/2013. (IX...) 46/2012. (X.19.)

Átírás

1 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének /2013. (IX...) önkormányzati rendelete az építményadóról szóló 46/2012. (X.19.) önkormányzati rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában és a helyi adókról szóló évi C. törvény 1. (1) bekezdésében, valamint a 43. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a gazdasági kamarákról szóló évi CXXI. törvény 37. (4) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya Megyei Igazgatósága, a Pécsi Ipartestület, a Baranya Megyei Kereskedők Egyesülete (KISOSZ), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Baranya Megyei Szervezete, a LAKTÁSZ Baranya Megyei Szövetsége, továbbá a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara véleményének kikérésével, a következőket rendeli el: 1. (1) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az építményadóról szóló 46/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 3. -a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki: (2a) Az adó évi mértéke a magánszemély tulajdonában lévő üzleti célt nem szolgáló 50 m 2 alapterületet meg nem haladó lakás céljára szolgáló építmény vonatkozásában 100 Ft/m². (2b) Az adó évi mértéke a magánszemély tulajdonában lévő, mellékletben felsorolt helyrajzi számok alatti üzleti célt nem szolgáló lakás céljára használt építmény vonatkozásában: a) m² adóalap esetén 200 Ft/m², b) 100, m² adóalap esetén Ft és a 100 m² feletti rész után 450 Ft/m², c) 220,01 m² adóalaptól Ft és a 220 m² feletti rész után 900 Ft/m². (2) Az Ör. 3. -a a következő ( (11a) bekezdéssel egészül ki: (11a) A tényleges használati mód alapján a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával kötött szerződés szerint az adóévben legalább 3 fő szakmunkástanulót gyakorlati képzőhelyként foglalkoztató adóalany esetén, az építmény hasznos alapterületének 30%-áig terjedő épületrész vonatkozásában 200 Ft/m², amennyiben az építmény teljes hasznos alapterülete nem haladja meg az 500 m²-t. A fennmaradó hasznos alapterület vonatkozásában a teljes hasznos alapterületre tekintettel az adó mértéke az adózó nyilatkozata szerinti tényleges használati mód alapján kerül megállapításra. 2. (1) Az Ör. 5. -a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) A számított építményadóból 50% adókedvezmény illeti meg az idősek otthonában életvitelszerűen élő, adófizetésre kötelezett nyugdíjas adóalanyt a tulajdonában lévő lakása után, amennyiben a lakás nem lakott és nem használt. (2) Az Ör. 5. -a a következő (2a), (2b) és (2c) bekezdéssel egészül ki: 1

2 (2a) A számított építményadóból 30% adókedvezmény illeti meg a magánszemély adóalanyt a tulajdonában lévő olyan építménye után, amely a Hatósági Főosztály hatósági állásfoglalása szerint romos vagy lakhatatlan. (2b) A számított építményadóból az építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben 50 % adókedvezmény illeti meg a helyi adókról szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 13/A. -a szerinti műemléképület felújításához kapcsolódó adómentességre nem jogosult magánszemély adóalanyt a tulajdonában lévő olyan műemlék építménye után, amelynek legalább egy külső főbb szerkezeti eleme: vagy a homlokzata, vagy a tetőszerkezete felújításra kerül. (2c) A számított építményadóból 50%-os adókedvezmény illeti meg azt az adóalanyt, aki a tulajdonában lévő, vagy vagyoni értékű jogával terhelt, a Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 46/2009.(XII.21.) önkormányzati rendelet 13. -a szerinti mezőgazdasági kertes zónában elhelyezkedő építményét életvitelszerűen lakásként használja. A kedvezmény kizárólag akkor vehető igénybe, ha az adózó lakóingatlannal nem rendelkezik. 3. Az Ör. a melléklet szerinti melléklettel egészül ki. 4. (1) Az Ör pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 9. Kereskedelmi célú épület, épületrész: a tényleges használati mód alapján kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak minősülő építmény, továbbá a kereskedelmi tevékenységhez szükséges adminisztratív, valamint a dolgozók munkavégzési feltételeit biztosító szociális és kiszolgáló célra használt épület, épületrész. (2) Az Ör pontja helyébe a következő rendelkezések lép: 21. Üzleti célt szolgáló építmény: az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett magánszemély kizárólagos tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló építmény kivételével olyan épület, épületrész, amit a magánszemély, vállalkozó, vagy vállalkozás bevétel-, nyereség-, jövedelemszerzés érdekében használ, vagy ezzel kapcsolatosan költséget számol el. 5. Az Ör pontjában a különösen kereskedelmi üzletnek, boltnak, abcnek, üzletháznak, szövegrész helyébe a különösen kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, áruháznak, üzletháznak, szöveg, (2) bekezdésében Az adó évi mértéke: szövegrész helyébe a Az adó évi mértéke a (2a) és (2b) bekezdésekben foglalt kivétellel: szöveg, (3) bekezdésében az 500 Ft/m² szövegrész helyébe a 400 Ft/ m² szöveg, (4) bekezdésében a Magánszemély tulajdonában álló melléképítmény vonatkozásában szövegrész helyébe a Magánszemély tulajdonában álló melléképítmény vonatkozásában 30 m²-ig szöveg, (7) bekezdésében a 800 Ft/m² szövegrész helyébe a 600 Ft/m² szöveg, 2

3 6. 3. (8) bekezdésében a Pinceépítmény vonatkozásában az adóalap után: 0 Ft/m² szövegrész helyébe a Magánszemély tulajdonában álló - üzleti célt nem szolgáló pinceépítmény vonatkozásában az adóalap után: 0 Ft/m² szöveg lép. 6. Az Ör. 3. (14) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (14) Az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanokra fel nem osztott közös tulajdonú építmény vonatkozásában az adó mértéke: a) amennyiben az építményben lévő lakás céljára szolgáló építmények száma nem haladja meg a 20-at, 300 Ft/m², b) amennyiben az építményben lévő lakás céljára szolgáló építmények száma nem haladja meg a 30-at, 600 Ft/m², tekintet nélkül arra, hogy a lakások önálló mérőhellyel ellátottak-e vagy sem, c) amennyiben az építményben lévő lakás céljára szolgáló építmények száma meghaladja az 30-at, 1200 Ft/m² tekintet nélkül arra, hogy a lakások önálló mérőhellyel ellátottak-e vagy sem. 7. Az Ör. 5. (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) 50%-os mértékű adókedvezményt vehet igénybe a lakcímnyilvántartás szerinti és ténylegesen (életvitelszerűen) lakhelyéül szolgáló lakása után az az adóalany, aki a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény 11. (1) bekezdés e) vagy f) pontja alapján a vele egy háztartásban élő legalább három gyermekre tekintettel részesül családi pótlékban, nevelőszülőként, vagy hivatásos nevelőszülőként legalább három gyermekre tekintettel részesül családi pótlékban. 8. Az Ör 6. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Mentes az adó alól az adóévben az az egy, gépjármű tárolására használt garázs, gépjárműtároló, amelynek súlyos mozgáskorlátozott személy tulajdonosa, vagy haszonélvezője a tárgyévben Pécs Megyei Jogú Város illetékességi területén gépjárműadó mentességben részesült. 9. E rendelet január 1. napján lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Dr. Páva Zsolt s.k. polgármester Dr. Lovász István s.k. jegyző Záradék: Megalkotta: a Közgyűlés a szeptember 19-i ülésén. Kihirdetve: 2013 napján. 3

4 A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény (Jat.) 18. -a szerint a Képviselőtestületet tájékoztatni kell a javasolt szabályozás szükségességéről, továbbá ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatásait. A jogszabály tervezetét az alábbiakkal indokolom: ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az építményadóról szóló 46/2012. (X.19.) önkormányzati rendeletet módosító.../2013.(ix...) önkormányzati rendelethez A évi adókoncepció és az annak eredményeképpen elfogadott évi helyi adó rendeletek a pécsi polgárok és a Pécsett működő gazdasági társaságok részére a korábbi adórendeletekhez képest differenciáltabb és számos vonatkozásban kedvezőbb szabályozása lehetővé tette, hogy egy új, rendszerében sokkal inkább az egyéni körülményekhez igazodó adóztatás alakulhasson ki Pécs Város területén. A bevezetést követően eltelt időben a Polgármesteri Hivatalhoz több - az adórendeletek még árnyaltabbá és még inkább differenciáltabbá tételét lehetővé tevő - javaslat érkezett, melyek elemzést követően alkalmassá váltak arra, hogy a jelenleg hatályos adórendeletekbe beépítésre kerülhessenek. A javaslatok részben az adózók, részben az önkormányzati képviselők körében fogalmazódtak meg, és érintik az építményadóról szóló 46/2012.(X.19.), a telekadóról szóló 47/2012.(X.19.), az iparűzési adóról szóló 53/2011.(X.29.) és a talajterhelési díjról szóló 6/2005. (III.7.) önkormányzati rendeleteket. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a beérkezett javaslatok elemzésére április 18. napján kelt 104/2013.(04.18.) számú határozatával a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Főosztály Adóügyi Osztályát kérte fel. Az Adóügyi Osztály a javaslatokra megfogalmazott álláspontját július 2. napjával elkészült Tanulmánnyal alakította ki. A Tanulmány minden helyi adónem vonatkozásában a év során felmerült valamennyi érdemi javaslat tekintetében elemzést végzett, feltárta azokat az érveket, amelyek az egyes javaslatok mellett illetve azok ellen szólnak, állást foglalt abban, hogy mely felvetések támogathatók pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén, illetve a szakmailag nem támogatható javaslatok kapcsán alternatív megoldást kínált az adott adózói kör fizetési problémáinak enyhítésére. Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere és a Polgármesteri Hivatal Jegyzője a Tanulmányt alkalmasnak találta arra, hogy Pécs Városa évi Adókoncepciójának a szakmai alapját képezze. Az Adókoncepció tehát a Tanulmánynak azokat az elemeit tartalmazza, amelyeket az Adóügyi Osztály szakmailag elfogadhatónak vélt arra, hogy a évi adórendeletek vizsgálatánál tárgyalási alapot képezzen. Szintén az Adókoncepció alapját képezi a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara fent vázolt szakmai helyzetértékelése a megye és a Város gazdasági állapotáról, továbbá a Megyei Jogú Városok Szövetségének Magyarország városait összehasonlító elemzése az adóbevételek és az adóerőképesség alakulásáról. 4

5 A Koncepció a különböző javaslatok támogathatóságánál alapvetően két, egymáshoz szorosan kapcsolódó szempontot tart mindenképpen szem előtt: - a vállalkozások adóterheinek további csökkentése: tekintettel arra, hogy a évi építményadó rendelet jelentős többlet-terhet rótt valamennyi, a vállalkozási szektorban részt vevő adózó részére, a évi építményadó rendelet már igyekezett enyhíteni a vállalkozási szektor szereplőinek helyi adó terhein egyrészt az adó mértékek csökkentésével, másrészt annak az elvnek a bevezetésével, hogy a nagyobb jövedelmezőséggel rendelkezőknek nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a közterhekhez, így a helyi adókhoz is. Az érintett szektorok erejük, versenypozíciójuk révén olyan extraprofitot állítanak elő, amely képessé teszi őket arra, hogy fokozottabban vegyenek részt az önkormányzat helyzetének stabilizálásában. A évi helyi adó rendeletek újraszabályozásánál tehát az egyik legfontosabb cél a kis- és középvállalkozásokat terhelő helyi adók további mérséklése kell, hogy legyen. Tekintettel arra, hogy és évben is igen nagy számban szűntek meg Pécsett vállalkozások, szüneteltették tevékenységüket, vagy helyezték át székhelyüket, telephelyüket más településekre, a évi Adókoncepció kialakításánál az elsődleges szempont a vállalkozások adóterheinek csökkentése. - a munkahelyek megtartása és további új munkahelyek teremtése: a vállalkozások adóterheinek csökkentése hozzájárulhat a meglévő munkahelyek megtartásához, és ösztönzésül szolgálhat új munkahelyek teremtéséhez. Az új munkahelyek teremtése közvetetten hozzájárulhat a megélhetési bűnözés csökkentéséhez is, így a bűncselekmények elkövetése visszaszorításának egyik lehetséges formája mindenképpen a rendszeres havi jövedelmet biztosító új munkahelyek teremtésében keresendő. Az egyes javaslatok támogathatóságánál e két alapvető szempont mellett továbbra sem mellőzhető az a évi adókoncepció során alkalmazott azon törekvés, hogy a helyi kis- és középvállalkozások, valamint a lakosság adóterhein megfelelő pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén a kialakult gazdasági helyzetre is tekintettel enyhíteni kell. A Pécsett működő vállalkozások terheinek csökkentése a Pécs Városának más városokkal való fenti összehasonlító elemzés tükrében is szükségszerűnek látszik. A évi építményadó rendelet a szektoriális és egyéb jellemzők alapján történő differenciált adóztatás bevezetésével - már nagymértékben hozzájárult a fenti törekvéshez, azonban az adóterhek csökkentésére irányuló társadalmi igény indokolttá teszi a további mérséklések bevezetését. Az adóterhek csökkentésére a fedezetet a Közgyűlés 2011-ben hozott, 393/2011.(10.13.) számú határozatával alapozta meg, amikor az Adóügyi Osztály számára többletlétszám alkalmazását tette lehetővé. Az Osztály személyi állományának megnövekedésével a októberi közgyűlésig előreláthatólag 250 millió Ft többletbevétel prognosztizálható, mely kifejezetten az építményadó feltárások során előírt építményadó tételekből származik. A személyi állomány bővítésének köszönhetően Pécs Városa évben az első helyen szerepelt a nyilvántartott adózók és adótárgyak számának alakulásánál, mely egyértelműen a feltárási munka eredménye. 5

6 További forrást jelent a évi adócsökkentések bevezetésére az Adóügyi Osztályon a végrehajtás erősödése, melynek következtében évben mintegy 100 millió forint végrehajtásból származó többletbevétel keletkezhet. Mind a feltárások, mind a végrehajtás folyamatos erősödése további többletbevételeket eredményez az Önkormányzat számára nemcsak évre, hanem az elkövetkező években egyaránt. RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. -hoz (1) bekezdéshez Az 50 m 2 -nél kisebb lakásokra alkalmazandó alacsonyabb adómérték bevezetése széles körű lakossági támogatással is párosulna, hiszen olyan rendelkezésről van szó, amely sok ezres nagyságrendben érinti az adózókat. A javaslat a széleskörű lakossági támogatás mellett a politikai erők többsége által is elfogadható. Az Adóügyi Osztály felmérése szerint ennek az adómértéknek a bevezetése 52 millió Ft kieséssel járna. Ennek kompenzálására szolgálnak ugyanakkor a folyamatos építményadó feltárások során előírt összegek, valamint a végrehajtás erősödése is. A csatolt városrészekben elhelyezkedő családi házak a helyi, falusiasabb életformából fakadóan Pécs egyéb területein lévő családi házakhoz képest eltérő berendezkedésűek, általában nagyobb alapterülettel rendelkeznek, és a házak mellett több, kiegészítő helyiség, gazdasági épület, nyári konyha, stb. található. Az Adóügyi Osztály számításai szerint a javaslatban foglalt alacsonyabb adómérték alkalmazása a lakás céljára szolgáló építmények tekintetében 10.5 millió Ft bevételkiesést eredményezne tekintettel arra, hogy mintegy 2300 darab olyan ingatlan van a nyilvántartásunkban, amelyre 100 m 2 alatt az alacsonyabb adómérték alkalmazandó lenne. Ahhoz, hogy a csatolt városrészek építményeire a kedvezményes adómértéket meg lehessen állapítani, körül kell határolni az ezen a területen lévő építményeket. Ennek az egyetlen módja a helyrajzi szám alapján való elhatárolás a város egyéb területein elhelyezkedő építményektől. Ezzel tulajdonképpen visszaállna a körzetesítés, amelybe azonban nem lehet bevonni a Mecsekoldalt és a frekventált városrészeket, csak a közigazgatásilag Pécs Városához csatolt városrészek tekintetében lehet szó a kedvezményes adómérték bevezetéséről. (2) bekezdéshez A Kormány oktatáspolitikájának megváltozásával nagy hangsúlyt kapott a szakmunkásképzés támogatása. A legcélszerűbb megoldás az lehetne, ha a szakmunkásképzésben részt vevő vállalkozások helyi adó kötelezettségeit nemcsak helyi szinten támogathatnánk, hanem országos szinten kellene, hogy a Htv. törvényi szabályozásába bekerüljön. A javaslat mindemellett segítheti a vállalkozások munkahelymegtartó és munkahelyteremtő célkitűzéseit, ezáltal is erősítve őket, hiszen a foglalkoztatottság egyre alacsonyabb szintje tekinthető a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által is bemutatott gazdasági helyzet egyik fő okának. A Kamara tájékoztatása szerint Pécsett, 2013 márciusában 214 olyan vállalkozás volt, amely tanulót foglalkoztatott, az átlagos tanulói létszám 8 fő volt. 6

7 E javaslat a gyakorlati képzőhelyet fenntartó vállalkozások mintegy 75%-a részére jelentene adókedvezményt az építményadó tekintetében. A 2. -hoz (1) bekezdéshez E kedvezmény nagyfokú empátiára, szociális érzékenységre ad tanúbizonyságot. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (Szoc.tv.) 57. (2) bekezdése a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó intézmények között nevesíti az ápolást, gondozást nyújtó intézményt. A Szoc.tv. 67. (2) bekezdése az ápolást, gondozást nyújtó intézmények közé az idősek otthonát, a pszichiátriai betegek otthonát, a szenvedélybetegek otthonát, a fogyatékos személyek otthonát, valamint a hajléktalanok otthonát sorolja. A Rendelet az idősek otthonában lévő nyugdíjasok tekintetében nyújt kedvezményt, az egyéb intézményekben ellátottak esetén méltányossági kérelemmel fordulhatnak az adózók az Adóügyi Osztályhoz. (2) bekezdéshez Romos építmények: A helyi adókról szóló törvény 14. (1) bekezdés szerint az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. A 14. (3) bekezdés szerint az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. A Htv pontja szerint az építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül. A fenti törvényi rendelkezés értelmében amennyiben egy építmény megépül, attól kezdve az adókötelezettsége fennáll, ez az adókötelezettség pedig mindaddig fennmarad, amíg az épület lebontásra nem kerül. Ennek alapján egy épület(rész) építésügyi szempontból életveszélyes romos állapotának nincsen építményadó-jogi relevanciája. Az építményadó-kötelezettség ugyanis annak keletkezésétől az épület lebontása, megsemmisülése fél év végéig fennáll. A törvény fenti korlátai mellett helyi szinten lehetőség lenne az épület minőségének, állapotának megfelelő differenciált adóztatásra, azt azonban, hogy mi minősül romos, használhatatlan építménynek, objektív szempontok alapján nehéz meghatározni. Ennek a megállapítása kizárólag más hatóság, így pl. a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály feladata lehet. A kedvezmény megadását évenként kellene az adózóknak kérelmezniük. Műemlék épületek: Az Adóügyi Osztály számos esetben kényszerült eddig is elutasítani olyan adózói kérelmeket, amelyekben műemlék épület felújításához kapcsolódó törvényi mentességet kérelmeztek, azonban a törvényi feltételek nem álltak fenn a mentesség engedélyezéséhez, mert például csak a homlokzat felújítása történt meg. Városképi szempontból azonban kívánatos lenne a magánszemélyek vonatkozásában egy olyan adókedvezmény bevezetése, amelynek igénybevételével több műemlék épület újulhatna meg. 7

8 Mezőgazdasági kertes zóna: A gazdasági válság következtében sok család kényszerült arra, hogy megélhetésük biztosítása érdekében pécsi ingatlanukat eladva külterületre, hétvégi házaikba, kiskertjeikbe költözzenek. Az Adóügyi Osztályhoz igen nagy számban érkeznek olyan adózói kérelmek, amelyek az ilyen építményekre kivetett építményadó csökkentésére, elengedésére irányulnak tekintettel arra, hogy annak megfizetése már megélhetésüket is veszélyezteti. E kedvezmény széles körű lakossági támogatással párosulna, hiszen olyan rendelkezésről van szó, amely jelentős nagyságrendben érinti az adózókat. A javaslat a széleskörű lakossági támogatás mellett a politikai erők többsége által is elfogadható. A 3. -hoz A rendelet mellékletére történő hivatkozást tartalmazza. Részletes indokolását lásd az 1. -hoz fűzött indokoláshoz. A 4. -hoz (1) bekezdéshez Az Adóügyi Osztályhoz év során beérkezett kérelmek és egyéb beadványok alapján szükségesnek mutatkozott a kereskedelmi célú épület, épületrész rendeleti definíciójának újrafogalmazása annak érdekében, hogy az ilyen célra használt épületekhez kapcsolódó raktárra és tárolóra minden esetben a 850 Ft/m 2 adómérték legyen alkalmazható. (2) bekezdéshez Az Adóügyi Osztályhoz év során beérkezett kérelmek és egyéb beadványok alapján szükségesnek mutatkozott az üzleti célt szolgáló építmény rendeleti definíciójának újrafogalmazása annak érdekében, hogy a szállásadó magánszemélyek lakás céljára szolgáló építményei ne tartozzanak az üzleti célt szolgáló építmények közé. Az 5. -hoz 1. pont: A pince definíciójának újrafogalmazása akként, hogy az áruház se adózhasson a pincére vonatkozó adómérték szerint. 2. pont: A technikai módosításra a Rendelet 3. (2a) és (2b) bekezdéseinek beiktatása miatt van szükség. 3. pont: Valamennyi városrész adózói számára könnyebbséget jelenthet a magánszemélyek tulajdonában álló üzleti célt nem szolgáló nem lakás céljára szolgáló építmények esetén az 500,-Ft-os jelenlegi adómérték csökkentése. Az előzetes számítások szerint ez a javaslat több mint 4000 adótárgyat érintene, és mindösszesen 8,62 millió Ft kieséssel járna abban az esetben, ha az adó mértékét 400,-Ft-ra csökkentenénk. E javaslat széleskörű társadalmi elfogadottságot jelenthet, hiszen az Adóügyi Osztályhoz nagyszámú olyan kérelem érkezik be, amely a gazdasági épületekre kivetett építményadó összegének csökkentésére, elengedésére irányul. 8

9 4. pont: Az Adóügyi Osztályhoz év során beérkezett kérelmek és egyéb beadványok alapján szükségesnek mutatkozott a melléképítmények tekintetében egyfajta korlát bevezetése annak érdekében, hogy a 30 m 2 -nél nagyobb alapterületű melléképítmények esetén már ne 0 Ft legyen az adó mértéke. 5. pont: Tekintettel arra, hogy Pécs városának egyik legfontosabb feladata a vállalkozások támogatása, megerősítése, ezzel egyidejűleg munkahelyek megtartása, valamint további új munkahelyek megteremtése kell, hogy legyen, elsődleges célja a év évi adókoncepciónak a kis- és középvállalkozások adóterheinek csökkentése. Ennek egyik lehetséges formája a közvetlen termékelőállítás illetve export céljára szolgáló épületek vonatkozásában a 600,- Ft/m2-es adómérték, mely ténylegesen hozzájárulhatna a vállalkozások támogatásához, munkahelyek megtartásához, további munkahelyek teremtéséhez. Az Adóügyi Osztály nyilvántartásában jelenleg 617 darab olyan építmény van, amelyet termékelőállítás céljára használnak az adózók nyilatkozata szerint. Ezen építmények 600,-Ft-os adómértékkel való évi adóztatása az Adóügyi Osztály számításai szerint 80 millió Ft bevételkiesést okozna, ennek a kiesésnek az ellensúlyozására szolgálhat ugyanakkor az építményadó feltárások további folytatása. Megjegyzendő, hogy a termelő tevékenységet folytató vállalkozások adóterheinek csökkentésével esetlegesen együtt járó termelési volumen növekedésével az iparűzési adó tekintetében is emelkedés állhat be, így a kieső építményadót az iparűzési adó bevétel növekedése részben kompenzálhatja. 6. pont: A pinceépítménye vonatkozásában szükséges volt a 0 Ft-os adómérték kizárólag magánszemélyek üzleti célt nem szolgáló pinceépítményeire való korlátozása A módosításra azért is volt szükség, mert év első felében több száz légoltalmi pince került vissza korábbi tulajdonosaihoz. A 6. -hoz A rendelkezés az osztatlan tulajdonközösségben lévő építmények fent vázolt társasházzá történő átalakítását ösztönözné, hiszen egy 20-nál több lakóegységet magában foglaló építmény esetén az adó mértéke a sávos progresszivitás miatt igen jelentős mértékben megemelkedne. Az ilyen építményekben élők számára az egyetlen megoldás a társasházzá alakulás lehetne. Ez a rendelkezés bevételkiesést nem eredményez. A 7. -hoz Szövegpontosítást tartalmaz a nagycsaládosok részére igénybe vehető adókedvezmény meghatározásánál annak érdekében, hogy csak a lakóhelyéül szolgáló lakása vonatkozásában részesülhessen az adóalany kedvezményben. A 8. -hoz A súlyos mozgáskorlátozottak gépjárműtárolójának mentességére vonatkozó szövegpontosítást tartalmaz annak érdekében, hogy csak az az adóalany kaphasson építményadó mentességet, aki a tárgyévben Pécs Város illetékességi területén gépjárműadó mentességben részesült. 9

10 A 9. -hoz A rendelet hatályba léptető és deregulációs rendelkezését szabályozza. A melléklethez Pécs Város közigazgatási területéhez csatolt városrészek helyrajzi számait tartalmazza. 10