Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének évi adókoncepciója. a hozzá tartozó építményadó rendelet tervezett módosításaival

Átírás

1 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének évi adókoncepciója a hozzá tartozó építményadó rendelet tervezett módosításaival

2 Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése óta minden évben kialakítja a következő évre vonatkozóan azt az Adókoncepciót, amely meghatározza a következő év helyi adókat érintő rendeletei módosításainak az irányvonalát. Az elmúlt két év adókoncepciói arra tettek kísérletet, hogy a lakosság és a vállalkozások 2012-ben jelentősen megnövekedett adóterhein mind 2013-ban, mind 2014-ben enyhítsenek oly módon, hogy az adócsökkentések ne okozzanak a Város mindenkori költségvetése számára bevételkiesést. A évi Adókoncepció részletesen bemutatta Pécs Városának gazdasági helyzetét: a koncepció egyrészt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének májusában készült Konjunktúra felmérése, másrészt a Megyei Jogú Városok Szövetségének megyei jogú városokat összehasonlító elemzése, harmadrészt az Adóügyi Osztályhoz érkező beadványok, észrevételek alapján jutott arra a következtetésre, hogy évben tovább kell folytatni az adócsökkentésnek azt az irányát, amelyet évben Pécs Város Közgyűlése meghatározott a maga számára. Annak ellenére, hogy a tényleges adómértékeket a Közgyűlés a évi Adókoncepció alapján csökkentette, a évi tényleges adóbevétel nem csökkent egyrészt az Adóügyi Osztály létszámának növekedése, másrészt pedig a végrehajtási munka hatékonyságának növelése alapján. A személyi állomány bővítésének köszönhetően amint azt a évi Adókoncepció kifejtette - Pécs Városa évben az első helyen szerepelt a nyilvántartott adózók és adótárgyak számának alakulásánál, mely egyértelműen a feltárási munka eredménye. A többletlétszámnak köszönhetően évben 4110 új, korábban nem adóztatott vagyontárgy (építmény) került adóztatás alá, 2014-ben ez a szám az Adókoncepció elkészültéig elérte a három és fél ezret. E két szám ugyanakkor nem tartalmazza az újonnan adó alá vont, de korábban adómentes építményeket. Az újonnan adóztatás alá került vagyontárgyak adó alá vonása az elmúlt két évben megközelítőleg 405 millió forintos bevételt eredményezett. A évi módosítások másik, a koncepcióban is kiemelt forrása a végrehajtási tevékenységnek a korábbiaknál jóval intenzívebbé válása volt évben a 2

3 végrehajtásból befolyt helyi adó bevétel elérte a 830 millió forintot, ez a szám októberéig megközelítette az 539 millió forintot. A Megyei Jogú Városok Szövetsége az elmúlt évekhez hasonlóan idén is elkészítette azt az átfogó elemzését, amelyben a megyei jogú városok által benyújtott pénzügyi adatok alapján összehasonlítja a helyi adóztatást és annak eredményeit. Ezen összehasonlító elemzés Pécs Városa számára legfontosabb megállapításai a következők: - a 23 megyei jogú város között Pécs Városa 214 ezer adózójával áll az élen az adózók számát tekintve. Nyilvánvaló, hogy az első hely a fokozott feltárási tevékenységnek köszönhető. - szorosan kapcsolódik a fenti megállapításhoz az a tény is, hogy Pécs nemcsak az adózók tényleges számát tekintve emelkedik ki a megyei jogú városok közül, hanem a lakónépességnek az adózók számához viszonyított arányszámában is: 3

4 - Pécs a városok rangsorában az ötödik helyen áll az önkormányzati adóbevételek nagyságát tekintve. Városunkat csak Győr, Székesfehérvár, Debrecen és Miskolc előzi meg e vonatkozásban: E táblázat két szempontból is kiemelt figyelmet érdemel: egyrészt Pécs úgy áll az ötödik helyen, hogy olyan városok előzik meg, amelyek köztudottan igen magas helyi iparűzési adóbevételt tudhatnak magukénak, míg Pécs az építményadó bevételeivel 4

5 igyekszik kompenzálni a helyi iparűzési adóbevétel más városokhoz képest nagyságrendekkel alacsonyabb voltát. A diagramból ugyanakkor az is jól látszik, hogy évhez képest évben (a szeptember 30-i adatok figyelembevételével!) növekedett Városunkban az össz-adó bevétel. Ennek oka több összetevőben rejlik. A vagyoni típusú adók esetében annak ellenére, hogy összadótömegben 119 millió forinttal csökkent a év februári előíráskor a korábbi évhez képest a korábban bevallott és kivetett adó összege, az intenzív feltárási és végrehajtási tevékenység következtében a év során az összbevétel mégsem csökkent a vagyoni típusú adóbevételek csökkenése ellenére. A tényleges adóbevétel növekedés alapját az iparűzési adóban évben mutatkozó szerény adónövekmény eredményezte. - A Megyei Jogú Városok Szövetsége összehasonlító elemzése szerint Pécs továbbra is az első helyen áll a megyei jogú városok rangsorában a vagyoni típusú helyi adóbevételek alakulása tekintetében. Ezen ábrából kitűnik, hogy a vagyoni típusú helyi adó bevételek tekintetében évhez képest csökkent a befolyt adók összege. A következő diagramból az is látható, hogy milyen mértékű a bevételcsökkenés Pécsett a többi városhoz képest. Érdemes megjegyezni, hogy a bevételcsökkenés ellenére Pécs továbbra is élen jár a vagyoni típusú adókból származó bevételek összegét tekintve. 5

6 - A Megyei Jogú Városok Szövetsége kimutatta, hogy az egyes városokban mekkora az egy vagyoni típusú adótárgyra jutó átlagos vagyonadó bevétel összege. E diagram mondanivalója Pécs vonatkozásában abban foglalható össze, hogy bár országos viszonylatban Pécs áll első helyen a vagyoni típusú adókból befolyt adók tekintetében, a feltárási tevékenység okán olyan széles a már az adó alá vont vagyontárgyak köre, hogy egy adott vagyontárgyra kevesebb befolyt vagyonadó jut, mint más városokban. 6

7 - A Szövetség elemzése a vagyoni típusú adók mellett a többi helyi adóval kapcsolatban is tartalmaz olyan adatokat, amelyeket jelen adókoncepció bemutatásánál feltétlen meg kell említeni: ilyen a városok helyi iparűzési adóbevételei alakulásának változása az előző év azonos időszakához képest: Fenti összehasonlító elemzés elég okot adhat arra, hogy elfogadjuk: a évi Adókoncepció helyes irányt mutatott akkor, amikor a feltárási és végrehajtási tevékenység ösztönzésével enyhítette az adózók adóterheit évre, ezzel megindítva azt a folyamatot, melyet hosszú távú célként tűzött ki maga elé: a vállalkozások segítését és munkahelyek teremtését. A vállalkozások fellendítésének egyik jele lehet a helyi iparűzési adó bevételek növekedése, melyet a fenti ábrán is jól láthatunk. Ha összehasonlítjuk a megyei jogú városok adatait a befolyt iparűzési adó és a vagyoni típusú adók hányadosa vonatkozásában, akkor jól láthatóan Pécs Városa e két adónem viszonyszáma tekintetében elmarad más városoktól: 7

8 Megyei Jogú Város Iparűzési adó év Vagyoni típusú adók Arányszám Érd Ft Ft 1,40 Hódmezővásárhely Ft Ft 1,40 Pécs Ft Ft 1,73 Kaposvár Ft Ft 1,90 Miskolc Ft Ft 2,25 Sopron Ft Ft 2,38 Szolnok Ft Ft 2,48 Eger Ft Ft 2,59 Veszprém Ft Ft 2,69 Tatabánya Ft Ft 2,78 Nyíregyháza Ft Ft 2,82 Szeged Ft Ft 2,88 Dunaújváros Ft Ft 2,93 Szekszárd Ft Ft 3,25 Salgótarján Ft Ft 3,26 Debrecen Ft Ft 4,05 Szombathely Ft Ft 4,61 Kecskemét Ft Ft 5,63 Nagykanizsa Ft Ft 5,66 Győr Ft Ft 5,69 Békéscsaba Ft Ft 5,73 Székesfehérvár Ft Ft 7,90 Zalaegerszeg Ft 0 Ft nem értelmezhető E fenti táblázat kiegészítését szolgálhatja az alábbi diagram is, melyből jól látszik, hogy Pécs Városa messze elmarad iparűzési adó bevétel nagysága tekintetében az ország többi városaitól. 8

9 Mindezek alapján leszögezhető, hogy Városunk egyetlen kitörési pontja lehet a helyi iparűzési adóbevételek folyamatos emelkedése azáltal, hogy új munkahelyek teremtésével erősítsük a már meglévő vállalkozásokat, egyben ösztönözzük az új beruházást megvalósítani szándékozókat arra, hogy minél nagyobb számban telepedjenek le Pécsett. Az új vállalkozások Pécsre településének igen jelentős ösztönzője ugyanakkor a Közgyűlés által áprilisában visszamenőleges módosítással elfogadott, az Ipari park területén új beruházással megvalósult építmények után 5 adóévre adott 0,-Ft-os adómérték, hiszen ez olyan tényező lehet egy beruházni kívánó cég számára, amely Pécs javára billentené el a mérleg nyelvét. Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere áprilisában felkérte az Adóügyi Osztályt, hogy készítse el a évre vonatkozó helyi adó rendeletek módosításával kapcsolatos előzetes tanulmányokat. Az Adóügyi Osztály által végzett vizsgálatok egyértelműen azt támasztották alá, hogy a jövő évben a korábbi évekhez hasonlóan indokolt a helyi adók ezen belül kifejezetten az építményadó adómértékeinek csökkentése. Ennek ellentételezéseként szolgálhat az Adóügyi Osztály tapasztalati tényeken nyugvó álláspontja szerint az, hogy a évben is folytatódjon a évben elkezdett feltáró tevékenység, amellyel a jövő év végére mintegy 98%-ossá válhat a 9

10 Városban az építményadó alá vont ingatlanok száma. A még adó alá nem vont ingatlanok adóztatásával cca. 100 M Ft többletadót lehet megállapítani a jövő évben. A feltárási tevékenységen túl egyre nagyobb hangsúlyt kap a jövő évben a már feltárt és bevallott építmények hasznos alapterületének, de leginkább a használati módjának ellenőrzése. Ez egyrészt az Adóügyi Csoporton belül ténykedő Feltáró Munkacsoport feladatkörének bővítésével, másrészt a márciusi SZMSZ módosítással létrejött Jogi és Ellenőrzési Csoport bevonásával a Várost lap-toppal járó és a bevallásokat a helyszínen ellenőrző ellenőrök segítségével lehet megoldani. E módszerekkel cca. 100 M Ft többletadót lehet megállapítani a jövő évben. A bevételek emelkedéséhez járulhat hozzá a Végrehajtási Csoport létszámának júliusi növelésével a végrehajtási tevékenység jóval intenzívebbé válása is. A végrehajtási tevékenység fokozásával, az eddig nem alkalmazott gépjárművek végrehajtás alá vonásával helyi adó hátralékok kapcsán, valamint a hatósági beszedési megbízások fokozott alkalmazásával előreláthatólag mintegy M Ft-tal emelkedhet a végrehajtással beszedett hátralékok összege a jövő évben. A évi Adókoncepció javaslatai az építményadóról szóló 46/2012. (X.19.) számú rendelet módosítására: 1. Pécs város közigazgatási területén valamennyi lakás céljára szolgáló építmény esetén jelentősen csökkenő adómértékek azzal, hogy 0-25 m 2 -ig minden lakás 0,-Ft/m 2 adómértékkel adózna: (2) Az adó évi mértéke a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel: a) magánszemély tulajdonában lévő üzleti célt nem szolgáló lakás céljára használt építmény vonatkozásában: aa) 1 25 m² adóalap esetén 0 Ft/m²; ab) 25, m² adóalap esetén 0 Ft és a 25 m² feletti rész után 200 Ft/m²; ac) 100, m² adóalap esetén Ft és a 100 m² feletti rész után 450 Ft/m²; ad) 200,01 m² adóalaptól Ft és a 200 m² feletti rész után 900 Ft/m²; b) Lakásszövetkezet és társasház tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló építmény vonatkozásában amennyiben annak hasznos 10

11 (2a) alapterülete a 100 m 2 -t nem haladja meg - az adóalap után 200 Ft/m². Az adó évi mértéke a magánszemély tulajdonában lévő üzleti célt nem szolgáló 50 m 2 alapterületet meg nem haladó lakás céljára szolgáló építmény vonatkozásában: aa) 1 25 m² adóalap esetén 0 Ft/m²; ab) 25,01 m 2 feletti adóalap esetén 100 Ft/m². A korábbiakban vázolt adócsökkentés elsősorban a lakosság adóterheinek további csökkentését jelentené, nevezetesen a magánszemélyek tulajdonában álló lakás céljára szolgáló építmények vonatkozásában. Az Adóügyi Osztály vizsgálata szerint január 1-jétől minden magánszemély tulajdonában álló pécsi lakás céljára szolgáló építmény első 25 m 2 -e 0,-Ft/m 2 adómértékkel adózna. Ez a módosítás valamennyi 50 m 2 -t meghaladó hasznos alapterületű pécsi lakás, családi ház esetén 5.000,-Ft megtakarítást jelentene, az ennél kisebb lakások esetén a 100,-Ft/m 2 adómérték miatt pedig 2.500,-Ft-ot. További csökkenést jelent az adózók javára az, hogy a tervezet szerint a korábbi 80 m 2 helyett 100 m 2 -ig lenne az adó mértéke 200,-Ft/m 2. Pécs Város területén a lakások a hasznos alapterület tekintetében az alábbi megoszlásban találhatóak: 11

12 E diagramból megállapítható, hogy több mint 61 ezer, magánszemélyek tulajdonában álló lakás tekintetében beszélhetünk jelentős mértékű adócsökkentésről. Az előzetes számítások szerint ez a javaslat mintegy 276 millió forint bevételkiesést eredményezne a Város költségvetése számára. Ki kell hangsúlyozni, hogy ezen adómértékek valamennyi lakásra vonatkoznak, azaz e koncepció teljesen más alapokra helyezte a mentesség ügyét a korábbi, december 31-ig hatályos adómentességgel szemben, hiszen a múltban az adózó csak egy ingatlana után részesülhetett adómentességben, jelen javaslat viszont az adózó tulajdonában álló valamennyi lakása után élvezné 25 m 2 -ig a 0,-Ft-os adómértéket. E változtatás azt is jelenti, hogy megszűnne a különbség Pécs Városának egyes területein alkalmazott kedvezőbb adómértékei között, így Pécs-Hird, Vasas, Pécs- Somogy Szabolcsfalu, Nagyárpád területén is e kedvezőbb, de egységes adómérték lesz alkalmazandó. Megjegyzendő, hogy e településrészek már évben is részesültek egyfajta kedvezményben azáltal, hogy a 200,-Ft/m 2 adómérték a lakás 100 m 2 -éig volt érvényes. Az adómértékek csökkentése mellett további célként fogalmazódott meg az egyszerűsítés iránti igény: január 1-jétől 25 m 2 és annak többszöröse lehet az adóalap meghatározásánál a mértékegység, így megszűntek a korábbi adórendeletekből ismerős adóalap négyzetméterek (pl. 80 m 2 ; 220 m 2 ). 2. A nyugdíjasok számára a korábbi években adott építményadó kedvezmény kiszélesítése: 5. (1) A lakás hasznos alapterületétől függetlenül a számított építményadóból 50 % adókedvezmény illeti meg az egyedül álló nyugdíjas magánszemélyt a lakcímnyilvántartás szerinti és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakás első 100 m 2 -éig, amennyiben havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát. Az Adóügyi Osztályhoz beérkezett beadványok jelentős hányada olyan nyugdíjas adózóktól érkezik, akik a hatályos rendeleti előírások szerint nem részesülhettek építményadó kedvezményben azért, mert lakásuk meghaladta a 80 m 2 -t, a többi feltételnek azonban megfeleltek. E módosítás lehetővé teszi, hogy a lakás hasznos alapterületétől függetlenül 100 m 2 -ig részesülhessenek a számított adóból 50%-os 12

13 adókedvezményben. Az egyszerűsítés e módosításban is tetten érhető: megszűnik korábbi 80 m 2 -es határ, és a 25 m 2 -nek egy többszöröse lesz a határvonal a kedvezmény megadásakor. Természetesen e kedvezmény tovább szélesíthető a Város teherviselési képességének emelkedésével a későbbiek folyamán, évre a kalkulációk szerint a Város ennyi bevételkiesést engedhet meg magának. 3. Call-Center tevékenység céljára szolgáló építmény kedvezőbb adómértékkel történő adóztatása: (7d) A tényleges használati mód alapján az e Rendeletben meghatározott Call-Center tevékenység céljára szolgáló építmény vonatkozásában kizárólag az e tevékenység folytatására szolgáló hasznos alapterület után Ft/m² Call-Center tevékenység céljára szolgáló építmény: olyan, legalább 100 fő munkavállaló által ellátott telefoninformációs szolgálat/telefonos ügyfélszolgálat üzemeltetésére, működtetésére szolgáló építmény, amelyben az informatikai rendszer a beérkező hívásokat csoportosítja egy meghatározott menürendszer alapján, rendszerint díjmentesen és állandóan hívható szolgáltatást nyújtva. Az Adóügyi Osztály az előzetes vizsgálatok tükrében az olyan módosítást tartja mind adójogilag, mind pénzügyileg megalapozottnak, amely a fenti tevékenységek céljára szolgáló építmények után az adó mértékét 600,-Ft-ban határozná meg. Ennek feltétele az lehetne, hogy a Call-Centert működtető vállalkozások legalább 100 fő munkavállalót alkalmaznak e tevékenység keretében. Ezt a szűkítést az teszi szükségessé, hogy e kedvezményes adómértéket csak azok az adóalanyok vehessék igénybe, akik valóban tényleges, regionális vagy országos Call-Centert működtetnek, megkülönböztetve magukat azoktól, akik saját kis telefonközpontjaikat is Call-Centernek nevezve élni kívánnának a 600,-Ft-os kedvezményes adómértékkel az egyébként fizetendő 1.700,-Ft-os adómérték helyett. 4. Pécs Város közigazgatási területén az Ipari park területén kívül eső új építéssel megvalósult beruházás részére kedvezményes, 0,-Ft-os adómérték bevezetése: 13

14 (7c) Pécs Város közigazgatási területén az Ipari Park területén kívül eső új építéssel megvalósult beruházásként december 31. napját követően megszerzett jogerős végleges használatba vételi engedéllyel épített építmény vonatkozásában a használatba vételi engedély megszerzését követő évtől kezdődően 2 adóéven keresztül az adóalap után az adó évi mértéke 0 Ft/ m². Az Adóügyi Osztály a vizsgálatok során megfogalmazott egy további javaslatot, mely szerint az Ipari Park területén kívül eső zöldmezős beruházások az építményeik után az építmény használatba vételi engedély megszerzését követő 2 éven keresztül 0,-Ft-os adómértékkel adóznának. E javaslattal a Város munkahelyteremtésre irányuló elképzeléseit lehetne elősegíteni. Tekintettel a zöldmezős beruházás jellegére, ez a javaslat bevételkiesést nem eredményez. 5. A még bérbeadással sem hasznosított, üresen álló építmények korábbi 800,-Ft/m 2 adómértékének 600,-Ft/m 2 -re való csökkentése: (15) A tulajdonos adóalanyra tekintet nélkül, üzleti célt szolgáló építmény esetén, amelyet a megelőző adóévben az adóalany folyamatosan vagy megszakításokkal legalább 183 napon át nem hasznosított, 600 Ft/m². A kedvezményes adómérték első alkalommal a adóévre vehető igénybe. E módosítási javaslat szintén az Adóügyi Osztályhoz érkezett beadványok alapján fogalmazódott meg. Az Adókoncepció elfogadja a vállalkozásoknak azt az érvelését, hogy a még bérbeadással sem hasznosított építménnyel rendelkező adóalanyok sok esetben saját megélhetésüket sem tudják biztosítani, a korábbi 800,-Ft/m 2 adómérték szinte valamennyi esetben kitermelhetetlen a gazdálkodók által. A módosítás az előzetes számítások szerint mintegy 34 millió Ft adókiesést jelent évre. Természetesen ezen adómérték tovább csökkenthető a Város teherviselési képességének emelkedésével a későbbiek folyamán, évre a kalkulációk szerint a Város ennyi bevételkiesést engedhet meg magának. 14

15 A évi Adókoncepció által megfogalmazott javaslatok mellett a helyi adó rendeletek egyes rendelkezéseinek egyrészt az országos jogszabályok változásai miatt, másrészt a hatósági jogalkalmazás során az Adóügyi Osztály által jelzett apróbb, javarészt technikai jellegű módosításai szükségesek. E módosítások részletes indokolását az Adókoncepció maga nem tartalmazza, csupán az Adókoncepció mellékletében szereplő tervezett rendeletmódosításokban szerepelnek azok a rendelkezések, amelyeknek módosítása szükségesnek látszik. Az alábbi táblázat foglalja össze a módosítások kapcsán keletkező bevételkiesést, amelynek forrásoldala a koncepcióban bemutatottak szerint rendelkezésre áll: Építményadó módosító javaslatok Javaslat rövid leírása Érintett kivetések köre Kieső adóbevétel Ft 1 lakóingatlan nagysága 0,01-25 m 2 : 0,-Ft/m lakóingatlan nagysága 25,01-50 m 2 : 0,01-25 m 2 : 0,-Ft/m 2 25,01-50 m 2 100,-Ft/m lakóingatlan nagysága 50, m 2 : 0,01-25 m 2 : 0,-Ft/m 2 25, m 2 200,-Ft/m lakóingatlan nagysága 100, m 2 : 0,01-25 m 2 : 0,-Ft/m , m 2 200,-Ft/m , m 2 450,-Ft/m 2 lakóingatlan nagysága 200,01 - m 2 : 0,01-25 m 2 : 0,-Ft/m , m 2 200,-Ft/m , m 2 450,-Ft/m ,01- m 2 900,-Ft/m 2 Összesen: Javaslat rövid leírása Érintett kivetések köre Kieső adóbevétel Ft 1 használaton kívüli építmények 600,-Ft/m 2 adómértéke Összesen: