VIRTUÁLIS MŰSZEREK ÉS SZIMULÁCIÓ AZ OKTATÁSBAN
|
|
- Aurél Bodnár
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Aradi Petra VIRTUÁLIS MŰSZEREK ÉS SZIMULÁCIÓ AZ OKTATÁSBAN BEVEZETÉS A számítógépes oktatási anyagok használata napról-napra fokozódik világszerte. Ezeknek az anyagoknak a stílusa a digitalizált kézírásos jegyzetektől a számítógépes dokumentumokon át az interaktív, hipermédia-jellegű online rendszerekig rendkívül változatos. Ezen stílusok mindegyikének az egyéni jelleg mellett megvannak az előnyei és a hátrányai. A kézírásos anyagokat általában beszkennelik és a szabványos dokumentum formátumok valamelyikében (pl. PsotScript, PDF, RTF, DOC) teszik elérhetővé. Bár ezek a dokumentumok hordozzák a készítőjük egyéniségének lenyomatát, rengeteg hátrányuk van. Az esetleges hibák kijavítás nehézkes, nincs bennük interaktivitás és körülményes a továbbfejlesztésük. A szövegszerkesztővel készített előadás- és laborjegyzetek előnyös tulajdonsága a pontos reprodukálhatóság, valamint a javítás és a kiegészítés lehetősége. Az említett két kategóriába tartozó anyagokat statikus dokumentumnak nevezhetjük: amint elkészültek, hozzáférhetővé válnak (általában az interneten keresztül), letölthetők, nyomtathatók. Felhasználásuk célja hasonlít a tankönyvek és nyomtatott jegyzetek céljához. A fejlődés következő lépcsője a statikus dokumentumok kiegészítése dinamikus tartalommal, így például hipertext tulajdonságokkal. Ezek a dokumentumok még mindig lehetnek hagyományos szöveges formátumúak (pl. PDF, DOC), de már rendelkeznek belső (és esetleg külső) hiperhivatkozásokkal. A hipertext dokumentumok talán legáltalánosabb képviselői a HTML-dokumentumok, vagyis a weblapok. A HTML-dokumentumok általában nyilvánosan hozzáférhetőek, céljuk pedig az online olvasás. Természetesen az esetek egy részében lehetséges az ilyen célú weboldalak (és honlapok) tartalmának letöltése offline használatra. Az oktatási anyagok lehetőségeit szélesítik a dokumentumokba ágyazott animációk és filmrészletek, valamint interaktív mintaprogramok (általában szimulációk). Ezek a kiegészítések alkalmasak a fent említett kategóriák közül a másodikba és harmadikba tartozó dokumentumok kiegészítésére. Az animált illusztrációk és videórészletek segítik az egyébként bonyolultan vagy egyáltalán nem szemléltethető valóságos folyamatok megértését. Az alkalmazói programok többféle célt szolgálhatnak: a rendszerek és folyamatok egyszerű bemutatásától az interaktív beavatkozás lehetőségéig. A kísérletezést is hasznosító
2 tudományterületek lehetőségeit a számítástechnika és az Internet jelentősen kiterjeszti. A világhálón találhatók olyan virtuális laboratóriumok, amelyek valóságos kísérleteket szimulálnak, továbbá laboratóriumok, amelyeknek műszerei és kísérletei interaktív módon, az interneten keresztül használhatók. Igen sok interaktív számítógépes oktatási anyag található az interneten különböző szakterületekhez és tantárgyakhoz. Ezeknek a tananyagoknak a célközönsége mind szintben, mind oktatási típusban széles skálát ölel át: az általános iskolától az egyetemig, a heti rendszerességű oktatástól a távoktatásig. Ebben a cikkben a BME Gépészmérnöki Karán különböző képzésekben és tárgyakban használt főleg rendszer- és irányítástechnikai témájú oktatási anyagok kerülnek bemutatásra. AZ ALKALMAZOTT SZIMULÁCIÓS RENDSZEREK A Rendszertechnika tárgy a valóságos rendszerek modellezésének és szimulációjának kérdéseivel foglalkozik, az elméletet, módszereket és alkalmazási lehetőségeket áttekintve. A tárgy teljesítése előfeltétele az Irányítástechnika tárgy felvételének, azonban nem csak erre készíti fel a hallgatókat, hanem más területeken is használható modellezési és szimulációs ismereteket ad. A modellezés és szimuláció elmélete, módszerei és technikája párhuzamosan és mintegy kiszolgálva a rendszer- és irányítástechnika igényeit jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt száz esztendő során. A méréstechnika eszközei és lehetőségei hasonlóan növekedtek, így ma modern műszerekkel és mérési elvekkel pontos és gyors mérések végezhetők el. A számítástechnika fejlődése az adatfeldolgozás sebességében és kapacitásában szintén hozzájárul ezen szakterületek eredményeinek összekapcsolására különböző interdiszciplináris alkalmazásokban. Ezeket az új eredményeket mindig a lehető leghamarabb be kell vezetni az oktatásba, ugyanakkor az alapokat továbbra is ugyanúgy meg kell ismertetni a hallgatókkal. A régi ismeretek megtartása és az új eredmények integrálása komoly feladatot jelent az oktatóknak. Meg kell találniuk az egyensúlyt az átadott információ mennyisége és minősége között. Például a rendszer- és irányítástechnikában a frekvencia-tartománybeli módszerek még mindig szerepelnek a tananyagban, bár jelentőségük fokozatosan csökken az időtartománybeli szimulációs módszerek és a számítástechnika fejlődése miatt. Ugyanakkor a frekvencia-tartománybeli módszerek megismertetése elengedhetetlen, mivel rálátást és könnyen kezelhető eszközöket adnak a diákoknak. Emellett a korszerű modellezési és szimulációs ismereteket, így a soft computing-ot, az adaptív és optimális irányítást is be kell vezetni a tananyagba. E két feladat teljesítéséhez olyan programok kerültek kifejlesztésre, amelyek megkönnyítik a tankönyvekben és jegyzetekben közölt hagyományos információk (szöveges, diagramok, ábrák és egyenletek)
3 szemléltetését. Ezek a programok tulajdonképpen tekinthetők számítógépes játékprogramnak. Széleskörű tapasztalatok igazolják a játszva tanulás jelentőségét és hatékonyságát. A szimulációkkal játszva a megértés és a későbbi alkalmazás képessége nagyságrendekkel növekszik a hagyományos szövegesbeszédes információátadáshoz képest. Szimulációs programok Az elmúlt évek során az oktatásban alkalmazott szimulációs programok is jelentős fejlődésen mentek keresztül, az első DOS alatt futó szöveges rendszerektől a korszerű, grafikus felületű programokig. Ezen programok többsége kifejezetten szimulációs célokra fejlesztett alkalmazás, azonban rendelkezésre állnak általános célú programozási rendszereket kiegészítő szimulációs eszközök is. A Gépészeti Informatika Tanszék Rendszer- és Irányítástechnika Csoportja által leginkább használt programozási rendszer a Pascal/Delphi és a LabVIEW. A National Instruments által kifejlesztett LabVIEW rendszer 1994 óta folyamatosan használatban van az oktatásban és a kutatásban egyaránt. LabVIEW A LabVIEW név a Laboratory Virtual Instrumentation Engineering Workbench rövidítése, egy eredetileg mérésadatgyűjtésre, adatfeldolgozásra és folyamatirányításra fejlesztett, grafikus programozású rendszert takar. A folyamatos fejlesztés eredményeként a szoftver újabb verziói lehetővé teszik az adatbázis-integrációt, az interneten keresztül történő mérésadatgyűjtést és irányítást. Maga a grafikus programozási nyelv a G-nyelv, amelynek számtalan előre definiált eleme van grafikus felhasználói felületek létrehozására, adatfeldolgozásra, file-műveletekre és különböző berendezésekkel való egyszerű kommunikációra. A LabVIEW rendszer többféle platformon használható (pl. Microsoft Windows, Macintosh és UNIX-változatok). A LabVIEW terminológiában a programok neve virtuális műszer, rövidítésük az angol elnevezésből (virtual instrument) származik: VI. Az operációs rendszertől függő VI-októl eltekintve az alkalmazások gond nélkül vihetők át a platformok között. Minden LabVIEW VI két részből áll: az előlap (Front Panel) a grafikus felhasználói felület, a diagram (Block Diagram) pedig a tényleges programot tartalmazza (1. ábra). A szöveges programozási nyelvekkel ellentétben a G-nyelv adatfolyam-programozást tesz lehetővé. A program elemei struktúrák (pl. ciklusok, elágazások) és LabVIEW elemek (matematikai, logikai, mátrix, file, felhasználó által definiált stb. szubrutinok). Ezek az elemek a programban össze vannak drótozva.
4 A korábbi Rendszer- és Irányítástechnika Tanszéken két LabVIEW-hoz illeszkedő szimulációs rendszer TUBSIM (Dr. Lipovszki György) és.:psim:. (Dr. Aradi Petra) került kifejlesztésre. Mindkét rendszer fejlesztése a Folytonos rendszerek szimulációs nyelve (CSSL, Continuous System Simulation Language) alapján kezdődött. A fejlesztés során kialakult az egyes rendszerek alkalmazásának célja, ezért további kiegészítések is készültek (és készülnek ma is, hiszen mindkét csomag folyamatosan fejlődik). 1. ábra: Egyszerű LabVIEW program TUBSIM for LabVIEW A TUBSIM rendszer a fejlesztés első szakaszában a DOS és Windows környezetben futó Pascal fejlesztőrendszerek szimulációs kiegészítéseként készült. Később elkészült a TUBSIM elemek gyűjteménye LabVIEW VI-ok formájában. A TUBSIM tulajdonképpen a LabVIEW grafikus programozású környezetében megvalósított analóg számítógép reprezentáció. Az analóg számítógépeket ezelőtt évvel széles körben alkalmazták szimulációs feladatok megoldására. A digitális számítógépek elterjedésével az analóg számítógépeket és az analóg szimulációt felváltotta a digitális szimuláció. A digitális szimulációs rendszerek egy csoportja amelybe a TUBSIM is tartozik, az analóg szimuláció alapelveit alkalmazza. A TUBSIM VI Könyvtárban az analóg számítógépek tipikus elemei (összegzők, integrátorok, jelgenerátorok, stb.) mellett megtalálhatók a logikai blokkok, tipikus alaptagok (pl. arányos
5 egytárolós, holtidős), folytonos idejű szabályozók (PI, PID, stb.), valamint diszkrét idejű blokkok. A TUBSIM rendszer nem csak oktatási segédletként, de ipari alkalmazásokban (pl. a Paksi Atomerőmű szekunderköri szennyezőanyag-transzporjának vizsgálatában) is bizonyított..:psim:. for LabVIEW A.:PSim:. rendszer a fejlesztés első fázisában (a TUBSIM-hez hasonlóan) a CSSL-ajánlás szerinti, folytonos idejű rendszerek szimulációjára alkalmas VIokat tartalmazott. A.:PSim:. tervezése és megvalósítása során nagy segítséget jelentettek a TUBSIM rendszerrel szerzett tapasztalatok. A.:PSim:. ma már nem csak az időtartománybeli módszereket tartalmazza, hiszen elkészült a frekvenciatartománybeli eljárások gyűjteménye, ezáltal különösen alkalmassá téve a rendszert az oktatási alkalmazásra. A.:PSim:. része a soft computing módszereket (fuzzy rendszereket és neurális hálózatokat) megvalósító blokkgyűjtemény, amely alkalmas összetett nemlineáris- vagy mérési eredményeken alapuló modellek kezelésére. A friss fejlesztések közé tartoznak a bondgraph modellek, a diszkrét-idejű rendszerek, valamint az identifikációs és stabilitásvizsgálati elemek. A legújabb eredmény a.:psim:.compartment rendszer, amely az orvosbiológiai, élettani, farmakokinetikai, stb. területeken használt kompartment modellezés implementációja. A.:PSim:. blokkok funkcionális csoportokba vannak szervezve, amelyek közvetlenül elérhetők a LabVIEW programozása során. Míg a TUBSIM rendszerben a modellek megadása az analóg számítógépeknél megszokott elvekhez hasonlóan történik, a.:psim:. lehetőségei tágabbak. A modell megadási és konverziós lehetőségek hasonlítanak a MATLAB rendszerben meglévőkhöz. Az időtartománybeli modellek megadhatók átviteli függvénnyel, pólus-zéruserősítés alakban, állapottér modellként és összeállíthatók alapelemekből. A modellek megadását megkönnyítik az előlapon használható elemek. Szintén itt találhatók az előre definiált diagramok (Bode, Nyquist, Nichols). SZIMULÁCIÓK Folyamatosan nő az alap- és szakirányú rendszer- és irányítástechnika képzésben használt TUBSIM és.:psim:. szimulációs alkalmazások száma. A fő alkalmazási területek mellett egyéb tárgyakban és fórumokon (diplomatervezés, doktori kutatás) használják ezeket a rendszereket. A következő ábrákon néhány kiragadott minta szerepel a TUBSIM és.:psim:. alkalmazások köréből. A Rendszertechnika tárgyban az egyik első bemutatott
6 probléma egy magasból leejtett labda mozgását elemzi a modellezés és szimuláció eszközeivel (2. ábra). A modellalkotás során a labda-talaj rendszert kell leírni a fizikai törvényszerűségek segítségével. A következő feladat a matematikai modell megoldása különböző paraméter- és gerjesztés értékek esetén. Ennek megoldására kiválóan alkalmasak a szimulációs programok. A számítógépes szimuláció bevezetése a rendszertechnika oktatásában segít abban, hogy a hallgatók megértsék ennek a megközelítésnek a szükségességét és előnyeit a konvencionális numerikus módszerekhez képest. A grafikus modell-megadáshoz és programkészítéshez szükséges alapszintű LabVIEW programozási készségek könnyen elsajátíthatók, így a TUBSIM vagy.:psim:. rendszer alkalmazása nem jelent megoldhatatlan feladatot a diákoknak. Amennyiben nincs szükség a TUBSIM-mel vagy.:psim:.-mel való közvetlen programkészítésre, a hallgatók használhatják az előre elkészített szimulációs keretprogramokat. 2. ábra: Pattogó labda mintapélda TUBSIM-ben További rendszertechnikai példa a frekvencia-tartománybeli ábrázolás és az állapottér modellek bemutatása. Nagyon fontos kihangsúlyozni az idő- és frekvenciatartománybeli leírás közötti kapcsolatot. Erre természetesen a hagyományos módszerek (tábla-kréta) is alkalmasak, azonban az interaktív, szimuláción alapuló megközelítés hatékonysága megkérdőjelezhetetlen (3. ábra). Az ilyen, szimulációkkal illusztrált előadások megtartását segítik elő a szerencsére egyre növekvő számban rendelkezésre álló projektorral és számítógéppel felszerelt előadótermek. Ezek a berendezések nem csak lehetővé teszik, de kifejezetten ösztönzik a kivetíthető, aktív oktatási anyagok fejlesztését és használatát.
7 3. ábra:.:psim:. alkalmazás egyidejű idő- és frekvenciatartománybeli modellezésre Az állapottér modellek megoldása hagyományos módszerekkel különösen nehéz, ha a modell nemlineáris és holtidős késleltetést tartalmaz. Ilyen típusú állapottér modelleket használ az orvosbiológia az olyan összetett nemlineáris problémák leírására, mint például az enterohepatikus keringés (4. ábra). Az orvosbiológiai szimulációk különösen jelentősek akkor, ha betegségek hatását kompenzáló szabályozásokat kell tervezni. Erre egy példa lehet cukorbetegek gyógyszerezésének beállítása szimuláció segítségével. 4. ábra: Enterohepatikus keringés modellje.:psim:.-ben A szimuláció segítségül hívható a különböző típusú szabályozók bemutatására és összehasonlítására is. Az elméletben megismert módszereket így gyakorlatban is
8 ki lehet próbálni egy számítógépes szimulációs programmal. Ilyen alkalmazás egy három tartályos rendszer vízszint-szabályozási feladat megoldása (5. ábra). Ez a rendszer valós folyamatként és szimulációként is rendelkezésre áll, így a hallgatók megismerhetik a szimuláció alkalmazásának előnyeit a költségek és kockázatok csökkentésében. 5. ábra: Szabályozási kör.:psim:.-ben Az oktatásban a soft computing különböző alkalmazásai is bemutatásra kerülnek, így például egy diplomaterv keretében a TUBSIM és.:psim:. rendszerek felhasználásával készült alkalmazás: automata sebességváltó fuzzy szabályozása (6. ábra). 6. ábra: : Automata sebességváltó fuzzy szabályozása
9 Az oktatásban nem csak szimulációs alkalmazások szerepelnek, vannak olyan valóságos rendszerek, amelyeket LabVIEW-val lehet irányítani. Ilyen például a National Instruments folyamatmodell demója, amelyben egy ventilátor, egy izzó, egy hőmérő és egy mikrofon van. Ennek a doboznak a használata kettős, egyrészt használható a számítógépes mérésadatgyűjtés bemutatására, másrészt alkalmas irányítási algoritmusok bemutatására és kipróbálására. Szintén a külvilággal való kapcsolatot szolgálják a LEGO Dacta rendszerben megépített modellek, amelyek érzékelői és motorjai a számítógéphez a soros porton keresztül kapcsolódnak. A LEGO modellek irányítása szintén LabVIEW-val történik. Az ismertetett szimulációk egy része az előadásokon és laboratóriumi foglalkozásokon szerepel illusztrációként, mások szabadon hozzáférhetők és letölthetők az internetről tanulási segédletként. Félévről félévre nő a szimulációs alkalmazások száma, a fejlesztők között a tanszék oktatói mellett megtalálhatók a hallgatók is. A szimulációs alkalmazások iránt egyre több hallgató érdeklődik a Kar más tanszékeiről, sőt a társ-karokról is. A megszerzett szimulációs tudást más tárgyak feladataiban, diplomatervekben és PhD értekezésekben kamatoztatják. ÖSSZEFOGLALÁS A LabVIEW alkalmazások sebessége szerepel a jelenlegi vizsgálatok központjában. A számításigényes feladatokban, így például egy fuzzy szabályozó genetikus algoritmussal történő behangolásában (készülő diplomaterv) a számításokat egy Delphi-ben megírt DLL végzi el, jelentősen meggyorsítva a LabVIEW program futását. A cikk áttekinti a LabVIEW-alapú szimulációk oktatási segédletként való alkalmazásait a BME Gépészmérnöki Karán. A korábbi Rendszer- és Irányítástechnika Tanszéken kifejlesztett TUBSIM és.:psim:. szimulációs csomagokra alapozott LabVIEW alkalmazások előadásokat illusztrálnak és megkönnyítik a hallgatók egyéni felkészülését. Az utóbbi években oktatott tárgyak, elkészített és megvédett diplomatervek alátámasztják az ilyen alkalmazott szimuláció létjogosultságát. A jelenlegi kutatási és fejlesztési munka része speciális DLL-ek fejlesztése fuzzy, neurális és genetikus alkalmazásokhoz. A közelmúltban Dr. Lipovszki György által kifejlesztett diszkrét-esemény szimulációs rendszer oktatási alkalmazása a következő szemeszterben kezdődik. Az oktatási anyagok iránti nemzetközi igénynek megfelelően a Gépészeti Informatika Tanszék Rendszer- és Irányítástechnika Csoportja által fejlesztett anyagok kétnyelvűvé (magyar-angol) tétele folyamatban van.
10 FORRÁSOK ÅSTRÖM, K.J., WITTENMARK B.: Computer-Controlled Systems, Prentice-Hall, 1997 BÁRDOSSY, A., DUCKSTEIN, L.: Fuzzy Rule-Based Modelling with Applications to Geophysical, Biological and Engineering Systems, CRC Press, 1995 BEQUETTE, B.W.: Process Dynamics, Prentice Hall, 1995 BRONZINO, J.D. (Editor-in-Chief) (1995) The Biomedical Engineering Handbook, CRC Press DORF, R.C., BISHOP, R.H.: Modern Control Systems, Addison Wesley Longman, 1998 GORDON, G.: System Simulation, Prentice Hall, 1969 HARTLEY, T.T., BEALE, G.O., CHICATELLI, S.P.: Digital Simulation of Dynamic Systems A Control Theory Approach, Prentice Hall, 1994 JOHNSON, GW: LabVIEW Graphical Programming. Practical Applications in Instrumentation and Control, McGraw-Hill, 1994 KHEIR, N.A. (EDITOR): Systems Modeling and Computer Simulation, Marcel Dekker, Inc., 1995 LAW, A.M., KELTON W.D.: Simulation Modeling & Analysis, McGraw-Hill, 1991 MAN, KF, TANG, KS AND KWONG, S.: Genetic Algorithms, Springer, 1999 MONSEF, Y.: Modelling and Simulation of Complex Systems. Concepts, Methods and Tools, Society for Computer Simulation International, 1997 NATIONAL INSTRUMENTS: LabVIEW User Manual at WELLS, L.K.; TRAVIS J.: LabVIEW for EveryOne Graphical Programming Made Even Easier, Prentice Hall, 1995 ZEIGLER, B.P., PRAEHOFER, H., KIM T.G.: Theory of Modelling and Simulation, Academic Press, 2000
TECHNIKAI RENDSZEREK MODELLEZÉSE GRAFIKUS PROGRAMOZÁSÚ NYELV ALKALMAZÁSÁVAL
Dr. Lipovszki György TECHNIKAI RENDSZEREK MODELLEZÉSE GRAFIKUS PROGRAMOZÁSÚ NYELV ALKALMAZÁSÁVAL ABSTRACT A new promising member of the high level programming languages is the graphical programming language.
RészletesebbenQuadkopter szimulációja LabVIEW környezetben Simulation of a Quadcopter with LabVIEW
Quadkopter szimulációja LabVIEW környezetben Simulation of a Quadcopter with LabVIEW T. KISS 1 P. T. SZEMES 2 1University of Debrecen, kiss.tamas93@gmail.com 2University of Debrecen, szemespeter@eng.unideb.hu
RészletesebbenINFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenFeladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenLabVIEW példák és bemutatók KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR
LabVIEW példák és bemutatók KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR LabVIEW-ról National Instruments (NI) által fejlesztett Grafikus programfejlesztő környezet, méréstechnikai, vezérlési, jelfeldolgozási feladatok
RészletesebbenKommunikációs rendszerek teljesítőképesség-vizsgálata
Kommunikációs rendszerek teljesítőképesség-vizsgálata (3. előadás) Dr. Lencse Gábor lencse@sze.hu https://www.tilb.sze.hu/cgi-bin/tilb.cgi?0=m&1=targyak&2=krtv 1 Miről lesz szó? Az OMNeT++ diszkrét idejű
RészletesebbenUNIX operációs rendszer bemutatása. A UNIX története, fejlesztésének céljai.
Az Operációs Rendszerek III. c. tantárgy tematikája és követelményei a SZE Informatika és Műszaki tanári szakos hallgatói számára, a 2005/2006. tanév I. félévére Tematika: UNIX UNIX operációs rendszer
RészletesebbenVaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet
Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív
RészletesebbenMINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen,
MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc Debrecen, 2017. 01. 03. Név: Neptun kód: Megjegyzések: A feladatok megoldásánál használja a géprajz szabályait, valamint a szabványos áramköri elemeket.
RészletesebbenAutomatizált frekvenciaátviteli mérőrendszer
Rendszertechnikai átviteli karakterisztika számítógépes mérése Automatizált frekvenciaátviteli mérőrendszer Samu Krisztián, BME-FOT megvalósítása Labview fejlesztőkörnyezetben Gyakori műszaki feladat,
RészletesebbenINFORMATIKA - VIZSGAKÖVETELMÉNYEK. - négy osztályos képzés. nyelvi és matematika speciális osztályok
INFORMATIKA - VIZSGAKÖVETELMÉNYEK - négy osztályos képzés nyelvi és matematika speciális osztályok A vizsgák lebonyolítása A tanuló előre elkészített feladatkombinációkból húz véletlenszerűen. OSZTÁLYOZÓ
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON
DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben
RészletesebbenIK Algoritmusok és Alkalmazásaik Tsz, TTK Operációkutatás Tsz. A LEMON C++ gráf optimalizálási könyvtár használata
IKP-9010 Számítógépes számelmélet 1. EA IK Komputeralgebra Tsz. IKP-9011 Számítógépes számelmélet 2. EA IK Komputeralgebra Tsz. IKP-9021 Java technológiák IK Prog. Nyelv és Ford.programok Tsz. IKP-9030
RészletesebbenProf. Kuczmann Miklós Szabályozástechnika. B.Sc. villamosmérnök szakos hallgatók számára verzió:
Prof. Kuczmann Miklós Szabályozástechnika B.Sc. villamosmérnök szakos hallgatók számára 2018 verzió: 1.0.0. A Szabályozástechnika c. tárgy célja A tantárgy célja a rendszerelmélet és az irányítástechnika
RészletesebbenMesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach
Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Dobrowiecki Tadeusz, Mészáros Tamás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék MI Almanach a projekt
RészletesebbenSZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.
SZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.hu Mesterséges intelligencia oktatás a DE Informatikai
RészletesebbenInformatika tanterv nyelvi előkészítő osztály heti 2 óra
Informatika tanterv nyelvi előkészítő osztály heti Számítógép feladata és felépítése Az informatikai eszközök használata Operációs rendszer Bemeneti egységek Kijelző egységek Háttértárak Feldolgozás végző
RészletesebbenGépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1)
Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1) 2. Óra Kőrös Péter Közúti és Vasúti Járművek Tanszék Tanszéki mérnök (IS201 vagy a tanszéken) E-mail: korosp@ga.sze.hu Web: http://www.sze.hu/~korosp http://www.sze.hu/~korosp/gepeszeti_rendszertechnika/
RészletesebbenMi legyen az informatika tantárgyban?
Mi legyen az informatika tantárgyban? oktatás fő területei: digitális írástudás; számítástudomány; információs technológiák. Digitális írástudás szövegszerkesztés, adat vizualizáció, prezentáció, zeneszerkesztés,
RészletesebbenÓbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar. Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet 1034 Budapest, Bécsi út 96/B Tel., Fax:1/666-5544,1/666-5545 http://nik.uni-obuda.hu/imri Az 2004-ben alakult IMRI (BMF)
RészletesebbenLOGIKAI TERVEZÉS. Előadó: Dr. Oniga István Egytemi docens
LOGIKAI TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ ÁRAMKÖRÖKKEL Előadó: Dr. Oniga István Egytemi docens A tárgy weboldala http://irh.inf.unideb.hu/user/onigai/ltpa/logikai_tervezes.htmltervezes.html Adminisztratív információk
RészletesebbenAZ A PRIORI ISMERETEK ALKALMAZÁSA
Doktori (PhD) értekezés tézisei AZ A PRIORI ISMERETEK ALKALMAZÁSA A VEGYIPARI FOLYAMATMÉRNÖKSÉGBEN MADÁR JÁNOS Veszprémi Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok Doktori Iskolája Témavezető: dr. Abonyi János
RészletesebbenMérnök informatikus mesterszak mintatanterve (GE-MI) nappali tagozat/ MSc in, full time Érvényes: 2011/2012. tanév 1. félévétől, felmenő rendszerben
Mérnök informatikus mesterszak mintatanterve (GE-MI) nappali tagozat/ MSc in, full time Érvényes: 2011/2012. tanév 1. félévétől, felmenő rendszerben Tantárgy Tárgykód I. félév ősz II. félév tavasz Algoritmusok
RészletesebbenINFORMATIKA 5-8. évfolyam
INFORMATIKA 5-8. évfolyam A helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.3.2 Informatika 5-8. alapján készítettük. A tantárgy nevelési és fejlesztési nak megvalósításához a szabadon
RészletesebbenSzoftver-technológia I.
Szoftver technológia I. Oktatók Sziray József B602 Heckenast Tamás B603 2 Tananyag Elektronikus segédletek www.sze.hu/~sziray/ www.sze.hu/~heckenas/okt/ (www.sze.hu/~orbang/) Nyomtatott könyv Ian Sommerville:
RészletesebbenSzámítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7.
Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7. előadás Szederkényi Gábor Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs
Részletesebbenkodolosuli.hu: Interaktív, programozást tanító portál BALLA TAMÁS, DR. KIRÁLY SÁNDOR NETWORKSHOP 2017, SZEGED
kodolosuli.hu: Interaktív, programozást tanító portál BALLA TAMÁS, DR. KIRÁLY SÁNDOR NETWORKSHOP 2017, SZEGED A közoktatásban folyó informatika oktatásával kapcsolatos elvárások Állami szereplő: Az informatikaoktatás
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Alkalmazott számítástechnika. tanulmányokhoz
2. évfolyam szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Alkalmazott számítástechnika tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) 1. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Alkalmazott Számítástechnika Tanszék:
RészletesebbenMérnök informatikus (BSc) alapszak levelező tagozat (BIL) / BSc in Engineering Information Technology (Part Time)
Mérnök informatikus (BSc) alapszak levelező tagozat (BIL) / BSc in Engineering Information Technology (Part Time) (A képzés közös része, szakirányválasztás a 3. félév végén) Tárgykód Félév Tárgynév Tárgy
RészletesebbenInnováció az ápolásoktatásban lehetőségek és a valóság Csernus Mariann PhD, Lőrincz Attila, Harcsa Márta, Páll Nikoletta, Simkó Katalin, Balogh Zoltán PhD Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástan
RészletesebbenFizikai mérések Arduino-val
Fizikai mérések Arduino-val Csajkos Bence, Veres József Csatári László Sándor mentor Megvalósult az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő a 2015/2016. tanévre
RészletesebbenÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 0. TANTÁRGY ISMERTETŐ
ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 0. TANTÁRGY ISMERTETŐ Dr. Soumelidis Alexandros 2018.09.06. BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR 32708-2/2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT TANANYAG A tárgy célja
RészletesebbenEgy informatikai tankönyv bemutatása, kritikája
Kurzus címe: Oktató: Szemeszter: Informatika oktatása 1. Gy Szlávi Péter 2013/2014 ősz Egy informatikai tankönyv bemutatása, kritikája Készítette: Tóth Sándor Tibor Kurzus címe: Oktató: Szemeszter: Informatika
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény BABEȘ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM 1.2 Kar FIZIKA 1.3 Intézet MAGYAR FIZIKA INTÉZET 1.4 Szakterület ALKALMAZOTT MÉRNÖKI TUDOMÁNYOK
RészletesebbenInformatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
2014/15 Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom 2014/15 INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz,
RészletesebbenFOLYAMATIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Írta: MIZSEY PÉTER Lektorálta: BÉKÁSSYNÉ MOLNÁR ERIKA FOLYAMATIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK
RészletesebbenA NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL KOVÁCS KATALIN ALPROJEKTVEZETÓ A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDŐ ÉS VERSENGŐ ERŐFORRÁSOK SZERVEZÉSÉT TÁMOGATÓ ÁGENS RENDSZER KIDOLGOZÁSA
infokommunikációs technológiák EGYÜTTMŰKÖDŐ ÉS VERSENGŐ ERŐFORRÁSOK SZERVEZÉSÉT TÁMOGATÓ ÁGENS RENDSZER KIDOLGOZÁSA Témavezető: Tarczali Tünde Témavezetői beszámoló 2015. január 7. TÉMAKÖR Felhő technológián
RészletesebbenA Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve
A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Informatika Készítette: a gimnázium reál munkaközössége 2015. Tartalomjegyzék Alapvetés...3 Egyéb kötelező direktívák:...6 Informatika
RészletesebbenLogisztikai szimulációs módszerek
Üzemszervezés Logisztikai szimulációs módszerek Dr. Juhász János Integrált, rugalmas gyártórendszerek tervezésénél használatos szimulációs módszerek A sztochasztikus külső-belső tényezőknek kitett folyamatok
RészletesebbenProgramozás. Bevezetés. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék
Programozás Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. február 11. Tantárgy célja, szükséges ismeretek Tantárgy célja,
RészletesebbenIK Algoritmusok és Alkalmazásaik Tsz, TTK Operációkutatás Tsz. A LEMON C++ gráf optimalizálási könyvtár használata
IKP-9010 Számítógépes számelmélet 1. EA IK Komputeralgebra Tsz. IKP-9011 Számítógépes számelmélet 2. EA IK Komputeralgebra Tsz. IKP-9021 Java technológiák IK Prog. Nyelv és Ford.programok Tsz. IKP-9030
RészletesebbenSZOFTVERFEJLESZTÉS. Földtudományi mérnöki mesterszak / Geoinformatikus-mérnöki szakirány. 2017/18 II. félév. A kurzus ebben a félévben nem indult
SZOFTVERFEJLESZTÉS Földtudományi mérnöki mesterszak / Geoinformatikus-mérnöki szakirány 2017/18 II. félév A kurzus ebben a félévben nem indult TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi
RészletesebbenSzámítógéppel segített folyamatmodellezés p. 1/20
Számítógéppel segített folyamatmodellezés Piglerné Lakner Rozália Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Pannon Egyetem Számítógéppel segített folyamatmodellezés p. 1/20 Tartalom Modellező rendszerektől
RészletesebbenFolyamatirányítás NIVISION FOLYAMATKIJELZÔ RENDSZER
Folyamatirányítás NIVISION FOLYAMATKIJELZÔ RENDSZER M I N D I G A F E L S Ô S Z I N T E N S Z O F T V E R ÁLTALÁNOS ISMERTETÕ A NIVISION egy VISION X9 alapú XSDL (Extensible Structure Declaration Language)
RészletesebbenA dokumentáció felépítése
A dokumentáció felépítése Készítette: Keszthelyi Zsolt, 2010. szeptember A szoftver dokumentációját az itt megadott szakaszok szerint kell elkészíteni. A szoftvert az Egységesített Eljárás (Unified Process)
RészletesebbenÖsszeállította Horváth László egyetemi tanár
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Intelligens Mérnöki Rendszerek Szakirány a Mérnök informatikus alapszakon Összeállította Horváth László Budapest, 2011
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓ & PREZENTÁCIÓ. (számítógépes gyakorlat 6)
PUBLIKÁCIÓ & PREZENTÁCIÓ (számítógépes gyakorlat 6) építészlabor bevezető kurzus neve gesztor intézet építészeti intézet szak/képzés/tagozat építész/ba/nappali előadás/gyakorlat/labor (heti) 0/2/0 helye
RészletesebbenVizuális adatelemzés - Gyakorlat. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Vizuális adatelemzés - Gyakorlat Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Adatelemzés szerepe a rendszermodellezésben Lényeges paraméterek meghatározása
RészletesebbenBevezetés. Dr. Iványi Péter
Bevezetés Dr. Iványi Péter Programozási készség Számos munka igényel valamilyen szintű programozási készséget Grafikus a képfeldolgozót, Zenész a szintetizátort, Programozó a számítógépet programozza.
RészletesebbenVillamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW 7.1
Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása (ellenállás mérés LabVIEW támogatással) LabVIEW 7.1 előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár LabVIEW-7.1 KONF-5_2/1 Ellenállás mérés és adatbeolvasás Rn
RészletesebbenA MATEMATIKAI SZOFTVEREK ALKALMAZÁSI KÉSZSÉGÉT, VALAMINT A TÉRSZEMLÉLETET FEJLESZTŐ TANANYAGOK KIDOLGOZÁSA A DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KARÁN
A MATEMATIKAI SZOFTVEREK ALKALMAZÁSI KÉSZSÉGÉT, VALAMINT A TÉRSZEMLÉLETET FEJLESZTŐ TANANYAGOK KIDOLGOZÁSA A DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KARÁN Dr. Kocsis Imre DE Műszaki Kar Dr. Papp Ildikó DE Informatikai
RészletesebbenSZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége.
SZOFTVEREK SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége. Programok Programnak nevezzük egy algoritmus valamelyik számítógépes programnyelven való leírását, amely a számítógép
RészletesebbenOpenCL alapú eszközök verifikációja és validációja a gyakorlatban
OpenCL alapú eszközök verifikációja és validációja a gyakorlatban Fekete Tamás 2015. December 3. Szoftver verifikáció és validáció tantárgy Áttekintés Miért és mennyire fontos a megfelelő validáció és
RészletesebbenSZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1
A LOGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét használva különböző ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott alakzatok (kör, téglalap, szakasz, pont) meghatározó
RészletesebbenDigitális kultúra, avagy hová lett az informatika az új NAT-ban? Farkas Csaba
Digitális kultúra, avagy hová lett az informatika az új NAT-ban? Farkas Csaba farkas.csaba@uni-eszterhazy.hu Áttekintés A digitális átalakulás nem választás kérdése: olyan elkerülhetetlen jelenség, amelyre
Részletesebben1. Az informatikai eszközök használata
5 6. évfolyam A tanulók az informatikai eszközök használata során megismerik a számítógépet, annak főbb egységeit, a perifériákat. Kezdetben tanári segítséggel, később önállóan használják a legfontosabb
RészletesebbenGyártórendszerek irányítási struktúrái
GyRDin-10 p. 1/2 Gyártórendszerek Dinamikája Gyártórendszerek irányítási struktúrái Hangos Katalin Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: hangos@scl.sztaki.hu GyRDin-10 p. 2/2 Tartalom
Részletesebbenőszi kezdés ETF I. félév ősz II. félév tavasz III. félév ősz IV. félév tavasz ea gy k kr ea gy k kr ea gy k kr ea gy k kr Alapozó ismeretek
Villamosmérnöki mesterszak mintatanterve (GE-MV) nappali tagozat/ MSc in Electrical Engineering, full time Érvényes: 2012/2013. tanév 1. félévétől, felmenő rendszerben Alapozó ismeretek Tantárgy Tárgykód
RészletesebbenAZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE
AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése
RészletesebbenA szoftverfejlesztés eszközei
A szoftverfejlesztés eszközei Fejleszt! eszközök Segédeszközök (szoftverek) programok és fejlesztési dokumentáció írásához elemzéséhez teszteléséhez karbantartásához 2 Történet (hw) Lyukkártya válogató
RészletesebbenMatlab Fuzzy Logic Toolbox
Matlab Fuzzy Logic Toolbox The Future looks Fuzzy Newsweek, May, 28, 1990. A fuzzy irányítási rendszerek vizsgálatára Windows alatt futó Matlab programcsomag szimulációs eszközeit és a Matlab-ra ráépülő
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk egyenáramú jellemzése és alkalmazásai. Elmélet Az erõsítõ fogalmát valamint az integrált mûveleti erõsítõk szerkezetét és viselkedését
RészletesebbenFolyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Folyamatmodellezés és eszközei Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamat, munkafolyamat Munkafolyamat (Workflow): azoknak a lépéseknek a sorozata,
Részletesebbenközötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai
Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15.
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. alapján 5-8. évfolyam 2 5-8. évfolyam Az informatika tantárgy ismeretkörei,
RészletesebbenALAPADATOK. KÉSZÍTETTE Balogh Gábor. A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek
PROJEKTTERV 1 ALAPADATOK KÉSZÍTETTE Balogh Gábor A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek ÖSSZEFOGLALÁS Az első órán a tanulók megismerkednek a következő témákkal: hálózati alapfogalmak, a hálózatok használatának
RészletesebbenKÍSÉRLET, MÉRÉS, MŰSZERES MÉRÉS
KÍSÉRLET, MÉRÉS, MŰSZERES MÉRÉS Kísérlet, mérés, modellalkotás Modell: olyan fizikai vagy szellemi (tudati) alkotás, amely egy adott jelenség lefolyását vagy egy rendszer viselkedését részben vagy egészen
RészletesebbenNemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag. 2011. március
Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag 2011. március 1 Informatika Alapelvek, célok Az információ megszerzése, megértése, feldolgozása és felhasználása, vagyis az információs műveltség
RészletesebbenDigitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek
Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek PL-5107 A továbbképzés célja: A program az alapvető számítógépes fogalmakban való jártasságot és a számítógépek alkalmazási területeinek ismeretét nyújtja
RészletesebbenProgramozás alapjai Bevezetés
Programozás alapjai Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Programozás alapjai Bevezetés SWF1 / 1 Tartalom A gépi kódú programozás és hátrányai A magas szintÿ programozási nyelv fogalma
RészletesebbenAktív zajcsökkentő rendszerek megvalósítása szenzorhálózattal
Aktív zajcsökkentő rendszerek megvalósítása szenzorhálózattal Lajkó László, Orosz György Konzulens: Dr. Sujbert László Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Önálló laboratórium beszámoló 2005.
RészletesebbenELEKTRONIKUS TANANYAG AZ AGROKÉMIA TANTÁRGYHOZ AZ AGRÁR FELSŐOKTATÁSBAN
ELEKTRONIKUS TANANYAG AZ AGROKÉMIA TANTÁRGYHOZ AZ AGRÁR FELSŐOKTATÁSBAN Grósz Gergely 1., Sárdi Katalin 2., Berke József 1. Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely 1. Gazdaságmódszertani
Részletesebbenrészvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata
RészletesebbenA genetikus algoritmus, mint a részletes modell többszempontú és többérdekű "optimálásának" általános és robosztus módszere
A genetikus algoritmus, mint a részletes modell többszempontú és többérdekű "optimálásának" általános és robosztus módszere Kaposvári Egyetem, Informatika Tanszék I. Kaposvári Gazdaságtudományi Konferencia
RészletesebbenPROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ESZKÖZÖK. Elıadó: Dr. Oniga István Egytemi docens
PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ESZKÖZÖK Elıadó: Dr. Oniga István Egytemi docens A tárgy weboldala http://irh.inf.unideb.hu/user/onigai/ple/programozhato_logika.html Adminisztratív információk Tárgy: Oktató: Dr.
RészletesebbenHelyi tanterv. Informatika. 6 8. évfolyam. Helyi tervezésű +órakeret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4. Évi órakeret
Alapelvek, célok és feladatok Helyi tanterv Informatika 6 8. évfolyam - a képességek fejlesztése, készségek kialakítása, - a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű
Részletesebben1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)
1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs
RészletesebbenA tananyag. Témakörök. Optimum. Tudja meghatározni a numerikus, és karakteres adtok tárolt alakját.
Informatika helyi tanterv a PEDELLUS NOVITAS Kiadó Informatika 9-10. tankönyvéhez Szerzők: Kiss Albert,Ludányiné Prém Judit tankönyv+munkafüzet - kerettantervre épülő A tananyag Óraszám: 2 éves tantárgy
RészletesebbenDinamikus geometriai programok
2011. február 19. Eszköz és médium (fotó: http://sliderulemuseum.com) ugyanez egyben: Enter Reform mozgalmak a formális matematika megalapozását az életkjori sajátosságoknak megfelelő tárgyi tevékenységnek
RészletesebbenINFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
1. oldal, összesen: 6 oldal INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli. Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli. Az informatika érettségi vizsga
RészletesebbenMultifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése
Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése Busznyák János bjs@georgikon.hu Veszprémi Egyetem, Georgikon, Mezőgazdaságtudományi Kar,
RészletesebbenIman 3.0 szoftverdokumentáció
Melléklet: Az iman3 program előzetes leírása. Iman 3.0 szoftverdokumentáció Tartalomjegyzék 1. Az Iman rendszer...2 1.1. Modulok...2 1.2. Modulok részletes leírása...2 1.2.1. Iman.exe...2 1.2.2. Interpreter.dll...3
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika 1.4 Szakterület
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény BABEȘ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM 1.2 Kar FIZIKA 1.3 Intézet A MAGYAR TAGOZAT FIZIKA INTЀZETE 1.4 Szakterület FIZIKA 1.5 Képzési
RészletesebbenTananyagfejlesztési módszer platformfüggetlen tananyagcsomagok elıállítására
Tananyagfejlesztési módszer platformfüggetlen tananyagcsomagok elıállítására Kottyán László Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2008.11.11. Definíciók Kurzus: az LMS-ben (pl.
RészletesebbenGyalogos elütések szimulációs vizsgálata
Gyalogos elütések szimulációs vizsgálata A Virtual Crash program validációja Dr. Melegh Gábor BME Gépjárművek tanszék Budapest, Magyarország Vida Gábor BME Gépjárművek tanszék Budapest, Magyarország Ing.
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, 2015. 2015.09.29. 19:14 Elektronika - Alapok
Gingl Zoltán, Szeged, 2015. 1 2 Az előadás diasora (előre elérhető a teljes anyag, fejlesztések mindig történnek) Könyv: Török Miklós jegyzet Tiezte, Schenk, könyv interneten elérhető anyagok Laborjegyzet,
RészletesebbenVillamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW előadás
Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása (ellenállás mérés LabVIEW támogatással) LabVIEW 7.1 2. előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár LabVIEW-7.1 EA-2/1 Ellenállás mérés és adatbeolvasás Rn ismert
Részletesebben9. Képaláírás, kereszthivatkozás, tárgymutató és jegyzékek
, kereszthivatkozás, tárgymutató és jegyzékek Schulcz Róbert schulcz@hit.bme.hu A tananyagot kizárólag a BME hallgatói használhatják fel tanulási céllal. Minden egyéb felhasználáshoz a szerző engedélye
RészletesebbenMechatronika alapjai órai jegyzet
- 1969-ben alakult ki a szó - Rendszerek és folyamatok, rendszertechnika - Automatika, szabályozás - számítástechnika Cd olvasó: Dia Mechatronika alapjai órai jegyzet Minden mechatronikai rendszer alapstruktúrája
RészletesebbenAlkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E
Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Követelmény A beadandó dokumentációját a Keszthelyi Zsolt honlapján található pdf alapján kell elkészíteni http://people.inf.elte.hu/keszthelyi/alkalmazasok_fejlesztese
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika 1.4 Szakterület
RészletesebbenINFORMATIKA TANMENET 9. OSZTÁLY
INFORMATIKA TANMENET 9. OSZTÁLY Éves óraszám: 36 óra 1. Teremrend, balesetvédelem Szervezés, tanév rendje. A számítógép és biztonság. Informatikai eszközök 2. Hardvereszközök A számítógép és a perifériák
RészletesebbenÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK II. 5. DC MOTOROK SZABÁLYOZÁS FORDULATSZÁM- SZABÁLYOZÁS
ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK II. 5. DC MOTOROK SZABÁLYOZÁS FORDULATSZÁM- SZABÁLYOZÁS Dr. Soumelidis Alexandros 2019.03.13. BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR 32708-2/2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT
RészletesebbenA NetSupport School oktatást támogató rendszer
A NetSupport School oktatást támogató rendszer 1. Célcsoport A NetSupport School oktatást támogató rendszer alkalmas valamennyi tanár-diák, oktatóhallgató kapcsolatot igénylő oktatási folyamat támogatására.
Részletesebben13. Fájlformátumok. Schulcz Róbert schulcz@hit.bme.hu Madarassy László lmadarassy@mik.bme.hu. 13. Fájlformátumok v2011.05.04.
Schulcz Róbert schulcz@hit.bme.hu Madarassy László lmadarassy@mik.bme.hu A tananyagot kizárólag a BME hallgatói használhatják fel tanulási céllal. Minden egyéb felhasználáshoz a szerzı engedélye szükséges!
RészletesebbenSzámítógépes irányítás
Számítógépes irányítás BMEGERIAM6S Dr. Aradi Petra BME MOGI 2016. május 3. Dr. Aradi Petra (BME MOGI) Számítógépes irányítás 2016. május 3. 1 / 45 Jelek osztályozása és utaztatása a számítógépes folyamatirányítás
RészletesebbenHáromdimenziós képi adatokra épülő ökológiai folyamatok modellezése
Háromdimenziós képi adatokra épülő ökológiai folyamatok modellezése Berke József 1 Szabó József 2 Szeiler Gábor 3 Berkéné Várbíró Beáta 4 1 - Veszprémi Egyetem, Georgikon, Mezőgazdaságtudományi Kar, Gazdaságmatematika,
RészletesebbenTELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer. Adatlap
TELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer Adatlap COMPU-CONSULT Kft. 2009. augusztus 3. Dokumentáció Tárgy: TELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer Adatlap (6. kiadás) Kiadta: CONSULT-CONSULT Kft. Dátum:
Részletesebben