 12,1 116,3 115,9 27.II. 121,6 113,2 12,8 27.III. 114,4 16,7 116,2 27.IV. 15, ,2 Forrás: KSH 17

22 megsz=nte, a vállalkozások bérfizetésének mértékét az OÉT sávjába kényszerítheti. Végeredményben a bruttó keresetek a GKI várakozásai szerint kb. 8%-kal emelkednek. 36. ábra A háztartások pénzügyi várakozása és reálkeresete, Százalék Egyenleg Reálkeresetek (utolsó 12 havi átlagos változás, %) Pénzügyi helyzet várható alakulása (12 havi mozgó átlag) 5. tábla Az alkalmazásban állók bruttó és reálkeresete, (el-z- év azonos id-szaka = 1) Bruttó kereset 18,1 18, 17,5 versenyszféra 19,3 19,1 18, közszféra 16,6 16,4 17, Reálkereset 13,5 95,2 1,5 versenyszféra 14,4 95,9 11, közszféra 12,1 94,2 1, Reálnyugdíj 13,5 1, 11, A közszférában mintegy 7%-os bruttó keresetemelkedés várható. Januártól 5%-kal emelkedtek az illetményminimumok, s a 28. évi 13. havi illetményt 12 havi egyenl- részletben történ- el-legszer= kifizetése is folytatódott. (27 második felében a dolgozók a 13. havi bér felét már havi részletekben megkapták. Ennek következtében a 28. januári kifizetések kisebbek voltak az egy évvel korábbinál.) A bruttó és a nettó keresetek növekedése között 28-ban közel 1 százalékpontos eltérés várható. Így 28-ban, a mintegy 6,2%-os infláció mellett, a reálkeresetek kis mérték< (-1%-os) emelkedése valószín< (versenyszférában 1%, közszférában nullához közeli). A 27. évi (a kiegészít- és korrekciós célú emeléssel együtt számolt) 6,5%-os nyugdíjemelés reálértéken fogyasztói árindexszel számolva 1,5%-kal, nyugdíjas fogyasztói árindexszel számolva kb. 3,5%-kal csökkent. A 28-ra tervezett nyugdíjemelés 5,2%-os nettó keresetemelkedés és 4,5%-os infláció alapján közel 5%-ot tesz ki. A GKI 6,8%-os nettó keresetemelkedést és 7,2%- os nyugdíjas fogyasztói árindexet valószín=sít, így az év egészében kb. 2%-os kiegészít- nyugdíjemelésre kerül sor. Összességében reálértéken,5-1%-os nyugdíjnövekedés lesz. (Nyugdíjas fogyasztói árindexszel számolva a reálnyugdíjak stagnálnak.) A családok támogatására 8,3%-kal többet költ az állam 28-ban. (Ez reálértéken kb. 2%-os emelkedést jelent.) A családi pótlék összege az inflációnál gyorsabban emelkedik, a nagycsaládosok, a gyermekeiket egyedül nevel-k az átlagosnál nagyobb emelést kapnak. Az öregségi nyugdíj minimumának januári 5%-os emelésével együtt emelkedik a gyes valamint a gyet összege, míg a gyed 8%-kal. 28-ban is jelent-s, de a szociális helyzetükt-l függtámogatást kapnak a családok a gáz- és távh-számláik kifizetéséhez. A gáz- és távh-támogatásra 27-ben összesen 112 milliárd forint jutott, ennek összege 28- ban a magasabb jövedelm=ek támogatási mértékének csökkentésével 82 milliárd forint lesz. 18

23 27-ben a vállalkozói jövedelmek kb. 3%-kal n-ttek: a szerény belföldi keresletnövekedés, a kikényszerített szerény bér- és foglalkoztatási, illetve a vállalkozói adókulcsok emelése miatt. 28-ban a vállalkozói jövedelmek közepes mérték= (kb. 5%-os) emelkedésére számítunk a mérsékelten javuló belföldi konjunktúra, a kissé emelked- fogyasztás és beruházás eredményeképpen. Lehetséges, hogy az ellen-rzések kiterjesztése és szigorodása (pl. vagyonosodási vizsgálatok) hatására a vállalkozói jövedelmeknél folytatódik a fehéredés. 27-ben a lakosság vásárolt fogyasztása alig (,3%- kal) csökkent, míg a természetbeni társadalmi juttatások (például egészségügyi fogyasztás) viszont közel 9%-kal mérsékl-dtek. A háztartások fogyasztása összességében 2,1% csökkent. A lakosság fogyasztása 28-ban kb. 1%-kal n, ezen belül a vásárolt fogyasztás gyorsabban emelkedik, a természetbeni fogyasztás viszont stagnál, esetleg kissé tovább csökken. A lakosság pénzügyi megtakarításai alacsonyak. 27- ben a bruttó (pénzügyi) megtakarítások (folyó áron, forintban) 26-hoz képest 6%-kal csökkentek. Ezzel szemben a pénzügyi kötelezettségek, azaz a hitelfelvételek 16%-kal emelkedtek. Ebb-l a lakáshitelfelvétel mintegy 57 milliárd forintot tett ki, mintegy 86 milliárd forinttal (18%-kal) többet, mint 26-ban. 27- ben a felvett egyéb (fogyasztási) hitelek állománya kb. 44%-kal, 716 milliárd forinttal növekedett, amelyen belül a szabad felhasználású jelzáloghitelek n-ttek a legdinamikusabban. A hitelkereslet tartósan magas szinten stabilizálódott b-vülését eredményezte az, hogy a lakosság fontosnak és lehetségesnek tartotta fogyasztási színvonalának viszonylagos meg-rzését hitelek által, mert a kiigazítás reáljövedelmet csökkent- hatását átmenetinek ítélte ábra Lakáshitel állomány 12 havi változása, (el-z- év azonos hó = 1) Forrás: MNB, GKI Aktuális árfolyamon Árfolyamváltozások hatása nélkül 38. ábra Fogyasztási hitelállomány 12 havi változása, (el-z- év azonos hó = 1) Forrás: MNB, GKI Aktuális árfolyamon Árfolyamváltozások hatása nélkül A háztartások kölcsönein belül az év végére közel 6%-ra tovább emelkedett a külföldi devizában nyilvántartott tételek súlya. 27. I. félévében a forint er-södése miatt a forintban kifejezett lakossági hitelállomány-növekedés a 19