TECHNIKAI RENDSZEREK MODELLEZÉSE GRAFIKUS PROGRAMOZÁSÚ NYELV ALKALMAZÁSÁVAL
|
|
- Léna Péter
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Lipovszki György TECHNIKAI RENDSZEREK MODELLEZÉSE GRAFIKUS PROGRAMOZÁSÚ NYELV ALKALMAZÁSÁVAL ABSTRACT A new promising member of the high level programming languages is the graphical programming language. Researchers and teachers of the Faculty of Mechanical Engineering of Budapest University of Technology and Economy apply National Instruments LabVIEW graphical programming language for measurement and modeling tasks. Departments of the Faculty developed several program systems and complex programs during the last few years. The aim of this program development was to reduce distance between the modern theory and its practical application. This presentation gives an overview of the developed programs, program systems and their applications. 1. BEVEZETÉS A számítógépes szimuláció szerepe napról-napra növekszik, nem csak a műszaki- és természettudományokban, hanem egyre több területen, így például a közgazdaságtanban és a biológiában is. A számítástechnika eszközeinek rohamos fejlődése mellett az utóbbi néhány évtized az újabb és újabb szimulációs módszerek és programrendszerek megjelenését is magával hozta. A szimuláció segítségével a matematika eszközeivel leképezett rendszereken lehet vizsgálatokat végezni, illetve a korszerű irányítási rendszereket ezen modellek alkalmazásával lehet a minőségi elvárásoknak megfelelő módon behangolni. A szimuláció szerepe a műszaki oktatásban, különösen pedig a gépészmérnökképzésben is lényeges, hiszen a gépészmérnöki tudomány a differenciálegyenletrendszerekkel leírható különböző valóságos például mechanikai, hidraulikus és termikus rendszerek működésének vizsgálatával foglalkozik. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának Gépészeti Informatika Tanszékén a számítógépes szimuláció több tantárgy oktatásban is fontos szerepet játszik.
2 2. SZÁMÍTÓGÉPES SZIMULÁCIÓ AZ OKTATÁSBAN A számítógépes szimuláció hallgatói feladatok formájában már az 1980-as évek végén szerves része lett a Rendszertechnika tantárgy oktatásnak. A hallgatók három fős csoportokban a TUTSIM szimulációs programot használták egy valóságos rendszer (pl. gépkocsi lengéscsillapítója, víztároló, mágneses lebegtetésű vasút) modellezésére, és a modellen szimulációs kísérletek elvégzésére. A Rendszertechnika mellett a Szabályozáselmélet oktatásában is helyet kap a szimuláció a hallgatók számára tartott laborgyakorlatokon és a házi feladatok megoldásánál. Az oktatási anyagokban szintén szerepelnek szabályozási körökkel kapcsolatos vizsgálatokra alkalmas mintaprogramok. Az alapozó tárgyakon kívül a tanszék által gondozott Gépészeti Informatika modul különböző tárgyaiban is megjelenik a számítógépes szimuláció. A Számítógépes irányítások, Sztochasztikus rendszerek és Energiarendszerek szimulációja tantárgyak a szimulációt mint segédeszközt alkalmazzák. A Számítógépes szimuláció tárgy a szimuláció módszereinek és eszközeinek bemutatásával foglalkozik. A hallgatók az előadásokon a szimulációs rendszerek alapelemeit és a szimuláció módszereit ismerik meg. Ezután minden hallgató egy önálló feladatot kap, amelynek megoldásánál a gyakorlatban alkalmazza az elméleti ismereteket. A házi feladatok a Gépészmérnöki Karon oktatott tantárgyakhoz kapcsolódnak, így például a különböző mechanikai és robottechnikai rendszerek vizsgálata mellett szerepelnek többek között épületgépészeti, hőtechnikai és áramlástani feladatok is. Jelentős szerepet kap a számítógépes szimuláció a PhD hallgatók oktatásában is, akik alapozó tantárgyakban és kutatási témáikhoz kapcsolódó speciális mérési, feldolgozási és irányítási feladatok megoldásához alkalmaznak szimulációt. A folytonos rendszerek szimulációja mellett az oktatásban megjelentek olyan szimulációs programok, amelyek lehetővé teszik diszkrét események szimulációját is. Ezek a programok biztosítják, hogy a szimulációs rendszerek általános működési alapelvét, az állapotgép típusú működést bemutassuk.
3 3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZOTT SZIMULÁCIÓS KERETPROGRAMOK A hallgatók a szimuláció oktatása során először egy folytonos rendszereket modellező programmal találkoznak (RITSIM), amely lehetőséget nyújt arra, hogy egyszerűbb technikai rendszerek vizsgálatára. (RITSIM = Rendszer és Irányítástechnika Tanszék SzIMulációs program) A RITSIM egy Delphi programnyelven megírt szimulációs keretrendszer, amelyet a tanszéken egyik kollégánk Gräff József fejlesztettek ki. A RITSIM az analóg számítógépnél megszokott blokkok (integrátor, összegző, együttható) mellett különböző nemlineáris és feltételes elemeket, valamint szabályozástechnikai blokkokat is tartalmaz. A programot mérete és viszonylag egyszerű kezelhetősége miatt a Rendszertechnika házi feladatok elkészítéséhez a diákok általánosan alkalmazzák, bár egyre többen térnek át a grafikus programozású szimulációs keretrendszer alkalmazására. A differenciálegyenlettel leírt rendszer alapján megrajzolt blokkvázlat (1. ábra) alapján lehet a RITSIM blokkokat megadni a program szövegszerkesztőjében. Az eredmények megjelenítése mind numerikusan, mind pedig grafikusan (diagramokkal) lehetséges. A szoftverek és operációs rendszerek fejlődésének következő lépéseként a Windows alatt futó LabVIEW környezetben a tanszéken kifejlesztett TUBSIM szimulációs keretrendszer is megjelent a választható szimulációs keretprogramok listáján. (TUBSIM = Technical University of Budapest SIMulation System) A TUBSIM rendszer a RITSIM jelölési konvencióit követi, azonos funkciójú szimulációs blokkokkal. A modellben többször előforduló részrendszerek (pl. egy erőművi hőséma hőcserélői) eljárásokkal írhatók le, ezzel a szimulációs program rövidebb, jobban áttekinthető. A TUBSIM alkalmas összetett ipari folyamatok vizsgálatára is, amit több oktatási és gyakorlati alkalmazás is bizonyít. m [kg] F(t) [N] x [m] PLS F KC_D PLOT + SUM - m FE DIV X2P. x(0) INT d X1P x(0) INT c X PLOT c [N/m] d [Ns/m] CON + SUM + M KD MUL D KC CON MUL C CON dt t max TIME 1. ábra: RITSIM modell
4 Jelenleg a TUBSIM rendszer LabVIEW-alapú megvalósítása a leggyakrabban alkalmazott keretrendszer tanszékünk oktatásában, amelyet az előadás szerzője fejlesztett ki. A LabVIEW egy grafikus programozású (G-nyelv), több platformon (Windows, Unix, Linux, MacOS) elérhető programrendszer. A LabVIEW eredetileg folyamatirányításra és mérésadatgyűjtésre készült, mára azonban általános célú programozási nyelvvé vált. A LabVIEW programok két részből állnak, a grafikus felhasználói felületből (2. ábra), és a tényleges programot tartalmazó diagramból (3. ábra). A LabVIEW blokkok szubrutinként több szinten egymásba ágyazhatók, ezért ez a rendszer különösen alkalmas a moduláris programozásra. 2. ábra: Számítógépes szimulációs feladat felhasználói felület A LabVIEW-alapú TUBSIM rendszer lassan teljesen átveszi a RITSIM szerepét a Rendszertechnika tárgy házi feladatainak megoldásában. Programozása könnyen elsajátítható, a modellek blokkdiagramját kell a rendelkezésre álló elemekből felépíteni. Ezzel az előző két programnál elengedhetetlen lépés a blokkvázlat szöveges algoritmussá konvertálása
5 elmarad, a fejlesztés sokkal gyorsabb lesz, a hibák feltárása egyszerűsödik. Az eredmények megjelenítésére és a szimulációs paraméterek beállítására változatos lehetőségek állnak rendelkezésre (2. ábra). 3. ábra: Számítógépes szimulációs feladat program diagram A differenciálegyenletek megoldását biztosító szimulációs keretrendszer mellett számos további keretrendszer is készült. Ilyenek például az Dr. Aradi Petra kolléganő által készített a frekvenciatartománybeli vizsgálatokra alkalmas szintén LabVIEW-alapú programcsomag. Egy másik általa készített kiegészítés - a TUBSIM rendszerhez illeszkedően - a fuzzy logikán alapuló rendszermodellek és fuzzy szabályozók alkalmazását teszi lehetővé a szimulációkban. A LabVIEW rendszer a tanszék más tárgyainak oktatásában is jelentős szerepet kap, ahol a hallgatók a számítógépes szimuláció feladatainak megoldásánál kifejlesztett blokkokat alkalmazzák. A választható és a már megoldott feladatok az Interneten keresztül is elérhetők:
6 Diszkrét események szimulációjához készült az a LabVIEW alapú keretprogram, amely együttműködik a TUBSIM rendszerrel, így tovább szélesíti annak alkalmazhatóságát. A diszkrét események szimulációja nagyon bonyolult felépítésű modellezési feladatok megoldását teszi lehetővé. Ezekben a modellekben nagyszámú hatás működik együttesen, amely kölcsönösen befolyásolják egymást, ezen kívül a folyamatok általános jellemzője, hogy a bennük szereplő állapotváltozók valószínűségi változók (illetve ezek függvénye) alapján kapnak értékét. Ezért van szükség olyan modellező keretrendszerre: amellyel jelentősen csökkenthető a modell megépítésére fordított idő, lehetővé teszi, hogy különböző bemeneti paraméter értékek mellett megvizsgálhassuk az egyes események következményeit, amellyel intelligens optimalizáló algoritmusokat próbálhatunk ki. 4. ábra: Diszkrét esemény szimulátor felhasználói felület A szimulációs feladatok széles skálája oldható meg a programcsomag segítségével. A következő listában néhányat sorolunk fel az alkalmazások köréből:
7 q gyártósorok működésének vizsgálata, (robotok, gépek, szállítószalagok rendszere) q raktárak üzemének mennyiségi és időadatai, q automatikus (robot) szállító eszközök (AGV) rendszerének szállítási kapacitása, q hivatali és szervezeti modellek optimális működtetése, q általános sorbanállási rendszerek. 5. ábra: Diszkrét esemény szimulátor program diagram A diszkrét esemény szimulációs rendszer gyakorlati alkalmazásában szorosan együttműködünk a BME, Gépészmérnöki Kar, Gépgyártástechnológia Tanszékével, ahol az automatikus gyártórendszerek tervezésével és irányításával kapcsolatos oktatási és kutatási feladatok megoldásánál alkalmazzuk a keretrendszert. (4. és 5. ábra) Jelenleg olyan fejlesztéseket folytatunk, amelyek az egyes szimulációs blokkokban szereplő algoritmusok és az egész szimulációs rendszer sebességét és ezzel a megoldható feladatok nagyságát tovább növeli. Ehhez Delphi nyelven írt.dll rutinokat alkalmazunk. 4. ÖSSZEFOGLALÁS A számítógépes szimuláció új lehetőségeket nyitott a gépészmérnökképzésben előforduló fizikai rendszerek szemléletes bemutatására. Az oktatásban bemutatott korszerű szimulációs módszerek és programok az ipari alkalmazásokban is megállják a helyüket, és ezzel versenyképes, valamint a gyakorlatban közvetlenül alkalmazható tudást adnak a jövő gépészmérnökeinek.
8 IRODALOM [1] Lipovszki, Gy., Aradi, P.: General Purpose Block Oriented Simulation System Using LabVIEW, NIWeek 95 User Symposium Proceedings, pp 6/ [2] Aradi, P.: Fuzzy Extensions of the TUBSIM Simulation System, ICCIMA 98, pp [3] LabVIEW User Manual National Insrtuments January 2000 Edition A szerző elérhetősége: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészeti Informatika Tanszék, Budapest, Goldmann Gy. tér 3. V lipovszki@rit.bme.hu
VIRTUÁLIS MŰSZEREK ÉS SZIMULÁCIÓ AZ OKTATÁSBAN
Dr. Aradi Petra VIRTUÁLIS MŰSZEREK ÉS SZIMULÁCIÓ AZ OKTATÁSBAN BEVEZETÉS A számítógépes oktatási anyagok használata napról-napra fokozódik világszerte. Ezeknek az anyagoknak a stílusa a digitalizált kézírásos
RészletesebbenLogisztikai szimulációs módszerek
Üzemszervezés Logisztikai szimulációs módszerek Dr. Juhász János Integrált, rugalmas gyártórendszerek tervezésénél használatos szimulációs módszerek A sztochasztikus külső-belső tényezőknek kitett folyamatok
RészletesebbenGépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1)
Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1) 2. Óra Kőrös Péter Közúti és Vasúti Járművek Tanszék Tanszéki mérnök (IS201 vagy a tanszéken) E-mail: korosp@ga.sze.hu Web: http://www.sze.hu/~korosp http://www.sze.hu/~korosp/gepeszeti_rendszertechnika/
RészletesebbenIK Algoritmusok és Alkalmazásaik Tsz, TTK Operációkutatás Tsz. A LEMON C++ gráf optimalizálási könyvtár használata
IKP-9010 Számítógépes számelmélet 1. EA IK Komputeralgebra Tsz. IKP-9011 Számítógépes számelmélet 2. EA IK Komputeralgebra Tsz. IKP-9021 Java technológiák IK Prog. Nyelv és Ford.programok Tsz. IKP-9030
RészletesebbenQuadkopter szimulációja LabVIEW környezetben Simulation of a Quadcopter with LabVIEW
Quadkopter szimulációja LabVIEW környezetben Simulation of a Quadcopter with LabVIEW T. KISS 1 P. T. SZEMES 2 1University of Debrecen, kiss.tamas93@gmail.com 2University of Debrecen, szemespeter@eng.unideb.hu
RészletesebbenAutomatizált frekvenciaátviteli mérőrendszer
Rendszertechnikai átviteli karakterisztika számítógépes mérése Automatizált frekvenciaátviteli mérőrendszer Samu Krisztián, BME-FOT megvalósítása Labview fejlesztőkörnyezetben Gyakori műszaki feladat,
RészletesebbenAlkalmazott matematikus mesterszak MINTATANTERV
Alkalmazott matematikus mesterszak MINTATANTERV Tartalom A MESTERSZAK SZERKEZETE... 1 A KÉPZÉSI PROGRAM ÁTTEKINTŐ SÉMÁJA... 1 NAPPALI TAGOZAT... 2 ESTI TAGOZAT... 6 0BA mesterszak szerkezete Alapozó ismeretek
RészletesebbenIK Algoritmusok és Alkalmazásaik Tsz, TTK Operációkutatás Tsz. A LEMON C++ gráf optimalizálási könyvtár használata
IKP-9010 Számítógépes számelmélet 1. EA IK Komputeralgebra Tsz. IKP-9011 Számítógépes számelmélet 2. EA IK Komputeralgebra Tsz. IKP-9021 Java technológiák IK Prog. Nyelv és Ford.programok Tsz. IKP-9030
RészletesebbenDINAMIKAI VIZSGÁLAT ÁLLAPOTTÉRBEN. 2003.11.06. Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1
DINAMIKAI VIZSGÁLAT ÁLLAPOTTÉRBEN 2003..06. Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet Egy bemenetű, egy kimenetű rendszer u(t) diff. egyenlet v(t) zárt alakban n-edrendű diff. egyenlet
RészletesebbenKommunikációs rendszerek teljesítőképesség-vizsgálata
Kommunikációs rendszerek teljesítőképesség-vizsgálata (3. előadás) Dr. Lencse Gábor lencse@sze.hu https://www.tilb.sze.hu/cgi-bin/tilb.cgi?0=m&1=targyak&2=krtv 1 Miről lesz szó? Az OMNeT++ diszkrét idejű
RészletesebbenMÉRNÖKINFORMATIKUS ALAPSZAK TANULMÁNYI TÁJÉKOZATÓ 2017.
MÉRNÖKINFORMATIKUS ALAPSZAK TANULMÁNYI TÁJÉKOZATÓ 2017. Ez a tanulmányi tájékoztató azoknak a Mérnökinformatikus alapszakos hallgatóknak szól, akik 2017. szeptember 1-jét követően kezdték meg tanulmányaikat.
RészletesebbenJÓVÁHAGYÁS. szervezet. Név Dr. Szakonyi Lajos KPI Oktatási Minisztérium
Projektvezető JÓVÁHAGYÁS Közreműködő szervezet Irányító Hatóság Név Dr. Szakonyi Lajos KPI Oktatási Minisztérium Beosztás Dátum Aláírás tanszékvezető főiskolai docens 2009. április 1A. PROJEKT AZONOSÍTÓ
RészletesebbenSZOFTVEREK A SORBANÁLLÁSI ELMÉLET OKTATÁSÁBAN
SZOFTVEREK A SORBANÁLLÁSI ELMÉLET OKTATÁSÁBAN Almási Béla, almasi@math.klte.hu Sztrik János, jsztrik@math.klte.hu KLTE Matematikai és Informatikai Intézet Abstract This paper gives a short review on software
Részletesebbenőszi kezdés ETF I. félév ősz II. félév tavasz III. félév ősz IV. félév tavasz ea gy k kr ea gy k kr ea gy k kr ea gy k kr Alapozó ismeretek
Villamosmérnöki mesterszak mintatanterve (GE-MV) nappali tagozat/ MSc in Electrical Engineering, full time Érvényes: 2012/2013. tanév 1. félévétől, felmenő rendszerben Alapozó ismeretek Tantárgy Tárgykód
RészletesebbenNév KP Blokk neve KP. Logisztika I. 6 LOG 12 Dr. Kovács Zoltán Logisztika II. 6 Logisztika Dr. Kovács Zoltán
Név KP Blokk neve KP Felelıs vizsgáztató Kombinatorikus módszerek és algoritmusok 5 MAT 10 Dr. Tuza Zsolt Diszkrét és folytonos dinamikai rendszerek matematikai alapjai 5 Matematika Dr. Hartung Ferenc
RészletesebbenÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA
ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA Az áramkörök szimulációja révén betekintést nyerünk azok működésébe. Meg tudjuk határozni az áramkörök válaszát különböző gerjesztésekre, különböző üzemmódokra. Végezhetők analóg
RészletesebbenRendszermodellezés: házi feladat bemutatás
Rendszermodellezés: házi feladat bemutatás Budapest University of Technology and Economics Fault Tolerant Systems Research Group Budapest University of Technology and Economics Department of Measurement
RészletesebbenTémák 2014/15/1. Dr. Ruszinkó Endre, egyetemi docens
Témák 2014/15/1 Dr. Ruszinkó Endre, egyetemi docens 1. A V6 Otto motorok gyártása során fellépő hibatípusok elemzése 2. Szelepgyűrű megmunkálás optimális folyamatának kidolgozása 3. Szerszámcsere folyamatának
RészletesebbenLabVIEW példák és bemutatók KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR
LabVIEW példák és bemutatók KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR LabVIEW-ról National Instruments (NI) által fejlesztett Grafikus programfejlesztő környezet, méréstechnikai, vezérlési, jelfeldolgozási feladatok
RészletesebbenMintaterv. PTE PMMIK - Tanulmányi tájékoztató 2012 - Gépipari mérnökasszisztens. Anyagtan és alkalmazások
PTE PMMIK - Tanulmányi tájékoztató 0 - Gépipari mérnökasszisztens oldal / Mintaterv korszerű munkaszervezés Számítógépes és hálózati alapismeretek Felhasználói programok alkalmazása Környezet- és munkavédelem
RészletesebbenMi is volt ez? és hogy is volt ez?
Mi is volt ez? és hogy is volt ez? El zmények: 60-as évek kutatási iránya: matematikai logika a programfejlesztésben 70-es évek, francia és angol kutatók: logikai programozás, Prolog nyelv 1975: Szeredi
RészletesebbenFolyamatirányítás NIVISION FOLYAMATKIJELZÔ RENDSZER
Folyamatirányítás NIVISION FOLYAMATKIJELZÔ RENDSZER M I N D I G A F E L S Ô S Z I N T E N S Z O F T V E R ÁLTALÁNOS ISMERTETÕ A NIVISION egy VISION X9 alapú XSDL (Extensible Structure Declaration Language)
RészletesebbenA genetikus algoritmus, mint a részletes modell többszempontú és többérdekű "optimálásának" általános és robosztus módszere
A genetikus algoritmus, mint a részletes modell többszempontú és többérdekű "optimálásának" általános és robosztus módszere Kaposvári Egyetem, Informatika Tanszék I. Kaposvári Gazdaságtudományi Konferencia
RészletesebbenSzámítógép-rendszerek fontos jellemzői (Hardver és Szoftver):
B Motiváció B Motiváció Számítógép-rendszerek fontos jellemzői (Hardver és Szoftver): Helyesség Felhasználóbarátság Hatékonyság Modern számítógép-rendszerek: Egyértelmű hatékonyság (például hálózati hatékonyság)
RészletesebbenMérnökinformatikus alapszak (BSc)
Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kar Mérnökinformatikus alapszak (BSc) Tanulmányi Tájékoztató 2017 MÉRNÖKINFORMATIKUS ALAPSZAK TANULMÁNYI TÁJÉKOZATÓ 2017 Ez a tanulmányi tájékoztató azoknak
RészletesebbenJelek és rendszerek Gyakorlat_02. A gyakorlat célja megismerkedni a MATLAB Simulink mőködésével, filozófiájával.
A gyakorlat célja megismerkedni a MATLAB Simulink mőködésével, filozófiájával. A Szimulink programcsomag rendszerek analóg számítógépes modelljének szimulálására alkalmas grafikus programcsomag. Egy SIMULINK
RészletesebbenFolyamatirányítás labor 4. mérés Gyártósori szállítószalag modell irányítása Modicon M340 PLC-vel. Feladat leírás
Folyamatirányítás labor 4. mérés Gyártósori szállítószalag modell irányítása Modicon M340 PLC-vel Feladat leírás A mérési feladat a tanszéki laborban található, az alábbi ábrán felülnézetbl látható, gyártósori
RészletesebbenBME Gépészmérnöki Kar Mechatronikai mérnöki alapszak
ABSZOLUTÓRIUMHOZ TANTÁRGY ELLENŐRZŐ LAP 200/2006. szeptember 2009/2010. tanév 2. félévéig iratkozott hallgatók részére BME Gépészmérnöki Kar Mechatronikai mérnöki alapszak Név: Tanulmányok kezdete (év,
RészletesebbenNemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag. 2011. március
Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag 2011. március 1 Informatika Alapelvek, célok Az információ megszerzése, megértése, feldolgozása és felhasználása, vagyis az információs műveltség
RészletesebbenProgramozható logikai vezérlő
PROGRAMABLE LOGIC CONTROLLER Programozható logikai vezérlő Vezérlés fejlődése Elektromechanikus (relés) vezérlések Huzalozott logikájú elektronikus vezérlések Számítógépes, programozható vezérlők A programozható
Részletesebben1. Az informatika alapjai (vezetője: Dr. Dömösi Pál, DSc, egyetemi tanár) Kredit
2. MELLÉKLET Az oktatási koncepciója 1. Az informatika alapjai (vezetője: Dr. Dömösi Pál, DSc, egyetemi tanár) Az informatika alapjai Tud. Min. 1 Automata hálózatok 2 V Dr. Dömösi Pál DSc 2 Automaták és
RészletesebbenIntelligens Induktív Érzékelők
Intelligens Induktív Érzékelők Írta: Pólik Zoltán Konzulensek: Dr. Kuczmann Miklós Tanszékvezető egyetemi tanár Automatizálási Tanszék, Széchenyi István Egyetem Dr. Kántor Zoltán Fejlesztési csoportvezető
Részletesebben(A képzés közös része, specializáció választás a 4. félévben, specializációra lépés feltétele: az egyik szigorlat eredményes teljesítése)
Mechatronikai mérnöki (BSc) alapszak nappali tagozat (BMR) / BSc in Mechatronics Engineering (Full Time) (A képzés közös része, specializáció választás a 4. félévben, specializációra lépés feltétele: az
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 10 X. SZIMULÁCIÓ 1. VÉLETLEN számok A véletlen számok fontos szerepet játszanak a véletlen helyzetek generálásában (pénzérme, dobókocka,
RészletesebbenOKLEVÉLKÖVETELMÉNYEK MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT Alkalmazott matematikus szak (régi képzés)
OKLEVÉLKÖVETELMÉNYEK MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT Alkalmazott matematikus szak (régi képzés) A három A modul és a két B modul közül egyet-egyet kell választani. Kötelezı tárgyak, diplomamunka, szakmai gyakorlat
RészletesebbenÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 0. TANTÁRGY ISMERTETŐ
ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 0. TANTÁRGY ISMERTETŐ Dr. Soumelidis Alexandros 2018.09.06. BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR 32708-2/2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT TANANYAG A tárgy célja
RészletesebbenBeltéri autonóm négyrotoros helikopter szabályozó rendszerének kifejlesztése és hardware-in-the-loop tesztelése
Beltéri autonóm négyrotoros helikopter szabályozó rendszerének kifejlesztése és hardware-in-the-loop tesztelése Regula Gergely, Lantos Béla BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Irányítástechnika és
RészletesebbenMérnök informatikus (BSc) alapszak levelező tagozat (BIL) / BSc in Engineering Information Technology (Part Time)
Mérnök informatikus (BSc) alapszak levelező tagozat (BIL) / BSc in Engineering Information Technology (Part Time) (A képzés közös része, szakirányválasztás a 3. félév végén) Tárgykód Félév Tárgynév Tárgy
RészletesebbenLECROY OSZCILLOSZKÓP ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL I. ON THE APPLICATIONS OF THE OSCILLOSCOPE OF LECROY I. Bevezetés. Az oszcilloszkóp főbb jellemzői
DR. ZSIGMOND GYULA FODOR LÁSZLÓ LECROY OSZCILLOSZKÓP ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL I. ONT THE APPLICATIONS OF THE OSCILLOSCOPE OF LECROY I. A cikk ismerteti egy LeCroy oszcilloszkóp néhány lehetséges alkalmazását
RészletesebbenA Katonai Műszaki Doktori Iskola kutatási témái
A Katonai Műszaki Doktori Iskola kutatási témái A ZMNE Katonai Műszaki Doktori Iskola tudományszakonként meghirdetett kutatási témái a 2009/2010-es tanévre: 01. Katonai műszaki infrastruktúra elmélete
RészletesebbenSzámítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7.
Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7. előadás Szederkényi Gábor Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MATEMATIKAI INTÉZET SZAKDOLGOZATI TÉMÁK
SZAKDOLGOZATI TÉMÁK 2018 Fedélzeti kamera alapú helymeghatározó, navigációs algoritmusok vizsgálata és implementálása Témavezető: Dr. Árvai-Homolya Szilvia A drónok mind szélesebb körű elterjedésével,
RészletesebbenA TÉRINFORMATIKA OKTATÁSA ÉS ALKALMAZÁSI LEHETÕSÉGEI
A TÉRINFORMATIKA OKTATÁSA ÉS ALKALMAZÁSI LEHETÕSÉGEI Katona Endre, katona@inf.u-szeged.hu JATE, Alkalmazott Informatikai Tanszék Abstract Geographer students learn how to apply GIS, but for programmer
RészletesebbenMŰSZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN 2010
MŰSZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN 2010 KONFERENCIA ELŐADÁSAI Nyíregyháza, 2010. május 19. Szerkesztette: Edited by Pokorádi László Kiadja: Debreceni Akadémiai Bizottság Műszaki Szakbizottsága
RészletesebbenEGT Finanszírozási Mechanizmus HU08 Ösztöndíj Program
Gépészmérnöki Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 - HU08 Ösztöndíj Program Samu Krisztián,
RészletesebbenPARAMÉTERES GÖRBÉK ALKALMAZÁSA VALÓSIDE- JŰ DIGITÁLIS HANGFELDOLGOZÁS SORÁN
Multidiszciplináris tudományok, 3. kötet. (2013) sz. pp. 251-258. PARAMÉTERES GÖRBÉK ALKALMAZÁSA VALÓSIDE- JŰ DIGITÁLIS HANGFELDOLGOZÁS SORÁN Lajos Sándor Mérnöktanár, Miskolci Egyetem,Ábrázoló geometriai
RészletesebbenI. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI
I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI 1 A digitális áramkörökre is érvényesek a villamosságtanból ismert Ohm törvény és a Kirchhoff törvények, de az elemzés és a tervezés rendszerint nem ezekre épül.
RészletesebbenA Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve
A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Informatika Készítette: a gimnázium reál munkaközössége 2015. Tartalomjegyzék Alapvetés...3 Egyéb kötelező direktívák:...6 Informatika
RészletesebbenÉrettségire épülő (fő) szakképesítés ( ) Érettségi vizsga keretében
1.SZ. MELLÉKLET SZAKGIMNÁZIUM KÖZISMERETI TÁRGYAK 9-12.évf. 9.évf 10.évf 11.évf 12.évf összes óra Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 13. évf. 13. évf. összes óra Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124 Matematika
RészletesebbenA 146. sorszámú Mechatronikus-karbantartó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK
A 146. sorszámú Mechatronikus-karbantartó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 523 01 1.2.
RészletesebbenValószínűségi modellellenőrzés Markov döntési folyamatokkal
Valószínűségi modellellenőrzés Markov döntési folyamatokkal Hajdu Ákos Szoftver verifikáció és validáció 2015.12.09. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek
RészletesebbenBevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz)
Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz) A házi feladatokkal kapcsolatos követelményekről Kapcsolódó határidők: választás: 6. oktatási hét csütörtöki
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Műszaki és Gépészeti Tanszék
MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Műszaki és Gépészeti Tanszék KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI
RészletesebbenOperációs rendszerek Folyamatok 1.1
Operációs rendszerek p. Operációs rendszerek Folyamatok 1.1 Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK A rendszermag Rendszermag
Részletesebbenpermittivitás: tan : ), továbbá a külső gerjesztő mágneses tér erőssége.
PROJEKT-ELŐREHALADÁS 2. 2012. 12.02. 2013. 05. 31. 1. Modellkészítés. A használt számítógépes program a Computer Simulation Technology (CST) programcsalád Microwave Studio nevű eszköze. Ebben az alap geometriai
RészletesebbenKinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?
Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii
RészletesebbenUNIX operációs rendszer bemutatása. A UNIX története, fejlesztésének céljai.
Az Operációs Rendszerek III. c. tantárgy tematikája és követelményei a SZE Informatika és Műszaki tanári szakos hallgatói számára, a 2005/2006. tanév I. félévére Tematika: UNIX UNIX operációs rendszer
RészletesebbenGÉPI ÉS EMBERI POZICIONÁLÁSI, ÉRINTÉSI MŰVELETEK DINAMIKÁJA
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM MŰSZAKI MECHANIKAI TANSZÉK PhD Tézisfüzet GÉPI ÉS EMBERI POZICIONÁLÁSI, ÉRINTÉSI MŰVELETEK DINAMIKÁJA Szerző MAGYAR Bálint Témavezető Dr. STÉPÁN Gábor Budapest,
RészletesebbenWINPEPSY ALKALMAZÁSA SORBANÁLLÁSI MODELLEKNÉL
WINPEPSY ALKALMAZÁSA SORBANÁLLÁSI MODELLEKNÉL SOLVING QUEUEING MODELS BY THE HELP OF WINPEPSY Kuki Attila, kuki@math.klte.hu Sztrik János, jsztrik@math.klte.hu Debreceni Egyetem, Információ Technológia
RészletesebbenINFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenVÁLLALATI INFORMÁCIÓS NAPOK A DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KÉPZÉSEKRŐL 2015. ÁPRILIS 3.
VÁLLALATI INFORMÁCIÓS NAPOK A DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KÉPZÉSEKRŐL 2015. ÁPRILIS 3. Helyi sajátosságok Célunk a gyakorlatorientált képzés Nagyszámú jól felszerelt laboratórium Max. 14 fős laborgyakorlatok
RészletesebbenDELTA (Δ) ÉS DÉ (d) Hegedűs János Leőwey Klára Gimnázium, Pécs az ELTE Természettudományi Kar PhD hallgatója hegejanos@gmail.com
DELTA (Δ) ÉS DÉ (d) Hegedűs János Leőwey Klára Gimnázium, Pécs az ELTE Természettudományi Kar PhD hallgatója hegejanos@gmail.com BEVEZETŐ PROBLÉMAFELVETÉS A diákoknak a sebesség szó hallatán kizárólag
Részletesebben(A képzés közös része, specializációra lépés feltétele: a szigorlat eredményes teljesítése)
Logisztikai mérnöki alapszak (BSc) nappali tagozat (BS) / BSc in Logistics Engineering (Full Time) (A képzés közös része, specializációra lépés feltétele: a szigorlat eredményes teljesítése) GEMAN113-B
RészletesebbenMezőgazdasági betakarítási folyamatok szimulációja
Mezőgazdasági betakarítási folyamatok szimulációja 1 Mezőgazdasági betakarítási folyamatok szimulációja DR. BENKŐJÁNOS SZIE Gépészmérnöki Kar, Műszaki Menedzsment Intézet A folyamat szimuláció a valós
RészletesebbenSoros felépítésű folytonos PID szabályozó
Soros felépítésű folytonos PID szabályozó Főbb funkciók: A program egy PID szabályozót és egy ez által szabályozott folyamatot szimulál, a kimeneti és a beavatkozó jel grafikonon való ábrázolásával. A
RészletesebbenTárgy: Javaslat egyes alap- és mesterképzési szakok tanterveinek módosítására
Tárgy: egyes alap- és mesterképzési szakok tanterveinek módosítására Előterjesztő: Dr. Bihari Péter oktatási dékánhelyettes BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR A. az energetikai
RészletesebbenKvantitatív módszerek
Kvantitatív módszerek szimuláció Kovács Zoltán Szervezési és Vezetési Tanszék E-mail: kovacsz@gtk.uni-pannon.hu URL: http://almos/~kovacsz Mennyiségi problémák megoldása analitikus numerikus szimuláció
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki
MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint
RészletesebbenNYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING
Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 82 86. NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING LEDNICZKY
RészletesebbenDINAMIKUS RENDSZEREK OKTATÁSA VRML SEGÍTSÉGÉVEL. Juhász Ferencné - Juhász Ferenc Gábor Dénes Főiskola. Összefoglaló. Abstract
DINAMIKUS RENDSZEREK OKTATÁSA VRML SEGÍTSÉGÉVEL TEACHING OF DYNAMICAL SYSTEMS BY MEANS OF VRML Juhász Ferencné - Juhász Ferenc Gábor Dénes Főiskola Összefoglaló Az irányításelmélet tanításához, a rendszerelemzés
RészletesebbenEgy gazdasa gmatematikai modell An economical mathematics model
Egy gazdasa gmatematikai modell An economical mathematics model KÉZI CS. University of Debrecen, kezicsaba@science.unideb.hu Absztrakt. Az NTP-NFTÖ-17-C-159 azonosítószámú pályázat keretében az egyik fő
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. TARTALOMJEGYZÉK...vii ELŐSZÓ... xiii BEVEZETÉS A lágy számításról A könyv célkitűzése és felépítése...
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...vii ELŐSZÓ... xiii BEVEZETÉS...1 1. A lágy számításról...2 2. A könyv célkitűzése és felépítése...6 AZ ÖSSZETEVŐ LÁGY RENDSZEREK...9 I. BEVEZETÉS...10 3. Az összetevő
RészletesebbenÓbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar. Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet 1034 Budapest, Bécsi út 96/B Tel., Fax:1/666-5544,1/666-5545 http://nik.uni-obuda.hu/imri Az 2004-ben alakult IMRI (BMF)
RészletesebbenDöntési módszerek Tantárgyi útmutató
Gazdálkodási és menedzsment alapszak Nappali tagozat Döntési módszerek Tantárgyi útmutató 2018/19. tanév II. félév 1 Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa: Döntési módszerek. D Kontaktórák száma/hét:
RészletesebbenÖsszeállította Horváth László egyetemi tanár
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Intelligens Mérnöki Rendszerek Szakirány a Mérnök informatikus alapszakon Összeállította Horváth László Budapest, 2011
RészletesebbenWWW MULTIMÉDIA INTERFÉSZ ADATBÁZISHASZNÁLATHOZ AZ INTERNETEN
WWW MULTIMÉDIA INTERFÉSZ ADATBÁZISHASZNÁLATHOZ AZ INTERNETEN Herdon Miklós, herdon@fs2.date.hu* Kovács Zoltán, kovacsz@fs2.date.hu** Szegedi János, szegedi@fs2.date.hu* Tóth András-Balázs, tab@fs2.date.hu*
RészletesebbenLogisztikai mérnöki alapszak (BSc) levelező tagozat (BSL) / BSc in Logistics Engineering (Part Time)
Logisztikai mérnöki alapszak (BSc) levelező tagozat (BSL) / BSc in Logistics Engineering (Part Time) A képzés közös része (specializációra lépés feltétele: a szigorlat eredményes teljesítése) GEMAN113-1
RészletesebbenModellező eszközök, kódgenerálás
Modellező eszközök, kódgenerálás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek
RészletesebbenSzakmai önéletrajz Sikló Bernadett
Szakmai önéletrajz Sikló Bernadett Tanulmányok: 2008- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki kar, Polimertechnika Tanszék PhD hallgató 2002-2008 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenAz IBM WebSphere Multichannel Bank Transformation Toolkit V7.1 felgyorsítja a többcsatornás alkalmazásfejlesztést
IBM Európa, Közel-Kelet és Afrika szoftverbejelentés ZP11-0164, kelt: 2011. május 17. Az IBM WebSphere Multichannel Bank Transformation Toolkit V7.1 felgyorsítja a többcsatornás alkalmazásfejlesztést Tartalomjegyzék
RészletesebbenOsztatlan fizikatanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása
Osztatlan fizikatanár képzés tanterve (5+) és (+) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI FIZIKA X-TANÁR KÉPZÉS: KÖZÖS SZAKASZ Tantárgy neve Félév
RészletesebbenA MODELLALKOTÁS ELVEI ÉS MÓDSZEREI
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ MECHANIKAI ÉS GÉPTANI INTÉZET A MODELLALKOTÁS ELVEI ÉS MÓDSZEREI Dr. M. Csizmadia Béla egyetemi tanár, az MMK Gépészeti Tagozatának elnöke Budapest 2013. október. 25. BPMK
RészletesebbenVizuális adatelemzés - Gyakorlat. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Vizuális adatelemzés - Gyakorlat Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Adatelemzés szerepe a rendszermodellezésben Lényeges paraméterek meghatározása
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges
RészletesebbenOsztatlan fizikatanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása
Osztatlan fizikatanár képzés tanterve (5+1) és (+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI FIZIKA X-TANÁR KÉPZÉS: KÖZÖS SZAKASZ Előfeltétel 1 2 5
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA01 9. hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges
RészletesebbenTANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok II. útmutató
BGF PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok II. útmutató 2013/2014. tanév II. félév Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa:
RészletesebbenGépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1)
Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1) 3. Óra Kőrös Péter Közúti és Vasúti Járművek Tanszék Tanszéki mérnök (IS201 vagy a tanszéken) E-mail: korosp@ga.sze.hu Web: http://www.sze.hu/~korosp http://www.sze.hu/~korosp/gepeszeti_rendszertechnika/
RészletesebbenMi legyen az informatika tantárgyban?
Mi legyen az informatika tantárgyban? oktatás fő területei: digitális írástudás; számítástudomány; információs technológiák. Digitális írástudás szövegszerkesztés, adat vizualizáció, prezentáció, zeneszerkesztés,
RészletesebbenOsztatlan fizikatanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása
Osztatlan fizikatanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI FIZIKA X-TANÁR KÉPZÉS: KÖZÖS SZAKASZ Tantárgy neve Félév
RészletesebbenAz informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenA MATEMATIKAI SZOFTVEREK ALKALMAZÁSI KÉSZSÉGÉT, VALAMINT A TÉRSZEMLÉLETET FEJLESZTŐ TANANYAGOK KIDOLGOZÁSA A DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KARÁN
A MATEMATIKAI SZOFTVEREK ALKALMAZÁSI KÉSZSÉGÉT, VALAMINT A TÉRSZEMLÉLETET FEJLESZTŐ TANANYAGOK KIDOLGOZÁSA A DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KARÁN Dr. Kocsis Imre DE Műszaki Kar Dr. Papp Ildikó DE Informatikai
RészletesebbenForgalmi modellezés BMEKOKUM209
BME Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Forgalmi modellezés BMEKOKUM209 Szimulációs modellezés Dr. Juhász János A forgalmi modellezés célja A közlekedési igények bővülése és a motorizáció növekedése
RészletesebbenTÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI
TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A távoktatási forma bevezetése és eredményességének vizsgálata az igazgatásszervezők informatikai képzésében DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI dr. Horváth
RészletesebbenVEGYIPARI RENDSZEREK MODELLEZÉSE
VEGYIPARI RENDSZEREK MODELLEZÉSE ANYAGMÉRNÖK MSC KÉPZÉS SZAKMAI TÖRZSANYAG (nappali munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KERÁMIA- és POLIMERMÉRNÖKI
RészletesebbenA mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 65
Mesterképzési alkalmazott matematikus Biológus fizikus mesterképzés A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott ok: matematika alapképzési A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális
RészletesebbenA programozó matematikus szak kredit alapú szakmai tanterve a 2003/2004. tanévtől, felmenő rendszerben
A programozó matematikus szak kredit alapú szakmai tanterve a 2003/2004. tanévtől, felmenő rendszerben Szak neve: programozó matematikus szak Tagozat: levelező Képzési idő: 6 félév Az oktatás nyelve: magyar
RészletesebbenMérnök informatikus mesterszak mintatanterve (GE-MI) nappali tagozat/ MSc in, full time Érvényes: 2011/2012. tanév 1. félévétől, felmenő rendszerben
Mérnök informatikus mesterszak mintatanterve (GE-MI) nappali tagozat/ MSc in, full time Érvényes: 2011/2012. tanév 1. félévétől, felmenő rendszerben Tantárgy Tárgykód I. félév ősz II. félév tavasz Algoritmusok
RészletesebbenHELYSZÍN: RAMADA RESORT AQUAWORLD BUDAPEST IDÔPONT: 2011. OKTÓBER 27. REGISZTRÁCIÓ: HUNGARY.NI.COM/NIDAYS
ÜZLET > [PRESSZÓ] A BOSCH TÖRTÉNETÉNEK SAROKPONTJAI 1886, Stuttgart a cég megalakul, finommechanikai és elektrotechnikai profillal I 1902 szinte az elsô gyártmányuk a nagyfeszültségû, mágneses gyújtási
RészletesebbenMechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések
Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány
Részletesebben