E L Ő T E R J E S Z T É S

Átírás

1 IKTATÓSZÁM: /2016. TÁRGY: A ÉVI ADÓKONCEPCIÓ ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ ÉPÍTMÉNY- ADÓRÓL VALAMINT A TALAJTER- HELÉSI DÍJRÓL SZÓLÓ RENDELE- TEK MÓDOSÍTÁSA MELLÉKLET: 5 DB E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSE október 27.-I ÜLÉSÉRE ELŐTERJESZTŐ: ELŐTERJESZTÉS KÉSZÍTŐJE: ELŐADÓ: DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER DR. NAGY ZOLTÁN FŐOSZTÁLYVEZETŐ-HELYETTES DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER HIVATALI KOORDINÁTOR: - VÉLEMÉNYEZTE: DÁTUM: PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA - PÉCSI IPARTESTÜLET - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA BARANYA MEGYEI - IGAZGATÓSÁGA BARANYA MEGYEI KERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE (KISOSZ) - VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE - BARANYA MEGYEI SZERVEZETE LAKTÁSZ BARANYA MEGYEI SZÖVETSÉGE - BIZOTTSÁGI TÁRGYALÁS: JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG ILLETÉKES TISZTSÉGVISELŐ: DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER SZÁMA: 135/2016. (10.25.) 534/2016. (10.26.) v_4_0

2 Tisztelt Közgyűlés! Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011 óta minden évben kialakítja a következő évre vonatkozóan azt az Adókoncepciót, amely meghatározza a következő év helyi adókat érintő rendeletei módosításainak az irányvonalát. A korábbi évek Adókoncepciói és a hozzá kapcsolódó adórendeletek ez alól talán a tavalyi évi a kivétel igen jelentős változásokat hoztak a helyi adóztatásban. A évi Adókoncepció már csupán néhány apróbb változtatással, finomhangolással élt, a helyi adóbevételek össztömegének fenntartását és növelését már jóval inkább az adóhatóság mint végrehajtó szerv feladatainak a meghatározásában fogalmazta meg. E feladatok a évben meghirdetett feltáró tevékenység év végi befejezésével tulajdonképpen két nagy területre koncentrálódtak: az ellenőrzésre és a végrehajtásra. A végrehajtás 2015-ben történt radikális átszervezését az előző évi Adókoncepció részletesen bemutatta. Az akkor elindított egységesítés az idei évben tovább erősödött, és a reform előtt nem alkalmazott végrehajtási cselekmények, mint például a gépjárműfoglalás, gépjármű forgalomból való kivonása, beltag kötelezése mára már napi gyakorlattá váltak. A másik feladat, amelyet az előző évi Adókoncepció megfogalmazott, az ellenőrzési tevékenység fokozása volt: az Adóügyi Osztály egy kollégája állandó jelleggel a helyszínen járva egyezteti az adózók által bevallott adatokat a helyszínen látottakkal. Így nemcsak a hasznos alapterületbeli eltéréseket, hanem az építmények használatát is rögzíti az ellenőr. Az ellenőrzési tevékenység hosszú távú, koncepcionális végzéséhez járul hozzá három, korábban adóügyi ügyintéző kolléga ellenőrré történő kinevezése, így immáron kilenc kolléga dolgozik ellenőri státuszban az Adóügyi Osztályon. Tekintettel arra, hogy a korábbi évek Adókoncepciói amint azt már fentebb említettük a radikális változtatásoktól a finomhangolásig megteremtették azt a jogi környezetet, amely alapján az Adóügyi Osztálynak mint jogalkalmazó szervnek szinte minden a rendelkezésére áll ahhoz, hogy a megyei jogú városok viszonyrendszerében fenntartsa és ahol lehet javítsa a helyzetét, a évi Adókoncepció nyugvópontra kívánja helyezni a rendelet-módosításokat, és sokkal inkább az adóhatóság feladatainak meghatározására helyezi a hangsúlyt. A korábbiakban említett két terület, a végrehajtás és az ellenőrzés kell, hogy a központi feladat legyen a 2017-es adóévben is, a bevételeket ennek a két területnek a szinten tartásával és amennyiben lehet fokozásával, kiterjesztésével lehet növelni. Az idei évben a végrehajtási csoport visszakéri az önálló bírósági végrehajtóknak a korábbi 7-8 évben átadott ügyeket, így a visszaszármaztatás után az Adóügyi Osztály saját maga foganatosíthatja ezen végrehajtási cselekményeket. A jövőben csak azokat az ügyeket adja át az adóhatóság az önálló bírósági végrehajtóknak, amelyekben tényleges árverés lefolytatása várható, hiszen a technikai feltételek teljes mértékben nekik állnak rendelkezésükre az árverés lefolytatására. Szintén a végrehajtási bevétel növekedéséhez járulhat hozzá a mögöttes kötelezések kiterjesztése is. Most már nemcsak a megszűnt betéti társaságok tartozása- 2

3 it terheli rá az adóhatóság egyre nagyobb számban a beltagokra, hanem azokat a munkáltatókat is kötelezni kell a tartozás megfizetésére, amelyeket elmulasztott levonni az adós munkavállalóktól. A másik terület, amely kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a jövő évben is, az az ellenőrzés. Itt nemcsak a korábbi években már felvázolt és folytatott építményadó ellenőrzésekre kell gondolni, nemcsak a hasznos alapterületek és használati módok valóságtartalmának az ellenőrzése szükséges, hanem a korábbi években adott kedvezmények, mentességek felülvizsgálata is. Számos olyan rendeleti kedvezményt vettek igénybe az adózók, amelyek az idő múlásával érvényüket veszthették, így például a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, és egyéb adóalanyok számára korábban megállapított kedvezmények feltételei változhattak, ezért elérkezett az idő ezeknek a felülvizsgálatára. Az ellenőrzést további az építményadón kívüli területekre is kell terjeszteni. A belső átcsoportosítás útján három új ellenőr kollégával immár kilenc főre növelt ellenőri létszám alkalmasnak látszik arra, hogy intenzív helyszíni ellenőrzésekre is sor kerülhessen. Így lehetőség nyílik az idegenforgalmi adó ellenőrzések lefolytatására is, melyre a korábbi években korlátozottan került sor. Módszeresen minden kereskedelmi szálláshelyet végigjárva tudatosítani kell a szállásadókban, hogy milyen jogszabályi kötelezettségeik vannak a szálláshely szolgáltatása kapcsán. Ellenőrzést igényel az idegenforgalmi adó mentesség igénybevétele, mivel az Adóügyi osztály adatai szerint országosan is aránytalanul magasnak látszik a mentes vendégéjszakák száma az össz-vendégéjszakák számához képest. Az Adókoncepció által megfogalmazott módosítások az építményadó rendeletben: 1. Adómérték a lakásbérleti szerződés alapján hasznosított lakás céljára szolgáló építmény után: 450 Ft/m 2 /év. Pécs városában főként a külföldi diákok jelentős száma miatt igen sok lakás céljára szolgáló építmény kerül bérbeadásra. Számos olyan adózó szerepel az Adóügyi Osztály nyilvántartásában, akik két három, esetleg még annál is több lakástulajdonnal rendelkeznek. Az esetek döntő részében feltételezhető, hogy a lakhelyéül szolgáló lakást kivéve a további lakásokat a tulajdonosok bérbeadás útján hasznosítják. A jelenlegi szabályozás tekintettel a bérbeadás üzleti jellegére 850,-Ft-os adómértéket határoz meg az adózók számára. Abban az esetben, amennyiben a lakás vállalkozási tevékenység végzésére (fodrászat, húsbolt, stb.) kerül bérbeadásra, továbbra is 850,-Ft-os adómérték a fizetendő, abban az esetben viszont, amennyiben a lakást lakhatás céljából adja bérbe a tulajdonos, egy kedvezőbb, 450,-Ft/m² adómérték kerülhet bevezetésre. A módosítás az előfeltételezések szerint ösztönözni fogja a bérbeadókat, hogy vallják be lakásként bérbe adott építményeiket az új adómérték szerint. Ez egyik oldalról adómérték csökkentést, azaz kedvezményt jelent, ugyanakkor ezidáig igen kevés lakástulajdonos vallotta be lakását bérbeadás útján hasznosított lakásként, így az előzetes felmérések szerint ez mégis bevétel növekedést eredményezhet a 3

4 2017. év során, hiszen nem a lakás adómértékével fognak ezek a lakások adózni, hanem a 450,-Ft/m²-es adómértékkel. 2. A számított építményadóból 50%-os adókedvezményt vehet igénybe a lakcímnyilvántartás szerinti és ténylegesen (életvitelszerűen) a lakhelyéül szolgáló lakása után az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet végző tagja. A kedvezményt nem az egyesület, hanem annak tagjai vehetnék igénybe. A kedvezmény megadását az indokolja, hogy az állami tűzoltóság elsődleges feladatába nem tartozó feladatokat a szabadidejük terhére és a közösség érdekében az önkéntes tűzoltók látják el. Az általuk elvégzett feladat fontosságára tekintettel ez egy nagyon csekély mértékű adókieséssel járó kedvezmény, de annál jobban kifejezi a közösségért tevékenykedők iránt érzett megbecsülést. Az Adókoncepció által megfogalmazott módosítások a talajterhelési díjról szóló rendeletben: 1. Mentes a talajterhelési díj megfizetése alól az a kibocsátó, akinek a közszolgáltató által igazolt éves vízfogyasztása nem haladja meg a 100 m 3 -t. A jelenlegi 60 m 3 -es mentesség emelése két okra vezethető vissza: egyrészt a évben a talajterhelési díj mértéke országosan mintegy 12-szeresére növekedett, ennek mértéke a kibocsátók döntő többségét ellehetetleníti, így a mentesség növelése elengedhetetlen. A módosítás másrészt ösztönözheti a fogyasztókat arra, hogy minél előbb rácsatlakozzanak az ISPA-projekt hálózatára. Hatásvizsgálat A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 17. (2) bekezdése határozza meg, hogy a jogszabály előkészítőjének a hatásvizsgálat során milyen szempontokat kell vizsgálnia, melyre tekintettel a javaslat várható következményeiről az előzetes hatásvizsgálat tükrében az alábbi tájékoztatást adom: A javaslat valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen: társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A korábbi évek adócsökkentési adópolitikája évben mintegy 300 millió forint adókivetés mérséklődést eredményeztek az építményadó vonatkozásában. Ezen javaslat részben a kieső bevételek pótlására, részben a helyi adó rendszer igazságosabbá tétele irányába fogalmaz meg javaslatot. Ezen változás az Adóügyi 4

5 Osztály nyilvántartása szerint mintegy 6 ezer lakás vonatkozásában eredményez adómérték változást, összességében millió forint bevételi többletet eredményezve. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez a bevételi többlet mindösszesen a 300 millió forint adókiesés enyhítésére szolgál, és nem eredményez valódi adótöbbletet. A talajterhelési díj tekintettel arra, hogy az nem helyi adó bevételként jelenik meg, hanem annak teljes összege a környezetvédelmi alapot illeti meg a helyi adó éves bevételére nem jelent semmilyen hatást. A rendeletek környezeti és egészségügyi következményei: nem határozhatóak meg. A módosító rendelet adminisztratív terheket befolyásoló hatása A javaslatok további adminisztratív terhet nem igényelnek, csupán a már korábban biztosított létszám évre való megtartása szükséges. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás várható következménye: Az elmúlt évek adókoncepciói arra tettek kísérletet, hogy a lakosság és a vállalkozások adóterhein mind 2013-ban, mind 2014-ben enyhítsenek oly módon, hogy az adócsökkentések ne okozzanak a Város mindenkori költségvetése számára bevételkiesést. Ezt a folyamatot igyekezett követni a és évi Adókoncepció és az általa megfogalmazott javaslatok. A évi Adókoncepció a rendeletváltoztatást nyugvópontra kívánja helyezni, sokkal inkább az Adóügyi osztály jövőbeni feladatait határozza meg a bevételek össztömegének fenntartása illetve növelése érdekében. A rendeletek alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Az Adóügyi Osztályon a jelenlegi személyi és szervezeti feltételei mellett a módosítások változtatást nem igényelnek. A gazdasági kamarákról szóló évi CXXI. törvény (továbbiakban: Kamarai tv.) 37. (4) bekezdése szerint gazdasági előterjesztésnek a helyi önkormányzat képviselő-testületéhez való benyújtása előtt meg kell kérni a helyi önkormányzat területén működő, érdekelt gazdasági érdek-képviseleti szervezet, valamint a gazdasági kamara véleményét. Ugyanezen paragrafus (6) bekezdése szerint a (4) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról a polgármester, a képviselő-testület bizottságának elnöke, illetve az előterjesztés benyújtására jogosult más szerv vagy személy gondoskodik. A (8) bekezdés alapján, ha a gazdasági érdek-képviseleti szervezet vagy a gazdasági kamara véleménye az előterjesztő véleményétől a lényeges kérdésekben eltér, akkor az előterjesztésben a véleményeltérésről a Kormányt, a minisztert, illetve a képviselő-testületet tájékoztatni kell. A gazdasági előterjesztésre beérkezett el nem fogadott véleményekről és annak szakmai indokairól az érdekelt gaz- 5

6 dasági kamarát, illetve az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetet tájékoztatni kell október 14. napján valamennyi érdekképviselet részére megküldésre került az építményadó rendelet módosításait tartalmazó javaslatcsomag. Az előterjesztést megtárgyalta a Jogi és Ügyrendi, valamint a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, állásfoglalásaikról a Tisztelt Közgyűlést az ülésen szóban tájékoztatom. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az új adókoncepciót vitassa meg és fogadja el, illetve ennek alapján az építményadóról és a talajterhelési díjról szóló önkormányzati rendeletet módosító jogszabályokat alkossa meg. A rendelet módosítások elfogadásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 50. -a alapján minősített többségű döntés szükséges. Pécs, október 17. D. Páva Zsolt polgármester 6