Az ellenőrzés szabályai

Átírás

1 Ellenőrzések, önellenőrzések hatása és számviteli elszámolások szabályai, gyakorlata Prezentáció: Szentirmainé Holi Gabriella Előadó: dr. Sallai Csilla 1 Az ellenőrzés szabályai 2 1

2 Az ellenőrzés szabályai Az adóellenőrzés szabályai, hatása a vállalkozások eredményére: ellenőrzési irányelvek kiválasztás ellenőrzésre felkészülés az ellenőrzésre az ellenőrzés lebonyolítása az ellenőrzött szerv és az ellenőr jogai és kötelezettségei az ellenőrzés jogkövetkezményei, a feltárt adókülönbözet megállapítása ezek megjelenése a könyvelésben >>> 3 A évi XCII. törvény VII. fejezet Adóigazgatási eljárás A adóigazgatási eljárásban az adóhatóság az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését, a joggyakorlás törvényességét, az adózást érintő tényekről, adatokról, körülményekről nyilvántartást vezet, és adatot igazol. 4 2

3 Az ellenőrzési irányok magukban foglalják: -az adott év kiemelt vizsgálati céljait, -az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket (szakma, ágazat), az egyes térségekre, településekre jellemző szakmánkénti, tevékenységenkénti jövedelmezőségi mutatókat, illetőleg a jövedelmezőségi mutatót el nem érő adózók fokozott ellenőrzésének szempontjait, -az ellenőrzési típusok tervezett arányszámait, különös tekintettel a vagyongyarapodások vizsgálatára, a bevallás kiegészítése alapján elrendelt, és a kiutalás előtti ellenőrzésre, valamint az átalakuló, a tevékenységüket kezdő, az adókötelezettségüket megszüntető, vagy más jogutód nélkül megszűnő vállalkozások ellenőrzésére. 5 Art. 90 (1) és (9) Ellenőrzési irányelvek A kötelező ellenőrzéseken túl az állami adóhatóság az ellenőrzési tevékenységét a törvény szerinti szempontok alapján a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi. Beletartozik a vámhatóság hatáskörébe tartozó adó is. 4002/2014. tájékoztatása Nemzeti Adó-és Vámhivatal évi ellenőrzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési irányokról 6 3

4 A NAV a költségvetési bevételek minél teljesebb biztosítását és ennek érdekében a jogkövetés elősegítését, a rejtett gazdasági tevékenység visszaszorítását a közteherviselés alkotmányos elveinek érvényre juttatása mellett az adó-és pénzügyi, a vám-és jövedéki ellenőrzési eszközökkel a jogsértések feltárásával és szankcionálásával valósítja meg. 7 A NAV ellenőrzési tevékenységében a jogszabályok által biztosított jogosítványok és eszközök mind hatékonyabb kihasználása mellett egyre nagyobb szerepet kap a magas színvonalú informatikai támogatottsággal megvalósuló kockázatkezelés és kiválasztás; a NAV adó-és vám ellenőrzési szakterületeinek, illetve bűnügyi szakterületének együttes, egymást kiegészítő fellépésével megvalósuló vizsgálati módszerek alkalmazása, továbbfejlesztése, a társhatóságokkaltörténő folyamatos együttműködésből származó előnyök szélesebb körű kiaknázása. 8 4

5 Az adóztatási szerv ellenőrzési feladatai Kiemelt vizsgálati célok I. A kockázatkezelésirányai, az ellenőrzésre történő kiválasztás feladatai 1. Adóregisztrációt követőés fokozott adóhatósági felügyelethez kapcsolódó kockázatkezelés 2. Az adózók életútjához, kapcsolatrendszeréhez vagy költségvetési kapcsolatának volumenéhez igazodó kockázatkezelés 3. Új kihívások a kockázatkezelésben 9 II. Az adatok gyűjtését célzó, illetőleg az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések szerepe, iránya 1. Adatgyűjtésre irányuló ellenőrzések 2.Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések 10 5

6 III.A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések 1. ÁFA 2. Környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó, energiaadó 3. Társasági adó, egyéb adók 4. Egészségbiztosítási Alapot és Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek 5. Személyi jövedelemadó, egyéb kötelezettségek, jogosultságok ellenőrzés 6. A csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzése 11 IV. Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök V. Az ellenőrzési típusok tervezett arányszámai Vám szervek ellenőrzési feladatai Jövedéki szakterület Rendészeti ellenőrzést végző szervek ellenőrzési feladatai 12 6

7 Ellenőrzésre történő kiválasztás Kötelező az ellenőrzést lefolytatni a) annál a vállalkozónál, amelynek végelszámolását rendelték el b) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására, c) az adópolitikáért felelős miniszter utasítására, d) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselőtestületének határozata alapján. 13 Az Állami Számvevőszék elnöke, az önkormányzat képviselő-testülete akkor rendelhet el ellenőrzést, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértésével mellőzi valamely adózó vagy adózói csoport vizsgálatát, illetve a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése áll. 14 7

8 Az állami adóhatóság becslési adatbázist tart fenn kiválasztási és ellenőrzési tevékenysége támogatása céljából. A becslési adatbázis tartalmazza a korábban lefolytatott ellenőrzési tapasztalatok, megállapítások alapján az egyes tevékenységi körök vonatkozásában, területi bontásban a forgalmi, létszám és egyéb, az adókötelezettséget megalapozó adatokat. A becslési adatbázis évenkénti aktualizálása során az állami adóhatóság figyelembe veszi a bevallásokban közölt, valamint a Központi Statisztikai Hivatal által tájékoztatás keretében rendelkezésére bocsátott, illetve hivatalosan közzétett adatokat is. 15 A célzott kiválasztási rendszerben az állami adóhatóság vizsgálja: a) az adózó által benyújtott bevallásokat, b) az adatszolgáltatásokat, c) az adózó adófizetéseit, a részére teljesített kiutalásokat tartalmazó nyilvántartásokat, d) az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatait, e) más hatóságtól, más adózóktól szerzett adatok, adatállományokat, valamint f) nyilvánosan elérhető adatok feldolgozásával és egybevetésével választja ki az adózót ellenőrzésre. 16 8

9 Az állami adóhatóság minden naptári évben az adott évben jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok legalább 10%-át kockázatelemzés alapján ellenőrzésre választja ki. A kiválasztott adózóknál az adóhatóság az adószám megállapítását követő 90 napon belül helyszíni ellenőrzés keretében az adózó által bejelentett adatok (így különösen a székhelyre, a központi ügyintézés helyére, a szervezeti képviselőre vonatkozó adatok) valóságtartalmát, hitelességét, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítését vizsgálja. 17 Amennyiben az ellenőrzés keretében az adóhatóság az adószám felfüggesztésére okot adó mulasztást állapít meg, >>>>> Art. 24/A. -ábanfoglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. 24/A. (1) Az állami adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha >>> 18 9

10 a) az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető, b) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található, c) az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adóhatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget. d) azt a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője meghatározott esetben kezdeményezi. 19 E kockázatelemzés keretében az adóhatóság a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat dolgozza fel és veti egybe. A kockázatelemzés keretében történő kiválasztás részletes szabályait az állami adóhatóság elnöke utasításban határozza meg

11 A kockázatelemzés keretében figyelembe veendő szempont különösen, ha az adózó tagja, vezető tisztségviselője korábban olyan gazdasági társaság tagja vagy vezető tisztségviselője volt, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben az állami adóhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben az állami adóhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, amelynek adószámát az állami adóhatóság felfüggesztette, illetőleg e törvény 24/A. -a alapján törölte; a) az adózónak postai úton kézbesített irat -címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető, b) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található, c) az adózó a bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adóhatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget. 21 Felkészülés az ellenőrzésre 22 11

12 Az ellenőrzés lebonyolítása Az ellenőrzést az adó és a költségvetési támogatás megállapításához való jog elévülési idején belül a helyszínenvagy az adóhatóság hivatali helyiségében kell lefolytatni. Az ellenőrzést az adóhatóság az adó, a költségvetési támogatás alapjának összegének megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások -ideértve az elektronikusan tárolt adatokat is -, az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le. 23 Az adózó az iratokat és az adózással összefüggő, elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra az adóhatóság által közzétett formátumban rendelkezésre bocsátja, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítja. Az ellenőrzés során az adózó és alkalmazottja az adóhatóság részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadja. Nem kötelezhető az adózó olyan nyilvántartás, összesítés (számítás) elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő

13 Bizonylatok fordítása Amennyiben az ellenőrzés lefolytatásához szükséges számla (egyszerűsített számla), illetőleg bizonylat, továbbá a számlában (egyszerűsített számlában) vagy bizonylaton szereplő gazdasági eseményt alátámasztó szerződés vagy más dokumentum idegen nyelven áll rendelkezésre, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles felhívásra annak a számla (egyszerűsített számla), illetve bizonylat hiteles magyar nyelvű fordítását, a számlában vagy bizonylaton szereplő gazdasági eseményt alátámasztó szerződés vagy más dokumentum szakfordítását az adóhatóság részére átadni. ide nem értve az angol, német és francia nyelvű iratokat 25 Hiányos, hiányzó iratok Ha az adózó iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak és így az adókötelezettség megállapítására alkalmatlanok, az adóhatóság megfelelő határidő tűzésével kötelezi az adózót, hogy iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. A felhívás postára adásától vagy átadásától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.az adóhatóság a szünetelés időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja

14 Ha fennáll annak a veszélye, hogy az ellenőrzés alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, adózással összefüggő elektronikus adatokat, információkat, egyéb iratokat megsemmisítik, azokat az azonosításukra alkalmas módon felvett átvételi elismervény ellenében, szükség szerint másolat hátrahagyásával be kell vonni, az üzleti tevékenység körülményei megváltoztatásának veszélye esetén, a helyszínen talált körülményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 27 Az adóhatóság az ellenőrzés során szakértőt vehet igénybe. Az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés során a) az adózó tevékenységének kutatás-fejlesztési szempontból való minősítésével, és/vagy b) a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó költségekkutatás-fejlesztési tevékenységhez való hozzárendelhetőségével összefüggésben megkeresheti a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervet mint szakértőt

15 Jogok és kötelezettségek ADÓHATÓSÁG Az adóellenőr az ellenőrzés megkezdését megelőzően külön felhívás nélkül köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát a törvényben előírt módon igazolni, az adózót az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni. Az adóellenőraz adózó gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza. Köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az adózót, képviselőjét, meghatalmazottját, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. ADÓZÓ Az adózó köteles az adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani. Ha az adózót adómentesség, adókedvezmény illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani. jogosult a)az ellenőrzést végző személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni, b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, c) megfelelő képviseletről gondoskodni. Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi. 29 ADÓHATÓSÁG Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény -a becslési eljárás kivételével - az adózó terhére nem értékelhető. üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet, a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat, iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet, tisztázhatja az adóköteles tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogcímét, próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet, próbagyártást rendelhet el, az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet, más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le, mintavételre jogosult ADÓZÓ Az adózónak joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni. Ha az adóhatóság a vizsgálat megállapításait más adózónál végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével vagy ennek során beszerzett adatokkal, bizonyítékokkal támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, határozatnak, illetve a kapcsolódó vizsgálat során feltárt adatoknak, bizonyítékoknak adózót érintő részét az adózóval részletesen ismertetni kell

16 Az adózó és az adóhatóság a törvényeknek (Art; Ket.) megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesíti kötelezettségeit. Ha törvény az adóhatóságot mérlegelésre jogosítja fel, azt csak a felhatalmazás céljának megfelelően, a törvényes keretek között gyakorolhatja. Az adóhatóság minden ügyben megkülönböztetés nélkül, a törvényeknek megfelelően köteles eljárni és intézkedni. 31 Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a magánszemélyek adóügyeiben tilos állampolgárság szerint megkülönböztetést tenni. Az adóhatóság az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti. Az adózó köteles a jogait jóhiszeműen gyakorolni és elősegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását

17 Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. 33 A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak. Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magatartás (cselekmény, mulasztás) törvényi rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt

18 Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. Az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel állapítja meg >>> ha az adó alapja így nem állapítható meg, akkor becsléssel. 35 Ellenőrzési határidők Az ellenőrzés határideje -beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 30 nap. Általánostól eltérően az ellenőrzés határideje: a) bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés, illetőleg az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés esetében 90 nap, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 120 nap, b) központosított ellenőrzés esetében 120 nap, c) állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés esetében 90 nap

19 Az ellenőrzési határidőt indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. 37 Jogkövetkezmények Késedelmi pótlék Önellenőrzési pótlék Mulasztási bírság Adóbírság >>> 38 19

20 Késedelmi pótlék Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától (a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén pedig az esedékesség napjáig) késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértékeminden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. 39 Önellenőrzési pótlék Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonkénta bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg. Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%- ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig

21 Mulasztási bírság A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a) bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, b) a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem), c) bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti, 41 d) adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat, e)a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, a 174/A. -ban meghatározott esetben, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása -az ésszerűség határain belül -befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit), Számviteli fegyelem megsértése 42 21

22 f) a 24/F. (1) bekezdése szerinti kérdőívet határidőn belül nem küldi vissza az állami adóhatóság részére, illetve a kérdőívvel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak határidőn belül nem tesz eleget, (Fokozott adóhatósági felügyelethez) h) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott feltételek megsértésével állít elő és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt, számlázó programot, i) a nyilatkozattételt elmulasztja, a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadja, j) a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adóvisszatérítés) igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, 43 l) az ellenőrzést, az üzletlezárást, a hatósági eljárást vagy a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésévelvagy más módon akadályozza, különösen ilyennek minősül, ha a becslés során az adózó bizonyítékként más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, és az ez alapján lefolytatott kapcsolódó vizsgálat az adózó bizonyítási indítványában foglaltakat nem támasztja alá, m) az e törvény szerint elektronikus bevallás benyújtására kötelezett a regisztrációs kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, 44 22

23 n) a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez valótlanultett külön nyilatkozatot arról, hogy az adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett, ny) az általános forgalmi adóról szóló törvény XV. fejezete alkalmazásában az utazásszervezési szolgáltatás igénybevételéről valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a nyilatkozattételt elmulasztja. 45 Adóbírság Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke -ha e törvény másként nem rendelkezik -az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adóvisszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg

24 Feltárt adókülönbözet Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll. 47 Ellenőrzés folyamata Előkészítés: -az adózó kiválasztása (számítógép, korábbi tapasztalat, külső információk, adóvisszatérítés) -vizsgálati program összeállítása (ellenőrizendő terület és időszak) -adatgyűjtés (folyószámla, bevallások, előző ellenőrzések jegyzőkönyvei stb.) - megbízólevél kiállítás 48 24

25 Indítás: -kiértesítésaz ellenőrzésről, vagy megbízólevél átadása, vagy egyszerűsített ellenőrzésnél megbízólevél megküldése -szolgálati igazolvány (kivéve hivatali helyiség) és megbízólevél -helyszíni ellenőrzés feltétele:adózó, képviselője, meghatalmazottja vagy két hatósági tanú jelenléte -próbavásárlásnál a befejezéskor kell igazolni a jogosultságot (áru visszavitele, áru ellenértékének visszafizetése) 49 Helyszín: -vállalkozónál, hatóságnál csak munkaidőben, más személynél napközben 8-20 óra között (az adózó kérésére eltérhet) -iratokat, tárgyakat vizsgálhat, felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet, leltárfelvételt végezhet (nemcsak székhelyen) -ha a vállalkozást lakásbanvégzik, vagy az adókötelezettség a lakással kapcsolatos ott is ellenőrizhet -hivatali helyiségben, hivatali munkaidőben az adózó munkaidején kívül is alkalmat kell adni 50 25

26 Lefolytatás Zárás Az ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyv készül Tartalma: adóhatóság, időpont, jelenlévők, tényállás és bizonyítása (adózó javára is), enyhítő és súlyosbító körülmények, aláírás. A jegyzőkönyvet ismertetik és átadják. Ezzel az ellenőrzés befejeződik. Az adózó 15 napon belül észrevételt tehet. Az ellenőrzést az észrevételtől számított 15 napig (kétszer meghosszabbítható) lehet folytatni. Új (kiegészítő) jegyzőkönyvet kell felvenni. Az utólagos-, ismételt-, felül-, ill. a garancia beváltás ellenőrzéséről a hatóság határozatot hoz. Egyéb esetben csak akkor indul hatósági eljárás, ha jogkövetkezményt állapít meg. 51 Az adóhatósági határozatok számviteli elszámolásának rendszerezése Elsőfokú határozat esetén Másodfokú határozat esetén Bíróság a) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait elfogadja. (Ezzel a határozat jogerőssé válik). A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell. b) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait nem fogadja el. (Így a határozat még nem jogerős). A határozat megállapításait és következményeit nem szabad könyvelni. a) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait elfogadja. (A határozat jogerőssé válik). A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell. b) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait nem fogadja el. (A határozat jogerőssé válik). A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell január

27 Az adóellenőrzések elszámolásának időpontja FŐSZABÁLY szerint: Az elszámolás időpontja az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, az alábbi eltérésekkel: ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a fordulónap után, de a mérlegkészítés napjáig emelkedik jogerőre, ezt év végi dátummal, az érintett jogcímnek megfelelően, követeléssel vagy kötelezettséggel szemben kell elszámolni, ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a mérlegkészítés napjáig még nem emelkedik jogerőre, a helyesbítő elszámolásokat nem kell elszámolni (mert nincs jogerős határozat), de a valószínűsíthető (várható) veszteségek (adóhatósági megállapítások alapján kalkulált) összevont értékére indokolt céltartalékot képezni, ha az ellenőrzés a mérlegkészítés napjáig nem fejeződött be, akkor az ellenőrzéssel kapcsolatosan könyvelési teendő nincs, hiszen ebben az esetben még a várható veszteség sem becsülhető(céltartalékot sem lehet/kell képezni) január Adókülönbözet megjelenése Számviteli törvény 85 (1) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: b) a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérleg fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét; 54 27

28 Az önellenőrzés szabályai 55 Az önellenőrzés szabályai az önellenőrzés lefolytatása, feltárása az önellenőrzés bevallása, dokumentálása, önellenőrzési nyilvántartás vezetése, a nyilvántartás adatai az önellenőrzés során feltárt különbözet megállapítása, megfizetése az önellenőrzés következménye az önellenőrzés és az elévülés az önellenőrzési pótlék megjelenése a könyvelésben >>>> 56 28

29 ÖNADÓZÁS 13. (1) Az adózó önadózás esetén jogosult az önellenőrzésre, ha e törvény másként nem rendelkezik. A jogkövetkezmények alkalmazása során az önellenőrzéssel esik egy tekintet alá, ha az adózó a bevallása elfogadásával kivetett adó utólagos módosítását kéri, adóbevallásának módosításával. ÖNELLENŐRZÉSI JOG ÖNELLENŐRZÉS 57 Az önellenőrzésre vonatkozó és a kapcsolódó jogszabályhelyek: az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) 7., 13. (1) bekezdés, 28/B., 29., 30., 30/A., 31. (14) bekezdés, 34., , 91/B., 93., 124/B-124/D.., 164., 165., , 175. (3) bekezdés, 1. számú melléklet I/A/6. pont, és I/B/3. pont ai) alpont 58 29

30 Önellenőrzés korlátai Csak az hibázik, aki dolgozik 59 Csak az hibázik, aki dolgozik Kora hétfő reggeli órán befejezve a pénteki önellenőrzési számításokat az önellenőrzést nyilvántartásba veszem, beadom 8:55-kor az önellenőrzési bevallást és Internet bankon keresztül átutalási megbízást adok az adó, pótlék megfizetésére 9:00-kor. Hátradőlök. 10:15-kor jön a postás sok levéllel, köztük az adóhatóság tértivevényes hivatalos iratával, amelyben értesítést kapok arról, hogy az Art 87. (1) bekezdés a) pontja alá tartozó bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést rendeltek el. Az ellenőrzés megkezdődött. Az ellenőrök a megbízólevél bemutatásakor szokásból megkérdezik: van-e folyamatban önellenőrzés? A válaszom határozott: nincs, mert beadtam aznap, amikor az értesítést átvettem. Nagy kár, mert az önellenőrzést szabályszerűen elvégezni már nem lehetett volna. Az adóhatóság a korábban befogadott bevallást hibaágra teszi, túlfizetést mutat ki az adófolyószámlán, az ellenőrzés pedig hónapokkal később, ha szerencsém van, megállapítja ugyanazt az adókülönbözetet, amit korábban jóhiszeműen önellenőriztem, de bevallani szabályosan nem tudtam. Kérelmemre, vagy talán hivatalból lefolytatott méltányos eljárásban pont annyi szankciót állapít meg a hatóság, mint amennyi a befizetett önellenőrzési pótlékom volt

31 Önellenőrzés nyilvántartása Az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást a magánszemély jövedelemadója kivételével a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásnak minimálisantartalmaznia kell a következőket: -az eredeti bevallási kötelezettség törvényben meghatározott határnapja, - a helyesbítés (nyilvántartásba vétel) időpontja, -a helyesbítéssel érintett adónem/támogatás nem megnevezése, - a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapja, - a helyesbített adó, költségvetési támogatás összege. 61 Önellenőrzés nyilvántartása A nyilvántartáshoz mellékelnikell - a helyesbítés szöveges indokolását, - az önellenőrzési pótlék számításának levezetését - a bevallás benyújtására előírt határnapot követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig, illetve a nyilvántartásba vételig eltelt napok száma, - az önellenőrzési pótlék napi mértéke, - az önellenőrzési pótlék összege, - az önellenőrzés azon összege, amit az önellenőrzés eredményeként az adózónak pénzügyileg rendezni kell 62 31

32 MINTA

33 Következmények Amennyibenaz adózó a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapot, adót, költségvetési támogatást bevallja, olyan helyzetbe kerül, mintha eredetileg is helyes bevallást adott volna be. Ebből adódóan az adóhatóság vizsgálata is az önellenőrzéssel helyesbített bevallásra terjed ki és ehhez viszonyítva állapítja meg az esetleges adókülönbözetet. Amennyiben az adott kötelezettség ismételt önellenőrzése válik szükségessé, akkor a korábbi önellenőrzés és az eredeti bevallás már egy egységet alkotnak, tehát a változást az előzőek szerint korrigált összeghez viszonyítva kell megállapítani. 65 Az adózó az önellenőrzéssel (az önellenőrzés céljára rendszeresített nyomtatvány benyújtásával) mentesül az adóbírság, mulasztásbírság alól, az adókülönbözet költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól, >>> azaz a pótlék az önkéntes jogkövetéssel a felére vagy ismételt önellenőrzés esetén a háromnegyedére csökken. (!!!) 66 33

34 Haaz adózó az önellenőrzéssel feltárt adókülönbözetet bevallja, de az egyéb kötelezettségének nem tesz eleget, az önellenőrzést el kell fogadni, de ez egyéb szankcióval jár adó meg nem fizetése esetén az eredeti esedékességtől a megfizetés napjáig a késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék meg nem fizetése esetén az önellenőrzés esedékességének napjától a tényleges megfizetés időpontjáig a késedelmi pótlék Haaz önellenőrzésnek a jogszabály által előírt nyilvántartásba vétele marad el, az adminisztratív mulasztás, amely mulasztási bírsággal sújtható. 67 Önellenőrzési pótlék mértéke Ha adózó első alkalommal helyesbíti egy adott bevallás adott kötelezettségét vagy támogatását, akkor az önellenőrzési pótlék mértéke az egyébként felszámítandó késedelmi pótlék 50 %-a, Ugyanazon bevallás ugyanazon kötelezettségének vagy támogatásának ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék 75 %-a. Nincs annak jelentősége,hogy esetlegesen a korábbi önellenőrzésnél nem kellett önellenőrzési pótlékot fizetnie adózónak

35 Amennyiben az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az forintot, magánszemély esetében az forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. 69 Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani: ha a helyesbítés az adó visszatérítése iránti igénnyel jár, ha a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt az adózó bevallását önellenőrzéssel helyesbíti, ha a munkáltató (kifizető) az elektronikus havi adó-és járulékbevallást a magánszemély hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel helyesbíti, ha az adózó a bevallását az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti önellenőrzéssel

36 Elévülés 164 (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog -ha törvény másként nem rendelkezik -annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. 71 Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor az adó-megállapításhoz kevesebb mint hat hónap van hátra. illetve ha a költségvetési támogatás igénylésekor a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra

37 Adókülönbözet megjelenése Számviteli törvény 85 (1) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: b) a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérleg fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét; 73 A hibák feltárása és a javítások számvitele 74 37

38 A hibák feltárása, és a javítások számvitele Éven belüli hibák, fogalom, sajátosságok Éven túli hibák, hibahatások, fogalom, sajátosságok Az ellenőrzések számvitele Tartalom szerinti hibák csoportjai és hatásuk bemutatása Nagyság szerinti hibák csoportjai és hatásuk bemutatása Jelentős összegű hiba Jelentős összegű hiba fogalma a számviteli törvényben Jelentős összegű hiba a számviteli politikában Jelentős összegű hiba megállapítása Jelentős összegű hiba javítása, könyvelése Jelentős összegű hiba bemutatása a beszámolóban, a mérlegben, az eredménykimutatásban és a kiegészítő mellékletben Példák jelentős összegű hiba megállapítására példák a jelentős összegű hibák javítására, feltárására és könyvelésére, bemutatása az érintett beszámolókban: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet 75 Nem jelentős összegű hiba Nem jelentős összegű hiba megállapítása Nem jelentős összegű hiba javítása, könyvelése Nem jelentős összegű hiba megjelenése a tárgyévi beszámolóban Példák nem jelentős összegű hiba megállapítására Példák nem jelentős összegű hibák javítására, könyvelésére Hibafeltárás és javítás folyamata példa a hibafeltárás és javítás szemléltetésére Sajátosságok a számvitelben mit kell könyvelni az ellenőrzéssel/ önellenőrzéssel kapcsolatban? mikor kell könyvelni az ellenőrzés/ önellenőrzés miatt? hogyan kell a javítást könyvelni? Nem jelentős összegű hiba a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítőknél 76 38

39 Ellenőrzés Mit jelent a gyakorlatban? Gazdasági életben Műszaki életben Köznapi életben Ki végzi? És hogyan? Portás Műszaki ellenőr BKV ellenőr NAV ellenőr Belső ellenőr 77 Számviteli értelemben: a számviteli beszámolóval lezárt üzleti évek számviteli és adózási nyilvántartásainak utólagos felülvizsgálata és a feltárt hibák, hibahatások javítása. Szt. 3 (3) 1. ellenőrzés: a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak - a gazdálkodó, illetve az adóhatóság általi - utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés keretében; 78 39

40 Sztv. 3 (3) 2. pont ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak től : Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is; 79 Ellenőrzések csoportosítása Képviselt érdekek szerint: belső v külső Módszertana szerint: folyamatos információk alapján, beszámoltatás, helyszíni, találkozó, összefüggésekre alapozott ellenőrzés Terjedelme szerint: cél, téma, általános, átfogó, utó vizsgálat Adatok köre szerint: teljeskörű, szúrópróbaszerű vizsgálat Időtényező alapján: előzetes, egyidejű, utólagos ellenőrzés Végrehajtás módja: alaki, formai, számszaki, érdemi 80 40

41 Számviteli ellenőrzés: saját elhatározásból kezdeményezett, lefolytatott adó és számviteli nyilvántartásokra irányuló bevallásokra irányuló beszámolóra irányuló beszámolóval lezárt időszakra vonatkozó felülvizsgálat. 81 Adójogi önellenőrzés: saját elhatározásból önadózás alapján kezdeményezett, lefolytatott adó és adóalap, költségvetési támogatás adózói helyesbítése. Adózási nyilvántartásokra és bevallásokra vonatkozik Nem kizárólag a beszámolóval lezárt időszakra vonatkozó felülvizsgálat Része a számviteli értelmezésű ellenőrzésnek

42 Ellenőrzések lehetőségei Számviteli beszámolóval lezárt időszak Számviteli beszámolóval le nem zárt időszak Adózással lezárt Adózással le nem zárt Adózással lezárt Adózással le nem zárt Ellenőrzés számvitele Példa: Hiba kelte: jan jan. 5. Javítás: febr köv. év febr. 28. Módszer: stornó -- önellenőrzés Példa: Hiba kelte: jan. 5. Javítás: jan. 28. Módszer: stornó 83 Éven belüli hibák Mottó: Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik! A mérlegkészítés időszakáig eltárásra került hibák tárgyévi hibajavítások, tárgyévi dátummal, a feltárás időpontjában könyvelendők. Éven belüli hibafeltárás adózási szempontból lehet lezárt és le nem zárt időszak (adójogi konzekvenciákkal) 84 42

43 Sztv. 164 szerint A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása tartoznak. Tehát: éven belüli hiba legkésőbb a zárlattal rendezendő! 85 Milyen hibát lehet elkövetni? Kimarad egy könyvelési tétel Kimarad egy bankszámlakivonat Elmarad egy üzembe helyezés Tévesen történik a számfejtés Rossz a bérjárulék, szakképzési hozzájárulás elmarad, vagy ott is szerepel, ahol nem kellene (pl. nem biztosított a jogviszony) Rossz az áfa kulcs Helytelen az iparűzési adó, rehabilitációs járulék, innovációs adó alapja, összege 86 43

44 Éven túli hibák Számviteli beszámolóval lezárt üzleti évre vonatkozik Az ellenőrzés feltárja a hibát javítja (javíttatja) a hibát megállapítja a következményeket Önellenőrzéssel a gazdálkodó feltárja a hibát javítja a hibát megállapítja a következményeket 87 Hiba, hibahatás fogalma A hibavalamely korábbi, számvitelileg lezárt időszakban (üzleti évben) a hatályos jogszabályi előírásoknak (Szt., adótörvények, támogatásokról szóló jogszabályok) meg nem felelő tevékenység, amely lehet: elszámolás, nyilvántartás, bevallás

45 A hibahatás valamely eredeti hiba által okozott újabb hiba. HIBA Hibahatás Jogkövetkezmények 89 Hibák, hibahatások csoportosítása Nagyságrend alapján Tartalom alapján Jelentős Nem jelentős 1. Csak bevallást 2. Csak nyilvántartást 3. Mindkettőt érintő hiba január 1. törölték a lényeges hiba fogalmát és minden ehhez kapcsolódó ismételt közzétételi kötelezettséget. Átmeneti rendelkezésben lehetővé teszik a 2012-ben feltárt lényeges hibákkal összefüggésben is az ismételt közzététel elhagyását

46 Sztv 3 (3) jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot; ( Ft mérlegfőösszeg esetén a 2 % = Ft) 91 Számviteli politika A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell -többek között -azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy: mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni

47 Jelentős összegű hiba megállapítása megnevezés Hiba és hibajavítás együttes hatása e Ft Mérlegfőösszeg e Ft Mérlegfőösszeg 2 %-a e Ft Számviteli politika szabálya e Ft Jelentős/nem jelentős jelentős jelentős nem jelentős nem jelentős jelentős jelentős 93 Jelentős összegű hiba javítása, könyvelése Hibázás időszaka Hibázást követő időszakok, évek TÁRGYÉV Hibafeltárás időszaka HIBA HIBAHATÁS KÖNYVELÉS tárgyévben, évszámmal (módja: főkönyvi szám kiegészítés, analitika, stb.) BESZÁMOLÓ: 3 oszlopos Hiba, hibahatás számszerű sítése 94 47

48 Jelentős hiba bemutatása BESZÁMOLÓBAN KÖNYVVITELBEN MÉRLEG, EREDMÉNYKI MUTATÁS Harmadik oszlop használata KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Évenkénti bemutatás Szintetika Analitika 95 Példa: Hogyan kell meghatározni a hibák és hibahatások nagyságát jelentőség vizsgálat esetén Tekintsük a következő esetet! Ellenőrzés éve: év Ellenőrzött év: év Hiba: el nem könyvelt bevétel Hibahatás: * 10 % = 100 adóhiány Mekkora a hiba és a hibahatás nagysága a jelentőség vizsgálat esetén? január

49 Hogyan kell meghatározni a hibák és hibahatások nagyságát jelentőség vizsgálat esetén Hiba nagyság (érték) az eredmény-kimutatásban: érintett bevétel soron = adófizetési kötelezettség soron = 100 ÖSSZESEN az EK-ban = = Hiba nagyság (érték) a mérlegben Saját tőke eltérítés értéke = 900 ÖSSZESEN a mérlegben = 900 ÖSSZESEN = = január Példa: Jelentős összegű hiba megállapítása és értelmezése (a) Egy társaságnál évben végzett önellenőrzése során (ellenőrzés 1.)- amely kizárólag a évre, mint ellenőrzött évre vonatkozott feltárt hiba: el nem számolt kamatbevétel eft Egy adóhatósági ellenőrzés (ellenőrzés 2.) által évre feltárt hiba: egy konkrét termékvásárláshoz nem kapcsolódó, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett, el nem számolt 500 eft kapott engedmény. Kiegészítő információk: társaságiadó 10%, a év társasági adóalapja pozitív volt, a2012.évmérlegfőösszege176000eft január

50 Megoldás (a) eset A jelentős összegű hiba határa = eft * 2 % = eft adatok eft -ban Hiba és hibahatások hibaértéke Eredmény-kimutatás Előjelesen Előjeltől függetlenül ERKIM MÉRLEG Hiba 1 Hiba 2 Hiba 1 Hiba 2 Egyéb bevételek Kapott kamatok Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (MSZE) A minősítésnél számításba vett hibaérték összesen A hiba minősítése: 3 000EFt < eft, tehát a feltárt hibák és hibahatások együttesen NEM JELENTŐS összegű hibának minősülnek január Példa: Jelentős összegű hiba megállapítása és értelmezése (b) Egy társaságnál évben végzett önellenőrzése során (ellenőrzés 1.)- amely kizárólag a évre, mint ellenőrzött évre vonatkozott feltárt hiba: el nem számolt kamatráfordítás eft Egy adóhatósági ellenőrzés (ellenőrzés 2.) által évre feltárt hiba: egy konkrét termékvásárláshoz nem kapcsolódó, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett, el nem számolt 500 eft kapott engedmény. Kiegészítő információk: társaságiadó 10%, a év társasági adóalapja pozitív volt, a2012.évmérlegfőösszege176000eft január

51 Megoldás b) eset adatok eft - ban Hiba és hibahatások hibaértéke Eredmény-kimutatás Előjelesen Előjeltől függetlenül ERKIM MÉRLEG Hiba 1 Hiba 2 Hiba 1 Hiba 2 Egyéb bevételek Fizetett kamatok Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (MSZE) A minősítésnél számításba vett hibaérték összesen A hiba minősítése: eft > eft, tehát a feltárt hibák és hibahatások együttesen JELENTŐS összegű hibának minősülnek, a bevétel és ráfordítás jellegű hibák adóhatásai is kumulálódnak január A jelentős hiba beszámoló szintű megjelenítése Szt. 19. (3) Amennyiben az ellenőrzés/önellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó a mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti módosításokat a mérleg és az eredmény-kimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak január

52 A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt -a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő -hatását, évenkénti megbontásban. 103 Három oszlopos beszámoló Előző év adata Letétbe helyezett, hibát tartalmazó adatok Előző év/évek korrekciója Csak a jelentős hibás évek hibái és hibahatásai kerülnek ide! Tárgy év adata Előző évek nem jelentős hibáival és hibahatásaival

53 Sztv 3 (3) nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba fenti értékhatárát; 105 Nem jelentős összegű hiba javítása, könyvelése Hibázás időszaka Hibázást követő időszakok, évek TÁRGYÉV Hibafeltárás időszaka HIBA HIBAHATÁS KÖNYVELÉS: tárgy időszak adatai között, tárgy év oszlopa a beszámolóban Hiba, hibahat ás számsze rűsítése

54 Nem jelentős összegű hiba a tárgyévi beszámolóban Nincs elkülönítés a tárgyév gazdasági eseményei során, ezért része a beszámolónak Nincs évszámos elkülönítési kötelezettség Minden adózás előtti eredményt érintő tétel adóalap korrekció lesz 107 Társasági adótörvény és nem jelentős összegű hiba kezelése A társsági adó törvény módosítás évtől előírja, hogy az adózót választási lehetőség illeti meg abban az esetben, ha a javára mutatkozik -a korábbi adóévek adózás előtti eredményét csökkentő -különbözet. Ebben az esetben -amellett, hogy az adózónak a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie -nem feltétlenül szükséges helyesbítenie a korábbi évek adóalapját, ha ezt választja, akkor nem kell alkalmaznia a vonatkozó adóalap növelő tételt

55 Ha a feltárt hibák, hibahatások nem jelentős összegűek, azokhoz kapcsolódóan -attól függően, hogy az adózó javára, vagy terhére jelentkező hibáról van szó -a Tao tv. a feltárás adóévében korrekciós tételt rendel alkalmazni. 109 A Tao tv. 8. (1) bekezdés p) pontja értelmében az adózás előtti eredményt növeli az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél ideértve a kifizetett vásárolt készletek csökkenését is) vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg. Az új lehetőség szerint a Tao tv. fenti, 8. (1) bekezdés p) pontjának az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését az adózónak január 1-jétől nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibáta feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét [Tao tv. 8. (8) bekezdés]. Lsd. példa: